KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: VIII. modul: Környezetvédelmi energetika
23. lecke: Megújuló energiahordozók
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató részletesebb betekintést nyerjen megújuló energiaforrásaink jövőbeli lehetőségeibe, környezeti hatásaiba. Ráébredjen arra, hogy az energiatakarékosságnál többet ér az energiahatékonyság, és ennél is többet ér energiafogyasztásunk csökkentése. | |||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||
| |||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 80 percre lesz szüksége. | |||||||||
Kulcsfogalmak: | |||||||||
| |||||||||
1. A megújuló energiaforrások részesedése az energiatermelésben | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Az Európa 2020 stratégiában kiemelt célként szerepel, hogy 2020-ra az EU energiaigényének 20%-át megújuló energiákból fedezze. Magyarország válalása 14,65%. Magyarország energiafelhasználásának jelentős részét importból elégíti ki, aminek eredete szintén befolyásolja a megújuló energiák arányát. | |||||||||
| |||||||||
1. Napenergia | |||||||||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a napenergia passzív és aktív hasznosítási módjait! | |||||||||
A Napból származó energia természetesen megújul, de amint azt a 21. leckéjében kifejtettük, a napsugárzás lényegileg különbözik a többi megújuló energiaforrástól: egyrészt az elsődleges energiaforrások közé tartozik, másrészt felhasználása a mai ismereteink szerint nem jár a bioszféra egyensúlyának megbontásával. | |||||||||
A Napból egy év alatt érkező sugárzás több mint 10 000-szeresen haladja meg a világ jelenlegi energiafelhasználását. Az eredeti, a Napból érkező sugárzásnak csak 47,4%-a éri el a földfelszínt. Ez az energiamennyiség is igen jelentős, hiszen ha ennek 0,0005%-át technikailag hasznosítani tudnánk, akkor megoldódnának energiaellátási gondjaink. Jelenleg a napenergia energetikai hasznosítása a világban mintegy 1,11(106 MWh-ra tehető. Magyarország területére a Napból évente beérkező energia 1,16(1011 MWh, ami Magyarország éves villamos energia felhasználásának 2900-szorosa. | |||||||||
A napsugárzást hőként felfogva vagy elektromos áram termelésére használhatjuk. A napenergia hasznosítása passzív és aktív eszközökkel oldható meg. A passzív napenergia hasznosítás (építészeti eszközökkel megvalósított) formái: | |||||||||
| |||||||||
A kertészetek más módon nem fűtött fóliasátrai, üvegházai szintén a napenergia passzív felhasználásának példái. | |||||||||
Az aktív napenergia hasznosítás során aktív hasznosító eszközökkel alakítjuk át a Nap energiáját végenergiává. Az aktív napenergia hasznosításnak két alapvető fajtája terjedt el: szolár-termikus és fotovillamos hasznosítás. A szolár-termikus rendszerekkel az év nagy részében biztosítani lehet a használati melegvízellátást, ki lehet váltani a hagyományos fűtési rendszer egy részét, és a mezőgazdaságban például napenergiás terményszárításra is használhatóak. A napenergiával történő vízmelegítésnek sok módszere van az egyszerű feketére festett hordóktól, műanyag csőkötegektől kezdve a napkollektorokig. A napkollektoros rendszerekben a Nap energiáját egy berendezésben (a napkollektorban) közvetítő közeg segítségével hőenergiává alakítjuk át, amelyet épületgépészeti eszközökkel hasznosítunk vízmelegítésre, fűtésre (3. ábra). Fűtés esetén a rendszer legnagyobb problémája az, hogy a rendelkezésre álló napenergia télen jóval kisebb, mint nyáron, a hőigény viszont fordítva alakul. | |||||||||
Tanulmányozza a 3. ábrát a napkollektoros rendszer működésének megértéséhez! | |||||||||
| |||||||||
