KURZUS: Mérnöki anyagismeret

MODUL: Fémek és ötvözetek egyensúlya

9. lecke: A fémes szerkezeti anyagok előállítása

  • A fémkohászat fő folyamatai
  • A nyersvasgyártás lényege, alapanyaga
  • A nagyolvasztó részei, működése
  • Direkt, indirekt redukció
  • A nagyolvasztóban lejátszódó folyamatok
  • A nyersvasgyártás termékei, jellemzői
  • Az acélgyártás lényege
  • Az LD acélgyártás folyamatai (frissítés, dezoxidálás, csapolás)
  • Elektroacélgyártási eljárások, jellemzőik
  • Az acélok utókezelésének célja, fajtái
  • A folyékony acél leöntésének módszerei, jellemzőik
  • Az alumíniumgyártás folyamatai
  • A bauxit feldolgozás folyamata
  • A fém alumínium előállítása, a folyamat jellemzői

A tartalom feldolgozása a következő követelmények teljesítését segíti:

  • kiválasztani a nyersvasgyártás főbb alapanyagait, a gyártóberendezés típusát és a gyártási folyamat alapelvét
  • kiválasztani a fémes szerkezeti anyagok gyártásának jellemzőit
  • sorba rendezni az alumíniumgyártás főbb lépéseit
  • kiválasztani az öntészeti és acélgyártási nyersvas közötti eltéréseket
  • definiálni az acélgyártás elvét
  • kiválasztani a csillapítás célját és az eljárás elvét
  • kiválasztani az ötvözött acélgyártás módszerét
  • kiválasztani az alumínium kohászat technológiai jellemzőit
  • kiválasztani az öntési eljárások főbb jellemzőit

A fémes szerkezeti anyagokat a földkéregben található ércekből nyerik. Az ércek a fémet általában valamilyen nem fémes elemhez kötött formában pl. oxid, vagy szulfid stb. tartalmazzák. A fémet az érc kitermelése (bányászat), előkészítése után kohászati (metallurgiai) folyamatokkal állítják elő.

A fémkohászat főbb folyamatai

1. ábra. A Dunai Vasmű távlati képe

Az egyes fémek előállításánál a folyamatok hasonlóak. Ezek:

  • Érc előkészítés (törés, őrlés, szétválasztás)
  • Nyers fém kinyerése
  • A nyers fém finomítása
  • Ötvözés
  • Öntés kokillába
Vas - és acélgyártás

A vas- és acélgyártás műveletei három nagy csoportba sorolhatók. Ezek

  • Nyersvasgyártás
  • Acélgyártás
  • Az acélok utókezelése
Vas- és acélgyártás folyamata
Nyersvasgyártás

A föld külső szilárd kérge különböző becslések szerint 4,2-5% vasat tartalmaz. Ennek nagy része a vas gyakorlati előállítására nem alkalmas. Az iparban vasércnek csak azt a kőzetet nevezzük, amelyben a vas oxigénhez kötött, vagy könnyen oxiddá alakítható és olyan a vastartalma, hogy abból a vas gazdaságosan kinyerhető.

  • Folyamata: a vasat vasércből koksz segítségével (C) nagyolvasztóban redukálással állítják elő
  • Kiinduló anyag:
    • vasérc
      • Mágnesvasérc (Fe3O4)  50-70% Fe
      • Vörösvasérc (Fe2O3)  40-60% Fe
      • Barnavasérc (2FeO.3H2O)    30-50% Fe
    • vastartalmú ipari melléktermékek pl.: vörösiszap, acélgyártási salak stb.
  • Végtermék: nyersvas

Nagyolvasztó

A nagyolvasztó nagyméretű aknás kemence több szám köbméter befogadóképességű több emelet magas. Kívül hegesztett acélköpeny, belül tűzálló falazattal. A falazat hűtéséről külön hűtőrendszer gondoskodik.

A berendezés folyamatos üzemű, beindítás után több évig üzemel. Folyamatos üzemben az egész akna tele van anyaggal. A legmagasabb részén a toroknyíláson adagolják be a redukálandó elegyet, a kokszot és a salakképző anyagot.

Alul a csapoló nyíláson csapolják az olvadt salakot illetve a nyersvasat. A fúvósíkon kb. 1000 C°-os levegőt fúvatnak be, illetve rásegítésként a koksz pótlására földgázt. A keletkező gázok felfelé haladnak és a toroknál távoznak.

Mit adagolnak a nagyolvasztóba?

