KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: V. modul: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

14. lecke: Változások az agrárpolitikában. A mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 352-378. o.

Összefoglalás: A termelőszövetkezetek 1956 nyarán megindult bomlása az év utolsó negyedévében felgyorsult. A legtöbb tsz 1956 november-december, illetve 1957 január hónapban oszlott fel. A tsz-ek egy része 1957-ben újjáalakult, de a tagok száma alig növekedett. A termelőszövetkezetekből való kilépés és a tsz-ek feloszlatásának engedélyezése közel sem jelentette azt, hogy a kommunista párt és a szocialista állam bármit is feladott volna az agrárpolitika legfőbb céljából, de az egyéni parasztgazdaságok megszüntetése és a kollektivizálás - legalábbis 1957-ben úgy tűnt - a távolabbi jövőbe tolódott. A forradalom leverése utáni új helyzetben az MSZMP Agrárpolitikai Tézisei foglalta össze első ízben az MSZMP követendő agrárpolitikáját. A Tézisek a párt szövetségi politikájának felvázolása után a fő hangsúlyt a mezőgazdasági termelés mennyiségének és belterjességének a fokozására helyezte. Az újabb szövetkezetesítési kampány elindítását az MSZMP KB 1958. decemberi határozata rendelte el. A kisüzemi mezőgazdaságot 1961 végére lényegében felszámolták, ekkor az ország szántóterületének 95,6%-a tartozott az állami és termelőszövetkezeti szektorhoz, ezen belül 79% a tsz-hez. A szövetkezetek zöme - az első elképzelésektől eltérően - termelőszövetkezetként alakult meg, az alacsonyabb formájú szövetkezetek aránya alig 3%-ot tett ki. A tszcs-k elsősorban Szabolcs és Pest homokos, Borsod hegyes vidékein működtek 1965-ban kb. 60 ezer taggal, Bács és Pest megye homokos területein nagy számban alakultak szőlő- és gyümölcstermelő szakszövetkezetek, voltak ezen kívül méhészettel, kisállattenyésztéssel foglakozó társulások is. Egyéni gazdák birtokában összefüggő terület az Őrségben és Borsod megye hegyvidékén maradt. Harmadszori nekifutásra azért adta fel a magyar paraszt ellenállásának utolsó morzsáját, mert ekkorra már előrehaladt az a folyamat, amit a hagyományos falusi társadalom felbomlásának nevez a szociológiai irodalom. Az ötvenes évek derekán a falvakban már sem a földterület nagysága, sem a gazdálkodás minősége nem jelezett valóságos társadalmi státust. A paraszti családok tagjainak munkavállalása és jövedelemszerzése a különböző szektorokban "aláásta a családi munkamegosztás és hierarchia alapjait is". Az 1950-es évek közepére-végére elhalványult a tradicionális falusi társadalom megszokott értékrendje. Ezzel a magyar paraszt elveszítette morális tartásának utolsó morzsáját is, ami megkönnyítette az agitálók dolgát. Az átszervezés nagyon sokba került és - legalábbis rövid távon - kicsi volt a hozadéka, bár a kettős feladat másik részét (ti. hogy a mezőgazdasági kibocsátás növekedjen az átszervezés alatt is) 1958 és 1960 között teljesítették. 1960-tól kezdve azonban - ami az 1961-es évvel együtt még az átszervezés éve volt - a mezőgazdasági kibocsátás stagnált, egyes fontos területeken pedig egyenesen visszaesett, ezért alapvető szükségleteket (kenyérgabona, takarmánygabona, hús) csak rendszeres importból lehetett kielégíteni. A szövetkezetesítés várakozáson felüli üteme tovább élezte az amúgy is súlyos gondokkal küszködő magyar gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetét. A szövetkezeti gazdálkodás közgazdasági feltételeit úgy alakították ki, hogy a legtöbb termelőszövetkezete saját önálló gazdálkodásra, akkumulációra (felhalmozásra, bővített újratermelésre) csak állami hitelek és támogatás mellett volt képes. Az állam a jövedelem redisztribúciójával kezében tartotta az egyébként nem tervkötelezett tsz-ek irányításának és ellenőrzésének leghatékonyabb gazdaságpolitikai eszközét. A szövetkezetesítés utolsó hullámát ismét a parasztság faluról és mezőgazdaságból történő menekülése kísérte. A munkás és alkalmazott keresők száma 1958 közepétől 1960 közepéig 330 ezer fővel (a nyugdíjazásokat és a halálozás miatti pótlásokat is beleértve 440 000 fővel) nőtt. Ennek legfőbb forrását, kb. 250 000 főt az egy holdnál nagyobb gazdasággal rendelkező egyéniek és tsz tagok alkották. A faluról elsősorban a fiatalok vándoroltak el, ezért a tagság átlagéletkora 1964-ben 54 évre, a gyenge tsz-ekben pedig 60 évre emelkedett. Munkacsúcsok idején nagy volt a mezőgazdasági munkaerőhiány, télen meg nem tudták a tagokat foglalkoztatni.

