KURZUS: Logisztika projekt

MODUL: II. modul: Csomagolási alapismeretek

8. lecke: A szállítási csomagolások tervezése

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a csomagolások tervezéséhez kapcsolódó ismereteket. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat a csomagolás feladatairól, eszközeiről és folyamatairól.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolni a csomagolás tervezése során figyelembe veendő tényezőket;
  • a csomagolás védelmi funkciójára vonatkozó állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak:

  • külső hatás,
  • környezetállóság.
1. A logisztikai szempontú csomagolástervezés jelentősége

Gyűjtse ki a szövegből azokat a tényezőket, amelyeket ismerni kell a csomagolás védelmi funkciójának tervezéséhez!

A logisztikában a csomagolt termékeket a termelés helyéről a felhasználás illetve a fogyasztás helyére kell eljuttatni úgy, hogy a becsomagolt termék semmilyen külső vagy belsőkárosodást ne szenvedjen és a csomagolási rendszer maradjon annyira ép, hogy az az értékesítést ne gátolja. Ahhoz, hogy a csomagolási rendszert, illetve annak védelmi funkcióját pontosan tervezni tudjuk a következőket kell ismernünk:

a) A logisztikai rendszer jellemzői:

  • a kibocsátóhely és a fogadóhely távolsága,
  • a kibocsátóhely és a fogadóhely térbeli elhelyezkedése,
  • az alkalmazható szállítási lánc,
  • a szállítási láncban a csomagolt terméket érő különböző külső hatások.

b) A termék jellemzői: a logisztikába bekerülő terméknek a logisztikában várható külső hatásokkal szembeni ellenálló képessége csomagolás nélkül.

Jegyezze meg, a termék külső hatásokkal szembeni ellenállóságától hogyan függ a csomagolás költsége!

Amennyiben a termék önmagában jól tűri a logisztikából származó külső hatásokat, a csomagolás védelmi funkciója kis mértékű lesz és ennél fogva jelentős csomagolási költség megtakarítás érhető el. Műanyag tányér esetén például a csomagolás védelmi funkciója minimális, inkább a kezelést könnyíti meg.

A csomagolás védelmi funkciója minimális
8.1. ábra

Amennyiben a termék a logisztikában várható külső hatásokra érzékeny, a csomagolási rendszer védelmi funkciójával szemben magasabb követelményeket kell támasztani. Ez természetesen együtt jár a csomagolási költségek növekedésével, amely adott esetben oly mértékig megnövekedhet, hogy egy adott termék abban a logisztikai rendszerben az aránytalanul magas védelmi költségek miatt értékesíthetetlenné válik. Jellemző példa a vakcinák, oltóanyagok szállítása. Ezeket jellemzően repülőgéppel kell szállítani, mivel rövid ideig tárolhatóak, ugyanakkor a csomagolásnak védenie kell az oltóanyagot nem csak a külső behatásoktól, de a szigorú hőmérsékleti előírásoknak is eleget kell tenni.

Oltóanyag szállítására használható doboz
8.2. ábra
A csomagolást szállítás közben erős igénybevételek érik
8.3. ábra

Tanulmányozza a következő bekezdéseket, amelyek konkrét példákon keresztül mutatják be a korábban említett jellemzőket!

A fenti gondolatmenet első látásra viszonylag egyszerűnek tűnik, azonban ha a folyamatba jobban belegondolunk, kiderül, hogy mindkét felsorolt terület számos véletlenszerű jelenséget tartalmaz.

A termék oldaláról megközelítve ez azt jelenti, hogy például számtalan lehetséges irányból véletlenszerű nagyságú és irányú ütést okozó erőhatások érhetik, ezek hatásideje véletlenszerű időtartamú, melynek következtében akár a termék belsejében a legkülönbözőbb energiaátadások történhetnek. A termék szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy annak egyes belső elemeire ezek hogyan adódnak át és adott esetben milyen károsodást okozhatnak. Ezekkel leggyakrabban háztartási gépek vásárlásakor találkozhatunk. Mosógép esetében a dobot szállításkor csavarokkal rögzítik a házhoz, mert a szállításkor fellépő erők miatt elmozdulna, és károsíthatná a mosógép többi alkatrészét, illetve maga a dob is megsérülhetne. Hűtőgép esetében az üvegtálcákat és a fiókokat leragasztják, a kompresszort habidommal kitámasztják, hogy a szállítás során fellépő rezgések, ütések ellen védve legyenek.

Ehhez hasonlóan bármilyen külső hatás ugyanilyen véletlenszerű károsodást okozhat a terméken, vagy annak egyes komponensein.

Nagyon sok ható tényező nem a hatással magával, hanem a hatás időbeli folyamatával, intenzitásának megváltozásával okozhat károkat. Gondoljunk arra, hogy egy terméket melyik évszakban, milyen klímazónákon keresztül haladva juttathatunk el a célállomásig. Az évszaktól, napszaktól, az aktuális időjárási körülményektől függően a legkülönbözőbb kombinációjú klimatikus hatások érhetik. Azt, hogy ezek közül melyik folyamat-változat károsítja a terméket, csak számtalan vizsgálat tudja meghatározni.

