KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: Magyarország kapcsolatai az EU-val

19. lecke: Az EU-csatlakozás hatása a magyar üzleti szférára

Összefoglalás

Magyarország integrálódása az EU egységes belső piacába több évet fog még igénybe venni. A jogharmonizáció nem fejeződött be azzal, hogy a harmonizált közösségi jogszabályokat közzé tették a Magyar Közlönyben. Sok olyan közösségi jogszabály van, amely további lépéseket tesz szükségessé a gazdasági szereplők részéről. Emellett nem megnyugtató az átvett közösségi jogszabályok, tágabb értelemben a közösségi vívmányok nem jogszabályi formát öltő halmazába tartozó, a magyar jogrendszerben nem feltétlenül megjelenő együttműködési mechanizmusok (minőségirányítási rendszerek, műszaki szabványok, CE terméktanúsítási jelölés stb.) hazai alkalmazása és főként eljuttatása a gazdasági szereplőkhöz. Az ezekhez történő alkalmazkodás nem teremt versenyelőnyt, hanem csak versenyhátrányokat szüntet meg, a versenyképesség biztosításának szükséges, de nem elégséges feltétele, miközben pótlólagos költségeket ró az üzleti szférára. A magyar üzleti szféra profitálhat a közösségi közbeszerzési tendereken való részvételből és a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaiból finanszírozott projektek megvalósításában való részvételből. Az alkalmazkodási kihívás mindenekelőtt a hazai kis és közepes méretű vállalatok számára jelentős.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg a tankönyv 11.2. fejezetét, amely az EU-csatlakozásnak a magyar üzleti szférára gyakorolt hatásait elemzi!
  • Gyűjtse össze a belső piacba való magyar integrálódás szempontjából leglényegesebb területeket!
  • Sorolja fel az adminisztratív korlátok lebontásának és következményeit!
  • Keresse ki a jegyzetből a belső piacba való magyar belépés leglényegesebb kereskedelempolitikai hatásait!
  • Tanulja meg a közösségi vívmányok nem jogszabályi formái (minőségirányítás stb.) átvételének célját és következményeit!
  • Gyűjtse össze, mely közösségi alapok forrásainak felhasználására készít fel a Phare, a SAPARD és az ISPA program!
  • Tanulja meg a Nemzeti Fejlesztési Terv meghatározását!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes listából kiválasztani

  • a belső piacba való magyar integrálódás szempontjából leglényegesebb területeket,
  • az adminisztratív korlátok lebontásának és következményeit,
  • a belső piacba való magyar belépés leglényegesebb kereskedelempolitikai hatásait,
  • a közösségi vívmányok nem jogszabályi formái (minőségirányítás stb.) átvételének célját és következményeit,
  • mely közösségi alapok forrásainak felhasználására készít fel a Phare, a SAPARD és az ISPA program,
  • a Nemzeti Fejlesztési Terv meghatározását.
Kulcsfogalmak

Jogérvényesítés, adminisztratív korlátok, nem tarifális korlátok, kereskedelemteremtés, pozitív kibocsátási hatások, szabályozási hatások, gazdasági hatások, HACCP, műszaki szabvány, minőségirányítási rendszerek, CE terméktanúsítási jelölés, fogyasztóvédelem, a vállalati életképesség bizonyítása, szakmai felelősségbiztosítás, beérkezés, kiszállítás, közösségi adószám, közbeszerzési piac, TED-adatbank, Phare, ISPA, SAPARD, nemzeti fejlesztési terv, operatív program, prioritás, intézkedés.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Az alábbiak közül mely területek fontosak az egységes belső piacba való magyar integrálódás szempontjából?
Az adminisztratív akadályok eltörlése, a közösségi vívmányok átvétele és a kockázati felárak csökkenése.
A származékos közösségi jogforrások átvétele.
A technikai korlátok eltörlése.
Fiskális harmonizáció.
2. Mit jelent az adminisztratív korlátok lebontása Magyarország EU-csatlakozása után?
A vámok eltörlése a belső határokon.
A vámeljárás eltörlése a belső határokon.
Az árukísérő dokumentumok egységesítése.
A bürokrácia csökkentése.
3. Mit eredményez Magyarország belépése az EK egységes belső piacába?
Kereskedelemterelést, a hatékonyság és a cserearányok javulását.
Jobb értékesítési feltételeket.
Az árszínvonal általános csökkenését.
A foglalkoztatottság stagnálását a kamatlábak mérséklődését.
4. Mire jó a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése az EU-csatlakozással összefüggésben?
Semmire.
Versenyhátrányokat szüntet meg.
Javítja a vállalati versenyképességet.
Az értékesítés feltétele az EU-ban.
5. Mire jó a termékfelelősség tanúsítása az EU-csatlakozással összefüggésben?
A versenyképesség szükséges, de nem elégséges feltétele.
Bizalmat és presztízst sugároz.
Javítja a vállalati vezetés tekintélyét.
Megköveteli az EU-jog.
6. Miért kell átvennie Magyarországnak a Közösség környezetvédelmi jogszabályait?
A versenyt torzító lényeges tényezőt szüntet meg, ellenkező esetben torzulna a verseny az egységes belső piacon.
Ez a nemzetközi trend.
A Bizottság erre kötelezi Magyarországot.
Nehogy fellazuljon az EU.
7. Mely közösségi alapok forrásaimnak fogadására készített fel a Phare program?
Strukturális Alapok
Kohéziós Alap
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része
Halászati Pénzügyi Eszköz
8. Mely közösségi alapok forrásaimnak fogadására készített fel a SAPARD program?
Strukturális Alapok
Kohéziós Alap
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része
Halászati Pénzügyi Eszköz
9. Mely közösségi alapok forrásaimnak fogadására készített fel az ISPA program?
Strukturális Alapok
Kohéziós Alap
Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap orientációs része
Halászati Pénzügyi Eszköz
10. Mi a Nemzeti Fejlesztési Terv?
A gazdasági hosszú távú fejlesztési terve
A közösségi források fogadásához készített terv
Indikatív terv
Stratégiai terv