KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: Funkcionális és ágazati politikák az EU-ban

13. lecke: Ipar-, struktúra- és kutatási és technológiafejlesztési politika

Összefoglalás

Az iparpolitika szükségességét a piac rendellenes működésével indokolják. Az alapszerződések általános értelemben foglalkoznak a közösségi iparpolitikával, a célok és a követelmények meghatározásával. A Közösségnek nincs pontosan meghatározott és elfogadott koherens iparpolitikája; az iparpolitikai célokat elsősorban versenypolitikai eszközökkel éri el. A struktúrapolitika az iparpolitika mellett a kutatás-fejlesztési politikát, továbbá a gazdaság más szektorait befolyásoló politikákat (például a mezőgazdasági politikát) is magában foglalja. A struktúrapolitika megjelenését egyrészt az indokolta, hogy a nagyvállalatok által hozott komolyabb horderejű döntések gyakran hosszú időre befolyásolják a gazdasági szerkezet alakulását. Másrészt közösségi szinten is elő akarták segíteni a műszaki fejlődés nemzetközi irányzataival való lépéstartása, Nyugat-Európa és az Egyesült Államok közötti műszaki rés összezárását és a Közösség világgazdasági pozícióinak erősítését. A közösségi struktúrapolitika dilemmája az, miképpen lehet javítani az együttműködést, valamint a munkamegosztást a közösségi és a nemzeti struktúrapolitikák között, illetve milyen hatékonysággal lehet érvényesíteni a közösségi versenypolitika követelményeit. A Közösség kutatás- és technológia-fejlesztési politikája nem helyettesíti, hanem kiegészíti a tagállamok politikáit. A Közös Kutatóközpont intézményeinek működtetésén túlmenően a Közösség anyagi támogatást és technikai-koordinációs segítséget ad a tagállamok gazdasági szereplői által kidolgozott programok végrehajtásához. A prioritásokat a Közösség határozza meg.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el és tanulja meg a tankönyv 8.2 fejezetét a közös iparpolitikáról!
  • Tanulja meg a piac rendellenes működésének okát!
  • Fogalmazza meg, mit jelent az aktív iparpolitika!
  • Határozza meg az EU iparpolitikájának és a jellegét!
  • Keresse ki a jegyzetből, milyen viszony van a nemzeti és a közösségi iparpolitika között!
  • Sorolja fel az iparpolitika fő eszközeit!
  • Olvassa el és tanulja meg a tankönyv 8.3 fejezetét a közös kutatási és technológia-fejlesztési politikáról!
  • Tanulja meg a közös kutatás- és technológia-fejlesztési politika területi hatályát, célkitűzéseit, jogi hátterét és formáit!
  • Gyűjtse össze a közös kutatás- és technológia-fejlesztési politika hordozóit, kutatási-fejlesztési prioritásait, érvényesítésük formáit!
  • Tanulja meg a generikus akciók fogalmát!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön listából ki tudja kiválasztani

  • a piac rendellenes működésének okát,
  • az aktív iparpolitika meghatározását,
  • az EU iparpolitikájának jellegét,
  • az iparpolitikai eszközök jellegét,
  • a nemzeti és a közösségi iparpolitika közötti viszonyt,
  • az iparpolitika fő eszközeit,
  • a közös kutatás- és technológia-fejlesztési politika területi hatályát,
  • szerződéses hatályát az 1970-es években,
  • célkitűzéseit,
  • jogi hátterét,
  • formáit,
  • hordozóit,
  • K+F prioritásait,
  • érvényesítésük formáit,
  • a generikus akciók meghatározását.
Kulcsfogalmak

