9. lecke: Beszerzés, értékesítés, termelés, logisztika és a szállítói versenyek
| Tananyag |
9.1. Ügyletek és szerződések |
Az ügyletek fogalma |
A vállalat piaci tevékenységének alapelemét a szakirodalom ügyletnek nevezi. A vállalat a termék vagy szolgáltatás gyártásához/elvégzéséhez beszerzési ügyleteket végez, majd saját termékét, áruját és szolgáltatását értékesítési ügylet keretében továbbadja. Az ügyletek tárgya lehet bármilyen, a vevő számára felhasználható "értékes" dolog: termelési tényező, fogyasztási cikk, vagy éppen valamilyen bonyolult létesítmény. |
A beszerzés a beszerzési piacokon, az értékesítés pedig az értékesítési piacokon folyik. Az összefüggéseket az ábra mutatja. A nagyon általánosan is használt erőforrás kifejezést itt szűkített értelemben használjuk, csak a termékekre és szolgáltatásokra vonatkoztatva. Nem nevezik beszerzésnek és értékesítésnek például a munkaerővel és a tőkével, pénzzel kapcsolatos műveleteket. |
Beszerzési és értékesítési ügyfelek | |
A beszerzés és az értékesítés ugyanannak az ügyletnek a két oldalát jelenti, vagyis a vállalat szempontjából beszerzés, ha ő a vevő, és értékesítés, ha ő az eladó, a másik fél pedig értelemszerűen a másik oldalon áll. A előzőek szerint szűkített tartalmú erőforrások értékesítése és beszerzése polgári jogi ügylet, a Polgári Törvénykönyv kötelmi, szerződési előírásainak megfelelően bonyolítható le. |
Az értékesítést végző felet nevezik eladónak, szolgáltatónak, megbízottnak, összefoglalóan leggyakoribb a vevő, jogi nyelven pedig a kötelezett kifejezés. A másik felet, aki beszerzést végez, vevőnek, vásárlónak, megrendelőnek, megbízónak, építtetőnek, összefoglalóan vevőnek nevezik, a jogi nyelven pedig jogosultnak. |
Az ügyleteket az eladó és a vevő fél egyaránt kezdeményezheti. Az eladó, marketing tevékenysége során, sokféle módon ajánlhatja termékeit, vagy szolgáltatásait, a vevő kezdeményezései is sokfélék lehetnek, kérhet közvetlen ajánlatot, kiírhat szállítói versenyt. |
Az ügyletek folyamata nagyon egyszerű, ha a vevő és eladó közvetlenül kapcsolatba léphet, az ügylet azonnal lefolytatható, a termék vagy szolgáltatás jellemzői világosak. Ez a helyzet az üzleteknél és a nyilvános szolgáltatásoknál. Az eladó az üzletben vagy szolgáltatóhelyen állandó kínálatot tart fenn, a vevő pedig ezen a helyen vásárol, rendel. Az eladó azonban nem feltétlenül a gyártó, mert a termék több közvetítőn (nagykereskedelem, kiskereskedelem, ügynökök stb.) keresztül érkezhet, a szolgáltatást is többen végezhetik. |
Sok esetben a kapcsolat ennél bonyolultabb. Ha a vevő minta vagy valamilyen más specifikáció szerint rendel terméket vagy szolgáltatást, akkor az eredmény nem azonnali, valamit a vevő megrendelése alapján kell gyártani, megvalósítani, és ez valamennyire egyedi dolog lesz. Mindig egyedi dolgot állítanak elő az építőiparban, és például a szellemi szolgáltatások során. |
A beszerzés és értékesítés speciális esete a szállítói versenyek kiírása, illetve, a másik oldalról nézve, a versenyeken való indulás. |
A szerződések előkészítési szakasza tehát nagyon egyszerű és nagyon bonyolult, időben rövid és hosszú is lehet. Hosszú és bonyolult előkészítési szakasza van például a nemzetközi tender útján megkötött szerződéseknek, igen rövid lehet viszont ez a szakasz egy egyszerű bolti vásárlásnál. |
