KURZUS: Közforgalmú közlekedés I.
MODUL: III. modul: Az utazási igények megismerése
5. lecke: Az utasszámlálás lebonyolítása
Tanulási útmutató | |||||||||||||||||
Tanulási célok | |||||||||||||||||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Tevékenységek | |||||||||||||||||
Olvassa el a kurzus 5. leckéjét! | |||||||||||||||||
A feldolgozáshoz szükséges idő: 40 perc olvasás, tanulás, 15 perc önellenőrzés. | |||||||||||||||||
Tananyag | |||||||||||||||||
Az utasszámlálás sikeres végrehajtása egy egész műveletsor összehangolt elvégzését kívánja meg, ennek megfelelően az utasszámlálási munka több szakaszra osztható. | |||||||||||||||||
Igények meghatározása | |||||||||||||||||
Ebben a szakaszban az utasszámlálás szükségességét indokló feladatból (pl. hálózatracionalizálás, gyorsjárat-, betétjárat indítás stb.) kiindulva meg kell határozni, hogy milyen adatot kívánunk biztosítani. Pl. a szükséges adatigény zónázás vagy gyorsjárat kialakítása céljából a következő lehet: óránkénti megoszlásban az egyes megállókból kiinduló utazások száma utazási cél szerinti bontásban. | |||||||||||||||||
A terület főbb jellemzőinek összegyűjtése | |||||||||||||||||
Az utasszámlálás minden esetben egy adott, sajátságos jellemzőkkel rendelkező területre vonatkozó feladat információigényét hivatott biztosítani. Annak érdekében, hogy az utasszámlálást minél jobban megszervezzük és a lehető leggazdaságosabban hajtsuk végre, szükséges a következő jellemzők begyűjtése: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Az utasszámlálási módszer kiválasztása | |||||||||||||||||
A módszer kiválasztását döntő mértékben az adatigény határozza meg. | |||||||||||||||||
A keresztmetszeti eljárások elsősorban a járműkapacitás méretezéséhez, a járatok számának megállapításához, a zsúfoltsági csúcsok kimutatásához, az utazási igények időbeni ingadozásának megállapításához használhatók. Keresztmetszeti utasszámlálást végezhetünk a reprezentatív célforgalmi számlálás adatainak ellenőrzése céljából is. | |||||||||||||||||
A különböző keresztmetszeti számlálási módszerek közül | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
A célforgalmi számlálási módszerek a közlekedési rend kialakításához, az autóbuszhálózat megtervezéséhez, a járati útvonalak kijelöléséhez szükséges adatok megszerzésére alkalmasak. A vonalakra szűkített számlálás révén a zónarendszerű közlekedés bevezetéséhez, gyorsjáratok, betétjáratok közlekedtetéséhez, átszállóhelyekhez kapcsolódó járatok menetrendjeinek összehangolásához kaphatunk adatokat. | |||||||||||||||||
Az általános célforgalmi eljárások a közlekedési hálózat tervezéséhez, az utazási szokások, jellemzők feltárásához használhatók fel. | |||||||||||||||||
A munkahelyi interjú igen hatásos módszer a hivatásforgalom felmérésére, mivel a munkahelyek segítsége a kérdőívek kiosztásában és összegyűjtésében kedvezően befolyásolja a felvétel eredményességét. | |||||||||||||||||
A lakossági interjú a legáltalánosabb felvételi forma, adatai a közlekedési igények előrebecslésére, a közlekedési hálózat tervezésére használhatók fel adatai. Gyakorlatilag csak reprezentatív mintavétellel végezhető. Nagyobb városokban (így pl. Budapesten is) szokásos, hogy 4-8 évenként lakóhelyi interjú formájában felmérik az utazási szokások, utasáramlatok változását, és az így kapott adatok szolgálnak a közlekedés hálózat fejlesztésének alapjául. | |||||||||||||||||
Az alkalmazható módszert gyakran behatárolják a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek, elsősorban a szükséges munkaerő hiánya. Egy közepes nagyságú városban a teljes hálózatra kiterjedő keresztmetszeti utasszámlálás pl. 100-300 fő számlálóbiztos egyidejű foglalkoztatását kívánja meg, ami rendszerint nem biztosítható. | |||||||||||||||||
A hálózaton végzett kikérdezés során csak kevés adat felvételére van lehetőség, de az adott nap utazásai nagyon jól megfigyelhetők. A megállók célszerű kijelölésével olyan mintanagyság érhető el, ami alkalmas az alapsokaság utazási relációinak meghatározására. | |||||||||||||||||