A fotoelektromos napenergia hasznosítás során a Nap energiáját közvetlenül elektromos energiává alakítjuk át a berendezésben (a napelemben), amelyet elektrotechnikai eszközökkel hasznosíthatunk. Ezek az ún. napelemes rendszerek. A napfényt közvetlenül elektromos árammá alakító berendezéseket fotoelektromos (PV) celláknak nevezzük. A napelemek teljesítménye a mikrowatt, tizedmikrowatt teljesítménytől (pl. zsebszámológépek napelemei) több megawatt teljesítményig (erőműtelepek) terjed. Hasznosításuk korlátját elsősorban az alacsony hatásfok jelenti: a sorozatban gyártott napelemek hatásfoka csak 15% körül mozog. 15%-os hatásfok mellett a világ jelenlegi energiafogyasztását teljes mértékben napelemekkel biztosítva 350 000 km2 (megközelítőleg négy Magyarországnyi vagy egy Németországnyi) területet kellene erre felhasználni. Ha a teljesítményt 50%-ra sikerülne emelni, akkor a területigény 105 000 km2-re (valamivel több, mint egy Magyarország) csökken. (Összehasonlításképp: a Föld összes városa jelenleg körülbelül 546 000 km2-nyi területet foglal el.) | |||||||||
Az Egyenlítőhöz közeledve, sivatagokban a mérsékelt övi lehetőségeknél több energia aknázható ki. | |||||||||
A hagyományos fotoelektromos rendszereknél hatékonyabbak a koncentrált naperőművek, amelyek görbe tükrök segítségével egy középső egységbe fókuszálják a Nap energiáját. | |||||||||
2.1. Szélenergia | |||||||||
Gyűjtse ki a szélenergia felhasználás történetéből a történeti hasznosítás fő típusait! | |||||||||
A szélenergia eredendő forrása a Nap. A napsugárzás a felszín különböző területeit eltérő mértékben melegíti fel. A hőmérsékletkülönbség nyomáskülönbséghez vezet, amit a levegő áramlása igyekszik kiegyenlíteni. Szélenergiát a levegő mozgási energiájából nyerhetünk. | |||||||||
A szélenergia hasznosítással foglalkozó tanulmányok megerősítik azt a tényt, hogy a világ szélenergia tartalékai rendkívüliek, és majdnem minden régióban és országban rendelkezésre állnak. A technikailag hasznosítható éves szélenergiát 53 000 TWh-ra becsülik. Ez kétszeresen meghaladja a világ 2020-ra prognosztizált közel 26 000 TWh villamos energia igényét. | |||||||||
A szélenergiát az emberiség ősidőktől fogva hasznosítja. Először ötezer évvel ezelőtt az egyiptomiak hasznosították tudatosan, amikor vitorlás hajóikkal a Níluson közlekedtek. Az első szélmalomról szóló beszámoló Babilóniából származik. Nyugat-Európában a 12. században jelentek meg a gabonaőrlő szélmalmok. Néhány évszázaddal később a szélmalmokat alkalmassá tették vízszivattyúzásra is. Az iparosodás koráig a szélmalmok más feladatokat is elláttak, mint pl. a fűrészelés, öntözés, fűszer-, kakaó-, dohány-feldolgozás. A gőzgépek elterjedésével azonban fokozatosan elvesztették e szerepüket. Bár az első nagyméretű, villamos energiát előállító szélturbinát 1888-ban építették, és azt követően számtalan nagy teljesítmény szélerőmű épült szerte a világon, mégis, csak a 20. század második felében, az olajár ingadozásának függvényében folytatódtak újra a jelentős kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén. A modern szélenergia-hasznosítás fejlődése néhány évtizedre tekint vissza: 1980-ban adták át Dániában az első piacképes létesítményt. A fejlődés azóta töretlen, de az országok közt jelentős különbségek vannak (4. ábra, 5. ábra). | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Ma a szélenergia hasznosításának alapvetően két irányzata különböztethető meg. A lokális felhasználásnál elsősorban a sűrűlapátozású ún. lassújárású szélerőgépeket (szélmotorok) alkalmazzák, amelyek kis teljesítménnyel rendelkeznek, vizet szivattyúznak, tavakat szellőztetnek. Az ilyen kisteljesítményű gépek 1-2 kW teljesítménnyel villamos energia előállítására is felhasználhatók az elektromos hálózattól távolabb eső területeken. | |||||||||
A szélenergia-hasznosítás fő irányzatát napjainkban a hálózatra csatlakozó nagyteljesítményű szélerőművek jelentik. A nagy teljesítményű szélerőművek telepítése elsősorban a tengerparti sekélyebb vizeknél várható, ahol a környezeti hatások kevésbé jelentkeznek, és a víz felett gyakran erősen és folyamatosan fúj a szél, mivel nem ütközik akadályokba. | |||||||||
