KURZUS: Nemzetközi tőkepiac

MODUL: Devizakockázatok és kockázatkezelés

7. lecke: Az árfolyamkockázat kezelésének belső és külsőtechnikái

Olvassa el és tanulja meg a tananyag 9. Az árfolyamkockázat kezelésének belső és külső technikái című fejezetéből az alábbi részeket:

  • Az árfolyamkockázat kezelésének belső technikái
  • Az árfolyamkockázat kezelésének külső technikái
Összefoglalás

Ez a lecke azt tekinti át, hogy a gazdasági szereplők milyen módon képesek árfolyamkockázataikat vagy azok egy részét fedezni ún. belső, azaz vállalati gazdálkodás hatókörébe tartozó eszközökkel és külső technikákkal. A belső módszerek a kockázat kezelésére olyan eszközöket használnak, amelyek részei a vállalat saját pénzügyi gazdálkodásának, és nem igénylik a vállalatcsoporton kívül álló harmadik személyekkel speciális szerződéses kapcsolatok létesítését. Az árfolyamkockázat kezelésének külső technikái olyan pénzügyi termékek, amelyek alkalmasak a devizakockázat fedezésére. Ezek egy része tőzsdei termék, másik részét kereskedelmi bankok ajánlják a gazdasági szereplőknek. A külső technikák a potenciális árfolyamveszteségek elkerülésére szerződéses megoldásokat alkalmaznak. Ha egy gazdálkodó szervezet úgy dönt, hogy fedezni kívánja jövőbeli kötelezettségéből vagy követeléséből adódó árfolyamkockázatát akkor öt módozat közül választhat: banki határidős (forward) ügyletet köt, banktól opciót vásárol, bankkal csereügyletet (swap) köt, tőzsdei határidős (futures) ügyletet köt, tőzsdén opciót vásárol.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg az árfolyamkockázat kezelésének belső és külsőtechnikáit!
  • Hasonlítsa össze egymással a tananyag alapján az árfolyamkockázat kezelésének belső és külsőtechnikáit!
  • Jegyezze meg az árfolyamkockázat kezelése belső technikáinak fajtáit, használatát, a használat korlátait, előnyeit és hátrányait!
  • Hasonlítsa össze az árfolyamkockázat kezelése belső technikáit a korlátok, az előnyök és a hátrányok szempontjából!
  • Tanulja meg az árfolyamkockázat kezelésének külső technikáit!
  • Frissítse fel a fedezeti ügyletekről tanultakat!
  • Tanulmányozza a tananyagban közölt, fedezeti ügyletekre vonatkozó példákat!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Képes egymástól megkülönböztetni az árfolyam-kockázat kezelésének belső és külső technikáit.
  • Listából képes kiválasztani az árfolyamkockázat kezelése belső technikáinak fajtáit, használatát, használatának korlátait, előnyeit és hátrányait.
  • Listából képes kiválasztani az árfolyamkockázat kezelésének külső technikáit, továbbá képes gyakorlati példák alapján felismerni az alkalmazandó fedezeti ügyleteket és azok sajátosságait.
Kulcsfogalmak

árfolyamkockázat, árfolyamkockázatnak való kitettség, árfolyam-kockázati pozíció, globális árfolyam-pozíció, árfolyamkockázat könyvviteli vetületben, számviteli kitettség, árfolyamkockázat gazdasági-üzletpolitikai vetületben, konverziós (tranzakciós) kockázat, mérleg-összevonási kockázat, átértékelési kockázat, gazdasági kitettség

fizetések csúsztatása, fizetés előrehozatala, fizetés késleltetése, belső kompenzáció, nettósítás, bilaterális nettósítás, multilaterális nettósítás, pénzáramlás-összehangolás, párhuzamos pénzáramlás-összehangolás, árváltoztatás, számlázás külföldi devizában, eszköz-forrás gazdálkodás, kötelezetti pozíció, Black-Scholes képlet, opciós díj, testreszabhatóság, keretszerződés, nemfizetési kockázat, banki letét, lejárat

Válaszolja meg a tankönyvben is megtalálható alábbi ellenőrző kérdéseket!

