KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: Az Európai Közösség, illetve az Európai Unió kialakulása, fejlődése és felépítése és a közösségi jogrendszer

4. lecke: A közösségi jog fő vonásai. Elsődleges és másodlagos jogforrások

Összefoglalás

A közösségi jog autonóm jogrendszer, amely különbözik mind a nemzetközi jogtól, mind a tagállami belső jogtól. Alapja az, hogy a tagállamok önként korlátozzák szuverenitásukat egyes jól körülhatárolható területeken, és kompetenciáit megfelelő közösségi intézményekre ruházzák át. A közösségi jognak primátusa van a nemzeti joggal szemben. A közösségi jogforrásokat az elsődleges és a másodlagos jogforrások, a nemzetközi szerződések, az általános jogelvek, az Európai Bíróság ítéletei és az egyéb jogforrások alkotják.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Sajátítsa el a tankönyv 4.1. fejezetét, amely a közösségi jogrendszer fő vonásait tekinti át!
  • Tanulja meg a közösségi jog meghatározását, nevezze meg alapját!
  • Keresse ki a jegyzetből a közösségi jog területi hatályát!
  • Tanulja meg a tankönyv 4.2.1 és 4.2.2. fejezetét a közösségi jog elsődleges és másodlagos forrásairól!
  • Jegyezze meg az elsődleges, a másodlagos (származékos) jogforrásokat, és azok jellemzőit (meghatározás, cél, viszony a nemzeti jogrendszerhez)!
  • Tanulja meg a közösségi és a nemzeti jogrendszerek egymáshoz viszonyított hierarchiáját!
  • Tanulmányozza a tankönyv 4.2.2. fejezetében a másodlagos jogforrások megjelenésének formáit, a megjelenítés formai követelményeit!
  • Jegyezze meg a másodlagos jogforrások számozását és egyéb formai jegyeit.
  • Jegyezze meg, hogy mely másodlagos jogforrások kötelezőek jogilag.
  • Tanulja meg a záróhatás fogalmát.
  • Keresse meg az Igazságügyi Minisztérium honlapján (http://www.im.hu) a Nizzai Szerződést! Vesse össze a szöveget a tankönyv megállapításaival!
  • Lépjen be az Igazságügyi Minisztérium jogi adatbázisába, és keressen ki egy rendeletet és egy irányelvet! http://www2.datanet.hu/im/DatabaseSearch.html
  • Lépjen be az Európai Unió jogi adatbázisába, és keressen ki egy rendeletet és egy irányelvet! http://europa.eu.int/eur-lex/lex/en/index.htm
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • listából kiválasztani a közösségi jog meghatározását, alapját, területi hatályát,
  • listából kiválasztani az elsődleges, a másodlagos vagy származékos jogforrásokat,
  • listából kiválasztani a másodlagos jogforrások jellemzőit,
  • több lehetőség közül felismerni a közösségi és a nemzeti jogrendszerek egymáshoz viszonyított hierarchiáját,
  • a számozás és az egyéb formai jegyek alapján felismerni és listából kiválasztani a másodlagos jogforrásokat,
  • felsorolásból történő kiválasztással eldönteni egy másodlagos jogforrásról, hogy az jogilag kötelező-e vagy nem,
  • felsorolásból ki tudja választani a záróhatás meghatározását.
Kulcsfogalmak

Autonóm jogrendszer, automatikus és közvetlen hatály, a közösségi jog primátusa, záróhatás, a szuverenitás megosztása, a közösségi jog területi és személyi hatálya, elsődleges és másodlagos jogforrások, rendelet, irányelv, döntés, vélemény, ajánlás.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Mi a közösségi jog?
A tagállamok jogrendszereinek összessége.
Nemzetközi jog.
Autonóm jogrendszer.
A nemzeti jogrendszerek EU-ra vonatkozó része.
2. Mi a közösségi jog alapja?
A döntéshozatalnak közös intézményekhez történő átvitele.
A szuverenitás jelentőségének háttérbe szorítása.
A nemzeti szuverenitás eltörlése.
A nemzeti jogalkotás megszüntetése.
3. Mire terjed ki a közösségi jog területi hatálya?
A tagállamok állampolgáraira.
Az Európai Közösséget alkotó országokra.
Az EK szerződésrendszerébe tartozó országokra.
Nyugat-Európára.
4. Mit nevezünk elsődleges jogforrásoknak?
A tagállamok szuverén elhatározásán alapuló megállapodásait.
A tagállamok által kötött nemzetközi szerződéseket.
A rendeleteket.
A közép- és kelet-európai országokkal kötött társulási szerződéseket.
5. Mit nevezünk másodlagos vagy származékos jogforrásoknak?
Az alapszerződéseket.
A jogelveket.
Az alapszerződések által létrehozott közösségi intézmények hatáskörük keretei között hozott döntéseit.
A Maastrichti és az Amszterdami Szerződést.
6. Melyik az alábbiak közül a Közösség legerőteljesebb jogalkotási eszköze?
A vélemény.
Az irányelv.
Az ajánlás.
A rendelet.
7. Mi a rendelet célja?
Harmonizáció.
Utasítás.
Egységesítés.
Szabályozás.
8. Mi az irányelv célja?
Harmonizáció.
Utasítás.
Egységesítés.
Szabályozás.
9. Szabad-e a rendelet integrálni a nemzeti jogrendszerbe?
Igen, sőt kötelező, e nélkül nem lép hatályba.
Nem, mert hatályba lépése után automatikusan a nemzeti jogrendszer részévé válik.
Egyes rendeleteket igen, másokat nem, a céltól függően.
Annak a tagállamnak igen, amelyikre vonatkozik.
10. Mi az irányelv?
Útmutatás a közösségi jogalkotáshoz.
Közösségi jogszabály, amely az elérni kívánt célt határozza meg kötelező erővel.
Az Európai Tanács azon döntései, amelyek az EU fejlődésének fő irányaira vonatkoznak.
A jövőre vonatkozó elképzelések az Európai Unióban.
11. Egymással érintkező jogrendszerek esetében a közösségi vagy a nemzeti jognak van elsőbbsége?
A közösségi jognak.
A nemzeti jognak.
A tagállamok választásától függően vagy a közösségi vagy a nemzeti jognak.
Egyiknek sincs, mert párhuzamosan léteznek egymás mellett.
12. Mit nevezünk záróhatásnak?
A közösségi jogszabályok záró rendelkezéseit.
A közösségi jogszabályok elfogadásával kapcsolatos hatásvizsgálatok eredményeit.
A közösségileg szabályozott tárgyat a tagállam a nemzeti jogalkotásában már nem érintheti.
A közösségi jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben.
13. A felsoroltak közül melyik az irányelv?
76/207
1400/2002
93/389 döntés
23512/63421
14. A felsoroltak közül melyik a rendelet?
76/207
1400/2002
93/389 döntés
23512/63421
15. A felsoroltak közül melyik a döntés?
76/207
1400/2002
93/389 döntés
23512/63421
16. Jelölje meg a jogilag nem kötelező származékos jogszabályokat az alábbiak közül!
Rendelet.
Irányelv.
Döntés.
Ajánlás.
17. Vannak-e az EU-ban törvények?
Igen.
Nincsenek, csak jogszabályok vannak.
A második pillérben (közös kül- és biztonságpolitikában) igen, az elsőben (Európai Közösségben), nem.
A harmadik (bűnügyi és rendőrségi együttműködésben) és a második pillérben (a közös kül- és biztonságpolitikában) igen.