KURZUS: Közlekedési statisztika I.
MODUL: "A" modul: Csoportosítás, összehasonlítás
1. lecke: Alapfogalmak
A lecke követelményei | ||
A tantárgy feldolgozása során ez a lecke a következő követelmények teljesítését segíti: | ||
| ||
1.1. A Statisztika fogalma | ||
A statisztika kifejezést Ön is gyakran használja, több értelemben is, s bár ezek összefüggnek, mégis érdemes őket három vonatkozásban elkülönítve is meghatározni: | ||
A statisztika: | ||
| ||
Céljaink szempontjából ez utóbbira koncentrálunk, s jegyzetünk e szemléletet tükrözi. | ||
Nagyon fontos megjegyezni, hogy |
a statisztika, mint gyakorlati tevékenység differenciált, de mindig arra irányul , hogy tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése révén a "tömeg" egészének, tömör, számszerű megismerését tegye lehetővé. |
1.2. A statisztikai sokaság | ||
A statisztikában a vizsgálódás tárgyát képező "tömeget" sokaságnak nevezik. | ||
| ||
Röviden: |
A megfigyelés tárgyát képező egyedek összességét statisztikai sokaságnak nevezzük. |
A következő táblázat a sokaság és egyed fogalmakra mutat be 3-3 példát. | |||||||||||
| |||||||||||
Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot! | |||||||||||
A statisztikai sokaságnak két típusa ismeretes: | |||||||||||
| |||||||||||
A következő táblázat az álló sokaság és a mozgó sokaság fogalmakra mutat be 2-2 példát. | |||||||||||
| |||||||||||
Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot! | |||||||||||
1.2.1. A statisztikai ismérvek | |||||||||||
A sokasággal szorosan összefüggő fogalom az ismérv. |
A sokaság egyedeire vonatkozó jellemzőket, kritériumokat statisztikai ismérveknek nevezzük. |
A következő táblázat az egyed és az ismérv fogalmakra mutat be 3-3 példát. | |||||||||||
| |||||||||||
Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot! | |||||||||||
Amely jellemzők, kritériumok szerint a sokaság egységei, egyedei egyformák, azok a közös ismérvek, amelyek tekintetében pedig különböznek, azok a megkülönböztető ismérvek. |
A közös ismérvek definiálják magát a sokaságot! |
Például: Magyarország lakossága (közös terület) 1994. január 1-jén (közös időpontban) nemek szerinti (különböző) megoszlásban. | |||||||
Általánosságban az ismérvek (mind a közös, mind a megkülönböztető) lehetnek: | |||||||
| |||||||
A területi ismérv esetén az egyedek - vizsgálatunk szempontjából fontos - jellemzője földrajzi jellegű. (Például: Magyarország gépjárműállománya megyék szerint.) | |||||||
Az időbeli ismérvek mindig: | |||||||
| |||||||
Ha az ismérv számmal kifejezhető, kvantifikálható, akkor mennyiségi ismérvről beszélhetünk (például: az alkatrészek mérete mm-ben, súlya kg-ban, életkora évben kvantifikálható), ha nem számszerűsíthető, akkor minőségi ismérvről van szó (például: az alkatrészek anyaga, gyártási technológiája nem kvantifikálható). | |||||||
Az egyedek jellemző kritériumai, tulajdonságokra bonthatók. Ezek a tulajdonságok, |
vagyis az ismérv lehetséges kimenetelei, az ismérvváltozatok! (Mennyiségi ismérv esetén ismérvértékek!) |
(Például: ismérvváltozat lehet a közlekedési teljesítmények alágazat - mint kritérium - szerinti vizsgálata esetén a vasúti, közúti, vízi, légi, csővezetékes szállítás.) | |||||||||||
Nevezetesek a csak két változattal rendelkező, ún. alternatív ismérvek (ilyen például a vizsgált személyek neme)! | |||||||||||
A következő táblázat az ismérv és az ismérvváltozat fogalmakra mutat be 3-3 példát. | |||||||||||
| |||||||||||
Kérem, folytassa 4-4 példával értelemszerűen a táblázatot! | |||||||||||
1.3. Statisztikai számok | |||||||||||
A matematikai szám olyan absztrakció eredménye, amely minden minőségi mozzanattól elvonatkoztat. | |||||||||||
A statisztikai szám, vagy statisztikai adat, empirikus (tapasztalati) szám, mindig mérés vagy számlálás eredményeként keletkezik. Lehet abszolút szám és leszármaztatott szám. | |||||||||||
Az abszolút szám az adatgyűjtés eredménye, a leszármaztatott számot az abszolút számokból számítással nyerjük (pl.: viszonyszám, átlag, index stb., melyekkel a továbbiakban részletesen megismerkedünk)! | |||||||||||
1.4. A statisztikai tevékenység szakaszai | |||||||||||
A statisztikai tevékenységet, mint az információszerzés folyamatát négy szakaszba foglalhatjuk össze: | |||||||||||
1. Programkészítés | |||||||||||
1.1. A feladat statisztikai meghatározása | |||||||||||
2. Adatgyűjtés | |||||||||||
Fontos a begyűjtendő információhalmaz térbeli és időbeli lehatárolása! | |||||||||||
Az adatfelvétel kiterjedtsége lehet: | |||||||||||
| |||||||||||
Az adatfelvétel történhet: | |||||||||||
| |||||||||||
Az információhordozó lehet: | |||||||||||
| |||||||||||
3. Adatfeldolgozás | |||||||||||
lehet: | |||||||||||
4. Elemzés, közlés | |||||||||||
cél: áttekinthető, tömör kép kialakítása a vizsgálat tárgyáról. | |||||||||||
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! |
1. Jelölje be az egyetlen jó választ!
![]() | |||||||||||||
2. Jelölje be a két jó választ!
![]() | |||||||||||||
3. Jelölje be az egyetlen jó választ!
![]() | |||||||||||||
4. Rendezze helyes sorrendbe a statisztikai tevékenység szakaszait! Az első lépéssel kezdje!
![]() |