KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: X. modul: Környezetvédelmi szabályozás
26. lecke: Környezetpolitikai és környezetszabályozási alapok
A környezeti problémák felismerése magával hozta azt a felismerést is, hogy a környezetvédelmet nem lehet a gazdaságtól és a társadalomtól elkülönült szektorként kezelni, hiszen a különféle társadalmi-gazdasági tevékenységek okozzák a különböző környezeti ártalmakat, így a megoldást is itt kell keresnünk. A környezeti problémák a szakterületek széles körét érintik a tudományoktól kezdve az egyes gazdasági ágazatokon és politikán át az oktatásig. A környezetvédelemnek ezért meg kell jelennie minden szaktevékenységben, s ennek tükröződnie kell az irányítási-intézményi struktúrákban is. A társadalom és a gazdaság egészének környezettudatos irányba való állítása és tartása a környezetvédelem intézményrendszerén ill. a jogi szabályozásokon keresztül valósítható meg elsősorban, de a gazdasági szabályozók és a környezetvédelmi mozgalmak is e rendszer részét képezik. | |||
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megértse az egyes környezetpolitikai típusok közti különbségeket, és ráébredjen, hogy csak a megelőző jellegű környezetpolitika alapfilozófiája és eszközrendszere képes a fenntartható fejlődést biztosítani. Ennek megfelelően későbbi munkájában, szakterületében mindig a megelőző jellegű környezetpolitika szellemében igyekezzen döntéseket hozni. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 45 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. A környezetpolitikák típusai | |||
Gyűjtsön érveket, hogy miért fontos a környezetvédelmi szabályozás! jegyezze meg a környezetpolitika definícióját! | |||
Az előző témakörök tárgyalása során bemutattuk azokat a tényeket, folyamatokat, tevékenységeket, amelyek környezetünk állapotát, állapotváltozásait befolyásolják, meghatározzák. A környezetvédelmi célokat a társadalmi - gazdasági reálfolyamatok szférájában lehet és kell megvalósítani, és ehhez megfelelő szabályozási eszközök is szükségesek. Az alapvető problémát, egyben a környezetvédelmi szabályozás szükségességét a külső gazdasági hatások, az externáliák internalizálása (belsővé tétele) jelenti. Pusztán a piaci mechanizmusok ugyanis nem alkalmasak a környezettel szinkronban rendezni a gazdasági folyamatokat. Ezért elengedhetetlen valamiféle beavatkozás a piac spontán működési rendszerébe. Ennek a kérdéskörnek az elméleti hátterével a közgazdaságtan foglalkozik, ezért erre a későbbiekben is csak érintőlegesen térünk ki. | |||
A szabályozási eszközök és főleg azok alkalmazása alapvetően a társadalom környezettel kapcsolatos preferenciarendszerét tükrözik. Ezért lényegi változásra csak értékrendszerünk, életmódunk, fogyasztási szokásaink megváltozása esetén számíthatunk. Ezek nélkül sem a technológiai fejlődés, sem a környezetvédelmi, környezetszabályozási beavatkozások nem igazán képesek a negatív tendenciák lényegi mérséklésére, a környezet állapotának tartós javítására. A környezetvédelmi szabályozás stratégiáját, alapvető irányait, eszközrendszerét a mindenkori környezetpolitika határozza meg. Ahhoz, hogy a környezetpolitikai célokat elérjük, a gazdasági és jogi szabályozóeszközök mellett meghatározó jelentőségűek a tudatformálás eszközei. | |||
A környezetpolitika a környezetvédelem terén megfogalmazott fő célokat, alapelveket, a megvalósítás feltételrendszerét foglalja össze. Az egyes környezetpolitikai típusok (gyógyító, hatásorientált, forrásorientált, megelőző) alapfilozófiájukban lényegesen különböznek, és jól kifejezik valamely ország, térség környezetpolitikájának és az ahhoz kapcsolódó környezetszabályozásnak a lényegét. | |||
A hatékony környezetpolitika alapja azoknak a gazdálkodási-szennyezési folyamatoknak az ismerete, amelyek a környezet állapotát döntően befolyásolják. E folyamat láncszemeinek az áttekintését segíti az 1. ábra. | |||
