KURZUS: Logisztika projekt
MODUL: II. modul: Csomagolási alapismeretek
9. lecke: Az árukat érő igénybevételek
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje az árukat érő igénybevételeket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a csomagolás feladatairól, eszközeiről és folyamatairól. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. Mechanikai igénybevételek | |||
Jegyezze meg a mechanikai igénybevételek fajtáit! | |||
A mechanikai igénybevételek fajtái: | |||
| |||
1.1. Az ejtés | |||
Jegyezze meg, milyen esetben éri a szállított terméket ejtés igénybevétel! | |||
Az ejtés a leggyakrabban előforduló dinamikus igénybevétel. Ebben az esetben a csomagolás sarkával vagy élével valamekkora magasságból leesik. Rendszerint a szakszerűtlen vagy gondatlan árukezelés következménye be-, ki- és átrakás során. A szállítóeszköz hirtelen megállása vagy indítása is okozhat az áru tehetetlenségéből eredő ejtési igénybevételt, mivel az megbillenhet vagy borulhat. | |||
1.2. A felütközés | |||
| |||
Felütközés esetén a csomagolás nem élével vagy sarkával ütközik, hanem valamelyik oldalával. Tipikus példa erre, amikor a jármű gyorsításakor vagy lassításakor a csomagolás a raktér valamely falának ütközik, vagy árukezelés során úgy esik le, hogy teljes oldalfelülettel érkezik a talajra. Minél nagyobb a termék érzékenysége, azaz minél kisebb az ellenállása a fellépő igénybevétellel szemben - adott ejtési magasság esetén -, annál nagyobb fékezési út kell a termék megóvásához. Ez az egyik döntő feltétele a párnázat megválasztásának, elhelyezésének és szerkezetének. A párnázóanyagok gyártói a térfogategységre jutó tömeg és a vastagság kiszámításához a termékek érzékenységi fokát G-értékben adják meg. | |||
Az optimális áruvédelem megtervezéséhez általában előnyben részesítik a mértékadó értékek kísérleti megállapítását az igénybevételeket utánzó készülékek (pl. ejtőasztal, ejtődaru, lejtőpálya) segítségével. Az ismeretlen G-értéket az ejtési magassággal helyettesítik. | |||
| |||
| |||
1.3. Ütődés | |||
Jegyezze meg, mikor beszélünk ütődésről! | |||
Az eddig leírt igénybevételek a csomagolás egész felületét, egyik élét vagy sarkát érhetik. A gyakorlatban ilyen jellegű dinamikus hatás akkor is előfordul, ha pl. molnártargoncát, emelővillát vagy más anyagmozgató eszközt, ill. elemet a csomagolásnak ütköztetnek vagy az árukezeléskor az egyik csomagolás sarka a másikhoz ütődik. | |||
| |||
Eltekintve a csomagolt terméket érő igénybevételtől, járulékos hatás is fellép. A csomagolóeszköz az érintkezés helyén behajlási és átütési igénybevételnek is ki van téve. Ha - mint ez gyakori eset - a termék az ily módon igénybe vett csomagolóeszköz belső felülete mentén van, a legtöbbször maga is megsérül. Könnyen keletkezhet alakváltozás, karcolás vagy egyéb felületi sérülés, ami kellemetlen és költséges reklamációkra ad lehetőséget. | |||
| |||
Jegyezze meg, mi ellen nyújt védelmet a biztonsági hézag! | |||
Az ütés káros hatása a leghatékonyabban a termék külső felülete és a csomagolóeszköz belsőfala közötti biztonsági hézag tartásával előzhető meg. Legcélszerűbb a sarokpárnázás. A biztonsági hézag kialakításával egyidejűleg a megnövelt fékezési út révén csökkenthető az ütőhatás ereje, a sarokpárna célszerű kialakításával pedig a csomagolás halmazolási szilárdsága is növelhető. | |||
1.4. Rázómozgások és lengések | |||
Jegyezze meg, miből adódhat lengési igénybevétel! | |||
Menet közben csaknem valamennyi szállítóeszköz rázkódik, ezt pedig a rakfelületen át a csomagolásra és ezzel együtt a termékre továbbítja. Az ilyen rázkódásokat a szállítóeszköz rugórendszere egyenletes frekvenciájú lengéssé alakítja át, amely azonos módon adódik át a termékre | |||
