KURZUS: Közforgalmú közlekedés I.
MODUL: III. modul: Az utazási igények megismerése
4. lecke: Az utazási igények megismerésének módszerei, eljárásai
Tananyag | |||
Tanulási célok | |||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||
| |||
Tevékenységek | |||
Olvassa el a kurzus 4. leckéjét! | |||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 45 perc olvasás, tanulás, 15 perc önellenőrzés. | |||
Tananyag | |||
Az utazási igények megismerése | |||
A személyközlekedési szükségletek megismerése előfeltételét képezi a kielégítést célzó közlekedési rendszer megszervezésének. A szükségleteket akkor tekintjük ismerteknek, ha tisztázottak a | |||
| |||
vonatkozó jellemző adatok. | |||
Meg kell említeni a "latens" (lappangó) utazási igény fogalmát is. Latens igénynek az olyan rejtett, lappangó helyváltoztatási szándékot nevezzük, amely megfelelő közlekedési lehetőség hiányában nem képes megvalósulni. A közlekedési lehetőség létrejötte után az ilyen igények felszínre kerülnek és ennek következtében az adott viszonylaton megnő az utasszám. Jó példa a latens igények megvilágítására a gyengeforgalmú vasúti vonalak forgalmának közútra terelése. A közútra terelés előtt az adott vonalon rendszerint lassú, kényelmetlen közlekedést találunk, ritka vonatsűrűséggel. Az ilyen körülmények között kialakult utasszámot nem szabad alapul venni a létrehozandó autóbuszközlekedés kapacitásának meghatározásakor, mert a gyorsabb, kényelmesebb autóbuszközelekedés, a nagyobb járatsűrűség felszínre hozza azokat az utazási igényeket, amelyek korábban a kedvezőtlen közlekedési lehetőség miatt nem valósultak meg. Megfigyelhető, hogy a gyengeforgalmú vasútvonalak forgalmának közútra terelésével létrejövő jobb közlekedés hatására ezeken a vonalakon az utasszám jelentősen megnő. | |||
Az utazási szükségletek megismerésének főbb módszerei a következők: | |||
| |||
A területi munkamegosztás elemzése | |||
Az utazási szükségletek végső soron a területi munkamegosztásból fakadnak, így a területi munkamegosztás jellemzése révén a legfontosabb utasáramlatok megközelíthetők. | |||
A terület vizsgálatának elsősorban az alábbi tényezőkre kell kiterjednie: | |||
| |||
Különböző szervezetek adatszolgáltatása | |||
Azok a szervezetek, amelyek működéséhez a helyváltoztatások szorosan kapcsolódnak, rendszerint rendelkeznek olyan adatokkal, amelyek az utazási igényekre is utalnak. Az ipari üzemek meg tudják adni bejáró dolgozóik létszámát lakóhely szerinti bontásban, a munkaidő kezdetét és végét, több műszak esetén az egyes műszakok létszámát. A közületek, intézmények hasonlóképpen tájékoztatást tudnak nyújtani dolgozóik munkába járásával kapcsolatban. Az önkormányzatok ill. azok szakigazgatási szervei a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális ellátásával kapcsolatos utazási igényeinek megállapításához adhatnak támpontot a terület vonatkozó jellemzőinek ismeretében. Az önkormányzati képviselők, mint a lakosság érdekeinek képviselői a lakosságtól származó kívánságokat, panaszokat is továbbítják. A művelődésügyi osztályok az iskolák, oktatási intézmények fejlesztésére, szervezésére, áttelepítésére vonatkozó intézkedések, ill. tervek alapján járulhatnak hozzá információk szolgáltatásával a közlekedés kialakításához (pl. körzeti iskolák létesítése). | |||
A MÁV igazgatóságoktól a vasúti forgalom várható alakulásáról, a tervezett menetrendről lehet értesülést szerezni, amelyek a csatlakozások biztosításánál használhatók fel. | |||
Az idegenforgalmi szervezetek, ill. vállalatok előrejelzései a várható idegenforgalomról, az idegenforgalommal kapcsolatos létesítményekről adhatnak tájékoztatást. | |||
A lakosság bejelentései, kívánságai, panaszai is hozzásegítenek az utazási igények megismeréséhez. | |||
Utasszámlálás a közúti közlekedésben | |||