Pl. vörösiszap, acélgyártási salak (nagy FeO tartalma van stb.)
  • Vasérc+ vastartalmú ipari melléktermék
  • salakképző anyagok (elsősorban mészkő)
  • koksz (feketeszénből)

A koksz feladata

  • elégésével fűt
  • redukáló gázt fejleszt (CO)
  • redukál (izzó C)

Mi szükséges még a nagyolvasztó működéséhez?

  • A koksz elégetéséhez levegő
    • léghevítőkben a torokgáz elégetésével előmelegítik
    • oxigénnel dúsíthatják
  • hűtővíz a falazat hűtésére (többszörösen biztosított)

A nagyolvasztó működése

A betét vasércet, kokszot salakképző anyagokat tartalmaz.

A redukáló olvasztás hőenergiáját koksz illetve rásegítésként földgáz elégetésével biztosítják. A jobb hőháztartás érdekében a levegőt előmelegítik.

A vasoxidok redukcióját kontakt (direkt) módon a koksz karbonja, illetve indirekt módon a koksz égésekor képződő szénmonoxid végzi.

A redukáló olvasztás alatt a következő folyamatok mennek végbe:

  • A vasoxidok redukciója vassá
  • Az elegy megolvadása (A vasolvadék mellett a meddő olvadt salakot képez. Ehhez salakképző adalék is kell!)
  • Az olvadt vas oldja a karbont, így kb. 4% C nyersvas jön létre

  • Adagolás: érc, koksz, salakképző anyag
  • Hőenergia ellátás: koksz, befújt levegő (300-1600 C°)
  • Folyamat: a vasoxid redukciója
    • Indirekt: CO CO2
  • Fe2O3  + 3CO 2 FeO + 3 CO2
  • FeO + CO Fe + CO2
    • Direkt: C CO
  • FeO + C Fe + CO
  • Termék: nyersvas, kohósalak, torokgáz

A nagyolvasztóban lejátszódó folyamatok

A meleg levegő fölfelé haladva elégeti a koksz egy részét, ezzel biztosítja a redukáló olvasztás energiaigényét.

A fúvósík felett az izzó koksz (1400 - 1500 C°) a vasoxiddal érintkezve direkt redukciót hajt végre.

A koksz elégéséből származó szénmonoxid (CO) pedig a magasabban lévő zónában (700 - 1100 C°) indirekt redukcióval redukál. Ez utóbbi az oxigéntartalom kb. 50 %-át tudja elvonni.

A befúvatott levegő valamint az égéstermékek (N2, CO2, H2O és CO ) gázelegyet alkotnak, mely a felső zónában szárítja és előmelegíti a betétet. A gázelegy a toroknyíláshoz illeszkedő vezetéken mint torokgáz távozik.

A megolvadt fém és salak a még meglévő és elégésre váró kokszon átcsepeg és a medencében gyűlik össze, ahonnan a csapolónyílásokon át tűzálló falazattal ellátott üstökbe csapolják.

A nyersvasgyártás termékei

  • Folyékony nyersvas
  • folyékonysalak
  • torokgáz

A nyersvas csapolása

4. ábra. A nyersvas csapolása

A nyersvasgyártás melléktermékei

  • folyékony salak
    • elsősorban az építőipar használja fel
  • torokgáz
    • alacsony fűtőértékű gáz, elsősorban a levegő előmelegítésére
Acélgyártás

A nyersvas nagy karbontartalma miatt rideg, csak öntéssel dolgozható fel. Az alakítható fémet az acélt, újabb kohászati eljárással az acélgyártással állítják elő.

  • Folyamata: a nyersvas karbon tartalmának és a káros szennyezők koncentrációjának csökkentése oxidációval
  • Kiinduló anyag: Acél nyersvas
  • Végtermék: Acél
  • Előnyök:
    • Szilárdság és szívósság növekedés
    • Alakíthatóság javulás

Az acélgyártás alapvető folyamata az oxidáció vagy frissítés, amely a C és a szennyezők mennyiségének csökkentése kiégetéssel (oxidáció).

A frissítés során a vas is oxidálódik, ami káros, ezért az acél vasoxid tartalmát csökkenteni kell. A folyamat a dezoxidáció, és olyan elemekkel történik, amelyeknek nagyobb az oxigénhez való affinitása, mint a vasnak. Ha az acél csak Mn-al dezoxidáljuk az ún. csillapítatlan acélt kapjuk, ha a dezoxidálás Mn, Si és Al segítségével történik az acél csillapított. A csillapított acél gáztartalma kisebb. A dezoxidálást követi az esetleges ötvözés, majd a csapolás. Az acélgyártó eljárások közül, ma a legelterjedtebb az LD konverteres eljárás, ezért azt ismertetjük.