Iparpolitika, externáliák, tökéletlen verseny, aszimmetrikus információk, aktív és passzív iparpolitika, húzó iparágak, versenyorientált iparpolitika, horizontális és vertikális iparpolitikai eszközök, struktúrapolitika, liberális és intervencionista struktúrapolitika, kutatás- és technológia-fejlesztési politika, Közös Kutatóközpont, nemzetközi versenyképesség, megosztott költségű és szerződéses kutatás, kutatási keretprogramok, aktivitások, kiemelt akciók, generikus jellegű akciók.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Mire re terjed ki a közös kutatás- és technológia-fejlesztési politika hatálya?
A tagállami és a közösségi kutatás-fejlesztésre.
A tagállamok kutatás-fejlesztési tevékenységére.
A közösségi kutatás-fejlesztési programokra.
Az EU-tagállamokra és a közép- és kelet-európai tagjelölt országokra.
2. Hol kezdődött a közös kutatás- és technológia-fejlesztési politika?
Az EGK-ban.
Az ESZAK-ban.
Az Euratomban.
Mindháromban.
3. Mire összpontosították a kutatásokat a hetvenes évek elejétől?
Az új anyagok kidolgozására.
Az elektronikára.
Az élettudományokra.
Az atomenergia biztonsági kérdéseire.
4. Melyik szerződés tekinthető a közös kutatás-fejlesztési politika jogi hátterének?
A Római Szerződés.
Az Amszterdami Szerződés.
Az Egységes Európai Okmány.
A Nizzai Szerződés.
5. Mi a célja a közös kutatás-fejlesztési politikának?
A Közösség tudományos-műszaki alapjainak a fejlesztése és versenyképességének fokozása.
Japán megelőzése.
Az USA megelőzése.
A társadalmi jólét fokozása.
6. Milyen formában valósul meg a közös kutatás- és technológia-fejlesztési politika?
Több éves keretprogramok.
Beruházási projektek.
Tudományos konferenciák.
Szemináriumok.
7. Mik a közös kutatás- és technológia-fejlesztési politika hordozói?
Közös kutatóközpontok.
Megosztott költségű vagy szerződéses kutatás.
Közösségi koordináció.
A fenti három forma együtt.
8. Mik a kis EU-tagállamok közösségi K+F-prioritásai?
Alapkutatások.
Alkalmazott kutatások.
Mindkettő.
9. Hogyan kívánják érvényesíteni az 5. kutatási és technológia-fejlesztési keretprogram célkitűzéseit?
Kulcsfontosságú akciók.
Kulcsfontosságú projektek.
Nemzeti programok.
Közösségi kezdeményezések.
10. Mit nevezünk generikus akcióknak?
Több tudományterületet kiszolgáló akciók.
Generációs kutatások.
Genetikai kutatások.
Gyógyszerkutatások.
11. Milyen okai vannak a piac rendellenes működésének?
Externáliák, monopóliumok, aszimmetrikus információk.
Externáliák, tökéletlen verseny, aszimmetrikus információk.
Külső megtakarítások, externáliák, aszimmetrikus információk.
12. Mi az aktív iparpolitika?
Az állam választja ki a fejlesztendő területeket.
Az állam lebontja a piaci mechanizmusok érvényesülése előtti akadályokat.
Az állam fejlesztéseket finanszíroz.
13. Van-e elfogadott, konzisztens iparpolitikája az EK-nak?
Van.
Nincs.
Részben van.
14. Az alábbi jelzők közül melyik illik a legjobban az EK iparpolitikájára?
Aktív.
Passzív.
15. Az alábbiak közül melyik állítás igaz jelenleg?
A közösségi iparpolitika vertikális eszközöket alkalmaz.
A közösségi iparpolitika horizontális eszközöket alkalmaz.
16. Mi a viszony a közösségi iparpolitika és a nemzeti iparpolitikák között?
A közösségi iparpolitika helyettesíti a nemzetit.
A közösségi iparpolitika kiegészíti a nemzetit.
A közösségi iparpolitika független a nemzetitől.
17. Az alábbiak közül melyik a közösségi iparpolitika legfőbb eszköze?
A kereskedelempolitika.
A közlekedési politika.
A versenypolitika.