KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: A külgazdasági politika és a keleti bővülés

16. lecke: A bővülés eddigi mérföldkövei

Összefoglalás

A bővülésben a kelet- és közép-európaiországokban lezajlott rendszerátalakulási folyamatok és az Európai Unió, illetve jogelődje belső reformjainak az eredményei összegződnek. A belső reformok sorozata és a bővülés koncentráltan tükröződik az Európai Tanács 1988 utáni határozataiban. A folyamat nem koherens stratégia alapján ment végbe, hanem pragmatikus módon, a rövid távú kihívásokra reagálva. Az új típusú társulási szerződések, illetve a bővülés irányába tett egyéb lépések a közép- és kelet-európai országok egymás közötti és az EFTA-hoz fűződő gazdasági kapcsolatai kereskedelempolitikai feltételeinek a korszerűsítését is előmozdította, ami a CEFTA-szerződésben és az EFTA-val, illetve tagországaival kötött szabadkereskedelmi megállapodásokban öltött testet. A keleti bővülés szükségessé tette a Közösség külgazdasági politikájának átalakítását. A fő kihívás annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen kereskedelempolitikai engedmények adhatók az EU szomszédságában fekvő országoknak úgy, hogy azok ne erodálják az új tagállamok csatlakozással kapcsolatos előnyeit.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el és tanulja meg a tankönyv 9. fejezetét, amely az EU keleti bővülését dolgozza fel.
  • Gyűjtse k a jegyzetből a koppenhágai felvételei kritériumokat!
  • Sorolja fel a koppenhágai felvételi kritériumokat!
  • Tanulja meg az EU-bővülés jogi hátterét!
  • Gyűjtse össze a bővülés előzményeit (az EK által életben tartott kereskedelempolitikai szabályozás jellege és az áttörést jelentő deklaráció)!
  • Tanulja meg az EFTA- és a CEFTA-megállapodás EK által definiált célját!
  • Sorolja fel a keleti bővülés mérföldköveit az Európai Tanács csúcsértekezletei alapján!
  • Tanulja meg a csatlakozási szerződés és a csatlakozási okmány meghatározását!
  • Keresse ki a jegyzetből, mit tartalmaz a csatlakozási szerződés!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön listából ki tudja választani

  • a koppenhágai felvételi kritériumokat,
  • az EU-bővülés jogi hátterét,
  • a bővülés előzményeit (az EK által életben tartott kereskedelempolitikai szabályozás jellege és az áttörést jelentő deklaráció)
  • az EFTA- és a CEFTA-megállapodás EK által definiált célját,
  • a keleti bővülés mérföldköveit az Európai Tanács csúcsértekezletei alapján,
  • a csatlakozási szerződés és a csatlakozási okmány meghatározását és tartalmát.
Kulcsfogalmak

Állami kereskedelmet folytató országok, KGST, GATT, autonóm kereskedelempolitikai szabályozás, luxemburgi nyilatkozat, legnagyobb kedvezmény elve, szektorális megállapodások, Phare, Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), Európai Tanács határozatai, koppenhágai felvételi kritériumok, előcsatlakozási stratégia, országvélemény, Agenda 2000, csatlakozási szerződés, csatlakozási okmány.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Az alábbi tényezők közül melyik nem része a koppenhágai felvételi kritériumoknak?
Az egy főre jutó GDP szintje.
Működő piacgazdaság.
A közösségi vívmányok befogadása.
Az út tagjelöltek állják az EK-n belüli verseny nyomását.
2. Mely dokumentumok képezik az EU kibővülésének mérföldköveit?
A Bizottság döntései.
Az Európa Tanács határozatai.
Az Európai Tanács határozatai.
Az Európa Parlament határozatai.
3. Milyen kereskedelempolitikai szabályozást tartott érvényben az EK az állami kereskedelmet folytató országokkal szemben?
A legnagyobb kedvezményes elbánás elvét alkalmazta.
Preferenciális megállapodást.
Autonóm kereskedelempolitikai szabályozást.
Nem volt kapcsolat az akkori szocialista országokkal.
4. Mi jelentett áttörést az EU és a KGST közötti kapcsolatokban 1988-ban?
A berlini nyilatkozat.
A luxemburgi deklaráció.
A koppenhágai európai tanácsi értekezlet.
A brüsszeli konvenció.
5. Mi volt az EK célja a CEFTA-megállapodással?
Az addig kötött szabadkereskedelmi megállapodások összehangolása.
Az európai megállapodások továbbfejlesztése.
Offenzíva az európai piacokon.
A gazdasági feszültségek mérséklése Közép- és Kelet-Európában.
6. Miért sürgette az EK a társulási szerződéssel rendelkező országok és az EFTA közötti szabadkereskedelmi megállapodást?
Az addig kötött szabadkereskedelmi megállapodások összehangolása miatt.
Az európai megállapodások továbbfejlesztése érdekében.
Offenzíva volt az európai piacokon.
A gazdasági feszültségek mérséklése eszközének tartotta Közép- és Kelet-Európában.
7. Melyik európai tanácsi csúcson került először napirendre a keleti bővülés?
Az 1992. évi edinbourghi csúcson.
Az 1993. évi koppenhágai csúcson.
Az 1994. évi esseni csúcson.
Az 1995. évi Cannes-i csúcson.
8. Melyik európai tanácsi csúcson kerültek napirendre a felvételi kritériumok?
Az 1992. évi edinbourghi csúcson.
Az 1993. évi koppenhágai csúcson.
Az 1994. évi esseni csúcson.
Az 1995. évi Cannes-i csúcson.
9. Melyik európai tanácsi csúcson került napirendre a jogharmonizáció?
Az 1992. évi edinbourghi csúcson.
Az 1993. évi koppenhágai csúcson.
Az 1994. évi esseni csúcson.
Az 1995. évi Cannes-i csúcson.
10. Melyik európai tanácsi csúcson fogadták el az előcsatlakozási stratégiát?
Az 1992. évi edinbourghi csúcson.
Az 1993. évi koppenhágai csúcson.
Az 1994. évi esseni csúcson.
Az 1995. évi Cannes-i csúcson.
11. Mit tartalmaz a csatlakozási szerződés?
Az egyes új tagok EU-csatlakozásának konkrét feltételeit.
Az EU bővítését.
Az EU új alapszerződését.
Az Európai Megállapodásokat.
12. Mit tartalmaz a csatlakozási okmány?
Az egyes új tagok EU-csatlakozásának konkrét feltételeit.
Az EU bővítését.
Az EU új alapszerződését.
Az Európai Megállapodásokat.