KURZUS: Gazdaságtörténet
MODUL: VI. modul: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között
16. lecke: A KGST és jelentősége Magyarország szempontjából
Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 431-456. o. | ||
Összefoglalás: Az 1949. január 8-án Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, a Szovjetunió képviselői aláírták a KGST alapító okiratát. Hivatalosan a szervezet január 25-én jött létre. 1949 februárjában Albánia is belépett a KGST-be, amely - bár formálisan nem lépett ki a szervezetből - gyakorlatilag 1961-ig vett részt a gazdasági együttműködési tömb munkájában. 1950-ben az NDK-t, 1962 júniusában a Mongol Népköztársaságot, 1972 júniusában a Kubai Köztársaságot, 1978 júniusában pedig a Vietnámi Szocialista Köztársaságot vették fel a tagok sorába. Bizonyos időszakokban megfigyelőként vagy speciális együttműködési megállapodás alapján más országok is részt vettek a szervezet munkájában. A KGST sohasem vált nemzetek feletti szervvé, a tagállamok csak a konszenzusos alapon hozott határozatokat hajtották végre. A KGST ajánlásokat tett a tagállamoknak, amelyek csak akkor váltak jogerőssé, ha minden érdekelt ország egyet értett azokkal. A KGST megalakulástól az 1950-es évek végéig a szocialista országok együttműködésének döntő formája a kétoldalú, bilaterális külkereskedelmi kapcsolat volt. A tagországok eleinte egy évre szóló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötöttek egymással. Ezt váltotta fel a több évre szóló kereskedelmi megállapodások rendszere, amely a termelés fejlődésének már bizonyos irányt szabott. A termelés szakosítása lehetővé tette volna az egyes országok komparatív előnyeinek kölcsönös kihasználását. Elvileg persze minden ország a szakosodás kiterjesztése mellett foglalt állást, ám a tényleges végrehajtás során kivétel nélkül ragaszkodtak a saját pillanatnyi érdekeik maximális érvényesítéséhez. A szakosítás és kooperáció egyik legnagyobb akadályozó tényezője a tagországok közötti valós költségviszonyokat elfedő ár és értékviszonyok voltak. A KGST XVI. ülésszaka, illetve a KGST-országok kommunista és munkáspártjainak értekezlete úgy döntött, hogy gyorsítani kell a nemzetközi munkamegosztást. A középtávú tervek koordinálásán túl elhatározták, hogy a tagországok 1963-ig elkészítik és összehangolják a 20 évre szóló távlati terveiket, a Tervbürót elsősorban ennek érdekében hozták létre. A szakosítás és sokoldalú kooperáció kifejezett hátráltató tényezője volt a kétoldalú elszámolás rendszere. A sokoldalú elszámolás bővülését alapvetően az nehezítette, hogy ebben a formában lényegében csak olyan másod-, vagy harmadrendű áruk kerültek forgalmazásra, amelyeket a bilaterális forgalomban nem lehetett realizálni.A különösen beruházásigényes és lassan megtérülő nyers- és alapanyag-kitermelést, a bányászat, kohászat és energiatermelés más országok számára történő egyoldalú fejlesztését - a Szovjetunión kívül - egy szocialista ország sem vállalta, sőt a tábor vezető ereje is csak átmenetileg volt hajlandó ilyen fejlesztésekre. A szocialista országok - különösen 1956 után - csak viszonossági alapon, vagy az érdekelt országoktól kapott beruházási hozzájárulás ellenében voltak hajlandóak más ország számára kitermelő ipari kapacitásaikat bővíteni. A szovjet álláspont az 1970-es évek elejétől annyiban változott, hogy beruházási hozzájárulás helyett közös nyersanyag-kitermelést, előállítást (foszforbánya, rézbánya nyitását, ceulluloze kombinát építését) javasolt saját országa területén. A szervezetet ért lengyel kritika és javaslat alapján kezdődött meg egy hónapokig tartó folyamat, amelynek során - a KGST-ben szokásos lassú, bürokratikus úton - megkezdődött az integráció felgyorsítását célzó elemző munka, amely az ún. Komplex Program kidolgozásához vezetett, amelyet a tagországok az 1971-ben Bukarestben tartott XXV. Ülésszakon egyhangúlag elfogadtak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az 1991. szeptember 26-án tartott XLVI. záróüléssel hivatalosan is beszüntette működését. | ||
Tevékenységek | ||
| ||
Követelmények | ||
A tananyagot akkor sajátított el, ha képes | ||
|
Önellenőrző tesztek | |||||||||||||||||||||||
1. A következő feladatban a KGST-vel kapcsolatos fontosabb események és azok időpontjait soroljuk fel. Párosítsa az eseményeket az időpontokkal. Időpontok: ![]() | |||||||||||||||||||||||
2. Az alábbi országok közül válassza ki azokat, amelyek Moszkvában aláírták a KGST alapító okiratát.
![]() | |||||||||||||||||||||||
3. Felsoroljuk a két nagy európai integrációs tömb (a KGST és a Közös Piac) működésére vonatkozó alapelveket. Válassza ki azokat, amelyek Ön szerint a KGST-re (KG) illetve amelyek a Közös Piacra (KP) jellemzőek. a) nem vált nemzetek feletti szupranacionális intézménnyé ![]() | |||||||||||||||||||||||
4. A KGST országok közötti együttműködési rendszereket, intézményeket sorolunk fel. Párosítsa a rendszereket, intézményeket azok funkcióival. Rendszerek és intézmények: ![]() |