KURZUS: Mikroökonómia

MODUL: II. modul: Fogyasztáselmélet

5. lecke: A jövedelem- és árváltozások hatása a keresletre

Tanulási útmutató

Az 5. leckéhez tartozó tananyagot a Tk. 5. A fogyasztási cikkek keresletének elemzése című fejezetének 5.1. A jövedelem hatása az egyéni keresletre és 5.2. Az árváltozás hatása az egyéni keresletre című alfejezeteiben találja (72-83. o.). (Figyelem: az 5.3. alfejezet, 84-88. o. a tananyagból elhagyásra került, ezért annak elolvasásával ne töltse az idejét!!!) Először olvassa el a tankönyv kijelölt részét, majd a Módszertani segédlet ezen leckéhez kapcsolódó fejezetrészeit (83-89., valamint 95-107. oldalak)! Ezt követően végezze el a tevékenységeket, végül oldja meg az önellenőrző feladatokat! Az egyes tevékenységek elvégzése során térjen vissza a tankönyv adott tevékenységhez kapcsolódó részére, szükség esetén olvassa el azt újra! Fontos, hogy mindig tekintse át újra a Módszertani segédlet adott tevékenységnél hivatkozott részét! A tevékenységek elvégzéséhez a feladatgyűjteményre (továbbiakban: Fgy.) és a jegyzetfüzetére is szüksége lesz, ezeket is készítse elő! A lecke gyakorlásigényes, ezért ha szükséges, szánjon rá kétszer másfél órát! Előfordulhat, hogy a tevékenységek között utalásokat talál a Fgy. olyan példáira, amelyek más pontjait a tananyag előző leckéi során már megoldotta, s az ott kapott eredményekre most ismét szüksége van. Amennyiben nem akarja a teljes példa megoldását elölről kezdeni (vagy újra gyakorolni a korábbi anyagrészekhez kapcsolódó részfeladatokat), akkor lapozzon vissza munkafüzetében!

