KURZUS: Gazdaságtörténet
MODUL: VI. modul: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között
15. lecke: Az ország fokozatos eladósodása, az IMF-be való belépés ötletének ismételt felmerülése. Restrikciós gazdaságpolitikai kényszerintézkedések a makrogazdasági egyensúly helyreállítására
Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 379-412. o. | ||
Összefoglalás: A gazdasági külső és belső egyensúlyát a keleti hitelekkel 1956 után csak átmenetileg lehetett helyreállítani. A magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete az 1960-as évtized első felében ismét megbomlott. Az ország külgazdasági nyitottsága, nyersanyag- és tőkeszegénysége, ugyanakkor gépipari termékeinek alacsony műszaki színvonala az 1950-es évekhez képest az időközben elinduló szerkezetváltás ellenére sem igen változott. A helyzetet tovább nehezítette a növekedés extenzív forrásainak kimerülése, a KGST-szakosodás mozdulatlansága és az 1960-as években felvett hitelek. Az újabb eladósodási hullám legfontosabb oka a kisüzemi mezőgazdaság rohamszerű átszervezése illetve az ennek következtében több mint egy évtizedig fellépő rendszeres és jelentős mezőgazdasági import volt. A magyar anyagimporton belül 1962-től 1967-ig állandóan nőtt (31,0%-ról 37,7%-ra) a tőkés anyagimport aránya, ami jelentősen növelte a nyugati valutában meglévő adósságállományt. A mezőgazdaság átszervezése, a lakosság életszínvonalának és fogyasztásának emelkedése és a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a mezőgazdaság exportalapja a tőkés import ellentételezését nem tette lehetővé. A passzív külkereskedelmi (illetve a fizetési) mérleg hiányát csak kölcsönökkel lehetett áthidalni. Hasonlóan az 1950-es évek közepére kialakult helyzethez az 1960-as évek közepére felhalmozódott 7,1 milliárd devizaforint tőkés tartozás 74%-a egy éve belül esedékes, vagyis rövid lejáratú hitel volt. Az MNB az 1960-as évek elejétől a magyar adósságszolgálat fizetéséhez szükséges devizát rendszeresen a nála elhelyezett, - részben tőkés bankoktól származó - szigorúan kötött lejáratú külföldi betétekből fedezte. 1965 első hónapjaitól - főként az amerikai fizetési mérleg javítására tett intézkedések hatására - a nyugati pénzpiacon mérséklődött a korábban tapasztalható élénk betétkínálat. Ezt a változást az MNB is megérezte, a korábbi évektől eltérően ebben az évben már nem tudta a fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges devizát a nála elhelyezett betétekből biztosítani, ezért a jegybank kénytelen volt tartalékaihoz nyúlni és az 1964. végi 23 napra elegendő konvertibilis devizakészlete 1965 végére ismét kritikus szintre, 15 napra csökkent. 1966 elején néhány hónap alatt közel 100 millió dft-tal csökkent a magyar jegybanknál külföldi bankok által elhelyezett lekötött betétek összege, amit a látra szóló likvid betétek emelkedése nem tudott ellensúlyozni, így az MNB likvid eszközei három hónap alatt közel 200 millió dft-tal csökkent. Magyarország összes külföldi tartozása 1964. december 31-én 538 millió dollárt és 460 millió rubelt tett ki, ez 70 Ft/dollár és 45 Ft/rubel devizakitermelési költséggel számolva kb. 58 milliárd Ft-ra rúgott, ami az 1964. évi nemzeti jövedelem 34%-ának felelt meg. Az ország viszonylagos eladósodottságának mértéke 1964-ben lényegesen kisebb volt, mint 1931-ben, ugyanakkor a hitelek lejárat szerinti összetétele 1964-ben sokkal kedvezőtlenebb, mint a gazdasági válság éveiben. Akkor ugyanis a tartozások nagyobbik része hosszú (a népszövetségi kölcsön esetében pl. több évtizedes) lejáratú volt, ezzel szemben 1964 végén a tőkés fizetési kötelezettség 76%-a egy éven belül, több mint fele 3 hónapon belül esedékes tartozásból állt. Az ország egyensúlyi helyzete múlhatatlanul szükségessé, a tőkés országokkal megkötött reparációs egyezmények pedig lehetővé tették a tőkés hitelek felvételét. A korábbitól eltérő nemzetközi pénzügyi elképzelések realitását (és akkor úgy tűnt, esélyét is) jelentősen növelte az 1964-65-től formálódó gazdasági reformkoncepció. A pénzügyminiszter 1966 közepén kért és kapott felhatalmazást arra nézve, hogy tárgyalásokat folytasson tőkés államokkal és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel közép és hosszúlejáratú, szabadon felhasználható ún. finánchitelek megszerzése érdekében. Az MNB 1966. március 2-án javaslatot terjesztett elő a Nemzetközi Monetáris Alappal (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (Világbank -IBRD) való kapcsolat felvételére. A nem hivatalos, személyes kapcsolatokon alapuló tapogatózó tárgyalások rövid idő alatt abbamaradtak, a magyar politika - részben a makrogazdaság javuló állapota, részben a Szovjetuniótól kapott pótlólagos nyersanyagszállítások, illetve a szovjet ellenzés miatt - a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozás kérdését 1968-tól ad acta tette. | ||
Tevékenységek | ||
| ||
Követelmények | ||
A tananyagot akkor sajátított el, ha képes | ||
|
Önellenőrző tesztek | |||||||||||||||||||||||||||||
1. Az 1960-as évek első felében bekövetkezett újabb magyar eladósodással kapcsolatos állításokat olvashat az alábbiakban. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az állítások.
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
2. Az 1960-as évtized első felére vonatkozóan válassza ki az ország a likviditási helyzetének romlásával kapcsolatos alapvető tényezőket az alábbi felsorolásból!
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
3. A magyar állam különböző időpontokban fennálló adósságával, az adósság összetételével kapcsolatos adatokat tartalmaz az alábbi három táblázat. A kérdések e három táblázat adataival kapcsolatosak. | |||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: MOL XIX-A-16-f. 50. doboz. Magyarország devizatartozásai a II. világháború előtt és 1964-ben, KSH dátum nélküli kimutatása. | Magyarország külföldi tartozásai 1931 végén, millió P
| ||||||||||||||||||||||||||||
A külföldi tartozások a nemzeti jövedelem százalékában, 1931, 1937, 1964
| |||||||||||||||||||||||||||||
*Csak állami tartozások | A külföldi tartozások összetétele lejárat szerint, %
| ||||||||||||||||||||||||||||
3/1. Állapítsa meg, hogy melyik évben volt viszonylag legjobban eladósodva Magyarország?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
3/2. Mi az oka annak, hogy az államadósság az 1931. évi 4,3 milliárd pengőről 1937-re 2,5 milliárd pengőre csökkent?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
3/3. A külföldi hitelezőkkel 1937-ben aláírt megállapodás szerint az 1924-ben felvett népszövetségi kölcsön visszafizetésének mi lett a végső határa?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||
4. Magyarország IMF-hez és a Világbankhoz történő - ekkor még sikertelen - csatlakozásának történetével kapcsolatos az alábbi feladat. a) mikor, melyik évben kaptak politikai felhatalmazást az MNB vezetői, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a nemzetközi pénzügyi intézmények vezetőivel Magyarország esetleges csatlakozásáról? ![]() |