KURZUS: Mérnöki anyagismeret

MODUL: Szerkezeti anyagok

20. lecke: Vas alapú ötvözetek, acélok

  • Az acél fogalma
  • Az acélok csoportosítása
  • Az alap - a minőségi - és a nemesacél fogalma
  • Az acélok jelölésének lehetőségei
  • Az ötvözőelemek hatása az acél tulajdonságaira
  • A szennyező elemek hatása az acél tulajdonságaira
  • Az acélok felhasználás szerinti csoportosítása
  • Általános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acélok
  • Betétben edzhető, nemesíthető acélok
  • Szerszámacélok fajtái, jellemzőik, felhasználási lehetőségeik
  • Korrózióálló acélok

A tartalom feldolgozása a következő követelmények teljesítését segíti:

  • az acélokat csoportosítani
  • definiálni az acél fogalmát
  • értelmezni a szabványos acél minőségi jeleket
  • megadni az acél minőségét befolyásoló tényezőket és ezek hatásait
  • felhasználási területnek megfelelő acélt kiválasztani
  • megadni az acél ötvözőinek, szennyezőinek hatását
Szerkezeti anyagok

A szerkezeti anyagokat négy nagy csoportba sorolhatjuk. Ezek:

  • Fémek
    • Vas, acél, réz és ötvözetei, könnyűfémek és ötvözeteik
  • Műanyagok
    • Hőre lágyuló és hőre nem lágyuló műanyagok, elasztomerek
  • Kerámiák
    • Kristályos, amorf, speciális kerámiák
  • Kompozitok (társított) anyagok
Vas alapú ötvözetek, acélok

Egy termék, gyártmány tervezése során a várható igénybevételhez megfelelő anyagot kell választani. Az anyagválasztást elősegíti az anyagok szabványosítása. Az acélok többségét már európai szabvány (EN = Euronorm) tartalmazza, így az európai jelölések rendszerének ismerete elengedhetetlen a felhasználók számára. Az MSZ EN jelölés azt jelenti, hogy az európai szabványt nemzeti (magyar) szabványként is bevezették.

Mielőtt az acélokkal megismerkedünk ismerjük meg az acél legfontosabb ötvözöit, azok hatását illetve a szennyezőelemeket.

Az acélok ötvözésének célja:

  • a mechanikai tulajdonságok megváltoztatása (szilárdság, szívósság kopásállóság stb. pl. Mn, Cr, V, Mo, Ni, stb.)
  • fizikai tulajdonságok megváltoztatása (mágneses tulajdonságok pl. Ni és Si)
  • korrózióállóság, savállóság, hőállóság pl. Ni és Cr
Az ötvözőelemek hatása az acélra
Ilyenek pl. Al 0,10%, Cr 0,3%, Cu 0,4%, Mn 1,65% stb.

Az ötvözött acélok a tulajdonságok megváltoztatása érdekében szándékosan bevitt elemeket tartalmaznak, vagy a bennük található elemek mennyisége meghaladja a szabványban előírt értéket.

Az ötvöző elemek a vassal többnyire szilárd oldatot alkotnak.

  • ferritképző ötvözők a Cr; Al; Ti; Ta; Si; Mo; V; W; Nb jól oldódnak a ferritben.
  • ausztenit képzők, mint pl. a C; Ni; Co; Mn; N az ausztenitben oldódnak.

Vegyületet képeznek a karbidképző ötvözők pl. Mn, Cr, Mo, W, Ta, V, Nb, Ti.

Nitrid képzők: pl. Al, Cr, Zr, Nb, Ti, V, melyek kemény nitrideket képeznek
(1200 HV).

A C hatása

Az acélok legfontosabb ötvözőeleme a karbon, jelentős a szilárdságnövelő hatása. A legtöbb ötvözőelemhez hasonlóan a C is szilárd oldatot képez a vassal.

