KURZUS: Logisztika projekt
MODUL: II. modul: Csomagolási alapismeretek
11. lecke: A csomagolások leggyakrabban előforduló csomagolóanyagai
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse a csomagoláshoz kapcsolódó alapfogalmakat illetve azok jelentését. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a szállítmányozás eszközeiről és folyamatairól. | |||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
1. Papír alapú csomagolószerek | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Papír, karton, papírlemez | |||||||||||||||||||||||||||||
A papír, a karton és a papírlemez sikerét elsősorban a nagy választéknak, a sokoldalú alkalmazási lehetőségeknek, a más anyagokkal való társíthatóságának köszönheti. A papírgyártói ipari késztermékek négyzetmétertömegük szerint a következőcsoportokra oszthatók: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A papír előzetesen mechanikailag vagy vegyileg kezelt növényi rostokból álló vékony, hajlékony lap. Papírt elméletileg minden szálas, rostos anyagból lehet készíteni. Gyakorlatilag azonban csak a nagyobbrészt orsó vagy szalag alakú rostokból álló növényi nyersanyagok használatosak, mivel csak az ilyen alakú rostok alkalmasak kellő szilárdságú papír készítésére. A papíriparban használatos rostok előállítására legalkalmasabbak a fenyőfélék, egyes lombos fák és bizonyos egynyári növények. | |||||||||||||||||||||||||||||
A kartonpapír alapanyagból készült lap alakú termék, melynek vastagsága a papír és a papírlemez között van. | |||||||||||||||||||||||||||||
A papírlemez papírgyártási eljárással, több elemi rétegből készített nagy négyzetméter tömegű termék. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az egyes fajták megkülönböztetésére két mód van, szemrevételezéssel a vastagság alapján. Míg a sima papír a mindennapi életben használt A4-es nyomtatópapírnak feleltethető meg, addig a kartonpapír elérheti a 0,5-1 mm vastagságot is, a papírlemez pedig ennél is vastagabb. Kézbe fogva súlyuk alapján is jól meg lehet különböztetni az egyes típusokat. | |||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg, mi alapján osztályozzuk a hullámpapír-lemezeket! | |||||||||||||||||||||||||||||
A hullámpapírlemez egy vagy több hullámosított papírrétegből és az azokat borító sima papírrétegből, ill. a közéjük ragasztott papír- vagy kartonrétegekből álló termék. A hullámpapír-lemezeket a hullámosztás és a hullámmagasság alapján, A-tól F-ig osztályozzuk. Mivel az egyes osztályok nem egyszerre jöttek létre technológiai okok miatt a C osztály megelőzi a B osztályt. | |||||||||||||||||||||||||||||
Figyelje meg a táblázatban, hogy az A-tól az F jelölés felé haladva mind a hullámosztás, mind a hullámmagasság csökken! | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Hullámpapír lemez osztályozása
11.1. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||
Hullámpapír lemezek típusai | |||||||||||||||||||||||||||||
A hullámok típusa, a rétegek száma és a nyersanyagok minősége a csomagolás által betöltendő feladattól függ. E korszerű csomagolóanyagnak nagy előnye, hogy mind összetételben, mind formájában igen jól illeszthető a termék támasztotta követelményekhez. | |||||||||||||||||||||||||||||
A hullámpapírt főleg párnázásra használják, míg a három- és több rétegű hullámpapírlemezt többnyire csomagolóeszközzé, dobozzá dolgozzák fel. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az ábra alapján jegyezze meg, mi alapján állapítjuk meg a hullámpapír rétegszámát! | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Tasakok és zacskók | |||||||||||||||||||||||||||||
A rendeltetéstől függően a tasakok és a zacskók gyártására számos papírfajtát használnak. A tasak gyártáshoz használatos papírok négyzetmétertömege 30-120g/m2 | |||||||||||||||||||||||||||||
A tasakok és zacskók egyedi berendezéseken gyárthatók. A gép teljesítménye a csomagolóeszköz méretétől függ. | |||||||||||||||||||||||||||||
A lapos tasakokat különösen adagcsomagolásokhoz, így pl. pudingporokhoz, fűszerekhez és hasonló termékekhez alkalmazzák. Ragasztással készítik, de az aromazárás céljából pergamenpótló vagy pergamenpapírt is használnak. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Papírzsákok | |||||||||||||||||||||||||||||
