KURZUS: Vállalati gazdaságtan

MODUL: A vállalat és a vállalat környezete

3. lecke: A vállalat környezete

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére:

  • Tanulmányozza a 3.1. pont szövegét és az ábrát, és jegyezze meg a környezeti tényezők nagy csoportjait!
  • Tanulmányozza a 3.2. pont szövegét, jegyezze meg a környezeti tényezők nagy csoportjaiba tartozó elemeket, valamint a főbb szervezet-típusokat!
  • Tanulmányozza a 3.3. pont szövegét, jegyezze meg a vállalati felelősségre és az üzleti etikára vonatkozó alapelveket!
  • Tanulmányozza a 3.4. pont szövegét és a példát! Jegyezze meg a környezeti tanulmányok elnevezését, a PEST-analízis alapelveit, a fő tényezőcsoportokat és az egyes csoportokban elhelyezett mutatókat.
  • A 3.5. pont szövege és a példa alapján jegyezze meg a stakeholderek csoportjait, a stakeholder-háló fő elemeit!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • a vállalati környezet nagy csoportjainak felismerésére, kiválasztására
  • a vállalati környezet nagy csoportjaiba tartozó elemek és az adott csoportba tartozó szervezet-típusok felismerésére, kiválasztására
  • a vállalati felelősségre és az üzleti etikára vonatkozó alapelvek felismerésére és kiválasztására
  • a PEST-analízis tényezőcsoportjainak felismerésére, a módszer végrehajtása során követett elvek kiválasztására
  • a vállalati stakeholderek befolyásolási formáinak felismerésére, kiválasztására, a vállalati stakeholderek felismerésére példákban
Tananyag
3.1. A környezet felosztása

A vállalat önálló, de állandó kapcsolatban van környezetével, a vállalatot sokféle külső hatás éri. Ezeket a külső hatásokat, mint környezeti tényezőket a szakirodalomban sokféleképpen csoportosítják.

Fogadjunk el egy, az átlagosnál részletesebb csoportosítást a következők szerint:

  • piaci környezet
  • társadalmi-szociológiai környezet
  • politikai környezet
  • gazdasági környezet
  • technológiai-infrastrukturális környezet
  • természeti és épített környezet
Vállalati környezet
4. ábra
3.2. A környezeti tényezők csoportjai
Piaci környezet

A vállalat működéséhez pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a piaci környezetről. Mivel vevőként és eladóként vagy szállítóként, szolgáltatást nyújtóként vagy igénybe vevőként számos piacon jelenünk meg, ezért a piaci viszonyok széles körű ismeretére van szükségünk. Jelentős a piaci vásárlóerő, a szokások, a szállítási, szerződési és a fizetési fegyelem ismerete. A piaci kapcsolatokban használjuk a versenytárs, a vevő, a vásárló, a másik oldalon pedig a szállító, szolgáltató, beszállító kifejezéseket. Általános a partner kifejezés használata, vevőre és szállítóra egyaránt.

Társadalmi-szociológiai környezet

A vállalat működését az adott ország vagy régió, esetleg település társadalmi szokásai, a demográfiai összetétel, a jellemző életstílus jelentős mértékben befolyásolják. Ebbe a körbe sorolható még az adott régió gazdasági kultúrája is, például bürokrácia és a korrupció mértéke. A vállalat számára fontos a támogató társadalmi környezet, mert ellenséges légkörben a teljesítmény gyengébb. A társadalmi törekvéseket politikai szervezetek és civil szervezetek közvetítik.

Politikai környezet

Az általános politika jelentős hatású tényező hosszabb és rövidebb távon egyaránt. A nagypolitika az összes vállalat sorsát hosszú távon befolyásolja, elsősorban a jogalkotáson keresztül. A helyi (önkormányzati) politika intézkedései is nagy hatással lehetnek a vállalatokra. Az érdekvédelmi, szakszervezeti politika a vállalat belső életére mindennapos, közvetlen hatást fejthet ki.

Az állam és az önkormányzatok gazdaságpolitikája a vállalatok jövedelmét az elvonásokon és kedvezményeken vagy juttatásokon keresztül befolyásolja.

A politikát kifejező intézmények a hatalmi szervezetek, a kormányok, az önkormányzatok, a pártok, a szakszervezetek és más érdekvédő tömörülések.

