KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.
MODUL: IV. modul: A forgalom lebonyolítása
9. lecke: Operatív forgalomirányítás a közúti közlekedésben
Tanulási útmutató | ||
Tanulási célok | ||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Tevékenységek | ||
Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: Közúti közlekedés, Operatív forgalomirányítás fejezetét! |
A 9. lecke vázlata | ||
Közúti közlekedés | ||
Az operatív forgalomirányítás fogalma és feladatai | ||
A forgalmi zavarok osztályozása | ||
Az operatív forgalomirányítás módszerei | ||
A végállomási forgalomirányítás | ||
A tartalék jármű beállítása | ||
A rendkívüli forgalom fogalma, megszervezése és lebonyolítása | ||
Előre tervezhető rendkívüli forgalmak |
Tananyag | |||
Operatív forgalomirányítás | |||
A közlekedési rend kialakítása, a közlekedés megtervezése nem biztosítja önmagában az utazási igények megfelelő kielégítését, gondoskodni kell a menetrendek és járműforduló tervek végrehajtásáról, a közlekedési folyamat operatív irányításáról. Az operatív irányítást az teszi szükségessé, hogy | |||
| |||
Ilyen körülmények között az utasok elszállítása pusztán az előre kidolgozott tervek alapján nem lehetséges, szükség van egy olyan tevékenységre, amely a fellépő zavarok esetén rövid időn belül intézkedik. | |||
A forgalom lebonyolítása közben felmerülő akadályok elhárítása érdekében a forgalomirányításnak | |||
| |||
Ezeket a feladatokat a 3.1. ábra is illusztrálja. | |||
| |||
Fontos, hogy a beavatkozás kellő időben megtörténjék, néhány órás késedelem a személyszállítás jellegénél fogva a beavatkozást értéktelenné teszi. Ezért az operatív irányítás megszervezésénél kulcskérdés, hogy az irányító szervezet a közlekedési folyamat lefolyásáról minél rövidebb idő alatt kapja meg a szükséges információkat, és a beavatkozást célzó döntés minél rövidebb idő alatt szülessen meg. A beavatkozás idejének rövidítése csak úgy lehetséges, ha az operatív irányítást végzőket széleskörű jogokkal ruházzák fel. A közlekedési vállalatok a forgalomirányítás számára általában mindazokat a jogokat biztosítják, amelyek a zavartalan forgalom fenntartása érdekében szükségesek, így a forgalomirányításnak joga van a menetrendet, a járműútvonalakat, a forgalmi utazó személyzet munkaidő beosztását megváltoztatni stb. | |||
A döntések utólagos ellenőrizhetősége érdekében általában a forgalomirányítás feladatává teszik a forgalom regisztrálását, és a meghozott intézkedések dokumentálását is. | |||
Közúti közlekedés | |||
Az operatív irányítás a helyközi és a helyi autóbusz-közlekedésben egyaránt fontos szerepkört tölt be. A helyközi közlekedést a forgalomirányítás szempontjából a nagyközlekedési terület, hosszú járatok és kis járatsűrűség jellemzi, ugyanakkor a helyi közlekedésben egy koncentrált vonalhálózaton, viszonylag rövid távolságon, kis járatsűrűséggel közlekednek az autóbuszok. | |||
A helyközi közlekedésben egy-egy járat kimaradása esetleg az utazási lehetőség megszűnését, vagy több órás eltolódását eredményezheti, ezért különösen fontos, hogy az operatív irányítás különböző akadályok mellett is biztosítsa a menetrendben meghirdetett járatok közlekedését. A helyi közlekedésben az ad az operatív irányításnak különös jelentőséget, hogy a zsúfolt vasúti utak,sokféle zavaró tényező miatt a járművek forgalma igen gyakran eltér a tervezettől, ami beavatkozást, intézkedést követel. A helyi közlekedésben nem az egyes menetrendi járatok teljesítésének biztosítása a cél, hanem a vonalakon előírt járatsűrűség, a közlekedés egyenletességének fenntartása. | |||
Általában mindenfajta közlekedésben előfordul, hogy a kidolgozott tervek, programok megvalósítása során különböző zavarok, akadályok merülnek fel, amelyeknek elhárítása, illetve hatásuk kiküszöbölése ugyanúgy hozzátartozik a közlekedés szervezéséhez, mint a menetrendek kidolgozása. | |||
A forgalom lebonyolításának figyelemmel kísérésére a zavarok, akadályok észlelésére, és a szükséges beavatkozások végrehajtására létrehozott szervezetet operatív forgalomirányításnak nevezzük, megjegyezve, hogy a menetirányítás, diszpécserszolgálat elnevezés is használatos. | |||
