KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: II. modul: A gazdasági világválság és a II. világháború hatása a magyar gazdaságra

4. lecke: Agrárválság, Németország fokozódó gazdasági szerepvállalása

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. (Tk. 51-68. o.)

Összefoglalás: Az 1929-1933-as gazdasági világválság a magyar gazdaságot azért sújtotta különösen, mert az ország súlyosan eladósodott, döntően agrárország volt. Magyarország exportjának több mint 2/3-a élelmiszerekből és nyersanyagokból állt. A válság alatt romló külkereskedelmi cserearány miatt hazánkat nagy veszteségek érték. Az 1929-1933-as gazdasági világválság az ipari kibocsátás nagyarányú visszaesésével és több százezer fős munkanélküliséggel járt együtt. A válság nem egyformán érintette az egyes iparágakat. A termelés leginkább a beruházási javakat előállító ágazatokban esett, az élelmiszereket, ruházati cikkeket előállító ágazatok termelése ennél kisebb mértékben csökkent. Voltak olyan iparágak, amelyeknek a termelése (pl. textilipar, papíripar) a válság évei alatt is nőtt. A válság először a mezőgazdaságban jelentkezett, majd az ipart sújtotta, a pénz- és hitelszférát viszont csak 1931 nyarán érte el. A magyar bankrendszert a kormányzat a teljes összeomlástól bankzárlattal, a kötött devizagazdálkodás bevezetésével és teljes transzfermoratórium elrendelésével mentette meg. Az európai és tengerentúli országok a válság negatív hatásainak csökkentése érdekében a protekcionizmus eszközével éltek (emelték a vámokat, behozatali tilalmakat léptettek életbe), ami tovább nehezítette a magyar kivitelt. A válságból való kilábalás érdekében - a többi kormányhoz hasonlóan - a magyar politikai vezetés is az állami beavatkozás eszközéhez nyúlt, illetve - a gazdasági megfontolásokon túl külpolitikai okokból is - egyre szorosabb gazdasági kapcsolatot épített ki a fasiszta Németországgal és a tengelyhatalmakkal.

TevékenységekKövetelmények
Tanulmányozza az 52. oldalon lévő táblázatot. A táblázat a magyar exportcikkek és importcikkek árszínvonalának változását mutatja a gazdasági válság éveiben.Akkor értette meg a probléma lényegét, ha képes cserearány-változást számolni és felismeri, hogy a válság külkereskedelmi szempontból Magyarország számára azért volt különösen súlyos, mert - bár az árszínvonal általában esett - a magyar exportcikkek ára jobban zuhant, mint az importált terméke árszínvonala.
Értelmezze az 52. oldalon lévő grafikont, amely a magyar agrárolló alakulását mutatja 1913 és 1933 között. Ábrázolja grafikusan az agrárollót. Rajzoljon szélesebbre nyíló és összébb záródó agrárollót!A tananyagot akkor sajátította el, ha képes az agrárolló lényegének megértésére és az agrárolló grafikus ábrázolására.
A tankönyvben található grafikonok és táblázatok adatai alapján vizsgálja meg legfontosabb külkereskedelmi partnereink mezőgazdasági behozatalának, a búza árának és a magyar búza- és lisztkivitel alakulásának adatait és tendenciáit a válság éveiben.A leckét akkor értette meg, ha képes felismerni a mezőgazdaság helyzete és az állami beavatkozás szükségessége közötti összefüggést.
Értelmezze a 60. oldalon lévő grafikonokat, valamint a táblázatot.A tananyagot akkor sajátította el, ha képes bizonyítani, hogy miért nőtt a hazai textilipar termelése a gazdasági válság évei alatt, miközben a belföldi kereslet ezen cikkek iránt is jelentősen csökkent.
Vegye sorra a mezőgazdaság megmentésére hozott állami beavatkozás legfontosabb eszközeit (boletta, adósvédelmi intézkedések, egykezek, burkolt valutaleértékelés).Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes felsorolni és megfelelően definiálni a válság alatt alkalmazott legfontosabb állami intézkedéseket.
Vizsgálja meg, hogy a transzfermoratórium elrendelése után a magyar külkereskedelem számára az állam hogyan teremtett pótlólagos exportlehetőséget!Ezt a leckét akkor abszolválta, ha képes az addicionális export technikájának a bemutatására.
Korábban már szó volt arról, hogy Magyarország - mint adós ország - nem élhetett a valutaleértékelés eszközével, mert ez megnövelte volna a magyar adósság reálértékét. Gondolja át, hogy a többi (Magyarországnak hitelező) ország valutájának leértékelése - ceteris paribus - hogyan hatott a magyar adósság volumenére.A probléma lényegét akkor értette meg, ha le tudja vezetni a magyar valuta leértékelésének és a hitelező országok valutája leértékelésének a hatását a magyar hitelállomány nagyságára gyakorolt hatását.
Hitler hatalomra kerülése után Németország lett Magyarország első számú külkereskedelmi (és politikai) partnere, szövetségese. Vizsgálja meg a 68. oldalon található táblázatot és grafikont.Akkor léphet tovább, ha képes Németország és a német birodalom részesedésének nagyságrendjét megbecsülni a magyar kivitelben, illetve legalább 3 olyan terméket felsorolni, amelyeknek a kivitelében Németország meghaladta az 50%-ot.
Önellenőrző tesztek
1. Az agrárollóval kapcsolatos definíciókat olvashat az alábbiakban. Válassza ki azt (vagy azokat) a definíciót (definíciókat), amely (amelyek) pontosan határozzák meg ennek a kategóriának a lényegét.
a) Agrárollóról akkor beszélhetünk, ha a mezőgazdasági cikkek ára kisebb, mint az iparcikkeké.
b) Az agrárolló azt jelenti, hogy a mezőgazdasági cikkek árszínvonala gyorsabban nő, mint az iparcikkek árszínvonala.
c) Az agrárolló szára akkor nyílik szét, ha egy meghatározott bázisidőszakhoz viszonyítva a mezőgazdasági cikkek árszínvonala az iparcikkek árszínvonalához képest csökken, illetve kisebb mértékben emelkedik.
d) Agrárollóról beszélhetünk akkor, ha az iparcikkek ára meghaladja a mezőgazdasági cikkek árát.
2. A magyar búza önköltsége az 1930-ban a háromszorosát tette ki az amerikai, kanadai, argentin búza önköltségének. Válassza ki, hogy a felsorolt országokban az alábbi tényezők közül melyek járultak hozzá a magyarországinál lényegesen alacsonyabb termelési költség (és ezáltal a jobb versenyképességhez) kialakulásához.
a) a gabonatermelés gépesítettségének magas szintje
b) a felvevőpiactól való kisebb távolságok miatti alacsonyabb szállítási költségek
c) az olcsóbb munkaerő
d) a magyarországinál nagyobb, az optimálishoz közelálló táblaméretek
3. Ismeretes, hogy a nagy gazdasági válság évei alatt az iparhoz képest (ahol inkább a kibocsátás csökkent) a mezőgazdaságban az árak színvonal esett, a termelés ezzel szemben bizonyos években még emelkedett is. Az alábbi tényezők közül jelölje be azokat, amelyek Ön szerint megmagyarázzák a mezőgazdaságnak a válság alatt tapasztalható sajátosságait.
a) A mezőgazdasági termelést bármikor abba lehet hagyni, az ipar termelési eszközei azonban megsínylik a termelés leállítását.
b) A mezőgazdaságban használt termelési tényezők nehezen konvertálhatók, a termékszerkezet változtatása az iparhoz képest sokkal komplikáltabb.
c) A mezőgazdaságban biológiai folyamatok zajlanak, így a természeti tényezők szerepe sokkal nagyobb, mint az iparban.

