KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: Az I. ötéves terv

14. lecke: Az agrárpolitika alakulása 1948-1953 között

Tanulási útmutató

Tananyag: 20. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest 2005. (262-267, 357-380. oldal)

Összefoglalás

Az I. ötéves terv a fejlesztési források terén a mezőgazdaságot rendkívül mostohán kezelte, ugyanakkor - a tulajdonviszonyok erőltetett átalakítása mellett - olyan irreális termelés növekedést várt az ágazattól, amit az sem azelőtt, sem az után soha, ideálisabb fejlesztési feltételek mellett sem tudott teljesíteni. A kibocsátás növelését alárendelték a mezőgazdaság tulajdonviszonyainak siettetett átalakításának. Az egyéni gazdaságok életterét egyre szűkebb területre szorították vissza, a kulákoknak minősített gazdaságokat pedig néhány év alatt felszámolták. A fejlesztési források zömét a mezőgazdaság állami szektora (az állami gazdaságok és a gépállomások) kapták, a kis- és középparaszti egyéni gazdaságokat pedig termelőszövetkezetekbe igyekeztek kényszeríteni.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Vizsgálja meg az I. ötéves terv mezőgazdaságnak szánt fejlesztési forrásainak arányát és vesse össze a mezőgazdaságnak a magyar nemzetgazdaságban a terv indulásakor betöltött súlyával és szerepével!
  • Keresse ki az I. ötéves tervben a mezőgazdaságtól elvárt legfontosabb termelési adatokat, majd vesse össze a termelés tényleges alakulásával.
  • Tanulmányozza a mezőgazdaság egyéni, szövetkezeti és állami szektorának alakulását. Fordítson figyelmet az egyes szektorok jellemzőire.
  • Olvassa el a kulákgazdaságok korlátozásáról és likvidálásáról szóló fejezetet. Fordítson figyelmet arra, hogy kiket soroltak a kulákok közé és milyen módszerekkel történt likvidálásuk.
  • Az 1950-as évek leggyűlöltebb agrár intézménye a mezőgazdasági termények kötelező beadása volt. A fejezet olvasása során elsősorban arra koncentráljon, hogy a természetbeni beadás és egyéb begyűjtési formák után a termény milyen hányadát lehetett szabad piacon értékesíteni.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • a mezőgazdaságtól az I. ötéves tervben elvárt növekedési ütemet összehasonlítani a világ többi (köztük a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező) országának agrárnövekedési tempójával
  • a mezőgazdaság legfontosabb termelési előirányzatait és tényleges eredményeit felsorolni és a mezőgazdasági beruházásokkal, termelési eredményekkel kapcsolatos állításokat összekapcsolni
  • a mezőgazdaság egyes szektorainak jellemző jegyei alapján az állami, szövetkezeti és magánszektort megkülönböztetni egymástól, a szövetkezetek egyes típusainak különbségeit felismerni
  • a kuláksággal kapcsolatos fogalmak és azok definíciójának pontos összekapcsolására, a kulákgazdaságok korlátozásának, illetve felszámolásának politikai és gazdasági céljainak felsorolására
  • a beadás és az egyéb természetbeni begyűjtési formák felismerésére, a beadás alapvető funkciójának értelmezésére, a begyűjtéssel kapcsolatos állítások igazságtartalmának eldöntésére
Önellenőrző kérdések
Forrás: MOL XIX-K-1-ai. 7. doboz. Az Országos Tervhivatal javaslata az ötéves terv keretszámainak módosítására.
1. Az alábbi táblázat az I. ötéves terv eredeti és 1951-ben felemelt variánsának tervezett beruházási ütemezését mutatja százalékban. Számítsa ki, hogy a mezőgazdasági beruházások tervezett aránya mennyivel tér el az arányos beruházásoktól! (Az eltérés negatív, ha a tervezett az arányostól kisebb)
Megnevezés19501951195219531954
Eredeti terv13,615,919,323,527,7
Százalékos eltérés az arányostól
Felemelt terv11,417,319,523,528,3
Százalékos eltérés az arányostól
2. A mezőgazdasági beruházások és termelési eredmények I. ötéves tervvel kapcsolatos előirányzatait, tényleges teljesítményét jellemző állítások szerepelnek az alábbiakban úgy, hogy a logikailag összetartozó mondatrészeket felcseréltük. Párosítsa az összetartozó mondatrészeket!

A mondat második fele:
1. a gépállomási hálózat felállítására fordították.
2. a 35%-os kenyérgabona vetésterv betartatása volt.
3. gépesítésre kívánták fordítani.
4. csak a kivételesen kedvező 1951-es évben érte el.
5. 45,6%-át fordították a mezőgazdaságra.
6. ellenben a vetésterület lényegesen változott.

A mondat első fele:
Az eredeti ötéves terv mezőgazdaságnak szánt beruházási eszközeinek felét, a felemelt terv tervben szereplő beruházás 32%-át
A felemelt ötéves terv előirányzata szerint a mezőgazdaságnak szánt beruházási előirányzatból három és fél év alatt arányos felhasználás esetén a beruházás 70%-át kellett volna teljesíteni. Ezzel szemben 1953 nyaráig ténylegesen az előirányzat
Az I. ötéves terv során ténylegesen az állami gazdaságok kapták a mezőgazdasági beruházások mintegy 42,4%-át, negyedét pedig
A mezőgazdaság az I. ötéves terv idején a háború előtti termelési színvonalat
A földterület művelési ágak szerinti megoszlásában az 1931-1938-as évek átlagához képest az I. ötéves terv átlagában lényeges változások nem történtek,
A mezőgazdaság kötelező vetéstervének leginkább megkövetelt eleme

3. Az állami gazdaságokra (1), a gépállomásokra (2), termelőszövetkezetekre (3), az egyéni gazdaságokra (4), és a kulákgazdaságokra (5) jellemző állításokat sorolunk fel. Az állítások mellé írja oda a megfelelő számot!

az elsőt 1947. novemberében Kisszálláson adták át.
az I. ötéves terv során mintagazdaságokká akarták átszervezni
1948-ban bizalmas listára kerültek
elődjeik a kincstári birtokok voltak
élén elnök állt
nekik kellett mezőgazdasági fejlesztési járulékot fizetni
alakulásuk először az ún. nagybérletek igénybevételéhez kapcsolódik
1948 végétől nemzeti vállalatokká szervezték át őket
a jövedelemből munkaegység szerint történt a részesedés
1945-től néhány évig közvetlenül jószágigazgatóságok irányították
a szövetkezetekbe elsősorban az állandó tagosításokkal kényszerítették őket
1952-től külön minisztérium irányította őket
a hálózat felállításáról szóló kormányrendelet 1948. április 27-én jelent meg.
az igásállatokat és a háztáji mértékét meghaladó haszonállatokat belépéskor kellett vinni
a sűrű hálózatnak eredetileg 750 egysége lett volna
1948-ig alakításukat nem tűzik napirendre
25 holdnál vagy 350 aranykoronánál több, értékesebb földdel rendelkeztek
tevékenységük keretét állandóan szűkítették

4. Az alábbi fogalmakhoz rendelje hozzá a helyes meghatározásokat!

Fogalmak:
a) kulák
b) mezőgazdaság fejlesztési járulék
c) likvidálás
d) kulákhatár
e) kulák-lista

Meghatározások:
a kulákokról a helyi hatóság által készített bizalmas kimutatás, amelyről általában akkor sem lehetett lekerülni, ha valaki földjét "önkéntes" felajánlással közép- vagy kisparaszti szintre csökkentette
a kulákgazdaságok gazdasági, adminisztratív eszközökkel történő felszámolása
1948-tól kezdve azoknak kellett fizetni, akik 15 holdnál több földdel rendelkeztek és földjük értéke a 150 aranykoronát meghaladta
orosz eredetű kifejezés, gazdagparasztot jelent
25 hold föld vagy 350 aranykorona