KURZUS: Kommunikáció a mérnöki gyakorlatban
MODUL: IV. modul
12. lecke: A kultúraközi kommunikáció alapjai és jelentősége a mérnökök kommunikációjában
Napjainkban egyre nagyobb teret nyernek a nemzetközi vállaltok világszerte. A vállalati, üzleti kapcsolatok szerteágazó jellege szükségessé teszi, hogy a szakemberek felkészülten és hatékonyan tudjanak más nemzetek képviselőivel együttműködni munkájuk során. A fejezet bemutatja a kultúrák közötti kommunikáció alapvető sajátosságait, rávilágít azokra a nehézségekre, amelyek a kulturális különbségek miatt merülhetnek fel és gyakorlati példákkal szemléltet kritikus helyzeteket. | ||||||||||
1. Kultúraközi kommunikáció | ||||||||||
Az utóbbi évtizedekben, de különösen európai uniós tagságunk óta egyre több nemzetközi cég végez tevékenységet az új tagországokban, így Magyarországon is, és egyre több multikulturális projektben, illetve programban veszünk részt, nemcsak partnerként, de projektvezetőként is, és ez egyre fontosabbá teszi a kultúraközi kommunikáció területén végzett kutatások, illetve tanulmányok folytatását. A nemzetközi szervezetekben dolgozó, ill. a multikulturális projekteket vezető menedzserek, valamint az azokban résztvevő szakemberek számára nagyon fontos, hogy képesek legyenek reagálni az interkulturális (azaz kultúraközi) kommunikációs helyzetek kihívásaira, hogy tudatosan kezeljék az ezen helyzetekből adódó súrlódásokat, illetve konfliktushelyzeteket. | ||||||||||
Számos példát említhetnénk annak bizonyságára, hogy ha alapos interkulturális felkészülés után lépünk kapcsolatba idegen kultúrák tagjaival, sokkal sikeresebbek leszünk. Azok az üzletemberek, szakemberek, akik tisztelik és próbálják megismerni külföldi partnereik kultúráját és legalább alapszinten a nyelvét, sokkal nagyobb üzleti előnyre tesznek szert, mint azok, akik ezt nem tartják fontosnak. Ez érvényes a világ bármely részén, de talán különösen időszerű kérdés napjainkban az Európai Unió területén, hiszen a nemrégiben történt jelentős bővüléssel az unió számos lényegesen eltérő kultúrával rendelkező ország közösségévé vált. Ezek a kitágult üzleti horizontok, kibővült lehetőségek számos kockázati tényezőt is rejtenek magukban. Ezek egyik legjelentősebb aspektusa a kulturális sajátosságok eltéréseiben rejlik. | ||||||||||
2. Mérnökök a nemzetközi kommunikációban | ||||||||||
A nemzetközi vállalatoknál dolgozó szakemberek jelentős hányada mérnök, akik munkájuk során gyakran kerülnek olyan kommunikációs helyzetekbe, amikor idegen nyelven, más országokban dolgozó, vagy onnan érkezett kollégákkal kell adott feladatot megoldaniuk. A feladatok megoldása azonban nem csak a szakmai felkészültségen múlik, hanem társadalmi és kulturális ismeretek is szükségesek a sikeres együttműködéshez. | ||||||||||
A kommunikációba való bekapcsolódás és annak fenntartása is gondot okozhat, kérdéses a helyes megszólítás, témafelvetés és tárgyalás módja, az információ átadása, a vita lefolytatása és a tapasztalatcsere. Számos olyan tevékenységben kell részt vennie a mérnököknek, ahol a szakmai kompetenciák és a kulturális ismeretek együttes szerephez jutnak nemzetközi környezetben (gyakran idegen nyelven). Ilyen tevékenységek például: | ||||||||||
| ||||||||||
3. Kommunikációs modellek a nemzetközi érintkezésben | ||||||||||
A legtöbb vállalat, sok esetben saját sikertelenségéből okulva, ráébred arra, hogy mennyire fontos megismerni azoknak az országoknak a szokásait, viselkedésformáit, tárgyalási stílusát, üzleti kommunikációs sajátosságait, és nem utolsó sorban legalább alapszinten a nyelvét, amelyekkel üzleti tevékenységet kíván folytatni. Azt is számos esetben tapasztalják, hogy komoly üzleteket veszíthetnek el, ha nem fordítanak kellő figyelmet a kulturális különbségekre, és más kultúrák érzékenységét, vagy társadalmi, illetve üzleti gyakorlati normáit megsértik. | ||||||||||
