KURZUS: Közforgalmú közlekedés I.

MODUL: IV. modul: A városi tömegközlekedés

10. lecke: A megállóhelyek kijelölése

Tananyag
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a városi autóbuszvonalakon a megállóhelyek kijelölésének szempontjait;
  • saját szavaival meghatározni az átlagos megállótávolságot befolyásoló tényezők hatását;
  • saját szavaival meghatározni az optimális megállótávolság fogalmát;
  • saját szavaival meghatározni a megállótávolság és az utazási távolság kapcsolatát;
  • saját szavaival meghatározni a megállóhely kapacitása fogalmat;
  • felsorolni a megállótávolságot az utazási távolság alapján meghatározó matematikai összefüggéshez tartozó előfeltételeket (állandókat);
  • felsorolni a megállótávolságot befolyásoló tényezőket;
  • felsorolni a megállók konkrét helyének meghatározásánál alkalmazott szempontokat;
  • felsorolni a megállóhely kapacitását befolyásoló tényezőket;
  • felsorolni a megállóhely foglaltsági idejét befolyásoló tényezőket;
  • kiválasztani a megállóhely-kapacitás elégségességi feltételét leíró metamatikai összefüggést;
  • kiválasztani eljutási időt meghatározó matematikai összefüggést;
  • kiválasztani a megállótávolság optimumát meghatározó matematikai összefüggést;
  • kiválasztani a rá- és elgyaloglási időt a megállótávolság függvényében meghatározó matematikai összefüggést;
  • kiválasztani az utazási időt a megálló távolság függvényében meghatározó matematikai összefüggést;
  • kiválasztani a rá- és elgyaloglási idő arányát meghatározó matematikai összefüggést;
  • kiválasztani az átlagos rá- és elgyaloglási távolság értékét a megállótávolság függvényében;
  • kiválasztani a megállótávolságot az utazási távolság alapján meghatározó matematikai összefüggést;
  • adott utazási távolság esetén meghatározni az optimális megállótávolságot;
  • összekapcsolni a város méretet az ajánlott megállótávolsággal.
Tevékenységek

Olvassa el a kurzus 10. leckéjét!
Határozza meg a városi autóbuszvonalakon a megállóhelyek kijelölésének szempontjait!
Határozza meg az átlagos megállótávolságot befolyásoló tényezők hatását!
Határozza meg az optimális megállótávolság fogalmát!
Határozza meg a megállótávolság és az utazási távolság kapcsolatát!
Határozza meg a megállóhely kapacitása fogalmat!
Sorolja fel a megállótávolságot az utazási távolság alapján meghatározó matematikai összefüggéshez tartozó előfeltételeket (állandókat)!
Sorolja fel a megállótávolságot befolyásoló tényezőket!
Sorolja fel a megállók konkrét helyének meghatározásánál alkalmazott szempontokat!
Sorolja fel a megállóhely kapacitását befolyásoló tényezőket!
Sorolja fel a megállóhely foglaltsági idejét befolyásoló tényezőket!
Válassza ki a megállóhely-kapacitás elégségességi feltételét leíró metamatikai összefüggést!
Válassza ki az eljutási időt meghatározó matematikai összefüggést!
Válassza ki a megállótávolság optimumát meghatározó matematikai összefüggést!
Válassza ki a rá- és elgyaloglási időt a megállótávolság függvényében meghatározó matematikai összefüggést!
Válassza ki az utazási időt a megálló távolság függvényében meghatározó matematikai összefüggést!
Válassza ki a rá- és elgyaloglási idő arányát meghatározó matematikai összefüggést!
Válassza ki az átlagos rá- és elgyaloglási távolság értékét a megállótávolság függvényében!
Válassza ki a megállótávolságot az utazási távolság alapján meghatározó matematikai összefüggést!
Számítsa ki adott utazási távolság esetén az optimális megállótávolságot!
Rendszerezze a város méretet az ajánlott megállótávolsággal!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 35 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.

Tananyag

A városi autóbuszvonalakon a megállóhelyek kijelölésével kapcsolatban megvizsgálandó, hogy

  • milyen megállótávolságot alkalmazzunk, és
  • hova helyezzük az egyes megállókat.

Az átlagos megállótávolság meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy a rá- és elgyaloglás szempontjából a kis megállótávolság, a járművön töltött idő szempontjából a nagy megállótávolság előnyös. A megállótávolság helyes meghatározása üzemi szempontból is fontos, a túlságosan sűrű megállók az üzemi költségeket növelik.

Az utasok szempontjából legkedvezőbb megállótávolság meghatározását elősegíti a következő számítás.

Az eljutási idő felírható a következő formában:

T e = t gyr + t u + t gye

tgyr = rágyaloglási idő
tgye = elgyaloglási idő
tu = utazási idő

A rá- és elgyaloglási idő felírható a megállótávolság függvényében, feltételezve azt, hogy a kiinduló és célpontok egyenletes eloszlása mellett az átlagos rá- és elgyaloglási táv a megállótávolság negyedrésze.

t gyr = M 4 1 V gy

M = átlagos megállótávolság
Vgy = gyaloglási sebesség

A rá- és elgyaloglási időt azonosnak vehetjük.

t gy = t gye

Az utazási idő is összefüggésben van a megálló távolsággal.

t u = L V m + L M t p

L = átlagos utazási távolság
Vm = menetsebesség
tp = megállóhelyi időpótlék

Az összefüggések felhasználásával az eljutási idő:

T e =2 M 4 1 V gy + L M t p
T e = 1 2 V gy L M 2 t p
0= 1 2 V gy L M 2 t p
1 2 V gy = L M 2 t p
M= 2L V gy t p

A második derivált vizsgálatával bizonyítható, hogy a függvénynek ezen a helyen valóban minimuma van. Az eredményül kapott képlet szerint a megállótávolság optimumát az átlagos utazási távolság befolyásolja.

Nagyobb utazási távolság esetén előnyösebb a nagyobb megállótávolság, mivel a hosszabb rá- és elgyaloglási időket kompenzálja a kevesebb megállás révén adódó nagyobb utazási sebesség (4.13. ábra).

A megállótávolság és az utazási távolság kapcsolata
4.13. ábra

Ha a gyaloglási sebességet 3 km/órában, a megállóhelyi időpótlékot 30 másodpercben rögzítjük, akkor a képlet:

M= 50L  m

A képletet alkalmazva például 4 km-es átlagos utazási távolság esetén 457 m adódik optimális megállótávolságként.

Az ismertetett módszer arra alkalmas, hogy egyes városok, illetve azon belül egyes vonalak átlagos megállótávolságát illetően megállapítsuk a legkedvezőbb értéket. A megállóhelyek elhelyezése természetesen nem történhet mechanikusan az átlagos távolság alapján. Alapelv, hogy a sűrűbben lakott területeken kisebb, külterületeken nagyobb megállótávolság alkalmazandó.

A magyarországi vidéki városok autóbusz-közlekedésére a KTI által kidolgozott irányértékek az átlagos megállótávolságra vonatkozóan:

I.Kiemelt vidéki városok belterülete400-600 m
II.Egyéb, nagy helyi forgalmú városok belterülete400-800 m
III.Középnagyságú városok belterülete, továbbá az I. és II. csoportba sorolt városok külterülete500-1000 m

Az egyes megállóhelyek konkrét helyének kijelölésénél az utazási célokat és a forgalomtechnikai lehetőségeket kell figyelembe venni.

Kívánatos a megállókat a nagy forgalomvonzó létesítmények (munkahely, iskola, középépület, áruház) közelébe elhelyezni, de figyelembe kell venni azt is, hogy a közút forgalmát a megálló autóbuszok ne zavarják.

A megállók elhelyezésénél az átszállásokat is indokolt figyelembe venni, célszerű azokat a megállóhelyeket egymáshoz közel elhelyezni, amelyek között jelentős átszálló forgalom van.

A megállóhelyek kapacitását az időegység alatt átbocsátható járatok számával mérhetjük. A megállóhelyek foglaltsági ideje a ki- és beállási időből, valamint a megállóhelyen eltöltött időből tevődik össze.

A megállóhelyek kapacitásának elégséges voltát a járatkövetési idő és a foglaltsági idő összehasonlítása révén ítélhetjük meg. A kapacitás elégségességének nem elegendő feltétele, hogy a foglaltsági idő a menetrend szerinti követési időnél kisebb legyen, mivel a forgalmi zavarok miatt a járművek közlekedése nem egyenletes. A megállóhely-kapacitás elégségességi feltétele:

T k + T M +t σ TM < t k t σ tk

Tk = ki- és beállási idő
TM = a megállóhely tartózkodási idő várható értéke
σ TM = megállóhely tartózkodási idő szórása
t = a megkívánt valószínűségtől függő állandó
tk = követési idő várható értéke a vonalon
σ tk = követési idő szórása

A megállóhely kapacitását kettős megállóhely alkalmazásával növelni tudjuk.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a mondatot!

A városi autóbuszvonalakon a megállóhelyek kijelölése során figyelembe kell venni:
- milyen alkalmazzunk, és
- helyezzük az egyes megállókat.

2. Egészítse ki a következő két mondatot!

Az átlagos megállótávolság meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy a rá- és elgyaloglás szempontjából a megállótávolság, a járművön töltött idő szempontjából a megállótávolság előnyös. A megállótávolság helyes meghatározása szempontból is fontos, a túlságosan sűrű megállók az üzemi költségeket .

3. Válassza ki a helyes megoldást!
A kiinduló és célpontok egyenletes eloszlása mellett az átlagos rá- és elgyaloglási táv:
a megállótávolság fele
a megállótávolság harmada
a megállótávolság hatoda
a megállótávolság negyede
4. Egészítse ki a mondatot!

A megállóhelyek elhelyezésének az alapelve: sűrűbben lakott területeken , külterületeken megállótávolság alkalmazandó.

5. Egészítse ki a mondatot!

A megállóhelyek kapacitását az alatt átbocsátható járatok számával mérhetjük.

6. Egészítse ki a mondatot!

A megállóhelyek kapacitásának elégséges voltát a idő és a idő összehasonlítása révén ítélhetjük meg.

7. Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás!
A kapacitás elégségességének nem elegendő feltétele, hogy a foglaltsági idő a menetrend szerinti követési időnél kisebb legyen.
8. Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás!
A kapacitás elégségességének elegendő feltétele, hogy a foglaltsági idő a menetrend szerinti követési időnél kisebb legyen.