KURZUS: Nemzetközi tőkepiac

MODUL: Devizakockázatok és kockázatkezelés

6. lecke: Nemzetközi beruházási és finanszírozási döntések

Olvassa el és tanulja meg a tananyag 7. Nemzetközi beruházási és finanszírozási döntések című fejezetéből az alábbi részeket:

  • Nemzetközi beruházási döntések
  • Nemzetközi finanszírozási döntések
Összefoglalás

Ez a lecke a mikrogazdasági megközelítésben, a vállalatok szempontjából foglalkozik a nemzetközi beruházási és finanszírozási döntésekkel. Azokat a tényezőket tekinti át, amelyeket a vállalatoknak külföldi beruházási döntéseikben figyelembe kell venniük. Ezeket a módszereket kiegészíti az abból adódó pótlólagos kockázati és egyéb tényezőkkel, hogy a beruházásra nem a vállalati vezetés által ismert hazai környezetben kerül sor, hanem más országban, a hazaitól eltérő környezetben.

A vállalati pénzgazdálkodás céljai és területei tekintetében nincs különbség a csak a hazai piacon működő, illetve a nemzetközi vállalat között. A külföldi szervezeti egységek vagy leányvállalatok ugyanakkor más országok pénzügyi és finanszírozási környezetében működnek. Ennek következtében egyrészt jövedelmezőségüket olyan tényezők is befolyásolják, amilyenekkel a belföldön működő vállalatoknak nem kell számolniuk. Másrészt a nemzetközi jelenlét módosítja a tőkebevonás feltételeit és költségeit a kizárólag belföldön működő vállalat tőkeköltségeihez képest. A nemzetközi finanszírozás nemzetközi hitelbevonás, nemzetközi projektfinanszírozás, helyi hitelpiacról történő finanszírozás és nemzetközi részvénytőke-jegyzés formáját ölti.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg a külföldi beruházás fogalmát és fajtáit!
  • Tanulmányozza a beruházás értékelés fajtáit!
  • Nézze meg alaposan a nettó jelenérték formulát és annak használatát!
  • Hasonlítsa össze a beruházások piaci és egyedi kockázatának érvényesítését!
  • Tanulja meg a vállalati hitelfelvétel fogalmát és formáit!
  • Hasonlítsa össze a nemzetközi finanszírozás árfolyam-kockázatait és azok fedezési technikáit!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Listából képes felismerni a közvetlen külföldi beruházás fogalmát, fajtáit, a beruházás-értékelés formáit, különös tekintettel a nettó jelenérték formulára és fajtáira, továbbá annak használatát, beleértve a beruházások piaci és egyedi kockázatai érvényesítését.
  • Felsorolásból képes kiválasztani a nemzetközi vállalati hitelfelvétel fogalmát, formáit, a nemzetközi finanszírozás árfolyam-kockázatait és azok fedezési technikáit.
Kulcsfogalmak

közvetlen külföldi beruházás, nettó jelenérték, módosított nettó jelenérték, diszkontráta, tőkeköltség, visszkereset nélküli finanszírozás, korlátozott visszkeresettel történő finanszírozás, nemzetközi Fischer-hatás, euro-hitel-piac, lebegő kamatozás, LIBOR, külföldi kötvény, eurokötvény

Válaszolja meg a tankönyvben is megtalálható alábbi ellenőrző kérdéseket!

