KURZUS: Környezetvédelem

MODUL: VII. modul: Hulladékgazdálkodás

18. lecke: A hulladékok csoportosítása és környezeti hatása

A jóléti társadalomban rengeteg hulladék keletkezik. Ezek elhelyezésével, ártalmatlanításával több évszázada szükséges foglalkoznunk. Földük erőforrásai végességének tudatosulásával azonban ugyanakkor egyre inkább fontossá válik a hulladékként jelentkező dolgokból az újrahasznosítható anyagok visszanyerése. A környezettudatos szemlélet terjedése ellenére egyre több csomagoló anyagot használunk, és a hulladékgazdálkodás jelentősége az évszázadok, különösen az utóbbi néhány évtized alatt akkumulálódott hulladék miatt egyre nő.

Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a különböző hulladéktípusokat, értse meg a hulladékokkal kapcsolatos legfőbb problémákat, és legyen tisztában a hulladékok okozta környezeti hatásokkal.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • definiálni a hulladék fogalmát,
  • felsorolni a különböző hulladéktípusokat,
  • jellemezni a települési, termelési, veszélyes, nem veszélyes és inert hulladékot,
  • felsorolni a hulladékokkal kapcsolatos legfontosabb problémákat,
  • saját szavaival elmondani a hulladékok okozta legfőbb környezeti hatásokat,
  • megnevezni a világ 7 hulladék-csodájából legalább hármat.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 45 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • hulladék
  • települési hulladék
  • termelési hulladék
  • veszélyes hulladék
  • nem veszélyes hulladék
  • inert hulladék
1. A hulladék fogalma
  • Keressen példákat mindennapi életéből arra, hogy hol és milyen hulladék keletkezik életének egy napja és egy éve alatt!
  • Gondolkodjon el, hogy melyek voltak azok a napokban Ön által vásárolt termékek, amelyek (vagy részük) hulladékká válnak néhány napon, néhány hónapon vagy néhány éven belül!
  • Jegyezze meg a hulladék fogalmát!

A termelés és a fogyasztás során hulladék keletkezik, mivel kevés olyan módszer van, amelyik lehetővé tenné a nyersanyagok és az energiahordozók százszázalékos hasznosítását. Ha többet termelünk, akkor több melléktermék, selejt, hulladék keletkezik. Ha többet fogyasztunk, akkor több maradék, hulladék, csomagolóanyag keletkezik. A gyors ütemű termelőeszköz korszerűsítés miatt gyakori a fizikailag még el nem használt, csupán "erkölcsileg kopott" gépek kidobása. A gyorsan változó divat a fogyasztásban az "erkölcsileg kopott" használati tárgyak selejtezésével is jár.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerint a hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A meglehetősen általános hulladék fogalom gyakorlati alkalmazásának megkönnyítése érdekében a világon mindenütt jegyzékben (listán) sorolják fel az egyes hulladékfajtákat, számos rendező elv szerint csoportosítva azokat.

2. A hulladékok csoportosítása
  • Gyűjtse ki a különböző szempontok szerint csoportosított hulladékok fajtáit, és jegyezze meg a típusokat!
  • Keressen példát azokra környezetéből illetve szakterületéből!
  • Jegyezze meg a települési hulladék, termelési hulladék, veszélyes hulladék, nem veszélyes hulladék és az inert hulladék jellemzőit!

Eredet szerint megkülönböztetjük a települési (kommunális) hulladékot és a termelési hulladékot.

A települési hulladék a közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán keletkező hulladék: a lakosság fogyasztási, kereskedelmi, vendéglátó és intézményi tevékenységéből, valamint a közterületekről kikerülő hulladék. Háztartásokból, intézményekből, közterületekről, zöldterületekről, lomtalanításból származhat. Összetétele, mennyisége függ a gazdasági helyzettől, a lakosság életszínvonalától, a fogyasztási szokásoktól, a település szerkezetétől (lakótelep, családi házas övezet stb.).

A termelési hulladék a kitermelő, feldolgozó, szolgáltató, fenntartó, szállítási tevékenység során keletkező hulladék. Eredete szerint lehet ipari, mezőgazdasági és közlekedési hulladék. A termelési hulladékok lehetnek technológiai eredetű (termelési tevékenységből, anyagátalakításból származó) és amortizációs eredetű (leselejtezett berendezések, eszközök) hulladékok. Közös jellemzőjük, hogy tervezhető mennyiségben és általában konkrétan megadható összetétellel rendelkeznek, a termelési folyamatoktól függően.

A hulladékok halmazállapotuk szerint lehetnek:

  • szilárdak (pl. települési szilárd hulladék);
  • folyékonyak (pl. oldószerek, reagensek, települési folyékony hulladék: a csatornázatlan házakban keletkező szennyvizekből az összegyűjtött mennyiség);
  • iszapszerűek (pl. vegyipari melléktermékek, galvániszap).

A szilárd hulladékokat anyaguk alapján csoportosíthatjuk: papír, műanyag, üveg, fém, szerves (biológiailag bontható), kombinált csomagolóanyag, maradék. Szelektíven gyűjtve általában újrahasznosítható hulladék frakciót képeznek (a maradék kivételével).

Az éghetőség szerint is csoportosíthatjuk a hulladékokat:

  • Éghető: pl. papír, műanyag, textil, bőr, gumi stb.
  • Önállóan nem éghető: pl. fémek, üveg, építési törmelék, éghető anyagot nem tartalmazó veszélyes hulladék. Az önállóan nem éghető anyagok támasztófűtéssel elégethetőek. A fertőző hulladékok kezelésére az égetés alkalmas ártalmatlanítási módszer, és ha önmagukban nem éghetőek, akkor támasztófűtéssel el lehet érni az égésüket.

A környezetre gyakorolt hatásuk szerint megkülönböztetünk veszélyes, nem veszélyes és inert hulladékokat. A veszélyes hulladék a különböző veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék: robbanásveszélyes, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló, ártalmas, mérgező, rákkeltő, maró, fertőző, mutagén, érzékenységet okozó, környezetre veszélyes (ökotoxikus). A települési hulladékban leggyakrabban előforduló veszélyes komponensek a szárazelemek, az elektronikai hulladékok, az olajtartalmú hulladékok, a lakk- és festékmaradékok, a növényvédőszer-maradékok, a lejárt szavatosságú gyógyszerek és egyéb betegápolási hulladékok stb. A nem veszélyes hulladék nem rendelkezik veszélyes összetevővel, de nem teljesen független a környezettől. Ilyenek pl. a kerti hulladékok, papír, műanyagok stb. Az inert hulladék veszélyes és biológiailag lebomló anyagokat nem tartalmaz, nem okoz semmilyen változást a környezetben, kezelése nem igényel olyan erőforrásokat, mint a másik két típus. Problémát a térfogata okoz. Inert hulladék pl. az építési-bontási törmelék.

2. Hulladék-problémák

Jegyezze meg a hulladékkal kapcsolatos fő problémákat!

A hulladékokkal kapcsolatos fő problémák az alábbiakban összegezhetőek:

  • A pazarló fogyasztás miatt elfogynak a meg nem újuló természeti erőforrások, a hulladékban pedig értékes anyagok és energia mennek veszendőbe.
  • A hulladékokban egyre több a veszélyes és a nem lebomló komponens, ugyanakkor nagy mennyiségű a nyersanyagként újrahasznosítható anyag.
  • A hulladéklerakók közegészségügyi kockázatot jelentenek: a szeméttelepeken általános a guberálás.
  • Egyre kevesebb a hely, drágább a hulladék elhelyezése: a települések környéke megtelt, messzebb kell vinni, amely növekvő szállítási és elhelyezési költségekkel jár.
  • A veszélyes hulladékok megsemmisítésének magas költsége, valamint az országonként eltérő szigorúságú környezetvédelmi szabályozás magával hozta a világtengerekben való lerakást és a hulladékkereskedelmet. Utóbbinak elsődleges célpontjai a fejletlen országok, a rendszerváltozás időszakában azonban Európa keleti fele is.
  • A hulladékok környezeti kockázatot jelentenek: egyre nagyobb tömegű és a hagyományostól eltérő összetételű hulladék kerül(het ellenőrizetlenül) a környezetbe, szennyezve annak elemeit, mérgezve az élővilágot, megbontva a bioszféra egyensúlyát, esetenként globális változásokat is okozva.
3. A hulladékok környezeti hatásai

Tanulmányozza az 1. ábrát, és értelmezze a közvetlen és közvetett hatásokat! Gyűjtse ki és jegyezze meg a hulladékok környezeti hatásait!

