KURZUS: Logisztika projekt

MODUL: III. modul: Elosztási logisztika

15. lecke: Költségkonfliktusok az elosztásban

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse az elosztási logisztikához kapcsolódó ismereteit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat az elosztási feladatairól, eszközeiről és folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • listából kiválasztani a legáltalánosabban alkalmazott optimum-kritériumot;
  • listából kiválasztani az elosztási hálózat kialakításának szempontjait;
  • listából kiválasztani a vertikális tagoltságra jellemző szempontokat;
  • felrajzolni a szállítási és deponálási költség összefüggését mutató ábrát;
  • listából kiválasztani, mitől függenek a változó és az állandó raktári költségek;
  • listából kiválasztani, milyen összefüggés van az áruszállítási teljesítmény és a depószám között;
  • lerajzolni a depószám és a szállítási költség összefüggését bemutató ábrát.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • elosztási csatornahálózat,
  • fizikai disztribúció,
  • raktározási költség,
  • szállítási költség,
  • készletköltség,
  • árutonnakilométer.
1. Az elosztási csatornahálózat költségkonfliktusai

Jegyezze meg, melyik a legáltalánosabban alkalmazott optimum-kritérium!

Törekedni kell arra, hogy a fizikai disztribúciós csatornahálózatot a logisztikai céloknak leginkább megfelelő módon alakítsuk ki. Természetesen a választott értékelési feltételek az egyes esetekben eltérőek is lehetnek, mint pl. maximális profit, maximális teljesítmény, erőforrások minimuma stb. Legáltalánosabban alkalmazott optimum-kritérium: rögzített, előre megszabott szolgáltatási színvonal elérése minimális költségráfordítás mellett.

Az elosztási hálózatstruktúra mind vertikálisan, mind horizontálisan tagolódik, sőt, a kiépített hálózatban a termékek eltérő stratégiák alapján áramolhatnak. A disztribúció a logisztikai, így az egész vállalati rendszer része, vagyis önmagában optimalizálva nem biztos, hogy a kívánt eredmény a teljes vállalati rendszert tekintve is a legjobb megoldást jelenti. Mindazonáltal, a változatok nagy száma, a részrendszer bonyolultsága és annak viszonylag jó körülhatárolhatósága miatt csupán az elosztási rendszerre koncentrálunk, nem feledkezve meg arról, hogy az esetleg így létrehozott elosztási hálózat beillesztésekor, a vállalati rendszerhez való kapcsolásakor a kialakított struktúrán a teljes logisztikai rendszer legcélszerűbb működése érdekében esetenként jelentős módosításokat kell keresztülvezetni.

Az elosztási hálózat kialakításakor három fő szempontot kell figyelembe venni:

  • vertikális tagoltság,
  • horizontális tagoltság,
  • alkalmazott elosztási stratégia.

Ezeken belül számos kérdésre kell választ keresni. A fontosabbak:

Jegyezze meg a vertikális és horizontális tagoltság elemeit!

A vertikális tagoltságra vonatkozóan:

  • hány lépcsőből álljon az elosztási hálózat (két-, háromlépcsős stb.)
  • mi legyen az egyes lépcsőkben a depók szerepe (elosztó, gyűjtő stb.)

A horizontális tagoltságra vonatkozóan:

  • hány depót kell létrehozni az egyes lépcsőkben
  • hol legyenek ezek a depók
  • mekkora legyen az egyes depók mérete
  • hol húzódjon az egyes depók által kiszolgált terület határa

Az alkalmazott elosztási stratégiára vonatkozóan:

  • tiszta vagy vegyes rendszert kell-e kialakítani
  • ha a rendszer vegyes, merev vagy rugalmas legyen-e
  • ha a rendszer rugalmas, milyen elvek szerint működjön
  • az egyes lépcsők között milyen szállítási módokat alkalmazzunk

A disztribúciós hálózat létrehozása stratégiai, működtetése részben taktikai, részben operatív, feladat. A vertikális és horizontális tagoltság (raktárak telepítése, megszüntetése) a stratégiai döntések körébe tartozik, a már meglévő csatornahálózatban az áru átáramoltatásának módjára vonatkozó döntések pedig alapvetően taktikai jellegűek, de ezek közül számos akár napi, azaz operatív döntést igényel (pl. napi túratervezés az igények alapján).

Fogalmazza meg, milyen hatása lehet a disztribúciós hálózatra egy adott döntésnek! Ehhez használja fel az alábbi, a depók számának változását elemző példát!

