KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)
MODUL: I. modul: Szállítmányozási alapismeretek
4. lecke: Vízi áruszállítás
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a vízi áruszállításhoz kapcsolódó alapfogalmakat illetve azok jelentését. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat azok eszközeiről és folyamatairól. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
Általános jellemzés | |||
| |||
A vízi áruszállítást elsősorban tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet. | |||
Főbb előnyei | |||
| |||
Főbb hátrányai | |||
| |||
Az áruszállító hajók az általuk szállított áruk fajtája szerint csoportosíthatók | |||
| |||
A vízi áruszállítás lehet belvízi vagy folyami (ezen két fogalom ugyanazon hajótípusokra és technológiákra vonatkozik) és tengeri aszerint, hogy a szárazföldön belüli vízi utakon (folyókon, tavakon, csatornákon) vagy a tengeren valósul meg. Ez alapján a vízi szállítás járműveit három csoportba soroljuk: | |||
| |||
| |||
A folyami-tengeri hajók alkalmasak folyami és tengeri szállításra is alkalmasak. | |||
Az alábbiakban a vízi áruszállítás járműveinek fent említett három csoportját mutatjuk be. | |||
1. Folyami hajók | |||
| |||
A folyami áruszállítás eszközeinek csoportosítása: | |||
| |||
| |||
A belvízi áruszállítás járművei közül a motoros vontató- és tolóhajóknak nincs külön raktere, az áru az uszályokban (bárkákban) van elhelyezve. Így az uszályok rakodása közben a motoros hajóknak nem kell várakozniuk. | |||
| |||
| |||
Figyelje meg, hogy a tolóhajó felismerhető az elején elhelyezett ütközőkről. | |||
| |||
Az önjáró uszályok a legtöbbször a fedélzeten elhelyezett motorral és önálló raktérrel is rendelkeznek. Általában vontatott uszályokból alakítják át őket. Az önjáró áruszállító hajók géptérrel és külön raktérrel vannak építve. | |||
| |||
2. Tengeri hajók | |||
A tengeri hajókat | |||
| |||
hajókra osztjuk. | |||
| |||
2.1 A tengeri áruszállító hajók. | |||
A tengeri áruszállító hajók közül az alábbiakkal foglalkozunk részletesen: | |||
| |||
A folyékonyáru szállító (tank-) hajók (liquid carriers) elsősorban olaj, gáz vagy vegyi anyagok szállítására alkalmas nagy (esetenként több százezer m3) befogadóképességű járművek. Rakodásuk a hajók saját szivattyúival (vagy a parton telepített szivattyúkkal) lehetséges. | |||
| |||
A szárazáru szállító hajók három csoportba sorolhatók: | |||
| |||
Figyelje meg az alábbi ábrán az árbocdarukat! | |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
A kombinált áruszállító hajók egyaránt alkalmasak nyersolaj, illetve száraz ömlesztett rakomány szállítására. Az OBO (oil-bulk-ore) hajók rakterének középső része az ömlesztett rakomány elhelyezésére szolgál, a nyersolaj pedig a külhéj és a belső raktérfal között helyezhető el. A kombinált áruszállító hajók másik típusába tartozó un. O-O hajók (ore-oil carriers) harántválaszfalakkal több rövid raktérre vannak felosztva. Ezeket a tereket váltakozva alakítják ki ömlesztett rakomány és nyersolaj szállítására alkalmas változatban. | |||
A hűtőhajók rakterei megfelelő hőmérsékletet és levegő páratartalmat biztosítanak a könnyen romló élelmiszerek (pl. hús, gyümölcs, hal) hosszabb ideig tartó szállításához. Hűtőberendezéseik, hűtőtereik aránya a teljes raktérhez képest az úthossznak, a szállított áruk összetételének megfelelően igen változó. Azokat a gyümölcsszállító hajókat például, amelyek csak viszonylag rövid távolságra szállítanak, és trópusi hőmérsékleten nem, vagy csak igen kevés ideig hajóznak, csupán olyan nagy teljesítményű szellőző berendezéssel látják el, amelyek az átlagos légcsere sokszorosát biztosítják. | |||
Kombinált árufuvarozás során több fuvarozási ág szolgáltatásainak igénybevételével jut el az áru a feladótól az átvevőig ugyanabban fuvareszközben vagy konténerben. A kombinált forgalmat bonyolító hajók legfőbb jellemzője, hogy valamely más közlekedési alágazat (tehergépjármű, vasúti szerelvény) egységét szállítják rakottan két földrajzi pont között, így azok átrakodás nélkül, csupán kikötői ki- és beállással végezhetik a szállítási tevékenységet. Ro-Ro elnevezésük is ebből ered, roll on, roll off. Különleges típus a bárkaszállító hajó, mely folyami bárkák felvételére és szállítására alkalmas folyami tengeri találkozás pontoknál. Napjainkban a konténerszállító hajókkal találkozhatunk leggyakrabban, mint a kombinált forgalom képviselőivel. Ennek oka, hogy a tengeri árforgalom egyre nagyobb hányada bonyolódik konténeres formában. | |||
| |||
3. Folyami-tengeri hajók | |||
Jegyezze meg, milyen célra alkalmasak a folyami-tengeri hajók! | |||
A folyami-tengeri hajók kisebb merülésük és építésük folytán egyaránt alkalmasak folyami és tengeri szállításra is, mivel a kis mélységű tengeri kikötőkben is a rakparthoz tudnak állni. | |||
| |||
4. A hajók áruszállítás szempontjából jellemző adatai | |||
Jegyezze meg, mit értünk BRT, NRT és DWT alatt! | |||
A hajók térfogatának (hajózási szakkifejezéssel: felmérési űrméretének) mérőszámait az Oslói Egyezmény szerint BRT-ben (bruttó regisztertonnában) és NRT-ben (nettó regisztertonnában) adják meg (1 regisztertonna = 100 köbláb = 2,83 m3). A tonna itt tehát nem tömeget, hanem térfogatot jelent! A BRT a hajó teljes térfogatát jelöli, leszámítva a hajóhidat, rádiós szobát és egyéb meghatározott egységeket. Az NRT a tiszta raktérfogatot jelenti. Meghatározási módjára itt nem térünk ki. | |||
A hajók hordképességét DWT-ben adják meg, a DWT (deadweight all told) hordképesség az a tonnában kifejezett tömeg, amit a teljesen felszerelt, üres, üzemkész állapotban levő hajó, a nyári merülés vonaláig merülve fel tud venni. Merülési vonalakból többfélét is meghatároznak a törvényi előírások (téli, nyári, trópusi, észak-atlanti). Ezek az adott víz típusától (sós vagy édes) és hőmérsékletétől függően mutatják meg a hajók maximális merülését vagy is terhelhetőségét. | |||
| |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||
1. Fogalmazza meg mikor alkalmazható előnyösen a vízi áruszállítás! | |||||||||||||||||
2. Jelölje meg, az alábbiak közül mik a vízi áruszállítás jellemzőit!
![]() | |||||||||||||||||
3. Párosítsa az egyes hajótípusok ábráját azok megnevezésével! Írja be az ábrán látható számokat a megfelelő mezőbe!
![]() | |||||||||||||||||
4. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik definíció írja le az NRT fogalmát!
![]() | |||||||||||||||||
5. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik definíció írja le a DWT fogalmát!
![]() |