1.Ismertesse az árfolyamkockázat és a kitettség fogalmát!
2.Ismertesse az árfolyam-kockázati pozíció fajtáit!
3.Ismertesse az árfolyamkockázat fedezésének módszereit!
4.Ismertesse az árfolyamkockázat kezelésének belső technikáit (fizetések csúsztatása, belső kompenzálás vagy nettósítás, pénzáramlás-összehangolás, árváltoztatás, számlázás külföldi devizában)!
5.Ismertesse a határidős devizaügyletek fedezeti célú alkalmazásának jellemzőit!
6.Ismertesse a devizaopciók fedezeti célú alkalmazásának jellemzőit!
7.Ismertesse a banki fedezeti ügyletek jellemzőit!
Önellenőrző tesztek
1. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek az árfolyam-kockázat kezelésének belső és külső tényezői. Írja be megfelelő a számot a mezőbe!

1= belső
2= külső

a fizetések csúsztatása
devizaopciók
árváltoztatás
banki fedezeti ügyletek

2. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek az árfolyam-kockázat kezelésének belső és külső tényezői. Írja be megfelelő a számot a mezőbe!

1= belső
2= külső

pénzáramok összehangolása
belső kompenzálás vagy nettósítás
határidős devizaügyletek
számlázás külföldi devizában

3. Mire szolgál a fizetések előrehozatala vagy késleltetése a devizagazdálkodási stratégiában?
a) a kamatláb-kockázatok mérséklésére
b) az árfolyam-kockázatok csökkentésére
c) a készpénzgazdálkodás javítására, a készpénzkészlet csökkentésére
d) a költségek csökkentésére
4. Mit kell figyelembe venni a fizetések csúsztatása, mint kockázatkezelő technika alkalmazásakor?
a) az inflációt
b) a kamatlábak nagyságát és egymáshoz viszonyított különbségét
c) az adórendszert
d) az adózásihatásokat és a kamatlábak nagyságát és egymáshoz viszonyított különbségét
5. Mi akadályozhatja a fizetések előrehozatalát és késletetését?
a) az adórendszerek
b) a számviteli törvények
c) a devizagazdálkodási szabályok
d) a partner vállalatok alkuereje
6. Mely vállalatok között alkalmazható a belső kompenzálás vagy bruttósítás?
a) bármilyen vállalatok között
b) vállalatcsoporthoz tartozó vállalatok között
c) vállalatcsoporton belül, egymással kereskedelmi kapcsolatban lévő vállalatok között
d) kapcsolt vállalkozások között
7. Mi jellemzi a bilaterális bruttósítást?
a) vállalat-párok között működik
b) a vállalatok pénzáramlásukat a partnerrel lebonyolított eladások vagy vásárlások közül a nagyobb összegűvel csökkentik
c) nem veszik figyelembe a vállalatcsoport más tagjaival szemben fennálló nettó párosítást
d) legfőbb gyakorlati problémája az elszámolás alapjául szolgáló deviza kiválasztása
8. Mi nem jellemzi a multilaterális nettósítást?
a) bonyolultabb, de lényegét tekintve nem különbözik a bilaterális nettósítástól
b) kettőnél több leányvállalat adósságát érinti
c) végrehajtásához mindig szükség van a csoport pénzügyi osztályára
d) az átváltási és transzferköltségek terén nem eredményez jelentős megtakarítást
9. Az alábbiak közül mi nem jellemzi a nettósítást?
a) csökkenti a bankköltségeket
b) mérsékli a leányvállalatok közötti tranzakciók központi ellenőrzését
c) költségmegtakarítás az ügyletek számának és volumenének csökkenése
d) a devizaszabályozást meg kell vizsgálni alkalmazása előtt
10. Az alábbi fogalmak közül melyik vonatkozik a nettósításra és a pénzáramlás-összehangolásra? Írja be megfelelő a számot a mezőbe!

