KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)
MODUL: II. modul: Közúti közlekedés
8. lecke: Magyarország közúthálózata
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a magyar közúti közlekedés főbb jellemzőit és azok sajátosságait. A logisztikai szakemberek által működtetett ellátási és elosztási hálózatok Magyarországon elsősorban a közúti hálózati elemeket használják. Emiatt elengedhetetlen legalább alapvető ismeretekkel rendelkezni a magyar közúthálózat főbb elemeiről, a lehetséges szállítási útvonalakról. A szállítással kapcsolatos törvényi szabályozások ismerete ugyancsak fontos például a közúti fuvarozói tevékenység szervezésekor. | |||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||
Kulcsfogalmak: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
1. A magyarországi úthálózat rendszer felépítése, fejlődése és főbb jellemzői | |||||||||||||||
Jegyezze meg az magyarországi közúti közlekedés általános jellemzőit és a közúti fővonalak tulajdonságait! | |||||||||||||||
Az országos közutak sűrűsége hazánkban viszonylag ritka, 326 km/1000 km2 Az egységnyi lakosságszámra vetített országos úthálózati sűrűség nálunk mindössze 3 km/1000 fő. | |||||||||||||||
Az úthálózat sűrűsége a teljes úthálózat alapján megfelelő, csupán a szórványtelepülések bekötöttsége hiányos, többségük csapásszerű földútcsatlakozással csatlakozik az úthálózatra. Jövőbeni szükségszerű fejlesztések: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
2. A magyarországi autópálya és autóút rendszer felépítése és főbb jellemzői | |||||||||||||||
Jegyezze meg és azonosítsa be térképen a magyarországi autópálya és autóút rendszer főbb elemeit. | |||||||||||||||
M0-ás körgyűrű | |||||||||||||||
Az M0 körgyűrű egy Budapestet körbevevő gyorsforgalmi út. | |||||||||||||||
A körgyűrű tervezett hossza 108 km, ebből a hiányzó 26 km megépítése legkorábban 2017 és 2027 közé tehető. Az M0 gyorsforgalmi út használata ingyenes. | |||||||||||||||
Az M0-s 4 fő szektorra osztható: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Hidak az M0-n: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Olvassa el az egyes autópályák jellemzőit! Az alábbi térkép alapján jegyezze meg, hol találhatók az egyes autópályák! | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Forrás: www.kti.hu | |||||||||||||||
M1-es autópálya | |||||||||||||||
Az M1 autópálya Bécset köti össze Budapesttel, egyben a IV. számú Helsinki folyosó, valamint az E60 transzeurópai út egyik szakasza. Hegyeshalom után csatlakozik az osztrák A4-es autópályához. A díjfizetés 2001-től az M1-es autópálya teljes hosszán matricás rendszerben történik. | |||||||||||||||
M3-as autópálya | |||||||||||||||
Az M3 autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az észak-keleti országrésszel köti össze Budapestet. Az autópálya az V. számmal megjelölt Velence-Trieszt-Ljubljana-Budapest-Lviv-Kijev irányú közép-kelet európai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Jelenleg Budapest és Nyíregyháza között üzemel 2×2 forgalmi sávval és 1-1 leállósávval. A Debrecen felé haladó M35-ös leágazása 2006 decemberére készült el. A Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakaszt 2011-ig tervezik megépíteni. Vásárosnaményig autópályaként, majd innentől M34-es néven Záhonyig, M3 néven pedig a barabási ukrán határátkelőig autóútként. | |||||||||||||||
M5-ös autópálya | |||||||||||||||
Az M5 autópálya Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a | |||||||||||||||
szerb határt 2006 márciusában érte el. 1996-ban a pálya 35 évre az AKA Rt. tulajdonába került, ám a magas útdíjak okán kibontakozó közelégedetlenség miatt az állam 2004-ben az út részleges felvásárlására kényszerült. Az autópálya egésze a X-es, míg Budapest és Szeged-Észak közötti szakasza a IV-es számú európai korridor része. Az M5-ösön fut az M0-ás gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is. | |||||||||||||||
M6-os autópálya | |||||||||||||||
Az M6-os autópálya a Duna jobb partján déli irányban haladva Dunaújvárossal köti össze Budapestet. Az út építői már a Dunaújvárostól Szekszárdon át Bólyig érő szakaszt is el kezdték építeni, aminek a várható átadása 2010. március 30-án lesz. Ezen a szakaszon épül 4 alagút, aminek már a média elég nagy visszhangot adott. A sztráda Bólynál Pécs irányába indul, M60-as autópálya néven. Ezek mellett Dunaújvárosnál az út keresztezi az M8-as autópályát, míg Szekszárdnál pedig az M9-es autóút szeli át az M6-ost. A tervekben szerepel még, hogy Ercsi környékén a Budapestet elkerülő második félkörgyűrűvel - M11-es autóút - csomópontot alakítsanak ki. A Bólytól Ivándárdáig (országhatár) tartó mindössze 20 km-es szakasz jelenleg terv stádiumban van. | |||||||||||||||
Csatlakozás az M8-ashoz | |||||||||||||||
Az M8-as autópálya M6-ossal találkozó csomópontjának kialakítása már elkészült. Az M6 autópálya dunaújvárosi végcsomópontjához csatlakozóan Dunaújváros és Dunavecse között (a 6 sz. főút és az 51 sz. főút közötti szakasz) magában foglalja a Pentele hidat, mely elkészültével az ország legnagyobb Duna-hídja volt a Megyeri híd (azaz az M0-s autóút északi hídjának) 2008-as átadásáig. | |||||||||||||||
M7-es autópálya | |||||||||||||||
Az M7-es autópálya délnyugat felé haladva Budapestet köti össze Letenyével. Az autópálya az alábbi városok mentén halad: Érd, Székesfehérvár, Siófok, Nagykanizsa. Az M7-es autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, melynek az a célja, hogy az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok között létesítsen közúti kapcsolatot. Az M7-es autópálya Letenyétől nyugatra a 232. kilométer szelvénynél kettéágazik, az M7-es ágon a horvát, míg az M70-es ágon a szlovén határig utazhatunk. | |||||||||||||||
M2 autópálya | |||||||||||||||
Az M2 autópálya jelenleg fél pályán, Budapest és Vác között készült el. A szakasz még csak gyorsforgalmi út, de tervbe van véve az autópályává való fejlesztése. Csupán az M0-ás északi szakaszától (amely korábban 2/A és 2/B elnevezésekkel bírt) Dunakesziig tartó rövid szakasza kétszer kétsávos. | |||||||||||||||
A Váctól északra folytatódó nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi, a tervek szerint a Budapest - M0 - Vác - Rétság - Nagyoroszi - Hont - Országhatár útvonalon haladna. Az M2-es autópálya (felváltva a 2-es főút-2/A (201-es főút) szakaszokat) az E77-es Európai főútvonal részét képezné. | |||||||||||||||
Kiegészítő tananyag | |||||||||||||||
Az alábbi kiegészítő tananyag részletesen bemutatja a magyar autópálya hálózat kevésbé hangsúlyos szerepet játszó, ámde ugyancsak fontos tervezett és meglévő elemeit. Ezen ismeretanyag elsajátítása a kurzus teljesítésének nem feltétele. | |||||||||||||||
Szakaszokban már megépített, vagy tervezési fázisban lévő autópályák és autóutak: | |||||||||||||||
M4 autópálya | |||||||||||||||
Az M4 autópálya jelenleg még csak távlati tervezési fázisban van. Útvonala csak mintegy iránymutatásként lett kijelölve, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. Budapest - M0 - Cegléd - Szolnok - Karcag - Püspökladány - Berettyóújfalu - Nagykereki - Országhatár - Nagyvárad útvonalon haladva jelentené az E60-as európai közlekedési folyosó megújulását. | |||||||||||||||
M8-as autópálya | |||||||||||||||
Az M8 autópálya 2008-ban nagyrészt csak távlati tervezési fázisban lévő gyorsforgalmi út Magyarországon, melynek fő célja új kelet-nyugati irányú közúti közlekedési tengely létrehozása az ország középső részén, tehermentesítve a túlterhelt Bécs-Budapest-Szolnok útvonalat. | |||||||||||||||
2008-ig útvonala csak iránymutatásként lett kijelölve, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. Rövid szakaszai készültek el, így az M6 autópálya dunaújvárosi végcsomópontjához csatlakozó Dunaújváros és Dunavecse közötti (a 6 sz. főút és az 51 sz. főút között), mely magában foglalja a Pentele hidat. | |||||||||||||||