1. ábra. A C tartalom hatása a vasötvözetek mechanikai tulajdonságaira és szövetszerkezetére (egyensúlyi állapot)

Az ábrán látható, hogy a keménység a C tartalom, pontosabban a Fe3C vaskarbid tartalom a alapján egyszerű arányossággal számítható a ferrit kb. 95 HV és a vaskarbid kb. 900 HV keménységéből. A kis C tartalmú (ferrit perlites) acélok szilárdsága a perlit tartalommal nő. A szakítószilárdság 0,8 % C fölött már nem nő hanem csökken. Ez a gyakran hálószerűen megjelenő vaskarbid hatása. A vaskarbid háló rideggé, alakváltozásra képtelenné teszi az acélt. A keménység növekedésével csökken a nyúlás, a C > 2,06% öntöttvasak már egyáltalán nem képesek maradó alakváltozásra.

Az ötvözőelemek hatása a felső kritikus lehűlési sebességre

Az ötvözőelemek a diffúziós átalakulások időszükségletét növelik, az átalakulási diagramot jobbra a nagyobb idő irányába tolják, ezzel javítva az átedzhetőséget.

A legfontosabb ötvözők hatás szerint növekvő sorrendben a Si, Ni, Mn, Cr, Mo, V, B.

A szennyező elemek hatása

A vasötvözetek leggyakoribb szennyezői a kén, a foszfor, az oxigén, a nitrogén és a hidrogén.

  • A kén, a foszfor és az oxigén az acélokban alacsony olvadáspontú eutektikumot képezhet, és az ún. vöröstörékenységet okozza, ami a melegalakítás hőmérsékleten 900-950 C°-on való repedések, törések formájában jelentkezik, akadályozva az alakítást.
  • A nitrogén oldott állapotban jelentősen csökkenti az acél szívósságát. A nitrogén is lehet ötvöző, ilyenkor TiN vagy AlN vegyületet alkot és szemcsefinomító hatású.
  • A hidrogén az acélban gázhólyagokat okoz. A jelenséget pelyhesedésnek nevezik, mivel a hidrogén gázhólyagok helyén a töretfelület fényes. A hidrogén mennyisége lassú hűtéssel csökkenthető.
Acélok
Az acélokkal kapcsolatos fogalom meghatározásokat az MSZ EN 10020 tartalmazza.

Az acélok lehetnek ötvözetlenek vagy ötvözöttek.

Az acél túlnyomórészt vasat, általában 2%-nál kevesebb karbont, valamint egyéb elemeket tartalmazó anyag.
Az acél általában képlékenyen alakítható, míg az öntöttvas nem.

Az acélok csoportosítása az MSZ EN 10020 szerint
2. ábra. Az acélok csoportosítása az MSZ EN 10020 szerint

Az ábrán látható, hogy az ötvözetlen acélok lehetnek alap-, minőségi vagy nemesacélok, az ötvözött acélok pedig minőségi vagy nemesacélok.

Alapacélok
  • (BS=Basic Steel) minden olyan ötvözetlen acél, amelyre nincs előírva olyan minőségi követelmény, mely az acélgyártás során külön gondosságot igényelne.
  • Jellemző összetétele: C 0,1%,
    S ill. P 0,045%, továbbá a Mn-on és Si-on kívül nem tartalmaz egyéb ötvözőelemet. Mechanikai jellemzői: Rm 690 N/mm2,
    ReH 360 N/mm2, A 26%, TTKV > 20 C°

Alapacél pl. a melegen hengerelt ötvözetlen szerkezeti acélok közül az S 185, S 235 JR, S 275JR, S 355JR, illetve az E 295, E 335 és az E 360 gépacél. A számok a folyáshatár minimumát jelentik A betűk kiegészítő jelzések, lásd később

Ötvözetlen minőségi acélok
  • (QS=quality steel) különleges gondossággal gyártott ötvözetlen acélok, melyeknél olyan követelményeket támasztanak, mint pl. a szemcseméret, a kén vagy foszfortartalom, hidegalakíthatóság, forgácsolhatóság stb.
  • A S, ill. P 0,035%.

