KURZUS: Kommunikáció a mérnöki gyakorlatban
MODUL: I. modul
2. lecke: Kommunikáció és stílus. Stílusgyakorlat az egyes stílusrétegek elkülönítéséhez. A szakszöveg stiláris jellemzői
a stílus helyessége a gondolat helyessége. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fejezet célja az, hogy a hallgatók megfelelő formában és helyesen alakíthassák írásbeli és szóbeli kommunikációjukat a szakmai életben, valamint eligazodjanak a szövegek értelmezésében és értékelésében. Megismerkednek a különböző stílusfajtákkal és azok használati területeivel, a szakszövegek és nem szakszövegek elkülönítésének kritériumával. Végül, de nem utolsósorban, a helyes szövegformálás részeként néhány gyakori helyesírási hibáról is szó lesz. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. Stílus és kommunikáció | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kommunikáció során - legyen az írásos vagy szóbeli - létrejött üzenetnek nemcsak a tartalma, hanem a nyelvi megformálásmódja is üzenetet hordoz, azaz a kifejezés módja hozzájárul a közlés értelméhez. Gondoljunk arra, amikor egy tanár a késve beküldött dolgozatra az alábbi módokon reagál: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mindkét esetben jelzi a késést és egyben elfogadja a dolgozatot, nem ad pl. rosszabb érdemjegyet a késésért. Azonban az első szigorúbb és a második humoros válasz különböző tanári attitűdöket implikál. A szövegek különböző nyelvi megformáltságának tudatos megfigyelése azért fontos, mert egyrészről közelebb visz a nyelvi produktumok megértéséhez, másrészről pedig általa saját stílusérzékünk, nyelvhasználatunk tudatosabbá, igényesebbé válik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden leírt vagy elhangzó szövegnek van stílusa. A megfogalmazott, kimondott gondolat nem létezik stílus nélkül - mint ahogy tartalom sincs forma nélkül. Nem mindegy azonban, hogy milyen az a nyelvi köntös, amelyben a közölt gondolat megjelenik. Különösen igaz ez a megállapítás a szakmai kommunikációra, ahol az írásbeli szövegek azonnali visszajelzés nélkül jutnak el a címzetthez, a szóbeli megnyilvánulásaink pedig egyben a szakmai megítélésünket is befolyásolják. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A stílus első megközelítésben: kifejezésmód; az a sajátos mód, ahogyan közölnivalónkat szóban vagy írásban a kommunikációs célnak megfelelően kiválasztott és elrendezett nyelvi elemek segítségével kifejezzük. Tehát egyrészt a nyelv használatának jellegzetes módja, vagyis minden szövegnek van stílusa; másrészt a nyelvi elemek kiválasztása és elrendezése által jön létre, azaz a beszélő tudatosan a funkciónak megfelelően választja ki, milyen módon közli azt, amit szándékozik közölni; harmadrészt többlettartalommal (gondolati, érzelmi vagy hangulati többlet) A stílus általános definíciója szerint a tág értelemben vett kontextusnak, azaz a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvi változat. (Péter Mihály 1978: Jegyzetek a funkcionális nyelvhasonlításról. ÁNyT. XII. 1978: 221-31.) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közölni szándékolt gondolataink kifejezésének módja (stílusa) szorosan összefonódik a kommunikációs tényezőkkel. Ezeket stílusteremtő, stílusmeghatározó tényezőknek tekintjük: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A felsorolt tényezők alapján térnek el egymástól a különböző kifejezési formák. Így jöhettek létre a stílusrétegek: a kommunikációs helyzetnek megfelelő, társadalmi-kulturális körülmények hatására történetileg kialakult közlésmódok. A stílusréteg a társadalmi érintkezés meghatározott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere, illetve az ezek használatát szabályozó törvényszerűségek összessége. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hasonlítsa össze az alábbi két szöveget, amelyek ugyanarról az eseményről két különböző napilapban megjelent újsághírek! (Tolcsvai Nagy 1996: 163) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. Magyar Hírlap: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. Kurír: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. Stílusfajták | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A különböző stílusokat több szempont szerint szokás csoportosítani. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Írott nyelvi stílusok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Beszélt nyelvi stílusok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbi, másik csoportosítás a különböző stílusárnyalatokat tartalmazza, amelyek 4 tényező szerint vizsgálandók: magatartás, helyzet, érték és idő. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Most lássunk példákat a különböző stílusváltozók szerinti különbségekre! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magatartás szerinti stílusváltozatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
választékos: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Arany János az európai magyar olvasó legnagyobb bánata: Európa nem vette tudomásul. Holott, vélik, ő mutathatta volna meg legjobban, mire képes ez a nyelv s ez a költészet: ő volt a magyar vers és nyelv legnagyobb mestere. [...] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
közömbös: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A MADÁCH SZÍNHÁZ felvételt hirdet tánckarába. A próbatáncra március 24-én, vasárnap reggel kilenc órakor lehet jelentkezni a színházban. A felvételi korhatár 25 év. [...] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
bizalmas: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
- Mennyivel könnyebb képviselőnek lenni, mint pénzügyminiszternek? Kimondhat-e most olyat, amit eddig nem lehetett? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
durva: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
- Hogy áll az egészséggel? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A helyzet szerinti stílusváltozatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
formális: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
T. Lakóközösség! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
közömbös: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hirdetmény | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
informális: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kedves Lakótársak! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az érték szerinti stílusváltozatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
értéktelítő: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
közömbös: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
disszonancia: két vagy több zenei hangnak az emberi fülre kellemetlen együtthangzása. Élettani oka nem tisztázott. Általában olyan hangoknál lép fel, amelyek alapfrekvenciáinak az aránya nem fejezhető ki kis egész számok hányadosaként. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
értékmegvonó: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aszfaltpolitika marhalesen | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az idő szerinti stílusváltozatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
közömbös: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A MADÁCH SZÍNHÁZ felvételt hirdet tánckarába. A próbatáncra március 24-én, vasárnap reggel kilenc órakor lehet jelentkezni a színházban. A felvételi korhatár 25 év. [...] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
régies: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Úgy bolyonga Miklós. Nyakán ült a búja, Oldalát kikezdte annak sarkantyúja, S mint bezárt paripa, mely fölött az ól ég, Szíve a mellében akkép hánykolódék. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
újszerű: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ön kinél bankol? | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. A szakmai és tudományos stílusréteg | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szövegeket stílus szempontjából sokféleképpen csoportosíthatjuk, pl. a beszédhelyzet szerint megkülönböztetjük a társalgási, a tudományos és szakmai, a publicisztikai és a közéleti stílust. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Valamennyi szöveg jellemezhető a stílus szempontjából a következő szempontok szerint: szókincs, mondatszerkesztés, mondatfajták, hangnem. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szakszövegek besorolása a stílusváltozók szerint a következő: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hiba tehát szakszövegekben pl. értéktelítő vagy értékmegvonó stílust alkalmazni, de a túl választékos nyelvhasználat is az információ rovására mehet. Természetesen a prezentáció szóbeli része kevésbé kötött: helyenként alkalmazhatunk informális elemeket (pl. humor), és enyhén bizalmas stílust is (pl. a hallgatókat megszólítani), de csak mértékkel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A stílus megítélésének a szakszövegek értelmezése felől közelítve is fontos jelentősége van: amennyiben értéktelítő/értékmegvonó jelenségeket figyelhetünk meg, vagy magatartás szerint nem közömbös a beszélő attitűdje, felmerül a szöveg/beszéd szakmaiságának, tényszerűségének a megközelítése. Ez fontos támpont lehet akár az interneten elérhető szakmai anyagok kritikus szemléletében is! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Példa a tudományos-szakmai stílusra: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
