KURZUS: Gazdaságtörténet I.

MODUL: A kötött gazdálkodásról a tervgazdaságra való áttérés

10. lecke: Háborús veszteségek, jóvátétel, földreform

Tanulási útmutató

Tananyag: Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig. Aula Kiadó, Budapest 2005. (Tk. 89-122. old.)

Összefoglalás

Magyarország a II. világháborúban elveszítette népességének 6-7, és az 1938. évi nemzeti vagyon 40%-át. Átmeneti - de évekig tartó - munkaerő-kiesést okozott a hadifoglyok 800 ezerre becsülhető száma. A mezőgazdasági termelés katasztrofális méretű csökkenése, a megszálló hadsereg ellátási kötelezettsége illetve a jóvátételi szállítások miatt az ellátatlan lakosság éhezett. Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Kormány első fontos gazdasági intézkedése az ország termőterületének 1/3-át érintő radikális földreform végrehajtása volt. A háborúban dezorganizálódott gazdasági viszonyok miatt szabad gazdálkodásról szó sem lehetett.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Olvassa el a tankönyvnek Magyarország II. világháborús ember- és anyagi veszteségéről szóló részeit.
  • Fordítson különös figyelmet annak tanulmányozására, hogy az egyes szerzők és források milyen módszertani megfontolások alapján jutnak eltérő következtetésekre az emberveszteséget illetően.
  • Tanulmányozza a Magyarországon élő nemzetiségeket illetve a környező országokban lakó magyarokat érintő ki- és betelepítéseket a II. világháború utáni években.
  • Olvassa el a tankönyv 2.2.1. pont anyagát, különösen a 116-117. oldalon lévő táblázatok adatait.
  • Tanulmányozza az 1945. január 20-án aláírt ideiglenes fegyverszüneti egyezmény 12. pontját, amely a magyar jóvátétel kérdésével foglalkozik.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • felsorolni a magyar háborús veszteségek legfontosabb "tételeit", nagyságrendjét és a veszteségek nagyságára vonatkozó eltérő becslések okait.
  • felsorolni a migrációt elrendelő jogszabályok legfontosabb intézkedéseit és a telepítések elrendelése mögött meghúzódó politikai, etnikai szándékokat.
  • a földreformról szóló rendeletet értelmezni,
    • a különféle kisajátítási határokat értelmezni,
    • a földosztás céljára rendelkezésre álló földalap összetevőit felsorolni,
    • a juttatottak kiválasztási szempontjait rangsorolni és a földosztás következményeit jellemezni
  • a jóvátétel összegét, annak három ország felé történő megoszlását, a jóvátételi szállítások idejét, és a jóvátételre szállítandó áruk összetételét, és az egyes országok felé a jóvátétel lezárásának időpontját és módját tankönyv nélkül felsorolni illetve leírni.
Önellenőrző kérdések
1. Ebben a feladatban a II. világháború utáni ki- és betelepítésekkel kapcsolatos csoportosítást kell elvégezni. Párosítsa az állításokat az alább felsorolt migrációkkal!

a) magyarországi német nemzetiségűek kitelepítése
b) csehszlovákiai magyarok kitelepítése
c) bukovinai székelyek kitelepítése
d) magyarországi zsidók kivándorlása

Állítások:
kitelepítésüket leginkább a csehek, részben a lengyelek követelték, hogy helyet csináljanak a Csehszlovákiából kiutasítandó magyarok számára
a benesi dekrétumokkal kezdődött jogfosztásuk
a szerbek elől menekültek Magyarországra
1946. február 27-én írták alá az egyezményt
Magyarországon 1945-46-ben ismét felütötte a fejét az antiszemitizmus
az idevonatkozó rendelet 1945. december 29-én jelent meg
Magyarországról a szegényebb, vagyontalanabb réteg települt át, helyükre gazdagabb, vagyonosabb nemzetiség érkezett
73 273 szlovákot cseréltek ki 68 407 magyarra
zömüket Tolna és Baranya megyébe telepítették át
15-17 ezer főt érintett

2. Válassza ki a megfelelő megoldásokat!

Magyarország II. világháborús anyagi veszteséges 1938-as értékálló pengőben
(1. 40 milliárd; 2. 22 milliárd; 3. 80 milliárd)

Ez az 1938. évi nemzeti jövedelem hányszorosát tette ki?
(1. négyszeresét; 2. nyolcszorosát: 3. egyszeresét)

Ez az 1938. évi nemzeti vagyon hány százalékának felelt meg?
(1. 10%-ának: 2. 20%-ának; 3. 40%-ának)

A magánháztartásokat ért károkon túl a legnagyobb károkat melyik két nemzetgazdasági ág szenvedte el?
(1. a mezőgazdaság és az ipar; 2. a mezőgazdaság és a közlekedés; 3. a mezőgazdaság és a bányászat)

3. Magyarország II. világháborús jóvátételi fizetési kötelezettségével foglalkozik ez a feladat. Rendelje a kérdésekhez a helyes megoldást!

a) 30
b) 15
c) 1953
d) 300
e) 6


Mekkora volt a jóvátételi fizetési kötelezettség millió dollárban?
Ebből az összegből mennyit kellett fizetnünk Csehszlovákiának?
Mennyi volt eredetileg a jóvátételi szállítások időtartama évben?
Az eredeti egyezmény értelmében az 1938. évi világpiaci árakat az ipari termékek esetében hány százalékkal emelték a jóvátételi összeg kiszámításánál?
Magyarország mikor (év) fejezte be a szovjet jóvátételi szállításokat?

4. Az alábbiakban az 1945. évi földreformmal kapcsolatos állításokat olvashat. Döntse el, hogy ezek az állítások igazak vagy hamisak!
Az Ideiglenes Kormány 1945. márciusában a Magyar Kommunista Párt földreformról szóló tervezetét fogadta el.
A 100 és 1000 hold közötti birtokosoknak a rendelet értelmében 100 holdat visszahagytak.
Azok, akik élethivatásszerűen földműveléssel foglalkoztak, 300 holdig megtarthatták birtokaikat.
Egy-egy igénylőre átlagosan 5,1 hold kiosztott föld jutott.
A földreform irányítását az Országos Földhivatal végezte.