KURZUS: Nemzetközi tőkepiac

MODUL: Devizakockázatok és kockázatkezelés

8. lecke: A hitelek árfolyam- és kamatláb-kockázatainak kezelése

Összefoglalás

Olvassa el és tanulja meg a tananyag 10. A hitelek árfolyam- és kamatlábkockázatának kezelése című fejezetet!

Ennek a fejezetnek a tárgya a hitelek árfolyam- és kamatláb-kockázatának a kezelése. Először a rövid és hosszú lejáratú devizahitelek árfolyamkockázatának fedezési technikáit tekinti át, majd a keresztárfolyam-swapokkal foglalkozik. Végül a devizakamat-kockázat fedezésének lehetőségeit térképezi fel.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Jegyezze meg az éven belüli devizahitelek fogalmát.
  • Tanulja meg a rövid és a hosszú lejáratú devizahitelek árfolyam- és kamatláb-kockázatának fedezési technikáit!
  • Jegyezze meg, hogyan számítják ki a forward árfolyamot a gyakorlatban!
  • A tananyag alapján hasonlítsa össze egymással a rövid és a hosszú lejáratú devizahitelek árfolyam- és kamatláb-kockázatának különböző fedezési technikáit és alkalmazásának körülményeit!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Felsorolásból ki tudja választani az éven belüli devizahitelek fogalmát.
  • Listából képes kiválasztani a rövid és a hosszú lejáratú devizahitelek árfolyam-kockázatának fedezési technikáit.
  • Felsorolásból ki tudja választani, hogyan számítják ki a forward árfolyamot a gyakorlatban!
  • Felsorolásból ki tudja választani a rövid és a hosszú lejáratú devizahitelek árfolyam- és kamatláb-kockázatának különböző fedezési technikáit és alkalmazásának körülményeit!
Kulcsfogalmak

devizahitel, forward árfolyam, továbbgörgetés, belföldi hitellimit, banki limit, devizaswap, változó kamatozású hitel, fix kamatozású hitel, bázisswap, kamatswap, lebegő kamatozás, keresztárfolyam-swap,

Válaszolja meg a tankönyvben is megtalálható alábbi ellenőrző kérdéseket!

