KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: Az új gazdasági mechanizmustól a rendszer bukásáig

24. lecke: Az új gazdasági mechanizmus lefékezése, szektás fordulat a gazdaságpolitikában 1970-71-től. Az első és második olajárrobbanás, az ország fokozatos eladósodásának elindulása. Rendszerváltás Magyarországon

Tanulási útmutató

Tananyag: 20. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest 2005. (741-761. oldal)

Összefoglalás

Az 1970-es évek elején a gazdasági reform lefékeződött, megtorpant, a gazdaságpolitikában szektás-dogmatikus irányú visszarendeződés következett be. Az 1970 utáni helyzet másik jellemzője az, hogy a magyar gazdaságpolitika megkésve reagált az 1973 utáni világpiaci áremelkedésre és szerkezeti átrendeződésre. A magyar reformfolyamat megakasztásában a szocialista országok fenntartásai, félelmei mellett jelentős (ha nem döntő) szerepet játszott az is, hogy a szektás-dogmatikus erők 1969-70-től egyre több érvet meríthettek abból, hogy a gazdaság alapvető strukturális problémáit az új gazdasági mechanizmus bevezetésével sem lehetett megoldani, ráadásul új ellentmondások is keletkeztek. A szektás-dogmatikus irányú fordulat a reform iránt elkötelezett politikai vezetők leváltásával teljesedett ki. A cserearányok 1973 után nem csak tőkés, hanem szocialista (főleg szovjet) relációban is romlottak. 1978-ra konvertibilis relációban - elsősorban a külkereskedelmi mérleg passzívuma miatt - felhalmozódó bruttó adósság megközelítette a 12 milliárd dollárt. Az ország az 1970-es évek végén csődközeli helyzetbe került, a gazdaságpolitika korrekciója elkerülhetetlenné vált. Az irányváltás az MSZMP KB 1978. decemberi ülése után történt meg. A növekedést alárendelték a megbomlott külső és belső egyensúly helyreállításának. Az új gazdaságpolitika restriktív monetáris eszközökkel, erős importkorlátozással és exportösztönzéssel, a nemzeti jövedelem belső felhasználásának visszafogásával operált. A külkereskedelmi és fizetési mérleg terén néhány év alatt látványos fordulat következett be, ennek azonban a beruházások drasztikus és az egy keresőre jutó reálbér érezhető visszaesése, a reáljövedelem és fogyasztás gyakorlati stagnálása (illetve alig érzékelhető emelkedése) lett az ára. A második olajárrobbanás után 1982-ben Magyarország súlyos hitelválságba került, minden egyéb cél az ország fizetőképességének megőrzése mögé szorult. Magyarország 1982 tavaszán - a szovjet ellenkezés dacára - tagja lett az IMF-nek és a Világbanknak. Részben a Nemzetközi Valutaalap nyújtotta készenléti hitelek feltételeként, részben az egyensúlyi helyzet megbomlásának betudhatóan a politika az 1980-as évek elején kényszerűségből ismét teret engedett a gazdasági reformok újabb hullámának. 1985-ben az MSZMP utolsó (XIII.) kongresszusa túlértékelte a restrikciós intézkedéseknek a makrogazdasági mutatókra és a külkereskedelem helyzetére gyakorolt látszólag kedvező hatását. Az újabb IMF hitelek ára a gazdaság intézményrendszerének látványos átalakítása és liberalizálása lett. 1987-88-ban sorra születtek a piacgazdaság intézményi feltételeit előkészítő jogszabályok. 1989-ben megtörtént a többpártrendszerű, parlamentáris demokráciára és a piacgazdaságra való békés átmenet.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el figyelmesen, hogy milyen tényezők vezettek az 1968-ban bevezetett magyar gazdasági mechanizmus lefékeződéséhez, a szektás-dogmatikus fordulat 1972. évi bekövetkezéséhez.
  • Vizsgálja meg, hogyan reagált a magyar vezetés az 1973-ban bekövetkezett nyers- és fűtőanyag-áremelésre. Vesse össze a nyugat-európai kapitalista országok piacgazdaságainak úgyszólván automatikusan bekövetkező változásait (a gazdaság növekedési üteme, munkanélküliség, restrikció, reprivatizáció, szerkezeti változások) a magyar és kelet-európai egyelőre még mozdulatlan gazdaságával.
  • Tanulmányozza az 1973 utáni világgazdasági folyamatokkal kapcsolatos kategóriákat. Fogalmazza meg ezeknek a részben új kategóriáknak a rövid tartalmát.
  • Vizsgálja meg, hogy miért következett be 1979-ben a gazdaságpolitikai fordulat és milyen következményekkel járt ez a magyar gazdaságra nézve.
  • Gondolja át, hogy 1979 után miért engedett teret a politika a gazdasági reform újabb hullámának.
  • Tanulmányozza a tervgazdaság lebontásának és a szociális piacgazdaságra való áttérésnek fontosabb lépcsőfokait és eseményeit.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • a magyar gazdasági mechanizmus lefékeződésével kapcsolatos okok kiválasztására és ismeri a negatív irányú fordulat legfontosabb eseményeinek időpontját is.
  • kimutatni a piacgazdaság rugalmasságából adódó előnyöket és a szocialista tervgazdaság merevségéből adódó hátrányokat a külső feltételek gyökeres megváltozása esetén.
  • az olajárrobbanás utáni új világgazdasági helyzettel kapcsolatos fogalmak definiálására, a definíciók és fogalmak megfelelő párosítására.
  • az 1979-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulat okaival és következményeivel kapcsolatos állítások igazságtartalmának eldöntésére.
  • az 1968-os és az 1979 utáni reform jellegzetességeit felsorolni, kiválasztani, megkülönböztetni.
  • a gazdaság liberalizálásának és a piacgazdaság intézményeinek kialakítására tett fontos lépések időbeni egymásutániságát pontosan felsorolni.
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbiakban tényezőket sorolunk fel. Válassza ki ezek közül azokat, amelyek az Ön véleménye szerint hozzájárultak a magyar gazdasági reform 1968 utáni lefékeződéséhez!
A környező szocialista országok közül Csehszlovákia kivételéve a reformerők még talpon maradtak.
A Szovjetunió és a Varsói Szerződés - Románia kivételével - katonai erővel erőszakosan megakasztotta az ígéretes csehszlovákiai társadalmi és gazdasági reformfolyamatot.
Az MSZMP KB 1972. novemberi ülésén a reformerők kisebbségbe kerültek.
Nyers Rezsőt, Fehér Lajost és Aczél Györgyöt eltávolították a vezetésből.
Biszku Béla a reformok továbbfolytatása mellett érvelt, ezért őt is kiszorították a vezetésből.
A nagyvállalatok számára az új gazdasági mechanizmus a direkt irányítási rendszerhez képest a gazdaság liberalizációja révén sokkal kedvezőbb feltételeket teremtettek, ezért a nagyvállalati vezetők zöme támogatta a gazdasági reformot.
2. Rakja időrendi sorrendbe a magyar gazdasági mechanizmus lefékeződését előkészítő, jelző eseményeket!

1.
2.
3.
4.
5.


A mezőkbe a válaszok betűjelét írja ábécérendben, vesszővel elválasztva!
3. Az alábbi feladatban arra vonatkozóan talál állításokat, hogyan reagált az 1973 és 1978 közötti időszakban a tőkés és a magyar gazdaság az első olajáremelésre. Válassza ki a világgazdasági válságra adott jellegzetes piacgazdasági és szocialista tervgazdasági válaszokat!

Jellegzetes reagálások:
a) a növekedési ütem lényegében változatlan maradt
b) a munkanélküliség emelkedett
c) stagfláció lépett fel
d) az árak lassan emelkedtek
e) a gazdaság szerkezete lényegében mozdulatlan maradt
f) a növekedési ütem lényegesen csökkent
g) megkezdődött a reprivatizáció
h) a reálbér és reáljövedelem nem csökken
i) az állam megkezdi a szociális juttatások leépítését
j) az állam nem engedi, hogy a vállalatok csődbe menjenek

piacgazdasági reagálások:
tervgazdasági reagálások:

4. Párosítsa az alábbi kategóriákat és azok definícióit!

Kategóriák:
a) csúszó átlagolású árszámítás
b) stagfláció
c) cserearány
d) kúszó áremelkedés
e) petrodollár

Definíciók:
rövid lejáratú hitelek kínálatának növekedése
egy számjegyű áremelés
nulla növekedéssel párosuló infláció
a szocialista országok közötti árszámítási mód
egy adott ország export- és importárainak árszínvonal-változását kifejező mutató

5. Az 1978/79. évi gazdaságpolitikai fordulattal kapcsolatos állításokat olvashat az alábbi feladatban. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak ezek az állítások!
A dollár erősödése az 1970-es években jelentős veszteségeket okozott a magyar gazdaságnak.
1979 után a gazdasági növekedés ütemének felgyorsításától várták a gazdaság egyensúlyának a helyreállítását.
1979-ben a fogyasztói árak emelkedése 1951 óta első ízben közelítette meg a 10%-ot.
Az egyensúly helyreállítását 1979 után alapvetően restrikciós eszközökkel, a növekedés, a felhalmozás, a termelő és nem termelő beruházások, a fogyasztás visszafogásával kísérelték meg.
A rövid lejáratú hitelek kínálata a világpiacon az 1980-as évek elején jelentősen csökkent.