KURZUS: Munkavédelem

MODUL: I. modul: Elméleti alapok

1. lecke: E - G - K rendszer. Munkavédelem fogalmi rendszere. Munkavédelem fogalma, területei. Baleset, munkabaleset. Kockázat. Pszicho szociális kockázat

A lecke célja a munkavédelem elvi fogalmi rendszerének bemutatása. A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk a munkavédelem definíciójának és a kapcsolódó alapfogalmak figyelmes tanulmányozását és a jegyzet átolvasását.

Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak jelentését. Tudja értelmezni és megfogalmazni azokat.

Leckéhez tartozó fogalmak

Munkavédelem fogalma
Munkaegészségügy szakterületei
Baleset, munkabaleset fogalma
Foglalkozási megbetegedés fogalma
Megelőzés fogalma
Kockázat fogalma
Pszichoszociális kockázat
Veszélyes fogalma
Munkavállaló fogalma
Szervezett munkavégzés fogalma

Tanulási útmutató
Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke tananyaga és a modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához.
  • A lecke tanulása során olvassa el a jegyzetben a leckéhez tartozó tananyagot.
  • Jegyezze meg a felsorolt fogalmakhoz tartozó meghatározásokat, tudjon azokra példát mondani
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Egyértelműen meghatározni és példán keresztül jellemezni a leckéhez tartozó fogalmakat, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján. Különös tekintettel a:
    • Munkavédelem fogalma
    • Megelőzés fogalma
    • Munkaegészségügy területei
    • Baleset fogalma
    • Munkabaleset fogalma,
    • Veszélyes fogalma
    • Kockázat, pszichoszociális kockázat fogalma
    • Munkavállaló fogalma
Önellenőrző kérdések, feladatok

Az alábbi kérdéseknél jelölje be a helyes választ, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján.

1. Munkavédelem fogalma:
Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
Munkavédelem: a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden foglalkozási ágban.
Munkavédelem: törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amelynek célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és testi épségének megóvása a munkavégzés során.
2. Megelőzés fogalma:
Megelőzésa munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
Megelőzésa munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.
Megelőzésa munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a balesetek, foglalkozási megbetegedések és anyagi károk megelőzésére.
3. Munkaegészségügy területei:
Munkaegészségügy a munkahigiéne a foglalkozás-egészségügy és munkapszichológia szakterületeit foglalja magába.
Munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magába.
Munkaegészségügy a foglalkozás-egészségügy és munkapszichológia szakterületeit foglalja magába.
4. Baleset fogalma:
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Baleset: olyan véletlen esemény, amely halállal, egészségkárosodással, sérüléssel, kárral vagy egyéb veszteséggel jár.
Baleset: nemkívánatos esemény, amely sérüléssel, egészségkárosodással, halállal és/vagy anyagi kárral jár.
5. Munkabaleset fogalma:
Munkabaleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozás körében végzett munka közben éri.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Munkabaleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozás körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri.
6. Kockázat fogalma:
Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
Kockázat: nem kívánt esemény bekövetkezésének valószínűsége.
Kockázat: nem kívánt sérülés és anyagi kár bekövetkezésének valószínűsége.
7. Munkavállaló fogalma:
Munkavállaló: a munkát végző személy.
Munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.
Munkavállaló: munkaszerződés alapján munkát végző személy.
8. Veszélyes fogalma:
Veszélyesaz a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Veszélyesaz a munkaeszköz, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Veszélyesaz a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
9. Pszichoszociális kockázat fogalma:
Pszichoszociális kockázata munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Pszichoszociális kockázata munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Pszichoszociális kockázata munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset következhet be.
10. Szervezett munkavégzés fogalma
Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszonyban végzett munka.
Szervezett munkavégzés a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.
Szervezett munkavégzésa munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka.