KURZUS: Kommunikáció a mérnöki gyakorlatban

MODUL: II. modul

4. lecke: A szakszövegek általános ismérvei és tulajdonságai

A lecke célja: A mérnökök és a szakmai közösségek kommunikációjában számos írásbeli és szóbeli, a szakmaiság követelményeinek megfelelő szövegtípusok, szakszövegek segítségével történik az információcsere. A fejezet bemutatja, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek megkülönböztetik a szakszövegeket a hétköznapi, azaz köznyelvi stílusú szövegektől. A fejezet célja, hogy az ismérvek bemutatása segítséget adjon a szakszövegek megalkotásában és a megfelelő stílusú szövegek megfelelő alkalmazásában.

1. A szaknyelv és a köznyelv viszonya

A szaknyelv nyomon követhető és vizsgálható megnyilvánulási formái a szakszövegek, melyek alkalmasak arra, hogy mind a szakmai, mind a nyelvi folyamatok változásait előttünk feltárják. A szaknyelvet tudatos tanulással ismerhetjük meg, a köznyelv elsajátítása (anyanyelven) azonban születésünktől automatikus.

A szaknyelv tehát "Valamely szakmai beszélőközösség specifikus nyelvhasználata, amely egyértelműen és világosan tükrözi a valóságnak azt a részét, amellyel az adott terület közössége foglalkozik, és e keretek között a szóbeli és írásbeli kommunikáció jellegzetes megnyilvánulása" (Kurtán 2003: 273).

A fogalom meghatározásakor számos tényező együttállásáról beszélnek a kutatók, egységes és egyetlen meghatározás nem létezik. A szaknyelv legfontosabb ismérveit a következőképpen foglalhatjuk össze:

  • Kognitív műveletek sorozata
  • Társadalmi nyelvváltozat
  • Szakmai kommunikáció megvalósításának egyik eszköze
  • Interdiszciplinaritás
  • Terminológia
  • Nonverbális és verbális szint

A szaknyelv és a köznyelv kapcsolatát a következőképpen szemléltethetjük. A szakkifejezések három csoportra bonthatók:

  • A szaknyelv alapja szókincsében és grammatikájában egyaránt mindig az általános köznyelv.
  • Olyan szókincsbeli elemekkel is rendelkezik, amelyek mind a szaknyelvben, mind a köznyelvben előfordulnak. Gyakori jelenség, hogy több tudományág ugyanazt a megnevezést használja, de más fogalmi rendszerekkel (pl. kultúra - biológia, társadalomtudomány; fék - gazdaságtudomány, autóipar)
  • A terminusok csoportjába a szakma-specifikus szókincs tartozik, amely csak egy diszciplínához köthető (pl. orvosi szakkifejezések).

A szaknyelv létrejöttét specifikus kommunikációs igények generálják. A szaknyelv használatának alapvető feltétele a szakmai képzettség és a kommunikáció a hasonló vagy ugyanazon területen működő szakemberek között zajlik. A szaknyelv használata és a szakmai kompetencia egymást feltételezik. A szaknyelv nem azonos a szakszavak ismeretével, és a szakszókincs (azaz terminológia) nem egyenlő a szaknyelvvel, azonban a szakszövegek elsődleges, szembetűnő jellegzetességét a szakszókincs adja.

Fontos megjegyezni, hogy egy-egy nagyobb tudományterület szaknyelvi jellemzőit további ágazatokra bonthatjuk és ágazatonként eltérések figyelhetők meg. Nem lehet például általános műszaki szaknyelvről beszélni, mivel a műszaki tudományoknak számos ága van, és ennek megfelelően létezik gépészeti, robottechnikai, villamosipari, informatikai, építészeti, építőipari, közlekedésipari, vegyipari, biomérnöki, környezetmérnöki szaknyelv, sőt ezeken belül a szaknyelvek még további - szűkebb szakmai körökbe tartozó - szaknyelvekre differenciálódhatnak. (Forrás:http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/20130002_a_szakmai_nyelvmuveles_alapjai/SN/ssnjs623g.htm.)

