KURZUS: Nemzetközi tőkepiac
MODUL: Devizakockázatok és kockázatkezelés
7. lecke: Az árfolyamkockázat kezelésének belső és külsőtechnikái
Olvassa el és tanulja meg a tananyag 9. Az árfolyamkockázat kezelésének belső és külső technikái című fejezetéből az alábbi részeket: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Összefoglalás | |||||||||||||||
Ez a lecke azt tekinti át, hogy a gazdasági szereplők milyen módon képesek árfolyamkockázataikat vagy azok egy részét fedezni ún. belső, azaz vállalati gazdálkodás hatókörébe tartozó eszközökkel és külső technikákkal. A belső módszerek a kockázat kezelésére olyan eszközöket használnak, amelyek részei a vállalat saját pénzügyi gazdálkodásának, és nem igénylik a vállalatcsoporton kívül álló harmadik személyekkel speciális szerződéses kapcsolatok létesítését. Az árfolyamkockázat kezelésének külső technikái olyan pénzügyi termékek, amelyek alkalmasak a devizakockázat fedezésére. Ezek egy része tőzsdei termék, másik részét kereskedelmi bankok ajánlják a gazdasági szereplőknek. A külső technikák a potenciális árfolyamveszteségek elkerülésére szerződéses megoldásokat alkalmaznak. Ha egy gazdálkodó szervezet úgy dönt, hogy fedezni kívánja jövőbeli kötelezettségéből vagy követeléséből adódó árfolyamkockázatát akkor öt módozat közül választhat: banki határidős (forward) ügyletet köt, banktól opciót vásárol, bankkal csereügyletet (swap) köt, tőzsdei határidős (futures) ügyletet köt, tőzsdén opciót vásárol. | |||||||||||||||
Tevékenységek | |||||||||||||||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Követelmények | |||||||||||||||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||
árfolyamkockázat, árfolyamkockázatnak való kitettség, árfolyam-kockázati pozíció, globális árfolyam-pozíció, árfolyamkockázat könyvviteli vetületben, számviteli kitettség, árfolyamkockázat gazdasági-üzletpolitikai vetületben, konverziós (tranzakciós) kockázat, mérleg-összevonási kockázat, átértékelési kockázat, gazdasági kitettség | |||||||||||||||
fizetések csúsztatása, fizetés előrehozatala, fizetés késleltetése, belső kompenzáció, nettósítás, bilaterális nettósítás, multilaterális nettósítás, pénzáramlás-összehangolás, párhuzamos pénzáramlás-összehangolás, árváltoztatás, számlázás külföldi devizában, eszköz-forrás gazdálkodás, kötelezetti pozíció, Black-Scholes képlet, opciós díj, testreszabhatóság, keretszerződés, nemfizetési kockázat, banki letét, lejárat | |||||||||||||||
Válaszolja meg a tankönyvben is megtalálható alábbi ellenőrző kérdéseket! | |||||||||||||||
|
Önellenőrző tesztek | |||||||||
1. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek az árfolyam-kockázat kezelésének belső és külső tényezői. Írja be megfelelő a számot a mezőbe! 1= belső ![]() | |||||||||
2. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek az árfolyam-kockázat kezelésének belső és külső tényezői. Írja be megfelelő a számot a mezőbe! 1= belső ![]() | |||||||||
3. Mire szolgál a fizetések előrehozatala vagy késleltetése a devizagazdálkodási stratégiában?
![]() | |||||||||
4. Mit kell figyelembe venni a fizetések csúsztatása, mint kockázatkezelő technika alkalmazásakor?
![]() | |||||||||
5. Mi akadályozhatja a fizetések előrehozatalát és késletetését?
![]() | |||||||||
6. Mely vállalatok között alkalmazható a belső kompenzálás vagy bruttósítás?
![]() | |||||||||
7. Mi jellemzi a bilaterális bruttósítást?
![]() | |||||||||
8. Mi nem jellemzi a multilaterális nettósítást?
![]() | |||||||||
9. Az alábbiak közül mi nem jellemzi a nettósítást?
![]() | |||||||||
10. Az alábbi fogalmak közül melyik vonatkozik a nettósításra és a pénzáramlás-összehangolásra? Írja be megfelelő a számot a mezőbe! 1= nettósítás ![]() | |||||||||
11. Hogyan jár el az az exportőr, amely jövőbeli exportbevételének forintösszegét ma szeretné biztosítani?
![]() | |||||||||
12. Hogyan jár el az az importőr, amely jövőbeli importkiadásainak forintösszegét ma szeretné biztosítani?
![]() | |||||||||
13. Mikor jár jól a magyar exportőr devizapozíciója fedezésével?
![]() | |||||||||
14. Mikor jár jól a magyar importőr devizapozíciója fedezésével?
![]() | |||||||||
15. Jelölje, hogy a vállalat kötelezett vagy jogosult pozícióba kerül a következő esetekben. Írja be a megfelelő számot a mezőbe! 1= kötelezett ![]() | |||||||||
16. Az alábbi tényezők közül mitől nem függ az opciós díj nagysága?
![]() | |||||||||
17. Mi a banki fedezeti ügylet legfőbb előnye a tőzsdei fedezeti ügyletekkel szemben?
![]() |