KURZUS: Makroökonómia

MODUL: Az állami gazdaságszabályozás

22. lecke: A stabilizációs politika

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Makroökonómia c. jegyzet 194-215. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat, összefüggéseket és ezek megértését szolgáló példákat, magyarázatokat és modelleket

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Idézze fel a stabilizációs politika lényegéről a 6. modulban tanultakat!
  • Olvassa el a tankönyv 13.1.1. fejezetét! Kövesse végig a leírtakat a 13.1. és a 13.2 ábrákon! Figyelje meg, hogy a költségvetési politika eszközei milyen változásokat idéznek elő az IS és az LM függvényekben, majd ezeken keresztül az YD függvényben!
  • Figyelje meg, hogyan változik a kamatláb az intézkedések hatására! Jegyezze meg, hogy a kamatláb emelkedésének hatására kialakul a kiszorítási hatás! Figyelje meg, hogyan szüntethető meg (vagy csökkenthető) a kiszorítási hatás a költségvetési politika monetáris politikával való kiegészítésével!
  • Olvassa el a 13.1.2 fejezetben leírt speciális eseteket (beruházási és likviditási csapda), a leírtakat kövesse a 13.3 és a 13.4. ábrán. Jegyezze meg, hogy mindkét esetben csak a költségvetési politika eszközeivel érhető el a reáljövedelem növekedése (a monetáris politika mindkét esetben hatástalan)!
  • Oldja meg a feladatgyűjtemény 13. fejezetének 5. feladatát!
  • Olvassa el a 13.2 fejezetet! Gyűjtse ki a munkanélküliség költségeit, illetve a munkanélküliség megszüntetésével járó hasznokat!
  • Jegyezze meg a munkanélküliség természetes rátájának, valamint a potenciális kibocsátásnak a meghatározását!
  • Rögzítse az Okun-törvény által leírt képletet!
  • Oldja meg a feladatgyűjtemény 13. fejezetének 8. feladatát.
  • Olvassa el a tankönyv 13.3 fejezetét! Jegyezze meg az infláció és az inflációs ráta jelentését!
  • Jegyezze meg az inflációnak az áremelkedés üteme szerinti csoportosítását!
  • Figyelje meg a 13.5. és a 13.6. ábrák, valamint az ezeket magyarázó szöveg segítségével a keresleti és a kínálati infláció hatásmechanizmusát! Jegyezze meg a lehetséges kiváltó okokat!
  • Jegyezze meg a Fisher-féle forgalmi egyenletet! Figyelje meg miben tér el a keynesi elmélet a neoklasszikustól a pénzmennyiség-növekmény árszínvonalra gyakorolt hatásával kapcsolatban.
  • Olvassa el a Phillips-görbére vonatkozó részt (13.3.4 alfejezet), majd jegyezze meg, hogy az összefüggés szerint rövid távon a munkanélküliség és az infláció csak egymás rovására csökkenthető.

Jegyezze meg, hogy az infláción kívül az inflációs várakozások is hatással vannak az árszínvonal alakulására!

Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Ki tudja választani, hogy mi a stabilizációs politika célja, illetve egy adott kormányzati intézkedés része lehet-e a stabilizációs politikának, vagy sem
  • Meg tudja határozni, hogy a költségvetési politika stabilizációs céllal meghozott lépései (pl. a kormányzati áruvásárlások növekedése) hogyan változtatják meg az IS és LM függvényeket, hogyan változik a makrokeresleti függvény, valamint azt, hogy változik-e (és ha igen, akkor hogyan változik) az egyensúlyi kamatláb, reáljövedelem, árszínvonal.
  • El tudja dönteni, hogy megadott körülmények között fellép-e a kiszorítási hatás
  • Megoldani a feladatgyűjtemény 13. fejezetének 5. feladatát, valamint az ehhez hasonló további feladatokat.
  • Felsorolni, hogy a munkanélküliség milyen költségekkel, megszüntetése pedig milyen hasznokkal jár együtt.
  • Meghatározni a munkanélküliség természetes rátájának jelentését.
  • Felírni az Okun-törvényt, értelmezni annak jelentését!
  • Megoldani a feladatgyűjtemény 13. fejezetének 8. feladatát, valamint az ahhoz hasonló további feladatokat.
  • Megkülönböztetni az inflációt az inflációs rátától
  • Meghatározni a kúszó, vágtató és hiperinfláció jelentését
  • eldönteni, hogy milyen lépések vezethetnek a keresleti, illetve a kínálati infláció kialakulásához.
  • A forgalmi egyenlet alapján meghatározni, hogyan hat a pénzmennyiség növekedése az árszínvonalra a neoklasszikus, illetve a keynesi rendszerben.
  • Értelmezni a Phillips-görbe által leírt összefüggést
  • Eldönteni, hogyan befolyásolják az inflációs várakozások a makrokeresletet és a makrokínálatot!

