KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)
MODUL: II. modul: Közúti közlekedés
9. lecke: Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai közúti közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait. Ezen ismeretanyag elsajátítása a nemzetközi közúti fuvarozásban érintett szakemberek számára szükséges, hiszen ez a tevékenység az európai közúti csatornákat használja. Könnyen belátható, hogy milyen fontos egy logisztikai szakember számára az európai és magyar díjfizetési gyakorlat ismerete. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az európai közúti közlekedés általános jellemzőit és a közúti fővonalak tulajdonságait! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiépített burkolt utakat a Római Birodalomban építettek, ezt követően az utak lapkövezése vált a leggyakoribb útburkolási eljárássá. A makadám utak építése a XVIII. század végén kezdődött el, de XIX század második felében vált tömegessé. Ez lehetővé tette a lovas kocsis közlekedést és függetlenné tette az időjárástól. A tömeges gépkocsi forgalom igényeinek ez a burkolási mód azonban már nem felelt meg. A nagy vasútépítés korszakában a közúti közlekedés a körzeti forgalomban és a távolsági közlekedésben a vasúti közlekedést egészítette ki. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az első világháború jelentős fejlődést eredményezett a gépjárművek műszaki teljesítményében, a gépkocsik elterjedése veszélyeztette a vasúti közlekedés érdekeit. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gépkocsik fejlődése (nagyobb sebesség és önsúly miatt) a két világháború között feszültség keletkezett az utakkal szemben támasztott követelmények és a közutak tényleges állapota között. Elsődleges cél volt az utak autózhatóvá tétele, a településeken átvezető szakaszokon a forgalom gyorsítása. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A második világháború (főként az USA haderejének motorizációs foka) újabb jelentős fejlődést eredményezett a közúti közlekedésben. A gépkocsi szállítás elterjedése az 1940-es évek második felében Európán és Észak-Amerikán kívül más kontinenseken is elindult. Ennek a motorizációs technikai fejlődésen kívül az volt az oka, hogy a jármű beszerzések és az útépítések szervezetileg elkülönültek egymástól. Magán- illetve vállalkozó tőkéből csak járművet kellett megvenni az útépítés (pályaépítés) állami feladatként jelentkezett. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A második világháborút követően a közúti közlekedés függetlenítette magát a vasúti közlekedéstől. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, mi jellemzi az európai közúti közlekedés térszerkezetét! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A közúti közlekedés térszerkezetének jellemzői Európában: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbi bekezdések alapján figyelje meg, | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A folyamat veszélyei: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A föld kontinensei közül Európa rendelkezik a legsűrűbb úthálózattal. Európában a közutak általában főutakat regionális (tartományi) és helyi utakat különböztetnek meg. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az összesített adatok szerint az Európai Unióban átlag szerint a főutak a teljes közúthálózat 9%-át teszik ki, a másodrendű regionális utak az utak 64%-át a helyi tulajdonban, illetve kezelésben levő utak 27%-át. Ez az arány az Európai Unió bővítése során átalakul, mert a csatlakozó országokban kisebb a főutak aránya a helyi utak néhány országban aránya meghaladja az 50%-ot. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az utak besorolásából egyben lehet az utak műszaki és forgalmi adataira is következtetni: (forgalmi sávok száma, nyomvonalvezetés, alagút- lejt viszonyok szerpentinek, tengelyterhelés, szintbeli kereszteződések, megengedett legnagyobb sebesség, a lakott területeket elkerülő szakaszok aránya stb.). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az közúthálózat sűrűsége (1000 km2-re vetített közúthálózat hossza), elsősorban a népsűrűség és a településsűrűség függvénye, a gazdasági fejlettségre nem lehet adekváltan következtetni, mert a mutató nem fejezi ki az közúthálózat fejlettségi és teljesítményi mutatóit. A közúthálózat sűrűsége: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A közúthálózat forgalmi terhelése | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A közúti forgalom mérését és a közúthálózat terhelése az alábbi mutatószámokkal mérhető: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A közúti forgalom pontos képet nyújt az egyes városok, régiók és országok közötti gazdasági kapcsolatok irányáról és intenzitásáról. A legnagyobb közúti forgalom (több mint 100 ezer jármű/nap), figyelhető meg pl. Londonban | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A nemzetközi főútvonal-hálózat általában kb. max.10 ezer jármű/nap közúti forgalom bonyolít le. Ennél nagyobb a közúti forgalom nagysága pl.: Franciaország déli részén, München-Bécs közötti autópályákon. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európai Uniós tagországok között a legnagyobb közúti forgalmat árutonna kilométerben kifejezve Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország bonyolítja. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A közúti közlekedés részaránya a belföldi szállítások esetében az Európai Uniós tagországokban: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Európa teljes (személy + teher) gépkocsi ellátottságának mértéke szerint az alábbi csoportosítás látszik célszerűnek: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. Pán-európai közlekedési hálózatok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg és azonosítsa térképen a Pán-európai közlekedési hálózat főbb elemeit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Európa-utak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az autópályák alkotják az összeurópai hálózat szempontjából fontosnak talált ún. "Európa-utak" ("E" jelzésű) hálózatának túlnyomó részét Európában. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az "E" jelzésű utak számozásának szabályait! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az "E" jelzésű utak számozási alapelvei és szabályai: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az "A" osztályú utak a főutak és a jelentős összekötő utak, számozásuk kétszámjegyű. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A számozás rendszerének az alapelvei a következők: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az észak-dél irányú főutak kétszámjegyű 5-re végződő számokat kaptak. A nyugat-kelet irányú főutak számozása páros és 0-ra végződik. A fontosabb összekötő utak számozása szintén két számjegyű. Páratlanok az észak-dél irányúak és párosak a nyugat-kelet irányúak. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A "B" osztályú, helyi jelentőségű összekötő utak számozása 3 számjegyű: az első számjegy az úttól északra található legközelebbi főút első számjegye, a második számjegy az úttól nyugatra található legközelebbi főút első számjegye, a harmadik számjegy egy sorszám. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiegészítő tananyag | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon áthaladó főutak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Helsinki folyosók | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Helsinki folyosóként is emlegetett Pán-Európai Közlekedési Folyosók tervét a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (European Conference of Ministers of Transport - ECMT) elnevezésű kormányközi szervezet dolgozta ki. A szervezet 1953-ban alakult, Magyarország 1991 óta vesz részt munkájában. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A folyosók Közép- és Kelet-Európai illetve Délkelet-Európa országait köti össze. Ezek magukba foglalják a 20.000 km vasútvonalat, 18.000 km utat, 38 repülőteret, 13 tengeri kikötőt. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az egyes folyosók kezdő és végpontjait, illetve egy érintett várost! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A pán-európai folyosók (minden közlekedési ágazat): | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
3. A TEN Hálózat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg és azonosítsa térképen a TEN hálózat elemeit! Jegyezze meg a TEN céljait! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A TEN (Trans-European Networks - Transzeurópai Hálózatok) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremtette meg és amelynek jogi alapja az 1992-es Maastrichti Szerződés. A TEN célja, hogy a közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését. A Maastrichti Szerződésben tehát a közlekedéspolitika, mint a közös piac megvalósításának eszköze jelenik meg. A Nizzai Szerződés már külön, nevesítve is kitér a Transzeurópai Hálózatokra. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A TEN három részből áll: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. A kijelölt hálózat a tagállamok úthálózatának kb. negyedére (74.500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78.600 km) terjed ki. Ugyancsak tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszerének összetevőit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszere az alábbi összetevőkből áll: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A TEN-T Magyarországon | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország az Alpok és a Kárpátok hegyeit elkerülő, fontos szállítási útvonalak metszéspontjában fekszik. Területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamával. Fejlesztésére tagságunkat megelőzően az ISPA, 2004. május 1. óta pedig a Kohéziós és a Strukturális Alapból jelentős közösségi támogatásokat kapunk. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemeit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemei: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