LD konverteres acélgyártás
  • Elrendezés: körte alakú billenthető konverter
  • Betét: acélhulladék, folyékony nyersvas, adalékanyagok
  • Égés táplálása: oxigén befúvással
  • Hőforrás: a karbon és szennyezők kiégésének hője
  • Végtermék: 0,25-0,3% C-tartalmú acél

Az LD eljárás folyamatai

  • Adagolás, az alapanyagok bejuttatása
  • Frissítés oxigén gázzal, C és szennyezők kiégetése
  • Utókezelés: dezoxidálás, csillapítás
  • Ötvözés igény szerint
  • Csapolás
  • Öntés

Adagolás

Alapanyag:

  • folyékony nyersvas
  • Ócskavas
  • Salakképzők
6. ábra. Folyékony nyersvas adagolása az LD konverterbe

Frissítés vagy oxidáció

  • Célja: a nyersvas C tartalmának és szennyezőinek csökkentése oxidációval
  • LD konverter
    99% tiszta O2
  • a fúvatási idő 18-20 perc
  • a S és P tartalom csökkentésére mészpor
7. ábra. Frissítés az LD konverterben

Dezoxidálás vagy csillapítás

  • Mn, Si, Al adagolás az acélgyártás végső fázisában
  • Hatására a vasoxidból szilicium-dioxid vagy aluminium-oxid keletkezik, amely a salakba távozik
  • Öntéskor az acélban nem keletkeznek gázhólyagok - ez a csillapított acél

Csapolás

  • A folyékony acélt tűzálló falazattal ellátott üstbe csapolják
8. ábra. Csapolás a konverterből

Konverteres acélgyártás

9. ábra. Konverteres acélgyártás
Elektro-acélgyártás

Az elektroacélgyártást elsősorban az ötvözött acélok előállítására használják. Történhet ívfényes és indukciós kemencében.

  • Ívfényes kemencében
    • Fémolvadék és/vagy szilárd betét
    • Hőt az elektródák és olvadék közötti ív fejleszt
    • Jól szabályozható, tiszta acélokat lehet gyártani
  • Indukciós kemencében
    • Szilárd betét
    • Hőforrás az indukált áram Joule-hője (transzformátor hatás)
  • Acél ötvözés, átolvasztás a fő cél

Ívfényes acélgyártó kemence

10. ábra. Ívfényes acélgyártó kemence

Az elektroacélgyártáskor a szilárd betét megolvasztásához szennyezőket nem tartalmazó energiaforrást, a villamos energiát használják.

Az ívfényes kemence hengeres acél köpenyű, tűzálló falazattal bélelt, homorú fenékrészű kemence, amelynek a boltozata acélkeretbe foglalt tűzálló téglákból épült és elfordítható illetve leemelhető az acélhulladék berakásához. A kemencék billenthetők és általában 50-250 t befogadóképességűek.

A betét szilárd halmazállapotú acélhulladék, ócskavas, salakképzők stb. Az egy-egy fázisra kötött elektródok közötti áramkör a folyamat indításakor a szilárd betéten keresztül záródik. A nagy zárlati áram hatására az elektród szilárd betét közötti nagy átmeneti ellenálláson jelentős hő képződik, amely a salak és a fém kis részének elgőzölgéséhez, illetve megolvadásához vezet. A megolvadt anyag eltávozása után kialakul a villamos ív.

Indukciós acélgyártó kemence

11. ábra

Az indukciós acélgyártás során a hő a betétben keletkezik. Az áram Joule hője melegíti a betétet. Az indukciós eljárást elsősorban az erősen ötvözött acélok előállítására használják. Ebben a berendezésben "keverik össze" a más módszerrel előállított acél az ötvözőelemekkel.

Az acélok utókezelése

A hagyományos gyártás során a folyékony acél a levegőből oxigént, nitrogént és vízgőzt vehet fel (a vízgőz nagy hőmérsékleten felbomlik hidrogénre és oxigénre). A magas gáztartalom és az acélgyártás során az acélban maradt nemfémes zárványok rontják az acél minőségét. Ezért a nemesacélokat és a szerszámacélokat sok esetben fokozott gondossággal gyártják illetve a szennyezők mennyiségének csökkentése érdekében kezelik.

