KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: VII. modul: Az új gazdasági mechanizmustól a rendszer bukásáig

18. lecke: Az új gazdasági mechanizmus lefékezése, szektás fordulat a gazdaságpolitikában 1970-71-től. Az első és második olajárrobbanás, az ország fokozatos eladósodásának elindulása. Rendszerváltás Magyarországon

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 457-486. o.

Összefoglalás: Az 1970-es évek elején a gazdasági reform lefékeződött, megtorpant, a gazdaságpolitikában szektás-dogmatikus irányú visszarendeződés következett be. Az 1970 utáni helyzet másik jellemzője az, hogy a magyar gazdaságpolitika megkésve reagált az 1973 utáni világpiaci áremelkedésre és szerkezeti átrendeződésre. A magyar reformfolyamat megakasztásában a szocialista országok fenntartásai, félelmei mellett jelentős (ha nem döntő) szerepet játszott az is, hogy a szektás-dogmatikus erők 1969-70-től egyre több érvet meríthettek abból, hogy a gazdaság alapvető strukturális problémáit az új gazdasági mechanizmus bevezetésével sem lehetett megoldani, ráadásul új ellentmondások is keletkeztek. A szektás-dogmatikus irányú fordulat a reform iránt elkötelezett politikai vezetők leváltásával teljesedett ki. A cserearányok 1973 után nem csak tőkés, hanem szocialista (főleg szovjet) relációban is romlottak.1978-ra konvertibilis relációban - elsősorban a külkereskedelmi mérleg passzívuma miatt - felhalmozódó bruttó adósság megközelítette a 12 milliárd dollárt. Az ország az 1970-es évek végén csődközeli helyzetbe került, a gazdaságpolitika korrekciója elkerülhetetlenné vált. Az irányváltás az MSZMP KB 1978. december ülése után történt meg. A növekedést alárendelték a megbomlott külső és belső egyensúly helyreállításának. Az új gazdaságpolitika restriktív monetáris eszközökkel, erős importkorlátozással és exportösztönzéssel, a nemzeti jövedelem belső felhasználásának visszafogásával operált. A külkereskedelmi és fizetési mérleg terén néhány év alatt látványos fordulat következett be, ennek az ára azonban a beruházások drasztikus és az egy keresőre jutó reálbér érezhető visszaesése, a reáljövedelem és fogyasztás gyakorlati stagnálása (illetve alig érzékelhető emelkedése) lett az ára. Az afganisztáni szovjet katonai beavatkozás, valamint a román és lengyel fizetésképtelenség bejelentése után a nyugati befektetők rövid idő alatt 1 milliárd dollár rövid lejáratú betétet vontak ki az MNB-ből. A második olajárrobbanás után 1982-ben Magyarország súlyos hitelválságba került, minden egyéb cél az ország fizetőképességének megőrzése mögé szorult. 1982 után elindult a "második restrikciós hullám", ami együtt járt a nemzeti jövedelem belső felhasználásának csökkentésével, importkorlátozással, minden, még a nem hatékony exportnak az ösztönzésével, a reálbér és a reáljövedelem csökkentésével. A beruházások jelentősen visszaestek. Magyarország 1982 tavaszán - a szovjet ellenkezés dacára - tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak. Részben a Nemzetközi Valutaalap nyújtotta készenléti hitelek feltételeként, részben az egyensúlyi helyzet megbomlásának betudhatóan a politika az 1980-as évek elején kényszerűségből ismét teret engedett a gazdasági reformok újabb hullámának. 1980-ban létrejött az egységes Ipari Minisztérium, 1979 és 1985 között a nagyvállalatok szétbontásával 400-zal nőtt az önálló vállalatok száma, 1981-től lehetővé tették leányvállalatok alapítását, illetve részben legalizálták a kisvállalkozási formákat. Részlegesen újjáéledt a lakossági és vállalati kötvénypiac, a kockázatos befektetések támogatására később bankká váló alapokat, pénzügyi szervezeteket hoztak létre. A kompetitív szférában a hazai árakat a versenyár bevezetésével szorosan a világpiaci árak mozgásához igazították. A versenyszférában működő vállalatok új irányítási rendszerének bevezetésével elválasztották egymástól a tulajdonosi és gazdálkodói funkciók nagy részét. 1985-ban az MSZMP utolsó (XIII.) kongresszusa túlértékelte a restrikciós intézkedéseknek a makrogazdasági mutatókra és a külkereskedelem helyzetére gyakorolt látszólag kedvező hatását. Az itt elhatározott gyorsítás néhány év alatt megduplázta a magyar adósságállományt. 1986 végén az MSZMP KB újabb szigorító intézkedések meghozatalára (az import korlátozására, a reálbér és fogyasztás drasztikus csökkentésére, a kétszámjegyű infláció engedélyezésére) kényszerült. Ezzel együtt elvi jóváhagyást kapott a kétszintű bankrendszerre való áttérés, az új adórendszer bevezetése. Az újabb IMF hitelek ára a gazdaság intézményrendszerének látványos átalakítása és liberalizálása lett. 1987-88-ban sorra születtek a piacgazdaság intézményi feltételeit előkészítő jogszabályok, így a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános forgalmi adóról, a gazdasági társaságokról, a vállalkozási nyereségadóról, a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseiről szóló törvények. 1989-ben megtörtént a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciára és a piacgazdaságra való békés átmenet.

