KURZUS: Mérnöki anyagismeret

MODUL: Anyagkárosodások. Anyagvizsgálat. Anyagkiválasztás

29. lecke: A darab belsejében lévő eltérések kimutatására alkalmas roncsolásmentes vizsgálatok

  • Az ultrahangos vizsgálat elve
  • Az ultrahang terjedési sebessége
  • Az UH hullámhosszúsága és a kimutatható hibaméret összefüggése
  • UH vizsgálófejek fajtái
  • Az ultrahangos vizsgálati módszerek
  • A hangátbocsátás elvén alapuló módszer lényege, alkalmazásának lehetőségei, előnyei, hátránya
  • Az impulzus visszhang módszer elve, lényege, alkalmazási lehetőségei, előnyei, hátránya
  • A hiba helyének meghatározása
  • A hiba nagyságának meghatározása
  • Az UH alkalmazásának lehetőségei (pl. falvastagság mérés, keménységmérés stb.)
  • A röntgenvizsgálat elve
  • Fényképezéses eljárás elve, a felvétel elkészítéséhez szükséges paraméterek megválasztása, alkalmazási lehetőségei
  • Az átvilágításos vizsgálat lényege, alkalmazási lehetőségei
  • A γ sugárzó izotópos vizsgálat lényege, alkalmazási lehetőségei, előnyei, hátránya
  • A röntgen és a γ sugárzó izotópos vizsgálat összehasonlítása
  • Az akusztikus emissziós vizsgálat lényege, alkalmazásának lehetőségei, előnyei, hátránya

A tartalom feldolgozása a következő követelmények teljesítését segíti:

  • jellemezni az ultrahangos vizsgálatot
  • meghatározni az ultrahangos vizsgálat elvét
  • kiválasztani a megfelelő ultrahangos vizsgálati módszert
  • jellemezni a röntgen és a sugárzó izotópos vizsgálatokat
Ultrahangos vizsgálat

Elve: a nagyfrekvenciájú hanghullámok (ultrahang) a fémekben alig gyengülve, mint irányított sugarak haladnak, azonban határfelülethez érve visszaverődnek. Határfelületnek minősül minden akusztikailag más keménységű közeg, pl. a darab belsejében lévő hibák és a darab hátlapja.

Az ultrahangos anyagvizsgálat lehetőséget ad arra, hogy az előállítás (alapanyaggyártás pl. hengerlés, öntés vagy kovácsolás vagy feldolgozás pl. hegesztés) vagy az üzemelés során keletkezett hibák helyét, nagyságát pontosan megállapítsuk. A módszer viszonylag olcsó, gyors, és szinte az egyetlen lehetőség 200 mm-nél nagyobb méretű acéltárgyak belső hibáinak a vizsgálatára.

Alapfogalmak
  • Az ultrahangos anyagvizsgálatban használatos frekvencia tartománya 0,25 MHz - 15 MHz között van.
  • Az ultrahang terjedési sebessége (v) homogén anyagon belül állandó és az anyag rugalmas jellemzőitől függ.
Hangsebesség
Az ultrahang terjedési sebessége különböző anyagokban
AnyagLongitudinális hullámTranzverzális hullám
terjedési sebessége (m/sec)
Ötvözetlen alumínium63203120
Ötvözetlen kis karbontartalmú acél59303230
Ausztenites acélkb. 5800
Lemezgrafitos öntöttvas3500-5300
Gömbgrafitos öntöttvas5300-5800
Jég42602560
Víz (20 C°-os)0483
Levegő333

A hanghullámok esetében a frekvencia (f), a hullámhosszúság ( λ ) és terjedési sebesség (v) között összefüggés van.

v = λ f

A hullámhosszúság ismerete lényeges, mert ultrahanggal csak λ /2 esetleg ideális esetben λ /3 nagyságú hibák mutathatók ki.

