KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)
MODUL: IV. modul: Vizi közlekedés
14. lecke: A tengerhajózás főbb jellemzői
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a tengerhajózással kapcsolatos általános összefüggéseket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a tengerhajózás folyamatairól. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Általános tudnivalók | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a tengerhajózás főbb jellemzőit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tengerhajózás a vízi közlekedés legnagyobb forgalmú ága, az óceánokon, perem- és beltengereken keresztül az egyes kontinensek között személy- és áruszállítással teremt kapcsolatot. Közös tengerpart mentén fekvő országok egymás közötti forgalmában a tengerhajózás áruszállítása szintén számottevő, amely a nagy folyamok torkolatában vagy hajózható csatornákon keresztül (szibériai folyók, Szt.Lőrinc-viziút, Nyugat-Európa) belvízi hajózással is kombinálódik. A tengerhajózás történelmi jelentőségű volt a földrajzi munkamegosztás kialakulásában. A tengerek biztonságos és szabad hajózását nemzetközi egyezmények biztosítják. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, melyek a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajták! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A világ kereskedelmi hajózása megközelítően 8 milliárd tonna árut szállít évente. A forgalom áruösszetétele egyenletesen eloszlik a folyékony áru, az ömlesztett áru és a konténer (darabáru) forgalom között. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, milyen összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége, és a kikötőiben kirakott és berakott áruk mennyisége között! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kikötők forgalma földrészenként egyenlőtlenül oszlik meg. A gazdaságilag fejlett, erősen iparosodott földrészek és országok kikötőinek forgalmában a kirakott áruk mennyisége mindig magasabb, sőt gyakran többszöröse a berakott áru mennyiségének. (Nagy-Britanniában és Franciaországban négyszerese). A kirakott áruk többnyire kőolajból, nyersanyagokból és élelmiszerekből, a berakott áruk pedig kisebb súlyt és teret jelentő késztermékekből, konténerekből tevődnek össze. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbi táblázatban látható a tengeri kikötők rangsora elszállított TEU-ban kifejezve. A TEU (twenty-foot equivalent unit) a konténerforgalom nagyságát kifejező mértékegység, 1 TEU egy 20 lábas konténer forgalmát jelenti (egy 40 lábas konténer 2 TEU-nak felel meg). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az alábbiak közül három kikötő nevét! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tengerhajózás áruforgalmának földrészenkénti vizsgálata magas európai és ázsiai arányszámot mutat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hajózási formák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a hajózási formákat és azok jellemzőit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szállítási igények fokozott kielégítése érdekében a nemzetközi munkamegosztás fejlődésének megfelelően különböző hajózási formák alakultak ki. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Évszázadokig a tramp (portyázó) hajózás volt jellemző, amikor a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekedtek, hónapokon keresztül úton voltak és csak hosszabb idő után tértek vissza a kiindulási pontjukra. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A világkereskedelem fejlődése, a kialakult állandó gazdasági kapcsolatok létrehoztak egy másik hajózási formát, az ún. liner (vonal-) hajózást, mely menetrendszerű teherhajójáratokat jelent. A nagy hajóstársaságok a világ legforgalmasabb kikötői között, menetrend szerint, rendszeresen közlekedtetik hajóikat, függetlenül attól, hogy megtelnek-e áruval vagy sem. A hajózás társaságok az állandó kapcsolatok miatt biztosan számíthatnak a szállítmányra, a szállítmányozók pedig biztosan tudják, hol és mikor kaphatnak hajóteret. Állandó linerhajózás alakult ki az egyes nyersanyagtermelők és állandó felhasználóik között. (Pl. vasérc-kikötők és a kohászati központok között, kőolajszállításban) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyéb hajózási formák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A több ezer km hosszúságú tengerparttal (Oroszország, Kína, USA, Kanada) rendelkező országok partjain és az olyan földrészeken, ahol a part mentén sok ország helyezkedik el (európai, latin-amerikai partvidékek), fontos hajózási forma a partmenti hajózás (kabotázs). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, hol alakult ki tengeri kompforgalom! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tengerszorosokkal összekötött (doveri, messinai), vagy egymáshoz közelfekvő szigeteken elterülő országok, országrészek között (Dánia) nagy tengeri kompforgalom alakult ki. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hajózási formák között meg kell még emlékezni az ún. speciális hajóflottákról, amelyek legtöbbször nem hajózási vállalatok, hanem más gazdasági tevékenységet folytató vállalatok flottái (Olaj-, kohászati, gyümölcsültetvényes trösztök). A legkülönbözőbb rendeltetésű speciális hajók vannak üzemben: pl. hús, gyümölcs, nyersbőr szállítására hűtőhajók, földgáz- vagy ércszállító hajók, stb. A speciális hajók közül legjelentősebbek az olajszállító hajók vagy tankerek. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az évszázados gyakorlatra visszatekintő tengeri hajózás kialakította a legalkalmasabb útvonalakat, amelyek figyelembe veszik a Föld gömbfelületéből adódó távolságcsökkenést vagy növekedést, éghajlati és időjárási viszonyokat, szélirányt, tengervíz mélységet. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az egyes hajózási formák ábráit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Jelölje meg az alábbiak közül a világ kereskedelmi hajózásában jellemző árufajtákat!
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg, milyen összefüggés van egy ország gazdasági fejlettsége, és a kikötőiben kirakott és berakott áruk mennyisége között!
![]() | |||||||||||||
3. Soroljon fel 3 jelentős tengeri kikötőt! | |||||||||||||
4. Párosítsa egymáshoz az egyes hajózási módok ábráját és azok megnevezését! Írja be az ábrán látható betűket a megfelelő helyre!
![]() | |||||||||||||
5. Jelölje meg, melyik hajózási formára igaz az alábbi állítás: a hajók az áru rendeltetési irányának megfelelően kikötőről-kikötőre közlekednek, menetrend nélkül!
![]() | |||||||||||||
6. Jelölje meg, melyik hajózási formára a partmenti hajózás!
![]() | |||||||||||||
7. Jelölje meg, melyik hajózási formára igaz az alábbi állítás: a közlekedő hajók nem hajózási vállalatok, hanem más gazdasági tevékenységet folytató vállalatok flottái!
![]() | |||||||||||||
8. Hol alakult ki jellemzően tengeri kompforgalom? |