Pl. S 235J0, S275J0, S355J0, S355J2G3 vagy speciálisan gyártott hegeszthető finomszemcsés acélok, pl. S275N, S355N, magasabb hőmérsékleten működő nyomástartó edényekhez P275N, P355N stb.

Ötvözetlen nemesacél
  • Az (SS=Special steel) nagyobb tisztasági fokozatú, mint a minőségi acél (pl. a S és a P 0,025%) a TTKV -50 C°, és garantált a felületi minőség, az elektromos vezetőképesség vagy egyéb speciális tulajdonság.

Pl. P275NL2, P355NL2, P460NL2, de az ötvözetlen szerszámacélok is nemesacélok.

Ötvözött minőségi acélok
  • a ReH > 380 N/mm2, továbbá legalább 27 J ütőmunkát szavatolnak -50 C°-on
  • A Mn 1,8%, a Cr, Ni, Cu 0,5%.

Ilyenek pl. a hegeszthető finomszemcsés acélok, a nyomástartó edények acéljai az elektronikai acélok, a sínacélok, a melegen vagy hidegen hengerelt lapos termékek, amelyeket hidegalakításra használnak.

Ötvözött nemesacélok

Az ötvözött nemesacélok mindazon acélok, amelyek nem tartoznak az ötvözött minőségi acélokhoz. Pl.

  • Gépszerkezeti acélok,
  • Golyóscsapágy acélok
  • Korrózióálló-, saválló-, hőálló acélok
  • Szerszámacélok stb.
Acélok jelölése

Az acéljelölési rendszereket tartalmazó európai szabvány szerint az acélok új jelölési rendszere rövid jelből (MSZ EN 10027-1) és számjelből (MSZ EN 10027-2) áll.

A rövid jel fő jelből és kiegészítőjelből áll. A fő jel utalhat a felhasználásra, a mechanikai tulajdonságokra vagy a vegyi összetételre. A kiegészítő jel vonatkozhat pl. a szívósságra (átmeneti hőmérséklet, ütőmunka) az acél gyártási, hőkezelési állapotára, a felületbevonás módjára, a jellemző acéltermékekre.

A táblázat tájékoztatási célt szolgál!
3. ábra. Az acélok tulajdonság szerinti jelölési rendszere

Vegyünk egy példát!
S355JR. Az S = szerkezeti acél, 355 a legkisebb szelvényvastagságra szobahőmérsékleten előírt legkisebb folyáshatár (ReH 355 N/mm2). A JR = 27 J szavatolt ütőmunkára utal szobahőmérsékleten. Negatív hőmérsékleten szavatolt ütőmunka esetében a hőmérsékletet számok jelzik pl. J2 a szám -20 C° -ot jelöl.

Az acélok jelölése a vegyi összetétel alapján

Vannak olyan acélok, amelyekre nem a mechanikai tulajdonság, hanem a vegyi összetétel a jellemző.
Ilyenek pl. az ötvözetlen nemesíthető acélok, az ötvözött korrózióálló acélok stb.
A jelölési rendszert példákon mutatjuk be.

G csak öntvény
X ha bármely elem legalább 5% -ban megtalálható az ötvözetben*
2 számjel a karbontartalom jele (a közepes érték százszorosa)
3 összetétel jel **a jellemző ötvözők vegyjelének megadásával, illetve ezek mennyiségére utaló számmal. A számok az ötvözők sorrendjében következnek. A számértékek a százalékos értékek felszorzott értékei

összetétel szorzók:

4 x (Cr;Co;Mn;Ni;Si;W)
10 x (Al;Be;Cu;Mo;Nb;Pb;Ta;Ti;V;Zr)
100 x (Ca;N;P;S)
1000 x B

X betűvel kezdődik, akkor az összetételt jelző számok szorzó nélkül adják az elem közepes mennyiségét
** a gyorsacélok jele HS és utána az ötvözőelemek jellemző értékének mennyiségét pl. HS 18-1-2-5. Az ötvözők sorrendje: W - Mo - V - Co

Az anyagok megadása számjelekkel

A számjel az alapanyagok számítógépes adattárolását, azonosítását megkönnyíti, ezért egyre szélesebb körben használatos.
Lásd a 2. Ábrát!

Az EN 10027-2 az anyagokat számjelekkel adja meg, amely a számítógépes nyilvántartás és a kereskedelem miatt jelentős.

Pl. 1. 4841

  • anyagjel az egyes anyagféleségekre jellemző számok acéloknál  1-es, nehézfémeknél a vasötvözeteket kivéve 2-es, a könnyűfémeknél 3-as.
  • anyagcsoport
  • sorszám
Az acélok csoportosítása a felhasználás módja szerint
  • Szerkezeti acélok: általában a C<0,6 % C megfelelő szilárdság mellett kellő nyúlással és szívóssággal ( KV > 27 - 40 J) rendelkeznek.
  • Szerszámacélok: ebből készülnek az alakító és forgácsoló szerszámok. Fő jellemzőjük, hogy az igénybevételeket maradó alakváltozás nélkül viselik el, kopásállók. Lehetnek ötvözetlenek vagy ötvözöttek, és tulajdonságaikat hőkezeléssel biztosítják.
  • Különleges acélok valamilyen speciális tulajdonsággal rendelkeznek pl. hőállóság, korrózióállóság, savállóság  stb. Erősen ötvözöttek.
A gyakorlatban használt acélfajták
Általános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acélok (MSZ EN 10025)
  • Szabványos jelölés: Fe 235; 275; 355; a szám a folyás-határ (ReH) átlagos értéke (Fe 490; 590, 690 esetén a szám az Rm N/mm2); a karbontartalom 0,13...0,2%

    Kiegészítő betűjel: B, C, D (pl. Fe 235 B) az ütőmunka minimális értékéhez (KV=27J) tartozó hőmérsékletet jelenti (20, 0, -20 C°)
  • A folyáshatár 235...355 N/mm2 között, a szakítószilárdság 350...690 N/mm2 között változik, a nyúlás 24...10% között, az ütőmunka min. 27 J
  • Jól hegeszthetők, ezért átlagos rendeltetésű szerkezetek, alkatrészek készíthetők belőlük
Hegeszthető finomszemcsés szerkezeti acélok
  • Szabványos jelölés: S 275; 355; 420; 460; a szám a folyáshatár átlagos értéke N/mm2-ben
    a karbontartalom 0,13...0,2% + mikroötvözők: Al; Nb; V; Ti; N; és a Zr.

    Kiegészítő betűjel: M, ML, N, NL (pl. S 275 M) az ütőmunka minimális értékéhez tartozó hőmérsékletet jelenti
  • A folyáshatár 275...460 N/mm2 között,
    a szakítószilárdság 360...720 N/mm2 között,
    a nyúlás 24...10% között változik,
    az ütőmunka min. 27 vagy 40 J.
  • Jól hegeszthetők, igényes szerkezetekhez valók
Betétedzésű acélok
(MSZ EN 10084)
pl. sebességváltó fogaskerekek, futómű tányérkerék, kúpkerék, bütyköstengely stb.
  • Szabványos jelölés: acélonként változó, az összetételre, ötvözőkre utaló (pl. C10; 16MnCr5...)  
    Összetétel: karbontartalom 0,07...0,3% + Mn, Cr, Mo, Ni ötvözők
  • A tulajdonságok a kéregben és a magban különbözőek, cél a kemény kéreg és szívós mag
  • Jól használhatók gépelemek gyártására (fogaskerék, tengely, csapágypersely, gömbcsukló stb.)
Nemesíthető acélok
(MSZ EN 10083)
  • Szabványos jelölés: acélonként változó, az összetételre, ötvözőkre utaló (C22; 50CrMo4...)  
    Összetétel: karbontartalom 0,17...0,6% + Mn, Cr, Mo, Ni ötvözők

    Az ötvözés elsősorban az átedződő szelvényátmérő növelése érdekében történik.
  • A tulajdonságok a szelvény átmérő és a hőkezelés (edzés + megeresztés) függvényében különbözőek

    A nemesítő hőkezelés során a nagyhőmérsékletű megeresztés hőmérsékletének megválasztásával a mechanikai tulajdonságok beállíthatók.

