KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)

MODUL: V. modul: Légi közlekedés

20. lecke: A légi közlekedés európai sajátosságai

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai légi közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból kiválasztani a légi közlekedés és a gazdaság kapcsolatára igaz állításokat;
  • felsorolni a repülőterek területi-gazdasági hatásainak vizsgálati szempontjait;
  • felsorolni az Európai Közösség repülőtereinek funkcionális csoportjait;
  • felsorolni a páneurópai fontosságú repülőterek csoportosítását a forgalmi központ funkciók, térbeli kapcsolatok alapján.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • légi közlekedési hálózat,
  • légtér kapacitás,
  • járatsűrűség,
  • hub és gateway repülőtér.
A repülőterek, mint a területi fejlődés mind rangosabbá váló tényezői

Jegyezze meg a légi közlekedés és területi fejlődés összefüggéseit!

A légi közlekedés területfejlesztési hatásainak jellemzői alapvetően különböznek a földi közlekedésétől, mivel a közúti közlekedéshez, de még a vasúti közlekedéshez képest is jóval ritkább hálózatot képez. Ennek megfelelően az igénybevételét lehetővé tevő primer szállítási pontjainak (repülőtereinek) száma is meglehetősen kevés. Ezért a légi közlekedés inkább a repülőterek szűkebb környezetének (egy nagyváros, illetve annak körzete) gazdaságát képezi le: bár a repülőterekről kisugárzó hatások bizonyos mértékig ugyancsak kétdimenziósak, felületszerűek.

A repülőterek gazdasági (és nemegyszer gazdaságon kívüli, tágabb értelemben vett kulturális, társadalmi) hatásai sokfélék; mind a hatótényezők, mind a területi lépték, mind a repülőterek adottságai és a hatások jellege, természete, megnyilvánulási formája jó néhány változatban jelennek meg a repülőterek és a területi fejlődés kölcsönhatásrendszerében.

Jegyezze meg, milyen szektorok, ágazatok szerint történhet a repülőterek gazdasági hatásainak vizsgálata!

A repülőterek területi-gazdasági hatásainak vizsgálatára több szempont is kínálkozik:

  • a szektorok, ágazatok szerinti iparra, szolgáltatásokra, mezőgazdaságra nézve milyen következményei vannak,
  • milyen léptékben, mekkora vonzásterületen nyilvánulnak meg a területi hatásai, makrogazdasági és vállalati szintű hatások.
A légi közlekedést befolyásoló különleges adottságok és következményeik

Jegyezze meg az európai légi közlekedés sajátosságait befolyásoló tényezőket!

Az európai légiközlekedés-politikát és a hálózati rendszert kontinensünk speciális adottságai, jellemzői miatt nem lehet az Egyesült Államokra vagy éppen a Távol-Keletre jellemző módon alakítani, hanem csak a "saját képére", meglehetősen öntörvényű gondolkodással.

Európa nyugati felének területe viszonylag kicsiny, ellenben sűrűn lakott és települt. A nagy közlekedési-szállítási igényt keltő népességtömörülések (nagyvárosi agglomerációk, iparvidékek) távolsága egymástól nem nagy (általában 150-500 km).

A magas nép-, település- és munkahelysűrűség, a fejlett gazdaságra jellemző nagyfokú mobilitással együtt eredményezik a légtér zsúfoltságát, az igen sűrű hálózatot alkotó és a járatszámot tekintve rendkívül intenzív légi közlekedés által.

A légtér közlekedési kapacitása kontinensünk nyugati felében viszonylagos értelemben nyomasztóan elégtelen. Az igen nagy járatsűrűség következtében a légtér forgalmi "terheltsége" oly mértékű, hogy veszélyezteti a repülés biztonságát és menetrendszerűségét, a légi közlekedés közel került az összeomláshoz.