Becslések szerint a világon évente mintegy hétmilliárd papírzsákot használnak fel. Kezdetben, az első világháború során, a nyersanyaghiány miatt a jutazsák helyettesítésére vezették be. Azóta a minőség állandó javulása folytán azonban számos területen használják, kiszorítva egyes hagyományos csomagolóeszközöket (mint pl. a jutazsák, láda, hordó, dob és bála). A papírzsák mind méret, mind szilárdság és feldolgozás tekintetében számos változatot tartalmazó eldobó csomagolóeszköz. Elsősorban olyan termékek csomagolására alkalmas, amelyek a kezelés során fellépő dinamikus igénybevételeket könnyen elviselik (pl. építőanyagok, műtrágya, állati tápszerek, porfestékek, cukor). | |||||||||||||||||||||||||||||
A papírzsákokba többnyire apró darabos, szemcsés és porszerű termékeket töltenek. A papírzsákot 2-6 papírrétegből gyártják. Először csak az oldalragasztást készítik el, ahol a rétegek a felhasználás céljától függően különböző tulajdonságú papírokból állhatnak, és rendszerint kívülről befelé jelölik őket. A legbelső réteg a zsák belseje lesz, ami a töltőanyaggal érintkezik, a külső pedig, ami a környezettel. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
2. Fém alapú csomagolószerek | |||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a fém finomlemez alapú csomagolószerek típusait és tulajdonságait! | |||||||||||||||||||||||||||||
Fém finomlemez csomagolószerek | |||||||||||||||||||||||||||||
A csomagolóipar számára gyártott fém finomlemez 0,18...0,49 mm vastagra hengerelt, ötvözetlen, kis széntartalmú acéllemez. Jól nyújtható, formálható, a repedés veszélye nélkül hajlítható, húzható és alakítható. Az anyagtakarékosság végett, továbbá alkalmazástechnikai szempontból újabban törekednek még vékonyabb lemezek gyártására is. | |||||||||||||||||||||||||||||
A finomlemez előnye többek között a kis tömege, az, hogy nem törékeny és tartósan tárolható. A finomlemezből készült csomagolóeszköz viszonylag olcsó, szilárd és merev, a terméket tökéletesen védi a fénytől. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Az alumínium-fólia, mint csomagolóanyag | |||||||||||||||||||||||||||||
Az alumínium fémesen csillogó felülete higiénikus és tiszta benyomást kelt. Színes lakkozással és nyomtatással - a csomagolás szempontjából lényeges - küllemi hatása fokozható. Az alumínium fólia nem mérgező, csíramentes, nem táptalaja a baktériumoknak, íztelen és szagtalan, nyújtható és alakítható. Felületének nagy a fényvisszaverő képessége, a terméket hőhatás esetén is hosszabb ideig óvja a felmelegedéstől. Mélyhűtéssel tartósított termékeknél - a hűtéskor és a felmelegítéskor egyaránt - érvényesül a jó hővezető képessége. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az alumínium fólia tökéletes fényvédelmet ad és megbízható diffúziós szigetelőréteg, így megakadályozza a gáz, a vízgőz és az aroma be-, ill. kiáramlását. Az alumínium hosszabb ideig megőrzi a csomagolt termék eredeti állapotát, mivel gátolja az anyagcserét a környezettel. | |||||||||||||||||||||||||||||
3. Műanyag csomagolószerek | |||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a műanyag csomagolószerek típusait és tulajdonságait! | |||||||||||||||||||||||||||||
Zsugorfóliák | |||||||||||||||||||||||||||||
Hogyha a nyújtáskor a gyártási körülményeket úgy választják meg, hogy a visszazsugorodás 100 °C körüli hőmérsékleten bekövetkezhet, a zsugorodó-képesség csomagolási célokra is kihasználható. Megfelelő gyártási eljárással majdnem minden hőre lágyuló műanyagból készíthető zsugorfólia. A gyakorlatban azonban csak a polietilén és a lágy PVC terjedt el, mivel az általuk kifejtett feszítőerő és a rugalmasság a szállítási, kezelési igénybevételek szempontjából is kielégítőnek bizonyult. | |||||||||||||||||||||||||||||
A nyújthatóság 100-200%. A fólia vízgőz- és gáz áteresztőképességét a PVC-hez kevert különféle anyagokkal a csomagolandó élelmiszereknek megfelelően szabályozzák. | |||||||||||||||||||||||||||||
