KURZUS: EU-tanulmányok

MODUL: Az egységes piac és a Gazdasági és Monetáris Unió

7. lecke: A gazdasági és monetáris unió előzményei és létrehozása

Összefoglalás

A monetáris integráció főbb mérföldköveit a gazdasági és monetáris unió létrehozását célzó 1970. évi Werner-terv, az árfolyam-stabilitás övezetének megteremtését előirányzó Európai Monetáris Rendszer, majd a jelenleg is funkcionáló Gazdasági és Monetáris Unió bevezetését célul tűző Maastrichti szerződés fémjelzi. A monetáris integrációra vonatkozó korábbi kísérletek tapasztalatai alapján került sor a közös pénz bevezetésére, mivel az árfolyam-együttműködés nem adott garanciát arra, hogy válsághelyzetben egyes országok ne lépjenek ki belőle. A monetáris integráció további feltétele volt meghatározott konvergencia-kritériumok teljesítése. A Gazdasági és Monetáris Unióban a monetáris politika közösségi szintre, az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere kompetenciájába került, miközben a fiskális politika nemzetállami hatáskörben maradt. A közös monetáris politika célja az árstabilitás elérése, illetve biztosítása. Az EU-hoz újonnan csatlakozott közép-, kelet- és dél-európai országoknak is be kell lépniük a Gazdasági és Monetáris Unióba. A felkészülés időtartamát és a belépés időpontját az érintett országok maguk határozzák meg.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulja meg a tankönyv 6.1. fejezetét a monetáris unió előzményeiről!
  • Eddigi tanulmányaira és megszerzett ismereteire támaszkodva szedje időrendbe a reálszféra integrációjára irányuló intézkedéseket, és vesse össze őket a monetáris szféra integrálására vonatkozó lépésekkel!
  • Keresse ki, melyik szervezet biztosította az árfolyam-stabilitást a hetvenes évtized elejéig.
  • Tanulja meg, mit tartalmazott a Barre-terv és a Werner-terv. Sorolja fel, milyen okok vezettek a Werner-terv bukásához.
  • Tanulja meg az Európai Monetáris Rendszer jellemzőit!
  • Keresse ki a jegyzetből az Európai Monetáris Együttműködés célját, gyűjtse össze 1992. évi válságának okait!
  • Tanulja meg, milyen formában öltött testet az ECU!
  • Sajátítsa el a tankönyv 6.2.1. fejezetét a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozására irányuló uniós törekvésekről!
  • Tanulja meg, melyek voltak a Gazdasági és Monetáris Unó közvetlen előzményei!
  • Tanulja meg a tankönyv 6.2.2. és 6.2.3. fejezetét a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának menetrendjéről és módosított szakaszolásáról!
  • Jegyezze meg a Maastrichti Szerződésben meghatározott konvergencia-kritériumokat!
  • Tanulja meg az Európai Monetáris Intézet definícióját!
  • Keresse ki a jegyzetből, milyen formában jelent meg az euró a Gazdasági és Monetáris Unió bevezetésének átmeneti időszakában!
  • Tanulja meg a tankönyv 6.5 és 6.6. fejezetét!
  • Keresse ki a jegyzetből, melyik intézmény felelős a monetáris és az árfolyam-politikáért!
  • Tanulja meg a monetáris politika célját és eszköztárát!
  • Gyűjtse össze az Európai Központi Bank függetlenségének ismérveit!
  • Foglalja össze az új EU-tagállamok kötelezettségét a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépéssel kapcsolatban!
  • Keresse ki a jegyzetből, elképzelhető-e államcsőd a GMU-ban!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön

  • felsorolásból ki tudja választani, melyik szervezet biztosította az árfolyam-stabilitást a hetvenes évtized elejéig,
  • listából ki tudja választani, mire vonatkozott a Barre-terv és a Werner-terv,
  • listából ki tudja választani a Werner-terv bukásának okait,
  • felsorolásból képes kiválasztani az Európai Monetáris Együttműködés célját, 1992. évi válságának okait, az ECU megjelenési formáját,
  • listából ki tudja választani a Gazdasági és Monetáris Unó közvetlen előzményeit,
  • felsorolásból ki tudja választani a Maastrichti Szerződésben meghatározott konvergencia-kritériumokat, az Európai Monetáris Intézet definícióját, az euró megjelenési formáját a Gazdasági és Monetáris Unió bevezetésének átmeneti időszakában,
  • listából ki tudja választani a monetáris és az árfolyam-politikáért felelős intézmény, a monetáris politika célját és eszköztárát, az Európai Központi Bank függetlenségének ismérveit, az új EU-tagállamok kötelezettségét a Gazdasági és Monetáris Unióba való belépéssel kapcsolatban, valamint az államcsőd bekövetkeztének lehetőségét.

Válaszolja meg a tankönyvben található ellenőrző kérdéseket!

Önellenőrző tesztek
1. Mi biztosította az árfolyam-stabilitást a hetvenes évtized elejéig?
A Világbank.
A Bretton-Woods-i pénzügyi rendszer.
A Nemzetközi Valuta Alap.
Az EGK.
2. Mit tartalmazott a Barre-terv és a Werner-terv?
A gazdasági és monetáris unió első koncepcióját.
Az Európai Unió kibővülésének a menetrendjét.
A közös agrárpolitika elveit.
A vertikális fejlődés koncepcióját.
3. Milyen okok vezettek a Werner-terv bukásához?
Külső, világgazdasági.
Belső, belgazdasági.
Külső és belső.
Hibás volt a koncepció.
4. Mi volt a célja az Európai Monetáris Rendszer elnevezésű árfolyam-együttműködésnek?
Az árfolyam-stabilitás övezetének a megteremtése.
A gazdasági és monetáris unió létrehozása.
Az egységes belső piac kialakítása.
A vámunió bevezetése.
5. Milyen okokra volt visszavezethető az Európai Monetáris Rendszer elnevezésű árfolyam-együttműködés 1992. évi válsága?
Külső és belső.
Külső.
Belső.
Hibás volt a koncepció.
6. Milyen formát öltött az ECU?
Készpénz és bankjegyek.
Statisztikai elszámolási egység.
Kosárvaluta, amely számlapénzként funkcionált.
Közös valuta.
7. Mik voltak a Maastrichti Szerződésben előirányzott Gazdasági és Monetáris Unió létrehozásának közvetlen előzményei?
A német egység és a belső piac egységesítése.
Az Európai Monetáris Rendszer nevű együttműködés összeomlása.
A Szovjetunió felbomlása.
Az EU keleti kibővülése.
8. Mire vonatkoznak a Maastrichti Szerződésben rögzített ún. konvergencia-kritériumok?
A folyó fizetési mérlegre, a munkanélküliségre, az árfolyamra és a költségvetésre.
A folyó fizetési mérlegre, a kamatlábakra, az árfolyamra és a költségvetésre.
A gazdasági növekedésre, a munkanélküliségre, az árfolyamra és a költségvetésre.
Az inflációra, a kamatlábakra, az árfolyamra, a költségvetésre és az államadósságra.
9. Mi az Európai Monetáris Intézet?
A Nemzetközi Monetáris Alap európai fiókja.
A Gazdasági és Monetáris Unióban résztvevő országok közös jegybankja.
Az Európai Központi bank előfutára volt.
Az Európai Központi Bank kutatóintézete.
10. Lehetséges-e a Gazdasági és Monetáris Unióban a költségvetési deficitek monetáris finanszírozása?
Igen, megengedett.
Nem.
Bizonyos összeghatárig igen, azon felül nem.
A nagy tagállamoknak igen.
11. Milyen formában funkcionált az euró a Gazdasági és Monetáris Unió megvalósításának átmeneti szakaszában (1999. január 1. - 2002. január 1.)?
Bankjegy és érme.
Számlapénz.
Bankjegy és számlapénz együtt.
Valutakosár.
12. Melyik szerv irányítja a monetáris politikát a Gazdasági és Monetáris Unióban?
Az Európai Monetáris Intézet.
Az Európai Monetáris Alap.
Az Európai Központi Bank.
Az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere.
13. Kinek a hatáskörében van az árfolyampolitika az EMU-ban?
Európai Központi Bank.
EMU-tagállamok jegybankjai.
Európai Központi Bank és az EMU-tagállamok pénzügyminiszterei.
Az Európai Központi Bank elnöke.
14. Az alábbiak közül melyek alkotják az EKB monetáris politikai eszköztárát?
Kötelező tartalékolás, nyílt paci műveletek, jegybanki hitelek és betételhelyezési lehetőségek.
Kötelező tartalékolás, pénzmennyiség szabályozása, nyílt piaci műveletek.
Kötelező tartalékolás, pénzmennyiség szabályozása, az árfolyam szabályozása.
Kamatpolitika, árfolyamszabályozás, kötelező tartalékolás.
15. Mi az EKB monetáris politikájának a célja?
Az árstabilitás biztosítása.
A gazdasági növekedés és az árstabilitás biztosítása.
Az árstabilitás és külgazdasági egyensúly biztosítása.
Az árstabilitás, a teljes foglalkoztatás és a külgazdasági egyensúly biztosítása megfelelő GDP-dinamika mellett.
16. Be kell-e lépniük a GMU-ba is az újonnan csatlakozott országoknak?
Nem kötelező, de ajánlott.
Igen, de az időpontot maguk választják meg.
Nem.
A fejletteknek (Magyarország, Szlovénia, Csehország) igen, a többieknek nem.
17. Hogyan értelmezik az EKB függetlenségét?
A tagállamok kormányaitól független.
Intézményi, személyi és pénzügyi.
A Bizottságtól független.
Intézményi, szervezeti, személyi.
18. Az EKB melyik szerve felel a monetáris politika végrehajtásáért?
Igazgatótanács
Kormányzótanács
Általános Tanács
Monetáris Tanács
19. Elképzelhető-e az államcsőd a GMU-ban?
Nem, államok nem mennek csődbe.
Részben.
Igen.