KURZUS: Gazdaságtörténet I.

MODUL: A gazdasági világválság hatása a magyar gazdaságra

9. lecke: Szociálpolitika és a győri fegyverkezési program, Magyarország a II. világháborúban

Tanulási útmutató

Tananyag: Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig. Aula Kiadó, Budapest 2005. (Tk. 75-88. old.)

Összefoglalás

A gazdasági válságból való kilábalás egyúttal a magyar szociálpolitikai jogszabályalkotás időszaka is, bár a két világháború közötti időszak legjelentősebb szociálpolitikai intézkedését, az ipari és kereskedelmi munkavállalók kötelező öregségi biztosításának bevezetését már 1928-ban, tehát még a válság kirobbanása előtt törvényesítette a parlament. Az 1930-as évek második felében számos szociális jogszabályt alkottak, zömüket azonban a II. világháború kitörésekor átmenetileg hatályon kívül helyezték. 1938 és 1941 között a békés revíziónak köszönhetően Magyarország területe közel megkétszereződött, lakosságának létszáma pedig 12 millióra nőtt. A győri fegyverkezési program és a háborús készülődés jelentős gazdasági konjunktúrát eredményezett, de a háború alatti ipari (főleg nehézipari) kapacitásbővülés jó részét a német megszállást követő rendszeres bombázások, illetve az ország hadszíntérré változása le is rombolta.

Tevékenységek

A lecke tanulása során, az alábbi javaslatok, útmutatások alapján dolgozza fel a tananyagot.

  • Vegye sorra a tankönyv 75. és 76. oldalán található legfontosabb szociálpolitikai törvényeket.
  • Gyűjtse ki, hogy az egyes törvények mely területeken javították a munkavállalók szociális helyzetét.
  • A két világháború közötti időszak legjelentősebb szociálpolitikai intézkedése az 1928. évi XL. törvény volt.
  • Olvassa el a tankönyv 1.9. pontját, amely Darányi győri programjáról, az ország háborús készülődéséről és annak finanszírozásáról szól.
  • A tankönyv 82. oldalán található táblázat alapján vizsgálja meg Magyarország II. világháborús területi gyarapodását!
  • A lecke utolsó része Magyarország II. világháborús szerepvállalásával és ennek következményeivel foglalkozik.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • felsorolni a 19-20. századi legfontosabb szociálpolitikai törvények elfogadásának időpontját és a törvények által szabályozott főbb területeket.
  • az ipari munkavállalók kötelező nyugdíjbiztosításáról szóló törvény legfontosabb alapelemeit (a törvény hatálybalépése, nyugdíjjogosultság, OTI) jellemezni/kiválasztani.
  • a győri program célkitűzéseit, finanszírozási forrásait felsorolni és a bledi egyezmény két legfontosabb megállapítását jellemezni.
  • megfelelő idősorrendben felsorolni a területi gyarapodás időpontjait, nagyságrendjét és gazdasági következményeit.
  • fel tudja sorolni a háború gazdasági következményeit (az infláció meglódulását, a kötött gazdálkodás bevezetését, az életszínvonal hanyatlását és a termelőerők nagyfokú pusztulását.)
Önellenőrző kérdések
1. 19-20. századi szociálpolitikai jogszabályokat sorolunk fel. Párosítsa a jogszabályokat a törvények és rendeletek alapvető tartalmával!

A törvények alapvető tartalma:

1. iparban és bányászatban dolgozók gyermeknevelési pótlékának bevezetése
2. ipari és bányászati dolgozók betegsegélyezésének bevezetése
3. az ipari és kereskedelmi alkalmazottak kötelező öregségi, rokkantsági biztosításának bevezetése
4. a munkaviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló törvény elfogadása
5. a kötelező balesetbiztosítás bevezetéséről szóló törvény elfogadása
6. a kötelező balesetbiztosítás szolgáltatásainak felemeléséről és kiterjesztéséről szóló törvény elfogadása.

Törvények és rendeletek
1891. évi XIV. tc.
1907. évi XIX. tc.
1927. évi XXI. tc.
1928. évi XL. tc.
1937. évi XXI. tc.
1938. évi XXXVI. tc.

2. A szociálpolitika elméletével kapcsolatos állításokat sorolunk fel. A tanultak alapján párosítsa, hogy kinek a nevéhez fűződnek ezek az állítások!

1. Kovrig Béla
2. Jócsik Lajos
3. XIII. Leó

A legszegényebb sorsú embereken is segíteni kell, mert az emberiség nagy része "méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok közt tengődik".
A két világháború közötti területi változások az emberek figyelmét a nemzeti problémák felé fordította és "elvonta a szociális problémák irányából".
A szociálpolitika határa a vállalkozások rentabilitása, veszteséges vállalkozások esetén pedig az élet megőrzése és fenntartása.

3. Az alábbiakban Magyarország két világháború közötti békés területi revíziójával kapcsolatos időpontokat, eseményeket, adatokat sorolunk fel. Párosítsa az összetartozó jelenségeket!

1. Az eseményre 1940 augusztusában került sor
2. 1941 április
3. Ekkor csatolták vissza Kárpátalját
4. A döntés a Felvidékre vonatkozott

I. bécsi döntés
1939 március
2 185 546 lakos kerül vissza Magyarországhoz
Délvidék, Muraköz tér vissza

4. Állítsa időrendi sorrendbe Magyarország katonai egyenjogúsításának legfontosabb eseményeit 1927 és 1938 között!

1.
2.
3.
4.
5.