KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: X. modul: Környezetvédelmi szabályozás
27. lecke Környezetszabályozási eszközök
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató betekintést kapjon a környezetszabályozási eszközök különféle típusaiba és a környezetközpontú irányítási rendszerekbe, hogy a későbbiekben szakterületén, ill. vállalati környezetben felismerje, és a szükséges mértékben alkalmazni tudja azokat. A lecke segítségével ismerje meg a hazai környezetvédelem folyamatosan változó intézményrendszerét, ill. képes legyen a változások nyomon követésére. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 45 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. A környezetszabályozási eszközök típusai | |||
Jegyezze meg a környezetszabályozási eszközök 3 fő típusát! | |||
A környezetpolitikai, környezetszabályozási célok megvalósítására ma már sokféle eszköz áll rendelkezésünkre. A szabályozó eszközöknek három fő típusát különböztetjük meg: | |||
| |||
1.1. Direkt vagy közvetlen szabályozó eszközök | |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a közvetlen szabályozás eszközeit! Tanulmányozza az 1. ábrát, és a segítségével értelmezze a közvetlen szabályozás folyamatát! | |||
A közvetlen szabályozás adminisztratív jellegű korlátozásokon, tilalmakon alapul. Jogszabályok révén, kényszer hatására, a szennyezőkre közvetlenül hatva igyekszik a környezetpolitikai célokat elérni. Az előírásokat be kell tartani, különben a szennyezőnek jogi vagy egyéb adminisztratív büntetéssel kell számolnia. Ez a szabályozás az ún. "utasítás és ellenőrzés" mechanizmusa alapján, szabványok, határértékek, engedélyeztetés stb. felhasználásával működik (1. ábra). | |||
| |||
A közvetlen szabályozás eszközei a tiltás, engedélyeztetési eljárás és a normák állítása. | |||
A tiltás tisztán hatósági szabályozóeszköz. Alkalmazásának célja a környezetet durván terhelő tevékenységek vagy ártalmas termékek megszüntetése. Gondoljunk a betiltott vegyszerekre, a freont tartalmazó spray-re stb. | |||
Az engedélyeztetési eljárás ugyancsak hatósági szabályozási forma, amelyet új vállalatok létesítésekor kell alkalmazni. A szakhatóság ebben az esetben azt dönti el, hogy a leendő vállalat létesítését, működését a környezeti hatások figyelembevételével engedélyezi vagy sem. | |||
A közvetlen szabályozás leggyakrabban használt eszköze a normaállítás. A hatósági előírások vonatkozhatnak a szennyező anyagok kibocsátására (emisszió) és az állapotra (immisszió). A normák határértékek formájában jelennek meg. A normaállításnak csak akkor van értelme, ha biztosított a határértékek betartása. A rendszeres ellenőrzés és a hatékony, következetes szankcionálás elengedhetetlen feltétele a szabályozásnak. Az ellenőrzés állami, hatósági feladat. A határértékeket túllépők bírságot fizetnek. Fontos tudni, hogy a norma alatti kibocsátások, környezeti terhelések ingyenesek. | |||
A szabályozás történetét nézve a direkt eszközök jelentek meg először. Nálunk is tradicionális, széles körben elterjedt eszközöknek számítanak. A környezetvédelmi szabályozásban sokáig szinte kizárólag ezt a módszert alkalmazták. Az elmúlt évtizedekben azonban a közvetlen szabályozás kizárólagossága - a különböző hátrányok miatt - megszűnt, és a gazdasági szabályozó eszközök folyamatosan teret nyernek. | |||
1.2. Közgazdasági vagy piaci szabályozó eszközök | |||
Gyűjtse ki a gazdasági szabályozás eszközeit! Tanulmányozza a 2. ábrát, és a segítségével értelmezze a gazdasági szabályozás folyamatát! | |||
A gazdasági szabályozás alapvetően a gazdasági érdekeltség révén igyekszik a gazdaság szereplőit, a vállalkozói és fogyasztói szférát a kívánt környezeti magatartásra rávenni. | |||
A közvetlen szabályozáshoz képest a gazdasági szabályozás széles körben alkalmazható, és jól használja a piac rugalmasságát. Lehetőséget ad a gazdálkodóknak a számukra előnyösebb megoldások választására. A gazdasági szabályozás lényege, hogy a környezethasználókhoz a piaci mechanizmusokon, a gazdaság értékítéletén keresztül jutnak el (2. ábra). | |||
| |||
A gazdasági (piaci) eszközök sokszínűségét, változatosságát az alábbi csoportosítás szemlélteti: | |||
| |||
A felsorolt eszközök között vannak nálunk és az Európai Unióban is gyakran alkalmazott megoldások és kevésbé ismertek. A tananyagban csak a hazai gyakorlatban széles körben alkalmazott megoldásokkal foglalkozunk. | |||
1.2.1. Környezetvédelmi díjak | |||
| |||
Hazánkban az 1995. évi LIII. törvény (a környezetvédelmi törvény) az Európai Unió és az OECD gyakorlatával összhangban megteremtette a gazdasági eszközök alkalmazásának lehetőségét a környezetvédelmi szabályozásban. A lehetséges eszközök közül Magyarországon a környezetvédelmi díjaknak van meghatározó szerepük a szabályozásban. | |||