A jogszabályok betartatására minden modern államban számos intézményt, hatóságot, igazgatási szervezetet hoztak létre.

Gazdasági környezet

A vállalat működési területén meglévő gazdasági erő ismerete nagyon fontos, mert a vállalat lehetőségei ettől nagy mértékben függnek.

Részben ide is tartozik az előző pontban említett elvonások szintje, mert az adók, vámok és társadalombiztosítási elvonások, illetve befizetési kötelezettségek a jövedelmezőséget közvetlenül befolyásolják. A környezeti elemzésnél a gazdasági jellemzőknek kiemelt jelentőségük van.

Technológiai-infrastrukturális környezet

A működési hely technológiai-infrastrukturális lehetőségeihez minden vállalat kénytelen igazodni. Az általános technológiai színvonaltól felfelé és lefelé el lehet térni, de az infrastruktúra helyzetét a vállalat csak igen kis mértékben tudja számára előnyösen befolyásolni. A technológiai-infrastrukturális környezet legfontosabb elemei: az energia-ellátás, a közlekedés, a telekommunikáció, de ide tartoznak a banki szolgáltatások, a könyvtárak, az iskolák, az egészségügyi ellátás és sok más hasonló környezeti elem. A technikai-infrastrukturális környezet elemeit képviselő, szervezetek elsősorban a szolgáltatók.

Természeti környezet

Minden vállalat felelős a környezet állapotáért. A környezeti ártalmak fokozódnak, megszüntetésük vagy csökkentésük mindenkinek érdeke. Egy-egy térség gazdasági aktivitása jelentős mértékben befolyásolja az idevágó törvények megléte, milyensége és betartásának szigora. A természeti környezetet két nagyobb részre szokás bontani, a természetvédelemre, ez az élővilág, és a környezetvédelemre, ez a talaj, víz és levegő védelme.

Gyakran tárgyalják együtt a természeti környezettel az épített környezetet is, ez az épületek és építmények megóvását jelenti.

A természeti és épített környezet védelmére elsősorban hatóságok hivatottak, a természetvédelmi, környezetvédelmi, építési és műemlékvédelmi hatóságok, de nagyon sok társadalmi szervezet is foglalkozik különféle környezetvédelmi kérdésekkel.

3.3. Üzleti és gazdasági etika, a vállalat felelőssége

A piacgazdaságban a gazdasági eszközök túlnyomó többsége magántulajdonban van, a gazdasági folyamatok és azok hatásai jórészt a piaci szereplők döntésein múlnak. A vállalatok (és más szervezetek) ebből következően felelősséget viselnek a piaci partnerekkel és - piaci partnereikkel együttesen - a legtágabban értelmezett környezettel szemben. Az üzleti, gazdasági etika azt jelenti, hogy - ezeket a követelményeket is figyelembe véve - helyesen dönt és viselkedik a vállalat. A piaci partnerekkel szemben követett etikus magatartás a bizalom erősítésén keresztül csökkenti a szerződés és a tranzakciók költségét. A piaci szereplők egymás közti megállapodásaiban figyelembe kell venni azt, hogy az általuk megkötött üzlettel másoknak hátrányt, kárt okozhatnak.

3.4. A környezeti hatások vizsgálata, a PEST-analízis

A környezeti hatások felmérése elsősorban új vállalkozások indításánál fontos, de a környezet változásainak nyomon követése is érdeke a vállalatnak. Általános tájékozódás céljaira készülnek az ún. ország-tanulmányok, amelyek az adott ország jellemzőit mutatják be, körülbelül a fent említett tagolásnak megfelelően. Készülnek kisebb régióra, egy-egy városra vonatkozó tanulmányok is, amelyek jól használhatók az üzleti lehetőségek felmérésekor.

A vállalati környezet felmérését a PEST tényezőegyüttes alapján végzik el. A módszer lényege, hogy a fontosnak gondolt tényezőket csoportosítják. A négy együttes a politikai (political), a gazdasági (economic), a társadalmi (social) és a technikai-tehnológiai (technical) csoportok szerint alakítandó ki.

