1. lecke: E - G - K rendszer. Munkavédelem fogalmi rendszere. Munkavédelem fogalma, területei. Baleset, munkabaleset. Kockázat. Pszicho szociális kockázat
A lecke célja a munkavédelem elvi fogalmi rendszerének bemutatása. A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk a munkavédelem definíciójának és a kapcsolódó alapfogalmak figyelmes tanulmányozását és a jegyzet átolvasását.
Ismerje meg a leckéhez tartozó fogalmak jelentését. Tudja értelmezni és megfogalmazni azokat.
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke tananyaga és a modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához.
A lecke tanulása során olvassa el a jegyzetben a leckéhez tartozó tananyagot.
Jegyezze meg a felsorolt fogalmakhoz tartozó meghatározásokat, tudjon azokra példát mondani
Követelmények
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes
Egyértelműen meghatározni és példán keresztül jellemezni a leckéhez tartozó fogalmakat, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján. Különös tekintettel a:
Munkavédelem fogalma
Megelőzés fogalma
Munkaegészségügy területei
Baleset fogalma
Munkabaleset fogalma,
Veszélyes fogalma
Kockázat, pszichoszociális kockázat fogalma
Munkavállaló fogalma
Önellenőrző kérdések, feladatok
Az alábbi kérdéseknél jelölje be a helyes választ, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján.
1. Munkavédelem fogalma:
Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
Munkavédelem: a dolgozók testi, lelki és szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden foglalkozási ágban.
Munkavédelem: törvénykezési, szociális, gazdasági, szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amelynek célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és testi épségének megóvása a munkavégzés során.
2. Megelőzés fogalma:
Megelőzésa munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
Megelőzésa munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.
Megelőzésa munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a balesetek, foglalkozási megbetegedések és anyagi károk megelőzésére.
3. Munkaegészségügy területei:
Munkaegészségügy a munkahigiéne a foglalkozás-egészségügy és munkapszichológia szakterületeit foglalja magába.
Munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magába.
Munkaegészségügy a foglalkozás-egészségügy és munkapszichológia szakterületeit foglalja magába.
4. Baleset fogalma:
Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
Baleset: olyan véletlen esemény, amely halállal, egészségkárosodással, sérüléssel, kárral vagy egyéb veszteséggel jár.
Baleset: nemkívánatos esemény, amely sérüléssel, egészségkárosodással, halállal és/vagy anyagi kárral jár.
5. Munkabaleset fogalma:
Munkabaleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozás körében végzett munka közben éri.
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
Munkabaleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozás körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri.
6. Kockázat fogalma:
Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
Kockázat: nem kívánt esemény bekövetkezésének valószínűsége.
Kockázat: nem kívánt sérülés és anyagi kár bekövetkezésének valószínűsége.
7. Munkavállaló fogalma:
Munkavállaló: a munkát végző személy.
Munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.
Munkavállaló: munkaszerződés alapján munkát végző személy.
8. Veszélyes fogalma:
Veszélyesaz a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Veszélyesaz a munkaeszköz, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Veszélyesaz a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
9. Pszichoszociális kockázat fogalma:
Pszichoszociális kockázata munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Pszichoszociális kockázata munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.
Pszichoszociális kockázata munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset következhet be.
10. Szervezett munkavégzés fogalma
Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszonyban végzett munka.
Szervezett munkavégzés a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.
Szervezett munkavégzésa munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka.