KURZUS: Logisztika projekt

MODUL: II. modul: Csomagolási alapismeretek

12. lecke: Veszélyes áruk csomagolása

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a veszélyes áruk csomagolásához kapcsolódó alapismereteit. A többi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a csomagolás eszközeiről és folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • elmondani a veszélyes áruk fogalmát,
  • párosítani tudja egymáshoz a közlekedési ágazatokat és hozzájuk tartozó szabályzat megnevezését;
  • fel tudja sorolni a veszélyes anyagok osztályait és alosztályait;
  • listából ki tudja választani a csomagolási csoportok megnevezését;
  • a csomagolások anyagára vonatkozó állításokról el tudja dönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • listából ki tudja választani a reológiai hatás fogalmát!

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • veszélyes áru,
  • ADR,
  • RID,
  • IMDG,
  • IATA,
  • UN jelzés,
  • hagyományos csomagolás,
  • nagymérető csomagolóeszköz,
  • nagyméretű csomagolás,
  • reológiai hatás.
1. A veszélyes áruk fogalma

Fogalmazza meg, mit értünk veszélyes áru alatt!

Logisztikai szempontból nagy jelentősége van annak, hogy egy adott anyag, termék, áru a közlekedésüzem szempontjából veszélyes árunak minősül-e.

A veszélyes áru fogalom szállításjogi kategória. Veszélyes árunak minősül minden olyan anyag, vagy termék, amely a közlekedés üzemét akutan veszélyezteti. A veszélyes áruk szállítására nemzetközi egyezmények vonatkoznak, amelyek az ENSZ és annak különböző szervei által kerültek kiadásra és gyakorlatilag ezeket évente módosítják is, részben tudományos eredmények, részben a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Jegyezze meg az egyes közlekedési ágakhoz tarozó szabályzatok megnevezését!

Ma Magyarországon négy közlekedési ágnak megfelelően négy szabályzat rendszer ismerete szükséges, amelyek a következők:

  • A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR). Erről a szabályzatról tudni kell, hogy Magyarországon a belföldi szállítás esetén is e szabályzat előírásait kell alkalmazni.
  • A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló szabályzat. (RID) Ez a szabályzat magyar nyelven is hozzáférhető. E szabályzat nemcsak Magyarországon belül, hanem nemzetközi szállítás esetén, valamennyi Európán kívüli Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményhez (COTIF) csatlakozott tagországra is érvényes.
  • Nemzetközi kódex a veszélyes áruk tengeri szállítására (IMDG - Code). Ez a szabályzat magyar nyelven nem elérhető
  • IATA Veszélyes árukra vonatkozó szabályzat (IATA DGR). Ez a szabályzat sem érhető el magyar nyelven.

Tanulja meg a veszélyes anyagok osztályait és alosztályait!

A szabályzatok a következő veszélyességi osztályokat tartalmazzák:

  • 1. robbanóanyagok, tárgyak
  • 2. gázok
  • 3. gyúlékony folyékony anyagok
  • 4. gyúlékony szilárd anyagok
  • 4.2. öngyulladásra hajlamos anyagok
  • 4.3. vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztőanyagok
  • 5.1. gyújtó hatású anyagok
  • 5.2. peroxidok
  • 6.1. mérgezőanyagok
  • 6.2. fertőzőanyagok
  • 7. radioaktív anyagok
  • 8. maró anyagok
  • 9. különféle veszélyes anyagok és tárgyak

Az, hogy egy anyag a szabályzatok szerint veszélyes anyagnak minősül-e, úgy dönthető el, hogy a szabályzatok alapján meg kell keresni a veszélyességi határokat, vagy ha a név szerinti felsorolásban az adott anyag megtalálható, akkor veszélyes áruról van szó. A mindenkori gyártó vagy forgalomba hozó felelőssége, hogy a logisztikai folyamatban minden érintettel közli, hogy milyen jellegű veszélyes anyagról van szó és milyen biztonsági óvintézkedések teendők. Minden veszélyes anyag egy négyjegyű ENSZ számmal azonosítandó. Az anyaghoz ki kell tölteni a 91/55-93/112 EGK/EEC által előírt biztonsági adatlapot.

A szállított anyag veszélyességét ismertető táblák egy tankautó oldalán
12.1. ábra

A mindennapi gyakorlatban a masszívan veszélyes anyagok gyártói általában ismerik az anyagaikra vonatkozó előírásokat, viszont sok probléma merül fel azoknál, amelyek viszonylag hétköznapi anyagokkal dolgoznak és gyakran nem is tudják, hogy az általuk gyártott és forgalmazott anyag veszélyes áruként kezelendő.