Általános alapelv, hogy lehetőleg mérhető, kvantitatív módon meghatározható tényezőket válasszunk ki, majd ezek alapján készítsünk valamilyen összesített mutatót együttesenként, és végezzük el a totális összesítést is. Kialakul tehát egy rangsor, amellyel különféle helyeket, lehetőségeket lehet összehasonlítani. A módszer alkalmas egyes helyek (városok, telephelyek, régiók, kistérségek, országok) összehasonlítására. A cél lehet egy telephely kiválasztása, a gazdasági potenciálok szerinti rangsorok elkészítése stb.

A tényezőegyüttesből hiányzik az egyik ma már nagyon fontos szempont: a környezeti állapot, ezért ezzel mindig célszerű kiegészíteni. További kiegészítés lehet a munkapiaci helyzet vizsgálata, ez elsősorban telephelyválasztásnál nagyon fontos.

A mérhető adatok és a rangsor alapján készíthetjük el a szöveges értékelést. A tényezők, a tényezőcsoportok súlyszámokkal is elláthatók, ami az árnyalt értékelésre újabb lehetőséget ad.

Ha egy nagyvállalat új telephelyet keres, a következő tényezőkkel számolhat különféle városok összehasonlításakor (a példa szándékosan tartalmaz túlságosan sok tényezőt, hogy jó mintát adjon):

Politikai tényezők (súlyszám 1)

Választásokon induló pártok száma,szám (súlyszám 1)
Hatalomhoz jutó pártok száma,szám (súlyszám 1)
Vezetőváltások aránya,polgármester/ciklus (súlyszám 1)
Működő érdekképviseleti szervezetek száma,szám (súlyszám 1)
Működő civil szervezetek száma,szám (súlyszám 1)
Jelentősebb megmozdulások száma,szám (súlyszám 1)
Lakosok közéleti részvétele, lakossági fórumokon, nyilvános képviselőtestületi üléseken,résztvevők száma (súlyszám 1)

Gazdasági tényezők (súlyszám 5)

GDP aránya,Ft, USD/fő, ország átlagának %-a (súlyszám 5)
Átlagos jövedelem,Ft/év (súlyszám 1)
Személygépkocsik száma,db (súlyszám 1)
Lakások száma,db (súlyszám 1)
Kiskereskedelmi forgalom,Ft/év (súlyszám 5)
Adómértékek,helyi adó %-ban (súlyszám 1)
Költségvetés helyzete, nagysága,Ft/év, hiány Ft-ban, adósság állománya Ft-ban (súlyszám 1)
Foglalkoztatottak száma,fő, aránya, a lakosság %-ban (súlyszám 3)
Export,Ft/év (súlyszám 2)
Import,Ft/év (súlyszám 1)
Pénzintézetek száma,szám (súlyszám 1)

Társadalmi tényezők (súlyszám 1)

Lakosságszám,fő (súlyszám 1)
Demográfiai jellemzők,az egyes korosztályok szerint fő (súlyszám 1)
Iskolák és tanulók száma,intézmények, szám, fő (súlyszám 1)
Mozi,teremszám, férőhely, előadások száma (súlyszám 1)
Színház,szám, férőhely, előadások száma (súlyszám 1)
Egészségügyi ellátás,orvosok száma, intézmények száma (súlyszám 1)
Szociális ellátórendszer,ellátásban részesülők száma, intézmények száma (súlyszám 1)

Technikai-technológiai tényezők (súlyszám 3)

Vasúti forgalom,árutonnakm/év, utaskm/év (súlyszám 2)
Közutak, forgalom,utak hossza, szélessége, területe, óraforgalom, napi forgalom (súlyszám 3)
Vízellátás, csatornázás,vízfogyasztás, fogyasztók száma (súlyszám 2)
Telefonok száma,db (súlyszám 1)
Telekommunikációs hálózatok,kábeltévé előfizetők száma (súlyszám 1)
Internethasználók száma,szám (súlyszám 1)
Vállalkozások száma,szám (súlyszám 4)
Energia-felhasználás,fogyasztók száma, fogyasztás nagysága (súlyszám 1)

Környezeti tényezők (súlyszám 2)

Vizek minősége,minősített szennyezők jelenléte (súlyszám 1)
Levegő minősége,minősített szennyezők jelenléte (súlyszám 1)
Zöldterületek nagysága,százalék, négyzetkilométer (súlyszám 1)
Iparterület nagysága,százalék, négyzetkilométer (súlyszám 1)
Lakóterületek nagysága,százalék, négyzetkilométer (súlyszám 1)
Szennyezett területek,százalék, négyzetkilométer (súlyszám 1)
Megbetegedések száma,adott betegségnél fő/év (súlyszám 1)

A felsorolásban szereplő súlyszámokkal elkészíthetjük az értékelési mintát. A városok az egyes szempontok szerint helyezési számokat kapnak, majd ezeket a súlyokkal szorozzuk, és a végén összesítjük. A kisebb helyezési számösszeg jobb helyet jelent.

