KURZUS: Nemzetközi tőkepiac

MODUL: Devizakockázatok és kockázatkezelés

5. lecke: Devizapiaci kockázatok és kitettség, országkockázatok

Olvassa el és sajátítsa el a tananyag 7. Devizapiaci kockázatok és kitettség című fejezetéből az alábbi részeket:

  • Devizakockázat és árfolyamkockázatnak való kitettség
  • Az árfolyam-kockázati pozíció fajtái
  • Az árfolyamkockázat fedezése

Olvassa el tananyag 8. Országkockázatok, nemzetközi hitelminősítők című fejezetét!

Összefoglalás

Minden olyan ügyletben, ahol valamilyen pénzügyi változóval (kamatláb vagy árfolyam) kerülnek függőségi kapcsolatba a gazdasági szereplők, bizonytalanokká válnak a kalkulációk. Ez fokozottan érvényes az árfolyamokra. Ahogy a külkereskedelmi tranzakciókon realizált nyereség a verseny erősödésével párhuzamosan egyre csökken, úgy válnak a vállalatok és a vállalati eredmények egyre érzékenyebbé már a csekélyebb árfolyam-ingadozásokra is. Ez a lecke először a devizapiaci kockázatok fajtáit tekinti át. A lecke második része az országkockázatokat és azok minősítését, valamint az értékpapírok minősítését tárgyalja.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg a kockázat fogalmát!
  • A kockázatról tanultakra támaszkodva jegyezze meg a devizakockázat fogalmát!
  • Tanulja meg az árfolyam-kockázatnak való kitettség fogalmát!
  • Keresse ki és tanulja meg a vállalati szintű és a globális árfolyam-kockázati pozíció fajtáit!
  • Jegyezze meg, mit mutat a globális árfolyam-pozíció.
  • Hasonlítsa össze egymással a könyvviteli és a gazdasági-üzleti kockázatot!
  • Jegyezze meg, mikor jönnek létre a tranzakciós kockázat nyomán árfolyamvesztéségek és nyereségek
  • Tanulja meg a kockázati pozíció elleni védekezés eszközeit.
  • Jegyezze meg a kockázati pozíció megszüntetésének és fedezésének módszereit!
  • Tanulja meg az országkockázat fogalmát!
  • Nézze meg a tananyagban az országkockázati besorolásokat!
  • Tanulmányozza az országkockázati besorolások változásának a következményeit!
  • Fogalmazza meg, mire valók a kockázati besorolások
  • Jegyezze meg, hogy általában, és a GMU-ban mi igaz az államcsődre
  • Fogalmazza meg, mi a hitelminősítők feladata
  • Fogalmazza meg, mi lehet egyes értékpapírok eltérő értékelésének az oka.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Listából képes felismerni a kockázat, azon belül az árfolyamkockázat, az árfolyam-kockázatnak való kitettség fogalmát.
  • Listából képes kiválasztani a vállalati szintű és a globális árfolyam-kockázati pozíció különböző fajtáit, a könyvviteli és a gazdasági-üzleti kockázatot, illetve kitettség fogalmát és következményeit.
  • Felsorolásból ki tudja választani, mikor jönnek létre a tranzakciós kockázat nyomán árfolyamvesztéségek és nyereségek
  • Listából képes kiválasztani a kockázati pozíció elleni védekezés eszközeit, megszűntetésének és fedezésének módszereit.
  • Felsorolásból képes kiválasztani az országkockázat fogalmát és az országkockázati besorolásokat, illetve azok következményeit.
  • Felsorolásból ki tudja választani, mi a hitelminősítők feladata
  • Felsorolásból ki tudja választani, mire valók a kockázati besorolások
  • Felsorolásból ki tudja választani hogy általában, és a GMU-ban mi igaz az államcsődre
  • Felsorolásból ki tudja választani, mi lehet egyes értékpapírok eltérő értékelésének az oka.
Kulcsfogalmak

árfolyamkockázat, árfolyamkockázatnak való kitettség, árfolyam-kockázati pozíció, globális árfolyam-pozíció, árfolyamkockázat könyvviteli vetületben, számviteli kitettség, árfolyamkockázat gazdasági-üzletpolitikai vetületben, konverziós (tranzakciós) kockázat, mérleg-összevonási kockázat, átértékelési kockázat, gazdasági kitettség, országkockázat, transzferkockázat, politikai kockázat, hitelminősítés, nemzetközi hitelminősítő ügynökségek, kockázati besorolások, kockázati felár, ki nem segítési klauzula, államcsőd, hitelminősítés,

Válaszolja meg a tankönyvben is megtalálható alábbi ellenőrző kérdéseket!

