KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: I. modul: A környezetvédelem alapjai
2. lecke: A környezetvédelem történeti áttekintése
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a környezet- és természetvédelem kialakulásának legfontosabb lépcsőit. Áttekintő ismereteket szerezzen az egyes korszakok legjelentősebb eseményeiről, a nemzetközi szervezetekről, nemzetközi konferenciákról, nemzetközi egyezményekről. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 45 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. A környezetvédelem intézményes korszaka előtt | |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a modern kor előtti idők legfőbb környezetkárosító tevékenységeit! | |||
Az ember okozta jelentősebb környezetterhelés a gyűjtögető-vadászó életmódról a mezőgazdasági életmódra történő átálláskor indult meg, majd az ércbányászat, a fémkohászat és a közlekedés fejlődésével tovább fokozódott. Az erdőirtás már az ókorban elindult. Az ókori városokban már szükség volt a vízellátás, a szennyvízelvezetés és -kezelés, a hulladékkezelés megoldásainak alkalmazására. Jeruzsálemben és Rómában a gravitáción alapuló vízvezeték rendszert építettek, majd 2500 évvel ezelőtt megépült Rómában az első zárt szennyvízcsatorna, a Cloaca Maxima. | |||
A középkorban született rendeletek elsősorban az emberi egészséget és komfortérzetet kívánták növelni, azonban jó hatással voltak a környezetre is. (Például I. Edward király a 16. században betiltotta a kőszén égetését Londonban, a lovagok és feleségeik egészsége érdekében. Zsigmond király erdőtörvénye szabályozta az erdőgazdálkodást a bányavárosok környékén.) Megjelent a víz- és szélenergia alkalmazása is. | |||
Az ipari forradalom technikai vívmányai - a gőzgép és a széntüzelésű kazán - következtében a városok levegőjét kéntartalmú füst és por szennyezte, csökkent a napsütéses órák száma, tisztítatlan ipari és kommunális szennyvizek kerültek nagy mennyiségben a városokon áthaladó vízfolyásokba. | |||
2. A környezetvédelem korszakai | |||
2.1. A környezetvédelem I. korszaka (1900-1945) | |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a környezetvédelem I. korszakának jellemző kezdeményezéseit! | |||
A környezetvédelem fejlődése annak jogi szabályozásának fejlődésével esik egybe. Az első korszakot elsősorban a tudományos ismeretek fejlődése jellemzi. A különféle nemzetek közötti megállapodások esetiek voltak, a felmerülő problémák orvoslására szolgáltak, illetve egy-egy fajra vonatkoztak. Jellemzően kétoldalú határvízi megállapodások, halászati megállapodások, a vadvilág túlvadászat és túlhalászat elleni védelmét szolgáló kezdeményezések történtek. A legelső természetvédelmi egyezmény az 1902-es Párizsi egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről volt. | |||
2.2. A környezetvédelem II. korszaka (1945-1972) | |||
| |||
A II. világháborút követően az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló olajkészletek kiaknázása, az iparfejlesztés meggyorsítása, a tudományos-technikai forradalom gyors terjedése, a mezőgazdaságban lezajló zöld forradalom (műtrágyák és növényvédő szerek, gépesítés) elterjedése, a közlekedés, és különösen a légi közlekedés fejlődése, a műanyagok használatának térhódítása miatt a környezeti károk hamar globálissá váltak. Levegő- és vízszennyezés, a természeti erőforrások fogyása jelentkeztek, ám ezeket a jelenségeket az emberek sokáig a jólétet kísérő kellemetlenségeknek tekintették. A környezet valamennyi elemét érintő környezetrombolás első súlyosabb jelei az USA-ban mutatkoztak. Elkezdődött a regionális szintű jogfejlődés, számos környezetvédelmi, természetvédelmi, természeti erőforrás védelmi egyezményt fogadtak el. | |||
