KURZUS: Gazdaságföldrajz

MODUL: Területi különbségek a világgazdaságban

Modulzáró teszt

1. Válassza ki a világgazdaság jellemzőit!
Komplex rendszer jellegű
A világgazdaság globalizálódik
Egyenrangú kapcsolatok léteznek
A világgazdaság szereplői között aszimmetrikus kapcsolatok alakulnak ki
A világgazdaság összességében egyensúlyban van
Egy központi irányítással rendelkezik
A különbségek (Észak-dél szakadék) egyre nagyobbak
A világgazdaságnál a világkereskedelem magasabb rendű rendszer
2. Az alábbiakban három elképzelt gazdaság ágazati foglalkoztatási szerkezetét látja. Párosítsa hozzájuk azokat az országtípusokat, amelyekben jellemzőek lehetnek!

Fejlett ipari országok (pl. Nyugat-Európa, USA stb.) (a); Feltörekvő, újonnan iparosodott országok (pl. délkelet-ázsiai országok) (b), Átalakuló gazdaságú országok (pl. Kelet-Európa, Balkán országai) (c); Szegény, fejletlen országok (pl. Laosz) (d)

Primer szektor: 70%; szekunder szektor: 18%; tercier szektor: 12%.
Primer szektor: 20%; szekunder szektor: 35%; tercier szektor: 45%.
Primer szektor: 5%; szekunder szektor: 45%; tercier szektor: 50%.
Primer szektor: 10%; szekunder szektor: 42%; tercier szektor: 48%.
Primer szektor: 2%; szekunder szektor: 40%; tercier szektor: 58%.

3. Az alábbiakból válassza ki a centrum térségek jellemzőit!
relatíve magas jövedelmezőség,
diverzifikált termékszerkezetet
alacsony jövedelmezőség
jelentős hozzáadott technológia
egyoldalú termékszerkezet
alacsony technológiai színvonal
4. Válassza ki az "emberi fejlődési index" (HDI) definícióját!
Az emberi létfeltételek biztosítására szolgáló egy lakosra jutó földterület méretének bemutatásával a vizsgált országok fogyasztását, s ezen keresztül a társadalom életszínvonalát hasonlíthatjuk össze.
Az országban vagy régióban előállított termék mennyiségét a lakosságszámmal elosztva vizsgálja, így kiküszöböli az országok méretéből származó különbségeket az összehasonlítás során.
Többféle gazdasági, társadalmi, műveltségi és életminőségi mutatók ötvözésével a gazdaság és társadalom általános színvonalát hasonlítja össze.

Figyelje meg az alábbi ábrát!

5. Az alábbiak közül jelölje be azokat a megállapításokat, amelyek az ábrán bemutatott folyamatra vonatkoznak!
Az ábra a világgazdaság hosszú ciklusait mutatja.
A folyamat végén a gazdaságban a szolgáltató szféra az ipar fölé emelkedik.
A folyamat első szakaszában alapvető felfedezések születnek, a társadalomban mélyreható átalakulás megy végbe (forradalmak, polgári társadalom kialakulása)
A térség gazdasági fejlődése elindítható kívülről, egy kulcságazat oda telepítésével, amely a későbbiek során vonzza a többi kapcsolódó ágazatot.
A folyamat lényege az átmenet a tradicionális társadalom és gazdaságból a modern társadalom és gazdaságba.
6. Melyik elméletben találkozott a "kulcságazat" kifejezéssel?
Krugman "Új gazdaságföldrajz" elméletében.
Perroux "Növekedési pólus" elméletében
Kondratyev "Világgazdasági hosszú hullámok" elméletében
7. Krugman elmélete szerint az alábbiak közül melyek hatnak a gazdaság koncentrálódásának irányába?
Hatalmas munkaerő piac, képzett munkaerő jelenléte
Ingatlanárak növekedése
Ásványi nyersanyagok használata
Termőföld használata
Kooperációs kapcsolatok lehetősége
Jó közlekedési helyzet
Képzetlen munkaerő igény
8. Az alábbiak közül jelölje be azokat a jellemzőket, amelyek a kereskedelmi kapitalizmus korában a nyugat-európai gyarmatosítók gyarmatokkal folytatott kereskedelmére voltak igazak!
Állami monopólium
A haszon a luxusfogyasztást és birodalomépítést szolgálja
Magánkereskedelem
A haszon a gazdaságba visszaforgatódik
Kis mennyiség nagy hasznon
Tömegáruk
9. Válassza ki azokat a jellemzőket, amelyek az ipari kapitalizmus korában a perifériákra (gyarmatokra) voltak jellemzőek!
A manufakturális ipar tönkremegy
Tőkefelhalmozás
Piac és erőforrás
Ipari fejlődés
Szabad verseny, liberális külkereskedelmi politika
Nyersanyag és élelmiszer szállítás
10. A világgazdaság fejlődésének különböző korszakaiban hol helyezkedett a világgazdaság centruma?
Írja be az egyes korokhoz a centrumtérség betűjelét!

Nagy-Britannia az egyetlen pólus (a); Az Ibériai-félsziget (Sevilla és Lisszabon) (b); Nagy-Britannia és a nyugat-európai partvidék, Németalföld, Franciaország (c); A Triád (d); Négypólusú (USA, Nyugat-Európa, Japán, Szovjetúnió) (e); Nagy-Britannia mellett megerősödő más pólusok (Németország, Osztrák-Magyar Mon., Japán, USA, Olaszország, majd Szovjetúnió) (f)

A "Hosszú XVI. század" 1450-1640
A kereskedelmi kapitalizmus korszaka 1640-1780
Az ipari kapitalizmus kora 1780-1880
A monopolkapitalizmus, az imperialista gyarmatosítás és a tőkekivitel kora XIX. század utolsó harmadától a II. világháborúig
A második világháború után az 1990-es évekig
Az 1990-es évektől

11. Párosítsa a felsorolt országokat/térségeket és az integrációkat! Írja be az egyes integrációk betűjelét az országok/térségek mellé!
Ha egy ország több integrációhoz is tartozik, akkor a betűket ábécérendben, vesszővel elválasztva, szóköz nélkül írja be!

EU (a); APEC (b); ASEAN (c); NAFTA (d); MERCOSUR (e)

Kanada
Japán
Fülöp-szigetek
Argentína
Magyarország

12. Az alább felsorolt jellemzők közül melyek érvényesek a kereskedelem teremtő, s melyek a kereskedelem helyettesítő tőkebefektetésekre?
Írja be a megfelelő betűjelet a jellemző mellé!

Kereskedelem teremtő (a); kereskedelem helyettesítő (b)

A vámfalakkal védett piacokon ruház be
A monopolkapitalizmus korában jelent meg az anyaország és a gyarmatok viszonylatában
A centrumtérségek egymás közötti kapcsolataira jellemző
A perifériákon hoz létre exportképes ipari vállalkozásokat
A centrum térségekből a perifériák felé irányul
Korszerű technológiát, ismereteket közvetít

13. Az alábbiak közül melyik integrációs forma a legmélyebb, legteljesebb integráció?
Közös piac
Regionális konzultatív szervezetek
Vámunió
Gazdasági és monetáris unió
Politikai unió
Szabadkereskedelmi társulás
Preferenciális vámövezet