KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: IV. modul: Az I. ötéves terv

10. lecke: Az agrárpolitika alakulása 1948-1953 között

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 160-208. o.

Összefoglalás: Az I. ötéves terv a fejlesztési források terén a mezőgazdaságot rendkívül mostohán kezelte, ugyanakkor - a tulajdonviszonyok erőltetett átalakítása mellett - olyan irreális termelés növekedést várt az ágazattól, amit az sem azelőtt, sem az után soha, ideálisabb fejlesztési feltételek mellett sem tudott teljesíteni. A kibocsátás növelését alárendelték a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak siettetett átalakításának. Az egyéni gazdaságok életterét egyre szűkebb területre szorították vissza, a kulákoknak minősített gazdaságokat pedig néhány év alatt felszámolták. A fejlesztési források zömét a mezőgazdaság állami szektora (az állami gazdaságok és a gépállomások) kapták, a kis- és középparaszti egyéni gazdaságokat pedig termelőszövetkezetekbe igyekeztek kényszeríteni.

Tevékenységek
  • Vizsgálja meg az I. ötéves terv mezőgazdaságnak szánt fejlesztési forrásainak arányát és vesse össze a mezőgazdaságnak a magyar nemzetgazdaságban a terv indulásakor betöltött súlyával és szerepével!
  • Keresse ki az I. ötéves tervben a mezőgazdaságtól elvárt legfontosabb termelési adatokat, majd vesse össze a termelés tényleges alakulásával.
  • Tanulmányozza a mezőgazdaság egyéni, szövetkezeti és állami szektorának alakulását. Fordítson figyelmet az egyes szektorok jellemzőire.
  • Olvassa el a kulákgazdaságok korlátozásáról és likvidálásáról szóló fejezetet. Fordítson figyelmet arra, hogy kiket soroltak a kulákok közé és milyen módszerekkel történt likvidálásuk.
  • Az 1950-as évek leggyűlöltebb agrár intézménye a mezőgazdasági termények kötelező beadása volt. A fejezet olvasása során elsősorban arra koncentráljon, hogy a természetbeni beadás és egyéb begyűjtési formák után a termény milyen hányadát lehetett szabad piacon értékesíteni.
Követelmények

A tananyagot akkor sajátított el, ha képes

  • a mezőgazdaságtól az I. ötéves tervben elvárt növekedési ütemet összehasonlítani a világ többi (köztük a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező) országának agrárnövekedési tempójával
  • a mezőgazdaság legfontosabb termelési előirányzatait és tényleges eredményeit felsorolni és a mezőgazdasági beruházásokkal, termelési eredményekkel kapcsolatos állításokat összekapcsolni
  • a mezőgazdaság egyes szektorainak jellemzői jegyei alapján az állami, szövetkezeti és magánszektort megkülönböztetni egymástól, a szövetkezetek egyes típusainak különbségeit felismerni
  • A kuláksággal kapcsolatos fogalmak és azok definíciójának pontos összekapcsolására, a kulákgazdaságok korlátozásának, illetve felszámolásának politikai és gazdasági céljainak felsorolására
  • a beadás és az egyéb természetbeni begyűjtési formák felismerésére, a beadás alapvető funkciójának értelmezésére, a begyűjtéssel kapcsolatos állítások igazságtartalmának eldöntésére
Önellenőrző tesztek
Forrás: MOL XIX-K-1-ai. 7. doboz. Az Országos Tervhivatal javaslata az ötéves terv keretszámainak módosítására.
1. Az alábbi táblázat az I. ötéves terv eredeti és 1951-ben felemelt variánsának tervezett beruházási ütemezését mutatja százalékban. Számítsa ki, hogy a mezőgazdasági beruházások tervezett aránya mennyivel tér el az arányos beruházásoktól!
A mezőgazdasági beruházások ütemezésének százalékos összehasonlító táblázata (ötéves beruházási összeg=100%)
Megnevezés19501951195219531954
Eredeti terv13,615,919,323,527,7
Százalékos eltérés az arányostól
Felemelt terv11,417,319,523,528,3
Százalékos eltérés az arányostól
2. A mezőgazdasági beruházások és termelési eredmények I. ötéves tervvel kapcsolatos előirányzatait, tényleges teljesítményét jellemző állítások szerepelnek az alábbiakban úgy, hogy a logikailag összetartozó mondatrészeket felcseréltük. Párosítsa az összetartozó mondatrészeket!

