KURZUS: Szállítmányozási földrajz (LGB_LO035_1)

MODUL: III. modul: Vasúti közlekedés

13. lecke: Európa vasúti jellemzői, az ERMTS korridorok

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az európai vasúti közlekedés főbb útvonalait és azok jellemzőit.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból kiválasztani a vasúti közlekedés fejlesztésére igaz állításokat;
  • elmondani, mi az ERMTS és hány korridorból áll;
  • párosítani egymáshoz az egyes ERMTS korridorok kiinduló és végpontjait, illetve a korridorok jelzését;
  • felsorolásból kiválasztani a Marokkó és Spanyolország közötti egyezményre igaz állításokat;
  • felsorolásból kiválasztani a transzszibériai vasútra igaz állításokat.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • vasúti fővonalak,
  • Nemzetközi Vasútegylet,
  • ERTMS.
Az EU vasúti fővonalak hálózata

Jegyezze meg az európai vasúti közlekedés általános jellemzőit! Gyűjtse össze, milyen lépések történtek az európai vasúti közlekedés fejlesztése érdekében!

A vasúthálózat fő célja az volt, hogy az egyes országok nagyobb települései, gazdasági központjai között az utazási és árutovábbítási időt lényegesen lerövidítsék. Ezen túlmenően a környezetkímélő vasúti közlekedés szerepét akarták növelni.

A jövedelmezőség érdekében a piaci körülményeket fokozottan vették figyelembe. A légi és a közúti közlekedéssel egyaránt versenyezni kívánó vasútnak érdeke lett a középtávú, gyors és magas színvonalú szolgáltatásokra való áttérés.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság 1989-ben egyezményt fogadtak el az európai vasúthálózat megvalósítására. Az egyezmény célja az, hogy a nemzetközi vasúti forgalom elősegítése érdekében összehangolt tervet készítsen a nemzetközi szállításokat kielégítő vasútvonalak kifejlesztésére, építésére.

Az "E" vasúti hálózatba felvett vasútvonalak fejlesztését az érintett államok nemzeti programjuk keretein belül és anyagi lehetőségeinek megfelelő ütemezésben valósítják meg. Fővonalakból és kiegészítő vonalakból áll a rendszer.

Az Európai Közösség és a Nemzetközi Vasútegylet szakértő bizottság segítségével megállapította, hogy európai nagysebességű átfogó hálózatra van szükség. Az új és a korszerűsített vasútvonalakon lényeges javulás és előre lépés idézhető elő Nyugat-Európa közlekedésében és a Közép-és Kelet-Európával meglevő kapcsolatokban.

Szükségesnek tekintik még a technikai kompatibilitás létrehozását, a gazdasági és jogi szabályzást.

Az ERTMS teherszállítási korridorok (folyosók)

Fogalmazza meg, milyen célból hozták létre az ERMTS rendszert!

Már jó ideje ismert tény, hogy az egyes közlekedési ágak közötti valós versenyhelyzet megteremtéséhez nagyobb koordináció és összehangolt fejlesztések szükségesek a vasúti közlekedésben. Az ERTMS (egységes európai vasúti közlekedésirányítási rendszer) program melletti egyre szélesebb európai elkötelezettség, valamint a fejlődés ütemének felgyorsítására tett sorozatos lépések újabb lökést adtak mindennek. Ahhoz azonban, hogy az Európai Unió nagyobb és/vagy további források elérhetőségét is biztosítsa, minden eddiginél magasabb szintű összefogásra volt szükség. A hat ERTMS korridor kijelölése és a korridor teamek létrejötte példaértékű mintája a tagállamok, az infrastruktúraüzemeltetők, a vállalkozó vasutak, az ipar és az Európai Unió együttműködésének.

2005-ben meghatározásra került a hat ERTMS korridor. A cél nem teljesen új, eddig le nem fedett vasútvonalak látókörbe vonása volt, hanem a korábbiakban meghatározott (TEN, Pán-Európai, TINA és egyéb) korridorok közül azon, az európai teherszállítási viszonylatban meghatározó magnak a lehatárolása, amelyre a korlátozottan rendelkezésre álló EU-forrásokat összpontosítani szükséges a mielőbbi piaci siker érdekében. Ennek megfelelően az A-tól F-ig jelölt ERTMS korridorok hosszban az európai hálózat csak mintegy 6%-át teszik ki, ám ezen zajlik a teljes teherforgalom több mint 20%-a.

Tanulmányozza az alábbi ábrán a korridorok útvonalát, majd olvassa el azok részletes leírását!

Az ERTMS korridorok
13.1. ábra

Jegyezze meg az ERTMS korridorok

  • jelzéseit,
  • szerepüket a közlekedésben és szállításban,
  • induló és végállomásaikat!
Az "A" ERTMS korridor
Az A korridor
13.2. ábra

Érintett országok:

  • Hollandia
  • Németország
  • Svájc
  • Olaszország

Főbb adatok:

  • 1500 km hossz
  • 5 infrastruktúra üzemeltető
  • kb. 160 transzalpin tehervonat naponta
  • 22h utazási idő

A korridor rövid leírása:

A korridor a Hollandia északi részén elterülő rotterdami óriáskikötőt hivatott összekötni az olaszországiGenovában található kereskedelmileg ugyancsak fontos kikötővel. Mindezen túl a folyosó sűrűn lakott részeket köt össze mind a négy országban, és áthalad Európa legnagyobb ipari gócpontján is.

Jóllehet éles verseny áll fent mind a párhuzamos hajózással, mind pedig a közúti közlekedéssel, az Alpok keresztezése folytán a vasútnak egyértelmű előnye van.

A németországi szakasz két irányból, a holland, illetve a svájci határtól kezdődik Oberhausen-ig, illetve Mannheimig. Svájcban az új Mattstetten-Rothrist vonalon és a Lötschberg, Gotthard és Ceneri szakaszokon halad.

Olaszországban két ágon halad Genováig a folyosó a főbb ipari területeket összekötve.

A "B" ERTMS korridor
A B korridor
13.3. ábra

Érintett országok:

  • Svédország
  • Dánia
  • Németország
  • Ausztria
  • Olaszország

Főbb adatok:

  • 3579 km hossz
  • 5 infrastruktúra üzemeltető
  • 302 határátlépő tehervonat naponta
  • 52h utazási idő

A korridor rövid leírása:

A korridor a svédországi Stockholmból indulva észak-déli irányban Dánián, Németországon és Ausztrián át teljes hosszában keresztezve az európai kontinenst Olaszországban, Nápoly városában végződik. A folyosó a két tengeri kikötő mellett egyéb, kereskedelmileg jelentős területeket is összeköt, s több nagyvároson is áthalad.

A "C" ERTMS korridor
A C korridor
13.4. ábra

Érintett országok:

  • Belgium
  • Luxemburg
  • Franciaország
  • Svájc

Főbb adatok:

  • 1840 km hossz
  • 4 infrastruktúra üzemeltető
  • több mint 200 tehervonat naponta
  • 11h/13h (Bázel/Lyon) utazási idő

A korridor rövid leírása:

A korridor az antwerpeni ipari és logisztikai területeket köti össze a lyoni régióval és Svájccal. Az A és a D korridorokkal való összeköttetés révén azonban még ennél is szélesebb kapcsolatrendszerről beszélhetünk.

A "D" ERTMS korridor
A D korridor
13.5. ábra

Érintett országok:

  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Olaszország
  • Szlovénia
  • Magyarország

Főbb adatok:

  • 3006 km hossz
  • 5 infrastruktúra üzemeltető
  • 125 tehervonat a határátmeneteken naponta
  • 50h utazási idő

A korridor rövid leírása:

A korridor Spanyolországból, Madridból indulva halad keleti irányban végig Európán. A spanyol-francia határszakaszon a Pireneusokat átszelő új vonal épül, hosszú szakaszon alagúttal. Franciaországban az avignoni leágazással a marseille-i kikötő forgalma is beáramolhat a folyosó vérkeringésébe. Hasonló feladata van a Szlovéniában kialakítandó koperi leágazásnak, amely az Adria teherforgalmát igyekszik vasútra terelni. Magyarország területén Győrött csatlakozik a D korridor az E jelű ERTMS korridorhoz, innentől közös útvonalon haladnak Budapest felé.

Az "E" ERTMS korridor
Az E korridor
13.6. ábra

Érintett országok:

  • Németország
  • Csehország
  • Szlovákia
  • Ausztria
  • Magyarország

Főbb adatok:

  • 818 + 599 km hossz
  • 5 infrastruktúra üzemeltető
  • több mint 120 tehervonat naponta
  • 15-20h utazási idő

A korridor rövid leírása:

A korridor a közép-európai országokat köti össze Németországon keresztül Európa ipari központjaival.

Fontosságát jól jellemzi, hogy gyakorlatilag teljes hosszában párhuzamos gyorsforgalmi úthálózat követi. A folyosó Drezdából indul, ám várhatóan a későbbiekben összeköttetésbe kerül az F korridorral. Fő ága a csehországi Decin-ből Prágán és Ceska Trebován keresztül folytatódik Brno-ig, majd Breclav után Szlovákiának fordul, és Pozsonyon át a rajkai határátmeneten érkezik meg Magyarországra. Győrnél egyesül a D korridorral, és így futnak egészen Budapestig.

