KURZUS: Logisztika projekt
MODUL: III. modul: Elosztási logisztika
16. lecke: Járatfajták bemutatása
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, felfrissítse az elosztási logisztikához kapcsolódó ismereteit. A későbbi fejezetekben megismertekkel összekapcsolva így teljes képet alkothat az elosztási feladatairól, eszközeiről és folyamatairól. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak: | |||
| |||
1. Egyszerű járat | |||
Jegyezze meg a járat és a forduló fogalmát! | |||
Első lépésként fontos a járat és a forduló fogalmát tisztázni. Járaton egy jármű teljes napi munkáját értjük, vagyis minden szállítási feladatot, ami munkakezdéstől a munkaidő lejártáig elvégzett. Ha a fuvarozó öt járművet indít el egy nap, akkor öt járata lesz. | |||
A forduló a depóból való indulás és érkezés közötti tevékenységet jelenti. Az a jármű, amely a szállítási feladatok elvégzése után visszatér a depóba és nem dolgozik többet, egy fordulót teljesít. Egy másik jármű, amelyet a depóba történő visszaérkezés után újra megraknak, és még egyszer elindul szállítási feladatot végezni már két fordulót teljesít. Fordulónak tekinthető az is, ha a jármű adott feladatok elvégzése után nem tér vissza az indulási helyre, hanem újabb felrakodást és lerakodást hajt végre, vagyis a járaton belül több fordulót is teljesít. | |||
Jegyezze meg az egyszerű járat jellemzőit! | |||
Az egyszerű járat egy felrakóhelyről, köztes rakodás nélkül egy ettől eltérő helyen lévő lerakóhelyre viszi az árut, majd visszatér a kiindulási depóba. Ezt a járatot irányjáratnak is nevezik. (16.1. ábra. A lecke minden ábráján a vékony nyíl a jármű üres mozgását jelzi, a vastag nyíl pedig az áruval rakott mozgást.) | |||
| |||
Az egyszerű járat esetében a jármű kihasználtsága kicsi, s még akkor is csak legfeljebb 50%-os, ha a jármű a felrakás és leadás útvonalon teljes terheléssel halad, mivel visszafelé üresen közlekedik. Az egyedi, esetenként felmerülő szállítási igények nagy részét egyszerű járatok látják el. Mivel a járművek kihasználása fentiek szerint az egyszerű járatok esetében igen rossz, ezért olyan logisztikai megoldásokat kell keresni, amelyekkel a feladatok jobb járműkihasználással, kisebb költségráfordítással oldhatók meg. A logisztikai szervezés ezekben az esetekben jellemzően a felesleges járműfutások kiküszöbölésére (járatkapcsolás), illetve a feladatok összefogására (konszolidálás) irányul. | |||
2. Körjárat | |||
Jegyezze meg a körjárat fajtáit és azok jellemzőit! | |||
A körjáratnak három fajtája lehet: | |||
| |||
Ha az árut egy helyen rakjuk meg, de a felrakott árut több helyen rakjuk le, akkor tisztán terítő járatról van szó. | |||
Ennek fordítottja a tisztán gyűjtőjárat, amely az árut több helyen veszi fel, s egy helyen rakja le. Jellemzően terítőjáratokkal oldjuk meg a fogyasztási cikkek áruellátását, tipikus gyűjtőjárat a lakossági hulladékelszállítás. | |||
Adott esetben a terítés és a gyűjtés egy járattal történik. Ezek a terítő- gyűjtő járatok. Ilyen lehet például a csomaggyűjtő és házhoz szállító járat, vagy egyes élelmiszerek boltokhoz való szállításával együtt az üres göngyölegek, visszáruk begyűjtése. A terítő (begyűjtő), illetve a terítő-begyűjtő szállítások teljesítménye már csak az egyes szakaszokra (rakodási pontok közötti távolságokra) bontottan határozható meg, hiszen minden szakaszon más és más a járművön lévő áru mennyisége. | |||
| |||
A körjáratok szervezésekor a logisztikában arra törekszünk, hogy a szükséges járműteljesítmény minimális legyen. Egy-egy körjárat 20-30 érintendő pontot, esetenként még ennél is jóval többet (levél, csomag) tartalmazhat. Tekintve, hogy e járatfajtával legtöbbször naponta változó igényeket elégítünk ki, a jó járatkombinációk kialakításához igen kevés idő áll rendelkezésre. A gyakorlatban ezért a körjáratok optimalizálásához mind gyakrabban használnak számítógépes tervező programokat. | |||
3. Kapcsolt járat | |||
Fogalmazza meg, mit értünk kapcsolt járat alatt! | |||
A járművek üres futásainak mérséklése érdekében, ha arra mód van, a járatokat, fordulókat úgy végezzük el egymás után, hogy a feladatok után nem térünk vissza azonnal az indulási helyre, vagyis a járaton belül több fordulót is teljesítünk. Kapcsolt járatokat tehát úgy kapunk, hogy egy járat egymás után több fordulót teljesít, vagyis az üres járművet a telephelyre történő visszatérés nélkül látjuk el újabb áruval, szállítási feladattal. | |||
Jó példája ennek a nemzetközi fuvarozás. Ha például elindul Győrből egy teherautó, amelynek Linzben és Ingolstadtban kell áru leraknia, majd ezután az üres teherautó Müchenben újból árut vesz fel, amit Bécsben ad le és úgy tér vissza Győrbe, akkor ez kapcsolt járat. A Győrből történő indulás és érkezés jelenti a járatot, a Győr-Linz-Ingolstadt útvonal az első fordulót, a Müchen-Bécs pedig a második fordulót. | |||
Tanulmányozza a fenti példa alapján készült 3. ábrát. Határozza meg, hogy az ábrán látható lerakó, illetve felrakó helyek a szövegben említett mely városoknak felelnek meg! | |||
| |||
Minél hosszabb az induló járat vagy forduló, annál inkább található lehetőség az ellenkező, vagy részben az ellenkező irányba eső kapcsolódó szállítási feladatnak a megtalálására és az induló járathoz történő kapcsolására. | |||
A kapcsolt járatok esetében a logisztika a "felesleges" teljesítményeket igyekszik kiküszöbölni. Tipikus példaként említhető a nagyobb távolságra irányuló, általában nemzetközi viszonylatú szállítások összekapcsolása, hogy a járművek mind az oda-, mind a visszaútban áruval rakottan (kiterhelten) közlekedjenek. | |||
A járatkapcsolási módszerek a feladat jellegétől függően lehetnek egyszerűek és meglehetősen bonyolultak is. A gyakorlat követelményeit leginkább a közelítő eredményeket adó heurisztikus eljárások elégítik ki. | |||
Néhány alapvető szempontot a járatkapcsolás előtt figyelembe kell venni. Akkor célszerű a járatokat összekapcsolni, ha ezzel költséget (távolságot, időt, járművet stb.) takarítunk meg. | |||
Jegyezze meg, milyen feltételek megléte esetén lehet kapcsolt járatot létrehozni! | |||
Akkor lehet a járatokat összekapcsolni, ha | |||
| |||
Jegyezze meg, mely tényezők gátolják, illetve melyek segítik a járatkapcsolás megvalósítását! Fogalmazza meg, az egyes felsorolt tényezők miért befolyásolják a járatkapcsolást! | |||
A járatkapcsolásokat segítik: | |||
| |||
A járatkapcsolásokat nehezítik: | |||
| |||
4. Sokszög járat | |||
Jegyezze meg a sokszög járat jellemzőit! | |||
Ha kapcsolt járatból kettőnél többet is összefűzünk, akkor ún. sokszögjáratot képeztünk. Ennek teljesítése több napig is tarthat. Ilyen járatokat jellemzően a nemzetközi áruszállítások esetében alakítanak ki, de belföldi kocsirakományú szállításokhoz is szerveznek. A járművek sokszor csak igen hosszú idő eltelte után mennek vissza a telephelyükre. Ha a gépkocsivezető hazatér a családjához, több esetben közforgalmú közlekedési eszközt vesz igénybe. | |||
Jellemző példa erre, ha egy tehergépjármű hétfőn elindul Budapestről, és Győrbe majd Szombathelyre szállít árut. Szombathelyen éjszakázik, majd Körmendre megy árut felvenni, amit Pécsre szállít el. A harmadik napon Pécsen egy másik megbízónál vesz fel árut, amit Veszprémbe szállít. A negyedik nap pihenőnap, ezért a sofőr hazautazik busszal, a teherautót a veszprémi telephelyen hagyja, majd a pihenőnap leteltével Veszprémbe utazik vissza és onnan folytatja a szállítási feladatok teljesítését. Ily módon nemcsak az egyik feladattól a másikig való átállások, de a jármű kiállási és visszatérési üres futását is jelentősen mérsékelni lehet, hiszen a tehergépjármű nem tér vissza minden nap végén, valamint a pihenőnapra Budapestre, hanem a kijelölt telephelyeken áll. | |||
| |||
A járatkapcsolások létrehozása bonyolult szervezési tevékenység. A megfelelő feladatok kiválasztását általában számítógépes adatbankok és programok segítik. A sokszögjáratok teljesítéséhez a megfelelő járatok összeválogatásán túlmenően egyéb problémákat is meg kell oldani (járművezetők hosszabb távollétének kérdése, szállás- és üzemanyagköltségek, kapcsolat fenntartása stb.). | |||
5. Ingajárat | |||
Jegyezze meg, mit értünk ingajárat és bővített ingajárat alatt! | |||