Tanulmányozza az 1. ábrát, nevezze meg a szennyezési lánc egyes láncszemeit, és jegyezze meg, hogy az egyes környezetpolitikai típusok melyik láncszemnél avatkoznak be! | |||
| |||
Jegyezze meg a környezetpolitikák két alaptípusát és azok jellemzőit! | |||
A környezeti elemek károsítását, terhelését, a természeti erőforrások túlhasználatát lehet mérsékelni, a károkat utólag részben helyreállítani, de természetesen a legjobb a problémákat megelőzni. Ezért a környezetpolitikáknak valójában két alaptípusa van. | |||
| |||
Az 1. táblázat összefoglalja a két alaptípus közti különbségeket. | |||
| |||
| |||
A következőkben röviden bemutatjuk a különböző típusú környezetpolitikák főbb jellemzőit. | |||
Jegyezze meg a környezetpolitikák 4 típusának jellemzőit, hasonlítsa össze azokat egymással, és az 1. ábra alapján értelmezze a jellemzőiket! Az előző modulok alapján gyűjtsön példákat az egyes típusokba tartozó környezetvédelmi tevékenységekre! | |||
1.1. Gyógyító, enyhítő környezetpolitika | |||
Lényege, hogy a már bekövetkezett károsodásokat igyekszik enyhíteni. Általában nagyon drága és kevésbé hatékony megoldás. Az utólagos helyreállítás, különösen az élő környezet esetében (gondoljunk a kipusztult állat- és növényfajokra) ráadásul gyakran teljesen eredménytelen. | |||
1.2. Hatásorientált környezetpolitika | |||
A környezetpolitikának az eszközei ez esetben az immissziós állapoton, a környezetminőségen kívánnak javítani úgy, hogy közben a kibocsátások nem csökkenek. Jó példa erre a városok levegőminőségének javítása elkerülő utak építésével, a zöldterületek arányának növelésével vagy a zajhatás csökkentése zajvédő falak telepítésével. | |||
1.3. Forrásorientált környezetpolitika | |||
Ez a környezetpolitika eszközeivel és módszerével együtt nagyon széles körben elterjedt. Célja a károsanyag-kibocsátás csökkentése. A sokak által ismert ún. csővégi ejárások ("end of pipe") döntően a direkt szabályozó eszközök (határértékek, bírságok) negatív ösztönzésére jöttek létre. Nagy előnyük, hogy jelentős környezetszennyezések esetén látványos eredményeket produkálnak és sikerélményt adnak az érintetteknek. Itt jól alkalmazható az ellenőrzés - büntetés kettőse. Ma már jól ismert példái ennek a környezetvédelmi gyakorlatnak a kéményekbe szerelt szűrőfilterek, a szennyvíztisztítók, az autók katalizátorai. Hátránya viszont ennek a politikának az, hogy mivel az alaptechnológia a tisztító rendszerek nélkül is működik, sőt olcsóbban működik, az érintettek igyekeznek a környezetvédelmi berendezéseket elhagyni. Az viszont segíti ezeknek az eszközöknek a társadalmi elfogadottságát, hogy az alkalmazott környezetvédelmi technikák, technológiák ma már komoly piaci részesedést képviselnek, és gyártásuk, alkalmazásuk sok munkahelyet teremt. | |||
1.4. Megelőző/preventív/szerkezetváltó környezetpolitika | |||
Lényegét tekintve ez egy olyan hatásmechanizmus, amely a gazdaságot, ill. az egész társadalmat környezetbarát irányba tereli. A különböző megelőző jellegű beavatkozások ebben az esetben a környezeti erőforrás használatba, a technológiai folyamatokba vannak integrálva. Ennek a típusú környezetpolitikának a végső célja a fenntartható fejlődés biztosítása. | |||
2. Környezetszabályozási alapelvek | |||
| |||
Az alábbi elvek alapvetően meghatározzák a szabályozás "filozófiáját", a szabályozási eszközök típusait, valamint alkalmazásuk módjait. | |||
A károkozó felelősségének alapelve | |||
Ez az alapelv arra mutat rá, hogy a szennyező ne pusztán az általa elkövetett szennyezés "legalizálásáért" fizessen, hanem az általa okozott környezeti károk, valamint a szennyezés elkerüléséért teendő intézkedések költségeinek minél nagyobb részét viselje. A szennyező fizet elve alapján a termékek és szolgáltatások árának tükröznie kell a szennyezéssel, erőforrás-kihasználással és a környezeti degradáció egyéb formáival kapcsolatos környezetvédelmi költségeket is, különben az erőforrások túlhasználása és a társadalmi optimum szintjétől magasabb szennyezés alakulhat ki. Az áraknak "igazat kell mondaniuk" a termékek és szolgáltatások fogyasztásának és termelésének költségeiről. Ezt az elvet a világ nagy részén már alkalmazzák. | |||
