KURZUS: Nemzetközi tőkepiac

MODUL: A devizaárfolyamok alakulása

10. lecke: A Balassa-Samuelson hatás

Olvassa el és tanulja meg a tananyag 6. A Balassa-Samuelson-elmélet, a reálárfolyam mutatók és a versenyképesség című fejezetből az alábbi részeket:

  • A Balassa-Samuelson-hatás
  • Reálárfolyam-indexek
  • Magyarország nemzetközi versenyképessége a reálárfolyam-indexek alapján
Összefoglalás

A Balassa-Samuelson-elmélet vagy Balassa-Samuelson-hatás az alacsonyabb gazdasági fejlettségi szintű országok alacsonyabb árszínvonalának és nemzeti valutái felértékelődésének magyarázatára született elmélet. Eredetileg a fejlődő országokra alkalmazták az 1960-as évtizedben, de a közép- és kelet-európai országok árszínvonala és árfolyam-alakulása is leírható vele, ezért volt olyan népszerű a piacgazdaságba való átmenet egyes jelenségeinek magyarázatában 1989 után. Az elmélet a Gazdasági és Monetáris Unióban jelen lévő ár- és árfolyamtrendekre is érvényes.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Jegyezze meg a Balassa-Samuelson-elmélet alapjait, alkotóelemeit, feltételezéseit, hatásait és hatásmechanizmusait!
  • Keressen összefüggéseket a gazdasági fejlettség szint, a termelékenység, az ár- és bérszínvonal és az árfolyam-alakulás között!
  • Tanulja meg a különféle reálárfolyam-mutatókat!
  • Jegyezze meg az egyes reálárfolyam-mutatók használatának korlátait, előnyeit és hátrányait!
  • Keresse meg, hogy az egyes reálárfolyam-mutatók és azok változása hogyan tükrözi a Keresse ki a tananyag megadott részéből a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét meghatározó tényezőket!
  • Keresse ki a relatív nemzetközi versenyképességet biztosító bérpolitikával szembeni követelményeket! nemzetközi versenyképességet!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Felsorolásból ki tudja választani a alapjait.
  • Felsorolásból képes kiválasztani a tradeable és a non-tradeable szektor fogalmát, és jellemzőit.
  • Felsorolásból képes kiválasztani a tradeable és a non-tradeable szektor valamint a munkaerő termelékenysége közötti összefüggést.
  • Felsorolásból képes kiválasztani a tradeable és a non-tradeable szektor valamint a termékek ára közötti összefüggést.
  • Felsorolásból képes kiválasztani Balassa-Samuelson-elmélet feltételezéseit.
  • Felsorolásból képes kiválasztani Balassa-Samuelson hatás legfőbb gyengeségét.
  • Párosítani tudja az egyes árfolyamindexekhez azok fogalmát és korlátait.
  • Az árfolyamindex és a versenyképesség összefüggésére vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak.
  • Felsorolásból képes kiválasztani a vásárlóerő-paritás alapú reálárfolyam számításának módját.
  • Felsorolásból képes kiválasztani az árfolyamparitás és a vásárlóerő-paritás megkülönböztetésének jelentőségét.
Kulcsfogalmak

Balassa-Sameulson-hatás, tradeable szektor, non-tradeable szektor, termelékenység, termelékenységi különbség, nominális és reál felértékelődés, deflátor, fogyasztói árindex alapú reál árfolyamindex, termelői árindex alapú reál árfolyamindex, egységnyi munkaerőköltség alapú reál árfolyamindex, árfolyamparitás, vásárlóerő-paritás,

Válaszolja meg a tankönyvben is megtalálható alábbi ellenőrző kérdéseket!