A szerződések általában úgy jönnek létre, hogy az egyik fél által elkészített ajánlatot, szerződéstervezetet a másik fél aláírja. A tervezet kidolgozását bármelyik fel elvégezheti, erre vonatkozóan nincs szabály. Az eladó készíti a szerződési ajánlatot minden olyan esetben, amikor a szerződéskötés tömeges, típusszerű. A nagyon nagy tömegben készített szerződéseket blanketta-szerződéseknek nevezik, minden nagy szolgáltató ilyen szerződéseket kínál ügyfeleinek, bankok, biztosítók, tömegközlekedési vállalatok stb. az egyedi szerződéstervezeteket, például az építőiparban, általában a vállalkozó készíti el. Az egyes iparágakban és üzleti területeken a szerződés formáira sajátos írott és íratlan szabályrendszere is van. |
A szerződések a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. Az akaratot többféle módon lehet kifejezésre juttatni: szóban, írásban és ráutaló magatartással. |
A szerződést mindig két fél köti, nyilván az a legegyszerűbb és a leggyakrabban előforduló eset az, amikor ketten kötnek szerződést. Mindig két fél van, a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy ki melyik oldalon van, jogosult vagy kötelezett. Általában tehát az egyik fél tesz ajánlatot a másiknak, aki azt mérlegeli. Az ajánlat szerződést keletkeztető nyilatkozat, a szerződéskötés során már az ajánlatnak is nagy szerepe van, mivel ahhoz jogi hatások fűződnek. Vannak olyan szerződések, amelynek létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, közreműködése szükséges. Ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, a felek azonban nyilatkozataikhoz kötve vannak. |
A törvény szerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, de a szerződésnek vannak kötelező tartalmi elemei, amelyek alapján egy iratot szerződésnek lehet tekinteni. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet a jogszabály megkerülésével kötöttek. Ugyancsak semmis a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés is. |
A szerződésben kikötött szolgáltatás irányulhat: valamely dolog átadására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra, vagy más magatartásra. |
A szerződés tartalma: |
- a szerződő felek megnevezése
- a szerződés tárgya
- az ellenérték (ár, díj)
- a teljesítési idő
- a teljesítés helye, módja
- fizetési feltételek
- egyéb szerződési feltételek
|
A szerződésszegés esetei: |
- a kötelezett késedelme
- a jogosult késedelme
- a hibás teljesítés
- a teljesítés lehetetlenné válása
- a teljesítés megtagadása
|
A szerződések fajtái: |
- adásvételi és csereszerződés
- szállítási szerződés
- közszolgáltatási szerződés
- vállalkozási szerződés (építési, szerelési, fővállalkozási, tervezési stb.)
- megbízási szerződés (fuvarozási, bizományi, banki, biztosítási stb.)
- egyéb szerződések
|
A szerződés létrejötte után következik a megvalósítás, a szerződés végrehajtása, majd a végrehajtás után a szerződés megszűnik. A szerződés megszűnése a kapcsolatot jogosult és kötelezett között nem mindig szünteti meg véglegesen, a szerződésben átadott vagy létrehozott dologhoz szavatossági, garanciális és jótállási következmények társulhatnak, a vállalakozói szerződéseknél szinte mindig ez a helyzet. |
A szerződések tehát két fél által kialakított feltételekkel jönnek létre. Vannak azonban bonyolult helyzetek, amikor több szerződést kell összehangolni. Ezek jogi értelemben egymástól függetlenek, mások a szerződő felek, mégis össze kell őket hangolni. |
Építéskor, főként nagy projektumok létrehozásakor sok egymással összefüggő szerződést kell megkötni. A közreműködők kapcsolatrendszerét ilyen esetben külön meg kell tervezni. A projekt menedzsment ismeretköre tárgyalja a szerződés-csoportok létrehozását és irányítását. A 28. ábra egy ilyen szerződéshalmazt mutat be, mintaként. A példában a szerződéseket összehangoló szervezetet mérnöknek vagy mérnök-kontraktornak nevezik, a vonalak szerződéskötéseket, szerződéses kapcsolatokat jelölnek. |
