KURZUS: Gazdaságföldrajz

MODUL: A települések földrajza

11. lecke: Magyarország településföldrajza

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Gazdaságföldrajz című jegyzet 3.4. fejezetéhez tartozó tananyagot.

A lecke Magyarország településföldrajzi jellegzetességeit foglalja össze. Ismerteti városaink jellemzőit, településhálózatunk főbb jellemzőit és néhány magyar sajátosságot.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Összegezze városhierarchiánk főbb jellemzőit. Gyűjtse ki a különböző hierarchia szintű városainkat (főváros, regionális és megyei központok), mondjon példákat a kisebb térségi központjainkra, valamint párosítsa hozzájuk a velük összefüggő problémákat!
  • Figyelje meg a szuburbanizáció jellegzetességeit Magyarországon.(Hol jelent meg először, mikor, mi indította el a kitelepülést, mely társadalmi rétegeket érinti, milyen problémákat okoz, mely vidéki városainkban jellemző, hol jelentek meg agglomerációs alközpontok, s mit jelent a poszt-szuburbán szakasz.) Foglalja össze a szuburbanizáció keltette konfliktus helyzeteket a főváros és a vidéki városaink agglomerációjában!
  • Jellemezze településállományunk elhelyezkedésének területi különbségeit az országban (Alföld, Dunántúl, Észak-Magyarország, Központi régió), s párosítsa hozzájuk kialakulásuk okait!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Ha el tudja dönteni, hogy egy adott városunk melyik városkategóriába (regionális, megyei vagy térségi központ) tartozik.
  • Ha városaink történelmi fejlődésének ok-okozati összefüggéseit, illetve az ebből származó problémákat felismeri.
  • Ha a fővárosi és vidéki szuburbanizációról szóló állításokról el tudja dönteni, hogy igazak-e.
  • Ha az egyes településföldrajzi jelenségekről (települések nagysága, tipikus településszerkezet, településhálózat története, jellegzetes településalaprajz) el tudja dönteni, hogy Magyarország mely tájain jellemző.
Önellenőrző teszt
1. Az alább felsorolt városokról döntse el, hogy melyik városkategóriába tartoznak!
Írja be a megfelelő betűjelet a város mellé!

Regionális központ (a); megyei szintű központ (megyeszékhely vagy megyei jogú város) (b) térségi központ (c)

Pécs
Nagykanizsa
Salgótarján
Debrecen
Zirc
Orosháza
Sopron

2. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Kisvárosaink csak részlegesen tudják betölteni térségi központ szerepüket, mert lakosságszámuknál fogva nem alkalmasak központi szerepkörre.
ABCDE
3. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A regionális és megyei központjaink megerősödtek a hetvenes években, mert az OTK-hoz kapcsolódó fejlesztések nagy része ide áramlott.
ABCDE
4. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Budapest az országban túlságosan domináns szerepet tölt be súlyánál fogva, mivel Magyarországon az átlagos városméret Budapest nélkül 20 ezer lakos alatt van.
ABCDE
5. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
A szburbanizáció napjainkban csak a Főváros agglomerációjában tapasztalható
Budapest népessége az utóbbi évtizedben növekedett
Vidéki városainkban is problémát okoz a szuburbanizációval kapcsolatos közlekedési terhelés
A szuburbanizáció egyik velejárója a szegregáció erősödése a városban és a város környéki térben egyaránt
Budapest agglomerációjának nyugati részében már az ún. poszt-szuburbán szakaszról beszélhetünk
A vidéki városok körül is megjelentek az alközpontok
A nagyarányú szburbanizáció elindítója a vidéki városokban a kilencvenes évek végi ingatlanár-emelkedés volt.
Ahol több válasz is lehetséges, ott a betűket abc-sorrendben, szóköz nélkül, vesszővel elválasztva, adja meg! Például a,b,d.
6. Az alább felsorolt településföldrajzi állításokról döntse el, hogy mely térségekre igaz Magyarországon!
Írja be a megfelelő betűjelet az állítás mellé! Egy állítás több helyütt is igaz lehet.

Alföld (a); Dunántúl (b) Észak-Magyarország (c); Központi régió (d)

Nagy határú települések a külterületen sok tanyával
Aprófalvas településhálózat
Óriásfalvak jelenléte
Szálláskertes településtípus előfordulási helye
A török elpusztította a településállomány nagy részét