MODUL: IV. modul: Piaci szerkezetek
15. lecke: Duopólium modellek és monopolisztikus verseny
| Tanulási útmutató |
A 15. leckéhez tartozó tananyagot a Tk. 10.4., 10.5. és 10.6. alfejezeteiben találja (188-203. o.). Először olvassa el a tankönyv kijelölt részét, majd végezze el a tevékenységeket, végül oldja meg az önellenőrző feladatokat! A tevékenységek elvégzése során térjen vissza a tankönyv adott tevékenységhez kapcsolódó részére, szükség esetén olvassa el azt újra! A tevékenységek elvégzéséhez a feladatgyűjteményre (továbbiakban: Fgy.) és a jegyzetfüzetére is szüksége lesz, ezeket is készítse elő! A Bertrand-duopólium modellje számítási feladatban nem fog szerepelni! |
Tevékenységek |
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. |
- Definícióik, képleteik és ábráik alapján jegyezze meg a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmak jellemzőit: oligopólium, monopolisztikus verseny, duopólium, Cournot-duopólium (feltételrendszere) (ejtsd: kurnó), reakciógörbe, Cournot-féle egyensúlyi pont, szerződési görbe a Cournot-duopóliumnál megegyezés (kartell) esetén, Stackelberg-duopólium (feltételrendszere), vezető és követő vállalat, Bertrand-duopólium (feltételrendszere), a Bertrand-duopólium egyensúlya, a monopolisztikus verseny feltételrendszere, szimmetria és aszimmetria keresleti görbék, rövid és hosszú távú egyensúly a monopolisztikus verseny modelljében!
- Mondjon példát olyan piacokra, amelyek a Cournot-, a Stackelberg-, a Bertrtand-modellel, illetve a monopolisztikus verseny modelljével jellemezhetők! Mondjon példát a Cournot-modell kapcsán bemutatott vállalatok közötti megegyezésre is!
- A Tk. 189-192. oldala alapján nézze át figyelmesen az egyes vállalatok reakciófüggvényeinek és az egyensúly kialakulásának ábrázolását Cournot-duopólium esetén és készítsen saját ábrákat! Ezt követően oldja meg a Fgy. 59. oldalán található 22. feladatot!
- A Tk. 192-193. oldalán bemutatott levezetés mintájára önállóan fejezze ki a Cournot-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, valamint kibocsátásuk nagyságát, ha a piaci keresleti függvény alakú, ahol P a termék keresleti ára, Q termék összpiaci mennyisége. , ahol q1 az 1. vállalat kibocsátása, q2 pedig a 2. vállalat kibocsátása. Az egyes vállalatok összköltségfüggvényére alkalmazza a TC1 és TC2 jelölést! Mindezek után oldja meg a Fgy. 57. oldalán található 17. feladat a) részét (itt használja fel azt az összefüggést, hogy ha AC konstans, akkor megegyezik MC-vel!), és az 59. oldalon található 21. feladat ugyancsak a) kérdését!
- A Tk. 195. oldalán bemutatott levezetés mintájára önállóan fejezze ki a Stackelberg-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, valamint kibocsátásuk nagyságát, ha a piaci keresleti függvény alakú, ahol P a termék keresleti ára, Q termék összpiaci mennyisége. , ahol q1 a vezető vállalat kibocsátása, q2 pedig a követő vállalat kibocsátása. Az egyes vállalatok összköltségfüggvényére alkalmazza a TC1 és TC2 jelölést! Mindezek után oldja meg a Fgy. 57. oldalán található 17. feladat b) részét (itt használja fel azt az összefüggést, hogy ha AC konstans, akkor megegyezik MC-vel!), és az 59. oldalon található 21. feladat ugyancsak b) kérdését!
- A Tk. 197-199. oldalán bemutatott algebrai levezetések és ábrák alapján jól jegyezze meg a monopólium, a tökéletes verseny, illetve az egyes duopol-struktúrák esetén kialakuló termelési nagyságok és árak egymáshoz való viszonyát!
- A Tk. 201-203. oldalán tekintse át újra a monopolisztikus verseny rövid és hosszú távú egyensúlyi helyzetét, illetve annak kialakulási folyamatát, majd oldja meg a Fgy. 59. oldalán található 23-24. feladatokat, valamint a 60. oldal 25. feladatát!
