KURZUS: Mikroökonómia

MODUL: V. modul: Tényezőpiacok

16. lecke: Az optimális munkavállalói döntés

Tanulási útmutató

A 16. leckéhez tartozó tananyagot a Tk. 6. A háztartások tényezőpiaci magatartása című fejezetének 6.1. Fogyasztók a munkapiacon című alfejezetében találja (91-97. o.). Először olvassa el a tankönyv kijelölt részét, majd végezze el a tevékenységeket, végül oldja meg az önellenőrző feladatokat! A tevékenységek elvégzése során térjen vissza a tankönyv adott tevékenységhez kapcsolódó részére, szükség esetén olvassa el azt újra! Fontos, hogy mindig dolgozza fel a Módszertani segédlet adott tevékenységnél hivatkozott részét! A tevékenységek elvégzéséhez a feladatgyűjteményre (továbbiakban: Fgy.) és a jegyzetfüzetére is szüksége lesz! Figyelem! A Tk. 95. oldalán található 6.6. ábra hibás, ráadásul olyan anyagrész ismerete szükséges annak megértéséhez, amelyet mi kihagytunk a távoktatásos tananyagból. Röviden összefoglalva, leegyszerűsítve és tisztázva a problémás 95. oldal tartalmát, a következőket ajánljuk megjegyezni. (Természetesen az alábbi pontokban megfogalmazott ismereteket csak akkor fogja tudni tökéletesen értelmezni, ha előbb a leckéhez kapcsolódó tananyagot a könyvből már elolvasta.)

