KURZUS: Vállalati gazdaságtan
MODUL: A vállalat és a vállalat környezete
3. lecke: A vállalat környezete
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére: | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes: | ||
|
Tananyag | |||||||||||||||||||||||
3.1. A környezet felosztása | |||||||||||||||||||||||
A vállalat önálló, de állandó kapcsolatban van környezetével, a vállalatot sokféle külső hatás éri. Ezeket a külső hatásokat, mint környezeti tényezőket a szakirodalomban sokféleképpen csoportosítják. | |||||||||||||||||||||||
Fogadjunk el egy, az átlagosnál részletesebb csoportosítást a következők szerint: | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
3.2. A környezeti tényezők csoportjai | |||||||||||||||||||||||
Piaci környezet | |||||||||||||||||||||||
A vállalat működéséhez pontos ismeretekkel kell rendelkeznünk a piaci környezetről. Mivel vevőként és eladóként vagy szállítóként, szolgáltatást nyújtóként vagy igénybe vevőként számos piacon jelenünk meg, ezért a piaci viszonyok széles körű ismeretére van szükségünk. Jelentős a piaci vásárlóerő, a szokások, a szállítási, szerződési és a fizetési fegyelem ismerete. A piaci kapcsolatokban használjuk a versenytárs, a vevő, a vásárló, a másik oldalon pedig a szállító, szolgáltató, beszállító kifejezéseket. Általános a partner kifejezés használata, vevőre és szállítóra egyaránt. | |||||||||||||||||||||||
Társadalmi-szociológiai környezet | |||||||||||||||||||||||
A vállalat működését az adott ország vagy régió, esetleg település társadalmi szokásai, a demográfiai összetétel, a jellemző életstílus jelentős mértékben befolyásolják. Ebbe a körbe sorolható még az adott régió gazdasági kultúrája is, például bürokrácia és a korrupció mértéke. A vállalat számára fontos a támogató társadalmi környezet, mert ellenséges légkörben a teljesítmény gyengébb. A társadalmi törekvéseket politikai szervezetek és civil szervezetek közvetítik. | |||||||||||||||||||||||
Politikai környezet | |||||||||||||||||||||||
Az általános politika jelentős hatású tényező hosszabb és rövidebb távon egyaránt. A nagypolitika az összes vállalat sorsát hosszú távon befolyásolja, elsősorban a jogalkotáson keresztül. A helyi (önkormányzati) politika intézkedései is nagy hatással lehetnek a vállalatokra. Az érdekvédelmi, szakszervezeti politika a vállalat belső életére mindennapos, közvetlen hatást fejthet ki. | |||||||||||||||||||||||
Az állam és az önkormányzatok gazdaságpolitikája a vállalatok jövedelmét az elvonásokon és kedvezményeken vagy juttatásokon keresztül befolyásolja. | |||||||||||||||||||||||
A politikát kifejező intézmények a hatalmi szervezetek, a kormányok, az önkormányzatok, a pártok, a szakszervezetek és más érdekvédő tömörülések. | |||||||||||||||||||||||
A jogszabályok betartatására minden modern államban számos intézményt, hatóságot, igazgatási szervezetet hoztak létre. | |||||||||||||||||||||||
Gazdasági környezet | |||||||||||||||||||||||
A vállalat működési területén meglévő gazdasági erő ismerete nagyon fontos, mert a vállalat lehetőségei ettől nagy mértékben függnek. | |||||||||||||||||||||||
Részben ide is tartozik az előző pontban említett elvonások szintje, mert az adók, vámok és társadalombiztosítási elvonások, illetve befizetési kötelezettségek a jövedelmezőséget közvetlenül befolyásolják. A környezeti elemzésnél a gazdasági jellemzőknek kiemelt jelentőségük van. | |||||||||||||||||||||||
Technológiai-infrastrukturális környezet | |||||||||||||||||||||||
A működési hely technológiai-infrastrukturális lehetőségeihez minden vállalat kénytelen igazodni. Az általános technológiai színvonaltól felfelé és lefelé el lehet térni, de az infrastruktúra helyzetét a vállalat csak igen kis mértékben tudja számára előnyösen befolyásolni. A technológiai-infrastrukturális környezet legfontosabb elemei: az energia-ellátás, a közlekedés, a telekommunikáció, de ide tartoznak a banki szolgáltatások, a könyvtárak, az iskolák, az egészségügyi ellátás és sok más hasonló környezeti elem. A technikai-infrastrukturális környezet elemeit képviselő, szervezetek elsősorban a szolgáltatók. | |||||||||||||||||||||||
