KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: Az I. ötéves terv

13. lecke: A gazdaságpolitika fő célkitűzései, az I. ötéves terv. A gazdaságfejlesztés legfontosabb extenzív forrásai, és az erőltetett iparosítás következményei. Az életszínvonal alakulása a Rákosi-korszakban

Tanulási útmutató

Tananyag: Magyarország gazdaságtörténete Trianontól a rendszerváltásig. Aula Kiadó, Budapest 2005. (Tk. 179-195. old.)

Összefoglalás

1948/49 fordulóján erőltetett gazdaságfejlesztési stratégia mellett döntöttek, vagyis a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat az ipar, azon belül is a nehézipar fejlesztésére fordították, emiatt a szolgáltatások, a mezőgazdaság és a lakosság életszínvonala nem fejlődött, sőt az 1950-es évek elején az életszínvonal drasztikusan visszaesett. A kialakított gazdaságpolitika az I. ötéves tervben öltött számszerű formát, amelynek variációi 1948 és 1951 között egyre feszítettebb előirányzatokat tartalmaztak. A gazdasági növekedés legfontosabb extenzív forrásait az I. ötéves terv idején a pótlólagosan bevonható munkaerő és a nemzeti jövedelmen belül a felhalmozás arányának drasztikus emelése biztosította. Az I. ötéves terv a magyar tervgazdálkodás történetének legkevésbé teljesített, legirreálisabb középtávú terve volt, amely a gazdaságban súlyos aránytalanságok kialakulásához és az életszínvonal jelentős visszaeséséhez vezetett.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Tanulmányozza a 3.4 fejezetet, amely a gazdaságpolitika fő céljait sorolja fel.
  • Vizsgálja meg az erőltetett és harmonikus gazdaságfejlesztési stratégia fő jellegzetességeit, előnyeit és negatív következményeit.
  • Tanulmányozza az I. ötéves terv kidolgozásának, elfogadásának, módosításának eseményeit.
  • Rajzolja le a tankönyv 192. oldalán lévő sematikus ábrát, amely Jánossy Ferenc és Erdős Tibor munkássága nyomán a háború utáni újjáépítési periódusok jellegzetességeit mutatják.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • kiválasztani azokat az alapvető feltételeket, amelyekkel a vezetésnek számolnia kellett a gazdasági stratégia kialakítása során.
  • különbséget tenni az erőltetett és kiegyensúlyozott gazdaságfejlesztési stratégia között, ha fel tudja sorolni a két stratégia előnyeit, kockázatát, hátrányait
  • időrendi sorrendbe állítani az I. ötéves tervvel kapcsolatos főbb döntéseket, eseményeket
  • a háború utáni újjáépítési periódust jellemző séma értelmezésére,
  • a koordináta rendszer tengelyeinek elnevezésére, az ábra egyes szakaszainak eltérő meredekségére magyarázatot adni
Önellenőrző kérdések
1. Az alábbi felsorolásból válassza ki azokat a feltételeket, amelyek jellemezték a magyar gazdaságot az 1948/49 fordulóján kialakított új gazdasági stratégia kidolgozásakor!
Magyarország elmaradott agrárország, az egy főre jutó GDP tekintetében alig haladta meg a Szovjetunió 1920-as, 1930-as években mért teljesítményét.
A lakosság több mint a fele a mezőgazdasági szektorban dolgozott.
A gazdaság fejlesztése terén számítani lehetett a szocialista, mindenekelőtt szovjet hitelekre.
A nagyhatalmak II. világháború alatti együttműködését 1947 után a konfrontáció és a hidegháború váltotta fel, ezért Nyugattal a kereskedelmi kapcsolatok minimális szintre csökkentek.
A termelésben a mennyiségi szempontok abszolút elsőbbséget élveztek a minőségi, műszaki fejlesztési, termelékenységi követelményekkel szemben.
A válaszok betűjelét vesszővel elválasztva, ábécérendben adja meg.
2. Ebben a feladatban a Kornai János nevéhez fűződő erőltetett és harmonikus gazdaságfejlesztési stratégia jellemzőit soroljuk fel. Csoportosítsa a jellemzőket a két gazdaságfejlesztési stratégiának megfelelően!

a) minden nemzetgazdaság ág nagyjából egyforma ütemben fejlődik, nincs kiugróan gyors, és nincs túlságosan lemaradó ágazat
b) a növekedési ütem átmenetileg felgyorsítható
c) a gazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló erőforrásokat egyformán osztják el az egyes területek között
d) a gazdaságban nagy szerkezeti aránytalanságok alakulnak ki
e) a növekedési ütem viszonylag lassú
f) a gazdaságban nincsenek szerkezeti aránytalanságok
g) Kelet-Európában az 1950-es években mindenütt ezt a gazdaságfejlesztési alternatívát választották

erőltetett gazdaságfejlesztési stratégia:
harmonikus gazdaságfejlesztési stratégia:

3. Párosítsa az alábbi időpontokat és az I. ötéves terv kidolgozásának, elfogadásának, módosításainak főbb eseményeit!

Időpontok:
a) 1948 nyara
b) 1949. április 2.
c) 1949. december 9.
d) 1949. december 21.
e) 1951. február

Események:
Az MDP KV tárgyalja az I. ötéves terv eredeti javaslatát.
Elkészül az I. ötéves terv első variációja.
Az MDP II. kongresszusa felemeli az I. ötéves terv amúgy is irreálisan magas tervelőirányzatait.
Az Országgyűlés tárgyalni kezdi az I. ötéves tervről szóló eredeti tervjavaslato.
Sztálin 70. születésnapja, amelynek kapcsán kibontakozik Magyarországon a sztahanovista mozgalom.

4. Az alábbi séma Jánossy Ferenc háború utáni újjáépítési periódussal kapcsolatos elméletét mutatja.
Párosítsa az ábrával kapcsolatos meghatározásokat!

Meghatározások:
a) az idő
b) az ipari termelés évi növekedési üteme
c) a termelés hosszú távú fejlődésének trendje
d) a háborús pusztítások hatása a kibocsátásra
e) az újjáépítési periódusban tapasztalható gyors növekedési ütem



Y tengely megnevezése
az ábra legkisebb meredekségű egyenese
az "a" szakasz
X tengely megnevezése
a "b" szakasz