KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)

MODUL: II. modul: Közúti közlekedés

7. Lecke: Magyarország úthálózatának története

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje Magyarország úthálózatának történetét. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a magyar közúti közlekedésről.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból ki tudja választani a magyar közúti közlekedés fejlődésének állomásait és évszámait;
  • fel tudja sorolni a magyar közúti közlekedés fejlődésének fontosabb évszámait;
  • felsorolásból ki tudja választani a magyar közúti hálózat jellemzőjét.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 15 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • Széchenyi út
  • Széchenyi István
  • reformkorszak közlekedéspolitikája,
  • centrális (főváros központú) közlekedési hálózat
1. Magyarországi közúthálózat története

Az alábbi felsorolás alapján tanulmányozza a rómaiak által épített úthálózat jellemzőit! Jegyezze meg ennek magyar vonatkozásait!

A céltudatos útépítés első maradványai a középkor első évszázadaiból, a rómaiaktól származnak. A római úthálózat központja Róma városa volt. Az Arany mérföldkőtől a főváros kapuin át 17 útvonal indult ki a világ minden tája felé. Ezek közül öt főútvonal volt a legfontosabb:

1.Déli főútvonal: Szicílián és a tengeren át Afrikába vezetett.
2.Keleti főútvonal Brindisiumon (a mai Brindisi) és az Adriai-tengeren át egyrészt Görögországba, másrészt Bizáncba vitt, majd Kis-Ázsián átvezetve az Egyiptommal határos Polisiumnál ért véget.
3.A harmadik főútvonal a szárazföldön át vezetett Bizáncba Aquileián át, melyből több út ágazott el Pannónia (Dunántúl) és Dácia (Erdély) felé. A Pannónián áthaladó ún. Borostyán út maradványai ma is megtekinthetők Szombathelyen. A Kazán-szorosban, a Duna jobb partján épült Traianus híres útja. (Vele szemben a bal parton épült meg 1833-37-ben a Széchenyi út.)
4.A negyedik, nyugati főútvonal Marselián (a mai Marseille) át az Ibér-félszigetre, Cadisig (a mai Gibraltár) vezetett.
5.Az ötödik főútvonal az Alpokon keresztül Germániát és Britanniát kötötte össze a birodalom fővárosával. Ez a hatalmas úthálózat szerves egészbe foglalta a birodalom valamennyi tartományát.

Jegyezze meg a magyar közúti közlekedés fejlődésének állomásait és évszámait!

Magyarország közúthálózatának fejlődése:

  • 18. sz. vége - a 19. sz. eleje:
    • fejletlen, rossz minőségű úthálózat
    • mai főváros területén is burkolatlan utcák
  • 1849: a Lánchíd, az első dunai híd megépül, korábban csak hajóhidak voltak
  • Széchenyi István és a reformkorszak:
    • másodrendű kérdés a közúthálózat fejlesztése (vasút és vizi közlekedést favorizálta).
    • 1825-27-es pozsonyi országgyűlés kijelölt 12 fő útvonalat, de ezekből csak egyes szakaszok épültek meg (legfontosabb: Kazán-szoroson kiépített Széchenyi út)
  • 1848 - centrális (főváros központú) koncepció terve:
    • fővárosból elsőrendű, ún. sugárutak indul (3962 km)
    • Sugárutakhoz másod- (1601 km) és harmadrendű (429 km) utak csatlakoznak.
    • 1850 és 1867 között 8600 km út épült, pl.:
      • a Buda-Bécs,
      • Buda-Grác
      • Pest-Miskolc közötti út egyes szakaszai
      • Székesfehérvár-Veszprém
      • Mohács-Nagykanizsa- Lengyeltóti útvonal.
    • Az Alföld fejlesztése elmaradt
  • 1860-ban már mintegy 100 omnibusz közlekedett a főváros utcáin
  • A 19. sz. utolsó évtizedében és a 20. sz. elején a közúti közlekedés fejlesztése lelassult
  • A második világháború utáni cél a közlekedési hálózat gyors helyreállítása volt. A hídállomány mintegy 90%-a tönkrement, az összes Duna- és Tisza-hidat felrobbantották

Az áruszállítási teljesítmények közlekedési ágazatonkénti eloszlását az utóbbi években az alábbi ábrán látható mennyiségek jellemzik.

Áruszállítási teljesítmények változása Magyarországon
7.1. ábra

Forrás: KTI

Önellenőrző kérdések
1. Mi volt a reformkor legnagyobb útépítő munkája?
Lánchíd
Széchenyi út
Borostyán út
2. Mikor és hol épült meg a Széchenyi út?
1833-37 között Kazán-szorosban
1825-27 Budapesten
1848-50 Buda-Bécs
3. Mi a magyarországi közúthálózat szerkezetének legfontosabb jellemzője?
Az ország közúthálózata a centrális (főváros központú) közlekedési hálózat elvének felel meg.
Az ország közúthálózata közvetlen kelet-nyugati lineáris kapcsolatot biztosít a nagyvárosok között.
Az ország közúthálózata közvetlen észak-déli lineáris kapcsolatot biztosít a nagyvárosok között.