KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: IV. modul: Az I. ötéves terv

11. lecke: Az új szakasz gazdaságpolitikája. Szektás fordulat Nagy Imre 1955 tavaszi bukása után

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 239-301. o.

Összefoglalás: Sztálin 1953 tavaszán bekövetkezett halála után a szocialista országokban megtörtént a politika és gazdaságpolitika részleges korrekciója. A szocialista tábor országaiban mindenütt előtérbe került a könnyűipar, élelmiszeripar, életszínvonal és mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztése. A magyar vezetőket Moszkvába rendelték és a politika felülvizsgálatát, a vezetés személyi összetételének megváltoztatását szorgalmazták. A KV 1953. június 27-28-i ülésén kritikusan értékelték az 1949-1953 közötti gazdaságpolitikát és szétválasztották a miniszterelnöki és pártfőtitkári funkciót. Mivel a KV határozatát nem hozták nyilvánosságra, a közvélemény Nagy Imre parlamenti expozéjából értesült az új irányvonalról. Az új szakasz és Nagy Imre hatalomra kerülése tette lehetővé a direkt típusú tervutasításos mechanizmus működési anomáliáinak első bírálatát és az új gazdaságirányítási rendszer alapelveiről folyó vita elindulását. Az irányítással kapcsolatos reformok 1954-ben és 1956-ban a hatalom részéről nem mentek túl a bürokrácia és a kötelező tervmutatók számának csökkentésének igenlésén. A reformközgazdászok azonban 1954-től vizsgálat alá vették a gazdasági mechanizmus nyilvánvaló anomáliáit és felvetették az indirekt irányítási rendszer bevezetésének a szükségességét.

Tevékenységek
  • Olvassa el az MDP KV 1953. június 27-28-i üléséhez vezető út legfontosabb előzményeit.
  • Tanulmányozza a KV 1953. júniusi határozatát, az 1949-1953 között elkövetett gazdasági hibákat, és a hibák kijavítására vonatkozó elképzeléseket.
  • Az új szakasz első intézkedései az agrárpolitika felülvizsgálatára irányult. Olvassa el az agrárpolitika revíziójára vonatkozóan 1953 júniusa után hozott fontos határozatokat.
  • Vizsgálja meg az új szakaszban a beruházások volumenének és szerkezetének változását.
  • A külkereskedelemről szóló fejezet tanulmányozásakor elevenítse fel Trianon gazdasági következményeit és a két háború közötti időszak magyar külkereskedelmének sajátosságait. Lapozzon vissza a megfelelő fejezetekhez!
  • Tanulmányozza a magyar külkereskedelem szervezeti és működési elvének, legfontosabb partnereinek, és a külkereskedelem szerkezetének átalakulását a II. világháború után.
  • Ismerje meg Magyarország eladósodásának okait, mértékét, az adósságállomány gyors növekedésének okait az I. ötéves terv 1951. évi felemelése után.
  • Vizsgálja meg, milyen külső és belső tényezők vezettek Nagy Imre bukásához, a miniszterelnök menesztéséhez és az új szakasz gazdaságpolitikájának bukásához, a szektás irányvonal átmeneti előtérbe kerüléséhez.
Követelmények

A tananyagot akkor sajátított el, ha képes

  • a KV 1953. júniusi ülésének legfontosabb előzményeit időrendbe rakva felsorolni, illetve az egyes időpontokban történt események lényegét az időponttal párosítani
  • eredeti párthatározatok értelmezésére, a határozatokban szereplő kulcsfogalmak beillesztésére
  • jellemző jegyek alapján az agrárpolitika egyes területeire vonatkozó változások felismerésére
  • kiválogatni azokat a területeket és ágazatokat, amelyeknek a terhére beruházásokat csoportosítottak át és értékelni a folyamatban lévő beruházások egy részének leállításából adódó következményeket
  • Magyarország II. világháború előtti legfontosabb külkereskedelmi partnereinek, fő export- és importcikkeinek felsorolására és megnevezésére.
  • a külkereskedelmi monopólium lényegére, jellegzetességeire vonatkozó állítások igaz vagy hamis voltának eldöntésére, a magyar külkereskedelem szerkezeti változásának és az export-import struktúra okainak felsorolására.
  • a magyar adósság nagyságrendjének, növekedési dinamikájának, összetételének felismerésére.
  • a szektás irányzat megerősödésének külső és belső okait kiválasztani, az ezzel kapcsolatos állítások igazságtartalmát eldönteni
Önellenőrző tesztek

1. A történeti irodalom az MDP KV 1953. júniusi határozatához köti az "új szakasz" kezdetét. A mellékelt felsorolásból válassza ki és írja be az alábbi táblázat hiányzó adatainak számjelét. (A felsorolások nem időrendi sorrendben vannak!)

Felsorolások:
1. 1953. június 14-16.
2. 1953. augusztus 2.
3. Az MDP KV ülése, amelyen döntöttek az új szakasz gazdaságpolitikájának bevezetéséről
4. J. V. Sztálin halála
5. Nagy Imre miniszterelnök parlamenti expozéja

 
IdőpontEsemény
1953. március 5.
Moszkvába rendelik Rákosi Mátyást, Dobi Istvánt, Gerő Ernőt, Nagy Imrét és Szalai Bélát
1953. június 27-28.
1953. július 4.
Három fontos rendelet jelent meg a falusi lakosság terheinek csökkentéséről.
2. Az MDP KV 1953. júniusi ülésének határozatából idézünk néhány mondatot. Az idézetek kipontozott részébe illessze be a megadott kulcsfogalmakat!

Beillesztendő kulcsfogalmak:
a) beruházásokat
b) mezőgazdaságban,
c) iparosítás
d) termelőszövetkezetek
e) nehézipar
f) egyénileg

"Gyökeresen meg kell változtatni a párt gazdaságpolitikáját, csökkenteni kell az ütemét, s mindenekelőtt a fejlesztésének ütemét, felül kell vizsgálni a népgazdaság fejlesztési terveit, s ennek kapcsán a "

"Emelni kell a beruházásokat a , növelni kell a mezőgazdaság termelését és hozamát, beleértve az gazdálkodók gazdaságait; lassítani kell a számszerű fejlesztését; nem szabad megengedni, hogy az állami gazdaságok területüket tovább növeljék."

3. Az alábbiakban állítás-csokrokat és az agrárpolitika egyes területit soroljuk fel. Állapítsa meg, hogy az állítások az agrárpolitika mely területére vonatkoznak!

Agrárpolitikai területek:
1. beadási kötelezettség
2. szakemberek falura történő irányítása
3. termelőszövetkezeti politika
4. tartalékföldek hasznosítása
5. gépállomások tevékenysége

Állítások:

a) a gazdasági év végén ki lehet lépni, akár fel is lehet oszlatni, a háztáji méretét fel kell emelni, a kilépő tagnak a bevitt vagyont és a rá eső terhet ki kell adni

b) alapelvét évekig változatlanul kell hagyni, progresszióját csökkenteni kell, ne vezessen a gazdaságok likvidálásához, nyilvántartása, kivetése, beszedése legyen egyszerű

c) az aratás és cséplés kivételével a munkák díjtételeit tetszés szerint terményben vagy készpénzben is fizetni lehet, törölték az 1952. július 1-je előtti időből származó díjhátralékokat, mérsékelték a szolgáltatások díjait

d) a bérleti időt 5 évre emelték, a gazdálkodást 500 Ft-os hitellel támogatták, a felajánló be nem tagosított földjét - kérésére - visszaadták a volt tulajdonosnak

e) a Budapestről és megyeszékhelyről áttelepülők 3 havi segélyt kaptak, háztáji földet, lakást, a költözési költség átvállalását ígérték.

4. Az alább felsorolt népgazdasági ágak, területek közül jelölje azokat, amelyek 1954-től a korábbihoz képest nagyobb fejlesztési forrásokra számíthatott az "új szakaszban".
a) szénbányászat
b) nehézipar
c) lakásépítés
d) könnyűipar
e) hadiipar
f) I-es szektor
g) II-es szektor
h) üzemegészségügy
i) mezőgazdaság
5. A két világháború közötti időszak magyar külkereskedelemmel kapcsolatos fogalmakat és azok rövid definícióit soroljuk fal az alábbiakban. Párosítsa a fogalmakat a megfelelő definícióval.

Kategóriák:
a) nyitott szerkezetű ország
b) Anschluss
c) diverzifikált export
d) külkereskedelmi rádiusz
e) zárt szerkezetű ország

Definíciók:
1. a kiszállítás távolsága
2. Németország és Ausztria egyesülése
3. az ország jövedelmének nagy hányada a külkereskedelemben realizálódik
4. a kiszállítás sokféle termékre terjed ki
5. olyan ország, amely különösebben nincs ráutalva a külkereskedelemre.

6. Az 1945 utáni magyar külkereskedelem szerkezetével, főbb jellemzőivel kapcsolatos kérdéseket talál. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások.
a) A külkereskedelmi monopóliumot az 1949-es Alkotmány is deklarálta.
b) A devizaforint az egyes valuták egymásra történő átszámítását szolgálta, az árfolyam a nemzetközi pénzpiacokon alakult ki.
c) Magyarország 1956 előtt számos nyugat-európai tőkés országgal kötött kétoldalú árucsere-forgalmi megállapodást.
d) Magyarország 1956 tavaszán megállapodást írt alá Angliával az államosított angol érdekeltségekért fizetendő magyar kártérítés mikéntjéről és nagyságrendjéről.
e) A nyugati államok a reparációs tárgyalásokon általában nem támasztottak Magyarországgal szemben teljesíthetetlen követeléseket.
7. Az alább felsorolt 6 szocialista ország közül jelölje meg azt a hármat, amelynek - véleménye szerint - az 1950-es évek elején a legnagyobb arányú volt az összes külkereskedelmi forgalmában a tőkés országok részesedése!
a) Albánia
b) Bulgária
c) Csehszlovákia
d) Lengyelország
e) Magyarország
f) Románia
8. Az 1955 tavaszán bekövetkezett fordulattal kapcsolatos az alábbi kérdés. Az itt következő állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak.
a) Nagy Imre és az új szakasz politikájának bukásában alapvetően a külső, nemzetközi tényezők voltak a döntőek, de közrejátszottak a hazai gazdaság belső problémái is.
b) A szektás-dogmatikus politikusok 1954 nyarától szigorú takarékossági intézkedéseket, a fogyasztás-csökkentést, az általuk átgondolatlannak nevezett beruházás-átcsoportosítások leállítását követeltek.
c) A Központi Vezetőség 1954. októberi ülése elvetette az új szakasz gazdaságpolitikáját és keményen bírálta Nagy Imre miniszterelnököt.
d) 1955 áprilisában az Országgyűlés a felmentett Nagy Imre helyébe Gerő Ernőt választotta miniszterelnökké.
e) Az 1955. júniusi KV ülésen meghirdetett "kettős feladat" azt jelentette, hogy az ipart és a mezőgazdaságot egyaránt fejleszteni kell.