KURZUS: Információs és kommunikációs rendszerek
MODUL: I. modul
3. lecke: Adat és információ
A lecke célja megismertetni a hallgatóval az adat és az információ fogalmát, tartalmát és azok definícióját. A lecke elsajátításával a hallgató megértheti a fogalmak közötti különbségeket, példákon keresztül bemutatva. A lecke elsajátításának becsült ideje 1-1,5 óra. | ||
Mi az adat? | ||
Adatnak nevezzük valamely adatgyűjtő eljárás segítségével gyűjtött tények rendezettlen halmazát. Számunkra haszontalan mind addig, amíg nem kerül feldolgozásra. | ||
Mi az információ? | ||
Információnak nevezzük azt a hírt, amely valamilyen, számunkra fontos új ismeretet jelent. (további forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Információ) | ||
Adattípusok: | ||
| ||
Adat és információ mértékegysége: | ||
| ||
A bájt egy 8 bitből álló bináris vektor, ami a memóriában egy 0 és 255 közötti számértéket képvisel. Ez összesen 256 különböző érték. Azért ennyi, mert a bájtot alkotó 8 bit éppen 256-féle variációban kapcsolható ki és be. Mivel a kettes számrendszert használjuk, az információ mennyiségének váltószáma nem 1000. | ||
Az információ áramlás sebessége | ||
Leggyakrabban használt mértékegysége: bps (bit per secundum), amellyel az egy másodperc alatt továbbított bitek számát mérjük. Többszörösei: | ||
| ||
A modemek például 14,4; 28,8; 33,6 és 56 Kbps sebességgel továbbítják az adatokat a telefonvonalakon keresztül. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy 14,4 Kbps sebességű modem egy 50 oldalas írást, körülbelül 5 perc alatt, míg egy 2 Gbps adatátviteli sebességgel működő hálózat, egy lexikon teljes szövegét alig egy másodperc alatt továbbít. | ||
Az adatok tárolása: | ||
Egy karakter leírásához nyolc bit szükséges. A karakter (betűhely) egy leütés. Ezt tekintjük az információ egységének. (Figyelem! Nem összetévesztendő az információmennyiség mértékegységével, a bittel!) Az információ legkisebb, önállóan még értelmezhető részét elemi adatnak nevezzük. A számítógép által feldolgozott elemi adatokat három csoportba soroljuk: | ||
| ||
A számítógépekben az információ kódolására kódrendszert alkalmaznak. A kódolás során egy jelkészlet elemeit megfeleltetik egy másik jelkészlet elemeinek. Karakterek esetében például minden karakternek megfeleltetnek egy számot, a számítógép ezt a számot tárolja. A karakterek tárolásához sokféle kódrendszer alakítható ki. A két legelterjedtebb kódkészlet az ASCII és az UNICODE. | ||
ASCII KÓDTÁBLA: | ||
American Standard Code for Information Interchange = ASCII (kiejtve: eszki). | ||
UNICODE KÓDTÁBLA: | ||
Nemzetközileg egységes 16 bites karakterkódolási szabvány. Valamennyi nép valamennyi jelét tartalmazza. (65536 lehetséges jel). | ||
Példák adatokra és információra: | ||
Az adat elemi ismeret. Az adat tények, fogalmak olyan megjelenési formája, amely alkalmas emberi eszközökkel történő értelmezésre, feldolgozásra, továbbításra. Az adatokból gondolkodás vagy gépi feldolgozás útján információkat, azaz új ismereteket nyerünk. | ||
A lecke átfogóbb megértéséhez ajánlott irodalmak: | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||
1. Melyik nem adattípus?
![]() | |||||||
2. 1 Kilobájt hány bitet tartalmaz?
![]() | |||||||
3. 1 Megabájt hány bájtot tartalmaz?
![]() | |||||||
4. Hány karaktert tartalmaz a ASCII tábla?
![]() | |||||||
5. Az alábbi példák közül melyik tartalmaz adatot?
![]() |