KURZUS: Kommunikáció a mérnöki gyakorlatban

MODUL: II. modul

Modulzáró kérdések

Miután elolvasta a 2. modul fejezeteit, megtanulta a tananyagot és elkészítette a feladatokat, válaszoljon az alábbi kérdésekre!

1. Melyik állítás igaz a szakszövegekre?
A szaknyelvi szövegek szókincse csak nemzetközileg is ismert szavakat tartalmaz.
A szakszövegek olyan szókincsbeli elemekkel is rendelkeznek, amelyek a szaknyelvben és a köznyelvben előfordulnak.
A szakszavak a laikusok számára is mindig érthető, köznyelvi kifejezések.
2. Mit jelent a terminus kifejezés?
szakma-specifikus szókincs, amely egy adott tudományterülethez köthető
a szaknyelv szinonimája
idegen nyelvű szakkifejezések gyűjteménye
3. Válassza ki a helyes állítást!
A tudományok fejlődése során minden szakkifejezést meg kell őrizni és újabbakkal bővíteni, hogy egyre nagyobb szakszókinccsel új mutathassuk be az új kutatási eredményeket.
A tudományok fejlődése során csak az új szakkifejezéseket kell megtartani, mert minden régi terminus elavul az új eredmények hatására.
A régi terminusok helyébe és mellé újak lépnek vagy árnyaltabb kifejezésre alkalmasabb szakkifejezések kerülnek.
4. Milyen nem verbális elemek jelennek meg a szakszövegekben?
beszámolók, jelentések, önéletrajzok
összehasonlítás, leírás, definíció
ábrák, diagramok, grafikonok
5. Mi a funkciója a következő összekötő elemeknek a szakszövegekben: abban az esetben, amennyiben?
magyarázat
feltétel
cél
6. Miért megengedett a szakszövegekben a szóismétlés?
Az egyértelműséget segíti.
Egyszerűsíti a bonyolult folyamatok leírását.
Nem a megfogalmazás a legfontosabb szempont, hanem a tartalom.
7. Mely kategóriába sorolja az ügyféltanácsadás műfaját?
intern, írásbeli
extern, szóbeli
intern, szóbeli
8. Melyik jelző nem igaz a szaknyelvre?
érzelemgazdag
logikus
pontos
9. Válassza ki a helyes állítást!
A szakkifejezések többségének minden szakterületen ugyanaz a jelentése.
Ugyanaz a szakkifejezés a különböző tudományterületeken más-más jelentéssel bírhat.
A különböző tudományterületek soha nem használják ugyanazt a kifejezést egy-egy jelenség leírására.
10. Jelölje, hogy melyik állítás igaz!
A fő részben a pályázó kinyilvánítja a pályázati szándékát.
A fő részben a pályázó kiemeli erősségeit, képességeit.
A fő részben a pályázó kinyilvánítja várakozását, hogy személyes találkozásra is sor kerül.
11. Jelölje, hogy melyik állítás igaz!
A motivációs levelet lehetőleg fénymásolt formában küldjük el.
A motivációs levél célja, hogy szöveges formában ismertesse az életrajzban foglaltakat.
A motivációs levélben érdemes a tulajdonságokat számokkal, életszerű példákkal, a korábbi munkahelyen elért sikerekkel alátámasztani.
12. Jelölje, hogy melyik állítás igaz!
A személytelen hangvétel elvárás a motivációs levél stílusával szemben.
Érdemes néhány szleng kifejezést alkalmazni a motivációs levélben.
A motivációs levélben ne bizalmaskodjunk, de a hangvétel lehet személyesebb.
13. Jelölje, hogy melyik állítás igaz!
Az önéletrajzban az iskolai végzettségek kerülnek a dokumentum végére.
A munkahelyek felsorolása időrendben történik, a legutóbbival kezdve.
Az önéletrajzban a személyiségi jogok miatt nem kötelező megadni a születési dátumot.
14. Jelölje, hogy melyik állítás igaz!
A kézzel írott önéletrajz igényességet és precizitást fejez ki.
A szakmai önéletrajzban nem kell a hobbikról nyilatkozni, mert az nem kapcsolódik a pályázott munkakörhöz.
Az önéletrajzot aláírással és dátummal zárjuk.
15. Jelölje, hogy melyik állítás igaz!
A pályakezdők szakmai tapasztalat hiányában a munkakörhöz illő készségeiket emeljék ki az önéletrajzban.
A pályakezdők mindenképpen tegyenek szert némi szakmai tapasztalatra, mert az önéletrajzot csak akkor fogadja el a munkahely.
A pályakezdők lehetőleg hagyományos, szöveges önéletrajzzal jelentkezzenek egy állásra.
16. Az állítások mindegyikénél válassza ki, hogy igaz vagy hamis!
Az üzleti levélben lehetőleg minél több összetett mondatot használjunk a szakmaiság kifejezése érdekében.
Az üzleti levélben a megszólítás mindig a vezetéknéven történik.
Az írásbeli kommunikáció gyorsabb, mint a szóbeli kommunikáció.
Elektronikusúton történő hivatalos levelezéskor is be kell tartani a hivatalos levelekre vonatkozó szabályokat.
A jelentések típusának megválasztása bármely témában tetszőleges.
Az üzleti levél fejlécén, bal felső sarokba kerül a címzett neve és címe.
A jelentések függelékébe kerülnek a jövőre vonatkozó tervek.
A jelentések címoldala tartalmazza írásmű címét, a szerző(k) nevét, azt, hogy kinek készült és a jelentés számát, illetve keltezését.
Az üzleti levélen mindig szerepeljen keltezés.