Rachel Carson 1962-ben megjelent Néma tavasz című műve nagy hatással volt a környezeti mozgalmakra, és nagymértékben elősegítette az ökológiai gondolkodás kialakulását. Az akkoriban óriási fejlődésnek indult vegyipar hasznos eredményeinek hátulütőire, a vegyszerhasználat veszélyeire (az élővilág mérgezése, növényvédő szerek feldúsulása a táplálékláncban) hívta fel tudományos alapossággal a figyelmet. | |||
A természetvédelmi indíttatású globális gondolkodás az 1970-es évek elején globális környezeti gondolkodássá kezdett továbbfejlődni. A globális környezeti gondolkodás elterjedésében meghatározó szerepe volt az 1968-ban alakult Római Klubnak, amely alapításakor 10 ország 30 tudósát tömörítette (mára kibővült). A zártkörű tagságú klub az európai, radikálisan gondolkozó elit értelmiség vitafóruma. A Római Klub problémafelvető szakértői anyagainak kezdeményezésére átfogó vizsgálatok indultak a világ fejlődésének és az ezzel kapcsolatos környezeti problémáknak a feltárására. A Római Klub első jelentése Meadows D.L.: A növekedés határai című könyve volt. Ebben Meadows és munkatársai matematikai modellek felhasználásával előrejelzéseket készítettek a várható és feltételezett eseményekről. Arra a következtetésre jutottak, hogy a világ korlátozott termőföld készlete nem tudja kielégíteni a növekvő népesség egyre fokozódó igényeit, és a jelenlegi tendenciák tovább folytatása a 21. század közepére teljes válságot okozhat: a környezet szennyeződése óriási mértékű lesz, a természeti erőforrások kimerülnek, a termelés csökken. A katasztrófa elkerüléséhez sürgősen csökkenteni kell a népesség növekedését, korlátozni kell az ipari termelést és a természeti erőforrások kihasználását. (1992-ben a könyv folytatásaként a szerzők megírták a Már túl vagyunk a határon című könyvüket, majd később A növekedés határai 30 év múltán című könyvüket.) A korszak jelentősebb eseményeit az 1. táblázat összegzi. | |||
| |||
2.3. A környezetvédelem III. korszaka (1972-1992) | |||
A környezetvédelem harmadik korszakának legfőbb eredménye a politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett pozitív változás. Az 1970-es és '80-as években több, ember által okozott katasztrófa következett be (az olaszországi Seveso kisváros melletti vegyi üzem robbanása okozta dioxin-mérgezés 1976-ban, az indiai Bhopal város mellett vegyi üzem katasztrófája 1984-ben, a csernobili atomerőmű katasztrófája 1986-ban stb.). A korszakban egyre több jogszabály és nemzetközi egyezmény született, utóbbiakra néhány példát a 2. táblázat mutat. | |||
| |||
Az 1980-as évek első felére a nemzetközi szervezetek felismerték, hogy a környezetvédelem egyre inkább globális jellegű lesz, a környezetpolitikát össze kell hangolni a gazdaságpolitikával, valamint hosszú időtávban szükséges gondolkodni és cselekedni. Új elképzelésekre, megközelítési módszerekre, gondolkodás-módra és stratégiai elképzelésekre volt szükség. Ennek kidolgozására és megalapozására létrehozták az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságát. Elnöke Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony lett. A 22 tagú bizottságnak hazai tagja is volt: Láng István akadémikus. A bizottság feladata a kritikus problémák azonosítása a környezetvédelem és a fejlődés kérdéskörében, valamint az ezzel kapcsolatos reális megoldási javaslatok és egy új típusú nemzetközi együttműködés kidolgozása. A bizottság fogalmazta meg először a fenntartható fejlődés fogalmát ("a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket"). A bizottság "Közös Jövőnk" címmel adta ki helyzetértékelését és a jövőre vonatkozó javaslatait, ajánlásait. | |||
2.4. A környezetvédelem IV. korszaka (1992-) | |||
| |||