Példa szerződés-csoportra | |
9.2. A vállalat beszerzési és értékesítési ügyletei |
A beszerzési és értékesítési ügyletek jellemzők a vállalat tevékenységére: míg a kereskedelmi vállalat által beszerzett és értékesített termék lényegében ugyanaz, más esetekben a beszerzett alapanyag és a gyártott termék gyökeresen eltér egymástól. A vállalat tevékenységét tehát jellemezhetjük az általa beszerzett és értékesített szolgáltatások és termékek különbségével. |
A beszerzési ügyletek lebonyolítása a vállalatoknál általában kevésbé koncentrált, mint az értékesítés. A nagyvállalati gyakorlat azonban a beszerzést is igyekszik erősen összefogni. A fő szempontok: a beszerzés tárgyának költsége és fontossága. A termelés számára nagyon fontos alapanyagokat és alapvető szolgáltatásokat gyakran nevezik stratégiainak, a beszerzésükkel a stratégiai beszerzők foglalkoznak. A többi beszerzés központosítása már nem annyira lényeges. |
A beszerzési stratégia szállítók és a vállalat közötti kapcsolat alakítására irányul. A beszerzésnél is felhasználható a már megismert tervezési és stratégia-alkotási eszköztár. A legfontosabb beszerzési döntéseket illusztrálja a 29. ábra. Láthatjuk, hogy a középen elhelyezett fő kérdések a belső (balra) és külső körülmények értékelésén alapszanak. |
A beszerzés legfontosabb döntése általában: termelni vagy vásárolni( A döntés szabadsága iparáganként és vállalatonként változó, fő kritériumai minőségi, kapacitási jogvédelmi és gazdasági természetűek. Egyszerű, szabványos alkatrészeknél a piaci kínálat nyilván megfelelő, vásárolhatunk, de speciális szolgáltatásoknál ez nem megy ilyen könnyen, emlékeztetünk az első leckében ismertetett core business és outsourcing kifejezésekre és azok tartalmára. |
A döntés még nehezebb az alvállalkozók bevonása esetén: akkor már nem szállítói kapcsolatról, hanem az alvállalkozók által önállóan elkészített munkáról van szó. A munkák alvállalkozásba adásának több fokozata, szintje van, a különböző szintek az alvállalkozók számára eltérő döntési szabadságot adnak, illetve a vállalat számára különféle kockázattal járnak. Az alvállalkozók bevonása sokszor már szerződés-csoportok menedzselését igényli. Az alvállalkozói közreműködés nagyon jellemző az építőiparban. |
A beszerzés legnagyobb kockázatot jelentő tárgy a mértékadó Baily és Farmer által írt könyv szerint a know-how beszerzése. Ennek a talán legfejlettebb formája franchise-szerződést kötni. |
A beruházások a beszerzés speciális formájának tekinthetők, mert a beruházási javak értékesek, tartósak és hatásuk az egész vállalatra kiterjedhet; ezért a beruházási döntéseket egy vállalat mindig külön, egyedi módokon kezeli. |
Az ábrán látható további kérdések is fontosak. A kezdeti szakasz különösen a beszállítói kapcsolatoknál fontos, mert ekkor derül ki, hogy kölcsönösen megfelelő feltételeket tudnak-e kialakítani, tartós lehet-e az együttműködés. |
A belföldi vagy külföldi kérdés utal arra, hogy földrajzi szempontból hol szerezzünk be, ezt befolyásolják politikai és hatósági, gazdasági szabályozók egyaránt. Az egy vagy több kérdése világos: egy bennünket jól kiszolgáló, megszokott szolgáltatóhoz ragaszkodjunk, vagy a szolgáltatók között versenyt alakítsunk ki, mert esetleg jobb feltételeket tudunk elérni. |
Alpvető beszerzési döntések | |