A felvázolt kérdéseken túlmenően még számos felmerülhet. Ezekre megnyugtató válasz adása nem is annyira a megoldandó problémák számának nagysága miatt igen nehéz, hanem mert ezek szorosan összefüggnek egymással. A felsorolt kérdések között szinte nincs egy sem, amelyik megváltoztatása valamilyen módon ne hatna ki az összes többire, vagy azok jelentős részére. Ha egy lépcsőben módosítjuk a depók számát ez nyilvánvalóan hat a többi depó méretére, optimális helyének meghatározására, a hozzájuk tartozó körzetek határaira, de akár a lépcsők közötti szállítás fajtájára, sőt a célszerű működtetés módjára is. Bárhol és bármilyen módon avatkozunk is be ezért a rendszerbe, tudnunk kell, hogy ez a beavatkozás a belső összefüggések miatt abban tovább gyűrűzik, ezért mindenfajta módosítás, változtatás megfontolt, részletes vizsgálatot, körültekintést igényel.

2. A horizontális tagoltság vizsgálata
  • Jegyezze meg, milyen összefüggés van a szállítási és a deponálási költség között!
  • Tanulja meg lerajzolni az összefüggést bemutató ábrát!

A fizikai disztribúciós rendszer horizontális tagoltságát az egyes elosztási lépcsőkben szereplő pontok (raktárak) száma jellemzi. Kétlépcsős, tiszta (vagyis nem vegyes elosztási stratégiájú) rendszer esetében a termelőktől az áru először a körzeti raktárakba kerül, azokat pedig innen már a fogyasztók (boltok) kapják.

Az első kérdés, hány körzeti depót célszerű létrehozni. A választ a költségminimum adja meg. Ebben az egyszerű rendszerben alapvetően két költségelemet különböztethetünk meg egymástól: a szállítási költségeket és a tárolás költségeit. Természetesen mindegyik több tényezőből tevődik össze, ezeket nem vizsgáljuk. Tekintve, hogy a szállítási költségek a depók számával arányosan csökkennek, a tárolási költségek pedig nőnek, a két költség összeadásából az optimális depószám elviekben meghatározható.

A szállítási költségek és depóköltségek viszonya
15.1. ábra

A tapasztalat szerint egy akkora területű országban, mint Magyarország, általában 5-10 depó mellett kapjuk a legkisebb költségeket. Ennél kisebb depószám esetén a terítési, e felett a depóköltségek növekedése miatt kapunk a legkedvezőbbnél rosszabb eredményeket.

A gyakorlati számítások arra is rámutatnak, hogy az összes költséget adó görbe az optimum közelében meglehetősen lapos (lásd az ábrán vörössel jelölt szakaszt), vagyis a jó megoldásokat viszonylag széles sávból lehet kiválasztani, ez által esetleg más szempontok érvényesítésére is lehetőség nyílik, anélkül, hogy az összköltségek említésre méltóan változnának.

Az összes disztribúciós költség optimuma
15.2. ábra
3. A raktározási költségek vizsgálata

Jegyezze meg, mitől függenek az állandó és a változó raktári költségek!

A raktározási költségek és a depószám kapcsolata a valóságban nem teljesen lineáris, inkább enyhén degresszív a változás jellege. Az összes depóköltség az alábbi részköltségek összege:

  • állandó költségek, melyek mindenekelőtt a raktárak méretétől, valamint a raktár-technológia kialakításától függnek (pl. állványos vagy tömbös tárolási mód),
  • változó költségek, melyek tárolt áruk mennyiségével arányosak, elsősorban a ki- és betárolások gyakoriságától és módjától (pl. targonca vagy kézi erő) függnek,
  • készletköltségek, melyek annak a raktárban tárolt árukészletnek az értékét mutatják, melyek az igények mindenkori biztonságos kielégítéséhez szükségesek.

Itt tehát ismét egy tipikus logisztikai költségkonfliktussal találkozunk: a célnak hosszútávon legmegfelelőbb raktározási rendszer meghatározásával.

A depó- és készletezési költségek alakulása
15.3. ábra

Feltételezve, hogy a raktárak azonos típusúak és az egyedi telekárak létrehozásukat lényegesen nem befolyásolják, a fix raktározási költségek a forgalom változásától egy bizonyos határig nem függnek. Ha a tárolandó anyag mennyisége egy határt meghalad, nagyobb raktárra van szükség.

4. A szállítási költségek vizsgálata

Jegyezze meg, kinek a szempontjából előnyös, illetve előnytelen a kis szállítási tételnagyság!

A költségek csökkenthetőségének lehetőségét a rendelési tételnagyság teremti meg. A fogyasztó általában kis tételt rendel, ez számára majdnem mindig előnyös, hiszen nem kell raktároznia, pénzét idő előtt áruba fektetnie. A termelők a szolgáltatási színvonal fenntartása, versenypozíciójuk javítása érdekében vevőik ilyen irányú igényét törekednek teljesíteni. A kis tételnagyság ugyanakkor vagy nagyon kis tehergépkocsik foglalkoztatását indokolja, vagy körjáratokat kell szervezni. Bármely esetet is tekintjük, a szállítási egységköltség a kocsirakományú szállításnak 3-5-szöröse. (Kocsirakományúnak hívjuk a szállítást akkor, ha a feladott árumennyiség egy teljes szállítási egységet igényel.)