Tevékenységek
  • Olvassa el figyelmesen, hogy milyen tényezők vezettek az 1968-ban bevezetett magyar gazdasági mechanizmus lefékeződéséhez, a szektás-dogmatikus fordulat 1972. évi bekövetkezéséhez.
  • Vizsgálja meg, hogyan reagált a magyar vezetés az 1973-ban bekövetkezett nyers- és fűtőanyag-áremelésre. Vesse össze a nyugat-európai kapitalista országok piacgazdaságainak úgyszólván automatikusan bekövetkező változásait (a gazdaság növekedési üteme, munkanélküliség, restrikció, reprivatizáció, szerkezeti változások) a magyar és kelet-európai egyelőre még mozdulatlan gazdaságával.
  • Tanulmányozza az 1973 utáni világgazdasági folyamatokkal kapcsolatos kategóriákat. Fogalmazza meg ezeknek a részben új kategóriáknak a rövid tartalmát.
  • Vizsgálja meg, hogy miért következett be 1979-ben a gazdaságpolitikai fordulat és milyen következményekkel járt ez a magyar gazdaságra nézve.
  • Gondolja át, hogy 1979 után miért engedett teret a politika a gazdasági reform újabb hullámának.
  • Tanulmányozza a tervgazdaság lebontásának és a szociális piacgazdaságra való áttérésnek fontosabb lépcsőfokait és eseményeit.
Követelmények

A tananyagot akkor sajátított el, ha képes

  • a magyar gazdasági mechanizmus lefékeződésével kapcsolatos okok kiválasztására és ismeri a negatív irányú fordulat legfontosabb eseményeinek időpontját is.
  • kimutatni a piacgazdaság rugalmasságából adódó előnyöket és a szocialista tervgazdaság merevségéből adódó hátrányokat a külső feltételek gyökeres megváltozása esetén.
  • az olajárrobbanás utáni új világgazdasági helyzettel kapcsolatos fogalmak definiálására, a definíciók és fogalmak megfelelő párosítására.
  • az 1979-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulat okaival és következményeivel kapcsolatos állítások igazságtartalmának eldöntésére.
  • az 1968-os és az 1979 utáni reform jellegzetességeit felsorolni, kiválasztani, megkülönböztetni.
  • a gazdaság liberalizálásának és a piacgazdaság intézményeinek kialakítására tett fontos lépések időbeni egymásutániságát pontosan felsorolni.
Önellenőrző tesztek
1. Az alábbiakban tényezőket sorolunk fel. Válassza ki ezek közül azokat, amelyek az Ön véleménye szerint hozzájárultak a magyar gazdasági reform 1968 utáni lefékeződéséhez.
a) A környező szocialista országok közül Csehszlovákia kivételéve a reformerők még talpon maradtak.
b) A Szovjetunió és a Varsói Szerződés - Románia kivételével - katonai erővel erőszakosan megakasztotta az ígéretes csehszlovákiai társadalmi és gazdasági reformfolyamatot.
c) Az MSZMP KB 1972. novemberi ülésén a reformerők kisebbségbe kerültek.
d) Nyers Rezsőt, Fehér Lajost és Aczél Györgyöt eltávolították a vezetésből.
e) Biszku Béla a reformok továbbfolytatása mellett érvelt, ezért őt is kiszorították a vezetésből.
f) A nagyvállalatok számára az új gazdasági mechanizmus a direkt irányítási rendszerhez képest a gazdaság liberalizációja révén sokkal kedvezőbb feltételeket teremtettek, ezért a nagyvállalati vezetők zöme támogatta a gazdasági reformot.

