KURZUS: Logisztika projekt

MODUL: I. modul: Raktározás

3. lecke: Különböző raktárépületek kialakításának elvei

Cél: Az iparban gyakori probléma a raktárak nem megfelelő működése, működtetése, mely főként a hiányos logisztikai tudásból fakad. A lecke segítséget kíván nyújtani a hallgatóknak abban, hogy olyan alapelveket ismerjenek meg, melyek alkalmazásával egy sor a gyakorlati életben tapasztalt problémát kezelni lehet. Ehhez szükséges a hallgatónak ismernie a raktárak belső kialakításának alapelveit illetve különbséget is kell tudnia tenni az egyes áru elhelyezési, tárolási, és készletezési módok között, ebben segít ez a lecke.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból kiválasztani a raktárak kialakítása előtt vizsgálandó tevékenységeket;
  • felsorolásból kiválasztani, mely raktárakat alakítanak ki önálló épületben, illetve más funkciójú épületben;
  • felsorolásból kiválasztani az egyszintes és a többszintes raktárak jellemzőit;
  • felsorolásból kiválasztani általánosan elfogadott raktári hossz és a szélesség arányokat;
  • felsorolásból kiválasztani a rakodók jellemzőit;
  • szabadkézi ábrát készíteni az áruátvevő és az árukiadó helyiségek tárolóterületekhez, illetve egymáshoz viszonyított elhelyezésének változatairól;

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • raktár tényezők,
  • önálló és más épülettel közös raktárak
  • műszaki jellemzők,
  • manipulációs tér,
  • technológiai folyamat,
  • komissiózás
  • kaotikus elrendezés
1. Raktárépületek kialakításának elvei

Azután, hogy megértettük, hogy az egyes árutípusok hogyan befolyásolják a raktárak kialakítását, meg kell értenünk, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolják még a raktárak építését. Ugyanis raktárak kialakíthatók önálló, külön épületben, vagy más funkciójú épülettel közösen, egy- vagy többszintes kivitelben is, készülhetnek továbbá rakodóval vagy rakodó nélkül.

Fogalmazza meg, mikor célszerű önálló, illetve más épülettel közös raktár kialakítása!

Általánosan elmondható, hogy önálló épületek a nagyobb üzemek kiinduló anyagraktárai, illetve készáruraktárai, valamint a kereskedelmi és begyűjtő raktárak.

Más funkciójú épülettel közösen, vagy azon belül alakíthatók ki például a félkésztermék-raktárak és a szerszámraktárak, illetve kisebb üzemek raktárai.

Ökölszabály, hogy a raktárak építészeti tervezésekor a raktár technológiai funkciójából kell kiindulni, de figyelembe kell venni a raktárt érintő szállítási lánc technikai jellemzőit (a be- és a kiszállító járművek paramétereit), a be- és a kiszállítás gyakoriságát is.

Anyagmozgatási és tárolási folyamat szempontjából az a raktárépület tekinthető kedvezőbbnek:

  • kevés válaszfallal rendelkezik, a tartóoszlopok osztása előnyös,
  • az alapmérete és a belmagassága az anyagmozgatási és a tárolási rendszerhez igazodik.

Jegyezze meg azokat a tényezőket, melyeket a raktárak kialakítása előtt mindenképp meg kell vizsgálni!

A raktárépület előzetes kialakításakor vizsgálni kell

  • egy- vagy többszintes raktárak építésének lehetőségét,
  • alapterület és az alapméret nagyságát,
  • manipulációs helyiségek elhelyezését és
  • rakodó építésének vagy elhagyásának lehetőségét kell vizsgálni.
2. Egy- vagy többszintes raktárak építésének lehetősége

Sorolja fel az egyszintes, illetve többszintes raktárkialakítás előnyeit és hátrányait!