4. A TINA - kezdeményezés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a TINA kezdeményezés lényegét és elemeit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az 1994-ben rendezett Krétai Páneurópai Közlekedési Értekezlet meghatározta, hogy a létre kell hozni az Uraltól az Atlanti-óceánig terjedő, szervesen összekapcsolt intermodális hálózatot. Az összesen 9 folyosóval tervezett, a TEN-t mintegy kiegészítő és erősen a posztszocialista országokra összpontosító Páneurópai Hálózat létrehozásának szükségességét a forgalmi prognózisok indokolták. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A nagyarányú forgalomnövekedés miatt Európa keleti részén és a szomszédos EU-régiókban a főközlekedési úthálózat kapacitása sok helyen kimerült, ellenben a vasút igénybevétele elmaradt az elvárttól. Cél az EU és az azon kívüli térségek közötti szárazföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A TINA-hálózat (=Transport Infrastructure Needs Assessment) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1995-től elindult az ún. TINA folyamat, a közlekedési infrastrukturális szükségletek felbecsülése az EU infrastruktúrális ellátottság szempontjából kevésbé fejlett régióiban. Ennek keretében Elsődleges és másodlagos prioritású hálózatelemek kerültek meghatározásra. A javasolt TINA elemeket az alábbi ábra szemlélteti: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás:KTI | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás KTI | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: http://www.cemt.org/TOPICS/TIRS | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1999-ig rögzült a TEN, az azt kelet felé bővítő Páneurópai folyosók, és az utóbbiakat kiegészítő TINA rendszere. Következő lépésként megkezdődik a balkáni térség közlekedési infrastruktúrájának a tanulmányozása, a TIRS (Transport Infrastructure Study in Balkans) folyamata, mely további infrastruktúrafejlesztési projekteket nevesít. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. Díjfizetés az EU közútjain | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az elektronikus díjfizetési rendszer típusait és a HU-GO rendszer lényegét! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A díjszedés közel egyidős a közlekedéssel. A hagyományos sorompós-kapus útdíjfizetési rendszerek azonban nem felelnek meg a növekvő forgalom keltette igényeknek (lsd.: nyári torlódások a horvát autópályák díjfizető kapuinál). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elmúlt húsz évben az elektronikus díjszedés első generációs megoldásai a hagyományos, használattal arányos (kapus) díjszedést működtető országokban fokozatosan terjedtek el. Az elektronikus sávok leggyakrabban a meglévő manuális, vagy díjszedőt már esetleg nem is igénylő (mágnes- vagy chipkártyás) létesítmények, díjszedő sávi megoldások mellett épültek ki. Ezekben az országokban (például Anglia, Portugália, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Olaszország, Szlovénia, Görögország, Törökország, USA, Japán) a díjfizető helyeken a lassabb áthaladást biztosító manuális fizetés mellett egy önként választható, (sorompóval vagy anélkül működő) gyorsabb áthaladást jelentő alternatívává vált az elektronikus fizetés. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Elektronikus díjfizetési rendszerek céljai: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A különböző technológiai megoldások a következő területeken nyújtanak hatékony megoldást a megfelelő díjpolitika kialakításához: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a nyíltrendszerű, automatikus, elektronikus díjszedési rendszerek alkalmazásának előnyeit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A nyíltrendszerű, automatikus, elektronikus díjszedési rendszerek alkalmazásának legfőbb előnyei (a kézi díjszedéssel működő megoldásokhoz képest): | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Először Kaliforniában jelent meg, az a módszer, hogy a járművek díjfizetés ellenében a kisebb forgalmú "gyors" sávot igénybe vehetik. Ezen eszköz alkalmazására az alábbi motivációs tényezők hatnak: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
5. Elektronikus útdíj fizetési rendszer Magyarországon - HU-GO | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, milyen tényezők határozzák meg a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek magyarországi útdíjfizetési kötelezettségét! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2013. július 1-jétől kezdve a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek esetében kilométer-használattal arányos útdíjat kell fizetni a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott autópályákon, autóutakon és főutakon. Ez jelenleg 6513 kilométer hosszúságú hazai útszakaszt érint. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az elektronikus díjfizetési rendszer a HU-GO nevet kapta, megfelel az Európai Unió technológiai követelményeinek, illetve az EETS, azaz az Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatás irányelveinek. A fizetendő díj mértékét az alábbi tényezők határozzák meg: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Jelölje meg az európai közúti közlekedés térszerkezetére jellemző állításokat!
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak az "E" jelzésű utak számozására!
![]() | |||||||||||||
3. Sorolja fel a Helsinki folyosókat (két végpont, illetve legalább egy érintett város)! | |||||||||||||
4. Sorolja fel a TEN céljait! | |||||||||||||
5. Fogalmazza meg a TINA kezdeményezés lényegét! | |||||||||||||
6. Azonosítsa a térképen a Helsinki folyosókat, a TINA kiegészítések magyarországi elemeit és a leendő TEN kiegészítéseket. | |||||||||||||
7. Sorolja fel a nyíltrendszerű, automatikus, elektronikus díjszedési rendszerek alkalmazásának legfőbb előnyeit! | |||||||||||||
8. Jelölje meg, milyen tényezők határozzák meg a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek magyarországi útdíjfizetési kötlezettségét!
![]() |