KURZUS: Logisztika projekt

MODUL: II. modul: Csomagolási alapismeretek

7. lecke: A csomagolás feladata és jelentősége

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a csomagolás feladatához kapcsolódó ismereteket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a csomagolás feladatairól, eszközeiről és folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból ki tudja választani a csomagolás feladatait;
  • felsorolásból ki tudja választani, mi a csomagolás szerepe az áruvédelemben;
  • felsorolásból ki tudja választani, hogyan csökkenti a helyes csomagolás a szállítási, fuvarozási és kezelési költségeket;
  • felsorolásból ki tudja választani, tárolás mely jellemzői befolyásolják a csomagolást;
  • felsorolásból ki tudja választani, mi a fogyasztói csomagolás elsődleges szerepe;
  • felsorolásból ki tudja választani, miért érdemes a fogyasztói csomagolást reklámhordozóként használni;
  • felsorolásból ki tudja választani, hogyan lehet az önkiszolgáló egységekbe történő csomagolás költségcsökkentő;
  • felsorolásból ki tudja választani a nem megtévesztő csomagolás jellemzőit;
  • adott megfogalmazások közül ki tudja választani a csomagolási telítettség törvényét.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • áruvédelem,
  • kezelési, szállítási egység,
  • tárolási egység,
  • eladási egység
  • reklámhordozó,
  • megtévesztő csomagolás.
1. A csomagolás feladata

Tanulja meg a csomagolás feladatait!

A csomagolás vállalati és gazdasági szempontból egyaránt figyelmen kívül nem hagyható költségtényező. A ráfordításoknak mindig elfogadható arányban kell állniuk a csomagolandó termék értékével. Az ésszerű csomagolás kialakítása szempontjából még fontosabb, hogy a költségek az előírt feladat betöltéséhez szükségesek, jogosak legyenek.

A ráfordítás és a gazdasági haszon elemzéséhez a csomagolás feladataiból kell kiindulni.

Ezek:

  • az áruvédelem
  • a kezelési, szállítási egységek ésszerű kialakítása,
  • célszerű tárolási egység képzése,
  • célszerű eladási (fogyasztói) egységek kialakítása.

A csomagolás feladata általában a gyártási folyamat befejezésekor kezdődik. A teljes térbeli elosztás folyamata - a gyártástól a szállítás során - a nagy- és kiskereskedelmen át a felhasználóig, ill. a fogyasztóig tölti be rendeltetését. Valamennyi szállítási és tárolási művelet, valamennyi rakodás és egyéb árukezelés a folyamat szerves része. A feladat a felhasználónál (fogyasztónál) abban a pillanatban ér véget, amikor a terméket ideiglenes védőburkolatából kiveszik vagy a kiürült csomagolóeszközt a hulladékba dobják.

A csomagolási hulladékot is figyelembe véve, a csomagolóanyag, ill. eszköz feladatai a megsemmisítéssel érnek véget. A csomagolás célszerűségét a térbeli elosztási láncot képező valamennyi egység a maga sajátos szempontjai, ill. gazdasági érdekei alapján ítéli meg. A mértékadó természetesen nem ez a szűkre korlátozott területre érvényes megítélés, hanem a teljes folyamatban érvényesülő népgazdasági szempontok.

Ebből a szemszögből nézve két alapelv érvényes:

  • a csomagolás soha nem lehet öncél,
  • a csomagolási ráfordításnak haszon formájában valahol meg kell térülnie.
2. A csomagolás mint az áruvédelem eszköze

Fogalmazza meg, mi a szerepe a csomagolásnak az áruvédelemmel kapcsolatban!

A termékeknek - legyenek azok fogyasztási cikkek vagy beruházási javak -, elkészülésük pillanatában van a legnagyobb kereskedelmi értékük, amely azután az eladáskor realizálódik. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a termék értékcsökkenés nélkül, azaz sértetlenül érkezik a vevőhöz. Mennyiségi és/vagy minőségi értékcsökkenést a termék a szállítás, a közbenső tárolás és kezelés, ill. rakodás során szenvedhet a termelőhelytől a vevőig terjedő útvonalon.