A szakkifejezéseknek egy adott tudományterületen egy jelentése létezik, ezért nem használhatunk ezek helyett szinonimákat, azaz hasonló jelentésű kifejezéseket. Így szakszövegekben gyakran előfordul a szóismétlés, a meghatározott jelentésű terminusok többszöri előfordulása, ami a szaknyelvben elfogadott. A szakszövegek nemzetközi jellege az idegen szavak gyakori használatában tükröződik (pl. informatikai, gazdasági szaknyelvben sok az angol nyelvű kifejezés).

A szaknyelvet jellemzi a pontosság, a világos és logikus felépítés. Általános követelmény az érzelmi elemek hiánya. A szaknyelv gondosan meghatározott értelmű terminus technicusokat alkalmaz, valamint  szimbólumokban, képletekben bővelkedik és gyakran idéz számadatokat.

A szakkifejezések megalkotásához és alkalmassá tételükhöz változatos feltételrendszernek kell megfelelni, amelyek a következők (Szépe, 1982: 134):

  • szabatosság (egyértelmű)
  • alkalmasság (rövid, de rendszeralkotó)
  • szemléletesség (elemek közötti kapcsolat)
  • helyesség (korszerű nyelvhelyesség)
  • hajlékonyság (továbbképezhető)
  • egyöntetűség (rendszer első harmóniája)
  • általános használat (szabványosítás, oktatás)
  • állandóság, tartósság (történeti kontinuitás)

A szakszavak jelentéstartománya a köznyelvi szavakhoz képest gyorsan változik. A fejlődés ütemének köszönhetően egyes szakkifejezések idővel elavulttá válnak, esetleg használaton kívül kerülnek vagy új fogalmi rendszert alkotnak. A régi terminusok helyébe és mellé újak lépnek vagy árnyaltabb kifejezésre alkalmasabb szakkifejezések kerülnek.

Keressen példákat a saját szakterületéről arra az esetre, amikor a régi terminusok helyébe és mellé újak lépnek!

2. A szaknyelvi szövegek jellemzői

A következőkben a szaknyelvi szövegek további ismérveit foglaljuk össze:

  • Szókincs: a köznyelvből felhasznált szókincsre épül erő, ciklus, határozat, bélyegző, bázis, faktor, egér és szakszókincset (terminusok) tartalmaz, amelyek gyakran a köznyelvi szókészletből alakulnak. A tudományok és a tudományos kutatások nemzetközi jellege szükségszerűvé teszi a terminológia átalakulását, az új eredmények nagy száma miatt ez a folyamat egyre gyorsabb.
  • Terminológia: egy diszciplína (tudományterület), egy gyakorlat szakmai szókészlete, amelyek a szakmai ismereteket reprezentálják és képet nyújtanak arról, hogyan szerveződik a szakma világa. A szakmai beszélőközösségek konvencionálisan ismerik a terminológiát és az új eredmények tükrében követik a terminológiában bekövetkező változásokat.
  • Szóismétlés: a terminus gyakori ismétlődésének célja az egyértelműség
  • Állandósult szókapcsolatok: olyan kifejezések, amelyek több tagból állnak, azonban egy szóval is helyettesíthetők. Például: A hipotézis ... bizonyítást nyert; kutatások folynak;
  • Szemantikai kohézió (jelentésbeli összekötő elemek): térbeli, időbeli és logikai alapon összekapcsolódó mondatrészek és mondatok
    • Időbeli folyamatok, kronológia: először, másodszor, a következőkben, végül.
    • Logikai viszonyok:
      • Fontossági sorrend: elsősorban, legfontosabb, legkevésbé fontos
      • Hasonlóság vagy ellentét: egyrészt, másrészt; összehasonlítva, hasonlóképpen, ugyanolyan módon, fokozottabban, mint; ezzel szemben.
      • Szövegszintű deixis: (térbeli utalás a szövegben) olyan elemek, amelyek a szöveg egyes elemeire utalnak, mutatnak rá: a következő fejezetben, a fentiek alapján, erről a következő előadáson beszélünk, rövidesen visszatérünk erre, előbb azonban... mielőtt tovább mennénk, az x. oldalon, lásd az x. ábrán.
2.1. Összekötő elemek a szakszövegekben
  • Kapcsolatos: és, is, emellett, is, szintén, mind...mind
  • Ellentétes: azonban, ellenben, ugyanakkor, pedig, viszont
  • Megszorító utótagú kötőszó: de, hanem, mindazonáltal, mindamellett:
  • Ok-okozat: mert, minthogy, ennek következtébe
  • Választó kötőszavak: vagy... vagy
  • Következtető kötőszavak: (dolgok között, amelyek közül az egyiknek a státusza a másikétól függ: ok, indok, időbeli közelség, cél, feltétel stb.): tehát, ezért, ennélfogva, következésképpen
  • Magyarázó, okot bevezető kötőszó: ugyanis, különben, másképp
  • Cél: ezért, azért, ennek eléréséhez, ennek érdekében, úgy hogy, azzal a céllal, hogy...
  • Feltétel: ha, valamilyen körülmények között, abban az esetben, ha
  • Időhatározó kötőszó: után, előtt
  • Vonatkozó kötőszó: amely, ami
2.2. A szakszöveg funkciói
  • leírás
    Példa: A teherhordó szerkezetek monolit vasbeton kialakításúak, a külső falazat 30 cm-es Porotherm elemekből létesült. A határoló falakat egységesen 5 cm Dryvit rendszerű hőszigetelés borítja. Az épület karakterét nagyban meghatározzák a homlokzat teljes magasságáig végigfutó üveg függönyfalak, valamint a belső közlekedők galériás kialakítása. Az INNONET-be szervezett szakmai rendezvények lebonyolítását segítik az állófogadások, regisztráció v. különböző installációk kihelyezésére alkalmas közösségi terek, melyek természetes megvilágításáról az irodaszárny délkeleti akrilkupolája valamint az épület tengelyében elhelyezett kerengő felső világítóablakai gondoskodnak.
    (Forrás:http://www.innonet.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=18&Itemid=48)
  • összehasonlítás
    Példa: A közúti közlekedés beruházási költsége nagy, míg a vízi közlekedésé szélesen változó, de itt a pályát nem kell megépíteni. Az önköltsége a hajózásnak kisebb, viszont a sebessége is lényegesen alacsonyabb, mint a közúti közlekedésnek. A hajózás nagy távolságú szállításra alkalmas, míg a közúti közlekedés lényegesen kisebb távolságok áthidalására képes gazdaságosan. A közlekedés biztonsága a vízi közlekedésben jóval nagyobb, és lényegesen kevésbé függ az időjárástól, mint a közúti közlekedés. A vasúti közlekedés beruházási költsége igen nagy, míg a vízi közlekedésé szélesen változó, de itt a pályát nem kell megépíteni. Az önköltsége a hajózásnak kisebb, viszont a sebessége is lényegesen alacsonyabb mint a vasúti közlekedésnek. Mindkét közlekedési ág nagy távolságokra képes szállítani, a vasúti közlekedés viszont az év bizonyos időszakaiban kevésbé függ az időjárástól.
    (Forrás:http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kozlekedes/kozlekedesi-foldrajz/a-vizi-kozlekedes-elonyei-hatranyai/a-vizi-kozlekedes-es-a-tobbi-kozlekedesi-alagazat-osszehasonlitasa-vasut-kozut)
  • osztályozás - tipizálás
    Példa: A különböző reaktortípusokat sokféle szempont alapján lehet osztályozni, nincs egy egységesen elfogadott koncepció. Alapvetően megkülönböztetünk termikus (vagy lassú neutronos), illetve szaporító (vagy gyorsneutronos) reaktorokat. A termikus reaktorokat osztályozhatjuk a hűtőközeg alapján (lehetnek könnyűvizes, nehézvizes vagy gázhűtésű reaktorok), a reaktortartályban uralkodó nyomás alapján (nyomottvizes, illetve forralóvizes reaktorok), valamint a moderátor alapján (víz- vagy grafitmoderálású reaktorok). A reaktorok azonban - típusaiktól függetlenül - egyedi tervezésűek, nincs két, minden részleteibe megegyező atomerőmű a világon.
    (Forrás: https://www.energiaklub.hu/files/brochure/reaktorta.pdf)
  • ok-okozati összefüggések
    Példa: Földrengés akkor támad, ha a törésvonalon levő kőzetek a lemezek összeütközésével felgyűlt nyomás alatt meghajlanak. Régebben a kiszabadult energia mennyiségét, egy amerikai kutatóról elnevezett skálával, a Richter-skálával mérték. A fő rengést néha több, egyre kisebb erősségű utórengés követi. Az utórengéseket az okozza, hogy a széttöredezett kőzetek felveszik új, stabil helyzetüket, s még ezek a rengések is nagyon nagy pusztítást idézhetnek elő. 1985-ben Mexikóvárosban, a városközpontban hatalmas rombolást végzett egy, a Mercalli-skála szerint 11-es erősségű földrengés. A másnapi utórengés 10-es erősségű volt, azt is tönkretette, ami az előző nap megmaradt. A két földrengés együtt 10 ezer ember halálát okozta, és romba döntötte a nagyváros tömérdek épületét.
    (Forrás: http://hadmernok.hu/2012_1_zsakai.pdf)
  • definíció
    Példa: Űrszelvény - A vágány mentén a vasúti járművek és rajtuk levő rakományok akadálytalan áthaladásához szükséges tér vágánytengelyre merőleges, ívben fekvő vágányoknál sugárirányú keresztmetszete.
    (Forrás: http://users.atw.hu/gochenger/ismertetok/vasuti_alapfogalmak.htm#urszelveny)