Természeti környezet | |||||||||||||||||||||||
Minden vállalat felelős a környezet állapotáért. A környezeti ártalmak fokozódnak, megszüntetésük vagy csökkentésük mindenkinek érdeke. Egy-egy térség gazdasági aktivitása jelentős mértékben befolyásolja az idevágó törvények megléte, milyensége és betartásának szigora. A természeti környezetet két nagyobb részre szokás bontani, a természetvédelemre, ez az élővilág, és a környezetvédelemre, ez a talaj, víz és levegő védelme. | |||||||||||||||||||||||
Gyakran tárgyalják együtt a természeti környezettel az épített környezetet is, ez az épületek és építmények megóvását jelenti. | |||||||||||||||||||||||
A természeti és épített környezet védelmére elsősorban hatóságok hivatottak, a természetvédelmi, környezetvédelmi, építési és műemlékvédelmi hatóságok, de nagyon sok társadalmi szervezet is foglalkozik különféle környezetvédelmi kérdésekkel. | |||||||||||||||||||||||
3.3. Üzleti és gazdasági etika, a vállalat felelőssége | |||||||||||||||||||||||
A piacgazdaságban a gazdasági eszközök túlnyomó többsége magántulajdonban van, a gazdasági folyamatok és azok hatásai jórészt a piaci szereplők döntésein múlnak. A vállalatok (és más szervezetek) ebből következően felelősséget viselnek a piaci partnerekkel és - piaci partnereikkel együttesen - a legtágabban értelmezett környezettel szemben. Az üzleti, gazdasági etika azt jelenti, hogy - ezeket a követelményeket is figyelembe véve - helyesen dönt és viselkedik a vállalat. A piaci partnerekkel szemben követett etikus magatartás a bizalom erősítésén keresztül csökkenti a szerződés és a tranzakciók költségét. A piaci szereplők egymás közti megállapodásaiban figyelembe kell venni azt, hogy az általuk megkötött üzlettel másoknak hátrányt, kárt okozhatnak. | |||||||||||||||||||||||
3.4. A környezeti hatások vizsgálata, a PEST-analízis | |||||||||||||||||||||||
A környezeti hatások felmérése elsősorban új vállalkozások indításánál fontos, de a környezet változásainak nyomon követése is érdeke a vállalatnak. Általános tájékozódás céljaira készülnek az ún. ország-tanulmányok, amelyek az adott ország jellemzőit mutatják be, körülbelül a fent említett tagolásnak megfelelően. Készülnek kisebb régióra, egy-egy városra vonatkozó tanulmányok is, amelyek jól használhatók az üzleti lehetőségek felmérésekor. | |||||||||||||||||||||||
A vállalati környezet felmérését a PEST tényezőegyüttes alapján végzik el. A módszer lényege, hogy a fontosnak gondolt tényezőket csoportosítják. A négy együttes a politikai (political), a gazdasági (economic), a társadalmi (social) és a technikai-tehnológiai (technical) csoportok szerint alakítandó ki. | |||||||||||||||||||||||
Általános alapelv, hogy lehetőleg mérhető, kvantitatív módon meghatározható tényezőket válasszunk ki, majd ezek alapján készítsünk valamilyen összesített mutatót együttesenként, és végezzük el a totális összesítést is. Kialakul tehát egy rangsor, amellyel különféle helyeket, lehetőségeket lehet összehasonlítani. A módszer alkalmas egyes helyek (városok, telephelyek, régiók, kistérségek, országok) összehasonlítására. A cél lehet egy telephely kiválasztása, a gazdasági potenciálok szerinti rangsorok elkészítése stb. | |||||||||||||||||||||||
A tényezőegyüttesből hiányzik az egyik ma már nagyon fontos szempont: a környezeti állapot, ezért ezzel mindig célszerű kiegészíteni. További kiegészítés lehet a munkapiaci helyzet vizsgálata, ez elsősorban telephelyválasztásnál nagyon fontos. | |||||||||||||||||||||||