A lengés két jellemzője: | |||
| |||
Lengési igénybevételek eredhetnek: | |||
| |||
| |||
1.5. Nyomó igénybevétel | |||
| |||
Amíg a korábban ismertetett igénybevételek dinamikus hatásokra vezethetők vissza, a nyomás statikus jellegű. A nyomó igénybevételeket két főcsoportba osztják: | |||
| |||
A halmazolási nyomása csomagolások (termékek) közvetlen egymásra helyezésekor fordul elő. A szállítóeszközökön a függőleges irányú gyorsulások, ill. lassulások miatt nem a statikus, hanem a sebességváltozás okozta nagyobb, dinamikus nyomás hat. | |||
A vízszintes vagy keresztirányú nyomó-igénybevételt (szorítónyomást) főleg a csomagolás daruzása vagy az emelőtargonca, ill. más anyagmozgató gép megfogó szerkezete váltja ki. | |||
A halmazban a legalsó csomagolást éri a legnagyobb terhelés. Általában a következő halmazolási magasságokkal kell számolni: | |||
| |||
| |||
1.6. A termék megóvása az ütközéstől | |||
A fékút növelése | |||
Fogalmazza meg, hogyan csökkenti a fékút növelése a termékre ható erőhatást! | |||
A fékezési út hossza megfelelően rugalmas csomagolóanyag megválasztásával, ill. az ütközés felemésztésére alkalmas szerkezetű csomagolóeszközzel növelhető. Ha kell, járulékos párnázat is beépíthető. A párnázat a csomagolás szerkezeti eleme, főfeladata a fékezési út szabályozása. | |||
Egy hűtőgépet kétféle csomagolással látunk el. Első esetben egy 10 mm vastag hullámpapír dobozba csomagoljuk. Második esetben a hullámpapír doboz és a termék közé elhelyeztünk még 20 mm habidomot is. Hullámpapír csomagolás esetén a fékút 10 mm, ez képes elnyelni az ütközés energiáját. A második esetben a fékút 10 + 20 = 30 mm, hiszen a hullámpapír és a habidom együttesen tudja védeni a terméket. | |||
Ha a fékút nő, akkor a termék hosszabb úton áll meg, azaz kisebb lesz a lassulása. A lassulásból származó, a termékre ható erő (Newton törvénye alapján) számítható az | |||
F=ma | |||
képlettel, ahol | |||
| |||
Ha tehát a lassulás kisebb, akkor a termékre ható erő is kisebb. | |||
| |||
A termék rögzítése | |||
Jegyezze meg, milyen módszerekkel történhet a termék és a szállítási egységek rögzítése! | |||
Az ütközési hatások elhárításának leghatékonyabb módja a termék megfelelő rögzítése a szállítóeszközön. Ha ez természetes módon, azaz a szállítótér hézag nélküli kitöltésével nem lehetséges, a terméket járulékos elemekkel kell rögzíteni. Erre a célra egyes vállalatok a 600×600 vagy 900×1200 mm méretű, felfújható légpárnát ajánlják. Az a remény azonban, hogy ütközéskor felemésztik a teljes energiát, nem teljesült. Az ütközésből eredő energia egy kis része szinte mindig átadódik a csomagolásoknak. Legfontosabb szerepük, hogy meggátolják a csomagolások leesését vagy átbukását. | |||
| |||
Szállítási egységek rögzítése | |||
A kisebb csomagolásokat gazdasági okokból egységrakománnyá, ill. daruzható szállítási egységgé fogják össze. Ez a megoldás a vízszintes irányú ütközési és az ejtési igénybevétel lehetőségét csökkenti. Ezzel szemben a tolatási ütközés, a hirtelen fékezés, ill. a viharos tengeren a hajó himbáló mozgása folytán létrejövő erők igyekeznek az egységrakományokat meglazítani. | |||
| |||
2. Fizikai-kémiai igénybevételek | |||
Jegyezze meg a fizikai-kémiai igénybevételek fajtáit! | |||
A fizikai-kémiai igénybevételek fajtái: | |||
| |||
2.1. A klíma igénybevételek | |||
Jegyezze meg, milyen hatások tartoznak a klíma igénybevételek közé! | |||
A logisztikában, mivel az áruáramlások zöme szabadtéren zajlik, és időtartama is jelentős, ezért a meteorológiai viszonyok és változásaik nagymértékben hatnak a termék-csomagolás rendszerekre. Vizsgálati tapasztalatok szerint, a leggyakoribb károkozó tényezők: | |||
| |||
Jegyezze meg, milyen hatása van a klíma igénybevételeknek a csomagolásra! | |||
Természetesen a logisztikában a mechanikai igénybevételek a klíma igénybevétellel együtt hatnak, és a következő kombinált károsító tényezőkkel kell számolni: | |||
| |||
A mechanikai vizsgálatokat a megfelelő klíma előkészítés után elvégezve választ lehet kapni arra, hogy a logisztikában előforduló klímák mindegyikén a termék-csomagolás rendszerek a mechanikai hatásokat képesek elviselni. | |||
A papír és a papírlemez, valamint a belőlük készített csomagolóeszközök szilárdsági tulajdonságai a nedvességtartalomtól függnek. A nedvességtartalmat pedig elsősorban a csomagolás körüli mikroklíma határozza meg. | |||
A nedvességtartalom növekedésével bizonyos határon túl csökken a csomagolószerek szilárdsága és ezzel párhuzamosan halmazolási ellenállása is. A papír és papírlemez minőségét 20 °C és 65% relatív légnedvesség tartalmú térben vizsgálják (repesztőnyomás, átütőmunka, torlónyomás, hajlítómerevség stb.). A halmazolási igénybevétel azonban a gyakorlatban nem az átlagos, hanem a pillanatnyi környezetben lép fel: a járművön, a mindenkori nappali és éjjeli időszakban, télen, a fűtetlen tároló- és átrakóhelyen, valamint a hajó hombárjában. A relatív légnedvesség-tartalom szinte mindig nagyobb, és a legtöbbször a csomagolások hosszabb időn át ennek a környezetnek vannak kitéve, ennek következtében a halmazolási ellenállás jelentősen csökken. Ha ezt a körülményt a csomagolóanyag minőségének megválasztásakor és a csomagolás kialakításakor nem veszik figyelembe, a csomagolás összeroppanása és a halmaz megdőlése miatt kár keletkezik. | |||
2.2. Felületvédelem és a csomagolás | |||
Jegyezze meg, milyen módszerekkel óvható meg a termék a klimatikus igénybevételektől! | |||
A korrózió ellen védőcsomagolás taglalásakor abból lehet kiindulni, hogy a víz kizárása ma már nem okoz nehézséget. Sokféle vízzáró csomagolóanyag van, helyes alkalmazásukat a csomagolásban jártas szakembernek ismernie kell. | |||
A lélegző csomagoláshoz a csomagolóeszköz belső oldallapjait gépcsomagoló papírral, vagy polietilénnel rétegelt papírral bélelik, kivéve a fenéklapot, amelyet nem kell okvetlenül kibélelni. A tetőlapra a vízzáró szigetelő csomagolóanyagot nem belül, hanem kívül kell elhelyezni, hogy a befolyt, felgyülemlő víz a későbbiekben a bélelést átszakítva ne csurogjon a termékre. Ahol ez nem lehetséges, a terméket vízzáró csomagolóanyaggal (pl. fóliával) kell burkolni. | |||
A legnagyobb gondot azonban nem a víz, hanem a vízgőz okozza. A korrózió ellen védőcsomagolásnak a párát a védendő fémfelülettől teljesen távol kell tartania, vagy minőségében megváltoztatva ártalmatlanná kell tenni. Ez háromféleképpen érhető el: | |||
| |||
| |||
2.3. Anyagkifáradás (öregedés) | |||
Jegyezze meg, mit értünk anyagkifáradás alatt! | |||
A nagy műanyag szállítási csomagolóeszközök (pl. hordók) hajlamosak arra, hogy halmazolási ellenállásuk csökkenjen a hosszú ideig tartó nyomóterhelés és magasabb hőmérséklet hatására, ahogyan az a tengerentúli szállítás során előfordul. Ezt az állapotot kúszásnak (helytelenül hidegfolyásnak vagy tartósfolyásnak) nevezik. Hosszabb statikus terhelés hatására a papír alapú csomagolóeszközök terhelhetősége is csökken, különösen akkor, ha még dinamikus terhelésnek (pl. rázás, lengés) is ki vannak téve. Ha ilyen jellegű terhelések várhatók, ajánlatos a tartós gyakorlati igénybevételeknél is szigorúbb feltételek között végezni a vizsgálatot. | |||
2.4. A napsugárzás hatása | |||