Az utasszámlálás az utazási igények megismerésének legpontosabb eszköze, de nagyon komoly szervezési munkát igényel, s jelentős munkaerőigénye következtében nagyon költséges. | |||
Utasszámlálás révén meghatározható a jelenlegi forgalom nagysága, az utazások térbeli és időbeli eloszlása, az utazások kiváltó okok szerinti megoszlása, ill. egyéb jellemzői. Mivel az utasáramlatok rendszeresek és ismétlődőek, az utasszámlálás adatai a forgalomszervezésben felhasználhatók. | |||
Az utazásokkal kapcsolatos adatok természetét illetően az utasszámlálási módszereknek két nagy csoportja alakult ki, a | |||
| |||
utasszámlálás. | |||
A keresztmetszeti utasszámlálás során a hálózat egy adott keresztmetszetén jelentkező utasszámot figyeljük meg. A megfigyelés az adott ponton (megállóhelyen) áthaladó utasszámra, vagy a le- és felszállók számának megállapítására terjed ki. Keresztmetszetként a megállóhelyeket, vagy a fontosabb megállóhelyeket (csomópontokat) szerepeltethetjük a számlálás céljának megfelelően. Általában nem szükséges a megfigyelést valamennyi megállóhelyre kiterjeszteni, elegendő a nagyobb gócpontok, ill. nagyobb forgalmú megállók vizsgálata. Budapesten pl. rendszeresen 230 megállóhelyen (keresztmetszeten) figyelik meg az utasszám alakulását, ugyanakkor a városban több mint 2000 megállóhely van. | |||
A keresztmetszeti utasszámlálás révén az utasáramlatok kiinduló, átszállási és végpontjai (az utazás viszonylata) nem válnak ismertté, mivel nem kíséri végig az utazást, a megfigyelés egysége az utas. A módszer felhasználási lehetőségei ezért korlátozottak, elsősorban az adott vonalon szükséges járműpark nagyságának a megállapításához (kapacitástervezés), a betét- és gyorsjáratok szervezéséhez nyújt hasznos alapadatokat. | |||
Az utasáramlatok jellegére, valamint irány szerinti és térbeni megoszlására vonatkozó adatok meghatározása a célforgalmi utasszámlálási eljárások segítségével történhet. Felhasználási lehetőségük sokkal kiterjedtebb, mint a keresztmetszeti forgalomszámlálásé, mivel az utazások teljes folyamatát figyelemmel kísérik, ezzel két végpont között meghatározzák az áramlatokat. | |||
A célforgalmi utasszámlálások két csoportra oszthatók: | |||
| |||
A vonalra szűkített számlálás során csak az adott járművön történő utazást kísérjük nyomon a felszálló helytől a leszállási helyig, átszállás esetén az utazás további szakasza nem kerül vizsgálatra. | |||
Az általános célforgalmi számlálás az utazást a kiinduló ponttól egészen a célpontig nyomon követi, vagyis az átszállások is vizsgálatra kerülnek. | |||
Az utasszámlálási módszerek csoportosítását a 4.1. ábra mutatja. | |||
| |||
Keresztmetszeti utasszámlálási eljárások | |||
A keresztmetszeti utasszámlálásként alkalmazott összes módszer lényegében a következő alaptípusokra vezethető vissza: | |||
| |||
Megállóhelyen tartózkodó számláló biztossal történő utasszámlálás | |||
A megállóban tartózkodó számláló biztos(ok) - az erre a célra szerkesztett számlálólapra - feljegyzi(k) a megállóhoz közeledő autóbusz érkezési idejét, viszonylatszámát, rendszámát, a le- és felszálló utasszámot, valamint az autóbusz indulási idejét perc pontossággal. A számláló biztosok száma a közlekedő autóbuszok típusától függ, általában elfogadható 2 ajtós autóbuszok esetében a megállónkénti 1 fő, csuklós autóbuszok esetében 2 fő. Ezt az értéket azonban természetesen jelentősen befolyásolja az egyes megállók utasforgalma, amennyiben az adott megállóban a járatok utascserélődése óra-átlagban nem haladja meg a 12 főt, csuklós autóbusz üzemelése esetén is elég az 1 fő. Azokban az esetekben, ha a számlálás nem egy relációra, hanem egy vonalra történik, a fonódó vonalszakaszokon a kettős megállókban a forgalom nagyságának arányában a számláló biztosok száma elérheti a 3, esetleg 4 főt is. | |||