Az ultrahang előállítása, vizsgáló fejek
  • A hanghullámokat előállító illetve érzékelő lemezkét az ún. rezgőt a vizsgáló fej tartalmazza. A vizsgáló fejek szerkezetileg lehetnek közös adó - vevő fejek
  • külön adó és vevő rezgőt tartalmazó adó - vevő (SE fejek)
A vizsgálófej egy rezgőt tartalmaz, a vezérléstől függ, hogy adó vagy vevő feladatot lát-e el.
1. ábra. Közös adó - vevő fej
A vizsgálófejben két rezgő van, amelyek egymástól akusztikailag el vannak szigetelve.
2. ábra. Külön adó - vevő (SE) fej

A hangsugár kilépési szöge szerint:

  • normál vagy merőleges fej
A vizsgálófejből a hanghullám a fej érintkező felületéhez képest 90 °-os szögben lép ki.
3. ábra. Normál vagy merőleges fej
  • szögvizsgáló fejek
A hanghullám a fejből szög alatt lép ki.
4. ábra. Szögvizsgáló fej
5. ábra. Különböző ultrahangos vizsgáló fejek

A vizsgáló fejek a hátlapról vagy hiba felületéről visszaverődő hanghullámokat érzékelik.

A vizsgálófej legfontosabb jellemzője a frekvenciája, ugyanis ez megszabja a kimutatható hibaméretet. A nagy frekvencia a kimutatható hiba nagyságát csökkenti, de a hang szóródását növeli, ezzel a vizsgálati körülményeket rontja. A vizsgáló fejet a darabhoz csatolóanyaggal pl. víz, olaj, zsír , speciális paszták kell csatlakoztatni

Ultrahangos vizsgálati módszerek
A hangátbocsátás elvén alapuló módszer

A hangátbocsátás elvén alapuló módszer lényege, hogy a munkadarabba megfelelő adófej és csatolóközeg segítségével longitudinális hullámot bocsátunk, amit a darab ellenkező oldalán az adóval azonos vevő fejjel érzékelünk.

6. ábra. A hangátbocsátás elvén alapuló ultrahangos vizsgálat elve

Ha a darab nem tartalmaz hibát a hanghullámok kismértékben gyengülnek, tehát az oszcilloszkópon az adóról származó bemenőjel és a vevőről származó végjel azonos magasságú. Amennyiben a hangnyaláb, vagy annak egy része hibáról (pl. repedés, zárvány, lunker stb.) visszaverődik a végjel magassága csökken, esetleg el is marad (nagy hiba).

Alkalmazása: egymással párhuzamos lapú, vagy forgásfelületű darabok nagysorozatban végzett automatizált vizsgálatánál használják.

Jellemzője: nagyon érzékeny, de hátránya, hogy a hiba távolsága a felülettől nem határozható meg.

Impulzus visszhang módszer

Az impulzus - visszhang módszer lehetővé teszi a hiba helyének pontos meghatározását. Lényege, hogy a vizsgálófej, impulzusszerűen bocsátja ki az ultrahangot, és ugyanez a fej érzékeli a visszaverődött hangot is.

7. ábra. Az impulzus visszhang módszer elve
8. ábra. Hibátlan darab oszcilloszkópos képe
9. ábra. Hibás darab oszcilloszkópos képe
Impulzus visszhang módszer jellemzői

Mivel az ultrahang terjedési sebessége az anyagban állandó, az oszcilloszkóp etalon darabbal való kalibrálása után a darab vastagsága, és ha hiba van, annak helye meghatározható, az a monitorról leolvasható.

Hátránya, hogy a felület közelében lévő hibák (kb. 20 mm, de függ az erősítéstől) nem mutathatók ki.

A felületközeli hibák kimutatatása

A felület közeli hibák kimutatatása problémának a megoldására dolgozták ki az adó-vevő (SE) fejeket, amelyekkel a felülettől akár 1 mm távolságban lévő hibák is kimutathatók.

