saját szavaival meghatározni a városi tömegközlekedés módszereit (pálya);
saját szavaival meghatározni az utascsere folyamat megoldásait;
saját szavaival meghatározni a teljesítőképesség főbb mutatóit;
felsorolni a városi tömegközlekedés hagyományos eszközeit;
felsorolni a pályatípusokat;
felsorolni a közlekedési eszközök közötti választás főbb kritériumait;
kiválasztani a megállók elhelyezkedése alapján az utascsere folyamat megoldásait;
kiválasztani a megállók kialakítása alapján az utascsere folyamat megoldásait;
felsorolni városi tömegközlekedési eszközök irányításának módszereit;
felsorolni a városi tömegközlekedés járműveinek főbb jellemzőit;
kiválasztani a teljesítőképesség mutatóit meghatározó matematikai összefüggéseket;
kiválasztani a hagyományos közlekedési eszközöket jellemző mutatókat, tulajdonságokat;
saját szavaival meghatározni a különleges tömegközlekedési eszközök halmazait;
kiválasztani a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait technikai megközelítésben;
felsorolni technikai megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát;
kiválasztani a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait szervezési megközelítésben;
felsorolni szervezési megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát.
Tevékenységek
Olvassa el a kurzus 7. leckéjét! Határozza meg a városi tömegközlekedés módszereit (pálya)! Határozza meg az utascsere folyamat megoldásait! Határozza meg a teljesítőképesség főbb mutatóit! Sorolja fel a városi tömegközlekedés hagyományos eszközeit! Sorolja fel a pályatípusokat! Sorolja fel a közlekedési eszközök közötti választás főbb kritériumait! Válassza ki a megállók elhelyezkedése alapján az utascsere folyamat megoldásait! Válassza ki a megállók kialakítása alapján az utascsere folyamat megoldásait! Sorolja fel a városi tömegközlekedési eszközök irányításának módszereit! Sorolja fel a városi tömegközlekedés járműveinek főbb jellemzőit! Válassza ki a teljesítőképesség mutatóit meghatározó matematikai összefüggéseket! Válassza ki a hagyományos közlekedési eszközöket jellemző mutatókat, tulajdonságokat! Határozza meg a különleges tömegközlekedési eszközök halmazait! Válassza ki a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait technikai megközelítésben! Sorolja fel technikai megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát! Válassza ki a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait szervezési megközelítésben! Sorolja fel szervezési megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát!
A feldolgozáshoz szükséges idő: 40 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés.
Tananyag
1. Hagyományos közlekedési eszközök
A fejezet a városi tömegközlekedésben alkalmazott közlekedési eszközök közül a hagyományosnak tekintett
autóbusz,
gyors autóbusz,
trolibusz,
közúti villamos,
gyors villamos,
földalatti vasút (FAV),
elővárosi vasút (HÉV),
városi gyorsvasút,
és metró
járműveivel, azok teljesítőképességeivel, és az egyes rendszerek alkalmazásának előnyeivel, hátrányaival foglalkozik, a részletes összehasonlítás lehetőségének megteremtésével. (4.1. táblázat)
Megjegyzés: A képgyűjteményben az előzőekben említett hagyományos tömegközlekedési eszközökre mutatunk egy-egy jellegzetes példát.
Alacsonypadlós városi autóbuszok
1/4
visszaelőre
Közúti villamos
1/4
visszaelőre
Trolibusz
1/4
visszaelőre
Földalatti vasút
1/2
visszaelőre
Elővárosi vasút (HÉV)
1/2
visszaelőre
Metró
1/4
visszaelőre
A városi tömegközlekedés alapvetően kétféle módon bonyolódhat le: közúton, vagy kötött pályán. Ez utóbbi megvalósítható a közúttal közösen kialakított pályán (rendszerint annak közepén), vagy teljesen önálló, ún. zárt pályán. A trolibusz a közúti közlekedés egy speciális módja: közúton zajlik, de a bizonyos mértékű szabadságfokot még biztosító felsővezeték igénybevételével.
