KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)

MODUL: IV. modul: Vizi közlekedés

14. lecke: A tengerhajózás főbb jellemzői

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a tengerhajózással kapcsolatos általános összefüggéseket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a tengerhajózás folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból kiválasztani a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajtákat;
  • megfogalmazni, milyen összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége, és a kikötőiben kirakott és berakott áruk mennyisége között;
  • felsorolni a leckében szereplő kikötők közül hármat;
  • párosítani egymáshoz az egyes hajózási módok ábráját és azok megnevezését;
  • párosítani egymáshoz az egyes hajózási formák fogalmát és megnevezését;
  • elmondani, hol alakult ki jellemzően tengeri kompforgalom.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • a tramp (portyázó) hajózás
  • liner (vonal)- hajózás,
  • a partmenti hajózás (kabotázs)
  • tengeri kompforgalom
  • speciális hajóflottákról
Általános tudnivalók

Jegyezze meg a tengerhajózás főbb jellemzőit!

A tengerhajózás a vízi közlekedés legnagyobb forgalmú ága, az óceánokon, perem- és beltengereken keresztül az egyes kontinensek között személy- és áruszállítással teremt kapcsolatot. Közös tengerpart mentén fekvő országok egymás közötti forgalmában a tengerhajózás áruszállítása szintén számottevő, amely a nagy folyamok torkolatában vagy hajózható csatornákon keresztül (szibériai folyók, Szt.Lőrinc-viziút, Nyugat-Európa) belvízi hajózással is kombinálódik. A tengerhajózás történelmi jelentőségű volt a földrajzi munkamegosztás kialakulásában. A tengerek biztonságos és szabad hajózását nemzetközi egyezmények biztosítják.

Jegyezze meg, melyek a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajták!

A világ kereskedelmi hajózása megközelítően 8 milliárd tonna árut szállít évente. A forgalom áruösszetétele egyenletesen eloszlik a folyékony áru, az ömlesztett áru és a konténer (darabáru) forgalom között.

Jegyezze meg, milyen összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége, és a kikötőiben kirakott és berakott áruk mennyisége között!

A kikötők forgalma földrészenként egyenlőtlenül oszlik meg. A gazdaságilag fejlett, erősen iparosodott földrészek és országok kikötőinek forgalmában a kirakott áruk mennyisége mindig magasabb, sőt gyakran többszöröse a berakott áru mennyiségének. (Nagy-Britanniában és Franciaországban négyszerese). A kirakott áruk többnyire kőolajból, nyersanyagokból és élelmiszerekből, a berakott áruk pedig kisebb súlyt és teret jelentő késztermékekből, konténerekből tevődnek össze.

Az alábbi táblázatban látható a tengeri kikötők rangsora elszállított TEU-ban kifejezve. A TEU (twenty-foot equivalent unit) a konténerforgalom nagyságát kifejező mértékegység, 1 TEU egy 20 lábas konténer forgalmát jelenti (egy 40 lábas konténer 2 TEU-nak felel meg).

Jegyezze meg az alábbiak közül három kikötő nevét!

KikötőOrszágezer TEU (2008)
1. SzingapúrSzingapúr29,918
2. ShanghaiKína27,980
3. Hong KongHong Kong24,248
4. ShenzhenKína21,414
5. BusanDél- Korea13,425
6. DubaiEgyesült Arab Emirátusok11,827
7. NingboKína11,226
8. GuangzhouKína11,001
9. RotterdamHollandia10,784
10. QingdaoKína10,320

A tengerhajózás áruforgalmának földrészenkénti vizsgálata magas európai és ázsiai arányszámot mutat.

Hajózási formák

Jegyezze meg a hajózási formákat és azok jellemzőit!

A szállítási igények fokozott kielégítése érdekében a nemzetközi munkamegosztás fejlődésének megfelelően különböző hajózási formák alakultak ki.

Évszázadokig a tramp (portyázó) hajózás volt jellemző, amikor a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekedtek, hónapokon keresztül úton voltak és csak hosszabb idő után tértek vissza a kiindulási pontjukra.