A vizsgálattal meg kell tudni határozni az eltérés (hiba)

  • helyét
  • nagyságát
  • típusát
A hiba helyének meghatározása

A hiba helyének meghatározása az impulzus visszhang módszerrel lehetséges.

A helymeghatározás alapja az, hogy az ultrahang a darabban az anyagra jellemző állandó sebességgel terjed, így a megtett út az idő ismeretében meghatározható. A gyakorlatban az idő mérése helyett egy oszcilloszkópot kalibárálunk ismert vastagságú darabokkal. A kalibrálást "geometriai hitelesítésnek" nevezzük. A kalibrálás alapja a többszörös visszhang.

A hang a darab egyik és másik lapja között többször visszaverődik és így kapjuk a többszörös visszhangokat.

10. ábra. Többszörös visszhangok az oszcilloszkópon

Ha az oszcilloszkóp képernyőjét a darab méreténél nagyobbra állítjuk be többszörös visszhangot kapunk. Oka, hogy a hátlapról visszaverődő ultrahangnak csak egy része lép be a vevőbe. Más része ismét visszaverődik és eljutva a hátlaphoz onnan ismét visszaverődik egészen addig, amíg le nem cseng.

Fontos! A visszhang jelek közötti távolság azonos, így alkalmas a kalibrálásra.
A kalibrálásra szabványosított etalonokat használunk.

A kalibráláshoz nem csak ezek az etalonok használhatók, minden ismert vastagságú anyag felhasználható. Fontos csak az, hogy legalább 2 db hátfalvisszhang jelenjen meg pl. 100 mm-re kalibráláshoz 50 mm maximális anyagvastagság alkalmas.
11. ábra. A kalibráláshoz használható szabványos etalonok
A hiba nagyságának meghatározása

Az ultrahangos vizsgálattal csak helyettesítő hibanagyságot lehet meghatározni!

Ez a hangsugárra merőleges körtárcsa reflektor, amelyről a hang ugyanúgy verődik vissza, mint a vizsgált hibáról.

Az eltérés 20%-ot is elérhet.

A meghatározás módja függ attól, hogy a visszaverő felület kisreflektor vagy nagyreflektor.

Az hogy egy hiba kis vagy nagyreflektor attól is függ, hogy a darabban hol van. A nagyreflektor felülete nagyobb, mint a hangnyalábé.
12. ábra. A kis és a nagyreflektor értelmezése
Nagyreflektor nagyságának meghatározása

A hangnyalábnál nagyobb hibák nagysága a hiba "letapogatásával" határozható meg (6 dB módszer).

A vizsgálatot a darab felületén előre berajzolt hálón végezzük pl. 200×200 mm. A csomópontokban mérünk, és a darab rajzán bejelöljük, a hibás pontokat. Ezeket összekötve kapjuk a hibatérképet.

A 6 dB módszer elnevezés onnan származik, hogy a hibajelnek a zavarójelektől legalább egy képernyő magassággal el kell térni. Egy jel 1 képernyőmagassággal való "megnövesztéséhez" az ultrahangos vizsgálatnál 6 dB-lel kell növelni az erősítést.
13. ábra. Letapogatásos vagy 6 dB módszer

Alkalmazása: leggyakrabban a hengerelt lemezek rétegességének vizsgálatára.

A darab felületére hálót rajzolunk, és a csomópontokban végzünk vizsgálatot. Az így meghatározott hiba nagyság ("hiba térkép") természetesen, csak helyettesítő hiba nagyság, az eltérés lehetséges nagysága a háló finomságától függ.

