KURZUS: Közlekedés-gazdaságtan I.

MODUL: Gazdasági tevékenység eredményességének értékelése

8. lecke: A gazdaságossági vizsgálatok néhány sajátossága

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához, a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át a Válogatott fejezetek a közlekedés-gazdaságtanból című jegyzet 58-65. oldalhoz tartozó tananyagot.

Ebben a leckében a gazdaságossági vizsgálatok néhány sajátosságával ismerkedik meg. Ilyen a relatív jelleg, az időtényező szerepe, a gazdasági vizsgálatok megbízhatósága, a dinamikus számítások elemei. Ez utóbbi feldolgozásához segítséget nyújt, ha átnézi A közgazdaságtan alapfokon című kurzus azon leckéit, ahol a kamat-, a kamatos-kamatszámításokkal, a jelenérték, a diszkontálás, annuitással ... foglalkoztak

A leckéhez tartozó fogalmak, összefüggések:

  • relatív jelleg,
  • szubjektivitás,
  • "időtényező",
  • egyszeri ráfordítás,
  • folyamatos ráfordítás,
  • diszkontálás,
  • annuitás,
  • jelenérték,
  • statikus és dinamikus számítás,
  • közelítő jelleg,
  • intervallumos értékelés,
  • valószínűségi becslés,
  • rugalmassági vizsgálatok,
  • tőkemegtérülés,
  • kockázati faktor.
Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!

  • Ismerje a gazdaságossági vizsgálatok relatív jellegének szempontjait,
  • Tudja megfogalmazni, hogy milyen feltételek mellett és relációkban végezhetjük az összehasonlításokat,
  • Ismerje az időtényező szerepét a gazdaságossági vizsgálatoknál,
  • Tudjon választ adni arra, hogy hogyan kezelhetők együttesen az egyszeri és a folyamatos ráfordítások,
  • Ismerje a gazdaságossági számítások főbb, általánosnak tekinthető hibaforrásait,
  • Ismerje meg azokat a tényezőket, amelyek javítják a számítások megbízhatóságát!
  • A dinamikus számítások alapeseteit (hatféle összefüggés) tudja jellemezni, matematikai formuláit értelmezni; Ismételje át a közgazdaságtanban tanultakat!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • felsorolni a gazdaságossági vizsgálatok relatív jellegének szempontjait,
  • megfogalmazni/kiválasztani, hogy milyen feltételek mellett és relációkban végezhetjük az összehasonlításokat,
  • jellemzői alapján meghatározni az időtényező szerepét a gazdaságossági vizsgálatoknál,
  • választ adni arra, hogy hogyan kezelhetők az egyszeri és a folyamatos ráfordítások problémája,
  • felsorolni a gazdaságossági számítások főbb, általánosnak tekinthető hibaforrásait,
  • válaszolni arra, hogy melyek azok a tényezők, amelyek javítják a számítások megbízhatóságát
  • a dinamikus számítások alapeseteit (hatféle összefüggés) jellemezni, illetve jellemzőjük alapján matematikai formuláikat (is) felismerni.
Önellenőrző kérdések
1. Döntse el az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik hamis!
A gazdasági vizsgálatok egyik legfontosabb sajátossága a relatív jelleg
a tömeg és a hányados típusú mutatók elégségesek és alkalmasak a gazdasági döntések előkészítésére.
A gazdasági tevékenység értékelésénél az összehasonlítás, mint módszertani eszköz eredményesen nem használható.
2. Gazdaságossági vizsgálatok során összehasonlítást leggyakrabban az alábbi relációkban végzünk:

a) különböző időszakok között
b) adott tevékenység különböző megoldási lehetőségei között
c) tényadatok és normák, elméleti számítások eredményei között

Az egyes vizsgálati területekhez rendelje hozzá a jellemző meghatározásokat!

Elsősorban a kapacitáskihasználás elemzésénél végzünk ilyen jellegű értékelést, de egyes technikák, technológiák színvonalának értékelésénél is ezt a fajta összehasonlítást alkalmazzuk.

A fejlesztési változatok összehasonlítása, a terv-variánsok értékelése az összehasonlítás klasszikus eseteit jelentik.

Általában egy bázis adatot, a tényadattal, tényadatot a tervadattal hasonlítunk össze. (a statisztikában megismert viszonyszámok és indexszámítás adja a módszertani alapot.)

3. Jelölje meg az alábbi, a szubjektivitással kapcsolatos állítások közül azokat, amelyek helyesek!
A szubjektivitás a döntéshozóknál nem jelent problémát, mert saját objektív véleményüket viszik végig;
A szubjektivitás is az "objektív" értékelést befolyásoló tényezők közé tartozik;
A szubjektivitás jelentősége, hogy a részrendszerek egyedi értékelésénél nélkülözhetetlen szerepe van;
A szubjektivitást jellemzi, hogy a megfigyelt tények értékelését "saját szemüvegünkön" keresztül végezzük.
4. Jelölje be az állítások alatt a kívánt választ!
(1) Alapprobléma a ráfordítások és az eredmények számbavételénél a múltbéli, jelen és jövőbeli illetve az egyszeri és folyamatos ráfordítások (és eredmények) összemérhetőségének biztosítása.
(2) A termelés során felmerült összes ráfordítás, illetve az elért eredmények együttes, átfogó és számszerű elemzése csakis "érték" alapon, pénzben kifejezve oldható meg.
Az első mondat igaz, a második is igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
Az első mondat igaz, a második is igaz, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
Az első mondat igaz, a második hamis.
Az első mondat hamis, a második igaz.
Mindkét mondat önmagában is hamis.
5. Jelölje meg az alább állítások közül azokat, amelyek helyesek!
Gazdaságossági számítások eredményei lehetőséget adnak az objektív döntésre.
Gazdaságossági számítások végeredményei, különösen a számszerű eredményekből levonható következtetések "csak" közelítő jellegűek.
Korszerű módszerekkel végzett számítások abszolút biztonságot adnak.
Közelítő jelleg nem zárja ki a helyes döntés lehetőségét.
Gazdaságossági számítások pontatlansága bizonytalanságot okoz a döntéseknél.
6. Rendelje hozzá az alábbi számításokhoz (a, b, c) melyik matematikai kifejezés tartozik (A-F)!

a) kamatos-kamatszámítások:
b) diszkontálás:
c) jelenérték számítás:

A) R= T o [ i ( 1+i ) N ( 1+i ) N 1 ]

B) R= T N i ( 1+i ) N 1

C) T N = T 0 (1+i) N

D) T o = T N ( 1+i ) N = T N D

E) T o =R[ ( 1+i ) N 1 i ( 1+i ) N ]

F) T N =R ( 1+i ) N +R ( 1+i ) N1 +... ...R ( 1+i ) 2 +R( 1+i ),vagy: T N =R [ ( 1+i ) N +...+ ( 1+i ) 2 + ( 1+i ) ]