KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

18. lecke: Gazdasági reformkoncepciók 1956 után. A Közgazdasági Bizottság tevékenysége

Tanulási útmutató

Tananyag: 20. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest 2005. (530-556. oldal)

Összefoglalás

A sebtében összeállított, vázlatos programtöredékek mellett 1957 februárjában nagyszabású, a magyar közgazdaságtudomány legismertebb reprezentánsait felvonultató szisztematikus kutatómunka indult el a magyar gazdaság sajátosságainak jobban megfelelő gazdaságpolitika és gazdaságirányítási szisztéma kidolgozására. A rövid idő alatt komoly elméleti és gyakorlati haszonnal járó tevékenységet a Varga István professzor vezette Közgazdasági Bizottság koordinálta. A kormány részletes programjának kidolgozására több mint 200 főt szerveztek bizottságokba, amelyekbe pártonkívüli, illetve 1945 után a koalíciós pártok soraiban tevékenykedő, már 1945 előtt nevet szerzett régi szakembereket is bevontak. A közgazdasági bizottság egyaránt foglalkozott az ország pillanatnyi nehézségeinek áthidalását és enyhítését célzó azonnali intézkedésekkel, illetve a gazdaság szerkezetének átalakítását célzó hosszú távú feladatokkal. A Közgazdasági Bizottság elképzeléseit áthatotta az óvatosság, annak tudata, hogy a gazdaság nem lehet felelőtlen kísérletek tárgya, nem lehet a működés kialakult rendjét totálisan felforgatni, átmenetekre van szükség. Messzemenően bizonyítható, hogy az MSZMP szócsöveinek és ideológusainak 1957 nyarától egyre vehemensebben megfogalmazott kritikája, miszerint a Közgazdasági Bizottság a piac visszacsempészésén, a szabad áralakuláson, a tervgazdaság összes intézményének az elvetésén dolgozik, vagyis tagjai "opportunisták", nem állja meg a helyét.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának és Ideiglenes Intéző Bizottságának a gazdasági reformmal kapcsolatos 1956 végi, 1957 eleji álláspontját.
  • Tanulmányozza az 1957 februárjában a magyar sajátosságoknak leginkább megfelelő gazdaságpolitika és irányítási mechanizmus kidolgozására összehívott bizottságok feladatát, személyi összetételét.
  • Ismerje meg a Közgazdasági Bizottság tervezésre, árrendszerre, beruházásokra, a közvetett gazdasági szabályozó eszközökre, a bérekre vonatkozó javaslatait.
  • Vizsgálja meg azokat a feltételeket, amelyek közrejátszottak abban, hogy a hatalom 1957 nyarától kezdve nem tartott igényt sem a közgazdasági reformokra, sem a Közgazdasági Bizottság további tevékenységére.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • az MSZMP ideiglenes vezető testületeinek gazdasági reformmal kapcsolatos kezdeti nézeteit és fontos intézkedéseit, döntéseit felsorolni, az intézkedést javasló személyt azonosítani.
  • az 1957. évi reformbizottságok funkcióinak, legfontosabb személyiségeinek megnevezésére, a bizottságokkal kapcsolatos adatok kiválasztására
  • felsorolásból kiválasztani a Közgazdasági Bizottság anyagaiban szereplő javaslatokat
  • a közgazdasági reformjavaslatokat revizionizmusnak bélyegző álláspontok megfogalmazóit és a hatalom pálfordulásának okait felsorolni
Önellenőrző kérdések
1. Az MSZMP ideiglenes vezető testületein elhangzó javaslatokat olvashat a következőkben a magyar gazdasági reform szükségességével kapcsolatban. Állapítsa meg, és párosítsa, hogy kinek a nevéhez fűződnek az alábbi javaslatok.