14. ábra. Durvalemez rétegességének vizsgálata
Kisreflektor nagyságának meghatározása

A hangnyalábnál kisebb hibák elsősorban hegesztési varratok vizsgálatánál fordulnak elő. A hegesztési varratokat szögvizsgáló fejekkel vizsgáljuk. A varratban előforduló hibák nagyságát az ún. AVG (Abstand vom Prüfkopf, Versterkung dB és Grösse der Ersatzfehler) módszerrel határozhatjuk meg. A módszer lényege, hogy a hiba felületéről visszaérkező visszhang magasságát összehasonlítja a hátfalról érkező visszhang magasságával és ebből megfelelő diagram az ún. AVG diagram segítségével a hibát helyettesítő hiba nagysága meghatározható.

A vizsgálófej kalibrálása után a hibanagyság azzal az értékkel egyezik meg ahova a hibajel "nő".
AVG skálák
15. ábra1/2
visszaelőre
A hiba típusának meghatározása

A hiba típusa ultrahangos vizsgálattal nem határozható meg egyértelműen! Vannak bizonyos megfigyelések a hibajel alakja és a hiba közötti összefüggésről, de az nem elég megbízható!

Ultrahangos vizsgálat, alkalmazási példák
17. ábra. Falvastagság és rétegvastagság mérés1/10
visszaelőre
Az ultrahangos vizsgálat dokumentálása

A legújabb készülékekkel lehetséges a vizsgálat összes adatát, beleértve az oszcillogramot is, tárolni illetve igény esetén jegyzőkönyvként kinyomtatni.

27. ábra. Korszerű, a vizsgálat dokumentálására is alkalmas készülék
Röntgen vizsgálat
Röntgen vizsgálat elve

A röntgenvizsgálat a legrégebbi roncsolásmentes módszer. A vizsgálat alapja az, hogy a röntgen csőből kilépő ( λ = 0,1 - 1 nm hullámhosszúságú) röntgen sugarak képesek a fémeken áthatolni. Az áthaladás közben gyengülnek. A gyengülés mértéke annak az anyagnak a függvénye amelyiken a sugárzás áthalad.

28. ábra. A röntgen vizsgálat elve

Az ábrán látható, hogy a röntgen csőből kilépő d vastagságú darabba belépő sugárzás eredeti Io intenzitása az ép anyagon áthaladva I1 a hibás részen pedig I2-re csökken, ahol:

Megjegyzés: ez arra az esetre érvényes, ha a hiba folytonossági hiány, tehát elnyelési tényezője elhanyagolható
I 1 = I 0 e μ d
I 2 = I 0 e μ ( d x )

A μ az ún. elnyelési vagy gyengítési tényező.

μ = c ρ λ 3 z 3

az összefüggésben c egy konstans, ρ az anyag sűrűsége, z a rendszáma, λ pedig a röntgen sugárzás hullámhosszúsága.

A hibátlan és a hibás részen áthaladó sugárzás intenzitása tehát különböző I2>I1. Ha képezzük az I 2 I 1 = e μ x hányadost, láthatjuk, hogy mivel a hiba mérete nem befolyásolható, a röntgen vizsgálatnál a hibakimutatás az elnyelődési tényezőtől azon belül is a röntgen sugár hullámhosszúságától függ.

A λ a röntgencső csőfeszültségével szabályozható. Minél nagyobb a csőfeszültség annál rövidebb a hullámhosszúság, tehát annál keményebb a sugárzás. A hosszabb hullámhosszúságú sugárzást lágy sugárzásnak nevezzük. A keményebb sugárzással vastagabb anyag világítható át, de rosszabb a hibakimutatás.

Az intenzitás különbség kimutatása
  • fényképezéses eljárás
  • átvilágító ernyő használata
  • műszeres hibakimutatás
Fényképezéses eljárás

Ahol a filmet erősebb sugárzás éri, az előhívás és fixálás után feketébb lesz, mint a gyengébb sugárzásnak kitett részen.

A hiba tehát "sötétebb foltok" formájában lesz megfigyelhető.

