KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.
MODUL: I. modul: Helyközi autóbusz-közlekedés
2. lecke: A menetrend, menetrendtervezés
Tanulási útmutató | ||
Tanulási célok | ||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Tevékenységek | ||
Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: A menetrend és a Menetrendtervezés fejezeteit! |
A 2. lecke vázlata | ||
A menetrend | ||
A menetrend fogalma | ||
| ||
Menetrendtervezés | ||
A menetrend készítésének szakaszai: | ||
| ||
Autóbusz menetrendek | ||
Útvonal bemérés | ||
Menetrend tervezési alapadatok | ||
Menetidő számítás, alapmenetrend | ||
Menetidő számítás | ||
Járattervezés | ||
Járat | ||
| ||
Járatrendszerek (hálózatok) kialakítása | ||
Utazási áramlat |
Tananyag | ||
A menetrend | ||
A menetrend fogalma | ||
Amenetrendkihirdetett (nyilvános) szolgáltatási előírás, amely az autóbusz-közlekedésre vonatkozó közlekedési rendet határozza meg. A forgalmat fenntartó társaságra (szolgáltató) vonatkozóan tehát kötelezettséget jelent az abban foglalt autóbuszjáratoknak a megadott útvonalon és időben való közlekedtetésére. | ||
A menetrend megjelenési formájában lehet ábrás (grafikus) vagy táblázatos, illetve készülhet csak belső (üzemi) használatra alkalmas formában vagy az utazóközönség részére tájékoztatásul a kínált személyszállítási szolgáltatásról. A szolgáltató a menetrendet köteles közzétenni, azaz kihirdetni, ezért az egyben a szolgáltató nyilvános ajánlata is az utasok számára az igénybe vehető utazási lehetőségekről. | ||
A menetrendnek minimálisan tartalmaznia kell | ||
| ||
Az alapvető tartalmi elemeken túl a menetrend - a szükségességtől, illetve a lehetőségektől függően - tartalmazhat még a szolgáltatással összefüggő vagy azzal kapcsolatos | ||
| ||
Aszerint, hogy az összes lehetséges tájékoztató adatot tartalmazza-e a menetrend, megkülönböztethető | ||
| ||
A menetrend szerinti közlekedés kifejezés a közlekedési eszközöknek az előre meghatározott menetrend alapján történő közlekedését jelenti. | ||
A menetrend célja, feladata | ||
A menetrend üzemi és üzleti (kereskedelmi) szerepet tölt be, egyrészt kihat a közlekedést lebonyolító szolgáltató munkájára, másrészt befolyásolja az utasok magatartását. | ||
Az üzem szempontjából a menetrend legfontosabb szerepe az, hogy a forgalom szabályozása révén tervszerűvé teszi a közlekedés lebonyolítását. A menetrend a közlekedés alapvető terve, erre épül fel a személyforgalom többi terve (teljesítményi terv, költség terv, munkaügyi terv). A menetrend az alapterv szerepét azért képes betöltetni, mert az utazási igények kielégítési módját tartalmazza, a közlekedéssel szembeni társadalmi szükségleteken alapul. A közlekedési üzem a menetrend teljesítésével tudja a társadalmi munkamegosztásban ráháruló feladatokat ellátni, ezért az üzem egyéb terveinek is a menetrend teljesítését kell szolgálni. | ||
A menetrend járatokat tartalmaz (lásd: Járattervezés), amelyeknek közlekedési időpontjai és útvonalai meghatározzák, hogy az egyes utazási igények kielégítése mennyiben, mikor és milyen színvonalon lehetséges, vagyis a menetrend azt is tartalmazza, hogy a közlekedés mit nyújt a lakosságnak. A menetrendben szereplő járatok teljesítése meghatározott jármű teljesítményeket (km és üzemóra), ezekhez kapcsolódva munkaóra teljesítményeket igényelnek, vagyis a menetrendből számítható, hogy milyen - különböző mutatókkal kifejezhető - ráfordításokkal nyújtja a szolgáltatást a közlekedés. Az elkészített menetrendek színvonalát azzal jellemezhetjük, hogy az igények kielégítésének adott szintjéhez mekkora költségek tartoznak. Kétféle, azonos igénykielégítettséget biztosító menetrend közül az alacsonyabb költségűt, kétféle azonos költségű menetrend közül pedig a magasabb igénykielégítettséget biztosítót tekinthetjük előnyösebbnek. A személyközlekedésre fordítható ráfordítások mértéke a társadalom általános, de legfőképpen gazdasági fejlettségétől függ. | ||
