KURZUS: Gazdaságtörténet
MODUL: VII. modul: Az új gazdasági mechanizmustól a rendszer bukásáig
17. lecke: Az új gazdasági mechanizmus bevezetése
Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 413-430. o. | ||
Összefoglalás: A nemzetközi és a belpolitika helyzet az 1960-as évek elején tette lehetővé illetve kényszerítette ki ismét a gazdaságirányítás felülvizsgálatára irányuló elméleti munka újraindítását. Az Államgazdasági Bizottság 1964. június 21-i ülésén megszületett a döntés, miszerint "gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek jobb megalapozása és eredményes végrehajtása érdekében" meg kell kezdeni a gazdasági vezetés "átfogó felülvizsgálatát". A munkabizottságok a magyar gazdaság helyzetének kritikai elemzése alapján 1965 nyarára állították össze a reform alapkoncepcióját, amit az MSZMP KB 1965. novemberi ülése megtárgyalt és elfogadott. A reform részletes irányelveit ezt követően dolgozták ki, amit a KB 1966. májusi ülése emelt határozattá. Az új gazdasági mechanizmust - számos előkészítő lépés és a jogszabályok tömegének megváltoztatása után - 1968. január 1-jén vezették be Magyarországon. A Magyarországon 1968. január 1-jén bevezetett új gazdaságirányítási rendszerben megszűnt az éves és ötéves tervek vállalati szintű lebontása, a gazdálkodó szervezetek az irányító hatóságoktól kötelező utasítást nem kaptak. A vállalatokat ebben a rendszerben a terv teljesítésére közvetett gazdasági szabályozóeszközök (ár, adó, támogatás, hitel, kamatfeltételek stb.) előírásával ösztönözték. A rendszer központi eleme a vállalati nyereségérdekeltség lett. Az állam úgy igyekezett megszabni a közvetett gazdasági szabályozóeszközöket, hogy az a vállalatokat a nyereségérdekeltség révén a népgazdasági célok teljesítésében, végső soron tehát az éves és középtávú tervek végrehajtásában tegye érdekeltté. A valóságban a rendkívül bonyolult, szövevényes, nem egyszer év közben is változtatott (sokszor nem is normatív) gazdasági szabályozók mellett az államnak ebben a szisztémában is számos eszköz maradt a kezében arra, hogy a vállalatokat operatív módon irányítsa. Ha a közvetett szabályozó eszközök hatástalannak bizonyultak (és ez viszonylag gyakran fordult elő), akkor nagyon hamar feléledtek a régi reflexek és a vállalatokat utasították a szükségesnek ítélt termelési és gazdasági döntések meghozatalára. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése természetesen bizonyos előre nem látható kockázattal járt, ezért a politika a lehető legnagyobb biztonságra törekedve számtalan eszköz segítségével igyekezett megakadályozni az árak esetleges elszabadulását, a munkanélküliséget, a vállalatok és a munkavállalók jövedelmi viszonyainak túlzott mértékű differenciálódását, a gazdálkodó szervezetek tömeges csődjét. A magyar reform változatlanul hagyta a politikai és gazdasági intézményrendszert. A reform bevezetése után érintetlen tabutéma maradt a magyar gazdaságpolitika is. Prioritásait, irányvonalát, gazdaságfejlesztési stratégiáját, szerkezetét nem lehetett megkérdőjelezni. A magyar gazdaság külgazdasági orientációjának megváltoztatása, a nyugati pénzügyi intézményekhez való csatlakozás, az ország KGST tagsága, a Szovjetunióhoz fűződő különleges külgazdasági kapcsolatok vagy fel sem merültek, vagy (mint pl. Magyarország IMF és a Világbanki tagsága) elvetéltek. | ||
Tevékenységek | ||
| ||
Követelmények | ||
A tananyagot akkor sajátított el, ha képes | ||
|
Önellenőrző tesztek | |||||||||||||
1. Az 1956 utáni kelet-európai reformközgazdászokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazza az alábbi feladatsor. Párosítsa a reformközgazdászokat a rájuk jellemző állításokkal. a) Ota Sik ![]() | |||||||||||||
2. Liska Tibornak a szocialista árrendszerre vonatkozó reformjavaslataival kapcsolatos állításairól döntse el, hogy igazak vagy hamisak.
![]() | |||||||||||||
3. Állítsa időrendi sorrendbe az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos testületi döntéseket. | |||||||||||||
| |||||||||||||
![]() | |||||||||||||
4. Válassza ki az alábbi felsorolások közül, hogy melyek jellemzőek a direkt és melyek az indirekt típusú irányítási rendszerre. a) Direkt típusú irányítás jellemzője, ![]() |