KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: VII. modul: Hulladékgazdálkodás
19. lecke: Hulladékgazdálkodás
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a hulladékgazdálkodás tevékenységeit, azok prioritását annak érdekében, hogy későbbi szakterületén és magánéletében ennek megfelelően tekintsen a hulladékokra és azok kezelési, ártalmatlanítási lehetőségeire. Felismerje, hogy a hulladék másodnyersanyagforrásként szerepet játszhat a Föld erőforrásainak kímélésében. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. Hulladékgazdálkodás | |||
| |||
A hulladékgazdálkodás a környezetvédelem egyik fontos szakterülete. Kulcsszerepe van a környezeti elemek (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) minőségének és a természeti erőforrásoknak a védelmében, egyben eredményesen segítheti a gazdasági hatékonyságot. | |||
A hulladékgazdálkodás a hulladékok káros hatása elleni védelemnek a hulladékok teljes életciklusára kiterjedő tevékenységek összehangolt sorozata. Gyakorlatilag a hulladékok keletkezésének megelőzését, csökkentését, a keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában. A tevékenységhez hazánkban jelenleg a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény ad átfogó jogszabályi keretet. | |||
A hulladékgazdálkodás prioritási sorrendje (egyben a korszerű hulladék-gazdálkodás feladatai) a következő (1., 2., 3. ábra): | |||
| |||
| |||
| |||
| |||
1.1. Megelőzés | |||
Jegyezze meg a megelőzésre szolgáló intézkedéseket! Keressen példákat szakterületén a megelőző intézkedésekre! | |||
A hulladékképződés megelőzése, valamint a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése a következő intézkedésekkel segíthető elő: | |||
| |||
1.2. Újrahasználat | |||
Jegyezze meg az újrahasználat jellemzőit! | |||
Az újrahasználat a hulladékká vált terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. Ilyen például a visszaváltott üvegek (pl. sörösüveg) újratöltése. A többször felhasznált, újra tölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. | |||
1.3. Hasznosítás | |||
Jegyezze meg a hulladékhasznosítás módjait! | |||
A hulladék hasznosítására vonatkozó alapvető követelmény, hogy a hasznosítással előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél nagyobb környezetterhelést ne okozzon, a hasznosítási technológia alkalmazása ne veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet, valamint az elérhető eredményhez képest ne jelentsen túlzott mértékű gazdasági terhet. Összefoglalva: a hulladékot akkor lehet és kell hasznosítani, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott. Ha a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve (szelektíven) kell gyűjteni. Az elkülönített hulladékgyűjtés tehát nem cél, hanem a hasznosítás eszköze. | |||
A megelőző intézkedések ellenére képződő hulladék hasznosítása történhet: | |||
| |||
1.3.1. Újrahasznosítás | |||
Jegyezze meg az újrahasznosítás jellemzőit! | |||
Az újrahasznosítás a hulladékká vált terméknek anyagában történő, akár többszöri felhasználását jelenti. Az újrahasznosítás során a hulladék anyagok kinyerése és új termékekké történő feldolgozása történik meg, amely során a megfelelően előkészített hulladékot a termelő iparágak másodnyersanyagként feldolgozzák. Így ami a gazdaság egyik szereplőjének hulladék, az a másiknak alapanyag. Az újrahasznosítás ezért nemcsak a hulladékok mennyiségét csökkenti, hanem az elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentésével Földünk erőforrásait is kíméli. | |||
Az újrahasznosítás alapja a szelektív hulladékgyűjtés (1. kép). Ezáltal megakadályozható, hogy a veszélyes, illetve bomló szerves anyagok szennyezzék a hasznosítható frakciókat. Létezik egy költségesebb megoldás is, amelynél az ömlesztve begyűjtött hulladékot a lerakótelepeken válogatják szét különböző eljárásokkal. Az eljárás költséges, mert a hulladék utólagos szétválogatása bonyolult technológiát igényel. | |||
| |||
A legfontosabb szempont, hogy a visszanyert alapanyaggal nyersanyagot lehessen kiváltani a termelésben. A leggazdaságosabban újrahasznosítható anyagok a papír, az üveg, az acél és az alumínium. Anyagában történő újrahasznosítás történhet pl. a papírgyárakban, fémfeldolgozókban, bútorlap gyártásban, műanyag feldolgozókban, üveggyárakban, építőiparban, vegyiparban. | |||
Az újrahasznosítási programok ráébresztik az embereket arra - kiváltképp, ha szelektív települési hulladékgyűjtést folytatnak -, hogy mennyi és milyen típusú felesleges hulladékot termelnek. | |||
Jegyezze meg a lakossági szelektív hulladékgyűjtés alapvető csoportjait! Gondoljon vissza arra, hogy az elmúlt héten milyen hulladékokat gyűjtött vagy gyűjthetett volna szelektíven! | |||
A lakossági szelektív hulladékgyűjtés alapvető hulladék csoportjai: | |||
| |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a hulladékudvarok és a hulladékgyűjtő szigetek közti különbségeket! Segítségül használja a 2., 3., 4. képeket is! | |||
