KURZUS: Kommunikáció a mérnöki gyakorlatban
MODUL: I. modul
3. lecke: A kritikai gondolkodás. Szövegek interpretációja: összefoglalás, lényegkiemelés, véleménynyilvánítás, kritika. Ábrák, grafikonok, táblázatok elemzése
A lecke két központi témája a szakszövegek elemző megértése és az ezzel összefüggő gondolkodó, kritikus véleményalkotás. A hallgatók megismerkednek azokkal a főbb támpontokkal, amelyek a szakszövegek értelmezéshez és kritikus szemléletéhez szükségesek. Végül az utolsó részben az ábra- és táblázatelemzés módszertanát sajátítják el. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. A kritikai gondolkodás mibenléte | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legfontosabb, hogy sose hagyjuk abba a kérdezősködést. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
"A tanult elme sajátja, hogy anélkül is mérlegelni tud egy gondolatot, hogy elfogadná." (feltételezhetően Arisztotelész szerint) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mit is jelent a kritikai gondolkodás? Életünk során mindnyájan kialakítottunk már különböző problémamegoldási módszereket és gondolkodási mintákat, gyakran hivatkozunk például a "józan paraszti észre". A félig-meddig ösztönösen elsajátított ismeretek azonban tudatosan is elmélyíthetők, bővíthetők. A kritikai gondolkodás tudatos cselekvési minták és készségek összessége, amelyeket arra használunk, hogy a másoktól kapott vagy általunk adott információ manipulációs, illetve igazságtartalmát meghatározzuk velük. Ez nem olyan tudás, amelyet az ember csak úgy "menet közben" megtanul. Tökéletesítéséhez sok idő és energia szükséges. Ebben a fejezetben olyan tudnivalókkal és alapvető megközelítési módokkal ismerkedünk meg, melyek segítenek a kritikai gondolkodás elsajátításában. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kritikai gondolkodás a hétköznapi használatban gyakran valami negatívhoz, egyfajta hibakereséshez kötődik. A "kritikus" szónak azonban van más jelentése is. Sőt, valójában a kritikai gondolkodásban a negatív hozzáállás inkább akadályt jelent, mintsem a jó eredmény feltételét, mivel akadályozza a tárgyilagos ítéletalkotást. Márpedig a kritikai gondolkodás alapja a tárgyilagosság. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kritikai gondolkodás, illetve a kritikai elemzés tudatos tettek és készségek összessége, amelyek segítségével megállapíthatjuk, hogy egy nekünk szánt vagy általunk másoknak adott információ igaz-e, vagy manipulatív tartalmú. Ez lehet bármilyen információ - szöveges, hangzó vagy vizuális anyag. A kritikai gondolkodás Nyugaton az ókori görögökre, a közismert szókratészi módszerre, Keleten pedig az ókori hindu filozófiai iskolákra vezethető vissza. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az információ (pl. vélemények, hozzáállások - akár a sajátunké is) józan megítélésén és aktív értékelésén alapszik, melynek során kérdéseket teszünk fel, több szempontot is figyelembe veszünk, s mérlegeljük, hogy a sztereotípiák, berögzült feltételezések, előítéletek, valamint a lehetséges érdeklődés milyen hatást gyakorol ránk. Ahhoz, hogy ezt megfelelően tehessük, a saját gondolatainkat is módszeresen kell figyelnünk, és semmilyen információt nem szabad készpénznek vennünk, csak mert jól hangzik, hanem elemeznünk kell, hogy valóban pontos, világos, lényeges és logikus-e. Egy gondolatmenet minden információs elemét elemezni kell, több szempontból meg kell vizsgálni, s a konkrét kontextusba kell illeszteni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kritikai gondolkodást elsajátítani hosszú folyamat. Nem elég ismerni a szabályait; a kritikai gondolkodás képességét naponta tudatosan kell finomítani és gyakorolni. Legelőször is meg kell szabadulnunk a kritikátlan elfogadás régi rossz szokásától. Csak ezután építhetjük be gondolkodásmódunkba a kritikai elemeket. Ahogy Einstein is mondta, nem szabad felhagynunk a kérdezősködéssel. Mire kérdezzünk rá? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az értelmezett szöveg anyagán túl talán még nehezebb azt megvizsgálni, hogy - mint arról az ábraelemzés kapcsát is szót ejtünk - milyen lényeges szempontokat, módszereket, adatokat stb. nem tartalmaz. Ezek figyelembevételének a hiánya éppúgy informatív, mint azok, amelyekről szó van. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kritikai gondolkodás egy tudatos és ésszerű tevékenység, melynek során ugyanolyan technikákat alkalmazunk, mint amilyeneket a tudósok a kutatás során. Ezeknek az eljárásoknak köszönhetően el lehet dönteni, hogy hiteles-e az adott információ, vagy sem. Ezt a munkát olyan tulajdonságok jellemzik, mint az átláthatóság, hitelesség, következetesség, pontosság, értelem, egyértelműség, teljesség, tárgyilagosság. A kritikai gondolkodáshoz fontos a megfigyelés, de önmagában még nem elég. A megfigyelésnek hála, a kritikai gondolkodó új tényekre bukkanhat, amelyeket azonban fel kell dolgoznia. Ahhoz, hogy megfelelően tudja használni őket, kontextusba kell ágyaznia őket, amelyet jól kell ismernie. A pontosan megadott tényeket elemezni és értékelni kell, ha szükséges, további kérdezősködéssel ki kell őket egészíteni, tesztelni vagy mérni kell őket, s csak ezután lehet előhozakodni a jól megalapozott érveléssel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kritikai gondolkodás és véleményformálás tehát számos képesség együttes alkalmazását jelenti: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
http://monda.eu/hu/signup | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. Mi a különbség a tény, az elmélet és a hipotézis között? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elmélet egy olyan fogalmi keret, ami megmagyaráz létező tényeket és előrejelez újakat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az, hogy ma reggel láttam a napfelkeltét, az tény. Ezt a tényt megmagyarázza az az elmélet, mely szerint a Föld gömb alakú és forog a tengelye körül miközben a Nap körül kering. Ez az elmélet továbbá megmagyaráz más tényeket is - úgy mint az évszakok változását vagy a holdfázisokat - és lehetővé teszi, hogy előrejelzéseket tegyek azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni holnap. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hipotézis egy kísérleti elmélet, amely még nem lett ellenőrizve és bizonyítva. A tudós többnyire kitalál egy hipotézist és kipróbálja helytállóságát a meglévő adatok segítségével. Ha a hipotézis kiállta a próbát, elméletté válik. Például a Várkonyi Péter nevéhez fűződő "Gömböc" egy olyan konvex, homogén háromdimenziós test, melynek specialitása, hogy összesen két - egy stabil és egy instabil - egyensúlyi helyzete van. Megalkotása Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtését, hipotézisét igazolta mely szerint létezik olyan homogén, konvex test, melynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. A források értékelése | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az internetkorszakban szünet nélkül hatalmas információmennyiséggel találkozhatunk, és gyakran nehéz eldönteni, melyiknek higgyünk és melyiknek ne. Ezért fontos, hogy megtanuljunk különbséget tenni a hasznos és tárgyilagos információ és a "kocsmafilozófia" jellegű vagy manipulatív információk között. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Amikor kritikailag elemezzük a forrásainkat, először meg kell "rostálnunk" minden egyes információ szerzőjét és forrását. Egy elismert szaktekintélytől származik az információ, vagy egy, a témában kevéssé járatos személytől? Egy ismeretlen blogból ered, vagy egy szakmailag lektorált folyóiratból? Véletlenül nem egy magáncég honlapján olvasunk valamit? Ha igen, mik az érdekei ennek a cégnek? Az anyagi vagy tudományos érdek gyakori motiváció egy nem megalapozott információ hitelesként történő beállításánál. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egy kritikus módon gondolkodó azt is mérlegeli, hogy az információ vajon első- vagy másodkézből származik-e. Az elsődleges források eredeti kiadású források, például az elhízással kapcsolatos orvosi kutatások. Másodlagos forrás lehet például egy újságcikk, amely az elhízással kapcsolatos orvosi kutatást egyszerűen, közérthetően elmagyarázza a nagyközönségnek. Az értelmezés, az elmondás, a kifejtés pontatlanságokra adhat lehetőséget - erre példa a médiában tévesen megjelenő hírek sokasága. A másodlagos forrásokból származó információt elővigyázattal kell kezelni. Ez nem azt jelenti, hogy az elsődleges forrásokat kritikátlanul el kell fogadnunk. Mindig mérlegelnünk kell, hogy a kutatásban közölt információ vajon tényleg bizonyítékokon alapul-e, illetve hogy más kutatások nem hoztak-e eltérő eredményeket. Az idézett szerzőket név szerint, az adott mű címével és a kiadás évével együtt kell említeni, ez biztosítja az ellenőrzés lehetőségét is. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4. Az információ elemzése | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Miután megbizonyosodtunk az információs forrás szavahihetőségéről, hozzáfoghatunk az általa közölt információ elemzéséhez. Az információ lényegére kell koncentrálnunk, és meg kell tanulnunk a "sorok között olvasni". A kritikátlan befogadó számára az információ a "tények" forrása, vagyis amit ő ténynek tekint. A kritikus befogadó számára a kapott információ csupán a tényekről, feltételezésekről és véleményekről alkotott kép, a szerző értelmezésében. A kritikus befogadó nemcsak azt szűri ki, hogy mit tartalmaz az információ, hanem azt is, hogy mit tükröz (azaz implicit módon tartalmaz), mivel minden egyes információ egy adott szerző egyedi alkotása. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Példa: a kritikátlan befogadás a történelmi tárgyú könyvek esetében annyit jelent, mint "általánosan elfogadott" magyarázatot találni bennük bizonyos eseményekre. A kritikus befogadás ezzel szemben azt vizsgálja, hogy a szerző hogyan interpretál bizonyos történelmi eseményeket, s megállapítja, miért épp azokat a tényeket, feltételezéseket és véleményeket választotta ki a szerző. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az információ kritikus elemzése során a következő kérdéseket kell feltennünk: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kritikai gondolkodó négy alapvető lépésben elemzi az információt: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mindig ellenőriznünk kell, hogy az információban foglalt tények vagy feltételezések logikailag helytállóak-e, azaz megfelelnek-e az igazságnak, illetve az általuk bizonyítandó érvre vonatkoznak-e. Hogy ezt megállapíthassuk, értékelnünk kell őket, és meg kell vizsgálnunk, milyen értelmezésben szerepelnek. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Példa: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
"A svédek mind nagyon gazdagok. Náluk nincs szegénység, csak tiszta luxus. Ott hajléktalant nem látsz. Amikor tavaly ott töltöttem egy hétvégét, az utakon csak drága autókat láttam, s minden tiszta és rendezett volt." | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Íme, egy állítás, miszerint minden svéd nagyon gazdag. Elképzelhető, hogy Svédországban egyetlen szegény vagy hajléktalan sem él? Biztosan nem. Az, hogy a szerző kijelenti, ő egyet sem látott, még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem is léteznek. Sőt, a Svéd Egészségügyi és Népjóléti Bizottság hivatalos adatai szerint Svédországban 34 ezer hajléktalan él. Az az információ pedig, hogy csak drága autókat látni, azt jelentené, hogy minden svéd gazdag? Nem. Lehet, hogy az állítás szerzőjét a diplomata negyedben szállásolták el, vagy az is lehet, hogy az ottani emberek lízingelik az autójukat, tehát az nem a sajátjuk. Vagy csak a jómódúak vesznek autót, mások tömegközlekedést használnak. A relatív szegénységről már nem is beszélve, ami azt jelenti, hogy világviszonylatban talán gazdagok, svéd viszonylatban azonban nem feltétlenül. Végül pedig, egyetlen Stockholmban töltött hétvége után az illető nem mérhette fel az egész országot és minden lakóját. A valóságnak csak egy részleges, nem reprezentatív szeletét láthatta. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fenti érveléssel tehát nem az a probléma, hogy hamisak a beszélő tapasztalatai, hanem ezeket túláltalánosítva használja fel és nem a megfelelő következtetéseket vonja le belőlük. Egy érvelés lehet helyes és helytelen; ez egy semleges kifejezés, amely az információ felépítésére utal, nem arra, hogy helytálló-e vagy sem. Más szóval, a logikátlan vagy téves alapokon nyugvó helytelen érvelés is érvelés. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Példa a logikátlan érvelésre: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. A keresztények gyakran konzervatívok. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. A manipuláció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A meggyőzés olyan hatékony érvelés, amelynek során mindkét fél tudtában van annak, mi történik. Ezzel szemben a manipuláció során a manipulált személy tudtán kívül kerül a másik személy befolyása alá. Megnyilatkozásainkban gyakran élünk az álokoskodás, a hamis érvelés eszközével - otthon, a munkahelyen, az iskolában -, s ez szerves része a médiának és a politikai diskurzusnak is. A manipuláció egy olyan kommunikációs forma, amelynek célja, hogy megváltoztassa a hallgató, befogadó felfogását vagy magatartását. A manipulátorok gyakran élnek a logikailag hamis érvelés, az információelhallgatás, a szelektált információ ("mazsolázás"), az össze nem hasonlítható dolgok összehasonlítása, a figyelemelterelés eszközeivel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ennek érdekében az emberek különféle manipulációs technikákat alkalmaznak. Ezek olyan érvek, állítások vagy kifejezések, amelyek első pillantásra logikusnak és ésszerűnek tűnnek, pedig nem azok, csak arra szolgálnak, hogy az érvelés képzetét keltsék a befogadó agyában, amely képzet valaki érdekeit szolgálja. Ezeket tudatosan és ösztönösen is lehet alkalmazni. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A manipulátorok négy alapvető stratégiát alkalmaznak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A táblázatok, ábrák, grafikonok a szemléltetés és az érvelés alátámasztására szolgálnak. Az alábbiakban számos példán mutatjuk be, milyen szempontokat kell figyelembe venni a részletes elemzések folyamán. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Táblázatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Figyelje meg az alábbi táblázatot! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Helyközi személyszállítás alakulása 2001 és 2006 év között
1. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: KSH | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elemzés menete a következő: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
a) Milyen típusú táblázatról van szó? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A táblázat kétdimenziós, csoportosító tábla. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
b) Mit tartalmaz a fejléc és az oldalléc? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A táblázat fejléce négy csoportosító minőségi ismérv szerint rendezett (vonat, autóbusz, hajó és repülőgép). Tehát elmondható, hogy vízszintes irányban 6 minőségi csoportosító sort tartalmaz a tábla. Az oldallécen az évek kerülnek felsorolásra, így megállapítható, hogy függőlegesen 6 idősorunk van. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