Tengeri szállítás során különféle klimatikus hatások jelentkeznek
8.4. ábra

Ugyanez a helyzet a logisztikából érkező külső hatásokkal kapcsolatban is. Igénybevétel szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen közlekedési ág kombinációt használunk, ezen belül aktuálisan

  • milyen járműtípus kerülhet alkalmazásra,
  • a konkrét járműnek milyen a műszaki állapota és ebből következően milyen futási jellemzőkkel kell számolnunk,
  • milyen a mindenkori pálya állapota,
  • mennyire függ a jármű futása a kezelőszemélyzet begyakoroltságától, és
  • az adott konkrét esetben éppen milyen kezelőszeméllyel kell számolnunk.

Ha összehasonlítjuk például a közúti és a vízi szállítást, akkor lényeges eltéréseket találunk a leggyakrabban jelentkező igénybevételek esetén. Közút esetében nem jellemzőek nagy klimatikus eltérések, viszont az úthálózat minőségéből adódó ütődések és rázkódások folyamatosan jelentkeznek, mértékük nem feltétlenül nagy, de folyamatosan jelentkeznek. Tengeri szállítás esetén szinte mindig kontinensek között szállítják a terméket, így komoly klimatikus eltérésekre kell felkészülni egy Dél-Amerikából Európába történő szállítás során. Arról nem is beszélve, hogy a hajó rakterében magas a páratartalom, amelynek a tengervíz miatt a sótartalma is magas, ez pedig agresszív korrodáló tulajdonsággal bír. Továbbá érdemes megemlíteni a ki- és berakodás során jelentkező nagy erejű ütődéseket, melyek mechanikailag károsítják a terméket és annak csomagolását.

Hasonlóképpen számtalan változat lehetséges, hogy egy adott rakomány milyen komponensekből adódik össze, ezek egymást képesek-e támasztani, vagy a rakomány számtalan különböző geometriai méretű, tömegű és alakú elemből áll. Fontos befolyásoló tényező a termék tömegeloszlása, ilyenkor rendkívül megtévesztő a szabályosnak tűnő geometriai alak, ugyanakkor a termék belső egyenlőtlen tömegeloszlása speciális dinamikai hatásokat is kelt.

Egyenlőtlen tömegeloszlású termék esetére legjobb példa a hűtőszekrény. A hűtő súlypontjának általában a kompresszortól függ, mivel ennek súlya a legjelentősebb az egyes részek közül. Gyakori, hogy a gyárban a hűtőket nyolcas csoportba rakják össze. Két egymásra helyezett négyes csoport képzésével. Ha ilyenkor a kompresszorok belül vannak, úgy a közös súlypont stabilitást ad az egységnek, ha nem így rakják össze, akkor rázkódások, egyéb külső hatások esetén könnyen szétborul a rakat.

A pirossal jelzett helyen található a kompresszor, megfelelő rakodással (a) jó tömegeloszlás érhető el, míg nem megfelelő rakodással (b) könnyebben sérülhet a rakomány
8.5. ábra

Tanulja meg a tervezés két irányát és a szabványokban rögzített hatásokat!

A mai helyzetben a fent vázolt problémakör megoldására a szabványokat is figyelembe véve két irányban indulhatunk el:

  • A szállítási csomagolások igénybevétel-állósági vizsgálatai az MSZ ISO 4180 és az erre épülő szabványsorozat alapján.
  • A különböző termékszabványok, amelyek elméletileg tartalmazzák a külsőhatásokra való érzékenységet, azonban a termékek többségénél ezen szabványrész vagy nagyon hiányos, vagy egyáltalán nincs kitöltve.

Olvassa át a szabvány milyen hatások figyelembe vételét írja elő például a villamos készülékekkel és telekommunikációs eszközökkel kapcsolatban.

2. A csomagolás tervezésekor figyelembe veendő hatások

Jelenleg komoly környezetállósági jellemzők két termék - csoportra készültek. Általában a villamos készülékekre az IEC, míg a telekommunikációs eszközökre az ETSI nevű, az ISO - hoz tartozó szabványosítási szervezet készített környezetállósági szabványt.

Ezek a szabványok a következő hatásokat definiálják:

  • kis léghőmérséklet (+5 --65 °C)
  • nagy léghőmérséklet (+60 - +85 °C)
  • nagy léghőmérséklet szellőztetett burkolatban, vagy szabad téren (+40 - +55 °C)
  • hőmérsékletváltozás levegő levegő között (-25/+25 °C - -65/+30 °C, 1 fok Celsius/perc hőmérséklet változás sebességgel)
  • hőmérséklet változás levegő és víz között (+40/+5 - +55/+5 °C)
  • magas relatív légnedvesség, amely nincs kombinálva gyors hőmérsékletváltozással (75%/30 °C - 95%/+50 °C)
  • magas relatív légnedvesség gyors hőmérsékletváltozással kombinálva levegő levegő között (95% -25/+30 °C - 95% -65/+30 °C)
  • magas abszolút légnedvesség gyors hőmérsékletváltozással kombinálva levegő levegő között nagy víztartalom mellett (60% +70/+15 - 80% +85/+15 °C)
  • kis légnyomás (70-30 kPa)
  • légnyomás változás (6 kPa/perc, 100-30 kPa)
  • a környező levegő közeg mozgása (20-30 m/sec)
  • csapadék (6-15 mm/perc)
  • napsugárzás (700-1120 W/m2)
  • hősugárzás (600 W / m2)
  • víz az esőtől eltérő forrásokból (1-3 m/sec áramlási sebesség)
  • nedvesedés (vizes felület)
  • flóra (penész, gomba)
  • fauna (rágcsálók, termeszek)
  • tengeri sók (sós köd - sós víz)
  • kémiailag aktív anyagok (kén-dioxid, kén-hidrogén, nitrogén-oxidok, ózon, hidrogén-klorid, hidrogén-fluorid, ammónia)
  • homok a levegőben (g/m3), ill. ülepedő por (mg/m2óra) (0,1-10, ill. 3)
  • szinuszos stacionárius rezgés (kitérési amplitúdó 3,5-7,5 mm, gyorsulás amplitúdó 10-40 m/s2, frekvencia sáv 2-500 Hz)
  • stacionárius rezgés véletlenszerű jelalakkal (random) (spektrális gyorsulás sűrűség 0,3-3 m2/s 4 Hz, frekvencia sáv 10-2000 Hz),
  • nem stacionárius rezgés beleértve az ütést (csúcsgyorsulás 100-1000 m/s2)
  • leesés (0,1-1,5 m)
  • felborulás (bármely él körül)
  • ringás, bukdácsolás hajón (hajlásszög ą 35°, periódus 8 másodperc)
  • állandó gyorsulás (20 m/s2)
  • statikus terhelés (5-10 kPa)

Olvassa át a csomagolástervezés folyamatának lépéseit!

Az igénybevételek és az áru tulajdonságok alapján a logisztikai csomagolástervezés folyamata a következő:

  • A termék érzékenységének meghatározása
  • A szállítóeszközök geometriai mérethatárainak felmérése
  • A logisztikai láncban a tömeg és terjedelmi határok meghatározása
  • A logisztikában várható szállítási igénybevételek meghatározása
  • A termék párnázásának megtervezése, mellyel a termék térfogatát mind három dimenzióban meg kell növelni, hogy a szükséges mozgáscsillapító és pára semlegesítő anyagok elhelyezhetők legyenek
  • A termék elhelyezési pozícióinak meghatározása (pl.: állítva, fektetve, ill. kombináltan)
  • A szállítóeszköz geometriai méreteiből kiindulva a gyűjtő és fogyasztási csomagolás geometriai változatainak permutációja alapján az optimális elhelyezés és az azokhoz tartozó fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás méretek kiválasztása (a változatok gyakran nagy száma miatt számítógépes tervezés igénybevételére van gyakran szükség)
  • A kiválasztott elrendezési terv alapján a fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás, az egységrakomány képzés és annak rögzítése, és a rakományok járművön való elhelyezésének és a rakomány rögzítésének valamint az esetlegesen fennmaradó üres terek kitöltésének megtervezése
  • A megtervezett csomagolási rendszerből vizsgálati minta készítése, melyet az igénybevételek laboratóriumi szimulálásával alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni
  • A csomagoláshoz felhasznált anyagok ill. eszközök specifikációinak elkészítése a tűrések megadásával
  • Eljárás kidolgozása a sorozatban beérkező csomagolóanyagok és eszközök minőségi átvételére

Amint a felsorolásból látható, a termék-csomagolás rendszerek megtervezése bonyolult feladat. Nem véletlen a szállítási károk gyakori előfordulása, hiszen még napjainkban is gyakran tervezés helyett empirikus módszerekkel próbálják a rendszereket összeállítani.

Csomagolástervezés szoftverrel
8.6. ábra
Önellenőrző kérdések

1. Sorolja fel azokat a tényezőket, amelyeket ismerni kell a csomagolás védelmi funkciójának tervezéséhez!

2. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Ha a csomagolás védelmi funkciója kis mértékű, akkor költsége alacsony.
Ha a csomagolás védelmi funkciója kis mértékű, akkor a termék külső hatásokkal szembeni ellenállósága magas fokú.
A csomagolás költsége általában akkor nagy, ha a termék jól ellenáll a külső hatásoknak.
A csomagolás költsége nem lehet olyan nagy mértékű, ami egy adott termék adott logisztikában való értékesítését gazdaságtalanná teszi.