Keressen a fenti funkciók szerinti további példákat a saját szakterületéről!

2.3. Nem verbális (nem a szavak által megjelenő) elemek
  • képletek
  • diagramok,
  • táblázatok
  • ábrák
  • képek
  • színek
  • matematikai és egyéb jelek
3. Szaknyelvi műfajok

A szakmai kommunikációban írásban és szóban is jellemző a műfaji változatosság, amelyet a feladat jellege, a hallgatóság/kommunikációs partner, a környezet, az információ típusa, az időkorlát, kulturális sajátosságok, az információ mennyisége stb. határoznak meg. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a szakmai kommunikációnak vállalati környezetben leggyakrabban használt műfajait. A szóbeli és írásbeli műfajokat a színterek szerint is csoportosítottuk, azaz a kommunikáció vállalaton belül (intern) vagy vállalaton kívüli egységek (extern) felé történik.

Megjegyzés: A külső partnerek felé irányuló kommunikáció címzettjei szerteágazó területeket képviselnek, ezért jellemzően az extern kommunikációs műfajokra nagy változatosság jellemző.

Egy termelő vállalat extern kommunikációjának tipikus címzettjei:

  • Tulajdonosok
  • Kormányzat
  • Fogyasztók
  • Közösségek
  • Szolgáltatók
  • Média
  • Beszállítók
  • Versenytársak
  • Környezetvédők
  • Hatóságok
  • Szakmai szervezetek

Jellemző műfajok:

Szaknyelvi kommunikáció jellemző műfajai (saját szerkesztés Ablonczyné, 2010: 243-256 és Borgulya-Barakonyi 2004 alapján)
ÍrottSzóbeli
Externe-mail
jelentés
űrlap
pályázat
hirdetés
levél
szerződés
tudományos-ismeretterjesztő cikk
önéletrajz
ajánlólevél
cégismertető
használati utasítás
termékismertető
telefonbeszélgetés
telefonüzenet
megbeszélés
beszámoló
üzleti tárgyalás
konzultáció
tudományos-ismeretterjesztő előadás
ügyféltanácsadás
állásinterjú
Internrövid üzenetek
emlékeztetők
szabályzatok (alapszabály, fegyelmi szabályzat stb)
belső jelentés
jegyzőkönyv
körlevél
kérelem
munkaköri leírás
vállalati hírlevél
kutatási beszámoló
telefonbeszélgetés
megbeszélés
bemutatkozó interjú
munkahely bemutatása
beszámoló
értekezlet
utasítás
'small talk'

1. ábra

A következőkben bemutatunk néhány szövegrészletet, amelyek a szakszövegekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelnek.

