KURZUS: Vállalati gazdaságtan

MODUL: A vállalati tevékenység funkcionális területei

12. lecke: Modern vállalati funkciók

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére:

  • Olvassa el a 12.1. pont szövegét, jegyezze meg a vállalati rendszerek közös jellemzőit!
  • Tanulmányozza a 12.2. pont szövegét, és jegyezze meg a minőségirányítási rendszer főbb jellemzőit!
  • Tanulmányozza a 12.3. pont szövegét!
    Ismerje meg, hogyan építik ki a vállalati környezetirányítási rendszereket!
  • Tanulmányozza a 12.4. pont szövegét, és jegyezze meg a MEBIR tartalmi elemeit!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • a rendszerekkel kapcsolatos közös alapfogalmak felsorolására
  • a minőségirányítás szabványos rendszerének fő követelményeinek ismertetésére
  • a környezetirányítás szabványos rendszerének fő követelményeinek ismertetésére
  • meghatározni a munkahelyi egészség és biztonságra vonatkozó rendszer legfontosabb elemeit
Tananyag
12.1. A rendszerek

A vállalati struktúrák tárgyalásánál már említettük a modern menedzsment területeket, mint funkciókat keresztező tevékenységeket. A modern szó arra utal, hogy ezek a "rendszerek" viszonylag újak, a menedzsment funkció pedig az általános törzskari elhelyezésre utal. A funkciókat keresztező jelleg pedig azt jelenti, hogy, a klasszikus törzskari szervezetekkel ellentétben, a törzskari szervezet bizonyos beavatkozási lehetőséggel is rendelkezik. A rendszer kifejezés itt azt jelenti, hogy szisztematikusan alkalmazott, kézikönyv alapján vezetett területekről van szó.

Ebben a tananyagban három funkciót ismertetünk: a minőségirányítási, a környezetirányítási és a munkahelyi egészség és biztonsági rendszereket. Összefoglalva a három rendszert, az alábbi ábra mutatja a vállalatirányítás modern funkcióit.

A modern vállalati rendszerek
35. ábra

Mind a három funkció sokféle módon alakítható ki, többféle elv alapján dolgozhatunk. Számos egyedi rendszer ismeretes, de több hivatalosan elismert, hatósággal igazoltatható megoldás is létezik. Az üzleti élet a szabványos rendszereket részesíti előnyben, ezért ezek a leginkább elterjedtek. Pontosabban: a tanúsított rendszerek sikeresek, tanúsítani pedig csak a szabványok szerint kiépített rendszereket lehet. A tanúsítást független tanácsadó vállalkozások végzik, és a tanúsítás a szerződéses kapcsolatokban "bizonyítványként" használható.

Ebben a jegyzetben csak a már felsorolt témakörben kidolgozott, szabványos rendszerekkel foglalkozunk.

A minőségirányítás az ISO 9000 sorozat, a környezeti menedzsment az ISO 14 000 sorozat, a munkahelyi egészség és biztonság rendszere pedig az MSZ 28001 szabvány szerint működhet. A szabványsorozatok és a szabványok szemlélete, felépítése közelít egymáshoz, lehetővé téve, illetve ösztönözve az együttes vagy kombinált alkalmazást.

A szabványok ún. rendszerszabványok, amelyek nem adnak pontos, tételes előírásokat. A szabványok azzal az igénnyel készültek, hogy minden gazdasági, és nem gazdasági tevékenységet végző szervezet irányítására megfeleljenek. Ebből következik, hogy a szabványokban megfogalmazott követelmények nagyon általánosak, csak közvetve, a vállalatra külön értelmezve alkalmazhatók.

A rendszerek irányítása a kézikönyv alapján történik, ez a vállalat alapvető dokumentuma. A kézikönyv általános felépítését a 36. ábra mutatja:

A rendszerek dokumentációja
36. ábra

A politika a vezetők és a szervezet, vállalat elkötelezettségét kinyilvánító, a legfontosabb elveket rögzítő irat. A kézikönyv és a rendszer legfontosabb eleme az eljárások sorozata. A rendszer ellenőrzésekor az eljárásoknak kell megfelelniük a szabványkövetelményeknek.

