KURZUS: Gazdaságföldrajz

MODUL: A települések földrajza

8. lecke: Az urbanizáció folyamata

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Gazdaságföldrajz című jegyzet 3.1. fejezetéhez tartozó tananyagot.

A lecke azt mutatja be, hogy a városok fejlődésének milyen törvényszerűségeit mutathatjuk ki. Ehhez először megismerjük a város fogalmát, történelmi szerepét, majd azt az elméletet, amely a modernkor városfejlődésének szakaszait ismerteti. Figyelje meg a lecke olvasás során, hogy mi különbözteti meg a várost a többi településtől, s fejlődésének szakaszai milyen jellegzetességekkel bírnak. Feltétlenül használja az ábrákat a megértéshez!

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg város fogalmát, emelje ki a definíció lényegét, fogalmazza meg saját szavaival, hogy mitől központ a város!
  • Foglalja össze néhány mondatban a város történelmi szerepét!
  • Keresse meg a városok fejlődésének logikai összefüggéseit.
  • Az ábra segítségével tanulja meg az urbanizáció egyes szakaszainak (urbanizáció, szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció) jellemzőit.
  • Foglalja össze, hogy milyen területi különbségeket mutathatunk ki a különböző térségek urbanizációjában.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Ha a város lényegét másként fogalmazva is felismeri, és felsorolásból ki tudja választani.
  • Ha felismeri a városok fejlődésének logikai összefüggéseit.
  • Ha az urbanizáció egyes jellemzőit hozzá tudja rendelni a megfelelő urbanizációs szakaszhoz.
  • Ha az egyes jellemzőket hozzá tudja rendelni a megfelelő térséghez.
Önellenőrző teszt
1. Mi különbözteti meg a várost elsősorban a többi településtől?
Jellemző a városi arculat, magas házak, nagyobb forgalom, sűrű beépítettség, osztott településszerkezet
A saját lakosságon túl egy térség lakosainak ellátása olyan szolgáltatásokkal, amelyek nem találhatók meg minden településen
A városok lakosságszáma mindig magasabb a falvak lakosságszámánál, eleve a várossá nyilvánítás korlátja a nagyobb lakosságszám.
2. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A városok kialakulása a területi munkamegosztáshoz köthető, mivel az első városok Római Birodalomban alakultak ki.
ABCDE
3. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A városfal nem csak a védelmet szolgálta, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt.
ABCDE
4. Rendelje hozzá az egyes jellemzőket a megfelelő urbanizációs szakaszhoz.

Urbanizáció (a); szuburbanizáció (b); dezurbanizáció (c); reurbanizáció (d)

A belső városi területek felújítása, betelepülés
Erős városba áramlás
A munkahelyek száma a városon belül növekszik
A FUR népessége csökken
A városi lakosok, munkahelyek és szolgáltatások kitelepülése a városkörnyéki térbe
Budapesten és nagyobb városainkban jelenleg jellemző folyamat
Alközpontok kialakulása a nagyvárosok körül
Dzsentrifikáció jelensége

5. Rendelje hozzá az urbanizáció jellemzőit a megfelelő földrajzi térségekhez.

Nyugat-Európa (a); Közép-Európa (b); A fejlődő világ (c).

A legnagyobb városok itt találhatók jelenleg
A városnövekedés a XIX. század végén kezdődött
A városba áramló tömeg fejlett középkori városhálózatra zúdult rá.
A városnövekedés a XX. század elején megszakadt, s a második világháború után indult újra.
A városnövekedésnek gyakran nincs belső gazdasági alapja
A városnövekedést a második világháború után a gazdaság fejlesztése motiválta, s a lakossági infrastruktúra fejlesztése gyakran elmaradt a gazdaságitól.
A városnövekedést az ipari forradalom után a tömegtermelés munkaerő szükséglete és a vidék válsága egyaránt okozta.
A városnövekedés csak néhány városra koncentrálódott, s az agrár népesség aránya továbbra is magas maradt.