KURZUS: Vállalati gazdaságtan
MODUL: Vállalati struktúrák
5. lecke: A vállalat belső szerkezete és a menedzsment
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére: | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
|
Tananyag | |||
5.1. A vállalat makrostruktúrája | |||
A szervezet kialakításának az a célja, hogy az egyes szervezeti elemek (egyének és csoportok) közötti kapcsolatokat viszonylag tartósan meghatározza. | |||
A vállalati működés magyarázata érdekében érdemesnek látszik felállítani egy nagyvonalú, általánosnak tekinthető, az ábrán tanulmányozható strukturális sémát. A vállalatnál a következő funkciók és szintek különíthetők el: | |||
| |||
| |||
5.2.Tulajdonosok | |||
A tulajdonosi funkciók a tulajdonviszonyoktól függően nagyon különböző módon alakíthatók és gyakorolhatók. Alapvető fajták: | |||
| |||
A közvetlen tulajdonosi felügyelet a kisebb vállalatoknál lehetséges. A tulajdonos vagy tulajdonosok ekkor minden közvetítő nélkül személyesen döntenek a fő kérdésekben. | |||
Ennek a leggyakoribb, és törvényesen szabályozott módja a közgyűléseken való részvétel és döntéshozatal. Az egyes tulajdonosok és tulajdonosi csoportok jogköreit alapvetően törvények, egyes kérdésekben a vállalatot létrehozó okiratok (ezek a vállalatformához igazodó alapokiratok, alapító okirat, társasági szerződés) határozzák meg. | |||
A kisebb vállalatoknál nagyon gyakran a tulajdonosok közvetlenül vezetik a céget, esetenként a vezetők és a tulajdonosok azonos személyek. Ekkor az adott személyek már nem csak tulajdonosi funkciót töltenek be, hanem általános vezetési szerepük van, esetleg közvetlen irányítók is. A véglet az egyéni vállalkozó, aki, ha alkalmazottat nem foglalkoztat, akkor egy személyben minden vállalati funkciót elláthat. Ezek a speciális, de nagyon gyakran előforduló esetek nem feleslegessé, hanem különösen fontossá teszik a tulajdonosi funkciók megkülönböztetését. | |||
Nagyobb vállalatoknál célszerű, egyes formáknál pedig jogszabályi előírás a tulajdonosi szervezetek létrehozása. Ezek a szervezetek az évente tartott közgyűlések között a folyamatosságot jelentik, meghatározott jogosítványokkal, döntési hatáskörökkel rendelkeznek. Munkájukról, döntéseikről a közgyűlésnek számolnak be. Kötelezően előírt példa a részvénytársasági igazgatóság és a felügyelőbizottság. A tulajdonosi szervezetek sokféle módon összeállíthatók, ez érvényes a személyi összetételre és a feladatmegosztásra egyaránt. A szervezet tagja lehet | |||
| |||
A tulajdonosi szervezetekben a munkamegosztás lehet | |||
| |||
A tulajdonosi akaratot vagyonkezelőkön keresztül is lehet érvényesíteni. A vagyonkezelő - a tulajdonosi szervezetekhez hasonlóan - a közgyűlések között élnek a tulajdonosi jogoknak az átruházott részével. A vagyonkezelő szerződésben meghatározott jogkörökkel rendelkezik. A vagyonkezelő és a tulajdonosi szervezet együtt is létezhet, ilyenkor a feladatok megosztása és elhatárolása már meglehetősen nehéz. Ez a megoldás általános az állami és egyéb közszervezetek meghatározó tulajdonában lévő vállalatoknál. Különleges az állami holdingok szerepe, és az általuk kezelt, sokszor nagyon fontos társadalmi-gazdasági szerepet játszó vállalatok helyzete. A vagyonkezelők szerepét a szakirodalom csoportokba sorolja. A legkevesebb jogosítvánnyal a pénzügyi vagyonkezelők rendelkeznek, ők csak meghatározott, elsősorban egyszerű befektetési műveleteket végeznek. A portfolió vagyonkezelés már szélesebb felhatalmazást jelent, a vagyonkezelő többféle erőforrással bír, és azokat a szerződésben megszabott korlátok között átválthatja (megváltoztathatja a portfoliót). Az operatív vagyonkezelő a vállalat tényleges vezetését végzi széles körű felhatalmazással, amely nem terjed ki a vállalat eladására. A rendszerszintű vagyonkezelés a köztulajdonban levő vállalatok és vállalatrészek együttes kezelését jelenti, ezt végzi az állami vagyonkezelő és a nagyvárosi vállalati vagyonportfolió kezelője. | |||
5.3. Felső vezetés | |||
A tulajdonosoktól, a tulajdonosi szervezetektől és a vagyonkezelőktől eltekintve a szervezetben Max Weber három szintet adott meg | |||
| |||
A vállalat irányításában fontos szerepe van a felső vezetésnek. Itt születnek a fontos gyakorlati döntések, ez a vezetőréteg látja el a vállalat általános irányítási funkcióit. | |||
