KURZUS: Mérnöki anyagismeret

MODUL: A szerkezeti anyagok tulajdonságai és vizsgálatuk

1. modulzáró feladatok

1. Mi jellemzi a kovalens kötést?
Azonos fajtájú elemek között jön létre, a szomszédos atomok megosztják az elektronokat, nem irányított, gyenge kötés.
Azonos fajtájú elemek között jön létre, a szomszédos atomok megosztják az elektronokat, irányított, erős kötés.
Pozitív fém atomok és a negatív elektronok között jön létre úgy, hogy a szomszédos atomok megosztják az elektronokat, irányított, gyenge kötés.
Pozitív fém atomok és a negatív elektronok között jön létre úgy, hogy a szomszédos atomok megosztják az elektronokat, irányított, erős kötés.
2. Az ábrán látható diagramok alapján írja be a megfelelő betűt az adott anyag mellé!



Lágyacél
Gömbgrafitos öntöttvas
Ötvözetlen alumínium
Ólom
Lemezgrafitos öntöttvas
Hidegen alakított fém

3. Az alábbi adatok ismeretében határozza meg a szabványos anyagjellemzőket lágyacél szakítóvizsgálata alapján és jelölje be a helyes megoldást!

do   = 10 mm
Lo   = 50 mm
FeH = 21 kN
Fm = 34 kN
du  = 5,6 mm
Lu  = 68 mm
ReH= 270,5 N/mm2; Rm= 433,1 N/mm2; A = 26%; Z = 44%
ReH= 267,5 N/mm2; Rm= 435,1 N/mm2; A = 26%; Z = 44%
ReH= 270,5 N/mm2; Rm= 443,1 N/mm2; A = 26%; Z = 68,7%
ReH= 267,5 N/mm2; Rm= 433,1 N/mm2; A = 36%; Z = 68,7%
4. Milyen anyagok vizsgálatára használjuk a nyomó és a szilárdsági hajlító vizsgálatot?
Rideg.
Szívós.
Képlékeny.
Bármilyen.
5. Milyen anyagok keménységmérésére használjuk a Brinell keménységmérést?
450 HB-nél kisebb keménységű anyagokat, kivéve az öntöttvasakat.
Kemény, edzett anyagokat.
450 HB-nél kisebb keménységű acélok, öntöttvasak, könnyű-és színesfémek.
Bármilyen anyag, nincs megkötés.
6. Milyen benyomó szerszámot használunk a Rockwell C keménységmérésnél, és milyen anyagokat mérhetünk vele?
136°-os csúcsszögű gyémánt gúla kemény, edzett anyagokat.
Edzett acélgolyó, kemény, edzett anyagokat.
120°-os gyémánt kúp, kemény, edzett anyagokat.
Keményfém golyó, kemény anyagokat.
7. Milyen anyagok keménységének mérésére használjuk a Vickers keménységmérést és milyen tartományba eshet a meghatározott keménység?
Kemény, edzett acélok, 30-70 (max. 100).
Kisebb keménységű anyagok, könnyű és színesfémek, acélok, öntöttvasak max. 450.
Lágy fémek, kivéve az öntöttvasat max. 450.
Bármilyen anyag, nincs megkötés (20-3000).
8. Mit nevezünk ütőmunkának?
K= Gr(h1-ho) [J]
K= Gr(ho-h1) [J]
K= Gr(ho-h1) [J/cm2]
K= Gr(h1-ho) [J/cm2]
9. Mit nevezünk az acélok kifáradási határának?
Azt a feszültséget, amely 107 ismétlési számnál okoz törést.
A 107 ismétlési számhoz tartozó feszültséget, amely nem okoz törést.
Azt a feszültséget, amelynél a darab az ismételt igénybevétel hatására eltörik.
Azt a feszültséget, amely 105 ismétlési számhoz tartozik.
10. Hogyan viselkednek az acélok szobahőmérsékleten állandó terhelés hatására?
Az alakváltozás csak a terhelés nagyságától függ és időben nem állandó.
Az alakváltozás csak a terhelés nagyságától függ és időben állandó.
Az alakváltozás a terhelés nagyságától és az időtől függ.
Az alakváltozás az idő függvényében növekszik.
11. Mitől függ a szerkezeti anyagok esetében az alakváltozás a kúszási hőmérséklet felett?
Csak a terheléstől.
Csak a hőmérséklettől.
A terheléstől és a hőmérséklettől.
A terheléstől, a hőmérséklettől és az időtől.
12. Hogyan befolyásolja az anyag tisztasága a hővezető képességet?
Az ötvözők növelik, a szennyezők csökkentik.
Az ötvözők és a szennyezők csökkentik.
Nem befolyásolják.
Csak az intersztíciósan oldódó ötvözőknek és szennyezőknek van hatása a hővezető képességre.