KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: Az I. ötéves terv

Modulzáró teszt

1. Az alábbi összetett mondatokhoz rendelje a megfelelő oksági kapcsolatot!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A nők munkába állítása a II. világháború után a szocialista és a fejlett kapitalista országokra egyaránt jellemző, mert a megélhetési kényszer mindkét rendszerben elengedhetetlenné tette a többkeresős családmodell elterjedését.
ABCDE
Az 1950-es évek elején a falusi munkaerő részben az iparban biztosított magasabb bérek, jobb munkafeltételek miatt, leginkább azonban a mezőgazdasági termelés feltételeinek romlása miatt áramlott a városokba.
ABCDE
Az 1950-es években a beruházási ráta növelésétől várták a növekedési ütem gyorsulását, mert a beruházási arány növelése automatikusan maga után vonja a növekedés felgyorsulását.
ABCDE
A tervezés során a kivitelezési költségeket rendszeresen alátervezték, mert abban bíztak, hogy ha egyszer már elkezdődött egy beruházás, majd csak találnak forrást a befejezéséhez.
ABCDE
A befejezetlen beruházások állománya 1950 és 1953 között csökkent, mert az alapvető építőipari munkák gépesítése lényegében befejeződött.
ABCDE
2. Az alábbiakban a kötelező beadással kapcsolatos állításokat sorolunk fel. Döntse el, hogy az állítások igazak vagy hamisak!
Az 1950-es években az állam a kötelező beadáson kívül számos egyéb címen is terményhez jutott.
Az állam szerződéses termeltetés keretében jutott a legfontosabb szántóföldi növényekhez.
1953 nyarától lehetővé tették, hogy - a cséplési munka kivételével - az egyéniek és a tsz-ek a gépállomási munkák díját tetszés szerint terményben vagy készpénzben egyenlítsék ki.
A búzaegység (búzakilogramm) az eltérő naturális formájú termény összesítésére és egymásra történő átszámítására szolgált.
A beadást legmagasabb szinten törvénnyel szabályozták.
A mezőkben a válaszok betűjelét ábécérendben, vesszővel elválasztva adja meg!
3. A magyar külkereskedelemben fontos export és importcikkeket, illetve a behozatal is kivitel jelentős célországait soroljuk fel az 1950-es években. Párosítsa a cikkeket és az elsődleges célországokat!

A legfontosabb magyar export és importcikkek:
a) fenyőfűrészárú,
b) A Ganz hajógyár termékei
c) vasérc
d) szerszámgépek
e) szarvasmarha
f) kokszolható feketeszén
g) Rakéta porszívó
h) Warsawa személygépkocsi

A behozott vagy kivitt termékek legfontosabb célországai:
Szovjetunió
Olaszország
Lengyelország