KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)

MODUL: II. modul: Közúti közlekedés

9. lecke: Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai közúti közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait. Ezen ismeretanyag elsajátítása a nemzetközi közúti fuvarozásban érintett szakemberek számára szükséges, hiszen ez a tevékenység az európai közúti csatornákat használja. Könnyen belátható, hogy milyen fontos egy logisztikai szakember számára az európai és magyar díjfizetési gyakorlat ismerete.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • megfogalmazni az európai közúti közlekedés fontosabb jellemzőit;
  • megfogalmazni a TEN hálózat és TINA kezdeményezés jellemzőit;
  • megfogalmazni az EU közútjain jellemző díjfizetés kialakulását és fejlődési tendenciáit.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • Pán-európai közlekedési hálózatok,
  • TEN hálózat,
  • TINA kezdeményezés,
  • Elektronikus díjfizetés
1. Az európai közúti közlekedés főbb jellemvonásai

Jegyezze meg az európai közúti közlekedés általános jellemzőit és a közúti fővonalak tulajdonságait!

Kiépített burkolt utakat a Római Birodalomban építettek, ezt követően az utak lapkövezése vált a leggyakoribb útburkolási eljárássá. A makadám utak építése a XVIII. század végén kezdődött el, de XIX század második felében vált tömegessé. Ez lehetővé tette a lovas kocsis közlekedést és függetlenné tette az időjárástól. A tömeges gépkocsi forgalom igényeinek ez a burkolási mód azonban már nem felelt meg. A nagy vasútépítés korszakában a közúti közlekedés a körzeti forgalomban és a távolsági közlekedésben a vasúti közlekedést egészítette ki.

Az első világháború jelentős fejlődést eredményezett a gépjárművek műszaki teljesítményében, a gépkocsik elterjedése veszélyeztette a vasúti közlekedés érdekeit.

A gépkocsik fejlődése (nagyobb sebesség és önsúly miatt) a két világháború között feszültség keletkezett az utakkal szemben támasztott követelmények és a közutak tényleges állapota között. Elsődleges cél volt az utak autózhatóvá tétele, a településeken átvezető szakaszokon a forgalom gyorsítása.

A második világháború (főként az USA haderejének motorizációs foka) újabb jelentős fejlődést eredményezett a közúti közlekedésben. A gépkocsi szállítás elterjedése az 1940-es évek második felében Európán és Észak-Amerikán kívül más kontinenseken is elindult. Ennek a motorizációs technikai fejlődésen kívül az volt az oka, hogy a jármű beszerzések és az útépítések szervezetileg elkülönültek egymástól. Magán- illetve vállalkozó tőkéből csak járművet kellett megvenni az útépítés (pályaépítés) állami feladatként jelentkezett.

A második világháborút követően a közúti közlekedés függetlenítette magát a vasúti közlekedéstől.

Jegyezze meg, mi jellemzi az európai közúti közlekedés térszerkezetét!

A közúti közlekedés térszerkezetének jellemzői Európában:

  • Elősegítette a szuburbanizáció (agglomerációk kialakításának elősegítésével) fejlődését;
  • A főutak autópálya kereszteződéseiben, nagyvárosok agglomerációs területein a bevezető szakaszok mentén ipari bázisok települése (a közút hálózattól való függőség alakult ki).
  • Raktár és logisztikai bázisok és az elosztó rendszer elemei épültek autópályák főutak bevezető szakaszain és főútvonalak útkereszteződéseiben (a közút hálózattól való függőség alakult ki).
  • A köz- és magán szolgáltató intézmények hálózata épült ki autópályák bevezető szakaszai és főútvonalak útkereszteződéseiben (pl- mentőhálózat, töltőállomások, szervizek, bankok, biztosítók).
  • A nagy városok peremére "szorultak" a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények, nagy bevásárló központok vagy ezek kombinációi.
  • Meghatározza a lakosság helyváltoztatását. Azokat a területeket értékeli felül, amelyek megfelelő összeköttetést biztosítanak kivezető utakkal és a város központokkal, gócokkal.

Az alábbi bekezdések alapján figyelje meg,

  • melyek a közlekedés térszerkezet változásának veszélyei,
  • milyen eltérések vannak az egyes országok között a közúthálózat sűrűségében.