A környezetbe kibocsátott és nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. Az 1. ábra a hulladéklerakóra került hulladékok környezetbe jutásának útjait mutatja be.

A hulladéklerakóra került hulladékok környezetbe jutásának útjai
1. ábra
3.1. A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése

A hulladékok leggyakoribb - évezredek óta - szükségszerűen természetes befogadója a talaj. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajvízbe, ahol az áramlás révén gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztet.

A hulladék szerves és szervetlen alkotói a csapadékvízzel kilúgozódva, különféle sók - klorid, nitrát, szulfát stb. -, nehézfémek, szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves szennyezők formájában közvetve a vízminőség romlását okozzák. A felszíni vizek közvetett és közvetlen szennyeződését eredményezik a nem megfelelően kezelt kommunális és ipari szennyvízbevezetések, esetenként a káresemények során szennyezett csapadékvizek is.

3.2. A levegő szennyeződése

A szervesanyag-tartalmú hulladék bomlása során jellegzetes bűzös gázok keletkeznek (ammónia, hidrogén-szulfid stb.), a kezelés nélküli hulladékhalmok finom porát, illetve nagyobb darabjait (papír, műanyag fólia) a szél vagy kisebb légmozgás is a levegőbe emeli. Különösen veszélyes lehet a gondatlanul lerakott azbeszthulladék, mert a széllel könnyen mozgatható és a levegőben diszpergálódik (szétosztva megmarad). A hulladéklerakókon öngyulladás miatt vagy a hulladékok nyílt téri (tiltott!) égetésekor keletkező égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) közvetlenül szennyezik a levegőt. Nem elhanyagolható a hulladéklerakók üvegházhatást növelő metán- és szén-dioxid-kibocsátása sem.

3.3. Fertőzésveszély

A települési és egyes termelési hulladékok (pl. hígtrágya, vágóhídi hulladékok) kórokozó mikroorganizmusai különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek. A különféle egyéb forrásokból származó hulladékokban is gyakran megtalálhatók a legkülönfélébb mikroorganizmusok, közöttük fertőző betegségeket is terjesztő kórokozók, amelyek a hulladékban hosszabb ideig életképesek maradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek, és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak.

3.4. A rovarok és rágcsálók elterjedése

A nem megfelelően végzett települési hulladék kezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői egyes fertőző betegségek terjesztésének. Ezért a gyakori hulladékbegyűjtés a lakásoktól, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó és zárt tárolás a helyes kezelés egyik legfontosabb feltétele.

3.5. A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége

A nem megfelelő hulladékkezelés, a rendezetlen, szétszórt hulladék látványa tönkreteszi a táj eredeti szépségét, csökkenti a pihenés, kikapcsolódás teljes körű lehetőségét.

4. A világ 7 "hulladék csodája"

Jegyezze meg a világ 7 hulladék csodáját!

Az alábbiakban bemutatjuk a világ 7 hulladék csodájaként számon tartott helyeket.

4.1. A Csendes-óceáni hulladék sziget

Az interneten keresse meg és olvassa el az "Ocean Cleanup Array"-ről (óceántakarító rendszer) fellelhető információkat!

Az óceánban több helyen is található szemét-szigetek a szárazföldekről és a hajók rakományából kikerülő, a tengeráramlások által összegyűjtött hulladékokból állnak (2. ábra). Zömmel apró darabokra bomlott műanyagok alkotják, amelyek nem minden esetben szemmel láthatóak (1. kép). Közülük is a San Francisco és Hawaii között félúton lebegő, Texas állam kiterjedésénél nagyobb sziget a "leghíresebb".

Hulladék-szigetek a világtengerben
2. ábra
Hulladék-sziget az óceánban
1. kép
4.2. New York hulladéklerakója

A kínai Nagy Falon kívül a New York-i hulladéklerakó az az ember alkotta műtárgy, amely a világűrből is látszik. 67 méter magas és kb. 9 millió m2 területű. Egykoron 30 ezer tonna hulladékot fogadott naponta. Rekultivációja 2008-ban megkezdődött és kb. 30 évig fog tartani.