Elkészült szakaszai az alábbiak: A Veszprém és Márkó közötti szakasz első, 3,2 km-es része. M6 és 6-os sz. főút közötti 5 km-es szakasza. Pentele híd. Dunaújváros és Dunavecse közötti 5,2 km-es szakasz, A Balatonakarattya-Balatonfűzfő közötti 17,3 km-es szakasz, amely ideiglenes elnevezés: 710-es főút. A Márkót elkerülő 3,8 km-es szakasz a 278 m-es völgyhíddal. | |||||||||||||||
M9-es autóút | |||||||||||||||
Az M9-es autóút a Budapest központú, sugaras gyorsforgalmi úthálózat oldására építendő gyűrű irányú úthálózati elem. Útvonala csak mintegy iránymutatásként lett kijelölve, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. Ez eddigi tervek szerint a Szombathely - M86-os - Püspökmolnári M8-as - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - M7-es - Inke, 61-es főút - Kaposvár - Dombóvár - Szekszárd - M5-ös - Szatymaz - Szeged útvonalon haladna. Az M86-os és az M7-es közötti szakasz a TEN-T hálózat része. | |||||||||||||||
Az M9 tulajdonképpen egy olyan gyorsforgalmi pályalánc, amely kétféle irányban képes közlekedési igényeket kiszolgálni: észak-déli szakaszokon (a Nyugat-Dunántúlon és a Kelet-Tiszántúlon) és hosszabb szakaszon kelet-nyugati irányban. Belföldi és nemzetközi átmenő árufuvarozásokhoz teljes hosszban nyilván nem vennék igénybe, mivel a Dunántúl nyugati része és a Tiszántúl északi része között jóval rövidebb útvonalat kínálnak az M0 révén csatlakozó sugaras pályák. | |||||||||||||||
Az M9 kelet-nyugati szakasza szerencsés esetben Európa egyik legfontosabb transz- és interkontinentális vonalának részévé válhatna, különösen, ha az uniós közlekedéspolitika formálói bevennék az európai közösségi szempontjából kiemelt fontosságú, így a közösségi támogatások terén is priorizált projektek közé (pl. a Távol-Keletet Közép Ázsián keresztül Európával összekötő "Új Selyemút"-ba iktatva). Az M9 feladata belföldi viszonylatban az interregionális kapcsolatok lényeges javítása azzal, hogy az ország déli térségeit hozza közelebb egymáshoz, elősegíti a Dél-Dunántúl és Dél-Alföld közötti együttműködést, mérsékli az ország északi és déli fele közötti infrastrukturális színvonalbeli különbségeket. | |||||||||||||||
M15-ös autóút | |||||||||||||||
Az M15 autópálya jelenleg félkész állapotú, autóútként üzemelő gyorsforgalmi út Magyarországon. Az M1-es autópályáról ágazik el és Rajka, Pozsony, Prága, Drezda, Berlin irányába tart. A magyar határ átlépésére, a rajkai államhatár szolgál. Az út folytatása a szlovák D2-es. Itt a határ utáni első település Dunacsúny. Az M15-ös autóút része az E65-ös és az E75-ös európai folyosónak is. | |||||||||||||||
M19-es autópálya | |||||||||||||||
Az M19 autópálya az 1-es utat (Győrszentiván) köti össze az M1-es autópályával. | |||||||||||||||
M30-as autópálya | |||||||||||||||
Az M30 autópálya az M3-as autópályát Miskolccal összekötő szakasza. | |||||||||||||||
2002-ben adták át az első, Emődig tartó, 6 kilométeres szakaszát | |||||||||||||||
2003-ban a Nyékládháza / Tiszaújváros csomópontot érték el | |||||||||||||||
2004 decemberében pedig már egészen a 3-as főút miskolci kivezetőjéig (Felsőzsolca) el lehetett jutni rajta | |||||||||||||||
Ezzel egy időben megépítették a Miskolcot elkerülő 304-es főutat a 3-as főút és Miskolc-dél autópálya-csomópont között. Így ha valaki a 3-as főúton jön Budapest felől Kassa irányába, már nem kell áthajtania a belvároson. Az M30-as folytatását tervezik 2x2 sávos autóútként Tornyosnémetiig, majd Kassáig. Várhatóan 2014-2020-as támogatási időszakban készülhet el. Jelenlegi végcsomópontjánál található a Miskolc és Felsőzsolca közötti, a 3-as főút körforgalmi csomópontja fölött átívelő híd. | |||||||||||||||
Ez a szakasz azonban nem teljes értékű autópálya kiépítettségű (keskenyebb sávok, kisebb sugarú ívek), ennek megfelelően a megengedett sebesség 110 km/h. | |||||||||||||||
M35-ös autópálya | |||||||||||||||
Az M35 autópálya az M3-as autópályát Debrecennel összekötő szakasz, amelyet 2006. december 15-én adtak át a forgalomnak. | |||||||||||||||
Eddig még nem volt rá példa hazánkban, hogy ilyen rövid szakaszon három csomópontot, hat hidat, négy aluljárót és két felüljárót kell megépíteni. A csomópontok olyan közel vannak egymáshoz, hogy a kötelezően előírt ötszáz méteres lassító, illetve gyorsítósávot egymás mellett kell kialakítani, így négy kilométernyi szakaszon kétszer négysávos utat építettek. | |||||||||||||||
M43-as autópálya | |||||||||||||||
Az M43 autópálya jelenleg az M5-ös autópályától Makóig tart. A Makótól a határig (Nagylak) tartó, kétszer kétsávos szakasz tervezett átadása 2014. november közepe. | |||||||||||||||
M70-es autóút | |||||||||||||||
Az M70 autópálya az M7-es Szlovénia felé tartó szakaszának leágazása. Az M70-es révén a szlovén határig lehet eljutni anélkül, hogy belépnénk Horvátország területére. | |||||||||||||||
M86-os autóút | |||||||||||||||
Az M86 autópálya M1 Hegyeshalom - Csorna - M9 Szombathely útvonalon haladna. Célja egyrészt az M1 autópálya és Szombathely, másrészt az M1 és M9 autópályák összekötése. Eddig Szombathely - Szeleste közötti szakasz készült el, további szakaszai kivitelezés alatt. Az útvonal része az európai E65 közlekedési folyosónak, amely a történelmi Borostyánkő útvonallal egyezik meg a Balti-tenger és az Adriai-tenger között. | |||||||||||||||
M10 autópálya | |||||||||||||||
Az M10 autópálya Budapestet kötné össze Doroggal, ahol az út az M11-re csatlakozva Szlovákiában folytatódna. Az autópálya az M0-ás körgyűrűből kiindulva, a 10-es főutat tehermentesítené. Kesztölc és Dorog határában csatlakozna az M11-es autóúthoz. | |||||||||||||||
M11 autópálya | |||||||||||||||
Az M11 egy tervezett magyarországi autópálya, amely Esztergomot kötné össze az M6-os autópályával. Távolabbi tervek szerint pedig még tovább haladva, Budapest M0-ásnál is külsőbb körgyűrűjeként Hatvanig folytatódna. | |||||||||||||||
M25 autópálya | |||||||||||||||
Az M25 autópálya egy tervezett gyorsforgalmi út, amely Egert kötné össze az M3-sal. Útvonala egyelőre csak előzetes irányelvként létezik, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. M3 - Füzesabony - Maklár - Andornaktálya - Eger útvonalon haladva jelentené a hevesi megyeszékhely kapcsolatát az ország középső részével. | |||||||||||||||
M31 autópálya | |||||||||||||||
Az M31-es autópálya a Budapest elkerülését segítő M0 körgyűrű kiegészítő szakasza. Építése folyamatban van. Egyelőre nem minősül majd igazi autópályának, hanem 2x2 sávos gyorsforgalmi útnak. Távlati tervekben 2x3 sávos autópályává való fejlesztése szerepel. Az utat a tranzitútvonalak lerövidítése, a XVI. kerület valamint a környező települések tehermentesítése teszi szükségessé. | |||||||||||||||
M34 autóút | |||||||||||||||
Az M34 autóút Ukrajna felé haladva az M3 folytatásaként Záhonnyal köti össze Vásárosnaményt. Jelenleg csak tervben van, de valószínűleg 2015-re Záhonyig fog tartani. Az M3 autópályához csatlakozik az M34-es gyorsforgalmi út. Ez 38 kilométer hosszú lesz, Vásárosnaményt és Záhonyt köti össze kétszer két sávon. Záhonytól további 5 kilométeren épül meg a gyorsút a magyar-ukrán határig, míg az M3-as délebbre, Barabásnál éri el az ukrán határt. | |||||||||||||||
M44 autópálya | |||||||||||||||
Az M44 autópálya egy tervezett autósztráda, amely Kecskemétet kötné össze Békéscsabával, majd folytatódna a román határ felé. Útvonala egyelőre csak előzetes irányelvként létezik, végleges nyomvonala még egyeztetés tárgyát képezi. M5 - Kecskemét - Kunszentmárton - Szarvas - Békéscsaba útvonalon haladva jelentené Békés megye kapcsolatát az ország középső részével. Az út Kondorostól délkeletre ágazna el déli irányba a 44-es főúttól, délről kerülné el a falut, majd a 44-sel nagyjából párhuzamosan haladna Csabacsűdig, majd egy hosszú déli hurkot leírva délről kerülné el Szarvast és Békésszentandrást, Öcsödöt, és itt térne el a legjobban a 44-es úttól, mintegy 10 km-re. Ezután nyugati irányba haladna, Kunszentmárton előtt ismét a régi útvonalat metszené, áthaladna a Körösön, majd Cserkeszőlőt északról megkerülve vezetne tovább, Tiszakürtnél visszacsatlakozna az eredeti út nyomvonalába és így érné el Kecskemétet, majd az M5-öst. | |||||||||||||||
M49 autópálya | |||||||||||||||
Az M49 autópálya Románia felé haladva Nagybányával és Szatmárnémetivel köti össze Budapestet. Jelenleg csak tervben van, de valószínűleg 2010-re Csengerig fog tartani. | |||||||||||||||
Az M3-nak a most még csak tervezett szakaszától délkeleti irányba vezet majd az M49-es gyorsforgalmi út. Ez a gyorsút Őrről indul, és két részletben, a Csengersima-Pete magyar-román határátkelőig építik ki. Az elképzelések szerint a gyorsút első ütemben az autópályától Ököritófülpösig épül ki. Ez a megközelítőleg 30 kilométeres szakasz kétszer egy sávos lesz, a 49-es főúttal nagyjából párhuzamosan fut majd, és része lesz az M3-M49 csomópont is. | |||||||||||||||
M51-es autópálya | |||||||||||||||
Az M51-es autópálya az M5-ös autópálya és az 51-es főút közötti út, amely jelenleg az M0-ás körgyűrű része. Sokan tévesen M0a-nak nevezik, de a későbbiekben nem ez lesz az út hivatalos neve, hanem M51-es autópálya. Az M0-ás autóút első szakaszaként építették 1988-ban. | |||||||||||||||
M60 autópálya | |||||||||||||||
Az M60 autópálya az M6-ból ágazik ki Bólynál és három csomópont valamint 30,2 km megtétele után Pécsig tart. A Parlament 2007. november 12-i döntésének értelmében, a Bóly-Pécs szakasz építése 2007 decemberében elkezdődött. Az útszakasz teljes értékű, 2x2 sávos autópályaként épül meg. | |||||||||||||||
M85-ös autóút | |||||||||||||||
Az M85-ös autóút (2×2 sáv elválasztva, leállósávokkal) a Győr-Sopron szakaszon futna, teljes kiépítettsége csak távlati tervekben szerepel. Várhatóan 2008-ban elkezdődik az enesei elkerülő szakasz és a Csorna-kelet elkerülő szakasz építése, majd ezeket követően a Győr-Csorna szakasz építése. A kilométer számozás, az M1 autópályától indul. | |||||||||||||||
Folyamatban van az Enese elkerülő építése 2×2 sávos távlati autóútként, A további építések ideje nem tisztázott. A Győr-Csorna kelet + Csorna elkerülő között tervezett 2×2 sávos gyorsforgalmi út 5 fő szakaszra bontható. Ez magába foglalja a részütemek közül a 1-es főút (Magyarország) és M1 autópálya közötti főút négy nyomúsítását ~2,0 km hosszban, és az M1 autópálya - Csorna kelet (elkerülőig) tartó 2×2 sávos gyorsforgalmi építését (Enese elkerülő nélkül) kb. 12,7 km hosszban, valamint az autóúttal párhuzamosan haladó 85. sz. főút útkorrekcióit, várhatóan 2010-2012 között indítva. | |||||||||||||||
M87 autóút | |||||||||||||||
Az M87-es egy tervezett autóút, az M86 - Szombathely - Kőszeg - Ólmod térsége útvonalon haladna. Célja a Nyugat-Dunántúl és Burgenland/Bécs térségi kapcsolat erősítése, közvetlen Szombathely és Bécs összeköttetés megteremtése Kőszeg érintésével. Az M87-es nyomvonalelőzménye az osztrák oldalon Kismarton - Felsőpulya - B50-es főútig elkészült S31-es (Burgenland Schnellstraße) autóút Kőszegig való meghosszabbításának terve. Előzetes nyomvonaltervvel és környezetvédelmi vizsgálattal már rendelkezik az út. Korábban határ metszése Ólmod térségében volt tervezve. Az osztrák és magyar oldalon tervezett útépítés elleni lakossági tiltakozások miatt azonban úgy döntöttek, hogy Kőszegnél lesz a határátlépés. | |||||||||||||||
Kiegészítő tananyag | |||||||||||||||
Közútvonalak számozása és vonalvezetése, és csatlakozó főútjai: | |||||||||||||||
M1. számú ( E60; E75 ) autópálya: Budapest - Tatabánya( 1; ) - Csém( 13;) - Győr ( 19; 81; 82; 83; 85;) - Mosonmagyaróvár( 86;) - Hegyeshalom oh. - Nickeldorf | |||||||||||||||
M2. számú (2/A - 2/B) ( E77 ) autópálya: Budapest - Vác( 12;) | |||||||||||||||
M3. számú ( E71 ) autópálya: Budapest - Gödöllő( 3;) - Hatvan( 21; 32;) - Füzesabony(33;) | |||||||||||||||
M5. számú ( E75 ) autópálya: Budapest - Kecskemét( 5; 52; 54;) - Kiskunfélegyháza | |||||||||||||||
M6. számú (E73) autópálya: Budapest - Érd(7;) - Dunaújváros(62;) | |||||||||||||||
M7. számú ( E71 ) autópálya: Budapest - Székesfehérvár( 77; 62; 63;) - Polgárdi(7;) - Siófok( 65;) | |||||||||||||||
M0. gyorsforgalmi összekötőút: M1-M7-7- 6-51-5-M5 | |||||||||||||||
1. számú főút: | |||||||||||||||
