KURZUS: Logisztika projekt
MODUL: III. modul: Elosztási logisztika
15. lecke: Költségkonfliktusok az elosztásban
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse az elosztási logisztikához kapcsolódó ismereteit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat az elosztási feladatairól, eszközeiről és folyamatairól. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. Az elosztási csatornahálózat költségkonfliktusai | |||
Jegyezze meg, melyik a legáltalánosabban alkalmazott optimum-kritérium! | |||
Törekedni kell arra, hogy a fizikai disztribúciós csatornahálózatot a logisztikai céloknak leginkább megfelelő módon alakítsuk ki. Természetesen a választott értékelési feltételek az egyes esetekben eltérőek is lehetnek, mint pl. maximális profit, maximális teljesítmény, erőforrások minimuma stb. Legáltalánosabban alkalmazott optimum-kritérium: rögzített, előre megszabott szolgáltatási színvonal elérése minimális költségráfordítás mellett. | |||
Az elosztási hálózatstruktúra mind vertikálisan, mind horizontálisan tagolódik, sőt, a kiépített hálózatban a termékek eltérő stratégiák alapján áramolhatnak. A disztribúció a logisztikai, így az egész vállalati rendszer része, vagyis önmagában optimalizálva nem biztos, hogy a kívánt eredmény a teljes vállalati rendszert tekintve is a legjobb megoldást jelenti. Mindazonáltal, a változatok nagy száma, a részrendszer bonyolultsága és annak viszonylag jó körülhatárolhatósága miatt csupán az elosztási rendszerre koncentrálunk, nem feledkezve meg arról, hogy az esetleg így létrehozott elosztási hálózat beillesztésekor, a vállalati rendszerhez való kapcsolásakor a kialakított struktúrán a teljes logisztikai rendszer legcélszerűbb működése érdekében esetenként jelentős módosításokat kell keresztülvezetni. | |||
Az elosztási hálózat kialakításakor három fő szempontot kell figyelembe venni: | |||
| |||
Ezeken belül számos kérdésre kell választ keresni. A fontosabbak: | |||
Jegyezze meg a vertikális és horizontális tagoltság elemeit! | |||
A vertikális tagoltságra vonatkozóan: | |||
| |||
A horizontális tagoltságra vonatkozóan: | |||
| |||
Az alkalmazott elosztási stratégiára vonatkozóan: | |||
| |||
A disztribúciós hálózat létrehozása stratégiai, működtetése részben taktikai, részben operatív, feladat. A vertikális és horizontális tagoltság (raktárak telepítése, megszüntetése) a stratégiai döntések körébe tartozik, a már meglévő csatornahálózatban az áru átáramoltatásának módjára vonatkozó döntések pedig alapvetően taktikai jellegűek, de ezek közül számos akár napi, azaz operatív döntést igényel (pl. napi túratervezés az igények alapján). | |||
Fogalmazza meg, milyen hatása lehet a disztribúciós hálózatra egy adott döntésnek! Ehhez használja fel az alábbi, a depók számának változását elemző példát! | |||
A felvázolt kérdéseken túlmenően még számos felmerülhet. Ezekre megnyugtató válasz adása nem is annyira a megoldandó problémák számának nagysága miatt igen nehéz, hanem mert ezek szorosan összefüggnek egymással. A felsorolt kérdések között szinte nincs egy sem, amelyik megváltoztatása valamilyen módon ne hatna ki az összes többire, vagy azok jelentős részére. Ha egy lépcsőben módosítjuk a depók számát ez nyilvánvalóan hat a többi depó méretére, optimális helyének meghatározására, a hozzájuk tartozó körzetek határaira, de akár a lépcsők közötti szállítás fajtájára, sőt a célszerű működtetés módjára is. Bárhol és bármilyen módon avatkozunk is be ezért a rendszerbe, tudnunk kell, hogy ez a beavatkozás a belső összefüggések miatt abban tovább gyűrűzik, ezért mindenfajta módosítás, változtatás megfontolt, részletes vizsgálatot, körültekintést igényel. | |||
2. A horizontális tagoltság vizsgálata | |||
| |||
A fizikai disztribúciós rendszer horizontális tagoltságát az egyes elosztási lépcsőkben szereplő pontok (raktárak) száma jellemzi. Kétlépcsős, tiszta (vagyis nem vegyes elosztási stratégiájú) rendszer esetében a termelőktől az áru először a körzeti raktárakba kerül, azokat pedig innen már a fogyasztók (boltok) kapják. | |||
Az első kérdés, hány körzeti depót célszerű létrehozni. A választ a költségminimum adja meg. Ebben az egyszerű rendszerben alapvetően két költségelemet különböztethetünk meg egymástól: a szállítási költségeket és a tárolás költségeit. Természetesen mindegyik több tényezőből tevődik össze, ezeket nem vizsgáljuk. Tekintve, hogy a szállítási költségek a depók számával arányosan csökkennek, a tárolási költségek pedig nőnek, a két költség összeadásából az optimális depószám elviekben meghatározható. | |||
| |||
A tapasztalat szerint egy akkora területű országban, mint Magyarország, általában 5-10 depó mellett kapjuk a legkisebb költségeket. Ennél kisebb depószám esetén a terítési, e felett a depóköltségek növekedése miatt kapunk a legkedvezőbbnél rosszabb eredményeket. | |||
