20. lecke: Makroegyensúly nem tökéletes munkapiac esetén
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Makroökonómia c. jegyzet 166-168. oldalhoz tartozó tananyagot!
Tanulmányozza és ismerje meg a leckében szereplő tényeket, fogalmakat, összefüggéseket és ezek megértését szolgáló példákat, magyarázatokat és modelleket.
Tartsa szem előtt, hogy ebben a leckében feladjuk a tökéletes munkapiac feltevését: belátjuk, hogy reálbér nem veheti fel mindig az egyensúlyi értéket. Most azt feltételezzük, hogy a nominálbérek (w) nagysága rögzített, így az árszínvonal alakulása befolyásolja a reálbér nagyságát! Emiatt a makrokínálati függvény nem egy függőleges egyenes lesz (mint ahogy azt a 6. modul 1. leckéjében, tökéletes munkapiac esetén volt), hanem a P függvényében változik a makrokibocsátás!
Tevékenységek
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.
Lapozzon vissza a tankönyv 161. oldalára, nézze meg, milyen alakot vett fel a makrokínálati függvény nem tökéletes munkapiacnál! Figyelje meg, hogyan lehet ezen az alakon egyszerűsíteni a tankönyv 10.2.1 fejezetében leírtak szerint! Nézze meg újra az 5. modulban kapott segédletet, amelyben részletesen bemutattuk az egyszerűbb alakú makrokínálati függvény tulajdonságait!
Rajzolja le egy üres lapra a tankönyv 167. Oldalának 10.6. ábráját az YD és YS függvények nélkül! Vezesse le az YS függvényt az 5. Modulban tanult módon! Jelölje be az ábrán a munkapiac egyensúlyát biztosító reálbért és árszínvonalat! Jelölje be a potenciális kibocsátás nagyságát!
Rajzoljon be egy lehetséges YD függvényt, úgy, hogy az a levezetett YS görbe pozitív meredekségű részén haladjon keresztül! Jelölje be a makroegyensúlyt biztosító árszínvonalat és jövedelemszintet!
Vizsgálja meg, hogy a kialakult makroegyensúly esetén milyen helyzetben van a munkapiac! Jelölje be a munkanélküliség mértékét (ha van).
Kövesse végig a tankönyv 168. oldalán található gondolatsort: nézze meg, hogyan változik a makroegyensúly, ha a gazdaságban növekszik a makrokereslet! Figyelje meg a 10.7. ábrán jelölt változásokat a 10.6. ábrához képest, valamint az ábrán jelölje be magának az ábra melletti szöveges magyarázatban leírtakat! (Pl.: "Az összekeresleti függvény eltolódásának hatására túlkereslet alakul ki, ami növeli az árszínvonalat." Ezt úgy tudja bejelölni, hogy az ábrán Pe-vel jelölt árszínvonalon az YD' meghaladja az YS-t, a két függvény közötti vízszintes szakasz a túlkereslet stb.)
Olvassa el a beruházási csapdáról és a likviditási csapdáról szóló 10.2.2 és a 10.2.3. fejezeteket. Figyelje meg hogy melyik esetben melyik függvény (IS vagy LM) vesz fel különleges alakot! Rajzolja le magának a 10.8. ábrát és annak felső részéből vezesse le a makrokeresleti függvényt az alsó koordináta-rendszerbe! Tegye meg ugyanezt a 10.11. ábra alapján!
Rajzolja le a 10.8. ábra alsó részét. Ez alapján döntse el, hogy beruházási és likviditási csapda esetén a makrokereslet, vagy a makrokínálat növelésével növelhető-e az egyensúlyi jövedelem!
Oldja meg a feladatgyűjtemény 10. fejezetének 3. számítási feladatát! (Ezt a feladatot tekintheti a fejezet alappéldájának, így a példa megoldását mindenképpen el kell sajátítania!)
Az előző feladat megoldása után próbálja meg a feladatgyűjteményben található megoldási útmutató használata nélkül megadni a feladatgyűjtemény 10. fejezetének 6. számítási feladatának megoldását! A kapott eredményt ellenőrizze vissza a feladatgyűjtemény megoldásaiból!
Követelmények
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes
Kiválasztani, hogy megadott feltételek mellett (rögzített nominálbér, minimális reálbér, konstans munkakínálat) hogyan kell kinéznie a makroegyensúlyt bemutató ábrának.
Eldöntetni, hogy nem tökéletes munkapiac esetén a makroegyensúly kialakulásakor mely piacok vannak mindenképp egyensúlyban, s mely piacokon alakulhat ki munkanélküliség
A nem tökéletes munkapiaccal rendelkező gazdaságot bemutató ábrákon bejelölni a makroegyensúlyhoz tartozó árszínvonalat, jövedelmet, reálbért, a makroegyensúly mellett fellépő munkanélküliség nagyságát!
Kiválasztani, hogyan változik a gazdaságban az egyensúlyi árszínvonal és egyensúlyi jövedelem, valamint milyen irányban mozdul el a munkapiac, ha a gazdaságban változik a makrokereslet nagysága!
El tudja dönteni, hogy beruházási, vagy likviditási csapda esetén a pénzpiacon, vagy az árupiacon alakulnak-e a megszokottól eltérően az összefüggések!
Meg tudja határozni, milyen alakot vesz fel a makrokeresleti függvény beruházási és likviditási csapda esetén.
El tudja dönteni, hogy beruházási csapda esetén növeli-e az egyensúlyi jövedelmet a makrokereslet, vagy a makrokínálat emelkedése.
Megoldani a 10. fejezet 3. és 6. számítási feladatait és az ahhoz hasonló további feladatokat.
Önellenőrző feladatok
1. Válassza ki, hogy a következő megállapítások közül melyek helyesek nem tökéletes munkapiac estén!
A makrokínálati függvény függőleges, ezért a makroegyensúly mindig a potenciális kibocsátás szintjén alakul ki.
A makroegyensúly csak a makrokínálati függvény alsó szakaszán jöhet létre így biztos, hogy munkanélküliség alakul ki.
Elképzelhető, hogy az összes részpiac egyszerre kerül egyensúlyba, amennyiben a makrokeresleti függvény a potenciális kibocsátás szintjénél metszi a makrokínálati függvényt.
Mindegyik válasz igaz
2. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
Ha a makroegyensúly a munkapiaci egyensúlyhoz tartozó árszínvonalnál alacsonyabb árszínvonal mellett jön létre, akkor a munkapiacon munkanélküliség alakul ki.
Ha a makroegyensúlyban a munkapiac is egyensúly van, akkor nem lehet önkéntes munkanélküliség sem.
3. A következő feladatok az itt látható ábrához kapcsolódnak. Döntse el az ábra alapján, hogy a következő állítások igazak, vagy hamisak!
Az i2 kamatlábhoz tartozó áru- és pénzpiaci egyensúlyi jövedelem lesz a makroegyensúlyhoz tartozó jövedelem.
P2 árszínvonal esetén a munkapiacon munkanélküliség van.
Makroegyensúly esetén az egyensúlyi árszínvonal P0 és P1 között helyezkedik el.
P2 árszínvonal esetén a gazdaság a potenciális kibocsátás szintjén termel.
Ahhoz, hogy a makroegyensúly esetén ne legyen önkéntes munkanélküliség, a makrokeresletnek annyival kellene növekedni, hogy P1 árszínvonal mellett Y0 nagyságú kereslet jelenjen meg a gazdaságban.
4. Egy nem tökéletes munkapiaccal jellemezhető gazdaságban (ahol még nem érték el a potenciális kibocsátást) a beruházási kereslet jelentősen emelkedett a profitvárakozások javulása miatt. Ennek következménye lehet, hogy
A makrokeresleti függvény balra mozdul el, ezért csökken az egyensúlyi árszínvonal és az egyensúlyi jövedelem.
A makrokínálati függvény jobbra mozdul el, emiatt növekszik az egyensúlyi jövedelem és csökken az egyensúlyi árszínvonal.
A makrokeresleti függvény jobbra mozdul el, emiatt növekszik az egyensúlyi jövedelem, de növekszik az árszínvonal is.
A makrokereslet változása csak az árszínvonalat növeli meg, az egyensúlyi jövedelem nem változik.
5. Egy gazdaságban a munkapiac nem tökéletes. Tudjuk, hogy a gazdaságban az árszínvonal az egyensúlyi árszínvonal alatt van, valamint azt is, hogy a makroegyensúly a potenciális kibocsátás szintjén jön létre. Ha egy ilyen gazdaságban az árszínvonal emelkedik, akkor...
a makrokereslet növekszik, a makrokínálat csökken, így létrejön az egyensúly.
csökken a foglalkoztatás, mert csökken a makrokereslet.
csökken a makrokereslet, de a makrokínálat növekszik, így az egyensúly felé mozdul el a gazdaság.
a makrokeresleti függvény függőleges egyenes lesz, így az árszínvonal nem is emelkedhet.