Budapest - Bicske - Tatabánya( M1;) - Almásfüzitő(10;) - Komárom( 13;) - Győr( M1;1;14;81;82;83;85;)- Mosonmagyaróvár(86;) - Hegyeshalom(15;) - oh. - Nickeldorf | |||||||||||||||
10. sz. főút: Budapest - Tát(11;) - Almásfüzitő(1;) | |||||||||||||||
11. sz. főút: Budapest - Esztergom(Párkány oh.) - Tát(10;) | |||||||||||||||
12. sz. főút: Vác(2;) - Szob(Ipolydamásd oh.) | |||||||||||||||
13. sz. főút: Komárom - Csém(M1;) - Kisbér | |||||||||||||||
14. sz. főút: Győr - Vámosszabadi oh. | |||||||||||||||
15. sz. ( E65;E75;) főút: Hegyeshalom - Rajka oh. | |||||||||||||||
16. sz. főút: Hegyeshalom - oh. | |||||||||||||||
2. számú ( E77 ) főút: | |||||||||||||||
Budapest - Vác( 12;) - Rétság(22;) - Hont oh. | |||||||||||||||
21. sz. főút: Hatvan(M3;3;) - Kisterenye(23;) - Vizslás(22;) - Salgótarján - Somoskőújfalu oh. | |||||||||||||||
22. sz. főút: Rétság(2;) - Balassagyarmat(Tótgyarmat oh.) - Vizslás(21;) | |||||||||||||||
23. sz. főút: Kisterenye(21;) - Tarnalelesz(25;) | |||||||||||||||
24. sz. főút: Gyöngyös(M3;3;) - Eger(25;) | |||||||||||||||
25. sz. főút: Kerecsend(3;) -Eger(24;)-Tarnalelesz(23;)-Ózd-Sajószentkirály(26;) oh. | |||||||||||||||
26. sz. főút: Miskolc(3;) - Sajószentpéter(27;) - Sajószentkirály(25;) oh. | |||||||||||||||
27. sz. főút: Sajószentpéter(26;) - Bódvavendég oh. | |||||||||||||||
3. számú ( E71 ) főút: | |||||||||||||||
Budapest - Hatvan( 21;32;) - Füzesabony(31;33;) - Nyékládháza(35;) - Miskolc(26;37;) - Tornyosnémeti oh. | |||||||||||||||
31. sz. főút: Budapest - Jászberény(32;) - Füesabony(33;) | |||||||||||||||
32. sz. főút: Hatvan(3;) - Jászberény(31;) - Szolnok(4;) | |||||||||||||||
33. sz. főút: Füzesabony(M3;3;31;) - Tiszafüred(34;) - Debrecen(35;4;47;48;) | |||||||||||||||
34. sz. fóút: Tiszafüred(33;) - Fegyvernek(4;) | |||||||||||||||
35. sz. főút: Nyékládháza(3;) - Polgár(36;) - Debrecen(3;31;4;47;48;) | |||||||||||||||
36. sz. főút: Polgár(35;) - Nyíregyháza(38;4;41;) | |||||||||||||||
37. sz. főút: Miskolc(3;) - Bodrogkeresztúr(38;) - Sárospatak - Sátoraljaújhely oh. | |||||||||||||||
38. sz. főút: Bodrogkeresztúr(37;) - Nyíregyháza(36;4;41;) | |||||||||||||||
4. számú (E60;E573) főút: | |||||||||||||||
Budapest - Szolnok(32;) - Törökszentmiklós(46;) - Fegyvernek(34;) - Püspükladány(42;) - Debrecen(33;35;47;48;) -Nyíregyháza(36;38;41;)-Záhony oh. | |||||||||||||||
40. sz. főút: Albertirsa(4;) - Cegléd(4;) | |||||||||||||||
41. sz. főút: Nyíregyháza(36;38;4;) - Baktalórántháza(49;) - Vásárosnamény - Beregsurány oh. | |||||||||||||||
42. sz. főút: Püspökladány(4;) - Berettyóújfalu(47;) - Ártánd oh. | |||||||||||||||
43. sz. főút: Szeged(5;) - Makó - Nagylak oh. | |||||||||||||||
44. sz. főút: Kecskemét(5;) - Kunszentmárton(45;) - Békéscsaba(47;) - Gyula oh. | |||||||||||||||
45. sz. főút: Kunszentmárton(44;) - Szentes - Hódmezővásárhely(47;) | |||||||||||||||
46. sz. főút: Törökszentmiklós(4;) - Mezőtúr - Mezőberény(47;) | |||||||||||||||
47. sz. főút: Debrecen(33;35;4;48;) - Berettyóújfalu(42;) - Mezőberény(46;) - Békéscsaba(44;) - Orosháza - Hódmezővásárhely(45;) -Szeged(43;5;) | |||||||||||||||
48. sz. főút: Debrecen(4;33;35;47;) - Nyírábrány oh. | |||||||||||||||
49. sz. főút: Baktalórántháza(41;) - Mátészalka - Csengersima oh. | |||||||||||||||
5. számú (E75) főút: | |||||||||||||||
Budapest - Kecskemét(M5;44;52;54;) - Kiskunfélegyháza - Szeged(43;47;55;) - Röszke oh. | |||||||||||||||
51. sz. főút: Budapest(M0;) - Solt(52;53;) - Kalocsa - Sükösd(54;) - Baja(55;) - Hercegszántó oh. | |||||||||||||||
52. sz. főút: Kecskemét(5;M5) - Solt(51;53;) - Dunaföldvár(6;61;) | |||||||||||||||
53. sz. főút: Solt(52;51;) - Soltvadkert(54;) - Kisszállás(55;) - Tompa oh. | |||||||||||||||
54. sz. főút: Kecskemét(5;M5;) - Soltvadkert(53;) - Sükösd(51;) | |||||||||||||||
55. sz. főút: Szeged(5;43;47;) - Kisszállás(53;) - Baja(51;) - Bátaszék(56;) | |||||||||||||||
56. sz. (E73) főút: Szekszárd(6;) - Bátaszék(55;) - Mohács(57;) - Udvar oh. | |||||||||||||||
57. sz. főút: Mohács(56;) - Pécs(58;6;66;) | |||||||||||||||
