KURZUS: Makroökonómia

MODUL: Munkapiac, makrokínálat

18. lecke: A munkapiac és az árupiac kapcsolata; az aggregált kínálati függvény

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Makroökonómia c. jegyzet 158-162. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat, összefüggéseket és ezek megértését szolgáló példákat, magyarázatokat és modelleket.

Felhívjuk figyelmét, hogy a lecke anyaga rövid, ugyanakkor teljes mértékben az előző három (együttesen már kifejezetten nagy) leckére épül, így elsajátítása csak a modul előző leckéiben bemutatott tananyag stabil ismerete esetén lehet sikeres! Ha úgy érzi, az előző három leckét nem sajátította el eléggé, akkor ismételje át az előző leckéket! (Ehhez megfelelő lehet az előző leckékhez tartozó módszertani segédlet átolvasása).

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Rajzolja le egy lapra a makroszintű termelési függvényt és a munkapiacot! Nézze meg, hogy forgatható bele ez a két függvény a 158. oldalon látható 9.1 ábrába! Idézze fel a tökéletes munkapiacnál tanult összefüggéseket, s ezek alapján vezesse le a 9.1. ábra II., III., és IV. negyedének segítségével az I. negyedbe a makrokínálati függvényt!
  • Határozza meg, mekkora a potenciális kibocsátás nagysága, ha egy gazdaságban a munkakeresleti függvényt az N D =10002( W P ) , míg a munkakínálatot az N S =200+2( W P ) függvény írja le, a termelési függvény Y= KN alakú, a tőkeállomány nagysága pedig rögzített, 25 egység! A megoldáshoz először határozza meg az egyensúlyi munkamennyiséget, majd ezt (és a rögzített tőkenagyságot) írja vissza a termelési függvénybe.
  • Rajzolja le egy lapra a reálbérfüggvényt ( W P ( P ) ) , a munkapiacot, valamint a makroökonómiai termelési függvényt. Rajzolja le ezután az előző leckében megismert módon egy ábrába a reálbérfüggvényt és a munkapiacot. Figyelje meg, hogy forgathatóak össze ezek a függvények 9.3. ábrán (tankönyv, 160. oldal) látható módon! Rajzolja le a 9.3. ábrát önállóan!
  • Kövesse végig, hogyan határozható meg a kibocsátás az egyensúlyi árszínvonal, valamint az egyensúlyinál magasabb és alacsonyabb árszínvonal esetén!
  • Rajzolja le egy külön koordinátarendszerbe az Y(P) formában megadott makrokínálati függvényt! Figyeljen a visszahajló alak megfelelő ábrázolására! Memorizálja az ábrát! Írja fel 154. oldalon látható (és a módszertani segédletben magyarázott) módon, hogy az egyensúlyi árszínvonal alatt és felett a munkapiac melyik oldala (kereslet vagy kínálat) határozza meg a kibocsátást, s az árszínvonal változása hogyan hat a kibocsátásra!
  • A tankönyv 9.6. és 9.7 ábráin kövesse végig, hogy változik a makrokínálati függvény, ha az nominálbér, vagy a munkakínálat változik a gazdaságban!
  • Olvassa el a módszertani segédlet "D" részét, majd ezután oldja meg a feladatgyűjtemény 9. fejezetének 1., 5., 6., és 7., valamint 9. és 10. feladatait.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Tökéletes munkapiac esetén megadni a makrokínálati függvény alakját!
  • Tökéletes munkapiac esetén a megadott munkapiaci összefüggések ismeretében meghatározni a gazdaság potenciális kibocsátását és a makrokínálati függvényt!
  • Lerajzolni nem tökéletes munkapiac esetén a makrokínálati függvény ábrázolására alkalmas négy negyedből álló koordinátarendszert, benne a reálbérfüggvényt, a munkapiacot és a termelési függvényt.
  • Grafikusan meghatározni a kibocsátás nagyságát nem tökéletes munkapiac esetén egyensúlyi, egyensúlynál magasabb és egyensúlynál alacsonyabb árszínvonal esetére.
  • Önálló koordinátarendszerben megrajzolni a makrokínálati függvényt nem tökéletes munkapiac feltételezése mellett.
  • Eldönteni, hogy változik a kibocsátás, ha az árszínvonal változik (a függvény különböző szakaszain ez persze eltérően alakul!)
  • Eldönteni, hogy változik a makrokínálati függvény, ha a gazdaságban változik valamely tényező (munkakínálat, nominálbér, tőkeállomány)
  • Megoldani a feladatgyűjtemény 9. fejezetének 1., 5., 6., és 7., valamint 9. és 10. feladataihoz hasonló további feladatokat.
Önellenőrző feladatok
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
Tökéletes munkapiac esetén a gazdaság mindig a potenciális kibocsátás szintjén termel.
Tökéletes munkapiac esetén a makrokínálati függvény függőleges egyenes, vagyis a kibocsátás független az árszínvonal értékének alakulásától.
2. Egészítse ki a következő mondatokat a megadott szavakat jelentő számokkal úgy, hogy azok igazak legyenek!