4.3. India, Roro azbeszt bányák

Látogasson virtuálisan a Roro hegységbe!

https://www.google.hu/maps/place/Chaibasa,+Jharkhand,+India/@22.4697127,85.6516207,267a,20y,345.56h,83.23t/data=!3m1!1e3!4m2!3m1!1s0x3a1e27763d261b3b:0x2f74b3e3ac79f64d

Az indiai Roro hegységben 1983-ig bányásztak azbesztet. A bányák bezárását követően mintegy 700 ezer tonna veszélyes hulladéknak minősülő azbeszt hulladék maradt vissza (2. kép).

India, Roro azbeszt bányák
2. kép
4.4. Füstös hegység, Manila, Fülöp-szigetek

Manila hulladéklerakóját 1995-ben zárták be. Nevét a hulladéklerakóból felszálló metánról kapta. 155 ezer ember talált megélhetést a hulladéklerakón (3. kép). Mára a növényzet újratelepülése elkezdődött, de még mindig "füstöl".

Tekintse meg a Füstös hegységet (Smokey Montain) a Google műholdképén!

https://www.google.hu/maps/@14.6308018,120.9608793,1273a,20y,344.94h,3.52t/data=!3m1!1e3

Füstös-hegységi hulladékguberálók
3. kép
4.5. Hajóbontó kikötő, Alang, India

A világ minden tájáról szállítják a mintegy 160 futballpályányi hajóbontó kikötőbe a hajókat, hogy ott szétszedjék azokat, mint hulladékot. Szétdarabolt tankerek, füstölgő olajfelhők, lángok mindenütt (4. kép).

Hajóbontó kikötő, Alang, India
4. kép
4.6. Yucca-hegység, Nevada, USA

A Yucca-hegységbe terveztek egy létesítményt, amelybe el lehetne helyezni az USA összes nukleáris hulladékát. A közel 70 ezer tonna radioaktív hulladékot legalább 10 ezer évre kell elszigetelni a környezettől. A tervek szerint a hegybe 300 méter mélyen helyezik el a hulladékot, és ha elkészül, élőlény azt sohasem láthatja (3. ábra). A beruházást a Kongresszus 2002-ben elfogadta, azonban a lakosság ellenállása miatt 2008-ban Barack Obama megígérte a leállítását. Mivel a létesítményre szükség van, és több tanulmány szerint biztonságos, elképzelhető, hogy befejezik.

A tervezett nukleáris hulladéklerakó a Yucca-hegységben
3. ábra
4.7. Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína

Észak-Amerika elektronikus hulladékának jelentős részét a Kína keleti partvidékén fekvő Guiyu hulladéklerakója fogadja (5. kép). A terület 100 ezer embernek ad munkát. Pl. az egyik közeli falu kizárólag kábelégetéssel foglalkozik, hogy a fémet kinyerjék. A közeli folyókban a határérték több 10-100-szorosát mérték a különféle nehézfémekből.

Elektronikai hulladéklerakó, Guiyu, Kína
5. kép
Önellenőrző kérdések

1. Definiálja a hulladék fogalmát!

2. Eredetük szerint hogyan csoportosítjuk a hulladékokat?

3. Halmazállapotuk szerint milyen hulladéktípusokat különítünk el?

4. Környezeti hatásuk alapján mely három csoportját különböztetjük meg a hulladékoknak?

5. Melyik hulladéktípus(ok)ra igaz?

A: veszélyes hulladék
B: nem veszélyes hulladék
C: inert hulladék

ilyen pl. a papír
nem tartalmaz veszélyes összetevőt
környezetre veszélyes (ökotoxikus) lehet
ilyen pl a kerti hulladék
nem tartalmaz olyan vegyületeket, amelyek az élő szervezetekkel reakcióba lépnek
nem bomlanak le és nem alakulnak át
ilyenek pl. az elektronikai hulladékok
ilyenek pl. az építési törmelékek

6. Melyek a legfontosabb hulladékgazdálkodási problémák?

7. Milyen környezeti hatásai vannak a hulladékoknak?

8. Soroljon fel legalább hármat a világ 7 hulladék-csodája közül!