Az operatív forgalomirányítás fogalma és feladatai | |||
A tömegközlekedés forgalomirányításának fogalma alatt azokat az operatív szervezési, irányítási, forgalomellenőrzési intézkedéseknek és információs rendszereknek az összességét értjük, amelyekkel a forgalom menetrendszerűségét, folyamatosságát, kihasználását, a zavarok megelőzését és hatékony elhárítását, a biztonságos és kulturált közlekedést kell biztosítani. | |||
A forgalomirányítás fogalmának tartalmából meghatározhatjuk a vele szemben támasztott követelményeket, tehát a forgalomirányítás főbb feladatait, melyek a következők: | |||
| |||
A felsorolt - alapvető - forgalomirányítási feladatok szoros, kellően koordinált végrehajtást követelnek meg, nagyfokú szervezettséget igényelnek és gyakorlatilag nem választhatók el egymástól. | |||
Ha pl. egyik végállomáson a járműindítás másodpercnyi pontossággal történik is, a végpontok közötti szabályozásnál már számolni kell esetleges váratlan utasterhelésekkel, különböző zavarok bekövetkezésének lehetőségeivel, mert ellenkező esetben - megfelelő információ és operatív intézkedések hiányában - a vonal másik végpontjára a járművek rendszertelenül érkezhetnek és ennek káros hatása hatványozódva hosszú időn át érződik a forgalomban (Sőt nemcsak az adott vonalon, hanem a keresztező és csatlakozó járművek forgalmában is.) | |||
A tömegközlekedési forgalom lebonyolításában a menetrendszerűség szükségességének - pontosság, egyenletesség, biztonság - hangsúlyozása mellett feltétlen ki kell emelni, hogy ez nem jelent menetrendi merevséget, nem eredményezheti a különböző körülmények és tényezők figyelmen kívül hagyását, hanem indokolt alkalommal rugalmas, bátor öntevékenységet követel. | |||
A városi tömegközlekedésben a forgalomirányítás fő célkitűzése az egyenletes forgalom fenntartása. | |||
A közlekedés egyenletességének fenntartása azért fontos, mert az egyenetlenség fokozódásával a várakozási idők növekednek. Tegyük fel, hogy egy 5 perces járatsűrűségű vonal egy megállójához egyenletes utasérkezés mellett percenként egy utas érkezik. Ha az egyenletes, 5 perces közlekedés megvalósul, akkor az átlagos várakozási idő 2,5 perc/fő. Amennyiben az egyik autóbusz késve érkezik 3 perccel, a következő pedig időben, tehát 2 perc múlva, akkor az első jármű érkezésére a megállóban 8 fő gyűlik össze, várakozási idejük perc. A következő busz két utasának várakozási ideje perc. Az átlagos várakozási idő perc, ami 36 %-kal több, mint amennyi egyenletes forgalomnál volt. Általában az átlagos várakozási időt egyenletes utasérkezésnél a következőképpen számolhatjuk: | |||
i = követési időköz | |||
A közös vonalszakaszokon, ahol több vonal járatai közlekednek, a közös követési időközt a következőképpen számolhatjuk: | |||
iö = közös követési időköz | |||
Az egyenetlenség fokozódása a nagyobb követési időközöket követően utaslemaradáshoz is vezethet. Az egyenetlenség kialakulása különösen kedvezőtlen, mivel a követési időközök szórásának növekedése önmagát erősítő folyamat. A késve érkező jármű ugyanis a megállóhelyen összegyűlt nagyobb utasszám miatt hosszabb időt kénytelen tölteni a megállóban, ami további késéshez vezet. Az utána következő jármű viszont a kevés utas miatt rövidebb megállóhelyi tartózkodási idővel közlekedhet, így egyre csökken a köztük lévő távolság. A késések halmozódása a következőképpen vezethető le: | |||
Ha az egy megállótávolságra eső késés Tm, akkor az első megállóhelyen a tartózkodási idő (Tt) ugyanilyen arányban megnő, mivel az arányosan megnövekedett utasszám felszállása annyival több időt igényel. Az együttes késés ekkor | |||
ahol | |||
a következő megállónál ugyanez: | |||
Az n-ik megállónál a késés | |||
lesz. | |||
Ugyanakkor a megállóhelyen várakozó utasszám is ugyanolyan arányban növekszik, és az n-ik megállóhelyen | |||
utas fog várakozni, ahol P = a tervezett követési időköz alatt összegyűlő utasszám. | |||
A forgalomirányítás feladata a halmozódó késések létrejöttének megakadályozása. | |||
A forgalmi zavarok osztályozása | |||