A gyakorlati számítások arra is rámutatnak, hogy az összes költséget adó görbe az optimum közelében meglehetősen lapos (lásd az ábrán vörössel jelölt szakaszt), vagyis a jó megoldásokat viszonylag széles sávból lehet kiválasztani, ez által esetleg más szempontok érvényesítésére is lehetőség nyílik, anélkül, hogy az összköltségek említésre méltóan változnának. | |||
| |||
3. A raktározási költségek vizsgálata | |||
Jegyezze meg, mitől függenek az állandó és a változó raktári költségek! | |||
A raktározási költségek és a depószám kapcsolata a valóságban nem teljesen lineáris, inkább enyhén degresszív a változás jellege. Az összes depóköltség az alábbi részköltségek összege: | |||
| |||
Itt tehát ismét egy tipikus logisztikai költségkonfliktussal találkozunk: a célnak hosszútávon legmegfelelőbb raktározási rendszer meghatározásával. | |||
| |||
Feltételezve, hogy a raktárak azonos típusúak és az egyedi telekárak létrehozásukat lényegesen nem befolyásolják, a fix raktározási költségek a forgalom változásától egy bizonyos határig nem függnek. Ha a tárolandó anyag mennyisége egy határt meghalad, nagyobb raktárra van szükség. | |||
4. A szállítási költségek vizsgálata | |||
Jegyezze meg, kinek a szempontjából előnyös, illetve előnytelen a kis szállítási tételnagyság! | |||
A költségek csökkenthetőségének lehetőségét a rendelési tételnagyság teremti meg. A fogyasztó általában kis tételt rendel, ez számára majdnem mindig előnyös, hiszen nem kell raktároznia, pénzét idő előtt áruba fektetnie. A termelők a szolgáltatási színvonal fenntartása, versenypozíciójuk javítása érdekében vevőik ilyen irányú igényét törekednek teljesíteni. A kis tételnagyság ugyanakkor vagy nagyon kis tehergépkocsik foglalkoztatását indokolja, vagy körjáratokat kell szervezni. Bármely esetet is tekintjük, a szállítási egységköltség a kocsirakományú szállításnak 3-5-szöröse. (Kocsirakományúnak hívjuk a szállítást akkor, ha a feladott árumennyiség egy teljes szállítási egységet igényel.) | |||
| |||
A szakirodalom és a gyakorlati számítások alapján az átszállítási teljesítmény a depókba független a depók számától. A szállítási teljesítmények (árutonna-kilométer, az elszállított mennyiség és a megtett távolság szorzata) egyértelműen csökkennek, ha a rendszerben lévő depók (raktárak) száma növekszik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy minden közvetett rendszer teljesítményigénye nagyobb, mint a közvetlen elosztásé, mert abban nem szerepel az átszállítás teljesítményszükséglete. Másképpen, az elosztáshoz szükséges szállítási teljesítmény ugyan a raktárak számának növelésével csökken, de mindig nagyobb, mint a közvetlen kiszállításé. | |||
Fogalmazza meg, miért alacsonyabb a közvetett kiszállítás költsége, mint a közvetlen kiszállításé! | |||
Más a helyzet, ha nem az áruszállítási teljesítményt, hanem a költségeket vizsgáljuk. A közvetett szállítások azonban többnyire mégis sokkal olcsóbbak, mint a közvetlen kiszállítás. Ennek magyarázata a szállítási technológiák és az ehhez tapadó költségek különbözőségében rejlik. Ha ugyanis a központból minden vevőt külön-külön látnánk el áruval, akkor ezt egy kis teherbírású kocsival kellene végrehajtanunk, s a szükséges járműfutás magas lenne, hiszen minden jármű egy vevőt látogat csak meg. Azonban termelőhelyről (vagy központi raktárból) a depókba való átszállítás nagy teherbírású járművek alacsony futással megoldható, mivel az összes vevői rendelés egyben leszállításra kerül. | |||
Tanulja meg lerajzolni a depószám és a szállítási költség összefüggését bemutató ábrát! | |||
A depókból történő kiszállítás pedig megoldható közepes teherbírású járművekkel, melyek több vevőt is ki tudnak szolgálni. Az átszállítás és terítés összes futásszükséglete a kutatások alapján így lényegesen alacsonyabb (kb. 50%) mint a kis teherbírású járművekkel történő direkt kiszállítás esetén. Bár a nagyobb járművek futásköltsége nyilván magasabb, mint a kisebb gépkocsiké, a futásigény csökkenése olyan nagy, hogy az a nagyobb jármű- és depóköltségekkel együtt is kedvezőbbé teheti a tagolt rendszert. | |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Válassza ki a helye állítást!
![]() | |||||||||||||
2. Az elosztási hálózat kialakításakor mely szempontokat kell vizsgálni?
![]() | |||||||||||||
3 Jelölje meg az alábbi szempontok azokat, amelyek a vertikális tagoltságra vonatkoznak!
![]() | |||||||||||||
4. Rajzolja fel a szállítási és deponálási költség összefüggését mutató ábrát! | |||||||||||||
5. Jelölje meg, mitől függenek a változó raktári költségek!
![]() | |||||||||||||
5. Jelölje meg, milyen összefüggés van az áruszállítási teljesítmény és a depószám között!
![]() | |||||||||||||
6. Rajzolja fel a depószám és a szállítási költség összefüggését bemutató ábrát! |