KURZUS: Vállalati gazdaságtan

MODUL: Vállalati struktúrák

6. lecke: Vállalatcsoportok, szuperstruktúrák

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére:

  • Tanulmányozza a 6.1. pont szövegét és jegyezze meg a vállalatcsoportok formáit és létrehozásuk indítékait!
  • Tanulmányozza a 6.2. pont szövegét, jegyezze meg a beszállítói kapcsolat tagjait, és együttműködésük lényegét!
  • Tanulmányozza a 6.3. pont szövegét, jegyezze meg a stratégiai szövetségre vonatkozó alapelveket!
  • Tanulmányozza a 6.4. pont szövegét és jegyezze meg a klaszter együttműködési forma tartalmát, lényegét!
  • A 6.5. pont szövege alapján jegyezze meg a konszernre vonatkozó lényegi elemeket, a vállalatvezetési szerződés lehetséges tartalmait!
  • Olvassa el a 6.6. pont szövegét!
  • Olvassa el a 6.7. pont szövegét!
  • Tanulmányozza a 6.8. pont szövegét és jegyezze meg a különböző vállalatokkal kapcsolatos átalakítások, tranzakciók lényegét!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes:

  • a vállalatcsoportok formáinak felismerésére, kialakításuk, létrehozásának főbb indítékainak kiválasztására
  • a beszállítói kapcsolat tartalmának ismertetésére, a tagok betöltött szerepének jellemzésére
  • a stratégiai szövetség résztvevőinek közös érdekrendszerének tartalmát ismertetni
  • a klaszter, mint egy meghatározott termékkel kapcsolatos üzleti terület (azonos földrajzi területen) együttműködésének, vállalati csoportosulásának ismertetésére
  • a konszern, mint a kapcsolt vállalkozások sajátos esetének bemutatására, a vállalatvezetési szerződés elemeinek ismertetésére
  • a konzorcium, mint vállalati szerződéses forma leírására, ismertetésére
  • a szindikátus, mint a kartell legszorosabb formájának bemutatására (értékesítési, beszerzési)
  • a vállalatcsoportok bővítésének és szűkítésének lehetséges formáit; a merger és acquisition fogalmak értelmezésére
Tananyag
6.1. Vállalatcsoportok létrehozásának indítékai és formái

A verseny és a vetélkedés mellet az üzleti élet együttműködéseket is kialakít. Az együttműködésnek vannak lazább és szorosabb formái. Az együttműködés általában a verseny rovására történik, ezért minden fejlett államban a kartellhivatalok (Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal) ügyelnek arra, hogy a verseny korlátozása a lehető legkisebb mértékű legyen.

A vállalatokból különféle módon összeállított struktúrákat szuperstruktúráknak nevezzük. A szuperstruktúrákat létrehozhatják hallgatólagos vagy szóbeli megegyezések, szerződések, de gyakori a vállalatok által létrehozott szervezet: közös vállalatok, szövetséget, egyesületek és egyesülések, klaszterek.

Vállalatcsoportnak azoknak a cégeknek az összességét nevezik, amelyeket tulajdoni kapcsolatok fűznek össze. A vállalatcsoportok létrehozásának indokai nagyon sokfélék lehetnek, formáik is változatosak.

Vállalatcsoport létrehozásának indítékai lehetnek:

  • vertikális integráció kiépítése
  • tőke növelése és megosztása
  • kockázatok megosztása
  • kisebb, átlátható, de önálló egységek kialakítása
  • rejtőzködés
  • egyéb indokok (például: a piac jobb kiaknázása, monopolhelyzetre, árkartellre való törekvés stb.)

A vállalatcsoportokban a tulajdonosokat két részre osztjuk: az egyik kör az eredeti tulajdonosok köre, a másik pedig azoknak a vállalatoknak a köre, amelyek más vállalatok tulajdonosai. Eredeti tulajdonosok lehetnek a személyek és a közszervezetek, vagyis azok a szervezetek, amelyeknek nincs tulajdonosa (állam, önkormányzat, társadalombiztosítás), vagy nagyon széles tulajdonosi körrel rendelkeznek (nyugdíjalapon, egészségbiztosítási alapok), szinte társadalmi szerveződésnek, közszerveződéseknek számítanak.

A vállalatcsoportok építőköveit a következők adják: Közvetlen tulajdonról akkor beszélünk, ha egy vagy több eredeti tulajdonos közvetlen tulajdonosi kapcsolatban van a vállalatcsoport tagjaival. A vállalatok között nincsenek tulajdonosi kapcsolatok. Közvetett tulajdonú csoportról akkor beszélünk, ha vállalatokon keresztül valósul meg a tulajdonosi érdekeltség. Itt már eredeti tulajdonosok és tulajdonos vállalatok is vannak. Kereszttulajdon alakul ki, ha a vállalatok egymásban kölcsönösen tulajdonosok. Néhány egyszerű esetet mutat be a 15-19. ábra.