1.Olvassa el a szövegrészleteket és mindegyikben keressen legalább öt jellemzőt, amely a szövegek szaknyelvi jellegét alátámasztják!
2.A fenti táblázatban (1. ábra) szereplő írásbeli szakszöveg műfajok közül válasszon hármat és keressen mindegyikhez példát az interneten!

Szövegminta 1

Téma: A magyarországi szállítmányozási, szállítási és logisztikai piac elemzése

A szomszédos országok szállítási, szállítmányozási és logisztikai piaca nagyszámú rokon vonást mutat a magyarral, a változások iránya is hasonló. A vasúti áruszállítás terén a piacnyitás eltérő volt az EU-tagállamokban és a többi országban. A nem EU-tag Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban egyetlen állami vasúttársaság működik. A piacnyitás ellenére Ausztriában, Szlovákiában és Romániában domináns piaci pozíciókkal rendelkezik az állami vasúttársaság, a magántársaságok piaci részesedése szerény. Szlovéniában nincsenek magánvasutak, csak az állami vasúttársaság működik. Ez nyilván nem csekély mértékben magyarázható az ország kis területével. A közúti árufuvarozást mindegyik vizsgált országban diverzifikált és nagymértékben dekoncentrált vállalati szerkezet jellemzi, nagyszámú, egyenként viszonylag csekély piaci részesedésű céggel. A kizárólag szállítmányozással és logisztikai szolgáltatás nyújtásával foglalkozó vállalatok számáról nincsenek nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő adatok. A rendelkezésre álló sporadikus információkból az a következtetés adódik, hogy ez a két piaci szegmens is dekoncentrált, nagyszámú, egyenként viszonylag csekély, áralakító erővel nem rendelkező piaci részesedésű vállalattal. Logisztikai központokat jelentős részben ingatlanfejlesztő vállalatok építenek.

Forrás és teljes szöveg: http://gvh.hu/data/cms1000660/22_GKI_Tanulm%C3%A1ny.pdf

Szövegminta 2

Téma: Hidraulikus rétegrepesztés

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a nem hagyományos szénhidrogénekre, és a kitermelésükhöz szükséges technológiára, a hidraulikus rétegrepesztésre. Ez az Amerikai Egyesült Államok energiafüggetlenségét megalapozó palagáz kitermelésnek, az Európa szerte és a hazánkban is fokozódó kutatási tevékenységnek, valamint a technológiát övező környezeti aggályok körüli társadalmi vitáknak köszönhető. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) az alábbi összeállítással igyekszik a téma iránt érdeklődőknek a megalapozott véleményalkotáshoz szakmai hátteret nyújtani.

A nem hagyományos eredetű szénhidrogén1 (kőolaj és földgáz) jellemzően a keletkezési helyén az ún. anyakőzetben maradt, amelynek jellemzője, hogy nagyon alacsony a szénhidrogének szabad áramlását biztosító pórusok teljes kőzettérfogathoz viszony aránya (effektív porozitás) és az áteresztőképessége (permeabilitás). A hazánkban becsült és részben feltárt készletek továbbá jellemzően nagy mélységben (3000 - 6000 m) helyezkednek el. A nem hagyományos jelző nem csak a tároló formációt jellemző geológiai kategória, hanem az ilyen előfordulások kutatásának, rétegvizsgálatának és termelésbe állításának bányászati módszerére is utal, ugyanis az ilyen típusú szénhidrogén kizárólag egyedi eljárásokkal termelhető ki, felhozatala jellemzően a tároló réteg pórusainak tágításával, azok összeköttetésének biztosításával (rétegrepesztés) oldható meg.