A forgalmi zavarok mértéke az elhárítás szintjét, oka pedig az elhárítás módját határozza meg. | |||
A zavarokat az általuk okozott késés (sietés) nagysága szerint lehet osztályozni. A késések nagyságának értékelésében az idő társadalmi értéke döntő tényező, de számos más szempontot is figyelembe kell venni. | |||
A városi tömegközlekedés jelenlegi színvonalán - átlagos körülmények között - a BKV Zrt.-nél a zavarok következő kategóriáit különböztetik meg: | |||
| |||
A gyakorlatban ezek különválasztása szinte lehetetlen, ezért kizárólag nagyságrendi érzékelésre szolgál a felosztás. | |||
Az egyenletes közlekedés megszűnésének oka sokféle lehet, azonban egymás káros hatását fokozva, rendszerint több ok lép fel egyszerre. A leggyakrabban előforduló okok az alábbiak: | |||
| |||
A fordulóidőtől, vagy az előírt sűrűségtől való eltérést lehet abszolút számban összegezni, vagy az előírt értékhez viszonyítani elemzés céljából, esetleg szórásértéküket is vizsgálni. | |||
A forgalmi zavarok elhárítása | |||
A zavarok bekövetkezésének és okainak felismerése után kerülhet sor azok elhárítására. A kétirányú zavarelhárítási folyamat lépései a következők. | |||
a) A zavarok megállapítása jelentése és regisztrálása | |||
A forgalomirányítás első feladata - ha lehet - a várható zavarok okainak előre való felismerése. Ez a területen sokszor nem lehetséges, ilyenkor a bekövetkezett zavarról (pl. járművek késése) és okairól kell minél gyorsabb és kimerítőbb értesülést szerezni. A hangsúly az információszerzés gyorsaságán van, hogy a zavar beállta után minél előbb lehessen az elhárító intézkedéseket megtenni. | |||
b) A döntés | |||
A forgalmi zavarok sokfélék lehetnek és - ennek következtében - elhárításuk módja is igen változatos. A döntés több változótól is függ és a feladat ezek közül a legjobbat megkeresni. | |||
A döntés megkönnyítése céljából a rendelkezésre álló tartalékokra, a zavartípusokra és a vonalszakaszokra előre megtervezett konkrét és részletes elhárítási lehetőségekre és módjaira vonatkozó információkat hozzáférhető módon tárolni kell. A tárolás történhet segédkönyvekben, illetve újabban számítógépen. | |||
A döntés - a zavar okától függően - a pályán mozgó járművek gyorsítására, lassítására, visszafordítására, tartalékok bevetésére, a végállomáson tartózkodó járművek elindítására, az egymás után haladó járművek átrendezésére (pl. előzés) a hibás járművek kiállítására, más vonalra való átirányítására, elterelésre, műszaki segítségnyújtásra stb. vonatkozik. A jó döntéshez helyes elvek és megfelelően képzett dolgozók kellenek és sokszor elvekkel nem szabályozott esetekben kell dönteni, amihez rátermettség, tudás és gyakorlat szükséges. | |||
Az optimalizálási feladatok gyors megoldását elektronikus számítógép segítségével lehet biztosítani, ezért számos olyan törekvés ismeretes, amely az operatív irányítás fejlesztésének ezen az útján jár. A döntés segédeszközei: a tipikus zavaresetekre előre kidolgozott menetrendek, átcsoportosítások rendje, térképek, félreállítás és elterelés lehetőségei stb. és ekkor a számítógép jelzi a legjobb megoldás adatait. | |||
c) Az intézkedés továbbítása a végrehajtó szolgálathoz | |||
A döntés megszületése után az intézkedést az összes érdekelt dolgozó és kapcsolódó szervezetek tudomására kell hozni. A hangsúly itt is a gyorsaságon van. Lényegében információtovábbításról van szó, ami technikailag az információszerzéssel azonos módon történhet, csak ellenkező irányban. | |||
Kapcsolat szükséges a járművezetőkön kívül az egyes menetirányító szintek közt és a műszaki segélyszolgálattal, kooperáció a közlekedési és egyéb szervekkel, de ide tartozik az utazóközönség tájékoztatása és az esemény súlyosságától függően a felettes szervek értesítése az előírások szerint. | |||
d) Az intézkedés végrehajtása | |||
A forgalmi dolgozók - elsősorban a járművezetők - az intézkedés ismeretében azt mielőbb végrehajtják. Lehetséges, hogy a végrehajtás azt jelenti, hogy a menetirányító szervezet valamely központja "felfelé" intézkedik más szervtől való segítségkérés formájában. Hangsúlyozni kell a járművezetők szerepét a zavarok megelőzésében és elhárításában, mert kellő felkészítés és fegyelem mellett ez az egyik legfontosabb tényező. | |||
