KURZUS: Vállalati gazdaságtan

MODUL: Vállalati struktúrák

5. lecke: A vállalat belső szerkezete és a menedzsment

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére:

  • Tanulmányozza az 5.1. pont szövegét és az ábrát, jegyezze meg a vállalat makrostruktúrájának részeit!
  • Tanulmányozza az 5.2. pont szövegét, és jegyezze meg, kik a vállalatok tulajdonosai és milyen formákban gyakorolják tulajdonjogaikat!
  • Tanulmányozza az 5.3. pont szövegét, és jegyezze meg, kik a gazdasági társaságok felső vezetésének tagjai!
  • Tanulmányozza az 5.4. pont szövegét, és jegyezze meg, melyek a vállalat funkcionális területei!
  • Tanulmányozza az 5.5. pont szövegét, és jegyezze meg a törzskari funkciók legfontosabb jellemzőit!
  • Tanulmányozza az 5.6. pont szövegét, és jegyezze meg a "kézikönyves" rendszerek tartalmait!
  • Tanulmányozza az 5.7. pont szervezeti ábráit, és hasonlítsa össze a szervezeti formák szintjein található pozíciókat!
  • Tanulmányozza az 5.8. pont szövegét, és a példát!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • a vállalatok makrostruktúráját alkotó elemeket ismertetni
  • a közvetlen tulajdonosi, a tulajdonosi szervezeteken és a vagyonkezelőn keresztül gyakorolt tulajdonlások lényegét felismerni és ismertetni
  • a gazdasági társaságok első számú vezetőjének és a topmenedzsment tagjainak felelősségi köreit meghatározni
  • a szakmai funkciók - gazdasági, termelési, marketing, fejlesztés-tervezés, beszerzés - felismerésére és kiválasztására
  • a klasszikus törzskari funkciók - jog, belső ellenőrzés, személyügy - vállalati szerepének, helyének ismertetésére
  • a modern menedzsment tevékenységek felismerésére és kiválasztására
  • a vállalatok különböző szervezeti formáit felismerni, jellemezni és azonosítani.
  • az organigram és az organigráf megkülönböztetésére
Tananyag
5.1. A vállalat makrostruktúrája

A szervezet kialakításának az a célja, hogy az egyes szervezeti elemek (egyének és csoportok) közötti kapcsolatokat viszonylag tartósan meghatározza.

A vállalati működés magyarázata érdekében érdemesnek látszik felállítani egy nagyvonalú, általánosnak tekinthető, az ábrán tanulmányozható strukturális sémát. A vállalatnál a következő funkciók és szintek különíthetők el:

  • Tulajdonosok, tulajdonosi szervezetek, vagyonkezelő
  • felső vezetés
  • funkcionális területek
  • törzskari funkciók, klasszikus és modern menedzsment tevékenységek
A vállalat makrostruktúrája
7. ábra
5.2.Tulajdonosok

A tulajdonosi funkciók a tulajdonviszonyoktól függően nagyon különböző módon alakíthatók és gyakorolhatók. Alapvető fajták:

  • a közvetlen tulajdonosi felügyelet
  • a tulajdonosi szervezeteken és
  • a vagyonkezelőkön keresztül gyakorolt tulajdonlás

A közvetlen tulajdonosi felügyelet a kisebb vállalatoknál lehetséges. A tulajdonos vagy tulajdonosok ekkor minden közvetítő nélkül személyesen döntenek a fő kérdésekben.

Ennek a leggyakoribb, és törvényesen szabályozott módja a közgyűléseken való részvétel és döntéshozatal. Az egyes tulajdonosok és tulajdonosi csoportok jogköreit alapvetően törvények, egyes kérdésekben a vállalatot létrehozó okiratok (ezek a vállalatformához igazodó alapokiratok, alapító okirat, társasági szerződés) határozzák meg.

A kisebb vállalatoknál nagyon gyakran a tulajdonosok közvetlenül vezetik a céget, esetenként a vezetők és a tulajdonosok azonos személyek. Ekkor az adott személyek már nem csak tulajdonosi funkciót töltenek be, hanem általános vezetési szerepük van, esetleg közvetlen irányítók is. A véglet az egyéni vállalkozó, aki, ha alkalmazottat nem foglalkoztat, akkor egy személyben minden vállalati funkciót elláthat. Ezek a speciális, de nagyon gyakran előforduló esetek nem feleslegessé, hanem különösen fontossá teszik a tulajdonosi funkciók megkülönböztetését.

