KURZUS: Közlekedés-gazdaságtan I.

MODUL: Gazdasági tevékenység eredményességének értékelése

Modulzáró kérdések

1. Melyik területeken szerepelhet kiinduló alapelvként a racionális gazdálkodás elve!
Gazdasági elemzés céljánál.
Gazdasági tevékenység leírásánál.
Gazdasági tevékenységek értékelésénél.
2. Válassza ki az igaz állítást!
Az erőforrások korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre.
Takarékos vagy racionális gazdálkodás elvének a matematikai közgazdaságtanban két, egyenértékű meghatározása ismeretes.
A döntéseknél, a két alapelv együttes használatára van szükség.
Az eredményt kizárólag a döntéshozó stratégiaválasztása (cselekvési változata) határozza meg.
A korlátozott erőforrások szükségessé teszik a racionális gazdálkodás elvének alkalmazását a gazdaságossági elemzéseknél.
3. Azonosítsa a problématér modell jellemzőit!
(vigyázat a koordináták, és a csúcsok számozása nem egyezik a jegyzetben szereplőkkel)



Az egyes koordináták megnevezéséhez (a, b, c) rendelje a megfelelő betűjelet (A, B, C)!

a) bizonytalanság mértéke:
b) "időtényező":
c) bonyolultság foka:

A térmodell csúcsainak megnevezéséhez (a-h) rendelje a megfelelő számokat!

a) determinisztikus, statikus, egyváltozós
b) determinisztikus, egyváltozós
c) valószínűségi, statikus egyváltozós
d) determinisztikus, statikus, sokváltozós
e) valószínűségi, dinamikus, egyváltozós
f) valószínűségi, statikus, egyváltozós
g) valószínűségi, dinamikus, sokváltozós
h) determinisztikus, dinamikus, sokváltozós

4. Melyik meghatározás tartozik a Retrospektív elemzéshez?
Azt vizsgálja, hogy az adott helyzetből kiindulva a jövőbeli feladatok illetve célkitűzések teljesítéséhez milyen erőfeszítésekre van szükség.
Azt vizsgálja, hogy az adott időszak gazdasági tevékenységének jellemzői miért alakultak az ismert módon, milyen tényezők és hogyan hatottak azok alakulására.
5. Válassza ki, hogy az egyes mutatókhoz (a, b, c) milyen alkalmazási területet (1, 2, 3) lehet hozzárendelni!

a) összeg típusú mutatók;
b) különbség- (differencia-) típusú mutatók;
c) hányados típusú mutatók.

1. Ilyen összetett tartalmú mutató önmagában is alkalmas lehet a döntési változatok értékelésére.

2. Azonos eredményt hozó változatok összehasonlítása, azonos ráfordítást igénylő változatok összehasonlítása.

3. Általánosan használható a ráfordítás és az eredmény értékelésére.

6. Az alábbi állítások a mértékkategóriák kialakítására vonatkoznak. Jelölje meg, hogy melyik állítás igaz, és melyik hamis!
A mutatószám rendszer, a racionális gazdálkodás elvének érvényesülését, az eredményességet az eredmény és a ráfordítás hányadosaként értékeli.
A mutatók négy, egymásra épülő és egymással szoros kapcsolatban álló rendszert alkotnak.
Az egyes mutatók önállóan alkalmazhatók, önállóan is alkalmasak a döntéshozatal előkészítésére.
Az egymásra épülés az információ tartalommal van szoros összefüggésben.
Nincs kapcsolat az egyes mértékkategóriák között.
A kialakított mértékkategóriák az egyetlen lehetőség az objektív elemzésre.
7. Jelölje meg a helyes meghatározásokat!
Gazdálkodás területén a "pénz értéke" nem mérhető egyszerűen a kamatlábbal.
Nem a pénz értékének alakulása fontos, hanem az elért eredmény mértéke.
Idővel kapcsolatos az egyszeri és a folyamatos ráfordítások (eredmények) összehasonlítási problémája.
A különböző dimenziójú adatokat azonos alapra kell hozni, hogy számításokat végezhessünk velük.
Az időtényező nem játszik jelentős szerepet a különböző változatok összehasonlításánál.
Az időtényezőnek csak a hosszú távú beruházásoknál van szerepe.
8. Jelölje be az állítások alatt a kívánt választ!
(1) A gazdaságossági számítások végeredményei, különösen a számszerű eredményekből levonható következtetések "csak" közelítő jellegűek.
(2) A gazdaságossági számítások, megbízhatóságát un. automatikus elemek és tudatosan alkalmazott módszertani eljárások együttesen befolyásolják.
Az első mondat igaz, a második is igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
Az első mondat igaz, a második is igaz, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
Az első mondat igaz, a második hamis.
Az első mondat hamis, a második igaz.
Mindkét mondat önmagában is hamis.