Tevékenységek
  • Tanulmányozza a beadás megszüntetésének és a helyébe lépő állami felvásárlási rendszernek a jelentőségét.
  • Szedje csokorba az agrárpolitikában 1956 után bekövetkezett jelentős változásokat, az agrárpolitikai gyakorlatban tapasztalható folyamatosságot és megújulást.
  • Vegye sorra az 1957-1961 között kidolgozott, elfogadott, törvényerőre emelt népgazdasági terveket.
  • Olvassa el a mezőgazdasági termelőszövetkezetek típusaira, formáira vonatkozó fejezetrészt.
  • Vizsgálja és tanulja meg a termelőszövetkezetek szervezésének utolsó hullámával kapcsolatban keletkezett legfontosabb dokumentumok időpontját és főbb mondanivalóját.
Követelmények

A tananyagot akkor sajátított el, ha képes

  • a beadás helyébe lépő állami felvásárlási rendszerbe beépített ún. biztosított módszerek kiválasztására, amely a városi lakosság ellátásában, az exportalap összegyűjtésében nagy biztonsággal tervezhető élelmiszerkészletet jelentett.
  • az agrárpolitikai gyakorlatban 1956 után bekövetkező változásokkal kapcsolatos állítások közül kiválasztani az igazakat és a hamisakat.
  • időrendi sorrendbe rakni a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos, 1956 után kidolgozott legfontosabb terveket
  • a termelő- és egyéb szövetkezetekkel kapcsolatos definíciókat és az azoknak megfelelő kategóriákat pontosan párosítani.
  • A szövetkezetesítéssel kapcsolatos fontosabb dokumentumok időpontjának keletkezését kiválasztani.
Önellenőrző tesztek
1. Az 1956 utáni új agrárpolitika néhány elemét soroljuk fel. Válassza ki az állami gabonaalap összegyűjtésének ún. biztosított elemeit.
a) kötelező terménybeadás
b) állami gazdaságok és állami vállalatok termelése
c) szerződéses termeltetés
d) cséplési díj
e) malmi vámkereset
f) állami szabadfelvásárlás
g) 4 holdon felüli gazdák földadója
2. Az 1956 után agrárpolitikában bekövetkező változtatásokkal kapcsolatos állításokat olvashat az alábbiakban. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások.
a) Az állam különböző lefölözési intézkedésekkel lényegében egy év alatt visszavette azt a többletjövedelmet, amihez a parasztság 1956 után a kötelező beadás eltörlésével jutott.
b) A kötelező vetésterv eltörlésének következtében nőtt a legkisebb élőmunkaigényt támasztó kalászosok vetésterülete.
c) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1956 után kötelező tervutasítások alapján végezték termelő tevékenységüket.
d) A jogszabályok 1956 után maximum 5 holdig engedélyezték a mezőgazdasági ingatlan elidegenítését.
e) Magántulajdonban 1956 után maximum 300 hold mezőgazdasági terület lehetett.

3. Rakja időrendi sorrendbe az alábbi terveket

a)Második hároméves terv elfogadása
b)A forradalom leverése utáni első terv elfogadása
c)Az USA és a legfejlettebb tőkés országok utolérésének és lehagyásának meghirdetése a Szovjetunióban
d)A magyarországi szocializmus dinamizálásáról, a tervek átalakításáról (feszítéséről) szóló MSZMP Központi Bizottsági határozat
e)Az első hosszú távú magyar népgazdasági terv kidolgozásának megkezdése.
A sorrend:

1.
2.
3.
4.
5.


4. Az alábbiakban a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos fogalmakat és azok definícióit soroljuk fel. Párosítsa a kategóriákat a definíciókkal.

a) egyszerűbb társulások
b) szakcsoportok
c) tszcs
d) mezőgazdasági termelőszövetkezet
e) ktsz

Definíciók:

1. az egykori magánkisiparosokat tömörítő termelő szervezet

2. mezőgazdasági tevékenység bizonyos ágaira, illetve állatok hízlalására, tenyésztésére alakultak

3. a tagok a mezőgazdasági termelés egyes ágaira szövetkeznek, és ennek a speciális ágnak bizonyos munkáit végzik közösen

4. önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek, munkájukat, I-II-III-as típus szerint végezték

5. a tagok minden munkát közösen végeznek, a jövedelemből munkaegység alapján részesednek

5. A termelőszövetkezetesítés utolsó hullámával kapcsolatos fontos eseményeket is időpontokat sorolunk fel az alábbiakban. Párosítsa a fogalmakat és az időpontokat.

Időpontok:
a) 1957
b) 1958. november
c) 1958. december
d) 1959. március 19.
e) 1959 tavasza

Események:

1. Győr-Moson, Szolnok és Veszprém megyék "termelőszövetkezeti megyék" lettek

2. Megszületett a politikai döntés a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezéséről

3. elkészült az MSZMP Agrárpolitikai Tézise

4. A PB bizottságot küldött ki párt- és állami szervekben a mezőgazdasággal kapcsolatos viták okainak kivizsgálására

5. A készülő termelőszövetkezeti törvény helyett törvényerejű rendelettel szabályozták a tsz-ek működését.