e) Az intézkedés végrehajtásának visszajelentése és regisztrálása | |||
A diszpécsernek a helyzet alakulásáról, intézkedése végrehajtásáról minden esetben meg kell győződnie. Ha a hálózat automatikus információ átviteli berendezéssel felszerelt, ennek jelzéseiből megállapítható a végrehajtás is. Ha nincs olyan berendezés, a visszajelentést más módon kell biztosítani és pontos adatnyilvántartást kell vezetni az intézkedés idejéről és az érintetteknél okozott következményekről (pl. teljesítmény). | |||
Az operatív forgalomirányítás módszerei | |||
A végállomási forgalomirányítás | |||
A végállomáson történő állapotfelvételt és beavatkozást valósítja meg, a járművek közlekedését nem követi végig a vonal teljes hosszában. A végállomási forgalomirányítás megvalósításához szükséges, hogy a vonalak legalább egyik végpontján legyen forgalomirányító szolgálat. | |||
| |||
A végállomási forgalomirányító rendszerben: | |||
| |||
Mindezek a körülmények arra utalnak, hogy a végállomási forgalomirányítás kevésbé hatékony és csak kis forgalom esetén elegendő. | |||
| |||
Rádió adó-vevő/mobiltelefon összeköttetésen alapuló forgalomirányítási rendszer | |||
Ebben a rendszerben a járműveken és a végállomásokon felszerelt rádió adó-vevő készülék vagy mobiltelefon segítségével a forgalomirányítás közvetlen összekötetést tud teremteni a járművezetőkkel, ennek révén a forgalmi helyzetről az irányító központba irányuló tájékoztatás és a beavatkozást célzó utasítás átfutási ideje jelentősen lerövidülhet. A rendszernek ezzel az előnnyel szemben hátránya is van, igénybe veszi a járművezetőt, egy-egy információ átviteli ideje a beszéd-összeköttetés következtében nagy, így folyamatos ellenőrzésre nem használható fel, inkább a rendkívüli események közlésére alkalmas. Nagyobb forgalom esetén a rendszer nem teszi lehetővé a járművek és az irányító központ közötti rendszeres kapcsolatot, ezért a forgalomirányítás jellemző problémáinak megoldására a rendszer csak egy bizonyos forgalomnagyság alatt alkalmas. | |||
Automatikus helymeghatározással működő forgalomirányítás | |||
A járművek mozgásáról folyamatos információt képesek nyújtani az automatikus helymeghatározó rendszerek. Ezeknek két formája ismeretes: | |||
| |||
Ellenőrző pontokon alapuló helymeghatározó rendszerek | |||
Az autóbuszok azonosítása a vonalak mentén kiképzett ellenőrző pontokon történik, amelyek praktikusan a megállóhelyekkel (vagy azok egy részével) esnek egybe. | |||
Az ellenőrző pontokon kis hatósugarú adó kerül elhelyezésre, ennek adását a járműre szerelt adó-vevő készülék fogja. A járművön egy speciális berendezést helyeznek el, amely az adó-vevő készüléken kívül memóriaegységből, kijelző berendezésből (képernyő) és a megtett utat regisztráló berendezésből áll. A jármű pillanatnyi helyzete az utolsó ellenőrző pont helyzetéből s az azóta megtett útból tevődik össze, amelyet a jármű műszeregysége (fedélzeti egység) folyamatosan tárol a memóriában. A jármű helyzetéről az adó készülék segítségével jut el az információ az irányító központba. A nagyszámú jármű helyzetére vonatkozó folyamatos adás nem valósítható meg, ezért a rendszer úgy működik, hogy a központi berendezés valamennyi jármű fedélzeti egységének memóriatartalmát rövid időközönként lekérdezi. A forgalomirányító központba befutó információk száma ily módon olyan nagyságrendet ér el, amelyben a kiértékelést és a beavatkozást igénylő helyzetek kimutatását számítógépre kell bízni. | |||
| |||
Műholdas helymeghatározáson alapuló rendszer | |||
Annyiban tér el az előzőtől, hogy a helymeghatározó adat a járművön elhelyezett GPS készülék segítségével jön létre. A helymeghatározó adathoz lehet csatolni a járműre jellemző egyéb adatot (pl. a jármű azonosító adatai, az utasok száma), ezeket az előbbi változathoz hasonlóan egy lekérdező rendszer juttatja el az irányító központba. | |||