A környezetvédelmi díjak valójában a szennyezésért fizetendő árat jelentik. Ösztönző és redisztributív (újraelosztó) hatásuk lehet. | |||
A hazánkban alkalmazott díjak: | |||
| |||
A termékdíj a környezetet vagy annak valamely elemét terhelő, veszélyeztető termék után fizetendő. A termékdíjköteles termékek körét és a termékdíjjal kapcsolatos rendelkezéseket a 2011. évi LXXXV. törvény a termékdíjról tartalmazza. A termékek köre és egyéb rendelkezések (pl. a fizetendő díjak) időnként változnak. 2017-ben a következő termékek után kell termékdíjat fizetni: akkumulátor; csomagolószer; egyéb kőolajtermék; elektromos, elektronikai berendezés; gumiabroncs; reklámhordozó papír; egyéb műanyag termék; egyéb vegyipari termék; irodai papír. A termékdíjból befolyt összeg felhasználásáról (redisztribúció) külön jogszabály rendelkezik. | |||
A betétdíj a termék visszaforgatását igyekszik elősegíteni. Ösztönzi a termékek újrafelhasználását, növeli a hulladékgazdálkodás hatékonyságát. Hazánkban üveg italcsomagolások után fizetünk jelenleg betétdíjat. | |||
A környezetterhelési díjat a környezeti elemekbe juttatott, szabályozásban rögzített anyagok után kell fizetni. Hazánkban vízterhelési, talajterhelési és levegőterhelési díjat kell fizetni a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény alapján. | |||
A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény alapján a környezet valamely elemének igénybevételéért a környezet-használó igénybevételi járulékot köteles fizetni (pl. vízkészletjárulék). Az igénybevételi járulék fizetési kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységek és igénybevételek körét, a járulék mértékét, továbbá a nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjét törvény határozza meg. | |||
A díjak elterjedése fontos eredménye a hazai környezetvédelemnek, környezetszabályozásnak. Bevezetésük hatására a társadalom szembesült azzal a ténnyel, hogy a tiszta környezet nincs ingyen, és a jobb környezetminőség egyúttal jobb életminőséget is jelent. | |||
3.3. Önkéntes eszközök | |||
Ezeket az eszközöket a direkt szabályozóeszközökkel vagy a gazdasági eszközökkel kombinálva lehet használni. Lényegük: a környezeti tudatosság és felelősség beépítése a döntéshozatali folyamatba a különböző önkéntes környezeti megállapodásokkal, megegyezésekkel kapcsolatban. Lényeges előnyük a nagyfokú rugalmasság, eredményorientáltság. | |||
4. Környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) | |||
Gyűjtse ki az ISO 14001 és az EMAS rendelet jellemzőit! | |||
4.1. Az ISO 14001 | |||
Az ISO 14001 szabványt, a 14000-es sorozat első tagját 1996 őszén adták ki. Az ISO-14000 megnevezés az ISO által készített környezetvédelmi szabványok összességét jelenti, számozásuk 14000-rel kezdődik. Az ISO 14000 szabványsorozat írja le azon alapelemeket, amelyekből felépül egy hatékonyan működő környezetmenedzsment rendszer. Ezek közé tartozik a saját környezetpolitika és célkitűzések kialakítása, az ezek elérésére szolgáló programok megvalósítása, a környezeti teljesítmény mérése, a hibák kijavítása és a környezeti teljesítmény növelését szolgáló rendszer figyelemmel kísérése. | |||
A 14001-es nemzetközi szabvány egy Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) - más néven környezeti menedzsment rendszer (KMR) - követelményeit írja le, oly módon, hogy alkalmazható legyen mindenféle típusú és nagyságú szervezetben, és igazodni tudjon különböző földrajzi, kulturális és társadalmi feltételekhez. A hatékony környezetirányítási rendszer segíti a vállalatokat működésük környezeti vonatkozásainak megítélésében és javításában. A szabvány az irányítási rendszer követelményeit a "tervezés, bevezetés, ellenőrzés és átvizsgálás" dinamikus ciklusos folyamat alapján építi fel. | |||
Egy ilyen típusú rendszer képessé teszi a szervezetet arra, hogy olyan eljárásokat hozzon létre, amelyekkel kitűzheti környezeti politikáját és céljait, értékelje ezek hatékonyságát, elérje teljesülésüket és igazolja mások számára is a teljesülést. A szabvány alapvető célja a környezetvédelem segítése és a szennyeződés olyan mértékű megelőzése, ami egyensúlyban van a társadalmi-gazdasági szükségletekkel. | |||