Például számos országban a személyiség megismerése előfeltétele az üzletkötésnek. Egy kutató, Trompenaars, említ egy esetet, ahol egy észak-amerikai cég elvesztett egy komoly üzletet, mivel nem figyelt oda a dél-amerikai kulturális sajátosságokra. Az amerikai cég kitűnő, átgondolt termékprezentációt tartott, és versenyképes árakat ajánlott. A versenytárs svéd cég egy hétig mindenről beszélgetett a dél-amerikai vevővel, csak a termékről nem. Lehetőséget adott a vevőnek, hogy megismerje üzleti partnerét. Az utolsó napon a terméket is bemutatták. Talán kevésbé volt vonzó ez a termék, és az ára is kissé magasabb volt, mégis a svédek szerezték meg az üzletet, mert tekintetbe vették a dél-amerikai üzleti kulturális sajátosságokat. | ||||||||||
Magyarországon az utóbbi évtizedben évben számos felsőoktatási intézmény tantervébe bevezették az interkulturális kommunikáció és menedzsment tantárgyakat (pl. a győri Széchenyi István Egyetemen is). A harmincöt-negyvenöt éves, vagy még idősebb vezetők nem rendelkeznek ilyen irányú ismeretekkel, hacsak nem tartanak számukra interkulturális tréningeket, hogy az interkulturális problémákra fokozottan felhívjuk a figyelmet, a nemzetközi vállalati, illetve projektvezetők és alkalmazottak kulturális érzékenységének, illetve tudatosságának kialakítására és az interkulturális tudatosság fokozására. | ||||||||||
Az interkulturális interakciókra való felkészülés három fő eleme: | ||||||||||
| ||||||||||
A nemzetközi színtéren való tájékozódást nagy mértékben segítik azok az elméleti modellek, amelyek egy-egy nemzet, kultúra megismerése érdekében a gyakorlatban is alkalmazható sajátosságokat írnak le. A kutatók úgynevezett dimenziók keretében elemzik adott kulturális háttérrel rendelkezők lehetséges reakcióit és viszonyulásait a valóság különböző elemeihez. A következőkben tekintsük át ezeket a dimenziókat! | ||||||||||
3.1. Hofstede kulturális dimenziói | ||||||||||
A hatalmi távolság azt jelenti, hogy egy társadalom intézményeiben és szervezeteiben az alacsonyabb beosztású, kevesebb hatalommal rendelkező tagok milyen mértékben fogadják el és várják el a hatalmi egyenlőtlenségeket. Nagy hatalmi távolságú kultúrák pl. ázsiai, dél-amerikai országok, Európában Franciaország, (Közép) Kelet-Európa. Kis hatalmi távolságúak az angolszász kultúrák, Észak-Európa. | ||||||||||
Az individualizmus olyan társadalmakra jellemző, ahol az egyéni kapcsolatok lazák, mindenki saját magát, illetve legszűkebb családját helyezi előtérbe. Az ilyen típusú kultúra "énkultúra". A feladat fontosabb, mint az emberi kapcsolatok. Pl. USA, általában az angolszász országok, Észak-Európa. Ezzel szemben a kollektivizmus az olyan társadalmakat jellemzi, amelyekben az egyén születésétől kezdve szorosan összetartozó csoportokba illeszkedik. Ezt a típusú kultúrát "mi kultúrának" nevezhetjük. Az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat. Pl. ázsiai, dél-amerikai országok. | ||||||||||
A maszkulin kultúrákban a társadalmi nemi szerepek élesen elkülönülnek. A domináns érték az anyagi siker, a férfiak magabiztosak, kemények, a nők szerények. Az emberek azért élnek, hogy dolgozzanak. Erősen maszkulin kultúrák pl. Japán, Magyarország, Ausztria. A feminin kultúrákban a társadalmi nemi szerepekben átfedések találhatók, a szerepek bizonyos mértékig összemosódnak; mind a nők, mind a férfiak szerények, szelídek, és az élet minőségére és a természet védelmére koncentrálnak. Az emberek azért dolgoznak, hogy éljenek. Pl. Svédország, Dánia, Hollandia. | ||||||||||
