KURZUS: Műszaki kémia

MODUL: V. modul: Termokémia

10. lecke: Termokémia II.

A tananyag összefoglaló vázlata

  • vegyületek képződéshője
  • fajhő
  • mólhő
  • gázok mólhője
  • hőkapacitás
  • kalorimetria
  • égéshő
  • fűtőérték
  • átalakulási hő
  • közömbösítési hő
  • tüzeléstechnika

Követelmények

Képes legyen

  • a vegyületek standard képződéshőjének értelmezésére;
  • megfogalmazni a vegyületek képződéshőjének kísérletek (mérések) alapján történő meghatározásának módját;
  • helyesen értelmezni a fajhőt és a mólhőt, mint anyagi tulajdonság jellemzőket, ismerje fel ezek mértékegységeit.

Tevékenység

A tananyag áttanulmányozása után próbáljon válaszolni az alábbi ellenőrző kérdésekre. Ha valamelyik kérdésre nem sikerült helyesen válaszolnia, akkor a jegyzetben keresse meg a kérdéshez kapcsolódó információt.

Ellenőrzés
1. A fajhő:
a hőmennyiségek arányát jellemzi.
Az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy a 1 g anyag hőmérsékletét 1 Celsius fokkal növeljük
Az állandó nyomáson lejátszódó folyamatok arányával egyenlő.
A fölös oxigénben történő tökéletes elégéskor felszabaduló hő.
2. Az égéshő:
A hőmennyiségek arányát jellemzi.
Az a hőmennyiség, amely ahhoz szükséges, hogy a 1 g anyag hőmérsékletét 1 Celsius fokkal növeljük
Az állandó nyomáson lejátszódó folyamatok arányával egyenlő.
A fölös oxigénben történő tökéletes elégéskor felszabaduló hő.
3. Melyik állítás nem igaz az égéshőre vonatkozóan?
A fölös oxigénben történő tökéletes elégéskor felszabaduló hő.
Kémiailag egységes anyagoknál mólnyi mennyiségre, nem egységes anyagoknál (pl. földgáz, ásványolaj) m3-re, g-ra, kg-ra vonatkoztatjuk.
Csupán akkor szabadul fel, ha az égéskor keletkezett víz, valamint a tüzelőanyag nedvességtartalma gőz állapotban van jelen az égéstermékben.