KURZUS: Vállalati gazdaságtan
MODUL: A vállalat és a vállalat környezete
2. lecke: Vállalkozási formák
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére: | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
|
Tananyag | ||
2.1. A státusjogi helyzet | ||
A vállalkozások és vállalatok alapításának, átalakításának, működésének és megszüntetésének alapvető feltételeit a státustörvények határozzák meg. | ||
A magyar vállalkozások a következő státustörvények alapján működnek: | ||
| ||
A státusjogi helyzet fontos információ az üzleti kapcsolatokban, ezért a vállalkozási forma és a cégforma megnevezését mindig a cég vagy a vállalkozás nevében szerepeltetni kell. | ||
A forma megválasztásánál több szempontot kell mérlegelni, a legfontosabbak: az alapítás költségei, az előírt szervezetek megalapítása, egyes esetekben a törvényekben megszabott minimális törzstőke mennyisége. | ||
2.2. Egyéni vállalkozás | ||
Az egyéni vállalkozás a magánszemély üzletszerű, azaz saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott tevékenysége. Egyéni vállalkozást bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet végezni. A vállalkozói igazolvány alapján a vállalkozó többféle tevékenységet folytathat és több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. Az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A törvény részletesen felsorolja, ki nem kaphat vállalkozói igazolványt. Pl.: a gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja (bt. beltagja) nem kaphat vállalkozói igazolványt, mivel minden személy csak egyszer lehet korlátlanul felelős. | ||
Az egyéni vállalkozó egyéni cégként is bejegyeztetheti magát, így társaságalapítás nélkül is bekerülhet a cégbírósági jegyzékbe. Bizonyos üzleti területeken ez elterjedt szokás. | ||
2.3. Gazdasági társaságok | ||
A gazdasági társaságok az üzleti vállalkozásoknak leginkább megfelelő jogi keretek. A társaságok társasági szerződéssel alakulnak meg, cégbejegyzésük kötelező. | ||
A cégjegyzéket vezető cégbíróságok számára a társaságok évente kötelesek átadni a működésükkel kapcsolatos, az üzleti nyilvánosságra tartozó gazdasági adatokat. A cégbíróságon őrzött adatok közhitelesek és nyilvánosak. | ||
Minden társaságnál érvényes előírás, hogy bizonyos esetekben könyvvizsgálót és felügyelő bizottságot kell választani. A törvény intézkedik a társaságok tulajdonosi összefüggései miatt kialakult helyzetekről, az ebből fakadó befolyás kezeléséről. | ||
A gazdasági társaságok a társasági törvény alapján alapíthatók és működtethetők. A társa-ságok két nagy csoportja: | ||
| ||
Gazdasági társaságot - a törvényben szabályozott kivételekkel - az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéb szervezetek és a természetes személyek - bel- és külföldiek egyaránt - alapíthatnak, illetve már meglevő társaságba tagként beléphetnek. | ||
Jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok | ||
Közkereseti társaság (Kkt.): a közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. Az alapítás és működés során a törzstőkére a törvény nem tartalmaz követelményeket. A tagok korlátlan és egyetemleges felelőssége azt jelenti, hogy a társaság minden tagja teljes vagyonával felel a társaság tevékenységéért. A közkereseti társaság jogi személyiséggel nem rendelkezik, saját cégneve alatt mégis jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, vagyis tagjaiétól elkülönült jogalanyisága van, ami kiterjed különösen a tulajdonszerzési, a szerződési- és a perképességre. | ||
Betéti társaságok (Bt.): A betéti társaság alapításakor a társaság tagjai közös gazdasági tevékenység folytatásával vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges. Legalább egy másik tag (kültag) felelőssége vagyoni betétje mértékére korlátozott. A társaságra vonatkozó egyéb szabályok megfelelnek a kkt. szabályainak. A kültag üzletvezetésre, a társaság képviseletére nem jogosult. | ||
A kkt. és a bt. alapvetően személyegyesítő társaság, ahol az a jellemző, hogy a társaság tagjai, illetve a betéti társaság beltagjai a vagyon rendelkezésére bocsátása mellett jellemzően személyesen is részt vesznek a társaság tevékenységében. A kültag szerepe elvileg a tőke szolgáltatása, de a gyakorlatban ez nem feltétlenül érvényesül. | ||
Jogi személyiségű gazdasági társaságok | ||