Az ingajárat tulajdonképpen kapcsolt járat, hiszen a járaton belül több fordulót teljesítünk. Ingajáratokat leginkább termelési, építkezési feladatokhoz kapcsolódóan szervezünk. Hosszabb ideig tartó építkezések esetében gyakori, hogy a járművek számára a felrakóhelyen ideiglenes telephelyet létesítünk, hogy a járatforduló után se kelljen a járműveknek a szokásos járműtelepre üresen visszaállniuk. | |||
Ha az ingajárat nem egyszerűen a felrakó és leadó között szállít, hanem több pontot érint, akkor azt bővített ingajáratnak nevezzük. | |||
| |||
6. Váltójárat | |||
Fogalmazza meg, mit értünk váltójárat alatt! Jegyezze meg, miért jelent költségmegtakarítást a váltójárat! | |||
A járművek megrakása alatt a gépkocsivezető, valamint a vonóerővel rendelkező értékes vontatójármű áll. A rakodás tetemes időt, néhány órát is igénybe vehet. A közúti közlekedésben ismertek azok a technikai megoldások, amelyek lehetővé teszik a vontató és az árut ténylegesen magába foglaló szállítóeszköz szétválasztását (félpótkocsi, csereszekrény). Ha a vontató a fel- és a lerakási pontokon az általa továbbított félpótkocsit vagy csereszekrényt kicseréli, váltójáratról vagy váltó rendszerű szállításról beszélünk. | |||
| |||
A váltó rendszerben szervezett ciklusos áruszállítások során a rakodás időtartamára különválasztjuk a vontató járművet a terhet ténylegesen felvevő egységtől. A rakodóhelyen a vontató (gépes járműrész) csak annyi időt tölt, amennyi a vontatmány fel- és lekapcsolásához, vagy a csereszekrény, konténer le-, illetve felrakásához kell. | |||
Ehhez a szervezési megoldáshoz kevesebb vontatóra, de valamivel több félpótkocsira (csereszekrényre, konténerre stb.) van szükség, mintha a feladatot egyszerű ingajárattal oldottuk volna meg. Minthogy a gépes járműrész drágább, továbbá a gépkocsivezetőt akkor is fizetni kell, ha a jármű áll, ezért egy jól szervezett váltójárat jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. | |||
A váltó jellegű járatok egyik speciális változata a stafétajárat. Ezt akkor alkalmazzuk, ha meg akarjuk takarítani a járművezetők telephelytől távol való éjszakázásának, pihenésének költségeit. Ebben az esetben a nagy távolságra irányuló járatokba cserepontokat iktatunk be. Az egyes vontatók csak a saját területükön dolgoznak. | |||
Képzeljük el, hogy Győr és Hamburg között rendszeresen bonyolítunk konténerforgalmat teherautókkal. Egy teherautó számára azonban túl nagy a távolság. Ezért létrehozunk München mellett egy cserepontot. A Győrből induló járművek eddig viszik a konténert, amit innen egy másik teherautó visz Hamburgba. | |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Egy fuvarozó három járművel dolgozik. Egy adott napon a járművek az alábbi tevékenységeket végzik: | |||||||||||||
Az egyik jármű elindul a telephelyről, egy adott helyen felrakodik, egy másik helyen lerakodik, majd visszatér a telephelyre. | |||||||||||||
A másik jármű elindul a telephelyről, egy helyen felrakodik, egy másik helyen lerakodik. Ezután egy harmadik helyen ismét felrakodik, egy negyediken lerakodik, majd visszatér a telephelyre. | |||||||||||||
A harmadik jármű elindul a telephelyről, egy helyen felrakodik, egy másik helyen lerakodik, majd visszatér a telephelyre. Ezután ismét elindul a telephelyről, egy adott helyen felrakodik, ezt követően lerakodik, majd visszatér a telephelyre. | |||||||||||||
Adja meg, hány járatot teljesített a három jármű összesen az adott napon! A járatok száma: ![]() | |||||||||||||
Adja meg, hány fordulót teljesítettek a három jármű összesen az adott napon! A fordulók száma: ![]() | |||||||||||||
2. Jelölje meg, melyik járattípusra igaz a következő meghatározás: egy felrakóhelyről egy lerakóhelyre viszi az árut, köztes rakodás nélkül.
![]() | |||||||||||||
3. Jelölje meg, melyik járattípusra igaz, hogy több helyen megáll, és az egyes helyeken lerakodás és felrakodás is történik!
![]() | |||||||||||||
4. Jelölje meg, melyik járattípusra igaz, hogy a vontató a fel- és a lerakási pontokon az általa továbbított félpótkocsit vagy csereszekrényt kicseréli!
![]() | |||||||||||||
5. Jelölje meg, melyik járattípusra igaz, hogy a felrakóhelyen ideiglenes telephelyet létesítünk, így a járatforduló után nem kelljen a járműveknek a szokásos járműtelepre üresen visszaállniuk!
![]() | |||||||||||||
6. Párosítsa az ábrán látható számokat a megfelelő járatfajták nevéhez!
![]() |