6. Adott egy gazdaság, ahol a makroegyensúly a potenciális kibocsátásnál kisebb kibocsátás mellett jött létre, tehát nincs teljes foglalkoztatás. Ahhoz, hogy az egyensúlyi jövedelem a potenciális kibocsátás szintjére emelkedjen, megfelelő lehet:
Az autonóm fogyasztás növekedése és ezen keresztül a fogyasztási kereslet növekedése.
A beruházások csökkenése.
A gazdaság tőkeállományának csökkenése.
Egyik sem.
7. Egy gazdaságban a termelési függvény alakja . Tudjuk továbbá, hogy a fogyasztási határhajlandóság értéke 0,8, az autonóm fogyasztás pedig 1500 egység. Az autonóm beruházások értéke 1000 egység, ismert ezen kívül, hogy a kamatláb egységnyi változására a beruházási kereslet 10 egységgel változik. A gazdaságban a pénzkínálat mennyisége 500 egység. A gazdasági szereplők a jövedelem 20%-át szándékoznak készpénzben tartani, s tudjuk azt is, hogy a kamatláb 1%-os növekedésekor a gazdaság pénzkereslete 40 egységgel csökken. A gazdaságban a tőkeállomány szintje 10.000 egység. A munkapiacról tudjuk, hogy a munkakínálat nagysága konstans, 62.500 egység. A gazdaságban a nominálbérek szintje rögzített, 10 egység.
Mekkora a makrokereslet nagysága, ha a gazdaságban érvényes árszínvonal P = 25! YD Mekkora a makrokínálat nagysága, ha a gazdaságban érvényes árszínvonal P = 25! YS Ha ön szerint ekkor van munkanélküliség, írjon 1-et, ha nincs, írjon 0-t a következő négyzetbe!
8. Egy gazdaságban az autonóm fogyasztás értéke 1215,5 egység, míg a fogyasztási határhajlandóság nagysága 0,75. Ismert, hogy a beruházási függvény alakja: I=1026,8-15i. A gazdaságban a pénzkínálat szintje rögzített, 462 egység, a pénzkereslet pedig az L = 0,2Y-20i függvénnyel jellemezhető. A gazdaságban a termelési függvény alakja: . A tőkeállomány szintje rögzített, 2.500 egység, a munkakínálat nagysága is konstans: 15.625 fő. A nominálbér rögzített, 10 egység. A megoldás során az egyenletekben egyáltalán ne hajtson végre kerekítést! A végeredmény közlésekor, ha nem egész számot kap, két tizedesre kerekítsen! A megoldásokat írja a kérdés mögötti téglalapba! A munkanélküliségi ráta esetében ha például 5,2%-ot kap eredményül, akkor a téglalapba 5,2-t írjon, ne pedig 0,052-t!
Határozza meg a gazdaság potenciális kibocsátása nagyságát! Határozza meg a potenciális kibocsátáshoz tartozó árszínvonalat! Határozza meg az egyensúlyi makrojövedelmet! Határozza meg az egyensúlyi árszínvonalat! Határozza meg a foglalkoztatás nagyságát! Határozza meg a munkanélküliek számát! Határozza meg a munkanélküliségi rátát (%)
9. Ha a gazdaságban beruházási csapda alakul ki, akkor...
az LM-görbe vízszintes, ezért a makrokeresleti függvény függőleges egyenes.
az LM-görbe vízszintes, ezért a makrokeresleti függvény vízszintes egyenes.
az IS-görbe függőleges, ezért a makrokeresleti függvény függőleges egyenes.
aZ IS-görbe vízszintes, ezért a makrokeresleti függvény vízszintes egyenes.
10. Ha a gazdaságban likviditási csapda alakul ki, akkor...
az LM-görbe egy része vízszintes, ezért a makrokeresleti függvény függőleges egyenes.
az LM-görbe egy része függőleges, ezért a makrokeresleti függvény vízszintes egyenes.
az IS-görbe függőleges, ezért a makrokeresleti függvény függőleges egyenes.
aZ IS-görbe vízszintes, ezért a makrokeresleti függvény vízszintes egyenes.
11. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak, vagy hamisak!
Beruházási csapda esetén az egyensúlyi jövedelem csak akkor növekszik, ha növekszik a gazdaságban a makrokereslet.
Likviditási csapda esetén a az árszínvonal változása nem hat a pénzpiacra, így az árszínvonal változásának hatására a makrokereslet sem változik.