KURZUS: Gazdaságföldrajz

MODUL: A népesség földrajza

7. lecke: Magyarország népesedésének története

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Gazdaságföldrajz című jegyzet 2.3. fejezetéhez tartozó tananyagot.

A lecke tanulása során ügyeljen arra, hogy alkalmazza az előző leckékben megismert törvényszerűségeket. Figyelje meg a magyar történelemben a hosszú távú és rövidtávú demográfiai folyamatokat, valamint a kivándorlási és bevándorlási hullámok okait.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg a magyar népesség fejlődésének jellemzőit a betelepüléstől a második világháború végéig!
  • A szöveg olvasása közben figyelje meg, hogy a történelmi események milyen területi népesedési következményekkel jártak (lakosság kiirtása, bevándorlás, elvándorlás, nemzetiségi összetétel változása).
  • Tanulja meg, hogy a második világháború után mely korszakokban milyen demográfiai folyamatok zajlottak!
  • Foglalja össze, hogy mely korszakokban, s miért változott a halálozások és a születések száma, milyen intézkedések következtében alakult ki a születésszám jellegzetes hullámzása az ötvenes évektől kezdve! Figyelje meg, hogy mikortól beszélhetünk Magyarországon demográfiai válságról!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • A magyar népességfejlődés jellemzőire vonatkozó állításokról eldönteni, hogy azok igazak-e vagy sem.
  • Felismerni az összefüggéseket Magyarország területi folyamatai és a népesedés történései között.
  • A ki- és bevándorlási hullámokhoz hozzárendelni azok okait.
  • Az egyes demográfiai történéseket hozzárendelni az adott korszakhoz.
Önellenőrző teszt
1. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
Magyarországon a népességrobbanás korszaka a XIX. század utolsó két évtizedében kezdődött.
A XVIII. század végén magas születési és alacsony halálozási számok voltak jellemzőek.
A török uralma alatt a népességszám stagnált.
Az első világháború után jelentős beáramlás történt az elcsatolt területekről.
A magyarság mindig túlsúlyban volt a Kárpát-medencében.
2. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A magyarság a középső, alföldi területeket foglalta el a Kárpát-medencében, ezért a tatár és török dúlások elsősorban a peremi, más ajkú népességet pusztították.
ABCDE
3. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A XVIII. század végén magasak voltak születési és a halálozási számok egyaránt, s ezért a magyarság aránya a Kárpát-medencében 35% körül mozgott.
ABCDE
4. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A XIX. század végére megindult az ország gazdasági-társadalmi fejlődése, ezért Magyarországon is jelentősen emelkedett a népességszám.
ABCDE
5. Döntse el, hogy az alábbi okok és következmények melyik ki- vagy bevándorlási hullámhoz köthetők!

XIII. századi betelepülések (a); XV. Századi betelepülések (b); XVIII. századi betelepülések (c); XX. századi eleji kivándorlás (d); I. világháború utáni bevándorlások (e); 1956 kivándorlás (f)

Agrár túlnépesedés és szegénység
A városi kultúra és építkezés megteremtése
A románság betelepülése az alföldi vidékekre
Több mint kétszázezer fiatal kivándorlása, népességveszteség
1,5 millió fő népességveszteség
A török elől menekülő szerb lakosság megjelenése
Főként az értelmiség és a hivatalnoki réteg bevándorlása a maradék országterületre
A török után pusztán maradt földek művelésére behívott telepesek
A szlovák ajkú népesség áramlása az Alföldre

6. Az adott időszak betűjelét írja be az egyes demográfiai történések mellé.

1949-1956 (a); 1957-1962 (b); 1963-1975 (c); 1976-1981 (d); 1981- (e);

A GYES bevezetése és a Ratkó-korszakban születettek szülőkorba érése miatt magas születésszámok
A születések száma soha nem emelkedik a halálozások száma fölé
A születésszámok rohamos csökkenése mellett emelkedő halálozási szám
Gyors születésszám emelkedés (Ratkó-korszak), csökkenő halálozás
Csökkenő születésszám és halálozási szám