Az előre csomagolt termékeknél a vevő a végső fogyasztásig megkövetelheti a megfelelő áruvédelmet. A veszélyes vagy egyéb agresszív termékek szállításakor pedig a csomagolástól elvárható, hogy ne csak a terméket a környezettől, hanem a környezetet a terméktől is megóvja.

A csomagolás kialakítását befolyásoló tényezők:

  • a hatások, ill. igénybevételek fajtája és nagysága, lehetőleg számszerűen kifejezve,
  • a termék érzékenységének mértéke az igénybevételekkel szemben,
  • a fuvarozók (export esetén a rendeltetési ország) csomagolással és szállítással kapcsolatos előírásai.

A csomagolástervezés során ezeket a tényezőket egymással összehangolva kell a legjobb megoldást megkeresni. A csomagolóanyag, eszköz megválasztását és méretezését, valamint a csomagolás módját a várható igénybevételekkel, továbbá a termék tulajdonságaival kell egybehangolni. A ráfordításokkal szemben a károsodás valószínűsége áll, mint gazdasági ellenérték, ha a csomagolás áruvédelmi hatékonysága nem volt kielégítő.

A csomagolás az áru jellegzetességeiből adódó sérülések ellen véd
7.1. ábra
3. A csomagolás mint kezelési, szállítási egység

Fogalmazza meg, hogyan csökkenti a helyes csomagolás a szállítási, fuvarozási és kezelési költségeket!

A terméket a vevőhöz a leggazdaságosabb módon kell eljuttatni. A terméket a rendeltetési helyig való továbbításból eredően valamennyi terhelő költség a legkisebb legyen. A fuvarköltségbe a vele összefüggő rakodási munkák (be-, ki- és átrakás) is beleszámítanak. A lehetőség szerint a csomagolt termékekből könnyen kezelhető rakodási, ill. szállítási egységet célszerű képezni. Szállítási segédeszközként különböző típusú szállítótartályok, sík és oldalfalas rakodólapok stb. választhatók. Használatuk során messzemenőn figyelembe kell venni a csomagolóeszközök, a szállítási segédeszközök és a szállítóeszközök szabványosított méreteit.

A meghatározó tényezők között említhető:

  • A szállítás módja és útvonala, a fennálló hely- és időbeni kötöttségeivel. Csomagolási szempontból nagy különbség, hogy a terméket szárazföldi, vízi vagy légi úton juttatják-e el rendeltetési helyére.
  • A szállítási egység tömege és térfogata, tekintettel a legkedvezőbb térkihasználásra és a lehetőleg kis fuvarköltségre. Számításba kell venni a különböző szállítóeszközök eltérő rakodási, ill. halmazolási magasságát. A tengerentúli szállítmányok fuvardíját általában a térfogat szerint állapítják meg. Más fuvarozók a tömeg, megint mások a térfogat és a tömeg egyidejű figyelembevételével határozzák meg a fuvardíjat.
  • A csomagolás megfelelő szerkezeti kialakításával lehetővé kell tenni a korszerű árukezelést, különösen a szállítási és kezelési műveletek gépesíthetőségét (rakodólapos egységrakomány-képzéssel, szállítótartályok használatával), a korszerű anyagmozgató eszközök (pl. emelővillás targonca) alkalmazását. A gépesített árukezelés célja a rakodási idő, az élőmunka és az egyéb költségek csökkentése. Nem elhanyagolható a gépesített árukezelés révén a rakodási műveletek során fellépő mechanikai igénybevételek csökkentése sem. A kisebb igénybevétel lehetőséget nyújt a csomagolási költségek csökkentésére is. A helyes csomagolás megválasztásának alapvető célja a szállítási, fuvarozási és kezelési költségek mérséklése. Ezek a költségek lényegében a csomagolás gazdaságosságát is meghatározzák.
A megfelelő csomagolás segíti a gyors rakodási, árukezelési műveleteket
7.2. ábra
4. A csomagolás mint tárolási egység

Sorolja fel, mikor és hol kell tárolni a terméket a gyártástól a felhasználásig!

A legtöbb terméket a gyártás befejezésétől a felhasználási helyre érkezéséig gyakran többször is tárolják. A leggyakoribb:

  • a félkész és késztermék átmeneti tárolása a gyártónál, a tovább feldolgozó üzemben, a nagy- és kiskereskedelemben;
  • a szállítás során az átrakóhelyeken (kikötő, a fuvarozó és szállítmányozó gyűjtőraktáraiban), időponthoz kötött fuvarozásra vagy gyűjtőszállítmányok összeállítására várva;
  • a szállítóeszközben a helyváltoztatás előtt, alatt és után;
  • a kereskedelemben, különösen a választék összeállításához;
  • az üzletben a vásárlásig;
  • a vevőnél a felhasználásig.

Az átmeneti tárolás és a szállítás közbeni átrakások során a csomagolásnak lényeges ésszerűsítő szerepe lehet. Az itt elérhető megtakarítások szintén gazdasági ellentételei a csomagolási ráfordításoknak.

Jegyezze meg, a tárolás mely jellemzői befolyásolják a csomagolást!

A befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak:

  • Az áruáramlás közben igénybe vett raktár fajtája, berendezése és szervezete. Csomagolási szempontból nem mindegy, hogy a terméket állványokon, sík rakodólapos egységrakományként vagy egyedileg szállítják-e be, ill. rakodólapon vagy rakodólap nélkül halmazolják. Lényeges a csomagolási és tárolási egységek méretének összehangolása a raktári berendezések méreteivel. Utóbbiak alapméretei legtöbbször a szabványosított rakodólaphoz illeszkednek. A korszerű raktárak gazdasági okokból a teljes magasságot kihasználják. Ha állványok nélkül sík rakodólapokon vagy anélkül halmazolják a terméket, a csomagolásnak a halmazolási terhelést - gyakran kedvezőtlen klimatikus viszonyok között - biztonságosan el kell viselnie Ennél azonban különbséget kell tenni, hogy a termék terhelhető-e vagy a teljes terhelést a csomagolóeszköznek kell viselnie:
  • A csomagolás összehangolása a rakodással. Ez esetben is az előbbiekben leírtak érvényesítendők. Minden törekvésnek gyakorlatilag a ki- és betárolási költségek csökkentésére kell irányulnia.
  • Az egységek gyors azonosíthatósága jól felismerhető és megkülönböztető jelölésekkel. Ide tartozik az egyszerű felnyithatóság és a kifogástalan ismételt zárhatóság. Ezek a követelmények különösen akkor fontosak, ha a raktárban komissiózni kell. A végső cél a jó csomagolással a tárolási, különösen a térfoglalási és kezelési költségek legkedvezőbb befolyásolása.
Az egységekbe csomagolt áruk tárolása hatékonyabb, a rakodási műveleteket egyszerűsíti
7.3. ábra
5. A csomagolás mint eladási egység

Jegyezze meg, mi a fogyasztói csomagolás elsődleges feladata!

Míg szállítási csomagolás esetén az eddig említett három feladat az áruvédelem, a rakodási, ill. szállítási egység és a tárolási egység kialakítása a legfontosabb, fogyasztói csomagolás esetén az áruvédelmen kívül az értékesítéssel összefüggő feladatok kerülnek előtérbe. Ezek közül a legfontosabbak:

  • a vásárlásra ösztönzés, a csomagolás reklámlehetőségének kihasználásával,
  • a csomagolás járulékos szolgáltatásai,
  • a csomagolás szerepe az értékesítés korszerűsítésében.
6. A csomagolás mint reklámhordozó

Fogalmazza meg, miért érdemes a fogyasztói csomagolást reklámhordozóként használni!

A reklámhatású csomagolásra fordított pénz új piacok megnyerésében, a már elért helyzet megőrzésében, valamint a termék forgalmának növekedésében térül meg. A forgalom növekedése nagyobb mennyiség, ill. darabszám gyártását, csomagolását és ezzel jobb, gazdaságosabb gyártási módszerek alkalmazását teszi lehetővé.

A csomagolás eladási egységbe foglalja a terméket, a feltűnő külsőnek reklámhordozó szerepe van
7.4. ábra
7. A csomagolás szerepe az értékesítésben

Fogalmazza meg, hogyan lehet az önkiszolgáló egységekbe történő csomagolás költségcsökkentő!

