1. Mi a devizapiac egyik leglényegesebb tulajdonsága?
a) a konverzió mindkét oldalán pénz áll
b) a konverzió egyik oldalán áru, másik oldalán pénz áll
c) a konverzió reálgazdasági folyamatokat közvetít
d) a konverzió soha nem egy, hanem mindig két irányú
2. Milyen szerkezetű növekedés erősíti egy deviza árfolyamát a legjobban?
a) a növekedés hajtóereje a magánfogyasztás
b) a növekedés hajtóereje az üzleti beruházás
c) a növekedés hajtóereje a közületi fogyasztás
d) a növekedés hajtóereje az export
3. Jelölje, hogy a következő megállapítások igazak vagy hamisak-e!
a) az országba befolyó tőke önmagában a hazai valuta árfolyamát erősíti
b) a folyó fizetési mérleg hiánya esetén is erősödhet egy valuta, ha ezt a hatást ellensúlyozza a tőkebeáramlás
c) az egyes országok pénzügyi eszközeinek árai között kialakuló különbségek gyors és nagy volumenű tőkemozgásokat idéznek elő
d) a liberalizált tőkemozgás és lebegő árfolyam esetén a tőkemérleg változása sokkal gyorsabban lecsapódik a devizaárfolyamban, mint a folyó mérlegé
4. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik igaz és melyik hamis!
a) a magas kamatláb erősít egy devizát egy másikkal szemben, mert magasabb hozamot kínál
b) a kamatlábcsökkentés erősíthet egy devizát, ha a piac szerint így elkerülhető a recesszió, különösen, ha a kamatlábkülönbség a csökkenés után is fennmarad
c) a kamatlábcsökkentés gyengíthet egy devizát, ha a piac szerint a jegybank túlélénkít
d) a kamatlábcsökkentés gyengíthet egy devizát, ha a piac szerint a monetáris könnyítés nem eredményez növekedésgyorsulást
5. Van-e árfolyam-politika a Gazdasági és Monetáris Unióban
a) igen, az Európai Központi Bank felel érte
b) igen, a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának hatásköre
c) nincs, az euró árfolyama más politikák eredményeként alakul
d) igen, az Európai Tanács hatásköre
6. Min alapul a Balassa-Samulson-hatás vagy elmélet?
a) a tradeable és a non-tradeable szektor elválasztásán
b) a tradeable és a non-tradeable szektor elválasztásán és a két szektor termelékenységi különbségén
c) a tőke- és a munka-intenzív szektor elválasztásán
d) a hazai és a nemzetközi verseny megkülönböztetésén és a kettő közötti termelékenységi különbségen
7. Melyik szektorban nő a termelékenység gyorsabban?
a) a tradeable szektorban
b) a non-tradeable szektorban
c) egyformán nő a tradeable és a non-tradeable szektorban
d) nem lehet általánosítani, hol a tradeable, hol a non-tradeable szektorban, a gazdasági növekedés hajtóerőitől függően
8. Válassza ki az alábbi megállapítások közül a helyeset a Balassa-Samuelson-elmélettel kapcsolatban!
a) a munkaerő a fejlettebb országok tradeable szektorában termelékenyebb, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
b) a munkaerő a fejlettebb országok tradeable szektorában kevésbé termelékeny, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
c) a munkaerő a fejlettebb országok non-tradeable szektorában sokkal termelékenyebb, mint az elmaradott országok non-tradeable szektorában
d) a munkaerő a fejlettebb országok non-tradeable szektorában termelékenyebb, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
9. Az alábbiak közül melyik feltételezéssel nem él a Balassa-Samuelson-elmélet?
a) a munkaerő a fejlettebb országok tradeable szektorában termelékenyebb, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
b) a termelékenység gyorsabban nő a non-tradeable szektorban, mint a tradeable szektorban
c) a munkaerőpiac nagyon rugalmas
d) a tradeable és a non-tradeable szektorban kiegyenlítődik a tőke és a munka profitabilitása
10. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik igaz és melyik hamis a Balassa-Samuelson-elmélettel összefüggésben!
a) ha a tradeable és a non-tradeable szektor közötti termelékenységi különbségek tartósan fennmaradnak, akkor az iparcikkek ára trendszerűen emelkedik a szolgáltatásokéhoz képest
b) a non-tradeable szektorban a fejlett és az elmaradott országok közötti termelékenységi különbségek elhanyagolhatóak
c) a tradeable szektorban a fejlett és az elmaradott országok közötti termelékenységi különbségek elhanyagolhatóak
d) a tradeable szektorban a munkabérek emelése minden esetben inflációs hatású
11. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik igaz és melyik hamis!
a) a közép és hosszú távú árfolyam-prognózisok megbízhatósága alacsony
b) a nagy fokú volatilitás miatt nehéz előre jelezni a rövid távú árfolyammozgásokat
c) van olyan modell, amellyel nagy biztonsággal lehet előre jelezni az árfolyammozgásokat
d) az árfolyamokra ható nem gazdasági tényezőket nem lehet, a gazdasági tényezőket lehet számszerűsíteni
12. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik vonatkozik a technikai árfolyam-elemzésre (1) és melyik a fundamentális (2) árfolyam-elemzésre.
az árfolyamra ható nagyszámú, folyamatosan változó tényező elemzése az árfolyamok trendszerűen mozognak az elemzés megbízhatatlan vagy bizonytalan statisztikai adatra épül az árfolyamban minden hatás érvényesül
13. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik vonatkozik a technikai árfolyamelemzésre (1) és melyik a fundamentális (2) elemzésre.
az árfolyamok mozgásában vannak szabályszerűségek az információk és a statisztikai adatok összegyűjtése időigényes, az előrejelzés ezért megkésett az elemzés gyakran megbízhatatlan statisztikai adatokra épül az elemzés a piac viselkedése szembonjából jelentősséggel bíró alakzatokat azonosít
14. Az alábbi megállapítások közül melyik vonatkozik az árfolyamelemzés fundamentális fundamentális megközelítésére?
a) minél szubjektívebb az árfolyam-alakulás a piacon, annál jobban használható
b) minél több a piaci szereplő, annál jobban használható
c) az árfolyamokat a veszteségtől való félelem és a minél nagyobb nyereségre törekvés mozgatja
d) a folyó fizetési mérleg hiányának az árfolyamra gyakorolt hatását felülírhatja a tőkebeáramlás
15. Mi gyengítheti a devizapiacok hatékonyságát?
a) a kevés piaci szereplő, kevés a profitmaximalizálásra törekvő ügyfél
b) az alacsony forgalom, következésképpen a sekély devizapiacok kevésbé hatékonyak
c) a nem proftmaximalizáló jegybankok kamatláb-politikája és devizapiaci intervenciói
d) néhány piaci szereplő nagy súlya, ha kevés számú szereplőre koncentrálódik a forgalom jelentős hányada