A bizonytalanságkerülés azt mutatja, hogy egy kultúra tagjai milyen mértékben éreznek fenyegettetést bizonytalan, ismeretlen helyzetekben. Az erős bizonytalanságkerülő kultúrákban ami más, az veszélyes, a kiszámíthatóság iránti igény jellemző, a gyenge bizonytalanságkerülő országokban ami más, az érdekes, a másság elfogadása jellemző. Erősen bizonytalanságkerülők pl. a katolikus országok: Franciaország, Olaszország, Magyarország, gyengén bizonytalanságkerülők pl. a protestáns kultúrák: az angolszász kultúrák, Észak-Európa. | ||||||||||
Keressen az interneten további nemzeti példákat a fenti dimenziók szerint! | ||||||||||
3.2. Trompenaars kulturális dimenziói | ||||||||||
Univerzalizmus - a szabályok uralmát jelenti, meghatározható, hogy mi a jó, mi a rossz, és ez mindig és minden esetre érvényes. Pl. angolszász kultúrák, Svájc, Németország. Ellentéte a partikularizmus, ahol nagyobb figyelmet kapnak a kapcsolatok, a barátság kötelezettségei, az egyedi körülmények figyelembevétele. Az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint az elvont társadalmi törvények. Pl. mediterrán kultúrák, Franciaország, Spanyolország, (Közép)Kelet-Európa, Közel-Kelet. | ||||||||||
Specifikus, vagy neutrális üzleti kapcsolatokban nincs helye az érzelmeknek, a szerződésben leírt feltételek fontosak. Az üzleti kapcsolatok célirányosak és a hatékonyságot szolgálják. Pl. angolszász régió, Észak-Európa. Diffúz, vagy affektív, emocionális üzleti kultúrák tagjai teljes személyiségükkel vesznek részt az üzleti kapcsolatokban, az érzelmeket is figyelembe veszik. Pl. Dél- Amerika, Közel-Kelet, (Közép)Kelet-Európa. | ||||||||||
Míg vannak társadalmak, amelyekben az egyén státuszának alapja a teljesítmény, más társadalmak különböző egyéb tényezők, körülmények alapján ítélik meg azt, pl. kor, társadalmi osztály, nem stb. Teljesítmény orientáció jellemző pl. az angolszász kultúrákra, egyéb körülmények orientáció tipikus a (közép)kelet-európai, vagy a mediterrán régióban. A környezethez, a természethez való viszonyulás szempontjából beszélhetünk belső irányítású kultúrákról, melyeknél az ember domináns, uralja a természetet, és külső irányítású kultúrákról, melyek esetében az ember a természet része és követi a természet törvényeit. A leginkább belső irányítású kultúrák pl. Európa nagy része, az angolszász kultúrák, a leginkább külső irányítású régiók pl. az arab világ, vagy az ázsiai országok nagy része. | ||||||||||
3.3. Hall kulturális koncepciói | ||||||||||
A kontextus információ, közös jelentéstartalmi háttér, amely egy eseményhez kapcsolódik. A magas kontextusú kultúrákban az emberek jól informáltak, kiterjedt információs hálózattal rendelkeznek, minimális háttér információra van csak szükségük. A magas-kontextusú kommunikáció olyan, amelyben az információ nagy része internalizált a kommunikáció résztvevőiben, nagyon kevés kódolt üzenetre van szükség. Pl. ázsiai országok, kisebb mértékben mediterrán kultúrák, (közép) kelet-európai régió. Az alacsony kontextusú kultúrák tagjai nem jól informáltak saját szűk szakterületükön kívül. Gondolkodásmódjukra a tagolt szakaszokra való beosztás jellemző, és sok háttér információra van szükségük, mielőtt bármilyen döntést hoznak. Az alacsony kontextusú kommunikáció olyan, amelyben az információk zöme a kódolt üzenetben van. Pl. angolszász kultúrák, Németország, Svájc, Észak-Európa. | ||||||||||