Jegyezze meg a szélenergia alkalmazásának előnyeit! Jegyezze meg az offshore és az onshore szélerőművek közti különbséget! | |||||||||
A szélenergia előnyeit az alábbiakban lehet összefoglalni: | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Jegyezze meg a szélenergia alkalmazásának hátrányait! | |||||||||
A szélenergiának azonban vannak hátrányai is: | |||||||||
| |||||||||
Tanulmányozza a 6. ábrát, és gyűjtse ki Európa azon helyeit, ahol különösen nagy a szél sebessége! Hasonlítsa ezt össze a 4. ábra adataival! | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Magyarország nem tartozik a szélenergia-hasznosítás szempontjából kedvező adottságú országok közé. Ennek ellenére beigazolódott, hogy van kinyerhető szélenergia kincsünk, a gazdaságos kihasználás viszont erősen helyfüggő. | |||||||||
2.2. Vízenergia | |||||||||
Jegyezze meg a vízerőművek működésének alapját! | |||||||||
A megújuló energiák közül a vízenergiát hagyományos energiaforrásnak lehet tekinteni. Kedvező hidrológiai adottságokkal rendelkező országokban a hő- és atomerőművek mellett a vízerőművek régóta jelentős mértékben vesznek részt a villamosenergia-termelésben. A vízerőművek azok az energia-átalakító létesítmények, melyek a vízfolyás vagy magasabban fekvő medence vagy a tenger vizének a mechanikai energiakészletét alakítják át villamos energiává (3. kép). Az utóbbi évek statisztikai adatai szerint a vízerőművek adják a világ villamosenergia-termelésének 18-19%-át. | |||||||||
| |||||||||
A Föld műszakilag hasznosítható vízenergia készletét az elméleti készlet negyedére-harmadára, 10-19000 TWh/év villamos energiára becsülik. A ma üzemben lévő vízerőművek évi villamosenergia-termelése kismértékben meghaladja a 2000 TWh/év értéket, ami a műszakilag hasznosítható készletnek 11-20%-át, az elméleti készletnek mintegy 4-5%-át teszi ki. A kihasználás igen eltérő képet mutat földrészenként. Európában már meghaladja a 40%-ot, míg Afrikában még a 2%-ot sem éri el. Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb. 1000 MW. | |||||||||
Jegyezze meg a vízerőművek környezeti problémáit! Segítségül tanulmányozza a 3. képet is! | |||||||||
A vízerőművek környezeti problémáit az alábbiakban lehet összefoglalni. | |||||||||
| |||||||||
A 4. kép és 7. ábra segítségével értelmezze a hullámmozgásra alapozott energiatermelést! | |||||||||
A tenger hullámmozgásának, mint energianyerési módnak a kihasználása egyelőre még a fejlődés elején tart, de nagy lehetőségeket látnak benne (4. kép, 7. ábra). Többféle fizikai elvű rendszert helyeztek már üzembe, de a legnagyobb farmok is csak néhány 10 MW-osak. A hullámmozgásra alapozott energiatermelésnek a szélerőművekhez hasonló a hátránya: kifogja az erőt a hullámokból. Miközben a hullámzásra szükség van, mert a hullámzás tisztítja a vizet, nem hagyja a sekélyebb helyeken megposhadni, valamint a parti hullámverés számos állat számára értékes táplálékokat mos ki a partra. Az olyan helyeken azonban, ahol egyébként is csökkenteni szeretnék a hullámverés káros hatásait (pl. kikötők), ott a passzív hullámtörőknek jó alternatívája lehet. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Az árapály erőművek a Hold gravitációs hatása okozta ár-apály jelenséget használják ki. Az ár-apály, mint energiaforrás egyelőre inkább tudományos-technikai érdekesség, mint reális alternatíva a tüzelőanyag-megtakarításért folyó harcban, mivel a világon olyan hely, ahol a tengervíz szintjének változása akár 10 m is lehet, alig egy tucat található (Kanada, Franciaország, Anglia egyes partszakaszai). | |||||||||
2.3. Geotermikus energia | |||||||||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a geotermikus energia hasznosítási lehetőségeit és a hasznosítás korlátozó tényezőit! | |||||||||