Jól használhatók dinamikus és szilárdsági igénybevételnek kitett gépalkatrészekhez.

4. ábra. A mechanikai tulajdonságok változása az edzést követő megeresztés hőmérsékletének függvényében

A nemesíthető acél kiválasztásánál figyelembe kell venni a mechanikai jellemzőkön kívül a gyártandó alkatrész szelvényátmérőjét is.

Alkalmazás: csavarok, csapok, tengelyek, rudak, fogaskerekek, orsók, bütykös mechanizmusok, vonóhorgok stb.
5. ábra. A nemesíthető acélok ajánlott alkalmazása

Figyelje meg, minél nagyobb a ReH folyáshatár és a szelvényátmérő, annál ötvözöttebb az acél.

Betonacélok
Pl. B500H, Jelentése B a betonacélra utal, ReH 500 N/mm2, H pedig a képlékenységre utal.

A betonacélok vasbeton és előfeszített vasbeton vasalásához használt, közel kör keresztmetszetű, bordázott vagy alakos, kis C tartalmú ötvözetlen acéltermékek.

Jellemzőjük: a nagy szakítószilárdság, megfelelő jó hegeszthetőség.

Sínacélok

A sínacélok olyan melegen hengerelt, sín profilú idomacél termékek, amelyeket vasúti pályához, vagy egyéb kötöttpályás rendszerekhez alkalmaznak.

Jellemzőjük a nagy szakítószilárdság, dinamikus terheléssel szembeni ellenállás

Pl. R0900Mn. Jelentése R sínacél (az angol Railway=vasút) a szám a szobahőmérsékleten mérhető folyáshatár minimuma N/mm2-ben. Ha a szám kisebb, mint ezer az első szám 0. A Mn a mangán ötvözést jelenti.

Rugóacélok
Pl. C60, 55Si7 járművek hajlításnak kitett rugói, vagy 50CrV4 szeleprugók, torziós rugók.

A rugóacélok olyan nagy szilárdságú és nagy rugalmassági moduluszú ötvözetlen vagy ötvözött acélok, amelyeket nemesített állapotban rugózó elemek gyártására alkalmaznak.

Jellemzőjük. A nagy rugalmassági modulusz, hosszú élettartam, túlterhelés esetén töréssel szembeni biztonság (inkább deformálódjon). A rugók általában erősen terhelt gépelemek, nagy mennyiségű rugalmas energiát tárolnak, a statikus és lökésszerű igénybevételhez nagy kifáradási határ szükséges.

Szerszámacélok

A szerszámokkal, pontosabban a szerszámanyagokkal szemben elsődleges követelmény a nagy szilárdság, keménység, és kopásállóság. Emellett még számos más tulajdonság is megkövetelhető a felhasználási céltól függően.

  • Az igénybevételtől függően széles választékban kaphatók (erősen ötvözött acélok, lehetnek ötvözetlenek is)
  • Főbb típusok:
    • Gyorsacélok
    • Hidegmegmunkáló acélok
    • Melegalakító szerszám acélok
    • Műanyagalakító szerszám acélok
  • Az acélok kiválasztását összehasonlító táblázatok könnyítik meg (kiválasztás több szempont alapján)
  • Főbb választási szempontok:
    • Keménység, kopásállóság
    • Szívósság, hősokk tűrés
    • Megmunkálhatóság
    • Hőkezelhetőség, mérettartósság
Ötvözetlen szerszámacélok
  • Az elsősorban szobahőmérsékleten vagy ahhoz közeli hőfokon működő vágó, fúró, maró szerszámok, kézi szerszámok anyagai.
  • Edzett állapotban használjuk.
  • Hátránya, hogy korlátozott az átedzhetőség, és éltartósságot viszonylag alacsony hőmérsékleten elvesztik.
Megjegyzés a szám az átlagos C tartalom százszorosa.

Pl. MSZ EN ISO 4957 szerint C45U csavarhúzók, C105U nagyobb méretű menetfúrók, kivágó, folyató szerszámok stb.