1.Ismertesse a rövid lejáratú devizahitelek árfolyamkockázatának fedezési technikáit
2.Ismertesse a hosszú lejáratú devizahitelek árfolyamkockázatának fedezési technikáit
3.Mit tud a keresztárfolyam-swapokról?
4.Ismertesse a devizakamat-kockázat fedezésének lehetőségeit!
Önellenőrző tesztek
1. Mik az éven belüli devizahitelek?
a) hosszú lejáratú, a kamatot a tőketörlesztéssel együtt, egy összegben fizető ügyletek
b) rövid lejáratú, a kamatot és a tőketörlesztést időben elkülönítve fizető ügyletek
c) rövid lejáratú, a kamatot a tőketörlesztéssel együtt, egy összegben fizető ügyletek
d) közép lejáratú, a kamatot a tőketörlesztés nélkül fizető ügyletek
2. Milyen ügyleteket használnak a nemzetközi gyakorlatban a rövid lejáratú devizahitelek árfolyam-kockázatának mérséklésére?
a) swap ügyleteket
b) futures ügyleteket
c) forward ügyleteket
d) devizaopciókat
3. Lefedezhető-e teljes mértékben forward ügylettel a devizahitel árfolyam-kockázata?
a) igen
b) nem, mert lehet eltérés a fedezni kívánt összeg tekintetében
c) nem, mert lehet eltérés a fedezet időhorizontjában
d) nem, mert a nem-teljesítési kockázat megmarad
4. Hogyan számítják ki a forward árfolyamot a gyakorlatban?
a) az azonnali devizaárfolyamot korrigálják az eladott, illetve megvett deviza kamatlábainak különbségével
b) az eladott, illetve megvett deviza határidős árfolyamát veszik
c) az azonnali devizaárfolyamot korrigálják az eladott, illetve megvett deviza kamatlábainak különbségével és az inflációs rátával
d) a piacon kialakult szokványokat alkalmazzák, amelyek a kereslet és a kínálat adott állapotát tükrözik
5. Mi a forward ügylet hátránya a devizahitellel szemben?
a) nem fedezi tökéletesen az árfolyam-kockázatot
b) drága
c) megkötésével a vállalat elesik a devizahitel legfőbb előnyétől, a kedvező kamatlábtól
d) mindkét esetben az előnyök és a hátrányok kiegyenlítik egymást
6. A magyar bankok forward ügyleteket akkor kötnek, ha a rövid lejáratú devizahitel futamideje fél évnél kevesebb. Hogyan lehet mégis fél évnél hosszabb lejáratú devizahitelt forward ügylettel fedezni?
a) sehogy
b) féléves forwardot kötnek, majd lejáratkor azt továbbgörgetik
c) féléves forwardot kötnek, majd annak lejáratakor swap ügyletet kötnek
d) féléves forwardot kötnek, majd annak lejáratakor futures ügyletet kötnek
7. A gyakorlatban van-e szükség a rövid lejáratú devizahitelek árfolyamkockázatának devizahitellel történő fedezésére?
a) igen, a veszteségek elkerülése végett
b) nem, ha az adós rendelkezik megfelelő jövőbeli exportárbevétellel
c) nem feltétlenül, mert ugyanazt a célt más eszközökkel (futures) is el lehet érni
d) nem, mert bizonytalan a kimenetele
8. Mi NEM jellemzi az alábbi megállapítások közül a hosszú lejáratú devizahiteleket?
a) piaci kamatlábhoz (Euribor, LIBOR) kötött kamatozás
b) kamatfizetés évente van
c) a tőkét részletekben törlesztik
d) a tőkét lejáratkor, egy összegben törlesztik
9. Mi a hosszú lejáratú devizahitelek árfolyamkockázata kezelésének a nemzetközi gyakorlatban leginkább elterjedt eszköze?
a) forward
b) futures
c) devizaswap
d) devizaopció
10. Mi a devizaswap lényege?
a) a felek elcserélik egymással a különböző devizában fennálló hiteleiket
b) a felek elcserélik egymással két különböző devizában denominált hitel jövőbeli pénzáramlásait
c) a felek elcserélik egymással a különböző devizában fennálló tartozásaikat
d) a felek elcserélik egymással a különböző kamatozású hiteleiket
11. Mi a feltétele a devizaswap ügylet létrejöttének?
a) a két pénzáramlás nettó jelenértéke egyezzen meg
b) a két hitel összege egyezzen meg egymással
c) a két hitel kamatlába különbözzön
d) nincs feltétel, a szerződő feleken múlik, hogy létrejön-e a devizaswap ügylet
12. Az alábbiak közül melyik tranzakció nem devizaswap?
a) változó kamatozású hitel cseréje más devizanem változó kamatozású hitelére
b) változó kamatozású hitel cseréje más devizanem fix kamatozású hitelére
c) fix kamatozású hitel cseréje más devizanem változó kamatozású hitelére
d) fix kamatozású hitelcseréje ugyanazon devizanem fix kamatozású hitelére
13. Mi a swap ügyletek elszámolásának lényege?
a) bruttó módon történik
b) nettó módon történik
c) történhet nettó és bruttó módon egyaránt
d) az elszámolás leszállítással történik
14. Mekkora pénzmozgással járnak nagy tőkeértékű swap-ügyletek?
a) nagy összegű pénzmozgással, ezért felek egymással szembeni hitelezési kockázata is nagy
b) kis összegű pénzmozgással, ezért felek egymással szembeni hitelezési kockázata is kicsi
c) közepes összegű pénzmozgással, ezért felek egymással szembeni hitelezési kockázata is közepes
d) nincs pénzmozgás
15. Mi a keresztárfolyam-swap lényege a magyar gazdasági szereplők szempontjából?
a) nem más, mint egy devizaswap, azzal az eltéréssel, hogy mindkét deviza a forint szempontjából idegen
b) ugyanaz, mint a devizaswap
c) szintetikus swap ügylet
d) szintetikus forward ügylet
16. Függ-e a keresztárfolyam-swap a hazai pénzpiac fejlettségétől?
a) igen, fejletlen pénzpiacon nem köthető a kínálat hiánya miatt
b) nem, mert a nemzetközi pénzpiacon megvalósítható
c) igen, mert egyes országokban a nagy kockázat miatt a szabályozás tiltja
d) igen, mert nagy volumenű üzleteket fejletlen pénzpiacon nem lehet megkötni
17. Mi a kamatswap?
a) egy fix és egy változó kamatozású hitel cseréje
b) változó kamatozású hitel cseréje fix kamatozásúra
c) fix kamatozású hitel cseréje fix kamatozásúra
d) változó kamatozású hitel cseréje változó kamatozásúra
18. Függ-e a kamatswap a hazai pénzpiac fejlettségétől?
a) igen, fejletlen pénzpiacon nem köthető a kínálat hiánya miatt
b) nem, mert a nemzetközi pénzpiacon megvalósítható
c) igen, mert egyes országokban a nagy kockázat miatt a szabályozás tiltja
d) igen, mert nagy volumenű üzleteket fejletlen pénzpiacon nem lehet megkötni