A kőzetek radioaktív bomlásából származó hő a Föld belsejében keletkezik, és onnét folyamatosan áramlik a felszín felé. A geotermikus gradiens földi átlagban mintegy 25 °C/km (azaz a Föld közepe felé 1 km-enként 25 °C-t emelkedik a hőmérséklet), kontinensünkön 30 °C/km. Magyarországon átlagban 50 °C/km, egyes helyeken még nagyobb. A geotermikus energia kinyerése ott jelentős és gazdaságos, ahol kedvezőek a földtani adottságok, magas a geotermikus gradiens (kis mélységben magas a hőmérséklet) és jó vízadó kőzetek találhatóak. Világviszonylatban a geotermikus energia hasznosítása csak kevés területen gazdaságos. A teljes kinyerhető energia nem túl sok, a teljes szélpotenciálnak kevesebb, mint 1%-a. | |||||||||
A meleg vagy forró vizet termelő hőforrások a legrégebben ismert geotermikus energiaforrások, és gyógyászati hasznosításuk nagy múltra tekint vissza. Villamosenergia-termelésre használható hőforrás, ahol gőz formában tör elő a hőenergia, csak kevés van a világon (Izland, USA, Új-Zéland, Olaszország, Oroszország és Japán). A geotermikus energia hasznosításának fő területe nem is a villamos energia, hanem inkább a fűtés, a hőenergiának mezőgazdaságban és balneológiában (gyógy- és termálfürdők és kapcsolódó intézmények) való hasznosítása. Ez utóbbinak főleg hazai vonatkozásban van jelentősége. | |||||||||
A hőpazarlás elkerülésére a termálvizek komplex hasznosítása szükséges: a még nem teljesen lehűlt vizeket is használni kellene. Például a fűtőradiátorokban lehűlt vizet használati meleg víz előállítására, majd az így lehűlt vizet padlófűtésre, strandfűtésre fel lehet használni. | |||||||||
Jegyezze meg a geotermikus energia felhasználásának előnyeit! | |||||||||
A geotermikus energia környezetvédelmi előnyei a fosszilis energiahordozókkal szemben: | |||||||||
| |||||||||
A 8. ábra segítségével értelmezze a hőszivattyú működési elvét! | |||||||||
A hőszivattyúkat fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállítására lehet használni. A hőszivattyú a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva (8. ábra). | |||||||||
| |||||||||
3. Biomassza | |||||||||
Az 1. táblázat alapján jegyezze meg a különféle biomassza típusokat és azok csoportosítását! | |||||||||
A napsugárzás fotoszintézis útján jelentős mennyiségű biomasszát hoz létre. A biomasszatermelés elsődleges célja az élet fenntartása, de meghatározott része energetikai célokra is hasznosítható. | |||||||||
Az 1. táblázat sorolja fel a biomasszák változatait különféle szempontok szerinti csoportosításban. | |||||||||
A biomassza csoportosítása
1. táblázat | |||||||||
Tanulmányozza a 9. ábrát, és jegyezze meg a biomassza energetikai célú felhasználásának 3 fő módját! Keressen példát környezetében az egyes felhasználási módszerekre! | |||||||||
A biomasszából történő energiatermelés során azt hőenergiaként, villamos-energiaként vagy gépjárművek üzemanyagaként hasznosítatjuk. A lehetőségeket a 9. ábra foglalja össze. | |||||||||
| |||||||||
Hazánkban jelenleg a (műszakilag) rendelkezésre álló biomassza potenciál kb. tizedrészét hasznosítjuk. | |||||||||
Gyűjtse ki a biomassza erőművek ellen szóló érveket! | |||||||||
A biomassza erőművek alapanyagát a hagyományos források mellett energiaültetvényekkel lehet megtermelni. Az energiaültetvényeken nagy tősűrűséggel ültetnek olyan növényeket, melyekből elégetésük során annyi energia szabadul fel, mint a ligninből annak elégetése során. Gyorsan növő, nagy hozamú növényeket termelnek, mint például egyes nyár, fűz, akác és kínai nád fajok. Nyugat-európai és magyar tapasztalatok alapján 15-25 tonna/ha termelhető ezekből a növényfajokból. Ez évente hektáronként 200-350 GJ energiát jelent. A problémát viszont az jelenti, hogy az energiaültetvények az élelmiszertermeléstől vehetik el a helyet, valamint az ilyen célú növekvő földhasználat a termőföld és az élelmiszer árának növekedését okozza. Ezek kiküszöbölésére a mezőgazdasági termelésből egyébként is kivonásra kerülő területeken kellene csak energiaerdőket létesíteni. | |||||||||