Ötvözött szerszámacélok
  • Az hidegalakító szerszámok készítésére használt acélok Cr és Mn ötvözőket tartalmaznak az átedzhetőség növelésére valamint a W; Cr; és Mo biztosítja a kopásállóságot.

Pl. MSZ EN ISO 4957 szerint 50WCrV8 (régebben W5) ütésszerű igénybevételnek kitett szerszámok, mint kalapácsok, lyukasztók gyártására használják. Az X210Cr12 krómmal erősen ötvözött nagy C tartalmú acél alkalmas pl. fejező bélyegek, menetmángorló szerszámok, üregelő és mélyhúzó szerszámok készítésére is.

  • A melegalakító szerszámok anyagai a magasabb hőmérsékleten szükséges szívósság, kopásállóság, termikus kifáradással szembeni ellenállás elérése érdekében Ni-Cr vagy Cr-Ni-Mo-V ötvözésűek.

A melegalakító szerszámacélok az öntőszerszámok, kovácsoló szerszámok anyagai. Pl. X38CrMoV5-1

Gyorsacélok

A gyorsacélok nagy C tartalmú, karbidképző ötvözőkkel (Cr, W, Mo, V, Co) erősen ötvözött nemes acélok, amelyeket elsősorban forgácsoló szerszámok készítésére használnak. A karbidképző ötvözők öntés után nagyméretű durva karbidokat hoznak létre a karbonnal. Ezeket képlékeny melegalakítással (kovácsolás, hengerlés) össze kell törni.

Alkalmaznak porkohászati gyorsacélokat is. Ebben az esetben gyorsacél porból magas hőmérsékleten összesajtolt majd hőkezelt porból készítik a szerszámokat.

Az ábrákon a fehér pontok a nagykeménységű karbidok.
6. ábra. Porkohászati úton előállított és hagyományosan gyártott (kevéssé átkovácsolt) gyorsacél szövete
A gyorsacélok hőkezelése

A gyorsacélok hőkezelése eltér a hagyományos edzésnél ismertetettektől. A karbidok oldatbavitele miatt jóval magasabb az edzési hőmérséklet. A megeresztés során az ötvöző karbidok kialakulása az ún. szekunder keményedést eredményezi. Ennek hőmérséklete függ az egyes minőségektől, de eddig a hőmérsékletig kb. 550-600 C° a gyorsacél megtartja a keménységét.

A gyorsacélok hőkezelését egy példán követheti nyomon.

Példa: R6; HS6-5-2 (6% W, 5% Mo, 4% Cr)

  • Edzés:
    • Ausztenitesítés 1190-1230 C°; 80...150 sec.
    • Hűtés olajban, sófürdőben vagy vákumban
  • Megeresztés 550 Co-on 3x2 óra (az utolsó megeresztés csak 500 C°-on)
  • Elérhető keménység 66 HRC
7. ábra. HS6-5-2- gyorsacél hőkezelési diagramja

HS=gyorsacél (High Speed) 6% W, 5% Mo és 4% Cr ötvözésű. A gyorsacélok erősen ötvözöttek, ezért a felhevítés több lépcsőben történik.

8. ábra. A HS6-5-2- gyorsacél meresztési diagramja a szekunder keményedéssel
Különleges acélok (korrózióálló acélok)

A korrózióálló acélok az agresszív közegekkel szemben tartósan ellenálló, krómmal, króm-nikkellel, króm, nikkel, molibdénnel erősen ötvözött acélok.
Fajtái:

  • ferrites Cr acélok (C < 0,1%; Cr > 12%)

    A háztartásban, élelmiszeriparban, orvosi eszközök gyártására használják. Dinamikus igénybevételeknek jól ellenállnak, szívósak.
  • martenzites Cr acélok (C > 0,2%; Cr > 12%)

    csak edzett illetve nemesített állapotban használhatók. Erős mechanikai igénybevételnek kitett alkatrészek, pl. orvosi műszerek, szikék, háztartási eszközök anyagai
  • ausztenites acélok. (C 0,12%; Cr 18%; Ni 8%)

    edények, tartályok, orvosi, gyógyászati eszközök készítésétől a vegyiparban az élelmiszeriparban
Ellenőrző kérdések
1. Egészítse ki a megadott fogalmakkal az alábbi deffiníciót!