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.): a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott tőkebetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag felelőssége a társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására, a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra és mellékszolgáltatásokra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag csak üzletrészének értékéig felelős. | ||
A kft. zártkörű alapítású társaság, vagyis tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni tilos. A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteiből áll, összege nem lehet kevesebb három millió forintnál. A tagok törzsbetétei különbözőek lehetnek, az egyes törzsbetétek nagysága azonban nem lehet kevesebb százezer forintnál. A tagok törzsbetéteinek tízezerrel is oszthatónak kell lennie. A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke harminc százalékánál és egymillió forintnál. A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából az őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg, amelynek mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. | ||
A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, melyet évente legalább egyszer össze kell hívni. A társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül, vagy kívülálló személyekből korlátozott időre választott egy vagy több ügyvezető látja el. | ||
A vezető megnevezésében az ügyvezető kifejezés kötelező, a kiegészítések megengedettek. Az első vezetőre a leggyakoribb kifejezés az ügyvezető igazgató. | ||
A kft.-t egy tag is megalapíthatja - ez az úgynevezett egyszemélyes társaság. | ||
Olyan kft. esetében, melynek törzstőkéje az 50 millió forintot meghaladja, kötelező könyvvizsgálót is választani. Egyszemélyes kft esetében szintén kötelező könyvvizsgálót kijelölni. | ||
A kft általában a néhány tagból álló, kisméretű, ugyanakkor viszonylag tőkeerős vállalkozások jellemző típusa. Mivel szabályai rugalmasak, megfelelően alkalmazhatók a néhány főből álló, esetleg családi vállalkozások számára, ugyanakkor a nagyobb létszámú és tőkéjű vállalakozáshoz is megfelelő keretet jelentenek. | ||
A törvény előírja a tulajdonoscsere szabályait is: az értékesítendő üzletrész először a társaság tagjainak, majd a társaságnak kell felajánlani, és ha senki nem él vásárlási jogával, akkor lehet külsőnek eladni, vagy az alaptőkét leszállítani. A törzstőke a működés során nem mehet a minimálisan előírt három millió forint alá. | ||
Az előírások szerint tehát a társaság lehet saját üzletrészének tulajdonosa. A döntésképesség érdekében azonban ezt a törvény kétféleképpen is korlátozza, egyrészt nem tartható fenn ez a speciális helyzet egy évnél tovább, másrészt mértéke nem lehet nagyobb az összes törzstőke 30%-ánál. | ||
Részvénytársaság (Rt.): a korlátolt felelősségű formák klasszikusnak tekinthető esete a részvénytársaság. A részvénytársaság alaptőkéje részvényekre oszlik. A részvények bemutatóra vagy névre szólhatnak. A részvényesek a részvénytársaság működésének gazdasági kockázatát korlátozottan vállalják. A részvényesek felelőssége a részvénytársaság bármilyen típusú kötelezettségéért csak részvényeik értékéig terjed. A részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényesek felelősséggel ezen túlmenően nem tartoznak. A részvénytársaság alapítása lehet nyílt vagy zártkörű. Előző esetben a részvényjegyzésre való felhívást kell kibocsátani, az értékpapír felügyelet által engedélyezett módon, az ún. prospektussal. | ||
A részvény tulajdonjogokat megtestesítő értékpapír, amely általában szabadon forgalmazható. A részvénytársaságok egy részének részvényeivel a tőzsdén kereskednek, az itt szereplő társaságok számára a belépéshez speciális feltételeknek kell megfelelniük és a gazdasági folyamatokról rendszeresen be kell számolniuk a nyilvánosság előtt. | ||
A részvénytársaság alapvetően sok részvényest, nagy összegű tőkét összefogó szervezet. Ennek megfelelően szervezeti felépítése is bonyolultabb, mint a szintén korlátolt felelősséggel működő kft. szervezete. A részvénytársaságban elválik egymástól a tulajdonosi, az operatív vezetői és az ellenőrzést gyakorló szervezet. A legfontosabb szervezeti elemek és tisztségek a részvénytársaságoknál: | ||
Közgyűlés: a részvényesek összessége alkotja, legalább évente egyszer össze kell hívni. | ||
Igazgatóság: a részvénytársaság törvényben előírt tulajdonosi szervezete, tagjait a közgyűlés választja, vezetője az elnök, akit az igazgatóság választ tagjai közül. | ||