A Stockholmi Konferencia után húsz évvel később, 1992-ben Rio de Janeiro adott otthont a globális gondolkodás addigi legnagyobb megmozdulásának, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciának (UN Conference on the Environment and Development). Öt dokumentumot fogadtak el: (1) Riói Nyilatkozat a Környezetről és a fejlődésről, (2) Keretegyezmény az éghajlatváltozásról, (3) Egyezmény a biológiai sokféleségről, (4) Nyilatkozat az erdőkről, (5) Feladatok a 21. századra (Agenda 21). A Riói Konferencia hatására az elkövetkező években számos konkrét környezetvédelmi megállapodás született (pl. Kiotói egyezmény). | |||
1993-ban létrejött az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága, melynek tagjai rotációs rendszerben az egyes tagállamok miniszteri szintű képviselői, akik szakértőkkel és kormánytisztviselőkkel együtt rendszeresen áttekintik a Riói Konferencia ajánlásainak végrehajtását. | |||
Rio után tíz évvel később, 2002-ben Johannesburgban rendezték meg a következő ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát, amelynek címében már a fenntartható fejlődés szerepel (World Summit on Sustainable Development). A konferencián két dokumentumot fogadtak el: (1) Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, (2) Végrehajtási terv (153 pontban). Kitüntetett figyelmet szántak az egészséges ivóvíz és egyes szociális problémák kérdésének, valamint a környezet-egészségügynek. A környezetpolitika és a szociálpolitika korábban nem jellemző összekapcsolásával a fenntartható fejlődés társadalom dimenzióját jelenítették meg. | |||
A 3. táblázat a korszak legjelentősebb nemzetközi egyezményeit foglalja össze. | |||
| |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a Rio+20 Konferencia legfontosabb témáit! | |||
20 évvel a Riói Konferencia után, 2012. júniusában újra Rio de Janeiro adott otthon az ENSZ újabb környezeti világkonferenciájának, a Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferenciának. Ez a konferencia a várakozásokkal ellentétben nem vonta meg az eddigi, a fenntarthatóság érdekében tett intézkedések és programok mérlegét. Elsősorban a zöld gazdaság, az energiaügy, a fenntartható városok, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, a természetes vizek és az óceánok, a (globális) környezeti kormányzás kérdéseire koncentrált. A konferencia végén egy dokumentumot fogadtak el: "The future we want" (A jövő, amit akarunk). Ez a dokumentum inkább egyfajta kívánsággyűjtemény, mint konkrét és számon kérhető menetrend. A konferencián két igen jó magyar kezdeményezés történt: hazai mintára ENSZ-szintre emelné a jövő nemzedékek biztosának intézményét, valamint az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának mintájára, nemzetközi egyezményen alapuló alapjogokat adna az emberen túli létezőknek is. | |||
Sokakban megfogalmazódott, hogy ennyi konferenciát követően miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén? Valószínűleg azért, mert az egyes államok versenyképességének és jelenlegi pozíciójának megőrzését gátolná, egyes államok pedig a legfejlettebb régiókhoz való felzárkózásuk során egyszerűen nem engedhetik meg a fenntarthatóság "luxusát". |
Önellenőrző kérdések | ||
1. Milyen jelentős környezetkárosító tevékenységeket folytattak a modern idők előtt? | ||
2. A II. világháborút követő időszakban melyek a legfontosabb környezetkárosító emberi tevékenységek? | ||
3. Mondjon egy-egy példát az alábbi korszakok jelentős környezetüggyel kapcsolatos eseményeire! | ||
4. Párosítsa az eseményeket a helyszínekkel és időpontokkal! | ||
5. Melyek a Környezet és Fejlődés Világbizottság legfontosabb feladatai? | ||
6. Sorolja fel, mikor és hol rendezte az ENSZ négy környezeti konferenciáját! | ||
7. Sorolja fel a Riói Konferencia 5 dokumentumát! | ||
8. Nevezze meg a Johannesburgi Konferencia 2 dokumentumát! |