A kétféle megoldás eltérő utascsere folyamatot követel meg: a megállók elhelyezkedése szerint közúti pálya esetén az utasforgalmi műveletek (a le- és felszállás) az útpálya szélén ill. közepén történhetnek, míg zárt pályás kialakítás során a jármű jobb-, bal-, esetleg mindkét oldalán. A megállók kialakítása szerint megkülönböztetünk alacsony járdaszintű és magas peronos megoldást.
A városi tömegközlekedési eszközök irányítására a következő módszerek állnak rendelkezésre:
közúttal közös irányítás
közúthoz hangolt irányítás
közúttól független irányítás
automatikus irányítás
A járműveket a szolgáltatási színvonalat befolyásoló, utazóközönség számára elsődleges jelentőséggel bíró, továbbá az üzemi-gazdaságossági körülményeket meghatározó adatokkal jellemezhetjük, pl.:
Befogadóképesség
állóhelyek/ülőhelyek
Kényelem
ülések távolsága, mérete, elhelyezkedése
kapaszkodók száma, elhelyezése
kilátás, ablakok mérete
szellőzés
Utascsere
ajtók száma, mérete
padlómagasság, lépcsők
Manőverező képesség
Hajtásrendszer
teljesítmény dotáció
sebesség, gyorsulás
környezetvédelem
téli üzem
Megbízhatóság, üzembiztonság
A teljesítőképesség mutatói az alábbi képletekkel számíthatók:
Keresztmetszeti teljesítőképesség = átbocsátóképesség vagy
Dinamikus teljesítőképesség = szállítóképesség vagy
Az egyes közlekedési eszközök közötti választás legfontosabb kritériumai:
üzemvitel/gazdaságosság (4.2. táblázat)
közlekedéspolitika
kis, közepes város: autóbusz
megyei jogú város: autóbusz, szükség esetén trolibusz, villamos
Budapest: minden tömegközlekedési eszköz, törekedve a megfelelő modal split kialakítására
hálózat felépítése, hálózat arculata - cél: egységes hálózati arculat kialakítása
Tömegközlekedési eszközök jellemzői I.
autóbusz
gyors autóbusz
trolibusz
Pálya
települési úthálózaton, esetleg buszsávon
települési úthálózaton, esetleg buszsávon
települési úthálózaton, esetleg buszsávon
Megállóhelyek
útpálya szélén öbölben negatív öbölben (300-400 m)
megegyezik az autóbusszal, csak a megállótávolság nagyobb
útpálya szélén öbölben negatív öbölben (300-400 m)
Irányítás
közúttal együtt
közúttal együtt
közúttal együtt
Jármű
általában diesel meghajtású, esetleg gázüzemű, villany nagy befogadóképesség, gyors utascsere
általában diesel meghajtású, esetleg gázüzemű, villany nagy befogadóképesség, gyors utascsere
villamos meghajtás kettős munkavezetékről, 600 V
Sebesség
alacsony, 10-24 km/h
magasabb, 20-32 km/h
alacsony 8-18 km/h
Teljesítőképesség
kicsi, 200-7.200 férőhely/óra/irány
kicsi, 200-7.200 férőhely/óra/irány
kicsi, 200-7.200 férőhely/óra/irány
Dinamikus teljesítőképesség
2.000-172.800 férőhely*km/óra*óra/irány
4.000-230.400 férőhely*km/óra*óra/irány
1.600-129.600 férőhely*km/óra*óra/irány
Előny
- nincs külön pálya, csekély beruházás igény - rugalmas - nincs pálya berendezés - csak üzemi létesítmények
- nincs külön pálya, csekély beruházás igény - rugalmas - nincs pálya berendezés - csak üzemi létesítmények
- levegőszennyezés - téli üzem - hegymenet
Hátrány
- forgalmi zavarok hatása nagy - légszennyezés - téli üzem
- forgalmi zavarok hatása nagy - légszennyezés - téli üzem
- forgalmi zavarok hatása nagy - jó útpályát igényel - kötött pálya - nagy kezdeti beruházás - sok felsővezeték
4.1. táblázat
Tömegközlekedési eszközök jellemzői II.