A különböző forgalomirányítási rendszerek más-más forgalmi körülmények között alkalmazhatók célszerűen. A nagyvárosi tömegközlekedésben az automatikus helymeghatározó berendezések adatainak számítógépes feldolgozása a leghatékonyabban alkalmazható forgalomirányítási rendszer, amely megvalósítja a forgalmi helyzet folyamatos megfigyelését, kiértékelését, a hagyományos forgalomirányítás korlátait ezzel átlépve magas szinten képes biztosítani a közlekedési folyamat befolyásolását. A rendszer működése bonyolult technikai berendezést igényel, ezért kiépítési költsége magas. | |||
A középvárosokban jó eredményeket lehet elérni a beszéd-összeköttetéses rendszerrel is, ha a járművek száma viszonylag alacsony. A nagyobb forgalmú középvárosokban a beszéd-összeköttetésen alapuló rendszer a szóban adott információk időigénye miatt egyre kevésbé alkalmas a forgalmi helyzet figyelemmel kísérésére. Ilyenkor az ellenőrző pontok előtti elhaladást regisztráló helymeghatározó berendezések alkalmazása jöhet szóba a végállomások és a központi forgalomirányítás közötti beszéd-összeköttetéses rendszerrel kiegészítve. | |||
A kisvárosi autóbusz-forgalomban a forgalom nagyságrendje mellett nagyrészt alkalmas a hagyományos irányítás végállomásokon történő megfigyelési gyakorlata. Problémát néhány fontosabb megállóhely várakozó utasszámának megfigyelése jelent, amelyet néhány kamerával működő zárt láncú ipari TV-rendszerrel lehet megoldani. A központból kifutó vonalak és a központi irányítást nem érintő vonalak végpontjaira beszéd-összeköttetést megvalósító készülékek telepítése lehet indokolt. | |||
A beavatkozás lehetséges módjai | |||
A városi tömegközlekedési forgalomban a menetrendnek megfelelő tervszerű közlekedés fenntartása érdekében a forgalomirányítás a következő intézkedéseket teheti. | |||
A tartalék jármű beállítása | |||
A menetrend kialakítása kapcsán tárgyaltuk, hogy a fordulóidőbe a menetrend betarthatósága érdekében tartalékidő beépítése szükséges. A tartalékidő révén megnövekszik a fordulóidő, azaz több jármű szükséges a forgalom ellátásához. Tulajdonképpen ez a megoldás is tartalékjárművek alkalmazását jelenti, a beállított tartalékállomány azonban ilyenkor nem a végállomáson várakozik, hanem részt vesz a vonal forgalmában. Amennyiben a szükséges tartalékidők nagysága a járműszükségletet tört értékre növeli fel, lehetséges az egy gócpontra befutó több vonal tartalékállományát összevonni, és a közös végállomásra forgalmon kívüli járműként elhelyezni. A tartalékjármű beállítására akkor kerül sor, ha a gócpontra befutó valamelyik vonal egyik járműve az előírt fordulóidőt túllépi és az újraindítás időpontjáig a végállomásra nem ér vissza. | |||
A késve beérkező jármű a továbbiakban tartalékként szerepel, amíg beállítása ismét szükségessé nem válik. | |||
Járművek átcsoportosítása vonalak között | |||
Előfordulhat, hogy a hálózaton az egyes vonalak járműellátottságában jelentős aránytalanságok keletkeznek, amelyek feloldására az autóbuszokat a vonalak között át kell csoportosítani. Ilyen eset előállhat, ha: | |||
| |||
A forgalomirányítás ebben a helyzetben a kritikus szakaszokra többletjárművek irányításával képes a tervezett közlekedési színvonalat legalább megközelíteni. A járműveket azokról a vonalakról kell kivenni, ahol hiányuk a legkevésbé érezhető. Ha egy vonalról járművet elvesznek, gondoskodni kell az indítási időközök megváltoztatásáról, a fennmaradó járműszámnak megfelelő közlekedési rend kialakításáról. | |||
Megállóhelyek kihagyása | |||
A forgalmi zavarok miatt, előfordulhat, hogy az indításra esedékes jármű késik és az utána következő autóbusszal együtt érkezik a végállomásra. A késés miatt a vonal mentén a megállóhelyeken a számítottnál nagyobb számú utas várakozik. A forgalomirányítás helyesen jár el, ha ilyenkor az egyik autóbuszt néhány megállóhellyel előbb állítja be a vonalra és csak egy kocsi kezd szabályosan a végállomáson. Az előreküldött kocsi a két-három megállóhelyi tartózkodási idő megtakarítása révén néhány perces előnyre tesz szert, ami szerencsés esetben a tervezett követési időközt is elérheti. | |||
Tervezettől eltérő indítás | |||
