KURZUS: Közforgalmú közlekedés I.

MODUL: II. modul: A tömegközlekedés prioritása

3. lecke: Visszatartó intézkedések

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a közúthálózati beavatkozások, a forgalomtechnikai eszközök, a parkolás és parkolás-szabályozás, az útdíj alkalmazásának lehetőségeit és hatásait az egyéni közlekedés korlátozásában;
  • kiválasztani a közúthálózati beavatkozások, a forgalomtechnikai eszközök, a parkolás és parkolás-szabályozás, az útdíj alkalmazásának típusait, lehetőségeit és várható hatásait az egyéni közlekedésre.
Tevékenységek

Olvassa el a kurzus 3. leckéjét!
Határozza meg a közúthálózati beavatkozások, a forgalomtechnikai eszközök, a parkolás és parkolás-szabályozás, az útdíj alkalmazásának lehetőségeit és hatásait az egyéni közlekedés korlátozásában!
Válassza ki a közúthálózati beavatkozások, a forgalomtechnikai eszközök, a parkolás és parkolás-szabályozás, az útdíj alkalmazásának típusait, lehetőségeit és várható hatásait az egyéni közlekedésre!

A feldolgozáshoz szükséges idő: 35 perc olvasás, tanulás, 10 perc önellenőrzés.

Tananyag
Az egyéni gépjárműhasználat feltételeinek nehezítése

a) Közúthálózati beavatkozások

Mind az egyéni, mind az autóbuszos közösségi közlekedés rendszerint ugyanazt az úthálózatot használja. Ebben az egyenrangú helyzetben az autóbuszok előnyét, kényelmét biztosító beavatkozások, mint "húzó" intézkedések a korábbi fejezetben részletezésre kerültek. E fejezetben azok elemzése következik amely az egyéni gépjármű-közlekedést megnehezíti, a közösségivel szemben.

Hálózati korlátozó intézkedésként csoportosíthatók azok, amelyek révén közúthálózat bizonyos szakaszainak használata személygépjárművek számára

  • nem megengedett,
  • vagy csak korlátozottan megengedett,
  • vagy nem tiltott, de megnehezített.

Részletezve:

Behajtási tilalom vagy korlátozás

Az intézkedéscsokor révén a város egy jól meghatározott területére nem, vagy csak személyi, ill. időbeli korlátozással hajthatnak be a személygépjárművek.

  • tilalom a KRESZ eszközeivel, jelzőtáblák segítségével,
  • tilalom épített fizikai akadályok segítségével (zárás, sorompó, poller, szigetek)
  • egyirányúsítások, melyek a célpont megközelítése biztosított, de bonyolultan, ill. a terület átszelésének lehetetlenné tételével. (a központot érintő hurok)
  • olyan hálózat kialakítása, amely nem ad lehetőséget a védendő zóna átszelésére, ill. jelentős kerülők révén érhető el az utazás célpontja.

Mindezen tilalmak úgy érik el a tömegközlekedés prioritásának javulását, ha a tilalom közvetlen közelében látható, hogy mindez az autóbuszra nem vonatkozik.

A személyi, vagy időbeli korlátozás sokkal bonyolultabb, mivel különbséget kell tudni tenni két behajtási szándék között. Erre a célra a programozható sorompók, távirányítós pollerek, beléptető rendszerek lehetnek alkalmasak.

Megnehezített behajtás

Ez az intézkedés feltételezi a kultúrált közlekedést. Olyan környezetformálással próbál a járművezetők tudatára hatni, ami meggyőzi a járművezetőt arról, hogy ne hajtson be a kérdéses területre. A burkolat anyaga, vonalvezetése, a beépített, de kikerülhető természetes akadályok, a növényzet, utcabútorok, a koncentrált gyalogos áramlat, köztéri tárgyak, azt sugallják a járművezetőnek, hogy ide nem való gépjármű. Ide természetesen csak különleges autóbuszt szabad beengedni, ami illik a védett környezethez.

Többféle módszerek közül választhatunk:

  • kordonponti kapuzatok, melyek csak a védendő övezet határán nehezítik meg a behajtást, sávszűkítéssel, burkolatszint emeléssel, labirint jellegű sávelhúzással
  • teljes övezeti térformálás, mely a kordonponti kapuzatok közötti belső területen is rendszeresen figyelmezteti a járművezetőt a terület mielőbbi elhagyására.

Mindezen eszközöket eredendően a gyalogosok belvárosi, vagy lakóterületi sétálóövezeteinek, forgalommentesítésére alkalmazták, de az autóbuszok prioritása fejlesztésére is jó módszer. Minél nagyobb területen vezetik be a tömegközlekedés kizárólagosságát, (autóval nem szabad, gyalogosan pedig túl messze van), annál hatásosabb lesz az autóbusz prioritásának fejlesztése.