  • Sugárvákumozás: folyékony acélsugár öntése vákumban, erős gáztalanodás
  • Vákumívfényes átolvasztás: katód az acélrúd, anód a réz kád, ív hatására az acél megolvad, a vákumban gáztalanodik
  • Elektrosalakos átolvasztás: az elektrolizáláskor a megolvadt salakon átfolyó acél gáz- és szennyező tartalma lecsökken

Az acél sugárvákumozása

12. ábra. Az acél sugárvákuumozása

Az acél vákuumozásának célja elsősorban a gáztartalom csökkentése, de ezzel csökken a zárványosság is.

A vákuumozás lényege az, hogy az olvadékban oldott gáz mennyisége a hőmérsékletnek, az adott gáznak a fémben kifejtett aktivitásának és az olvadék feletti gáztérben az adott gáz parciális nyomásának függvénye. Ha csökkentem, pl. a gáz parciális nyomását az olvadék feletti gáztér nyomásának csökkentésével, a gázok a fémolvadékból eltávoznak. A gáztalanítás hatásossága az olvadék "megmozgatásával" növelhető.

Üstmetallurgiai eljárások

Célja lehet:

  • dezoxidálás
  • ötvözés
  • gáztalanítás (pl. argon gázzal átöblítés) stb.
13. ábra. Üstmetallurgiai eljárások

Az üstmetallurgiai eljárások során az üstbe csapolt acél kezelik.

A maradék szennyezők eltávolításának hatásos módszere a szilárd anyag injektálása az olvadt acélba. Ezzel a módszerrel csökken az adagolt anyagok kiégési vesztesége, az ötvözés hatékonysága javul és olyan anyagok is a fürdőbe juttathatók, amelyek hagyományos módszerekkel nem vagy csak nagy veszteség árán.

Az injektálás egy a fürdőbe bemerülő lándzsán keresztül nagynyomással befúvatott gázzal történik. A gáz magával ragadja a szilárd aprószemcsés reagens (dezoxidáló ill. ötvöző) anyagot. A fürdőbe jutó 0,6-1,6 MPa nyomású gáz- és a  szemcsesugár hevesen keveri a fürdőt, javítja ezzel az oldódást és a kémiai reakciók végbemenetelének feltételeit. Ezzel a módszerrel hatásosan csökkenthető a zárványtartalom.

Az acél primer leöntése

Cél: a megolvadt acél szilárdítása további feldolgozásra alkalmas formában

Formái:

  • Tuskó öntés (kokilla öntés)
  • Folyamatos öntés
  • Acélöntvények előállítása
Az acél kokillaöntése

A felsőöntés során az acélsugár a kokilla felső nyitott szelvényén keresztül az alátétlapra , majd a kokillában emelkedő folyékony acélra zuhan.

Az alsó öntés a közlekedő edények elvén alapszik. A leszállócsatornába öntött fém a középen elhelyezkedő ún. "királytéglában" eloszlik és az egyes kokillákba jut.

16/a ábra. Fénykép az alsó öntésről
16/b ábra. Fénykép a felső öntésről
Folyamatos öntés

A folyamatos öntőművek 1950-től kezdődően rohamosan terjednek. Ez az öntési mód tetszőleges hosszúságú, szívódási üregektől mentes termékek (FAM= folyamatosan öntött acélbuga) gyártását teszik lehetővé.

Az öntés teljesen automatikus. Az öntés megkezdésekor a vízhűtéses un. áteresztő kokillába (ún. kristályosító) egy rudat (ún. kristályosító rúd vagy vaktuskó) emelnek be. A rúd feladata, hogy az öntés előtt alulról lezárja a kristályosítót, majd a hozzádermedő szálat a segítségével kihúzzák az áteresztő, kristályosító kokillából.

17. ábra. Folyamatos öntés
Kokilla- és folyamatos öntés összehasonlítása

Kokilla öntés

  • Jelentős alakítási energiát igényel a további feldolgozás
  • Nagy az anyagveszteség a felöntés és a kéreg eltávolítása miatt
  • Nagy méretű tömbök, táblák alakíthatók ki

Folyamatos öntés

  • Rudak, széles szalagok alakját jobban megközelíti (kb. 100x100)
  • Emiatt az anyagveszteség kicsi, a rúd azonnal tovább hengerelhető
  • Ahol a méretek engedik, csak ott alkalmazható
Öntés további olvasztással (öntéssel) való feldolgozáshoz

A folyékony fémet megfelelő alakú és méretű fém formába öntik. A formák végtelenített láncon helyezkednek el

Acél termékek megjelenési forma szerint
  • Acélöntvény
  • Tuskó öntés után hengerelt termékek
  • Folyamatos öntés után rudak, csövek, idomacélok, huzalok
  • Finomított, ötvözött tömbök

Az acéltermékek további feldolgozásának lehetséges módját és a megjelenési formákat mutatja az összefoglaló ábra.

