KURZUS: Szociológia

MODUL: Bevezető

Bevezető

empirikus gyakorlati vizsgálaton, tapasztalatokon, bizonyítottságon alapuló

A szociológia a társadalommal, az ember kapcsolatrendszerével foglalkozó tudomány. Részletesen kidolgozott módszerek alapján elemez, vizsgál és megállapításokat tesz különféle folyamatokkal kapcsolatban. E megközelítés a szociológia azon szempontjait tekinti át, amelyek manapság a legfontosabb problématerületek, s amelyek a leginkább foglalkoztatják a szociológusokat. Természetesen a hagyományos területek, mint például a társadalmi rétegződés kérdése, sem hagyható ki a sorrendből. Bár a szociológia megközelítésmódjairól vita van a tudományon belül, egység látszik mutatkozni annak fontosságát tekintve. Elsőként az empirikus kutatások révén segíti elemezni és így megérteni a modern társadalmak működését, másodikként a cselekvés társadalmi aspektusainak vizsgálatával az egyéni felelősségvállalás, a jog és az erkölcs kérdéséről fogalmaz meg fontos következtetéseket, harmadikként hozzájárul más tudományterületek fejlődéséhez, példaként említhető a közgazdaságtan vagy a történelemtudomány, végül pedig egy újfajta megközelítésmódként is felfogható, mint a világiasodott, posztmodern, fejlett civilizációra érzékeny tudomány.

Képzeljünk el egy nagy utasszállító hajót, amelyen több ezer ember utazik. A szociológia rendkívül sokféle megközelítésben rengeteg vizsgálatot képes ezen embercsoportról elkészíteni. A legkézenfekvőbb annak megállapítása, hogy milyen a nemek aránya, a különféle korosztályi csoportok megoszlása, a házasok és egyedülállók jelenléte, a gyermekesek száma, a nemzeti hovatartozásra vonatkozó adatok vagy éppen annak mérése, hogy hányan utaznak kedvenc állatukkal a tengeren. Fontos szociológiai aspektus az utasok társadalmi rétegekhez tartozásának leírása. Milyen arányban oszlanak meg a szegények - az alsó társadalmi réteg tagjai, a középrétegekhez tartozók és a legtehetősebbek a fedélzeten. Ezen csoportokon belül is további bontások lehetségesek, mint például alsó vagy felső középosztálybeli. Vizsgálható továbbá az iskolázottság, a jövedelmi helyzet, a kulturális javak igénybevétele (könyvolvasás, színházba járás, könyvtárlátogatás mértéke stb.) vagy például a lakóhely. Ez utóbbi magában foglalja a lakás típusát, a település jellegét, illetve a régiót. Ezek mindegyike utalhat arra, hogy milyen társadalmi rétegbe tartozik az egyén. Elemezhető a foglalkozás és beosztás csakúgy, mint a vagyoni helyzet, amelyek szintén igazolhatják, hogy ki mely társadalmi réteghez sorolandó. Ezzel kapcsolatosan érdekes lehet annak megállapítása, hogy a különféle társadalmi rétegek tagjai mely hajó-osztályokon utaznak, esetleg vannak-e olyanok, akik alacsony társadalmi rangjukhoz képest magasabb osztályra váltottak jegyet vagy fordítva, sőt kik milyen további szolgáltatásokat vesznek igénybe. Természetesen mélyebb kérdőívek révén a miértekre is választ kaphatunk. A szociológia a szociálpszichológia bevonásával a csoportdinamika és lélektan rejtelmeit is vizsgálhatja, kik milyen csoportokat alkotnak, kikkel állnak, s milyen kapcsolatban. Még mélyebb vizsgálatok az utasok szokásira, világlátására, politikai vagy éppen vallási hovatartozására, jövőképére stb. is fényt deríthetnek. Mérhető az, hogy mely utas számára fontos a nemzeti hovatartozása, kiknek lényeges a lokálpatriotizmus értéke, a házasság intézménye de elemezhető az is, hogyan befolyásolja értékválasztásukat a média. Az is vizsgálható, hogy miért egy ilyen hajóútra fizettek elő, s miért pont erre.

Van azonban egy nagyon fontos kitétel mindezen mérésekkel kapcsolatosan: a módszertan. A módszertani megoldás a szociológia alapja, lelke és "agya". Anélkül, hogy a szociológia módszertanába mélyen beleásnánk magunkat, fel kell hívni a figyelmet ennek elengedhetetlenül maximálisan fontos voltára. Nem mindegy, hogy milyen kérdéseket teszünk fel, azt mérjük-e, amit mérni kívánunk, s a statisztikai módszereket is megfelelően alkalmazzuk-e. Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire azonosulnak az emberek saját településükhöz, vidékükhöz, torzító volna azt kérdezni: milyen mértékű az Ön területi identitása? Feltételezhető ugyanis, hogy a válaszolók többsége nem értené a kérdést, akik pedig értenék, ilyetén módon felülreprezentáltakká válnának. A módszertani hiba lehetősége azonban rendkívül sok ponton adódhat. Erre példa a vizsgált tényezők közötti összefüggések fontossága. A felmérések azt mutatják például, hogy falvakban születik a legtöbb csecsemő a településtípusok között, s az is egyszerűen bizonyítható, hogy itt él a legtöbb gólya. Ugyanakkor e két statisztikai megállapítás közötti összefüggés indokolása alapja a szociológia módszertanának: ebben az esetben például kimondható, hogy nincs kapcsolat a két mért tényező között. (Ezen összefüggések megállapítására kiválóak a Lazarsfeld paradigmák.) Mindez a fejtegetés és példálózás csupán a módszertan nélkülözhetetlen lényegességéről szólt, különösen azért mert e tankönyvben módszertanról nem esik szó. Ennek oka, hogy ez jóval összetettebb kérdés, mintsem egy modulba érdemes volna áttekinteni.