Az értékesítés során a beszerzéshez hasonló stratégiai döntéseket kell hozni, de kiegészítve azzal, hogy a kínálati szerkezete meghatározása nagyon fontos. a mai üzleti életben a szolgáltatások túlsúlya érvényesül, de a termékekhez is egyre több szolgáltatás kapcsolódik. A legegyszerűbb terméket is szolgáltatással kombinálva értékesítjük, mert a kiszolgálás már szolgáltatásnak tekinthető. A szolgáltatás és termék különbsége ma már nem egyértelmű. Egyrészt létezik egy elmélet, amely úgy foglalható össze, hogy nincs termék, csak szolgáltatás, másrészt a kifejezetten szolgáltatással foglalkozó vállalatok szolgáltatásaikat csomagban értékesítik, és ezeket terméknek nevezik, és termékként értékesítik. A nincs termék csak szolgáltatás elv azon alapszik, hogy a vevőt nem érdekli a termék, hanem ő csak valamilyen szolgáltatást akar magáénak tudni, például a tévékészüléket azért veszi, mert a műsort akarja nézni, és nem azért mert a készüléket akarja birtokolni. A szolgáltatások termékként való értékesítésére a legegyszerűbb példát a bankok és a biztosítótársaságok szolgáltatják: a különféle fantázianavű termékek a társaság szolgáltatásaiból készített egységek, amelyeket csak együttesen értékesítik. |
9.3. Termelés, anyagi folyamatok, logisztika |
A termeléssel ebben a tantárgyban nem foglalkozunk részletesen, csak néhány alapfogalmat és stratégiai elemet említünk meg. |
A vállalati termelés okozza a bemenet (erőforrások) és a kimenet (termékek, szolgáltatások) közötti különbséget (transzformáció). A termék mindig megfogható, jól azonosítható tárgy, előállításának technológiája az adott iparágon belül általánosan jellemző. A szolgáltatások csoportosítása kissé nehezebb, az osztályozást a szolgáltatás jellege és a szolgáltatás alanyai szerint kell elvégezni. |
A termelési folyamat egyik meghatározó tényezője az előállított termékek, termékvariációk száma. A termékskála kialakításakor fontos, hogy a vevők kiszolgálási szintje és a termelés költségei egyensúlyban legyenek. A termék előállításának technológiáját részletesen meghatározzák, amely azután determinálja a gyártás emberi és tárgyi feltételrendszerét. A munkaintenzív technológia az emberi erőforrásokat helyezi előtérbe; míg a tőkeintenzív technológiát a tárgyi erőforrások túlsúlya jellemzi: a berendezések, gépek, anyagok és áruk kerülnek a gazdálkodás középpontjába. |
Háromféle termelési eljárásrendszert különítünk el: |
- műhelyrendszerű
- folyamatrendszerű
- projektrendszerű
|
A műhelyrendszerű termelésnél a kézműves termelésre gondoljunk. A műhely berendezése szerint kell a munkafolyamatokat megszervezni, máshogy fogalmazva: a megmunkálásnál a folyamatok a gépekhez, munkahelyekhez igazodnak. A folyamatrendszerű termelésnél a helyzet fordított, a berendezéseket igazítják egy-egy termék szükségletei szerint: jó példa erre a futószalag. Ha a termék megváltozik, akkor a berendezések sorrendjét, összetételét is módosítani kell. A projektrendszerű termelés egyedi termékek létrehozására irányul. Minden projektre egyedi módon kell felkészülni, egyedi módon kell a munkahelyet berendezni, esetleg egyedi szervezési és szervezeti megoldásokat kell alkalmazni. Példáink termékek előállítására vonatkoztak, mert ezek könnyebben érthetőek, de a felsorolt termelési rendszerek a szolgáltatóknál is léteznek, használhatók. |
A termeléshez tartozó anyagáramlás és egyéb anyagi folyamatok lebonyolítását nevezik logisztikának. Az anyagi folyamatok a termeléshez szükséges erőforrások beszerzésekor, a termeléssel együtt járó anyagáramláskor és az értékesítéskor játszódnak le. A termékáramlás folyamata és a készletezés együttes kezelése jelenti az ezekkel kapcsolatos információk és irányítási struktúrák kialakítását és működését is. Egy logisztikai rendszer célja a minél magasabb kiszolgálási színvonal biztosítása a rendszer valamennyi állomásán. Összefoglalóan: a logisztika feladata, hogy minden szükséges erőforrás a megfelelő időben, a megfelelő helyen, a megfelelő mennyiségben és megfelelő minőségben rendelkezésre álljon a termeléshez; ugyanakkor az elkészült termék vagy szolgáltatás ugyanígy eljut a vevőhöz. A vállalati folyamatokhoz való kapcsolódásoknak megfelelően beszélhetünk beszerzési, termelési és értékesítési logisztikáról. |