A munkautasítások munkakörönként határozzák meg a feladatokat és felelősségeket, az egyéb mellékletek közül pedig a dokumentumminták és ügyviteli szabályok a legfontosabbak.

Egységessé vált rendszerek ellenőrzése is, ebben az összefüggésben az audit kifejezést használják. Audit többfél van, belső, külső és tanúsító. A belső audit a tervszerű, belső munkatárs által végzett felülvizsgálatot, külső a tanácsadó vagy a megrendelő által végzett ellenőrzéseket jelenti. A tanúsító auditot független külső tanácsadó végzi, és kiadja a három évig érvényes tanúsítványt.

12.2. Minőségirányítási rendszerek

A minőség azt jelenti, hogy

  • egy termék vagy szolgáltatás kielégíti a használó vagy igénybe vevő igényeit, illetve
  • megfelel a használati funkciónak.

A vevő igényei vagy

  • egyediek, vagy
  • szabványosak.

A tömegtermelés kezdete óta a gyártók azt akarják elérni, hogy a termék minősége minél egyenletesebb legyen. Számos olyan módszer alakult ki, amely egyre tökéletesebben ellenőrizte a végtermékek minőségét. Néhány évtizede alkalmaznak olyan minőségi rendszereket, amelyek nem, vagy nem csak a végterméket ellenőrzik, hanem a termelési folyamatot szabályozzák.

1988-ban fogadták el a minőségügyi rendszerekre vonatkozó első nemzetközi szabványsorozatot (ISO 9000 = ISO: International Organisation for Standartization), amely brit minták és előzmények alapján készült. A szabványsorozat fokozatosan bővült, majd a kialakult szabványrendszer egészét átdolgozták, új kiadás jelent meg, 1994-ben. A harmadik kiadásnál a szabvány átdolgozói már több százezer tanúsítás tapasztalataira hivatkozhattak.

A szabványsorozatot a nemzeti szabványügyi szervezetek változtatás nélkül veszik át. A harmadik kiadás, a mai, 2000-res sorozat a következő szabványokat tartalmazza:

MSZ EN ISO 9000:2001Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár
MSZ EN ISO 9001:2001Minőségirányítási rendszerek. Követelmények
MSZ EN ISO 9004:2001Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

A két szabvány, a 9001 számú, a sorozat követelményszabványa és a 9004 számú útmutató azonos felépítésű, szerkezetű.

A minőségirányítási rendszer vázlatát, a szabványkövetelmények csoportjait a következő ábra mutatja:

A minőségirányítási rendszer elemei
37. ábra

Az 5. fejezetben a szabvány a vezetőség felelősségi körébe utalja a vevői és a jogszabályi előírások betartatását, a minőségcélok és minőségpolitika megadását, a vezetőségi átvilágítások megtartását és a folyamatok elvégzéséhez szükséges erőforrások biztosítását. Előírja a vevőközpontú minőségirányítási rendszer követelményét: meg kell határozni, hogy mit kíván a vevő, és ezt tudva, a vevői igényeknek megfelelő követelményeket kell előírni és teljesíteni. A minőségpolitikával kapcsolatban követelmény, hogy a politika feleljen meg a szervezet céljainak, tükrözze a teljesítés és a tökéletesítés iránti elkötelezettséget, intézkedjen arról, hogy a célkitűzések helyesek legyenek és megfelelő felügyelet alatt legyenek. Fontos követelmény az, hogy a minőségpolitikát mindenki megismerje és alkalmazza a vállalatnál. Itt írja elő a szabvány a minőségirányítási rendszer leginkább látható részét jelentő dokumentációk vonatkozó alapkövetelményeket. Követelmény az, hogy a vállalatnál legyen világos szervezeti tagolás. Itt mondja ki a szabvány azt a követelményt, hogy ki kell jelölni a "vezetőség képviselőjét", vagyis a minőségügyi vezetőt, aki gondoskodik a rendszer bevezetéséről, fenntartásáról, a felső vezetéssel ő áll kapcsolatban, ő készíti a minőségügyi jelentéseket, egyszóval megfelelő hatáskörökkel rendelkezik ezen a területen. Ez a körülmény adja tehát a minőségirányítás funkciókat keresztező jellegét.