A megállóban tartózkodó számláló biztossal történő utasszámlálás egy speciális formája az ún. "folthatás"-rendszerű utasszámlálás. Ezt a módszert főképpen a városi közlekedésben alkalmazzák, tekintettel arra, hogy elsősorban a nagy járatsűrűség és az intenzív utasforgalom felmérésére szolgál. | |||
Az utasszámlálás lebonyolítása úgy történik, hogy az előre kiképzett számláló-biztosok a járműbe "betekintve" állapítják meg az utastérben elhelyezkedő utasok számát. A számláló-biztosok kiképzésük folyamán megismerkednek a különböző zsúfoltsági kategóriákkal, melyeket - a járat adatainak regisztrálása után (érkezési idő, viszonylatszám, rendszám) - felírnak a számlálólapra. A módszer nem szolgáltat pontos adatokat, de alkalmas egy számlálás ellenőrzésére vagy egy tervezett számlálás előkészítésére. | |||
A felméréshez használt segédletet mutatja a 4.2. ábra. | |||
| |||
Járművön utazó számláló biztossal történő utasszámlálás | |||
Ennél a módszernél a számláló biztosok az autóbuszon utazva számolják az egyes megállókban fel-, illetve leszálló utasokat, s azt feljegyzik a számlálólapra. A számlálás középiskolás diákokkal elvégezhető. Célszerű járművenként 2-2 számlálót alkalmazni, de a csuklós járműveken a csúcsidőszakban a nagy utasforgalom indokol egy harmadik számlálót is. Egy üzemkezdettől üzemzárásig minden járművön végzett számlálás létszámigénye - 20.000-130.000 lakosszámú városok esetén - 50-350 fő között változhat. | |||
A módszernek számos előnye van a megállóban végzett számlálással szemben: | |||
| |||
Az autóbuszon végzett számláláshoz alkalmazható utasszámláló lapot mutat a 4.3. ábra. | |||
A számlálás az egyes megállókban fel-, illetve leszálló utasokra terjed ki. | |||
| |||
A jármű vezetője által végzett utasszámlálás | |||
Lényegében a rendszer azonos a járművön utazó számláló biztossal történő számlálással, eltérés csak annyi, hogy a munkát az autóbuszvezető végzi. | |||
A módszer csak a kisforgalmú időszakokban alkalmazható, mivel a hibaszázalék a jármű terhelésével arányosan nő. Általában a hajnali első és késő esti utolsó járatok felmérésére használatos. | |||
A járművön elhelyezett számláló berendezésekkel történő utasszámlálás | |||
Külföldön több nagyvárosban alkalmaznak automatikus utasszámláló berendezéseket (Zürich, Barcelona, New York, Párizs stb.), amelyeknek a legnagyobb előnyük az, hogy külön munkaerő (számláló biztos) beállítása nélkül lehetővé teszik az utasszám folyamatos megfigyelését. A nagyszámú adat feldolgozása és kiértékelése számítógéppel történik, ezért az adatokat valamilyen gépi adathordozóra rögzítik. | |||
Az automatikus utasszámláló berendezések működési elvük alapján három csoportra oszthatók: | |||
| |||
A fotocellás berendezések az autóbusz ajtajánál kerülnek felszerelésre és az utasok le- ill. felszállását érzékelik, amikor az ajtón áthaladva a fénysugarat megszakítják. Két érzékelő elhelyezkedésével a le- és felszálló utasok a fénysugarak megszakítási sorrendje alapján különválaszthatók. A nagyobb pontosság érdekében a berendezések csak a le- és felszállás ideje alatt működnek, úgy, hogy az ajtó nyitása-zárása végzi a kapcsolást, vagy a jármű vezetője kapcsolja be a készüléket. A módszer hátránya, hogy zsúfoltság esetén a lépcsőről kényszerűségből leszállókat az ismételt felszálláskor a szerkezet újra regisztrálja. A módszert hazánkban nem alkalmazzák. | |||
A taposószőnyeget a jármű lépcsőjébe vagy az ajtók közelébe szerelik, a le- és felszálláskor rálépő utasok működtetik. Az irány itt is megkülönböztethető, hátránya megegyezik a fotocellás módszer hátrányával. Hazánkban szintén nem alkalmazott módszer. | |||
A terhelésmérő a jármű légrugójának nyomását méri, és ezt az értéket egy átlagsúllyal számolva alakítják át utasszámra. A BKV Zrt. több száz autóbuszát szerelték fel ilyen berendezéssel, s a járművek vonalak közötti átcsoportosításával az egész hálózat utasforgalma viszonylag rövid idő alatt felmérhető. | |||
Az automatikus berendezések általában 5-10% hibával dolgoznak, de akkora eltérés a tényleges értékhez képest az adatok felhasználási célját figyelembe véve megengedhető. | |||
Elektronikus menetjegyrendszerek adatainak feldolgozása alapján történő utasszámlálás | |||
Amennyiben a korszerű (pl. chip-kártyás) rendszer az egyes megállókban fel-, illetve leszállók számát regisztrálja, keresztmetszeti adatokat nyerhetünk, amelyekből megállapítható az egyes megállók utasforgalma, illetve az egyes megállóközökben az autóbuszon tartózkodók száma. | |||
Célforgalmi utasszámlálási eljárások | |||
A célforgalmi utasszámlálási módszerek sorában megkülönböztetjük: | |||
| |||
Másodjegyes eljárás | |||
A módszer lényege, hogy az utasnak a felszálláskor egy úgynevezett "másodjegyet" adnak, melynek szerepe csak utasszámlálás, semmiféle összefüggésben nincs az utazási díjbefizetéssel. | |||
A "másodjegyen" szerepel annak a megállónak a kódja, sorszáma, ahol az utas felszállt és megkapta, majd a leszállás helyén a másodjegyet le kell adni. A másodjegyeket minden megállóban külön gyűjtik, így a másodjegyen található - felszállás helyét jelölő - jelzésből és a begyűjtés helyéből vonalra szűkített "honnan-hová" adat adódik. | |||
A módszer a zárt peron-rendszerű közlekedésnél alakult ki, ahol az utasok "kényszerpályán" mozognak. Hazánkban például elfogadott eljárásnak tekintik és rendszeresen alkalmazzák a metrónál. Autóbusz-közlekedés vonatkozásában a másodjegyek kiadása és begyűjtése nem a megállóban, hanem szükségszerűen a járművön történik, de bonyolultsága és magas létszámigénye miatt ritkán alkalmazzák. | |||
Elektronikus menetjegyrendszerek adatainak feldolgozása alapján történő utasszámlálás | |||
Amennyiben a korszerű (pl. chip-kártyás) rendszer nem csak az egyes megállókban fel-, illetve leszállók számát regisztrálja, hanem azt is figyeli, hogy a felszálló utasok - menetjegyük vagy bérletük érvényessége alapján - melyik megállóig utaznak, akkor vonalra szűkített célforgalmi adatokat kapunk. | |||
A módszer utasszámlálási célokra elsősorban a helyközi forgalomban használható fel, mivel a változó értékű menetjegykiadás, ill. bérletjegykezelés erre a kategóriára jellemző. Városi közlekedésben a menetjegy általában nem alkalmas az utazási távolság meghatározására (fixértékű menetjegyek az általánosak), másrészt a bérletjegyek kezelése sem szokásos. | |||
Munkahelyi interjú formájában végrehajtott utasszámlálás | |||
A munkahelyi interjú formájában végrehajtott utasszámlálás alapgondolatát az adja, hogy a munkahelyi forgalom utazási kategóriától függően az összforgalom 40-80%-át képezi és ezen utasok túlnyomó része viszonylag kevés számú helyen, erősen koncentrált csoportokban - a munkahelyen - viszonylag könnyen elérhető. Két formája ismeretes: | |||
| |||
Lakásinterjú formájában végrehajtott utasszámlálás | |||
A lakás interjú vagy más néven "home interview" lényegében megegyezik a munkahelyi interjúval, csak a kikérdezést nem a munkahelyen, hanem a lakóhelyen végzik. A lakás-interjúnak is két formája ismeretes - a szóbeli kikérdezéses és a válaszleveles módszer -, a gyakorlatban szinte csak a szóbeli kikérdezéses forma használatos, mivel a válaszlevelek töredéke érkezik csak vissza, s a hibaszázalékuk is magas. | |||
A kikérdezéses módszer lényege, hogy reprezentatív mintára korlátozott lakást felkeresnek a számláló biztosok és az ott lakókat kikérdezik utazásaik céljáról, módjáról stb. és a kapott válaszok szerint kitöltik a statisztikai felmérő lapot. Mivel ebben az esetben nem egy konkrét utazás megfigyeléséről van szó, a módszer az utazási szokások és esetleges kívánságok (latens igények) felmérésére alkalmas. | |||
A módszert gyakran alkalmazzák lakónegyedek utazási igényeinek felmérésekor. | |||
Hálózaton végzett kikérdezés | |||
A hálózaton, illetve a járművön végzett kikérdezéses utasszámlálási rendszer más néven "vehicle interview", a szóbeli kikérdezéses interjús rendszernek egyik formája. | |||
A módszer előnye és egyben a számláló lapon szereplő kérdéseket korlátozó tényezője is, hogy az interjú utazási idő alatt történik. Előnye abban jelentkezik, hogy az interjú az utas utazási ideje alatt történik, így számára nem okoz külön veszteségidőt. Hátránya pedig az interjú idejének korlátozottságában jelentkezik, mivel a helyi közlekedésben - ahol ez a módszer tért hódított - az utasok a megállóban az autóbuszra várva viszonylag rövid ideig tartózkodnak, amely alatt a felszálló utasok meghatározott arányát kell kikérdezni. Ezért az utasszámláló lap kialakításánál törekedni kell az utasszámláló munkájának egyszerűsítésére és csökkentésére, a kikérdezés idejének rövidítésére. | |||
Célforgalmi számlálólapot mutat a 4.4. ábra. | |||
| |||
Az utasszámlálási kérdőív gyors kitölthetőségét segíti elő a kódszámok alkalmazása, melyek a gépi feldolgozás folyamán is nagy segítséget nyújtanak és szükségtelenné teszik az utólagos kódolás munkáját. Természetesen az ilyen utasszámlálólap igen komoly előkészítést igényel, például minden elképzelhető indulási helynek, illetve utazási célnak előzetesen kódszámot kell adni, továbbá a számlálóbiztosoktól is jelentős képzettséget kíván. | |||
A számlálás végrehajtása úgy történik, hogy kijelölésre kerülnek azok a frekventáltabb autóbusz megállók, végállomások, ahol a nap folyamán folyamatosan nagyobb utasmennyiség jelenik. A számláló biztos - előre meghatározott reprezentatív mintának megfelelően - minden x-edik várakozó utast kikérdez és a válaszok alapján kitölti az számlálólapot. Az elmondottakból következik, hogy az interjús módszerek közül ez az egyetlen módszer, amely a tényleges utazásokat tárja fel, melynek következtében a kapott adatok legnagyobb realitása itt tételezhető fel. Ezzel a módszerrel - városnagyságtól függően - mintegy 8-12%-os minta vehető fel, aminek segítségével nagy valószínűséggel lehet következtetni az alapsokaság utazási relációira. |
Önellenőrző kérdések | ||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | ||
1. Egészítse ki a következő mondatot! A személyközlekedési szükségleteket akkor tekintjük ismerteknek, ha tisztázottak a következő adatok: ![]() | ||
2. Egészítse ki a következő mondatot! Az utazási szükségletek megismerésének főbb módszerei a következők: ![]() | ||
3. Egészítse ki a következő mondatot! Az utazási szükségletek végső soron a területi fakadnak, így a területi munkamegosztás jellemzése révén a legfontosabb megközelíthetők. ![]() | ||
4. Egészítse ki a következő mondatot! Az utazási szükségletek vizsgálata során a terület vizsgálatának többek között az alábbi tényezőkre kell kiterjednie: ![]() | ||
5. Egészítse ki a következő mondatot! Az az utazási igények megismerésének legpontosabb eszköze. ![]() | ||
6. Egészítse ki a következő mondatot! A utasszámlálás során a hálózat egy adott keresztmetszetén jelentkező figyeljük meg. ![]() | ||
7. Egészítse ki a következő mondatot! Az utasáramlatok , valamint szerinti és megoszlására vonatkozó adatok meghatározása a célforgalmi utasszámlálási eljárások segítségével történhet. ![]() | ||
8. Egészítse ki a következő mondatot! A utasszámlálási eljárások segítségével az utazások teljes folyamatát figyelemmel kísérik, ezzel két végpont között meghatározzák az áramlatokat. ![]() | ||
9. Egészítse ki a következő mondatot! A keresztmetszeti utasszámlálásként alkalmazott összes módszer a következő alaptípusokra vezethető vissza: ![]() | ||
10. Egészítse ki a következő mondatot! A célforgalmi utasszámlálási módszerek sorában megkülönböztetjük: ![]() |