KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: I. modul: A magyar gazdaság az 1920-as években

3. lecke: A magyar autonóm vámtarifa és a reálgazdaság helyzete

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. (Tk. 42-50. o.)

Összefoglalás: A magyar reálgazdaság nehezen tért magához a háború okozta kábulatból. Az I. világháború alatt minden hadviselő országban bevezetett kötött gazdálkodás intézményeit Nyugaton az 1920-as évek elején felszámolták, Magyarországon azonban a kényszerrendszabályok jó része a stabilizációig érvényben maradt. Az OMM idején Magyarország a vámunió miatt az önálló vámvédelem eszközével nem élhetett. Az új, 1925-ben bevezetett autonóm magyar vámtarifa az iparnak nyújtott protekcionista vámvédelmet, amit - hosszas vita után - az agrárius körök is respektáltak. A magyar vámtarifa elsősorban a textilipart védte a külföldi versenytársaktól, ezért az 1920-as évek második felében meginduló konjunktúra elsősorban ennek az ágazatnak a kibocsátását emelte.

TevékenységekKövetelmények
Vizsgálja meg a 42. oldalakon található, a legfontosabb mezőgazdasági termények termelését a háború utáni években bemutató táblázatot. Ne feledje, hogy Magyarország a két világháború között alapvetően még mindig agrárország volt.Ha a táblázatokból helyes következtetéseket von le, akkor érzékelni fogja, hogy a magyar gazdaság vezető ágazata, a mezőgazdaság kritikus helyzetbe került az I. világháború utáni években.
Az 5.2. pont olvasása során arra fordítson figyelmet, hogy az OMM felbomlása után Magyarországnak lehetősége nyílt autonóm vámtarifa felállítására. Vegye figyelembe, hogy az I. világháború után nem csak Magyarországon, hanem szerte egész Európában a korábbi liberális kereskedelempolitikát protekcionista elzárkózás váltotta fel.A fejezet lényegét akkor értette meg, ha világos lesz Ön számára, hogy a különféle alapelveken felépülő vámrendszer mindig megfelel bizonyos gazdasági tényezők érdekeinek, illetve sérti más csoportok érdekeit.
Tanulmányozza az 1925. január 1-jén életbe léptetett új vámtarifa legfontosabb jellegzetességeit. Vesse össze az OMM (közös) vámtarifájával és mutassa ki a különbségeket.Látnia kell, hogy az új vámtarifa a korábbihoz képest lényegesen magasabb vámvédelmet nyújtott és sokkal több tételt tartalmazott, mint a korábbi. Különösen nőttek a textilipari cikkek behozatali vámok, nem véletlen tehát, hogy az 1920-as években leginkább a textilipar fejlődött Magyarországon.
Az infláció és a stabilizáció mellett a gazdaság helyreállítása szempontjából az 1920-as években végrehajtott földosztásnak volt kitüntetett szerepe.Csak akkor léphet tovább, ha világosan látja az utódállamokban végrehajtott és a Nagyatádi-Szabó István nevével fémjelzett földosztás alapvető különbségeit és a magyarországi földosztás legfőbb céljait, eredményeit.
Önellenőrző tesztek
1. Az I. világháború alatt Európa összes hadviselő országában kötött gazdálkodást vezettek be, amelynek számos elemét még a háború befejezését követő néhány évben is fenntartották. Az alább felsorolt elemek közül válassza ki azokat, amelyek nem jellemzőek a kötött gazdálkodásra.
a) Liberális külkereskedelem
b) Az árakat központilag szabályozzák
c) A pénz közvetlenül kapcsolatban áll az arannyal
d) Kötött a devizagazdálkodás
e) A legfontosabb nyersanyagot adagolják
2. Az alábbiakban az új magyar vámrendszer kidolgozásával kapcsolatos állításokat sorolunk fel. Döntse el az állításokról, hogy azok igazak vagy hamisak.
a) Magyarország az OMM felbomlása után rögtön azonnal saját vámhatárt állított fel és védővámokat alkalmazott.
b) Amikor a trianoni határok véglegesekké és visszavonhatatlanokká váltak, hazánk az új autonóm vámtarifa felállításáig az 1907-es monarchiabeli vámtarifákat alkalmazta.
c) A trianoni békeszerződésnek voltak a magyarországi vámokkal kapcsolatos kikötései is.
d) Az 1907-es (és néhány évig az I. világháború után is alkalmazott) vámok kevés kivételtől eltekintve értékvámok voltak.
e) 1920 nyarától egységes vámfelpénzekkel őrizték meg a vámok reálértékét.

3. Ez a feladat az 1920-as évek első felében végrehajtott magyar földreformmal kapcsolatos.

Kinek a nevéhez fűződik az 1920-as évek földreformja?
a) Nagyatádi-Szabó István
b) Rubinek Gyula
c) Kerék Mihály
Az utódállamok közül melyik két államban nem kellett a kiosztott földért fizetni?
a) Magyarország
b) Lettország és Észtország
c) Csehszlovákia
Mikor állapították meg a magyar földreform során kiosztott földért fizetendő kártérítés összegét?
a) 1923
b) 1926
c) 1928
Mennyi volt aranykoronánként a kiosztott földekért fizetendő megváltás összege pengőben?
a) 60
b) 80
c) 100