5. ábra

Az elemzés alapján tehát a legkedvezőbb hely a Város3, a második a Város1, az utolsó pedig a Város2.

3.5. A stakeholderek

Az érintettek, vagy stakeholderek azok a szervezetek, intézmények, személyek vagy csoportok, amelyek a vállalat környezetében működnek, közvetlen hatásuk van, vagy lehet a vállalat céljainak megvalósítására. Törekvéseik segíthetik vagy gátolhatják a vállalat működését. A vállalatnak ismernie kell a környezetet, foglalkoznia az érintettekkel való kapcsolat alakításával, ezt nevezik stakeholder-menedzsmentnek.

Csoportok, hatások

A stakeholderek fő csoportjai általánosságban a környezet fő elemeinek felelnek meg, térképszerű ábrázolásuk is hasonlít a vállalati környezet tárgyalásánál bemutatottra.

Az érintettek hatása árnyaltabban érzékeltethető, ha külön vizsgáljuk azt, hogy milyen típusú a vállalattal kapcsolatos érdekeltségük, és milyen eszközeik vannak a vállalat befolyásolására. Az érdekeltség lehet tulajdonosi, gazdasági és befolyásolni akaró, az eszközök lehetnek formális (szavazati joggal való rendelkezés), gazdasági vagy politikai jellegűek. A csoportosítás alapján kialakítható az egyes vállalatra vonatkozó stakeholder-háló.

Stakeholder-háló
6. ábra

A stakeholder-háló elemeinek összetétele minden vállalatnál más. Kisvállalatoknál, amelyek olyan tevékenységet folytatnak, amit nem kísér a közvélemény élénk érdeklődése, a háló közepén fogjuk találni a legtöbb érdekeltet ezek a gazdasági partnerek: vevők és szállítók. A nagyvállalat helyzete más: itt számítani kell a központi (esetleg más országbeli) és helyi politika, a politikai befolyásolás hatásaival. (Gondoljunk csak arra, hogy egy kis üzlet választékának megváltoztatása nagyon szűk kört érint, ellenben egy mértékadó újság tartalmának módosulása széles politikai körök reakciójával járhat.) A vállalat tevékenysége kiválthatja a független szervezetek érdeklődését is, ez természetesen lehet támogató vagy támadó (környezetvédők, érdekvédelmi, fogyasztóvédelmi szervezetek) is.

Önellenőrző kérdések
1. Az alábbiak közül melyek részei a vállalati környezeti tényezők nagy csoportjának?
a politikai környezet
a stratégiai környezet
a társadalmi környezet
2. Melyik eleme a vállalat politikai környezetének?
a szállítók befolyása
a vevők
a demográfiai helyzet
3. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
Az üzleti etika a helyes üzleti viselkedésről szól.
Az üzleti etika hozzájárulhat a szerződések költségének csökkentéséhez.
Az üzleti etika csökkenti a partnerek közötti bizalmat.
4. Melyek tartoznak az alábbiak közül a PEST-analízis tényezőcsoportjaihoz?
az épített környezet
a természeti környezet
a társadalmi környezet
5. Jelölje meg, hogy mely állítás igaz, melyik hamis!
A PEST-analízis készítésekor mérhető tényezőket értékelünk.
A PEST-analízis készítésekor nem rendelhetünk súlyszámokat az egyes tényezőkhöz.
A PEST-analízis készítésekor súlyszámokat rendelhetünk a tényezőcsoportokhoz.
6. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A vállalati stakeholderek között nem lehet bank.
A vállalati stakeholderek rendelkezhetnek szavazati joggal.
A vállalati stakeholderek különféle befolyással bírhatnak.