KURZUS: Számvitel III. (Alapismeretek az adószámvitelből és a vezetői számvitelből)

MODUL: IV. Modul: Vezetői számvitel

IV.11. Lecke: Az önköltség számviteli elszámolása

Cél: Ebben a leckében megismerkedhet az önköltség számviteli elszámolásának alapfogalmaival, szabályaival, a jogi előírásoknak megfelelő és a gyakorlatban használt önköltségszámítás, és elszámolás módszereivel.

Tananyag: "Alapismeretek az adószámvitelből és a vezetői számvitelből Jegyzet és feladatgyűjtemény menedzserképzéshez" jegyzet V.III. fejezete. A jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium példái.

Tevékenységek

Tanulja meg a V.III. fejezetben leírt, a fejezet végén felsorolt kulcsfogalmakat.

Válaszolja meg a V.III. fejezet végén található ellenőrző kérdéseket.

Tanulja meg az egylépcsős osztókalkuláció módszerét.

Tanulja meg az egylépcsős osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Tanulja meg a kétlépcsős osztókalkuláció módszerét.

Tanulja meg a kétlépcsős osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Tanulja meg a többlépcsős osztókalkuláció módszerét.

Tanulja meg a többlépcsős osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Tanulja meg az egyenértékszámos osztókalkuláció módszerét.

Tanulja meg az egyenértékszámos osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Tanulja meg a kapcsolódó termékek önköltségének számítási módszerét.

Tanulja meg a kapcsolódó termékek önköltségének elszámolásánál alkalmazható rendszereket.

Tanulja meg az egylépcsős pótlékoló kalkuláció módszerét.

Tanulja meg az egylépcsős pótlékoló kalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Tanulja meg a többlépcsős pótlékoló kalkuláció módszerét.

Tanulja meg a többlépcsős pótlékoló kalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Követelmények

A kulcsfogalmak, és az ellenőrző kérdések alapján ki tudja választani az önköltségszámítás, -elszámolás  körébe tartozó igaz állításokat, fogalmakat.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja használni a jegyzet hivatkozott fejezeteiben megismert önköltségszámítási -elszámolási módszereket.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni az egylépcsős osztókalkuláció módszerét.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni az egylépcsős osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni a kétlépcsős osztókalkuláció módszerét.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni a kétlépcsős osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni a többlépcsős osztókalkuláció módszerét.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni többlépcsős osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni az egyenértékszámos osztókalkuláció módszerét.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni az egyenértékszámos osztókalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni a kapcsolódó termékek önköltségének számítási módszerét.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni a kapcsolódó termékek önköltségének elszámolásánál alkalmazható rendszereket.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni az egylépcsős pótlékoló kalkuláció módszerét.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni az egylépcsős pótlékoló kalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni a többlépcsős pótlékoló kalkuláció módszerét.

Az önellenőrző feladatok, és a jegyzet feladatgyűjtemény részében a 14. szeminárium feladatainak megoldása után tudja alkalmazni a többlépcsős pótlékoló kalkulációhoz kapcsolódó önköltség elszámolási rendszereket.