A mondat másik fele:
1. a gépállomási hálózat felállítására fordították.
2. a 35%-os kenyérgabona vetésterv betartatása volt.
3. gépesítésre kívánták fordítani.
4. csak a kivételesen kedvező 1951-es évben érte el.
5. 45,6%-át fordították a mezőgazdaságra.
6. ellenben a vetésterület lényegesen változott.

A mondat egyik fele

a) Az eredeti ötéves terv mezőgazdaságnak szánt beruházási eszközeinek felét, a felemelt terv tervben szereplő beruházás 32%-át

b) A felemelt ötéves terv előirányzata szerint a mezőgazdaságnak szánt beruházási előirányzatból három és fél év alatt arányos felhasználás esetén a beruházás 70%-át kellett volna teljesíteni. Ezzel szemben 1953 nyaráig ténylegesen az előirányzat

c) Az I. ötéves terv során ténylegesen az állami gazdaságok kapták a mezőgazdasági beruházások mintegy 42,4%-át, negyedét pedig

d) A mezőgazdaság az I. ötéves terv idején a háború előtti termelési színvonalat

e) A földterület művelési ágak szerinti megoszlásában az 1931-1938-as évek átlagához képest az I. ötéves terv átlagában lényeges változások nem történtek,

f) A mezőgazdaság kötelező vetéstervének leginkább megkövetelt eleme

3. Az állami gazdaságokra (1) a gépállomásokra (2), termelőszövetkezetekre (3), az egyéni gazdaságokra (4) és a kulákgazdaságokra (5) jellemző állításokat sorolunk fel. Az állítások mellé írja oda a megfelelő számot!

a) az elsőt 1947. novemberében Kisszálláson adták át.

b) az I. ötéves terv során mintagazdaságokká akarták átszervezni

c) 1948-ban bizalmas listára kerültek

d) elődjeik a kincstári birtokok voltak

e) élén elnök állt

f) nekik kellett mezőgazdasági fejlesztési járulékot fizetni

g) alakulásuk először az ún. nagybérletek igénybevételéhez kapcsolódik

h) 1948 végétől nemzeti vállalatokká szervezték át őket

i) a jövedelemből munkaegység szerint történt a részesedés

j) 1945-től néhány évig közvetlenül jószágigazgatóságok irányították

k) a szövetkezetekbe elsősorban az állandó tagosításokkal kényszerítették őket

l) 1952-től külön minisztérium irányította őket

m) a hálózat felállításáról szóló kormányrendelet 1948. április 27-én jelent meg.

n) az igásállatokat és a háztáji mértékét meghaladó haszonállatokat belépéskor kellett vinni

o) a sűrű hálózatnak eredetileg 750 egysége lett volna

p) 1948-ig alakításukat nem tűzik napirendre

q) 25 holdnál vagy 350 aranykoronánál több, értékesebb földdel rendelkeztek

r) tevékenységük keretét állandóan szűkítették

4.

Fogalmak:
a) kulák
b) mezőgazdaság fejlesztési járulék
c) likvidálás
d) kulákhatár
e) kulák-lista

Meghatározások:

1. a kulákokról a helyi hatóság által készített bizalmas kimutatás, amelyről általában akkor sem lehetett lekerülni, ha valaki földjét "önkéntes" felajánlással közép- vagy kisparaszti szintre csökkentette

2. a kulákgazdaságok gazdasági, adminisztratív eszközökkel történő felszámolása

3. 1948-tól kezdve azoknak kellett fizetni, akik 15 holdnál több földdel rendelkeztek és földjük értéke a 150 aranykoronát meghaladta

4. orosz eredetű kifejezés, gazdagparasztot jelent

5. 25 hold föld vagy 350 aranykorona