|
Követelmények |
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes |
- jellemzőket, formulákat és ábrákat rendelni a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmakhoz és/vagy jellemzőik, formuláik és ábráik alapján felismerni azokat: oligopólium, monopolisztikus verseny, duopólium, Cournot-duopólium (feltételrendszere) (ejtsd: kurnó), reakciógörbe, Cournot-féle egyensúlyi pont, szerződési görbe a Cournot-duopóliumnál megegyezés (kartell) esetén, Stackelberg-duopólium (feltételrendszere), vezető és követő vállalat, Bertrand-duopólium (feltételrendszere), a Bertrand-duopólium egyensúlya, a monopolisztikus verseny feltételrendszere, szimmetria és aszimmetria keresleti görbék, rövid és hosszú távú egyensúly a monopolisztikus verseny modelljében;
- példákat rendelni a következő alapfogalmakhoz vagy példák alapján felismerni azokat: Cournot-duopólium, Cournot-duopólium megegyezéssel (kartell), Stackelberg-duopólium, Bertrtand-duopólium, illetve monopolisztikus verseny;
- ábra vagy szöveges meghatározások alapján felismerni az egyes vállalatok reakciófüggvényeit, azok nevezetes pontjait és az egyensúlyi pontot Cournot-duopólium esetén, illetve azokat hozzárendelni szöveges meghatározásokhoz;
- formulával megadott piaci keresleti és vállalati költségfüggvény esetén képlettel meghatározni egy Cournot-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, majd több lehetőség közül kiválasztani a helyeset, illetve kiszámítani az egyes vállalatok kibocsátását, profitját, valamint a piaci árat és mennyiséget egyensúly esetén (mintapéldák a negyedik tevékenységnél);
- formulával megadott piaci keresleti és vállalati költségfüggvény esetén képlettel meghatározni egy Stackelberg-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, majd több lehetőség közül kiválasztani a helyeset, illetve kiszámítani az egyes vállalatok kibocsátását, profitját, valamint a piaci árat és mennyiséget egyensúly esetén (mintapéldák az ötödik tevékenységnél);
- megállapítani a monopólium, a tökéletes verseny, illetve az egyes duopol-struktúrák esetén kialakuló termelési nagyságok és árak egymáshoz való viszonyával kapcsolatban megfogalmazott állítások helyességét vagy helytelenségét;
- kiszámítani egy monopolisztikusan versenyző vállalat profitmaximalizáló kibocsátását és árát, és eldönteni, hogy ez a piaci helyzet rövid és/vagy hosszú távon egyensúlyinak tekinthető-e a vállalat számára;
- egy monopolisztikusan versenyző vállalatra vonatkozó ábrán felismerni a szimmetria és aszimmetria keresleti görbéket, a határbevételi-, valamint határ- és átlagköltség-függvényeket, a vállalat profitmaximalizáló kibocsátását és árát, a vállalat profitjának megfelelő területet, illetve eldönteni, hogy a szituáció megfelel-e a modell rövid és/vagy hosszú távú egyensúlyának.
|
| Önellenőrző feladatok |
1. Egészítse ki az alábbi mondatokat a felsorolt fogalmak valamelyikével. Az üres helyekre a kiválasztott fogalom számjelét írja. Egy helyre csak egy számjelet írhat! |
2. Egy termék piacának kínálati oldalát két vállalat alkotja. Az egyik vállalat fix költséggel és határköltséggel termel. A másik vállalatnál ugyanezek a költségkategóriák: , illetve . A piaci keresleti függvény . (Az alábbi feleletválasztásos és táblázatkitöltős feladatok ehhez a szöveges példához kapcsolódnak!) |
Tételezzük fel, hogy a két vállalat közül egyik sem ismeri a másik reakciófüggvényét, s mindketten azt feltételezik a másikról, hogy annak következő időszaki kibocsátása megegyezik a jelenlegivel. |
Milyen duopol szerkezetről van szó? |
Írja fel az egyes vállalatok reakciófüggvényeinek képletét, számítsa ki egyensúlyi kibocsátásukat, az összpiaci kibocsátást, a piaci árat, valamint az egyes vállalatok profitját, majd a kapott eredményeket írja be az alábbi táblázatba! (Ne használja az ezres helyiértékeket jelző pontokat!) |
Most azt tételezzük fel, hogy az első vállalat ismeri a második vállalat reakciófüggvényét, s optimális kibocsátási nagyságának meghatározáskor eleve figyelembe veszi a másik viselkedését. |
Milyen duopol szerkezetről van szó? |
Számítsa ki most is az egyes vállalatok egyensúlyi kibocsátását, az összpiaci kibocsátást, a piaci árat, valamint az egyes vállalatok profitját, majd a kapott eredményeket írja be az alábbi táblázatba! |
3. Az alábbi ábra egy monopolisztikusan versenyző vállalat szimmetria és aszimmetria keresleti görbéit, határbevételi függvényét, valamint átlag- és határköltség-függvényét mutatja. Rendelje hozzá ezekhez az alábbi ábrán feltüntetett számjeleket! Minden függvényhez csak egy számjelet írhat! |
Döntse el, hogy az alábbi összetett mondatban megfogalmazott állítás melyik kategóriába sorolható! A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük. B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük. C: Az első tagmondat igaz, a második hamis. D: Az első tagmondat hamis, a második igaz. E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis. | A fenti ábrán a monopolisztikus verseny hosszú távú egyensúlya látható, mivel a határköltség-függvény az átlagköltség-függvényt annak minimumpontjában metszi. | |
 |