Felhasználható szavak:
1. munkakereslet
2. munkakínálat
3. potenciális kibocsátás
4. nagyobb
5. kisebb
6. negatív
7. pozitív

Ha az árszínvonal alacsonyabb az egyensúlyi árszínvonalnál, akkor a reálbér lesz, mint az egyensúlyi reálbér. Egy ilyen helyzetben a munkakereslet , mint a munkakínálat, ezért a munkapiacon a foglalkoztatás a nagyságával lesz egyenlő. A makrokínálati függvénynek az a szakasza amelyik az előzőek alapján adódik, meredekségű

3. Egy gazdaságban a termelési függvény alakja Y= KN , az alkalmazott tőke mennyisége 180000 egység A munkakínálat nagysága legyen konstans, 50 egység. Tudjuk, hogy a nominálbér rögzített, nagysága 600 egység. Határozza meg az egyensúlyi árszínvonal, az egyensúlyi foglalkoztatás és a potenciális kibocsátás nagyságát! Írja a kért értékeket a megnevezésük mögötti téglalapba!

Egyensúlyi reálbér:
Egyensúlyi árszínvonal:
Egyensúlyi foglalkoztatás:
Potenciális kibocsátás:

4. Döntse el, hogyan néz ki a makrokínálati függvény, ha az alábbi koordinátarendszerben ábrázolt összefüggések érvényesek! (A válasz megadásához javasoljuk, hogy rajzolja le a rendszert, majd vezesse le a makrokínálati függvényt a megtanult módon!)

Mivel az ábra tökéletes munkapiacot ír le, ezért a makrokínálati függvény függőleges egyenes lesz.
Az ábra nem tökéletes munkapiacot ír le, ezért az egyensúlyi árszínvonal alatt pozitív, felette pedig negatív meredekségű a makrokínálati függvény.
Az ábra nem tökéletes munkapiacot ír le, a munkapiac itt látható összefüggései miatt a makrokínálati függvény az egyensúlyi árszínvonal alatt pozitív meredekségű, az egyensúlyi árszínvonal felett pedig függőleges egyenes.
A munkapiacon látható összefüggések miatt az egyensúlyi árszínvonal alatt a makrokínálati függvény függőleges egyenes, míg az egyensúlyi árszínvonal felett a függvény negatív meredekségű lesz.
5. Hogyan változik a makrokínálati függvény, ha a gazdaságban növekszik a rögzített nominálbér szintje?
A nominálbér növekedésének hatására a makrokínálati függvény balra tolódik.
A nominálbér növekedésének hatására a makrokínálati függvény jobbra tolódik.
A nominálbér növekedésének hatására a makrokínálati függvény lefelé tolódik.
A nominálbér növekedésének hatására a makrokínálati függvény felfelé tolódik.
6. Egy gazdaságban a termelési függvény alakja: Y= KN , a tőke nagysága rögzített, 1500 egység. A gazdaságban a munkakínálat nagysága rögzített 240 egység. A gazdaságban a nominálbérek szintje rögzített, 2 egység.
Határozza meg a következő kategóriák értékét! Az eredményt írja a kategória neve mögötti mezőbe!

Egyensúlyi reálbér
Egyensúlyi árszínvonal
Egyensúlyi foglalkoztatás
Potenciális kibocsátás

7. Egy gazdaságban a termelési függvény alakja: Y= KN , a tőke nagysága rögzített, 1500 egység. A gazdaságban a munkakínálat nagysága rögzített 240 egység. A gazdaságban a nominálbérek szintje rögzített, 2 egység.
Döntse el, a következő egyenletek közül melyik adja meg helyesen a makrokínálati függvény alakját!
Y S ( P )={ 1500P,haP<21,6 240,haP2 }
Y S ( P )={ 375P,haP<1,6 600,haP1,6 }
Y S ( P )={ 375P,haP>1,6 600,haP1,6 }
Y S ( P )={ 240 P P,haP>2 600,haP2 }