MODUL: A gazdasági eredményesség általános mértékkategóriái a közlekedésben
13. lecke: Gazdasági-társadalmi hatékonyság
Tanulási útmutató
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Válogatott fejezetek a közlekedés-gazdaságtanból című jegyzet 105-110. oldalhoz tartozó tananyagot.
Elérkeztünk a modul utolsó leckéjéhez, amely tisztázza a hatékonyság fogalmát, értékelésének szintjét egyéni és társadalmi megítélését, értelmezi a közlekedés externális (külső környezetet károsító hatása) költségeit, és végül bemutatja a hatékonyság-elemzés modelljét, logikai lépéseit.
A lecke feldolgozása során ügyeljen arra, hogy értse és legyen tisztában az alábbi fogalmakkal, összefüggésekkel.
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések:
hatékonyság,
gazdasági hatékonyság,
társadalmi hatékonyság,
határeredmény,
társadalmi határköltség,
társadalmi határhaszon,
közlekedés externális költségei,
közlekedés negatív externáliái,
közlekedés pozitív externáliái,
komplex hatékonyságelemzés,
többtényezős összemérési módszerek.
Tevékenységek
A lecke tanulása során végezze el az alábbi feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!
A lecke alapján tisztázza a hatékonyság fogalmát, tudja értelmezni a gazdasági-társadalmi hatékonyságot;
Ismerje meg, hogy milyen szerepet játszhat a hatékonyság értékelésénél a vizsgálódás szintje, egyéni nézőpontja?
Vizsgálja meg, jellemzői alapján jegyezze meg, hogy mit értünk társadalmi határköltségen, határeredményen és határhasznon?
Tekintse át a közlekedés externális költségeit, ismerje, hogy melyek a közlekedésre jellemző pozitív és negatív externáliák, továbbá ki, hogyan és mennyit fizessen a közlekedés externális költségeiből,
Tekintse át a gazdasági-társadalmi hatékonyság komplex elemzési módszereit;
Az elemző munkát segíti egy ún. komplex hatékonyságelemzési modell felállítása, amit az alábbi 5.27. ábra szemléltet; (A jegyzet 109. oldalán utalnak az ábrára.)
A hatékonyságelemzés elvi modellje
5.27. ábra
A komplex hatékonyságelemzés összemérési, rendezési, értékelési lépéseinek kapcsolatrendszerét az alábbi 5.28. ábra foglalja össze; (A jegyzet 110. oldalán utalnak az ábrára.)
A komplex hatékonyságelemzés logikai lépései
5.28.ábra
Az alábbi 5.29. ábra a KIPA módszer folyamatábráját mutatja be. (A jegyzet 110. oldalán utalnak az ábrára.)
A KIPA módszer folyamatábrája
5.29. ábra
A fentiek ismerete alapján tudjon válaszolni az alábbi kérdésekre
Mit jelent a komplexitás a hatékonyság vizsgálatoknál?
Milyen problémát jelent a hatótényezők együttes értékelése?
Milyen többtényezős összemérési módszereket ismer?
Követelmények
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes
a hatékonyság fogalmának ismeretében meghatározni a gazdasági-társadalmi hatékonyságot;
felsorolni/meghatározni a hatékonyság értékelésének vizsgálódás szintjét, egyéni megítélésének jellemzőit,
pontosan meghatározni hogy mit értünk társadalmi határköltségen, határeredményen és határhasznon?
a közlekedés externális költségeinek ismeretében válaszolni/meghatározni, hogy melyek a közlekedésre jellemző pozitív és negatív externáliák,
a hatékonyság-elemzési modell ismeretében, a gazdasági-társadalmi hatékonyság komplex elemzési módszereit jellemzői alapján ismertetni/megjelölni,
a tanultak és a modellek ismeretében választ adni, vagy a helyes választ megjelölni az alábbi kérdésekre:
Mit jelent a komplexitás a hatékonyság vizsgálatoknál?
Milyen problémát jelent a hatótényezők együttes értékelése?
Milyen többtényezős összemérési módszereket ismer?
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg a kívánt válasz! (1) A gazdasági hatékonyság azt fejezi ki, hogy az újratermelési folyamat egy-egy fázisa, részterülete mennyiben, minőségileg milyen mértékben, hogyan kacsolódik az "egészhez", a gazdasági-társadalmi igényekhez, követelményekhez és lehetőségekhez. (2) A társadalmi hatékonyság a gazdasági hatékonyságnál tágabb fogalom, mert a hatékonyság értékelésekor vizsgáljuk a közvetlen árucserén kívüli, azzal együttesen jelentkező kölcsönhatásokat.
Az első mondat igaz, a második is igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
Az első mondat igaz, a második is igaz, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
Az első mondat igaz, a második hamis.
Az első mondat hamis, a második igaz.
Mindkét mondat önmagában is hamis.
2. Az alábbi állítások közül jelölje meg azokat amelyek igazak!
Külső hatásról vagy externáliáról akkor beszélünk, ha a termelés vagy a fogyasztás olyan járulékos, tovagyűrűző hatásokat, hasznokat vagy költségeket okoz másoknak, amelyeket azok nem térítenek meg, illetve nem önként viselnek.
A pozitív és negatív externáliák egymást kioltják.
Társadalmi szinten értékelve, az externáliák létezése nem akadályozza a korlátos erőforrások optimális elosztását, felhasználását.
A külső hatásokat nem figyelembe vevő termelő és fogyasztó nem valós költség- és haszonfüggvényekkel kalkulál, ugyanakkor nem várható el, hogy az extern hatások önkéntes értékelése.
Egy adott tevékenység nem válthat ki egyidejűleg pozitív és negatív extern hatásokat.
3. Jelölje meg a kívánt választ! (1) Az egyes fogyasztók hasznossági függvényei és az egyes termelők termelési függvényei egymástól nem függetlenek. (2) Az elkülönült gazdasági érdek a termelési, elosztási, értékesítési folyamatot. Az egyes szakaszok résztvevői külön-külön saját érdeküknek megfelelő optimalizálásra törekednek.
Az első mondat igaz, a második is igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
Az első mondat igaz, a második is igaz, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
Az első mondat igaz, a második hamis.
Az első mondat hamis, a második igaz.
Mindkét mondat önmagában is hamis.
4. Jelölje meg melyik állítás igaz, melyik hamis!
A hatékonysági vizsgálatok során a különböző hatások, illetőleg következmények megfelelő értékelését mérlegelő egybevetéssel lehet elvégezni.
A szöveges és a számszerű jellemzők összemérésénél nem probléma, hogy az egyes hatások jelentősége az egész rendszer szempontjából nem azonos.
A komplex hatékonyság értékelésénél nem alapkövetelmény a gazdasági és nem gazdasági, mennyiségi és minőségi, számszerűsíthető és nem számszerűsíthető együttes adatok figyelembevétele.
Többtényezős összemérési módszerek széles választéka áll rendelkezésre a hatékonyság vizsgálatok során elvégzendő számításokra.
5. Jelölje meg az alábbiak közül azokat, amelyek nem a hatékonyságelemzés logikai lépéseihez tartoznak!
A komplex rendszerek minősítése az igények és feltételek figyelembe vételével,
a hatékonyság értékelési tényezőinek és ezek csoportjainak, meghatározása,
A vizsgálati program aggregált preferenciatáblázatának összeállítása,
analízis (egy-egy értékelési csoporton belüli összehasonlítás),