KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)
MODUL: III. modul: Vasúti közlekedés
11. lecke: Magyarország vasúthálózata
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a magyar vasúthálózat és vasúti közlekedés tulajdonságait és főbb jellemzőit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a magyar vasúti közlekedésről. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
Vasúthálózatunk kialakulása és fejlődésének rövid története | |||
A lecke szövege alapján gyűjtse össze a magyar vasúti közlekedés fejlődésének fontosabb állomásait és évszámait! | |||
Magyarországon a 19. sz. elején a gazdaság fejlődését, a termelést és a kereskedelmet egyre jobban akadályozta a közlekedés elmaradottsága. A reformkor haladó politikusai - elsősorban Széchenyi és Kossuth - ezt felismerve a vasútépítést az ország gazdasági és társadalmi felemelkedésének fő ügyévé tették. | |||
Először az 1825-27. évi pozsonyi országgyűlés által létrehozott bizottság foglalkozott a vasútépítés gondolatával, mint a kereskedelmet elősegítő magánvállalkozással. Ebben az időben a vasút közlekedésben betöltött jelentősége Európában már körvonalazódott, hiszen 1825. szeptember 27-én az angliai Stockton - Darlington között megnyílt az első közforgalmú vasútvonal. 1846. július 15-én a Pest és Vác közötti vonalszakaszon megindult a gőzvontatású forgalom. Az ünnepi vonatot a Pest és a Buda nevű mozdonyok továbbították, a 33,6 km-es utat 59 perc alatt tették meg. | |||
Jegyezze meg, mi jellemző a magyarországi vasúti hálózat szerkezetére! | |||
1848-ban Széchenyi István közlekedési elgondolásainak érvényesítésére elkészítette a "Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről" című nagy jelentőségű munkáját, amelyet már közlekedésügyi miniszterként terjesztett elő az országgyűlésen. Javaslata nemcsak a vasútra, hanem valamennyi közlekedési ágazatra kiterjedt. Leírta, hogy Magyarország gazdasági függetlensége érdekében a vasúti fővonalakat Pestről az ország határai felé kell kiépíteni. | |||
Az 1848-49-es szabadságharc bukása után a magyar vasúthálózat fejlesztését az osztrák gyarmatosító politikának rendelték alá. Elsőként 1851-ben a Bécs-Pest vasúti összeköttetés valósult meg, majd az évtized második felétől a nagy mezőgazdasági központok vasúti kapcsolata is létrejött az osztrák fővárossal. | |||
| |||
Az államvasúti rendszer Magyarországon csak az 1880-as évektől kezdett meghatározóvá válni. A vasút államosítások legfontosabb korszakai Baross Gábor államtitkárságának és miniszterségének idejére estek. A vasútvonalak államosításával az államháztartás zilált helyzetének bizonyos fokú rendezését érte el. Új díjszabási rendszerével a kereskedelem, az ipar érdekeit és a mezőgazdasági termékek versenyképességét szolgálta. A millennium esztendejében (1896-ban) Magyarország közforgalmú vasúthálózatának hossza 14 873 km, ebből államvasúti kezelésben 12 478 km volt, a hálózat 84%-a. Az első világháború után a trianoni békeszerződés határozata alapján Magyarország területe jelentősen csökkent. Az 1914. évi 22 623 km teljes normál nyomtávú vasúthálózat a trianoni békeszerződés után 8705 km-re (kevesebb, mint 40%-ra) csökkent, amelyből a MÁV vonala 7256 km volt. | |||
| |||
A két világháború között jelentős változás, hogy 1931-ben az állam ötvenegy helyiérdekű vasútvonalat olvasztott a MÁV hálózatába. A következő évben pedig a Duna-Száva-Adria (a volt Déli Vaspálya Társaság) vonalait államosították. | |||
Fontosabb műszaki változások is történtek. 1931-ben megkezdődött a Budapest- Hegyeshalom vonal villamosítása a Kandó Kálmán tervei alapján készült fázisváltós villamos mozdonyokkal. A háború után a helyreállítást követő időszakban folytatódott a dízelesítés és a fővonalak villamosítása. A Szovjetunió és Magyarország közötti egyre nagyobb vasúti áruforgalom akadálymentes lebonyolítására kiépült a záhonyi átrakókörzet, mely a két vasút közötti nyomtávkülönbség áthidalását szolgálta. A vasúti fővonalak korszerűsítése során hézagmentes felépítmények (a sínek illesztése hézagmentes lett, így a menetteljesítmény és az utazási komfort növekedett), korszerű vonali és állomási biztosítóberendezések épültek. 2000 végén az ország közforgalmú vasúthálózatának hossza mintegy 7873 km. Ebből a MÁV 7605 km építési hosszal részesül. | |||
Az ország vasúthálózata sugaras szerkezeténél fogva Budapest körzetében összpontosul. Lényegében itt valósult meg az Alföld és a Dunántúl legfontosabb kapcsolata. Budapesten ezért szükségessé vált egy körvasút megépítése, amely a beérkező vasútvonalak között kapcsolatot létesít, és kielégíti az ipari körzetek szállítási igényeit, valamint csökkenti a Budapesten történő áthaladásból keletkező tetemes időbeli veszteséget. | |||
| |||
A MÁV Csoport 2008-as megalakulásával és a szervezet folyamatos átalakításával létrejött egy teljesen új működési forma, amely a csoport minden tagjának a leghatékonyabb működési keretet nyújtja. A 2008-as évben megtörtént a MÁV Cargo Zrt. privatizációja is, amely mindaddig állami tulajdonban volt. |
Önellenőrző kérdések | |||||||
1. Mikor és hol indult meg az első magyar közforgalmú vasúti közlekedés?
![]() | |||||||
2. Mikor indult meg a Bécs-Pest vasúti közlekedés?
![]() | |||||||
3. Kinek a nevéhez köthető a magántársaságok államosítása és gazdasági ösztönző díjszabások kidolgozása és bevezetése?
![]() | |||||||
4. A trianoni békeszerződés után a vasúthálózat mekkora hányada maradt az országon belül?
![]() | |||||||
5. Mi volt a legjelentősebb műszaki fejlesztés 1918 és 1945 között?
![]() | |||||||
6. Mi a magyarországi vasúti hálózat szerkezetének legfontosabb jellemzője?
![]() |