A biomassza-tüzelésű erőművek egyik jelentős problémája a felhasznált tüzelőanyag jelentős térfogata. A mező- és erdőgazdasági maradványok energiasűrűsége jóval kisebb, mint a kőszéné és a kőolajé: sokkal nagyobb tömegben és térfogatban tartalmaznak ugyanakkora energiát, mint azok. Ezért a begyűjtésen kívül a szállítás és a tárolás is további jelentős költségtényező. A biomassza tüzelési célú felhasználását ezért elsősorban ott célszerű szorgalmazni, ahol az új típusú tüzelőberendezés (fűtőerőmű, fűtőmű) beruházója egyúttal a bioenergia-forrás tulajdonosa is, tehát ott, ahol a biomassza keletkezik, és a közelben 30-50 km-es körzeten belül el is tüzelhető. Magyarországon a biomassza (dendromassza) erőművi felhasználásában az utóbbi években jelentős előrelépés volt. Négy hőerőműben tértek át biomassza tüzelésre. | |||||||||
Jegyezze meg a biomassza alapú energiatermelés környezeti előnyeit! | |||||||||
A biomassza alapú energiatermelés környezetvédelmi előnyei a hagyományos erőművi energiatermeléssel szemben: | |||||||||
| |||||||||
3.1. Biogáz | |||||||||
Jegyezze meg a biogáz előállításának lehetséges alapanyagait! Keressen példát környezetében ezek hasznosítására! | |||||||||
A biogáz az egyik előállításának sokféle alapanyaga van: | |||||||||
| |||||||||
Ezek célirányos feldolgozása során gáz halmazállapotú energiahordozók is előállíthatók, melyek közül a biogáz a legértékesebb. A biogáztermelési technológiák elsősorban mezőgazdasági üzemekben, farmgazdaságokban alkalmazhatók. | |||||||||
Jegyezze meg a biogáz termelésének és hasznosításának környezeti előnyeit! | |||||||||
A biogáz-termelés és -hasznosítás környezetvédelmi és energetikai vonatkozásai a következők: | |||||||||
| |||||||||
3.2. Bioüzemanyagok | |||||||||
Jegyezze meg a bioüzemanyagok két nagy csoportját! Tanulmányozza a 10. ábrát! | |||||||||
Az 1973. évi kőolajválság döbbentette rá először a fejlett ipari országokat a fosszilis energiától és hajtóanyagoktól való függés komoly veszélyeire. Azóta a globális felmelegedés és a környezetszennyezés mérséklésére irányuló felerősödött törekvések is előtérbe helyezték a megújítható, biológiai eredetű, alternatív üzemanyagforrásokat. Két nagy csoportjuk van: a biodízel és a bioalkohol (lásd 9. ábra). A 10. ábra a világ bioüzemanyag termelését, annak kontinensenkénti és fajtánkénti megoszlását mutatja. | |||||||||
| |||||||||
4. Az energiatermelés és -felhasználás jövőbeli útjai | |||||||||
Gyűjtse ki és értelmezze az energiatermelés és -felhasználás jövőbeli lehetséges alternatíváit és problematikáját! Az 1. lecke 2. táblázata alapján hasonlítsa össze a megújuló energiaforrások EROI értékét a fosszilis energiaforrásokéval! | |||||||||
A 21. század elején egyrészt keressük és egyre elterjedtebben alkalmazni kezdjük a megújuló energiaforrásokat, másrészt a sokak szerint - valószínűleg tévesen gondolt - mindent megoldó fúziós energiatermelés gyakorlati megvalósítására várakozunk. | |||||||||
A magfúzió során két kisebb atommag egy nagyobbá egyesül. A technikai részletek kidolgozásán már évtizedek óta dolgoznak a világ számos országában, de ahhoz, hogy ezen a módon nagyobb mennyiségű energiát tudjunk termelni, még számos kérdést kell megválaszolni, számos eljárást kell kidolgozni. A fúziós erőmű a jövő technológiája lehet. Ha megvalósulása esetén korlátlan mennyiségű, olcsó energia áll majd rendelkezésre, akkor alkalmazása sok jelenlegi problémát megoldhat. Viszont újabbakat generál: elgondolkodtató, hogy mennyiben fog ez további pazarlással és környezetrombolással járni, hisz a költségek nem állnak majd útjába a környezet drasztikus átalakításának! | |||||||||
A megújuló energiaforrások lokális szinten megoldhatják kisebb közösségek energiaellátási gondjait. Mivel azonban a megújuló energiaforrások kinyerése esetleges (nap, szél), vagy helyhez kötött (geotermikus, víz), így az egyik legnagyobb energiafogyasztó, a közlekedés problémáit csak részlegesen képesek kezelni: egy gépjármű üzemeltetésében közvetlenül kevés szerepet tudnak játszani. | |||||||||
