KURZUS: Gazdaságtörténet
MODUL: II. modul: A gazdasági világválság és a II. világháború hatása a magyar gazdaságra
4. lecke: Agrárválság, Németország fokozódó gazdasági szerepvállalása
Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. (Tk. 51-68. o.) | |||||||||||||||||||
Összefoglalás: Az 1929-1933-as gazdasági világválság a magyar gazdaságot azért sújtotta különösen, mert az ország súlyosan eladósodott, döntően agrárország volt. Magyarország exportjának több mint 2/3-a élelmiszerekből és nyersanyagokból állt. A válság alatt romló külkereskedelmi cserearány miatt hazánkat nagy veszteségek érték. Az 1929-1933-as gazdasági világválság az ipari kibocsátás nagyarányú visszaesésével és több százezer fős munkanélküliséggel járt együtt. A válság nem egyformán érintette az egyes iparágakat. A termelés leginkább a beruházási javakat előállító ágazatokban esett, az élelmiszereket, ruházati cikkeket előállító ágazatok termelése ennél kisebb mértékben csökkent. Voltak olyan iparágak, amelyeknek a termelése (pl. textilipar, papíripar) a válság évei alatt is nőtt. A válság először a mezőgazdaságban jelentkezett, majd az ipart sújtotta, a pénz- és hitelszférát viszont csak 1931 nyarán érte el. A magyar bankrendszert a kormányzat a teljes összeomlástól bankzárlattal, a kötött devizagazdálkodás bevezetésével és teljes transzfermoratórium elrendelésével mentette meg. Az európai és tengerentúli országok a válság negatív hatásainak csökkentése érdekében a protekcionizmus eszközével éltek (emelték a vámokat, behozatali tilalmakat léptettek életbe), ami tovább nehezítette a magyar kivitelt. A válságból való kilábalás érdekében - a többi kormányhoz hasonlóan - a magyar politikai vezetés is az állami beavatkozás eszközéhez nyúlt, illetve - a gazdasági megfontolásokon túl külpolitikai okokból is - egyre szorosabb gazdasági kapcsolatot épített ki a fasiszta Németországgal és a tengelyhatalmakkal. | |||||||||||||||||||
|
Önellenőrző tesztek | |||||||||||
1. Az agrárollóval kapcsolatos definíciókat olvashat az alábbiakban. Válassza ki azt (vagy azokat) a definíciót (definíciókat), amely (amelyek) pontosan határozzák meg ennek a kategóriának a lényegét.
![]() | |||||||||||
2. A magyar búza önköltsége az 1930-ban a háromszorosát tette ki az amerikai, kanadai, argentin búza önköltségének. Válassza ki, hogy a felsorolt országokban az alábbi tényezők közül melyek járultak hozzá a magyarországinál lényegesen alacsonyabb termelési költség (és ezáltal a jobb versenyképességhez) kialakulásához.
![]() | |||||||||||
3. Ismeretes, hogy a nagy gazdasági válság évei alatt az iparhoz képest (ahol inkább a kibocsátás csökkent) a mezőgazdaságban az árak színvonal esett, a termelés ezzel szemben bizonyos években még emelkedett is. Az alábbi tényezők közül jelölje be azokat, amelyek Ön szerint megmagyarázzák a mezőgazdaságnak a válság alatt tapasztalható sajátosságait.
![]() | |||||||||||
4. Mikor (év) történtek az alábbi események? | |||||||||||
4/1. Csehszlovákia felmondta a Magyarországgal 1927-ben kötött kereskedelmi egyezményt.
![]() | |||||||||||
4/2. A búza ára a Budapesti Árutőzsdén mélypontra szállt.
![]() | |||||||||||
4/3. A kormány a búzatermelők megsegítésére bevezette a bolettát.
![]() | |||||||||||
4/4. Felállították a Földteherrendező Országos Bizottságot.
![]() | |||||||||||
4/5. A végletekig eladósodott birtokokat a kormány védetté nyilvánította.
![]() | |||||||||||
5. A magyar ipar egészének a kibocsátása 1932-ben a válság előtti időszakhoz képest 25,4%-kal csökkent. Felsorolunk három iparágat és a bruttó termelési érték csökkenését 1932-ben 1929-hez képest. A lecke alapján párosítsa az iparágakat a bruttó termelés érték alakulásával. Iparágak: a) gépgyártás, b) ruházati ipar, c) bőripar ![]() | |||||||||||
6. A gazdasági válsággal kapcsolatos fontos eseményeket és időpontokat sorolunk fel az alábbiakban. Párosítsa az eseményeket az időpontokkal! Események: ![]() | |||||||||||
7. A tananyaggal kapcsolatos állításokat sorolunk fel az alábbiakban. Döntse el, hogy ezek az állítások igazak vagy hamisak?
![]() |