KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: III. modul: A kötött gazdálkodásról a tervgazdaságra való áttérés

7. lecke: Stabilizáció, kötött gazdálkodás, részleges államosítások. Az első hároméves terv

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. (100-115. o.)

Összefoglalás: A II. világháború alatt és után hazánkban játszódott le a világ gazdaságtörténetének eddigi legnagyobb mértékű inflációja. A teljesen elértéktelenedett pengő megszűnt pénzként funkcionálni, a pénz kiszorult a forgalomból. A stabilizáció - amire 1946. augusztus 1-jével került sor - elsőszámú feltétele megfelelő árufedezet felhalmozása volt. Az új forintárakat a háború előtti pengőárakból kiindulva meghatározott szorzószámok segítségével, mesterségesen állapították meg. A béreket a gazdaság lecsökkent kibocsátó képességéhez igazították. 1946 elejétől megkezdődött az MNFF államosítási programjának a végrehajtása. Az 1947. augusztus 1-jén induló, eredetileg 3 éves újjáépítési terc célja az volt, hogy a mezőgazdaság a tervidőszak végére érje el, az ipar és az életszínvonal pedig haladja túl az 1938. évi szintet. A tervet 2 év 5 hónap alatt teljesítették, az ipar túlteljesítette, a mezőgazdaság elmaradt a célkitűzésektől.

TevékenységekKövetelmények
A stabilizációról szóló fejezet elolvasása előtt gondolja át, amit az inflációról eddig tanult. Lapozzon vissza az I. világháború utáni inflációval és stabilizációval kapcsolatos fejezethez. Gyűjtse össze az I. és a II. világháború utáni infláció és stabilizáció közötti azonosságokat és a különbségeket.A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes definiálni az infláció fogalmát, megnevezni a II. világháború utáni pénzromlás okait és felsorolni az I. és II. világháború utáni infláció és stabilizáció közös és eltérő vonásait.
Tanulmányozza a stabilizációval kapcsolatos első kísérleteket (egyszeri vagyondézsma kivetése, illetve az adópengő bevezetése), illetve ezen kísérletek kudarcainak okait.A tananyagot akkor sajátította el, ha saját szavaival el tudja mondani az 1945. decemberi egyszeri vagyondézsma technikáját, illetve az adópengő és a simapengő közötti különbséget, valamint az adópengő eredeti és júniustól, júliustól módosult funkcióit.
Gondolja át, hogy milyen gazdaságpolitikai célokat szolgált az 1946. augusztus 1-jei új forintárak megállapítása kapcsán alkalmazott árszorzó. A 103. oldalon szereplő bértáblázat kapcsán állapítsa meg, hogy mi volt a politikai és gazdasági funkciója az új forintbéreknek.A leckét akkor sajátította el, ha képes megmagyarázni az iparcikkek árának kialakításánál alkalmazott 4,97-es árszorzó és a mezőgazdasági cikkek árának képzésénél használt átlagosan 3,2-szeres szorzó alapvető funkcióját, illetve a bértarifák összehúzásának következtében a háború előtti bérdifferenciák jelentős csökkenését.
Vesse össze a magyarországi államosításokat az ugyanebben az időben végbement nyugat-európai államosításokkal.Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes a kelet- és nyugat-európai államosítások különbségeit felismerni.
Olvassa el az első hároméves tervről szóló fejezetet. Tanulmányozza a terv legfontosabb előirányzatait, és az első hároméves tervvel kapcsolatban felállított intézményeket. latos fejezethez.A leckét akkor sikerült elsajátítania, ha képes különbséget tenni az első hároméves és a későbbi szocialista éves és középtávú tervek között és azt is felismeri, hogy már az első hároméves terv végrehajtása során lépések történtek a gazdaság későbbi években bekövetkező torzulásai irányában.
Önellenőrző tesztek
1. Párosítsa a II. világháború utáni inflációval kapcsolatos fogalmakat és ezeknek a fogalmaknak a definícióit.

Fogalmak:
1. hiperinfláció
2. batyuzás
3. kalória-bérrendszer
4. adópengő
5. quadrillió

Definíciók:
a) természetben fizetett, vagy naponta valorizált fizetés
b) 1946. január 1-jén bevezetett fizetőeszköz
c) a magyar gazdaságban sem 1946 előtt, sem azóta nem használt nagyságrend
d) iparcikkek, közszükségleti cikkek élelmiszerre való közvetlen cserélése
e) a napi több ezer, tízezer, sőt százezer százalékot is elérő pénzromlás

2. Állítsa időrendi sorrendbe a II. világháború utáni inflációval és stabilizációval kapcsolatos eseményeket.

1.
2.
3.
4.
5.
6.


3. A leckében előforduló eseményeket és azok időpontjait soroljuk fel. Párosítsa az eseményeket az időpontokkal.

Események:
1. Magyarországra érkezik az ún. aranyvonat.
2. Állami kezelésbe vették a szénbányákat.
3. A kormány államosította a legnagyobb - jóvátételre termelő - gépgyárakat.
4. A kormány államosította a bauxit- és alumíniumipart.
5. Az első hároméves terv indulásának időpontja.

Időpontok:
a) 1947. augusztus 1.
b) 1946. augusztus 6.
c) 1947. november 28.
d) 1946. január 1.
e) 1946. december 1.

4. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak.
a) A Magyar Kommunista Párton kívül az összes többi polgári és paraszti párt elutasította a kötött gazdálkodást.
b) A kötött gazdálkodást eleinte túlnyomó többségében magántulajdonon alapuló gazdaságban vezették be.
c) A Független Kisgazdapárt és más polgári pártok a stabilizációt külföldi kölcsönök felvételével képzelték el.
d) A gazdaság operatív irányításának csúcsszerve, a Gazdasági Főtanács élén főtitkárként a kisgazda Varga István állt.
e) A háború utáni első jelentős államosítás a földosztás volt.
5. Az első hároméves újjáépítési tervvel kapcsolatos személyeket kell felismernie az alábbi feladatban.

1. Vajda Imre
2. Jánossy Ferenc
3. Gerő Ernő
4. Marshall

a) 1946. december 20-án ez a személy hozta nyilvánosságra az MKP tervvel kapcsolatos koncepcióját.

b) A tervjavaslat tárgyalása közben jelentette be az amerikai külügyminiszter az európai országok háborús újjáépítését segítő programját. A külügyminiszter neve:

c) Az Országos Tervhivatal első elnökének neve.

d) A háború utáni újjáépítési periódus sajátosságaival foglalkozó egyik közgazdász neve.