Az acél túlnyomórészt általában -nál , valamint egyéb elemeket tartalmazó anyag, amely alakítható.

1. vasat
2. vasércet
3. 0,2%
4. 2%
5. 4,3%
6. mangánt
7. rezet
8. több
9. kevesebb
10. karbont
11. rugalmasan
12. képlékenyen

Jelölelje meg az egy helyes megoldást!

2. Az ötvözetlen acélok lehetnek:
A. minőségi és nemesacélok.
Alapacélok.
Alap és minőségi acélok.
Alap-, minőségi és nemesacélok.
3. Az ötvözött acélok lehetnek:
A. minőségi és nemesacélok.
Alapacélok.
Alap és minőségi acélok.
Alap-, minőségi és nemesacélok.
4. Mit jelent a S355JR szabványos acélminőség jelében a szám?
A karbon tartalom százszorosa.
Szakítószilárdság minimuma.
A folyáshatár minimuma.
A szavatolt átmeneti hőmérséklet.
5. Mit jelent a 36CrNiMo4 acéljelben az első szám?
A karbon tartalom százszorosa.
Szakítószilárdság minimuma.
A folyáshatár minimuma.
A szavatolt átmeneti hőmérséklet.
6. Mit jelent az X10CrNi18 10 acélminőség szabványjelében az X?
Ötvözetlen minőség.
Öntvény.
Az ötvözők közül legalább egy több, mint 5%.
Gyengén ötvözöttségre utal.
7. Hogyan befolyásolja a karbon tartalom az acélok keménységét?
A C mennyiségének növekedésével a keménység csökken.
A C mennyiségének növekedésével a keménység nő.
A C mennyiségének növekedésével 0,8%-ig a keménység nő attól kezdve csökken.
A C mennyiségének csökkenésével a keménység nő.
8. Hogyan befolyásolja a karbon tartalom az acélok szakító szilárdságát?
A C mennyiségének növekedésével az Rm csökken.
A C mennyiségének növekedésével az Rm nő.
A C mennyiségének növekedésével 0,8%-ig az Rm nő attól kezdve csökken.
A C mennyiségének csökkenésével az Rm nő.
9. Hogyan befolyásolják az ötvözők az átedződő szelvényátmérőt?
Kivétel nélkül mind növeli.
Kivétel nélkül mind csökkenti.
A C kivételeével mind növeli.
A Co kivételével mind növeli.
10. Mit okoz a kén, mint szennyező az acélban?
Ridegséget szobahőmérsékleten.
Vöröstörékenységet a melegalakítás hőmérsékletén.
Az ütőmunka csökkenését alacsony hőmérsékleten.
A melegalakítás hőmérsékletének csökkenését.
11. A felsorolt acélok közül melyikből készítene személygépkocsi sebességváltóhoz fogaskereket?
Általános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acél.
Szerszámacél.
Korrózióálló acél.
Betétben edzhető acél.
12. Mi az ötvözés elsődleges célja a nemesíthető acéloknál?
A keménység növelése.
A szilárdság növelése.
Az átedződő szelvényátmérő növelése
Az alakíthatóság növelése.
13. Válasszon anyagot az itt felsoroltak közül acél megmunkálására alkalmas fúróhoz!
Ötvözetlen szerszámacél.
Melegalakító szerszámacél.
Gyémánt.
Gyorsacél.
14. Milyen acélt jelöl a HS 6-5-2- szabványjel?
Ötvözetlen szerszámacélt.
Hidegalakító szerszámacélt.
Gyorsacélt.
Keményfémet.
15. Milyen ötvözőelemek használatával érjük el, hogy az acél korrózióálló legyen?
Mn és Cr.
Cr és Ni.
Cr és Cu.
Ni és Mn.