1.Tegyük fel, hogy egy munkavállaló egységnyi munkáért, mondjuk egy munkaóráért járó bére emelkedik. Mivel a szabadidő alternatív költsége - vagyis az órabér (vagy az azon megvásárolható termékek, az ún. bérjavak mennyisége), amelytől elesik, ha egy újabb óra munka helyett inkább a szabadidőt választja - most magasabb, ezért ez munkavállalónkat arra ösztönzi, hogy többet dolgozzon, vagyis növelje munkakínálatát. Ezt a hívjuk helyettesítési hatásnak.
2.Csakhogy az órabér emelkedése - változatlan munkakínálat mellett is - növeli a munkavállaló jövedelmét. Visszaemlékezve a második modulban tanultakra tudjuk, hogy normál jószág esetén a jövedelem emelkedése növeli az adott jószág keresletét. Ha a szabadidő normál jószág - márpedig ezt joggal feltételezhetjük -, akkor egyre magasabb jövedelem esetén egyre nagyobb lesz a szabadidő iránti igényünk, ezért munkaidőnket vagyis munkakínálatunkat csökkentjük. Ez az órabér emelkedésének munkakínálatra gyakorolt jövedelmi hatása.
3.Az órabér emelkedésének helyettesítési és jövedelmi hatása tehát pontosan ellentétes irányú változást idéz elő a munkakínálatban. A helyettesítési hatás növeli, a jövedelmi csökkenti a munkakínálatot. Azt, hogy a munkakínálat végső soron nő vagy csökken, nyilván az dönti el, hogy a két hatás közül melyik az erősebb. Amíg az órabér viszonylag alacsony, addig általában a bérnövekedés helyettesítési hatása a domináns. Egy megfelelően magas bérszint esetén azonban elképzelhető, hogy a jövedelmi hatás már túlkompenzálja a helyettesítésit, s a növekvő órabér ellenére a munkakínálat visszaesik, vagyis az egyéni munkakínálati függvény visszahajlik, ahogy az a Tk. 97. oldalán található 6.7. ábrán is látszik. A munkakínálati görbe ilyen alakja számos példával támasztható alá, hiszen a tapasztalatok is általában azt mutatják, hogy karrierjük csúcsa felé közeledve, megfelelően magas jövedelem elérése után az emberek számára egyre inkább a család, az utazás, a kikapcsolódás, vagyis a szabadidős tevékenységek kerülnek előtérbe, mint a többletmunkával megszerezhető pótlólagos jövedelem.
Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Definícióik, képleteik és ábráik alapján jegyezze meg a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmak jellemzőit: a háztartások tényezőkínálatának végső célja, bérjavak, a fogyasztó életminősége, az életminőség közömbösségi görbéje, a szabadidő alternatív költsége, az életminőség költségvetési egyenese, az optimális szabadidő-bérjószág kombináció, az életminőség költségvetési korlátja és a munkavállaló optimális választása nem munkából származó jövedelem esetén, egyéni munkakínálati függvény!
  • Tekintse át újra a Tk. 92. oldalán , valamint a Módszertani segédlet 53. és 58-59. oldalán az életminőség közömbösségi görbéiről, illetve azok ábrázolásáról szóló részt, majd oldja meg a Módszertani segédlet példatár részében található 2. feladat a) és b) részét (112-113. oldal)! (A megoldásokat közvetlenül a feladat kérdései után találja!)
  • Tekintse át újra a Tk. 93. oldalán , valamint a Módszertani segédlet 21-22. oldalán az életminőség költségvetési egyeneséről, képletének levezetéséről, illetve annak ábrázolásáról szóló részt, majd oldja meg a Módszertani segédlet példatár részében található 2. feladat c) részét (112-113. oldal)! (A megoldásokat közvetlenül a feladat kérdései után találja!)
  • Tekintse át újra a Tk. 94. oldalán a munkavállaló optimális választásáról, illetve annak ábrázolásáról szóló részt, valamint a Módszertani segédlet adott órabér mellett maximális hasznosságot (életminőséget) biztosító napi munkaidő meghatározásával foglalkozó részét (92-93. oldal), majd oldja meg a Módszertani segédlet példatár részében található 2. feladat d) részét (112-114. oldal)! (A megoldásokat közvetlenül a feladat kérdései után találja!)
  • A Tk. 94-95. oldalán nézze át újra, hogyan módosítja az életminőség költségvetési egyenesét, illetve annak képletét és ábráját, valamint a munkavállaló optimális választását a nem munkából származó jövedelem megjelenése, majd oldja meg a Módszertani segédlet példatár részében található 2. feladat e) és f) részét (112-116. oldal)! (A megoldásokat közvetlenül a feladat kérdései után találja!)
  • A Tk. 96-97. oldala, valamint az ott található 6.7. ábra alapján nézze át figyelmesen az egyéni munkakínálati függvény levezetéséről szóló részt és jegyezze meg a lecke tanulási útmutatójában pontokba foglalt ismereteket! Oldja meg a Fgy. 66. oldalán található 11. feladatot! További gyakorlás és az összefüggések még jobb megértése céljából rendeljen a 6.7. ábra bal oldali koordináta-rendszerében található optimális választási pontokhoz szabadidő és bérjószág értékeket, a költségvetési egyenesekhez pedig ezekkel konzisztens órabéreket, majd ezek alapján határozza meg az egyéni munkakínálati függvény pontjainak koordinátáit!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • jellemzőket, formulákat és ábrákat rendelni a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmakhoz és/vagy jellemzőik, formuláik és ábráik alapján felismerni azokat: a háztartások tényezőkínálatának végső célja, bérjavak, a fogyasztó életminősége, az életminőség közömbösségi görbéje, a szabadidő alternatív költsége, az életminőség költségvetési egyenese, az optimális szabadidő-bérjószág kombináció, az életminőség költségvetési korlátja és a munkavállaló optimális választása nem munkából származó jövedelem esetén, egyéni munkakínálati függvény;
  • kiszámítani egy képlettel megadott életminőség hasznossági függvény adott hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbéinek pontjait, majd azt egy táblázata beírni, illetve ábrát rendelni az adott hasznossági függvényhez tartozó életminőség közömbösségi térképhez (mintapélda a második tevékenységnél);
  • több lehetőség közül kiválasztani az életminőség költségvetési egyenes helyes képletét különböző órabérek esetén, ábrát rendelni a megadott órabérekhez tartozó költségvetési egyenesekhez vagy ábra alapján felismerni azokat (mintapélda a harmadik tevékenységnél);
  • ábra alapján felismerni illetve képlettel megadott életminőség hasznossági függvény és különböző órabérek esetén számszerűen meghatározni a munkavállaló optimális szabadidő-bérjószág kombinációját és adott órabér melletti egyéni munkakínálatát (mintapélda a negyedik tevékenységnél);
  • több lehetőség közül kiválasztani az életminőség költségvetési egyenes helyes képletét adott órabér(ek) és nem munkából származó jövedelem esetén, ábrát rendelni az adott órabérhez tartozó költségvetési egyeneshez vagy ábra alapján felismerni azt, valamint ábra alapján felismerni, illetve számszerűen meghatározni a munkavállaló optimális szabadidő-bérjószág kombinációját és adott órabér melletti egyéni munkakínálatát ilyen helyzetben is (mintapélda az ötödik tevékenységnél);
  • a munkavállaló különböző órabérek melletti optimális választásait bemutató koordináta rendszer, illetve az optimális választásokhoz tartozó szabadidő és bérjószág kombinációk ismeretében számszerűen meghatározni az egyéni munkakínálati függvény pontjait, felismerni annak ábráját (mintapéldák lásd a lecke utolsó tevékenységénél), valamint megállapítani az egyéni munkakínálati függvénnyel kapcsolatosan megfogalmazott állítások helyességét vagy helytelenségét!
Önellenőrző feladatok
1. Helyettesítse az alábbi mondatrészeket a mondatokba! Írja a mezőkbe a megfelelő mondatrész sorszámát!