Az egyszintes megoldás előnyei:

  • a tárolóterület jobban kihasználható, mivel nem csökkentik a lépcsőházak, a függőleges anyagmozgató eszközök (felvonók, elevátorok, csúszdák stb.) által igénybevett területek;
  • a tartóoszlopok elmaradása, vagy nagyobb távolságra való telepítése megkönnyíti az anyagmozgatási és tárolási folyamat kialakítását;
  • a padló teherbíró képességének növelése nem jár együtt jelentős beruházási költség növelésével;
  • elhagyhatók a vertikális anyagmozgatást végző gépek.

Az egyszintes megoldás hátrányai:

  • központi áruátvétel és kiadás esetén a belső szállítási távolságok nagyok;
  • rendszerint hosszabb csatlakozó út kialakítása szükséges;
  • az alapterülethez képest viszonylag nagy fal- és tetőfelületek miatt jelentős hőveszteséggel kell számolni.

A többszintes megoldás előnyei:

  • Az épületen belüli horizontális távolságok rövidek;
  • a belső anyagmozgatási feladat megoldásához a gravitációs erőt is fel lehet használni;
  • a belső légtér, a határoló fal, valamint a tetősíkok előnyösebb aránya miatt a hőveszteség előnyösebben alakul.

A többszintes megoldás hátrányai.

  • A raktár hasznos területét a lépcsők, a függőleges anyagmozgatást végző gépek, a nagyobb keresztmetszetű és sűrűbb osztással elhelyezett oszlopok csökkentik;
  • forgalomlebonyolító képességének a függőleges anyagmozgatást végző gépek teljesítőképessége szab határt;
  • az emeleti födémek teherbírása korlátozott, illetve csak nagyobb ráfordítás árán növelhető.
3. Alapterület és az alapméret nagysága

Jegyezze meg, hogy milyen figyelembe veendő anyagmozgatási távolságokkal kell számolni alapméret meghatározásakor!

Az adott alapterületű raktárak különböző geometriai alakúak lehetnek. A szabályos - geometriai alakú raktárépület azonban könnyebben építhető és abban jobb terület-, illetve térkihasználás érhető el. Az alapméret meghatározásakor azonban figyelembe kell venni az anyagmozgatási távolságok alakulását is

  • a belépés helyétől (az áruátvevő helyiségtől), és
  • a kilépés helyétől (az árukiadó helyiségtől).

Ugyanis annál kedvezőtlenebb helyzetű, minél nagyobb a be- és a kilépés helyétől mért távolságok összege.

Anyagmozgatási távolságok alakulása
3.1. ábra

Jegyezze meg, hogy az építészeti kialakítás lehetőségeit is figyelembe véve melyek az ideális raktár alakjának jellemzői!

Az anyagmozgatási távolságok szempontjából tehát az ellipszis alakú raktár lenne a legkedvezőbb. Ezzel szemben - figyelembe véve az egyszerűbb építészeti kialakítás lehetőségeit - az a téglalap alak részesíthető előnyben, ahol a hossz és a szélesség aránya kb. 1,4 ... 1,6.

4. Manipulációs helyiségek elhelyezése

Saját füzetébe rajzolja fel az áruátvevő és az árukiadó (manipulációs) helyiségek tárolóterületekhez, illetve egymáshoz viszonyított elhelyezésének főbb négy változatát!

Az áruátvevő (Á) és az árukiadó (K) helyiségek (manipulációs helyiségek) tárolóterületekhez, illetve egymáshoz viszonyított elhelyezése (elrendezése) egyben a raktáron belüli anyagáramlás fő irányát is megszabja (lásd 2. ábra!).

Az anyagáramlás lehet:

1.egymással szemben, egyenes anyagáramlási iránnyal;
2.egymástól 90o-ra, görbe alakú anyagáramlási iránnyal;
3.azonos oldalon szétválasztva, félkör alakú anyagáramlási iránnyal;
4.azonos oldalon összevonva, kör alakú anyagáramlási iránnyal.
Anyagáramlás fő irányai
3.2. ábra

Üzemi raktárral összekapcsolt raktárak esetén célszerű a belső elrendezést úgy kialakítani, hogy az átvevő és a kiadó helyiségek egymás mellett legyenek, esetleg (főleg kisebb üzemek esetén) közös ellenőrzési hellyel kialakítva.