A csomagolási költségek megtérülési forrása lehet az értékesítésben az önkiszolgálás. A kiskereskedelemben elhagyható a kézzel végzett mérlegelés, a számolás és a csomagolás, mindez áthárítható a terméket gyártó cégre vagy központosított csomagolóüzemre. Így a kezdetleges kézi műveletek gépesíthetők. Az eredmény az önkiszolgáló üzletek valamennyi osztályán fellelhető megszámlált, ill. lemért termékmennyiséget tartalmazó fogyasztói csoport- és gyűjtőcsomagolás.

A fogyasztási mennyiségben csomagolt és információval ellátott termék megkönnyíti az értékesítést
7.5. ábra
8. Megtévesztő csomagolás

Tanulja meg a megtévesztő csomagolás fogalmát és jellemzőit!

A csomagolás kialakításának egyik alapvető követelménye, hogy külső megjelenésével ne mutasson többet, jobbat vagy éppen rosszabbat, mint amit takar. Azaz ne tévessze meg a vásárlót a csomagolásban levő termék mennyiségét, minőségét illetően.

A csomagolás kialakítása megtévesztheti a fogyasztót
7.6. ábra

Tartalmazhat valótlanságot a tájékoztató szöveg vagy rajz, megtéveszthet a csomagolás színe, mérete. Így pl. megtévesztő, ha a pirospaprika csomagolásához élénk piros színű, csillogó burkolatot használnak, de a tartalom "piros" paprika helyett esetleg téglaporhoz hasonló, darabos törmelék.

Hiba persze ennek fordítottja is, ha a zamatos, piros színű paprikát foltos, tompa színű tasakba csomagolják. Megtévesztheti a fogyasztót az is, ha a tartalomhoz képest túlzott a csomagolás mérete.

A megtévesztés egyik további súlyos változata a tartalom helytelen eltarthatósági, ill. fogyaszthatósági határidejének feltüntetése. A csomagolással való visszaélés egyik formája tehát a megtévesztés, félrevezetés, ha a csomagolás tudatosan, következetesen több vagy jobb minőségi áru látszatát kelti a tartalomnál.

A csomagolások megfelelő tájékoztató szerepének teljesítésére a következő irányelveket kell figyelembe venni:

  • A csomagoláson levő szöveg és/vagy képi ábra világosan, egyértelműen, valósághűen, azonosítható módon tájékoztasson a termékről. A csomagolás nem kelthet hamis képzetet a vásárlóban.
  • A tartalom mennyiségét a csomagolás jól látható helyén a tömeg, a térfogat vagy a darabszám megjelölésével kell feltüntetni. A mennyiségre vonatkozó adatok feleljenek meg a tényleges értéknek. A túl lazán ömlesztett termék és a tartalomhoz képest feleslegesen nagy, feltűnő csomagolás a vevőt megtévesztheti, ezért kerülendő.
  • A töltőtömeg, ill. tartalom lehetőleg kerek értékű legyen, és az árral való összehasonlíthatósága végett a kereskedelemben szokásos tömegre vagy térfogatra utalással egészítendő ki.
  • A csomagoláson a fogyasztói ár gyorsan felismerhető és könnyen olvasható legyen. A gyártó egy-egy termékfajtát illetően lehetőleg mindig azonos helyen tüntesse fel a fogyasztói árat.
  • A gyorsan romló termékek - elsősorban élelmiszerek - csomagolásán fel kell tüntetni a felhasználhatóság (fogyaszthatóság), a hosszabb ideig eltartható élelmiszerekén pedig a minőség megőrzésének határidejét. A "Korlátozottan tartós", "gyors fogyasztásra ajánlott" és hasonló szövegek nem nyújtanak kellőtájékoztatást a termék minőségére és eltarthatóságára, ezért nem alkalmazhatók.
  • A csomagolás tájékoztató szerepének kifogástalan ellátásán kívül minden lehetőséget meg kell ragadni a csomagolási ráfordítások és ezáltal a fogyasztókat terhelőköltségek csökkentésére (pl. a csomagolási méretek ésszerűszűkítésével, a tömegcikkek csomagolásának szabványosításával, ill. egységesítésével stb.).
9. A termékre vetített csomagolási ráfordítások alakulása

Tanulja meg, mit értünk csomagolási telítettség alatt!

Az egy-egy termékfajtát vagy terméket jellemző példákból azt a következtetést lehet levonni, hogy a termékegységre vetített csomagolási költségek a különböző országokban viszonylag állandó, egymáshoz közelálló értékek.