Technológiai szempontból tehát a nem hagyományos előfordulások egyik legfontosabb jellemzője az, hogy rétegrepesztés nélkül nem termelhetőek ki2. Az eljárás lényege, hogy a fúrólyukon keresztül vízbázisú repesztő folyadékot sajtolnak nagy nyomással a rétegbe, amelyben ez által mikrorepedések, csatornák jönnek létre, amelyeket aztán természetes vagy mesterséges kitámasztó szemcsék (homok vagy kerámia "proppant") repedésbe juttatásával tartanak fenn, megakadályozva annak összezáródását. A művelet eredményeként a kis áteresztőképességű kőzetet a fúrólyuk körzetében átjárhatóbbá teszik, megnövelve bennük azt a felületet ahol a szénhidrogén a kút felé áramolhat, ezzel növelve a hozamot. Magyarországon, a rétegrepesztési technológiát 1957 óta alkalmazzák sikeresen a hagyományos szénhidrogének kitermelésében. Hazánkban mindezidáig közel 2000 hidraulikus rétegrepesztés történt, melyek során nem történt üzemzavar, baleset, vagy észlelt környezeti károkozás.

(Forás és teljes szöveg: http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201507/a_retegrepesztesrol_20150702.pdf)

Szövegminta 3

Téma: Az információs műveltség fejlesztési lehetőségei

Az információs társadalomban már korán megjelent az egyenlőtlenségek legújabb típusa, a digitális egyenlőtlenség. A modern kor egyik legmeghatározóbb, össztársadalmi szinten megfigyelhető problémájára már az 1980-as években felhívták a figyelmet, és ezzel párhuzamosan az enyhítésére irányuló programok, lehetőségek is nagy hangsúlyt kaptak. A fogalom megszületését megelőzte az "inforich - infopoor" (információban gazdagok - információban szegények) terminus, amelyet a "digitális szakadék", majd a "digitális megosztottság" követett. A digitális egyenlőtlenség szakirodalmának első talpkövét Cliff Stoll61 és Dinty Moore tette le az 1990-es évek közepén, akik ekkor még a "digital divide" (digitális szakadék vagy megosztottság) szókapcsolatot használták.

A digitális egyenlőtlenségnek három, egymástól nagyon eltérő tartalmú vonulatát ismerjük. Az első a számítógépekhez és az internethez való hozzáférés tekintetében választja két csoportra az állampolgárokat, ezt a szakirodalom korai digitális megosztottságnak is nevezi. A második hullámban a hozzáférés már háttérbe szorul, hiszen az informatikai és mobilkommunikációs eszközök társadalmi szinten történő elterjedésével már nem a technikához való hozzáférés volt a kérdéses, a hangsúly más területre helyeződött át. A technikához való hozzáférés helyett itt már a használati szempontú kettéválásról beszélhetünk, amelyet elsődleges digitális megosztottságnak is nevezünk. A harmadik fázisban a mennyiségi jellemzők után megjelennek a minőségi ismérvek. A másodlagos digitális megosztottság szakaszában már azok között a csoportok között is megmutatkoznak a különbségek, akik rendelkeznek ugyan a technikával és használják is azt, ám különböző ismeretszinteken állnak. Ezáltal a digitális szakadék már egyfajta tudásszakadékként definiálható. (Forrás és teljes szöveg: http://doktori.btk.elte.hu/lit/egervaridora/diss.pdf)

Szövegminta 4

Téma: A bakteriorodopszin fehérje nemlineáris optikai tulajdonságainak hasznosítása integrált optikai alkalmazásokban

A munkapont beállítását bemutató kísérletekben az interferométer kimeneti intenzitását a bR réteget gerjesztő fény intenzitásának függvényében mértem a 16. ábrán látható elrendezéssel. Megvilágítás hatására a referencia karon elhelyezett bakteriorodopszin rétegben eltolódik az alap- és intermedier állapotok aránya, ami eltérő abszorpciós spektrumuknak köszönhetően - a Kramers-Kronig-reláció alapján (részletesebben lásd a bakteriorodopszint bemutató 3.2. fejezetben) - a réteg törésmutatójának megváltozását okozza. A hullámvezetőt határoló rétegben bekövetkező törésmutató-változás (az evaneszcens tér jelensége miatt) hatást gyakorol az adott kar optikai úthosszára. Mivel ez a változás aszimmetrikusan, csak az egyik karban következik be, a karokban terjedő módusok között fáziskülönbség lép fel, ami végül az interferométer kilépő intenzitásának megváltozását eredményezi. A gerjesztő fény intenzitását időben lineárisan változtatva a kimeneti intenzitás periodikusan változik (17.a ábra). Ennek alapján megállapítható, hogy a gerjesztési intenzitás alkalmas megválasztásával beállítható a karok közötti fáziskülönbség, ami a munkapont hangolhatóságát jelenti.