Ha idáig eljutott, végére ért a makroökonómia tananyagnak. Gratulálunk eddigi munkájához. Ne feledje, hogy a makroökonómia egy nagy rendszer, amely sok kicsi egymásra épülő elemből áll össze. Ahhoz, hogy az utolsó modulban tanultakat stabilan tudja alkalmazni, emlékeznie kell az első modulban tanult anyagra is. Ezért javasoljuk, hogy miután végigtanulmányozta - megtanulta - a tananyagot, nézze át újra a könyv elejétől a már megtanult részeket! Most, hogy már látta, mire fogjuk használni a későbbiekben a keresleti oldalon szereplő függvényeket, tudatosabban figyelheti meg például a fogyasztási függvény szerepét, azt, hogy a fogyasztási függvény különböző okokból (pl. fogyasztási szokások változása, adókulcsok változása) bekövetkező változásai hogyan hatnak az IS-görbére, azon keresztül a makrokeresleti függvényre, majd az egyensúlyi reáljövedelemre és árszínvonalra. Vegye észre azt is, hogy például az árszínvonal változása vissza is hathat a keresletre: az árszínvonal módosulása befolyásolja a reálpénz-mennyiséget, ami változatlan jövedelem (és így változatlan tranzakciós pénzkereslet mellett) változtatni fogja a kamatlábat. A kamatláb változása ezután módosítani fogja a beruházási keresletet.

A makroökonómia nehéz tantárgy. Azoknak, akik magolva próbálják megtanulni, többszörösen is nehéz. Fogadják meg tanácsunkat és próbálják értve tanulni a tárgyat: minden egyes függvény jelentésén gondolkodjanak el. Értelmezzék a függvények jelentését, tengelymetszeteit, meredekségét. Gondolják végig, hogy egy változó miért, és miért úgy hat egy másik változóra. Ha így, logikusan építik fel magukban a rendszert, akkor a képletek nem legyőzendő ellenségek lesznek, hanem inkább segítségként fognak szolgálni az összefüggések rövid, tömör leírásában.

Önellenőrző feladatok
1. Válassza ki, hogy a következők közül melyikkel érhető el biztosan a makrokereslet növekedése és ezen keresztül a foglalkoztatás növekedése! (Feltételezzük, hogy minden más tényező változatlan.)
Költségvetési bevételek növelése és kiadások csökkentése.
Restriktív monetáris politika alkalmazása.
Kormányzati vásárlások növelése.
Kormányzati vásárlások növelése és expanzív monetáris politika együtt.
2. Döntse el az alábbi állításokról, hogy azok igazak, vagy hamisak!
Ha az állami intézkedések hatására bővül az összkereslet, akkor az árszínvonal emelkedése miatt a pénzpiac magasabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba, így kialakul a kiszorítási hatás.
Ha a költségvetési politika keresletnövelő hatását expanzív monetáris politika kíséri, akkor a gazdaságban kamatemelkedés (és így a kiszorítási hatás megjelenése) nélkül érhető el a reáljövedelem emelkedése.
Ha a kormányzat a költségvetési és a monetáris politikát együtt alkalmazza, akkor az árszínvonal emelkedése nélkül is elérhető a reáljövedelem emelkedése.
3. A következő ábrán egy gazdaságban az állam stabilizációs céllal végrehajtott keresletösztönző lépését és annak következményeit láthatja. Az ábra és a tanultak alapján rakja sorrendbe, hogy az alábbi események milyen sorrendben játszódnak le!



