KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: III. modul: A kötött gazdálkodásról a tervgazdaságra való áttérés

6. lecke: Háborús veszteségek, jóvátétel, földreform

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. (85-100. o.)

Összefoglalás: Magyarország a II. világháborúban elveszítette népességének 6-7, és az 1938. évi nemzeti vagyon 40%-át. Átmeneti - de évekig tartó - munkaerő-kiesést okozott a hadifoglyok 800 ezerre becsülhető száma. A mezőgazdasági termelés katasztrofális méretű csökkenése, a megszálló hadsereg ellátási kötelezettsége illetve a jóvátételi szállítások miatt az ellátatlan lakosság éhezett. Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Kormány első fontos gazdasági intézkedése az ország termőterületének 1/3-át érintő radikális földreform végrehajtása volt. A háborúban dezorganizálódott gazdasági viszonyok miatt szabad gazdálkodásról szó sem lehetett.

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el a tankönyvnek Magyarország II. világháborús ember- és anyagi veszteségéről szóló részeit. Fordítson különös figyelmet annak tanulmányozására, hogy az egyes szerzők és források milyen módszertani megfontolások alapján jutnak eltérő következtetésekre az emberveszteséget illetően.A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes felsorolni a magyar háborús veszteségek legfontosabb "tételeit", nagyságrendjét és a veszteségek nagyságára vonatkozó eltérő becslések okait.
Tanulmányozza a Magyarországon élő nemzetiségeket, illetve a környező országokban lakó magyarokat érintő ki- és betelepítéseket a II. világháború utáni években.A tananyagot akkor sajátította el, ha fel tudja sorolni a migrációt elrendelő jogszabályok legfontosabb intézkedéseit és a telepítések elrendelése mögött meghúzódó politikai, etnikai szándékokat.
Olvassa el a II. 2.1 fejezet anyagát, különösen a 97-98. oldalon lévő táblázatok adatait.A leckét akkor értette meg, ha képes a földreformról szóló rendeletet értelmezni, a különféle kisajátítási határokat értelmezni, a földosztás céljára rendelkezésre álló földalap összetevőit felsorolni, a juttatottak kiválasztási szempontjait rangsorolni és a földosztás következményeit elemezni.
Tanulmányozza az 1945. január 20-án aláírt ideiglenes fegyverszüneti egyezmény 12. pontját, amely a magyar jóvátétel kérdésével foglalkozik.Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes a jóvátétel összegét, annak három ország felé történő megoszlását, a jóvátételi szállítások idejét, és a jóvátételre szállítandó áruk összetételét, és az egyes országok felé a jóvátétel lezárásának időpontját és módját tankönyv nélkül felsorolni illetve leírni.
Önellenőrző tesztek
1. A II. világháborúban - a korábbi háborúkkal ellentétben - megszűnt a front és a hátország hagyományos elválasztódása. Az alábbi állítások közül válassza ki azokat, amelyek közrejátszottak abban, hogy a front és a hátország nem vált élesen el 1939-1945 között.
a) a II. világháború évekig tartott
b) a repülőgépek, harckocsik, ágyuk, rakéták hatótávolsága nagymértékben megnőtt
c) a harcoló felek szigorúan betartották a hadifoglyokra és a polgári lakosságra háborús időszakokban vonatkozó genfi megállapodás alapelveit
d) ipari módszerekkel irtottak bizonyos népeket, millió számra hurcoltak kényszermunkára polgári lakosságot
e) a bombázások nem kímélték a civil lakosságot sem.
2. Ebben a feladatban a II. világháború utáni ki- és betelepítésekkel kapcsolatos csoportosítást kell elvégezni. Párosítsa az állításokat az alább felsorolt migrációkkal!

a) magyarországi német nemzetiségűek kitelepítése
b) csehszlovákiai magyarok kitelepítése
c) bukovinai székelyek kitelepítése
d) magyarországi zsidók kivándorlása

Állítások:

1. kitelepítésüket leginkább a csehek, részben a lengyelek követelték, hogy helyet csináljanak a Csehszlovákiából kiutasítandó magyarok számára

2. a benesi dekrétumokkal kezdődött jogfosztásuk

3. a szerbek elől menekültek Magyarországra

4. 1946. február 27-én írták alá az egyezményt

5. Magyarországon 1945-46-ben ismét felütötte a fejét az antiszemitizmus

6. az idevonatkozó rendelet 1945. december 29-én jelent meg

7. Magyarországról a szegényebb, vagyontalanabb réteg települt át, helyükre gazdagabb, vagyonosabb nemzetiség érkezett

8. 73 273 szlovákot cseréltek ki 68 407 magyarra

9. zömüket Tolna és Baranya megyébe telepítették át

10. 15-17 ezer főt érintett

3. Válassza ki a megfelelő megoldásokat.

3/1. Magyarország II. világháborús anyagi veszteséges 1938-as értékálló pengőben
a) 40 milliárd
b) 22 milliárd
c) 80 milliárd
3/2. Ez az 1938. évi nemzeti jövedelem hányszorosát tette ki?
a) négyszeresét
b) nyolcszorosát
c) egyszeresét
3/3. Ez az 1938. évi nemzeti vagyon hány százalékának felelt meg?
a) 10%-ának
b) 20%-ának
c) 40%-ának
3/4. A magánháztartásokat ért károkon túl a legnagyobb károkat melyik két nemzetgazdasági ág szenvedte el?
a) a mezőgazdaság és az ipar
b) a mezőgazdaság és a közlekedés
c) a mezőgazdaság és a bányászat
4. Magyarország II. világháborús jóvátételi fizetési kötelezettségével foglalkozik ez a feladat. Válassza ki a kérdések helyes megoldását.

a) 30
b) 15
c) 1953
d) 300
e) 6

1. Mekkora volt a jóvátételi fizetési kötelezettség millió dollárban?

2. Ebből az összegből mennyit kellett fizetnünk Csehszlovákiának?

3. Mennyi volt eredetileg a jóvátételi szállítások időtartama évben?

4. Az eredeti egyezmény értelmében az 1938. évi világpiaci árakat az ipari termékek esetében hány százalékkal emelték a jóvátételi összeg kiszámításánál?

5. Magyarország mikor (év) fejezte be a szovjet jóvátételi szállításokat?