KURZUS: Gazdaságtörténet
MODUL: VII. modul: Az új gazdasági mechanizmustól a rendszer bukásáig
18. lecke: Az új gazdasági mechanizmus lefékezése, szektás fordulat a gazdaságpolitikában 1970-71-től. Az első és második olajárrobbanás, az ország fokozatos eladósodásának elindulása. Rendszerváltás Magyarországon
Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 457-486. o. | ||
Összefoglalás: Az 1970-es évek elején a gazdasági reform lefékeződött, megtorpant, a gazdaságpolitikában szektás-dogmatikus irányú visszarendeződés következett be. Az 1970 utáni helyzet másik jellemzője az, hogy a magyar gazdaságpolitika megkésve reagált az 1973 utáni világpiaci áremelkedésre és szerkezeti átrendeződésre. A magyar reformfolyamat megakasztásában a szocialista országok fenntartásai, félelmei mellett jelentős (ha nem döntő) szerepet játszott az is, hogy a szektás-dogmatikus erők 1969-70-től egyre több érvet meríthettek abból, hogy a gazdaság alapvető strukturális problémáit az új gazdasági mechanizmus bevezetésével sem lehetett megoldani, ráadásul új ellentmondások is keletkeztek. A szektás-dogmatikus irányú fordulat a reform iránt elkötelezett politikai vezetők leváltásával teljesedett ki. A cserearányok 1973 után nem csak tőkés, hanem szocialista (főleg szovjet) relációban is romlottak.1978-ra konvertibilis relációban - elsősorban a külkereskedelmi mérleg passzívuma miatt - felhalmozódó bruttó adósság megközelítette a 12 milliárd dollárt. Az ország az 1970-es évek végén csődközeli helyzetbe került, a gazdaságpolitika korrekciója elkerülhetetlenné vált. Az irányváltás az MSZMP KB 1978. december ülése után történt meg. A növekedést alárendelték a megbomlott külső és belső egyensúly helyreállításának. Az új gazdaságpolitika restriktív monetáris eszközökkel, erős importkorlátozással és exportösztönzéssel, a nemzeti jövedelem belső felhasználásának visszafogásával operált. A külkereskedelmi és fizetési mérleg terén néhány év alatt látványos fordulat következett be, ennek az ára azonban a beruházások drasztikus és az egy keresőre jutó reálbér érezhető visszaesése, a reáljövedelem és fogyasztás gyakorlati stagnálása (illetve alig érzékelhető emelkedése) lett az ára. Az afganisztáni szovjet katonai beavatkozás, valamint a román és lengyel fizetésképtelenség bejelentése után a nyugati befektetők rövid idő alatt 1 milliárd dollár rövid lejáratú betétet vontak ki az MNB-ből. A második olajárrobbanás után 1982-ben Magyarország súlyos hitelválságba került, minden egyéb cél az ország fizetőképességének megőrzése mögé szorult. 1982 után elindult a "második restrikciós hullám", ami együtt járt a nemzeti jövedelem belső felhasználásának csökkentésével, importkorlátozással, minden, még a nem hatékony exportnak az ösztönzésével, a reálbér és a reáljövedelem csökkentésével. A beruházások jelentősen visszaestek. Magyarország 1982 tavaszán - a szovjet ellenkezés dacára - tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak. Részben a Nemzetközi Valutaalap nyújtotta készenléti hitelek feltételeként, részben az egyensúlyi helyzet megbomlásának betudhatóan a politika az 1980-as évek elején kényszerűségből ismét teret engedett a gazdasági reformok újabb hullámának. 1980-ban létrejött az egységes Ipari Minisztérium, 1979 és 1985 között a nagyvállalatok szétbontásával 400-zal nőtt az önálló vállalatok száma, 1981-től lehetővé tették leányvállalatok alapítását, illetve részben legalizálták a kisvállalkozási formákat. Részlegesen újjáéledt a lakossági és vállalati kötvénypiac, a kockázatos befektetések támogatására később bankká váló alapokat, pénzügyi szervezeteket hoztak létre. A kompetitív szférában a hazai árakat a versenyár bevezetésével szorosan a világpiaci árak mozgásához igazították. A versenyszférában működő vállalatok új irányítási rendszerének bevezetésével elválasztották egymástól a tulajdonosi és gazdálkodói funkciók nagy részét. 1985-ban az MSZMP utolsó (XIII.) kongresszusa túlértékelte a restrikciós intézkedéseknek a makrogazdasági mutatókra és a külkereskedelem helyzetére gyakorolt látszólag kedvező hatását. Az itt elhatározott gyorsítás néhány év alatt megduplázta a magyar adósságállományt. 1986 végén az MSZMP KB újabb szigorító intézkedések meghozatalára (az import korlátozására, a reálbér és fogyasztás drasztikus csökkentésére, a kétszámjegyű infláció engedélyezésére) kényszerült. Ezzel együtt elvi jóváhagyást kapott a kétszintű bankrendszerre való áttérés, az új adórendszer bevezetése. Az újabb IMF hitelek ára a gazdaság intézményrendszerének látványos átalakítása és liberalizálása lett. 1987-88-ban sorra születtek a piacgazdaság intézményi feltételeit előkészítő jogszabályok, így a magánszemélyek jövedelemadójáról, az általános forgalmi adóról, a gazdasági társaságokról, a vállalkozási nyereségadóról, a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseiről szóló törvények. 1989-ben megtörtént a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciára és a piacgazdaságra való békés átmenet. | ||
Tevékenységek | ||
| ||
Követelmények | ||
A tananyagot akkor sajátított el, ha képes | ||
|
Önellenőrző tesztek | |||||||||||||
1. Az alábbiakban tényezőket sorolunk fel. Válassza ki ezek közül azokat, amelyek az Ön véleménye szerint hozzájárultak a magyar gazdasági reform 1968 utáni lefékeződéséhez.
![]() | |||||||||||||
2. Rakja időrendi sorrendbe a magyar gazdasági mechanizmus lefékeződését előkészítő, jelző eseményeket. | |||||||||||||
| |||||||||||||
![]() | |||||||||||||
3. Az alábbi feladatban arra vonatkozóan talál állításokat, hogyan reagált az 1973 és 1978 közötti időszakban a tőkés és a magyar gazdaság az első olajáremelésre. Válassza ki a világgazdasági válságra adott jellegzetes piacgazdasági és a szocialista tervgazdasági válaszokat. a) piacgazdasági reagálás, b) tervgazdasági reagálás ![]() | |||||||||||||
4. Párosítsa az alábbi kategóriákat és azok definícióit. Kategóriák: ![]() | |||||||||||||
5. Az 1978/79. évi gazdaságpolitikai fordulattal kapcsolatos állításokat olvashat az alábbi feladatban. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak ezek az állítások.
![]() |