KURZUS: Nemzetközi tőkepiac

MODUL: Devizakockázatok és kockázatkezelés

II. modulzáró feladatok

1. Mi a kockázat?
a) aszimmetrikus fogalom
b) nulla összegű játék, az egyik fél nyeresége a másik fél vesztesége
c) a várható hozamok szórása
d) a várható hozamok változása
2. Mi az árfolyamkockázatnak való kitettség?
a) ha a devizaárfolyamok változása csökkenti egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
b) ha a devizaárfolyamok változása növeli egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
c) ha a devizaárfolyamok változása növeli vagy csökkenti egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
d) ha a devizaárfolyamok csökkenése növeli egy pénzügyi eszköz, kötelezettség vagy várható pénzügyi áramlás hazai pénznemben kifejezett nyereségét
3. Kapcsolja össze a következő fogalmakat! Írja be a mezőbe a megfelelő számot!

1= könyvviteli kockázat
2= gazdasági-üzleti kockázat

konverziós kockázat
átértékelési kockázat
mérleg-összevonási kockázat
azon árfolyamváltozások hatásai, amelyek a vállalat nettó jelenértékének változását okozzák

4. Mivel lehet a gazdasági kitettséget megszüntetni?
a) a szokásos árfolyam-kockázatot semlegesítő eszközökkel
b) a marketing és a termelési stratégia körébe tartozó lépésekkel
c) fedezeti ügyletekkel
d) opciókkal
5. Mi a szuverén kockázat?
a) értékpapír-kockázat
b) országkockázat
c) politikai kockázat
d) gazdasági-pénzügyi kockázat
6. Mi lehet az oka annak, hogy az egyes hitelminősítők egymástól eltérően értékelnek bizonyos értékpapírokat?
a) eltérő minősítési skála
b) eltérő módszertan
c) eltérő minősítési skála és módszertan
d) természetes jelenség, mást gondolnak ugyanarról az értékpapírról, szisztematikus eltérés lehetséges
7. Melyik igaz és hamis a következő megállapítások közül?
a) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján önmagában értékelik, akkor a projekt az anyavállalattól független egység
b) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján önmagában értékelik, akkor a beruházást nem a fogadó ország pénznemében határozzák meg
c) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján az anyavállalat szintjén értékelik, akkor figyelembe veszik a beruházásnak a teljes vállalati cash flow-ra gyakorolt hatását
d) ha a beruházást a nettó jelenérték formula alapján önmagában értékelik, akkor nem veszik figyelembe a beruházásnak a teljes vállalati cash flow-ra gyakorolt hatását
8. Mire szolgál a fizetések előrehozatala vagy késleltetése a devizagazdálkodási stratégiában?
a) a kamatláb-kockáaztok mérséklésére
b) az árfolyam-kockázatok csökkentésére
c) a készpénzgazdálkodás javítására, a készpénzkészlet csökkentésére
d) a költségek csökkentésére
9. Mi jellemzi a bilaterális bruttósítást?
a) vállalat-párok között működik
b) a vállalatok pénzáramlásukat a partnerrel lebonyolított eladások vagy vásárlások közül a nagyobb összegűvel csökkentik
c) nem veszik figyelembe a vállalatcsoport más tagjaival szemben fennálló nettó párosítást
d) legfőbb gyakorlati problémája az elszámolás alapjául szolgáló deviza kiválasztása
10. Hogyan jár el az az exportőr, amely jövőbeli exportbevételének forintösszegét ma szeretné biztosítani?
a) mivel hosszú pozíciója van, ezért határidős rövid pozíciót nyit, azaz az exportbevételével megegyező mennyiségű devizát ad el a határidős piacon
b) mivel hosszú pozíciója van, ezért határidős hosszú pozíciót nyit, azaz az exportbevételével megegyező mennyiségű devizát vesz a határidős piacon
c) mivel rövid pozíciója van, ezért határidős hosszú pozíciót nyit, azaz exportbevételével megegyező mennyiségűm devizát vesz a határidős piacon
d) mivel rövid pozíciója van, ezért határidős rövid pozíciót nyit, azaz exportbevételével megegyező mennyiségűm devizát ad el a határidős piacon
11. Az alábbi tényezők közül mitől nem függ az opciós díj nagysága?
a) a lejáratnapja
b) az adott deviza volatilitása
c) a kötési árfolyam és a jelenlegi devizaárfolyam viszonya
d) az infláció és a rövid lejáratú kamatláb várható alakulása
12. Milyen ügyleteket használnak a nemzetközi gyakorlatban a rövid lejáratú devizahitelek árfolyam-kockázatának mérséklésére?
a) swap ügyleteket
b) futures ügyleteket
c) forward ügyleteket
d) devizaopciókat
13. A magyar bankok forward ügyleteket akkor kötnek, ha a rövid lejáratú devizahitel futamideje fél évnél kevesebb. Hogyan lehet mégis fél évnél hosszabb lejáratú devizahitelt forward ügylettel fedezni?
a) sehogy
b) féléves forwardot kötnek, majd lejáratkor azt továbbgörgetik
c) féléves forwardot kötnek, majd annak lejáratakor swap ügyletet kötnek
d) féléves forwardot kötnek, majd annak lejáratakor futures ügyletet kötnek
14. Mi a devizaswap lényege?
a) a felek elcserélik egymással a különböző devizában fennálló hiteleiket
b) a felek elcserélik egymással két különböző devizában denominált hitel jövőbeli pénzáramlásait
c) a felek elcserélik egymással a különböző devizában fennálló tartozásaikat
d) a felek elcserélik egymással a különböző kamatozású hiteleiket
15. Mi a keresztárfolyam-swap lényege a magyar gazdasági szereplők szempontjából?
a) nem más, mint egy devizaswap, azzal az eltéréssel, hogy mindkét deviza a forint szempontjából idegen
b) ugyanaz, mint a devizaswap
c) szintetikus swap ügylet
d) szintetikus forward ügylet