közúti villamos
gyors villamos
földalatti vasút (FAV)
Pálya
kötött pályán (közúton, elválasztva, független pályán)
a pályakialakítás általában független, térszínen, alatt, felett
- független pálya - környezet zavarás - könnyebb megközelíthetőség, mint a metrónál
Hátrány
- zaj - nagy beruházásigény - kötött pálya - karbantartásigény
- zaj - nagy beruházásigény - kötött pálya - karbantartásigény még drágább, mint a közúti villamos
- nagy beruházásigény - kötött pálya - szerelvény korlát - megállóhossz
4.1. táblázat
Tömegközlekedési eszközök jellemzői III.
elővárosi vasút (HÉV)
városi gyorsvasút
metró
Pálya
kötött pálya (nagyvasúthoz hasonló)
általában független, zárt pálya
független, kötött pálya mélyvezetés, kéreg alatt
Megállóhelyek
kétoldali peron
kétoldali peron
középső vagy kétoldali peron (800-1000 m)
Irányítás
automatikus térközbiztosítás
automatikus térközbiztosítás
automatikus térközbiztosítás
Jármű
3-6 kocsis szerelvények 1000 V
3-6 kocsis szerelvények 1000 V
4-6 kocsis szerelvények 850 V
Sebesség
20-32 km/h; 34-45 km/h
20-32 km/h; 34-45 km/h
20-35 km/h
Teljesítőképesség
700-26.100 férőhely/óra/irány
700-26.100 férőhely/óra/irány
7.200-43.200 férőhely/óra/irány
Dinamikus teljesítőképesség
18.900-1.004.850 férőhely*km/óra*óra/irány
18.900-1.004.850 férőhely*km/óra*óra/irány
144.000-1.512.000 férőhely*km/óra*óra/irány
Előny
- nagy teljesítőképesség - sűrű követés
- nagy teljesítőképesség - sűrű követés
- nagy teljesítőképesség, nagy tömegek - környezetvédelem - helyfoglalás a felszínen
Hátrány
- nagy beruházásigény - kötött pálya - zaj
- nagy beruházásigény - kötött pálya - zaj
- nagy beruházásigény, legdrágább - kötött pálya - magas üzemi költségek
4.1. táblázat
Az egyes tömegközlekedési eszközök teljesítőképessége
4.2. táblázat
Megjegyzés: A 4.2. táblázat szerint az egyes eszközök teljesítőképessége között átfedések vannak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy feladat ellátására több közlekedési eszköz is alkalmas. Ezek között a gazdaságossági és egyéb szempontok alapján lehet dönteni.
2. Különleges közlekedési eszközök
A hagyományostól jelentős mértékben, - vagy technikai kialakításukban, vagy pedig szervezési megoldásukban - eltérő városi tömegközlekedési eszközöket soroljuk ebbe a csoportba.
Technikai megközelítésben a következő csoportosítást alkalmazhatjuk:
Nyereg
nyeregvasút (Japán, USA)
Álló
kabintaxi (Frankfurt, Atlanta, Róma)
fogaskerekű (Budapest, Svájc)
kötélvonatású (Budapest, Drezda, Karlsruhe)
Függő
kötélpályás (Hannover, Drezda)
vaspályás (Wuppertal, H-Bahn)
mágneses (M-Bahn, Transrapid)
Egyéb
mozgójárda (Párizs CDG)
személykonténer
Spurbus, DuomodeBus (Stuttgart)
Az alábbiakban példaként ismertetésre kerül néhány különleges megoldás (megfelelő fényképes illusztráció kíséretében), melyek ugyan nem tekinthetők széles körben elterjedtnek, viszont egyedi jellegüknél fogva mindenképpen érdeklődésre tarthatnak számot.