A forgalomirányítás a pillanatnyi forgalmi helyzet ismeretében megváltoztathatja a tervezett indítási rendet. Ha a tervezettnél kevesebb jármű áll rendelkezésére, növelnie kell az indítási időközöket, hogy egyenletes forgalom alakuljon ki. Beérkező járat késése után a következő indítások késleltetése révén állítható vissza az egyenletes közlekedés. A végállomási tartózkodási idő csökkentésével több indítás érhető el ugyanazon idő alatt, mint amennyi a menetrendben elő van írva, ennek alkalmazása indokolt, ha a számítottnál több utas elszállítása szükséges. | |||
Kerülőutak kijelölése, megállóhelyek áthelyezése | |||
Váratlan forgalmi akadály (pl. csőtörés, burkolatbeszakadás stb.) miatt azonnali intézkedés szükséges új járható útvonalak kijelölésére, a megállóhelyek áthelyezésére. Az intézkedéshez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt ezekben a kérdésekben is az operatív forgalomirányításnak kell döntést hozni. Ezek a döntések jellegüknél fogva előre kevésbé dolgozhatók ki, a diszpécserek szakmai és helyismeretének van ilyenkor döntő szerepe. | |||
A közúti forgalom befolyásolása | |||
Az autóbuszok a városi közúthálózaton közlekednek, haladásukat nagymértékben befolyásolja a közúton haladó többi közlekedési eszköz, elsősorban a személygépkocsik forgalma. A forgalmi zavarok, dugók miatt az autóbuszok menetideje megnő, ami veszélyezteti a tervezett menetrendszerű járatok teljesítését, az utasok elszállítását. Jogos az az igény, hogy a közúti forgalom irányítása a tömegközlekedés igényeit figyelembe véve történjen, az autóbuszok haladása elsőbbséget kapjon a személygépkocsikkal szemben, mivel ez felel meg a többség érdekének. A közúti forgalom irányításának befolyásolása úgy valósítható meg, ha a tömegközlekedést irányító apparátus kapcsolatban áll a rendőrséggel és egyes problémák megoldására konkrét beavatkozást kér. | |||
Bármely intézkedést választja is a forgalomirányítás a választott beavatkozásnak mindig lesznek nyertesei és vesztesei is. Az optimálisnak látszó beavatkozás kiválasztása előtt ezért mindig gondosan mérlegelni kell a várható nyereségeket és veszteségeket. Akkor és csak akkor szabad beavatkozni, ha: | |||
előny > hátrány | |||
vagyis, ha a várható előnyök túlsúlyban vannak a várható veszteségekkel szemben. |
Példa a tervezettől eltérő járatindításra és a járművek átcsoportosítására | |||||||||||||
A 3.5. ábrán látható hálózaton három autóbusz viszonylat járművei közlekednek, a város közeli területén pedig egy trolibuszvonal található. | |||||||||||||
| |||||||||||||
Az 1-es viszonylaton az autóbuszok 10 percenként követik egymást, a fordulóidő 60 perc. A 2-es viszonylaton 6 jármű üzemel 8 perces indítási időközzel. A 3-as viszonylaton a menettartam az egyik irányban 22 perc, a másik irányban 21 perc, s a fejállomáson 6 perc végállomási tartózkodási időt biztosítunk. Ezen a viszonylaton 7 percenként követik egymást a járművek. A trolibuszvonalon 5 jármű 50 perces fordulóidővel szállítja az utasokat. | |||||||||||||
1. Mekkora a közös követési idő az A és B megállók közötti szakaszon? | |||||||||||||
2. Ónos eső következtében az út csúszóssá válik, ezért mindegyik vonalon 5 perccel megnő a fordulóidő. Milyen indítási időközt alkalmazzon a végállomási menetirányító, ha biztosítani akarja az egyenletes közlekedést? | |||||||||||||
3. Röviddel ezután a trolibusz vonalon felsővezeték szakadás történik. Mit tegyen a forgalomirányító, ha egy darab tartalék autóbusz áll rendelkezésére? | |||||||||||||
Kidolgozás | |||||||||||||
Egy viszonylaton a forgalom lebonyolításához szükséges járművek számát (J) a fordulóidő (tf) és a követési idő (tköv) hányadosaként kapjuk, így a négy viszonylat jellemzői: | |||||||||||||
| |||||||||||||
1. Az A-B szakaszon az átlagos közös követési idő (tkövA-B) az | |||||||||||||
összefüggés alapján 2,7 percre adódik, ami természetesen csak egy átlagos érték. | |||||||||||||
2. Amennyiben a csúszós út miatt megnő a fordulóidő, a szükséges indítási időközt a fordulóidő és a járművek számának hányadosaként kapjuk meg, vagyis | |||||||||||||
, így | |||||||||||||
| |||||||||||||