A légtér forgalmi túlterheltsége Európa jó néhány nagyvárosának térségére jellemző. Nemcsak a fel- és leszálló, de az áthúzó gépek is hozzájárulnak a zsúfoltsághoz: Zürich térségében az átrepülő járatok száma meghaladja a fel- és leszállókét. Idegenforgalom következtében, a túlterhelt területek kiterjedését tekintve, nehéz helyzetbe került Dél-Európa. Legkevésbé terhelt a légtér Kelet-Közép-Európában.

Az európai légi közlekedés nehezebben áttekinthető és szervezhető, már csak azért is, mert igen sokan vannak jelen a piacon: a forgalom tekintetében kétszer olyan nagy amerikai piacon csupán feleannyi légitársaság működik, mint Európában.

A széttagoltság miatt a viszonylag kis területű országokban belföldön szerényebb mértékben veszik igénybe a repülőgépet, ezért az európai légi közlekedés elsősorban nemzetközi.

A földi közlekedés, mint versenytárs

Jegyezze meg az európai légi közlekedés és földi közlekedés speciális összefüggéseit más földrészekhez képest!

Más nagy térségekkel, különösen pedig az Egyesült Államokkal ellentétben Európában a jól kiépített és sűrű hálózatot képező vasúti és közúti közlekedés gazdaságilag is erős versenytársa a légi közlekedésnek.

A közlekedést használók számára sok viszonylatban jóval gazdaságosabb a lassúbb földi közlekedési eszközök használata, mint a repülőgép igénybevétele.

Az Európán belüli piacon a jövőben egyre jobban számolni kell a nagy sebességű vasutak versenyével az Ibériai-félszigettől Skandináviáig, Bécstől Londonig a mintegy 500 km-esnél hosszabb távokon, a nagyvárosok, metropoliszok közötti viszonylatokban.

A franciaországi, németországi, spanyolországi stb. belföldi "közlekedési piacon" a légi közlekedés több viszonylatban már jelenleg is a nagysebességű vasutak (TGV Franciaországban, ICE Németországban, AVE Spanyolországban) erős versenyének a nyomása alatt áll, és a verseny csak fokozódik a következő évtizedekben, ahogy a nagyszabású vasúti hálózat bővül.

A repülőterek

Jegyezze meg az európai repülőterek funkcionális és forgalmi jellegű csoportosításait!

Az Európai Közösség a hozzátartozó országok repülőtereit funkcionálisan négy kategóriába sorolta:

  • közösségi csomópont (Unión belüli csatlakozási pont), ahol a nemzetközi járatok futnak össze (általában a milliós vagy azt megközelítő népességű nagyvárosokhoz kapcsolódó repülőterek). Ilyenek London, Frankfurt vagy Amszterdam repülőterei.
  • regionális csomópont (csatlakozási pont); ahol egy ország vagy nagyobb régió megközelíthetősége válik lehetővé. Ilyen Budapest, Ljubjana vagy Prága.
  • "megközelíthetőségi pont" azaz olyan akár kicsi repülőér, mely a közhasználatú légi hálózatba bekapcsolódásra lehetőséget nyújtó pont. Ilyen Pér vagy Sármellék.
  • repülőtérrendszer (egymáshoz közeli repülőterek által nagyvárosok, agglomerációk számára nyújtott légiközlekedési alternatívák). Ilyen a Budapest, Bécs, Pozsony háromszög.

Az AEA (Európai Légitársaságok Egyesülete) az Európai Unión belüli páneurópai fontosságú repülőtereket forgalmi központ funkciójuk, térbeli kapcsolataik jellege alapján két kategóriába sorolta:

  • a hub repülőterek (ilyennek nyilvánított központ repülőterek) száma 6, ezek a forgalom legnagyobb fókuszai, bennük összpontosul a legtöbb irányból a forgalom, ezeknek különleges szerepük lenne az európai egység szolgálatában;
  • a gateway (kapubejárati) repülőterek száma 8, ezeknek az a fő szerepe, hogy Európa a világ többi részével légi úton ezeken keresztül kapcsolódik össze.