Természetesen ezt sem szabad a végletekig fokozni, mivel a közlekedőknek is van tűrőképessége, a védett területnek is szükséges árurakodási, személyszállítási lehetőséget biztosítani. Egy eltúlzott intézkedés révén képes egy belváros elnéptelenedni, unalmassá válni, amit szintén nem kívánhat a város vezetése.

b) Forgalomtechnikai eszközök

A forgalomtechnika széles tárháza sok lehetőséget biztosít az autóbuszok közlekedésének prioritása fokozásában. A 2.1. fejezetben említetteken túlmenően további forgalomtechnikai eszköz vethető be erre a célra. Ide tartozik a

  • a sebességkorlátozás,
  • a forgalomcsillapítás,
  • elsőbbség szabályozás,
  • megállási, várakozási korlátozás

azon eszközei, mely az autóbuszra nem vonatkozik, ill. azt részesíti előnyben.

A sebességkorlátozás, forgalomcsillapítás, elsőbbségszabályozás csak közvetett módon segíti az autóbuszok prioritásának fejlesztését. Inkább csak a deklaráció szintjén jelzi, a környezetgazdaságos közlekedés támogatottságát.

A megállási, várakozási tilalom révén a személygépjármű használója ugyanúgy közlekedhet ahogy az autóbusz, de a védett területen nem állhat meg, ill. nem várakozhat. Ennek révén elvileg a behajtás, ill. autózás célja válik feleslegessé. Az autózással együtt járó parkolási, megállási kényszer rávilágít arra, hogy a tömegközlekedés igénybevétele esetén ilyen gond nem merül fel.

A parkolási, megállási tilalom a mai magyar közlekedési morál ismeretében csak korlátozottan eredményezi a személygépjármű-használat visszaszorulását, hiszen a várakozási, megállási tilalomnak önmagában csekély a tekintélye. Szigorú és folyamatos rendőri jelenlét azonban képes a szabálytalankodókat is elrettenteni.

Az is előfordulhat, hogy a bevezetés követően megnő a védendő terület személygépjármű forgalma, mivel sok járművezető több fordulóban is megpróbálkozik helyet találni autójának.

c) Parkolás, parkolás-szabályozás

A parkolás bonyolult feltételrendszere közül nem mindegyik paramétere segíti a tömegközlekedés prioritásának fejlesztését. A parkoló önmagában véve az egyéni gépjármű-közlekedés kínálati színvonalát fokozza, s csak bizonyos korlátozott esetben képes szolgálni a tömegközlekedés prioritását is. Ebből a szempontból tehát csak azok a parkolók kerülhetnek a tömegközlekedés prioritását segítő intézkedéscsomagba, amelyek az egyéni és a közösségi közlekedés kapcsolatfelvételi pontján helyezkednek el. Itt a személygépjármű vezető, a közeli, biztonságos, olcsó (lehetőleg ingyenes) parkolóhelyen járművét hátrahagyva átszállhat az autóbuszra.

A parkolás-szabályozás, azaz a parkoló járművek elhelyezésének szabályozása, időbeli, térbeli, személyi korlátozása további segítségére lehet a tömegközlekedés prioritásának javításában. Az időbeli korlátozással bíró parkolási rendszerek révén a hosszabb tartamú tartózkodást tervező autós már megfontolja az autóbusz igénybevételét.

Fontos, hogy a közösségi- és az egyéni közlekedés kapcsolatfelvételi pontjainál nem célszerű korlátozott, vagy díjas használatú parkolót létesíteni, a személygépjármű elől védendő területekre pedig ellenkezőképp, minél szigorúbb, korlátozóbb rendszer bevezetése előnyös.

d) Útdíj alkalmazása

Egyik legradiálisabb módszer a személygépjármű használatának korlátozására, az útdíj szedése azokon a vonalakon, ahol az egyéni közlekedés nemkívánatos mód. Ennek nemcsak műszaki, fizikai, hanem jogi feltételei is vannak.

A világon többféle városi útdíj-szedési módszer közül a korszerű telematikaitól a sorompós díjszedő kapuig terjed a skála.

Az így szerzett bevétel keresztfinanszírozással felhasználható az autóbusz viteldíjának mérséklésére. Az így elért hatások bizonyos korlátok között egymást erősítik: az útdíj miatt többen átszállnak az autóbuszra, ahol a jegy olcsóbb, szintén az útdíj miatt. Ez természetesen csak akkor működik, ha megfelelő számban megmaradnak az egyéni gépjármű-közlekedésnél, azaz fizetik tovább az útdíjat.

Összefoglalás

A fentiekben részletes feltárásra kerültek a prioritás elvi alapjai, a közlekedési mód megválasztásának kérdései, és a városi adottságok hatásainak elemzése. Ezen tényezők ismeretében szedhetők csokorba azok az eszközök, amelyek révén javítani lehet a közforgalmú közlekedés prioritásán. Az intézkedéseket "húzó", azaz a kínálatot javító, ill. "visszatartó", azaz a versenytárs, a személygépjármű használatát korlátozó intézkedésekre lehet csoportosítani. Ezeket az alábbi táblázat foglalja össze:

A tömegközlekedés szolgáltatási színvonalát javító, "húzó" intézkedések
A hálózat fejlesztése
hálózatsűrűség növelése
új megállóhelyek létesítése
megállóhelyek áthelyezése, megszüntetése
hosszabb viszonylatok létrehozása
vonalvezetés megváltoztatása
áttekinthetőség javítása
viszonylatok számozási rendszerének racionalizálása
diákjáratok létesítése
Menetrend fejlesztése
üzemidő növelése
járatsűrűség növelése
kibocsátott férőhely-kapacitás növelése (zsúfoltság csökkentése)
ütemes menetrend bevezetése
közlekedési időpontok módosítása
átszállási kapcsolatok javítása
menetrendi sebesség növelése
menetidők felülvizsgálata
gyorsjáratok létesítése
Tömegközlekedési útvonalak forgalomtechnikai fejlesztése
útburkolat minőségi javítása
kapacitás növelése
útparaméterek (szélesség, ívek stb.) tömegközlekedésnek megfelelő kialakítása
buszöblök felülvizsgálata, átépítése
negatív buszöböl létesítése
a tömegközlekedési járművek haladását elősegítő forgalomszabályozás kialakítása
buszsávok létesítése
buszzsilip kialakítása
tömegközlekedési járművek által vezérelt jelzőlámparendszerek alkalmazása
Forgalomirányítás fejlesztése
kommunikációs kapcsolat fejlesztése a forgalomirányító szolgálati helyek és a járművek között
a forgalomirányító helyek számának növelése
automatikus járműazonosító és forgalom-megfigyelő berendezések alkalmazása
Járművek
korszerűbb járművek alkalmazása
járművek tisztaságának javítása
Megállóhelyek fejlesztése
megállóhelyeken várakozófülke létesítése
esztétikai állapot javítása
tisztaság növelése
járdamagasság növelése
Kassel-kocka alkalmazása
Utastájékoztatás fejlesztése
megállóhelyeken elhelyezett tájékoztatás fejlesztése
a járműveken elhelyezett feliratok, tájékoztatások fejlesztése
menetrendi kiadványok, röplapok bővítése, fejlesztése
Személyzet munkavégzésének és magatartásának javítása
személyzet oktatása
megjelenés, formaruha fejlesztése
kitűző viselésének elrendelése
a személyzet ellenőrzésének javítása
Menet- és bérletjegyrendszer fejlesztése
menetjegyválaszték növelése
különböző kedvezményes mentjegyek bevezetése
jegyvásárlási lehetőségek bővítése
jegyárusító automaták rendszeresítése
jegyellenőrzés rendszerének fejlesztése
Tömegközlekedési marketing
a tömegközlekedést népszerűsítő akciók beindítása
lakossági fórumok tartása
panaszok, bejelentések, javaslatok kezelése, megválaszolása
Finanszírozás
alacsony viteldíjak alkalmazása
a tömegközlekedés szubvencionálása
keresztfinanszírozás
Akciók
iskolabusz
"buli"-busz
A gépjárműhasználatot fékező intézkedések
Úthálózati beavatkozások
behajtási korlátozás, tilalom
nehezített behajtás
egyirányúsítás,
a központot érintését lehetővé tevő hurok-útvonalak
Forgalomtechnikai eszközök
sebességkorlátozás
forgalomcsillapítás
elsőbbség szabályozás
megállási, várakozási korlátozás
Parkolás
parkolók megfelelő elhelyezése
parkolási rendszerek, parkolási díjak
Útdíj
különféle díjszedési rendszerek
keresztfinanszírozás
Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot!

Hálózati korlátozó intézkedés azok, amelyek révén a közúthálózat bizonyos szakaszainak használata személygépjárművek számára:

- megengedett,
- vagy csak megengedett,
- vagy tiltott, de .

2. Egészítse ki a következő mondatot!

Behajtási tilalom, vagy korlátozás révén a város egy jól meghatározott területére , vagy csak , ill. korlátozással hajthatnak be a személygépjárművek:

- tilalom a eszközeivel, segítségével,
- tilalom segítségével,
- , melyekkel a célpont megközelítése biztosított, de bonyolultan,
- olyan hálózat kialakítása, amely nem ad lehetőséget a átszelésére.

3. Egészítse ki a következő mondatot!

A behajtási tilalom, vagy korlátozás úgy éri el a tömegközlekedés prioritásának javulását, ha a tilalom közvetlen közelében , hogy mindez az nem vonatkozik.

4. Egészítse ki a következő mondatot!

A megnehezített behajtás elemei: a anyaga, , a beépített, de kikerülhető természetes , a , utcabútorok, a koncentrált .

5. Egészítse ki a következő mondatot!

A korlátozó forgalomtechnikai eszközök közé tartozik:

- a korlátozás,
- a csillapítás,
- az szabályozás,
- a megállási, várakozási .

6. Egészítse ki a következő mondatot!

Csak azok a parkolók kerülhetnek a tömegközlekedés prioritását segítő intézkedéscsomagba, amelyek az és a közlekedés pontján helyezkednek el.

7. Egészítse ki a következő mondatot!

Az útdíj alkalmazásával szerzett keresztfinanszírozással felhasználható az autóbusz viteldíjak .