(Forrás és teljes szöveg: http://doktori.bibl.uszeged.hu/2808/1/Mathesz%20Anna%20doktori%20%C3%A9rtekez%C3%A9s.pdf)

Önllenőrző kérdések

Válaszoljon az alábbi kérdésekre a helyes válasz megjelölésével! Minden kérdésnél egy választ jelölhet.

1. Melyik állítás igaz a szakszövegekre?
A szaknyelvi szövegek szókincse csak nemzetközileg is ismert szavakat tartalmaz.
A szakszövegek olyan szókincsbeli elemekkel is rendelkeznek, amelyek a szaknyelvben és a köznyelvben előfordulnak.
A szakszavak a laikusok számára is mindig érthető, köznyelvi kifejezések.
2. Mit jelent a terminus kifejezés?
szakma-specifikus szókincs, amely egy adott tudományterülethez köthető
a szaknyelv szinonimája
idegen nyelvű szakkifejezések gyűjteménye
3. Válassza ki a helyes állítást!
A tudományok fejlődése során minden szakkifejezést meg kell őrizni és újabbakkal bővíteni, hogy egyre nagyobb szakszókinccsel új mutathassuk be az új kutatási eredményeket.
A tudományok fejlődése során csak az új szakkifejezéseket kell megtartani, mert minden régi terminus elavul az új eredmények hatására.
A régi terminusok helyébe és mellé újak lépnek vagy árnyaltabb kifejezésre alkalmasabb szakkifejezések kerülnek.
4. Milyen nem verbális elemek jelennek meg a szakszövegekben?
beszámolók, jelentések, önéletrajzok
összehasonlítás, leírás, definíció
ábrák, diagramok, grafikonok
5. Mi a funkciója a következő összekötő elemeknek a szakszövegekben: abban az esetben, amennyiben?
magyarázat
feltétel
cél
6. Miért megengedett a szakszövegekben a szóismétlés?
Az egyértelműséget segíti.
Egyszerűsíti a bonyolult folyamatok leírását.
Nem a megfogalmazás a legfontosabb szempont, hanem a tartalom.
7. Mely kategóriába sorolja az ügyféltanácsadás műfaját?
intern, írásbeli
extern, szóbeli
intern, szóbeli
8. Melyik jelző nem igaz a szaknyelvre?
érzelemgazdag
logikus
pontos
9. Válassza ki a helyes állítást!
A szakkifejezések többségének minden szakterületen ugyanaz a jelentése.
Ugyanaz a szakkifejezés a különböző tudományterületeken más-más jelentéssel bírhat.
A különböző tudományterületek soha nem használják ugyanazt a kifejezést egy-egy jelenség leírására.
A tananyag összeállításához használt forrásművek

Ablonczyné Mihályka L. 2010: Gazdaság és nyelvhasználat. In Dobos Cs. (szerk.) Szaknyelvi kommunikáció. Budapest-Miskolc: Miskolci Egyetem - Tinta Könyvkiadó. pp. 243-256.

Borgulya, Istvánné 2010: Kommunikációmenedzsment a vállalati értékteremtésben. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Borgulya, Istvánné és Barakonyi, Károly 2004: Vállalati kultúra. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

Raman, Meenaskshi - Sharma, Sangeeta 2014: Communication for Engineers. Oxford: Oxford University Press.

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15311/bajzat-tunde-phd-2011.pdf?sequence=1&isAllowed=y

http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/15449/nadai-julianna-orsolya-phd 2008.pdf?sequence=1&isAllowed=y

http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1284/128406.pdf

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/20130002_a_szakmai_nyelvmuveles_alapjai/SN/ssnjs623g.htm