KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)
MODUL: IV. modul: Vizi közlekedés
17. lecke: A Magyarország vízi közlekedése
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a magyar vízi közlekedés tulajdonságait és főbb jellemzőit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a magyar vízi közlekedésről. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magyarországi vízi közlekedés története | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a magyar vízi közlekedés fejlődésének fontosabb állomásait és évszámait! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A nem önjáró hajók kora | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hajózás kezdeti szakaszában a hajókat kőúton mozgó, kocsiszerű járművekkel továbbították a hajózhatatlan szakaszon. Egészen a gőzhajók megjelenéséig a hajókat lefelé "völgymenetben" ereszkedéssel, úsztatással továbbították, "hegymenetben" pedig a folyó két partjáról vontatták. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Római Birodalom fénykorában a Duna határfolyó volt, partjaira városok, őrhelyek láncai települtek. Ekkor kereskedelmi hajók közlekedtek a folyamon. Az ókori Róma bukása után a Duna intenzív népvándorlás színterévé vált és egészen honfoglalásunk idejéig a dunai hajózás fénykorát élte. A török megszállás idején a török-magyar határ a Dunát Komárom környékén keresztezte. E határvonalat ritkán lépték át a kereskedők, ezáltal csökkent a hajóforgalom. A török uralom ideje után a magyar agrártermékeket a Dunán és a Száván juttatták el Nyugat-Európába és a Fekete-tenger felé. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A 18. század végén és a 19. század elején a hazai vízi áruforgalom egyik fő iránya az Ausztria és Magyarország közötti, a másik az Erdélyt Horvátországgal összekötő útvonal volt. A hajózást a Duna, a Tisza, a Maros, a Száva és a Kulpa természetes vizein bonyolították le és Pozsony, Győr, Komárom, Esztergom, Pest, továbbá Szolnok, Szeged voltak a legjelentősebb kikötőhelyek. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1794-ben alakult meg az első magyar hajós társaság, a Királyi Magyar Szabadalmazott Hajózási Társaság, amely a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatornát is megépítette és 1802-ben megnyitotta a forgalomnak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vízi úton szállított legfontosabb árucikkek a só és a gabona, mellettük a dohány, a kender és a gyapjú volt. A hazai hajóépítés jelentősen fejlődött. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Tisza teljesen szabályozatlan volt, a Béga- és a Ferenc-csatorna rövid idő alatt elhanyagolt állapotba került. Az árral szemben történő hajózás problémáját azonban - negyed évszázad elteltével - Magyarországon is csak a gőzhajózás tudta megoldani. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gőzhajók ideje | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gőzhajó külföldi fejlődése nyomán hazánkban is terjedni kezdett az 1810-es években, de csak 1831. február 1-jén vette kezdetét országunkban a menetrend szerinti személy- és áruszállítás (Bécs - Pest). 1832-ben megalakult az első Császári és Királyi Duna gőzhajózási Társaság (DGT). | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vásárhelyi Pál tervei alapján megkezdődött a Vaskapu-szabályozás, illetve "Széchenyi út" megépítése, ami elősegítette a folyami szállítás fejlődését a Dunán. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1830-as években kezdték el a Tisza szabályozását, és Széchenyi szorgalmazta, hogy induljon meg a Tiszán is a gőzhajózás, de végül az 1848-as forradalom megakadályozta a fejlődést. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Széchenyi nevéhez fűződik a balatoni gőzhajózás újraszervezése és megalakult a Balatoni Gőzhajózási Társaság. Első hajóját, a Kisfaludy nevű fatestű, oldalkerekes hajót 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A DGT-nek 1836-ban Magyarországon már 19 hajóállomása működött, megnyílt az Óbudai szigeten létesített téli kikötője és hajógyártó -javító műhelye, mely a később Óbudai Hajógyár elődje lett. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1894-ben megalakult a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR). 1870 és 1910 között hazánk területén a DGT maradt vezető pozícióban, míg a második helyet az MFTR foglalta el, emellett további 5 kisebb hajózási vállalat működött. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Óbudai Hajógyár mellett Angyalföldön és Újpesten egy sor kisebb-nagyobb hajóépítő üzem és gyár alakult, Balatonfüreden is hajóépítő üzem alakult. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az első belvízi gőzhajók még személy- és áruszállításra egyaránt szolgáló járművek voltak, de később kialakultak a következő alapvető hajótípusok: a személyhajók, a vontatógőzösök, az uszályok, az önjáró áruszállító hajók és a speciális úszóművek építése. Az első csavargőzös 1854-ben készült Óbudán. A világháború előtt a magyarországi hajóépítés nemzetközi színvonalon dolgozott, s jelentős exportra is szert tett. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Két világháború utáni állapotok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után az ország területi veszteségeihez hasonló mértékűek voltak a közlekedési infrastruktúra veszteségei is (vasúthálózat 61%-a, közúthálózat 68%-a, vízi úthálózat 57%-a vált használhatatlanná). A vízi úthálózat veszteségein kívül a hajózásra nézve hátrányos az az adat, hogy a folyók kb. 320 km-en képezték az ország új határait, ezeknek tehát csak egyik partja tartozott hazánkhoz. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A korszak fontos eseménye az 1928-ban Csepelen megnyitott, 1937-től Budapest Nemzeti és Szabadkikötőnek nevezett hajózási központ. Pár év múlva Budapest felkerült a tengeri kikötők jegyzékébe. Magyarország 1934-től 1968-ig tucatnyi hazai gyártmányú Duna-tengerjáró hajóval végzett teherszállítást a mediterráneum és Budapest között. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A második világháború a magyar hajózást lényegében megsemmisítette. A hajópark felét elsüllyesztették, másik felét nyugatra hurcolták. Újjáépítéssel és az amerikaiaktól nyugatról visszakapott hajókkal sikerült a forgalmat megindítani, amely hamarosan nagyobb lett az 1937. évi teljesítményeknél. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1946-54 között magyar-szovjet közös vállalat működött, majd megalakult a Magyar Hajózási Rt., melynek többszöri átszervezéssel alakult ki a hazai hajózás jelenlegi szervezeti formája. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az 50-es évek elejétől lett célkitűzés a hajózási technikában a gőzüzem felváltása dízelmotorokkal, a belvízi áruszállításban az önjáró hajózás (ezen belül a "Z" hajtású önjáró uszályok) és a tolóhajózás megvalósítása. A csepeli szabad kikötőben nyílt meg az ország első konténer-terminálja. Ezekben az években a széntüzelésű személyhajókat olajtüzelésre, illetve dízelüzemre állították át. 1962-től szárnyashajókat is üzembe állítottak Budapest és Bécs közötti személyforgalom lebonyolítására. 1975 után a vízi személyszállítás forgalma lecsökkent, jellege megváltozott, azóta zömében a turistaforgalmat szolgálja. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Duna-tengeri hajózás is változott jellegében. A külkereskedelmi érdekek miatt a fejlesztés tengerjáró hajók beszerzésére irányult, ezek a Duna torkolatától átrakással bonyolítják le a forgalmat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A magyar tengerhajózás története | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fiume és körzete korábban Ausztriához tartozott, majd Mária Terézia idejében, 1770-ben csatolták Magyarországhoz szabad kikötőként. Fiume jelentősége sokáig nem volt nagy. Fiumében a gőzhajóforgalom 1854-ben kezdődött, és csak lassan fejlődött. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kikötő jelentősége az 1870-es években, a német vámháborúval értékelődött fel ismét. Franciaország, Anglia és Hollandia felé ugyanis csak az Adriai-tengeren át lehetett eljutni. Az első magyar tengeri gőzhajózási társaság, az Adria Magyar Tengerhajózási Rt. 1881-ben alakult meg. Trieszt és Fiume hajóforgalmát nyugat felé az Adria bonyolította le. 1913-ig a kikötő áruforgalma mintegy háromszorosára növekedett, évi 2,1 millió tonnát is elért, s ezzel Európa tízedik kikötője lett. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország vízi közlekedése a rendszerváltástól | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1992-ben meghirdették a MAHART Rt. privatizációját. Mára a vállalat három részre szakadt: A Balatoni Hajózási Rt. végzi a balatoni személyszállítást, a PassNave Kft. a folyami hajózást, a Seatrade Kft. pedig a tengeri áruforgalmat bonyolítja le. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A folyami teherhajó-parkot a nem önjáró hajók és a nagy teljesítményű főgépek jellemzik. A széles meder adta lehetőséget kihasználva a tolóhajózás mindinkább felzárkózik a vontatott uszályok mennyiségi szintjére, az önjáró hajók részesedése szintén növekvő tendenciát mutat. A magyarországi folyami teherhajók fajtái az alábbiak szerint oszlanak meg: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A személyhajózás jellege a közelmúltban változáson ment keresztül, melynek során a személyforgalomban az idegenforgalmi, üdülési funkció vált egyeduralkodóvá. A balatoni hajóforgalom szinte kizárólag a személyforgalomra szorítkozik. Ez alól csak komp-, kotró-, emelő- és egyéb speciális hajók képeznek kivételt. A MAHART Balatoni Hajózási Rt. 26 motoros- és nagy vitorlás hajóval bonyolítja le a személyforgalmat, valamint 4 komphajót üzemeltet Szántódrév és Tihanyrév között. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a magyarországi kikötők csoportjait! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kikötőink | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forgalom és rendeltetés szerint a magyarországi kikötőket a következőképpen csoportosíthatjuk: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon az alábbi városok rendelkeznek kikötővel, melyek alkalmasak nagyhajó (áruszállításra alkalmas) fogadására: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Keresse meg az alábbi térképen a felsorolásban vastagon szedett kikötőket. Törekedjen arra, hogy térkép alapján meg tudja nevezni őket! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon az alábbi kikötők alkalmasak nagyhajó fogadására, azaz áruszállításra: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legfontosabbak az alábbi térképen láthatóak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: KTI | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kiegészítő tananyag | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Teherszállító kompok Magyarországon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország vízi úthálózata | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a Duna és a Tisza magyarországi szakaszait! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Földrajzi adottságok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza 1638 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%- a pedig a Tiszáéhoz tartozik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hajózási nehézségek: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Előnyök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Duna magyarországi szakaszai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rajka - Gönyű szakasz: a Felső-Duna egyik legnehezebben hajózható része. A meder állékonysága kicsi, így a hajóútra a folyamatos változás és a gázlók kialakulása jellemző. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gönyű - Ipoly-torkolat közötti szakasz: a Duna Bizottság Ajánlásában (DBA) leírt mederméretek egy-két gázlós hely időszakos feltöltődésétől és hajóútszűkületeitől eltekintve biztosítottak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ipoly-torkolat - Dunaföldvár közötti szakasz: a dömösi és budafoki területen folyamatos szabályozási és sziklarobbantási munkák folynak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dunaföldvár - déli országhatár közötti szakasz: a meder egyes szűkületektől eltekintve a hajózás (DBA) követelményeinek megfelel. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sió-csatorna | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A csatorna a balatoni vízszintet szabályozza és vízi összeköttetést biztosít a Balaton és a Duna között. A Sió-csatorna és a Balaton összeköttetését a siófoki hajózsilip teremti meg, a dunai csatlakozás a torkolati mű hajózsilipén valósul meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A csatorna három szakaszra osztható: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Siófok - Kapos torkolat: csak időszakosan hajózható | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Duna mellékfolyói | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mosoni- (Győri-) Duna-ág | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Tisza magyarországi szakaszai | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A folyó magyarországi hossza 600 km. Hajózhatóságát meghatározza a nyári alacsony vízállás és a téli fagy. A jég beállta és zajlása következtében létrejövő illetve a magas vízállás okozta hajózási szünet miatt a tiszai hajózási időszak 265-295 nap között változik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vásárosnamény - Dombrád-szakasz: csak időszakosan hajózható. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Tisza mellékfolyói | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bodrog | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Dráva magyarországi szakasza | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A hazánkban 143 km hosszban húzódó folyó nagy esésű és sok hordalékot szállít. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: KTI | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország helye Európa vízi közlekedésében | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg DMR transzkontinentális vízi útrendszer tulajdonságait! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszer | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Európa belvízi közlekedésében teljesítőképessége és forgalma alapján meghatározó szerepe van a kontinenst ÉNy-DK irányban átszelő DMR vízi útnak. A nagyobb hajók számára csak 1992 szeptemberétől, a csatorna megépültével vált járhatóvá az útvonal. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország számára a Duna és a Rajna vízrendszerének funkcionális integrálódása lehetővé tette a Fekete-tenger és az Északi-tenger belvízi hajózási kapcsolatát. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A két vízrendszer forgalma nagy eltéréseket mutat. A dunai vízi út kihasználtságára kedvezőtlenül hat az, hogy a kikötők túl messze (átlagosan 5-7-szer távolabb egymástól, mint a Rajnán) fekszenek egymástól. A Rajnán a hajóforgalom intenzitása (árumennyiség/folyamkilométer) 8,5-ször nagyobb, mint a Dunán. A Dunán és a Rajnán különböző összetételű hajópark közlekedik, más-más árukat szállítanak. A Duna és a Rajna hajózásának egyedi jellemzői továbbra is nehezítik a vízi út egységes normák szerinti üzemelését. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Ny- és K-Európa közötti áruáramlás közvetítésében a DMR vízi út más - pl az észak német - lengyel - fehérorosz belvízi összeköttetés - megoldásokkal szemben kedvezőbb pozíciót foglal el. A többi belvízi tengely lényegében É-D irányú. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Magyarország földrajzi helyzete által a közép-európai csomóponthoz tartozik. Országunk Európa egyik legjelentősebb tranzitpályáján fekszik, központi fekvésben. Közvetlen kapcsolatban van a nyugat-európai nagy elosztókörzettel és az al-dunai - potenciálisan meglévő - elosztókörzettel. Regionális léptékben a Duna és Magyarország helyzete rendkívül előnyös. A folyam az ország tengelyében található, két oldalról jó oda- és elszállítási lehetőség adódik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A DMR által elérhető nyugati országok (Ausztria, Németország, BeNeLux államok, Franciaország) részesedése Magyarország külkereskedelméből a legnagyobb, fajlagosan nekünk van a legszorosabb kereskedelmi kapcsolatunk nyugattal a többi közép-kelet-európai országgal szemben. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, mely tényezők hátráltatják Magyarország Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszerbe való hatékony bekapcsolódását! | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendkívüli közlekedés-földrajzi fekvése ellenére éppen Magyarország tett a legkevesebbet a DMR vízi út adta lehetőségek kihasználása érdekében. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: KTI |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Mikor alakult meg a Királyi Magyar Szabadalmazott Hajózási Társaság?
![]() | |||||||||
2. Mikor alakult a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt?
![]() | |||||||||
3. Mikor és hol indult meg az első magyar menetrend szerinti személy- és áruszállítás a Dunán?
![]() | |||||||||
4. Nevezze meg a magyarországi kikötők csoportjait! | |||||||||
5. Határozza meg, hogy a betűk mely magyarországi kikötőket jelölik!
![]() | |||||||||
6. Sorolja fel a Duna magyarországi szakaszait! | |||||||||
7. Sorolja fel a Tisza magyarországi szakaszait! | |||||||||
8. Jelölje meg az alábbiak közül a Duna-Majna-Rajna (DMR) transzkontinentális vízi útrendszerre igaz állításokat!
![]() | |||||||||
9. Jelölje meg, mely jellemzők igazak Magyarországnak a Duna-Majna-Rajna (DMR) vízi útrendszerbe való bekapcsolódására!
![]() |