58. sz. főút: Pécs(57;6;66;) - Drávaszabolcs oh. | |||||||||||||||
6.számú (E73) főút: | |||||||||||||||
Budapest - Érd(7;) - Dunaújváros(62;) - Dunaföldvár(61;52;) - Paks - Tolna(63;) - Szekszárd(65;) - Pécs(57;58;66;) - Szigetvár(67;) - Barcs(68;)oh. | |||||||||||||||
61. sz. főút: Dunaföldvár(52;6;) - Cece(63;) - Simontornya(64;) - Tamási(65;) - Dombóvár - Kaposvár(66;67;) - Böhönye(68;) - Nagykanizsa(7;) | |||||||||||||||
62. sz. főút: Dunaújváros(6;) - Székesfehérvár(M7;7;77;81;63;) | |||||||||||||||
63. sz. főút: Tolna(6;) - Cece(61;) - Székesfehérvár(M7;7; 81;62;) | |||||||||||||||
64. sz. főút: Simontornya(61;) - Enying(7;) | |||||||||||||||
65. sz. főút: Szekszárd(6;) - Tamási(61;) - Siófok(M7;7;) | |||||||||||||||
66. sz. főút: Pécs(6;57;58;) - Kaposvár(61;67;) | |||||||||||||||
67. sz. főút: Szigetvár(6;) - Kaposvár(61;66;) - Balatonboglár(7;) | |||||||||||||||
68. sz. főút: Barcs(6;) - Nagyatád - Böhönye(61;) - Balatonszentgyörgy(7;71;) | |||||||||||||||
7. számú (E71) főút: | |||||||||||||||
Budapest - Érd(M0;) - Székesfehérvár (M7;62;63;81;) - Enying(71;64;) -Siófok(M7;65;) - Balatonboglár(67;) - Balatonszentgyörgy(68;71;76;) -Nagykanizsa(61;74;) - Letenye oh. | |||||||||||||||
71. sz. főút: Enying(7;) - Balatonfűzfő(72;) - Balatonfüred(73;) - Balatonederics(86;) - Keszthely(75;) - Balatonszentgyörgy(76;68;7;) | |||||||||||||||
72. sz. főút: Balatonfűzfő(71;) - Veszprém(8;82;73;) | |||||||||||||||
73. sz. főút: Balatonfüred(71;) - Veszprém(8;82;72;) | |||||||||||||||
74. sz. főút: Nagykanizsa(7;61;) - Bak(75;) - Zalaegerszeg(76;) - Vasvár(8;) | |||||||||||||||
75. sz. főút: Keszthely(71;) - Sármellék(76;) -Bak(74;) - Rédics(86;) oh. | |||||||||||||||
76. sz. főút: Balatonszentgyörgy(71;) - Sármellék(75;) - Zalaegerszeg(74;) - Körmend(8;86;) | |||||||||||||||
8. számú (E66) főút: | |||||||||||||||
Székesfehérvár(M7;7;63;81;) - Veszprém(72;73;82;) - Városlőd(83;) - Jánosháza(84;) - Kám(87;) - Vasvár(74;) - Körmend(86;) - Rábafüzes oh. | |||||||||||||||
81. sz. főút: Székesfehérvár(M7;7;8;63;) - Kisbér(13;) - Győr(M1;1;14;82;83;85;) | |||||||||||||||
82. sz. főút: Veszprém(8;72;73;) - Zirc - Győr(M1;1;14;81;82;83;85;) | |||||||||||||||
83. sz. főút: Városlőd(8;) - Pápa - Győr(M1;1;14;81;82;83;85;) | |||||||||||||||
84. sz. főút: Balatonederics(71;) - Jánosháza(8;) - Sárvár(88;) - Hegyfalu(86;) - Nagycenk(85;) - Kópháza (oh.) - Sopron oh. | |||||||||||||||
85. sz. főút: Nagycenk(84;) - Csorna(86;) - Győr(M1;1;14;81;82;83;85;) | |||||||||||||||
86. sz. (E65) főút: Mosonmagyaróvár(M1;1;) - Csorna(85;) - Hegyfalu(84;) - Vát(88;) - Szombathely(87;89;) - Körmend(8;76;) - Rédics(75;) oh. | |||||||||||||||
87. sz. főút: Kám(8;) - Szombathely(86;89;) - Kőszeg oh. | |||||||||||||||
88. sz. főút: Sárvár(84;) - Vát(86;) | |||||||||||||||
89. sz. főút: Szombathely(86;87;) - Csajta oh. | |||||||||||||||
3. A magyarországi közúti forgalom főbb jellemzői | |||||||||||||||
Az alábbi bekezdések alapján gyűjtse össze a magyarországi közúti forgalom jellemzőit! | |||||||||||||||
A jármű-km- teljesítmények, valamint az úthálózaton mozgó járművek száma alapján (az 1940/50-es évekkel ellentétben) az össz közúti forgalomban a személyszállítás (személygépkocsi+autóbusz) a meghatározó, továbbá századunk elején a belföldi viszonylatú mozgásokra jut a nagyobb hányad. A nemzetközi forgalom aránya növekvőben van, mégpedig a növekedés a teheráru-szállításban a gyorsabb, becslésünk szerint 3-5 éven belül a belföldivel azonos arányú lesz. | |||||||||||||||
A közúti tehergépjárművek belföldi viszonylatokban ma kisebb tömegű szállítmányt mozgatnak (erősen visszaesett a fűtő- és építőanyagok, ipari alapanyagok lakásokhoz és üzemekbe szállítása), viszont megtöbbszöröződtek a kistételes szállítási feladatok - nemcsak a raktározást feleslegessé tevő just in time igényű ütemezett anyag-, alkatrész- és készáru-fuvarozási/termelési rendszer elterjedésével, hanem az igen széles körű áruválasztékot biztosító bevásárlóközpontok által keltett nagy távolságok megtételéhez vezető keresztbe szállítások következtében is. | |||||||||||||||
A külföldi tehergépjárművek által keltett forgalom nagyobb része nem célforgalom, hanem átmenő forgalom. | |||||||||||||||
4. Túlsúlyos és túlméretes áruk szállítása | |||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy mely járművek/járműszerelvények minősülnek túlsúlyosnak és túlméretesnek! Jegyezze meg a szabályozás által előírt konkrét méret és tömegkorlátokat. | |||||||||||||||
A jegyzet ezen részében hazánk közúthálózatát a speciális közúti árufuvarozás szempontjából tekintjük át. | |||||||||||||||
Túlméretesnek minősülő járművek, járműszerelvények | |||||||||||||||
Ha a jármű (járműszerelvény) legnagyobb mérete - a rakományt figyelembe véve meghaladja az alábbi táblázatban feltűntetett legnagyobb méreteket, akkor túlméretes szállítmányról beszélünk. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Túlsúlyosnak minősülő járművek, járműszerelvények | |||||||||||||||
A jármű (járműszerelvény) túlsúlyosnak minősítése már valamivel bonyolultabb a túlméretesnél. Be kell vezetni az útkímélő tengely fogalmát. | |||||||||||||||
Útkímélő tengely fogalma | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A megengedett legnagyobb össztömeg | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Járműszerelvények együttes megengedett legnagyobb össztömege | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A feltüntetett méreteket, és/vagy tömegek közlekedéséhez szükséges engedélyeket a Magyar Közút Nonprofit Zrt adja ki. Az engedélyeztetési eljárást a 4/1999. (II. 12.) KHVM, 2009 július 7-ét követően pedig a 26/2009. (VI. 22.) KHEM rendelet szabályozza. | |||||||||||||||
Az útvonalengedély kiadása (illetékes szervezetek) | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Jegyezze meg a tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzése céljait! | |||||||||||||||
A tengelyterhelés és az össztömeg ellenőrzés | |||||||||||||||
A tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzése hármas célt szolgál: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A tengelyterhelés mérése az OMH által hitelesített kerékterhelést mérő talpakkal és ezek adatait feldolgozó központi egységgel történik. A tengelyterhelés és ösztömegellenőrzést Magyarország területén az NKH (Nemzeti Közlekedési Hatóság) Közúti csoportja végzi. | |||||||||||||||
5. Veszélyes áruk szállítása | |||||||||||||||
Jegyezze meg, hogy mely egyezmény szabályozza a veszélyes áruk közúti szállítását illetve, hogy milyen módon történik ennek ellenőrzése! | |||||||||||||||
A veszélyes áruk szállítása fokozott kockázatot és veszélyt jelent a környezetre és a közlekedés többi résztvevőjére, ezért a szállítást alapvetően a vonatkozó nemzetközi egyezmény, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) szerint kell végezni. | |||||||||||||||
A veszélyes áruk szállítására előírt követelmények érvényesülését, a feltételek betartását elsősorban ellenőrzés útján lehet biztosítani. Ezeket az ellenőrzéseket a közlekedési hatóság, a rendőrhatóság, valamint a vámhatóság végzi. Az útvonal-kijelölésre kötelezett veszélyes áru szállítása esetén az említett hatóságok mellett a katasztrófavédelmi hatóság is végez ellenőrzést. | |||||||||||||||
Ahhoz hogy a veszélyes anyagokkal-árukkal foglalkozó szállítmányozó megfelelően tudja ellátni feladatát, a speciális ismeretanyagokon kívül Magyarország közúti közlekedésének speciális területeit is ismernie szükséges, például az adott speciális szállítási feladatra kijelölt határátkelők, tranzitútvonalak körét. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Határozza meg, hogy a betűk hányas számú autópályákat jelölik az ábrán!
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg az alábbiak közül a magyarországi közúti forgalomra igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||
3. Sorolja fel a tengelyterhelés és össztömeg ellenőrzése céljait! | |||||||||||||
4. Nevezze meg a veszélyes áruk szállítását szabályozó nemzetközi egyezményt! Megoldás: ![]() |