Ez az 1-es viszonylat esetén azt jelenti, hogy 10 járműindításból 8-szor 11 percenként, 2-szer 10 percenként indulnak a járművek, tehát a célszerű követési idők: | |||||||||||||
11, 11, 11, 11, 10, 11, 11, 11, 11, 10, 11, 11 stb. | |||||||||||||
Hasonlóan kell eljárni a többi viszonylat esetében is. | |||||||||||||
3. Mivel a trolibuszvonalon leáll a forgalom, s csak egyetlen tartalék autóbusz van, mindegyik autóbuszvonalról átcsoportosítunk egy-egy járművet a trolibusz utasainak elszállítására. Így az autóbuszvonalakon tovább fog nőni a követési idő, de a trolibuszvonal közlekedése is fennmarad, hiszen a négy jármű valamilyen szinten biztosítja az utasok elszállítását. | |||||||||||||
Az ismert összefüggés alapján az egyes viszonylatokon a következő indítási időket kell alkalmazni: | |||||||||||||
| |||||||||||||
Mint látható, a csúszós út és a felsővezeték szakadás következtében az egyes viszonylatokon 29-38%-kal nő meg a követési időköz a menetrendi értékhez képest. |
A rendkívüli forgalom fogalma, megszervezése és lebonyolítása | ||
A városi tömegközlekedésben gyakoriak az olyan események és helyzetek, amikor a jelentkező utazási igény kielégítést csak rendkívüli forgalmi intézkedésekkel és a menetrendi forgalomtól tudatosan és tartósan eltérő forgalomszervezéssel lehet kielégíteni. | ||
A felszíni tömegközlekedésben előforduló forgalmi akadályok és zavarok esetén - függetlenül azok helyétől, időtartamától - a lehetőség szerinti azonnali intézkedésekkel kell beavatkozni (átcsoportosítás, visszafordítás, csonkáztatás, előztetés, kerültetés stb.) a körülmények és hatások gondos mérlegelésével. Ez utóbbiak azonban nem minden esetben minősülnek rendkívüli forgalomnak. Ha pl. a forgalom folyamatosságára viszonylag rövid idő alatt helyszíni operatív intézkedéssel kellő befolyást lehet gyakorolni és az utasok elszállításában nagyobb zavarokat nem idéz elő, nem soroljuk a rendkívüli forgalmak körébe. | ||
A városi tömegközlekedésben akkor beszélünk rendkívüli forgalomról, ha | ||
| ||
Előbbiek az előre tervezhető és szervezhető, utóbbiak az előre nem tervezhető rendkívüli beavatkozások körébe tartoznak. | ||
A rendkívüli forgalmak megszervezése és azok lebonyolítása a forgalomszervezés és a forgalomirányítás szorosan összehangolt, jól koordinált tevékenységét követeli meg. A legjobb - optimális - megoldás az, amikor a legkevesebb változtatás, zavarás árán a legtöbb utas szállítható el és a leghamarabb helyreáll a forgalom rendje. | ||
Előre tervezhető rendkívüli forgalmak | ||
Az előre tervezhető és szervezhető rendkívüli forgalmak körébe a következők tartoznak: | ||
| ||
Az esetek többségében az előre tervezhető rendkívüli forgalom lebonyolításának módjához, illetve a végrehajtás megszervezéséhez előzetes hatósági engedélyre van szükség. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez kizárólag azon rendkívüli forgalmak életbeléptetésére vonatkozik, amelyet előre meg lehet határozni és a megoldás módját a szervezés során ki lehet alakítani. | ||
A forgalomszervezés során tervezett rendkívüli forgalom okairól, a változás körülményeiről és az ideiglenesen életbeléptetett forgalom lebonyolítás megoldásának módjáról a tömegközlekedési vállalatoknak az utazóközönséget időben hivatalosan tájékoztatni kell. | ||
A forgalomszervezés során a rendkívüli forgalom lebonyolítására elkészült, illetve arra vonatkozó terveket, menetrendeket a forgalomirányítás rendelkezésére kell bocsátani, hogy ennek alapján tudjon gondoskodni annak "kivitelezéséről". | ||
Előre nem tervezhető rendkívüli forgalmak | ||
Az előre nem tervezhető rendkívüli forgalom vonatkozásában már lényegesen bonyolultabb, sokrétűbb, nehezebb problémával kell szembenézni. Az ilyen jellegű esetek többségében a rendkívüli forgalom alkalmazását csaknem kizárólag operatív szervezéssel és intézkedésekkel lehet és kell megoldani. Ez a feladat nagyon fontos és jelentős követelmények elé állítja a forgalomirányítást, hiszen az érvényben lévő menetrendektől eltérő forgalomváltozásokkal kell a forgalom helyreállítását és folyamatosságát biztosítani. | ||
A rendkívüli forgalom operatív megszervezésének és lebonyolításának szükségességét a következők idézhetik elő: | ||
