KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)
MODUL: V. modul: Légi közlekedés
20. lecke: A légi közlekedés európai sajátosságai
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai légi közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait. | ||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | ||
| ||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége. | ||
Kulcsfogalmak: | ||
| ||
A repülőterek, mint a területi fejlődés mind rangosabbá váló tényezői | ||
Jegyezze meg a légi közlekedés és területi fejlődés összefüggéseit! | ||
A légi közlekedés területfejlesztési hatásainak jellemzői alapvetően különböznek a földi közlekedésétől, mivel a közúti közlekedéshez, de még a vasúti közlekedéshez képest is jóval ritkább hálózatot képez. Ennek megfelelően az igénybevételét lehetővé tevő primer szállítási pontjainak (repülőtereinek) száma is meglehetősen kevés. Ezért a légi közlekedés inkább a repülőterek szűkebb környezetének (egy nagyváros, illetve annak körzete) gazdaságát képezi le: bár a repülőterekről kisugárzó hatások bizonyos mértékig ugyancsak kétdimenziósak, felületszerűek. | ||
A repülőterek gazdasági (és nemegyszer gazdaságon kívüli, tágabb értelemben vett kulturális, társadalmi) hatásai sokfélék; mind a hatótényezők, mind a területi lépték, mind a repülőterek adottságai és a hatások jellege, természete, megnyilvánulási formája jó néhány változatban jelennek meg a repülőterek és a területi fejlődés kölcsönhatásrendszerében. | ||
Jegyezze meg, milyen szektorok, ágazatok szerint történhet a repülőterek gazdasági hatásainak vizsgálata! | ||
A repülőterek területi-gazdasági hatásainak vizsgálatára több szempont is kínálkozik: | ||
| ||
A légi közlekedést befolyásoló különleges adottságok és következményeik | ||
Jegyezze meg az európai légi közlekedés sajátosságait befolyásoló tényezőket! | ||
Az európai légiközlekedés-politikát és a hálózati rendszert kontinensünk speciális adottságai, jellemzői miatt nem lehet az Egyesült Államokra vagy éppen a Távol-Keletre jellemző módon alakítani, hanem csak a "saját képére", meglehetősen öntörvényű gondolkodással. | ||
Európa nyugati felének területe viszonylag kicsiny, ellenben sűrűn lakott és települt. A nagy közlekedési-szállítási igényt keltő népességtömörülések (nagyvárosi agglomerációk, iparvidékek) távolsága egymástól nem nagy (általában 150-500 km). | ||
A magas nép-, település- és munkahelysűrűség, a fejlett gazdaságra jellemző nagyfokú mobilitással együtt eredményezik a légtér zsúfoltságát, az igen sűrű hálózatot alkotó és a járatszámot tekintve rendkívül intenzív légi közlekedés által. | ||
A légtér közlekedési kapacitása kontinensünk nyugati felében viszonylagos értelemben nyomasztóan elégtelen. Az igen nagy járatsűrűség következtében a légtér forgalmi "terheltsége" oly mértékű, hogy veszélyezteti a repülés biztonságát és menetrendszerűségét, a légi közlekedés közel került az összeomláshoz. | ||
A légtér forgalmi túlterheltsége Európa jó néhány nagyvárosának térségére jellemző. Nemcsak a fel- és leszálló, de az áthúzó gépek is hozzájárulnak a zsúfoltsághoz: Zürich térségében az átrepülő járatok száma meghaladja a fel- és leszállókét. Idegenforgalom következtében, a túlterhelt területek kiterjedését tekintve, nehéz helyzetbe került Dél-Európa. Legkevésbé terhelt a légtér Kelet-Közép-Európában. | ||
Az európai légi közlekedés nehezebben áttekinthető és szervezhető, már csak azért is, mert igen sokan vannak jelen a piacon: a forgalom tekintetében kétszer olyan nagy amerikai piacon csupán feleannyi légitársaság működik, mint Európában. | ||
A széttagoltság miatt a viszonylag kis területű országokban belföldön szerényebb mértékben veszik igénybe a repülőgépet, ezért az európai légi közlekedés elsősorban nemzetközi. | ||
A földi közlekedés, mint versenytárs | ||
