KURZUS: Gazdaságtörténet II.

MODUL: A Kádár-rendszer gazdaságtörténete 1956-1968 között

17. lecke: Az 1956-os forradalom és a gazdaság. Szovjet és keleti hitelek szerepe a rendszer konszolidálásában. A Kádár-kormány első gazdasági intézkedései

Tanulási útmutató

Tananyag: 20. századi magyar gazdaságtörténet. Aula Kiadó, Budapest 2005. (490-523. oldal)

Összefoglalás

Az új, illegitim hatalom ingatag helyzete miatt néhány hónapig rákényszerült a társadalommal kötendő kompromisszumokra. A kormány működését az elégedetlenséget csillapító, azt leszerelni igyekvő életszínvonalpolitikai-béremelési intézkedések meghozatalával kezdte. Csökkenő termelés és növekvő jövedelem-kiáramlás mellett az országot rövid távon a nemzeti jövedelem beruházási alapjának a fogyasztás javára történő csökkentésével, illetve külső hitelek felvételével lehetett finanszírozni. Átmenetileg újra leállítottak egy sor 1953 nyarán már abbahagyott, majd 1955-ben újrakezdett nagyberuházást. A forradalom leverése utáni hónapokban az ország ellátása - és ezzel együtt a rendszer fennmaradása, léte is - a szocialista és kapitalista országok segélyeitől, leginkább azonban a tábor országainak, mindenekelőtt a Szovjetuniónak áruhiteleitől függött. Ez tette lehetővé a külkereskedelmi és fizetési mérleg, valamint a költségvetés hiányának a finanszírozását. A kölcsönből 85 millió dollárt tett ki a szovjet és kínai devizahitel, amelyből a legterhesebb rövid lejáratú tőkés hitelek állományát csökkentették.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

  • Olvassa el az 1956-os forradalom gazdasági következményeiről szóló fejezetet.
  • Vizsgálja meg a széntermelés jelentőségét a korabeli magyar gazdaság működésével kapcsolatban.
  • Gyűjtse össze azokat a tényezőket, amelyek valószínűsítették a több százezres munkanélküliség és a vágtató infláció veszélyét 1957 elején.
  • Írja ki azokat az engedményeket és kedvezményeket, amelyeket az illegitim kormány 1956 végén, 1957 elején a lakosságnak tett, hogy megnyerje a bizalmát.
  • Vizsgálja meg, mely tőkés és szocialista országok adtak a magyar népnek vissza nem térítendő támogatást, illetve rubel és dollárhiteleket. Elemezze a hitelek felhasználásának módját is.
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • a forradalom gazdasági következményeivel kapcsolatos állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak,
  • a korabeli jogszabályok részletei alapján felismerni, hogy azok mire vonatkoztak.
  • a korabeli széntermelés fontosságával kapcsolatos szövegrészekbe a kihagyott fogalmak, kategóriák beillesztésére
  • az 1957 elején prognosztizált munkanélküliséggel és inflációs veszéllyel kapcsolatos reláció-analízis elvégzésére.
  • felsorolásból kiválasztani az 1956 végén és 1957 elején a lakosságnak nyújtott kedvezményeket.
  • kiválasztani azt az országot, amely kapcsolatba hozható konkrét segélyekkel és a hitelekkel
Önellenőrző kérdések
1. Az 1956-os forradalom gazdasági következményeivel kapcsolatos állításokat olvashat az alábbiakban. Döntse el, hogy az állítások igazak vagy hamisak!
Az idő rövidsége miatt a forradalom idején új, összefüggő gazdaságpolitikai koncepciót nem lehetett kidolgozni.
Az üzemek vezetését - szovjet mintára - az üzemi tanácsok vették át.
Központi irányításról 1956 novemberétől 1957 elejéig nem lehet beszélni, jóváhagyott népgazdasági, minisztériumi és vállalati tervek nem léteztek, a főhatósági és banki irányítás is meglehetősen laza vállalati függést jelentett.
A legtöbb újjáalakult politikai párt és társadalmi szervezet, csoport felvetette az 1945 után államosított vagyon magánkézbe történő visszaadását.
1956 őszén reális veszély volt a tömeges munkanélküliség, az infláció és a gazdaság összeomlása.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 25/1956. sz. törvényerejű rendeletéből idézünk, amely egy intézmény feladatát az alábbiakban határozza meg:

2. Melyik intézményről van a jogszabályban szó?
üzemi tanács
szakszervezeti tanács
vállalati tanács
munkástanács
kerületi tanács
3. Az 1956-57. évi széntermeléssel kapcsolatos szövegből kulcsfogalmakat hagytunk ki. Illessze be a felsorolt kulcsfogalmakat a megfelelő helyre.

1. bányászok
2. lignit
3. csehszlovák
4. Románia
5. vasút

Az 1950-es években a magyar gazdaság energiaszükségletének túlnyomó többségét a szén biztosította, amelyet nagyjából 1/3-1/3 arányban a , az ipar és a lakossági-közületi fogyasztás használt fel.

A novemberi napi 12-14 ezer tonna körül mozgó széntermelést a bányák maguk osztották szét, mégpedig a darabos szenet illetményszénként a kapták, illetve helyi szükségletek kielégítésére fordították, az apró szén zömét pedig a közeli erőművekbe szállították energiatermelés céljára.

Magyarország ebben az időben a energiarendszerrel már össze volt kötve és innen tudott - nagyon kiszámíthatatlan módon - napi 110 MW energiához jutni.

Csővezeték akkoriban még csak és Magyarország között volt épülőfélben.

A kitermelt szénmennyiségen belül 1956 végén, 1957 elején az értékesebb szenek rovására nőtt a külszíni fejtésű, alacsonyabb fűtőértékű aránya.

4. Az alábbiakban összetett mondatokat sorolunk fel. Állapítsa meg a mondatok közötti relációt!
A: Mindkét tagmondat önmagában igaz, továbbá ok és okozati összefüggés van köztük.
B: Mindkét tagmondat igaz önmagában, de ok és okozati összefüggés nincs köztük.
C: Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D: Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E: Mindkét tagmondat önmagában is hamis.
A szénbányászat termelésének csökkenése és a rossz energiaellátás miatt arra számítottak, hogy 1957 első negyedévében az iparban és az építőiparban az 1956. október 20-i állapothoz képest 400 ezerrel csökken a foglalkoztatottak száma, ez azonban nem jelentett volna ennyi munkanélkülit.
ABCDE
A várható munkanélküliség mértékét a kormány mérsékelni akarta, ezért 1957 elején átmenetileg 3 évvel felemelte a nyugdíjkorhatárt.
ABCDE
A párt és kormány a fenyegető pénzromlásnak úgy próbált meg gátat vetni, hogy minden eszközzel igyekezett az 1956 végi, 1957 eleji béremelésen túli jövedelemkiáramlásnak gátat szabni.
ABCDE
1957. április 1-jén az iparban bevezették az átlagbér-szabályozást, ennek hatására a vállalatok igyekeztek megszabadulni a fölösleges létszámtól.
ABCDE
1957-ben a mezőgazdasági termények állami felvásárlása ára jelentősen nőtt, így a parasztság reáljövedelme is lényegesen emelkedett az 1956 előttihez képest.
ABCDE
5. Az alábbi felsorolások közül válassza ki, hogy melyek azok a kedvezmények, engedmények, amelyeket a Kádár-kormány 1956 végén, 1957 elején helyzete stabilizálása érdekében a lakosságnak nyújtott!
gyermektelenségi adó eltörlése
internáló táborok feloszlatása
az alapvető élelmiszerek és ruházati cikkek árának csökkentése
10 000 bányászlakás felépítése
a bérből és fizetésből élők bérének 15-20%-kal történő felemelése
a kötelező terménybeadás mértékének jelentős csökkentése
a falusi gazdák kötelező tűz- és jégkárbiztosításának az eltörlése
a kuláklista eltörlése
a legfeljebb 6 szobából álló államosított bérházak és gyógyszertárak visszaadása
6. Az alábbiakban a Magyarországnak 1956 őszén, 1957 elején nyújtott segélyekkel és kölcsönökkel kapcsolatos eseményeket sorolunk fel. Párosítsa az eseményeket azzal az országgal, amelyhez közvetlenül kapcsolható!

Országok: 1. Kína, 2. Szovjetunió, 3. Jugoszlávia 4. USA

20 millió dollár segélyt ígért Magyarországnak.
A korábban biztosított azonnal lehívható folyószámla-hitelt a duplájára emelte
Ország, amellyel szemben 1956-ban vált esedékes 2 millió font korábbról származó magyar tartozás
1956. október 30-án nyilatkozatot tett a szocialista országok közötti együttműködés nemzetközi alapelveiről.
Devizahitel mellett devizasegélyt is adott Magyarországnak.