KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: Magyarország kapcsolatai az EU-val

18. lecke: Az EU-csatlakozás jogszabályi háttere és a jogharmonizáció

Összefoglalás

Magyarország EU-csatlakozása folyamat, amely az Európai Megállapodás aláírásával, illetve hatályba lépésével kezdődött, és a csatlakozási okmány hatálybalépéséig tartott. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert az EU-csatlakozással kapcsolatos hatások, hatásmechanizmusok, költségek és hasznok, előnyök és hátrányok másképpen jelentkeznek akkor, ha Magyarország EU-csatlakozása hosszabb ideig tartó folyamat, mint akkor, ha a csatlakozási szerződés aláírására szorítkozik. A csatlakozási okmány hatályba lépésével Magyarország belépett ugyan az Európai Unióba, de különböző, részben rajta kívül álló okok miatt még nem vált az EU régi országaival egyenrangú tagállamává. Célszerű ezért egymástól megkülönböztetni az EU-csatlakozást és az EU-taggá válást.

Az EU-csatlakozás folyamatának, illetve Magyarország EU-tagságra való felkészülésének az alapja a közösségi jogrendszer átvétele. Az EU-tagságra való felkészülés több joganyag alapján folyt. A kiinduló alap az Európai Közösségek belső piacának egységesítésével foglalkozó 1985. évi Fehér Könyv, amely az 1987-ben elfogadott Egységes Európai Okmány melléklete. A másik dokumentum a jogilag nem kötelező jogforrás formáját öltő Cannes-i Fehér Könyv (Közép- és Kelet-Európa társult országainak felkészülése az Európai Unió egységes belső piacába történő integrációra). A harmadik joganyag az Európai Közösségek és tagállamai, illetve Magyarország között 1991. december 16-án aláírt és 1994. február 1-jén hatályba lépett Európai Megállapodás. Az EU-csatlakozásig Magyarország átvette a gazdaságra vonatkozó közösségi joganyag túlnyomó hányadát.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg a tankönyv 10.3. és 10.4. fejezetét, amely a magyar EU-csatlakozás jogi kérdéseivel foglalkozik!
  • Tanulja meg a jogharmonizáció fogalmát.
  • Gyűjtse össze dimenzióit, jogszabályi hátterét, tartalmát és formáit!
  • Keresse ki a jegyzetből, hogyan épül be a magyar jogrendszerbe a jogharmonizáció!
  • Tanulja meg a derogáció fogalmát!
  • Tanulja meg a csatlakozási szerződés és a csatlakozási okmány fogalmát!
  • Gyűjtse ki a csatlakozási szerződésben szereplő átmeneti felmentések területeit,
  • a magyar EU-csatlakozás jogi hatásait!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön listából ki tudja választani

  • a jogharmonizáció fogalmát, dimenzióit, jogszabályi hátterét, tartalmát és formáit, a magyar jogrendszerbe való beépülését,
  • a derogáció fogalmát,
  • a csatlakozási szerződés és a csatlakozási okmány fogalmát,
  • a csatlakozási szerződésben szereplő átmeneti felmentések területeit,
  • a magyar EU-csatlakozás jogi hatásait.
Kulcsfogalmak

Az EU-csatlakozás mint folyamat, EU-tagság vagy taggá válás mint folyamat, jogharmonizáció, harmonizált jogszabály, Cannes-i Fehér Könyv, a jogharmonizáció formái, speciális szabály, derogáció.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Mit jelent a jogharmonizáció?
A hazai gazdasági jog közelítése a közösségi joghoz.
A magyar joganyag összhangba hozatala az EU törvényeivel.
A magyar jog helyét az uniós jog veszi át.
A magyar és a közösségi jog összeolvadása.
2. Milyen dimenziói vannak a jogharmonizációnak?
A közösségi jog integrálása a magyar jogrendszerbe.
A közösségi jog átvétele és eljuttatása az érintettekhez.
A közösségi vívmányok átvétele, eljuttatása az érintettekhez és alkalmazása.
Semmilyen, ez egy egydimenziós fogalom.
3. Mi a jogharmonizáció leglényegesebb jogszabályi háttere?
A magyar alkalmazkodás.
Az Európai Megállapodás.
A Maastrichti Szerződés.
A Cannes-i Fehér Könyv.
4. Mely közösségi jogszabályok átvételére terjedt ki a jogharmonizáció?
Rendeletek.
Határozatok.
Döntések.
Irányelvek.
5. Hányféle formát ölt a jogharmonizáció?
5
7
4
2
6. Mi a derogáció?
Az illető nem szeret dolgozni (lásd: derogál neki a munka).
Átmeneti zűrzavar.
Átmeneti felmentés.
Semmi.
7. Érinti-e az összes gazdaság szereplőt az, amikor a közösségi irányelv speciális szabályként épül be a magyar jogba?
Igen.
Nem.
Is.
Nem értelmezhető a kérdés.
8. Mire kért Magyarország átmeneti felmentést a csatlakozási szerződésben?
Műkincs-kereskedelem.
Termőföld és környezetvédelem.
Rádiófrekvenciák elosztása, médiakuratórium.
Munkaerő-mozgás.
9. Milyen hatása lesz a magyar EU-csatlakozásnak jogi szempontból?
Semmilyen.
Javul a jogbiztonság és a jogérvényesítés.
Szigorodik a magyar jogrendszer.
A magyar jog háttérbe szorul.
10. Mi a csatlakozási szerződés?
A szerződés és a csatlakozási okmány.
A csatlakozási okmány.
A szerződés.
A társulási szerződés továbbfejlesztett változata.
11. Mi a csatlakozási okmány?
A társulási szerződés továbbfejlesztett változata.
Belépési nyilatkozat.
A Nemzetközi szerződés.
Az új tagok csatlakozási feltételeit tartalmazó dokumentum.