Mivel az utasszámlálás nagy létszámot igénylő magas költségű tevékenység, időnként szükséges a munkaerő szükségletet számottevően csökkentő módszerek alkalmazása is. | |||||||||||||||||
A keresztmetszeti utasszámlálások területén a vizsgálandó keresztmetszetek csökkentése az a lehetőség, amely a kapott adatok lényeges csökkentése nélkül az utasszámlálási feladat méreteit csökkenti. | |||||||||||||||||
A célforgalmi utasszámlálás keretében a reprezentatív mintavételi eljárások alkalmazása töltheti be ugyanezt a szerepet. A reprezentatív mintavételi módszerek alkalmazásával kapcsolatban megválaszolandó kérdések a szükséges minta nagyságra, illetve a végrehajtott mintavételi eredményeinek megbízhatóságára és pontosságára vonatkoznak. | |||||||||||||||||
A szükséges mintanagyság a következő képlettel határozható meg: | |||||||||||||||||
, ahol | |||||||||||||||||
n = a mintanagyság | |||||||||||||||||
A t értékeit a valószínűségi szint függvényében a következő táblázat tartalmazza: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Utasszámlálás során gyakori, hogy az utazások belső arányainak meghatározására van szükség (pl. az "A" pontból elinduló utasok hány százaléka utazik az egyes megállóhelyekre), ilyen esetben az alternatív ismérv szórását felhasználva a szükséges mintanagyság: | |||||||||||||||||
, ahol | |||||||||||||||||
P = a vizsgált jellemző előfordulási aránya. | |||||||||||||||||
Az abszolút hiba helyett szokásos a relatív hiba nagyságára vonatkozó kikötésekkel élni, ennek feltételezésével a szükséges mintanagyság: | |||||||||||||||||
ahol a relatív hiba: | |||||||||||||||||
A képletek felhasználásával megállapítható, hogy a szükséges mintanagyság a vizsgálandó jellemző előfordulási arányától függ. | |||||||||||||||||
N = a vizsgált tömeg elemszáma. | |||||||||||||||||
A képletekből látható, hogy a szükséges mintanagyságot az alapsokaság nagyságán, a megkívánt pontosságon és megbízhatóságon túl az alapsokaság szórásnégyzete határozza meg. A mintanagyság meghatározásánál azonban a szórásnégyzetet általában nem ismerjük, hiszen éppen a szükséges adatok megismerése érdekében hajtjuk végre magát az utasszámlálást. A mintanagyság meghatározásakor a szórás nagyságát meg kell becsülnünk (esetleg korábbi felmérések, gyakorlati tapasztalatok felhasználásával) vagy egy kisebb mintavétellel kell a szórás mértékét meghatározni. | |||||||||||||||||
A reprezentatív mintavétel statisztikai szabályai lehetővé teszik, hogy az előzetesen becsült adatot a számlálás eredményének ismeretében felülbíráljuk és megállapítsuk, hogy a megkívánt pontosságot és megbízhatóságot a számlálás valóban teljesítette-e, elegendő volt-e ehhez a kiszámított mintanagyság. | |||||||||||||||||
Az utasszámlálás előkészítése | |||||||||||||||||
Ebben a munkafázisban kell | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Az utasszámlálás végrehajtása | |||||||||||||||||
Az utasszámlálás végrehajtása a számlálóbiztosok feladata. Az eredmények megfelelő pontosságának biztosítása érdekében a számlálás ideje alatt folyamatos ellenőrzésre van szükség. Ezzel egyrészt azonnal kiküszöbölhetők a menet közben fellépő problémák, másrészt szúrópróbaszerű ellenőrzéssel, illetve a kitöltött számlálólapok leadáskori szakmai felülvizsgálatával fokozni lehet a kapott eredmények megbízhatóságát. | |||||||||||||||||
Az utasszámlálás során felvett adatok kiértékelése | |||||||||||||||||
A keresztmetszeti utasszámlálás adataiból leggyakrabban utasterhelési táblát készíthetünk, amelyet grafikusan is szokásos ábrázolni. A terhelési tábla, amely a szóban forgó autóbuszvonal egyes pontjain áthaladó utas-mennyiséget mutatja, az egyes napszakokra külön-külön is összeállítható. Az 5.1. ábra egy viszonylat egyirányú egész napos terhelését mutatja. | |||||||||||||||||
Az egyes keresztmetszeteken áthaladó utasszám helyszínrajzon is ábrázolható, ez látható az 5.2. ábrán. | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
