MODUL: Egyensúlyitól eltérő átalakulások, hőkezelés
3. modulzáró feladatok
1. Mi jellemzi a hevítéskor keletkező ausztenit szemcsenagyságát?
A hőmérséklet és a hőntartási idő a szemcsenagyságot növeli.
A hőmérséklet növelésével nő, visszahűtve csökken.
Irreverzibilis durvulás, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet növelésével nem nő.
A hevítés sebességének növelésével nő.
2. Mit jelent a hevítéskor keletkező ausztenit irreverzibilis szemcsedurvulása?
Ausztenites állapotban a szemcsenagyság nő, lehűtéskor csökken.
Ausztenites állapotban a szemcsenagyság nő, lehűtéskor is megmarad.
Ausztenites állapotban a szemcsenagyság állandó, lehűtéskor csökken.
Ausztenites állapotban a szemcsenagyság állandó, lehűtési sebesség növelésével nő.
3. Mi jellemzi az ausztenit perlites átalakulását?
Diffúziós átalakulás, a vezető fázis a cementit.
Diffúziós átalakulás a vezető fázis a ferrit.
Diffúziós átalakulás, nem jár csiraképződéssel.
Rácsátbillenéssel jön létre.
4. Mi jellemzi az ausztenit bainites átalakulását?
Cementit csirával indul, rácsátbillenéssel jön létre.
Csak folyamatos hűtés közben megy végbe.
Nem diffúziós átalakulás, a fajtérfogat csökkenésével jár.
Diffúziós átalakulás a vezető fázis a ferrit.
5. Mi a feltétele az ausztenit martenzites átalakulásának?
A felső kritikus lehűlési sebességnél gyorsabb hűtés.
Felső kritikus lehűlési sebességnél lassabb hűtés.
0,2%-nál nagyobb karbontartalom.
Megfelelő hosszú idő a diffúzióhoz.
6. Vizsgálja meg a táblázatban feltüntetett állításokat. Jelölje be, hogy igaz vagy hamis!
A martenzites átalakulás kezdő és befejező hőmérséklete nem függ a lehűlés sebességétől csak az ausztenit C tartalmától.
Az alsó bainit ferritjének C tartalma nagyobb, ezért keményebb, mint a felső bainit.
A felső kritikus lehűlési sebesség a C görbe orrpontjához húzott érintő sebesség. Ennél lassabban hűtve az ausztenit martenzitté alakul.
A perlites átalakuláskor keletkező lemezek mérete a diffúzió függvénye. A lassabb hűtés vékonyabb lemezeket eredményez.
A martenzites átalakulás rácsátbillenéssel jön létre nem diffúziós folyamat.
A martenzites átalakulás nem jár csiraképződéssel, nem diffúziós folyamat, mind izotermikus, mind folyamatos hűtés során létrejön.
A martenzites átalakulás csiraképződéssel járó diffúziós átalakulás, a vezető fázis a vaskarbid.
A diffúziós átalakulások során az ausztenit nem bomlik fel, és a folyamat nem megfordítható.
A perlit lemezek mérete a túlhűtés mértékétől vagy a hűtés sebességétől függ. A szilárdság és a keménység a lemezek méretének csökkenésével nő. A nagyobb túlhűtés vastagabb lemezeket eredményez.
Az izotermás átalakulási diagramból leolvashatjuk az átalakulások megkezdéséhez szükséges időt.
A perlit tűs szerkezetű, kemény rideg.
A folyamatos átalakulási diagrammokból meghatározhatjuk az átalakulásokhoz szükséges lehűlési sebességeket és a keletkező szövetszerkezet keménységét.
Az ausztenit perlites átalakulása diffúziós folyamat a vezető fázis a ferrit.
A martenzites átalakulás rácsátbillenéssel jön létre diffúziós folyamat.
Az ausztenit bainites átalakulása diffúziós folyamat a vezető fázis a ferrit.
A perlites átalakuláskor keletkező lemezek mérete a diffúzió függvénye. A lassabb hűtés vastagabb lemezeket eredményez.
7. Hogyan befolyásolja az ötvözés a fémek szilárdságát?
Minden esetben növeli.
Az ötvözőelemtől függően gyakran csökkenti.
Az ötvözőelemtől függ, a legtöbb esetben növeli.
Az ötvözés nem befolyásolja a szilárdságot.
8. Milyen hatása van a hidegalakításnak?
A szilárdság és az alakváltozó képesség nő.
A szilárdság és az alakváltozó képesség csökken.
A szilárdság csökken az alakváltozó képesség nő.
A szilárdság nő az alakváltozó képesség csökken.
9. Mitől függ a felhevítés során a munkadarab felületének és a magjának a hőmérséklet különbsége?
A munkadarab alakjától, a kemence és a darab hőmérsékletkülönbségétől, az előzetes hőkezeléstől.
Az ötvözöttség mértékétől, a darab méretétől, a kemence alakjától.
A kemence méretétől, a darab hővezető képességétől, az előzetes hőkezeléstől.
A munkadarab és a kemence hőmérsékletkülönbségétől, a darab méretétől, az ötvözöttség mértékétől.
10. Mi a lágyítás célja és milyen szövetszerkezet keletkezik?