Egyközpontú csoportok
15. ábra
Vagyonkezelővel
16. ábra
Többközpontú csoportok
17. ábra
Közvetlen tulajdonú csoport
18. ábra
Kereszttulajdonlás
19. ábra

A vállalatcsoport tagjaiból - a szervezeti formákhoz hasonló módon - hierarchikus szinteket lehet létrehozni. A csoport tagjait az unoka, leány, anya, nagyanya néven szokták emlegetni.

Az azonos szinten elhelyezkedő vállalatok között különféle munkamegosztás alakítható ki. Jellemző esetnek tekinthetjük a területi és a funkcionális munkamegosztást. A tulajdonosi kapcsolatok mellett a csoport tagjai között nagyon bonyolult szerződési kapcsolatrendszer is létrejöhet. (20. ábra)

Vállalatcsoportok hierarchikus szintjei
20. ábra

A részben vagy egészben azonos (közvetett, közvetlen vagy kereszttulajdon révén, vagy ezek kombinációjával létrehozott) tulajdonú csoportok egy termelő egységként is kezelhetők, meghatározható a csoport együttes teljesítménye (mérlege, eredménye stb.). Ekkor a gazdasági mutatókat úgy állapítjuk meg, mintha egy vállalatról lenne szó. Ennek eszköze a konszolidált kimutatások (mérleg, eredménykimutatás) elkészítése, amely a vállalatcsoport tagjainak egymás közötti forgalmát, szerződéseit, egymás megrendelésére végzett teljesítményeit kiszűri. A törvények ezt az eljárást a bizonyos körülmények meglétekor kötelezővé teszi. A vállalatcsoportok vállalatait gyakran nevezik kapcsolt vállalatoknak.

A bemutatott egyszerű elemekből nagyon bonyolult kombinációkat lehet létrehozni. A csoport felépítése sokszor egyközpontú, vagyis van egy vezérvállalat, egy domináns erőközpont, amelyhez legközelebb azok a vállalatok vannak, amelyek 100%-ban a tulajdonában vannak. A következő körökben helyezkednek el a 75%-ig, 50%-ig, és így tovább, egyre kisebb mértékben uralt társaságok. Más csoportokban több erőközpont van, ezt hálózatos vállalatcsoportnak nevezik, mert lerajzolva kusza, hálózatszerű ábrát kapunk.

A következő példán tanulmányozhatjuk egy vállalatcsoport összeállítását. A rajz kiemelve, számmal jelölve mutatja az eredeti tulajdonosokat. Itt nincs érték, ezek nem vállalatok. A vállalatokat betűkkel jelöltük és feltüntettük a vállalat értékét millió forintban.

Eredeti tulajdonosok:
1, 2 = magánszemélyek
5 = önkormányzat
3, 4 = intézményi befektető.

Vállalatok:
a vállalat nyújtja a szolgáltatásokat
b vállalat a legfontosabb technológiai hátteret adja.
c, d, e vállalatok tevékenysége a szolgáltatást segíti, értékesítés-kiszolgálás, marketing, háttérszolgáltatások,
f, g, h vállalat a technológiai fejlesztést végzi.

Az 5 önkormányzat a privatizáció során jutott az üzletrészekhez, 3 és 4 a csúcstechnikai fejlesztés miatt fektetett a két tagvállalatba.

A vállalatcsoport térképe
21. ábra

Az ábrán látható adatokból a következő táblázatokat szerkeszthetjük:

Tulajdoni arányok (%)
Tulajdon értéke (millió Ft)

Feladatunk a vállalatcsoport tulajdoni viszonyainak elemzése. Az előző táblázat sorainak összegei megmutatják az összes tulajdonnal rendelkező elem vállalati tulajdona értékének összegét.

A következő táblázat szerkesztésénél ezekből az összegekből indulunk ki, ezt mutatja a táblázat második oszlopa. A vállalatok összesített értéke tehát 1.520 millió forint, a csoport vezető vállalata az a betűvel jelzett cég. A táblázatban a közvetett tulajdon miatt még vállalatok is szerepelnek tulajdonosként. Ezért a harmadik és negyedik oszlopban korrekciót hajtunk végre, a két vállalat értékét szétosztjuk az eredeti adatok alapján a két tulajdonos között (minden értéket öt millióra kerekítettünk). Az utolsó két oszlop a végeredmény, ahol már az egész csoport tulajdoni megoszlása szerepel, millió forintban, illetve százalékban (az értékeket kerekítettük).

