KURZUS: Gazdaságtörténet I.

MODUL: A kötött gazdálkodásról a tervgazdaságra való áttérés

11. lecke: Stabilizáció, kötött gazdálkodás, részleges államosítások

Tanulási útmutató

Tananyag: Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig. Aula Kiadó, Budapest 2005. (Tk. 122-138. old.)

Összefoglalás

A II. világháború alatt és után hazánkban játszódott le a világ gazdaságtörténetének eddigi legnagyobb mértékű inflációja. A teljesen elértéktelenedett pengő megszűnt pénzként funkcionálni, a pénz kiszorult a forgalomból. A stabilizáció - amire 1946. augusztus 1-jével került sor - elsőszámú feltétele megfelelő árufedezet felhalmozása volt. Az új forintárakat a háború előtti pengőárakból kiindulva meghatározott szorzószámok segítségével, mesterségesen állapították meg. A béreket a gazdaság lecsökkent kibocsátó képességéhez igazították. 1946 elejétől megkezdődött az MNFF államosítási programjának a végrehajtása.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • A stabilizációról szóló fejezet elolvasása előtt gondolja át, amit az inflációról eddig tanult. Lapozzon vissza az I. világháború utáni inflációval és stabilizációval kapcsolatos fejezethez. Gyűjtse össze az I. és a II. világháború utáni infláció és stabilizáció közötti azonosságokat és a különbségeket.
  • Tanulmányozza a stabilizációval kapcsolatos első kísérleteket (egyszeri vagyondézsma kivetése, illetve az adópengő bevezetése), illetve ezen kísérletek kudarcainak okait.
  • Gondolja át, hogy milyen gazdaságpolitikai célokat szolgált az 1946. augusztus 1-jei új forintárak megállapítása kapcsán alkalmazott árszorzó. A 128. oldalon szereplő bértáblázat kapcsán állapítsa meg, hogy mi volt a politikai és gazdasági funkciója az új forintbéreknek.
  • A 2.3.1. pont elolvasása után vesse össze a magyarországi államosításokat az ugyanebben az időben végbement nyugat-európai államosításokkal.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • meghatározni jellemzői alapján az infláció fogalmát,
  • megnevezni a II. világháború utáni pénzromlás okait,
  • felsorolni az I. és II. világháború utáni infláció és stabilizáció közös és eltérő vonásait.
  • saját szavaival meghatározni az 1945. decemberi egyszeri vagyondézsma technikáját,
  • saját szavaival meghatározni az adópengő és a simapengő közötti különbséget, valamint az adópengő eredeti és júniustól, júliustól módosult funkcióit.
  • jellemzői alapján meghatározni az iparcikkek árának kialakításánál alkalmazott 4,97-es árszorzó és a mezőgazdasági cikkek árának képzésénél használt átlagosan 3,2-szeres szorzó alapvető funkcióját
  • jellemezni a bértarifák összehúzásának következtében a háború előtti bérdifferenciák jelentős csökkenését.
  • a kelet- és nyugat-európai államosítások különbségeit felismerni.
Önellenőrző kérdések
1. Párosítsa a II. világháború utáni inflációval kapcsolatos fogalmakat és ezeknek a fogalmaknak a definícióit!

Fogalmak:
1. hiperinfláció
2. batyuzás
3. kalória-bérrendszer
4. adópengő
5. quadrillió

Definíciók:
természetben fizetett, vagy naponta valorizált fizetés
1946. január 1-jén bevezetett fizetőeszköz
a magyar gazdaságban sem 1946 előtt, sem azóta nem használt nagyságrend
iparcikkek, közszükségleti cikkek élelmiszerre való közvetlen cserélése
a napi több ezer, tízezer, sőt százezer százalékot is elérő pénzromlás

2. Állítsa időrendi sorrendbe a II. világháború utáni inflációval és stabilizációval kapcsolatos eseményeket.

1.
2.
3.
4.
5.
6.


3. A leckében előforduló eseményeket és azok időpontjait soroljuk fel. Párosítsa az eseményeket az időpontokkal!

Események:
1. Magyarországra érkezik az ún. aranyvonat.
2. Állami kezelésbe vették a szénbányákat.
3. A kormány államosította a legnagyobb - jóvátételre termelő - gépgyárakat.
4. A kormány államosította a bauxit- és alumíniumipart.
5. Az első hároméves terv indulásának időpontja.

Időpontok:
1947. augusztus 1.
1946. augusztus 6.
1947. november 28.
1946. január 1.
1946. december 1.

4. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
A Magyar Kommunista Párton kívül az összes többi polgári és paraszti párt elutasította a kötött gazdálkodást.
A kötött gazdálkodást eleinte túlnyomó többségében magántulajdonon alapuló gazdaságban vezették be.
A Független Kisgazdapárt és más polgári pártok a stabilizációt külföldi kölcsönök felvételével képzelték el.
A gazdaság operatív irányításának csúcsszerve, a Gazdasági Főtanács élén főtitkárként a kisgazda Varga István állt.
A háború utáni első jelentős államosítás a földosztás volt.
5. A II. világháború utáni gazdasági irányító testületeket, intézményeket sorolunk fel. Párosítsa az intézményeket és azok meghatározásait.

Intézmények:
a) Országos Anyag- és Árhivatal
b) Országos Tervhivatal
c) Gazdasági Főtanács
d) Újjáépítési Minisztérium
e) Országos Gazdasági Tanács

Meghatározások:
16 tagú, tanácsadó testület
Főtitkára Vas Zoltán volt.
Döntően kisgazda befolyás alatt működő szervezet.
Eredetileg gazdasági csúcsirányító feladatot szántak ennek az intézménynek.
1947-ben kezdte meg működését.