A felső vezetés (menedzsment, top menedzsment) létszámát, összetételét, struktúráját, hatás-köreit a tulajdonosi jogkörök gyakorlói jelölik ki. A felső vezetés élén mindig egy személy áll, akit a vállalat mérete, jellege szerint igazgatónak, vezérigazgatónak, ügyvezetőnek, cégvezetőnek, idegen kifejezéssel CEO-nak, (chief executive officer) neveznek (a korlátolt felelősségű társaság esetében kötelező az ügyvezető, más társasságoknál a közös képviselő kifejezés használata, bővítmények használhatók, jellemző a kft.-knél az ügyvezető igazgató elnevezés). A magyar gyakorlatban is szokásos az a megoldás, hogy a részvénytársaságoknál a tulajdonosi szervezet és a felső vezetés első emberének ugyanazt a személyt nevezik ki, ő az elnök-vezérigazgató. | |||
A felső vezetés többi tagja már az egyes nagyobb funkciócsoportok vezetéséért felelős, általában a gazdasági, a termelési, értékesítési-marketing, a fejlesztési vezető számít a felső vezetés tagjai körébe. A felső vezetés, annak ellenére, hogy a tagjai funkcionális vezetők, tulajdonképpen testületként viselkednek, a fontos kérdésekben ilyen módon döntenek. Nagyobb vállalatoknál a testületek különféle elnevezésekkel formálisan is léteznek. | |||
A 8. ábrán együtt láthatók a weberi szintek és a koordináció jellegének változása. A felső menedzsment réteg (top management) részben azonosítható a Weber szerinti menedzsmenttel. Itt a személyeknek egységesen kell fellépniük, mintegy testületként kell viselkedniük. A szakmai területeken a menedzsment, a csúcsmenedzserek irányítása alapján - a lineáris-funkcionális elveknek megfelelő irányítási módszereket alkalmazhatnak. A szervezeti piramison még lejjebb, a termelési feladatok közvetlen elvégzése felé haladva, egyre inkább a lineáris struktúrának megfelelő koordináció érvényesül. Tehát a magasabb szinteken a testületi, az alacsonyabbakon az utasításos koordináció jellemzőbb. | |||
| |||
5.4. A vállalat funkcionális területei | |||
A vállalati tevékenység több területre osztható fel. Jellegük szerint szakmai és általános funkciókat különböztetünk meg. Előbbi csoport a szakmai feladatok tényleges végrehajtását látja el többé-kevésbé szigorú szervezeti felépítés és munkamegosztás mellett, ezért hívják angolul line funkcióknak, vezetőit line-vezetőknek (a szokásos magyar elnevezés vonali, vonalbeli). Az általános funkciókat staff (törzskari) funkcióknak nevezik. | |||
A funkcionális, szakmai területek elhatárolása, összetétele a vállalat méretétől és tevékenységétől függ. | |||
Szinte minden vállalatra jellemző | |||
| |||
de gyakori | |||
| |||
A vonali szakmai területeken folyik a gyakorlati végrehajtás, általában több szintből álló szervezetrészekről van szó. A legfelső vezetéshez sorolható funkcionális vezetők irányítása mellett dolgoznak a közvetlen irányítást végző, nagyon változatos elnevezésű, kisebb-nagyobb hatáskörrel rendelkező vezetők és végrehajtók. Az elmúlt években a menedzsment és a vezetés irodalma sokat foglalkozott ezzel az irányítási területtel, általában a szakmai területek, a vezetői szintek számának csökkentését és a belső tagozódás egyszerűsítését, javasolva. A fontosabb funkcionális területek feladataival, belső tagozódásával külön fejezetekben foglalkozunk. | |||
5.5. Törzskari funkciók | |||
A törzskari funkciókat a gazdasági szereplők a katonaságtól vették át. A törzskarok eredeti célja a tanácsadás volt, ez a vállalatoknál úgy alakult át, hogy a felső vezetés közvetlen megbízására végzik munkájukat. A menedzsmentet tanácsokkal, elemzésekkel ellátó feladatuk mellett kialakultak a felső vezetés mellett, csakis a felső vezetésnek alárendelt feladatkörök, amelyek a szakmai munkába nem avatkoznak bele, ott nem, vagy csak korlátozott hatáskörökkel rendelkeznek. | |||
Hagyományos, klasszikus törzskari funkció | |||
| |||
Egyes vállalatoknál törzskari jellegű a stratégiaalkotás, a tervezés, az innováció, a műszaki fejlesztés, de számos másféle példa is van. | |||
5.6. A rendszerek | |||
A vállalatok funkcionális tevékenységeinek van egy megkülönböztetett, modern csoportja. A törzskari funkciók közül itt találjuk azokat, amelyek már nem a klasszikus, tanácsadó jellegű, hanem beavatkozó tevékenységet végeznek. Szokás ezeket a tevékenységeket - a más területeken való hatáskör miatt - funkciókat keresztező tevékenységeknek is nevezni. A line, vonalbeli és a staff, törzskari funkciók mellett tehát ezek külön jellegzetességekkel bírnak. A többi csoporthoz képest ezek újaknak számítanak, közös jellemzőjük az általánosan használt rendszer kifejezés. A funkciókat keresztező tevékenységeket formailag nagyon jól jellemzi a sajátos eljárási rendet előíró és szabályozó kézikönyv. | |||