4. Mikor (év) történtek az alábbi események?

4/1. Csehszlovákia felmondta a Magyarországgal 1927-ben kötött kereskedelmi egyezményt.
a) 1930
b) 1931
c) 1933
d) 1934
4/2. A búza ára a Budapesti Árutőzsdén mélypontra szállt.
a) 1930
b) 1931
c) 1933
d) 1934
4/3. A kormány a búzatermelők megsegítésére bevezette a bolettát.
a) 1930
b) 1931
c) 1933
d) 1934
4/4. Felállították a Földteherrendező Országos Bizottságot.
a) 1930
b) 1931
c) 1933
d) 1934
4/5. A végletekig eladósodott birtokokat a kormány védetté nyilvánította.
a) 1930
b) 1931
c) 1933
d) 1934
5. A magyar ipar egészének a kibocsátása 1932-ben a válság előtti időszakhoz képest 25,4%-kal csökkent. Felsorolunk három iparágat és a bruttó termelési érték csökkenését 1932-ben 1929-hez képest. A lecke alapján párosítsa az iparágakat a bruttó termelés érték alakulásával.

Iparágak: a) gépgyártás, b) ruházati ipar, c) bőripar

Bruttó termelési érték alakulása (1932/1929, %):
1. 118,8
2. 47,7
3. 70,0

6. A gazdasági válsággal kapcsolatos fontos eseményeket és időpontokat sorolunk fel az alábbiakban. Párosítsa az eseményeket az időpontokkal!

Események:
a) A magyar kormány háromnapos bankzárlatot rendelt el.
b) A magyar kormány teljes transzfermoratóriumot rendelt el.
c) Megalakították a Külföldi Hitelek Pénztárát.
d) Megszűnt Royal Tylert népszövetségi biztos magyarországi megbízatása.
e) Üzembe helyezték Magyarország első alumíniumkohóját.

Időpontok:
1931. július 14.
1931. december
1935
1937 nyara
1938

7. A tananyaggal kapcsolatos állításokat sorolunk fel az alábbiakban. Döntse el, hogy ezek az állítások igazak vagy hamisak?
a) A textilipar valamennyi ága kivétel nélkül növelte a kibocsátását a válság idején.
b) A pénzügyi és hitelválság kirobbanásakor elrendelt háromnapos bankzárlat lejárta után a betétesek a bankokba elhelyezett betétjeikhez csak korlátozottan juthattak hozzá.
c) Az 1931 decemberében elrendelt transzfermoratórium értelmében magyar adósnak devizában semmiféle hitel törlesztőrészletét és kamatot nem lehetett átutalni.
d) A magyar adósságot a külföldi hitelezők valutáinak leértékelése lényegesen növelte.
e) A külföldi adósságok devizában történő fizetésére a transzfermoratórium elrendelése után 1937-ben került sor ismét.