A monokronikus időkultúrák tagjai egyszerre egy dologra koncentrálják figyelmüket, az események lineárisan követik egymást, külön szakaszokra beosztva, fontos a határidők pontos betartása. Ilyenek általában az alacsony-kontextusú kultúrák (pl. Németország, skandináv országok). A polikronikus emberek egyszerre több dologra figyelnek, többször félbeszakíthatják azt, amit éppen csinálnak. A polikronikus időkultúrák tagjai számára az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a határidők betartása. Ilyenek általában a magas kontextusú kultúrák (pl. Japán, Vietnám). | ||||||||||
Olvassa el az alábbi rövid szituációt és válaszoljon a kérdésre! | ||||||||||
Egy magyar vállalat egy több millió dolláros üzlet lebonyolítására kéttagú delegációt küld Japánba. A delegációt egy fiatal, 28 éves hölgy vezeti, a másik tag egy 30 éves férfi. | ||||||||||
4. Interkulturális konfliktusok enyhítése | ||||||||||
A gyakorlatban előforduló konfliktusokhoz következzék néhány példa. A monokronikus és univerzalista - pl. német, dán, amerikai - kultúrákból származó menedzserek ne vegyék zokon a polikronikusabb és partikularista - pl. magyar, francia, olasz - menedzserektől vagy alkalmazottaktól, hogy számukra fontosabbak az emberi kapcsolatok, mint az előírások szigorú betartása, továbbá könnyebben módosítanak a már írásban lefektetett feltételeken, és a pontosság nem a legerősebb oldaluk. | ||||||||||
A magasabb kontextusú kultúrával rendelkező magyar, francia vagy görög vezetők, illetve alkalmazottak ne vegyék lenéző gesztusnak vagy személyes sértésnek, ha az alacsonyabb kontextusú amerikaiak vagy németek túl kézenfekvő és egyszerű dolgokat többször is elmagyaráznak nekik. Ez az alacsony-kontextusú kultúrákra jellemző vonás és oka nem feltétlenül a lekezelő magatartás. a kutatások (pl. Borgulya) során számos magyar alkalmazottól elmondta, mennyire nehezményezik azt, hogy főként az amerikai, de a holland, dán, német és angol vezetők is hetente kérik a részletes jelentéseket, eladási előrejelzéseket. Ez is tipikusan monokronikus és alacsony kontextusú kulturális sajátosság, nem a polikronikusabb és magasabb kontextusú alkalmazottak bosszantására szolgál. | ||||||||||
Ne higgyük, hogy a finnek vagy a németek mindig mogorvák és hogy nem érdekli őket az ajánlatunk. Ők a neutrális üzleti kultúra képviselői, mi pedig emocionálisabbak vagyunk. Ugyanez az oka annak is, hogy - ahogyan több magyar üzletember panaszolta - hiába viszik el az amerikaiakat vagy az angolokat vacsorázni, ahol jó hangulatban, tréfálkozva telik el az este, másnap lehet, hogy nem írják alá a szerződést. Számukra a két dolog teljesen különválik, nem úgy, mint a diffúz (azaz a magánélet és a munka világa összemosódhat) és emocionálisabb magyaroknál. | ||||||||||
Az amerikai rámenős tárgyalási stílus a diffúzabb kulturális sajátosságokat képviselő mediterrán népek, de a magyarok számára is nehezen elfogadható. Az amerikaiak is sikeresebb üzleteket kötnek, ha tudomásul veszik, hogy Párizsban, Madridban vagy akár Budapesten nem szeretik, ha a tárgyalópartner érkezése után tíz perccel már pontos adatokat kér a cégről, mert vételi ajánlatot akar tenni. | ||||||||||
5. A sztereotípiák | ||||||||||
Természetesen tudomásul kell vennünk, hogy mindezek a kulturális kategóriák, és az iménti tanácsok is sztereotípiákra épülnek, ezért hangsúlyozzuk, hogy egyénekre nem szabad alkalmazni azokat. A sztereotípia egy embercsoportra vonatkoztatott általánosított hiedelem, ami a nemzeti jellemre vonatkozó pontos vagy pontatlan közkeletű elképzeléseknek felel meg. Nem lehet azonban ezen elképzelések alapján általános és messzemenő következtetéseket levonni egy külföldi tárgyaló partnerről. | ||||||||||