1.Ismertesse a Balassa-Samuelson-hatást!
2.Ismertesse a reál árfolyamindexeket!
3.Mit tud Magyarország relatív nemzetközi versenyképességéről a termelékenységi mutatószámok és a reálárfolyam-indexek alapján az1989 és 2004 közötti időszakban?
Önellenőrző kérdések
1. Min alapul a Balassa-Samulson-hatás vagy elmélet?
a) a tradeable és a non-tradeable szektor elválasztásán
b) a tradeable és a non-tradeable szektor elválasztásán és a két szektor termelékenységi különbségén
c) a tőke- és a munka-intenzív szektor elválasztásán
d) a hazai és a nemzetközi verseny megkülönböztetésén és a kettő közötti termelékenységi különbségen
2. Mi a tradeable szektor a Balassa-Samuelson-elmélet szerint?
a) az iparcikkeket előállító szektor
b) a szolgáltató szektor
c) a nemzetközi kereskedelembe bekerülő termékeket és szolgáltatásokat előállító és a nemzetközi versenynek kitett szektor
d) az a szektor, amelynek termékei és szolgáltatásai nem kerülnek be a nemzetközi kereskedelembe és nincsenek kitéve a világpiaci versenynek
3. Mi a non-tradeable szektor?
a) az iparcikkeket előállító szektor
b) a szolgáltató szektor
c) a nemzetközi kereskedelembe bekerülő termékeket és szolgáltatásokat előállító és a nemzetközi versenynek kitett szektor
d) az a szektor, amelynek termékei és szolgáltatásai nem kerülnek be a nemzetközi kereskedelembe és nincsenek kitéve a világpiaci versenynek
4. Melyik szektorban nő a termelékenység gyorsabban?
a) a tradeable szektorban
b) a non-tradeable szektorban
c) egyformán nő a tradeable és a non-tradeable szektorban
d) nem lehet általánosítani, hol a tradeable, hol a non-tradeable szektorban, a gazdasági növekedés hajtóerőitől függően
5. Válassza ki az alábbi megállapítások közül a helyeset!
a) a tradeable szektor tőkeintenzívebb, mint a non-tradeable szektor
b) a non-tradeable szektor tőkeintenzívebb, mint a tradeable szektor
c) a tradeable szektor munkaintenzívebb, mint a non-tradeable szektor
d) a tradeable és a non-tradeable szektor között nincs különbség a tőke- és a munkaerő-intenzitás alapján
6. Válassza ki az alábbi megállapítások közül a helyeset!
a) a tradeable szektor munkaintenzívebb, mint a non-tradeable szektor
b) a non-tradeable szektor munkaintenzívebb, mint a tradeable szektor
c) a non-tradeable szektor tőkeintenzívebb, mint a tradeable szektor
d) a tradeable és a non-tradeable szektor között nincs különbség a tőke- és a munkaerő-intenzitás alapján
7. Melyik szektorban termelékenyebb a munkaerő?
a) a tradeable szektorban
b) a non-tradeable szektorban
c) nincs különbség a tradeable és a non-tradeable szektor között
d) nem lehet általánosítani, hol a tradeable, hol a non-tradeable szektorban, a gazdasági növekedés hajtóerőitől függően
8. Válassza ki az alábbi megállapítások közül a helyeset a Balassa-Samuelson-elmélettel kapcsolatban!
a) a munkaerő a fejlettebb országok tradeable szektorában termelékenyebb, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
b) a munkaerő a fejlettebb országok tradeable szektorában kevésbé termelékeny, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
c) a munkaerő a fejlettebb országok non-tradeable szektorában sokkal termelékenyebb, mint az elmaradott országok non-tradeable szektorában
d) a munkaerő a fejlettebb országok non-tradeable szektorában termelékenyebb, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
9. Az alábbiak közül melyik feltételezéssel él a Balassa-Samuelson-elmélet?
a) a tradeable szektor termékeinek ára minden országban azonos
b) a non-tradeable szektor termékeinek ára minden országban azonos
c) a tradeable szektor termékeinek ára a fejlettebb országokban magasabb, mint az elmaradott országokban
d) a non-tradeable szektor termékeinek ára az elmaradott országokban magasabb, mint a fejlett országokban
10. Az alábbiak közül melyik feltételezéssel nem él a Balassa-Samuelson-elmélet?
a) a munkaerő a fejlettebb országok tradeable szektorában termelékenyebb, mint az elmaradott országok tradeable szektorában
b) a termelékenység gyorsabban nő a non-tradeable szektorban, mint a tradeable szektorban
c) a munkaerőpiac nagyon rugalmas
d) a tradeable és a non-tradeable szektorban kiegyenlítődik a tőke és a munka profitabilitása
11. Melyik következtetés nem helyes a Balassa-Samuelson-elmélettel kapcsolatban?
a) a tradeable szektorban a termelékenység javulása béremelést tesz lehetővé a relatív nemzetközi versenyképesség romlása és az inflációs nyomás erősödése nélkül
b) a szolgáltatások ára trendszerűen emelkedik az iparcikkekéhez képest
c) az iparcikkek ára trendszerűen emelkedik a szolgáltatásokéhoz képest
d) a fejlettebb országokban a non-tradeable szektor árszínvonala magasabb, mint az elmaradottabb országokban
12. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik igaz és melyik hamis a Balassa-Samuelson-elmélettel összefüggésben.
a) ha a tradeable és a non-tradeable szektor közötti termelékenységi különbségek tartósan fennmaradnak, akkor az iparcikkek ára trendszerűen emelkedik a szolgáltatásokéhoz képest
b) a non-tradeable szektorban a fejlett és az elmaradott országok közötti termelékenységi különbségek elhanyagolhatóak
c) a tradeable szektorban a fejlett és az elmaradott országok közötti termelékenységi különbségek elhanyagolhatóak
d) a tradeable szektorban a munkabérek emelése minden esetben inflációs hatású
13. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik igaz és melyik hamis a Balassa-Samuelson-elmélettel összefüggésben.
a) a tradeable szektorhoz képest a non-tradeable szektor alacsonyabb termelékenységjavulási üteme folyamatos inflációs nyomást közvetít a gazdaságba
b) lebegő árfolyam esetén a horgonyvaluta országához viszonyított inflációs és kamatlábkülönbségek külföldi tőkebeáramlást indukálnak, ami hozzájárul a nemzeti valuta leértékelődéséhez
c) a tradeable és a non-tradeable szektor közötti termelékenységi különbség nagyobb az elamradott országokban, mint a fejlettekben
d) a Balassa-Samuelson-hatással kapcsolatos felértékelődési nyomás csak a nominális árfolyamokban jelenik meg
14. Mi a Balass-Samuelson-hatás legfőbb gyengesége?
a) a feltételezései nem igazolódtak az életben
b) a gazdaság tradeable és non-tradeable szektorra bontása nem egyértelmű
c) a munkabérek lefelé nem merevek
d) az elmélet által jelzett valutafelértékelődés nem következik be
15. Kapcsolja össze az alábbi fogalmakat! Írja be a megfelelő számot a mezőbe!