Monorail
a jármű egy "sínszálon" közlekedik
rendszerint nyereg jellegű kialakítású
meghajtás:
hagyományos
mágneses
egyéb
alkalmazási terület:
USA
Japán
A Monorail Sydney-ben
Wuppertal-i függővasút
üzembeállítás éve: 1896
pálya: 10+3,3 km
meghajtás: 600 V egyenáram
teljesítmény: 1,8 M járműkm; 231,3 M férőhelykm
A Wuppertal-i függővasút
1/2
visszaelőre
Transrapid
mágneses lebegtetésű gyorsvasút
nincs mechanikai kapcsolat a pálya és a jármű között
nagyobb elérhető sebesség (500 km/h)
kisebb zaj
kevesebb kopás
jelen: kísérleti üzem (Emsland)
terv: Hamburg - Berlin
Transrapid
Szervezési megközelítésben az alábbi városi tömegközlekedési eszközökről beszélhetünk:
Vonaltaxi
Taxi hívás
Gyűjtőtaxi
Igény szerinti vonaltaxi
Anrufbus
Közös autóhasználat (car-pooling, car sharing)
Városnéző busz
Buszpálya
Egyirányú utca buszokkal
Kishajó
Anrufbus
hívásra közlekedő "buszjárat"
köztes megoldás az egyéni és a tömegközlekedés között
ritkán lakott (tanyasias) területeken
Az Anrufbus működési elve
Közös autóhasználat
carsharing
az igénybevevőknek nincs saját kocsijuk, mindenki a szervezet közös járműveit használja
carpooling
az igénybevevőknek van saját járművük, és azokat közösen használják
fahrgemeinschaft
mindenkinek van kocsija, de egy-egy kocsit közösen használnak (pl.: munkába járásra)
Városnéző busz
Városnéző busz alkalmazása a helyi tömegközlekedésben.
Wolfsburg (citymobil)
ingyenes összeköttetés a belváros, a vasútállomás és a legnagyobb múzeumok között
Önellenőrző kérdések
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!
1. Rendszerezze az alábbi tömegközlekedési eszközöket az alábbi szempontok alapján!
h)
hagyományos tömegközlekedési eszközök;
k)
különleges tömegközlekedési eszközök.
Írja a típus előtti kisbetűt a megfelelő példa elé!
Betűjel (h, k)
Példa
autóbusz
metró
személykonténer
gyűjtőtaxi
földalatti vasút
elővárosi vasút
nyeregvasút
közúti villamos
gyors villamos
fogaskerekű
gyors autóbusz
trolibusz
kabintaxi
városi gyorsvasút
2. Rendszerezze technikai megközelítésben az alábbi különleges tömegközlekedési eszközöket az alábbi szempontok alapján!
n)
nyereg;
a)
álló;
f)
függő;
e)
egyéb megoldás.
Írja a típus előtti kisbetűt a megfelelő példa elé!
Betűjel (n, a, f, e)
Megvalósítás (példa)
kabintaxi (Frankfurt, Atlanta, Róma)
mágneses (M-Bahn, Transrapid)
Spurbus, DuomodeBus (Stuttgart)
nyeregvasút (Japán, USA)
kötélvonatású (Budapest, Drezda, Karlsruhe)
kötélpályás (Hannover, Drezda)
mozgójárda (Párizs CDG)
fogaskerekű (Budapest, Svájc)
vaspályás (Wuppertal, H-Bahn)
személykonténer
3. Egészítse ki a következő mondatot!
A városi tömegközlekedés alapvetően kétféle módon bonyolódhat le: , vagy pályán.
4. Egészítse ki a következő mondatot!
A megállók elhelyezkedése szerint: pálya esetén az utasforgalmi műveletek az útpálya szélén illetve a közepén történhetnek; pályás kialakítás során a jármű jobb oldalán, bal oldalán, esetleg mindkét oldalán.
5. Egészítse ki a következő mondatot!
A megállók kialakítása szerint megkülönböztetünk: járdaszintű; peronos megoldást.
6. Egészítse ki a következő mondatot!
A teljesítőképesség alábbi mutatóit alkalmazzuk: teljesítőképesség azaz átbocsátóképesség; teljesítőképesség azaz szállítóképesség.