KURZUS: Gazdaságtörténet I.

MODUL: A magyar gazdaság az 1920-as években

5. lecke: Infláció, stabilizáció, szanálás

Tanulási útmutató

Tananyag: Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig. Aula Kiadó, Budapest 2005. (Tk. 20-39. oldal)

Összefoglalás

Az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésével a vámunióval együtt befejezte tevékenységét a közös jegybank és a közös pénz is. Az Osztrák-Magyar Bankot 1921-től a Pénzügyminisztériumtól függő Magyar Királyi Állami Jegyintézet, a koronát pedig a Magyarország felirattal ellátott saját pénz váltotta fel. A háborút - különösen a vesztes országokban - nagyarányú pénzromlás, több országban hiperinfláció követte. Hegedüs Lóránt stabilizációs kísérletének összeomlása után a szanálást Magyarország - Ausztriához hasonlóan - népszövetségi kölcsön felvételével és felügyelete mellett hajtotta végre. A Népszövetség Pénzügyi Bizottságának feltételei között a szigorú takarékosság, restrikció, adóemelések mellett szerepelt az önálló, kormánytól független jegybank felállítása is, amelyre 1924-ben került sor. A stabilizációt 1927 elején a koronának pengőre történő átváltása zárta le.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Olvassa el a tankönyv 1. fejezetének 2. pontját. Ismerje a kormányoktól teljesen független jegybank, és a kormány, vagy a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő jegyintézet közötti alapvető különbséget!
  • Ismerje fel, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az utódállamok önállósodása egyúttal a Monarchia közös pénzének illetve a közösség monetáris szabályozását végző közös jegybanknak is a végét jelentette.
  • Tanulmányozza a 3. pontot! Elevenítse fel az inflációval kapcsolatos eddigi ismereteit.
  • Lexikonokban, kézikönyvekben nézzen utána, hogyan definiálják az inflációt és a stabilizációt, a szanálást.
  • Ismerje fel, hogy általában minden háború kellemetlen következménye a pénz értékének rohamos romlása, az árszínvonal gyors emelkedése. Az infláció egy idő után dezorganizálja a gazdaságot és elkerülhetetlenné teszi a stabilizáció megvalósítását.
  • Elemezze Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter első stabilizációs kísérletét.
  • Jegyezze meg azokat a legfontosabb jellemzőket (belső forrás, vagyonadó és egyéb adók kivetése, szigorú takarékossági intézkedések, kamatláb emelése), amelyektől Hegedüs az infláció megállítását remélte.
  • Ismerje fel, hogy Hegedüs stabilizációs kísérlete mindenkitől (az egyszerű adófizetőtől a vagyonos polgárig bezárólag) áldozatokat követelt. Kísérletének kudarcához minden bizonnyal ez a körülmény nagyban hozzájárult.
  • Jegyezze meg a Népszövetség Pénzügyi Bizottságának rekonstrukciós tervjavaslatát és azokat a feltételeket, amelyek teljesítése mellett Magyarország külföldi kölcsönhöz juthatott.
  • Ebben az esetben világos lesz, hogy a szanálásnak, külföldi kölcsönök odaítélésének minden esetben rendkívül szigorú feltételei vannak.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • meghatározni a jegybank, a kormány, vagy a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működő jegyintézet közötti alapvető különbségeket.
  • megnevezni/összekötni, hogy a közismert idegen eredetű kifejezéseket (kategóriákat) hogyan lehet definiálni!
  • felsorolni azokat a jellemzőket, amelyektől Hegedűs az infláció megállítását remélte.
  • meghatározni Hegedűs L. stabilizációs kísérlete mikor omlott össze;
  • meghatározni, hogy milyen feltételek mellett juthatott Magyarország külföldi kölcsönhöz;
  • meghatározni, hogy a Népszövetség szanálási terve mennyi időt adott a pénzügyi egyensúlyi helyzet helyreállítására?
  • megjelölni, hogy mely ország jegyezte le az 1924. évi államkölcsön legnagyobb részét;
  • meghatározni melyik utódállam jegyzett a magyar államkölcsön-kötvényekből.
Önellenőrző kérdések
1. Az I. világháború alatt megindult, a háború után felgyorsult infláció megállításával kapcsolatosak az alábbi állítások.
Jelölje meg, hogy az állításokhoz melyik válasz a helyes!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter a stabilizációt belső források segítségével képzelte el, mert az új magyar pénz a magyar frank lett volna.
ABCDE
Az Osztrák-Magyar Monarchia a háború kitöréséig nem ismerte az inflációt, mert az aranyalapú korona az aranystandard következtében 1914-ig stabil maradt.
ABCDE
Hegedüs Lóránt nem vetett ki vagyonadót, ugyanis a költségvetés egyensúlyát szigorú takarékossági intézkedésekkel igyekezett megteremteni.
ABCDE
Hegedüs Lóránt mesterségesen pénzszűkét igyekezett teremteni, ennek érdekében csökkentette a kamatlábakat.
ABCDE
2. Párosítsa a megadott eseményeket a megfelelő időpontokkal! Írja a mezőkbe a megfelelő időpont sorszámát!

Időpontok:
1. 1922. augusztus 8.
2. 1921. szeptember 16.
3. 1921. december 12.
4. 1920. október 15.
5. 1924. február 20.

Az Osztrák-Magyar Bank szétválásának időpontja
Előírják, hogy az 1000 holdnál nagyobb birtokosok a vagyonváltságot földben kötelesek teljesíteni
Hegedüs Lóránt stabilizációs kísérlete összeomlott, a pénzügyminiszter benyújtotta lemondását
Újra felállítják a Devizaközpontot
Életbe lép a takarékkorona

3. Definíciókat és közismert idegen eredetű kifejezéseket sorolunk. Nevezze meg, hogy az egyes kategóriákat hogyan lehet definiálni!

Fogalmak:
a) recesszió
b) defláció
c) reálérték
d) valorizáció

Definíciók:
a forgalomban lévő pénz mennyiségének csökkenése, szűkítése
a hitel, a valuta stb. értékének az inflációhoz történő rendszeres hozzáigazítása
a reálgazdaság visszaesése, csökkenése
a pénz vásárlóereje, a nominális értékeknek az árszínvonal figyelembe vételével történő korrigálása

4. Ki volt az a magyar pénzügyminiszter, aki a Népszövetség Jóvátételi Bizottsága előtt elsőként ismerte el, hogy a magyar szanálás csak külföldi kölcsönnel valósítható meg?
Hegedüs Lóránt
Bud János
Kállay Tibor
5. Jelölje meg, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, melyik hamis!
a) Csak Magyarország kapott népszövetségi kölcsönt.
b) Más vesztes kelet-európai ország is kapott népszövetségi kölcsönt.
6. A Népszövetség szanálási terve mennyi időt adott a pénzügyi egyensúlyi helyzet helyreállítására?
6 év
2,5 év
4 év
7. Jelölje meg, hogy mely ország jegyezte le az 1924. évi államkölcsön legnagyobb részét?
Svájc
USA
Olaszország
Anglia
Hollandia
8. Jelölje meg, hogy melyik utódállam jegyzett a magyar államkölcsön-kötvényekből?
Románia
Szerb-Horvát-Szlovén királyság
Csehszlovákia