KURZUS: Gazdaságtörténet
MODUL: V. modul: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között
13. lecke: Gazdasági reformkoncepciók 1956 után. A Közgazdasági Bizottság tevékenysége. Az ipar szerkezeti és irányítási struktúrájának átalakítása
Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 332-352. o. | ||
Összefoglalás: A sebtében összeállított, vázlatos programtöredékek mellett 1957 februárjában nagyszabású, a magyar közgazdaságtudomány legismertebb reprezentánsait felvonultató szisztematikus kutatómunka indult el a magyar gazdaság sajátosságainak jobban megfelelő gazdaságpolitika és gazdaságirányítási szisztéma kidolgozására. A rövid idő alatt komoly elméleti és gyakorlati haszonnal járó tevékenységet a Varga István professzor vezette Közgazdasági Bizottság koordinálta. A kormány részletes programjának kidolgozására több mint 200 főt szerveztek bizottságokba, amelyekbe pártonkívüli, illetve 1945 után a koalíciós pártok soraiban tevékenykedő, már 1945 előtt nevet szerzett régi szakembereket is bevontak. A közgazdasági bizottság egyaránt foglalkozott az ország pillanatnyi nehézségeinek áthidalását és enyhítését célozó azonnali intézkedésekkel, illetve a gazdaság szerkezetének átalakítását célzó hosszú távú feladatokkal. A Közgazdasági Bizottság elképzeléseit áthatotta az óvatosság, annak tudata, hogy a gazdaság nem lehet felelőtlen kísérletek tárgya, nem lehet a működés kialakult rendjét totálisan felforgatni, átmenetekre van szükség. Messzemenően bizonyítható, hogy az MSZMP szócsöveinek és ideológusainak 1957 nyarától egyre vehemensebben megfogalmazott kritikája, miszerint a Közgazdasági Bizottság a piac visszacsempészésén, a szabad áralakuláson, a tervgazdaság összes intézményének az elvetésén dolgozik, vagyis tagjai "opportunisták", nem állja meg a helyét. Az 1956-1957. évi reformviták hullámainak elülte után a gazdaságirányítás rendszerében - a korábbi évek szélsőségeinek lenyesegetésével - apró korrekciók után lényegében visszatértek az 1950-es évek első felében alkalmazott módszerekhez. Az ipar tervezett szerkezetváltozásában a II. ötéves terv során a bányászat súlyának csökkenése és a vegyipar súlyának növekedése volt a leglátványosabb elem. Az előbbi az energiatermelésben a kőolaj súlyának növekedésével, az utóbbi elsősorban de nem kizárólag a mezőgazdaság igényével magyarázható. A vegyipar mellett - a könnyű- és élelmiszeripar rovására - növelni akarták a gépgyártás és energetikai ipar súlyát, miközben a kohászat részaránya nagyjából változatlan maradt. A néhány évtized alatt kiépített kifejezetten anyag- és energiaigényes magyar nehézvegyipar a döntés idején még olcsó és kimeríthetetlennek tűnő szovjet szénhidrogénre és villamos energiára épült. A magyar adottságoknak legkevésbé megfelelő, óriási beruházásokat igénylő, elhibázott iparosítást leginkább a vaskohászat testesítette meg. Némi hezitálás után - a szovjetek javaslatát is respektálva - úgy döntöttek, hogy szovjet beruházási hitelből és jórészt onnan vásárolt berendezésekkel kiépítik a Dunai Vasmű teljes vas- és acélgyártási vertikumát, korszerűsítik a többi kohászati bázist és az ágazat gyártmányszerkezetén belül a tömegáru rovására növelik a minőségi, minden piacon eladható termékek (ötvözött acélok, finomlemezek stb.) körét. A gépiparon belül a korábbi, nagy súlyú, anyagigényes, elavult konstrukciójú, elsősorban szovjet piacra szállított gépek helyett a magyar hagyományoknak jobban megfelelő, kevesebb nyersanyagot igénylő ágazatok fejlesztésére (híradástechnika, műszeripar, szerszámgépgyártás) valamint a dízelmotor és -mozdony-gyártásra helyeződött a hangsúly. A Szovjetunióban 1957-ben megszüntették az ipari és építőipari minisztériumokat, és az ágazati irányítási rendszerről a területi irányítási rendszerre tértek át. A vállalatokat a területi alapon szervezett népgazdasági tanácsok alá rendelték, amelyeket a szovjet közigazgatási egységeknek megfelelően szerveztek. A szovjet példát néhány kelet-európai ország is követte. Magyarországon azonban elvetették az ipari minisztériumok megszüntetésének gondolatát, és az össztüzet a legfőbb bűnbakká kikiáltott iparigazgatóságokra és trösztökre zúdították. Az 1960-as évek elején - néhány kivételtől eltekintve - megszüntették az iparigazgatóságokat, a vállalatokat összevonták és közvetlenül minisztériumi irányítás alá rendelték. | ||
Tevékenységek | ||
| ||
Követelmények | ||
A tananyagot akkor sajátított el, ha képes | ||
|
Önellenőrző tesztek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. Az 1957 februárjában megszervezett reformbizottságokkal kapcsolatos kérdéseket talál az alábbiakban. Válassza ki a helyes válaszokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1/1. Ki volt a főbizottságként is tevékenykedő Közgazdasági Bizottság vezetője?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1/2. Hány bizottságot szerveztek végül?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1/3. Mikor (év, hó, nap) ült össze először a Közgazdasági Bizottság?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1/4. Hány ülést tartott összesen a Közgazdasági Bizottság?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1/5. Egykori kisgazda politikus, aki 1957-ben a Pénzügyi Bizottságot vezette.
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. A reformbizottságokkal kapcsolatos állításokat sorolunk fel az alábbiakban. Válassza ki, hogy melyik igaz, illetve melyik hamis.
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. Az alábbi felsorolás közül válassza ki azokat, amelyek szerepeltek a Közgazdasági Bizottság reformjavaslataiban!
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4. Az alábbiakban összetett mondatokat sorolunk fel. Állapítsa meg, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. Az alábbiakban nem időrendben felsorolva találja az 1956 utáni gazdaságpolitikában és irányítási mechanizmusban bevezetett korrekciós intézkedéseket. Tegye időrendi sorrendbe ezeket a döntéseket.
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6. A magyar ipar fejlődése szempontjából elsőrendű energiaszektor szerkezetének változásával kapcsolatos kérdéseket talál ebben a feladatban. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6/1. Becsülje meg, hogy az 1950-es évek második felében a szén hány százalékát biztosította a magyar energiafelhasználásnak!
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6/2. A magyar kőolajpárlatok zömét 1955-ig hazai termelésből elégítették ki. 1955-ben melyik volt a legnagyobb hozamú magyar kőolajmező?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6/3. Mikortól lépett üzembe a közel-keleti olajat Jugoszlávián keresztül Magyarországra és Csehszlovákiába juttatót Adria Kőolajvezeték?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6/4. Hol volt a KGST egyesített villamosenergia-rendszerének központi teherelosztó központja?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
6/5. Az alábbi vezetékrendszerek közül melyik szállított villamosenergiát a Szovjetunióból Magyarországra?
![]() | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
7. A magyar ipar ágazati szerkezetével kapcsolatos állításokat talál az alábbi feladatban. Döntse el, hogy az állítások igazak vagy hamisak.
![]() |