A folyamat veszélyei:

  • Növekvő forgalmi terhelés, csúcsidőkben állandósuló forgalmi dugók alakulnak ki. A bevásárló központok forgalma megnehezíti az agglomerációs területekre elérését és az átmenő forgalom kijutását a nagyobb városokból.
  • Növeli a közlekedés által okozott környezeti terhelést.
  • Üzemanyag ellátási problémák kialakulásakor, dráguló üzemanyag mellett bevásárló központok és a szolgáltató szféra beruházásai feleslegessé válhatnak.

A föld kontinensei közül Európa rendelkezik a legsűrűbb úthálózattal. Európában a közutak általában főutakat regionális (tartományi) és helyi utakat különböztetnek meg.

  • A főutak: az országos jelentőségű, távolsági közlekedést szolgáló utak tartoznak, amelyek egy részének összeköttetésük van valamelyik szomszédos országgal. Az autópályák ebbe a kategóriába tartoznak, de a statisztika külön kezeli őket.
  • Regionális (tartományi) utak: az egyes régiókat (tartományokat) szolgáló utakat lehet idesorolni. Főként a körzeti forgalmat bonyolítják le ezeken az utakon.
  • Helyi utak: azok a kis térségen belüli utak tartoznak ebbe a csoportba, amelyek nem tartoznak a főutakhoz, illetve a regionális (tartományi) utakhoz.

Az összesített adatok szerint az Európai Unióban átlag szerint a főutak a teljes közúthálózat 9%-át teszik ki, a másodrendű regionális utak az utak 64%-át a helyi tulajdonban, illetve kezelésben levő utak 27%-át. Ez az arány az Európai Unió bővítése során átalakul, mert a csatlakozó országokban kisebb a főutak aránya a helyi utak néhány országban aránya meghaladja az 50%-ot.

Az utak besorolásából egyben lehet az utak műszaki és forgalmi adataira is következtetni: (forgalmi sávok száma, nyomvonalvezetés, alagút- lejt viszonyok szerpentinek, tengelyterhelés, szintbeli kereszteződések, megengedett legnagyobb sebesség, a lakott területeket elkerülő szakaszok aránya stb.).

Az közúthálózat sűrűsége (1000 km2-re vetített közúthálózat hossza), elsősorban a népsűrűség és a településsűrűség függvénye, a gazdasági fejlettségre nem lehet adekváltan következtetni, mert a mutató nem fejezi ki az közúthálózat fejlettségi és teljesítményi mutatóit. A közúthálózat sűrűsége:

  • Magas (500 km/1000 km2 feletti) az Egyesült Királyságban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Belgiumban.
  • Közepes a közúthálózat sűrűssége az alábbi átlagos népsűrűség (250-499 km / 1000 km2 ) országokban.
    • Gyenge autópálya-hálózattal rendelkeznek a következő országok: Csehország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Románia, Görögország, Bulgária, Szerbia- és Montenegró, Portugália, Észtország, Litvánia, Lettország, Moldova, Ukrajna.
    • Fejlett autópálya-hálózattal rendelkezik Spanyolország, Franciaország, Ausztria, Szlovénia.
  • Ritkább közúthálózattal rendelkező ritkán lakott (alacsony népsűrűségű) országok:
    • Gyenge autópálya-hálózattal rendelkeznek: Finnország, Norvégia, Oroszország.
    • Fejlett autópálya-hálózattal rendelkezik: Svédország.
A közúthálózat forgalmi terhelése

A közúti forgalom mérését és a közúthálózat terhelése az alábbi mutatószámokkal mérhető:

  • A napi, havi, időszakos és évi közúti forgalom nagyság
  • A szállított személyek száma
  • Árutonna kilométer
  • Fajlagos gépkocsi-ellátottság

A közúti forgalom pontos képet nyújt az egyes városok, régiók és országok közötti gazdasági kapcsolatok irányáról és intenzitásáról. A legnagyobb közúti forgalom (több mint 100 ezer jármű/nap), figyelhető meg pl. Londonban

A nemzetközi főútvonal-hálózat általában kb. max.10 ezer jármű/nap közúti forgalom bonyolít le. Ennél nagyobb a közúti forgalom nagysága pl.: Franciaország déli részén, München-Bécs közötti autópályákon.

