KURZUS: Közlekedés-gazdaságtan I.

MODUL: A gazdasági eredményesség általános mértékkategóriái a közlekedésben

Modulzáró kérdések

1. Jelölje meg a felsorolásban azokat, amelyek helyesen nevezi meg az alábbi kéttényezős termelési függvény egyes mutatóit!
T=c L α E β
c =a technológiai, technikai színvonalat jellemző állandó,
T =a termelés időtényezője,
α = a T munkaráfordítás szerinti elaszticitása,
E= A termelés eredménye,
L= A munkaerő ráfordítás,
β = T eszközigény szerinti kapacitása.
2. A munka termelékenységére ható tényezők csoportosítása - a közlekedésben - ismeretében, jelölje meg az alábbiak közül azokat, amelyek a társadalmi-gazdasági tényezők csoportjához tartoznak
Szélsőséges éghajlat,
A munkához való viszony,
Korszerű technológia és technika alkalmazása,
A munka szervezetségi szintje,
Anyagi érdekeltség,
Munkaeszközök méretnövelése,
Koncentráció,
A dolgozók műveltségi, felkészültségi színvonala,
Irányítás színvonala
Az életszínvonal alakulása,
Földrajzi adottságok,
A munkakörülmények,
Domborzati viszonyok.
3. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak!
A termelékenység önálló mutatója az előállított termék, vagy szolgáltatás mennyisége.
A munkatermelékenység az emberi munka hatékonysági fokát jellemzi.
Értékelése az egységnyi munkaráfordítással előállítható termékmennyiség vagy az egységnyi termelési eredmény előállításához szükséges munkaráfordítással lehetséges.
Minden kiadás egyben költség is.
Költség akkor keletkezik, amikor a termelés, vagy szolgáltatás történik.
A kiadás és költség elszámolása azonos módon történik.
A költségek közvetlen költségekhez tartoznak, a kiadás a közvetett költségekhez.
A kiadások kapcsolatban vannak a tárgyi eszközök és a készletek alakulásával.
4. Az alábbi felsorolásból jelölje azokat, amelyek a tervezési, illetve elszámolási módjuk szerinti költségcsoporthoz tartoznak!
Anyagköltség.
Változó költségek.
A termékhez köthető egyedi gyártási ráfordítás.
Bérköltség.
A technológiai folyamat közvetlen élőmunka igénye.
Az alapköltségek szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamathoz, azzal közvetlen kapcsolatban lévő ráfordításokat tartalmazzák.
A termelés közvetlen anyagfelhasználása.
Egyéb költségek.
A termékhez köthető értékesítési ráfordítás.
Állandó költségek
5. Válassza ki az igaz és hamis megállapításokat!
A kalkuláció becslést jelent, nincs szükség az előző időszak költségelemzésére.
Kalkuláció alatt szűkebb értelemben magát az önköltségszámítást értjük. A kalkuláció gyakorlatilag statikus önköltség-megállapítást jelent.
A kalkuláció időben elkülöníthető szakaszokra bontható és az egyes és az egyes szakaszok más-más elemzési módszertannal vizsgálhatók.
Nincs különbség az egyes kalkulációs időszakok elemzési módszerei között.
Az előkalkuláció, a közbenső kalkuláció, és az utókalkuláció során a becslés szükségessége és az a tényadatok felhasználása eltérő súllyal szerepelnek.
6. Jelölje meg az alábbiak közül azt amelyik hamis állítás!
Az összevont költségfüggvények közül a fajlagos költségek alakulása alkalmas az üzemi optimum megállapítására.
Költségmutatókkal jó közelítéssel készíthetők árajánlatok, folyamatos "karbantartásuk" szükséges.
Az összevont költségfüggvények nem alkalmasak az üzemoptimum meghatározására!
Az összes költség karakterisztikája általában három szakaszra bontható. A termelésfelfutás kezdeti időszakában az összköltség alakulása degresszív jellegű. A következő szakaszt az "optimális költségalakulás" szakaszának is nevezik. Jellemzője a lineáris költségváltozás. A termelés további növelése, a kapacitás fokozott igénybevétele esetén a költségek progresszíven emelkednek.
7. Jelölje meg, hogy az alábbi meghatározások közül, melyik tartozik a normatív önköltségszámítás módszeréhez?
Először meghatározzuk, hogy az adott szállítás sajátos jellemzői a szükséges teljesítményeket milyen mértékben változtatják meg. Második lépésben ezek költségvonzatát vizsgáljuk meg. A közvetett költségeket pótlékkulcsok segítségével osztjuk fel.
A standard költség egy előre meghatározott költség, amelyet a tényleges költségekkel való összehasonlításnál vesznek figyelembe.
Ezek a lényegében átlagos körülményekre számított költségmutatók és a konkrét feladatok üzemi teljesítmény adatainak szorzatösszege adja a keresett költségeket. Az önköltségszámítás pontossága nagymértékben a költségek megfelelő csoportosítása és az üzemi mutatók helyes megválasztásán múlik.
8. "Költséghagyma" értelmezésével kapcsolatosak az alábbi állítások. Jelölje meg, hogy melyik igaz, melyik hamis!
A többletköltségek feltárását, azok keletkezésének okait igen szemléletesen mutatja be.
A "költséghagyma" csak szemléltető eszköz, gyakorlati haszna nincs.
A "költséghagyma" hámozása lehetőséget ad a felesleges költségek fokozatos feltárására.
A funkció és a funkcióköltség kapcsolatának feltárásához nem nyújt segítséget.
A "költséghagyma" hámozásával érvényesíthető a rendszerszemlélet.
9. A Költségfedezeti diagram és a jövedelmezőségi karakterisztikák ismeretében jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
A költségfedezeti diagram alapján történő elemzés lehetőséget nyújt a maximális nyereséghez tartozó optimális termelési volumen értelmezésére.
A fedezeti diagram elégséges a jövedelmezőség elemzésére.
A költségváltozás linearitása mellet figyelembe kell venni a kereslet és kínálat áralakító hatását, a piaci lehetőségeket.
10. A gazdálkodás eredményességének értékelésére az év végi mérlegek, az eredménykimutatás, a pénzforgalmi könyvelés adatainak alapján kialakíthatók a jövedelmezőséget értékelő, a nemzetközi normáknak megfelelő mutatószámok.
Jelölje meg az alábbi felsorolásból azokat, amelyek Jövedelmezőségi mutatók!
árbevétel
részvényjövedelmezőség
forgási sebesség
likviditás
tőkejövedelmezőség
élőmunka
a tőke forgási sebessége
eszköz
profitráta
saját tőke
saját tőke jövedelmezősége