KURZUS: EU-tanulmányok
MODUL: A külgazdasági politika és a keleti bővülés
14. lecke: A külgazdasági politika jogszabályi alapjai és szintjei
Összefoglalás | ||
A közös kereskedelempolitika a vámunióból következik. Hatálya az EU-tagállamok harmadik országokkal folytatott külgazdasági kapcsolataira terjed ki az iparcikkek körében. A közös kereskedelempolitika megosztott, tagállami és közösségi hatáskörben van. Az Európai Közösségek és a kívülálló országok közötti gazdasági kapcsolatok szabályozása horizontális és vertikális értelemben egyaránt nagymértékben differenciált. A bilaterális megállapodások első szintjén a szerződő felek a nemzetközi kereskedelem legáltalánosabb elvének alkalmazására, vagyis a legnagyobb kedvezmény megadására vállalnak kötelezettséget a köztük folyó árucserében. A második szinten a legnagyobb kedvezmény megadását kiegészítik a gazdasági együttműködés más elemeivel. A harmadik szintet a preferenciális megállapodások alkotják. A preferenciális egyezmények első típusa a szabadkereskedelmi megállapodás. A második típust a társulási megállapodások tapasztalatai alapján létrehozott globális együttműködési szerződések jelentik. A preferenciális megállapodások harmadik típusát a társulási szerződések képezik. | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön listából képes kiválasztani | ||
| ||
Kulcsfogalmak | ||
Kereskedelempolitika, vámunió, külgazdasági politika, megosztott hatáskör, tárgyalási mandátum, legnagyobb kedvezmény, preferenciális megállapodás, globális együttműködési szerződés, az Európai Bizottság delegációja, csatlakozás, regionálisblokk-szemlélet, EFTA, EGT-megállapodás, globális mediterrán politika, ACP-országok, Lomé-i Szerződés, Cotonou-i Szerződés, viszonosság, GATT/WTO, kollektív megállapodás, Transzatlanti Gazdasági Partnerség, fejlesztési együttműködés, Európai Fejlesztési Alap, TACIS segélyprogram. | ||
Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket! | ||
Önellenőrző tesztek |
1. Hogyan tagolódik az EK külgazdasági politikája?
![]() | ||||||||||
2. Melyik országcsoport helyezkedik el az EK külgazdasági politikájának csúcsán?
![]() | ||||||||||
3. Tekinthető-e az EGT-ről szóló megállapodás valamilyen tagsághoz közeli státusznak az EFTA-országok számára?
![]() | ||||||||||
4. Mely szerződések irányadók az EU tengerentúli OECD-országokkal fenntartott külgazdasági kapcsolataiban?
![]() | ||||||||||
5. Mit ért általános preferenciarendszeren (General System of Preferences- GSP)?
![]() | ||||||||||
6. Köthetnek-e az EU-tagállamok maguk is kétoldalú kereskedelempolitikai szerződéseket harmadik országokkal?
![]() | ||||||||||
7. Mely szervek a közös kereskedelempolitika fő letéteményesei?
![]() | ||||||||||
8. Létezik-e a közösségi jogban a társult tagság és a teljes jogú tagság?
![]() | ||||||||||
9. Mely országgal kötött az EK klasszikus társulási szerződést?
![]() | ||||||||||
10. Mi jellemzi a Loméi Szerződést?
![]() | ||||||||||
11. Mi a Cotonoui Egyezmény?
![]() | ||||||||||
12. Mi a barcelonai folyamat?
![]() |