KURZUS: Logisztika projekt
MODUL: III. modul: Elosztási logisztika
14. lecke: Elosztási csatornák
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse az elosztási logisztikához kapcsolódó ismereteit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat az elosztási feladatairól, eszközeiről és folyamatairól. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. Az elosztási csatornahálózat | |||
Fogalmazza meg, mit értünk elosztási csatornán! Keressen példákat a csatorna kezdőpontjaira (forrásokra) és végpontjaira! | |||
A termékeknek létrehozásuk helyéről el kell jutniuk a felhasználóhoz. Azt a módot, ahogy a termékek a gyártótól a fogyasztóhoz eljutnak, továbbá azokat a módszereket, amelyekkel az eljutás módját kialakítjuk és irányítjuk, fizikai disztribúciós (elosztási) csatornának, ezek összességét pedig a fizikai disztribúció csatornarendszerének nevezzük. A források, ahonnan az áru áramlása elindul, lehetnek termelőüzemek, gyárak, az áramlat végpontjai pedig szokásosan kiskereskedelmi egységek, boltok, de természetesen lehetnek a végső fogyasztók is. | |||
A disztribúció tervezésének egyik kulcskérdése a hatékony disztribúciós csatorna kialakítása, megválasztása. Különösen fontos eldönteni, hogy a termékek közvetlenül jussanak-e el a termelőtől a fogyasztóhoz, vagy gyűjtő, elosztó funkcióval rendelkező, kereskedelmi vagy csak technológiai tevékenységet is ellátó, köztes szervezet közbeiktatásával. | |||
2. Az elosztási csatornák típusai | |||
Jegyezze meg az elosztási csatornák típusait és jellemzőit! Fogalmazza meg, miért van szükség disztribúcióra! | |||
Elméletileg a legegyszerűbb eljárás az lenne, ha a termékeket a gyártótól közvetlenül juttatnánk el a felhasználókhoz. Ebben az esetben nem lenne szükség a közbeiktatódó kereskedelmi egységekre, sem nagy-, sem kiskereskedelmi raktárakra, boltokra. Ide sorolható még a kvázi-közvetlen megoldás, amikor egy kiskereskedő jelenik meg a termelő és a fogyasztó között, de ez jellemzően a termelőhöz szorosan kapcsolódó kiskereskedő (pl. húsgyári mintabolt). | |||
A valóságban azonban részben, mert a fizikai elosztás közvetlenül csak gazdaságtalanul hajtható végre, ill. mert a közbeiktatódó vállalkozások, szervezetek tevékenysége az áru értékesítése során többlet értéket hoz létre, a közvetett disztribúció az általában elterjedt elosztási mód. | |||
| |||
Jegyezze meg a disztribúciós csatornarendszer elemeit és a közöttük kapcsolatot teremtő elemeket! | |||
A disztribúciós csatornarendszer elemekből és az elemek közötti kapcsolatból áll. | |||
A rendszer elemei: | |||
| |||
A kapcsolatok: | |||
| |||
Az értékesítési rendszerek felépítése, struktúrája, amint arra már utalás történt, alapvetően kétféle lehet, közvetlen (direkt, kvázi direkt) vagy közvetett (indirekt), ill. ez utóbbi több lépésben, attól függően, hogy hány kis- és nagykereskedő szerepel a láncban. A kereskedelmi lépcsők száma eszerint a közvetett rendszerben lehet kettő vagy több. | |||
Az alábbi ábra alapján jegyezze meg a közvetett és a közvetlen elosztási rendszer fajtáit! | |||
| |||
A következő bekezdés és a 3. ábra alapján fogalmazza meg, mit értünk vegyes elosztási rendszer alatt! | |||
A gyakorlatban elterjedőben van a tisztán közvetlen vagy közvetett rendszereken kívül a vegyes elosztási rendszerek térhódítása. E csatornastruktúrák vegyítik a direkt és az indirekt elemeket, így kísérlik meg az egyes megoldások előnyeit megtartva azok hátrányait valamelyest csökkenteni. Nagykereskedőből több is lehet egy vegyes csatornában, ezek egymással is kapcsolatban állhatnak. Az önmagába visszamutató nyíl ezt jelképezi. | |||
| |||
A fizikai disztribúció oldaláról folytatott vizsgálatokban tulajdonképpen a disztribúció tevékenységeihez tartozó legfontosabb tevékenységek, mint a termék előállítása és a termék fogyasztása között lévő távolság-rés, idő-rés, mennyiség-rés, tulajdonjogi-rés stb. áthidalása stb. közül a távolság, az idő és a mennyiség kérdéseire koncentrálunk. | |||
A csatornarendszert illetően ez úgy jelenik meg, hogy annak vertikális és horizontális tagoltsága és az elemeket összekötő kapcsolatrendszer a vizsgálat alapvető tárgya. Mennyiségi-résről akkor beszélünk, ha a fogyasztói igény és a megtermelt mennyiség nem egyenlők, tulajdonjogi-rés pedig akkor jelentkezik, amikor az áru a csatorna egyes szereplői között gazdát cserél és nem követhető pontosan, éppen melyik szereplő tulajdonát képezi. | |||
A fizikai disztribúcióban a megtermelt áru bekerül az elosztási csatornába és azon keresztüláramolva egy bizonyos idő eltelte után jut el a fogyasztóhoz. Az áramlás a rendszer pontjai között történik, ezeket a pontokat a termelők, a raktárak, a fogyasztók jelentik. A pontok közötti áramlás természetesen nem egyenletes, hiszen a pontokat összekötő élek (szállítási útvonalak, lehetőségek) kapacitása, teljesítménye eltérő. | |||
Fogalmazza meg, mit jelentenek a "dinamikus szakasz" és a "statikus pont" kifejezések! | |||
Az áru, amikor az "életben" van, akkor mozog, a térben (csatornában) előre halad a fogyasztó felé. Azt mondjuk, hogy ezek a fizikai disztribúció dinamikus szakaszai. A csatornarendszer csomópontjain az áru egy helyben van, nem, vagy alig mozog. Ezek tehát a csatornarendszer statikus pontjai. | |||
3. Az fizikai elosztási csatornák jellemzői | |||
Jegyezze meg a fizikai elosztási csatornák elemeit! | |||
A fizikai disztribúciós csatorna a kezdő és végpontokból (terminálok), a közöttük elhelyezkedő köztes pontokból (raktárak, depók), valamint az ezeket összekötő élekből (szállítási kapcsolatok) áll. | |||
Jegyezze meg, kit értünk vertikális és horizontális tagoltság alatt! | |||
A disztribúciós csatornáknak két dimenziója van: | |||
| |||
A fizikai disztribúciós rendszer megtervezése mindenekelőtt arra irányul, hogy az adott árufélére megtalálja a lehető legjobb, azaz optimális vertikális és horizontális tagoltságú, elosztási struktúrát. | |||
Jegyezze meg a közvetlen és a közvetett elosztás jellemzőit! | |||
Az elosztási rendszerek jellemzői | |||
Közvetlen elosztás: | |||
| |||
Közvetett elosztás: | |||
| |||
Az alábbi példák alapján jegyezze meg, milyen esetekben és hogyan alkalmazhatók a vegyes rendszerek! | |||
A közvetlen rendszer az elektronika, a szállítási technológia és az úthálózat fejlődésével arányosan terjed, s ma már egyre több területen alkalmazzák. A fejlődés iránya azonban kétségkívül a vegyes rendszereké, amelyek megkísérlik a két rendszer előnyeit egyesíteni, hátrányaikat pedig csökkenteni. A vegyes rendszerekben egyes árukat (pl. ritkán igényelt, drága árukat) központilag tárolnak, és innen juttatják el a vevőhöz, más (nagyobb forgási sebességű) termékekből viszont a körzeti raktárakon keresztül látják el a fogyasztókat. | |||
Esetenként a fentitől teljesen eltérő megoldás is elképzelhető: pl. a váratlan hibák gyors elháríthatósága érdekében a ritkábban használt, de fontos termékeket a körzeti raktárakban tárolják, hogy azok közel legyenek a felhasználóhoz, a gyakrabban használt termékekkel ugyanakkor, mert azokból az igényelt mennyiség elegendően nagy lehet, közvetlenül, kocsirakományos forgalomban látják el a központi raktárból a felhasználókat. | |||
Ilyen vegyes rendszer pl. az ún. kontingens rendszer, amelynek célja a közvetett rendszerben lévőn nagy árukészlet csökkentése a szolgáltatási színvonal mérséklése nélkül. A módszer lényege, hogy az egyes raktárakban nem tartják azt a minimális készletmennyiséget, amelyet a szolgáltatási színvonal feltétlen igényelne. Az esetleg fellépő hiányt (egy bizonyos előre megszabott kontingens mértékéig) a szomszédos körzeti raktárakból pótolják, ami természetesen többlet szállítási költségekkel jár. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Fogalmazza meg mi a disztribúciós csatorna és csatornarendszer! | |||||||||||||
2. Közvetlen elosztás helyett miért van szükség disztribúcióra?
![]() | |||||||||||||
3. Sorolja fel a disztribúciós csatornarendszer elemeit és kapcsolatait! | |||||||||||||
4. Párosítsa a fogalmakat az ábrával!
![]() | |||||||||||||
5. Miért nem egyenletes az áramlás a fizikai disztribúció pontjai között?
![]() | |||||||||||||
6. Jelölje meg a helyes állításokat!
![]() | |||||||||||||
7. Jelölje meg az alábbiak közül a közvetlen elosztás jellemzőit!
![]() | |||||||||||||
8. Jelölje meg az alábbiak közül a közvetett elosztás jellemzőit!
![]() |