Önellenőrző feladatok
1. Válassza ki a helyes állításokat.
A job costing rendszert a sorozatgyártások önköltségének megállapításánál lehet használni.
A process costing rendszerben az önköltségszámítás folyamata könnyebben standardizálható.
Az osztókalkuláció a több termék, nyújtott szolgáltatás előállítása érdekében felmerült közvetett költségek felosztásának módszere.
A többlépcsős osztókalkulációt akkor kell alkalmazni, ha a gyártási technológia vertikális, és a különböző termelési fázisokban a mérési időpontokban képződhetnek készletek.
Az egyenértékszámos osztókalkulációt olyan termékek önköltségének meghatározásánál kell használni, amelyeknél a késztermék több termelési folyamat eredménye.
egyenértékszám: A termék valamely fő költségeleméhez kötött műszaki jellemző, amely kifejezi a termék viszonyát a folyamat legjellemzőbb termékéhez, a vezértermékhez.
2. Válassza ki a helyes állításokat.
Az egyenértékszámos osztókalkulációnál vezértermék egyenértékszáma mindig nagyobb, mint egy.
A szűkített önköltség a termékre felosztható költségekből áll.
A teljes önköltség a szűkített önköltségen felül a termékre felosztott közvetett költségeket is tartalmazza.
Ikertermékeknek minősíthetők az egy értékteremtő folyamatban létrehozott, de nem azonos fogyasztói igények kielégítésére alkalmas termékek.
Melléktermékeknek nevezik a termelési folyamatban szükségszerűen keletkezett olyan termékeket, melyek nem hasznosíthatók és értékesíthetők.
A hulladékok olyan melléktermékek, amelyek környezetkárosító hatása miatt újabb költségeket okoz a vállalatnak.
3. Válassza ki a helyes állításokat.
A vetítési alap általában természetes mértékegységben meghatározott mérőszám (költségjellemző), amellyel az általános költség alakulása a legjellemzőbb módon összefügg, és egy meghatározott költségfunkció alakulását döntően befolyásolja.
A pótlékkulcs (költségráta) a vetítési alap teljes összegére jutó felosztandó költség.
egylépcsős pótlékoló kalkuláció egy termék költségeit egy vetítési alap segítségével teríti szét az üzemben előállított termékek között.
A többlépcsős pótlékoló kalkuláció több vetítési alappal, és pótlékkulccsal dolgozik.
A többlépcsős pótlékoló kalkulációnál minden költséghelyhez és költségfunkcióhoz azonos költségrátának kell tartoznia.
A többlépcsős pótlékoló kalkulációt akkor célszerű alkalmazni, ha egy termék több üzemben készül, és a költséghelyeken eltérő költségjellemzők, illetve különböző fajtájú, mennyiségű, minőségű erőforrásigények érvényesülnek.

4. Egy mezőgazdasági vállalkozás 201X. évben 6 000 tonna étkezési búzát termelt az alábbi költségekkel:

Vetőmag (előző évben beszerzett)39 000 000 Ft
Növényvédőszer (előző évben beszerzett)25 000 000 Ft
Gépi munkák üzemanyagköltsége10 000 000 + Áfa Ft
Gépek közvetlenül elszámolt értékcsökkenése12 000 000 Ft
Közvetlen bérköltség24 000 000 Ft
Közvetlen bérköltség szociális hozzájárulási adója10 000 000 Ft
Számítsa ki a búza egységönköltségét.
Búza egységönköltsége (Ft/tonna)

5. Egy mezőgazdasági vállalkozás tejtermeléssel és fogyasztói kiszerelésben történő értékesítésével foglalkozik. A nyerstej előállítási (közvetlen) költsége havonta az alábbi elemekből áll:

Takarmányköltség (saját előállítás)75 000 Ft
Állatorvosi szolgáltatás20 000 + Áfa forint
Bérköltség15 000 Ft
Bérköltség szociális hozzájárulási adója  7 000 Ft

A havonta előállított mennyiség 1.800 liter.

A csomagolás anyagköltsége havonta 14 000 + Áfa Forint. A csomagolósoron dolgozók havi bére 7 000 Ft. A havi szociális hozzájárulási adó 3 000 Ft. Havonta 1 600 litert értékesítenek csomagolva. A fennmaradó mennyiség technológiai veszteség. A csomagolt tejet nem aktiválja a vállalkozás.

Állapítsa meg az értékesített tej egységönköltségét. A számítást két tizedesjegy pontosan végezze el a kerekítés általános szabályai szerint.
Tej egységönköltsége (Ft/l)

6. Egy mezőgazdasági vállalkozás tejtermeléssel és fogyasztói kiszerelésben történő értékesítésével foglalkozik. A nyerstej előállítási (közvetlen) költsége havonta az alábbi elemekből áll:

Takarmányköltség (saját előállítás)75 000 Ft
Állatorvosi szolgáltatás20 000 + Áfa forint
Bérköltség15 000 Ft
Bérköltség szociális hozzájárulási adója7 000 Ft

A havonta előállított mennyiség 1.800 liter.