Nevek: 1. Móré András, 2. Apró Antal, 3. Szabó Kálmán, 4. Köböl József, 5. Friss István

Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1956. november 11-i ülésén úgy döntöttek, hogy munkabizottságokat kell létrehozni az "ország gazdasági helyzetét illető problémák kidolgozására".
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága november 21-i ülésén elhatározták, hogy közgazdászokból bizottságot szerveznek, "amely tanulmányozza a helyzetet, azonnali intézkedéseket tanácsol".
A Gazdasági Bizottság titkára, aki 1957 elején azt javasolta, hogy a kormány programját két lépcsőben dolgozzák ki.
A Könnyűipari Minisztérium egyik munkatársa, aki az egyik legelső reformtervet készítette 1956 decemberében.
Az egyik, ugyancsak 1956 decemberében készült program szerzője szerint "teljesen új" gazdaságpolitika kidolgozására van szükség, mert bebizonyosodott "a Rákosi-Gerő klikk" gazdaságpolitikájának, gazdasági vezetési módszereinek "teljes csődje". Az eddigi "bűnös" gazdaságpolitika eredményeképpen a nemzetgazdaság már október 23-a előtt a "tönk szélére" jutott. Ki ő?

2. Az 1957 februárjában megszervezett reformbizottságokkal kapcsolatos kérdéseket talál az alábbiakban. Válassza ki a helyes válaszokat!

Ki volt a főbizottságként is tevékenykedő Közgazdasági Bizottság vezetője?
a) Péter György b) Varga István c) Bognár József

Hány bizottságot szerveztek végül?
a) 10-et b) 11-et c) 12-őt

Mikor ült össze először a Közgazdasági Bizottság?
a) 1957. január 18. b) 1957. február 16. c) 1957. február 26.

Hány ülést tartott összesen a Közgazdasági Bizottság?
a) 18-at b) 22-őt c) 25-öt

Egykori kisgazda politikus, aki 1957-ben a Pénzügyi Bizottságot vezette.
a) Rácz Jenő b) Bognár József c) Varga István

3. A reformbizottságokkal kapcsolatos állításokat sorolunk fel az alábbiakban. Válassza ki, hogy melyik igaz (I), illetve melyik hamis (H).
Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szorgalmasan látogatta a bizottság üléseit.
Három bizottság élére egykori kisgazdapárti politikust kértek fel, akik a többpártrendszer elismeréséhez kötötték az együttműködést.
A Közgazdasági Bizottság csak az ország pillanatnyi nehézségeinek áthidalását és enyhítését célzó azonnali intézkedésekkel foglalkozott, a gazdaság szerkezetének átalakítását célzó hosszú távú feladatokra nem jutott ideje.
Péter Györgyöt az MSZMP megalakulása után az apparátus egyik osztályvezetőjévé nevezték ki.
A bizottsági tagok és tisztségviselők elméleti munkájukat főállásuk ellátása mellett, szabad időben, külön díjazás nélkül végezték, ezért hetente legfeljebb egy vagy két ülésre kerülhetett sor.
4. Az alábbi felsorolás közül válassza ki azokat, amelyek szerepeltek a Közgazdasági Bizottság reformjavaslataiban!
az árakat azonnal fel kell szabadítani és meg kell szüntetni a központilag meghatározott árak rendszerét
a vállalati önállóság, anyagi érdekeltség, helyes közvetett szabályozók előfeltétele a reális, a ráfordítást hűen tükröző árrendszer
a merev, tételes bérszabályozás helyett átlagbérszabályozást javasoltak
a bizottság javasolta az ingyenes eszközjuttatás megszüntetését
a bizottság elvetette a tervek lebontását és a vállalatok irányítását közvetett gazdasági szabályozó eszközökkel képzelte el
5. Ez a feladat a közgazdasági reformgondolatok elvetésével, a reform híveinek revizionizmussal való megvádolásával foglalkozik!

a) Ripp Géza, b) Varga István, c) Gazdasági Figyelő, d) Szurdi István, e) Friss István

Hogyan hívták azt a közgazdasági hetilapot, amely 1957 elején indult és a reformmal szemben a dogmatikus vonalat támogatta?
Ki zúdított Revizionizmus "az új gazdasági mechanizmus" leple alatt című háromhasábos cikkével össztüzet a reformelgondolásokra?
Ki tartott előadást 1957 őszén az MSZMP Politikai Akadémiáján, ahol az előadó elvetette a magyar gazdasági reformok szükségességét?
Ki írta Az Egy nem marxista közgazda számadása című cikket?
Ki fejtette ki a pártapparátus hivatalos elutasító véleményét a reformokkal kapcsolatban a Közgazdasági Szemlében?