A fény az elektromágneses sugárzás egyik formája, amely 300000 km/s sebességgel terjed a térben. Az elektromágneses sugárzás a hullámhossztól függően lehet röntgensugárzás, fénysugárzás, radar- és rádióhullám sugárzás. A rezgésszámot (frekvenciát) Hz-ben (Khz, Mhz stb.) a hullámhosszat nanométerben (1 nm=10-9 m) adják meg. Az elektromágneses hullámtartományból kimetszett fénysugárzásnál három tisztán elkülöníthető szakasz látható: | |||
| |||
Jegyezze meg, milyen hatása van az ibolyántúli fénynek a műanyagokra! | |||
Különböző anyagok a teljes színkép bizonyos frekvenciatartományába tartozó sugárzásra különféleképpen viselkednek. Az ibolyántúli sugárzás energiája (400 nm-ig) műanyag termékekben például molekulatördelődést okozhat. Ez ellen nyújtanak védelmet az ibolyántúli sugarak energiáját megkötő adalékok, amelyeket feldolgozáskor adalékolnak a műanyaghoz stabilizálási célból. Egyes átlátszó fóliák és más, fényre érzékeny csomagolószerek ibolyántúli sugárelnyelő lakkal vonhatók be. Védőhatásuk azonban általában 400 nm-nél (részben 350 nm-nél) rövidebb hullámhosszú sugarakra korlátozódik. | |||
Jegyezze meg, miért van szükség a fénysugarak elleni védelemre! | |||
A növényi és az állati zsírokban, olajokban valamint ezeket tartalmazó termékekben a 400 nm-nél nagyobb hullámhosszú látható fénysugarak az oxidációs folyamatot meggyorsítják. Ennek megakadályozására az említett hullámtartományokban is megfelelő fényzárást nyújtó csomagolóanyagokat kell használni. Ilyen a zöld, barna vagy vörösre színezett üveg, illetve fólia, a fém igmentálású különleges fólia, valamint az alumínium fóliával társított műanyag fólia. Utóbbinál ügyelni kell arra, hogy az Al-fólia mechanikai sérülés (hajtogatás, hajlítás) miatt ne váljék fényáteresztővé. | |||
Megvilágítatlan filmek és fényérzékeny papírok védelmére nagy mennyiségű korommal feketére festett fotócsomagoló papírt gyártanak. Film csomagolásakor ezt rendszerint Al-fóliával társítják. A fényvédő csomagolóanyagok rendszerint egyúttal pára-, oxigén-, aroma- és gázzárók is. Ma már számos változatuk van "ibolyántúli sugarak elleni védelemre", "fényvédelemre", vagy "fényzáró" jelöléssel. | |||
A fény elleni védelemhez megfelelő burkolat megválasztásakor tudni kell, hogy az adott termékre milyen hullámhosszú fénysugarak ártalmasak, a kiválasztott csomagolás milyen hullámhosszú sugárzást nyel el, ill. köt meg és tart távol a terméktől. Ibolyántúli sugárzást elnyelő stabilizátorokkal vagy a csomagolóanyag lakkozásával, rétegelésével mind a csomagolóanyag, mind a termék 400 nm alatti sugarakkal szembeni védelme megoldható. 400 nm feletti tartományban más megoldásokra van szükség. | |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Sorolja fel a mechanikai igénybevételek fajtáit! | |||||||||||
2. Sorolja fel a fizikai-kémiai igénybevételek fajtáit! | |||||||||||
3. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyik igaz az ejtési igénybevételre!
![]() | |||||||||||
4. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyik igaz az ütődés igénybevételre!
![]() | |||||||||||
5. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyik igaz a szorítónyomás igénybevételre!
![]() | |||||||||||
6. Sorolja fel, honnan eredhetnek lengési igénybevételek! | |||||||||||
7. Sorolja fel a nyomó igénybevétel csoportjait! | |||||||||||
8. Jelölje meg, mi ellen nyújt védelmet a biztonsági hézag!
![]() | |||||||||||
9. Sorolja fel a klimatikus károkozó tényezőket! | |||||||||||
10. Jelölje meg az alábbiak közül a klimatikus tényezők hatásaira igaz állításokat!
![]() | |||||||||||
11. Mi az anyagkifáradás? | |||||||||||
12. Mi az ibolyántúli sugarak hatása a műanyagokra? | |||||||||||
13. Miért van szükség fénysugarak elleni védőzáró burkolatra? |