KURZUS: Gazdaságtörténet

MODUL: VII. modul: Az új gazdasági mechanizmustól a rendszer bukásáig

17. lecke: Az új gazdasági mechanizmus bevezetése

Tananyag: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest, 2006. 413-430. o.

Összefoglalás: A nemzetközi és a belpolitika helyzet az 1960-as évek elején tette lehetővé illetve kényszerítette ki ismét a gazdaságirányítás felülvizsgálatára irányuló elméleti munka újraindítását. Az Államgazdasági Bizottság 1964. június 21-i ülésén megszületett a döntés, miszerint "gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek jobb megalapozása és eredményes végrehajtása érdekében" meg kell kezdeni a gazdasági vezetés "átfogó felülvizsgálatát". A munkabizottságok a magyar gazdaság helyzetének kritikai elemzése alapján 1965 nyarára állították össze a reform alapkoncepcióját, amit az MSZMP KB 1965. novemberi ülése megtárgyalt és elfogadott. A reform részletes irányelveit ezt követően dolgozták ki, amit a KB 1966. májusi ülése emelt határozattá. Az új gazdasági mechanizmust - számos előkészítő lépés és a jogszabályok tömegének megváltoztatása után - 1968. január 1-jén vezették be Magyarországon. A Magyarországon 1968. január 1-jén bevezetett új gazdaságirányítási rendszerben megszűnt az éves és ötéves tervek vállalati szintű lebontása, a gazdálkodó szervezetek az irányító hatóságoktól kötelező utasítást nem kaptak. A vállalatokat ebben a rendszerben a terv teljesítésére közvetett gazdasági szabályozóeszközök (ár, adó, támogatás, hitel, kamatfeltételek stb.) előírásával ösztönözték. A rendszer központi eleme a vállalati nyereségérdekeltség lett. Az állam úgy igyekezett megszabni a közvetett gazdasági szabályozóeszközöket, hogy az a vállalatokat a nyereségérdekeltség révén a népgazdasági célok teljesítésében, végső soron tehát az éves és középtávú tervek végrehajtásában tegye érdekeltté. A valóságban a rendkívül bonyolult, szövevényes, nem egyszer év közben is változtatott (sokszor nem is normatív) gazdasági szabályozók mellett az államnak ebben a szisztémában is számos eszköz maradt a kezében arra, hogy a vállalatokat operatív módon irányítsa. Ha a közvetett szabályozó eszközök hatástalannak bizonyultak (és ez viszonylag gyakran fordult elő), akkor nagyon hamar feléledtek a régi reflexek és a vállalatokat utasították a szükségesnek ítélt termelési és gazdasági döntések meghozatalára. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése természetesen bizonyos előre nem látható kockázattal járt, ezért a politika a lehető legnagyobb biztonságra törekedve számtalan eszköz segítségével igyekezett megakadályozni az árak esetleges elszabadulását, a munkanélküliséget, a vállalatok és a munkavállalók jövedelmi viszonyainak túlzott mértékű differenciálódását, a gazdálkodó szervezetek tömeges csődjét. A magyar reform változatlanul hagyta a politikai és gazdasági intézményrendszert. A reform bevezetése után érintetlen tabutéma maradt a magyar gazdaságpolitika is. Prioritásait, irányvonalát, gazdaságfejlesztési stratégiáját, szerkezetét nem lehetett megkérdőjelezni. A magyar gazdaság külgazdasági orientációjának megváltoztatása, a nyugati pénzügyi intézményekhez való csatlakozás, az ország KGST tagsága, a Szovjetunióhoz fűződő különleges külgazdasági kapcsolatok vagy fel sem merültek, vagy (mint pl. Magyarország IMF és a Világbanki tagsága) elvetéltek.

Tevékenységek
  • Tanulmányozza a magyar és a környező szocialista országok gazdasági mechanizmusának megreformálásával foglalkozó elméleti szakértők munkásságát.
  • Ismerje meg Liska Tibor 1963-ban a Közgazdasági Szemlében kifejtett reformgondolatait.
  • Tanulmányozza az 1968. január 1-jén bevezetett új gazdasági mechanizmus menetrendjét és legfontosabb jellemzőit.
  • Vizsgálja meg a magyar gazdasági reform első néhány évének tapasztalatait.
Követelmények

A tananyagot akkor sajátított el, ha képes

  • felsorolni a fontosabb kelet-európai reformközgazdászok neveit, fontosabb munkáit, elméleti tételeit.
  • Liska Tibornak a szocializmusbeli árrendszer megreformálására vonatkozó javaslatait helyesen értékelni
  • az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos legfontosabb testületi döntések, események időrendi sorrendjének helyes megállapítására, illetve az indirekt irányítási rendszer jellemzőinek kiválasztására
  • a reform bevezetését követő változások értékelésére és jellemzőinek kiválasztására
Önellenőrző tesztek
1. Az 1956 utáni kelet-európai reformközgazdászokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazza az alábbi feladatsor. Párosítsa a reformközgazdászokat a rájuk jellemző állításokkal.

a) Ota Sik
b) Włodzimierz Brus
c) Antal László
d) Nyers Rezső
e) Péter György
f) Liska Tibor

1. a magyar gazdasági mechanizmus "atyja"

2. a KSH elnöke, aki már az 1957-es gazdasági reformkoncepció kidolgozásakor is jelentős szerepet vállalt

3. CSKP KB-tag, egyetemi tanár, a Közgazdasági Intézet igazgatója

4. eredeti nézeteiről híres magyar közgazdász, "Kritika és koncepció. Tézisek a gazdasági mechanizmus reformjához" című tanulmánya nagy vitát váltott ki

5. egyik munkájában azt írta, hogy a gazdasági reformokat általában a kényszer és nem a kedvező lehetőség váltja

6. A szocialista gazdaság működésének általános problémái című műve 1967-ben magyarul is megjelent

2. Liska Tibornak a szocialista árrendszerre vonatkozó reformjavaslataival kapcsolatos állításairól döntse el, hogy igazak vagy hamisak.
a) Liska szerint a szocialista társadalom nem árutermelő társadalom.
b) A kétszintű árrendszer a szocializmus gyakorlatában azt jelentette, hogy a termelői és fogyasztói, belső és külső árakat mesterségesen elválasztották egymástól.
c) Liska azt javasolta, hogy a belső árakat fokozatosan közelítsék a világpiaci árakhoz.
d) Liska bírálta a direkt típusú irányítási rendszer egyes elemeit, de alapelveinek megváltoztatását nem tartotta időszerűnek.
e) Liska már 1963-ban felvetette később részletesen is kidolgozott szocialista vállalkozás elméletét.

3. Állítsa időrendi sorrendbe az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos testületi döntéseket.

a)A kormány kijelöli az egyes ágazati és funkcionális minisztériumok, országos hatáskörű szervek teendőit a reformmal kapcsolatban
b)Az MSZMP KB megtárgyalja és elfogadja a reform alapelveit
c)Az Államgazdasági Bizottság Nyers Rezsőt, Friss Istvánt és Párdi Imrét bízza meg a reformkoncepció alapelveinek kidolgozásával
d)Az elvek, módszerek, koncepciók, szabályok, intézkedések végleges jogszabályi formában történő öntése
e)Az MSZMP KB dönt a reform bevezetésének időpontjáról
f)Nyers Rezső szűk körű szakértői testületet szervez maga körül a reformmunkálatok megindítása érdekében
 

1.
2.
3.
4.
5.
6.


4. Válassza ki az alábbi felsorolások közül, hogy melyek jellemzőek a direkt és melyek az indirekt típusú irányítási rendszerre.

a) Direkt típusú irányítás jellemzője,
b) Indirekt típusú irányítás jellemzője

1. A vállalatokat az állam közvetett gazdasági szabályozóeszközökkel irányítja.

2. Tervlebontás van, a vállalatok kötelező feladatokat kapnak.

3. Az éves terv szerepe jelentősebb, mint a középtávú terveké.

4. Az anyagok, energia stb. zöme központi gazdálkodás alá tartozik.

5. Megnő a szerepe a szállítási szerződéseknek.

6. Az éves és középtávú tervek csak a minisztériumokra tartalmaznak kötelező előírásokat.

7. Az MSZMP KB apparátusában megszűnnek a kifejezetten ágazati jellegű osztályok.

8. Az árak egy részét nem határozzák meg központilag.

9. A rendszer központi eleme a vállalati nyereség.

10. A vállalatok az adózott nyereségből részesedési, fejlesztési és tartalékalapokat képeznek.

11. A vállalati tervfeladatokat naturális mutatószámokkal írják elő.

12. Egységes devizaszorzók léteznek.