A világkereskedelem fejlődése, a kialakult állandó gazdasági kapcsolatok létrehoztak egy másik hajózási formát, az ún. liner (vonal-) hajózást, mely menetrendszerű teherhajójáratokat jelent. A nagy hajóstársaságok a világ legforgalmasabb kikötői között, menetrend szerint, rendszeresen közlekedtetik hajóikat, függetlenül attól, hogy megtelnek-e áruval vagy sem. A hajózás társaságok az állandó kapcsolatok miatt biztosan számíthatnak a szállítmányra, a szállítmányozók pedig biztosan tudják, hol és mikor kaphatnak hajóteret. Állandó linerhajózás alakult ki az egyes nyersanyagtermelők és állandó felhasználóik között. (Pl. vasérc-kikötők és a kohászati központok között, kőolajszállításban)

Egyéb hajózási formák

A több ezer km hosszúságú tengerparttal (Oroszország, Kína, USA, Kanada) rendelkező országok partjain és az olyan földrészeken, ahol a part mentén sok ország helyezkedik el (európai, latin-amerikai partvidékek), fontos hajózási forma a partmenti hajózás (kabotázs).

Jegyezze meg, hol alakult ki tengeri kompforgalom!

A tengerszorosokkal összekötött (doveri, messinai), vagy egymáshoz közelfekvő szigeteken elterülő országok, országrészek között (Dánia) nagy tengeri kompforgalom alakult ki.

A hajózási formák között meg kell még emlékezni az ún. speciális hajóflottákról, amelyek legtöbbször nem hajózási vállalatok, hanem más gazdasági tevékenységet folytató vállalatok flottái (Olaj-, kohászati, gyümölcsültetvényes trösztök). A legkülönbözőbb rendeltetésű speciális hajók vannak üzemben: pl. hús, gyümölcs, nyersbőr szállítására hűtőhajók, földgáz- vagy ércszállító hajók, stb. A speciális hajók közül legjelentősebbek az olajszállító hajók vagy tankerek.

Az évszázados gyakorlatra visszatekintő tengeri hajózás kialakította a legalkalmasabb útvonalakat, amelyek figyelembe veszik a Föld gömbfelületéből adódó távolságcsökkenést vagy növekedést, éghajlati és időjárási viszonyokat, szélirányt, tengervíz mélységet.

Jegyezze meg az egyes hajózási formák ábráit!

Tengerhajózási formák ("egyvonalas", "körjárat", "földkörüli")
14.1. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az alábbiak közül a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajtákat!
Folyékony áru.
Nyersanyagok.
Ömlesztett áru.
Darabáru.
Érc.
Földgáz.
2. Jelölje meg, milyen összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége, és a kikötőiben kirakott és berakott áruk mennyisége között!
A gazdaságilag fejlett országok kikötőiben a kirakott áruk mennyisége egyenlő a berakott áruk mennyiségével.
A gazdaságilag fejlett országok kikötőiben a kirakott áruk mennyisége nagyobb, mint a berakott áruk mennyisége.
A gazdaságilag fejlett országok kikötőiben a kirakott áruk mennyisége kisebb, mint a berakott áruk mennyisége.

3. Soroljon fel 3 jelentős tengeri kikötőt!

4. Párosítsa egymáshoz az egyes hajózási módok ábráját és azok megnevezését!
Írja be az ábrán látható betűket a megfelelő helyre!



Körjárat:
Egyvonalas:
Földkörüli:

5. Jelölje meg, melyik hajózási formára igaz az alábbi állítás: a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekednek, menetrend nélkül!
LIner (vonal) hajózás.
Tramp (portyázó) hajózás
Kabotázs hajózás.
Speciális hajóflották.
6. Jelölje meg, melyik hajózási formára a partmenti hajózás!
LIner (vonal) hajózás.
Tramp (portyázó) hajózás
Kabotázs hajózás.
Speciális hajóflották.
7. Jelölje meg, melyik hajózási formára igaz az alábbi állítás: a közlekedő hajók nem hajózási vállalatok, hanem más gazdasági tevékenységet folytató vállalatok flottái!
LIner (vonal) hajózás.
Tramp (portyázó) hajózás
Kabotázs hajózás.
Speciális hajóflották.

8. Hol alakult ki jellemzően tengeri kompforgalom?