KURZUS: Környezetvédelem

MODUL: III. modul: A levegő és védelme

8. lecke A légkör szennyezői

Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerje a legfontosabb természetes és antropogén levegőszennyező anyagokat, azok eredetét és humán egészségre való hatását.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • saját szavaival megfogalmazni, mit értünk légszennyező anyagokon,
  • elkülöníteni a légszennyező anyagok kétféle forrását, és példát mondani rájuk,
  • különbséget tenni az elsődleges és másodlagos légszennyezők között,
  • felsorolni a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és -dioxid, a freonok és a halonok, a VOC, a PAH, az ózon, a por és a korom forrásait és élettani hatását,
  • feloldani a VOC és PAH rövidítést.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 70 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • légszennyező
  • természetes légszennyező
  • antropogén légszennyező
  • elsődleges légszennyező
  • másodlagos légszennyező
  • VOC
  • PAH
  • PM10
  • PM2.5
1. Légszennyező anyagok
  • Jegyezze meg a légszennyező anyagok definícióját!
  • Gyűjtse ki a természetes légszennyező forrásokat és a belőlük eredő szennyező anyagokat!
  • Gyűjtse ki az antropogén légszennyező forrásokat és a legfontosabb anyagokat!

Légszennyező minden olyan anyag, amely (származásától és állapotától függetlenül) olyan mértékben jut a levegőbe, hogy az embert és környezetét károsítja, vagy anyagi kárt okoz.

A levegő szennyezői lehetnek természetesek vagy mesterséges (antropogén) forrásból származók. Természetes légszennyezők a vulkánok (kén-oxidok és porok), az erdőtüzek (szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és porok), a szélviharok (por), az élő növények (szénhidrogének, pollen), a lebomló növények (metán, hidrogén-szulfid), a talaj (vírusok, por) valamint a tenger (só). Az antropogén légszennyezők három fő területről származnak: szállítás, energiatermelés és ipar. A fosszilis energiahordozók égetése a legjelentősebb forrás ezekben a szektorokban. Az antropogén légszennyezők kémiailag igen sokfélék. A legfontosabb antropogén légszennyezők a kén-oxidok, a nitrogén-oxidok, a szén-dioxid és szén-monoxid, az ózon, a szálló por és a policiklikus aromás szénhidrogének.

Tájékozódjon lakóhelye, Európa és a világ aktuális légszennyezettségi állapotáról a World Air Quality Index weboldalán: http://aqicn.org/map/

A levegőtisztaság-védelem feladata a szennyező anyagok légtérbe történő jutásának a megakadályozása, ill. koncentráció-szintjük olyan alacsony értéken történő tartása, amely még tartós vagy folyamatos jelenlét esetén sem okoz károsodást az ember szervezetében és környezetében.

A légszennyező anyagok többsége gáz halmazállapotú, emellett szilárd halmazállapotú légszennyezők is komoly problémákat okoznak.

1.1. Gáz-halmazállapotú légszennyezők

Az 1. táblázat a légkör legfőbb gázhalmazállapotú szennyezőit foglalja össze, megjelölve a szennyezés eredetét is.

A légkör legfontosabb gáz halmazállapotú szennyezői
1. táblázat

A levegőben a felsoroltakon kívül még számos természeti vagy antropogén eredetű szerves vagy szervetlen komponens található nyomnyi mennyiségben, ezek közül csak a legjelentősebbeket ismertetjük.

Készítsen táblázatot, amelyben összefoglalja a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és -dioxid, a freonok és a halonok, a VOC, a PAH, az ózon, a por és a korom forrásait és hatásait, emissziójuk és immissziójuk jellemző trendjeit!

Kén-dioxid (SO2)

Jegyezze meg a kén-dioxid kibocsátás trendjeit! Tanulmányozza az első ábrát, ügyeljen a skálák különbségére!

A kén oxidjai közül a légkörben SO2 és SO3 fordul elő, ezek közül is nagyobb részben SO2. Az emberi tevékenységből származó kén-dioxid kibocsátás a Földön évente kb. 100 Mt. Az elmúlt évtizedekben Európa és Észak-Amerika töredékére csökkentette kibocsátását, míg Kínában és Indiában többszörösére nőtt a szennyezés.

A kén-dioxid-kibocsátás alakulása és szektoronkénti megoszlása az elmúlt két évtizedben (http://iopscience.iop.org/1748-9326/8/1/014003/article nyomán)
1. ábra

Az SO2 szennyezés legfőbb okozói a tüzelési folyamatok. A tüzelési folyamatokból származó kén-dioxid kibocsátás elsősorban az elégetett tüzelőanyag kéntartalmától függ.

Az SO2 az állatoknál és az embereknél légzési nehézséggel járó mérgezési tüneteket okoz, a nyálkahártya gyulladásos megbetegedésének egyik okozója. A kén oxidjai és a másodlagos reakciókban képződött származékaik a kibocsátás helyétől 100 km távolságban is károsíthatják a növényzetet, szennyezhetik a talajt és a vízkészleteket. A növényzet különösen érzékeny SO2-re. A levelekre lecsapódó nedvesség oldja a levegő SO2 tartalmát, amely a klorofill megbontása útján gátolja a növényzet CO2-asszimilációját. Az SO2 jelenléte az épületek tartóssága szempontjából is káros, mert az esővel, hóval odakerülő kénessav reakcióba lép az építőipari kötőanyagokkal (pl.: CaCO3-mal).

A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során kibocsátott kén-dioxid fajlagos értékei (olajtüzelésnél 1000 mg/MJ, széntüzelésnél 600 mg/MJ, földgáztüzelésnél 10 mg/MJ) egyértelművé teszik a földgáz előnyét a légtér SO2 terhelése szempontjából. Itt jegyezzük meg, hogy a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére alkalmas fitomassza (növényi eredetű hulladék) energetikai célú elégetése során a földgázzal azonos nagyságrendű SO2 terheléssel (levegőszennyezéssel) számolhatunk.

A kén-dioxid kibocsátás legnagyobb része ma is a hőerőművekből származik, a második legjelentősebb szektor a háztartások és irodák, üzemek fűtése.

Nitrogén-oxidok (NOx)

Gyűjtse ki a nitrogén oxidok az emberi szervezetre és az élővilágra gyakorolt hatását!

A kültéri levegőben szennyezőanyagként nagyrészt nitrogén-monoxid (NO) és nitrogén-dioxid (NO2) keveréke található, amelyek együttes mennyiségét NOx-szel jelölik.

A NO vízben kevésbé oldódó, igen reakcióképes gáz. A levegő oxigénjével már szobahőmérsékleten reagál nitrogén-dioxidot képezve.

A NO2 ugyancsak reakcióképes gáz, a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez. Hosszabb távon az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet.

Évente kb. 177 Mt NOx kerül a Föld légterébe. Az NOx kibocsátás forrásai szempontjából az égési folyamatok meghatározóak (közlekedés, háztartási és ipari tüzelőberendezések: a fűtő-olajok és a szenek nitrogénvegyületeket is tartalmaznak), valamint kisebb részben vegyipari és természetes forrásokból (biomassza, ásványi trágyák, fotokémiai reakciók) származnak.

A kén-oxidok mellett a nitrogén-oxidok jelentősen hozzájárulnak a savas esők kialakulásához is. A szmogképződés egyik fő okozói is a nitrogén-oxidok. Az NO2 a napsugárzás hatására disszociál.

A nitrogén-oxidok kibocsátása hazánkban csak az 1990-es évek elején csökkent számottevően. 1993 óta lassú növekedés figyelhető meg, ami azonban 2000-től megtorpant (2. ábra). Az ipari és erőművi eredetű kibocsátás jelentősen visszaesett a rendszer-változást követő időszakban. A nitrogén-oxidok kibocsátásában a legnagyobb - és egyre inkább növekvő - szerepe a közlekedésnek, azon belül is a közúti közlekedésnek van. Igaz ugyan, hogy a gépjárműállomány korszerűsödött, azonban a gépjárműállomány növekedése nagyobb ütemű, mint a korszerűbb gépjárművek üzembeállításával elérhető szennyezőanyag-kibocsátás csökkenés.

Nitrogén-oxid kibocsátás hazánkban szektoronként (KSH adatai alapján)
2. ábra

Ezek a viszonylag magas emissziós értékek, elsősorban a közlekedésből és az energiaelőállításból eredő kibocsátás, magyarázzák a nagyobb városainkban tapasztalható immissziós értékeket (3. ábra).

A nitrogén-dioxid koncentráció éves átlagának változása három nagyobb városunkban
3. ábra
Szén-monoxid (CO)
  • Figyelje meg a 4. ábrán a hazai szén-monoxid kibocsátás trendjét!
  • Gyűjtse ki a szén-monoxid forrásait és élettani hatásait!

A szén oxidvegyületei közül egyedül a szén-monoxid (CO) tekinthető emberi és állati szervezetre mérgező hatású légszennyező anyagnak.

Az összes kibocsátás közel 80%-át a természetes források képezik (fotokémiai reakciók a troposzférában, vulkánok, erdőtüzek), a maradó rész írható az ipari és háztartási tüzelőberendezések, valamint a közlekedés rovására. Tökéletlen égéskor keletkezik.

A CO rendkívül mérgező gáz, huzamosabb időn át kis mennyiségben való belégzése is halálos mérgezést okozhat. Affinitása a vörösvérsejthez háromszázszor nagyobb, mint az oxigéné. A vérben stabilis szén-monoxid hemoglobin (CO-Hb) alakjában halmozódik fel. A növények a CO-ra nem reagálnak, az állatok életterében rendszerint hatástalan koncentrációban lép fel.

A szén-monoxid kibocsátás hazánkban a rendszerváltozást követő időszaktól napjainkig csökkent (4. ábra). A szén-monoxid kibocsátás fő forrásai a feldolgozóipar és a közlekedés, valamint az energia-szektor.

A szén-monoxid kibocsátás változása Magyarországon az 1990-es évektől. (KSH adatok)
4. ábra
Szén-dioxid (CO2)
  • Figyelje meg a légköri szén-dioxid koncentráció elmúlt évtizedekben történt változását!
  • Látogasson el a Mauna Loa Obszervatórium honlapjára és nézze meg az aktuális CO2 szintet!
    http://www.esrl.noaa.gov/gmd/ccgg/trends/weekly.html

A szén-dioxid a legjelentősebb üvegházhatású gáz a vízgőz után (lásd még 28. lecke 2.2.1. részét!). A légkör CO2 tartalma már a múltban is ingadozott, az utóbbi 400 ezer év során 180-280 ppm közötti volt, szoros kapcsolatban a klímaingadozásokkal. Az 1800-as évek elején 280 ppm, 2000-ben azonban már 370 ppm körüli az értéke, 2015-ben meghaladta a 400 ppm-et, 2017-ben 410 ppm körüli.

Szén-dioxid koncentráció a légkörben az elmúlt években a Mauna Loa szigeti mérőállomás adatai szerint. A piros vonal a havi átlagokat mutatja, a fekete szezonális értékeket korrekcióval
5. ábra

A szén-dioxid kibocsátás részben a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származik (hőerőművek, lakossági fűtés, ipari fűtés, közlekedés), valamint az erdőégetés, erdőhiány miatti lekötés csökkenés, mészkőfelhasználás növelik a mennyiségét. A prognózisok szerint a 21. század végére 1200 ppm is lehet a mennyisége, ami a Föld egészét tekintve akár +3 °C hőmérsékletnövekedést eredményezhet. Mivel a CO2-nek igen hosszú a légköri tartózkodási ideje, így ha a csökkentés el is kezdődik, légköri koncentrációja sokára kezd el csökkeni.

A levegő megnövekedett szén-dioxidtartalmából több oldódik a természetes vizekbe (tavakba, tengerekbe), így azok savasodásához vezet (szénsav keletkezik, akárcsak a szódavízben). A korallokat már a jelenlegi állapot is veszélyezteti.

Magyarországon a rendszerváltozást követő gazdasági visszaeséssel együtt járt a szén-dioxid kibocsátás csökkenése: az ezredfordulóra az 1985-1987-es időszakhoz képest közel 1/3-ára csökkent. A kiotói jegyzőkönyvben 2012-re vállalt 6%-os kibocsátás csökkentést az ország már elérte, sőt, többszörösen teljesítette.

A szén-dioxid kibocsátás csökkenése Magyarországon (1985-2014). A kiotói jegyzőkönyv aláírásának (1992) és teljesítésének (2012) éve kiemelve. (KSH adatok)
6. ábra

Bár a szén-dioxid emisszió csökkent, Magyarországon a légköri szén-dioxid koncentráció (immisszió) nőtt, a globális trendeknek megfelelően.

Freonok és halonok

Gyűjtse ki a freonok és halonok felhasználási területeit!

