KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: VI. modul: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

15. lecke: Az ország fokozatos eladósodása, az IMF-be való belépés ötletének ismételt felmerülése. Restrikciós gazdaságpolitikai kényszerintézkedések a makrogazdasági egyensúly helyreállítására

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 379-412. o.

Összefoglalás: A gazdasági külső és belső egyensúlyát a keleti hitelekkel 1956 után csak átmenetileg lehetett helyreállítani. A magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete az 1960-as évtized első felében ismét megbomlott. Az ország külgazdasági nyitottsága, nyersanyag- és tőkeszegénysége, ugyanakkor gépipari termékeinek alacsony műszaki színvonala az 1950-es évekhez képest az időközben elinduló szerkezetváltás ellenére sem igen változott. A helyzetet tovább nehezítette a növekedés extenzív forrásainak kimerülése, a KGST-szakosodás mozdulatlansága és az 1960-as években felvett hitelek. Az újabb eladósodási hullám legfontosabb oka a kisüzemi mezőgazdaság rohamszerű átszervezése illetve az ennek következtében több mint egy évtizedig fellépő rendszeres és jelentős mezőgazdasági import volt. A magyar anyagimporton belül 1962-től 1967-ig állandóan nőtt (31,0%-ról 37,7%-ra) a tőkés anyagimport aránya, ami jelentősen növelte a nyugati valutában meglévő adósságállományt. A mezőgazdaság átszervezése, a lakosság életszínvonalának és fogyasztásának emelkedése és a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a mezőgazdaság exportalapja a tőkés import ellentételezését nem tette lehetővé. A passzív külkereskedelmi (illetve a fizetési) mérleg hiányát csak kölcsönökkel lehetett áthidalni. Hasonlóan az 1950-es évek közepére kialakult helyzethez az 1960-as évek közepére felhalmozódott 7,1 milliárd devizaforint tőkés tartozás 74%-a egy éve belül esedékes, vagyis rövid lejáratú hitel volt. Az MNB az 1960-as évek elejétől a magyar adósságszolgálat fizetéséhez szükséges devizát rendszeresen a nála elhelyezett, - részben tőkés bankoktól származó - szigorúan kötött lejáratú külföldi betétekből fedezte. 1965 első hónapjaitól - főként az amerikai fizetési mérleg javítására tett intézkedések hatására - a nyugati pénzpiacon mérséklődött a korábban tapasztalható élénk betétkínálat. Ezt a változást az MNB is megérezte, a korábbi évektől eltérően ebben az évben már nem tudta a fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges devizát a nála elhelyezett betétekből biztosítani, ezért a jegybank kénytelen volt tartalékaihoz nyúlni és az 1964. végi 23 napra elegendő konvertibilis devizakészlete 1965 végére ismét kritikus szintre, 15 napra csökkent. 1966 elején néhány hónap alatt közel 100 millió dft-tal csökkent a magyar jegybanknál külföldi bankok által elhelyezett lekötött betétek összege, amit a látra szóló likvid betétek emelkedése nem tudott ellensúlyozni, így az MNB likvid eszközei három hónap alatt közel 200 millió dft-tal csökkent. Magyarország összes külföldi tartozása 1964. december 31-én 538 millió dollárt és 460 millió rubelt tett ki, ez 70 Ft/dollár és 45 Ft/rubel devizakitermelési költséggel számolva kb. 58 milliárd Ft-ra rúgott, ami az 1964. évi nemzeti jövedelem 34%-ának felelt meg. Az ország viszonylagos eladósodottságának mértéke 1964-ben lényegesen kisebb volt, mint 1931-ben, ugyanakkor a hitelek lejárat szerinti összetétele 1964-ben sokkal kedvezőtlenebb, mint a gazdasági válság éveiben. Akkor ugyanis a tartozások nagyobbik része hosszú (a népszövetségi kölcsön esetében pl. több évtizedes) lejáratú volt, ezzel szemben 1964 végén a tőkés fizetési kötelezettség 76%-a egy éven belül, több mint fele 3 hónapon belül esedékes tartozásból állt. Az ország egyensúlyi helyzete múlhatatlanul szükségessé, a tőkés országokkal megkötött reparációs egyezmények pedig lehetővé tették a tőkés hitelek felvételét. A korábbitól eltérő nemzetközi pénzügyi elképzelések realitását (és akkor úgy tűnt, esélyét is) jelentősen növelte az 1964-65-től formálódó gazdasági reformkoncepció. A pénzügyminiszter 1966 közepén kért és kapott felhatalmazást arra nézve, hogy tárgyalásokat folytasson tőkés államokkal és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel közép és hosszúlejáratú, szabadon felhasználható ún. finánchitelek megszerzése érdekében. Az MNB 1966. március 2-án javaslatot terjesztett elő a Nemzetközi Monetáris Alappal (IMF) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (Világbank -IBRD) való kapcsolat felvételére. A nem hivatalos, személyes kapcsolatokon alapuló tapogatózó tárgyalások rövid idő alatt abbamaradtak, a magyar politika - részben a makrogazdaság javuló állapota, részben a Szovjetuniótól kapott pótlólagos nyersanyagszállítások, illetve a szovjet ellenzés miatt - a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozás kérdését 1968-tól ad acta tette.