1= fogyasztói árindex alapú reál árfolyamindex
2= termelői ár alapú reál árfolyamindex
3= egységnyi munkaerőköltség alapú reál árfolyamindex

azt mutatja, mely piacokra érdemes termelni
méri az idegenforgalom versenyképességét is
azt mutatja, mely gazdaságban érdemes termelni

16. Kapcsolja a két reál árfolyamindex valamelyikéhez az alábbi korlátokat! Írja be a megfelelő számot a mezőbe!

1= fogyasztói árindex alapú reál árfolyamindex
2= termelői ár alapú reál árfolyamindex

nem veszi figyelembe a helyettesítési hatást
olyan hatást is tükrözhet, amely nem jelentkezik a partner országokban, így nem hozható kapcsolatba a nemzetközi versenyképességgel
nem veszi figyelembe a termékek minőségének javulását

17. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik igaz és melyik hamis.
a) a reál árfolyamindex erősödése a nemzetközi versenyképesség romlására utal
b) a reál árfolyamindex gyengülése a nemzetközi versenyképesség romlására utal
c) a reál árfolyamindex erősödése a nemzetközi versenyképesség erősödésére utal
d) a reál árfolyamindex változatlansága a nemzetközi versenyképesség romlására utal
18. Jelölje, hogy az alábbi megállapítások közül melyik igaz és melyik hamis.
a) az árfolyamparitás a nemzeti valuta éves átlagos piaci árfolyama vagy a mindenkori piaci árfolyam
b) a vásárlóerő-paritás a hazai árszínvonal és a nominális árfolyamon hazai valutában kifejezett külföldi árszínvonal hányadosa
c) ha a vásárlóerő-paritás 1-nél kisebb, akkor a nemzeti valuta felülértékelt
d) ha a vásárlóerő-paritás 1-nél nagyobb, akkor a nemzeti valuta alulértékelt
19. Hogyan számoljuk ki a vásárlóerő-paritás alapú reálárfolyamot?
a) a nominális árfolyamot elosztjuk a vásárlóerő-paritás mutatóval
b) a vásárlóerő-paritás mutatót megszorozzuk a nominális árfolyammal
c) a vásárlóerő-paritás mutatót elosztjuk a nominális árfolyammal
d) a nominális árfolyamból kivonjuk a vásárlóerő-paritás mutatót
20. Mi a leglényegesebb gyakorlati jelentősége az árfolyamparitás és a vásárlóerő-paritás megkülönböztetésének?
a) semmilyen
b) sajátos nemzetközi versenyelőny forrása
c) növeli a GDP volumenét
d) orientálja a gazdasági szereplőket
21. A Balassa-Samuelson-elmélet alapján milyen követelmény támasztható a bérpolitikával szemben?
a) a béremelések üteme egyezzen meg a termelékenységjavulás ütemével
b) a béremelések üteme haladja meg a termelékenységjavulás ütemét
c) a reálbéremelések üteme legfeljebb a termelékenységjavulás ütemével egyezzen meg
d) a reálbérek gyorsabban nőjenek, mint a termelékenység