A freonok (fluor-klór-szénhidrogének) hosszú atmoszferikus élettartalmú komponensek, legjelentősebbek a difluor-diklór-metán (CF2Cl2) és a fluor-triklór-metán (CFCl3). Kémiai és hőhatásnak ellenállnak, nem égnek és kevéssé mérgezőek, ezért kiterjedten alkalmazták ezeket az anyagokat hűtőközegként és vivőanyagként. Az 1986-os montreali egyezmény eredményeként azonban alkalmazásuk egyre több országban teljesen megszűnt. A halonok (halogénezett szénhidrogének) szén (C), fluor (F), klór (Cl) és bór (Br) atomokból állnak. Magas kémiai és hőstabilitással rendelkeznek. Éghetetlenségük következtében elsősorban tűzoltásra - "habbal oltásra" - használják. A fluor-tartalom csökkentésével mérgező hatásuk csökkenthető.

A freonok és halonok a troposzférában rendkívül inertek, stabilitásuk miatt feljutnak a légkör felső rétegeibe. A sztratoszféra ózonrétegének elsődleges károsítói: összetett vegyi reakciók közben az ózont lebontják (ózonlyuk).

Magyarországon használatuk gyakorlatilag teljesen megszűnt, ám hosszú légköri tartózkodási idejük miatt a sztratoszférikus ózon mennyisége hazánk felett továbbra is csökken.

Metán (CH4)

Gyűjtse ki a metán fő forrásait, emissziójának és immissziójának trendjét, jelenlegi légköri koncentrációját!

A metán mennyisége az elmúlt 200 év alatt megduplázódott. A légkörben jelenleg 1800 ppb körüli a metán koncentrációja, a 20. század előtti azonban csak 600-800 ppb volt (ppb: parts pert billion az összes részecske milliárdod része). Üvegházhatású gáz, hatékonysága jelentős. 1 db CH4 molekula 23-szor, tömegét tekintve pedig 95-ször hatékonyabb, mint a CO2. Természetes forrásai: bomlás, fermentáció (pl. mocsarak); antropogén forrásai: rizstermelés (vízborítás miatti rothadás), hulladékok bomlása, bányászat, energiaipar, biomassza tüzelés, szarvasmarha, juh stb. bélgáza.

Magyarországon a metán fő forrását az üzemanyagok elillanó kibocsátása jelenti, de a települési szilárd hulladék lerakók, a szennyvíztisztító telepek és a mezőgazdaság (elsősorban állattenyésztés) is hozzájárulnak a kibocsátáshoz. A metánkibocsátás ugyan csökken az országban, ám a légköri metán-koncentráció nem tükrözi ezt: az elmúlt 10 évben kb. 40 ppb-vel nőtt a koncentráció hazánk légterében.

Illékony szerves vegyületek

Jegyezze meg, mit jelent a VOC rövidítés!

A szakirodalomban VOC (Volatile Organic Compounds) néven emlegetett vegyületek gyűjtőfogalma alatt a levegőben előforduló szennyező szénhidrogén származékokat értjük a metán kivételével (ezt hangsúlyozva nem metán VOC-ként is jelölik: NMVOC). A levegőben a napsugárzás hatására a VOC-vegyületek a nitrogén-oxidokkal reakcióba lépve részt vesznek a fotokémiai füstköd kialakulásában. Egy részük rákkeltő hatású, kibocsátásukat nemzetközi szerződések szabályozzák. Forrásuk részben természetes, de elsősorban a tüzelő- és üzemanyagok, valamint az oldószerek párolgásával kerülnek a légkörbe: az autók kipufogó gázaiból, az üzemanyagok tökéletlen elégésével összefüggésben, valamint az üzemanyagok tankolása, esetleges elfolyása, illetve az üzemanyag tankokból történő párolgásából származnak.

Magyarország teljes nem metán illékony szerves vegyület kibocsátása (nemzetgazdaság + háztartások) (KSH adatok)
7. ábra

A kibocsátás közel felét a háztartások adják (kb. 47%, 2014), a gazdasági ágazatok közül a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás a legjelentősebb kibocsátók (a teljes kibocsátás kb. 20-20%-át adva, 2014).

Policiklikus aromás szénhidrogének

Jegyezze meg, mit jelent a PAH rövidítés!

A szakirodalomban általában rövidített névvel (PAH=Policyclic Aromatic Hydrocarbons) szereplő policiklikus aromás szénhidrogének nagy molekulasúlyú, 4-7 benzolgyűrű összekapcsolódásából eredő vegyületek gyűjtőfogalma.

Főleg a gépkocsik kipufogógázaiban (mintegy 30 féle PAH vegyület fordul elő), a különböző szerves anyagok nagyobb hőmérsékletű (T > 700 °C) kezelésénél (égetés, elgázosítás, hőbontás stb.) képződnek. Az utóbbi idők felismerése, hogy az egyébként környezetvédelmi szempontból előnyös fitomassza égetés során is keletkezhetnek PAH vegyületek, ha a tüzelő-anyag nedves, az égtérben lévő hőmérséklet kicsi (<100 °C) és az oxigénellátás tökéletlen.

A vegyületcsalád több tagja bizonyítottan rákkeltő. Nitrogén-oxidok jelenlétében Nitro-PAH keletkezik belőlük, amik veszélyes mutagén vegyületek. A PAH-ok rövid távú emberre gyakorolt hatása (természetesen más légszennyezőkkel együttesen): fejfájás, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés, hányás, hasi görcsök stb.

Felszínközeli ózon (O3)

Gyűjtse ki az ózon forrásait, az emberi szervezetre és az élővilágra gyakorolt hatásait, immissziójának trendjét!

Az elsődleges légszennyezők közvetlen emisszióval kerülnek a légkörbe. Az elsődleges légszennyezőkön kívül a városi környezetet jelentősen befolyásolják az ezen szennyezők kölcsönhatásából keletkező származékos vegyületek is, az ún. másodlagos légszennyezők. Ezek közé tartozik a felszínközeli ózon, amely részt vesz a szmogképződésben. A széntüzelés háttérbe szorulásával nem a téli, hanem a nyári, ún. fotokémiai szmog kialakulásával kell számolnunk. A fotokémiai szmog fő összetevője a napfény hatására, döntően közlekedési eredetű légszennyező anyagokból keletkező felszínközeli ózon.

A felszínközeli ózon NO2-ból és O2-ből képződik. A NO2 abszorbeálja az ultraibolya sugarakat, NO-ra és oxigén atomra bomlik. Az oxigén atomok a levegőben lévő oxigén molekulákkal ózonná alakulnak. A nagy ózonkoncentráció mindenfajta szervezet sejtjeit elpusztítja. Hatására a növényeken rozsdabarna foltok jelennek meg, a levél felszíne elszíntelenedik. Az emberben elpusztítja a tüdőszöveteket, tüdőödémát okoz, azaz a tüdőhólyagocskák vizes folyadékkal telnek meg.

Hazánkban a felszínközeli ózonkoncentráció a városi és a vidéki területek levegőjében egyaránt növekedett. Az emelkedő tendenciájú felszínközeli ózonterhelés elsősorban (a nyári időszakban) az ország nyugati határmenti részén és a Duna-Tisza-köze középső részén a legnagyobb. Azért ezeken a helyeken, mert az ózon több órával a primer légszennyező anyagok emissziója után alakul ki, és az uralkodó szélirányoknak megfelelően Bécs ill. Budapest légszennyezése itt csapódik le.

A lakosság kitettsége a levegő ózonszennyezésének, zöld: Magyarország, kék: EU28 (KSH, 2015)
8. ábra
1.2. A szilárd levegőszennyezők eredete és környezeti hatása
Por

Földünk atmoszférikus porszennyezői természetes és antropogén eredetűek egyaránt lehetnek. A természetes porok kozmikus és földi eredetűek lehetnek. A Föld légterébe nagy mennyiségű organikus por jut a vegetációból, a növények és állatok maradványaiból. Tavasztól őszig jelentős mennyiségű virágpor kerül a levegőbe, melyek az arra érzékeny emberekben allergiás betegségeket váltanak ki. Tágabb értelemben az organikus porok közé sorolják a mikrobákat is.

Tájékozódjon az aktuális pollen helyzetről az ÁNTSZ honlapján!
http://oki.wesper.hu/#tab_pollenhelyzet

Az ipari termelés folyamán keletkezett (antropogén) porok jelentősége azért nagy, mert a keletkezés helyén nagyon nagy koncentrációt is elérhetnek a szilárd szennyezők. Gyakorlatilag minden ipari tevékenység porképződéssel jár, vagy potenciálisan magában hordozza a szilárd levegőszennyezők képződésének lehetőségét.

A hosszabb időn keresztül belélegzett poros levegő tüdőelváltozásokat - pneumonokoniosist - okoz. A porok közül a legsúlyosabb megbetegedést - szilikózist - a kovasavat tartalmazó anyagok okozzák. A porok egyéb toxikus anyagokat is hordozhatnak, például fémeket vagy karcinogén és mutagén anyagokat.

A porártalom nagy részének legjellegzetesebb tulajdonsága, hogy káros hatása alig észlelhető, sőt, komoly megbetegedés tünetei sokszor éveken keresztül nem mutatkoznak. Ezért a védőberendezéseket még maguk a dolgozók sem szívesen veszik igénybe. Az ártalmak azonban napról napra, sőt évről évre apránként adódnak össze, és legtöbbször úgy, hogy az egészség többé nem állítható helyre.

  • Jegyezze meg, milyen méretkategóriákat különítenek el a szálló por tekintetében! Mit jelent a PM10 és PM2.5 rövidítés?
  • Tanulmányozza a 9. ábrát! Figyelje meg, mely európai országokban a legsúlyosabb a porszennyezés!
  • A 10. és 11. ábra alapján mely iparágak a legfontosabb forrásai a porszennyezésnek Magyarországon? Hogyan változott a helyzet az elmúlt 10 évben?

A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során az összes lebegő portartalmat (TSPM), a 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék (PM10) és 2,5 mikron átmérőnél kisebb részecskék (PM2.5) tömegét vizsgálják. Az egészségre a kisebb méretű porszemcsék jelentenek nagyobb veszélyt, mert a légutakban mélyebbre lejutnak. Újabban az 1 mikronnál kisebb részecskéket is mérik, ezek a sejtekbe is képesek bejutni.

Európa szállópor (PM10) szennyezettsége, a napi átlagokra vonatkozó 50 mikrog/m3-os határérték túllépését mutatják a vörös pöttyök.
9. ábra
PM10 ágazatonkénti megoszlása 2000-2013 időszakban (KSH 2015)
10. ábra
A PM2,5 ágazatonkénti megoszlása 2000-2013 időszakban (KSH 2015)
11. ábra
Korom

Gyűjtse ki a korom forrását, fő tulajdonságait!

A CO képződéshez vezető okok földgáz, de különösen olaj-tüzelésnél koromkiválást is okoznak. A korom finom eloszlású, 0,01-0,02 μm nagyságú részecskékből áll, amely kémiai összetétele szerint túlnyomórészt grafit kristály. Nagy mennyiség tartós belégzése tüdőben való lerakódáshoz vezet. Fajlagos felülete igen nagy (6*102- 6*105 m2/g), erős felületi aktivitása következtében gyakran gázalakú légszennyező anyagokat adszorbeál, amelyek a kormot veszélyes szennyezőanyaggá tehetik.

Önellenőrző kérdések

1. Definiálja a légszennyező anyagok fogalmát!

2. Melyek a légszennyező anyagok forrásai? Adjon példát mindkettőre!

3. Milyen antropogén forrásai vannak a kén-dioxidnak?

4. Melyek a kén-dioxid élettani hatásai?

5. Melyek a nitrogén-oxidok legfontosabb antropogén forrásai?

6. Milyen hatása van a nitrogén-dioxidnak az emberi szervezetre?

7. Egészítse ki a mondatokat!

1: tüzelési folyamatokból
2: vegyipari forrásokból
3: mezőgazdasági tevékenységből
4: kevésbé mérgező
5: légzési nehézséget okoz
6: rákot okoz
7: gyökereit károsítja
8: klorofilját bontja
9: számára nem mérgező
10: lúgos eső
11: üvegház hatás
12: savas eső

A kén-dioxid elsősorban származik. Az állatok és az emberek esetén , a növények . A révén a tavakat, erdőket és a mésztartalmú épületeket, szobrokat is károsítja.

8. Párosítsa az anyagokat a rájuk vonatkozó állításokkal!

1: a legjelentősebb üvegházhatású gáz
2: minden sejtet pusztít
3: poroltó készülékekben használják
4: a tüdőben lerakódhat
5: a hemoglobint erősen köti, ezért fulladást okoz

szén-monoxid
szén-dioxid
halonok
ózon
korom

9. Milyen forrásokból származik szén-dioxid? Milyen hatása van a Földre?

10. Mire használták a freonokat? Miért kellett korlátozni a használatukat?

11. Hogyan kerül metán a levegőbe?

12. Mit jelent a VOC rövidítés?
Vulnerable Organic Components
Volatile Organic Compounds
Illékony szerves vegyületek
Vízoldékony szerves vegyületek
13. Mit jelent a PAH rövidítés?
Policiklikus aromás szénhidrogének
Foszfortartalmú vegyületek
Poliaromás hidrátok

14. Mi a fő különbség az elsődleges és a másodlagos légszennyezők között?

15. Honnan származik a felszínközeli ózon?

16. Milyen élettani hatásai vannak az ózonnak?

17. Mit jelent a PM10 és a PM2,5?