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Definícióik, ábráik alapján jegyezze meg a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmak jellemzőit: egyéni kereslet, piaci kereslet, jövedelem-fogyasztási görbe (ICC), Engel-görbe, normál jószág, alacsonyabb rendű (inferior) javak, magasabb rendű (szuperior) javak, rugalmasság, a kereslet jövedelemrugalmassága, ár-fogyasztási görbe (PCC), keresleti függvény, a kereslet árrugalmassága, a kereslet kereszt-árrugalmassága!
  • A Tk. 73-74. oldala alapján ábra segítségével mutassa be, hogyan változik a fogyasztó optimális választása, ha változatlan árak mellett változik a fogyasztásra szánt jövedelme (vagyis rajzolja fel az ICC-t)! Az 5.2. ábra mintájára az ICC-ből vezesse le az x vagy y termékre vonatkozó Engel-görbét! Figyelje meg, milyen alakot vesz fel az Engel-görbe normál, inferior és szuperior javak esetén!
  • Ismételje át a Módszertani segédlet ICC és az Engel-görbe levezetésével foglalkozó fejezetrészét (83-85. oldalak), tekintse át újra a Módszertani segédlet jövedelemrugalmassági mutatóval kapcsolatos részeit (100., 106-107. oldalak), s az ott szereplő mintapéldákat, majd oldja meg a Fgy. 22. oldalán található 13. feladat a) és b) pontját, valamint a 21. oldalon található 10. feladatot!
  • A Tk. 79. oldala alapján ábra segítségével mutassa be, hogyan változik a fogyasztó optimális választása, ha változatlan jövedelem és py mellett megváltozik az x termék ára (vagyis rajzolja fel az PCC-t)! Az 5.8. ábra mintájára az PCC-ből vezesse le a fogyasztó x termékre vonatkozó egyéni keresleti függvényét! Figyelje meg, milyen alakot vesz fel a keresleti görbe normál esetben, s milyent ártól független kereslet, presztízstermékek vagy Giffen-javak esetén! Tekintse át a Módszertani segédlet kereslet árrugalmasságával foglalkozó részének mintapéldáit és ábráit is (95-100. és 101-105. oldalak)!
  • Ismételje át a Módszertani segédlet egyéni keresleti függvény levezetésével foglalkozó részét (85-88. oldalak), tekintse át újra az árrugalmassági mutatóval kapcsolatos fejezetrészeket (95-100. és 101-105. oldalak), s az ott szereplő mintapéldákat, majd oldja meg a Fgy. 22. oldalán található 12. feladat b) pontját!
  • Tekintse át újra a Módszertani segédletben az árrugalmasság és az árbevétel kapcsolatával foglalkozó részt (98-100. oldal), s az ott szereplő mintapéldákat, majd oldja meg a Fgy 27. oldalán található 29. feladat a) pontját!
  • Tekintse át újra a Módszertani segédlet kereszt-árrugalmassággal foglalkozó részét (100-101. oldal), s az ott szereplő mintapéldákat, majd oldja meg a Fgy 27. oldalán található 29. feladat b) pontját!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • jellemzőket rendelni a leckéhez kapcsolódó következő alapfogalmakhoz és/vagy jellemzőik, illetve ábráik alapján felismerni azokat: egyéni kereslet, piaci kereslet, jövedelem-fogyasztási görbe (ICC), Engel-görbe, normál jószág, alacsonyabb rendű (inferior) javak, magasabb rendű (szuperior) javak, rugalmasság, a kereslet jövedelemrugalmassága, ár-fogyasztási görbe (PCC), keresleti függvény, a kereslet árrugalmassága, a kereslet kereszt-árrugalmassága;
  • egy termék jövedelem-fogyasztási vagy Engel-görbéjének ábrája alapján felismerni, hogy az adott termék normál, inferior vagy szuperior jószágként viselkedik egy adott jövedelemtartományban;
  • egy kétváltozós hasznossági függvény és a termékárak ismeretében meghatározni az ICC és az Engel-görbe egyenletét, s a pontrugalmasság képletének felhasználásával meghatározni a kereslet jövedelemrugalmasságának nagyságát az Engel-görbe egy adott pontjában (mintapélda: Fgy. 22. o. 13. feladat a) és b) pontja) és/vagy kiszámítani a fogyasztó optimális választásait adott árak és különböző jövedelmi szintek esetén, számszerűen meghatározni a kereslet jövedelemrugalmasságát az Engel-görbe két pontja között az ívrugalmassági (vagy középponti) formula segítségével (mintapélda: Fgy. 21. o. 10. feladat), majd a jövedelemrugalmassági mutató értéke alapján eldönteni, hogy a vizsgált termék normál-, inferior vagy szuperior jószág;
  • egy termék keresleti-görbéjének ábrája alapján felismerni, hogy az adott termék kereslete normál árhatású, tökéletesen rugalmas, tökéletesen rugalmatlan, vagy esetleg a termék presztízs- vagy Giffen-jószág jellegére következtethetünk az ábra alapján;
  • egy kétváltozós hasznossági függvény, a jövedelem és egyik termék árának ismeretében meghatározni a fogyasztó másik termékre vonatkozó egyéni keresleti görbéjének egyenletét, s a pontrugalmasság formulájának felhasználásával meghatározni a kereslet árrugalmasságának nagyságát a keresleti függvény egy adott pontjában (mintapélda: Fgy. 22. o. 12. feladat b) pontja) és/vagy kiszámítani a fogyasztó optimális választásait adott jövedelem és különböző termékárak esetén, számszerűen meghatározni a kereslet jövedelemrugalmasságát az egyéni keresleti görbe két pontja között az ívrugalmassági (vagy középponti) formula segítségével (mintapélda: Fgy. 21. o. 9. feladat b) pontja azzal a kiegészítéssel, hogy határozza meg a x termék keresletének árrugalmasságát a korábbi és az új ár esetén érvényes optimális választás között), majd az árrugalmassági mutató értéke alapján eldönteni, hogy a termék kereslete árrugalmas vagy árrugalmatlan;
  • piaci kereslet árrugalmasságának ismeretében kiválasztani az árbevétel-növelés szándékának megfelelő árstratégiát, vagy fordítva: az árbevétel változásából következtetni a kereslet árrugalmas vagy árrugalmatlan jellegére (mintapélda: Fgy. 27. o. 29. feladat a) pont)
  • összetartozó termékárak és keresleti mennyiségek ismeretében kiszámítani az egyéni vagy piaci kereslet kereszt-árrugalmasságát, majd eldönteni, hogy a vizsgált termékek egymást helyettesítik, kiegészítik vagy egymástól függetlenek (mintapélda: Fgy. 27. o. 29. feladat b) pont).
Önellenőrző feladatok
1. Válassza ki, hogy a következő ábrák közül melyek tartoznak az alábbiakban felsorolt jószágtípusokhoz! Az üres helyre az ábra számjelét írja! Mindenhová csak egyetlen számot (az adott jószágra legjellemzőbb ábráét) írjon! (Figyeljen az egyes tengelyek megnevezésére, jelölésére!)

