KURZUS: Gazdaságföldrajz

MODUL: A települések földrajza

10. lecke: A városi területhasználat törvényszerűségei

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Gazdaságföldrajz című jegyzet 3.3. fejezetéhez tartozó tananyagot.

Az előző két leckében a településsel, várossal, mint a tér egy pontjával foglalkoztunk. Jelen leckében e pont belső szerkezetét, annak kialakulásának törvényszerűségeit vizsgáljuk. A város földrajzi értelemben összetett: különbözőképpen használt területeket találunk benne. Vannak belvárosi üzleti, illetve iroda övezetek, különböző beépítettségű lakóövezetek, ipari, nagykereskedelmi területek, zöld, rekreációs területek, szállítási területek stb. Ezeknek a területeknek az egymáshoz viszonyított helyzete jellemző lehet egy városra, de találunk általános típusokat. A lecke ezek közül három klasszikus városszerkezeti modellt mutat be.

A városi területhasználatot magyarázó, ún. telekárgörbe általános magyarázatot ad az övezetesség kialakulására.

A városi társadalom térbeli szerkezetét a szegregáció jelenségével írjuk le. A szegregáció voltaképpen annyit jelent, hogy egy bizonyos társadalmi csoport (szegények, gazdagok, idősek, magas végzettségűek, munkások stb.) a település egy bizonyos részében nagyobb arányban vannak jelen, mint általános arányuk a város egész népességéből. Így tehát abban a településrészben koncentrálódnak.

A szegregáció végletes formája a gettóképződés. A lecke bemutatja ennek folyamatát, lépcsőit, s a gettó jellemzőit.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Sorolja fel a három klasszikus városszerkezeti modell (koncentrikus, szektor, több magvú) jellemzőit. Figyelje meg az ábrákat, hogy fel tudja ismerni az egyes típusokat!
  • Figyelje meg, s magyarázza el, hogy a térbeli haszongörbékből hogyan alakul ki a telekár-görbe!
  • Mindezek alapján magyarázza meg, hogy milyen logika szerint született Alonso modellje, illetve az abban bemutatott szub-optimális telephely! Tanulja meg a szub-optimális telephely meghatározásának módját!
  • Tanulja meg a szegregáció fogalmát!
  • Foglalja össze, a gettóképződés folyamatának egyes állomásait, tanulja meg sorrendjüket! Keresse ki a jegyzetből, mivel tetéződik az ott élők elszigetelt helyzete!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Ha egy ábráról el tudja dönteni, hogy melyik városszerkezeti típust ábrázolja, s ki tudja választani felsorolásból annak jellemzőit.
  • Ha a haszongörbékel kapcsolatos állításokról, logikai összefüggésekről el tudja dönteni, hogy igazak-e.
  • Ha ki tudja választani a szub-optimális telephely meghatározásának módját egy listából.
  • Ha kit tudja választani egy listából a szegregáció fogalmának leírását.
  • Ha sorba tudja állítani a gettóképződés egyes állomásait.
Önellenőrző teszt
1. Melyik klasszikus városszerkezeti modell látható a fenti ábrán?
Hoyt szektormodellje.
Burgass koncentrikus modellje.
Harris és Ullmann több magvú modellje.
2. Hol helyezkedik el az ipar a fenti modellben?
A városból kivezető fő közlekedési vonalak mentén.
A belváros peremén.
A belváros peremén, a város szélén és a szuburbiákban.
3. Hol helyezkednek el a gazdagabb társadalmi rétegek lakóhelyei a fenti modellben?
A város peremén és a szuburbiákban.
A város belső területeitől kiinduló sáv mentén.
A város peremén egy független városrészben.
4. Hol helyezkedik el a szolgáltató szektor a fenti modellben?
Az ipari negyedben.
A városközpontban, a város peremi és a városon kívüli, szuburbán alcentrumokban.
A városközpontban.
5. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A bankszektor térbeli haszongörbéje meredek, ezért számára közömbös, hogy hol helyezkedik el a városon belül.
ABCDE
6. Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A különböző tevékenységek térbeli haszongörbéje különböző meredekségű, ezért a város különböző területein elérhető hasznok alapján alakul ki a telekár-görbe.
ABCDE
7. Hol található az Alonso-féle szub-optimális telephely?
Az adott tevékenység térbeli haszongörbéjének és a telekár-görbe metszéspontjának találkozási pontjához képest kisebb haszonnal rendelkező helyen.
Az adott tevékenység térbeli haszongörbéjének és a telekár-görbe metszéspontjának találkozási pontjához képest valamivel nagyobb haszonnal rendelkező helyen.
Az adott tevékenység térbeli haszongörbéjének és a telekár-görbe metszéspontjának találkozási pontján.
8. Melyik állítás írja körül a szegregáció fogalmát?
A szegénység térbeli koncentrálódása, gettósodás.
Nemzetiség szerinti elkülönülés, külön települések vagy városrészek alakítása.
Bármely ismérv szerinti csoport egy területen nagyobb arányban van jelen, mint a népesség összességében.
9. A megadott ismérvek alapján állítsa sorrendbe a gettóképződés egyes állomásait!

1.
2.
3.
4.
5.
6.