KURZUS: Mikroökonómia

MODUL: IV. modul: Piaci szerkezetek

15. lecke: Duopólium modellek és monopolisztikus verseny

Tanulási útmutató

A 15. leckéhez tartozó tananyagot a Tk. 10.4., 10.5. és 10.6. alfejezeteiben találja (188-203. o.). Először olvassa el a tankönyv kijelölt részét, majd végezze el a tevékenységeket, végül oldja meg az önellenőrző feladatokat! A tevékenységek elvégzése során térjen vissza a tankönyv adott tevékenységhez kapcsolódó részére, szükség esetén olvassa el azt újra! A tevékenységek elvégzéséhez a feladatgyűjteményre (továbbiakban: Fgy.) és a jegyzetfüzetére is szüksége lesz, ezeket is készítse elő! A Bertrand-duopólium modellje számítási feladatban nem fog szerepelni!

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Definícióik, képleteik és ábráik alapján jegyezze meg a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmak jellemzőit: oligopólium, monopolisztikus verseny, duopólium, Cournot-duopólium (feltételrendszere) (ejtsd: kurnó), reakciógörbe, Cournot-féle egyensúlyi pont, szerződési görbe a Cournot-duopóliumnál megegyezés (kartell) esetén, Stackelberg-duopólium (feltételrendszere), vezető és követő vállalat, Bertrand-duopólium (feltételrendszere), a Bertrand-duopólium egyensúlya, a monopolisztikus verseny feltételrendszere, szimmetria és aszimmetria keresleti görbék, rövid és hosszú távú egyensúly a monopolisztikus verseny modelljében!
  • Mondjon példát olyan piacokra, amelyek a Cournot-, a Stackelberg-, a Bertrtand-modellel, illetve a monopolisztikus verseny modelljével jellemezhetők! Mondjon példát a Cournot-modell kapcsán bemutatott vállalatok közötti megegyezésre is!
  • A Tk. 189-192. oldala alapján nézze át figyelmesen az egyes vállalatok reakciófüggvényeinek és az egyensúly kialakulásának ábrázolását Cournot-duopólium esetén és készítsen saját ábrákat! Ezt követően oldja meg a Fgy. 59. oldalán található 22. feladatot!
  • A Tk. 192-193. oldalán bemutatott levezetés mintájára önállóan fejezze ki a Cournot-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, valamint kibocsátásuk nagyságát, ha a piaci keresleti függvény P=abQ alakú, ahol P a termék keresleti ára, Q termék összpiaci mennyisége. Q= q 1 + q 2 , ahol q1 az 1. vállalat kibocsátása, q2 pedig a 2. vállalat kibocsátása. Az egyes vállalatok összköltségfüggvényére alkalmazza a TC1 és TC2 jelölést! Mindezek után oldja meg a Fgy. 57. oldalán található 17. feladat a) részét (itt használja fel azt az összefüggést, hogy ha AC konstans, akkor megegyezik MC-vel!), és az 59. oldalon található 21. feladat ugyancsak a) kérdését!
  • A Tk. 195. oldalán bemutatott levezetés mintájára önállóan fejezze ki a Stackelberg-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, valamint kibocsátásuk nagyságát, ha a piaci keresleti függvény P=abQ alakú, ahol P a termék keresleti ára, Q termék összpiaci mennyisége. Q= q 1 + q 2 , ahol q1 a vezető vállalat kibocsátása, q2 pedig a követő vállalat kibocsátása. Az egyes vállalatok összköltségfüggvényére alkalmazza a TC1 és TC2 jelölést! Mindezek után oldja meg a Fgy. 57. oldalán található 17. feladat b) részét (itt használja fel azt az összefüggést, hogy ha AC konstans, akkor megegyezik MC-vel!), és az 59. oldalon található 21. feladat ugyancsak b) kérdését!
  • A Tk. 197-199. oldalán bemutatott algebrai levezetések és ábrák alapján jól jegyezze meg a monopólium, a tökéletes verseny, illetve az egyes duopol-struktúrák esetén kialakuló termelési nagyságok és árak egymáshoz való viszonyát!
  • A Tk. 201-203. oldalán tekintse át újra a monopolisztikus verseny rövid és hosszú távú egyensúlyi helyzetét, illetve annak kialakulási folyamatát, majd oldja meg a Fgy. 59. oldalán található 23-24. feladatokat, valamint a 60. oldal 25. feladatát!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • jellemzőket, formulákat és ábrákat rendelni a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmakhoz és/vagy jellemzőik, formuláik és ábráik alapján felismerni azokat: oligopólium, monopolisztikus verseny, duopólium, Cournot-duopólium (feltételrendszere) (ejtsd: kurnó), reakciógörbe, Cournot-féle egyensúlyi pont, szerződési görbe a Cournot-duopóliumnál megegyezés (kartell) esetén, Stackelberg-duopólium (feltételrendszere), vezető és követő vállalat, Bertrand-duopólium (feltételrendszere), a Bertrand-duopólium egyensúlya, a monopolisztikus verseny feltételrendszere, szimmetria és aszimmetria keresleti görbék, rövid és hosszú távú egyensúly a monopolisztikus verseny modelljében;
  • példákat rendelni a következő alapfogalmakhoz vagy példák alapján felismerni azokat: Cournot-duopólium, Cournot-duopólium megegyezéssel (kartell), Stackelberg-duopólium, Bertrtand-duopólium, illetve monopolisztikus verseny;
  • ábra vagy szöveges meghatározások alapján felismerni az egyes vállalatok reakciófüggvényeit, azok nevezetes pontjait és az egyensúlyi pontot Cournot-duopólium esetén, illetve azokat hozzárendelni szöveges meghatározásokhoz;
  • formulával megadott piaci keresleti és vállalati költségfüggvény esetén képlettel meghatározni egy Cournot-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, majd több lehetőség közül kiválasztani a helyeset, illetve kiszámítani az egyes vállalatok kibocsátását, profitját, valamint a piaci árat és mennyiséget egyensúly esetén (mintapéldák a negyedik tevékenységnél);
  • formulával megadott piaci keresleti és vállalati költségfüggvény esetén képlettel meghatározni egy Stackelberg-duopólium vállalatainak reakciófüggvényeit, majd több lehetőség közül kiválasztani a helyeset, illetve kiszámítani az egyes vállalatok kibocsátását, profitját, valamint a piaci árat és mennyiséget egyensúly esetén (mintapéldák az ötödik tevékenységnél);
  • megállapítani a monopólium, a tökéletes verseny, illetve az egyes duopol-struktúrák esetén kialakuló termelési nagyságok és árak egymáshoz való viszonyával kapcsolatban megfogalmazott állítások helyességét vagy helytelenségét;
  • kiszámítani egy monopolisztikusan versenyző vállalat profitmaximalizáló kibocsátását és árát, és eldönteni, hogy ez a piaci helyzet rövid és/vagy hosszú távon egyensúlyinak tekinthető-e a vállalat számára;
  • egy monopolisztikusan versenyző vállalatra vonatkozó ábrán felismerni a szimmetria és aszimmetria keresleti görbéket, a határbevételi-, valamint határ- és átlagköltség-függvényeket, a vállalat profitmaximalizáló kibocsátását és árát, a vállalat profitjának megfelelő területet, illetve eldönteni, hogy a szituáció megfelel-e a modell rövid és/vagy hosszú távú egyensúlyának.
Önellenőrző feladatok
1. Egészítse ki az alábbi mondatokat a felsorolt fogalmak valamelyikével. Az üres helyekre a kiválasztott fogalom számjelét írja. Egy helyre csak egy számjelet írhat!