1 életminőség közömbösségi görbe
2 életminőség költségvetési egyenes
3 bérjószág vagy bérjavak
4 órabér
5 egyéni munkakínálat

Egy órányi szabadidő alternatív költsége a(z) .

A(z) a szabadidő és a bérjavak azon kombinációi, amelyeket a fogyasztó adott munkabér (órabér) mellett megszerezhet.

A(z) általában a munkabér növekedésével egy darabig nő, majd ezt követően csökken.

2. Egy munkavállaló számára a szabadidő és a bérjavak együttes hasznosságát az U(sz,j)=ln(sz8)+lnj függvény írja le, ahol sz a napi szabadidő mennyisége órákban, 8<sz24 , j pedig a napi bérjövedelemből megvásárolható fogyasztási javak mennyiségét jelöli. A munkavállaló számára felkínált órabér 1000 Ft.

A munkavállaló életminőség költségvetési egyenesének egyenlete
j=24sz ;
j=240001000sz ;
j=26000sz ;
j= e 1000 / sz8 .
Az alábbiak közül melyik ábra mutatja a munkavállaló egy életminőség közömbösségi görbéjét? (A kérdés megválaszolásához készítse el mondjuk az U = 10 hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbe pontjait tartalmazó táblázatot és néhány pontja segítségével ábrázolja azt!)

1. ábra;
2. ábra;
3. ábra;
4. ábra.
Határozza meg a fenti hasznossági függvénnyel rendelkező munkavállaló optimális napi szabadidő és bérjószág kombinációját, ha a számára felkínált órabér 1000 Ft! Mekkora lesz ekkor a napi munkakínálata? A kapott eredményeket az alábbi mezőkbe írja be!

optimális napi szabadidő (óra)
optimális napi bérjavak (Ft)
napi munkakínálat (óra)

Tegyük fel, hogy munkavállalónk új lakásba költözik, régi lakását pedig kiadja napi 2000 Ft-ért. Emellett még mindig régi munkáját végzi óránként 1000 Ft-ért. Az alábbi ábrák közül melyik mutatja a munkavállaló életminőség költségvetési egyenesét ilyen feltételek mellett?

1. ábra;
2. ábra;
3. ábra;
4. ábra.
Határozza meg újra munkavállalónk optimális napi szabadidő és bérjószág kombinációját, úgy hogy most már a napi 2000 Ft-os bérleti díjat is figyelembe veszi! Mekkora lesz most a napi munkakínálata? A kapott eredményeket az alábbi táblázat megfelelő cellájába írja be!
optimális napi szabadidő (óra)
optimális napi bérjövedelm (Ft)
optimális napi összes tényezőjövedelem
napi munkakínálat (óra)
3. Az alábbi táblázat első két oszlopa egy munkavállaló optimális napi szabadidejét mutatja különböző órabérek esetén. Határozza meg az egyes órabérekhez tartozó napi munkakínálatot órában, valamint a napi fizetés nagyságát! Töltse ki a táblázat harmadik és negyedik oszlopát!
órabér (Ft/óra)optimális napi szabadidő (óra)napi munkaidő (óra)napi bérjavak (Ft)
100016
130014
200012
320013
390014
450015
Válassza ki az alábbi ábrák közül a fenti munkavállaló egyéni (napi) munkakínálati függvényének diagramját!

1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra