KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: I. modul: A magyar gazdaság az 1920-as években

2. lecke: Infláció, stabilizáció, szanálás

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. (Tk. 25-42. o.)

Összefoglalás: Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével a vámunióval együtt befejezte tevékenységét a közös jegybank és a közös pénz is. Az Osztrák-Magyar Bankot 1921-től a Pénzügyminisztériumtól függő Magyar Királyi Állami Jegyintézet, a koronát pedig a Magyarország felirattal ellátott saját pénz váltotta fel. A háborút - különösen a vesztes országokban - nagyarányú pénzromlás, több országban hiperinfláció követte. Hegedüs Lóránt stabilizációs kísérletének összeomlása után a szanálást Magyarország - Ausztriához hasonlóan - népszövetségi kölcsön felvételével és felügyelete mellett hajtotta végre. A Népszövetség Pénzügyi Bizottságának feltételei között a szigorú takarékosság, restrikció, adóemelések mellett szerepelt az önálló, kormánytól független jegybank felállítása is, amelyre 1924-ben került sor. A stabilizációt 1927 elején a koronának pengőre történő átváltása zárta le.

TevékenységekKövetelmények
Olvassa el a tankönyv I. fejezetének 2. pontját. Tisztázza a kormányoktól teljesen független jegybank, és a kormány, vagy a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő jegyintézet közötti alapvető különbséget!A 2. pont tanulmányozása abban az esetben tekinthető eredményesnek, ha Ön megérti, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az utódállamok önállósodása egyúttal a Monarchia közös pénzének illetve a közösség monetáris szabályozását végző közös jegybanknak is a végét jelentette.
Tanulmányozza a 3. pontot! Elevenítse fel az inflációval kapcsolatos eddigi ismereteit. Lexikonokban, kézikönyvekben nézzen utána, hogyan definiálják az inflációt és a stabilizációt, a szanálást.Ebben az esetben világos lesz Ön előtt, hogy általában minden háború kellemetlen következménye a pénz értékének rohamos romlása, az árszínvonal gyors emelkedése. Az infláció egy idő után dezorganizálja a gazdaságot és elkerülhetetlenné teszi a stabilizáció megvalósítását.
Elemezze Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter első stabilizációs kísérletét. Sorolja fel azokat a legfontosabb jellemzőket (belső forrás, vagyonadó és egyéb adók kivetése, szigorú takarékossági intézkedések, kamatláb emelése), amelyektől Hegedüs az infláció megállítását remélte.Meg kell értenie, hogy Hegedüs stabilizációs kísérlete mindenkitől (az egyszerű adófizetőtől a vagyonos polgárig bezárólag) áldozatokat követelt. Kísérletének kudarcához minden bizonnyal ez a körélmény nagyban hozzájárult.
Alaposan jegyezze meg a Népszövetség Pénzügyi Bizottságának rekonstrukciós tervjavaslatát és azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett Magyarország külföldi kölcsönhöz juthatott.Ebben az esetben világos lesz, hogy a szanálásnak, külföldi kölcsönök odaítélésének minden esetben rendkívül szigorú feltételei vannak.
Önellenőrző tesztek
1. Az I. világháború alatt megindult, a háború után felgyorsult infláció megállításával kapcsolatos az alábbi kérdéssor. Állapítsa meg, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
a) Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter a stabilizációt belső források segítségével képzelte el, mert az új magyar pénz a magyar frank lett volna.
ABCDE
b) Az Osztrák-Magyar Monarchia a háború kitöréséig nem ismerte az inflációt, mert az aranyalapú korona az aranystandard következtében 1914-ig stabil maradt.
ABCDE
c) Hegedüs Lóránt nem vetett ki vagyonadót, ugyanis a költségvetés egyensúlyát szigorú takarékossági intézkedésekkel igyekezett megteremteni.
ABCDE
d) Hegedüs Lóránt mesterségesen pénzszűkét igyekezett teremteni, ennek érdekében csökkentette a kamatlábakat.
ABCDE
2. Párosítsa a témával kapcsolatos fontos időpontokat az alább felsorolt eseményekkel!

Időpontok:
1. 1922. augusztus 8.
2. 1921. szeptember 16.
3. 1921. december 12.
4. 1920. október 15.
5. 1924. február 20.

a) Az Osztrák-Magyar Bank szétválásának időpontja
b) Előírják, hogy az 1000 holdnál nagyobb birtokosok a vagyonváltságot földben kötelesek teljesíteni
c) Hegedüs Lóránt stabilizációs kísérlete összeomlott, a pénzügyminiszter benyújtotta lemondását
d) Újra felállítják a Devizaközpontot
e) Életbe lép a takarékkorona

3. Definíciókat és közismert idegen eredetű kifejezéseket sorolunk. Nevezze meg, hogy az egyes kategóriákat hogyan lehet definiálni!

Fogalmak:
a) recesszió
b) defláció
c) reálérték
d) valorizáció

Definíciók:
1. a forgalomban lévő pénz mennyiségének csökkenése, szűkítése
2. a hitel, a valuta stb. értékének az inflációhoz történő rendszeres hozzáigazítása
3. a reálgazdaság visszaesése, csökkenése
4. a pénz vásárlóereje, a nominális értékeknek az árszínvonal figyelembe vételével történő korrigálása

4. A népszövetségi kölcsön felvétele

4/1. Ki volt az a magyar pénzügyminiszter, aki a Népszövetség Jóvátételi Bizottsága előtt elsőként ismerte el, hogy a magyar szanálás csak külföldi kölcsönnel valósítható meg?
a) Hegedüs Lóránt
b) Bud János
c) Kállay Tibor
4/2. Csak Magyarország kapott népszövetségi kölcsönt, vagy más vesztes kelet-európai ország is?
a) Igen
b) Más országok is.
4/3. A Népszövetség szanálási terve mennyi időt adott a pénzügyi egyensúlyi helyzet helyreállítására?
a) 6 év
b) 2,5 év
c) 4 év
5. Melyik utódállam jegyzett a magyar államkölcsön-kötvényekből?
a) Románia
b) Szerb-Horvát-Szlovén királyság
c) Csehszlovákia