A készletezés fontos műszaki és gazdasági kérdés. A hiányos készletek a termelést akadályozzák, a túlbiztosított, nagy készletek pedig könnyen gazdaságtalanná tehetik a termelést. A készletek nagysága elsősorban a termelési módtól, a piaci szereplők együttműködési szokásaitól, a termékek jellegétől függ. Ezeket a tényezőket figyelembe véve kell kialakítani a vállalati készletezési politikát (stratégiát) és ennek megfelelően kell alakítani a szállítókkal és vevőkkel való szerződéses kapcsolatokat. A készletek nagyságát mennyiségben és értékben mérik. A készletek relatív nagysága a forgalomhoz vagy a felhasználáshoz viszonyított készlettel fejezhető ki. |
9.4. A szállítói versenyek jelentősége, szerepe és a közbeszerzés |
A szállítói verseny azt jelenti, hogy a beszerzési szándékot, a beszerzés adatait és követelményeit, az elbírálás módját pályázatszerűen közlik a potenciális szállítókkal. A szállítói versenyeken a vállalat részt vehet kiíróként és ajánlattevőként is, sőt nem ritka, hogy egy nagy projektben egyszerre mind a két szerepet is betölti: versenyben elnyeri a megbízást, majd a szállítókat versenyezteti a végrehajtás során. A szállítani kívánók versenyajánlatot dolgoznak ki és nyújtanak be. Ezek közül a leginkább előnyös pályázatot lehet kiválasztani. A beszerzőnek vállalnia kell a pályázattal kapcsolatos többletfeladatokat és többletköltségeket, előnye származik viszont azáltal, hogy az egymással versenyző pályázók alacsonyabb árral, jobb szolgáltatással igyekeznek nyerni. |
A versenyeket alapvetően vagy előre meghatározott szállítói kör (meghívásos pályázat), vagy minden szállító (nyílt pályázat) számára írják ki. A versenyek lehetnek egyfordulós vagy kétfordulós pályázatok. Utóbbi esetben a pályázók száma szűkíthető, kiválaszthatók azok, amelyek a pályázat szempontjainak megfelelnek, és csak ezek készítenek részletes ajánlatot. |
A verseny feltételeit a kiírás és a dokumentáció tartalmazza. A kiírás a pályázatról szóló hirdetmény, ami a pályázat feltételeit tartalmazza. A dokumentáció akkor szükséges, ha a pályázat minden feltétele nem közölhető a kiírásban, például terjedelme miatt, ekkor a fő feltételeket a kiírásban, a részleteket a dokumentációban adják meg. A kiírásokat a sajtó útján teszik közzé, vagy a kiválasztott vállalkozóknak közvetlenül megküldik. A dokumentációt vagy meg lehet vásárolni, vagy más módon teszik hozzáférhetővé. Általában lehetővé teszik a pályázók számára, hogy a pályázattal kapcsolatban kérdéseket tegyenek fel. |
A pályázók a megadott határidőig elkészítik és beadják, a kiíró pedig fogadja az ajánlatokat. Ezt követi az elbírálás, a nyertes pályázó kiválasztása, vagy a pályázat eredménytelenségének megállapítása. A pályázat eredményeként a nyertes ajánlattevővel szerződés köthető. |
A közbeszerzés sajátos szállítói verseny. A közpénzek felhasználóit (állami szervezetek, önkormányzatok, társadalombiztosítási önkormányzatok stb.) törvény kötelezi egyes beszerzések során a versenyeztetésre. A versenyeket szigorú szabályok szerint, nyilvánosan meghirdetve kell lefolytatni. A törvény a közbeszerzések felügyeletére bonyolult szervezeti és jogorvoslati rendszert hozott létre, a nyilvánosság követelményét a Közbeszerzési Értesítő c. hivatalos lap megjelentetése szolgálja. A közbeszerzés tehát azért sajátos e jegyzet nézőpontjából, mert a vállalatok számára ez már csak az egyik, az ajánlattevői oldalon való szereplést teszi lehetővé, vagyis a vállalat számára a közbeszerzésben való részvétel csak értékesítési lehetőséget nyújt. |
