![]() | Bohr-féle atommodell |
A Bohr elmélet szerint az atom középpontjában van a pozitív töltésű protonokból (p) és a semleges neutronokból (n) álló atommag, körülötte mozognak meghatározott pályákon a negatív töltésű elektronok. Az egyes pályákon keringő elektronok száma meghatározott. Az ábrán látható, hogy a K pályán 2, az L pályán 8, az M pályán 16 stb. elektron lehet. Az atommag pozitív töltéseinek, protonjainak a száma megegyezik az atom rendszámával és normális állapotban ugyanannyi az atomhoz kötött elektronok száma is. Az atomot a pozitív töltésű mag és a negatív töltésű elektronok között fellépő elektrosztatikus (vonzás) erők tartják össze. A kémiailag különböző atomfajták magjának protonszáma (rendszáma) különböző. Pl. a karbon (C) rendszáma 6, a hidrogén (H) 1, a vas (Fe) 26 stb. Azonos protonszám mellett a neutronok száma különböző lehet. Azokat az elemeket, amelyeknek atommagja azonos számú protont, de különböző számú neutront tartalmaz izotópoknak nevezzük. Pl. a közönséges hidrogén, atommagja 1 protonból áll, vagy a nehézhidrogén, a deutérium, amelynek atommagjában az egy proton mellett 1 neutron is található. Minden elektrosztatikusan semleges atom protonjainak a száma megegyezik az elektronok számával. Az elektron a legkisebb véges nyugalmi tömeggel rendelkező elemi részecske, negatív töltésű. Megjegyzés: Az atomfizika szerint az elektronnak nincs matematikailag definiálható pályájuk. Az atommagot körülvevő tartományokat, amelyekben az elektron valamely meghatározott valószínűséggel található nem lehet kör vagy ellipszis pályának tekinteni és csak egyes esetekben lehet valamilyen egyszerű formával pl. gömbhéj leírni. Ezek a tartományok általában komplikált, nagyszimmetriájú térbeli alakzatok. Mi ezeket itt nem tárgyaljuk és a továbbiakban a folyamatok magyarázatához az egyszerű Bohr-féle atommodellt használjuk. |
![]() | Diszlokáció |
A diszlokáció egyméretű rácshiba. A fémekben a képlékeny alakváltozás (elcsúszás) nem egyszerre következik be az. un. csúszósíkon, hanem fokozatosan. Ez csak akkor lehetséges, ha a rács tartalmaz olyan atomsorokat, amelyeknek lefelé nincs folytatása. Ezek a diszlokációk. A diszlokációk könnyen elmozdulnak ezzel lehetővé téve a fémnek a képlékeny alakváltozást. Adiszlokáció az elcsúszott és el nem csúszott részek határvonala! A diszlokációk elmozdulásával jön létre a fémben a képlékeny alakváltozás! Az ábra a hernyó mozgásával magyarázza a diszlokáció elmozdulását. A fémek nagyon sok (106 db/cm2) diszlokációt tartalmaznak. |
![]() | Hőre lágyuló termoplasztok |
A láncmolekulák között Van der Waals kötések vannak, amelyek hő hatására felszakadnak, a műanyag meglágyul pl. PET palack, csomagoló fólia stb. |
![]() | Hőre nem lágyuló duroplasztok |
A molekulaszerkezet térhálós. A tér minden irányában erős kötés hatására az ilyen anyagok hő hatására nem lágyulnak meg. Pl. a villamosiparban elterjedt bakelit. |
![]() | Műkaucsukok vagy elasztomerek |
A láncok között kevés helyen, de erős vegyérték kötés van. Hőre nem lágyul, de a láncok egymáson bizonyos fokig képesek elmozdulni. Ez az oka a nagy rugalmasságnak pl. műgumi, műanyag cipőtalp stb. |
![]() | nemesgáz konfigurációhoz |
A periódusos rendszerben az egyes sorok végén az un. nemesgázokat találjuk (pl. az argon, a neon stb.), amelyekre jellemző, hogy nincsen betöltetlen elektronhéjuk. Ez az elektronszerkezet igen stabil és ez okozza azt, hogy a nemesgázoknak rendkívül kicsi a reakcióképességük. Az elemek a kapcsolódás során erre a "telített héj" állapotra törekszenek. |
![]() | szerves anyagok |
A szerves anyagok az állat-és növényvilág egyedeinek (élőlényeinek) a származékai. A mesterségesen előállított polimereket, a műanyagokat leggyakrabban a kőolaj- feldolgozási termékekből állítják elő. |
![]() | szervetlen anyagok |
A szervetlen anyagok részben a természetben is megtalálhatók felhasználható állapotban, (pl. a kő, kavics, homok gyémánt stb.) vagy részben különböző technológiákkal bányászott földkéregbeli anyagokból állítják elő (pl. a fémek). |
![]() | Szívódási üreg |
A kokillába öntött acél dermedése a kokilla falától a kokilla közepe felé fokozatosan terjed. A kristályosodást a fajtérfogat 3-5%-os csökkenése kíséri. Ha ezt a változást valamilyen ellenkező értelmű folyamat pl. gázhólyag képződés nem mérsékli, akkor a tuskó utoljára megdermedő részeiben az ún. termikus centrumokba nem jut fém, és ott fogyási vagy szívódási üreg képződik. Ez a rész a továbbiakban nem használható fel. |