KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

21. lecke: A KGST és jelentősége Magyarország szempontjából

Tanulási útmutató

Tananyag: 20. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest 2005. (659-690. oldal)

Összefoglalás

Az 1949. január 8-án Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselői aláírták a KGST alapító okiratát. Hivatalosan a szervezet január 25-én jött létre. 1949 februárjában Albánia is belépett a KGST-be, amely - bár formálisan nem lépett ki a szervezetből - gyakorlatilag 1961-ig vett részt a gazdasági együttműködési tömb munkájában. 1950-ben az NDK-t, 1962 júniusában a Mongol Népköztársaságot, 1972 júniusában a Kubai Köztársaságot, 1978 júniusában pedig a Vietnámi Szocialista Köztársaságot vették fel a tagok sorába. Bizonyos időszakokban megfigyelőként vagy speciális együttműködési megállapodás alapján más országok is részt vettek a szervezet munkájában. A KGST sohasem vált nemzetek feletti szervvé, a tagállamok csak a konszenzusos alapon hozott határozatokat hajtották végre. A KGST ajánlásokat tett a tagállamoknak, amelyek csak akkor váltak jogerőssé, ha minden érdekelt ország egyet értett azokkal. A KGST megalakulástól az 1950-es évek végéig a szocialista országok együttműködésének döntő formája a kétoldalú, bilaterális külkereskedelmi kapcsolat volt. A tagországok eleinte egy évre szóló kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötöttek egymással. Ezt váltotta fel a több évre szóló kereskedelmi megállapodások rendszere, amely a termelés fejlődésének már bizonyos irányt szabott. A termelés szakosítása lehetővé tette volna az egyes országok komparatív előnyeinek kölcsönös kihasználását. Elvileg persze minden ország a szakosodás kiterjesztése mellett foglalt állást, ám a tényleges végrehajtás során kivétel nélkül ragaszkodtak a saját pillanatnyi érdekeik maximális érvényesítéséhez. A szakosítás és kooperáció egyik legnagyobb akadályozó tényezője a tagországok közötti valós költségviszonyokat elfedő ár és értékviszonyok voltak. A KGST XVI. ülésszaka, illetve a KGST-országok kommunista és munkáspártjainak értekezlete úgy döntött, hogy gyorsítani kell a nemzetközi munkamegosztást. A középtávú tervek koordinálásán túl elhatározták, hogy a tagországok 1963-ig elkészítik és összehangolják a 20 évre szóló távlati terveiket, a Tervbürót elsősorban ennek érdekében hozták létre. A szakosítás és sokoldalú kooperáció kifejezett hátráltató tényezője volt a kétoldalú elszámolás rendszere. A sokoldalú elszámolás bővülését alapvetően az nehezítette, hogy ebben a formában lényegében csak olyan másod-, vagy harmadrendű áruk kerültek forgalmazásra, amelyeket a bilaterális forgalomban nem lehetett realizálni.A különösen beruházásigényes és lassan megtérülő nyers- és alapanyagkitermelést, a bányászat, kohásza és energiatermelés más országok számára történő egyoldalú fejlesztését - a Szovjetunión kívül - egy szocialista ország sem vállalta, sőt a tábor vezető ereje is csak átmenetileg volt hajlandó ilyen fejlesztésekre. A szocialista országok - különösen 1956 után - csak viszonossági alapon, vagy az érdekelt országoktól kapott beruházási hozzájárulás ellenében voltak hajlandóak más ország számára kitermelő ipari kapacitásaikat bővíteni. A szovjet álláspont az 1970-es évek elejétől annyiban változott, hogy beruházási hozzájárulás helyett közös nyersanyagkitermelést, előállítást (foszforbánya, rézbánya nyitását, ceulluloze kombinát építését) javasolt saját országa területén. A szervezetet ért lengyel kritika és javaslat alapján kezdődött meg egy hónapokig tartó folyamat, amelynek során - a KGST-ben szokásos lassú, bürokratikus úton - megkezdődött az integráció felgyorsítását célzó elemző munka, amely az ún. Komplex Program kidolgozásához vezetett, amelyet a tagországok az 1971-ben Bukarestben tartott XXV. Ülésszakon egyhangúlag elfogadtak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az 1991. szeptember 26-án tartott XLVI. záróüléssel hivatalosan is beszüntette működését.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el a KGST megalakulásával, a szervezet történetének főbb eseményeivel, alapító és társult tagjaival foglalkozó fejezetrészt.
  • Tanulmányozza a KGST működésének alapelveire vonatkozó állításokat, ezeket vesse össze az Európai Unió (korábban Közös Piac, EGK) működési alapelveivel.
  • Olvassa el a Szovjetuniót a többi KGST tagállammal összekötő energiarendszerek megépítésének és működésének a történetét.
  • Tanulmányozza a KGST tagországok közötti kereskedelmi kapcsolatok alapvető jellegzetességeit, a szakosodási, kooperációs együttműködési megállapodás fejlesztésére vonatkozó akadályokat.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • a KGST-vel kapcsolatos főbb események időpontjának kiválasztására, a tagországok és a KGST-vel egyéb jogviszonyba kerülő országok kiválasztására.
  • a KGST működési alapelveinek más európai integrációs tömböktől eltérő sajátosságainak kiválasztására.
  • a legfontosabb energiarendszerek és együttműködési formák, szervezetek azonosítására, kiválasztására.
  • a kétoldalú (bilaterális) klíringmegállapodásokkal, a hosszú távú tervegyeztetésekkel és a szakosodással kapcsolatos problémák lényegének vázolására, az ezzel kapcsolatos kérdések igazságtartalmának eldöntésére.
Önellenőrző kérdések
1. A következő feladatban a KGST-vel kapcsolatos fontosabb események és azok időpontjait soroljuk fel. Párosítsa az eseményeket az időpontokkal!

Események:
a) Felállították a KGST Végrehajtó Bizottságát.
b) Hivatalosan létrejött a KGST.
c) Bár hivatalosan nem léptek ki, de ettől az időponttól kezdve az albánok gyakorlatilag nem vesznek többet részt a KGST munkájában.
d) Az NDK a KGST tagja lett.
e) Hat ország képviselői Moszkvában aláírják a KGST megalakításáról szóló okmányt.
f) A tagállamok elfogadták a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját.

Időpontok:
1949. január 8.
1949. január 25
1950
1961
1962
1971

2. Az alábbi országok közül válassza ki azokat, amelyek Moszkvában aláírták a KGST alapító okiratát!
Szovjetunió
NDK
Albánia
Lengyelország
Vietnám
Románia
Magyarország
Jugoszlávia
Kuba
Csehszlovákia
Bulgária
3. Felsoroljuk a két nagy európai integrációs tömb (a KGST és a Közös Piac) működésére vonatkozó alapelveket. Válassza ki azokat, amelyek Ön szerint a KGST-re (KG) illetve amelyek a Közös Piacra (KP) jellemzőek!

nem vált nemzetek feletti szupranacionális intézménnyé
az alapító tagállamok között nem volt lényeges fejlettségbeli különbség
mindegyik tagállam egy-egy szavazattal rendelkezett
a szervezeten belül deklaráltan is létrejött a vámunió
kerülték a tagállamok közötti konfliktusok nyílt tárgyalását
a szakosodás, a kooperáció a tagállamok közötti együttműködés alapvető formájává vált

4. A KGST országok közötti együttműködési rendszereket, intézményeket sorolunk fel. Párosítsa a rendszereket, intézményeket azok funkcióival!

Rendszerek és intézmények:
a) Béke
b) Testvériség
c) Barátság
d) Intermetall
e) OPW
f) NGEB

Funkciók
a tagállamok közötti két- és többoldalú kereskedelmi kapcsolatok elszámolására szolgáló szervezet
földgázvezeték
kőolaj szállítására szolgáló távvezeték
nagyfeszültségű elektromos távvezeték
vaskohászati együttműködési szervezet
közös vagonpark

5. A KGST országok kereskedelmi együttműködésével, az együttműködés magasabb szintjének és formáinak kifejlesztését akadályozó tényezőkkel kapcsolatos állításokat olvashat az alábbi feladatban. Döntse el, hogy az állítások igazak, vagy hamisak.
A KGST országok közötti együttműködés döntő formája a multilaterális külkereskedelmi kapcsolat volt.
A KGST országok közötti termelés szakosítására vonatkozó első megállapodások és egyezmények a mezőgazdasági termelés specializációjára vonatkoztak.
A KGST tagországok első, 15-20 évre szóló távlati tervének kidolgozása alapvetően a hosszú távú szakosodást és nemzetközi munkamegosztást szolgálta.
A KGST-országok közötti kereskedelem alapvetően tőkés világpiaci árbázison történt.
Az 1958-ban elfogadott bukeresti árelv közel két évtizeden keresztül azt jelentette, hogy a KGST országok közötti árak változatlanok maradnak.