1= nettósítás
2= pénzáramlás-összehangolás

egy vállalatcsoporton belüli potenciális pénzáramlást érint
vállalatcsoporton belül és harmadik féllel szemben egyaránt alkalmazható
a vállalat devizában érkező bevételeit azt összegek és a kifizetés alapján az esedékes kifizetéshez igazítja
feltétele, hogy a vállalat-csoporton belül adott devizában kétirányú pénzáramlás legyen

11. Hogyan jár el az az exportőr, amely jövőbeli exportbevételének forintösszegét ma szeretné biztosítani?
a) mivel hosszú pozíciója van, ezért határidős rövid pozíciót nyit, azaz az exportbevételével megegyező mennyiségű devizát ad el a határidős piacon
b) mivel hosszú pozíciója van, ezért határidős hosszú pozíciót nyit, azaz az exportbevételével megegyező mennyiségű devizát vesz a határidős piacon
c) mivel rövid pozíciója van, ezért határidős hosszú pozíciót nyit, azaz exportbevételével megegyező mennyiségűm devizát vesz a határidős piacon
d) mivel rövid pozíciója van, ezért határidős rövid pozíciót nyit, azaz exportbevételével megegyező mennyiségűm devizát ad el a határidős piacon
12. Hogyan jár el az az importőr, amely jövőbeli importkiadásainak forintösszegét ma szeretné biztosítani?
a) mivel hosszú pozíciója van, ezért határidős rövid pozíciót nyit, azaz az importkiadásával megegyező mennyiségű devizát ad el a határidős piacon
b) mivel hosszú pozíciója van, ezért határidős hosszú pozíciót nyit, azaz az importkiadásával megegyező mennyiségű devizát vesz a határidős piacon
c) mivel rövid pozíciója van, ezért határidős hosszú pozíciót nyit, azaz importkiadásával megegyező mennyiségűm devizát vesz a határidős piacon
d) mivel rövid pozíciója van, ezért határidős rövid pozíciót nyit, azaz importkiadásával megegyező mennyiségűm devizát ad el a határidős piacon
13. Mikor jár jól a magyar exportőr devizapozíciója fedezésével?
a) a határidős ügylet megkötése után az esedékesség napjáig a forint leértékelődik a devizával szemben
b) a határidős ügylet megkötése után az esedékesség napjáig a forint felértékelődik a devizával szemben
c) a forint devizával szembeni árfolyama nem változik
d) a fedezeti ügylet lényege, hogy védelmet nyújt az árfolyam-kockázattal szemben
14. Mikor jár jól a magyar importőr devizapozíciója fedezésével?
a) a határidős ügylet megkötése után az esedékesség napjáig a forint leértékelődik a devizával szemben
b) a határidős ügylet megkötése után az esedékesség napjáig a forint felértékelődik a devizával szemben
c) a forint devizával szembeni árfolyama nem változik
d) a fedezeti ügylet lényege, hogy védelmet nyújt az árfolyam-kockázattal szemben
15. Jelölje, hogy a vállalat kötelezett vagy jogosult pozícióba kerül a következő esetekben. Írja be a megfelelő számot a mezőbe!

1= kötelezett
2= jogosult

eladási opciót vásárol
vételi opciót vásárol
devizát vesz határidőre
devizát ad el határidőre

16. Az alábbi tényezők közül mitől nem függ az opciós díj nagysága?
a) a lejáratnapja
b) az adott deviza volatilitása
c) a kötési árfolyam és a jelenlegi devizaárfolyam viszonya
d) az infláció és a rövid lejáratú kamatláb várható alakulása
17. Mi a banki fedezeti ügylet legfőbb előnye a tőzsdei fedezeti ügyletekkel szemben?
a) rugalmasság, testreszabhatóság
b) olcsóbb a devizaopció opciós díjánál
c) kiszámíthatóbb
d) kisebb a veszteség valószínűsége