Bizonyos fokig mindenütt érvényesül az ún. csomagolási telitettség törvényszerűsége. Egy-egy termékfajtához évek, évtizedek alatt kialakul egy meghatározott csomagolási ráfordítási arány, amelyet - bizonyos szűk határok között - nem lépnek túl, mivel a fogyasztók, ill. a felhasználók ennél többet általában nem hajlandók elfogadni, elismerni, inkább más, helyettesítő terméket választanak.

Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki a felsorolásból a csomagolás négy fő funkcióját!
Áruvédelem.
Kezelési, szállítási egységek ésszerű kialakítása.
Célszerű tárolási egység képzése.
Célszerű eladási (fogyasztói) egységek kialakítása.
A csomagolóanyag újra-felhasználhatósága.
A termék külső hatásokkal szembeni érzékenységének csökkentése.
A kézzel történő rakodás lehetőségének biztosítása.
2. Jelölje meg, mi a szerepe a csomagolásnak az áruvédelemmel kapcsolatban!
A csomagolásnak kell biztosítania, hogy a termék sértetlenül érkezzen a vevőhöz.
A csomagolás növeli a termék kereskedelmi értékét.
Az előre csomagolt termék a vevő számára értékesebb.
A csomagolás szükség esetén a környezetet védi a terméktől.
3. Jelölje meg, hogyan csökkenti a helyes csomagolás a szállítási, fuvarozási és kezelési költségeket!
Lehetővé teszi a rakodási munkák gépesítését.
Figyelembe veszi a végfelhasználók (vevők) igényeit.
Igazodik a szállítás módjához és útvonalához.
Mindig arra törekszik, hogy a csomagolt termék térfogata a legkisebb legyen, még akkor is, ha ez növeli a csomagolás tömegét.
A csomagolást mindig nagy igénybevételre terveik, így a rakodás, tárolás során nem kell a sérülékenységre figyelni.
4. Jelölje meg, a tárolás mely jellemzői befolyásolják a csomagolást!
A raktár fajtája, berendezése.
A rakodógépek típusa.
A rakodással történő összehangolhatóság.
A csomagolt áruk azonosíthatósága.
5. Jelölje meg, mi a fogyasztói csomagolás elsődleges szerepe!
Áruvédelem
Értékesítés elősegítése.
A vevő számára kedvező tárolási egység kialakítása a boltok polcain.
Az áru állagának megóvása a bolti polcon való tárolás ideje alatt.
6. Miért érdemes a fogyasztói csomagolást reklámhordozóként használni?
Mert új piacokat lehet vele megnyerni.
Mert esztétikusabbá teszi a terméket.
Mert növelni tudja az eladásokat és így költségcsökkentő lehet.
Mert jobbnak, értékesebbnek mutatja be az árut.
7. Hogyan lehet az önkiszolgáló egységekbe történő csomagolás költségcsökkentő?
Az eladónak kevesebbet kell a vevők tájékoztatásával foglalkoznia a boltban.
A vevő kevesebbet időt tölt vásárlással, csak bepakolja a kosarába, amit venni akar.
A boltban elvégzendő műveleteket (csomagolás, mérlegelés) már korábban el lehet végezni, így élőmunka takarítható meg.
8. Jelölje be az igaz állítást!
A csomagolás külső megjelenésével ne mutasson többet, jobbat, mint amit takar.
A csomagolás mutathat többet és jobbat, hiszen az eladás a cél.
A csomagolás mutathat kevesebbet, így a fogyasztót nem csapja be.
9. Fogalmazza meg a csomagolási telítettség törvényét!
Egy termékfajtához kialakul egy meghatározott típusú csomagolás, amelyet a gyártók nem módosítanak, mivel a fogyasztók ezt nem tolerálják inkább más terméket választanak.
Egy termékfajtához kialakul egy meghatározott külalakú csomagolás, amelyet a gyártók nem módosítanak, mivel a fogyasztók így nem találják meg a terméket.
Egy termékfajtához kialakul egy meghatározott csomagolási ráfordítási arány, amelyet a gyártók nem lépnek túl, mivel a fogyasztók ezt nem tolerálják, inkább más terméket választanak.