Felügyelő bizottság: a részvénytársaság törvényben előírt tulajdonosi szervezete, tagjait a közgyűlés választja, vezetője a felügyelő bizottság elnöke, akit a felügyelő bizottság választ tagjai közül. | ||
Független könyvvizsgáló: a részvénytársaságnak kötelezőn előírt kontrollt gyakorló személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a közgyűlés választ meg. | ||
A végrehajtás, a menedzsment vezetője már nincs előírva, gyakori az igazgató, vezérigazgató megnevezés. Ugyancsak gyakori a részvénytársaságoknál a tulajdonosi és a végrehajtási vezető posztjának összevonása, vagyis találkozhatunk az összevont beosztású elnök-igazgatói vagy elnök-vezérigazgatói elnevezésekkel. | ||
A részvénytársaság működése során kibocsáthat különböző névértékű részvényeket és olyan részvényeket is, amelyek egymástól eltérő jogokkal rendelkeznek a társaság nyereségéből való részesedés, vagy a döntésekben való közreműködés tekintetében. A fő részvényfajták: törzsrészvény, ez az általános részvény, elsőbbségi részvények, dolgozói részvények, kamatozó részvények és visszaváltható részvények. A sokat emlegetett aranyrészvények valamilyen elsőbbségi, többletjogokat biztosító megoldásokat, megállapodásokat jelentenek, általában arról van szó, hogy a részvénytársaság valamely tagja részvénypakettje értékénél valamilyen szempontból több szavazattal rendelkezik. Gyakori a többletjogosítványok kikötése személyi és stratégiai kérdések eldöntésében. | ||
A részvénytársaság rendelkezhet saját részvényeivel, ez az ún. bevont részvénypakett. | ||
Közös vállalat: A közös vállalat sajátos társaság, az alapítók kezesként felelnek a társaság adósságaiért. A közös vállalat legfőbb szerve az igazgatótanács, vezető tisztségviselője igazgató. | ||
2.4. Közhasznú társaság | ||
A polgári törvénykönyv alapján létrehozott társaság, de a működésre, a szervezetre vonatkozó legtöbb szabály a társasági törvény szerinti. Elsősorban állami és önkormányzati szervezetek alapítják, jellemzően közösségi szolgáltatásokat végeznek. | ||
A korlátolt felelősségű társasággal ellentétben a tagok a nyereséget nem oszthatják fel maguk között, hanem a tevékenység folytatására használhatják fel. | ||
2.5. Szövetkezet | ||
A szövetkezetek szabályozása külön törvényben történik. A szövetkezet a társaságokhoz hasonlóan gazdasági tevékenységet folytat, tagjai lehetnek személyek vagy szervezetek, de a személyeknek többségben kell lenniük. A szövetkezet jogi személy. | ||
A szövetkezet jogi személy. A tagok vagyoni hozzájárulása együtt adja a szövetkezet részjegy-tőkéjét, a vagyonnak egy az alapszabályban meghatározott része fel nem osztható vagyont képez. | ||
A szövetkezeti tagok korlátozottan felelősek, bár a hozzájárulás befizetése mellett bizonyos esetekben pótbefizetésre is kötelesek. | ||
A szövetkezeteket az elnök és a vezetőség vezeti. | ||
A szövetkezet nagyon bonyolult szabályrendszer szerint működik, de alapelv az, hogy a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül minden tag azonos jogokat élvez, vagyis minden tagnak azonos értékű szavazati joga van. | ||
2.6. Egyéb szereplők | ||
A gazdaság szereplőinek túlnyomó többsége az eddig tárgyalt szervezeti formák szerint működik, de gazdasági tevékenységet üzletszerűen egyéb szervezetek is elláthatnak: | ||
költségvetési szervezetek, egyéb polgári jogi formációk, például a köztestületek, non-profit szervezetek, például az alapítványok és az egyesületek, de ezek a szervezeteket általában nem vállalkozási céllal alapítják. | ||
Az európai csatlakozás után nyílt meg a lehetőség az európai szövetkezet és az európai részvénytársaság alapítására, ezek tehát új vállalkozási formák Magyarországon. |
Önellenőrző kérdések |
1. Milyen jogi formában működhet a vállalkozás?
![]() | ||||||||
2. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak vagy hamisak!
![]() | ||||||||
3. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak vagy hamisak!
![]() | ||||||||
4. Melyik gazdasági szervezetre jellemzőek az alábbiak? saját üzletrészének tulajdonosa lehet; tagjának felelőssége korlátozott; jogi személy
![]() | ||||||||
5. Melyik a részvénytársaság tulajdonosi szervezete?
![]() | ||||||||
6. Válassza ki az alábbiak közül azt, amely nem igaz a szövetkezetekre!
![]() | ||||||||
7. Az alábbi állítások közül melyik igaz vagy hamis?
![]() | ||||||||
8. Milyen új vállalkozási formák lehetségesek 2004. május 1. óta Magyarországon is?
![]() |