KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: V. modul: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

12. lecke: Az 1956-os forradalom és a gazdaság. Szovjet és keleti hitelek szerepe a rendszer konszolidálásában. A Kádár-kormány első gazdasági intézkedései

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 307-331. o.

Összefoglalás: Az új, illegitim hatalom ingatag helyzete miatt néhány hónapig rákényszerült a társadalommal kötendő kompromisszumokra. A kormány működését az elégedetlenséget csillapító, azt leszerelni igyekvő életszínvonalpolitikai-béremelési intézkedések meghozatalával kezdte. Csökkenő termelés és növekvő jövedelem-kiáramlás mellett az országot rövid távon a nemzeti jövedelem beruházási alapjának a fogyasztás javára történő csökkentésével, illetve külső hitelek felvételével lehetett finanszírozni. Átmenetileg újra leállítottak egy sor 1953 nyarán már abbahagyott, majd 1955-ben újrakezdett nagyberuházást. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása - és ezzel együtt a rendszer fennmaradása, léte is - a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a tábor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak áruhiteleitől függött. Ez tette lehetővé a külkereskedelmi és fizetési mérleg, valamint a költségvetés hiányának a finanszírozását. A kölcsönből 85 millió dollárt tett ki a szovjet és kínai devizahitel, amelyből a legterhesebb rövid lejáratú tőkés hitelek állományát csökkentették.

Tevékenységek
  • Olvassa el az 1956-os forradalom gazdasági következményeiről szóló fejezetet.
  • Vizsgálja meg a széntermelés jelentőségét a korabeli magyar gazdaság működésével kapcsolatban.
  • Gyűjtse össze azokat a tényezőket, amelyek valószínűsítették a több százezres munkanélküliség és a vágtató infláció veszélyét 1957 elején.
  • Írja ki azokat az engedményeket és kedvezményeket, amelyeket az illegitim kormány 1956 végén, 1957 elején a lakosságnak tett, hogy megnyerje a bizalmát.
  • Vizsgálja meg, mely tőkés és szocialista országok adtak a magyar népnek vissza nem térítendő támogatást, illetve rubel és dollárhiteleket. Elemezze a hitelek felhasználásának módját is.
Követelmények

A tananyagot akkor sajátított el, ha képes

  • a forradalom gazdasági következményeivel kapcsolatos állításokról eldönteni,hogy azok igazak vagy hamisak, illetve ha korabeli jogszabályok részletei alapján felismeri, hogy azok mire vonatkoztak.
  • a korabeli széntermelés fontosságával kapcsolatos szövegrészekbe a kihagyott fogalmak, kategóriák beillesztésére
  • az 1957 elején prognosztizált munkanélküliséggel és inflációs veszéllyel kapcsolatos reláció-analízis elvégzésére.
  • felsorolásból kiválasztani az 1956 végén és 1957 elején a lakosságnak nyújtott kedvezményeket.
  • kiválasztani azt az országot, amely kapcsolatba hozható konkrét segélyekkel és a hitelekkel
Önellenőrző tesztek
1. Az 1956-os forradalom gazdasági következményeivel kapcsolatos állításokat olvashat az alábbiakban. Döntse el, hogy az állítások igazak vagy hamisak.
a) Az idő rövidsége miatt a forradalom idején új, összefüggő gazdaságpolitikai koncepciót nem lehetett kidolgozni.
b) Az üzemek vezetését - szovjet mintára - az üzemi tanácsok vették át.
c) Központi irányításról 1956 novemberétől 1957 elejéig nem lehet beszélni, jóváhagyott népgazdasági, minisztériumi és vállalati tervek nem léteztek, a főhatósági és banki irányítás is meglehetősen laza vállalati függést jelentett.
d) A legtöbb újjáalakult politikai párt és társadalmi szervezet, csoport felvetette az 1945 után államosított vagyon magánkézbe történő visszaadását.
e) 1956 őszén reális veszély volt a tömeges munkanélküliség, az infláció és a gazdaság összeomlása.

2. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 25/1956. sz. törvényerejű rendeletéből idézünk, amely egy intézmény feladatát az alábbiakban határozza meg:

a)biztosítsák a termelőmunka folyamatosságát, a vállalat leggazdaságosabb működését,
b)gondoskodjanak a dolgozóknak járó munkabérek és egyéb juttatások kifizetéséről,
c)biztosítsák az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítését,
d)állapítsák meg a vállalat terveit és a dolgozók létszámát,
e)határozzák meg a vállalat szervezeti felépítését és az egyes vállalati, üzemi igazgatási szervek működését,
f)a törvényes rendelkezések keretén belül határozzák meg a munkások és alkalmazottak minimális és maximális bérét, hagyják jóvá a dolgozók bérbesorolását, az üzemen belüli bérezési formákat, azok alkalmazási területét
g)döntsenek a vállalatnál maradó nyereség felhasználásáról,
h)tegyenek javaslatot a kormánynak a közvetlen külkereskedelmi jog engedélyezésére,
i)irányítsák a vállalat pénzgazdálkodását, rendelkezzenek a vállalat álló- és forgóeszközeivel, engedélyezzék a hitelfelvételt, hagyják jóvá a vállalat mérlegbeszámolóját.
Melyik intézményről van a jogszabályban szó?
a) üzemi tanács
b) szakszervezeti tanács
c) vállalati tanács
d) munkástanács
e) kerületi tanács
3. Az 1956-57. évi széntermeléssel kapcsolatos szövegből kulcsfogalmakat hagytunk ki. Illessze be a felsorolt kulcsfogalmakat a megfelelő helyre.

1. csehszlovák
2. vasút
3. Románia
4. bányászok
5. lignit

Az 1950-es években a magyar gazdaság energiaszükségletének túlnyomó többségét a szén biztosította, amelyet nagyjából 1/3-1/3 arányban a , az ipar és a lakossági-közületi fogyasztás használt fel.

A novemberi napi 12-14 ezer tonna körül mozgó széntermelést a bányák maguk osztották szét, mégpedig a darabos szenet illetményszénként a kapták, illetve helyi szükségletek kielégítésére fordították, az apró szén zömét pedig a közeli erőművekbe szállították energiatermelés céljára.

Magyarország ebben az időben a energiarendszerrel már össze volt kötve és innen tudott - nagyon kiszámíthatatlan módon - napi 110 MW energiához jutni.

Csővezeték akkoriban még csak és Magyarország között volt épülőfélben.

A kitermelt szénmennyiségen belül 1956 végén, 1957 elején az értékesebb szenek rovására nőtt a külszíni fejtésű, alacsonyabb fűtőértékű aránya.

4. Az alábbiakban összetett mondatokat sorolunk fel. Állapítsa meg, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
a) A szénbányászat termelésének csökkenése és a rossz energiaellátás miatt arra számítottak, hogy 1957 első negyedévében az iparban és az építőiparban az 1956. október 20-i állapothoz képest 400 ezerrel csökken a foglalkoztatottak száma, ez azonban nem jelentett volna ennyi munkanélkülit.
ABCDE
b) A várható munkanélküliség mértékét a kormány mérsékelni akarta, ezért 1957 elején átmenetileg 3 évvel felemelte a nyugdíjkorhatárt.
ABCDE
c) A párt és kormány a fenyegető pénzromlásnak úgy próbált meg gátat vetni, hogy minden eszközzel igyekezett az 1956 végi, 1957 eleji béremelésen túli jövedelemkiáramlásnak gátat szabni.
ABCDE
d) 1957. április 1-jén az iparban bevezették az átlagbér-szabályozást, ennek hatására a vállalatok igyekeztek megszabadulni a fölösleges létszámtól.
ABCDE
e) 1957-ben a mezőgazdasági termények állami felvásárlása ára jelentősen nőtt, így a parasztság reáljövedelme is lényegesen emelkedett az 1956 előttihez képest.
ABCDE
5. Az alábbi felsorolások közül válassza ki, hogy melyek azok kedvezmények, engedmények, amelyeket a Kádár-kormány 1956 végén, 1957 elején helyzete stabilizálása érdekében a lakosságnak nyújtott.
a) gyermektelenségi adó eltörlése
b) internáló táborok feloszlatása
c) az alapvető élelmiszerek és ruházati cikkek árának csökkentése
d) 10 000 bányászlakás felépítése
e) a bérből és fizetésből élők bérének 15-20%-kal történő felemelése
f) a kötelező terménybeadás mértékének jelentős csökkentése
g) a falusi gazdák kötelező tűz- és jégkárbiztosításának az eltörlése
h) a kuláklista eltörlése
i) a legfeljebb 6 szobából álló államosított bérházak és gyógyszertárak visszaadása