  • Jegyezze meg, milyen összefüggés van az áruszállítási teljesítmény és a depószám között!
  • Jegyezze meg, hogyan viszonyul egymáshoz a közvetett és a közvetlen rendszer szállítási teljesítménye!

A szakirodalom és a gyakorlati számítások alapján az átszállítási teljesítmény a depókba független a depók számától. A szállítási teljesítmények (árutonna-kilométer, az elszállított mennyiség és a megtett távolság szorzata) egyértelműen csökkennek, ha a rendszerben lévő depók (raktárak) száma növekszik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy minden közvetett rendszer teljesítményigénye nagyobb, mint a közvetlen elosztásé, mert abban nem szerepel az átszállítás teljesítményszükséglete. Másképpen, az elosztáshoz szükséges szállítási teljesítmény ugyan a raktárak számának növelésével csökken, de mindig nagyobb, mint a közvetlen kiszállításé.

Fogalmazza meg, miért alacsonyabb a közvetett kiszállítás költsége, mint a közvetlen kiszállításé!

Más a helyzet, ha nem az áruszállítási teljesítményt, hanem a költségeket vizsgáljuk. A közvetett szállítások azonban többnyire mégis sokkal olcsóbbak, mint a közvetlen kiszállítás. Ennek magyarázata a szállítási technológiák és az ehhez tapadó költségek különbözőségében rejlik. Ha ugyanis a központból minden vevőt külön-külön látnánk el áruval, akkor ezt egy kis teherbírású kocsival kellene végrehajtanunk, s a szükséges járműfutás magas lenne, hiszen minden jármű egy vevőt látogat csak meg. Azonban termelőhelyről (vagy központi raktárból) a depókba való átszállítás nagy teherbírású járművek alacsony futással megoldható, mivel az összes vevői rendelés egyben leszállításra kerül.

Tanulja meg lerajzolni a depószám és a szállítási költség összefüggését bemutató ábrát!

A depókból történő kiszállítás pedig megoldható közepes teherbírású járművekkel, melyek több vevőt is ki tudnak szolgálni. Az átszállítás és terítés összes futásszükséglete a kutatások alapján így lényegesen alacsonyabb (kb. 50%) mint a kis teherbírású járművekkel történő direkt kiszállítás esetén. Bár a nagyobb járművek futásköltsége nyilván magasabb, mint a kisebb gépkocsiké, a futásigény csökkenése olyan nagy, hogy az a nagyobb jármű- és depóköltségekkel együtt is kedvezőbbé teheti a tagolt rendszert.

A szállítási költségek és a depószám összefüggései
15.4. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Válassza ki a helye állítást!
Jelölje meg, az alábbiak közül melyik a legáltalánosabban alkalmazott optimum-kritérium!
Maximális szolgáltatási színvonal elérése minimális költségráfordítás mellett.
Rögzített, előre megszabott szolgáltatási színvonal elérése minimális költségráfordítás mellett.
Maximális szolgáltatási színvonal elérése nem megszabott költségráfordítás mellett.
Minimális szolgáltatási színvonal elérése minimális költségráfordítás mellett.
2. Az elosztási hálózat kialakításakor mely szempontokat kell vizsgálni?
Járművek darabszáma.
Vertikális tagoltság.
Horizontális tagoltság.
Alkalmazott elosztási stratégia,
Járművek teherbírása.
Raktár kialakítása.
3 Jelölje meg az alábbi szempontok azokat, amelyek a vertikális tagoltságra vonatkoznak!
Hány lépcsőből álljon az elosztási hálózat (két-, háromlépcsős stb.).
Hány depót kell létrehozni az egyes lépcsőkben.
Mi legyen az egyes lépcsőkben a depók szerepe (elosztó, gyűjtő stb.).
Hol legyenek a depók.
Mekkora legyen az egyes depók mérete.
Hol húzódjon az egyes depók által kiszolgált terület határa.

4. Rajzolja fel a szállítási és deponálási költség összefüggését mutató ábrát!

5. Jelölje meg, mitől függenek a változó raktári költségek!
A raktárak méretétől.
A raktári technológiától.
A raktárban tárolt áruk mennyiségétől.
A ki-és betárolás gyakoriságától.
5. Jelölje meg, milyen összefüggés van az áruszállítási teljesítmény és a depószám között!
Az áruszállítási teljesítmény független a depók számától.
Minél kisebb a depók száma, annál nagyobb a szállítási teljesítmény.
Minél nagyobb a depók száma, annál nagyobb a szállítási teljesítmény.

6. Rajzolja fel a depószám és a szállítási költség összefüggését bemutató ábrát!