A célforgalmi számlálás eredményeit mátrix formában célszerű kiértékelni (utasforgalmi mátrix), amelynek sorai az egyes körzetekből (megállóhelyekről) kiinduló, oszlopai pedig az egyes körzetekbe (megállóhelyekre) érkező utazásokat tartalmazzák. Az utasforgalmi mátrixból az egyes keresztmetszetek forgalma is megállapítható. A honnan-hová szerkezeti utasforgalmi adatokat is ábrázolhatjuk grafikusan, ez látható az 5.3. ábrán. | |||||||||||||||||
Az utasszámlálás révén a közlekedésre jellemző egyéb mutatószámok is számíthatók, pl.: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Utasszámlálás a vasúti közlekedésben | |||||||||||||||||
Ebben a jegyzetben tárgyalt kötöttpályás közlekedési módok esetén a létesítés és az üzemvitel alapvető meghatározója az utasforgalom. Mind a tervezésnél, mind az üzemeltetésnél az utasforgalmi adatok széles skáláját kell figyelembe venni. | |||||||||||||||||
Az utasforgalmi adatok rögzítik a szükségleti oldalt, tehát azokat az igényeket, melyeknek kielégítésére a szolgáltatás folyamán minél magasabb színvonalon törekedni kell. | |||||||||||||||||
Az adatok megszerzésének két módja a tervezéssel végzett forgalombecslés és a tényleges üzemben történő forgalomfelmérés, utasszámlálás, az előbbi fejezetekben tárgyaltakhoz hasonló módon történik. Mindkét esetben az utasforgalmi adatok komplex meghatározása a cél. | |||||||||||||||||
A legfontosabbnak tekintett utasforgalmi adatok a kötöttpályás közlekedés esetén is a következők: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Az egyes vonalak naponkénti utasforgalmának az eltérései alapján ún. típusmenetrendeket határoznak meg. | |||||||||||||||||
Az állomások, megállóhelyek napi utasforgalmának mértéke az elhelyezés helyességére, a vonalvezetés hatékonyságára is utal. Különösen a gyorsvasúti és az elővárosi közlekedésben optimális vonalvezetés és megállóhely valamint állomáskiosztás mellett a vonal súlypontjában a legnagyobb a forgalom és a végállomások felé az állomások forgalma csökken. | |||||||||||||||||
Olyan megállókban ahol kötöttpályás csatlakozás van, megfigyelhető az utasáramlatok mikroingadozása. Az utasáramlatok mikroingadozása alatt az utasforgalom nagyságának viszonylag kis időtartamokban (5-15 perc) észlelhető változásait értjük. | |||||||||||||||||
A kis időtartamonkénti változások általában véletlenszerű bekövetkezésűek, okaik azonban sok esetben magyarázhatók. Kiválthatja a nagykapacitású gyorsvasúti, vagy a nagyvasúti elővárosi közlekedés a csatlakozó megállóhelyeken. Sokszor a mikroingadozások oka felszíni forgalmi akadály vagy torlódás is lehet. Ez utóbbi esetben az állomási, megállóhelyi utaskezdések kis időtartamon belüli változásai nemcsak a csatlakozó megállókban fordulnak elő. |
Önellenőrző kérdések | ||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | ||
1. Egészítse ki a következő mondatot! Az utasszámlálás sikeres végrehajtása egy egész összehangolt elvégzését kívánja meg, ennek megfelelően az utasszámlálási munka osztható. ![]() | ||
2. Egészítse ki a következő mondatot! Az utasszámlálás a következő jellemzők begyűjtését jelenti: ![]() | ||
3. Egészítse ki a következő mondatot! A célforgalmi számlálási módszerek a kialakításához, az autóbusz-hálózat , a járati kijelöléséhez szükséges adatok megszerzésére alkalmasak. ![]() | ||
4. Egészítse ki a következő mondatot! A vonalakra szűkített számlálás révén többek között a zónarendszerű közlekedés bevezetéséhez, a , a közlekedtetéséhez kaphatunk adatokat. ![]() | ||
5. Egészítse ki a következő mondatot! Az általános célforgalmi eljárások a közlekedési hálózat , az utazási , jellemzők feltárásához használhatók fel. ![]() | ||
6. Egészítse ki a következő mondatot! Az utasszámlálás előkészítése munkafázisban kell: ![]() | ||
7. Egészítse ki a következő mondatot! A keresztmetszeti utasszámlálás adataiból leggyakrabban táblát készíthetünk, amelyet grafikusan formájában szokásos ábrázolni. ![]() |