A zsugorfóliáknak két alkalmazási fajtája terjedt el. Az első típus esetében kész zsákot vagy sapkát készítenek, amit az egységrakományra helyeznek, majd hőlégfúvóval meghatározott hőmérsékleten melegítik. A melegítés hatására a fólia összezsugorodik és szorosan illeszkedik az árura. A másik típus esetén kézzel vagy géppel meghatározott erővel kell a fóliát megfeszíteni és így körbe tekerni a rakományt. A körbetekerés után a feszítés megszűnik, a fólia eredeti méretére zsugorodik vissza, így illeszkedik szorosan a rakományon. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Lakkozott és társított (kombinált) fóliák | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A műanyag fóliák bevonásakor vagy rétegezéskor különféle fém vagy más típusú és tulajdonságú műanyagokkal társítják az alap műanyagot. Bevonáskor a hordozóanyagra folyékony vagy pépes halmazállapotú műanyag réteget visznek fel, rétegezéskor két vagy több műanyag fóliát ragasztással egyesítenek. A bevonást - ha igen vékony réteget visznek fel - lakkozásnak is nevezik. A társított fóliák két-, három-, esetleg több rétegűek is lehetnek. | |||||||||||||||||||||||||||||
A társított fóliákban a különböző alkotórészek kedvező tulajdonságai összeadódnak, egymást kiegészítik. Így a társítás sikeres megválasztásával a csomagolóipar majdnem minden kívánsága teljesíthető. | |||||||||||||||||||||||||||||
A társított fóliákkal olyan termékek is csomagolhatók, melyekhez az egyrétegű fóliák nem alkalmasak (oxigén vagy fényérzékeny, nedvszívó vagy aromatartalmú, folyékony, pépes, por vagy szilárd termékek). | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Műanyag hab alapú csomagolószerek | |||||||||||||||||||||||||||||
Az alábbi két bekezdés alapján figyelje meg, hogyan készülnek a polisztirol csomagolószerek! | |||||||||||||||||||||||||||||
Az anyagok tulajdonságai nagymértékben függenek a szerkezetüktől. Azonos anyagból a szerkezet változtatásával igen eltérő tulajdonságú termékek állíthatók elő. A műanyagok szerkezete sokkal nagyobb mértékben függ a gyártásmódjuktól, mint más anyagoké. | |||||||||||||||||||||||||||||
A csomagolóiparban műszaki és gazdasági okokból a polisztirol és a poliuretán habokból készített csomagolószerek terjedtek el, bár az utóbbi időben a térhálósított polietilén habokat is egyre gyakrabban használják. | |||||||||||||||||||||||||||||
A csomagolószerként széles körben használatos műanyag habok közé tartozik a jól habosítható polisztirol. A szakirodalomban az angolból származó EPS (= Expanded PolyStyrene) rövidítéssel jelölik. A habosítás kiinduló anyaga különféle szemcseméretű, gyöngy vagy hasáb alakú granulátum. A habosodó polisztirolt két lépésben dolgozzák fel habidommá. A granulátumot először hővel előhabosítják. Energiaátadó közeg rendszerint a gőz. Ennek során a hőre lágyuló polisztirol részecskék térfogata a kitáguló habosító anyag hatására zárt cellájú habszerkezet képződésével 30-40-szeresére növekedik. A második szakaszban a laza habrészecskéket fűtött fémszerszámban tetszőleges alakú tárgyakká formázzák. A részecskék szilárd, kölcsönös összehegedéséhez szükséges nyomást tágulásával maga az anyag adja. | |||||||||||||||||||||||||||||
A polisztirol hab mintegy 100 kN/m2 felületi terhelésig aránylag kevésbé torzul (deformálódik). A nyomószilárdság optimális kihasználása kb. 4%-os tömörödésnél érhető el. A polisztirol hab ebben a tartományban felhasználható teherviselő csomagolóeszközökhöz (pl. ömlesztett árut tartalmazó ládákhoz) is. | |||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a polisztirol habbal szembeni elvárásokat! | |||||||||||||||||||||||||||||
A polisztirol hab a többi csomagolóeszközzel szemben az alábbi kedvező tulajdonságokkal bír: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
PVC-dobozok előállítása | |||||||||||||||||||||||||||||
Víztiszta kemény PVC-ből újabban hajlított és tolókás dobozokat is készítenek. A hajlítási éleket a papírlemeztől eltérően többnyire felmelegített szerszámmal alakítják ki. | |||||||||||||||||||||||||||||
A mélyhúzott poharakon kívül megfelelő célberendezésekkel hengeres vagy ovális dobozok is gyárthatók. A peremeket merevítés céljából szegélyezik. A fenékrészt belülről helyezik el, a csomagolóeszközt fedéllel zárják. Ezeket, a dobozokat is lehet víztiszta, kemény PVC-ből gyártani. A papírlemez dobozok ablakait főleg celluló-acetátból, kemény PVC-ből, valamint viszkóz fóliából készítik. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
4. Az üveg csomagolóeszközök | |||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg az üveg csomagolószerek és tulajdonságait! | |||||||||||||||||||||||||||||
Az üveg az egyik legrégibb csomagolóanyag. A belőle gyártott csomagolóeszközöket már a föníciaiak, az egyiptomiak és később a rómaiak is ismerték. Ezért olykor túlhaladottnak is tekintik, pedig korszerűségük még ma sem vitatható. A csomagolóüveg - fajtájától és alkalmazási céljától függően - a színező adalékot is beleértve 8-15 alkotóelemből áll. Az üveg nem kristályos anyag. Többnyire olvadékállapotban van, de viszkozitása olyan nagy, hogy a szilárdtest tulajdonságai érvényesülnek. | |||||||||||||||||||||||||||||