A közbeszerzési értékhatárok |
A közbeszerzés törvényi előírások szerinti lebonyolítása meghatározott összegeken felül kötelező, alattuk megengedett. Az értékhatárokat évente határozzák meg külön-külön a szolgáltatásokra, az árubeszerzésekre és az építési beruházásokra. |
A törvény szerint a közbeszerzési eljárásban nyílt, meghívásos és tárgyalásos módszereket lehet alkalmazni. Nagyon sürgős esetekben gyorsított eljárás alkalmazható. Nagy értékű és jelentőségű ügyben az eljárás lehet kétfordulós, az első körben, az úgynevezett előminősítésnél az ajánlattevőket értékeli, részletes ajánlatokat nem kérnek. Az ajánlattevők közül kiválasztják a legjobbakat, felveszik őket a rövid listára, és tőlük kérnek részletes ajánlatokat. A második körben már ezek a részletes ajánlatok versenyeznek. |
A közbeszerzési eljárás folyamatát a 30. ábra mutatja. |
A közbeszerzés előkészítése során a kiírás mellett el kell készíteni a dokumentációt és a műszaki leírást, meg kell határozni a tájékoztatás módját. Ezek valamilyen módon a pályázók rendelkezésére állnak. Az ajánlati felhívás (kiírás) a hivatalos lapban jelenik meg. Lehetséges a dokumentációt megvásároltatni a pályázókkal, illetve a részvételt ajánlati biztosíték adásához kötni. A pályázati szakaszban a pályázók ajánlatot készítenek, azt határidőre benyújtják. A beérkezett ajánlatokat szabályos módon felbontják, és elkezdődhet az ajánlatok elbírálása. Az elbírálás alapja az ár (legalacsonyabb ár), vagy a más előnyökkel együtt vizsgált ár (legelőnyösebb ár) lehet. Az ajánlattevőnek igazolnia, az ajánlat elbírálójának pedig vizsgálnia kell az ajánlattevő adott munkára való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az eljárás eredményét ugyancsak nyilvánosan ki kell hirdetni, közzé kell tenni. A nyertes pályázó megkötheti a szerződést. |
Az egyes eljárások során legalább háromtagú bizottság intézkedik. A bírálatot a bizottság végzi el, javaslatát jegyzőkönyvbe foglalva. A döntést az ajánlatkérő döntéshozója hozza meg, a bizottsági ajánlás alapján. |
A közbeszerzésben részvevőkre nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak. A közbeszerzés központi szervezete a Közbeszerzések Tanácsa, a Közbeszerzések Tanácsának Titkársága és a Közbeszerzési Döntőbizottság |
A vállalati értékesítés talán leginkább speciális módja a koncesszió. Ez nagyon speciális versenyt jelent, állami vagy egyéb köztulajdon vagy monopoljog átvételét és hasznosítását, magántulajdonú gazdasági szervezet keretei között. |
Magyarországon a koncessziót egy általános és több ágazati törvény szabályozza. A közbeszerzésnél is lehetséges, hogy az adott feladat elvégzésére külön vállalat létrehozását írják elő, a koncessziónál ez minden esetben így van. A koncessziós versenyek bonyolultak, több fordulóból állnak, ezekben egyre szűkebb kör versenyez, a jelentős ügyekben kormányzati döntés alapján választják ki a nyertest. |
A koncesszió időtartama Magyarországon legfeljebb 35 év, amely indokolt esetben az eredeti szerződés időtartamának felével meghosszabbítható. Az eddigi koncessziós szerződéseknél sak az autópálya építésénél és üzemeltetésénél alkalmazták ezt a leghosszabb időtartamot, a hírközlési engedélyeknél tíz, a kaszinóknál öt év a szerződés időtartama. |
Közbeszerzési eljárás folyamata | |