Az Európai Uniós tagországok között a legnagyobb közúti forgalmat árutonna kilométerben kifejezve Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország bonyolítja.

A közúti közlekedés részaránya a belföldi szállítások esetében az Európai Uniós tagországokban:

  • Legmagasabb: Görögországban 98%-ban
  • Közepes: Spanyolországban és az Egyesült Királyságban 90-92% között.
  • Legalacsonyabb Németországban, Belgiumban, és Hollandiában 74-76%.

Európa teljes (személy + teher) gépkocsi ellátottságának mértéke szerint az alábbi csoportosítás látszik célszerűnek:

1.Különlegesen jól ellátott országok, ahol az 1000 főre jutó gépjárművek darabszáma (személy +egyéb) meghaladja az 500 darabot: Olaszország, Luxemburg
2.Jól ellátott országok, ahol az 1000 főre jutó gépjárművek darabszáma (személy +egyéb) 300-500 közötti: Ausztria, Svédország, Norvégia, Egyesült Királyság, Belgium, Hollandia, Ciprus, Szlovénia, Finnország, Spanyolország, Málta, Dánia, Norvégia. Franciaország, Németország, Svájc, Izland, Portugália,
3.Közepesen ellátott országok, ahol az 1000 főre jutó gépjárművek darabszáma (személy +egyéb) 150-299 között mozog: Írország, Görögország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország stb.
4.Gyengén ellátott országok, ahol az 1000 főre jutó gépjárművek darabszáma (személy +egyéb) 150-299 között mozog: Románia, Moldova, Ukrajna, Málta, Örményország, Bulgária.
2. Pán-európai közlekedési hálózatok

Jegyezze meg és azonosítsa térképen a Pán-európai közlekedési hálózat főbb elemeit!

Az Európa-utak

Az autópályák alkotják az összeurópai hálózat szempontjából fontosnak talált ún. "Európa-utak" ("E" jelzésű) hálózatának túlnyomó részét Európában.

Jegyezze meg az "E" jelzésű utak számozásának szabályait!

Az "E" jelzésű utak számozási alapelvei és szabályai:

Az "A" osztályú utak a főutak és a jelentős összekötő utak, számozásuk kétszámjegyű.

A számozás rendszerének az alapelvei a következők:

Az észak-dél irányú főutak kétszámjegyű 5-re végződő számokat kaptak. A nyugat-kelet irányú főutak számozása páros és 0-ra végződik. A fontosabb összekötő utak számozása szintén két számjegyű. Páratlanok az észak-dél irányúak és párosak a nyugat-kelet irányúak.

A "B" osztályú, helyi jelentőségű összekötő utak számozása 3 számjegyű: az első számjegy az úttól északra található legközelebbi főút első számjegye, a második számjegy az úttól nyugatra található legközelebbi főút első számjegye, a harmadik számjegy egy sorszám.