19. ábra. Az acéltermékek feldolgozásának áttekintése

Megjegyzés: Az ábra csak tájékoztató jellegű, nem képezi a számonkérés anyagát!

Az acéltermékek összetétel szerinti felosztása
  • Ötvözetlen acélok
  • Gyengén ötvözött acélok (ötvöző% < 5%)
  • Erősen ötvözött acélok (ötvöző% > 5%)

Ötvözők: Mn, Si, Cr, Ni, Mo, V, W, Co

Felhasználás:

  • Szerkezeti acélok
  • Szerszám acélok
A vas-és acélgyártás összefoglalása
20. ábra. A vas-és acélgyártás folyamata
  • A fémkohászat fémek előállítása ércekből
  • A fémeket előállításuk után tovább dolgozzák fel kohászati termékekké
  • A vas előállításának két folyamata a nyersvas és acélgyártás
  • A korszerű acélokat finomítással, utókezeléssel hozzák a végső állapotba (a hozzáadott érték kb. 20-szoros árat eredményez)
Alumíniumgyártás

A földkéregnek egyik leggyakoribb alkotója az alumínium (kb. 7,5%). Az alumíniumot nem régen használják. Ipari méretekben gazdaságosan először Paul Heroult 1886-ban benyújtott szabadalma alapján tudták előállítani. A mai alumíniumgyártás is lényegében ennek megfelelően történik.

Az alumíniumgyártás folyamatai

  • Érc: bauxit
  • Ebből hidrometallurgiai és pirometallurgiai eljárással timföldet (Al2O3) állítanak elő
  • A timföld elektrolízisével (elektrometallurgiai eljárással) választják le az alumíniumot
A bauxit feldolgozás folyamatai

A bauxit bonyolult ércféleség, mely nagyobbrészt alumíniumhidroxidot (Al2O3xH2O) tartalmaz, de mellette megtalálhatók még a vasoxid (Fe2O3) a szilíciumdioxid (SiO2) és kisebb mennyiségben vanádium, titán, mangán és foszforvegyületek is.

  • Bauxit előkészítés: őrlés, vizes mosás (tisztítás), szárítás
  • Bauxit feldolgozás:
    • Nátronlúgos kezelés 180-250 C°-on, ekkor nátriumaluminát keletkezik - NaAl(OH)4
    • Vörösiszap leválasztás
    • Hűlés után kristályos alumíniumhidroxid - Al(OH)3 keletkezik
    • Ezt 1200-1300 C°-on izzítva kapják a timföldet - Al2O3
Alumínium kohászat
22. ábra. Alumínium elektrolizáló kád

Az alumíniumot a timföldből elektrolitikus úton tűzfolyó elektrolízissel nyerik. Mivel a timföld vízben nem oldódik az elektrolit olvadék. Azonban a tiszta timföld olvadáspontja nagyon magas 2045 C°. Az olvadáspont csökkentésére a timföldet olvasztott kriolitban (Na3AlF6) oldják fel. Az így nyert anyag olvadáspontja 900-1000 C°. A kriolitban oldott timföld mennyisége 6-8%, mennyiségének csökkenésével nő az olvadáspont ezért a folyamat során a timföldet után kell pótolni. Lásd 22. ábra

  • Cél: timföldből színalumínium előállítása
  • Folyamat: elektrolízis
    • katód: grafit bélésű kád,
    • anód: grafit rúd,
    • elektrolit: maga a betét
  • Betét: kriolit (Na3AlF6) + 6-8% Al2O3

  • Technológiai paraméterek:
    • Hőmérséklet: 950-980 C°
    • Egyenáram: U=4...5 V; I= 50...250 kA
  • Kiválások:
    • Katódbélésen az alumínium olvadék
    • Grafit anódon az oxigén (erős fogyás)
  • Csapolás időszakosan (98,5...99,5% Al)

  • Anyagmérleg:
    • 4 t bauxit
    • 2 t timföld
    • 1 t alumínium
  • Energia igény:
    • 15.000 kWh/ 1 t kohóalumínium
    • 20.000 kWh/ 1 t finomított alumínium

Alumínium termékek

  • Öntvények
  • Rudak, csövek
  • Lemez, szalag, fólia
  • Alakos munkadarabok (kovácsolás, folyatás, lemezalakítások)
  • Előnyök: jó hő- és elektromos vezető, korrózióálló, könnyű
    • Ötvözve kiváló tulajdonságú könnyűfém
    • Az alumínium ötvözetekben hasznos ötvöző
Ellenőrző kérdések
1. Egészítse ki a megadott szavakkal az alábbi definíciót. A megfelelő helyre a helyes szóhoz tartozó két-két számot írja be!

A nyersvasgyártás lényege, hogy a vasat segítségével a állítják elő.

1. bauxit
2. pirit
3. nagyolvasztóban
4. oxigén befúvással
5. oxidációval
6. redukálással
7. vasércből
8. kokszból
9. koksz
10. vasérc
11. LD konverterben
12. ívfényes kemencében

2. Vizsgálja meg az alábbi állításokat és jelölje be a három igaz állítást!
A felső öntéssel előállított tuskó felülete egyenletes, finom
Az LD konvertereben a frissítés tiszta oxigén befúvatásával történik
A frissítés célja a C tartalom csökkentése oxidációval
A torokgáz nagy fűtőértékű, a levegő előmelegítésére használják
Az acélgyártási nyersvas Si tartalma alacsony
Az alumínium érce a tímföld
3. Milyen anyagokat adagolnak a nagyolvasztóba? Jelölje be a 4 helyes választ!
ócskavas
vasérc
koksz
mészhidrát
acélgyártási salak
mészkő
hűtővíz
bauxit
4. Rakja helyes sorrendbe az alumíniumgyártás lépéseit! Az első lépéssel kezdje!

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.


5. Mit jelent az indirekt redukció? Jelölje be a helyes választ!
A vasoxidot a C redukálja
A vasoxidot a CO2 redukálja
A vasoxidot a CO redukálja
A vasoxidok redukciója
6. Mit jelent a direkt redukció? Jelölje be a helyes választ!
A vasoxidot a C redukálja
A vasoxidot a CO2 redukálja
A vasoxidot a CO redukálja
A vasoxidok redukciója
7. Mi a különbség az öntészeti és az acélgyártási nyersvas között? Jelölje be a helyes választ!
Az öntészeti nyersvasnak nagyobb a C tartalma
Az öntészeti nyersvasnak nagyobb a Si és P tartalma
Az öntészeti nyersvasnak kisebb a C tartalma
Az öntészeti nyersvasnak kisebba Si és P tartalma
8. Mi az acélgyártás lényege? Jelölje be a helyes megoldást!
A nyersvas C és károsanyag tartalmának csökkentése redukcióval
A nyersvas C és károsanyag tartalmának csökkentése oxidációval
A nyersvas oxigéntartalmának csökkentése
Az acél oxigéntartalmának csökkentése
9. Mi a dezoxidálás vagy csillapítás célja? Jelölje be a helyes megoldást!
Az acél C tartalmának csökkentése oxidációval
Az acél C tartalmának csökkentése redukcióval
Az acél FeO tartalmának csökkentése Mn, Si, Al adagolással
Az acél FeO tartalmának csökkentése argongázzal való átöblítéssel
10. Milyen módszerrel állítják elő elsősorban az ötvözött acélokat? Jelölje be a helyes megoldást!
Siemens-Martin
Konverteres
Elektro-acélgyártás
Elektrosalakos átolvasztás
11. Melyek a technológiai jellemzői az alumínium kohászatnak? Jelölje be a helyes megoldást!
Kis áramerősséggel, nagy áramerősséggel végzett elektrolízis
Kis feszültséggel, nagy áramerősséggel a tímföld vizes oldatából választja le az alumíniumot elektrolízissel
Kis feszültséggel, nagy áramerősséggel tímföld- kriolit olvadékából az anódon választja le a fém alumíniumot elektrolízissel
Kis feszültséggel, nagy áramerősséggel tímföld- kriolit olvadékából a katódon választja le a fém alumíniumot elektrolízissel
12. Jelölje be a helyes megoldást!
Az alsó öntés egyenletes, jó kitöltést biztosít, ezért gyors, egyszerű és termelékeny.
A mondat első fele hamis
A mondat második fele igaz
Igaz
A mondat első fele igaz