KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: VII. modul: Hulladékgazdálkodás
18. lecke: A hulladékok csoportosítása és környezeti hatása
A jóléti társadalomban rengeteg hulladék keletkezik. Ezek elhelyezésével, ártalmatlanításával több évszázada szükséges foglalkoznunk. Földük erőforrásai végességének tudatosulásával azonban ugyanakkor egyre inkább fontossá válik a hulladékként jelentkező dolgokból az újrahasznosítható anyagok visszanyerése. A környezettudatos szemlélet terjedése ellenére egyre több csomagoló anyagot használunk, és a hulladékgazdálkodás jelentősége az évszázadok, különösen az utóbbi néhány évtized alatt akkumulálódott hulladék miatt egyre nő. | |||
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a különböző hulladéktípusokat, értse meg a hulladékokkal kapcsolatos legfőbb problémákat, és legyen tisztában a hulladékok okozta környezeti hatásokkal. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 45 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. A hulladék fogalma | |||
| |||
A termelés és a fogyasztás során hulladék keletkezik, mivel kevés olyan módszer van, amelyik lehetővé tenné a nyersanyagok és az energiahordozók százszázalékos hasznosítását. Ha többet termelünk, akkor több melléktermék, selejt, hulladék keletkezik. Ha többet fogyasztunk, akkor több maradék, hulladék, csomagolóanyag keletkezik. A gyors ütemű termelőeszköz korszerűsítés miatt gyakori a fizikailag még el nem használt, csupán "erkölcsileg kopott" gépek kidobása. A gyorsan változó divat a fogyasztásban az "erkölcsileg kopott" használati tárgyak selejtezésével is jár. | |||
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint a hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A meglehetősen általános hulladék fogalom gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése érdekében a világon mindenütt jegyzékben (listán) sorolják fel az egyes hulladékfajtákat, számos rendező elv szerint csoportosítva azokat. | |||
2. A hulladékok csoportosítása | |||
| |||
Eredet szerint megkülönböztetjük a települési (kommunális) hulladékot és a termelési hulladékot. | |||
A települési hulladék a közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán keletkező hulladék: a lakosság fogyasztási, kereskedelmi, vendéglátó és intézményi tevékenységéből, valamint a közterületekről kikerülő hulladék. Háztartásokból, intézményekből, közterületekről, zöldterületekről, lomtalanításból származhat. Összetétele, mennyisége függ a gazdasági helyzettől, a lakosság életszínvonalától, a fogyasztási szokásoktól, a település szerkezetétől (lakótelep, családi házas övezet stb.). | |||
A termelési hulladék a kitermelő, feldolgozó, szolgáltató, fenntartó, szállítási tevékenység során keletkező hulladék. Eredete szerint lehet ipari, mezőgazdasági és közlekedési hulladék. A termelési hulladékok lehetnek technológiai eredetű (termelési tevékenységből, anyagátalakításból származó) és amortizációs eredetű (leselejtezett berendezések, eszközök) hulladékok. Közös jellemzőjük, hogy tervezhető mennyiségben és általában konkrétan megadható összetétellel rendelkeznek, a termelési folyamatoktól függően. | |||
A hulladékok halmazállapotuk szerint lehetnek: | |||
| |||
A szilárd hulladékokat anyaguk alapján csoportosíthatjuk: papír, műanyag, üveg, fém, szerves (biológiailag bontható), kombinált csomagolóanyag, maradék. Szelektíven gyűjtve általában újrahasznosítható hulladék frakciót képeznek (a maradék kivételével). | |||
Az éghetőség szerint is csoportosíthatjuk a hulladékokat: | |||
| |||