A csomagoláshoz használt anyagköltsége havonta 14.000 + Áfa Forint. A csomagolósoron dolgozók havi bére 7 000 Ft. A havi szociális hozzájárulási adó 3 000 Ft. Havonta 1.600 litert értékesítenek csomagolva. A fennmaradó mennyiséget kimérve értékesítik. A tejet nem aktiválja a vállalkozás.

Állapítsa meg az értékesített tej egységönköltségét. A számítást két tizedesjegy pontosan végezze el a kerekítés általános szabályai szerint.
Nem csomagolt tej egységönköltsége (Ft/l)
Csomagolt tej egységönköltsége

7. Egy vállalkozás termelési folyamata két, egymásra épülő fázisra bontható. Az első fázisban 8 000 tonna félkész termék I előállítása 16 000 000 forintba került.  A második fázisban 7 000 tonna félkész terméket állítottak elő 12 000 000 Ft közvetlen költség felhasználásával. Az időszakban 6 000 tonna készterméket gyártottak, melyből 4 000 tonnát értékesítettek. A késztermék előállítási költsége 11 400 000 forint volt. A forgalmazási költsége 3 000 000 forint. A gyártásirányítás költsége 2 200 000 forint.

A gyártási általános költséget fel kell osztani a készletek és az értékesítés között. Technológiai veszteség nincs. A gyártási szakaszok közti mennyiségi különbséget készletként tartják nyilván.

Határozzuk meg az értékesített termék teljes önköltségét és az időszak végén raktáron maradt kész- és félkész termékek nyilvántartási értékét.
MegnevezésÉrtékesített késztermékKésztermék készletFélkész termék IFélkész termék II
MennyFt/toÉrték (Ft)MennyFt/toÉrtékMennyFt/toÉrték (Ft)MennyFt/toÉrték (Ft)
Félkész term.I
Félkész term. II
Kész-termék
Forg.. ktg.
Gyárt. ált.ktg.
Össze-sen

8. Egy mezőgazdasági vállalkozás búzatermelését 25 000 000 forint közvetlen költség és az alábbi termékstruktúra jellemzi:

Kapcsolódó termékekMennyiség (kg)Eladási ár (Ft/kg)Szétválasztás költségei (Ft/kg)
Őszi búza (főtermék)750 000452,5
Szalma (1.sz.melléktermék)65 00051,0
Pelyva (2.sz.melléktermék)35 00071,5
Töltse ki a táblázat hiányzó adatait.
MelléktermékEladási ár (Ft/kg)Önköltség (Ft)
Szalma
Pelyva
Összesen
Főtermék önköltsége:

9. Egy tojástermeléssel foglalkozó vállalkozásnál kétféle ikertermék keletkezett, összesen 16 400 000 forint közvetlen költség mellett.

TermékekMe.MennyiségEladási ár (Ft/Me.)Árbevétel (Ft)
Tojásdb1 000 0003535 000 000
Szaporulategyed45 0002009 000 000
Összesen44 000 000
Határozza meg az egyes termékek önköltségét
TermékekMe.Egységköltség (Ft/Me.)Összköltség (Ft)
TejFt/db
SzaporulatFt/egyed
Összesen

10. Egy szárító üzemben kétféle terményt (búzát és kukoricát) szárítanak. A közvetlen önköltség mindkét termény esetében 600 000 forint (vásárolt készlet felhasználás). A búza szárítási időigénye 3 üzemóra, a kukoricáé 5 üzemóra. A búza szárítás fűtőanyag igénye 400 kg, a kukoricáé 600 kg. A szárítóüzem általános költsége (üzemanyagköltség) 240 000 + Áfa forint.

Határozza meg a termékek szűkített önköltségét, ha az üzemi általános költséget az üzemóra-igény arányában osztják fel a termékekre.
Pótlékkulcs (költségráta)Ft/óra
 
Kalkulációs tételekBúza (Ft)Kukorica (Ft)
Közvetlen (szűkített) önköltség
Felosztott üzemi költség
Teljes önköltség