Nagyobb vállalatoknál célszerű, egyes formáknál pedig jogszabályi előírás a tulajdonosi szervezetek létrehozása. Ezek a szervezetek az évente tartott közgyűlések között a folyamatosságot jelentik, meghatározott jogosítványokkal, döntési hatáskörökkel rendelkeznek. Munkájukról, döntéseikről a közgyűlésnek számolnak be. Kötelezően előírt példa a részvénytársasági igazgatóság és a felügyelőbizottság. A tulajdonosi szervezetek sokféle módon összeállíthatók, ez érvényes a személyi összetételre és a feladatmegosztásra egyaránt. A szervezet tagja lehet

  • tulajdonos
  • tulajdonosi vagy tulajdonosi csoport képviselője
  • de olyan személyek is szerephez juthatnak, akiket valamilyen más indíttatásból választanak be

A tulajdonosi szervezetekben a munkamegosztás lehet

  • általános, ekkor a vállalat fontosabb kérdéseiben általános hatáskörű testületként határoznak
  • lehet a tagok között funkcionális munkamegosztás is. Ekkor egy-egy tag lehet felelős egyes funkciók felügyeletéért. A döntés ilyenkor is testületi, de a felelős nagyobb mértékben befolyásolhatja az adott területeket érintő határozatokat

A tulajdonosi akaratot vagyonkezelőkön keresztül is lehet érvényesíteni. A vagyonkezelő - a tulajdonosi szervezetekhez hasonlóan - a közgyűlések között élnek a tulajdonosi jogoknak az átruházott részével. A vagyonkezelő szerződésben meghatározott jogkörökkel rendelkezik. A vagyonkezelő és a tulajdonosi szervezet együtt is létezhet, ilyenkor a feladatok megosztása és elhatárolása már meglehetősen nehéz. Ez a megoldás általános az állami és egyéb közszervezetek meghatározó tulajdonában lévő vállalatoknál. Különleges az állami holdingok szerepe, és az általuk kezelt, sokszor nagyon fontos társadalmi-gazdasági szerepet játszó vállalatok helyzete. A vagyonkezelők szerepét a szakirodalom csoportokba sorolja. A legkevesebb jogosítvánnyal a pénzügyi vagyonkezelők rendelkeznek, ők csak meghatározott, elsősorban egyszerű befektetési műveleteket végeznek. A portfolió vagyonkezelés már szélesebb felhatalmazást jelent, a vagyonkezelő többféle erőforrással bír, és azokat a szerződésben megszabott korlátok között átválthatja (megváltoztathatja a portfoliót). Az operatív vagyonkezelő a vállalat tényleges vezetését végzi széles körű felhatalmazással, amely nem terjed ki a vállalat eladására. A rendszerszintű vagyonkezelés a köztulajdonban levő vállalatok és vállalatrészek együttes kezelését jelenti, ezt végzi az állami vagyonkezelő és a nagyvárosi vállalati vagyonportfolió kezelője.

5.3. Felső vezetés

A tulajdonosoktól, a tulajdonosi szervezetektől és a vagyonkezelőktől eltekintve a szervezetben Max Weber három szintet adott meg

  • menedzserek (felső vezetők)
  • bürokraták (középvezetők, szakalkalmazottak)
  • munkavállalók (végrehajtók)

A vállalat irányításában fontos szerepe van a felső vezetésnek. Itt születnek a fontos gyakorlati döntések, ez a vezetőréteg látja el a vállalat általános irányítási funkcióit.

A felső vezetés (menedzsment, top menedzsment) létszámát, összetételét, struktúráját, hatás-köreit a tulajdonosi jogkörök gyakorlói jelölik ki. A felső vezetés élén mindig egy személy áll, akit a vállalat mérete, jellege szerint igazgatónak, vezérigazgatónak, ügyvezetőnek, cégvezetőnek, idegen kifejezéssel CEO-nak, (chief executive officer) neveznek (a korlátolt felelősségű társaság esetében kötelező az ügyvezető, más társasságoknál a közös képviselő kifejezés használata, bővítmények használhatók, jellemző a kft.-knél az ügyvezető igazgató elnevezés). A magyar gyakorlatban is szokásos az a megoldás, hogy a részvénytársaságoknál a tulajdonosi szervezet és a felső vezetés első emberének ugyanazt a személyt nevezik ki, ő az elnök-vezérigazgató.

A felső vezetés többi tagja már az egyes nagyobb funkciócsoportok vezetéséért felelős, általában a gazdasági, a termelési, értékesítési-marketing, a fejlesztési vezető számít a felső vezetés tagjai körébe. A felső vezetés, annak ellenére, hogy a tagjai funkcionális vezetők, tulajdonképpen testületként viselkednek, a fontos kérdésekben ilyen módon döntenek. Nagyobb vállalatoknál a testületek különféle elnevezésekkel formálisan is léteznek.