A 6. fejezet szerint a minőségirányítási rendszer folyamatainak bevezetéséhez és fejlesztéséhez, a vevői megelégedettség eléréséhez szükséges erőforrásokról gondoskodni kell. Külön kiemeli a minőségirányítási rendszer működtetéséért felelős személyek felkészültségét, illetve az ehhez szükséges oktatási-képzési tevékenységet írja elő. Hangsúlyozza a vállalat célkitűzéseinek, hosszabb távú terveinek megfelelő képzési rendszer kialakításának szükségességét.

A 7. fejezet azt az elvet hangsúlyozza, hogy a termék-előállítást folyamatok és részfolyamatok megfelelő együttesének kell tekinteni, és ezeket pontosan meg kell tervezni. Minden folyamatnál meghatározandók a minőségi célok, a szükséges erőforrások, az ellenőrzés eszközei és módszerei, valamint a megfelelő minőségi dokumentációs tevékenység. Ezután tér rá a vevőkkel való kapcsolatokra, és a vevői igények, követelmények pontos meghatározását és átvizsgálását írja elő. Alapelv, hogy a követelmények pontosan meg legyenek fogalmazva, és ezeknek meg kell felelniük a vevő által igényelteknek, a szakmai szabályoknak és a jogszabályoknak is. Itt kapott helyet a műszaki tervezés és a beszerzés szabályozása. Ezután következik a gyártás szabályozása, valamint a minőségellenőrzéshez szükséges mérő- és megfigyelőeszközök kezelésének szabályai.

A 8. fejezet a rendszer fenntartására vonatkozó előírásokat ad: tervezés címmel előírja, hogy a rendszernek tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek alkalmasak a folyamatok megfelelőségének értékeléséhez és tökéletesítéséhez, majd a mérés területeit határozza meg: figyelni kell a vevő megelégedettségét, belső auditokat kell végezni, felügyelni kell a folyamatokat és mérni kell a termékek jellemzőinek alakulását. Külön intézkedik a nem megfelelő termékek azonosításáról és kezeléséről, a vevői követelményeknek való megfelelésről, a folyamatok működéséről. Szabványkövetelmény a rendszer állandó javítása, az eltérések megmutatása, az okok keresése, az ismétlődés megakadályozása, a helyesbítésre vonatkozó intézkedés megtétele, az eredmények ellenőrzése és dokumentálása.

12.3. Környezetirányítási rendszerek

A környezeti menedzsment rendszerek nemzetközi szabványát 1996 szeptemberében adták ki. A szabványsorozat mai elemei:

MSZ EN ISO 14001:1997Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek
MSZ EN ISO 14020:2002Környezeti címkék és nyilatkozatok. Általános elvek
MSZ EN ISO 14021:2002Környezeti címkék és nyilatkozatok. Saját nyilatkozatot tartalmazó környezeti állítások
MSZ EN ISO 14024:2001Környezeti címkék és nyilatkozatok. I. típusú környezeti címkézés. Alapelvek és eljárások
MSZ EN ISO 14031:2001Környezetközpontú irányítás. A környezeti teljesítmény értékelése. Útmutató
MSZ EN ISO 14040:1998Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek
MSZ EN ISO 14041:2001Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés
MSZ EN ISO 14042:2001Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Az életciklus alatti hatások értékelése
MSZ EN ISO 14043:2001Környezetközpontú irányítás. Életciklus-értékelés. Az életciklus értelmezés

Ebben a jegyzetben csak a 14001 szabvány, a sorozat követelményszabványának legfontosabb előírásait tekintjük át.

A környezetirányítási rendszer modelljét a 38. ábra mutatja:

A környezetirányítási rendszer modellje
38. ábra

A követelmények fő elemei:

Környezetpolitika: a szervezet vázolja környezetvédelmi céljait, a környezetvédelmi jogszabálynak való megfelelés és a folyamatos javítás melletti elkötelezettségét.

Tervezés. Célokat és előirányzatokat kell kitűzni a jövőbeni környezetvédelmi teljesítményt illetően, és ezekhez cselekvési terveket kell meghatározni.

