KURZUS: Makroökonómia

MODUL: Makroegyensúly

19. lecke: Makroegyensúly tökéletes munkapiac esetén

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Makroökonómia c. jegyzet 163-165. oldalhoz tartozó tananyagot.

Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat, összefüggéseket és ezek megértését szolgáló példákat, magyarázatokat és modelleket.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a 10.1 fejezet 163. oldalon lévő szöveges magyarázatát, amely a tökéletes munkapiac esetére mutatja be a makroegyensúly kialakulását! Jegyezze meg, hogy ebben az esetben minden piacon egyszerre jön létre az egyensúly!
  • Kövesse végig a leírtakat 10.1 ábrán, amely a tankönyv 164. oldalán található. Figyelje meg, hogy az ábra a 4. modulban tanult makrokeresleti függvényből (tankönyv, 7.2. fejezet, 7.6. ábra, 135. oldal) és a makrokínálati függvényből (tankönyv, 9.1. fejezet, 9.1. ábra, 158. oldal) áll össze.
  • Készítse el egy üres lapra a 10.1 ábrát!
    • Induláshoz az ábrának csak a tengelyeit, a tengelyek jelölését rajzolja meg!
    • Ezután rajzolja be a felső Y-i rendszerbe az áru- és a pénzpiaci egyensúly leíró IS-LM görbéket, majd ebből vezesse le az alsó ábra P-Y negyedébe az YD függvényt!
    • Ezután rajzolja be az alsó ábrába a W/P függvényt, a munkakeresleti és -kínálati görbét, valamint a termelési függvényt, majd ezek segítségével vezesse le a makrokínálati függvényt!
    • Jelölje be az egyensúlyi jövedelmet és egyensúlyi árszínvonalat!
    • Válasszon ki egy, az egyensúlyitól eltérő árszínvonalat és vizsgálja meg, kialakul-e ekkor is a makroegyensúly (YD=YS), továbbá mi a helyzet ekkor az árupiacon, a pénzpiacon, a munkapiacon
  • Rajzolja le egy üres lapra a tankönyv 165. oldalának 10.2 ábráját úgy, hogy azon csak egy makrokeresleti függvény (YD) szerepeljen! Tegyük fel, hogy a gazdaságban növekszik az autonóm beruházások nagysága. A 4. modulban tanultak alapján rajzolja be, hogy változik a makrokereslet, majd jelölje be, hogyan változott az egyensúlyi jövedelem és árszínvonal! Jegyezze meg, hogy tökéletes munkapiac esetén a keresleti tényezők változása csak a nominális kategóriákra (P) hat, a reálkategóriákat (pl. Y) nem változtatja!
  • Olvassa el a feladatgyűjtemény 10. fejezetének 1. feladatát, majd oldja meg a feladatot!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Eldönteni, hogy tökéletes munkapiac esetén a makroegyensúly kialakulásakor az egyes részpiacokon (munkapiac, tőkepiac, pénzpiac, árupiac) kialakul-e az egyensúly. (Igaz-hamis kérdés, hozzárendeléses feladat)
  • Eldönteni, hogy tökéletes munkapiac esetén a gazdaság eléri-e a potenciális kibocsátás szintjét! (igaz-hamis kérdés, hozzárendeléses feladat)
  • Egy a makroegyensúlyt bemutató ábrán a tengelyekhez és változókhoz hozzárendelni azok jelölését, valamint eldönteni, hogy az adott ábra helyesen került-e megrajzolásra (hozzárendelési feladat)
  • Megadott ábrán kiválasztani azokat a pontokat, amelyekben a makroegyensúly létrejöhet. (hozzárendelési feladat, ábra alapján)
  • Kiválasztani, hogy a makrokeresletet befolyásoló tényezők hatására hogyan változik a gazdaságban az egyensúlyi jövedelem és árszínvonal! (hozzárendelési feladat)
  • Eldönteni, hogy a keresleti tényezők változása változtatja-e az egyensúlyi árszínvonalat (igaz-hamis kérdés)
  • Megoldani a feladatgyűjtemény 10. fejezetének 1. feladatához hasonló további feladatokat
Önellenőrző feladatok
1. Tökéletes munkapiac esetén igaz, hogy
A nominálbérek mindig igazodnak az árszínvonal változásához, hogy így a reálbér mindig változatlan
A makroegyensúly a potenciális kibocsátásnál kisebb jövedelemszint esetén jön létre.
A keresleti tényezők csak az egyensúly nominális értékeit határozzák meg, a reáltényezőket a kínálat befolyásolja
2. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak, vagy hamisak!
Tökéletes munkapiac esetén a makrokínálati függvény függőleges egyenes.
Tökéletes munkapiac esetén a makroegyensúly kialakulásakor egyszerre jön lére egyensúly a munkapiacon, a tőkepiacon és az árupiacon, ugyanakkor a pénzpiacon nem feltétlenül alakul ki egyensúly.
3. Válassza ki, hogy tökéletes munkapiac esetén a makroegyensúly kialakulásakor mely részpiacokon alakul ki az egyensúly!
Árupiac
Pénzpiac
Értékpapírpiac
Munkapiac
4. A következő változások melyike okozhatja az egyensúlyi reáljövedelem növekedését tökéletes munkapiac esetén?
Az autonóm keresleti elemek növekedése
A munkakereslet csökkenése
A munkakínálat növekedése
Az előzőek egyike sem okozhatja
5. A következő ábrán egy gazdaság makroegyensúlyának bemutatására alkalmas koordináta-rendszereket láthatja. Válassza ki, hogy mely változók találhatók az egyes tengelyeken, valamint hogy az egyes függvényeket melyik negyedben ábrázolhatjuk. Ha ön szerint egy függvénynek a két változója a, és b, a függvény pedig c, s ezek az alsó ábra jobb felső negyedében vannak, akkor a c nevű függvény kapja a 2. sorszámot, a két változó pedig (attól függően, hogy az adott negyed függőleges, vagy vízszintes tengelyére helyezné őket) a 8. vagy 9. sorszámot kapja! Rendelje hozzá a megadott függvényeket/változókat az ábrán lévő sorszámokhoz!