Kiegészítő tananyag
Magyarországon áthaladó főutak
  • Észak-dél irányú főutak
    • E65 - 3800 km: Malmö - Ystad ... Œwinoujœcie - Wolin - Goleniów - Szczecin - Gorzów Wielkopolski - Œwiebodzin - Zielona Góra - Legnica - Jelenia Góra - Harrachov - Železný Brod - Turnov - Mladá Boleslav - Prága - Jihlava - Brno - Pozsony - Rajka - Csorna - Szombathely - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Letenye - Zágráb - Karlovac - Rijeka - Split - Dubrovnik - Petrovac - Podgorica - Bijelo Polje - Szkopje - Kicevo - Ohrid- Bitola - Niki - Vevi - Kozani - Larissa - Domokos - Lamia - Brallos - Itea - Antirrion ... Rhion - Egion - Korinthosz - Tripoli - Kalamata ... Kissamos - Chaniá
    • E75 - 4340 km: Vardo - Vadso - Varangerbotn - Utsjoki - Inari - Ivalo - Sodankylä - Rovaniemi - Kemi - Oulu - Jyväskylä - Heinola - Lahti - Helsinki ... Gdańsk - Œwiecie - ŁódŸ - Piotrków Trybunalski - Katowice - Zólyom - Pozsony - Győr - Budapest - Szeged - Szabadka - Újvidék - Belgrád - Niš - Kumanovo - Szkopje - Thesszaloníki - Larissa - Lamia - Athén ... Chaniá - Iraklion - Agios Nikolaos - Sitía
  • Nyugat-kelet irányú főutak
    • E60 - 6200 km: Brest - Lorient - Vannes - Nantes - Angers - Tours - Orléans - Montargis - Auxerre - Beaune - Dole - Besançon - Belfort - Mulhouse - Basel - Zürich - Winterthur - St. Gallen - St. Margrethen - Bregenz - Feldkirch - Landeck - Telfs - Innsbruck - Lauterach - Feldkirch - Imst - Innsbruck - Wörgl - Rosenheim - Bad Reichenhall - Salzburg - Sattledt - Linz - Sankt Pölten - Bécs - Hegyeshalom - Mosonmagyaróvár - Budapest - Szolnok - Püspökladány - Nagyvárad - Kolozsvár - Torda - Marosvásárhely - Brassó - Ploieşti - Bukarest - Urziceni - Slobozia - Hârşova - Constanţa ... Poti - Samtredia - Hasuri - Tbiliszi - Gence - Evlak - Baku ... Turkmenbashi - Gyzylarbat - Asgabat - Tejen - Mary - Türkmenabat - Alat - Buxoro - Karshi - Guzai - Sherobod - Termis - Dushanbe - Jirgatal - Sary Tash - Irkeshtam
  • Észak-déli összekötő utak
    • E71 - 970 km: Kassa - Miskolc - Budapest - Balatonaliga - Nagykanizsa - Zágráb - Karlovac - Knin - Split
    • E73 - 710 km: Budapest - Szekszárd - Mohács - Eszék - Đakovo - Šamac - Zenica - Mostar - Metković
    • E77 - 1690 km: Pszkov - Riga - Šiauliai - Tolpaki - Kalinyingrád ... Gdańsk - Elblšg - Varsó - Radom - Krakkó - Trstená - Rózsahegy - Zólyom - Budapest
    • E79 - 1160 km: Miskolc - Debrecen - Püspökladány - Nagyvárad - Beiuş - Déva - Petrozsény - Târgu Jiu - Craiova - Calafat ... Vidin - Vraca - Botevgrad - Szófia - Blagoevgrad - Serres - Thesszaloníki
  • Nyugat-keleti összekötő utak
    • E66 - 650 km: Fortezza - San Candido - Spittal an der Drau - Villach - Klagenfurt - Graz - Veszprém - Székesfehérvár
    • E68 - 510 km: Szeged - Arad - Déva - Nagyszeben - Brassó
A Helsinki folyosók

A Helsinki folyosóként is emlegetett Pán-Európai Közlekedési Folyosók tervét a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája (European Conference of Ministers of Transport - ECMT) elnevezésű kormányközi szervezet dolgozta ki. A szervezet 1953-ban alakult, Magyarország 1991 óta vesz részt munkájában.

A folyosók Közép- és Kelet-Európai illetve Délkelet-Európa országait köti össze. Ezek magukba foglalják a 20.000 km vasútvonalat, 18.000 km utat, 38 repülőteret, 13 tengeri kikötőt.

Jegyezze meg az egyes folyosók kezdő és végpontjait, illetve egy érintett várost!

A pán-európai folyosók (minden közlekedési ágazat):

