KURZUS: Közforgalmú közlekedés I.
MODUL: IV. modul: A városi tömegközlekedés
8. lecke: A tömegközlekedési hálózat
Tanulási útmutató | |||
Tanulási célok | |||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||
| |||
Tevékenységek | |||
Olvassa el a kurzus 8. leckéjét! | |||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 35 perc olvasás, tanulás, 20 perc önellenőrzés. | |||
Tananyag | |||
A hálózatot vonalak (más néven viszonylatok) alkotják. A vonalat a végállomás(ok), az útvonal és a megállóhelyek határozzák meg. | |||
1. A tömegközlekedési vonalak jellemző típusai | |||
A vonalak | |||
| |||
csoportosíthatók. | |||
Vonaltípusok a vonal alakja szerint | |||
A vonal alakja szerint az alábbi típusokat különböztetjük meg: | |||
| |||
a) Átmérős | |||
| |||
Előnyei: | |||
| |||
Hátrányai: | |||
| |||
Az átmérős vonal fő problémája a vonal hossza. A hosszú vonalakon nagyobb valószínűséggel fordulnak elő jelentősebb késések. A késés önmagát erősítő folyamat, ha egy járműnél fellép a késés, a késés növekedésére irányuló automatizmus érvényesül. | |||
A késés miatt ugyanis a következő megállóban több várakozó utas gyűlik össze, akiknek a felszállása több időt vesz igénybe, vagyis a késés a megálló elhagyásakor nagyobb lesz, mint beérkezéskor. A késésnek ezt az önmagában történő növekedését törvényszerűségnek tekinthetjük. A késések automatikus növekedését forgalomirányítási eszközökkel igen nehéz megakadályozni. Az egyik jármű késésével gyakran együtt jár a következő jármű előresietése. A megelőző jármű késése miatt erre a járműre kevesebb utas várakozik, ami az előrehaladását gyorsítja. E kettős jelenség eredménye a párképződés, vagyis az, hogy a következő jármű a késő járművet utoléri. Ekkor a megállóban várakozók azt érzékelik, hogy hosszabb ideig nem jön járat, majd egyszerre (illetve rövid időn belül) kettő érkezik, az első járat túlzsúfolt, a második gyengén kihasznált. A párképződésre való hajlam a hosszú vonalak kedvezőtlen tulajdonsága, ami természetesen nemcsak az átmérős, hanem a más alakú hosszú vonalakra (pl. körjárat) is érvényes. | |||
b) Félátmérős (sugaras) | |||
| |||
A város külső részeit a városközponttal köti össze. | |||
Előnyei: | |||
| |||
Hátrányai: | |||
| |||
c) Átlapolt | |||
| |||
Az átlapolt vonalak az a. és b. változat előnyeit egyesítik. Átlapolásról akkor beszélünk, ha két szemközt futó vonal végállomása nem a találkozási pontnál, hanem eltolva a vonalak mentén van, és így közös szakasz keletkezik, amelyet átlapolt szakasznak nevezünk. Az átlapolt vonalvezetést leggyakrabban úgy alkalmazzák, hogy a vonalak a városközponton áthaladnak, a végállomásokat a központ túlsó, már ritkábban lakott és kisebb forgalmú területeire telepítik. Ily módon a legnagyobb forgalmú központi városrész területére esik az átlapolt szakasz, amely nagyobb kapacitásával segít a központ nagyobb forgalmának lebonyolításában. A vonal egy részén megnövekedő utazási igények kielégítésére átlapolást más körülmények között is alkalmazhatunk. | |||
d) Körirányú | |||
| |||
A körirányú vonalvezetés igen kedvező eljutási lehetőséget biztosít, amellyel szemben áll a kerülőút révén megnövekedett eljutási idő. A belváros elkerülése a kevésbé zsúfolt utak igénybevétele ugyanakkor nem ritkán a hosszabb útvonal mellett is rövidebb eljutási időt tesz lehetővé. | |||
A körjáratok alkalmazásának két jellemző területét ismerjük: | |||
| |||