IS-függvény
LM-függvény
Munkakeresleti függvény
Termelési függvény
Munkakínálati függvény
Aggregált keresleti függvény
Aggregált kínálati függvény
Reálbér-függvény
Munka mennyisége
Reálbér
Árszínvonal
Kamatláb

6. Egy tökéletes munkapiacú gazdaság keresleti és kínálati összefüggéseit láthatja a következő ábrán. Az ábra alapján döntse el a következő állításokról, hogy igazak, vagy hamisak! A megfelelő kapcsológombot kapcsolja be minden egyes sorban!

A gazdaságban a potenciális kibocsátás nagysága az Y3 jövedelemszint.
Az i2 kamatláb esetén az áru- és pénzpiaci egyensúlyt biztosító árszínvonal kialakulásakor kialakul a makroegyensúly is (vagyis ezen az árszínvonalon a makrokereslet megegyezik a makrokínálattal)
A gazdaságban a munkapiac tökéletes, ezért az összes árszínvonalnál kialakul a makroegyensúly
Mivel P1 a makroegyensúlyt biztosító árszínvonalnál magasabb árszínvonal, ezért P1 esetén a munkapiacon egyensúlytalanság jön létre.
Ebben a gazdaságban P3 az egyensúlyi árszínvonal, ekkor az összes részpiac egyensúlyban van, és kialakul az Y3 értékkel jelölt potenciális kibocsátás
7. Egy gazdaságban a termelési függvény alakja Y= KN , a gazdaságban rövidtávon felhasznált tőke mennyisége rögzített, 10.000 egység. A gazdaságban a munkapiac tökéletesen működik, a munka keresleti függvényének alakja N D = 2.500 ( w p ) 2 , a munka kínálata pedig fix, 15.625 fő. Ismert továbbá, hogy a gazdaságban a makrokeresleti függvény az Y D =7.500+ 12.375 P alakot veszi fel. A gazdaságban a nominálbér szintje a vizsgálat időpontjában W=10.
Mekkora ebben a gazdaságban az egyensúlyi árszínvonal nagysága? A kapott értéket (három tizedesjegyre kerekítve) írja be a mezőbe!

Egyensúlyi árszínvonal: P=

Megjegyzés, megoldási javaslat:
A feladat könnyebb megoldhatósága érdekében megadtuk a munkakeresleti függvényt is. Emlékezzen rá, hogy az ND függvény a termelési függvényből határozható meg: a határtermék és a reálbér egyezőséből fejezhető ki. Ha a fix K érték beírása után deriválja a termelési függvényt, majd a kapott összefüggést egyenlővé teszi a reálbérrel (w/p), és az így kialakuló egyenletet N-re rendezi, akkor kapja a feladatban megadott ND függvényt! Tegye is meg ezt! Ezt a lépést a modulzáró tesztben, illetve a vizsgafeladatokban önállóan el kell tudni végeznie!
A tökéletes munkapiacnál a kibocsátás a munkapiac egyensúlyában alakul (ez a potenciális kibocsátás) határozza meg tehát a munkapiaci egyensúlyt: először a reálbért kapja meg, ebből pedig ki tudja számítani a munka mennyiségét. Ezt beírva a termelési függvénybe (ahol a K értékét a feladat már megadta), megkapja a kibocsátást. Ezután már nincs más tennivalója, mint a megadott makrokeresleti függvény és a most kiszámolt makrokínálat értékét együtt megoldani: ebből megkapja az egyensúlyi árszínvonalat!
A vizsgán lévő feladatokban önnek kell meghatároznia a makrokeresleti függvény alakját is a 4. modulban tanultak szerint! A feladatgyűjtemény 10. fejezetének 1. és 2. feladata sem adta meg az YD alakját!
Fontos: a vizsgán nem fog kapni ehhez hasonló segítséget a feladatokhoz!