Üzemi raktárak célszerű a belső elrendezése
3.3. ábra
5. Rakodóval rendelkező és rakodó nélküli raktárak létesítésének vizsgálata
  • Saját szavaival definiálja a rakodók fogalmát!
  • Jegyezze meg a rakodók előnyeit!

A rakodók a raktárépület külső falánál létesített, a csatlakozó út, illetve vasút szintje fölé emelt közlekedési területek.

Megkönnyítik a járművek hagyományos ki- és berakását, és alkalmas területet biztosítanak az áruk átcsoportosítására, anyagmozgatási segédeszközök (pl. rakodólapok) tárolására. Rakodóval rendelkező raktárak esetén a rakodó biztosítja a gépi üzemű emelőtargoncák vasúti kocsiba való bejárási lehetőségét is.

Vasúti rakodó rámpa modellje
3.4. ábra

https://modellzona.com/img/73ASzV2RCwx/1MY5qv.jpg

A rakomány beljebb szállítását kézi, vagy kombinált működtetésű (kis saját tömegű) targoncák végezhetik.

A rakodók nélkül létesített raktárak padlószintje megegyezik, vagy alig magasabb az út, illetve vasút szintjénél. A közúti járművek rakfelülete több oldalról jól megközelíthető és az oldalfalak lehajtása után rakodható.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje be a raktárak kialakítása előtt vizsgálandó tevékenységeket.
Egyszintes raktárak építésének lehetőségét.
Raktári berendezések alkalmazásának lehetőségét.
Többszintes raktárak építésének lehetőségét.
Raktárosok képzésének lehetőségét.
Alapterület és az alapméret nagyságát.
Raktári információs rendszerek alkalmazásának lehetőségét.
Manipulációs helyiségek elhelyezését.
Rakodó építésének lehetőségét.
2. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek azok a raktárak, amelyeket jellemzően más funkciójú épületen belül alakítanak ki!
Nagy üzemek kiinduló anyagraktárai.
Kereskedelmi raktárak.
Nagy üzemek készáruraktárai.
Kisebb üzemek raktárai.
Félkésztermék-raktárak.
Begyűjtő raktárak.
Szerszámraktárak.
3. Jelölje meg az alábbiak közül az egyszintes raktárak jellemzőit!
A tárolóterület jobban kihasználható, mint a többszintes raktárak esetén.
Központi áruátvétel és kiadás esetén a belső szállítási távolságok kicsik.
Az alapterülethez képest viszonylag nagy fal- és tetőfelületek miatt jelentős hőveszteséggel kell számolni.
A belső anyagmozgatási feladat megoldásához a gravitációs erőt is fel lehet használni.
A tartóoszlopok nagyobb távolságra telepíthetők, vagy elhagyhatók, ez megkönnyíti az anyagmozgatási és tárolási folyamat kialakítását.
4. Válassza ki az általánosan elfogadott raktári hossz és a szélesség arányokat az alábbi felsorolásból:
1:1,2
1:4
1:1,5
1:2
5. Jelölje meg a rakodókra igaz állításokat!
Jellemzően a raktárépület belső falánál találhatók.
A raktárhoz vezető út, vasút szintje felett helyezkednek el.
Megkönnyítik a járművek hagyományos ki- és berakását.
Biztosítják, hogy a gépi üzemű emelőtargoncák a vasúti kocsiba be tudjanak járni.
Nehezítik az áruk átcsoportosítását.
A rakomány beljebb szállítását nagy saját tömegű targoncák végezhetik.

6. Készítsen szabadkézi ábrát az áruátvevő és az árukiadó (manipulációs) helyiségek tárolóterületekhez, illetve egymáshoz viszonyított elhelyezésének alábbi változatairól.

1.egymástól 90°-ra, görbe alakú anyagáramlási iránnyal;
2.azonos oldalon szétválasztva, félkör alakú anyagáramlási iránnyal;
3.azonos oldalon összevonva, kör alakú anyagáramlási iránnyal.

Megoldás: