KURZUS: Mérnöki anyagismeret

MODUL: Egyensúlyitól eltérő átalakulások, hőkezelés

16. lecke: Az ausztenitesít átalakulásai. Átalakulási diagrammok

  • az ausztenit diffúziós átalakulásai (perlites, bainites), jellemzői
  • az ausztenit martenzites átalakulása, jellemzői
  • proeutektoidos átalakulások
  • átalakulási diagramok értelmezése, alkalmazási lehetősége

A tartalom feldolgozása a következő követelmények teljesítését segíti:

  • jellemezni az ausztenit perlites, bainites és martenzites átalakulási folyamatát
  • értelmezni az átalakulási diagramokat
Az ausztenit átalakulásai

Az ausztenit egyensúlyitól eltérő módon végbemenő átalakulásai az A1 hőmérsékleten bekövetkező eutektoidos folyamat tanulmányozásával figyelhetők meg.

Az eutektoidos folyamat:

γ 0,8 ( S ) α 0,025 ( P ) + Fe 3 C 6,67

A folyamat két rész folyamatra bontható. Ezek:

  • γ α átalakulás l.k.k-ből t.k.k.-be való átmenet
  • C diffúzió, a Fe3C képződése

A két részfolyamat időszükséglete nagyon eltérő.

  • A γ α átalakulás nagyon rövid idő alatt bekövetkezik, ha megvan az átalakulás hajtóereje a Δ T hőmérséklet különbséggel arányos szabadenergia különbség. Minél nagyobb a Δ T, annál nagyobb az átalakulás hajtóereje.
  • A másik részfolyamat a karbon diffúzió, ez a C atomok mozgását jelenti. A diffúzió annál nagyobb, minél nagyobb a hőmérséklet és minél hosszabb az idő.
1. ábra. A diffúziós átalakulások időszükséglete

Az ábrán megfigyelhető, hogy az egyensúlyi (átalakulási) hőmérsékleten az átalakulási kényszer (csira képződés) nulla, az időszükséglet végtelen, annak ellenére, hogy itt a legnagyobb a diffúzió. Nagy túlhűtés esetén ugyan nagy az átalakulás hajtóereje, de kicsi a diffúzió, tehát az átalakuláshoz szükséges idő, szintén nagy. A legkisebb idő akkor kell, ha a túlhűtés már elegendően nagy, de még elegendően nagy a diffúzió. Ha az átalakulás időszükségletét az idő logaritmusának függvényében ábrázoljuk C betűre emlékeztető alakú görbét kapunk, amelyet alakja miatt, C görbének neveznek.

Az ausztenit átalakulásainak jellemzői

Lassú hűtés esetén az átalakulás mindkét rész folyamata bekövetkezik.

  • Az ilyen átalakulásokat diffúziós átalakulásnak nevezzük.
  • Az átalakulás a kristályosodáshoz hasonlóan csira képződéssel jár, időszükséglete a csira képződéstől és a diffúziótól függ.

Ha az ausztenitet az átalakulás hőmérsékletéről nagyon gyorsan (pl. vízben) hűtjük, a két rész folyamat közül, csak a γ α rácsátalakulás megy végbe, a karbon diffúzió idő hiányában nem.

  • A C atomok bennszorulnak a rácsban, és azt igen nagy belső feszültséget okozva eltorzítják. Ez a martenzites átalakulás.
  • Azt a lehűtési sebességet, amelynél nagyobb megakadályozza a diffúziót, tehát martenzites átalakulást okoz vkritikus felső-nek nevezzük.
Az ausztenit diffúziós átalakulásai
Perlites átalakulás

Az ausztenit az A1 hőmérséklet (723 C°) és kb. 550 C° között alakul át perlitesen.

2. ábra. A perlites átalakulás folyamata

Ebben a hőmérséklet tartományban az eutektoidos átalakulás  két részfolyamata közül a C diffúzió, a Fe3C képződése van "kedvezőbb helyzetben", mivel a viszonylag kis túlhűtés miatt nem túl nagy az átalakulás hajtóereje, de a nagy hőmérséklet miatt, nagy a diffúzió.

