KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: IV. modul: A talaj és védelme
10. lecke: A talaj és a talajpusztulás
A talaj kulcsfontosságú része a földi ökoszisztémának. Elválaszthatatlan az élővilágtól, a biológiai körforgások és lebontó folyamatok legfontosabb színtere. A talaj méltatlanul alulbecsült raktárkészletünk, amelyen az emberiség által fogyasztott élelmiszer 90%-át termeljük. A talajvagyon világszerte drasztikusan csökken, a talajjal való megfelelő, fenntartható gazdálkodás egyre sürgetőbb feladatunk. | |||
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a legfontosabb talajalkotókat, és betekintést nyerjen a talajok sokszínűségébe. Felismerje, hogy a talajok milyen sokoldalú és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a Földön. A talajkárosító folyamatok közül részletes ismereteket szerezzen a talajpusztulásról, és megértse a talajpusztulás kiváltó, befolyásoló tényezői és az ellenük való védekezési módszerek közti kapcsolatot. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. A talaj fogalma, alkotói, típusai | |||
Jegyezze meg a talaj fogalmát! Gyűjtse ki a talaj biotikus és abiotikus alrendszerének jellemzőit! | |||
A talaj a Föld legfelső, szilárd burka, amely a kémiai és fizikai mállás, valamint a szerves anyagok humuszképző biogén átalakulásának hatására az alapkőzeten létrejött fedőréteg. Függőleges profiljában szemcseösszetétel, porozitás, szín és vastagság szerint egymástól eltérő szintekre tagolódik (felülről lefelé: A, B, C szintek). Alakuló, változó képződmény, amelynek egyik legfontosabb tulajdonsága a termékenysége. A talaj a lito-, hidro-, atmo- és bioszféra határán jön létre, összefoglaló neve: pedoszféra. | |||
A talaj nyílt ökológiai rendszer, azaz szoros kapcsolatban van a többi környezeti elemmel. Védelme és termőképességének megőrzése nagyon fontos, hiszen termőképességének leromlása veszélyezteti az ökoszisztéma egyensúlyát és az élelmiszertermelést, elszennyeződése pedig az előzőeken kívül veszélyezteti a felszíni és felszín alatti vizek minőségét is. | |||
A talaj nem egységes: különböző minőségű és halmazállapotú anyagokból áll, melyek két, egymással szoros kapcsolatban álló alrendszert alkotnak. A biotikus alrendszer az élő szervezetek, az abiotikus alrendszer az élettelen anyagok összessége. Az abiotikus alrendszer háromfázisú, azaz szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagok alkotják. A szilárd fázis ásványi anyagokból és szerves anyagokból (pl. humusz vegyületek, elhalt növényi, állati részek, bomlási folyamatok köztes és végtermékei) áll. A folyékony fázist talajnedvességnek nevezzük, mely különböző ásványi sókat, oldható szerves anyagokat és oldott gázokat tartalmaz. A gáz fázis a talajlevegő, melynek összetétele eltér a légkör összetételétől: CO2 tartalma magasabb, O2 tartalma alacsonyabb. Metán, kén-hidrogén, ammónia-tartalma elsősorban a szerves bomlásból és a mikroflóra anyagcseréjéből származik, de a levegőből származó szennyező anyagokat is tartalmazhat. | |||
Az élő szervezeteket a makroflóra és -fauna, valamint a mikroflóra és -fauna alkotja. A szerves anyag lebontását a mikroorganizmusok végzik. Egyetlen gramm talajban akár 1 milliárd baktérium és több millió penész- és sugárgomba található. | |||
Az abiotikus és biotikus alrendszer összetevőinek térfogatarányáról az 1. ábra tájékoztat. | |||
Tanulmányozza az 1. ábrát! Jegyezze meg a talajflórát és faunát alkotó élőlények csoportjait! | |||
| |||