Az egész csoportot együtt tekintve a következő tulajdoni megoszláshoz jutunk:

A csoport eredeti tulajdonszintek tulajdoni megoszlása
22. ábra
6.2. Beszállítói kapcsolat

A vállalatok közötti ismételt ügyleti kapcsolatok során kialakulnak az állandó üzleti kapcsolatok, amelyek idővel partnerivé válnak. Az üzleti nyelvben gyakran használt partnerség kifejezés mindig valamilyen szorosabb kapcsolatot fejez ki, nagyon sokféle értelemben használják, de mindig ilyen értelemben. A kapcsolatok alapformája az, hogy a kisebb vállalatok ismételten szállítanak a nagyobb megrendelőnek, kialakul a kölcsönös bizalom és bizonyos fokú egymásra utaltság. Ezt beszállítói kapcsolatnak nevezik. A nagy termelő vállalatok a beszállítói hálózatot tudatosan alakítják ki, a beszállítói kört egyre szorosabb kötelékek fűzik fő megrendelőjükhöz, a beszállítók egyre jobban részt vesznek a vevő munkájában, kialakulhat az az együttműködési forma, amit a japánoktól átvett néven keiretsunak neveznek. A keiretsu a beszállítók és a fő felhasználó együttese vagy a fő felhasználó által egybefogott beszállítói kör. A fő felhasználók egyes területeken tőkével is ellátják beszállítóikat, tehát tulajdonosi részesedésekkel is rendelkezhetnek, vagyis vállalatcsoportot is létrehozhatnak. A beszállítói kör megszervezése megfigyelhető volt Magyarországon is, amikor, az esztergomi Suzuki-gyár kötelezettséget vállalt a magyarországi beszállítói arány növelésére, és folyamatosan építette ki beszállítói kapcsolatait.

6.3. Stratégiai szövetségek

Az együttműködés másik formája a stratégiai szövetség. Szövetségeket olyan vállalatok hoznak létre, amelyeknek valamilyen funkció tekintetében közös érdekeik vannak. A szövetségek általában nem a teljes vállalati tevékenységre, hanem annak egy részére vonatkoznak. Gyakoriak a beszerzésre, az értékesítésre és a kutatás-fejlesztési tevékenységre vonatkozó példák, a közismertek természetesen nagyvállalatok közötti szövetségek, de ezek kisebb cégek között is lényegesek.

A kapcsolatok lehetnek informálisak, de a stratégiai szövetségként emlegetett kapcsolatok általában hivatalos, szerződésen vagy más jogilag is rendezett formát öltenek. A cégek egyesületi vagy egyesülési formában működhetnek együtt. A kapcsolat gyakran társasági, különálló vállalati formában jelenik meg, az együttműködő partnerek közösen alapítanak társaságot. Ekkor ez a társaság már egy vállalatcsoport részévé válik.

6.4. Klaszterek

Sajátos együttműködési forma a cluster vagy klaszter. A klaszter egy meghatározott földrajzi helyre jellemző üzleti területhez, termékhez vagy szolgáltatáshoz kötődik. A klasztert alkotó szervezetek ennek az üzletnek az érdekében tevékenykednek, és ezen keresztül az adott környék sikeréért. Kifejlett formájában a klaszter nem csak a vállalatokat, cégeket, hanem az egyéb szervezeteket is tömöríti, számítva az állami, önkormányzati és más intézmények segítségére is. A Pannon Termál Klaszter három ország - Ausztria, Szlovénia és Magyarország - földrajzilag közel fekvő termálfürdőinek együttműködése, annak érdekében, hogy marketing tevékenységüket összehangolják, közös forrásokat teremtsenek, így együtt lépnek fel távolabbi piacokon - például: München, Berlin, Észak-Olaszország vásárain, utazásszervezőinél stb.

6.5. Konszern

A konszern az összekapcsolt vállalkozások olyan sajátos esete, amikor a jogilag önálló társaságok egységes irányítás alatt állnak. Mindkét társaság szerződő félként szerepel egy ún. vállalatvezetési szerződésben, melynek tartalma többféle lehet, például:

  • valamelyik társaság saját irányítását alárendeli a másik cégnek (alávetési szerződés)
  • valamelyik társaság arra kötelezi magát, hogy nyereségét (vagy annak egy részét) hozzáteszi más vállalkozások nyereségéhez, (vagy annak egy részéhez) azért, hogy a közös nyereséget feloszthassák egymás közt (nyereségközösségi szerződés)

A konszernszervezet a tőkekoncentráció egyik megjelenési formája. A konszern különböző kapcsolódásokat foglalhat magába: léteznek horizontális kapcsolatokon alapulók, de a gyakorlatban inkább az alá- fölérendeltségi viszonyokon alapuló konszernek fordulnak elő: azaz irányító (anya) és irányított (leány- és unoka-) vállalatokról, társaságokról beszélhetünk.