Gyakrabban alkalmazott a városközpont körüli vonalvezetés, amely a sok forgalomvonzó létesítménnyel rendelkező központi városmag tekintetében jó eljutási lehetőségeket teremt. A külső körjárat ott indokolt, ahol a város külső részeik között intenzív utasforgalom van, s a körjárat révén keletkezett kerülőút hátránya nem számottevő. | |||
A körjáratok problémája: természetes végállomásuk nincs, a forgalomirányítás viszont megköveteli, hogy mesterséges végpontot iktassunk közbe. Ez kellemetlen azoknak az utasoknak, akiknek ez a pont útjukba esik, mivel itt általában a járművek várakoznak. | |||
e) Részleges körirányú vonal | |||
| |||
Az utasforgalom igényeinek megfelelően alkalmazható olyan esetekben, amikor a teljes körforgalom létrehozására utazási igények hiányában nincs szükség. Ilyen eset lakkal való összekötése. | |||
f) Hurokba végződő vonal | |||
| |||
Előnye, hogy a hurkolt rész nagyobb városrész forgalmát kiszolgálja változatlan járműkapacitás mellett. Hátránya, hogy csak egy végállomása van, így irányítása nehezebb. Ritkán lakott, nagykiterjedésű városrészek kiszolgálására alkalmas. | |||
g) Transzverzális (szelő) vonal | |||
| |||
A város külső részeit közvetlenül a városközpont érintése nélkül köti össze. Akkor alkalmazható, ha két szomszédos városnegyed között intenzív forgalmi kapcsolat van, amely a városközpont érintése nélkül lebonyolítható. Leggyakrabban a lakónegyedek és a város szélére települt iparnegyed összekötésére használnák, gyakran csak időszakos vonalként. | |||
Vonaltípusok a forgalomban betöltött szerep szerint | |||
A forgalomban betöltött szerepük szerint ismerünk: | |||
| |||
A gerincvonalak szerepe a legjelentősebb a hálózatban, ezek bonyolítják le a legnagyobb forgalmat. Gerincvonal több utasáramlat egy szakaszban való egyesítésével jön létre, az így keletkezett nagyobb forgalmat gazdaságosan lehet kielégíteni. A gerincvonalakra az átszálló utasok magas részaránya jellemző. Ha a városban több közlekedési eszköz működik, a gerincvonalakon üzemeltetik a nagyobb kapacitású eszközöket (pl. metró). | |||
A rá- és elhordó vonalak a gerincvonalak kiszolgálását végzik, feladatuk az utazás kiinduló, illetve célpontjának és a gerincvonalak megállóhelyeinek összeköttetése. Gyűjtő- elosztó funkciót töltenek be, és ezzel lehetővé teszik a gerincvonalak számára az utasáramlatok egyesítését. | |||
A közvetlen vonalak (célvonalak) valamely igény közvetlen kiszolgálását végzik, alkalmazásukra akkor kerül sor, ha az adott áramlat gerincvonalakra való ráterhelése nem indokolt. | |||
Vonaltípusok üzemidő szerint | |||
A közlekedés időrendje szerint megkülönböztetünk állandó és időszakos vonalakat. Az időszakos vonalakon csak a nap egy részében van közlekedés, pl. csúcsforgalomban, vagy a munkaidő kezdetéhez és végéhez igazodva. | |||
2. Hálózattípusok | |||
A városi autóbuszvonalak hálózatot alkotnak. A hálózat jellegét a kialakított vonalak jellemzői és egymáshoz való kapcsolódásuk határozza meg. | |||
A vonalak hossza alapján hosszú és rövid vonalakból álló hálózatot különböztetünk meg. A kétféle rendszer elvi sémáját a 4.11. ábra tartalmazza. | |||
| |||
Megjegyzés: A hosszú viszonylatos rendszerben magas a viszonylatok száma és nincs szükség átszállásra (lásd jobboldali ábra). A rövid viszonylatos rendszerben a helyzet ennek a fordítottja (lásd baloldali ábra). | |||
