MODUL: A gazdasági eredményesség általános mértékkategóriái a közlekedésben
11. lecke: A költségváltozás elemzése
Tanulási útmutató
A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Válogatott fejezetek a közlekedés-gazdaságtanból című jegyzet 78-98. oldalhoz tartozó tananyagot.
A lecke a költségváltozás elemzését mutatja be, amelynek feladata olyan törvényszerűségek, tendenciák feltárása, amelyek megalapozzák a racionális gazdálkodást, a tervezést, az eredményesség értékelését.
Amint látja ez a lecke a legnagyobb terjedelmű, ugyanakkor a tananyag feldolgozását számos ábra is segíti. Nézze végig először a teljes lecke tananyagtartalmát, ismerkedjen vele, majd a tanulási útmutató alapján dolgozza fel a tananyagot.
Javasoljuk, hogy az alfejezetek alapján célszerű csoportosítással ossza két (esetleg három) részre a leckét, ami már egyszerre könnyebben tanulható.
A lecke a költségváltozás elemzésén keresztül, a költségfüggvényekkel, jellemző költségkarakterisztikák bemutatásával, értelmezésével foglakozik. Legyen tisztában az alábbi fogalmakkal, összefüggésekkel.
A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések:
költségszerkezet,
költségszint,
költséghányad,
költségfüggvény,
fix költség,
lineárisan változó költség,
progresszív költségek,
költségmutató,
szállítási költségfelület,
költségek flexibilitása,
"különbözeti" költség,
szállítási határköltség,
egyedi önköltségszámítás,
vasúti szállítás költségmutatói,
közúti szállítás költségmutatói,
futással arányos költségmutató,
szállítási idővel arányos költségmutató,
kalkulációs egység,
szorzószámos önköltségfüggvény,
paraméteres önköltségfüggvény.
Tevékenységek
A lecke tanulása során végezze el az alábbi feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!
Tekintse át a költségváltozás elemzésének feladatát, területeit, leggyakrabban alkalmazott eljárásait,
Legyen tisztában azzal, hogy a költségszerkezet elemzése során - ami lényegében a költségnemek alakulásának vizsgálatát jelenti - milyen kérdésekre keressük a választ.
Tudjon válaszolni, hogy mit értünk költségfüggvény alatt, mit lehet vele modellezni. Mit jelent a költségfüggvény független illetve függő változója.
Tekintse át, hogy melyek az állandó költségek.
Az állandó költségek alakulását a termelési volumen függvényében az alábbi 5.5 ábra mutatja. (A jegyzet 81. oldalán hivatkoznak az ábrára.)
Az állandó költségek alakulása a termelési volumen függvényében
5.5.ábra
Ismerje a változó költségek alakulásának jellemző tendenciáit. A változó költségek alakulását a termelési volumen függvényében az alábbi 5.6. ábra mutatja. (A jegyzet 81.oldalán hivatkoznak az ábrára.)
Változó költségek alakulása a termelési volumen függvényében
5.6.ábra
Tudjuk, hogy a globális költségek kifejezhetők a költségjellemzők (xi) és költségmutatók (kmi) szorzataiból képzett részköltségek összegeként is. Tudja megfogalmazni, hogy mit értünk költségmutató alatt, ismerje annak matematikai formuláját!
Tudja értelmezni a K= f(Q,l) kétváltozós függvényt, a számítási költségfelület ábrája segítségével,
tudja meghatározni, hogy mit jelent a szállítási határköltség, ismerje annak matematikai formuláját; A szállítási határköltség meghatározását konkrét szállítási távolság esetén az alábbi 5.13. ábra mutatja. (A jegyzet 86.oldalán hivatkoznak az ábrára.)
Olvassa át figyelmesen, hogy melyek az egyedi költségszámítás módszerei a közlekedésben; a gyakorlatban milyen esetekben végeznek önköltségszámítást, mi a jelentősége az egyedi önköltségszámításnak?
Ismerje a vasúti szállítás jellemző költségmutatóit, ismerje fel ezeknek matematikai formuláit,
Ismerje a közúti szállítás jellemző költségmutatóit, ismerje fel ezeknek matematikai formuláit,
Tekintse át paraméterei alapján, mire használható, hogyan jellemezhető a szorzószámos önköltségfüggvény. Példaként az egyes üzemi tényezők együttes hatásának érzékeltetését mutatja az alábbi 5.14. ábra. (A jegyzet 93. oldalán hivatkoznak az ábrára.)
Önköltségváltozás jelleggörbéi különböző üzemi tényezők százalékos változásának függvényében
5.14. ábra
Az ábrán alkalmazott jelölések: öA = f(tq) - önköltség a fajlagos állásidő, öA = f(s) - önköltség az átlagos szállítási távolság, öA = f(v) - önköltség a menetsebesség, öA = f(kd, qd) - önköltség a dinamikus kihasználás és teherbírás függvényében.
Az egyes üzemi paraméterek és az önköltség alakulásának összefüggéseit az un. paraméteres önköltségfüggvény segítségével közvetlenül elemezhetjük. Ismerje a közúti áruszállításnál alkalmazható paraméteres önköltségfüggvény jellemzőit, a függvény felépítését. Az önköltség változását a szállítási távolság függvényében az alábbi 5.15. ábra mutatja. (A jegyzet 94. oldalán hivatkoznak az ábrára.)
Önköltség változása az "s" függvényében
5.15. ábra
ahol: öQ - egy tonna szállítási önköltsége.
A dinamikus kihasználási tényezők és az önköltség kapcsolatának függvénye hiperbola alakú. Az alábbi 5.16. ábra a különböző teherbírásokhoz tartozó jelleggörbéket mutatja. (A jegyzet 94. oldalán hivatkoznak az ábrára.)
Különböző teherbíráshoz tartozó önköltség a "kd" függvényében
5.16. ábra
A leckéhez tartozó 5.5. alfejezet, az értékelemzés, mint költségvizsgálati módszert tárgyalja. Tekintse át az értékelemzés legfontosabb alapfogalmait, az értékelemző munka sajátosságait. Legyen tisztában az alábbi fogalmakkal:
értékelemzés
funkció,
funkcióköltség,
értékesség,
módszertani "jó tanácsok",
alkotó kétkedés,
team munka,
"költséghagyma",
az értékelemzés lépései,
értékelemzés a közlekedésben
A többletköltségek feltárását, azok keletkezésének okait igen szemléletesen mutatja be az alábbi 5.18. ún. "költséghagyma" ábra; (A jegyzet 96. oldalán hivatkoznak az ábrára.)
Értékelemzés "költséghagyma" hámozásával
5.18. ábra
Az alábbi 5.19. ábra egy sematikus ábrázolását mutatja a bevételek és költségek alakulásának a funkcióteljesítés függvényében:
Bevételek és költségek alakulása a funkcióteljesítés függvényében
5.19. ábra
Az értékelemzés költségvizsgálati módszereinek tanulása akkor lesz az Ön számára eredményes, ha az alábbi kérdésekre tud önállóan válaszolni:
Mi az értékelemzés speciális szemléleti alapja?
Hogyan értelmezhető a funkció, a funkcióköltség és az értékesség kapcsolatrendszere?
Melyek az értékelemzés gyakorlati alkalmazásánál figyelembe veendő módszertani "jó tanácsok"?
Milyen szerepet tölt be az értékelemzés során az alkotó kétkedés és a team munka?
Hogyan kezelhető a "költséghagyma"?
A közlekedés milyen területein alkalmazható eredményesen az értékelemzés módszertana?
Követelmények
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes
meghatározni a költségváltozás elemzésének feladatát, felsorolni területeit, leggyakrabban alkalmazott eljárásait,
megválaszolni, hogy a költségszerkezet elemzése milyen kérdéseket vet fel,
ismerje a költségfüggvény fogalmát, feladatát, modellezhetőségét, továbbá legyen tisztában, hogy mit fejez ki a költségfüggvény független illetve függő változója.
jellemzői alapján ismertetni, hogy melyek az állandó költségek,
karakterisztikus ábrái alapján is felismerni a változó költségek alakulásának jellemző tendenciáit,
meghatározni a költségmutató feladatát,jelentését, és felismerni annak matematikai formuláját!
Jellemezni/felismerni a K= f(Q,l) kétváltozós függvényt, a számítási költségfelület ábrája segítségével,
meghatározni, hogy mit jelent a szállítási határköltség, felismerni annak matematikai formuláját,
megfogalmazni, hogy a gyakorlatban milyen esetekben végeznek önköltségszámítást, mi a jelentősége az egyedi önköltségszámításnak,
felismerni jellemzői alapján a vasúti szállítás és közúti szállítás jellemző költségmutatóit, és ezeknek matematikai formuláit,
meghatározni paraméterei és ábra alapján, hogy a szorzószámos önköltségfüggvény mire használható, hogyan jellemezhető,
felismerni/meghatározni a közúti áruszállításnál alkalmazható paraméteres önköltségfüggvény jellemzőit, a függvény felépítését,
tanult értékelemzés költségvizsgálati módszereinek ismeretei alapján az alábbi kérdésekre válaszolni:
Mi az értékelemzés speciális szemléleti alapja?
Hogyan értelmezhető a funkció, a funkcióköltség és az értékesség kapcsolatrendszere?
Melyek az értékelemzés gyakorlati alkalmazásánál figyelembe veendő módszertani "jó tanácsok"?
Milyen szerepet tölt be az értékelemzés során az alkotó kétkedés és a team munka?
Hogyan kezelhető a "költséghagyma"?
A közlekedés milyen területein alkalmazható eredményesen az értékelemzés módszertana?
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, hogy az alábbi állításhoz melyik matematikai kifejezés tartozik! "Az összes költség százalékában kifejezett viszonyszámok megmutatják, hogy a termelési program anyagigényes, bérigényes vagy eszközigényes volt-e. A számított viszonyszámokkal értékelni tudjuk az élő- és holtmunka ráfordítások "súlyát".
;
;
2. A felsorolt költségek közül jelölje be azokat, amelyek a közvetetten (B) elszámolható költségekhez tartoznak! A) Közvetlenül elszámolható vagy közvetlen költségeknek azokat a költségeket nevezzük, amelyekről felmerülésük (tervezésük) időpontjában egyértelműen megállapítható, hogy melyik terméket, szolgáltatást és milyen mértékben terhel. B) Közvetetten elszámolható vagy közvetett költségekről felmerülésük időpontjában nem állapítható meg egyértelműen, hogy a ráfordítást melyik termék vagy szolgáltatás előállításához és milyen mértékben szükséges.
az üzemi általános költségek,
a tárgyi eszközök teljesítmény arányos értékcsökkenése,
a termékhez köthető egyedi gyártási ráfordítás,
a termékhez köthető értékesítési ráfordítás,
a területileg elkülönült egységek irányítási költségei,
az idegen járműjavítás,
a vállalkozás irányításának általános költségei.
3. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik az igaz!
A költségfüggvények független változója az idő.
A költségfüggvények független változója a termelési volumen.
A költségfüggvények független változója az állandó költség.
A független változó annak függvényében változhat, hogy mi az elemzés célja.
Az üzemi teljesítmények is alkalmasak az átfogó költségfüggvények kialakítására.
4. Az A, illetve B függvények milyen költségváltozást jellemeznek? A felsorolt (a, .... d) költségváltozásokhoz rendelje hozzá, az A, illetve B függvényt!
Globális és fajlagos proporcionális költség a termelési volumen függvényében. Globális állandó költség a termelési volumen függvényében. A termelési volumen függvényében az összes és a fajlagos költségek alakulása. Fajlagos állandó költség (önköltség) a termelési volumen függvényében. Degresszív költségek (globális és fajlagos) változása a termelési volumen függvényében
5. Az ábra alapján a felsoroltakhoz írja a megfelelő görbe betűjelét!
Hajózás Fogat Közút Vasút
6. Melyik állítás igaz, melyik hamis?
A költségfüggvények elsősorban a változás tendenciájának felismerését segítik.
Összevont költségfüggvényt ez egyes költségösszetevők szuperponálásával kapjuk.
Az összes költség karakterisztikája mindig jól elkülöníthető négy szakaszra bontható.
Az eddigiekben megismert költségfüggvények mindig figyelembe veszik a piaci hatások időbeli változását, dinamikáját.
7. Jelölje be az állítások alatt a kívánt választ! (1) A globális költségek kifejezhetők ún. költségjellemzők (xi) és költségmutatók (kmi) szorzataiból képzett részköltségek összegeként is. (2) A költségmutató képzésének menete, hogy az adott időszak alatt felmerült, az üzemi teljesítménnyel arányosan változó összes költséget az ugyanazon időszak alatt elért üzemi teljesítményre vetítjük.
Az első mondat igaz, a második is igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
Az első mondat igaz, a második is igaz, de ok és okozati összefüggés nincs köztük
Az első mondat igaz, a második hamis.
Az első mondat hamis, a második igaz.
Mindkét mondat önmagában is hamis.
8. Válassza ki az igaz és a hamis meghatározást!
A költségmutató megmutatja, hogy a tevékenység során felmerült összes költség hogyan alakul.
A költségmutató képzésének menete, hogy az adott időszak alatt felmerült, az üzemi teljesítménnyel arányosan változó összes költséget az ugyanazon időszak alatt elért üzemi teljesítményre vetítjük.
A költségmutatók csak a változó költséggel kapcsolhatók össze.
Az állandó költségek figyelembe vétele ún. "pótlékkulccsal" történik.
A költségmutatók lehetőséget nyújtanak a dinamikus elemzésre.
A költségmutatók hosszabb távon, korrekció nélkül használhatók.
9. Jelölje meg, hogy az alábbi összefüggés mit fejez ki!
az állandó önköltségrészt;
az idővel arányosan változó önköltségrészt;
a rakodással arányosan változó önköltségrészt;
a futással arányosan változó önköltségrészt;
összevont önköltségfüggvényt.
10. Mit jelent a"ceteris paribus" szemlélet?
A teljesítményi paraméterekhez szorzószámokat ("xi") rendelünk. Ezek a szorzószámok az egyes tényezők százalékos változását jelzik (egyébként változatlan körülmények között).
A ceteris paribus" szemlélet a költségfüggvény globális elemzését jelenti.
Az összes paraméter változásának hatása együttesen értékelhető.
Legfeljebb két független változó hatása ábrázolható.