1.Ismertesse a nemzetközi beruházási döntések jellemzőit, kritériumait!
2.Ismertesse a nemzetközi hitelbevonás fő vonásait!
3.Mit tud a nemzetközi projektfinanszírozásról és a külföldi leányvállalatok helyi piacon történő hitelfelvételéről?
Önellenőrző tesztek
1. Mi a közvetlen külföldi beruházás?
a) termelőeszközökbe történő befektetés külföldön
b) egy gazdálkodó szervezet termelő egységet alapít külföldön
c) egy vállalat szolgáltató céget alapít külföldön
d) egy vállalat termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytató egységet hoz létre külföldön
2. Mi az intern jellegű közvetlen külföldi beruházás?
a) fióküzem, termelő vagy összeszerelő üzem alapítása
b) meglévő külföldi vállalat felvásárlása
c) meglévő külföldi cég felvásárlása vagy új üzem létrehozása
d) meglévő külföldi vállalat részleges vagy teljes megszerzése
3. Mi az extern jellegű közvetlen külföldi beruházás?
a) fióküzem, termelő vagy összeszerelő üzem alapítása
b) meglévő külföldi vállalat felvásárlása
c) meglévő külföldi cég felvásárlása vagy új üzem létrehozása
d) meglévő külföldi vállalat részleges vagy teljes megszerzése
4. Mely módszert alkalmazzák a külföldi befektetők a beruházások értékelésére a leggyakrabban?
a) megtérülési idő
b) jelenérték
c) nettó jelenérték, módosított nettó jelenérték
d) a g-módszer
5. Min alapul a nettó jelenérték formula?
a) a ráfordításokat hasonlítja össze a költségekkel
b) a pénzbeáramlásokat hasonlítja össze a pénzkiáramlásokkal
c) a jövőben várható pénzáramlásokat hasonlítja össze a jelenben befektetett tőkével
d) a múltbeli pénzáramlásokat hasonlítja össze a befektetett tőkével
6. A nettó jelenérték formula alapján mikor fogadható el egy beruházás?
a) ha a nettó jelenérték pozitív
b) ha a nettó jelenérték negatív
c) ha a nettó jelenérték nulla
d) ha a pénzbeáramlások meghaladják a pénzkiáramlásokat
7. Melyik szinten lehet értékelni a külföldi beruházás jövedelmezőségét a nettó jelenérték alapján?
a) az anyavállalat szintjén
b) a külföldi beruházás szintjén
c) makro- és mikrogazdasági szinten
d) a külföldi beruházás és az anyavállalat szintjén
8. Melyik igaz és hamis a következő megállapítások közül?
a) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján önmagában értékelik, akkor a projekt az anyavállalattól független egység
b) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján önmagában értékelik, akkor a beruházást nem a fogadó ország pénznemében határozzák meg
c) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján az anyavállalat szintjén értékelik, akkor figyelembe veszik a beruházásnak a teljes vállalati cash flow-ra gyakorolt hatását
d) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján önmagában értékelik, akkor nem veszik figyelembe a beruházásnak a teljes vállalati cash flow-ra gyakorolt hatását
9. A nemzetközi beruházási döntések kapcsán tesszük az alábbi megállapításokat. Jelölje mindegyiknél, hogy igaz vagy hamis.
a) a cash flow áramlást ugyanúgy érintik az anyavállalat által kamat fejében nyújtott hitelek és a fizetés ellenében rendelkezésre bocsátott szolgáltatások
b) ha a beruházást önmagában értékelik, akkor az anyavállalat csak azt a nyereséget és/vagy osztalékot számíthatja be a beruházásból származó cash flow-ba, amely ténylegesen beérkezik hozzá
c) ha a cash flow-t az anyavállalat valutájában számolják, a leányvállalat országa valutájának leértékelődése kedvezően érinti az anyacég jövőbeli bevételeit és likviditását
d) a külföldi beruházásra ható országspecifikus tényező az anyavállalat országának inflációs rátája
10. Miben juttatják érvényre a külföldi beruházók az anyavállalat számára jelentkező kockázati többletet a nettó jelenérték formula alkalmazásakor?
a) a diszkontrátában
b) a cash flow-ban
c) a kockázatmentes kamatláb megemelésében
d) a beruházás megtérülési idejében
11. Miben juttatják érvényre a beruházók a külföldi beruházás egyedi kockázatát a nettó jelenérték formula alkalmazásakor?
a) a diszkontrátában
b) a cash flow-ban
c) a kockázatmentes kamatláb megemelésében
d) a beruházás megtérülési idejében
12. Párosítsa a következő megállapításokat! Írja be megfelelő a számot a mezőbe!