1 duopólium
2 reakciógörbe
3 kartell
4 monopolisztikus verseny
5 vezető vállalat
6 követő vállalat

Az alsó középkategóriás személygépkocsik piacán uralkodik.
Az OPEC a kőolaj világpiacán működő

2. Egy termék piacának kínálati oldalát két vállalat alkotja. Az egyik vállalat F C 1 =500000 fix költséggel és M C 1 =1500 határköltséggel termel. A másik vállalatnál ugyanezek a költségkategóriák: F C 2 =250000 , illetve M C 2 =3000 . A piaci keresleti függvény P=120002Q . (Az alábbi feleletválasztásos és táblázatkitöltős feladatok ehhez a szöveges példához kapcsolódnak!)

Tételezzük fel, hogy a két vállalat közül egyik sem ismeri a másik reakciófüggvényét, s mindketten azt feltételezik a másikról, hogy annak következő időszaki kibocsátása megegyezik a jelenlegivel.

Milyen duopol szerkezetről van szó?
Cournot-duopólium;
Stackelberg-duopólium;
Bertrand-duopólium.
Írja fel az egyes vállalatok reakciófüggvényeinek képletét, számítsa ki egyensúlyi kibocsátásukat, az összpiaci kibocsátást, a piaci árat, valamint az egyes vállalatok profitját, majd a kapott eredményeket írja be az alábbi táblázatba! (Ne használja az ezres helyiértékeket jelző pontokat!)
első vállalat egyensúlyi kibocsátása (q1)
második vállalat egyensúlyi kibocsátása (q2)
összpiaci kibocsátás (Q)
piaci ár (P)
első vállalat profitja ( π 1 )
második vállalat profitja ( π 2 )

Most azt tételezzük fel, hogy az első vállalat ismeri a második vállalat reakciófüggvényét, s optimális kibocsátási nagyságának meghatározáskor eleve figyelembe veszi a másik viselkedését.

Milyen duopol szerkezetről van szó?
Cournot-duopólium;
Stackelberg-duopólium;
Bertrand-duopólium.
Számítsa ki most is az egyes vállalatok egyensúlyi kibocsátását, az összpiaci kibocsátást, a piaci árat, valamint az egyes vállalatok profitját, majd a kapott eredményeket írja be az alábbi táblázatba!
a vezető vállalat egyensúlyi kibocsátása (q1)
a követő vállalat egyensúlyi kibocsátása (q2)
összpiaci kibocsátás (Q)
piaci ár (P)
vezető vállalat profitja ( π 1 )
követő vállalat profitja ( π 2 )
3. Az alábbi ábra egy monopolisztikusan versenyző vállalat szimmetria és aszimmetria keresleti görbéit, határbevételi függvényét, valamint átlag- és határköltség-függvényét mutatja. Rendelje hozzá ezekhez az alábbi ábrán feltüntetett számjeleket! Minden függvényhez csak egy számjelet írhat!



határbevételi függvény
aszimmetria keresleti görbe
határköltség-függvény
átlagköltség-függvény

Döntse el, hogy az alábbi összetett mondatban megfogalmazott állítás melyik kategóriába sorolható!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A fenti ábrán a monopolisztikus verseny hosszú távú egyensúlya látható, mivel a határköltség-függvény az átlagköltség-függvényt annak minimumpontjában metszi.
ABCDE