bizonyos jövedelem felett inferior jószág
presztízstermék
magas árak esetén árrugalmas, alacsony árak esetén árrugalmatlan keresletű termék
teljesen árrugalmatlan keresletű termék
Giffen-jószág

2. Térjünk vissza ismét Móricka előző leckében megismert problémájához! Mint tudjuk, Móricka elhatározta, hogy havi zsebpénzét (1200 Ft-ot) kizárólag kétféle csokira fogja költeni. Az egyik csoki (x) egy táblájának ára 150, a másiké (y) 200 Ft. Móricka e két termékre vonatkozó preferenciarendszerét az U(x,y)= xy hasznossági függvénnyel jellemeztük.

Elsőként tegyük fel, hogy Móricka zsebpénze akármekkora I nagyság lehet! (A termékek ára továbbra is 150, illetve 200 Ft.) Határozza meg Móricka ICC-jének és x termékre vonatkozó Engel-görbéjének egyenletét, majd a képlet alapján határozza meg Móricka keresletének jövedelemrugalmasságát az Engel-görbe több pontjában is!

Másodszor azt tételezzük fel, hogy 1200 Ft-os zsebpénz és py = 200 Ft mellett az x termék ára változik! Hogyan változik Móricka x termék iránti kereslete az ár függvényében, vagyis határozza meg Móricka x termékre vonatkozó keresleti függvényét! A keresleti függvény formulájának ismeretében számítsa ki a kereslet árrugalmasságát a keresleti függvény több pontjában is!

Mindezek után döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
Móricka jövedelem-fogyasztási görbéje az origóból induló, 0,25 meredekségű lineáris függvény.
Móricka Engel-görbéjének egyenlete a megadott termékárak esetén x= I 300 .
Móricka keresletének jövedelemrugalmassága az Engel-görbe teljes értelmezési tartományán belül +1.
Móricka keresleti függvényének képlete a megadott I és py mellett x= 600 p x .
Móricka keresletének árrugalmassága +1, de ez csak I = 1200, px = 150 és py = 200 paraméterértékek esetén igaz.
3. Egy termék piacán a kereslet a P=1000,5Q függvénnyel jellemezhető. A termék árát az eladók 30 Ft-ban állapították meg. Számítsa ki a kereslet árrugalmasságát 30-as ár esetén, az eredményt két tizedesjegyre kerekítve írja be az alábbi üres mezőbe, majd olvassa el a következő állítást és döntse el, a felsoroltak közül melyik kategóriába tartozik!

a kereslet árrugalmassága, ε p =

Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A bevétel növelése érdekében célszerű az árat 30 Ft alá csökkenteni, mivel árrugalmas kereslet esetén az ár csökkentése növeli az árbevételt.
ABCDE
4. Egy termék ára 122 Ft-ról 142 Ft-ra emelkedett, s ennek hatására fogyasztónk egy másik termék keresletét 2 egységről 10 egységre növelte. Számítsa ki a kereslet kereszt-árrugalmasságának nagyságát a középponti (ívrugalmassági) formula segítségével, az eredményt egy tizedesjegyre kerekítve írja be az alábbi üres mezőbe, majd olvassa el a következő állítást és döntse el, a felsoroltak közül melyik kategóriába tartozik!

a kereslet kereszt-árrugalmassága, ε x, p y =

Döntse el az alábbi állításról, hogy a tagmondatok tartalma igaz-e, s van-e összefüggés a két tagmondat között! Jelölje be a megfelelő válasz betűjelét!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A kereslet kereszt-árrugalmassága pozitív, ezért a vizsgált termékek egymás kiegészítői.
ABCDE