Ezek az anyagok a

  • festékek,
  • hígítók,
  • növényvédő szerek,
  • fertőtlenítőanyagok,
  • háztartás-vegyipari anyagok,
  • alkoholok,
  • gyógyszerek,
  • gyógyászati termékek,
  • aeroszolok,
  • motorhajtó és kenőanyagok,
  • akkumulátorok,
  • stb.,

amelyek többnyire veszélyes áruk, de sem a gyártó sem a forgalmazó gyakran nem tudnak arról, hogy közlekedési szempontból veszélyes árukat gyártanak. Ez ma már azért is fontos lenne, mert a legújabb rendeletek szerint fokozottan ellenőrzik a szabályzatok betartását és amennyiben nem teljesül, a szállítás meghiúsul és a szabályok megszegőit tetemes bírsággal sújtják.

A csomagolás jelentősége a veszélyes áruk szállításában

Az első pontban ismertetett szabályzatok nagy terjedelemben foglalkoznak a veszélyes áruk csomagolásaival, mivel a primer védelmet a csomagolásnak kell ellátni. Általános szabály, hogy a veszélyes áruk csomagolásának típusvizsgálaton kell átesnie, majd engedélyező hatóságnak jóvá kell hagynia, és ezután kerülhet a csomagolásra a típuskód. Magyarországon a veszélyes áru csomagolások típusvizsgálatát a Széchenyi István Egyetem Csomagolásvizsgáló Laboratóriuma végzi, míg a hatósági engedélyezést a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság végzi a nemzetközi egyezményeknek megfelelően.

Jegyezze meg a csomagolások három fajtájának megnevezését!

A szabályzatok a csomagolás három fajtáját ismerik:

  • A hagyományos csomagolások, melyek lehetnek egyszerűek és összetettek, mint például hordók, kannák, zsákok, ládák és olyan összetett csomagolások, ahol a belső csomagolás valamilyen kanna, melyből egyet vagy többet egy külső ládában helyeznek el.
  • Nagyméretű csomagolóeszközök, mint például az ún. flexibilis konténerek vagy az 1 köbméteres rakodólapra szerelt téglatest alakú műanyag tartályok (IBC) stb.
  • Nagyméretű csomagolások, melyekben a hagyományos csomagolásokból nagyobb mennyiség egyesíthető.
IBC (Intermediate Bulk Container)
12.2. ábra

A szabályzatok a felhasználható csomagolóeszközök anyagait és azokkal szemben támasztott követelményeket is rögzítik. Az új csomagolási konstrukciókat típusvizsgálatnak kell alávetni, amely vizsgálatok általában a következők:

  • Ejtő-vizsgálatok
  • Halmazolhatósági vizsgálatok
  • Belső nyomásállósági vizsgálatok
  • Tömítettség vizsgálatok
  • Vegyi-összeférhetőség vizsgálatok

Műanyag csomagolóeszközök esetén az ejtő-vizsgálatokat az elridegedés miatt -18 °C alá hűtve kell végezni, míg a halmazolhatósági vizsgálatok 40 °C-on hajtandók végre a csomagolóeszköz várható lágyulása miatt.

Jegyezze meg, milyen követelményeknek kell megfelelniük a veszélyes áruk csomagolásának!

A veszélyes anyagokhoz a csomagolás kiválasztása és megtervezése bonyolult feladat. A gyakorlatban a legtöbb gondot a csomagolóeszköz és a töltőanyag összehangolása okozza.

Nem engedhető meg, hogy a csomagolóeszköz falán át bármilyen halmazállapotú veszélyes anyag a szabadba juthasson, és azt is meg kell akadályozni, hogy a szabad légtérből levegő jusson a csomagolás légterébe. A csomagolások belső falának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor a töltő-anyagot sem szennyezheti a csomagolás falából kiváló valamilyen csomagolóanyag-komponens.

Fontos feladat, különösen folyadékok esetén, a töltési fok meghatározása, hiszen a folyadék térfogati hőtágulásából és parciális gőznyomásából a csomagolás belső terében a felmelegedés hatására nagy nyomás, míg erős lehűlés esetén vákuum keletkezhet. A gyakorlatban az egyik legnehezebb feladat, a kereskedelmi szempontokat figyelembe véve a csomagolandó mennyiségeket meghatározni, és ehhez olyan csomagolóeszközt választani, amely a fenti követelményeket kielégíti. A gyakorlatban erre nagyon kevés idő szokott maradni, ugyanakkor a töltőanyag és a csomagolóeszköz anyagának, illetve belső bevonatának vegyi összeférhetőségi vizsgálata időigényes feladat, mely hónapokat is igénybe vehet.

Fogalmazza meg, mit értünk reológiai hatás alatt!

Sok csomagolóanyag esetén reológia hatásokkal is számolni kell, ami azt jelenti, hogy hosszú logisztikai folyamat esetén a csomagolóeszközök tartósan igénybe vannak véve, és az alakváltozásuk lassú folyamat eredménye. Ez az igénybevételi fajta rövid idejű mérésekkel nem modellezhető. Gondoljunk csak egy tartósan terhelt hullámpapírlemez-dobozra vagy egy műanyag kannára, melyben állandó nyomás uralkodik, és itt a csomagolóeszköz sérülése viszonylag lassú alakváltozás során lassan jön létre, de ha ez egy logisztikai láncban még a szállítás alatt következik be, emberéleteket veszélyeztethet és jelentős anyagi kárt okozhat.

A 12.3. ábrán egy műanyag kanna állapota látható, mely a tartós belső-nyomásállósági próba során maradó alakváltozást szenvedett. Ebből a nyomásból megállapítható az az érték, amelyet a kanna még biztonságosan el tud viselni.

Veszélyes áru tárolására szolgáló műanyag kanna nyomáspróbája
12.3. ábra

A 12.4. ábrán egy 200 liter űrtartalmú acéllemez hordó ejtővizsgálata utáni deformációs képe látható. A vízzel töltött hordó ejtési magassága 240 cm, melyből érzékelhető, hogy ezeket a próbákat milyen nagy igénybevételekre kell elvégezni.

Acélhordó ejtésvizsgálat után
12.4. ábra

A 12.5. ábrán a vizsgálatok alapján az engedélyező hatóság által kiadott csomagolási UN jelzés látható, mely kódban az 1A1 típusjelzés a nem levehető tetejű acéllemez típuskódja. Az X jelölés a betölthető anyag csomagolási csoportjára utal, mely a szabályzatokban szintén jelölve van, az azt követő szám a betölthető anyag maximális sűrűségét jelzi, míg az azt követőszám a nyomáspróba értéke.

Veszélyes áru szállítására szolgáló csomagolás UN száma
12.5. ábra

A veszélyes árukkal szemben a közlekedési rendszer résztvevőinek primer védelmét a csomagolási rendszer látja el. Éppen ezért a veszélyes áruk csomagolásával szemben fokozott követelményeket támasztanak a szabályzatok, sőt csak típusvizsgált és hatóságilag engedélyezett csomagolóeszközök használhatók.

A szabályzatok által érintett tagországokban hasonló rendszer működik, melyek a hazai megoldással teljesen kompatibilisek.

Önellenőrző kérdések

1. Fogalmazza meg, mit értünk veszélyes áru alatt!

2. Párosítsa a közlekedési ágat a hozzá tartozó veszélyes áru szabályzattal!

1: IMDG
2: ADR
3: RID
4: IATA

közút
vasút
tengerhajózás
légi közlekedés

3. Sorolja fel a beszélyes anyagok osztályait és alosztályait!

4. Válassza ki azt a három csoportot a felsorolásból, melyeket a szabályzatok felsorolnak!
hagyományos csomagolás
kisméretű csomagolás
közepes csomagolóeszköz
nagymérető csomagolóeszköz
nagyméretű csomagolás
gyűjtő csomagolás
egységrakomány
5. Válassza ki a helyes állítást!
A csomagolások belsőfalának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor a töltő-anyagot szennyezheti a csomagolás falából kiváló csomagolóanyag komponens.
A csomagolások belső falának vegyileg ellenállónak kell lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor a töltő-anyagot sem szennyezheti a csomagolás falából kiváló valamilyen csomagolóanyag komponens.
A csomagolások belsőfalának nem kell vegyileg ellenállónak lennie a töltőanyaggal szemben, de ugyanakkor a töltő-anyagot nem szennyezheti a csomagolás falából kiváló valamilyen csomagolóanyag komponens.
6. Mit jelent a reológiai hatás?
Egy hosszú logisztikai folyamat esetén a csomagolóeszközök tartósan igénybe vannak véve.
A logisztikai folyamat esetén a csomagolóeszközök erő igénybevétel.
A csomagolóeszközöket érő igénybevételek összessége.