Jegyezze meg az európai légi közlekedés és földi közlekedés speciális összefüggéseit más földrészekhez képest! | ||
Más nagy térségekkel, különösen pedig az Egyesült Államokkal ellentétben Európában a jól kiépített és sűrű hálózatot képező vasúti és közúti közlekedés gazdaságilag is erős versenytársa a légi közlekedésnek. | ||
A közlekedést használók számára sok viszonylatban jóval gazdaságosabb a lassúbb földi közlekedési eszközök használata, mint a repülőgép igénybevétele. | ||
Az Európán belüli piacon a jövőben egyre jobban számolni kell a nagy sebességű vasutak versenyével az Ibériai-félszigettől Skandináviáig, Bécstől Londonig a mintegy 500 km-esnél hosszabb távokon, a nagyvárosok, metropoliszok közötti viszonylatokban. | ||
A franciaországi, németországi, spanyolországi stb. belföldi "közlekedési piacon" a légi közlekedés több viszonylatban már jelenleg is a nagysebességű vasutak (TGV Franciaországban, ICE Németországban, AVE Spanyolországban) erős versenyének a nyomása alatt áll, és a verseny csak fokozódik a következő évtizedekben, ahogy a nagyszabású vasúti hálózat bővül. | ||
A repülőterek | ||
Jegyezze meg az európai repülőterek funkcionális és forgalmi jellegű csoportosításait! | ||
Az Európai Közösség a hozzátartozó országok repülőtereit funkcionálisan négy kategóriába sorolta: | ||
| ||
Az AEA (Európai Légitársaságok Egyesülete) az Európai Unión belüli páneurópai fontosságú repülőtereket forgalmi központ funkciójuk, térbeli kapcsolataik jellege alapján két kategóriába sorolta: | ||
| ||
Jegyezze meg, mely földrészekkel van Európának a legnagyobb és a legkisebb légiforgalmi kapcsolata! | ||
Európa nagy repülőterei interkontinentális forgalmának orientációjára jellemző volt, hogy szinte valamennyinek Észak-Amerikával, döntően az USA-val a legerősebb a légi kapcsolata. Csupán a politikai-gazdasági értelemben vett Nyugat-Európa peremén fekvő országok repülőterei Madrid, Bécs, Athén, valamint Koppenhága kivételek. A legnagyobb (domináns) mértékben (50% felett) London, Brüsszel és Amszterdam tengerentúli forgalma irányul Észak-Amerika felé. Néhány repülőtéren az USA és Kanada együttes részesedése csak 35-50% közötti, de így is valamennyi más földrészt megelőznek (Párizs, Frankfurt, Zürich, Róma, Lisszabon). | ||
Más földrészek csak egy-egy nagy európai repülőtérre gyakorolnak domináns vonzást, így Ázsia Koppenhágára (elsősorban délkelet-ázsiai, távol-keleti repülőterek), Latin-Amerika az etnikai-nyelvi azonosság által Madridra, a Közel-Kelet a földrajzi közelség révén Athénra, továbbá több (egyenként nem jelentős) tényező egymásra hatásaként Bécsre. | ||
A leggyengébb forgalom a legtávolabbi, legkisebb földrésszel, Ausztráliával-Óceániával alakult ki; a legtöbb európai nagy repülőtér forgalmának kevesebb, mint 1%-a jut a déli félteke Pacifikummal határos térségeire. | ||
Afrika viszonylagos értelemben elég erős (29%-os) vonzást gyakorol Párizsra, nemcsak az egykori észak-afrikai birtokaival, hanem Afrika más régióiban fekvő repülőterek vonzásának eredményeként is. Afrika - különösen Észak-Afrika - elérése több (dél-) franciaországi vidéki repülőtérről is lehetséges. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Jelölje meg az igaz állítást!
![]() | |||||||||
2. Sorolja fel a repülőterek területi-gazdasági hatásainak vizsgálta milyen szektorok, ágazatok szerinti történhet! | |||||||||
3. Jelölje meg az igaz állítást!
![]() | |||||||||
4. Az európai légi közlekedés miért nehezen áttekinthető és szervezhető?
![]() | |||||||||
5. Jelölje meg az igaz állítást!
![]() | |||||||||
6. Sorolja fel az Európai Közösség repülőtereinek funkcionális csoportjait! | |||||||||
7. Sorolja fel az Európai Unión belüli páneurópai fontosságú repülőterek csoportosítását a forgalmi központ funkciók, térbeli kapcsolatok alapján! | |||||||||
8. Európának mely földrésszel van a legkisebb légi forgalma?
![]() |