c) Mit reprezentálnak az adatok? Vannak-e összesítő adatok? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A táblázat elején található az összegzés, amely a szállított összes utas számát mutatja adott évben. A tábla kétdimenziós, tehát egy adat két különböző információval szolgál az elemzés további részében (Például a 2,359 millió fő a két statisztikai sornak megfelelően a 2001 évben, repülőgéppel utazók számát adja, ami tehát 2,359 millió fő). A táblázat adatai csak függőleges irányban tartalmaznak összesítést, amely alapján elmondható, hogy évekre lebontva összesen mennyi ember vette igénybe a helyközi személyszállítást. A táblázatot alkotó gyakorisági sorok a helyközi személyszállítást igénybe vevők számát mutatja az adott évben. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
d) "Legek" kiemelése | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az adatokat megvizsgálva elmondható, hogy a legtöbben, 588,9 millió fő, az autóbuszt választotta 2001-ben, míg legkevesebben, 1,276 millió fő, a hajót, 2005-ben. Az összesítéseket figyelve elmondható továbbá, hogy legtöbben, 755,89 millió fő 2001-ben utazott, és legkevesebben pedig 2005-ben, közel 721,35 millió fő vette igénybe a helyközi közlekedést. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
e) Folyamatok, tendenciák (időbeli összevetés) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egyes közlekedési eszközök használatának változásai különböző mértékűek. Míg a vonattal és az autóbusszal közlekedők száma enyhe csökkenést mutat, addig a hajón utazók száma jóval drasztikusabban, kevesebb, mint a felére csökkent. Ezzel szemben a repülőgépek utasforgalma közel háromszorosára nőtt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
f) Megoszlási arány (eszközök közti összevetés) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az autóbuszon utazók továbbra is kiemelkedően magas számban vannak a többi eszközhöz képest. Ám míg 2001-ben a hajón utazók száma meghaladta a repülőgépekét, addig 2006-ban a repülőn utazók mintegy ötször annyian voltak, mint a hajó utasai. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Grafikon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ugyanezeket az adatokat a folyamatok szempontjából szemléletesebben mutatja be az alábbi két grafikon: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Itt is az alábbi kérdések alapján szükséges az elemzést elvégezni: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kördiagram | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kördiagram nem a folyamatok szempontjából, hanem egy évre vetítve a különböző közlekedési eszközök egymáshoz való arányos viszonyát ábrázolja: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szemléltetés ábrával | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbi leírás egy ábrát magyaráz meg, de tulajdonképpen az ábra az, amely a komplex folyamatot szemlélteti, azaz érthetővé és átláthatóvá teszi. Figyeljük meg az ábra és a magyarázat viszonyát! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A mobilitás menedzsment a személyközlekedés igény-központú megközelítésével foglalkozik. Új megoldási módok (pl. mobilitási formák több szempontú összehasonlítása) segítségével befolyásolja a helyváltoztatási igényeket és döntéseket (a magatartást). A mobilitási keresletet és a kínálatot próbálja meg - számos tényező figyelembevételével - egyensúlyba hozni. A mobilitás menedzsmentben az utasok döntési szempontjainak megismerése és bizonyos korlátok közötti befolyásolása eszközként szolgál a személyközlekedési rendszer működtetői részére. Az utasokkal kapcsolatos információkezelési műveletek túlnyomórészt a helyváltoztatás megkezdése előtt történnek. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A közlekedési folyamat menedzsment egy "szűkebb" fogalom. A helyváltoztatási igényekből az egyéni döntések hatására képződő forgalmi folyamatokat igyekszik befolyásolni. Cél: a forgalmi folyamatok optimális levezetése a "közlekedési térben", figyelembe véve az infrastruktúra kapacitáskorlátait. Az utasokkal kapcsolatos információkezelési műveletek túlnyomórészt a helyváltoztatás közben, a közterületeken, az utasforgalmi létesítményeknél és a járműveken történnek. A fogalmak közötti összefüggéseket az 1. ábra szemlélteti. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A személyközlekedés a személyek és a szállító járművek mozgási folyamatainak összessége. A személyek helyváltoztatása (járművön kívül és belül is) az egyéni döntéseik következménye. A szállító járművek közlekedése a döntésekből levezethető (előrebecsülhető) utazási igényekhez, a kereslethez illeszkedik. Az igények és a kapacitások összerendezése az indulást megelőzően az előzetes/operatív tervezés és az irányítás során történik. Az indulásig hátralévő időtartam szerint alakul ezeknél a műveleteknél az alkalmazott információk érvényességének időtartama ("dinamizmusa"). A tervezett és a tényleges (rendkívüli) közlekedéssel kapcsolatos utaskezelési funkciók célja, hogy a közlekedési szolgáltatásokat megismertesse az igénybevevőkkel, azaz a kínálatról tájékoztasson. Ezek az információk alapvetően befolyásolják az utasok döntéseit, mely a mobilitási igények kielégítésének módjára (időbeliség, térbeliség, utazási mód, eszközfajta, stb.) hatnak. A tervezést, irányítást támogató információs rendszerek és az utasinformációs rendszerek közötti kétirányú kapcsolatok teszik lehetővé a személyközlekedési rendszer "beszabályozását", a kereslet és a kínálat több lépéses (gyakran iterációs jellegű) közelítését. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
(Forrás: Csiszár Csaba - Földes Dávid: Személyközlekedési módok összekapcsolása informatikai eszközökkel - tudatos közlekedés www.kukg.bme.hu/kukg/publikacio/2012_6.pdf letöltés ideje: 2017. július 30.) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Igazak-e a fenti leírásra az alábbi állítások? Keressen példát rájuk a fenti szövegben! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7. Szakszövegek elemzése: szintézis | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szakszövegek elemzésénél, megértésénél a fent vázolt kritikai személetet kell alkalmazni. Ennek megfelelően, a szöveg olvasása folyamán célzottan a következő kérdésekre kell keresni a választ: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
E négy fő kérdés alapján foglalható össze legrövidebben egy tanulmány. A pontos elemzésre azonban további válaszokat kell keresnünk: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Melyik válasz igaz?
![]() | |||||||||||||
2. Melyik válasz nem igaz?
![]() | |||||||||||||
3. Melyik válasz nem igaz? A kritikai gondolkodást gátolja(k) a...
![]() | |||||||||||||
4. Melyik forrás számít hitelesnek?
![]() | |||||||||||||
5. Melyik állítás helyes?
![]() | |||||||||||||
6. Mi a hipotézis?
![]() | |||||||||||||
7. Melyik állítás nem helyes?
![]() | |||||||||||||
8. Válassza ki a megfelelő szót! A(z) olyan hatékony érvelés, amelynek során mindkét fél tudtában van annak, mi történik. ![]() | |||||||||||||
9. Az alábbi vajkészítmény-reklámban milyen manipulatív stratégia figyelhető meg? Mindig különleges élmény a szépen terített reggelizőasztal ropogós zsömlével, gőzölgő teával, és legfőképp az, ahogy a kapkodó és magányos falatozás nyugodt családi szertartássá gazdagodik. (...) Flóra. A szíved szerint.
![]() | |||||||||||||
10. Melyik állítások (több is lehet) nem igazak az ábraleírásra?
![]() |
Felhasznált irodalom | ||
Árvay Anett 2007: Manipulatív érvelés írott reklámokban. In: I. Alknyelvdok Konferencia kötet. Szerk.: Váradi Tamás. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. | ||
Borgulya, Istvánné 2010: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben. Budapest: Akadémiai Kiadó. | ||
Borgulya, Istvánné és Barakonyi, Károly 2004: Vállalati kultúra. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. | ||
Csiszár Csaba - Földes Dávid: Személyközlekedési módok összekapcsolása informatikai eszközökkel - tudatos közlekedés www.kukg.bme.hu/kukg/publikacio/2012_6.pdf letöltés ideje: 2017. július 30. | ||
Raman, Meenaskshi - Sharma, Sangeeta 2014: Communication for Engineers. Oxford: University Press Oxford. | ||
http://monda.eu/hu/modules/thinking/4 letöltés ideje: 2017. július 30. |