Két alternatíva látszik: a biodízel és a hidrogén alapú meghajtás. A biodízel alkalmazásának legnagyobb problémája, hogy ha ezzel akarnánk üzemeltetni a közlekedési eszközeinket, akkor hol fogunk élelmiszert termelni? Döntenünk kell, hogy közlekedünk vagy eszünk. A hidrogén alapú meghajtás pedig nem energiatermelési, hanem inkább energiatárolási mód. Azaz a hidrogént előbb energiafelhasználás segítségével elő kell állítani valahol (itt a megújulók szerepe természetesen előtérbe kerülhet), hogy aztán az autókba töltve azokat üzemeltethesse. Az elterjedés feltétele a hatékonyság és gazdaságosság. | |||||||||
A 11. ábra előrejelzése egy lehetséges jövőképet mutat, arra az esetre, ha nem sikerül új alternatív energiaforrást bevezetni a világban, és feltételezve, hogy a Föld népességének növekedése 2050-re megáll, a népességszám attól kezdve stagnál. E forgatókönyv szerint 2050 körül jelentős válság veszi kezdetét. Ez a jövőkép csak egy a sok előttünk álló lehetőségből, de sajnos ennél rosszabb előrejelzések is léteznek. | |||||||||
| |||||||||
Az energiahiány megelőzésének egyik módja az energiatakarékosság, azaz ha valami nem kell, azt ne használjuk. Ez nagyon hasznos, de nem elégséges, mert számos esetben nehezen kivitelezhető, és erősen függ a résztvevők egyéni hozzáállásától. Többet ér az energiahatékonyság: azaz amikor egységnyi termék előállítása és működtetése a lehető legkevesebb energiát fogyasztó módon valósítható meg (lásd például a ledes izzók). Ekkor már nem csak a felhasználótól függ az elfogyasztott energia mennyisége, hanem kevesebbet fogyaszt mindenki. Azonban hiába alacsonyabb egy televízió fogyasztása, ha a világon használt televíziók összes mennyisége mindeközben nő. Ugyanígy, a gépjárművek egyre nagyobb számát és a megtett távolságok növekedését nem tudják ellensúlyozni az egyedileg, fajlagosan egyre kevesebbet fogyasztó gépjárművek. Tudatosan törekednünk kell fogyasztásunk visszaszorítására. Kevesebb energia fogyasztása esetén kicsit kitolható a rendelkezésre álló energiaforrások kimerülése, és időt nyerhetünk a környezetkímélőbb új, illetve továbbfejlesztett technológiák megalkotására. |
Önellenőrző kérdések | |||||||
1. Melyek a napenergia hasznosításának passzív és aktív eszközei? | |||||||
2. Soroljon fel a szélenergia hasznosításával működő berendezéseket ill. alkalmazásokat a múltból és a jelenből! | |||||||
3. Válassza ki, hogy melyik az az EU tagállam, amelyikben a szélenergia a legnagyobb arányban részesedik az ország villamosenergia-termeléséből!
![]() | |||||||
4. Sorolja fel a szélenergia hasznosításának előnyeit! | |||||||
5. Sorolja fel a szélenergia hasznosításának hátrányait! | |||||||
6. Egészítse ki a mondatot! Az szélerőműveket a tengerre telepítik. Ezek esetében a szélerőmű teljes életciklusában felhasznált villamos energia a szélerőmű havi villamos energia termelésével egyenlő. A szárazföldre telepített szélerőműveknél ez hónap. ![]() | |||||||
7. Sorolja fel a vízerőművek kedvezőtlen környezeti hatásait! | |||||||
8. Melyek a geotermikus energia hasznosítási lehetőségei? | |||||||
9. Sorolja fel a geotermikus energia használatának előnyeit! | |||||||
10. Sorolja fel a geotermikus energia hasznosításának korlátozó tényezőit! | |||||||
11. Párosítsa a különböző biomassza típusokat azok felhasználási módjával! | |||||||
12. Sorolja fel a biomassza energetikai célú felhasználásának 3 fő módszerét! | |||||||
13. Soroljon fel érveket a biomassza erőművek ellen! | |||||||
14. Sorolja fel a biomassza alapú energiatermelés előnyeit! | |||||||
15. Sorolja fel a biogáz előállításának lehetséges alapanyagait! | |||||||
16. Sorolja fel a biogáz termelésének és hasznosításának környezeti előnyeit! | |||||||
17. Nevezze meg a bio-üzemanyagok két nagy csoportját! | |||||||
18. Egészítse ki a mondatot! A megújuló energiaforrások szinten megoldhatják kisebb közösségek energiaellátási gondjait. ![]() |