A környezetre gyakorolt hatásuk szerint megkülönböztetünk veszélyes, nem veszélyes és inert hulladékokat. A veszélyes hulladék a különböző veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék: robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló, ártalmas, mérgező, rákkeltő, maró, fertőző, mutagén, érzékenységet okozó, környezetre veszélyes (ökotoxikus). A települési hulladékban leggyakrabban előforduló veszélyes komponensek a szárazelemek, az elektronikai hulladékok, az olajtartalmú hulladékok, a lakk- és festékmaradékok, a növényvédőszer-maradékok, a lejárt szavatosságú gyógyszerek és egyéb betegápolási hulladékok stb. A nem veszélyes hulladék nem rendelkezik veszélyes összetevővel, de nem teljesen független a környezettől. Ilyenek pl. a kerti hulladékok, papír, műanyagok stb. Az inert hulladék veszélyes és biológiailag lebomló anyagokat nem tartalmaz, nem okoz semmilyen változást a környezetben, kezelése nem igényel olyan erőforrásokat, mint a másik két típus. Problémát a térfogata okoz. Inert hulladék pl. az építési-bontási törmelék. | |||
2. Hulladék-problémák | |||
Jegyezze meg a hulladékkal kapcsolatos fő problémákat! | |||
A hulladékokkal kapcsolatos fő problémák az alábbiakban összegezhetőek: | |||
| |||
3. A hulladékok környezeti hatásai | |||
Tanulmányozza az 1. ábrát, és értelmezze a közvetlen és közvetett hatásokat! Gyűjtse ki és jegyezze meg a hulladékok környezeti hatásait! | |||
A környezetbe kibocsátott és nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. Az 1. ábra a hulladéklerakóra került hulladékok környezetbe jutásának útjait mutatja be. | |||
| |||
3.1. A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése | |||
A hulladékok leggyakoribb - évezredek óta - szükségszerűen természetes befogadója a talaj. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajvízbe, ahol az áramlás révén gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztet. | |||
A hulladék szerves és szervetlen alkotói a csapadékvízzel kilúgozódva, különféle sók - klorid, nitrát, szulfát stb. -, nehézfémek, szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves szennyezők formájában közvetve a vízminőség romlását okozzák. A felszíni vizek közvetett és közvetlen szennyeződését eredményezik a nem megfelelően kezelt kommunális és ipari szennyvízbevezetések, esetenként a káresemények során szennyezett csapadékvizek is. | |||
3.2. A levegő szennyeződése | |||
A szervesanyag-tartalmú hulladék bomlása során jellegzetes bűzös gázok keletkeznek (ammónia, hidrogén-szulfid stb.), a kezelés nélküli hulladékhalmok finom porát, illetve nagyobb darabjait (papír, műanyag fólia) a szél vagy kisebb légmozgás is a levegőbe emeli. Különösen veszélyes lehet a gondatlanul lerakott azbeszthulladék, mert a széllel könnyen mozgatható és a levegőben diszpergálódik (szétosztva megmarad). A hulladéklerakókon öngyulladás miatt vagy a hulladékok nyílt téri (tiltott!) égetésekor keletkező égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) közvetlenül szennyezik a levegőt. Nem elhanyagolható a hulladéklerakók üvegházhatást növelő metán- és szén-dioxid-kibocsátása sem. | |||
3.3. Fertőzésveszély | |||
A települési és egyes termelési hulladékok (pl. hígtrágya, vágóhídi hulladékok) kórokozó mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek. A különféle egyéb forrásokból származó hulladékokban is gyakran megtalálhatók a legkülönfélébb mikroorganizmusok, közöttük fertőző betegségeket is terjesztő kórokozók, amelyek a hulladékban hosszabb ideig életképesek maradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek, és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak. | |||
3.4. A rovarok és rágcsálók elterjedése | |||
A nem megfelelően végzett települési hulladék kezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői egyes fertőző betegségek terjesztésének. Ezért a gyakori hulladékbegyűjtés a lakásoktól, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolás a helyes kezelés egyik legfontosabb feltétele. | |||
3.5. A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége | |||
A nem megfelelő hulladékkezelés, a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét. | |||
