KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

Modulzáró teszt

1. Az alábbiakban a Magyarországnak 1956 őszén, 1957 elején nyújtott segélyekkel és kölcsönökkel kapcsolatos eseményeket sorolunk fel. Párosítsa az eseményeket azzal az országgal, amelyhez közvetlenül kapcsolható!

Országok: 1. Kína, 2. Szovjetunió, 3. Jugoszlávia 4. USA

Ország, amely 20 millió dollár segélyt ígért Magyarországnak.
Ország, amely a korábban biztosított azonnal lehívható folyószámla-hitelt a duplájára emelte.
Ország, amellyel szemben 1956-ban vált esedékes 2 millió font korábbról származó magyar tartozás.
Ország, amely 1956. október 30-án nyilatkozatot tett a szocialista országok közötti együttműködés nemzetközi alapelveiről.
Ország, amely devizahitel mellett devizasegélyt is adott Magyarországnak.

2. Ez a feladat a közgazdasági reformgondolatok elvetésével, a reform híveinek revizionizmussal való megvádolásával foglalkozik!

a) Ripp Géza, b) Varga István, c) Gazdasági Figyelő, d) Szurdi István, e) Friss István

Hogyan hívták azt a közgazdasági hetilapot, amely 1957 elején indult és a reformmal szemben a dogmatikus vonalat támogatta?
Ki zúdított Revizionizmus "az új gazdasági mechanizmus" leple alatt című háromhasábos cikkével össztüzet a reformelgondolásokra?
Ki tartott előadást 1957 őszén az MSZMP Politikai Akadémiáján, ahol az előadó elvetette a magyar gazdasági reformok szükségességét?
Ki írta Az Egy nem marxista közgazda számadása című cikket?
Ki fejtette ki a pártapparátus hivatalos elutasító véleményét a reformokkal kapcsolatban a Közgazdasági Szemlében?

3. A KGST országok kereskedelmi együttműködésével, az együttműködés magasabb szintjének és formáinak kifejlesztését akadályozó tényezőkkel kapcsolatos állításokat olvashat az alábbi feladatban. Döntse el, hogy az állítások igazak, vagy hamisak!
A KGST országok közötti együttműködés döntő formája a multilaterális külkereskedelmi kapcsolat volt.
A KGST országok közötti termelés szakosítására vonatkozó első megállapodások és egyezmények a mezőgazdasági termelés specializációjára vonatkoztak.
A KGST tagországok első, 15-20 évre szóló távlati tervének kidolgozása alapvetően a hosszú távú szakosodást és nemzetközi munkamegosztást szolgálta.
A KGST-országok közötti kereskedelem alapvetően tőkés világpiaci árbázison történt.
Az 1958-ban elfogadott bukeresti árelv közel két évtizeden keresztül azt jelentette, hogy a KGST országok közötti árak változatlanok maradnak.