KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: Az I. ötéves terv

16. lecke: A gazdaságirányítás reformjára vonatkozó első elképzelések. A külkereskedelem alakulása 1945-1956 között

Tanulási útmutató

Tananyag: 20. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest 2005. (440-447, 450-481. oldal)

Összefoglalás

Az új szakasz és Nagy Imre hatalomra kerülése tette lehetővé a direkt típusú tervutasításos mechanizmus működési anomáliáinak első bírálatát és az új gazdaságirányítási rendszer alapelveiről folyó vita elindulását. Az irányítással kapcsolatos reformok 1954-ben és 1956-ban a hatalom részéről nem mentek túl a bürokrácia és a kötelező tervmutatók számának csökkentésén. A reformközgazdászok azonban 1954-től vizsgálat alá vették a gazdasági mechanizmus nyilvánvaló anomáliáit és felvetették az indirekt irányítási rendszer bevezetésének a szükségességét.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Figyelmesen tanulmányozza az 1954-1956 közötti évek első, magukat később "naiv reformereknek" nevező közgazdászok reformelképzeléseit.
  • A külkereskedelemről szóló fejezet tanulmányozásakor elevenítse fel Trianon gazdasági következményeit és a két háború közötti időszak magyar külkereskedelmének sajátosságait. Lapozzon vissza a megfelelő fejezetekhez!
  • Tanulmányozza a magyar külkereskedelem szervezeti és működési elvének, legfontosabb partnereinek, és a külkereskedelem szerkezetének átalakulását a II. világháború után.
  • Vizsgálja meg Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnereit, külkereskedelmének szerkezetét, fordítson különös figyelmet a II. világháború után kitüntetett jelentőséggel bíró magyar-szovjet kapcsolatokra.
  • Ismerje meg Magyarország eladósodásának okait, mértékét, az adósságállomány gyors növekedésének okait az I. ötéves terv 1951. évi felemelése után.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • a legjelentősebb reformközgazdászok nevének, főbb műveiknek csoportosítására, elképzeléseik lényegének rekonstruálására, a megfelelő szerzőhöz való kapcsolására
  • Magyarország II. világháború előtti legfontosabb külkereskedelmi partnereinek, fő export- és importcikkeinek felsorolására és megnevezésére.
  • a külkereskedelmi monopólium lényegére, jellegzetességeire vonatkozó állítások igaz vagy hamis voltának eldöntésére, a magyar külkereskedelem szerkezeti változásának és az export-import struktúra okainak felsorolására.
  • felsorolni Magyarország legfontosabb szocialista és tőkés külkereskedelmi partnereit az 1950-es években, elemezni a magyar külkereskedelem szerkezetének változását.
  • a magyar adósság nagyságrendjének, növekedési dinamikájának, összetételének felismerésére.
Önellenőrző kérdések
1. Párosítsa az alábbi reformgondolatokat tartalmazó munkákat, elképzeléseket és ezek szerzőit! (Egy-egy szerzőt több munkánál, elképzelésnél is fel kell használni!)

Szerzők:
1. Kopátsy Sándor
2. Balázsy Sándor
3. Fekete Ferenc, Kopátsy Sándor, Móré András
4. Péter György
5. Kornai János

Munkák, elképzelések:
"Tézisek a gazdaságpolitikai munkaprogram kialakításához"
1956-ig a világpiaci árakat is figyelembe vevő termelői árrendszert kell kidolgozni
"Javítsuk meg tervezési módszereinket"
A vállalat tevékenységének eredményességét a jövedelmezőséggel kell mérni.
"A gazdaságosság jelentőségéről és szerepéről a népgazdaság tervszerű irányításában"
Ahhoz, hogy a vásárlók ne legyenek kiszolgáltatva az őket kiszolgálóknak, a kínálati piac kialakítására kell törekedni.
A vállalat tevékenységének értékelését ne a halmozódást tartalmazó bruttó vállalti termelési érték alapján, hanem valamely, a halmozódást kiszűrő nettó termelési mutató alapján végezzék
Meg kell szüntetni az ingyenes eszközjuttatást, a vállalatok fizessenek használati díjat a termelési tényezőkért.
Az állami tulajdon működtetésének nem egyedüli formája a direkt típusú mechanizmus.

2. A két világháború közötti időszak magyar külkereskedelemmel kapcsolatos fogalmakat és azok rövid definícióit soroljuk fal az alábbiakban. Párosítsa a kategóriákat a megfelelő definícióval!

Kategóriák
a) nyitott szerkezetű ország
b) Anschluss
c) diverzifikált export
d) külkereskedelmi rádiusz
e) zárt szerkezetű ország

Definíciók:
a kiszállítás távolsága
Németország és Ausztria egyesülése
az ország jövedelmének nagy hányada a külkereskedelemben realizálódik
a kiszállítás sokféle termékre terjed ki
olyan ország, amely különösebben nincs ráutalva a külkereskedelemre.

3. Ebben a feladatban az 1945 utáni magyar külkereskedelem szerkezetével, főbb jellemzőivel kapcsolatos kérdéseket talál. Döntse el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások.
A külkereskedelmi monopóliumot az 1949-es Alkotmány is deklarálta.
A devizaforint az egyes valuták egymásra történő átszámítását szolgálta, az árfolyam a nemzetközi pénzpiacokon alakult ki.
Magyarország 1956 előtt számos nyugat-európai tőkés országgal kötött kétoldalú árucsere-forgalmi megállapodást.
Magyarország 1956 tavaszán megállapodást írt alá Angliával az államosított angol érdekeltségekért fizetendő magyar kártérítés mikéntjéről és nagyságrendjéről.
A nyugati államok a reparációs tárgyalásokon általában nem támasztottak Magyarországgal szemben teljesíthetetlen követeléseket.
4. Az alább felsorolt 6 szocialista ország közül jelölje meg azt a hármat, amelynek - véleménye szerint - az 1950-es évek elején a legnagyobb arányú volt az összes külkereskedelmi forgalmában a tőkés országok részesedése!
Albánia
Bulgária
Csehszlovákia
Lengyelország
Magyarország
Románia
A mezőkben a válaszok betűjelét ábécérendben, vesszővel elválasztva adja meg!
5. A magyar külkereskedelemben fontos export és importcikkeket, illetve a behozatal és kivitel jelentős célországait soroljuk fel az 1950-es években. Párosítsa a cikkeket és az elsődleges célországokat!

A legfontosabb magyar export és importcikkek:
a) fenyőfűrészárú,
b) A Ganz hajógyár termékei
c) vasérc
d) szerszámgépek
e) szarvasmarha
f) kokszolható feketeszén
g) Rakéta porszívó
h) Warsawa személygépkocsi

A behozott vagy kivitt termékek legfontosabb célországai:
Szovjetunió
Olaszország
Lengyelország