4. A világ 7 "hulladék csodája" | |||
Jegyezze meg a világ 7 hulladék csodáját! | |||
Az alábbiakban bemutatjuk a világ 7 hulladék csodájaként számon tartott helyeket. | |||
4.1. A Csendes-óceáni hulladék sziget | |||
Az interneten keresse meg és olvassa el az "Ocean Cleanup Array"-ről (óceántakarító rendszer) fellelhető információkat! | |||
Az óceánban több helyen is található szemét-szigetek a szárazföldekről és a hajók rakományából kikerülő, a tengeráramlások által összegyűjtött hulladékokból állnak (2. ábra). Zömmel apró darabokra bomlott műanyagok alkotják, amelyek nem minden esetben szemmel láthatóak (1. kép). Közülük is a San Francisco és Hawaii között félúton lebegő, Texas állam kiterjedésénél nagyobb sziget a "leghíresebb". | |||
| |||
| |||
4.2. New York hulladéklerakója | |||
A kínai Nagy Falon kívül a New York-i hulladéklerakó az az ember alkotta műtárgy, amely a világűrből is látszik. 67 méter magas és kb. 9 millió m2 területű. Egykoron 30 ezer tonna hulladékot fogadott naponta. Rekultivációja 2008-ban megkezdődött és kb. 30 évig fog tartani. | |||
4.3. India, Roro azbeszt bányák | |||
Látogasson virtuálisan a Roro hegységbe! | |||
https://www.google.hu/maps/place/Chaibasa,+Jharkhand,+India/@22.4697127,85.6516207,267a,20y,345.56h,83.23t/data=!3m1!1e3!4m2!3m1!1s0x3a1e27763d261b3b:0x2f74b3e3ac79f64d | |||
Az indiai Roro hegységben 1983-ig bányásztak azbesztet. A bányák bezárását követően mintegy 700 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősülő azbeszt hulladék maradt vissza (2. kép). | |||
| |||
4.4. Füstös hegység, Manila, Fülöp-szigetek | |||
Manila hulladéklerakóját 1995-ben zárták be. Nevét a hulladéklerakóból felszálló metánról kapta. 155 ezer ember talált megélhetést a hulladéklerakón (3. kép). Mára a növényzet újratelepülése elkezdődött, de még mindig "füstöl". | |||
Tekintse meg a Füstös hegységet (Smokey Montain) a Google műholdképén! | |||
https://www.google.hu/maps/@14.6308018,120.9608793,1273a,20y,344.94h,3.52t/data=!3m1!1e3 | |||
| |||
4.5. Hajóbontó kikötő, Alang, India | |||
A világ minden tájáról szállítják a mintegy 160 futballpályányi hajóbontó kikötőbe a hajókat, hogy ott szétszedjék azokat, mint hulladékot. Szétdarabolt tankerek, füstölgő olajfelhők, lángok mindenütt (4. kép). | |||
| |||
4.6. Yucca-hegység, Nevada, USA | |||
A Yucca-hegységbe terveztek egy létesítményt, amelybe el lehetne helyezni az USA összes nukleáris hulladékát. A közel 70 ezer tonna radioaktív hulladékot legalább 10 ezer évre kell elszigetelni a környezettől. A tervek szerint a hegybe 300 méter mélyen helyezik el a hulladékot, és ha elkészül, élőlény azt sohasem láthatja (3. ábra). A beruházást a Kongresszus 2002-ben elfogadta, azonban a lakosság ellenállása miatt 2008-ban Barack Obama megígérte a leállítását. Mivel a létesítményre szükség van, és több tanulmány szerint biztonságos, elképzelhető, hogy befejezik. | |||
| |||
4.7. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína | |||
Észak-Amerika elektronikus hulladékának jelentős részét a Kína keleti partvidékén fekvő Guiyu hulladéklerakója fogadja (5. kép). A terület 100 ezer embernek ad munkát. Pl. az egyik közeli falu kizárólag kábelégetéssel foglalkozik, hogy a fémet kinyerjék. A közeli folyókban a határérték több 10-100-szorosát mérték a különféle nehézfémekből. | |||
|
Önellenőrző kérdések | ||
1. Definiálja a hulladék fogalmát! | ||
2. Eredetük szerint hogyan csoportosítjuk a hulladékokat? | ||
3. Halmazállapotuk szerint milyen hulladéktípusokat különítünk el? | ||
4. Környezeti hatásuk alapján mely három csoportját különböztetjük meg a hulladékoknak? | ||
5. Melyik hulladéktípus(ok)ra igaz? A: veszélyes hulladék ![]() | ||
6. Melyek a legfontosabb hulladékgazdálkodási problémák? | ||
7. Milyen környezeti hatásai vannak a hulladékoknak? | ||
8. Soroljon fel legalább hármat a világ 7 hulladék-csodája közül! |