KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: A külgazdasági politika és a keleti bővülés

15. lecke: A csatlakozás és a társulás

Összefoglalás

A Nizzai Szerződés szerint minden olyan Európában fekvő ország az EU tagjává válhat, amely elfogadja az EU elveit és a közösségi vívmányokat. A csatlakozás konkrét feltételeit más dokumentumok részletezik. Nizzai Szerződés kétféle társulást különböztet meg. Az első meghatározás értelmében a Közösség egy vagy több állammal vagy nemzetközi szervezettel megállapodásokat köthet, amelyek kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel, közös cselekvéssel és különleges eljárással járó társulásokat hozhatnak lére. A második meghatározás szerint a Közösség lehetővé teszi "tengerentúli országokkal és térségekkel való társulást a kereskedelem fokozása, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés közös erőfeszítéssel való előmozdítása érdekében. Ez a fajta társulás azokra az Európán kívüli országokra és területekre vonatkozik, amelyek a Közösség tagállamaival (Dániával, Franciaországgal, Hollandiával és az Egyesült Királysággal) különleges kapcsolatot tartanak fenn. A közép- és kelet-európai országokkal a Közösség új típusú társulási szerződéseket kötött.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el és tanulja meg a tankönyv 8.4.1. fejezetét, amely az EU-hoz való csatlakozás kérdéseit tárgyalja!
  • Gyűjtse össze az EU-ba való belépés feltételeit!
  • Tanulja meg, milyen fajtájú társulási szerződések vannak!
  • Tanulja meg az európai megállapodások definícióját és célját!
  • Gyűjtse össze az EU, illetve jogelődei korábbi bővülésének időpontját!
  • Tanulja meg, hány ország csatlakozott eddig az EU-hoz!
  • Gyűjtse össze a belépni kívánó országok által elfogadandó és az EU által támasztott feltételeket!
  • Keresse ki a jegyzetből az EU és Törökország közötti megállapodás formáját!
  • Gyűjtse ki a jegyzetből a csatlakozás jogi feltételeit (melyik pillérbe történik a belépés)!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön listából képes kiválasztani

  • az EU-ba való belépés feltételeit,
  • a társulási szerződések fajtáit,
  • az európai megállapodások definícióját és célját,
  • az EU, illetve jogelődei korábbi bővülésének időpontját,
  • az eddig csatlakozott országok számát,
  • a belépni kívánó országok által elfogadandó és az EU által támasztott feltételeket,
  • az EU és Törökország közötti megállapodás formáját,
  • a csatlakozás jogi feltételeit (melyik pillérbe történik a belépés).
Kulcsfogalmak

Csatlakozás, társulás, társulási szerződések, társulási tanács, társulási bizottság, parlamentközi társulási bizottság, tengerentúli területek, átmeneti időszak, új típusú társulási szerződés, Európai Megállapodás, evolúciós klauzula, aszimmetria, diszpreferenciák, fordított aszimmetria, CEFTA, EFTA.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Milyen feltételei vannak az EU-ba való belépésnek a Nizzai Szerződés szerint?
Működő piacgazdaság és polgári demokrácia.
Földrajzi elhelyezkedés (Európa).
Demokrácia, európai értékek és földrajzi fekvés (Európában).
A jogharmonizáció.
2. Hányféle társulást ismer a Nizzai Szerződés alapján?
Egyet, 310. cikk.
Kettőt, 310. cikk és 3. cikk r. pont.
Tengerentúli területek.
Semmilyet.
3. Mik az európai megállapodások?
A közép- és kelet-európai országokkal kötött új típusú társulási szerződések.
Az EU EFTA-val kötött megállapodásai az egységes belső piac szabályrendszerének kiterjesztéséről.
A dél-európai országokkal kötött társulási egyezmények.
A Loméi Szerződés elődei.
4. Mikor bővült ki az Európai Unió, illetve jogelődje?
1973, 1982, 1986, 1995, 2004
1965, 1982, 1986, 2004
1986, 1997, 2003
1970, 1995, 2004
5. Hány ország lépett be az EU-ba 2004. május 1-én?
Nyolc.
Tíz.
Tizenkettő.
Hat.
6. Mit kell elfogadniuk az EU-ba belépni kívánó országoknak?
A nemzeti szuverenitás feladását.
Az EU elveit és a közösségi jogot.
A Bizottság irányító szerepét.
A nemzetek feletti intézmények korlátlan uralmát.
7. Mi van Törökország és az EU között?
Vámunió.
Szabadkereskedelmi övezet.
Közös piac.
Preferenciális vámövezet.
8. Feltétele-e az EU-csatlakozásnak a megfelelő gazdasági fejlettségi szint?
Nem.
Igen.
Formálisan nem, de informálisan figyelembe veszik.
Korábban az volt, de ma már nem.
9. Melyik pillérhez csatlakoznak az EU-ba belépő országok?
Az első pillérhez (Európai Közösség).
A második pillérhez (közös kül- és biztonságpolitika).
A harmadik pillérhez (rendőrségi és bűnügyi együttműködés).
Mindhárom pillérhez.
10. Mi volt az új típusú társulási megállapodások célja?
Szabadkereskedelmi megállapodás.
Vámunió.
Közös piac.
Preferenciális vámövezet.