I.Helsinki - Tallinn - Riga - Kalinyingrád - Gdańsk és Riga - Varsó
II.Berlin - Poznań - Varsó - Breszt - Minszk - Szmolenszk - Moszkva - Ny.Novgorog
III.Berlin / Drezda - Wrocław - Katowice - Krakkó - Lviv - Kijev
IV.Drezda / Nürnberg - Prága - Bruno - Pozsony - Győr - Budapest - Arad - Craiova - Szófia - Isztambul
 a)Arad-Bukarest-Konstanca
 b)Szófia-Szaloniki
V.Velence - Triest / Fiume - Ljubljana - Maribor - Budapest - Ungvár - Lviv - Kijev
a)Bratislava-Zsolna-Kassa-Ungvár
 b)Fiume - Zágráb - Budapest
 c)Ploče - Szarajevó - Eszék - Budapest
VI.Gdańsk - Grudziadz - Torun - Zebrzydowice - Zsolna
 a)Grudziadz-Poznań
 b)Katowice-Ostrava-Brno
VII.Duna
VIII.Durrës - Tirana - Skopje - Bitola - Szófia - Dimitrovgrad - Burgasz - Várna
IX.Helsinki - Viborg - Szentpétervár - Moszkva - Kijev - Ljubasevka - Chişinău - Bukarest - Dimitrovgrad - Ormenio - Alexandroupoli
 a)Ljubasevka - Odessza
 b)Kalinyingrád/Klaipeda-Kaunas-Vilnius-Minszk-Kijev
X.Salzburg - Ljubljana - Zágráb - Belgrád - Niš - Skopje - Szaloniki
 a)Graz - Maribor - Zágráb
 b)Budapest - Újvidék - Belgrád
 c)Niš-Szófia-Dimitrovgrad-Isztambul
 d)Veles-Bitola-Florina-Igoumenitsa
3. A TEN Hálózat
9.1. ábra

Jegyezze meg és azonosítsa térképen a TEN hálózat elemeit! Jegyezze meg a TEN céljait!

A TEN (Trans-European Networks - Transzeurópai Hálózatok) az Európai Unió kezdeményezése, melynek alapjait a Bizottság 1993-as Fehér Könyve teremtette meg és amelynek jogi alapja az 1992-es Maastrichti Szerződés. A TEN célja, hogy a közlekedési, energiaszállítási és telekommunikációs hálózatok koordinációja révén segítse a gazdaság működését. A Maastrichti Szerződésben tehát a közlekedéspolitika, mint a közös piac megvalósításának eszköze jelenik meg. A Nizzai Szerződés már külön, nevesítve is kitér a Transzeurópai Hálózatokra.

A TEN három részből áll:

  • TEN-T: közlekedési folyosók hálózata
  • TEN-E: energiaszállítási hálózat
  • eTEN: telekommunikációs hálózat.

Az EU tagállamainak területén kijelölt Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egységes rendszert alkot, amely a távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál az Európai Unió gazdaságában. A kijelölt hálózat a tagállamok úthálózatának kb. negyedére (74.500 km), a vasúti hálózat hosszának mintegy felére (78.600 km) terjed ki. Ugyancsak tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket.

Jegyezze meg Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszerének összetevőit!

A Pán-Európai Közlekedési Folyosók rendszere az alábbi összetevőkből áll:

  • Az Európai Unió területén a TEN-T hálózat.
  • A TINA hálózat.
  • A tíz korridor Unión kívül eső része.
  • Négy ún. "közlekedési térség", mely jelentős kikötői területeket foglal magában.
  • Eurázsiai hálózat, különösen az Európa-Kaukázus-Ázsia összekötő folyosóra.
A TEN-T Magyarországon

Magyarország az Alpok és a Kárpátok hegyeit elkerülő, fontos szállítási útvonalak metszéspontjában fekszik. Területén négy páneurópai közlekedési folyosó halad keresztül, érintve Budapestet. Ezek a folyosók Magyarország legfontosabb közlekedési kapcsolatait biztosítják az Európai Unió többi tagállamával. Fejlesztésére tagságunkat megelőzően az ISPA, 2004. május 1. óta pedig a Kohéziós és a Strukturális Alapból jelentős közösségi támogatásokat kapunk.

Jegyezze meg a Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemeit!