1.Ismertesse az árfolyamkockázat és a kitettség fogalmát!
2.Ismertesse az árfolyam-kockázati pozíció fajtáit!
3.Ismertesse az árfolyamkockázat fedezésének módszereit
4.Ismertesse az országkockázat fogalmát, összetevőit és egyéb jellemzőit!
5.Mit tud az értékpapírok minősítéséről?
Önellenőrző tesztek
1. Mi az árfolyamkockázat?
a) a devizaárfolyamok változásából adódó veszteség
b) a devizaárfolyamok változásából adódó nyereség
c) a különböződevizák átváltási árfolyamának ingadozásai miatt keletkezett üzleti kockázat
d) a devizaárfolyamok bizonytalanságából adódó veszteség vagy nyereség
2. Mi a kockázat?
a) aszimmetrikus fogalom
b) nulla összegű játék, az egyik fél nyeresége a másik fél vesztesége
c) a várható hozamok szórása
d) a várható hozamok változása
3. Mi az árfolyamkockázatnak valókitettség?
a) ha a devizaárfolyamok változása csökkenti egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
b) ha a devizaárfolyamok változása növeli egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
c) ha a devizaárfolyamok változása növeli vagy csökkenti egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
d) ha a devizaárfolyamok csökkenése növeli egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
4. Vállalati szinten mit jelent az árfolyam-kockázati pozíció?
a) a devizában fennálló követelések és tartozások, illetve az aktívák és passzívák szaldója
b) a devizában fennálló követelések és passzívák szaldója
c) a devizában fennállótartozások és aktívák szaldója
d) a devizában fennálló követelések és tartozások szaldója
5. Mi a globális árfolyam-kockázati pozíció?
a) a z árfolyam-pozíció minden devizára összesítve vonatkozik
b) az árfolyam-pozíció devizanemenként kerül megállapításra
c) az árfolyam-pozíció globálisan kerül megállapításra
d) az árfolyam-pozíció a főbb devizákra kerül megállapításra
6. Mit mutat a globális árfolyam-pozíció?
a) a vállalati portfolió koncentráltságát
b) a vállalati portfolió diverzifikáltságát
c) a tényleges kockázat nagyságát
d) a tényleges kockázat nagyságát és a vállalati portfolió diverzifikáltságát
7. Kapcsolja össze a következő fogalmakat! Írja be megfelelő a számot a mezőbe!

1= könyvviteli kockázat
2=gazdasági-üzleti kockázat

konverziós kockázat
átértékelési kockázat
mérleg-összevonási kockázat
azon árfolyamváltozások hatásai, amelyek a vállalat nettó jelenértékének változását okozzák

8. Mikor jönnek létre a tranzakciós kockázat nyomán árfolyamvesztéségek és nyereségek?
a) az üzlet megkötésétől kezdve
b) minden pillanatban
c) az üzletek lezárásakor, azok lekönyvelésekor
d) a vállalati beszámolók elkészítésekor
9. Mi nem jellemzi az alábbiak közül a gazdasági kitettséget?
a) könnyű számszerűsíteni
b) nehéz számszerűsíteni
c) rövid távú cash-flow kockázatot tartalmaz
d) hosszú távú cash-flow kockázatot tartalmaz
10. Mivel lehet a gazdasági kitettséget megszüntetni?
a) a szokásos árfolyam-kockázatot semlegesítő eszközökkel
b) a marketing és a termelési stratégia körébe tartozó lépésekkel
c) fedezeti ügyletekkel
d) opciókkal
11. Mit jelent a kockázat fedezése?
a) adott valutában kialakult kockázati pozíció védelme
b) adott valutában kialakult kockázati pozíció likvidálása
c) adott valutában kialakult kockázati pozíció elkerülése
d) adott valutában kialakult kockázati pozíció fenntartása
12. Miből áll az országkockázat?
a) transzferkockázat, politikai kockázat
b) politikai kockázat, gazdasági kockázat
c) gazdasági kockázat, pénzügyi kockázat
d) gazdasági, pénzügyi és politikai kockázat
13. Mire jók a kockázati besorolások?
a) megmondják, hogy érdemes-e az adott országgal kereskedni
b) támpontokat adnak egy-egy ügylet kockázatainak és kockázati felárának megállapításához
c) mérik a pénzügyi kockázatokat
d) mérik a pénzügyi és gazdasági kockázatokat
14. Mi a szuverén kockázat?
a) értékpapír-kockázat
b) országkockázat
c) politikai kockázat
d) gazdasági-pénzügyi kockázat
15. Elképzelhető-e az államcsőd általában és a Gazdasági és Monetáris Unióban (GMU)?
a) mindkét esetben igen
b) általában igen, a GMU-ban nem
c) egyik esetben sem
d) általában nem, a GMU-ban igen
16. Mi a hitelminősítők feladata?
a) meghatározott értékpapírok kockázatainak nyomon követése azok élettartama alatt
b) meghatározott értékpapírok értékelése a kibocsátás előtt
c) az értékpapír-kibocsátás végrehajtása
d) befektetők szervezése
17. Mi lehet az oka annak, hogy az egyes hitelminősítők egymástól eltérően értékelnek bizonyos értékpapírokat?
a) eltérő minősítési skála
b) eltérő módszertan
c) eltérő minősítési skála és módszertan
d) természetes jelenség, mást gondolnak ugyanarról az értékpapírról, szisztematikus eltérés lehetséges