Az "F" ERTMS korridor
Az F korridor
13.7. ábra

Érintett országok:

  • Németország
  • Lengyelország

Főbb adatok:

  • 1988 km hossz
  • 2 infrastruktúra üzemeltető
  • több mint 200 tehervonat naponta
  • 42,5h utazási idő

A korridor rövid leírása:

A korridor Duisburgot és Varsót köti össze, de nyugati végén eléri a belga határt, keleti végén pedig egészen Belorussziáig húzódik, így közvetlen kapcsolatot teremt a balti államok felé. A folyosó Rosslaunál elágazik Legnica felé, így két határátmeneti pont található a német-lengyel határon. Alternatív útvonal szerepel a Varsó környéki szakaszon is. A korridor fontosságát jól jellemzi, hogy a lengyel-német határforgalom túlnyomó része ezen az útvonalon bonyolódik.

A szomszédos földrészekkel kialakuló vasúti közlekedési kapcsolatok

Jegyezze meg a szomszédos földrészekkel kialakuló vasúti kapcsolatok jellemzőit!

Az Európai Unió gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi és területfejlesztési politikájában már megjelent a szomszédos kontinensekkel való együttműködés szükségességének felismerése, amit természetesen a peremterületi országok sajátos és közvetlen érdekei motiválnak a legerősebben. így került sor 1997-ben a Spanyolország és Marokkó közötti egyezmény aláírására a Gibraltári-szoros alatti alagút építéséről nemzetközi pénzügyi segítséggel.

Új helyzet állt elő a transzeurázsiai közlekedési lehetőségek terén is azzal, hogy

  • a transzszibériai vasút üzleti érdekből egyre jobban berendezkedett konténerek és egyéb szállítmányok Európa és Távol-Kelet közötti szállítására;
  • 1990-es évek elején a hiányzó Kutuny-Alasanykon-Druzsba-Urumcsi pálya megépítésével Dzsungáriában összekötötték a kazah és kínai vasúthálózatot, így létrejött a második transzeurázsiai szárazföldi összeköttetés az ikerkontinens közepén, amelynek alrendszerét képezi a Délkelet-Európából Törökországon, Iránon, Türkmenisztánon és Üzbegisztánon át Kazahsztán felé kialakult pályalánc,
  • hamarosan megvalósul az Irán és Pakisztán közötti vasúti összeköttetés, és tervezés alatt van az Indiát, illetve Bangladest Mianmaron (Burmán) át Malajziával, továbbá Thaiföldön és az indokínai országokon át Dél-Kínával összekötő pályalánc

Így elvileg több változatban is rendelkezésre áll az Eurázsián végighúzódó pálya a szállításhoz, belátható időn belül létrejön az Európa-India közvetlen összeköttetés, a távolabbi jövőben pedig meghosszabbítása Délkelet-Ázsiáig a világ egyik gazdasági erőközpontjáig. A Távol-Kelettel a tovább globalizálódó világgazdaság keretei között Európa üzleti kapcsolatai feltehetően nemcsak fennmaradnak, hanem erősödnek is.

Európa vasúti kapcsolatai
13.8. ábra

Kérdés azonban, hogy milyen lesz a tényleges használati értéke a Csendes-óceán peremtengerei kikötőihez vezető vasutaknak Európa számára? Alighanem túl sokat nem szabad várni tőlük, mert nem teremtenek kifejezetten új helyzetet egy olyan magasabb minőségű közlekedési lehetőséggel, amelyik eredményesen képes versenyezni a (hagyományos) többi útvonal, illetve közlekedésieszköz-változattal.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az igaz állítást!
A légi és a közúti közlekedéssel egyaránt versenyezni kívánó vasútnak érdeke lett a középtávú, gyors és magas színvonalú szolgáltatásokra való áttérés.
A légi és a közúti közlekedéssel nem kíván a vasút versenyezni, hosszú távú cél a magas színvonalú szolgáltatásokra való áttérés.
A légi és a közúti közlekedéssel nem kíván a vasút versenyezni, nem cél a szolgáltatások színvonalának fejlesztése.

2. Mi az ERTMS és hány korridorból áll?

3. Párosítsa egymáshoz az egyes korridorok kiinduló és végpontjait, illetve a korridorok jelzését!

Antwerpen -Lyon, Svájc:
Madrid - Budapest:
Rotterdam - Genova:
Duisburg - Varsó:
Stockholm - Nápoly:
Drezda - Budapest:

4. Jelölje meg az igaz állítást! Miről írt alá egyezményt Spanyolország és Marokkó 1997-ben?
Vasúti alagút építéséről a Gibraltári-szoros alatt.
Vasúti kompkapcsolat létrehozásáról.
Vasúti híd építéséről a Gibraltári-szorosnál.
5. Jelölje meg az igaz állítást!
A transzszibériai vasút üzleti érdekből egyre jobban berendezkedik konténerek és egyéb szállítmányok Európa és Távol-Kelet közötti szállítására.
A transzszibériai vasútnak nem áll érdekében az Európa és Távol-Kelet közötti szállítás ösztönzése.