Az átalakulás az ausztenit krisztallit határon megjelenő Fe3C csirákkal kezdődik. A C atomok az ausztenitből a cementit csira felé vándorolnak, így a csira környezete C-ben elszegényedik, és átalakul ferritté.

Figyelje meg az ábrán a C atomok mozgásának iránya a sötéttel jelzett Fe3C felé történik. Az Fe3C lemezek mindkét oldalán kialakul az α ferrit. A folyamat körben az ausztenit szemcse határán lejátszódik. A befelé növekvő, összeérő kristályok a jellegzetes poligonális kristályhatárokat mutató, lemezes szerkezetű perlitet eredményezik.

A szövetképen a sötét vonalak az Fe3C, a világos részek a ferrit lemezek.
3. ábra. Lemezes perlit mikroszkópos képe N 500x

Az átalakulást a túlhűtés és a lehűlés sebessége úgy befolyásolja, hogy a nagyobb túlhűtés ill. sebesség a diffúzió feltételeit rontja, tehát a C atomok adott idő alatt rövidebb utat tudnak megtenni, vagyis a lemezek mérete csökken.

A kisebb vastagságú lemezből álló finomabb szövetszerkezet nagyobb folyáshatárral, keménységgel, de kisebb alakváltozó képességgel jellemezhető.

A perlites átalakulás jellemzői (összefoglalás)
A homogén γ ausztenitből α és Fe3C fázisokból álló kétfázisú eutektoid képződik.
  • diffúziós átalakulás
  • csira képződéssel jár, a kezdő csira Fe3C
  • bomlási folyamat γ α + Fe 3 C
A γ ausztenitből α és Fe3C, a perlitből hevítéssel pedig γ keletkezik.
  • megfordítható, reverzibilis folyamat
  • izotermikus és folyamatos hűtéssel is létrehozható
  • a lehűtéskor képződő perlit mindig lemezes szerkezetű
Ejtsd bénit.Bainites átalakulás

Ha az ausztenitet 550 C° és kb. 250 C° közé hűtjük az átalakulás már más mechanizmussal megy végbe.

Az eltérés oka, hogy ebben az esetben sokkal nagyobb a túlhűtés, tehát az átalakulás hajtóereje, így a két részfolyamat közül a γ α  átalakulás van "kedvezőbb helyzetben".

Az ausztenit kristályhatáron tehát megjelennek a tű alakú ferrit csirák.

4. ábra. A bainites átalakulás folyamata

Figyelje meg az ábrát! Az első rajz az ausztenit kristályhatáron megjelenő tű alakú ferrit csirát mutatja. A második rajzon azt látja, hogy a csira gyorsan nő.

A túltelített ferritből azonban ezen a hőmérsékleten még ki tud diffundálni a C, tehát a ferrit tűk mellett apró Fe3C korongocskák keletkeznek. A ferrit növekedési sebessége lényegesen nagyobb, mint a diffúzió biztosította cementit képződés, ezért a cementit korongokat "benövi" a ferrit, és kialakul, a ferrit alapba ágyazott cementit korongocskákból álló szövetszerkezet, a bainit.

Nézze tovább a 4. ábrát! A harmadik rajzon, a tű alakú ferrit csira "tövében" megjelent a pici Fe3C "korongocska" (a rajzon sötét színű). A gyorsan nővő ferrit benövi a cementit korongocskákat (negyedik, ötödik rajz.)

A bal oldali kép a bainit tű elektronmikroszkópos képét mutatja. Jól megfigyelhetők a "tűben" a cementit korongocskák. A jobb oldali ábra bainites szövetszerkezet mikroszkópos képe. N 500x.
5. ábra. Bainit

A bainites átalakulás folyamatát a ferritkristályok növekedése szabályozza. A bainit képződést is természetesen befolyásolja a túlhűtés. Ha túlhűtés kisebb (a hőmérséklet 500 C° körül), az ún. felső bainitet kapjuk.

A felső bainit szerkezete mikroszkópon jól felismerhető.

A ferrit karbon tartalma a kedvezőbb diffúzió miatt alacsony (kb. 0,025-0,006% C), csaknem megközelíti az egyensúlyit.

6. ábra. Felső bainit

350 C° alatt azonban olyan nagy a γ α átalakulás hajtóereje, hogy az ausztenit kristályhatáron karbonnal erősen túltelített ferrit tűk jelennek meg, és a nagyon kicsi diffúzió nem teszi lehetővé, hogy a C-atomok jelentős mennyisége kidiffundáljon Fe3C korongokat képezve. Ezért a ferrit C tartalma meghaladja az egyensúlyit (0,15-0,3%) és az Fe3C már csak elektronmikroszkópon fedezhető fel.

7. ábra. Alsó bainit elektronmikroszkópos képe
A bainites átalakulás jellemzői (összefoglalás)
Folyamatos hűtésnél mindig keletkezik martenzit is.
  • diffúziós átalakulás
  • csiraképződéssel jár, a kezdő csira a ferrit
  • bomlási folyamat γ α + Fe 3 C
  • megfordítható, reverzibilis folyamat
  • izotermikus és folyamatos hűtéssel is létre hozható de 100%-ban csak izotermikusan
Martenzites átalakulás

Ha az ausztenitet nagyon gyorsan kb. 250 C°-ra le tudjuk hűteni úgy, hogy diffúziós átalakulás ne jöhessen létre, az átalakulás egy új mechanizmussal, martenzitesen megy végbe. Ebben az esetben a két részfolyamat közül, csak a γ α rácsátalakulás következik be.

A diffúziós átalakulások elkerüléséhez szükséges sebesség a felső kritikus lehűtési sebesség.

Az átalakulás rácsátbillenéssel jön létre, a C atomok nem tudnak kidiffundálni, az α térközepes köbös rácsát tetragonálissá torzítják, ugyanis a C atomok az oldaléleken, a Fe atomok közé beékelődve helyezkednek el.

A lapközepes köbös ausztenitben oldott C jóval több, mint ami a  térközepes köbös ferritben elférne (A1 hőmérsékleten a γ 0,8%C-t, míg az a csak 0,025%C-t tud oldani). A lehűlés sebessége olyan nagy, hogy a C atomok meg sem tudnak mozdulni, ott maradnak ahol voltak és erőssen eltorzítják a rácsot. Az ilyen rács a "tetragonálissá" (négyzetes oszlop) torzult.
8. ábra. A martenzit rács torzulása

Az ábra a C tartalom függvényében mutatja a lapközepes köbös ausztenit, és a c-vel jelzett tetragonális martenzit rácsméretét. Jól látható, hogy a C tartalom növelése a torzítást (a z tengely irányú méret) növeli.

A torzítás mértéke az ausztenit C tartalmának függvénye.

9. ábra. A martenzit keménysége a C tartalom függvényében

Az ábrán a C tartalom függvényében a perlit (egyensúlyihoz közeli szövetszerkezet) és a martenzit HV keménységét látjuk. A martenzit keménysége kb. 0,8% C tartalomig nő.

A torzulás nagy belső feszültséget eredményez, ami a martenzitet nagyon keménnyé, rideggé teszi.

A martenzites átalakulás akkor indul meg, ha a martenzit szabadenergiája (FM) elegendő mértékben kisebb az ausztenit szabadenergiájánál (FA).

10. ábra. Az ausztenit és a martenzit fázis szabadenergiája az átalakulási pont környezetében

Figyelje meg, ahogy csökken a hőmérséklet egyre nagyobb a különbség a két fázis energiája között, tehát egyre nagyobb lesz az átalakulás kényszere, a hajtóerő!

A szabadenergia különbség FA - FM >> 0, hiszen a fedezni kell

  • a  rácsátalakulással járó fajtérfogat növekedés és a
  • a martenzit tűk felületi energia igényét.