A legismertebb "kézikönyves" rendszerek: | |||
| |||
Új funkció a munkahelyi egészségvédelem és biztonság rendszere. | |||
Érdekes, hogy a hagyományos törzskari funkciók közé sorolt személyügy is átalakulni látszik, egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a személyügyi tevékenységet is rendszerként működtetik. Hasonló törekvések más funkcióknál is tapasztalhatók. | |||
5.7. Szervezeti formák | |||
A vállalatok szervezetében a lineáris, a funkcionális, a törzskari és a mátrix elemek egyaránt előfordulnak. A fejlettebb, nagyobb egységekre tagolt szervezeti formák is terjednek: divizionális formák, stratégiai üzletegységek kialakítása stb. | |||
A lineáris szervezet a szigorú alá- és fölérendeltséget teremti meg a szervezetben. A forma jellemzője: a vezetői szintek és a szolgálati utak. Előny az egyszerűség és az egyértelműség, hátrány a merevség. A lineáris szervezet horizontálisan és vertikálisan viszonylag könnyen bővíthető és zsugorítható. | |||
| |||
A funkcionális szervezet alapgondolata a szakszerű vezetés. A végrehajtók a szakmai irányítók vezetése alatt dolgoznak. A forma szakmai szempontból nyilván előnyös, de a végrehajtást nehezíti, hogy több irányból történő irányításnak kell megfelelni. A lineáris és funkcionális formák szinte csak együtt jelennek meg, ezért a szakirodalom leggyakrabban a két formát együtt, lineáris-funkcionális formaként említi. | |||
| |||
A törzskarok a vonali részektől elkülönülve, a menedzsment irányítása alatt végzik munkájukat. | |||
| |||
Mátrix-szervezet | |||
A mátrix-szervezet kétirányú vezetést jelent, például így, hogy az egyik irány a már korábban is látott funkcionális vezetés, a másik pedig a vállalat tevékenységére jellemző irány. Az építőiparban például nagyon jellemző a projektvezetés, ekkor az építendő létesítményeknek, a jól körvonalazott termékkörökkel rendelkező vállalatoknál pedig a termékmenedzsment, ekkor pedig a termékköröknek vannak külön termékmenedzserei. | |||
| |||
A divizionális felépítésű vállalat két elemet tartalmaz: a vállalati központot, amely a legfontosabb, a teljes vállalatra kiható döntéseket hozza, stratégia irányítást végez, valamint a végrehajtó divíziókat. A divizionális szervezetnél a vállalat végrehajtó részei többé-kevésbé önálló szervezeti egységek. A nagyobb vállalatoknál kézenfekvő a területi felosztás (észak, nyugat, kelet, dél; ezek az ún. news-vállalatok - az égtájak angol nevének kezdőbetűiből), de számos más megoldás is van. Az önállóság szintjei: a legkisebb önállóságot a költségcentrum jelenti, a következő fokozat a profitcentrum, míg a leginkább önálló egységeket a befektetési centrum néven említik. | |||
| |||
5.8. Organigráfok | |||
Az eddig bemutatott szervezeti ábrákat organigramnak nevezik. Pontosan és szakszerűen mutatják be a szervezet irányítási viszonyait, a vállalat tevékenységéről, termékköreiről viszont kevés információt nyújtanak. Az organigráfok viszont szemléletesebbek, a vállalatról többet mondanak azoknak, akik a vállalatot meg akarják ismerni, illetve a vállalat bemutatkozását jobban szolgálják, jobban megérthetjük belőlük, hogyan is működik a vállalat. Mely részek kapcsolódnak egymáshoz? Kinek az ötletei kell, hogy eljussanak, és hová? A vállalatok hagyományos szervezeti felépítésének ábrái csupán a neveket és a beosztásokat mutatják. Az organigráf olyan térkép, amely áttekintést nyújt a vállalati funkciókról és azokról a módokról, ahogyan az emberek a munkájuk során szerveződnek. | |||
Az alábbi példa az ÉSZ WEBZINE, internetes magazin organigramját és lehetséges organigráfját ábrázolja: | |||
|
Önellenőrző kérdések |
1. Válassza ki az alábbiak közül a divizionális szervezeti formára jellemzőket!
![]() | ||||||||
2. Válassza ki az alábbi megállapítások közül azt, amely nem jellemző a lineáris szervezeti formára!
![]() | ||||||||
3. Válassza ki az alábbiak közül a vállalati szervezeti szinteket!
![]() | ||||||||
4. Az alábbi állítások közül melyik igaz vagy hamis?
![]() | ||||||||
5. Válassza ki az alábbiak közül, hogy melyek jelentik a tulajdonosi funkciók gyakorlásának módját!
![]() | ||||||||
6. Az alábbi állítások közül melyik igaz vagy hamis?
![]() |