Viszont kimutatható a folyadékok egyik fontos tulajdonságai is: a pórusmentesség. Egyáltalán nem engedi át a folyadékokat és a gázokat. Az üveg csomagolóeszközök teljes mértékben semlegesek a betöltött folyadékokkal szemben. Egyedül a fluorsav támadja meg, más üveg csomagolóeszközbe csomagolt termék (pl. élelmiszerek, vegyi anyagok) egyáltalán nem, vagy a korszerű mérési módszerekkel is alig meghatározható mértékben lép az üveggel kölcsönhatásba. | |||||||||||||||||||||||||||||
Üveg csomagolóeszközök ipari alkalmazása ma már nem jellemző. Súlya és törékenysége miatt már inkább csak fogyasztói csomagolásokhoz alkalmazzák. Elsődlegesen élelmiszerek és italok csomagolás a fő felhasználási területük. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
5. A fa csomagolóeszközök | |||||||||||||||||||||||||||||
A fa csomagolóeszközök típusai: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A felhasznált alapanyag általában fűrészáru. Láda azonban készíthető rétegelt falemezből és farostlemezből is. | |||||||||||||||||||||||||||||
Jegyezze meg a fa csomagolószerek csoportosítási szempontjait! | |||||||||||||||||||||||||||||
A fa alapú csomagolóeszközök | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
szerint csoportosíthatók. | |||||||||||||||||||||||||||||
Szerkezetük alapján megkülönböztetünk: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Kialakítása szerint van: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
faláda, farekesz és fakeret. | |||||||||||||||||||||||||||||
Az összeállítás végezhető: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A fa csomagolóeszközök ára elsősorban a felhasznált faanyag mennyiségétől függ, nem pedig a bezárt térfogattól. A térfogat növekedésével a fajlagos fafelhasználás csökken. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Heveder nélküli csomagolóeszközök fűrészáruból | |||||||||||||||||||||||||||||
A heveder nélküli láda két homloklapja és a két oldallapja egybeépítve kávát alkot: erre erősítik a fenéklapot, ill. a tetőlapot. A homloklapok egy darabból készülnek, ezekhez kapcsolják az ugyancsak egy vagy több elemből készített többi lapot. | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
Csúszótalpas faládák, farekeszek és fakeretek | |||||||||||||||||||||||||||||
A csúszótalpas csomagolóeszközök a közepes, általában 500 kg-nál nagyobb termékek (gépek, műszerek, berendezési tárgyak) csomagolására használatosak. Három főrészük van: | |||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||
A csomagolóeszközt - néhány különleges esettől eltekintve - mindig a hossztengellyel párhuzamosan haladó csúszótalpakra építik. Ezek nemcsak egységbe fogják a terméket, hanem emeléskor felveszik a termék és a csomagolóeszköz tömegéből eredőhajlító igénybevételt is. | |||||||||||||||||||||||||||||
A keretváz a teherviselő szerkezeti egység. A beépítendő elemeket a csomagolóeszköz méretei, a termék tömege és a várható igénybevételek határozzák meg. Kisebb terheléskor a keretváz elemek, ill. azok nagy része elhagyható vagy hevederrel helyettesíthető. Így alakulnak ki az ún. keretváz nélküli és félkeretvázas csúszótalpas csomagolóeszközök. Az elemek anyaga azonos a csúszótalpéval. A héjazat feladata a termék elszigetelése a környezettől. Anyaga azonos a csúszótalp anyagával, de lehet kemény farostlemez, rétegelt falemez, esetleg forgácslap. | |||||||||||||||||||||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Jelölje meg, mennyi a papírlemez jellemző négyzetmétertömege?
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg, mi alapján osztályozzuk a hullámpapír-lemezeket!
![]() | |||||||||||||
3. Jelölje meg, hány rétegű hullámpapír látható az alábbi ábrán! ![]()
![]() | |||||||||||||
4. Melyek a papírzsákok két fő csoportja?
![]() | |||||||||||||
5. Jelölje be az igaz állítást!
![]() | |||||||||||||
6. Mi a különbség fólia esetén a bevonás és a rétegzés között? | |||||||||||||
7. Jelölje meg az alábbiak közül a polisztirol habra igaz állításokat!
![]() | |||||||||||||
8. Jelölje meg az üveg csomagolószerekre igaz állítást!
![]() | |||||||||||||
9. Sorolja fel a fa csomagolóeszközök csoportosítási szempontjait! |