Végrehajtás és működés. Az alábbi követelményeknek kell megfelelni:

  • feladatok és felelősök meghatározása
  • az alkalmazottakban erősíteni kell a környezetvédelem fontosságát
  • alkalmazottak képzése
  • a szervezet környezeti teljesítményét befolyásolható tevékenységek ellenőrzése/szabályozása (beszállítók és alvállalkozók tevékenységét is)
  • haváriatervek kidolgozása balesetek esetére
  • tájékoztatási rendszer kidolgozása és működtetése környezetvédelmi kérdésekben
  • a rendszer-dokumentáció és a nyilvántartások ellenőrzési mechanizmusának kidolgozása

Ellenőrzés és helyesbítő tevékenységek. A legfontosabb követelmények: a jogszabályoknak, valamint a kitűzött céloknak, előirányzatoknak való megfelelés ellenőrzése, belső eljárások ellenőrzése, az auditálással kapcsolatos rendelkezések, helyesbítő és megelőző tevékenységek.

Vezetőségi átvizsgálás. A vezetőségnek rendszeresen értékelni kell a szervezet környezeti teljesítményében elért eredményeket, és az eredmények ismeretében hozza meg a szükséges változtatásokat.

12.4. Munkahelyi egészség és biztonság

A rendszerek legújabb tagja Magyarországon a munkahelyi egészség és biztonság ügyére vonatkozik.

A 2003-ban kiadott magyar szabvány, az MSZ 28001:2003 - A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (MEBIR). Követelményei (OHSAS 18001:1999) - alkalmazásával a már ismertetett minőségirányítási és környezetirányítási rendszerekhez hasonló szemléletű kézikönyv szabályozhatja ezt az új területet.

Már a szabvány számából látható a hasonlóság: az egyessel végződő szám itt is a követelményszabvány jelleget mutatja. A MEBIR-nek is központi eleme a politika (egészségvédelmi és biztonsági politika).

A folyamatokat leíró eljárások szabályozzák a működést, és szigorúak a dokumentálási szabályok. A rendszer elemeit a 39. ábra mutatja be.

A MEBIR-rendszer elemei
39. ábra

A szabvány szerint kiépített rendszer tanúsítható, ezzel a szerződéses kapcsolatokban felhasználható újabb bizonyítvány szerezhető. A rendszer üzleti sikere még nem mérhető.

A szabvány melléklete, amely a minőségirányítási és környezetirányítási rendszerekkel való tételes kapcsolatokat mutatja, világossá teszi, hogy a vállalatirányítási rendszerek egymást kiegészítő, egybetartozó elemek.

Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki a vállalati szabványos rendszerek jellemzőit!
alapdokumentumuk a kézikönyv
nem tanúsíttathatók
funkciókat keresztező tevékenységek
2. Jelölje meg a következő állítások közül melyik igaz vagy hamis!
A minőségügyi rendszer szabványa az ISO 9001.
A környezetirányítási rendszer szabványa az MSZ 28001.
A munkahelyi egészség és biztonság követelményszabványa az ISO 9001.
3. Válassza ki az alábbiak közül az ISO 9001-es szabvány követelményeit!
a vevői igények figyelembe vétele
a környezeti politika kidolgozása
a mérőeszközök kezelése
4. Válassza ki az alábbiak közül a környezetirányítás szabványát!
ISO 14004
ISO 14001
ISO 9004
5. Válassza ki az alábbiak közül az ISO 14001-es szabvány követelményeit!
környezetpolitika kidolgozása
végrehajtás és működés szabályozása
minőségi vezető kinevezése
6. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz vagy hamis!
A minőségi rendszer működését külső és belső auditokkal ellenőrzik.
A tanúsítást csak független tanácsadó végezheti.
A rendszerek közvetlen irányítását mindig a legfelső vezető végzi.
7. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz vagy hamis!
A munkahelyi egészség rendszere az ISO 9001 szabvány szerint építhető ki.
A munkahelyi egészség és biztonság rendszere nem tanúsíttatható.
A munkahelyi egészségi rendszer közvetlen irányítását a legfelső vezető végzi.