A fényképezéses eljárás során a intenzitás különbséget filmen rögzítjük. A röntgen filmet (a nagyobb érzékenység miatt mindkét oldalán van emulzió) a darabnak a csővel ellentétes oldalára kell elhelyezni.

29. ábra. Különböző röntgen filmek
1. hordozóréteg, 2. emulziós réteg,
3-4. védőréteg
30. ábra. A fényképezéses röntgen vizsgálat elve

A felvétel élességét, tehát a hibakimutatást befolyásolja a külső vagy geometriai életlenség, ami lényegében a nem pontszerű fókusz miatt a hiba körül képződő árnyék. Csökkentése érdekében a filmet közvetlenül a darabra tesszük. A másik ún. belső életlenség a film szemcsézetétől függ. A durvább szemcsézet kevésbé éles képet ad.

A felvétel elkészítéséhez meg kell választani a film minőségét, a csőfeszültséget, az anódáramot és a fókusz-film távolságot. Az adatok megválasztására adott film esetén megvilágítási diagramok állnak rendelkezésre.

31. ábra. Megvilágítási diagram

A felvétel jóságát, tehát a hibakimutathatóságot etalonokkal ellenőrizzük, amelyet a belépő sugár oldalára helyezünk el.

32. ábra. A képjóság ellenőrzésére szolgáló etalon
Fényképezéses eljárás alkalmazása

Elsősorban

  • hegesztett kötések, de lehet
  • öntvények,
  • csapágyak stb.
A fényképezéses röntgen vizsgálat alkalmazásár példák
33. ábra1/6
visszaelőre
Átvilágító ernyő

Az átvilágító ernyő egy röntgensugárzás hatására szekunder sugárzást kibocsátó, legtöbbször cinkszulfid bevonattal ellátott ernyő. A hibakimutatás azon alapszik, hogy ahol a nagyobb intenzitású sugárzás éri az ernyőt (hibás rész) a szekunder sugárzás erősebb lesz, tehát a hiba "világosabb folt" formájában jelenik meg. A vizsgálat kevésbé érzékeny, mint a fényképezés. Ez azzal magyarázható, hogy az ernyő nem helyezhető közvetlenül a darabra, tehát nagyobb a külső életlenség, de ugyanakkor mivel az ernyő szemcsézete is durvább, a belső életlenség is nagyobb. Ezért az átvilágító ernyőt elsősorban a könnyűfém öntvények, műanyagok, szigetelő anyagok vizsgálatánál használják.

39. ábra. Átvilágító ernyő
A képerősítőhöz kapcsolt TV rendszer, a több irányban mozgatható darabtartó asztal lehetőpvé teszi bonyolult alakú könnyűfém öntvények pl. keréktárcsák vagy műanyagok vizsgálatát
Példák az "átvilágító ernyő" használatára
40. ábra1/5
visszaelőre
Műszeres hibakimutatás

A műszeres hibakimutatás az ipari gyakorlatban nem terjedt el. Lényege, hogy a sugárzás intenzitását sugárzásmérő detektorral mérjük. A röntgen sugár pontszerű, és mintegy letapogatja a darabot. A módszer a gyógyászatban elterjedt.

A röntgen képerősítő

A képerősítőhöz kapcsolt TV rendszer, a több irányban mozgatható darabtartó asztal lehetővé teszi bonyolult alakú könnyűfém öntvények pl. keréktárcsák vagy műanyagok, szigetelő anyagok vizsgálatát.

Izotópos vizsgálat

A röntgenvizsgálathoz hasonlóan átvilágítással vizsgálhatjuk az anyagok belső hibáit (sugárzó izotópokkal) is. A vizsgálat elve a röntgen vizsgálatéval azonos. A különbségek a következők:

  • az izotóp hullámhosszúsága adott, nem befolyásolható, ezért a hibakimutatás nem olyan jó, mint a röntgen esetében
  • az izotóp folyton sugároz, intenzitása az idő függvényében csökken, (felezési idő)
  • az izotóp a tér minden irányába sugároz, tehát lehetővé teszi olyan felvételek elkészítését egyetlen lépésben, mint csövek körvarrata stb.,
  • az izotópok általában keményebb sugárzók, így vastagabb anyagot lehet velük átvilágítani, de mivel az intenzitásuk kisebb, mint a röntgensugárzásé, az expozíciós idő hosszabb.
Mesterséges izotópok
Izotóp táblázat
MegnevezésIzotóp
KobaltIridiumTulliumCézium
Az izotóp tömegszáma60192170137
Felezési idő5,27 év74 nap129 nap30,1 év
Kémiai alakfémfémTm2O3CsCl
Átsugározható falvastagság
mm acél
könnyűfém

50 - 150
150 - 400

10 - 70
40 - 175

1,5 - 12,5
7 - 40

12,5 - 60
75 - 300
Izotópos vizsgálat
45. ábra1/4
visszaelőre
Akusztikus emissziós vizsgálatok
  • Az anyagok repedése, törése hangjelenséggel jár.
  • A feszültség alatt lévő fémek is bocsátanak ki hangot, ha a hibahelyek környezete vagy szemcsehatárok egymáshoz viszonyítva elmozdulnak. Az impulzusszerű hangkibocsátás jóval a látható deformáció előtt megindul: a kibocsátott hanghullám frekvenciája 10 kHz és 1 MHz közé esik és az anyag felületén elhelyezett piezoelektromos érzékelőkkel felfogható.

Az akusztikus emisszió tehát olyan mechanikai hullám, amely az anyagban tárolt energia gyors felszabadulása során keletkezik.

Megkülönböztethetünk:

  • egyedi hangkitöréseket, ill.
  • folyamatos akusztikus emissziós jeleket.

Akusztikus emisszió jön létre:

  • a diszlokációk elmozdulásának hatására (bár ez nagyon kis hangkibocsátással jár),
  • fázisátalakulások pl. martenzites átalakulás során,
  • repedés kialakulása vagy terjedése során.

Alkalmazás

  • A terhelés alatt lévő szerkezetek vizsgálatával, a felületen egyidejűleg több érzékelő elhelyezésével annak megállapítására, hogy mikor és hol keletkezik az anyagban repedés illetve, hogy a repedés terjed-e;
  • csővezetékek vagy tartályok szivárgásmérésére is a szivárgás helyének megállapítására;
  • ismételt igénybevételnek kitett nagyméretű szerkezetek pl. nyomástartó edények, reaktor tartályok folyamatos ellenőrzésére.

Jellemzői, előnyei

  • Nem kell négyzetcentimétertől négyzetcentiméterre ellenőrizni a szerkezetet.
  • Nem kell felületet vagy mélységet vizsgálni, hogy a hibáról információt szerezzünk.
  • Még nagyméretű objektumon is elég néhány vagy néhány tucat érzékelő, hogy a hanghullámokat érzékeljük és a forráshelyet azonosítsuk.
  • Vizsgálhatók olyan helyek is, amelyek a hagyományos módszerekkel nem ellenőrizhetők.
  • Olcsó, gyors, a vizsgálat üzem közben is végezhető.

Hátrányai

  • A talált hiba jellegét, alakját, nagyságát nem lehet közvetlenül meghatározni.
  • Jellegéből adódóan a jel egyszeri, nem reprodukálható.
  • A mérésnél nagyon fontos a zaj-és zavaró jelek minél jobb kiszűrésére.
Ellenőrző kérdések
1. Válassza ki az alábbi állításokból az egy helyes állítást!
Az ultrahang a fémekben egyenes vonalban terjed és a hibás részekben kevésbé nyelődik el, mint az ép részeken.
Az ultrahangos vizsgálattal a vékony lemezek hibái pontosan megállapíthatók.
Az ultrahang az anyagban egyenes vonalban terjed és az akusztikailag más keménységű részekről visszaverődik.
Ultrahangos vizsgálattal a felületen elhelyezkedő hibák pontosan kimutathatók.
2. Az ultrahang hullámhosszúsága adott anyagon belül ... függ
az anyag minőségétől
a vizsgáló fej anyagától
a vizsgálati frekvenciától
az anyag rugalmas jellemzőitől
3. Vizsgálja meg az állítás helyességét!
A vizsgálati frekvencia megválasztása nagyon fontos, mert meghatározza a kimutatható hibaméretet.
Nem igaz, a frekvencia nem befolyásol.
Igaz, a frekvencia meghatározza a hullámhosszúságot, hiszen a hullámhosszúságnál kisebb hiba nem mutatható ki.
Igaz, a frekvencia meghatározza a hullámhosszúságot, hiszen a hullámhosszúság felénél kisebb hiba nem mutatható ki.
Nem igaz a frekvencia csak a terjedési sebességet befolyásolja.
4. Az alábbi állításokból válassza ki azt, amelyik a hangátbocsátás elvén alapuló módszerre igaz!
A hiba felülettől mért távolsága nagy pontossággal megállapítható, bárhol is van az.
A hiba felülettől mért távolsága nem határozható meg.
A felület közelében található hibák nem mutathatók ki.
Mivel az ultrahang terjedési sebessége az anyagon belül állandó a hiba nagysága pontosan megállapítható.
5. Az alábbi állításokból válassza ki azt, amelyik az impulzus visszhang módszerre igaz!
A hiba felülettől mért távolsága nagy pontossággal megállapítható, bárhol is van az.
A hiba felülettől mért távolsága nem határozható meg.
A felület közelében található hibák nem mutathatók ki.
Mivel az ultrahang terjedési sebessége az anyagon belül állandó a hiba nagysága pontosan megállapítható.
6. Milyen módszerrel mutatható ki a hiba helye ultrahangos vizsgálatnál?
AVG módszerrel.
Impulzus visszhang módszerrel.
Hangátbocsátásos módszerrel.
6 dB módszerrel.
7. A röntgen vizsgálatnál a hibakimutatás alapja...
a röntgensugarak a hibás részekről visszaverődnek, ezért a film a hiba helyén sötétebb lesz.
a röntgensugarak a hibás részekről visszaverődnek, ezért a film a hiba helyén világosabb lesz.
a röntgensugarak a hibás részeken áthaladva kevésbé nyelődnek el, mint a hibátlanon, ezért a film a hiba helyén sötétebb lesz.
a röntgensugarak a hibás részeken áthaladva kevésbé nyelődnek el, mint a hibátlanon, ezért a film a hiba helyén világosabb lesz.
8. Milyen vizsgálati módszert választana alumíniumból készült keréktárcsa ellenőrzésére?
Fényképezéses röntgen vizsgálat.
Ultrahangos vizsgálat.
Átvilágításos röntgen vizsgálat.
Penetráló folyadékos vizsgálat.
9. Vizsgálja meg az alábbi állítások helyességét! Jelölje meg a helyes állítást!
Az izotópos vizsgálat esetében a hibakimutatás jobb, mert a hullámhosszúság tetszőlegesen megválasztható.
A röntgenvizsgálattal jobb hibakimutatást érhetünk el, hiszen az anyagvastagsághoz választjuk a csőfeszültséget, ami meghatározza a hullámhosszúságot.
Az akusztikus emissziós vizsgálattal meghatározható az anyagban lévő hibák helye és milyensége.
Az izotópok a tér minden irányába sugároznak, ezért az intenzitásuk nem állandó.
10. Hegesztési varrat ellenőrzésére a megadott módszerek közül melyiket választaná?
Mágnesezhető poros vizsgálat.
Akusztikus emissziós vizsgálat.
Röntgen vizsgálat.
α sugárzó izotópos vizsgálat.