A talaj polidiszperz rendszer, mivel a 2 mm szemcseátmérőjű homoktól a kolloidális méretű agyagszemcsékig különböző nagyságú szilárd részecskék, folyadékrészecskék és levegőbuborékok vannak benne diszpergálva/szétoszlatva. | |||
A talajok termékenységét a talajok víz-, levegő-, tápanyag- és hőgazdálkodása, valamint szerkezete együttesen határozzák meg. Ezek egymással is igen szoros kapcsolatban állnak. | |||
A főbb talajtípusok elterjedését a Földön és hazánkban a 2. és 3. ábrák mutatják. | |||
Tanulmányozza a 2. ábrát! Középiskolai földrajzi tanulmányaiból elevenítse fel a Föld fő földrajzi övezeteit (pl. trópusi öv: esőerdő, szavanna, sivatag), és hasonlítsa ezeket össze a 2. ábrán jelzett fő talajtípusok elterjedésével! | |||
| |||
Tanulmányozza a 3. ábrát! Középiskolai földrajzi tanulmányaiból elevenítse fel hazánk nagytájait (pl. Alföld, Dunántúli-középhegység) és folyóit, és hasonlítsa ezeket össze a 3. ábrán jelzett fő talajtípusok elterjedésével! | |||
| |||
Az 1-11. fényképek hazánk különféle talajtípusainak szelvényeit mutatják be. | |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
2. A talajok szerepe | |||
Jegyezze meg a talaj legfontosabb funkcióit! | |||
A talaj legfontosabb funkciói az alábbiak: | |||
| |||
3. A talajok károsításának formái | |||
A talaj károsításának/károsodásának folyamatát két alapvető csoportba lehet sorolni: talajpusztulás (tágabb nevén talajdegradáció) és talajszennyezés. | |||
3.1. Talajpusztulás | |||
| |||
A talajpusztulás (talajdegradáció) a víz, a szél, a jég, a gravitációs erő ill. ezek kombinációinak talajrombolását jelenti, melyek következménye a talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése. Talajpusztulás a természeti folyamatok (geológiai talajpusztulás) és az emberi tevékenység hatására (gyorsított talajpusztulás) is bekövetkezhet. A természeti folyamatok által okozott talajpusztulások általában kis sebességűek, így a hatások csak hosszú idő múlva érezhetőek. Természetes körülmények között a talajok keletkezése és természetes pusztulása globális egyensúlyban van - számszerű értékük 1,1 t/ha körüli. A természeti jelenségek által megmozgatott talajmennyiség évente kb. 10 milliárd tonna. Ezzel szemben az emberi beavatkozás által előidézett, az erdőirtás, a túllegeltetés, a szántóföldi művelés következményeként fellépő szél és víz okozta talajveszteség mértéke a Földön évente kb. 30-75 milliárd tonna, és hatásai rövid időn belül nyilvánvalóvá válnak: elvékonyodik a lejtők talajrétege, vízmosások képződnek, illetve homokverés és kifúvás lép fel. A továbbiakban a talajpusztuláson a gyorsított talajpusztulást értjük. | |||
A talajpusztulás formáihoz hagyományosan a talajeróziót (vízhatás) és a deflációt (szélerózió) sorolták. A közelmúlttól azonban ide soroljuk már a másodlagos szikesedést, a talajsavanyodást, a talajművelés okozta szerkezetrombolást (fizikai degradáció), valamint a talajok lefedését is. A magyarországi talajokon megnyilvánuló degradációs formák területi kiterjedését a 4. ábra mutatja be. | |||
Tanulmányozza a 4. ábrát! Hasonlítsa össze a talajdegradációs régiókat a 3. ábrán bemutatott talajtípusok elterjedésével! | |||
| |||
3.1.1. Talajerózió | |||
Jegyezze meg a talajerózió fogalmát! | |||
A talajerózió a (csapadék)víz által okozott talajpusztulás. Csak ott léphet fel, ahol felületi lefolyás alakul ki. Az erózió kiváltó és befolyásoló tényezőit az 5. ábra összegzi. | |||
Tanulmányozza az 5. ábrát, és jegyezze meg a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezőit! | |||
