KURZUS: Közlekedési statisztika I.

MODUL: "A" modul: Csoportosítás, összehasonlítás

1. lecke: Alapfogalmak

A lecke követelményei

A tantárgy feldolgozása során ez a lecke a következő követelmények teljesítését segíti:

  • kiválasztani a statisztika, a statisztikai sokaság, álló sokaság, mozgó sokaság, statisztikai ismérv, ismérv változat, abszolút szám, leszármaztatott szám fogalmak helyes definícióit
  • helyes sorrendbe rendezni a statisztikai tevékenység szakaszait
  • példákat írni a sokaság, egyedek, álló sokaság, mozgó sokaság, ismérv, ismérv változat fogalmakhoz
1.1. A Statisztika fogalma

A statisztika kifejezést Ön is gyakran használja, több értelemben is, s bár ezek összefüggnek, mégis érdemes őket három vonatkozásban elkülönítve is meghatározni:

A statisztika:

  • Egyrészt jelenti azoknak a tevékenységeknek az összességét, amelynek eredményeként kapjuk a statisztikai adatokat.
  • Másrészt jelenti az információhalmazt, ami valamilyen statisztikai megfigyelés és elemzés eredménye.
  • Harmadrészt statisztika alatt egy módszertant értünk, amely a statisztikai tevékenység elméletét foglalja magában.

Céljaink szempontjából ez utóbbira koncentrálunk, s jegyzetünk e szemléletet tükrözi.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy

a statisztika, mint gyakorlati tevékenység differenciált, de mindig arra irányul , hogy tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése révén a "tömeg" egészének, tömör, számszerű megismerését tegye lehetővé.

1.2. A statisztikai sokaság

A statisztikában a vizsgálódás tárgyát képező "tömeget" sokaságnak nevezik.
A sokaság olyan egyedekből áll, amelyek:

  • egyes meghatározott tulajdonságok szempontjából egyformák - ezek alapján sorolhatjuk egy csoportba, sokaságba őket;
  • más tulajdonságok szempontjából különböznek - ezek biztosítják az egyedek elkülönültségét.

Röviden:

A megfigyelés tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük.

A következő táblázat a sokaság és egyed fogalmakra mutat be 3-3 példát.

SokaságEgyedek
MÁV dolgozókA MÁV állományába tartozó emberek
egy üzem évi selejt tömegeaz üzemben, adott évben keletkezett selejtes darabok
Magyarország gépjármű állományaaz adott időpontban Magyarországon, jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárművek
 

Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot!

A statisztikai sokaságnak két típusa ismeretes:

  • Az álló sokaság, amely valamely időpontravonatkozik és állapotot fejez ki.
  • Mozgó sokaság, amely valamely időtartamravonatkozik és folyamatot, történést fejez ki.

A következő táblázat az álló sokaság és a mozgó sokaság fogalmakra mutat be 2-2 példát.

Álló sokaság:Mozgó sokaság:
MÁV állományi létszáma 1994. április 1-jénA MÁV személyszállítási teljesítménye 1994. április hónapban (utaskilométerben)
Közlekedési szervezetek járműállománya 1993. december 31-énA közlekedési szervezetek üzemanyag-felhasználása 1994. évben.
 

Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot!

1.2.1. A statisztikai ismérvek

A sokasággal szorosan összefüggő fogalom az ismérv.

A sokaság egyedeire vonatkozó jellemzőket, kritériumokat statisztikai ismérveknek nevezzük.

A következő táblázat az egyed és az ismérv fogalmakra mutat be 3-3 példát.

Egyedek:Ismérvek:
MÁV állományába tartozó emberekKoruk, nevük, iskolai végzettségük, éves bérük, éves jutalmuk stb.
selejtes darabokértéke, felmerülés időpontja, selejtokozó neve, technológiai művelet, amelyben a munkadarab selejtessé vált stb.
gépjárművektípusa, hengerűrtartalma, fajlagos üzemanyag-fogyasztása, végsebessége stb.
 

Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot!

Amely jellemzők, kritériumok szerint a sokaság egységei, egyedei egyformák, azok a közös ismérvek, amelyek tekintetében pedig különböznek, azok a megkülönböztető ismérvek.

A közös ismérvek definiálják magát a sokaságot!
A megkülönböztető ismérvek szerinti vizsgálatokra épít az elemzés!

Például: Magyarország lakossága (közös terület) 1994. január 1-jén (közös időpontban) nemek szerinti (különböző) megoszlásban.

Általánosságban az ismérvek (mind a közös, mind a megkülönböztető) lehetnek:

a)területi
b)időbeni
c)tárgyi minőségi mennyiségi ismérvek

A területi ismérv esetén az egyedek - vizsgálatunk szempontjából fontos - jellemzője földrajzi jellegű. (Például: Magyarország gépjárműállománya megyék szerint.)

Az időbeli ismérvek mindig:

  • valamilyen időpontra (például: Magyarország gépjárműállománya január 1-jén - álló sokaság)
  • vagy egy időtartamra (például: a gépjárművek üzemanyag felhasználása havi "bontásban" - mozgó sokaság) utalnak.

Ha az ismérv számmal kifejezhető, kvantifikálható, akkor mennyiségi ismérvről beszélhetünk (például: az alkatrészek mérete mm-ben, súlya kg-ban, életkora évben kvantifikálható), ha nem számszerűsíthető, akkor minőségi ismérvről van szó (például: az alkatrészek anyaga, gyártási technológiája nem kvantifikálható).

Az egyedek jellemző kritériumai, tulajdonságokra bonthatók. Ezek a tulajdonságok,

vagyis az ismérv lehetséges kimenetelei, az ismérvváltozatok! (Mennyiségi ismérv esetén ismérvértékek!)

(Például: ismérvváltozat lehet a közlekedési teljesítmények alágazat - mint kritérium - szerinti vizsgálata esetén a vasúti, közúti, vízi, légi, csővezetékes szállítás.)

Nevezetesek a csak két változattal rendelkező, ún. alternatív ismérvek (ilyen például a vizsgált személyek neme)!

A következő táblázat az ismérv és az ismérvváltozat fogalmakra mutat be 3-3 példát.

IsmérvIsmérvváltozat
Neme: (minőségi, alternatív)1: férfi;
2: nő
Életkora (mennyiségi)1: 0-6 éves;
2: 6-14 éves;
3: 14-18 éves; ... stb.
Lakóhely (területi, alternatív)1: budapesti;
2: vidéki
 

Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot!

1.3. Statisztikai számok

A matematikai szám olyan absztrakció eredménye, amely minden minőségi mozzanattól elvonatkoztat.

A statisztikai szám, vagy statisztikai adat, empirikus (tapasztalati) szám, mindig mérés vagy számlálás eredményeként keletkezik. Lehet abszolút szám és leszármaztatott szám.

Az abszolút szám az adatgyűjtés eredménye, a leszármaztatott számot az abszolút számokból számítással nyerjük (pl.: viszonyszám, átlag, index stb., melyekkel a továbbiakban részletesen megismerkedünk)!

1.4. A statisztikai tevékenység szakaszai

A statisztikai tevékenységet, mint az információszerzés folyamatát négy szakaszba foglalhatjuk össze:

1. Programkészítés

1.1. A feladat statisztikai meghatározása
1.2. Az elemzés és közlés tartalmi és formai megtervezése
1.3. Feldolgozási terv készítése
1.4. Az adatgyűjtés megtervezése
1.5. Kapcsolódó szervezési feladatok megtervezése

2. Adatgyűjtés

Fontos a begyűjtendő információhalmaz térbeli és időbeli lehatárolása!

Az adatfelvétel kiterjedtsége lehet:

  • teljes körű
  • részleges reprezentatív monográfia

Az adatfelvétel történhet:

  • kikérdezéssel
  • önszámlálással

Az információhordozó lehet:

  • egyéni kérdőív
  • lajstrom

3. Adatfeldolgozás

lehet: kézi adatfeldolgozás gépi adatfeldolgozás

4. Elemzés, közlés

cél: áttekinthető, tömör kép kialakítása a vizsgálat tárgyáról.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Jelölje be az egyetlen jó választ!
A statisztikában a vizsgálódás tárgyát képező "tömeget" sokaságnak nevezik.
A statisztikában a vizsgálódás tárgyát képező "tömeget" ismérvnek nevezik.
A statisztikában a vizsgálódás tárgyát képező "tömeget" egyednek nevezik.
A statisztikában a vizsgálódás tárgyát képező "tömeget" ismérvváltozatnak nevezik.
2. Jelölje be a két jó választ!
Az álló sokaság valamely időtartamra vonatkozik és állapotot fejez ki.
Az álló sokaság valamely időpontra vonatkozik és állapotot fejez ki.
Az álló sokaság valamely időpontra vonatkozik és folyamatot, történést fejez ki.
A mozgó sokaság valamely időtartamra vonatkozik és folyamatot, történést fejez ki.
A mozgó sokaság valamely időpontra vonatkozik és folyamatot, történést fejez ki.
A mozgó sokaság valamely időtartamra vonatkozik és állapotot fejez ki.
3. Jelölje be az egyetlen jó választ!
A közös ismérvek nem definiálják magát a sokaságot, de a megkülönböztető ismérvek szerinti vizsgálatokra épít az elemzés.
A megkülönböztető ismérvek definiálják magát a sokaságot, a közös ismérvek szerinti vizsgálatokra épít az elemzés.
A közös ismérvek definiálják magát a sokaságot, a megkülönböztető ismérvek szerinti vizsgálatokra épít az elemzés.
A közös ismérvek definiálják magát a sokaságot, a megkülönböztető ismérvek szerinti vizsgálatokra nem épít az elemzés.
4. Rendezze helyes sorrendbe a statisztikai tevékenység szakaszait! Az első lépéssel kezdje!

1.
2.
3.
4.