A Transz-Európai Közlekedési Hálózat magyar elemei:

  • A IV. folyosó az osztrák és szlovák határtól Budapesten keresztül Románia felé halad, 487 km vasútvonalat és 410 km közutat tartalmaz.
  • Az V. folyosó a délnyugati országhatártól észak-keleti irányban halad. A fő ág Szlovénia, az V/B ág Horvátország, míg az V/C ág Bosznia-Hercegovina felől lépi át az országhatárt, és Budapesten egyesülve folytatódik Ukrajna felé. A vasúthálózat 996 km, a közúthálózat 784 km hosszú.
  • A VII. folyosó a Duna Ausztriától Romániáig terjedő vízi útja, mely magyarországi szakaszának hossza 378 km.
  • A X. folyosó X/B ága Budapestről indul, Szerbia és Montenegró határáig a vasúti szakaszok hossza 156 km, a közúti szakaszoké 171 km.
  • Három repülőtér: Budapest- Ferihegy, Debrecen, Sármellék
  • Hét kikötő: Győr-Gönyű, Komárom, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Baja, Mohács, Szeged
4. A TINA - kezdeményezés

Jegyezze meg a TINA kezdeményezés lényegét és elemeit!

Az 1994-ben rendezett Krétai Páneurópai Közlekedési Értekezlet meghatározta, hogy a létre kell hozni az Uraltól az Atlanti-óceánig terjedő, szervesen összekapcsolt intermodális hálózatot. Az összesen 9 folyosóval tervezett, a TEN-t mintegy kiegészítő és erősen a posztszocialista országokra összpontosító Páneurópai Hálózat létrehozásának szükségességét a forgalmi prognózisok indokolták.

A nagyarányú forgalomnövekedés miatt Európa keleti részén és a szomszédos EU-régiókban a főközlekedési úthálózat kapacitása sok helyen kimerült, ellenben a vasút igénybevétele elmaradt az elvárttól. Cél az EU és az azon kívüli térségek közötti szárazföldi közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

A TINA-hálózat (=Transport Infrastructure Needs Assessment)

1995-től elindult az ún. TINA folyamat, a közlekedési infrastrukturális szükségletek felbecsülése az EU infrastruktúrális ellátottság szempontjából kevésbé fejlett régióiban. Ennek keretében Elsődleges és másodlagos prioritású hálózatelemek kerültek meghatározásra. A javasolt TINA elemeket az alábbi ábra szemlélteti:

9.2. ábra

Forrás:KTI

9.3. ábra

Forrás KTI

A páneurópai hálózatok a TIRS térségben
9.4. ábra

Forrás: http://www.cemt.org/TOPICS/TIRS

1999-ig rögzült a TEN, az azt kelet felé bővítő Páneurópai folyosók, és az utóbbiakat kiegészítő TINA rendszere. Következő lépésként megkezdődik a balkáni térség közlekedési infrastruktúrájának a tanulmányozása, a TIRS (Transport Infrastructure Study in Balkans) folyamata, mely további infrastruktúrafejlesztési projekteket nevesít.

5. Díjfizetés az EU közútjain

Jegyezze meg az elektronikus díjfizetési rendszer típusait és a HU-GO rendszer lényegét!

A díjszedés közel egyidős a közlekedéssel. A hagyományos sorompós-kapus útdíjfizetési rendszerek azonban nem felelnek meg a növekvő forgalom keltette igényeknek (lsd.: nyári torlódások a horvát autópályák díjfizető kapuinál).

Az elmúlt húsz évben az elektronikus díjszedés első generációs megoldásai a hagyományos, használattal arányos (kapus) díjszedést működtető országokban fokozatosan terjedtek el. Az elektronikus sávok leggyakrabban a meglévő manuális, vagy díjszedőt már esetleg nem is igénylő (mágnes- vagy chipkártyás) létesítmények, díjszedő sávi megoldások mellett épültek ki. Ezekben az országokban (például Anglia, Portugália, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Olaszország, Szlovénia, Görögország, Törökország, USA, Japán) a díjfizető helyeken a lassabb áthaladást biztosító manuális fizetés mellett egy önként választható, (sorompóval vagy anélkül működő) gyorsabb áthaladást jelentő alternatívává vált az elektronikus fizetés.