a) A háztartási hűtőbútorok hűtőaggregátjai már régóta teljesen hermetikus kivitelűek. Hűtőközeg-veszteségre elvileg csak az esetleges javításoknál (pl. kompresszorcsere) és a "kiszuperálásnál" kell számítani. Az üvegházhatás növelésében a hűtőbútorok izobután-emissziója jelentéktelen. (dr. Jakab Zoltán: A hűtőtechnika európai fejlődésének irányzatai) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tudományos-szakmai stílus tárgyszerű kifejezésmódra törekszik, és kerüli a nyelvi hatáskeltés formáit. Szókincsére jellemző, hogy nagy számban használ műszavakat, azaz szakszavakat, szakkifejezéseket (terminus technicusokat). Példák a helyes szaknyelvi kifejezésekre: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hangnem tárgyilagos, a beszélő személyiségére nem lehet következtetni a szöveg alapján. Hangnemük személytelen, gyakran elidegenítő (igehasználatban), pl. kerüli az egyes szám első személy (én) használatát, de a második személyre utalást (ön, önök) is. A helyette használt formák: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kerüli viszont a szemléletesség, a képszerűség, az expresszivitás azon eszközeit, a bőbeszédűséget, ismétléseket, amelyek elvonnák a tárgyról az olvasó vagy a hallgatók figyelmét. A szavak egyértelműek, nem módosítja a jelentésüket az alkalmi szövegösszefüggés. Mondat- és szövegszerkesztésére jellemző a tárgyilagos kifejezés (ténykezelő mondatok). Érzelmi hatás helyett a tényadatok meggyőző erejét használja. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyakoriak az összetett mondatok és az alárendelő vagy mellérendelő magyarázó, következtető szerkezetek alkalmazása. A mondatvégi írásjel vagy pont (.), felszólítás esetén felkiáltójel (!), vagy esetleg kérdésnél kérdőjel (?), de semmiképpen nem lehet: ?!, !!!, !!, ... Az összetett mondatok túlsúlya miatt a tudományos stílus sok kötőszót használ, amelynek fontos szerepük van a logikus szövegszerkezet kialakításában. Gyakoriak a magyarázatokra, érvelésre kiválóan alkalmas párhuzamos, ellentétes szerkezetek. Kérdve kifejtő módszernek nevezzük azt a szövegépítkezést, amelyben a tudományos problémát először kérdés formájában fogalmazunk meg, aztán elemenként, összetevőnként, több oldalról megközelítve adjuk meg rá a választ. Tudományos-szakmai szövegekben sok felsorolást, idézetet, hivatkozást találunk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szakszövegek vizuális áttekinthetősége is nagyon fontos. Ezt a megfelelő tagolást, zárójeles magyarázatok és a tipográfia (nyomtatvány nyomdai elkészítésének módja) is biztosítja. Ne legyenek túl rövid (3-4 soros) se túl hosszú (15 sornál hosszabb) bekezdések. A cím jó mód a figyelem irányítására, de egy-egy egy fejezet mindenképpen több bekezdést kell hogy tartalmazzon. Gyakran grafikonok, ábrák, fényképek, táblázatok támasztják alá a megfelelő magyarázatot. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A leggyakoribb tudományos-szakami műfajok: lexikoncikk, tudományos értekezés, ismeretterjesztő cikk, tanulmány, esszé, ismeretterjesztő könyv, szakkönyv, monográfia és szaklexikon, de ilyen még a prezentáció is. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyűjtsön azonos témáról egy szakcikket és egy nem szakcikket! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4. A helyesírásról dióhéjban | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A nyelvi megformálás része a helyes nyelvhasználat és a helyesírás is. Itt csak néhány főbb hibáról lesz szó, amelyekkel a leggyakrabban találkozhatunk. Az alábbi táblázatban foglaljuk össze a helytelen és a helyes formákat: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A helyesírás ellenőrzésében a dokumentumszerkesztőkbe beépített helyesírás-ellenőrző is segít, bár nem mindig megbízható. Pontosabb eszköz a 2015-ben megjelent és jelenleg érvényben lévő A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás című dokumentum, amely a Nyelvtudományi Intézet honlapján, a következő linken érhető el: http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A honlapon az "eszközök" funkció alatt a következő funkciókkal tudjuk gyorsan ellenőrizni a kérdéses kifejezést: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Keresse fel a fenti linken a helyesírási szabályzatot! Ellenőrizze, hogy az alábbi kifejezések helyesen vannak-e írva! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
közlekedésbiztonság |
Ellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Miért fontos általánosságban a megfelelő stílus kiválasztása a szövegalkotáskor?
![]() | |||||||||||
2. Az érték szerinti stílusváltozatok:
![]() | |||||||||||
3. Az alábbi mondat az érték szerint milyen stílusváltozat? Horribilis árakon kínálnak jegyeket a vízilabda vb-döntőre
![]() | |||||||||||
4. A szakszövegek besorolása a magatartás stílusváltozója szerint
![]() | |||||||||||
5. Melyik kijelentés nem igaz a tudományos-szakmai stílusra?
![]() | |||||||||||
6. Az alábbi kifejezések közül melyik szaknyelvi jellegű?
![]() | |||||||||||
7. A jelenlegi helyesírás alapja a...
![]() | |||||||||||
8. A helyesírási szabályzat honlapján az "eszközök" funkció alatt a következő funkció nem található:
![]() | |||||||||||
9. Melyik helytelen?
![]() | |||||||||||
10. Melyik helytelen?
![]() |
Felhasznált irodalom | ||
Szikszainé Nagy Irma 1994: Stilisztika. Budapest: Trezor Kiadó. 11-23. | ||
Tolcsvai Nagy Gábor 1996: A magyar nyelv stilisztikája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. | ||
http://www.m4sport.hu/2017/07/28/horribilis-arakon-kinalnak-jegyeket-a-vizilabda-vb-dontore/ |