Jegyezze meg, mely földrészekkel van Európának a legnagyobb és a legkisebb légiforgalmi kapcsolata!

Európa nagy repülőterei interkontinentális forgalmának orientációjára jellemző volt, hogy szinte valamennyinek Észak-Amerikával, döntően az USA-val a legerősebb a légi kapcsolata. Csupán a politikai-gazdasági értelemben vett Nyugat-Európa peremén fekvő országok repülőterei Madrid, Bécs, Athén, valamint Koppenhága kivételek. A legnagyobb (domináns) mértékben (50% felett) London, Brüsszel és Amszterdam tengerentúli forgalma irányul Észak-Amerika felé. Néhány repülőtéren az USA és Kanada együttes részesedése csak 35-50% közötti, de így is valamennyi más földrészt megelőznek (Párizs, Frankfurt, Zürich, Róma, Lisszabon).

Más földrészek csak egy-egy nagy európai repülőtérre gyakorolnak domináns vonzást, így Ázsia Koppenhágára (elsősorban délkelet-ázsiai, távol-keleti repülőterek), Latin-Amerika az etnikai-nyelvi azonosság által Madridra, a Közel-Kelet a földrajzi közelség révén Athénra, továbbá több (egyenként nem jelentős) tényező egymásra hatásaként Bécsre.

A leggyengébb forgalom a legtávolabbi, legkisebb földrésszel, Ausztráliával-Óceániával alakult ki; a legtöbb európai nagy repülőtér forgalmának kevesebb, mint 1%-a jut a déli félteke Pacifikummal határos térségeire.

Afrika viszonylagos értelemben elég erős (29%-os) vonzást gyakorol Párizsra, nemcsak az egykori észak-afrikai birtokaival, hanem Afrika más régióiban fekvő repülőterek vonzásának eredményeként is. Afrika - különösen Észak-Afrika - elérése több (dél-) franciaországi vidéki repülőtérről is lehetséges.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az igaz állítást!
A légi közlekedés inkább a "pontgazdaságot" képezi le.
A légi közlekedés inkább a "makrogazdaságot" képezi le.
A légi közlekedés inkább a "mikrogazdaságot" képezi le.

2. Sorolja fel a repülőterek területi-gazdasági hatásainak vizsgálta milyen szektorok, ágazatok szerinti történhet!

3. Jelölje meg az igaz állítást!
Európa nyugati felének területe viszonylag kicsiny, ellenben sűrűn lakott és települt.
Európa nyugati felének területe viszonylag nagy, ellenben sűrűn lakott és települt.
Európa nyugati felének területe viszonylag nagy, ellenben ritkán lakott és települt.
Európa nyugati felének területe viszonylag kicsiny, ellenben ritkán lakott és települt.
4. Az európai légi közlekedés miért nehezen áttekinthető és szervezhető?
Mert igen sokan vannak jelen a piacon.
Mert az időjárás gyakran akadályozza.
Mert az eszközpark öreg és megbízhatatlan.
5. Jelölje meg az igaz állítást!
Európában a jól kiépített és sűrű hálózatot képező vasúti és közúti közlekedés gazdaságilag is erős versenytársa a légi közlekedésnek.
Európában a vasúti és közúti közlekedés gazdaságilag nem versenytársa a légi közlekedésnek.
Európában a vasúti és közúti közlekedés gazdaságilag jól megosztoznak a légi közlekedéssel.

6. Sorolja fel az Európai Közösség repülőtereinek funkcionális csoportjait!

7. Sorolja fel az Európai Unión belüli páneurópai fontosságú repülőterek csoportosítását a forgalmi központ funkciók, térbeli kapcsolatok alapján!

8. Európának mely földrésszel van a legkisebb légi forgalma?
Afrika
Ázsia
Ausztrália és Óceánia
Észak- és Dél Amerika