A 8. ábrán együtt láthatók a weberi szintek és a koordináció jellegének változása. A felső menedzsment réteg (top management) részben azonosítható a Weber szerinti menedzsmenttel. Itt a személyeknek egységesen kell fellépniük, mintegy testületként kell viselkedniük. A szakmai területeken a menedzsment, a csúcsmenedzserek irányítása alapján - a lineáris-funkcionális elveknek megfelelő irányítási módszereket alkalmazhatnak. A szervezeti piramison még lejjebb, a termelési feladatok közvetlen elvégzése felé haladva, egyre inkább a lineáris struktúrának megfelelő koordináció érvényesül. Tehát a magasabb szinteken a testületi, az alacsonyabbakon az utasításos koordináció jellemzőbb.

A vállalati szintek és koordináció
8. ábra
5.4. A vállalat funkcionális területei

A vállalati tevékenység több területre osztható fel. Jellegük szerint szakmai és általános funkciókat különböztetünk meg. Előbbi csoport a szakmai feladatok tényleges végrehajtását látja el többé-kevésbé szigorú szervezeti felépítés és munkamegosztás mellett, ezért hívják angolul line funkcióknak, vezetőit line-vezetőknek (a szokásos magyar elnevezés vonali, vonalbeli). Az általános funkciókat staff (törzskari) funkcióknak nevezik.

A funkcionális, szakmai területek elhatárolása, összetétele a vállalat méretétől és tevékenységétől függ.

Szinte minden vállalatra jellemző

  • a gazdasági,
  • a termelési és
  • a marketing (értékesítési, kereskedelmi) funkció

de gyakori

  • a fejlesztés-tervezés
  • és a beszerzés önálló funkcióként kezelése.

A vonali szakmai területeken folyik a gyakorlati végrehajtás, általában több szintből álló szervezetrészekről van szó. A legfelső vezetéshez sorolható funkcionális vezetők irányítása mellett dolgoznak a közvetlen irányítást végző, nagyon változatos elnevezésű, kisebb-nagyobb hatáskörrel rendelkező vezetők és végrehajtók. Az elmúlt években a menedzsment és a vezetés irodalma sokat foglalkozott ezzel az irányítási területtel, általában a szakmai területek, a vezetői szintek számának csökkentését és a belső tagozódás egyszerűsítését, javasolva. A fontosabb funkcionális területek feladataival, belső tagozódásával külön fejezetekben foglalkozunk.

5.5. Törzskari funkciók

A törzskari funkciókat a gazdasági szereplők a katonaságtól vették át. A törzskarok eredeti célja a tanácsadás volt, ez a vállalatoknál úgy alakult át, hogy a felső vezetés közvetlen megbízására végzik munkájukat. A menedzsmentet tanácsokkal, elemzésekkel ellátó feladatuk mellett kialakultak a felső vezetés mellett, csakis a felső vezetésnek alárendelt feladatkörök, amelyek a szakmai munkába nem avatkoznak bele, ott nem, vagy csak korlátozott hatáskörökkel rendelkeznek.

Hagyományos, klasszikus törzskari funkció

  • a jogi képviselet
  • a belső ellenőrzés és
  • a személyügy

Egyes vállalatoknál törzskari jellegű a stratégiaalkotás, a tervezés, az innováció, a műszaki fejlesztés, de számos másféle példa is van.

5.6. A rendszerek

A vállalatok funkcionális tevékenységeinek van egy megkülönböztetett, modern csoportja. A törzskari funkciók közül itt találjuk azokat, amelyek már nem a klasszikus, tanácsadó jellegű, hanem beavatkozó tevékenységet végeznek. Szokás ezeket a tevékenységeket - a más területeken való hatáskör miatt - funkciókat keresztező tevékenységeknek is nevezni. A line, vonalbeli és a staff, törzskari funkciók mellett tehát ezek külön jellegzetességekkel bírnak. A többi csoporthoz képest ezek újaknak számítanak, közös jellemzőjük az általánosan használt rendszer kifejezés. A funkciókat keresztező tevékenységeket formailag nagyon jól jellemzi a sajátos eljárási rendet előíró és szabályozó kézikönyv.

A legismertebb "kézikönyves" rendszerek:

  • a minőségirányítás
  • a környezeti irányítás, főként ezeknek a rendszerszabványokon alapuló változatai

Új funkció a munkahelyi egészségvédelem és biztonság rendszere.

Érdekes, hogy a hagyományos törzskari funkciók közé sorolt személyügy is átalakulni látszik, egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a személyügyi tevékenységet is rendszerként működtetik. Hasonló törekvések más funkcióknál is tapasztalhatók.

5.7. Szervezeti formák

A vállalatok szervezetében a lineáris, a funkcionális, a törzskari és a mátrix elemek egyaránt előfordulnak. A fejlettebb, nagyobb egységekre tagolt szervezeti formák is terjednek: divizionális formák, stratégiai üzletegységek kialakítása stb.

