KURZUS: Környezetvédelem
MODUL: VI. modul: Természetvédelem
16. lecke: A természetvédelem eszközei, módszerei
Cél: A lecke célja, hogy a hallgató megismerkedjen a természeti értékek védelmének két fő módszerével, az egyedi és a területi védelemmel, valamint betekintést kapjon a természetvédelemmel foglalkozó természetvédelmi szervezetek és egyezmények körébe. | |||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 45 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||
Kulcsfogalmak: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
1. A természeti értékek védelme | |||||||||||||||
Gyűjtse ki a rezervátum és a cselekvő természetvédelmi szemlélet közti alapvető különbséget! Jegyezze meg az egyedi és a területi védelem közti különbséget! | |||||||||||||||
A természetvédelem gyakorlatában a hagyományos "rezervátum szemlélet"-et, amely a megőrzést őrzésként, magára hagyásként fogta fel, egyre inkább felváltja a modern "cselekvő szemlélet", amelyben a fenntartás, kezelés és helyreállítás áll a központban. A természetvédelmi kezelés különösen a jelentősen megváltoztatott, részben vagy egészében emberi hatásra kialakult természetközeli élőhelyek esetén fontos. | |||||||||||||||
A természeti értékek védelmének kétféle módja terjedt el a világban. Az egyedi védelem fajokat, élettelen természeti kincseket, mint különálló objektumokat oltalmaz. A területi védelem az élőlények, életközösségek fennmaradásához szükséges területek védelmét jelenti. | |||||||||||||||
1.1. Egyedi védelem | |||||||||||||||
Gyűjtse ki az in situ és az ex situ védelem közti különbséget! Keressen példát mindkettőre szűkebb vagy tágabb környezetében! | |||||||||||||||
Az egyedi védelem megvalósulhat in situ, azaz az élőlény élőhelyén, illetve az élettelen természetvédelmi érték eredeti fellelhetőségi helyén (például egy ásvány abban a barlangban, ahol találták). A természeti értékek eredeti formájukban hosszútávon csak így őrizhetők meg. Ex situ védelem esetén a természeti értéket elmozdítják eredeti helyéről. A kiszakítás káros következményei ellenére sok esetben csak az ex situ védelemmel biztosítható az élőlény vagy ásvány fennmaradása, az eredeti lelőhelyen nem. Az ex situ védelemben nagy szerepe van az állatkerteknek, vadasparkoknak, botanikus kerteknek, múzeumoknak. Vannak olyan fajok, amelyeknek egyetlen példánya sem él már szabadon (pl. a Dávid-szarvas), ezért a faj fennmaradása a mesterséges populációk fennmaradásától függ. | |||||||||||||||
Jegyezze meg a fajok védetté nyilvánításának legfőbb szempontjait! Jegyezze meg, hogy milyen feltételek következtében válhat egy faj különösen veszélyeztetetté! | |||||||||||||||
A fajok védetté nyilvánításának szempontjai között szerepel a fajban megtestesülő génkészlet pótolhatatlansága, a veszélyeztetettsége, ritkasága, tudományos jelentősége, szépsége (dekorativitás, attraktivitás), indikátor-jellege, ökológiai "szerepe". Ritka, veszélyeztetett rokonfajokkal való összetévesztés lehetősége esetén a veszélyeztetett faj védelme érdekében más fajokat is érdemes védelem alá vonni. Azok a fajok különösen veszélyeztetettek, amelyek nagyon kis területen élnek (sziget, egy tó), egy vagy kevés populációjuk van, kis és/vagy csökkenő populáció-mérettel rendelkeznek, specializált életmódot folytatnak, nagy territórium-igényűek, nagytestű állatok vagy rosszul terjednek. | |||||||||||||||
Jegyezze meg a kihalással való veszélyeztetettség mértéke szerinti kategóriákat! | |||||||||||||||
A kihalással való veszélyeztetettség mértéke szerint a fajokat az alábbi kategóriákba (1. ábra) osztjuk (IUCN 3.1): | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Keresse meg az interneten az IUCN honlapján az aktuális vörös listát! Keressen olyan Magyarországon élő fajokat, amelyeket fenyegetettségi kategóriákba soroltak! | |||||||||||||||
A kipusztult és kipusztulással veszélyeztetett fajokról az 1960-as évektől vörös listákat, vörös könyveket állítanak össze. Több mint 150 vörös könyvet adtak ki, köztük Magyarországon 1989-ben. A kipusztulások gyors üteme és néhány sikeres megmentési program következtében a vörös könyvek gyorsan elavulnak, ezért napjainkban az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) honlapján naprakész vörös listát tart fenn. | |||||||||||||||
http://www.iucnredlist.org/ | |||||||||||||||
1.2. Területi védelem | |||||||||||||||
Jegyezze meg a védett területek 6 kategóriáját! | |||||||||||||||
A területi védelem célja nagy, működő ökoszisztémák megőrzése; a biodiverzitás és az ökológiai folyamatok védelme, fenntartása. Ezáltal biztosítja a fajok védelmét, élőhelyeik fenntartását. | |||||||||||||||