Ha az energia megvan, az átalakulás azonnal végbemegy, az ausztenit krisztalliton belül határtól, határig nőnek a martenzit tűk. Mivel az energia "elhasználódik", a további átalakulás újabb energia szükséglete, csak folyamatos hűtéssel biztosítható. Az újabb martenzittűk mérete kisebb lesz.

Ms martenzites átalakulás kezdő hőmérséklete
Mf befejező hőmérséklete
11. ábra. A martenzites átalakulás kezdő és befejező hőmérséklete a C tartalom függvényében

Figyelje meg, hogy a C tartalom növekedésével egyre alacsonyabb hőmérsékleten kezdődik az átalakulás. Ennek az az oka, hogy az ausztenitben oldott több C egyre nagyobb energiát igényel a rács "szétfeszítéséhez".

A martenzites átalakulás kezdő és befejező hőmérséklete a lehűlési sebességtől független az csak a C tartalom függvénye.

Az ábra durva martenzitet mutat. A képen a sötétebb színű tűk a martenzitek, a közbenső fehér rész az átalakulatlan ausztenit.
12. ábra. Martenzit

A martenzites átalakulás előrehaladásával az energia igény nő. Ennek az egyik oka az, hogy az átalakulás egy-egy ausztenit kristályon belül játszódik le, és a keletkezett martenzit a még át nem alakult részeket közrefogja "összenyomja". Újabb átalakulás során a fajtérfogat növekedés energia igénye ezért nagyobb. Az átalakulás előrehaladásával kisebb tűk képződnek, amelyeknek a felület/térfogat aránya nagyobb, ezért nő a felületi energia igény is. Az ausztenit tömegével arányos energia viszont az ausztenit átalakulásával csökken. Ezekből következően az átalakulás  nem eredményezhet 100% martenzitet. Az át nem alakult ausztenitet maradék ausztenitnek nevezzük.

Megjegyzés: a maradék ausztenit mennyisége kb. 0,6% C tartalom alatt 1% körüli, annál nagyobb karbon tartalom esetén szobahőmérsékletig végzett hűtés esetén nő, mivel Mf < 0. Mennyisége mélyhűtéssel (szobahőmérséklet alá) csökkenthető.

A tűk közötti világos részek a maradék ausztenitek.
13. ábra. Martenzit és maradék ausztenit
A martenzites átalakulás jellemzői (összefoglalás)
A homogén egy fázisú ausztenitből, homogén egyfázisú martenzit képződik.
  • akkor jön létre, ha v > vkritikusfelső
  • nem diffúziós átalakulás, nem jár csira képződéssel
  • rácsátbillenéssel jön létre
  • csak folyamatos hűtés mellett megy végbe
  • nem bomlási folyamat A M
A martenzit hevítésekor felbomlik α és Fe3C fázisokra. A folyamat bonyolultabb, később tárgyaljuk.
  • irreverzibilis, nem megfordítható, a martenzitből hevítéskor, nem ausztenit keletkezik
  • Ms és Mf csak a C-tartalomtól függ, a lehűlési sebességtől nem
  • nem lehet 100% martenzitet létrehozni, mindig van maradék ausztenit
Az eutektoidos átalakulást megelőző folyamatok

A hipoeutektoidos acélok lehűtése során az ausztenit átalakulását megelőzi a ferrit, hipereutektoidos acélok esetében pedig a szekunder cementit kiválása. Az átalakulások diffúziós átalakulások, és mivel megelőzik az eutektoidos átalakulást ezért proeutektoidos átalakulásoknak nevezik. A keletkező proeutektoidos fázisok mennyisége a túlhűtéstől, a lehűtési sebességtől függ, megjelenési formái a karbon tartalmon kívül, az ausztenit szemnagyságától is függ. Az ausztenit szemnagyságának hatása abban nyilvánul meg, hogy a krisztallithatár a legreakcióképesebb. A durvább ausztenitben kevesebb a krisztallithatár, ezért az átalakulások megkezdődéséhez hosszabb idő kell.

Hipoeutektoidos acélok
14. ábra. Proeutektoidos ferrit
A b) megfigyelhető hegesztett kötések hőbefolyásolt zónájában, vagy túlhevített acélokban.

Az ábrasor balról jobbra haladva csökkenő proeutektoidos ferritet mutat. (a fehér a ferrit, a sötét a perlit)
Az a) kép kb. 0,2 %C esetén az ún. masszív ferrit
A b) az ún. tűs vagy Wiedmanstetteni ferrit.
A c) hálós ferrit
A d) már csak foltokban fedezhető fel a ferrit

Ahogy nő az acél C tartalma vagy a lehűlési sebesség, izotermikus hűtés esetén a hőmérséklet úgy egyre romlanak a diffúzió feltételei, tehát a ferrit kialakulásának esélye csökken. A masszív ferrit helyett akár ferritfoltos állapot is kialakulhat, de lehet olyan lehűtés is ahol teljesen elmarad a ferrit kiválása.

Hipereutektoidos acélok

Az ausztenit eutektoidos átalakulását megelőzi a cementit kiválása.

A kiváló szekunder cementit lehet:

  • szemcsés
  • hálós
A képen a fehér vonalak a volt ausztenit krisztallithatáron kivált szekunder cementitek.
15. ábra. Szekunder cementit és perlit
Proeutektoidos átalakulások

A keletkező proeutektoidos fázisok mennyisége függ:

  • túlhűtéstől, növelésével csökken
  • lehűlési sebességtől, növelésével csökken
  • az ausztenit szemnagyságától
Átalakulási diagramok
  • Az átalakulási diagramok egy acél ausztenitjének különböző hőmérsékleteken bekövetkező átalakulásainak időszükségletét mutatják.
  • Az ausztenit átalakulásait hasonlóan az ausztenitesedéshez vizsgálhatjuk:
    • izotermikus és
    • folyamatos hűtés közben.

Az átalakulási diagramokban különböző hőmérsékleteken

  • az átalakulás megkezdéséhez (inkubációs idő), és a
  • befejezéséhez szükséges időket tüntetjük fel az idő függvényében.

Az idő logaritmikus léptékben van!

Az izotermikus átalakulási diagrammok felvétele

Az izotermikus átalakulási diagramokat, vagy C-görbéket az ausztenitesítési diagramoknál ismertetett  mérésekkel vehetjük fel.

A kísérlethez ebben az esetben is kis méretű kb. 5 mm átmérőjű 1-4mm vastag furattal ellátott próbatesteket készítünk, és ezeket kemencében ausztenitesítjük A próbatesteket ezután adott hőmérsékletű sófürdőbe helyezzük különböző időre (1 sec-tól több óra), majd a hőntartás elteltével vízbe dobjuk. A vízhűtés hatására a még  át nem alakult ausztenit martenzitté alakul, az átalakulás során keletkező szövetelemek változatlanul maradnak.

Az átalakulási folyamatokról mikroszkópos vizsgálattal, vagy még egyszerűbben keménység méréssel győződhetünk meg. Ha a keménységeket a sófürdőben tartás idejének függvényében ábrázoljuk a különböző hőmérsékleteken S alakú görbéket kapunk. Ahol a keménység csökkenni kezd van az átalakulás kezdő (start), ahol állandóvá válik a befejező (finish) pontja.

Izotermikus diagramok
16. ábra. Eutektoidos (C=0,8%) acél elvi izotermikus diagramja

Elvben minden acél izotermikus átalakulási diagramjának három része van

  • perlites
  • bainites átalakulások kezdő és befejező C görbéi
    A perlites és a bainites átalakulás vonalai az ötvözetlen acéloknál nem jelennek meg külön.
  • martenzites átalakulása vonalai
17. ábra. Az eutektoidos acél izotermikus átalakulási diagramja (C görbe)

Figyelje meg az ábrát! Az ábrán fel vannak tüntetve az egyes átalakulások, sőt azt is láthatja, hogy ezek hogyan történnek.

A gyakorlatban a különböző összetételű acélok izotermikus átalakulási diagramjait mérésekkel veszik fel és különböző atlaszokban, kézikönyvekben publikálják. A 18. és 19. ábrák a Max Planck Institut által kiadott hőkezelési atlaszból kivett acélok izotermikus diagramjai.

Az ábrán feltüntetett jelölések:
A az ausztenit területe
F a ferritképződsé területe
P a perlitképződés területe
Zw a bainit képződés területe (a német irodalmakban a bainit elnevezés Zwischenstufengefüge)
M a martenzitképződés területe
o keménység HRC illetve HV értékben kifejezve
1,2, .. szövetlemek mennyisége %-ban
18. ábra. Ötvözetlen 0,45% C acél C görbéje
A felső sorban a kémiai összetétel van feltüntetve.
A diagram alakját befolyásolja az ausztenitesítés hőmérséklete a felhevítés sebessége és a hőntartási idő is.
19. ábra. Gyengén ötvözött acél C görbéje

A diagramokat tájékoztatásul közöljük, nem képezik a számonkérés anyagát!

Folyamatos hűtésre érvényes átalakulási diagramok

A gyakorlatban a lehűtés ritkán izotermikus, leggyakrabban folyamatos, ezért szükséges meghatározni, a folyamatos lehűlésre érvényes átalakulási diagramokat is.

Folyamatos hűtés közben az ausztenit ugyanazokká a szövetelemekké, tehát perlitté, bainitté, és martenzitté alakul. Az átalakulások kezdő és befejező pontjait különböző lehűlési sebességek mellett veszik fel, általában programozható dilatométerek segítségével, ahol az átalakulásra a fajtérfogat megváltozásának mérése alapján következtethetünk.

A különböző lehűlési sebességek mellett meghatározott átalakulás kezdő és befejező pontjait ebben az esetben is a hőmérséklet logaritmus idő koordináta rendszerben ábrázoljuk. A diagram alakja hasonló az izotermikuséhoz, a különbség abban van, hogy átalakulás csak ausztenitből lehetséges, ezért bizonyos vonalak elvesztik értelmüket.

20. ábra. A folyamatos hűtésre érvényes átalakulási diagram értelmezése

Az ábrába berajzoltuk a felső és az alsó kritikus lehűlési sebességet. A vfkrit azt jelenti, hogy ennél gyorsabban hűtve az ausztenit martenzitté alakul, míg az alsó kritikus lehűlési sebesség azt mutatja, hogy ennél lassabban hűtve az ausztenit átalakulása a C tartalomtól függően ferrit perlitté alakulva fejeződik be.

Az acélok folyamatos átalakulási diagramjait is mérésekkel veszik fel és szintén szakkönyvekben, hőkezelési atlaszokban publikálják.

A görbén minden esetben fel kell tüntetni az adott acél pontos összetételét. Az atlaszokban feltüntetik az ausztenitesítés hőmérsékletét és a hőntartás idejét. Ezek az ausztenit szemcsenagyságát befolyásolják, ami a vonalak helyzetét kismértékben befolyásolja.
21. ábra. 0,45% hipoeutektoidos acél folyamatos átalakulási diagramja

A folyamatos lehűlésre érvényes diagramot csak folyamatos lehűlési sebességek mentén lehet értelmezni!

A folyamatos lehűlésre érvényes átalakulási diagramok a hőkezelés fontos segédeszközei.

22. ábra. Gyengén ötvözött acél folyamatos hűtésre érvényes átalakulási diagramja
Ellenőrző kérdések

Jelölje meg az egy helyes választ!