A hulladékhasznosítás legfontosabb technikai, infrastrukturális és szolgáltatási feltételei a hulladékgyűjtő udvarok és szigetek. A hulladékgyűjtő udvarok (2. kép) feladata a lakosság által beszállított hulladékok szakszerű átvétele, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása és a hulladékok rendszeres elszállításának szervezése az újrahasznosító helyekre vagy az ártalmatlanító telepekre. | |||
A hulladékgyűjtő szigeteket a közterületeken helyezik el, felügyelet nélküliek, a lakosság az itt található szelektív hulladékgyűjtő edényekbe helyezheti el a megfelelő hulladékokat (3., 4. kép). | |||
| |||
| |||
| |||
1.3.2. Komposztálás | |||
Jegyezze meg a komposztálás jellemzőit, és gyűjtse ki, hogy milyen hulladékok esetében alkalmazható! | |||
A komposztálás célja a szerves anyagokat tartalmazó hulladék mikroorganizmusok általi aerob (oxigén jelenlétében történő) lebontása. Ehhez megfelelő környezeti feltételek megteremtésére van szükség. A komposztálás során a hulladék komposzttá alakul, azaz szervetlen ásványi anyagokká és stabil szerves anyagokká bomlik (5. kép). A komposzt a mezőgazdaságban talajjavításra hasznosítható. A komposztálás hatékony eljárás a kerti hulladékok és ételmaradékok feldolgozására, de nem használható minden hulladéktípus esetében. A komposztálandó hulladéknak mérgező és biológiailag nem lebomló anyagot tartalmaznia nem szabad, mert ezek nem úgy bomlanak le, mint a biológiai anyagok, vagy ha lebomlanak, mérgező anyagok keletkeznek, és a komposzt mezőgazdaságilag használhatatlanná válik. Ha azonban a komposztálandó települési hulladék mikroorganizmusokat, stabil szervetlen anyagokat és sok nedvességet tartalmaz, megfelelő kezeléssel jó minőségű komposzt nyerhető. | |||
| |||
1.3.3. Biogáz előállítás | |||
Jegyezze meg a biogáz előállításának jellemzőit, és gyűjtse ki, hogy milyen hulladékok esetében alkalmazható! | |||
A biogáz előállítása zárt rendszerű erjesztő tankokban történik a végbemenő anaerob (oxigén jelenléte nélküli) folyamatok hatására. Az elgázosításra szánt szerves hulladék nagy nedvességtartalmú kell legyen, toxikus anyagot nem tartalmazhat. Az elgázosítás lúgos közeg és 20-30 közötti szén/nitrogén arányszám mellett történik, így 1 kg elgázosítható anyagból 0,25-0,5 m3 gáz keletkezik, mely 15-60% metánt tartalmaz. | |||
1.3.4. Hulladékégetés | |||
| |||
A hulladékégetés, mint hasznosítási eljárás célja a hulladékban levő energia kinyerése termikus hasznosítás céljából. A hulladékégetés a hulladékok 800-1500 °C-on történő elégetését jelenti. Az égetés során a hulladék szervesanyag-tartalma gázokká és vízzé ég el, majd füstgáz formájában távozik a tűztérből (4. ábra, 6., 7. kép). Az eljárás előnye, hogy csökkenti a hulladék, a veszélyes hulladék (olajok, fenolok) mennyiségét és energiatermeléssel járó folyamat. A települési hulladékok viszonylag magas energiatartalma lehetővé teszi, hogy az égetőmű mint kisebb erőmű legyen üzemeltethető. A hulladékégetés ellen szól a hulladékban található értékes másodnyersanyagok elvesztése. A megoldandó problémát a keletkező füstgázok és visszamaradt salakanyagok, pernye megfelelő kezelése jelenti. | |||
| |||
| |||
| |||
1.4. Ártalmatlanítás | |||
A hulladékgazdálkodási törvény rendelkezése szerint ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Az ártalmatlanítás módjai az égetés és a lerakás. | |||
1.4.1. Égetés | |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy miben különbözik a hasznosítás és az ártalmatlanítás céljára szolgáló égetés! | |||
Az égetés, mint ártalmatlanítási eszköz elsősorban az önállóan nem éghető hulladékfajták kezelésére szolgál. Ez esetben nem az energianyerés a cél, mivel ezek az anyagok támasztófűtéssel égethetők el, azaz energia befektetése szükséges. Egyes veszélyes (pl. fertőző orvosi) hulladékok ártalmatlanításának azonban ez a legalkalmasabb módja (8. kép). | |||
| |||
1.4.2. Lerakás | |||
Jegyezze meg a korszerű hulladéklerakókban alkalmazott kockázatcsökkentő technológiákat! Segítségül tanulmányozza a 9. és 10. képet is! | |||
A hulladéklerakás a legvégső hulladékgazdálkodási eszköz. A mindenképp lerakásra kerülő hulladék térfogatát tömörítéssel lehet csökkenteni mind gyűjtéskor, mind lerakáskor. A hulladéklerakók sem művelésük alatt, sem feltöltésük után nem válhat(ná)nak egészségügyi vagy környezeti veszélyforrássá. A kockázatok ellen megfelelő technológiákkal védekezhetünk: | |||
| |||
| |||
A nem megfelelő szigeteléssel ellátott, takarás nélküli és illegális hulladéklerakók esetén a környezeti kockázat (talaj, víz, levegő szennyezése, közegészségügyi veszély, tájképrombolás) óriási lehet (10. kép). | |||
|
Önellenőrző kérdések | ||
1. Definiálja a hulladékgazdálkodás fogalmát! | ||
2. Sorolja fel a hulladékgazdálkodás feladatait azok prioritási sorrendjében (a legfontosabbal kezdje)! | ||
3. Milyen hulladékkeletkezést megelőző intézkedések lehetnek? | ||
4. Sorolja fel az egyes hulladékhasznosítási technológiákat! | ||
5. Mit jelent az újrahasználat? | ||
6. Mi az újrahasznosítás? | ||
7. Sorolja fel, hogy milyen típusú hulladékok szerepelnek a lakossági szelektív hulladékgyűjtésben! | ||
8. Mi a hulladékgyűjtő udvar célja? | ||
9. Mire való a hulladékgyűjtő sziget? | ||
10. Mutassa be egy-egy mondatban az ártalmatlanítás módjait! |