KURZUS: Kommunikáció a mérnöki gyakorlatban
MODUL: I. modul
1. lecke: A kommunikáció alapfogalmai
A lecke célja rámutatni arra, hogy miért olyan fontos a jó kommunikációs képesség az egyén szintjén és egy munkahelyen, és milyen jó illetve káros hatásai lehetnek egy cégnél annak, ha a munkatársak közötti kommunikáció jól vagy éppen nem jól működik. Ezt követően bemutatjuk a kommunikáció általános jellemzőit, fajtáit, eszközeit és szükséges feltételeit, szabályait. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. A kommunikáció metaforái | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ön szerint melyik metafora fejezi ki jobban a kommunikációt? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
kommunikáció = háború | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. A kommunikáció jellemzői | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbi képek a kommunikáció egy-egy jellemzőire hívják fel a figyelmet. Írja a megfelelő jellemzőt a megfelelő kép mellé! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. A hatékony kommunikáció fontossága | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hatékony kommunikáció mind a munkahelyi, mind a magánéleti kapcsolattartásban kiemelt fontosságú. Kommunikáció nélkül elképzelhetetlen az élet. A kommunikáció tartja össze a társadalmat; nélküle mindannyian csak saját tapasztalatainkra hagyatkozhatnánk [...]. A kommunikáció képessége-ötletek, tapasztalatok és érzelmek továbbadása-tette lehetővé az emberi faj fejlődését. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden szervezet emberek csoportjából áll, s ha a tagok nem kommunikálnak hatékonyan, ugyanazok a problémák jelennek meg, mint amikor egy család nem kommunikál. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hatékony kommunikáció lehetővé teszi, hogy meglévő készségeit maximálisan kihasználja. A motiválás, a megbízások, a szervezés, a problémamegoldás és az információszerzés - mindegyik alapja a kommunikációs képesség. Ha nem kommunikál jól, nem lesz jó a teljesítménye a munkahelyén [...]. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kommunikáció kétirányú folyamat. Saját üzenetének átadásán kívül fontos a másikat is meghallgatni és megérteni - ezt a technikát aktív figyelésnek hívják. Ez lehetővé teszi, hogy azt adja az embereknek amit ők szeretnének Ön pedig megkapja a szükséges információt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Írjon példát arra, amikor a tanárától vagy a főnökétől zavaros utasítást kapott, és ebből problémája adódott! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hasonlóan, írjon példát arra is, amikor Ön úgy gondolta, hogy a kérése teljesen érthető és világos volt, ám észrevette, hogy mégis félreértették! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Roebuck, Chris: Hatékony kommunikáció. Budapest, 2011, Scolar Kiadó. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4. A hatékony, illetve rossz kommunikáció hatásai egy munkahelyen | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Látható tehát, hogy egy munkahely, vállalat, intézmény sikerességének alapvető feltétele az, hogy a kommunikáció jól működjön benne. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbiakban azokat a jellemzőket soroltuk föl, amely egy céget akkor jellemez, amikor hatékony vagy éppen rossz a kommunikáció a munkatársak között. Válogassa szét őket, és írja az alábbi táblázat megfelelő oszlopába! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mindenki tudja, mit kell csinálnia. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Roebuck, Chris: Hatékony kommunikáció. Budapest, 2011, Scolar Kiadó. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. Mi a kommunikáció? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kommunikáció célja többféle: az információközlés, az információszerzés, a társas kapcsolatok létesítése és fenntartása, az érzelemkifejezés, a mások befolyásolása, esetenként manipulálása. Összefoglalva, a kommunikáció a társas interakció során különböző kontextusokban (körülmények között), különböző célok elérése érdekében elsősorban nyelvi elemek kiválasztása, használata, értelmezése. A kommunikáció eszközei a nyelvünk mellett, a beszédet kísérő hanghordozás, gesztusok, mimika, amelyek írásbeli megfelelői az írásjelek: pont, vessző, kérdőjel, kettőspont stb. A kommunikációnak egyéb formái is vannak, mint pl. a zene, a rajz, a festészet, a pantomim stb. Fajtái többféle csoportosítás szerint elkülöníthetők. Ezek közül a legfontosabbak: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A sikeres kommunikációhoz számos feltétel szükséges. Ezek a közül az egyik legfontosabb annak a közös csatornának a megléte, amelyen keresztül a beszélő és a hallgató között a mondanivaló eljut egyiktől a másikig. A másik fontos elem az együttműködés megléte mindkét fél részéről, amely röviden azt jelenti, hogy mindketten hajlandóak részt venni a kommunikációban és a megfelelően alakítani azt, tehát egyikük sem "bojkottálja" a kommunikációt. Végül szintén kiemelten fontos a közös kód megléte, vagyis egyszerű esetben egy közös nyelv, amelyen kommunikálni tudnak. Ha ez a három feltétel nincsen meg, akkor az a kommunikáció sikertelenségét jelenti. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kommunikáció sikerességének három fajtája van: egyoldalú kommunikációról beszélünk, amikor a közlő nem tudja, hogy üzenete eljutott-e a fogadóhoz; részleges a kommunikáció, amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik; végül teljes, amelynek során a fogadótól értékelhető válasz, azaz visszacsatolás érkezik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sorolja föl a munkája/tanulmányai során leggyakrabban használt 5 kommunikációs formát és jellemezze őket a fenti ötféle csoportosítás jellemzőivel! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6. A kommunikáció világa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kommunikáció résztvevőit, kapcsolatait és körülményeit az alábbi ábra fogalja össze: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kommunikáció résztvevői a beszélő és a hallgató (természetesen írott szövegek esetében is), akik nyelvi szimbólumok segítségéről beszélnek valamilyen helyzetről (ezt nevezzük a szituációnak). A nyelvünk azért szimbolikus, mert pl. az a szó, hogy nyúl vagy rabbit hangalakja önmagában nem utal arra, hogy egy selymes szőrű, hosszú állatról van szó, nincs semmilyen hasonlóság a szó és az általa referált állat között, hanem egyezményen, egy közösség megegyezésén alapul. A nyelvet, beszédet használva tehát a beszélőben és a hallgatóban feltárul egy szituáció, amelyre mindketten figyelnek (ld. a beszélőtől és a hallgatótól a szituáció felé mutató nyilat). Mindeközben egymásra is figyelnek, nemcsak az információra, egymásról is véleményt alkotnak, alakítanak, ezt interperszonális (személyközti) kapcsolatnak nevezzük. Az egész kommunikációs helyzet adott kontextusban történik, amely a különböző körülményeket jelenti, pl. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mindezek befolyásolják azt, hogy hogyan alakul a kommunikáció. A beszélő és a hallgató folyamatosan figyelemmel kísérik és alkalmazkodnak minden pillanatban. Ez az állandó odafigyelést, alkalmazkodást hívja Paul Grice az Együttműködés alapelvének, amelynek definíciója a következő: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Amit mondunk, feleljen meg mindannak, amit a társalgás adott pontján a beszélgetés céljának érdekében elvárnak tőlünk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ennek az alapelvnek 4 fontos szabálya (ún. maximája) van, amelynek meg kell felelni: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ezeket a szabályokat azonban tudatosan meg lehet szegni, ilyenkor ezzel üzenünk valamit a másik félnek. Pl. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tomi: - Elmegyünk ma este moziba? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mariann nem ad egyenes választ, de azt sejteti, implikálja, hogy "nem". Azzal, hogy látszólag nem a kérdésre ad választ, a relevancia maximáját sérti meg. Ennek oka itt nem derül ki, de lehet, hogy nincs kedve Tomival moziba menni, vagy nem akarja megbántani, ezért magyarázkodik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hasonlóan pl. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tanítónő nem ad elegendő információt a busz érkezéséről, ezzel a mennyiség maximáját sérti meg. Válaszával azt implikálja, hogy a diák várjon türelemmel és ne kérdezősködjön annyit. Az implikatúra tehát olyan kommunikációs üzenet, amelyet szó szerint nem mondunk ki, de a mondandónkban a másik féllel sejtetünk. |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||
1. Mi a kommunikáció? Egészítse ki! A kommunikáció a társas során különböző (körülmények között), különböző elérése érdekében elsősorban elemek kiválasztása, használata, . ![]() | |||||||||||||||||||||
2. Az alábbi kommunikációs formák közül melyik tervezett?
![]() | |||||||||||||||||||||
3. Jellemezze az üzleti tárgyalást általában a kommunikáció fajtáinak szempontjai szerint!
![]() | |||||||||||||||||||||
4. Mik a kommunikáció nélkülözhetetlen feltételei?
![]() | |||||||||||||||||||||
5. Milyen kommunikációról beszélünk, amikor a közlő észleli, hogy a fogadó "vette" az üzenetet, de válasz nem érkezik? ![]() | |||||||||||||||||||||
6. Melyik szabályok (maximák) magyarázata az alábbi? A maximája: igazat kell mondanunk; ![]() | |||||||||||||||||||||
7. Az alábbi ábra a kommunikációs világ fő tényezőit mutatja be. Mit jelölnek a számok?
![]() |
Felhasznált irodalom | ||
Levinson, Stephen C. 1983: Pragmatics. Cambridge: Cambridge University Press. | ||
Roebuck, Chris 2011: Hatékony kommunikáció. Budapest: Scolar Kiadó. | ||
Tátrai Szilárd 2011: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest: Tinta Könyvkiadó. |