2. Rakja időrendi sorrendbe a magyar gazdasági mechanizmus lefékeződését előkészítő, jelző eseményeket.

a)Nagy vitát és felháborodást vált ki az első nyereségrészesedés vezetők és beosztottak közötti elosztásának óriási egyenlőtlenségei.
b)Csehszlovákiába bevonul a Varsói Szerződés egyesített hadserege és ezzel megakasztják az ottani reformfolyamatot.
c)A reform iránt elkötelezett politikusokat eltávolítják a vezetésből.
d)Bekövetkezik az első olajárrobbanás a világpiacon.
e)Az MSZMP KB határozata előírja, hogy az 50 magyarországi nagyvállalat tevékenységét az irányító szervezetek kísérjék figyelemmel.
 

1.
2.
3.
4.
5.


3. Az alábbi feladatban arra vonatkozóan talál állításokat, hogyan reagált az 1973 és 1978 közötti időszakban a tőkés és a magyar gazdaság az első olajáremelésre. Válassza ki a világgazdasági válságra adott jellegzetes piacgazdasági és a szocialista tervgazdasági válaszokat.

a) piacgazdasági reagálás, b) tervgazdasági reagálás

Jellegzetes reagálások:

1. a növekedési ütem lényegében változatlan maradt
2. a munkanélküliség emelkedett
3. stagfláció lépett fel
4. az árak lassan emelkedtek
5. a gazdaság szerkezete lényegében mozdulatlan maradt
6. a növekedési ütem lényegesen csökkent
7. megkezdődött a reprivatizáció
8. a reálbér és reáljövedelem nem csökken
9. az állam megkezdi a szociális juttatások leépítését
10. az állam nem engedi, hogy a vállalatok csődbe menjenek

4. Párosítsa az alábbi kategóriákat és azok definícióit.

Kategóriák:

a) csúszó átlagolású árszámítás
b) stagfláció
c) cserearány
d) kúszó áremelkedés
e) petrodollár

Definíciók:

1. rövid lejáratú hitelek kínálatának növekedése
2. egy számjegyű áremelés
3. nulla növekedéssel párosuló infláci
4. a szocialista országok közötti árszámítási mód
5. egy adott ország export- és importárainak árszínvonal-változását kifejező mutató

5. Az 1978/79. évi gazdaságpolitikai fordulattal kapcsolatos állításokat olvashat az alábbi feladatban. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak ezek az állítások.
a) A dollár erősödése az 1970-es években jelentős veszteségeket okozott a magyar gazdaságnak.
b) 1979 után a gazdasági növekedés ütemének felgyorsításától várták a gazdaság egyensúlyának a helyreállítását.
c) 1979-ben a fogyasztói árak emelkedése 1951 óta első ízben közelítette meg a 10%-ot.
d) Az egyensúly helyreállítását 1979 után alapvetően restrikciós eszközökkel, a növekedés, a felhalmozás, a termelő és nem termelő beruházások, a fogyasztás visszafogásával kísérelték meg.
e) A rövid lejáratú hitelek kínálata a világpiacon az 1980-as évek elején jelentősen csökkent.