| ||
A BKV Zrt.-nél az előzőekben felsorolt tényezők - és más hasonló hatást eredményező események - előfordulása esetén az alábbi esetekben van szükség rendkívüli forgalom operatív megszervezésére és lebonyolítására: | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A forgalom lebonyolítása közben felmerülő akadályok elhárítása érdekében a forgalomirányításnak figyelemmel kell kísérnie a járművek mozgását a telephelyről való elindulástól kezdve, egészen az üzemidő végéig, tájékozódnia kell az egyes megállóhelyeken jelentkező utasszámról, értesülnie kell a közlekedést befolyásoló akadályokról, zavaró tényezőkről ![]() | |||||||||||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! Az operatív irányítás megszervezésénél kulcskérdés, hogy az irányító szervezet a közlekedési folyamat lefolyásáról minél idő alatt kapja meg a szükséges információkat, és a beavatkozást célzó döntés minél rövidebb idő alatt szülessen meg. ![]() | |||||||||||
3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A beavatkozás idejének rövidítése csak úgy lehetséges, ha az operatív irányítást végzőketszéleskörű ruházzák fel. ![]() | |||||||||||
4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A döntések utólagos ellenőrizhetősége érdekében általában a forgalomirányítás feladatává teszik a forgalom , és a meghozott intézkedések dokumentálását is. ![]() | |||||||||||
5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A közlekedésben egy-egy járat kimaradása esetleg az utazási lehetőség megszűnését, vagy több órás eltolódását eredményezheti, ezért különösen fontos, hogy az operatív irányítás különböző akadályok mellett is biztosítsa a menetrendben meghirdetett járatok közlekedését. ![]() | |||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A helyi közlekedésben nem az egyes menetrendi járatok teljesítésének biztosítása a cél, hanem a vonalakon előírt , a közlekedés fenntartása. ![]() | |||||||||||
7. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az operatív forgalomirányítás fogalma alatt azokat az operatív , , intézkedéseknek és információs rendszereknek az összességét értjük, amelyekkel a forgalom , , , a zavarok és hatékony , a biztonságos és kulturált közlekedést kell biztosítani. ![]() | |||||||||||
9. Válassza ki a közös vonalszakaszokon a közös követési időközt meghatározó összefüggést, ha: iö = közös követési időköz i1-in = az egyes vonalak követési időköze. ![]() | |||||||||||
10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A forgalmi zavarok az elhárítás szintjét, a forgalmi zavarok pedig az elhárítás módját határozza meg. ![]() | |||||||||||
11. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A végállomási forgalomirányítás megvalósításához szükséges, hogy a vonalak legalább végpontján legyen . ![]() | |||||||||||
13. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
14. Válassza ki a végállomási forgalomirányító rendszerre jellemző két helyes állítást!
![]() | |||||||||||
15. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
16. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
17. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
18. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az automatikus helymeghatározó rendszerek két formája ismeretes: ![]() | |||||||||||
19. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
20. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
21. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
22. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
23. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
24. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||
25. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel! Ha a tervezettnél kevesebb jármű áll rendelkezésére, a forgalomirányításnak kell az indítási időközöket, hogy egyenletes forgalom alakuljon ki. Beérkező járat késése után a következő indítások révén állítható vissza az egyenletes közlekedés. ![]() | |||||||||||
26. Válassza ki a helyes megoldást! Bármely intézkedést választja a forgalomirányítás a zavarok esetén a választott beavatkozásnak:
![]() |