A kormányzati intézkedések hatására az árupiacon növekszik a kereslet, az IS-görbe jobbra tolódik.
Emelkedik a kamatláb
A makrokereslet növekedése miatt megemelkedik az egyensúlyi árszínvonal.
Az árszínvonal emelkedése miatt a gazdaságban csökken a reálpénz-mennyiség.
Az IS-görbe jobbra tolódásával együtt jobbra tolódik a makrokeresleti függvény is.
A reálpénz-mennyiség csökkenése miatt az LM-görbe balra tolódik.

4. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak, vagy hamisak!
Likviditási csapda esetén az LM-függvény vízszintes egyenes, ezért költségvetési politikával nem növelhető a reáljövedelem.
Beruházási csapda esetén az IS-függvény függőleges egyenes, ezért csak a monetáris politika növelheti a reáljövedelmet.
Likviditási csapda esetén nem jelenik meg a kiszorítási hatás.

Segítség a következő feladat megoldásához: A megoldáshoz először meg kell határoznia a makrokeresleti függvény egyenletét, majd meg kell adni a makrokínálati függvény alakját. Ezután keresse meg az egyensúlyi jövedelem és árszínvonal szintjét, illetve számítsa ki a potenciális jövedelmet, valamint az ezt biztosító árszínvonalat. Számolja ki, hogy a potenciális jövedelemhez tartozó árszínvonal szintjén a kereslet mennyivel marad el a kibocsátástól. Ennyivel kell balra tolódnia a makrokeresleti függvénynek, hogy az új YD függvény a potenciális kibocsátás szintjén haladjon keresztül a makrokínálati függvényen. A jobbra történő eltolódás az a keresletnövekmény, amit el kell érnie a keresett kormányzati áruvásárlásnak. Az áru- és pénzpiaci együttes kiadási multiplikátor ismeretében ez már könnyen meghatározható.

5. Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás értéke 900 egység, míg a fogyasztási határhajlandóság nagysága 0,75. Ismert, hogy a beruházási függvény alakja: I=1100-15i. A gazdaságban a pénzkínálat szintje rögzített, 15000 egység, a pénzkereslet pedig az L = 0,2Y-20i függvénnyel jellemezhető. A gazdaságban a termelési függvény alakja: Y= KN . A tőkeállomány szintje rögzített, 2.500 egység, a munkakínálat nagysága is konstans: 15.625 fő.
Az állam a gazdaságba nem avatkozott bele, azonban szeretne a költségvetési politika eszközeivel kibocsátásnövekményt elérni. A cél az, hogy az egyensúlyi jövedelem a potenciális kibocsátás szintjén alakuljon ki. Amennyiben a keresletnövelést kormányzati áruvásárlások formájában hajtják végre, akkor mekkora értékben vásároljon a kormányzat az árupiacon, hogy a kívánt egyensúly jöjjön létre?
A gazdaságban a nominálbérek szintje rögzített, 10 egység.
G = 120
G = 275
G = 350
G = 500
6. A munkanélküliség hatására...
a költségvetés bevételei nagyobbak lesznek a vártnál.
a költségvetési kiadásai megemelkednek.
a gazdaságban emelkedik a kibocsátás.
javul a költségvetés egyenlege.
7. Döntse el az alábbi állításokról, hogy azok igazak, vagy hamisak!
A munkanélküliség költségvetési eszközökkel könnyen a természetes ráta alá csökkenthető.
A munkanélküliség csökkentése érdekében hozott keresletbővítő lépések hatására emelkedik az árszínvonal.
8. Egy gazdaságban a potenciális kibocsátás nagysága 1000 egység. A munkanélküliség természetes rátája 5%-os. A jelenlegi munkanélküliségi ráta 8%. Ekkor a tényleges kibocsátás nagysága Okun-törvénye szerint:
910 egység
1090 egység
950 egység
800 egység
9. Válassza ki, hogy a következő okok közül melyek indíthatnak el keresleti inflációt az árupiacról!
A pénzmennyiség növekedése.
A transzferek csökkenése.
A fogyasztási kereslet emelkedése.
A makrokibocsátás csökkenése.
10.Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
Kínálati infláció esetén az árszínvonal emelkedése a reáljövedelem csökkenésével jár együtt.
A neoklasszikus elmélet szerint a pénzmennyiség 5%-os növekedése az árszínvonal 5%-os emelkedését jelenti.
A módosított Phillips-görbe szerint a munkanélküliség rövid távon csak az árszínvonal emelkedése árán csökkenthető.