A hosszú viszonylatos rendszerben kevés átszállásra van szükség, ezzel szemben sok hátrány keletkezik. A belső városrészekben túlságosan sok viszonylatot kell közlekedtetni, ami az áttekinthetőséget rontja. Ha a külső városrészeken a közlekedés megfelelően sűrű, a belső városrészekben felesleges teljesítmények keletkeznek. Ha viszont a belső városrészek viszonyait vesszük alapul, a külső városrészek forgalma maradhat kielégítetlen. Ha túlságosan sok viszonylat van, előfordulhat, hogy olyan sokáig kell a közvetlen kocsira várni, hogy érdemesebb átszállással utazni. A forgalomzavarok hatása a hálózat nagy részére kiterjed. | |||
A rövid viszonylatos rendszer alapelve, hogy egy-egy útvonalon csak egy, vagy legalábbis kevés viszonylat közlekedjék. Ezzel a rendszerrel a fellépő forgalmi igényekhez jól lehet alkalmazkodni, sokkal pontosabb közlekedés lehetséges, mert a forgalmi zavarok hatása rövidebb útvonalra korlátozódik. Hátránya az, hogy sok átszállást igényel, és nehezen elhelyezhető végállomásokat tesz szükségessé. | |||
A hosszú és rövid vonalak közötti választás a helyi sajátosságok figyelembevételével lehetséges, általában a két megoldási lehetőség kombinációját célszerű alkalmazni. | |||
A hálózatok további jellemzője, hogy hányféle közlekedési eszköz vonalait tartalmazzák. Kisebb városokban csak autóbusz kerül alkalmazásra, nagyobb városokban az autóbusz mellett belép a villamos, esetleg trolibusz, metró, városi gyorsvasút. Többféle közlekedési eszközt tartalmazó hálózat jellemzője, hogy az egyes eszközök között milyen együttműködési forma (munkamegosztás) érvényesül. Horizontális és vertikális munkamegosztás különböztethető meg. | |||
Horizontális munkamegosztásnál a párhuzamos vonalvezetés érvényesül, pl. azonos (vagy nagyrészt azonos) útvonalon jár az autóbusz és a villamos. Alkalmazása akkor indokolt, ha a jelentkező utazási igényekhez egyedül egyik közlekedési eszköz sem elegendő, szükség van együttes kapacitásukra. | |||
A vertikális munkamegosztás azt jelenti, hogy egy útvonalon csak egyfajta közlekedési eszköz jár, és vonalaik a végpontokon csatlakoznak egymáshoz. Ebben az esetben megvalósítható, hogy minden vonalon az ottani forgalomnak leginkább megfelelő (kapacitású) eszközt alkalmazzuk, ami gazdaságossági szempontból előnyös. | |||
Az egyes eszközök közötti kapcsolatot illusztrálja a 4.12. ábra. | |||
|
Önellenőrző kérdések | ||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | ||
1. Egészítse ki a következő mondatot! A tömegközlekedési hálózatot , más néven alkotják. ![]() | ||
2. Egészítse ki a következő mondatot! Az vonaltípus a város egymással szemben fekvő külső részeinek összeköttetését biztosítja. ![]() | ||
3. Egészítse ki a következő mondatot! A vonaltípus a város külső részeit a városközponttal köti össze. ![]() | ||
4. Egészítse ki a következő mondatot! Az vonalak az átmérős és sugaras előnyeit egyesítik. ![]() | ||
5. Egészítse ki a vonaltípusoknak a forgalomban betöltött szerepére vonatkozó mondatot! A forgalomban betöltött szerepük szerint ismerünk: ![]() | ||
6. Egészítse ki a hálózattípusokra vonatkozó mondatokat! A városi autóbuszvonalak alkotnak. A hálózat jellegét a kialakított jellemzői és egymáshoz való határozza meg. ![]() | ||
7. Egészítse ki a hálózattípusokra vonatkozó mondatokat! A vonalak hossza alapján és vonalakból álló hálózatot különbözhetünk meg. ![]() | ||
8. Egészítse ki a hálózattípusokra vonatkozó mondatot! A hosszú és rövid vonalak közötti választás a helyi sajátosságok figyelembevételével lehetséges, általában a két megoldási lehetőség célszerű alkalmazni. ![]() |