A mérhető adatok és a rangsor alapján készíthetjük el a szöveges értékelést. A tényezők, a tényezőcsoportok súlyszámokkal is elláthatók, ami az árnyalt értékelésre újabb lehetőséget ad. | |||||||||||||||||||||||
Ha egy nagyvállalat új telephelyet keres, a következő tényezőkkel számolhat különféle városok összehasonlításakor (a példa szándékosan tartalmaz túlságosan sok tényezőt, hogy jó mintát adjon): | |||||||||||||||||||||||
Politikai tényezők (súlyszám 1) | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Gazdasági tényezők (súlyszám 5) | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Társadalmi tényezők (súlyszám 1) | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Technikai-technológiai tényezők (súlyszám 3) | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Környezeti tényezők (súlyszám 2) | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
A felsorolásban szereplő súlyszámokkal elkészíthetjük az értékelési mintát. A városok az egyes szempontok szerint helyezési számokat kapnak, majd ezeket a súlyokkal szorozzuk, és a végén összesítjük. A kisebb helyezési számösszeg jobb helyet jelent. | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
Az elemzés alapján tehát a legkedvezőbb hely a Város3, a második a Város1, az utolsó pedig a Város2. | |||||||||||||||||||||||
3.5. A stakeholderek | |||||||||||||||||||||||
Az érintettek, vagy stakeholderek azok a szervezetek, intézmények, személyek vagy csoportok, amelyek a vállalat környezetében működnek, közvetlen hatásuk van, vagy lehet a vállalat céljainak megvalósítására. Törekvéseik segíthetik vagy gátolhatják a vállalat működését. A vállalatnak ismernie kell a környezetet, foglalkoznia az érintettekkel való kapcsolat alakításával, ezt nevezik stakeholder-menedzsmentnek. | |||||||||||||||||||||||
Csoportok, hatások | |||||||||||||||||||||||
A stakeholderek fő csoportjai általánosságban a környezet fő elemeinek felelnek meg, térképszerű ábrázolásuk is hasonlít a vállalati környezet tárgyalásánál bemutatottra. | |||||||||||||||||||||||
Az érintettek hatása árnyaltabban érzékeltethető, ha külön vizsgáljuk azt, hogy milyen típusú a vállalattal kapcsolatos érdekeltségük, és milyen eszközeik vannak a vállalat befolyásolására. Az érdekeltség lehet tulajdonosi, gazdasági és befolyásolni akaró, az eszközök lehetnek formális (szavazati joggal való rendelkezés), gazdasági vagy politikai jellegűek. A csoportosítás alapján kialakítható az egyes vállalatra vonatkozó stakeholder-háló. | |||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
A stakeholder-háló elemeinek összetétele minden vállalatnál más. Kisvállalatoknál, amelyek olyan tevékenységet folytatnak, amit nem kísér a közvélemény élénk érdeklődése, a háló közepén fogjuk találni a legtöbb érdekeltet ezek a gazdasági partnerek: vevők és szállítók. A nagyvállalat helyzete más: itt számítani kell a központi (esetleg más országbeli) és helyi politika, a politikai befolyásolás hatásaival. (Gondoljunk csak arra, hogy egy kis üzlet választékának megváltoztatása nagyon szűk kört érint, ellenben egy mértékadó újság tartalmának módosulása széles politikai körök reakciójával járhat.) A vállalat tevékenysége kiválthatja a független szervezetek érdeklődését is, ez természetesen lehet támogató vagy támadó (környezetvédők, érdekvédelmi, fogyasztóvédelmi szervezetek) is. |
Önellenőrző kérdések |
1. Az alábbiak közül melyek részei a vállalati környezeti tényezők nagy csoportjának?
![]() | ||||||||
2. Melyik eleme a vállalat politikai környezetének?
![]() | ||||||||
3. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
![]() | ||||||||
4. Melyek tartoznak az alábbiak közül a PEST-analízis tényezőcsoportjaihoz?
![]() | ||||||||
5. Jelölje meg, hogy mely állítás igaz, melyik hamis!
![]() | ||||||||
6. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
![]() |