| |||
Gyűjtse ki az eróziót okozó emberi tevékenységeket! | |||
A talaj víznyelő és víztartó képességének, valamint a talaj nedvességtartalmának növekedésével az erózió veszélye csökken, hiszen a csapadék csak ott okoz eróziót, ahol felületi lefolyások képződnek. A jó szerkezetű talajok vízgazdálkodása is jó, így ezek erodálhatósága kisebb mértékű. A felszínen lefolyó csapadék mennyiségének csökkentése révén a növényzettel való borítottság szintén mérsékli az eróziót. | |||
Az erdőirtással, a zárt gyepek feltörésével, a nem megfelelő talajműveléssel, a növényfedettséget időszakosan teljesen nélkülöző szántókkal, a túllegeltetéssel az ember a természetes ütem többszörösére fokozza az eróziót (12. fénykép). A Földön 1,2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió, amely kb. 130 magyarországnyi területet jelent. | |||
| |||
| |||
A talajerózió elleni védekezés során csökkenteni kell az erózió kiváltó tényezőinek hatását, valamint úgy kell módosítanunk a befolyásoló tényezőket, hogy az erózió mértéke csökkenjen. A kiváltó tényezők közül a csapadék közvetlenül nem befolyásolható, a lejtő (hossz és meredekség) viszont a műszaki talajvédelem eszközeivel módosítható. Ezek a sánc, az övárok és a terasz. | |||
A sánc a lejtő vízvisszatartásra vagy vízelvezetésre alkalmas hullámosítása és tagolása. Ennek következtében csökken a felületi lefolyás sodróereje, valamint a sáncban gyűjtött vizek a talajba szivárgás révén a felületi lefolyást csökkentik (6. ábra). Az övárok a lejtőre merőlegesen kialakított árok, mely a felületen lefolyó vizeket vezeti el, majd lehetőséget ad a talajba való visszaszivárgásra. Végei gyepes vagy burkolt vízlevezetőbe csatlakoznak (7. ábra). A terasz a lejtő hajlásszögét jelentősen csökkentő mesterséges tereplépcső (13. fénykép). | |||
| |||
| |||
| |||
Figyelje meg az agronómiai talajvédelem és a talajeróziót befolyásoló tényezők közti kapcsolatot! Jegyezze meg az agronómiai talajvédelem módszereit! | |||
Az agronómiai talajvédelem az eróziót befolyásoló tényezők megfelelő alakításán alapszik. Módszerei többfélék lehetnek, az alábbiakat emeljük ki: | |||
| |||
Az egyes módszerek hatékonysága a természeti viszonyoktól, a termelés céljától és a gazdaságossági mutatóktól függ. | |||
3.1.2. Defláció | |||
| |||
A defláció a szél által okozott talajpusztulást jelenti. A defláció kiváltó tényezői a szél sebessége és örvénylése, befolyásoló tényezői pedig a talajtulajdonságok (szemcseösszetétel, szerkezetesség, szervesanyag-tartalom) és a terepviszonyok (a deflációs terület hossza, a talajfelszín érdessége és nedvessége, a felszín növényborítottsága). | |||
A defláció által okozott károk az alábbiak: | |||
| |||
A szélerózió elleni védekezés elsősorban agrotechnikai módszerekkel történik: | |||
| |||
3.1.3. Másodlagos szikesedés | |||
Kövesse végig a másodlagos szikesedés kialakulásának folyamatát! Nézze meg a 4. és 5. fényképen bemutatott szikes talajokat! | |||
A másodlagos szikesedés az a jelenség, amikor a rossz minőségű, magas sótartalmú öntözővízzel való öntözés vagy a nagy sótartalmú talajvíz túlzott vagy helytelen öntözés miatti megemelkedése a talajban ill. a talaj felszínén sófelhalmozódást és szikesedést okoz, melynek következtében leromlanak a talaj eredetileg kedvező fizikai és kémiai tulajdonságai, és a talaj jellemzői a szikes (kialakulásának természetes okai miatt szikes) talajokéhoz válnak hasonlóvá. Különösen káros és gyorsan bekövetkező ez a jelenség, ha a nátrium-ionok és a karbonát-, valamint hidrogénkarbonát ionok nagy mennyiségben vannak jelen a vizekben. | |||