1. Mi jellemzi az ausztenit perlites átalakulását?
Diffúziós átalakulás, a vezető fázis a cementit.
Diffúziós átalakulás a vezető fázis a ferrit.
Diffúziós átalakulás, nem jár csiraképződéssel.
Rácsátbillenéssel jön létre.
2. Mi jellemzi az ausztenit bainites átalakulását?
Cementit csirával indul, rácsátbillenéssel jön létre.
Csak folyamatos hűtés közben megy végbe.
Nem diffúziós átalakulás, a fajtérfogat csökkenésével jár.
Diffúziós átalakulás a vezető fázis a ferrit.
3. Mi a feltétele az ausztenit martenzites átalakulásának?
A felső kritikus lehűlési sebességnél gyorsabb hűtés.
Felső kritikus lehűlési sebességnél lassabb hűtés.
0,2%-nál nagyobb karbontartalom.
Megfelelő hosszú idő a diffúzióhoz.
4. Vizsgálja meg az alábbi állítást!
Az ausztenit egyensúlyitól eltérő átalakulásai diffúziót igényelnek, ezért csak izotermikus körülmények között jöhetnek létre.
A mondat mindkét része hamis.
A mondat mindkét fele igaz, de nincs logikai összefüggés.
A mondat mindkét része igaz és logikai összefüggés van.
A mondat első fele igaz.
5. Vizsgálja meg az alábbi állítás és indoklás helyességét!
Adott összetételű acél esetében a proeutektoidos ferrit mennyisége a lehűlési sebesség növelésével csökken.
Igaz, mert csökken a diffúzióra rendelkezésre álló idő.
Hamis, mert a proeutektoidos ferrit mennyisége nem függ a lehűtés sebességétől.
Igaz, mert nő az acél ausztenitjének átalakulási hajlama, és átalakul perlitesen.
Hamis, mert a proeutektoidos ferrit mennyisége az acél karbon tartalmának függvénye.
6. Mi jellemzi a martensites átalakulást?
Cementit csirával indul, rácsátbillenéssel jön létre.
Csak folyamatos hűtés közben megy végbe.
Nem diffúziós átalakulás, a fajtérfogat csökkenésével jár.
Ferritcsirával indul, diffúziós átalakulás.
7. Vizsgálja meg a feltüntetett állításokat. Jelölje be a 7 helyes választ!
A martenzites átalakulás kezdő és befejező hőmérséklete nem függ a lehűlés sebességétől csak az ausztenit C tartalmától.
Az alsó bainit ferritjének C tartalma nagyobb, ezért keményebb, mint a felső bainit.
A felső kritikus lehűlési sebesség a C görbe orrpontjához húzott érintő sebesség. Ennél lassabban hűtve az ausztenit martenzitté alakul.
A perlites átalakuláskor keletkező lemezek mérete a diffúzió függvénye. A lassabb hűtés vékonyabb lemezeket eredményez.
A martenzites átalakulás rácsátbillenéssel jön létre nem diffúziós folyamat.
A martenzites átalakulás nem jár csiraképződéssel, nem diffúziós folyamat, mind izotermikus, mind folyamatos hűtés során létrejön.
A martenzites átalakulás csiraképződéssel járó diffúziós átalakulás, a vezető fázis a vaskarbid.
A diffúziós átalakulások során az ausztenit nem bomlik fel, és a folyamat nem megfordítható.
A perlit lemezek mérete a túlhűtés mértékétől vagy a hűtés sebességétől függ. A szilárdság és a keménység a lemezek méretének csökkenésével nő. A nagyobb túlhűtés vastagabb lemezeket eredményez.
Az izotermás átalakulási diagramból leolvashatjuk az átalakulások megkezdéséhez szükséges időt.
A folyamatos átalakulási diagrammokból meghatározhatjuk az átalakulásokhoz szükséges lehűlési sebességeket és a keletkező szövetszerkezet keménységét.
Az ausztenit perlites átalakulása diffúziós folyamat a vezető fázis a ferrit.
A martenzites átalakulás rácsátbillenéssel jön létre diffúziós folyamat.
Az ausztenit bainites átalakulása diffúziós folyamat a vezető fázis a ferrit.
A perlites átalakuláskor keletkező lemezek mérete a diffúzió függvénye. A lassabb hűtés vastagabb lemezeket eredményez.