6.6. Konzorcium

A konzorcium olyan vállalatközi szerződéses kapcsolatot jelent, melynek célja egy nagy fejlesztési terv, projekt megvalósítása. A konzorciumot általában egy szakmai befektető vezeti, és ehhez társulnak a finanszírozók, az üzemeltetők, és más szükséges szakmai vállalkozások, tervezők, kivitelezők - például egy építkezéssel kapcsolatban, ahol ez gyakran alkalmazott forma a vállalatok közötti összehangolt együttműködés érdekében. A konzorcium szerződéssel jön létre.

6.7. Szindikátus

A szindikátus a kartell, az együttműködés legszorosabb formája. Az értékesítési kartell egyik tagja látja el az ún. értékesítési iroda szerepét, azaz kizárólag ő jogosult a tagvállalatok termékeinek eladására; ez azt jelenti, hogy a tagok teljes termelésüket a szindikátusnak kell leszállítaniuk. A beszerzési kartellek lehetővé teszik, hogy a tagvállalatok közös beszerzéseket folytassanak, előnyösebb pozíciókat elérve így a piacon.

6.8. Vállalatok vétele és eladása

A vállalat érték, amely részben, vagy egészben eladható és megvásárolható. A vétel és eladás a vállalatcsoport bővítésére és szűkítésére is alkalmas eszköz, ezért tárgyaljuk ebben a fejezetben

A szakirodalom a merger és az acquisition (rövidítve: M  A) szavakkal jelöli a vállalatok egyesítését és felvásárlását. A merger inkább a vállalatok egyesítését, fúzióját, az akvizíció (acquisition) az egyik vállalatnak a másik vállalat által való megvásárlását és beolvasztását jelenti. Az akvizíció szó kifejezi a piac megvásárlását is, gyakran említik bekebelezésként.

A vállalat egy része két módon adható el (vehető meg). Az egyik: a vállalat egyik tulajdonosától megvesszük a tulajdonrészét, és miénk lesz az egész vállalat valamekkora tulajdoni hányada. A másik: a vállalatot felbontják, törik a vétel tárgya ekkor a letört rész, ami teljes egészében a vevőé lesz. Ezeket a műveleteket gyakran nevezik kivásárlásnak.

A töréskor vállalatcsoport jön létre, amelyből azután például egy-egy vállalatot értékesíteni lehet, vagy más módon másféle csoportokat lehet kialakítani. A vállalat törése útján kialakított vállalatrész tehát önálló vállalat, amely - mint értékesítendő dolog - egészen más jellegű, mint az eredeti vállalat ugyanakkora tulajdonrészét megtestesítő üzletrész vagy részvénypakett. A törést gyakran alkalmazzák a túl nagyra nőtt vállalatok áttekinthetővé tételére, az egyes részek önállóságának fokozására. Ekkor a tulajdonosok és a tulajdoni arányok nem változnak. Más esetekben éppen a tulajdonosok közötti osztozás a törés indoka.

A fúziók, összeolvadások esetén végre kell hajtani a részvénycserét vagy az üzletrészek cseréjét. Ha X vállalat és Y vállalat egyesül, létrejön XY vállalat. X tulajdonosai és Y tulajdonosai is XY részvényt vagy üzletrészt kell, hogy kapjanak. Ekkor a vállalatértékelés során meghatározott értékarányok alapján osztják fel a tulajdonosok között az egyesített vállalat tulajdonrészeit.

Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki, hogy a vállalatok vételénél melyik kifejezéseket használják!
kivásárlás
akvizíció
stratégiai szövetség
2. Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik igaz a hálózatos vállalatcsoportra!
a hálózatos vállalatcsoportban egy vezető vállalat van
a hálózatos vállalatcsoportban több vezető erőközpont található
a hálózatos vállalatcsoportban felismerhető a hierarchia
3. Válassza ki, hogy a közvetett tulajdonú vállalatcsoportnak melyik jellemzője!
van a csoportban olyan vállalat, amely tulajdonos
csak egy tulajdonosa lehet
az állam szerepelhet mint eredeti tulajdonos
4. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A stratégiai szövetség létrehozható beszerzésre.
A vállalatcsoport tagjai között tulajdonosi kapcsolatok vannak.
A konzorcium mindig vállalatcsoport.
5. Válassza ki a következők közül a vállalatcsoportok építőköveit!
közvetett tulajdon
stratégiai szövetség
kereszttulajdon
6. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyek igazak vagy hamisak!
A konszern csak horizontális kapcsolatokon alapul.
A stratégiai szövetség irányulhat a közös kutatás-fejlesztésre.
Magyarországon nincs klaszter.
7. Válassza ki, hogy melyik együttműködési forma köthető egy meghatározott földrajzi helyhez, területhez!
szindikátus
stratégiai szövetség
klaszter