KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)

MODUL: I. modul: Szállítmányozási alapismeretek

4. lecke: Vízi áruszállítás

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a vízi áruszállításhoz kapcsolódó alapfogalmakat illetve azok jelentését. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat azok eszközeiről és folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • megfogalmazni, mikor alkalmazható előnyösen a vízi áruszállítás;
  • felsorolásból kiválasztani a vízi áruszállítás jellemzőit;
  • párosítani az egyes hajótípusok ábráját azok megnevezéséhez;
  • meghatározások közül kiválasztani a BRT, az NRT és a DWT jelentését.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • vízi áruszállítás,
  • belvízi szállítás,
  • tengeri szállítás,
  • vontató hajó,
  • toló hajó,
  • uszály,
  • BRT,
  • NRT,
  • DWT.
Általános jellemzés
  • Jegyezze meg, főként milyen áruk szállítására alkalmazható a vízi szállítás!
  • Sorolja fel a vízi áruszállítás előnyeit és hátrányait!

A vízi áruszállítást elsősorban tömegáruk nagy távolságra történő továbbítására célszerű igénybe venni akkor, ha az áruk eljutási ideje viszonylag hosszú lehet.

Főbb előnyei

  • a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye, ezért viszonylag olcsó, így a belvízi hajózás a vasút fő versenytársát jelentheti a tömegáru szállítás területén;
  • a többi közlekedési alágazathoz képest a legkisebb a környezetkárosító hatása;
  • minden árufajta szállítására alkalmas;
  • díjszabásai viszonylag rugalmasak.

Főbb hátrányai

  • viszonylag hosszú az áruk eljutási ideje;
  • a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas, az áruk közúti és/vagy vasúti felfuvarozására és ebből következően többszöri átrakására és esetleg közbenső tárolására van szükség;
  • a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezőt jelenthet pl. a túl magas vagy a túl alacsony vízállás, vagy téli időszakban a befagyás, illetve jégzajlás;
  • a többi közlekedési alágazathoz képest - különösen tengeri áruszállítás esetén - a legnagyobbak a szállítás közbeni áru-igénybevételek (a mechanikai hatások mellett jelentősek lehetnek pl. a klimatikus hatások okozta igénybevételek is), ezért fokozott figyelmet kell fordítani az ilyen igény-bevételekre érzékeny áruk csomagolására. Az un. tengerbiztos csomagolások viszont jelentős költségtöbbletet okozhatnak.
Az áruszállító hajók az általuk szállított áruk fajtája szerint csoportosíthatók
  • Jegyezze meg, mikor beszélünk belvízi, illetve tengeri áruszállításról!
  • Jegyezze meg a hajók három csoportját!

A vízi áruszállítás lehet belvízi vagy folyami (ezen két fogalom ugyanazon hajótípusokra és technológiákra vonatkozik) és tengeri aszerint, hogy a szárazföldön belüli vízi utakon (folyókon, tavakon, csatornákon) vagy a tengeren valósul meg. Ez alapján a vízi szállítás járműveit három csoportba soroljuk:

  • folyami hajók (belvízi áruszállítók),
  • tengeri hajók,
  • folyami-tengeri hajók.
A vízi áruszállítás járművei
4.1. ábra

A folyami-tengeri hajók alkalmasak folyami és tengeri szállításra is alkalmasak.

Az alábbiakban a vízi áruszállítás járműveinek fent említett három csoportját mutatjuk be.

1. Folyami hajók
  • Jegyezze meg a folyami áruszállítás eszközeinek csoportjait és azok jellemzőit!
  • Törekedjen arra, hogy ábra alapján felismerje az egyes járműtípusokat!

A folyami áruszállítás eszközeinek csoportosítása:

  • vontató-és tolóhajók,
  • uszályok,
  • önjáró áruszállítók.
Vízi áruszállítás járművei, folyami hajók.
4.2. ábra

A belvízi áruszállítás járművei közül a motoros vontató- és tolóhajóknak nincs külön raktere, az áru az uszályokban (bárkákban) van elhelyezve. Így az uszályok rakodása közben a motoros hajóknak nem kell várakozniuk.

Vontatóhajó
4.3. ábra
Tolóhajó
4.4. ábra

Figyelje meg, hogy a tolóhajó felismerhető az elején elhelyezett ütközőkről.

Uszály (bárka)
4.5. ábra

Az önjáró uszályok a legtöbbször a fedélzeten elhelyezett motorral és önálló raktérrel is rendelkeznek. Általában vontatott uszályokból alakítják át őket. Az önjáró áruszállító hajók géptérrel és külön raktérrel vannak építve.

Önjáró uszály
4.6. ábra
2. Tengeri hajók

A tengeri hajókat

  • áruszállító, illetve
  • kombinált forgalmat lebonyolító

hajókra osztjuk.

Vízi áruszállítás járművei, folyami és tengeri hajók.
4.7. ábra
2.1 A tengeri áruszállító hajók.

A tengeri áruszállító hajók közül az alábbiakkal foglalkozunk részletesen:

  • folyékonyáru-szállítók,
  • szárazáru-szállítók,
  • kombinált áruszállítók,
  • hűtőhajók,
  • kombinált forgalmat bonyolító hajók.

A folyékonyáru szállító (tank-) hajók (liquid carriers) elsősorban olaj, gáz vagy vegyi anyagok szállítására alkalmas nagy (esetenként több százezer m3) befogadóképességű járművek. Rakodásuk a hajók saját szivattyúival (vagy a parton telepített szivattyúkkal) lehetséges.

Folyékonyáru és gáz szállító hajó
4.8. ábra

A szárazáru szállító hajók három csoportba sorolhatók:

  • a darabáru és a darabos ömlesztett áruk szállítására egyaránt alkalmas un. vegyesáru szállító hajókat (generál cargo carriers) több egymástól elválasztott raktérrel alakítják ki, rakodónyílásaik víz-mentesen lezárhatók. A zárófedelek a nagyobb hajóknál gépi erővel működtethető redőnyzárasak, a kis hajóknál a hajó árbocdarujával ki- és berakható elemekből vannak összeállítva. A hajók felszerelése lehetővé teszi valamennyi raktártérből az áruk ki- és berakását saját árbocdaruk, vagy - a legújabb típusú hajóknál - saját forgódaruk segítségével.

Figyelje meg az alábbi ábrán az árbocdarukat!

Szárazáru szállító hajó
4.9. ábra
  • az ömlesztett rakományszállító hajók (bulk carriers) egyfedélzetesek, hatalmas méretű rakterekkel. A rakterek belső kialakítása a rakomány kedvező elhelyezését, könnyű kihajózhatóságát és a raktér könnyű tisztíthatóságát biztosítja. Az ilyen hajók általában nincsenek felszerelve rakodó berendezésekkel, az ömlesztett rakományt pl. pneumatikus szívófejekkel, serleges elevátorokkal rakják ki, a berakáshoz pedig markolós darukat, szállítócsigákat és - szalagokat használnak. A leggyakrabban előforduló ömlesztett rakományféleségek: szén, gabonafélék, cukor, bauxit, foszfát.
Ömlesztett áru szállító hajó
4.10. ábra
  • a darabáru-szállító hajók a nagyságuktól függően egy vagy több fedélzettel épülnek. Jellegzetes létesítményeik a gyors és biztonságos rakodásukat lehetővé tevő fedélzeti rakodó berendezések.
Több fedélzetes darabáru szállító hajó
4.11. ábra

A kombinált áruszállító hajók egyaránt alkalmasak nyersolaj, illetve száraz ömlesztett rakomány szállítására. Az OBO (oil-bulk-ore) hajók rakterének középső része az ömlesztett rakomány elhelyezésére szolgál, a nyersolaj pedig a külhéj és a belső raktérfal között helyezhető el. A kombinált áruszállító hajók másik típusába tartozó un. O-O hajók (ore-oil carriers) harántválaszfalakkal több rövid raktérre vannak felosztva. Ezeket a tereket váltakozva alakítják ki ömlesztett rakomány és nyersolaj szállítására alkalmas változatban.

A hűtőhajók rakterei megfelelő hőmérsékletet és levegő páratartalmat biztosítanak a könnyen romló élelmiszerek (pl. hús, gyümölcs, hal) hosszabb ideig tartó szállításához. Hűtőberendezéseik, hűtőtereik aránya a teljes raktérhez képest az úthossznak, a szállított áruk összetételének megfelelően igen változó. Azokat a gyümölcsszállító hajókat például, amelyek csak viszonylag rövid távolságra szállítanak, és trópusi hőmérsékleten nem, vagy csak igen kevés ideig hajóznak, csupán olyan nagy teljesítményű szellőző berendezéssel látják el, amelyek az átlagos légcsere sokszorosát biztosítják.