Lényeges, hogy a 14001-es szabvány nem tartalmaz abszolút követelményeket kibocsátásokra vagy hasonló környezeti kritériumokra. A hangsúly az elkötelezettségeken van, amelyek a környezeti politikában szerepelnek, a jogszabályok teljesítését illetik és a folyamatos javítást tűzik ki célul. A szándék az, hogy a szabványban rögzített követelmények szerinti KIR bevezetése jobb környezeti teljesítést eredményezzen. A követelmények azon az elgondoláson alapulnak, hogy a szervezet időszakonként átvizsgálja és kiértékeli a KIR-ét, hogy megkeresse a javítási lehetőségeket és bevezesse ezeket. A környezetközpontú irányítási rendszer javításának célja a környezeti teljesítés további javítása. | |||
4.2. Az EMAS rendelet | |||
Az EMAS teljes neve: a (ET) Tanács 1836/93 számú rendelete az iparvállalatok önkéntes részvételéről a Közösség öko irányítási és auditálási rendszerében. Az EMAS szintén egy környezetközpontú irányítási rendszer, egy KIR, formáját tekintve azonban nem egy szabvány, hanem egy rendelet. Az EMAS az ipari tevékenységet végző vállalatok önkéntes részvételén alapuló európai uniós rendszer, melynek fő célja az ipari tevékenységek környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítása: | |||
| |||
5. A társadalom részvétele a környezetvédelemben | |||
Keressen példát környezetéből a társadalom, az egyének részvételére a környezetvédelemben! | |||
A környezetpolitikai célok megvalósítása nem nélkülözheti a polgárok aktivitását a környezetvédelemben. A problémák ma már olyan súlyosak és szerteágazóak, hogy a kormányok pusztán a gazdasági és jogi eszközök révén nem tudják megoldani azokat az emberek folyamatos közreműködése nélkül. A közreműködés feltételeit viszont meg kell teremteni. Ehhez az oktatás és nevelés éppúgy hozzátartozik, mint a közösségi részvétel biztosítása a környezetvédelemben. A környezeti információkhoz való hozzáférés, a környezeti szempontból fontos döntésekben való véleménynyilvánítás, valamint a jogorvoslat lehetősége elengedhetetlen feltételei a környezeti demokrácia gyakorlásának. | |||
A jogszabályi keretek (mint pl. az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól) csak a környezetvédelem általános feltételrendszerét biztosítják. Annak hatékonysága, a lehetőségek kihasználása függ a társadalmi értékrendtől, a civil társadalom fejlettségétől, az emberek környezettel kapcsolatos attitűdjeitől, fogyasztási szokásaitól. | |||
A szabályozás igazi legitimitását az adja, ha az emberek nem csak eltűrik, elviselik azt, hanem támogatják annak megvalósulását. Pusztán adminisztratív úton, külső kényszer hatására nem alakulnak ki azok a magatartásformák, amelyek a környezet megóvásában - különösen hosszú távon - meghatározóak. A belső motiváltság megteremtésében fontos a média szerepe, a civil szervezetek tevékenysége, de mindenekelőtt a környezeti nevelés (iskolai, családi) személyiségformáló hatása nélkülözhetetlen. A környezeti nevelés ugyanis olyan személyiségfejlesztés, amelynek célja a környezetet óvó, védő gondolkodás és viselkedésmód kialakítása, elmélyítése. Az igazi eredmény az lenne, ha az egyéni döntésekben, cselekvésekben nagyobb szerepet kapna a felelős, környezettudatos gondolkodás, a fenntarthatóságra való törekvés. | |||
6. A hazai környezetvédelem intézményrendszere | |||
| |||
A környezetvédelem jogi alapját az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól jelenti hazánkban. A törvény lefekteti a környezetvédelem alapelveit, az állam és az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, a környezetvédelmi igazgatás és a környezetvédelem gazdasági alapjait. A törvényre épülve számos rendelet és határozat született. | |||
A központi igazgatást a kormány, az illetékes minisztérium(ok) (2017-ben: Földművelődésügyi Minisztérium) és a központi szervek jelentik. A környezetvédelmi hatóságnak hazánkban jelenleg 3 szintje van: országos, területi és járási. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként és igazgatási szervként a megyei kormányhivatalok járnak el. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Sorolja fel a környezetszabályozó eszközök 3 fő típusát! | |||||||||||
2. Párosítsa az ábrát a hozzá tartozó környezetszabályozási típussal! 1: közvetlen környezetszabályozás struktúrája ![]() | |||||||||||
3. Nevezze meg a közvetlen szabályozás 3 fő eszközét! | |||||||||||
4. Sorolja fel a hazánkban alkalmazott különféle környezetvédelmi díjakat! | |||||||||||
5. Sorolja fel a termékdíjköteles termékeket! | |||||||||||
6. Sorolja fel a hazánkban meglévő környezetterhelési díjakat! | |||||||||||
7. Egészítse ki az alábbi mondatokat! Az ISO 14001 egy , amely egy követelményeit írja le. Az ISO 14001 szervezetben alkalmazható. Az ISO 14001 abszolút kibocsátási követelményeket . Alapvető célja a környezetvédelem segítése és a szennyeződés olyan mértékű megelőzése, ami egyensúlyban van a szükségletekkel. ![]() | |||||||||||
8. Döntse el, hogy mely állítások igazak!
![]() |