KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: A külgazdasági politika és a keleti bővülés

14. lecke: A külgazdasági politika jogszabályi alapjai és szintjei

Összefoglalás

A közös kereskedelempolitika a vámunióból következik. Hatálya az EU-tagállamok harmadik országokkal folytatott külgazdasági kapcsolataira terjed ki az iparcikkek körében. A közös kereskedelempolitika megosztott, tagállami és közösségi hatáskörben van. Az Európai Közösségek és a kívülálló országok közötti gazdasági kapcsolatok szabályozása horizontális és vertikális értelemben egyaránt nagymértékben differenciált. A bilaterális megállapodások első szintjén a szerződő felek a nemzetközi kereskedelem legáltalánosabb elvének alkalmazására, vagyis a legnagyobb kedvezmény megadására vállalnak kötelezettséget a köztük folyó árucserében. A második szinten a legnagyobb kedvezmény megadását kiegészítik a gazdasági együttműködés más elemeivel. A harmadik szintet a preferenciális megállapodások alkotják. A preferenciális egyezmények első típusa a szabadkereskedelmi megállapodás. A második típust a társulási megállapodások tapasztalatai alapján létrehozott globális együttműködési szerződések jelentik. A preferenciális megállapodások harmadik típusát a társulási szerződések képezik.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el és tanulja meg a tankönyv 8.4. fejezetének bevezetését, 8.4.2., 8.4.3., 8.4.4. és 8.4.5. fejezetét, amely az Európai Közösség külgazdasági politikáját tárgyalja!
  • Tanulja meg az EK külgazdasági politikájának tagozódását!
  • Gyűjtse össze az egyes szinteken kötött megállapodások fő vonásait!
  • Tanulja meg, mit jelent az általános vámpreferencia-rendszer!
  • Gyűjtse össze, milyen lehetőségei vannak a tagállamoknak a bilaterális megállapodások kötését illetően!
  • Tanulja meg, mely szervek a közös kereskedelempolitika letéteményesei!
  • Tanulja meg a tagság definícióját!
  • Gyűjtse ki az EK-val klasszikus társulási szerződést kötött országokat!
  • Foglalja össze a Loméi és a Cotonoui Szerződés lényegét!
  • Tanulja meg a barcelonai folyamat definícióját!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön listából képes kiválasztani

  • az EK külgazdasági politikája tagozódását,
  • az egyes szinteken kötött megállapodások fő vonásait,
  • az általános vámpreferencia-rendszer meghatározását,
  • a tagállamok mozgásterét bilaterális megállapodások kötését illetően,
  • a közös kereskedelempolitika letéteményeseit,
  • a tagság definícióját,
  • az EK-val klasszikus társulási szerződést kötött országokat,
  • a Loméi és a Cotonoui Szerződés lényegét,
  • a barcelonai folyamat definícióját.
Kulcsfogalmak

Kereskedelempolitika, vámunió, külgazdasági politika, megosztott hatáskör, tárgyalási mandátum, legnagyobb kedvezmény, preferenciális megállapodás, globális együttműködési szerződés, az Európai Bizottság delegációja, csatlakozás, regionálisblokk-szemlélet, EFTA, EGT-megállapodás, globális mediterrán politika, ACP-országok, Lomé-i Szerződés, Cotonou-i Szerződés, viszonosság, GATT/WTO, kollektív megállapodás, Transzatlanti Gazdasági Partnerség, fejlesztési együttműködés, Európai Fejlesztési Alap, TACIS segélyprogram.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Hogyan tagolódik az EK külgazdasági politikája?
Sehogy.
Homogén.
Tartalma alapján horizontálisan és vertikálisan differenciált.
Országcsoportonként differenciált.
2. Melyik országcsoport helyezkedik el az EK külgazdasági politikájának csúcsán?
A maradék EFTA-országok.
A mediterrán országok.
Az ACP-országok.
A latin-amerikai országok.
3. Tekinthető-e az EGT-ről szóló megállapodás valamilyen tagsághoz közeli státusznak az EFTA-országok számára?
Nem, mert ilyenről nincs szó a közösségi jogban.
Igen, mert befizetési kötelezettség nélkül részesedhetnek az EFTA-országok az egységes piac áldásaiból.
Részben igen, részben nem, attól függ, honnan nézzük.
4. Mely szerződések irányadók az EU tengerentúli OECD-országokkal fenntartott külgazdasági kapcsolataiban?
Nincsenek ilyenek.
A preferenciális megállapodások.
Az általános szállítási feltételek.
A GATT/WTO előírásai.
5. Mit ért általános preferenciarendszeren (General System of Preferences- GSP)?
Évente növekvő mértékű vámkontingens a kedvezményezett országok számára.
Kedvezményes agrárvámok.
A mennyiségi korlátozások eltörlése a fejlődő országok iparcikk-exportjára.
A Brit Nemzetközösség keretében a volt angol befolyási területeknek nyújtott kedvezményes piacra lépés.
6. Köthetnek-e az EU-tagállamok maguk is kétoldalú kereskedelempolitikai szerződéseket harmadik országokkal?
Igen.
Nem, mert a kereskedelempolitika közösségi hatáskörben van.
Bizonyos országokkal igen.
Bizonyos kérdések szabályozásában igen (például szolgáltatások).
7. Mely szervek a közös kereskedelempolitika fő letéteményesei?
A Bizottság és a Tanács.
A Bizottság és a Parlament.
A Tanács és a Parlament.
Az Európai Tanács.
8. Létezik-e a közösségi jogban a társult tagság és a teljes jogú tagság?
Társult tagság igen, teljes jogú tagság nem.
Teljes jogú tagság igen, társult tagság nem.
Mindkettő létezik.
Egyik sem létezik.
9. Mely országgal kötött az EK klasszikus társulási szerződést?
Görögország, Törökország, Málta, Ciprus.
Törökország, Málta, Ausztria.
Portugália, Görögország, Spanyolország.
Málta, Görögország, Spanyolország.
10. Mi jellemzi a Loméi Szerződést?
Az ACP-országok termékei viszonosság nélküli preferenciákat élveznek.
Az ACP-országok viszonozták az EK-nak a preferenciákat.
Kölcsönös vámlebontás.
Szabadkereskedelmi övezet.
11. Mi a Cotonoui Egyezmény?
A globális mediterrán politika folytatása.
A Loméi Szerződés folytatása.
Az EFTA-szerződés folytatása.
Preferenciális rendszer.
12. Mi a barcelonai folyamat?
Új külgazdasági politika a latin-amerikai országokkal szemben.
Az Euro-Mediterrán Partnerség programja.
Tárgyalási stratégia a WTO/GATT-ban.