A gondoskodás alapelve | |||
A társadalom minden résztvevőjének joga, valamint egyes szereplőinek (pl. állam, önkormányzatok, szennyezők stb.) kötelessége a természet közös értékeit előrelátó, értékvédő gondoskodással kezelni. A gondoskodás alapelve nemcsak a környezetszennyezés közvetlen megakadályozását jelenti, hanem a szennyezés kockázatának csökkentését is. Ezen alapelv elemei a következők: az elővigyázatosság és a megelőzés elve. | |||
A hatékonyság alapelve | |||
A konkrét környezetorientált beavatkozások tervezésével és szervezésével összefüggésben az elmúlt pár évtizedben számos elvet fogalmaztak meg a környezetvédelmi célok elérésének és megvalósításának hatékony növelésére. Az alapelv főbb elemei az alábbiak: | |||
| |||
A szubszidiaritás a döntési hatásköröknek (és persze a végrehajtásnak is) az állampolgárokhoz a lehető legközelebbi szintre való telepítése. Ez az elv alapvetően a centralizációs törekvéseket igyekszik akadályozni. | |||
3. A környezetvédelmi szabályozás céljai, beavatkozási pontjai, módjai | |||
A 2. ábra segítségével gyűjtse ki és jegyezze meg a környezetvédelmi szabályozás beavatkozási pontjait és néhány jellemző módját! Utóbbiakra keressen példákat saját környezetéből és/vagy szakterületéből! | |||
A szabályozás stratégiai feladata az, hogy a gazdaság rövid távon a környezet ellenében ható folyamatait a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. | |||
Ebből az alapvetésből kiindulva a főbb célok a következők: | |||
| |||
A környezetpolitika szabályzóeszközei csak akkor hatékonyak, ha azok a gazdálkodás környezetét, környezeti erőforrásokat különösen érintő, kritikus folyamataihoz kapcsolódnak (2. ábra). | |||
A gazdálkodási folyamatban az első lépés a kitermelés befolyásolása, szabályozása. Itt alapvetően a nem megújuló erőforrások használatának a csökkentése a cél. Erre alkalmasak azok az eszközök (források), amelyek ezen erőforrások árának emelésével takarékosságra ösztönöznek, segítve ezzel pl. a másodnyersanyagok versenyképessé tételét. | |||
A gyártás folyamatának befolyásolására ma már sokféle eszköz áll rendelkezésre. A határértékek, a különböző technológiai előírások, a piaci eszközök alkalmazásának fő célja, hogy a gyártás folyamatát környezetkonform irányba terelje. | |||
Napjainkban már a fogyasztás is többféle módon befolyásolható, szabályozható. A termékdíjak, az ökocímkézés mellett igen fontos szerepe van (vagy lehetne) a tudatformálásnak, a társadalmi értékrend és fogyasztási szokások környezetbarát irányba való terelésének. | |||
A hulladékgazdálkodás szabályozása pedig irányulhat a megelőzésre, az újrahasznosításra, és ha már nincs más mód, a hulladékok ártalmatlanítására. | |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||||
1. Indokolja meg, hogy miért szükséges a környezetvédelmi szabályozás különféle módszereinek alkalmazása! | |||||||||||||||||||||||
2. Adja meg a környezetpolitika definícióját! | |||||||||||||||||||||||
3. Sorolja fel a szennyezési lánc fő láncszemeit! | |||||||||||||||||||||||
4. Sorolja fel a környezetpolitikák két alaptípusát! | |||||||||||||||||||||||
5. Sorolja fel a környezetpolitikák 4 típusát! | |||||||||||||||||||||||
6. Párosítsa, hogy az egyes környezetpolitikai típusok a szennyezési lánc melyik részén avatkoznak be! | |||||||||||||||||||||||
7. Döntse el, hogy melyik állítás igaz, melyik hamis!
![]() | |||||||||||||||||||||||
8. Sorolja fel a főbb környezetszabályozási alapelveket és elveket! | |||||||||||||||||||||||
9. Mit jelent a szennyező fizet elve? | |||||||||||||||||||||||
10. Nevezze meg a környezetszabályozási eszközök beavatkozási pontjait és néhány jellemző módját! |