KURZUS: Emberi erőforrás menedzsment

MODUL: III. modul: Emberi erőforrás megtartása

10. lecke: Az érdekek összehangolása, az érdekegyeztetés rendszerei

Tanulási útmutató

Tananyag: Karoliny - Poór: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv 319-355. oldal.

A lecke tartalmi összefoglalója

A munkáltatói és a munkavállalói érdekekben, illetve pozíciókban rejlő különbözőség, ellentét potenciálisan mindenképpen konfliktussá tesz a két fél kapcsolatát: az érdekegyeztetés ennek feloldására szolgál. Az érdekképviseletek szerveződése pedig az erőegyensúly kialakulását segíti elő.

Ezen belül különböző elvek és modellek követhetők, ezért vesszük sorra azokat a döntési csomópontokat, amelyek mentén a felek kialakíthatják saját kapcsolati filozófiájukat. A munkáltatói pozíció kialakítása, a folyamatok szervezése, az információáramlás, a kapcsolatok építése, a tárgyalások lebonyolítása, a megállapodások érvényesítése mind egy önálló EEM-rendszer része, melyben kritikus lehet a HR-es szerepe. Ennek során igen gyakran egyfajta hídszerepet is betölt a munkáltatói és munkavállalói oldal között.

A fejezetben sorra vesszük a legfontosabb kapcsolati módokat. Először az alkalmazottak hangját tárgyaljuk, amely arra alkalmas, hogy azon keresztül a munkáltató megismerhesse a munkavállalók véleményét, és megtalálhassa a kritikus beavatkozási pontokat. A munkaügyi kapcsolatok két nagy területe a kollektív tárgyalások és a vezetői döntések előkészítésében, meghozatalában való részvétel. A participáció elsősorban konzultációs, véleményalkotási jogot biztosít a munkavállalók képviselete, az üzemi tanács számára. Ezzel lehetőséget kap a döntési folyamatban való részvételre, a vezetői döntések befolyásolására. A kollektív tárgyalás pedig a munkaviszonyhoz tartozó elosztási konfliktusok tárgyalásos feloldására irányul. Célja a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív szerződés megkötése, amelyik a munkavállalói érdekeket is figyelembe véve, kölcsönös előnyök elérése mellett stabil elosztási és kalkulációs feltételeket teremt a munkaadók és munkavállalók számára.

Ha a tárgyalások közvetlenül nem vezetnek eredményre, egyeztetés vagy közvetítés, esetleg döntőbíráskodás, jogviták esetén pedig a munkaügyi bíróság lehet eszköz a konfliktus feloldásában. Ebből a kapcsolatrendszerből a munkaharcot sem lehet kizárni, de az csak is a megállapodás elérését szolgáló, végső esetben alkalmazható eszköz lehet.

Kulcsfogalmak: az alkalmazottak hangja, egyeztetés, közvetítés, döntőbíráskodás, érdekegyeztetés, kollektív tárgyalás, kollektív szerződés, munkaharc, sztrájk, munkaügyi kapcsolatok, participáció, üzemi tanács, szakszervezet.

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához.

  • Olvassa el figyelmesen a könyvből kijelölt anyagot, és a hozzá kapcsolódó esetleírásokat! (Az esetleírásokat nem kell megtanulni, azok a tájékozódást és az ismeretek kiegészítését szolgálják.)
  • Gondolja végig a munkaügyi kapcsolatok lényegét!
  • Gyűjtse össze az érdekképviseletek jellemzőit!
  • Foglalja össze a kollektív tárgyalások legfontosabb elemeit!
  • Rendezze a tárgyalási taktikákat aszerint, hogy mire irányulnak.
  • Gyűjtse össze a participációs szerepek jellemzőit!
  • Gondolja végig a munkahelyi konfliktusok jelentőségét és kezelési módjukat!
  • Válaszoljon az alábbi kérdésekre, és válaszait rögzítse jegyzetfüzetébe!
    • Fogalmazza meg az érdekegyeztetés lényegét, funkcióját! Keressen példákat erre saját gyakorlatából, azt is mérlegelve, hogy mi akadályozza, és mi támogatja az egyeztetést!
    • Mi az érdekképviseletek funkciója, miért szükséges ezek működtetése?
    • Mi az alkalmazotti kommunikáció lehetséges szerepe az érdekegyeztetési folyamatban?
    • Mi az, ami növelheti vagy csökkentheti a hazai üzemi tanácsok részvételi erejét?
    • Milyen ismérvek, szempontok alapján állítaná össze egy szakszervezeti tárgyaló delegáció induló követeléseit, tárgyalási pozícióját?
    • Hogyan működik az egyeztetés, békéltetés, közvetítés?
    • Miért tekintjük a munkaharcot végső eszköznek?
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • megérteni az érdekegyeztetés, a partnerségi kapcsolatok lényegét és fontosságát;
  • felismerni a munkaügyi kapcsolatok megjelenési formáit és lehetőségeit a szervezeten belüli viszonyokban, az emberi erőforrás menedzsment működésében;
  • állást foglalni az érdekegyeztetés szervezeti szintű stratégiai kérdéseiben;
  • mérlegelni a konfrontáció és a megállapodásra, konszenzusra való törekvés szempontjait;
  • kiválasztani és alkalmazni az érdekek közvetítésére alkalmas kommunikációs eszközöket;
  • működtetni a participációs intézményeket és részt venni azok munkájában;
  • megtervezni a kollektív tárgyalások előkészítését és lefolytatását;
  • szükség esetén igénybe venni és alkalmazni valamilyen konfliktuskezelő eljárást;
  • a munkaügyi kapcsolatok szellemében csak utolsó eszközként alkalmazni a munkaharc eszközeit.
Önellenőrző kérdések
1. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e vagy sem!
Az érdekkülönbségeket tárgyalásos úton kell megoldani.
A munkaügyi kapcsolatok rendszere "szociális" partnerviszonyt hoz létre két érdekcsoport között.
A munkavállalók nem választhatnak individuális vagy kollektív érdekérvényesítési stratégiát.
A kollektív tárgyalás az elosztási viszonyokban megjelenő ellentét feloldására irányul.
2. Válassza ki a felsorolásból az érdekképviseletek jellemzőit!
a) Közösen lépnek fel.
b) Gyakran van nézeteltérés a tagok között.
c) Nehézkesen működik.
d) Legitim és szabályozott keretek között működik.
e) Önkéntes és hosszútávra létesített.
f) Ritkán sikeres.
3. Rendezze sorba a kollektív tárgyalások folyamatát!

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.


4. Válassza ki a munkahelyi konfliktusok kezelési lehetőségeit!
a) Érdekvita.
b) Pszichológus igénybevétele.
c) Verekedés.
d) Belső egyeztető bizottság.
e) Főnöki hatalom.
f) Békéltető eljárás.
g) Közvetítő eljárás.
h) Elbocsátás.
i) Döntőbíráskodás.
5. Állítsa párba a konfliktusmegoldási stílusokat és jellemzőiket!

Szerepek:
Versengés (v)
Elkerülés (e)
Problémamegoldás (p)
Kompromisszum (k)
Alkalmazkodás (a)

Jellemzők:
Csak a saját érdek érvényesítése a cél.
Mindkét fél engedményt tesz.
A felek nem tárgyalnak
A két fél konszenzust keres
Az adott fél enged a másik félnek