Tevékenységek
  • Vizsgálja meg, hogy milyen tényezők vezettek Magyarország ismételt eladósodásához az 1960-as évek közepéig.
  • Fordítson figyelmet az ország (ezen belül az MNB) likviditási helyzetének romlására és vizsgálja meg, hogy mi okozta a jegybank fizetőképességének határozott romlását az 1960-as évek második felében.
  • Elemezze a tankönyv 387 és 388. oldalán található három táblázatot.
  • Olvassa el az IMF-hez és a Világbankhoz való csatlakozás ötletének 1967. évi felvetését, és Magyarország esetleges csatlakozásával kapcsolatos puhatolózó tárgyalásokat.
Követelmények

A tananyagot akkor sajátított el, ha képes

  • az újabb magyar eladósodás legfontosabb okaival kapcsolatos állítások közöl kiválasztani a helyes és hibás állításokat.
  • az ország likviditási helyzetének romlásával kapcsolatos tényezők felsorolásból történő kiválasztására.
  • a magyar állam adósságával kapcsolatos statisztikai adatokból megfelelő következtetések levonására.
  • a puhatolózó tárgyalások megindulásának időpontját, a tárgyalásokban aktív szerepet játszó személyek nevét és a tárgyalások során fontos szerepet játszó országokat megnevezni.
Önellenőrző tesztek
1. Az 1960-as évek első felében bekövetkezett újabb magyar eladósodással kapcsolatos állításokat olvashat az alábbiakban. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az állítások.
a) Magyarország az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején Speciális I. és Speciális II. elnevezésű hiteleket nyújtott a Szovjetuniónak hadiipari kutatásokkal és uránbányászattal kapcsolatban.
b) Az 1960-as évtizedben az ország jelentős behozatalra szorult mezőgazdasági termékekből (kenyér- és takarmánygabona, hús) illetve műtrágyából és mezőgazdasági gépekből.
c) Az eladósodás, a tőkés külkereskedelmi mérleg passzívumának egyik legfontosabb oka az 1958 végén kezdődő újabb mezőgazdasági tsz-esítés volt.
d) Az 1960-as években az európai szocialista országok magyar gépekért nem voltak hajlandóak nyersanyagot szállítani.
e) Szovjet-magyar viszonylatban ebben az időben nőtt a magyar kivitelen belül a fogyasztási cikkek részaránya, ami a magyar gazdaság szempontjából kedvező jelenségnek tekinthető, ti. a magyar fogyasztási cikk kivitelnek alig volt tőkés importtartalma.
2. Az 1960-as évtized első felére vonatkozóan válassza ki az ország a likviditási helyzetének romlásával kapcsolatos alapvető tényezőket az alábbi felsorolásból!
a) Az MNB aranykészletének jelentős része kölcsönügyletekkel kapcsolatban el volt zálogosítva.
b) A külkereskedelmi cserearányok az 1960-as években Magyarország számára kifejezetten romlottak.
c) A jegybank valutatartalékainak közel fel bilaterális klíringszámlán halmozódott fel, amelyet harmadik országgal szemben keletkezett adósság fizetésére közvetlenül nem lehetett felhasználni.
d) Az USA kormányának 1965 elején életbe léptetett restrikciós intézkedései az európai pénzpiacokon csökkentette a külföldi jegybankok betétkínálatát.
e) Az ország külföldi tőkés tartozásainak 3/4-e rövid lejáratú, néhány hónapon belül esedékessé váló adósság volt.

3. A magyar állam különböző időpontokban fennálló adósságával, az adósság összetételével kapcsolatos adatokat tartalmaz az alábbi három táblázat. A kérdések e három táblázat adataival kapcsolatosak.

Forrás: MOL XIX-A-16-f. 50. doboz. Magyarország devizatartozásai a II. világháború előtt és 1964-ben, KSH dátum nélküli kimutatása.Magyarország külföldi tartozásai 1931 végén, millió P
Hosszú lejáratúRövid lejáratúÖsszesen
tartozások
Állami tartozások1251,9245,71497,6
Nem állami köztartozások516,1124,6640,7
MNB tartozásai-145,1145,1
Magántartozások702,81322,92025,7
Összes külföldi tartozások2470,81838,34309,1
A külföldi tartozások a nemzeti jövedelem százalékában, 1931, 1937, 1964
Külföldi tartozás (az időszak végén)Nemzeti jövedelemKülföldi tartozás a nemzeti jövedelem %-ában
1931 (milliárd P)4,34,0108
1937 (milliárd P)2,54,753
1964 (milliárd Ft)58,0171,034
*Csak állami tartozásokA külföldi tartozások összetétele lejárat szerint, %
Rövid lejáratú tartozásokHosszú lejáratú tartozásokÖsszes tartozás
19312080100
1938*2476100
19644852100
Ebből tőkés tartozás7624100
3/1. Állapítsa meg, hogy melyik évben volt viszonylag legjobban eladósodva Magyarország?
a) 1931-ben
b) 1937-ben
c) 1964-ben
3/2. Mi az oka annak, hogy az államadósság az 1931. évi 4,3 milliárd pengőről 1937-re 2,5 milliárd pengőre csökkent?
a) A magyar adósok e két időpont között ennyi kölcsönt és kamatot visszafizettek a külföldi hitelezőknek
b) a magyar valutával ellentétben az összes többi, a nemzetközi külgazdasági szempontból jelentős valutát leértékelték (némelyiket többször is)
c) a külföldi hitelezők egy része - kényszerűségből - elengedte a felhalmozódott magyar adósság egy részét
3/3. A külföldi hitelezőkkel 1937-ben aláírt megállapodás szerint az 1924-ben felvett népszövetségi kölcsön visszafizetésének mi lett a végső határa?
a) 1945
b) 1966
c) 1979
4. Magyarország IMF-hez és a Világbankhoz történő - ekkor még sikertelen - csatlakozásának történetével kapcsolatos az alábbi feladat.

a) mikor, melyik évben kaptak politikai felhatalmazást az MNB vezetői, hogy megkezdjék a tárgyalásokat a nemzetközi pénzügyi intézmények vezetőivel Magyarország esetleges csatlakozásáról?

b) Az alább felsorolt három személyiség közül ki volt az, aki a legintenzívebb tárgyalásokat folytatta esetleges IMF tagságunkkal kapcsolatban? (László Andor, Fekete János, Timár Mátyás)

c) Az IMF-hez való csatlakozásunkról folyó puhatolózó tárgyalás megindulásakor melyik szocialista ország volt már tagja az IMF-nek és a Világbanknak?

d) Melyik IMF tagállamnak volt - kvótája alapján - vétójoga új tagállam felvételekor?

e) A Berni Unió alapján a tőkés országok - elvileg - hány évig nyújtottak kereskedelmi hiteleket a szocialista országoknak?