KURZUS: EU-tanulmányok
MODUL: Magyarország kapcsolatai az EU-val
18. lecke: Az EU-csatlakozás jogszabályi háttere és a jogharmonizáció
Összefoglalás | ||
Magyarország EU-csatlakozása folyamat, amely az Európai Megállapodás aláírásával, illetve hatályba lépésével kezdődött, és a csatlakozási okmány hatálybalépéséig tartott. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az EU-csatlakozással kapcsolatos hatások, hatásmechanizmusok, költségek és hasznok, előnyök és hátrányok másképpen jelentkeznek akkor, ha Magyarország EU-csatlakozása hosszabb ideig tartó folyamat, mint akkor, ha a csatlakozási szerződés aláírására szorítkozik. A csatlakozási okmány hatályba lépésével Magyarország belépett ugyan az Európai Unióba, de különböző, részben rajta kívül álló okok miatt még nem vált az EU régi országaival egyenrangú tagállamává. Célszerű ezért egymástól megkülönböztetni az EU-csatlakozást és az EU-taggá válást. | ||
Az EU-csatlakozás folyamatának, illetve Magyarország EU-tagságra való felkészülésének az alapja a közösségi jogrendszer átvétele. Az EU-tagságra való felkészülés több joganyag alapján folyt. A kiinduló alap az Európai Közösségek belső piacának egységesítésével foglalkozó 1985. évi Fehér Könyv, amely az 1987-ben elfogadott Egységes Európai Okmány melléklete. A másik dokumentum a jogilag nem kötelező jogforrás formáját öltő Cannes-i Fehér Könyv (Közép- és Kelet-Európa társult országainak felkészülése az Európai Unió egységes belső piacába történő integrációra). A harmadik joganyag az Európai Közösségek és tagállamai, illetve Magyarország között 1991. december 16-án aláírt és 1994. február 1-jén hatályba lépett Európai Megállapodás. Az EU-csatlakozásig Magyarország átvette a gazdaságra vonatkozó közösségi joganyag túlnyomó hányadát. | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön listából ki tudja választani | ||
| ||
Kulcsfogalmak | ||
Az EU-csatlakozás mint folyamat, EU-tagság vagy taggá válás mint folyamat, jogharmonizáció, harmonizált jogszabály, Cannes-i Fehér Könyv, a jogharmonizáció formái, speciális szabály, derogáció. | ||
Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket! | ||
Önellenőrző tesztek |
1. Mit jelent a jogharmonizáció?
![]() | ||||||||||
2. Milyen dimenziói vannak a jogharmonizációnak?
![]() | ||||||||||
3. Mi a jogharmonizáció leglényegesebb jogszabályi háttere?
![]() | ||||||||||
4. Mely közösségi jogszabályok átvételére terjedt ki a jogharmonizáció?
![]() | ||||||||||
5. Hányféle formát ölt a jogharmonizáció?
![]() | ||||||||||
6. Mi a derogáció?
![]() | ||||||||||
7. Érinti-e az összes gazdaság szereplőt az, amikor a közösségi irányelv speciális szabályként épül be a magyar jogba?
![]() | ||||||||||
8. Mire kért Magyarország átmeneti felmentést a csatlakozási szerződésben?
![]() | ||||||||||
9. Milyen hatása lesz a magyar EU-csatlakozásnak jogi szempontból?
![]() | ||||||||||
10. Mi a csatlakozási szerződés?
![]() | ||||||||||
11. Mi a csatlakozási okmány?
![]() |