1= egységes világméretű tőkepiac
2= tökéletesen szegmentált tőkepiac
3= kockázati többlet érvényesítése a diszkontrátában
4= kockázati többlet érvényesítése a cash flow-ban

a beruházás piaci kockázata
a tőkeköltség beruházás szintjén történő érvényesítése
a projekt egyedi kockázata
a tőkeköltség vállalatcsoport szintjén történő érvényesítése

13. Miben tér el a nemzetközi gyakorlatban használt módosított nettó jelenérték formula a nettó jelenérték formulától?
a) korrigálja az éves cash flow-k értékét az inflációval
b) korrigálja az éves cash flow-k értékét a kockázatmentes kamatlábbal
c) korrigálja az éves cash flow-k értékét a beruházást az adott évben érintő pénzügyi kockázatból eredőhatással
d) korrigálja az éves cash flow-k értékét az anyavállalat és a leányvállalat országa kamatlábának a különbségével
14. Mi a csak belföldön működő vállalat tőkeköltsége?
a) a saját és a külső forrásból származó tőke költségének számtani átlaga
b) a saját és a külső forrásból származó tőke költségének mértani átlaga
c) a saját és a külső forrásból származó tőke költségének összege
d) a saját és a külső forrásból származó tőke költségének súlyozott számtani átlaga
15. Melyik cégek folyamodnak rendszerint beruházási forrásigényük kielégítése végett nemzetközi hitelfelvételhez?
a) amelyek sekély pénzügyi piaccal rendelkező országban működnek
b) bármelyik cég
c) kisvállalatok
d) közepes méretű cégek.
16. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely nemzetközi finanszírozási esetekben van árfolyamkockázat.
a) a pénzbeáramlás devizájában történik a finanszírozás
b) a finanszírozás a várt pénzbeáramlása devizájától eltérő devizában történik határidős vagy swap fedezéssel
c) a finanszírozás a várt pénzbeáramlása devizájától eltérő devizában történik határidős vagy swap fedezés nélkül
17. Értékesíthetik-e az eurokötvényt abban az országban, ahol azt kibocsátják?
a) igen, minden megkötés nélkül
b) nem, semmilyen körülmény nem teszi lehetővé
c) a kibocsátást követő fél évig nem, utána igen
d) a kibocsátást követő fél évig igen, utána nem
18. Melyik igaz a következő, visszkereset nélküli nemzetközi projektfinanszírozásra vonatkozó megállapítások közül?
a) a hitelező viseli a beruházás összes kockázatát
b) nem a hitelező viseli a beruházás összes kockázatát
c) a hiteltörlesztés egyik fedezete az adott beruházás jövőbeli cash flowja
d) a hiteltörlesztés fedezete a cég vagyona és maga a beruházás
19. Az alábbiak közül mit nem kell figyelembe venni a külföldi hitelfinanszírozás költségei között?
a) a külföldi hitel kamatlába
b) a lehetséges árfolyamváltozások
c) az inflációs ütemek eltéréseiből adódó hatások
d) a beruházás megtérülési ideje
20. Az anyavállalat miért részesíti előnyben a politikai szempontból kockázatos országban működő leányvállalatának finanszírozásakor a hosszú lejáratú hitelt a tőkejuttatással szemben?
a) egyszerűbb a technikai kivitelezés
b) a fogadó ország könnyebben akadályozhatja az osztalékutalást és a profittranszfert, mint a kamatfizetést
c) jobb az optikája, mert a kamatfizetés nem rontja a fogadó ország fizetési mérlegét, míg az osztalék- és profittranszfer igen
d) kamatfizetés esetén az anyavállalat likviditása javul