Különböző országokban eltérő típusú védett területeket jelöltek ki (pl. a nemzeti park nálunk a legszigorúbb védettséget jelenti, míg más országokban pihenő, bemutató területeket). Ezért a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) kidolgozott egy egységes rendszert. Minden védett területet besorolnak az alábbi kategóriák egyikébe is az összehasonlíthatóság és az egységes nyilvántartás céljából. Az IUCN hatféle kategóriát különít el a védett területekre. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A világon 2014-ben több mint 200 000 védett területet tartanak nyilván. Összterületük a Föld szárazföldi területeinek kb. 15%-a, míg az óceánok kb. 8%-a védett valamilyen formában. A 2. ábra bemutatja a védett területek elhelyezkedését a Földön. A védett területek IUCN kategóriánkénti megoszlását a 3. ábra mutatja. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
2. Nemzetközi szervezetek és egyezmények | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Az 1922-ben Londonban alapított Nemzetközi Madárvédelmi Tanács célja a veszélyeztetett fajok aktív védelme, a mérgező anyagok madarakra gyakorolt hatásának vizsgálata és az olaj-szennyezések megszüntetése a tengereken. | |||||||||||||||
1946-ban Peter Scott magánkezdeményezésére alakult meg a Vizivad Tröszt, a vízi madarak védelemére. Legismertebb eredményük a hawaii lúd megmentése a kipusztulástól. 1950-ben mindössze 15 példány élt, mára a populáció létszáma Hawaii-on 500 feletti. | |||||||||||||||
1948-ban jött létre az egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezet, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN), melynek hazánk 1974 óta tagja. A svájci székhelyű szervezet az ENSZ tanácsadó szerve, tagja a FAO-nak, a WHO-nak és az UNESCO-nak. Nyilvántartja Föld összes védett területét és veszélyeztetett faját, egységes kategóriarendszerekbe sorolva őket. | |||||||||||||||
A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) 1961-ben alakult meg, hazánkban 1991 óta működik irodája. A szervezet célja a biodiverzitás megőrzése, a természeti erőforrások védelme, a környezetszennyezés megszüntetése. 28 nemzeti szervezetének több mint 4 millió tagja van. | |||||||||||||||
1965-ben vált ki a Nemzetközi Madárvédelmi Tanácsból a Nemzetközi Vizivadkutató Iroda, amelynek tagja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is. Céljai a vadászat által veszélyeztetett fajok védelme, a vonulók nemzetközi védelme és az élőhelycsökkenés miatt veszélybe került fajok megóvása. | |||||||||||||||
Az élővilág védelmére kötött nemzetközi egyezmények közül 1973-ban született a Washingtoni Egyezmény (CITES), amelyhez hazánk 1985-ben csatlakozott. Célja az egyre több fajt végveszélybe juttató illegális kereskedelem visszaszorítása. A tiltó listán 35 000 faj szerepel, ezek befogását, szállítását és átmenő forgalmát is korlátozzák a csatlakozó országok. Nehézséget okoz, hogy a növények és állatok kereskedelme óriási üzlet, ezért nehéz az egyezmény betartatása. A célállomások a gazdag országok, itt a hobbiból tartott állatok, növények iránt mind nagyobb a kereslet. Magyarországnak elsősorban a tranzitforgalom ellenőrzésében van fontos szerepe. | |||||||||||||||
A Berni Egyezmény 1979-ben az Európai Tanács védnökségével jött létre. Célja a vadon élő növény- és állatfajok, valamint élőhelyeik védelme. Mára 36 ország csatlakozott az egyezményhez, köztük hazánk 1990-ben. A tagok feladatai között a kipusztult fajok visszatelepítése és az özönfajok elleni védekezés is szerepel. | |||||||||||||||
A vizes területek védelméről szóló Ramsari Egyezményt 1976-ban hozták létre. Kimondja, hogy a vándorló vízimadarak megóvása nemzetközi feladat, melyre speciális Ramsari területeket kell kijelölni. Magyarországon például 29 Ramsari terület található, területi kiterjedésük mintegy 260 ezer ha, az ország területének 2,8%-a (köztük a Balaton, a Kis-Balaton, a Fertő-tó). | |||||||||||||||
1992-ben jött létre a Riói Egyezmény a biológiai sokféleségről, melyhez kapcsolódva született meg 1998-ban a Biológiai Sokféleség Egyezmény, amely a biodiverzitás megőrzését szolgálja. | |||||||||||||||
Látogasson el a WWF Magyarország honlapjára, és nézze meg, milyen aktuális természetvédelmi programjaik vannak! |
Önellenőrző kérdések | ||
1. Melyik természetvédelmi hozzáállásra igaz? A- rezervátum szemlélet ![]() | ||
2. Melyek a természetvédelmi értékek védelmének módszerei? | ||
3. Melyikre igaz? A- in situ védelem ![]() | ||
3. Melyek a fajok védetté nyilvánításának főbb szempontjai? | ||
4. Soroljon fel olyan tényezőket, amelyek következtében egy faj különösen veszélyeztetetté válhat! | ||
5. Melyek a fajok nemzetközileg elfogatott veszélyeztetettségi kategóriái? | ||
6. Melyek a területek védettségének kategóriái? | ||
7. Nevezzen meg 3 nemzetközi természetvédelmi szervezetet! | ||
8. Miről szól a Ramsari Egyezmény? | ||
9. Miről szól a Washingtoni Egyezmény? |