Lehetnek polikronikus és emocionális németek is és hallgatag, érzelemmentes olaszok is. A nemzeti kulturális sajátosságok útmutatók arra nézve, hogy minden valószínűség szerint az illető szocializációs folyamata egy bizonyos típusú kultúrában történt. Hogy valójában az illető milyen, akkor tudhatjuk meg, ha találkoztunk vele és meggyőződtünk róla. Nancy Adler interkulturális kérdésekkel foglalkozó szakember rámutat, hogy "...a kulturális sztereotípiák, mint minden más kategória, hasznosak is lehetnek, de károsak is, attól függően, hogy hogyan használjuk őket. Hatékony használatuk lehetővé teszi új helyzetek megértését, és az új helyzetekben való megfelelő cselekvés alkalmazását." | ||||||||||
Egy sztereotípia akkor hasznos, ha: | ||||||||||
| ||||||||||
Érdemes tehát megfontolni a sztereotípiák használatát, amit visszavezethetünk a fentebb leírt dimenziók kategóriáiba is. Ha úgy gondolkodunk, hogy "Holnap tárgyalni fogok egy amerikai üzletemberrel, aki monokronikus, alacsony kontextusú, individualista, alacsony hatalmi távolságú, karrier orientált, specifikus, érzelmes, de egy kicsit agresszív", akkor általánosítunk. Csak a személyes tapasztalat alapján vonhatunk le következtetéseket. Az is igaz ugyanakkor, hogy az amerikai - vagy egy adott - kultúra ismerete az előkészületek során segít a különböző nemzetiségű feleknek. | ||||||||||
Írjon példát saját tapasztalatai alapján arra az esetre, amikor egy sztereotípia beigazolódott és egyet, amikor nem tűnt helyesnek! | ||||||||||
Mit gondol, melyik nemzet nyilatkozta melyikről a következőket? Válasszon a megadott 4 lehetőség közül. | ||||||||||
A ____________ (nemzet) túl bizalmaskodóak, tolakodók, történelmileg és politikailag naivak, kevésbé iskolázottak, szűklátókörűek, dicsekvők, túl magabiztosak, erkölcstelenek, ugyanakkor barátságosak, nyitottak, leleményesek, energikusak, innovatívak és értenek az üzlethez. | ||||||||||
A ____________ (nemzet) nagyon fegyelmezettek, jól képzettek, rendesek, rendszerben gondolkodnak, jól szervezettek, ugyanakkor kicsit rámenősek, hangoskodnak a bárokban és tolakodók. | ||||||||||
Az olaszok a britekről és a britek az olaszokról | ||||||||||
![]() | ![]() Megoldás: |
Önellenőrző kérdések | |||||||
1. Melyik kultúrára jellemző a nagy hatalmi távolság?
![]() | |||||||
2. Magyarország melyik csoportba sorolható a felsoroltak közül?
![]() | |||||||
3. Miért fontos a kultúrák közötti kommunikáció ismerete?
![]() | |||||||
4. Válasszak ki, melyik állítás igaz az alábbiak közül!
![]() | |||||||
5. Mi jellemzi az individualista társadalmakat?
![]() | |||||||
6. Válasszak ki, melyik állítás igaz az alábbiak közül!
![]() |
A tananyag összeállításához használt forrásművek | ||
Adler, N.J. 1997: International Dimensions of Organizational Behaviour. Belmont: California: PWS-KENT. | ||
Borgulya Istvánné 2014: Kulturális távolságok. Budapest: Typotex. | ||
Falkné Bánó K. 2001: Kultúraközi kommunikáció. Nemzeti és szervezeti kultúrák, interkulturális menedzsment aspektusok. Budapest: Püski. | ||
Hamp G. - Horányi Ö. (szerk.) 2006: Társadalmi kommunikáció mérnököknek. Budapest: Typotex. | ||
Hurn, B., Tomalin, B. 2013: Cross-Cultural Communication. Theory and Practice. Palgrave: MacMillan. | ||
Polyák, I. 1996: Cross-Cultural Communication. Budapest: Külkereskedelmi Főiskola. | ||
http://elib.kkf.hu/ewp_06/0601_04.pdf | ||
http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15311/bajzat-tunde-phd-2011.pdf?sequence=1&isAllowed=y |