A lineáris szervezet a szigorú alá- és fölérendeltséget teremti meg a szervezetben. A forma jellemzője: a vezetői szintek és a szolgálati utak. Előny az egyszerűség és az egyértelműség, hátrány a merevség. A lineáris szervezet horizontálisan és vertikálisan viszonylag könnyen bővíthető és zsugorítható.

Lineáris szervezet
9. ábra

A funkcionális szervezet alapgondolata a szakszerű vezetés. A végrehajtók a szakmai irányítók vezetése alatt dolgoznak. A forma szakmai szempontból nyilván előnyös, de a végrehajtást nehezíti, hogy több irányból történő irányításnak kell megfelelni. A lineáris és funkcionális formák szinte csak együtt jelennek meg, ezért a szakirodalom leggyakrabban a két formát együtt, lineáris-funkcionális formaként említi.

Funkcionális szervezet
10. ábra

A törzskarok a vonali részektől elkülönülve, a menedzsment irányítása alatt végzik munkájukat.

Törzskari szervezet
11. ábra
Mátrix-szervezet

A mátrix-szervezet kétirányú vezetést jelent, például így, hogy az egyik irány a már korábban is látott funkcionális vezetés, a másik pedig a vállalat tevékenységére jellemző irány. Az építőiparban például nagyon jellemző a projektvezetés, ekkor az építendő létesítményeknek, a jól körvonalazott termékkörökkel rendelkező vállalatoknál pedig a termékmenedzsment, ekkor pedig a termékköröknek vannak külön termékmenedzserei.

Mátrix szervezet
12. ábra

A divizionális felépítésű vállalat két elemet tartalmaz: a vállalati központot, amely a legfontosabb, a teljes vállalatra kiható döntéseket hozza, stratégia irányítást végez, valamint a végrehajtó divíziókat. A divizionális szervezetnél a vállalat végrehajtó részei többé-kevésbé önálló szervezeti egységek. A nagyobb vállalatoknál kézenfekvő a területi felosztás (észak, nyugat, kelet, dél; ezek az ún. news-vállalatok - az égtájak angol nevének kezdőbetűiből), de számos más megoldás is van. Az önállóság szintjei: a legkisebb önállóságot a költségcentrum jelenti, a következő fokozat a profitcentrum, míg a leginkább önálló egységeket a befektetési centrum néven említik.

Divizionális szervezet
13. ábra
5.8. Organigráfok

Az eddig bemutatott szervezeti ábrákat organigramnak nevezik. Pontosan és szakszerűen mutatják be a szervezet irányítási viszonyait, a vállalat tevékenységéről, termékköreiről viszont kevés információt nyújtanak. Az organigráfok viszont szemléletesebbek, a vállalatról többet mondanak azoknak, akik a vállalatot meg akarják ismerni, illetve a vállalat bemutatkozását jobban szolgálják, jobban megérthetjük belőlük, hogyan is működik a vállalat. Mely részek kapcsolódnak egymáshoz? Kinek az ötletei kell, hogy eljussanak, és hová? A vállalatok hagyományos szervezeti felépítésének ábrái csupán a neveket és a beosztásokat mutatják. Az organigráf olyan térkép, amely áttekintést nyújt a vállalati funkciókról és azokról a módokról, ahogyan az emberek a munkájuk során szerveződnek.

Az alábbi példa az ÉSZ WEBZINE, internetes magazin organigramját és lehetséges organigráfját ábrázolja:

Az ÉSZ Webzine organogramja és organigráfja
14. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki az alábbiak közül a divizionális szervezeti formára jellemzőket!
Az egyes divíziók valamilyen mértékben önállóak.
A stratégiai feladatokat központi egységek látják el.
A divíziók külön jogi személyek.
2. Válassza ki az alábbi megállapítások közül azt, amely nem jellemző a lineáris szervezeti formára!
a szervezet horizontálisan bővíthető
a szervezeti egységek önállóak
a szervezetre jellemző a szolgálati utak rendszere
3. Válassza ki az alábbiak közül a vállalati szervezeti szinteket!
menedzserek
képviselők
bürokraták
4. Az alábbi állítások közül melyik igaz vagy hamis?
A törzskar (staff) nem a végrehajtó szervezet része.
A törzskar csak katonai szervezeteknél használt elem.
A törzskar feladata mindig az ellenőrzés.
5. Válassza ki az alábbiak közül, hogy melyek jelentik a tulajdonosi funkciók gyakorlásának módját!
közvetlen tulajdonosi felügyelet
vagyonkezelőkön keresztül gyakorolt tulajdonlás
ingatlankezelőkön keresztül gyakorolt tulajdonlás
6. Az alábbi állítások közül melyik igaz vagy hamis?
Az organigráf szemléletesebb, mint az organigram.
Az organigráfon csak a nevek és a beosztások szerepelnek.
A news-vállalatok felépítése mátrix-rendszerű.