KURZUS: Mikroökonómia

MODUL: II. modul: Fogyasztáselmélet

II. modulzáró teszt

1. Egy fogyasztó x és y termék fogyasztására összesen 10.000 Ft-ot szán. Az x termék kezdetben 2.500, az y pedig 2.000 Ft-ba kerül. Az x termék ára azután megnő 3.000 Ft-ra, s fogyasztónk is növeli a két termékre szánt jövedelmét 2.000 Ft-tal. Az y termék ára végig változatlan marad. Az alábbi ábrák kék színnel a kezdeti, pirossal a változások utáni költségvetési egyenes diagramját mutatják. Válassza ki a helyes ábrát!

1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
A fogyasztó x és y termékre vonatkozó preferenciarendszerét az U(x,y)= x 0,75 y 0,25 hasznossági függvénnyel jellemezhetjük. Jegyzetfüzetében határozza meg mondjuk az U 0 =1,8 ; az U 1 =2,5 és az U 2 =3,2 hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbék néhány pontját, s ábrázolja ezeket a közömbösségi görbéket! Ezek után válassza ki, hogy az alábbi ábrák közül melyik mutatja fogyasztónk közömbösségi térképét!

1. ábra
2. ábra
3. ábra
4. ábra
A fenti fogyasztó számára...
az x és y termékek tökéletesen kiegészítik egymást.
az x és y termékek tökéletesen helyettesítik egymást.
az x és y termékek egymást korlátozottan helyettesítik.
az y termék káros jószág.

2. Tételezzük fel, hogy az előbbi fogyasztó - akinek x és y termékre vonatkozó hasznossági függvénye U(x,y)= x 0,75 y 0,25 alakú - az első tesztkérdésnek megfelelően 12000 Ft jövedelmet szán a két termék fogyasztására. A termékek árai: p x =3000 és p y =2000 .

Az alábbi állítások közül válassza ki az igazakat!
A fogyasztó x termékre vonatkozó határhaszon-függvénye M U x =0,25 ( y x ) 0,75 .
A fogyasztó y termékre vonatkozó határhaszon-függvénye M U y =0,25 ( x y ) 0,75 .
A fogyasztó helyettesítési határrátája MRS=3 y x .
Móricka költségvetési egyenesének meredeksége (abszolút értékben) 3.
Határozza meg a fogyasztó optimális választását és az általa elérhető maximális hasznossági szintet! (Törtek esetén az eredményeket két tizedesjegyre kerekítve írja be az alábbi üres helyekre!)

az x termék optimális mennyisége, xopt =
az y termék optimális mennyisége, yopt =
az elérhető maximális hasznosság, Umax =

3. Térjünk vissza ismét az U(x,y)= x 0,75 y 0,25 hasznossági függvénnyel jellemezhető preferenciarendszerű fogyasztónkhoz!

Elsőként tegyük fel, hogy a fogyasztó két termékre költhető pénzmennyisége bármekkora lehet! (A termékek ára továbbra is p x =3000 és p y =2000 .) Határozza meg a fogyasztó ICC-jének és x termékre vonatkozó Engel-görbéjének egyenletét, majd a képlet alapján határozza meg a kereslet jövedelemrugalmasságát az Engel-görbe több pontjában is!

Másodszor azt tételezzük fel, hogy 12.000 Ft-os jövedelem és py = 2000 Ft mellett az x termék ára változik! Hogyan változik a fogyasztó x termék iránti kereslete az ár függvényében, vagyis határozza meg a fogyasztó x termékre vonatkozó keresleti függvényét! A keresleti függvény formulájának ismeretében számítsa ki a kereslet árrugalmasságát a keresleti függvény több pontjában is!

Mindezek után döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
A fogyasztó jövedelem-fogyasztási görbéjének egyenlete p x =3000 és p y =2000 árak esetén y=0,5x .
A fogyasztó Engel-görbéjének egyenlete a megadott termékárak esetén x= I 3000 .
A fogyasztó keresletének jövedelemrugalmassága alapján állíthatjuk, hogy a fogyasztó két termékre szánt jövedelmét a duplájára növelve az x termék fogyasztása is a kétszeresére nő.
Fogyasztónk keresleti függvényének képlete a megadott I és py mellett x= 9000 p x .
A fogyasztó keresletének árrugalmassága a keresleti függvény teljes értelmezési tartományán azonos.

4. Egy bizonyos energiaital átlagos fogyasztójának egyéni keresletét mutatja az alábbi táblázat néhány kitüntetett ár esetén.

ár (Ft)mennyiség (palack)
3501
2702
2203
1804
1505
1206
907
Határozza meg a piaci kereslet nagyságát az egyes árak esetén, ha a termék célpiaca 1000 főből áll.
ár (Ft)piaci kereslet (palack)
350
270
220
180
150
120
90
Az energiaital egységára jelenleg 180 Ft. A forgalmazó az ár 30 Ft-tal történő csökkentésének árbevételre gyakorolt hatását vizsgálja. A középponti (ívrugalmassági) formula segítségével számítsa ki a piaci kereslet árrugalmasságát a 180 és a 150 Ft-os árak között, majd döntse el, hogy az alábbi állítás melyik kategóriába sorolható!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A kereslet árrugalmas, ezért az ár csökkentése nem növeli a termékből származó összes bevételt.
ABCDE