KURZUS: Gazdaságtörténet I.

MODUL: A gazdasági világválság hatása a magyar gazdaságra

7. lecke: Agrárválság, Németország fokozódó gazdasági szerepvállalása

Tanulási útmutató

Tananyag: Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig. Aula Kiadó, Budapest 2005. (Tk. 49.-65. old.)

Összefoglalás

Az 1929-1933-as gazdasági világválság a magyar gazdaságot azért sújtotta különösen, mert az ország súlyosan eladósodott, döntően agrárország volt. Magyarország exportjának több mint 2/3-a élelmiszerekből és nyersanyagokból állt. A válság alatt romló külkereskedelmi cserearány miatt hazánkat nagy veszteségek érték. Az európai és tengerentúli országok a válság negatív hatásainak csökkentése érdekében a protekcionizmus eszközével éltek (emelték a vámokat, behozatali tilalmakat léptettek életbe), ami tovább nehezítette a magyar kivitelt. A válságból való kilábalás érdekében - a többi kormányhoz hasonlóan - a magyar politikai vezetés is az állami beavatkozás eszközéhez nyúlt, illetve - a gazdasági megfontolásokon túl külpolitikai okokból is - egyre szorosabb gazdasági kapcsolatot épített ki a fasiszta Németországgal és a tengelyhatalmakkal.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Tanulmányozza az 50. oldalon lévő táblázatot. A táblázat a magyar exportcikkek és importcikkek árszínvonalának változását mutatja a gazdasági válság éveiben.
  • Értelmezze az 51. oldalon lévő grafikont, amely a magyar agrárolló alakulását mutatja 1913 és 1933 között.
  • A tankönyvben található grafikonok és táblázatok adatai alapján vizsgálja meg legfontosabb külkereskedelmi partnereink mezőgazdasági behozatalának, a búza árának és a magyar búza- és lisztkivitel alakulásának adatait és tendenciáit a válság éveiben.
  • Vegye sorra a mezőgazdaság megmentésére hozott állami beavatkozás legfontosabb eszközeit (boletta, adósvédelmi intézkedések, egykezek, burkolt valutaleértékelés).
  • Hitler hatalomra kerülése után Németország lett Magyarország első számú külkereskedelmi (és politikai) partnere, szövetségese.
  • Vizsgálja meg a 64. oldalon található táblázatot és grafikont.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • cserearány-változást számolni.
  • az agrárolló grafikus ábrázolására.
  • felismerni a mezőgazdaság helyzete és az állami beavatkozás szükségessége közötti összefüggést.
  • felsorolni és meghatározni jellemzőjük alapján a válság alatt alkalmazott legfontosabb állami intézkedéseket.
  • Németország és a német birodalom részesedésének nagyságrendjét megbecsülni a magyar kivitelben,
  • legalább 3 olyan terméket felsorolni, amelyeknek a kivitelében Németország meghaladta az 50%-ot.
Önellenőrző kérdések
1. Az agrárollóval kapcsolatos definíciókat olvashat az alábbiakban. Válassza ki azt (vagy azokat) a definíciót (definíciókat), amely (amelyek) pontosan határozzák meg ennek a kategóriának a lényegét.
Agrárollóról akkor beszélhetünk, ha a mezőgazdasági cikkek ára kisebb, mint az iparcikkeké.
Az agrárolló azt jelenti, hogy a mezőgazdasági cikkek árszínvonala gyorsabban nő, mint az iparcikkek árszínvonala.
Az agrárolló szára akkor nyílik szét, ha egy meghatározott bázisidőszakhoz viszonyítva a mezőgazdasági cikkek árszínvonala az iparcikkek árszínvonalához képest csökken, illetve kisebb mértékben emelkedik.
Agrárollóról beszélhetünk akkor, ha az iparcikkek ára meghaladja a mezőgazdasági cikkek árát.
2. A magyar búza önköltsége az 1930-ban a háromszorosát tette ki az amerikai, kanadai, argentin búza önköltségének. Válassza ki, hogy a felsorolt országokban az alábbi tényezők közül melyek járultak hozzá a magyarországinál lényegesen alacsonyabb termelési költség (és ezáltal a jobb versenyképesség) kialakulásához.
a gabonatermelés gépesítettségének magas szintje
a felvevőpiactól való kisebb távolságok miatti alacsonyabb szállítási költségek
az olcsóbb munkaerő
a magyarországinál nagyobb, az optimálishoz közelálló táblaméretek
3. Ismeretes, hogy a nagy gazdasági válság évei alatt az iparhoz képest (ahol inkább a kibocsátás csökkent) a mezőgazdaságban az árak színvonala esett, a termelés ezzel szemben bizonyos években még emelkedett is.
Az alábbi tényezők közül jelölje be azokat, amelyek Ön szerint megmagyarázzák a mezőgazdaságnak, a válság alatt tapasztalható sajátosságait.
A mezőgazdasági termelést bármikor abba lehet hagyni, az ipar termelési eszközei azonban megsínylik a termelés leállítását.
A mezőgazdaságban használt termelési tényezők nehezen konvertálhatók, a termékszerkezet változtatása az iparhoz képest sokkal komplikáltabb.
A mezőgazdaságban biológiai folyamatok zajlanak, így a természeti tényezők szerepe sokkal nagyobb, mint az iparban.

Mikor történtek az alábbi események?

4. Csehszlovákia felmondta a Magyarországgal 1927-ben kötött kereskedelmi egyezményt.
1930
1931
1933
1934
5. A búza ára a Budapesti Árutőzsdén mélypontra szállt.
1930
1931
1933
1934
6. A kormány a búzatermelők megsegítésére bevezette a bolettát.
1930
1931
1933
1934
7. Felállították a Földteherrendező Országos Bizottságot.
1930
1931
1933
1934
8. A végletekig eladósodott birtokokat a kormány védetté nyilvánította.
1930
1931
1933
1934