3.1.4. Talajsavanyodás | |||
Jegyezze meg a talajsavanyodást előidéző 3 fő okot! | |||
A talajok emberi tevékenység miatti savasodása elsősorban a nem megfelelő műtrágyahasználat miatt következik be: egyes műtrágyák (az erős savak gyenge bázisokkal képzett sói, mint pl. ammónium-szulfát, ammónium-klorid, kálium-szulfát, kálium-klorid tartalmú műtrágyák) savanyíthatják a talajt. A talajok savanyodásához ezen kívül hozzájárul a légköri savas ülepedés (savas esők formájában a talajba jutó savas kémhatású csapadékvizek), valamint a különböző ipari melléktermékek és hulladékok okozta savasodás. Ez utóbbi csak helyileg jelentkezik, a szennyező források közelében. | |||
3.1.5. Talajművelés okozta szerkezetrombolás (fizikai degradáció) | |||
Gyűjtse ki a talajművelés okozta szerkezetrombolás kiváltó okait! | |||
A helytelen gépi talajművelés, a nem megfelelő talajnedvesség szabályozás, a nem megfelelő szervesanyag-gazdálkodás lerontják a talajok szerkezetét. Az emberi tevékenység közvetlen hatásait felerősítik a szerkezetromboló természeti folyamatok (zápor, felszíni vízborítás, kémiai tulajdonságok változása). A talajszerkezet leromlása különféle formákban nyilvánul meg: tömörödés (a nehéz mezőgazdasági gépek által létrehozott ún. eketalp réteg a talajban), a talajfelszín cserepesedése, a felszín eliszapolódása. | |||
3.1.6. A talajok lefedése | |||
Jegyezze meg a talajok lefedését okozó társadalmi-gazdasági tevékenységeket! | |||
A talajok lefedése az urbanizáció következtében fellépő beépítettség növekedésével folyamatosan nő. Óriási területeket vonnak el a közlekedéshez (út, vasút, repülés) és az urbanizációhoz kapcsolódó létesítmények (települések belterülete), az ipari és katonai területek, és egyre nő a bányászat (elsősorban a külszíni, de a meddőhányók révén a felszín alatti is) és a szintén növekvő hulladékmennyiség helyigénye is (14. fénykép). A Föld megművelhető összes területének 3%-át fedték be (azaz semmisítették meg) az építési tevékenységek során, amely a népesség növekedésével együtt az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenését okozza. | |||
Hasonlítsa össze a 8. ábra bal és jobb oldali felvételét, fogalmazza meg a különbség okait! | |||
|
Önellenőrző kérdések | ||
1. Definiálja a talaj fogalmát! | ||
2. Sorolja fel a talaj alkotóit! | ||
3. Melyek a talaj abiotikus (A) és melyek biotikus (B) alrendszerének alkotói? mikroflóra ![]() | ||
4. Sorolja fel a talaj funkcióit! | ||
5. Definiálja a talajpusztulás fogalmát! | ||
6. Mi a különbség a geológiai és a gyorsított talajpusztulás között? | ||
7. Mit takar a talajerózió fogalma? | ||
8. Sorolja fel a talajdegradáció formáit! | ||
9. Mi okozhat talajeróziót? | ||
10. Sorolja fel a talajerózió kiváltó tényezőit! | ||
11. Sorolja fel az erózió befolyásoló tényezőit! | ||
12. Hogyan védekezhetünk a talajerózió ellen? | ||
13. Soroljon fel 4 agronómiai talajvédelemben használt módszert! | ||
14. Mi a defláció? | ||
15. Melyek a defláció kiváltó tényezői? | ||
16. Milyen tényezők befolyásolják a deflációt? | ||
17. Mit jelent a másodlagos szikesedés? | ||
18. Sorolja fel a talajsavanyodás kiváltó okait! | ||
19. Írjon három példát arra, hogy talajművelés okozta szerkezetromlás milyen formában jelentkezhet! | ||
20. Mely társadalmi-gazdasági tevékenységek járnak a talajok lefedésével? | ||
21. Melyikre igaz? A: talajerózió ![]() |