KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)

MODUL: V. modul: Légi közlekedés

18. lecke: Általános összefüggések, a magyar légiközlekedés fejlődése

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a légi közlekedéssel kapcsolatos általános összefüggéseket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a légi közlekedés folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • megfogalmazni a légi közlekedés és a társadalom értékteremtő képessége között a kapcsolatot;
  • megfogalmazni a légi közlekedés és a gazdaság között a kapcsolatot,
  • felsorolni a magyar légi közlekedés fejlődésének főbb állomásait;
  • felsorolni a magyar légi közlekedés fejlődésének fontosabb évszámait;
  • felsorolni a magyar légi közlekedés fejlődésének fontosabb célországait.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 45 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • légi közlekedés,
  • értékteremtő képesség,
  • MAEFORT,
  • Aeroexpress,
  • MALERT,
  • MASZOVLET,
  • MALÉV.
Általános összefüggések

Jegyezze meg, milyen hatással van a légi közlekedés fejlődése a gazdaságra!

A légi közlekedés és a társadalom értéktermelő képessége között (volumenüket tekintve) szoros az összefüggés, nemcsak egy adott időpontban, de az időfolyamatban is. A kettő görbéje az időbeli ciklikus változásokat jól indikálva nagyjából együtt mozgó, kisebb fáziskésésekkel és a légi forgalom tompítottabb amplitúdóival.

A légi forgalom és a GDP növekedése 1990 és 2004 között
18.1. ábra

A légi közlekedés és a gazdaság erősödő kölcsönhatásban van egymással. Általános érvénnyel igaz, hogy mennél fejlettebb a légi közlekedés, annál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági, valamint a kulturális fejlődéshez. Minél magasabb szinten áll egy ország gazdasági-társadalmi szempontból, annál színvonalasabb a légi közlekedése. E megállapítások alól azonban ismeretesek kivételek, ezért a kölcsönhatások csak bizonyos kiegészítésekkel, illetve a gazdaságnak csak bizonyos szektoraira érvényesek.

A magyar légi közlekedés fejlődése

Jegyezze meg a magyar légi közlekedés fejlődésének állomásait és évszámait 1945-ig!

A magyar polgári repülés több mint 100 éves múltra tekint vissza. Még egy év sem telt el Louis Blériot magyarországi bemutató repülése óta, amikor 1910. június 25-én megalakult az első, repüléssel foglalkozó magyar vállalkozás, az Aero Részvénytársaság.

1918. július 4-én az Osztrák-Magyar Monarchia katonai futárgépei a világon az elsők között szállítottak repülőgéppel légipostát Budapest és Bécs között. A küldemények egy részére már légipostabélyegeket ragasztottak, melyek megmaradt példányait ma világszerte nagy becsben tartják a gyűjtők.

Az 1920-ban létrejött MAEFORT, a Magyar Légiforgalmi Rt. az első világháborúból megmaradt hadigépekkel, katonai személyzettel végzett Magyarországon rendszeres posta- és áruszállítást, s 1921 végén alkalmanként már utasokat is szállított.

1922-ben két légiforgalmi vállalkozás alakult meg Magyarországon, amelyek a következő évben kezdték meg működésüket. Az Aeroexpress Rt. ötszemélyes, Junkers F-13-as gépeivel rendszeres légi járatokat közlekedtetett Budapest és Bécs között. Az úszótalpakkal felszerelt gépek a Duna vizét használták repülőtérnek. A cég 1926-ban gyakorlatilag beszüntette tevékenységét. A másik, újonnan alakult légitársaság már életképesebbnek bizonyult. A Magyar Légiforgalmi Rt. (ML Rt.) ötszemélyes, Fokker F-III-as gépeivel ugyancsak a Budapest-Bécs útvonalon kezdte meg a menetrend szerinti utas-, áru- és postaszállítást.

1928-ban az ML Rt. gépei már mintegy 850 ezer kilométer távolságot repültek, s csaknem 10 ezer utast, illetve 1 millió kilogramm hasznos terhet szállítottak. Ebben az évben szervezték újjá a társaságot, mely Malert néven folytatta az előd tevékenységét.

A harmincas években a Malert megkezdte és fokozatosan kiterjesztette belföldi járatait, a külföldi államokkal kötött légügyi egyezmények pedig lehetővé tették, hogy Ju-52-es és SM-75-ös gépei közelebb hozzák Budapesthez Európa nagyvárosait.

A Malert működésének a második világháború vetett véget. Légiflottáját és alkalmazottait hadi szolgálatba állították, ami azt eredményezte, hogy 1944 végére teljesen megsemmisült a társaság gépállománya, magyarországi repülőterei pedig romokban hevertek. A háború után tehát szinte a semmiből kellett újjászervezni a magyar légi közlekedést.

Jegyezze meg a magyar légi közlekedés fejlődésének fontosabb állomásait és évszámait 1945-től napainkig!

1946. március 29-én jött létre a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság. A légitársaság flottája öt, 21 személyes Li-2-es utasszállítóból és öt, háromüléses Po-2-es taxigépből állt. A Maszovlet 1946. október 15-étől folyamatosan indította el a belföldi járatokat a főbb magyar városokba. Az első külföldi járat 1947-ben indult útjára Prágába.

Fontos változást hozott a Maszovlet életében a Ferihegyi repülőtér 1950. május 7-i megnyitása. Ebben az időben a mind a Ferihegyi Repülőtér és a magyar légi irányítás a Maszovlet kezelésébe tartozott.

1954. november 26-án kezdhette meg önálló tevékenységét - a Maszovlet jogutódaként - a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat. A Malév ekkor már 18 bel- és külföldi vonalon repült a tulajdonában lévő 15 repülőgéppel. Az átalakulás évében összesen 103 356 utast szállított.

A megalakulást követően megindult a géppark korszerűsítése. A Li-2-es gépeket felváltotta a már kétszerte nagyobb kapacitással és sebességgel rendelkező IL-14-es. A típus 1957-69 között volt a magyar légitársaságnál üzemben.

A vállalat első menetrendszerű nyugati járata 1956. június 5-én indult Bécsbe.

1961-ig beindult a Malév belgrádi, koppenhágai, tiranai, amszterdami, brüsszeli, moszkvai, stockholmi, zürichi, frankfurti, párizsi és római járata. A Malév és Ferihegy alig néhány esztendő alatt felzárkózott Európához.

1960-ban a Malév az akkori szocialista országok közül elsőként állította forgalomba az Il-18-as, légcsavaros-gázturbinás 105 személyes repülőgépet, mely a hatvanas évek meghatározó típusa volt. 1960-tól 1967-ig a Malév összesen nyolc ilyen típust vásárolt a Szovjetuniótól. Gyakorlatilag e gép adottságaira építve fejlődhetett tovább a hatvanas években a Malév útvonalhálózata, s nyílhattak meg az első járatok a Közel-Keletre és Észak-Afrikába. 1969-ben már 28 ország 33 városába indultak Ferihegyről Malév-gépek.

A Malév 1969-ben szüntette meg a magyarországi belföldi légi forgalmat.

Az első 68 személyes Tupoljev Tu-134-es sugárhajtású utasszállító 1969 nyarán került menetrend szerinti forgalomba. A karcsú, kecses típusú gépek egészen 1999-ig teljesítettek szolgálatot a vállalatnál. A flotta további modernizációjaként az Il-18-asok felváltására, a Malév 143 személyes Tu-154-es gépeket vásárolt, melyek az 1974-es nyári menetrendi időszaktól álltak forgalomba. Ez az új típus tette lehetővé, hogy a Malév az utasforgalomból fokozatosan kivont Il-18-asokat, átalakítás után a továbbiakban csak áruszállításra használja.

A folyamatos fejlődés fontos mérföldkőhöz ért 1984-ben, amikor a társaság teljes jogú tagja lett az IATA-nak (Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége).

Az 1980-as évek végére a társaság évente már rendszeresen több mint egymillió utast szállított, és 30 ország 40 városába indított járatokat. Az éves árbevétel szempontjából a társaság az ország első tíz vállalata közé tartozott.

Az évtized végére a Malév megkezdte a géppark modernizációjának újabb szakaszát. Kelet-Európán a Malév elsőként kapott jóváhagyást a nyugati légi járművek bérletéhez. Ettől fogva repülnek a vállalatnál amerikai gyártmányú Boeing-737-es típusú repülőgépek.

1992. július végén elkezdődött a Boeing-767-es típussal a rendszeres hosszú távú charter járatok repülése, amit 1993 májusától a menetrend szerinti forgalom beindítása követett az észak-amerikai kontinensre.

A Malév 1996-tól hat darab új 67 személyes Fokker 70-es és 2002-től pedig négy 50, illetve 48 személyes, az üzletemberek igényeit kiszolgáló Bombardier CRJ 200-as repülőgépekkel bővítette flottáját

2003 januárjától pedig elindult a régebbi Boeingek cseréje is az úgynevezett Next Generation Boeing-737-600-as, 700-as és a 180 férőhelyes 800-as repülőgépekre.

2007 nyarától a Malév számos költségcsökkentő és bevételnövelő lépést hajtott végre ennek részeként 2008-ban bezárta a veszteséget termelő hosszú távú járatait, flottáját pedig fokozatosan átalakítja, egységesíti. A flotta gerincének számító új generációs B737NG repülőgépek mellé költséghatékony Q400-as típusú turbópropelleres gépeket állít forgalomba regionális járatain.

A MALÉV 2010-ben elnyerte a World Airline Awards díjat színvonalas tevékenységéért majd gazdasági nehézségek miatt 2012 februárjában megszűnt.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az igaz állítást!
A légi közlekedés és a társadalom értéktermelő képessége között szoros az összefüggés.
A légi közlekedés és a társadalom értéktermelő képessége között laza az összefüggés.
A légi közlekedés és a társadalom értéktermelő képessége között nincs összefüggés.
2. Hogyan mozog a légi közlekedés és a társadalom értékteremtő képességének görbéje?
külön
nagyjából együtt
szorosan együtt
3. Hozzá járulhat-e a légi közlekedés fejlettsége a gazdasági, kulturális fejődéshez?
Nem.
Csak kis mértékben.
Minél fejlettebb a légi közlekedés, annál nagyobb mértékben.
4. Melyik évben alakult meg az Aero Részvénytársaság?
1910
1912
1914
5. Mi volt az Aeroexpress Rt. sajátossága?
léghajókkal dolgozott
repülőgépei a Dunáról szálltak fel
interkontinentális járatokat üzemeltettek
6. A Magyar Légiforgalmi Rt. gépei milyen viszonylatban repültek?
Bécs-Budapest
Budapest-Berlin
Budapest-London
7. A második világháború után hogyan indult meg a légiközlekedés?
1946-ban belföldi járatokkal, 1947-ben pedig külföldi járatokkal is.
1947-ben belföldi járatokkal, 1946-ban pedig külföldi járatokkal is.
1946-ban belföldi és külföldi járatokkal is.
8. Mikor lett a MALÉV az IATA teljes jogú tagja?
1983
1984
1985
9. Mikor szűnt meg a MALÉV?
2011
2012
2013