Kombinált árufuvarozás során több fuvarozási ág szolgáltatásainak igénybevételével jut el az áru a feladótól az átvevőig ugyanabban fuvareszközben vagy konténerben. A kombinált forgalmat bonyolító hajók legfőbb jellemzője, hogy valamely más közlekedési alágazat (tehergépjármű, vasúti szerelvény) egységét szállítják rakottan két földrajzi pont között, így azok átrakodás nélkül, csupán kikötői ki- és beállással végezhetik a szállítási tevékenységet. Ro-Ro elnevezésük is ebből ered, roll on, roll off. Különleges típus a bárkaszállító hajó, mely folyami bárkák felvételére és szállítására alkalmas folyami tengeri találkozás pontoknál. Napjainkban a konténerszállító hajókkal találkozhatunk leggyakrabban, mint a kombinált forgalom képviselőivel. Ennek oka, hogy a tengeri árforgalom egyre nagyobb hányada bonyolódik konténeres formában.

Konténer szállító hajó
4.12. ábra
3. Folyami-tengeri hajók

Jegyezze meg, milyen célra alkalmasak a folyami-tengeri hajók!

A folyami-tengeri hajók kisebb merülésük és építésük folytán egyaránt alkalmasak folyami és tengeri szállításra is, mivel a kis mélységű tengeri kikötőkben is a rakparthoz tudnak állni.

Folyami-tengeri hajó
4.13. ábra
4. A hajók áruszállítás szempontjából jellemző adatai

Jegyezze meg, mit értünk BRT, NRT és DWT alatt!

A hajók térfogatának (hajózási szakkifejezéssel: felmérési űrméretének) mérőszámait az Oslói Egyezmény szerint BRT-ben (bruttó regisztertonnában) és NRT-ben (nettó regisztertonnában) adják meg (1 regisztertonna = 100 köbláb = 2,83 m3). A tonna itt tehát nem tömeget, hanem térfogatot jelent! A BRT a hajó teljes térfogatát jelöli, leszámítva a hajóhidat, rádiós szobát és egyéb meghatározott egységeket. Az NRT a tiszta raktérfogatot jelenti. Meghatározási módjára itt nem térünk ki.

A hajók hordképességét DWT-ben adják meg, a DWT (deadweight all told) hordképesség az a tonnában kifejezett tömeg, amit a teljesen felszerelt, üres, üzemkész állapotban levő hajó, a nyári merülés vonaláig merülve fel tud venni. Merülési vonalakból többfélét is meghatároznak a törvényi előírások (téli, nyári, trópusi, észak-atlanti). Ezek az adott víz típusától (sós vagy édes) és hőmérsékletétől függően mutatják meg a hajók maximális merülését vagy is terhelhetőségét.

  • Az alábbi összefoglaló ábra alapján rendszerezze a vízi áruszállítás járműveinek csoportjait!
  • Jegyezze meg a fő csoportokon belüli (az ábrán vastag betűvel szedett) alcsoportokat!
A vízi áruszállítás járműveinek főbb csoportjai
4.14. ábra
Önellenőrző kérdések

1. Fogalmazza meg mikor alkalmazható előnyösen a vízi áruszállítás!

2. Jelölje meg, az alábbiak közül mik a vízi áruszállítás jellemzőit!
Legalacsonyabb fajlagos energiaigény.
Legmagasabb környezetkárosító hatás.
Minden árufajta szállítására alkalmasak.
Rugalmatlan díjszabás.
Rövid eljutási idő.
Átrakásra nincs szükség.
Időjárásra, vízállásra érzékeny.
Itt a legmagasabbak az árut érő igénybevételek.
3. Párosítsa az egyes hajótípusok ábráját azok megnevezésével! Írja be az ábrán látható számokat a megfelelő mezőbe!



Tolóhajó:
Önjáró uszály:
Bárka:
Ömlesztettáru szállító:
Szárazáru szállító:
Folyékonyáru és gáz szállító:

4. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik definíció írja le az NRT fogalmát!
A hajó tiszta raktérfogata.
A tonnában kifejezett hordképesség.
A hajó teljes térfogata.
5. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik definíció írja le a DWT fogalmát!
A hajó tiszta raktérfogata.
A tonnában kifejezett hordképesség.
A hajó teljes térfogata.