Elektronikus díjfizetési rendszerek céljai:

  • finanszírozás - az infrastrukturális és a társadalmi költségek fedezetének biztosítása
  • szabályozás - a környezetterhelés csökkentése, a közlekedési igények befolyásolása

A különböző technológiai megoldások a következő területeken nyújtanak hatékony megoldást a megfelelő díjpolitika kialakításához:

  • nyíltrendszerű, automatikus, elektronikus díjszedés,
  • díjas sávok kijelölése,
  • behajtás-ellenőrző, rendszámleolvasó rendszerek,
  • díjszedési rendszerek műszaki átjárhatóságának kialakítása,
  • teljes hálózatra kiterjedő megtett úttal arányos díjszedés.

Jegyezze meg a nyíltrendszerű, automatikus, elektronikus díjszedési rendszerek alkalmazásának előnyeit!

A nyíltrendszerű, automatikus, elektronikus díjszedési rendszerek alkalmazásának legfőbb előnyei (a kézi díjszedéssel működő megoldásokhoz képest):

  • a kiszolgálási kapacitás növelése,
  • a díjszedés költségeinek csökkentése,
  • forgalomlefolyás biztonságának növelése,
  • károsanyag-kibocsátás csökkentése.

Először Kaliforniában jelent meg, az a módszer, hogy a járművek díjfizetés ellenében a kisebb forgalmú "gyors" sávot igénybe vehetik. Ezen eszköz alkalmazására az alábbi motivációs tényezők hatnak:

  • önfinanszírozó közúti infrastruktúra működtetés feltételeinek megteremtése,
  • megfelelő minőségű ellenszolgáltatás (magasabb szolgáltatási szint) biztosítása az igénybevevők számára.
5. Elektronikus útdíj fizetési rendszer Magyarországon - HU-GO

Jegyezze meg, milyen tényezők határozzák meg a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek magyarországi útdíjfizetési kötelezettségét!

2013. július 1-jétől kezdve a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek esetében kilométer-használattal arányos útdíjat kell fizetni a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott autópályákon, autóutakon és főutakon. Ez jelenleg 6513 kilométer hosszúságú hazai útszakaszt érint.

Az elektronikus díjfizetési rendszer a HU-GO nevet kapta, megfelel az Európai Unió technológiai követelményeinek, illetve az EETS, azaz az Európai Elektronikus Útdíj Szolgáltatás irányelveinek. A fizetendő díj mértékét az alábbi tényezők határozzák meg:

  • Járműkategória (tengelyszám)
  • Környezetvédelmi kategória
  • Főúton megtett távolság
  • Autópályán megtett távolság
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az európai közúti közlekedés térszerkezetére jellemző állításokat!
Jellemző az ipari bázisok közúthálózattól való függősége.
A köz- és magán szolgáltató intézmények hálózata az úthálózattól függetlenül épült ki.
A szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények, nagy bevásárló központok gyakran a nagyvárosok peremén találhatók.
Leértékelődnek azok a területek, amelyek összeköttetést biztosítanak kivezető utakkal és városközpontokkal.
2. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak az "E" jelzésű utak számozására!
Az észak-dél irányú főutak száma kétszámjegyű, 0-ra végződik.
A nyugat-kelet irányú főutak számozása 5-re végződik.
A fontosabb észak-dél irányú összekötő utak számozása két számjegyű, páratlan.
A helyi jelentőségű összekötő utak számozása 3 számjegyű.
A háromjegyű számozás esetén az első számjegy az úttól északra található legközelebbi főút első számjegye.
A háromjegyű számozás esetén az utolsó számjegy az úttól nyugatra található legközelebbi főút első számjegye.

3. Sorolja fel a Helsinki folyosókat (két végpont, illetve legalább egy érintett város)!

4. Sorolja fel a TEN céljait!

5. Fogalmazza meg a TINA kezdeményezés lényegét!

6. Azonosítsa a térképen a Helsinki folyosókat, a TINA kiegészítések magyarországi elemeit és a leendő TEN kiegészítéseket.

7. Sorolja fel a nyíltrendszerű, automatikus, elektronikus díjszedési rendszerek alkalmazásának legfőbb előnyeit!

8. Jelölje meg, milyen tényezők határozzák meg a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművek magyarországi útdíjfizetési kötlezettségét!
A jármű tömege.
Járműkategória (tengelyszám)
Környezetvédelmi kategória
A jármű motorjának teljesítménye.
Főúton megtett távolság
Autópályán megtett távolság