KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: VI. modul: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

VI. modulzáró feladatsor

1. A KGST országok kereskedelmi együttműködésével, az együttműködés magasabb szintjének és formáinak kifejlesztését akadályozó tényezőkkel kapcsolatos állításokat olvashat az alábbi feladatban. Döntse el, hogy az állítások igazak vagy hamisak.
a) A KGST országok közötti együttműködés döntő formája a multilaterális külkereskedelmi kapcsolat volt.
b) A KGST országok közötti termelés szakosítására vonatkozó első megállapodások és egyezmények a mezőgazdasági termelés specializációjára vonatkoztak.
c) A KGST tagországok első, 15-20 évre szóló távlati tervének kidolgozása alapvetően a hosszú távú szakosodást és nemzetközi munkamegosztást szolgálta.
d) A KGST-országok közötti kereskedelem alapvetően tőkés világpiaci árbázison történt.
e) Az 1958-ban elfogadott bukaresti árelv közel két évtizeden keresztül azt jelentette, hogy a KGST országok közötti árak változatlanok maradnak.
2. Az alább felsorolt tényezők közül válassza ki azokat, amelyek közvetlenül hozzájárultak Magyarország újabb eladósodásához az 1960-as évek közepén!
a) A magyar mezőgazdasági tőkés export szempontjából fontos Közös Piac tagországai erre az időre teljes egészében önellátókká váltak alapvető mezőgazdasági termékekből, ezért a nyugat-európai országok protekcionista vámokkal és erős lefölözésekkel kiiktatták a szocialista mezőgazdasági bevitelt.
b) Magyarország számára kedvezőtlenül alakultak a tőkés külkereskedelmi cserearányok.
c) A Szovjetunió ebben az időben már nem volt képes kielégíteni a magyar gazdaság nyersanyagigényeit, ezért hazánk egyre nagyobb volumenben volt kénytelen nyers- és tüzelőanyagokat (kőolajat, vasércet, kohászati alapanyagokat stb.) nyugati piacokról beszerezni, ami jelentősen terhelte a magyar tőkés relációjú fizetési mérlegünket.
d) Magyarország az 1950-es és az 1960-as években jelentős mennyiségű kenyérgabonát és takarmánygabonát, időnként húst volt kénytelen importálni tőkés országokból.
e) A magyar ipar (főleg a gépipar) termékeit nyugati piacokon műszaki paraméterei miatt nem lehetett eladni.