A menetrend készítés üzemi jelentősége az utazási szükségletek optimális kielégítése az ehhez szükséges járműteljesítmények minimalizálásával. A szükségletek optimális kielégítése alatt mennyiségi és minőségi követelményeket egyaránt értünk. | ||
A menetrend üzleti (kereskedelmi) feladata,hogy tájékoztassa az utasokat a közlekedés rendjéről, ezzel választási lehetőséget kínáljon, és egyben befolyásolja az utazási döntésüket. | ||
Menetrendtervezés | ||
Az autóbusz menetrendek készítésének és kiadásának célja a közforgalmú autóbusz-közlekedés lebonyolításának egységes előírásokkal történő szabályozása, valamint az utazóközönség tájékoztatása. | ||
A menetrend készítésének szakaszai: | ||
| ||
A tervezés szakaszában a közlekedési rend kialakítása történik. Tehát a tervezési szakaszban történik az autóbuszjáratok közlekedésére vonatkozó döntések meghozatala, a közlekedés tulajdonképpeni megszervezése. | ||
Az autóbusz menetrendek tervezésének alapfeltétele az adott területen jelentkező utazási igények nagyságának, tér- és időbeli alakulásának ismerete. (A menetrendek módosításának pedig az ezekben történő változások ismerete az alapja, tehát nem elégsége az igények statikus ismerete, azokat változásuk folyamatában kell figyelemmel kísérni.) A szolgáltatónak a következő menetrendi időszakra vonatkozó igényekről a területileg érintett önkormányzatoktól, gazdálkodó szervezetektől, intézményektől, társ közlekedési szolgáltatóktól stb. kell tájékozódni, vagyis valamennyi lehetséges ún. utasforgalmat keletkeztető pontról kell ismeretekkel rendelkeznie. | ||
Az autóbusz menetrendeket úgy kell tervezni, hogy a gazdálkodási szempontok figyelembevételével, a rendelkezésre álló eszközökkel, a legkedvezőbben szervezhető módon biztosítható legyen az autóbuszjáratok igényekhez igazodó, megbízható, pontos és biztonságos közlekedtetése. | ||
A menetrend szerinti személyszállítás közszolgáltatási szerepére tekintettel a személyszállítás ellátásáért felelős és a szolgáltatók között megkötött közszolgáltatási szerződések tartalmazzák a menetrend tervezés alapvető feladatát és szempontjait. Ezek szerint a szolgáltatók kötelesek az utasforgalom alakulásának, az utazási igények változásának figyelemmel kísérésére, és annak függvényében a menetrendek módosításának kezdeményezésére. A menetrendi javaslataik kialakításakor mindenkor figyelemmel kell lenniük elsősorban a megfelelő időbeli választékra, a hivatásforgalmi célú utazásokra (munkába és iskolába járás), a zsúfoltságmentes utazás lehetőségére és a csatlakozó közlekedési eszközökhöz a megfelelő átszállási lehetőségek biztosítására. | ||
A menetrend tervezésnek - az utazási igények és azok változásának megismerésén túl - néhány jól elkülöníthető további munkafázisa is van. A következő alpontok ezeket tartalmazzák. | ||
Útvonal bemérés | ||
A megállóhelyek közötti távolságok számításához és a menetidők képzéséhez, valamint az alapvető forgalombiztonsági feltétek meglétének elbírálásához a tervezett útvonal jellemzőiről alapadatokra van szükség. Ezeket gyűjtőnéven menetrend tervezési alapadatoknak nevezik. | ||
A menetrend tervezésialapadatok beszerzése (felmérése), illetve felülvizsgálata minden esetben szükséges, ha | ||
| ||
A menetrend tervezés alapadatainak előkészítése érdekében az utazási igények ismerete alapján kijelölhető járati útvonalakon útvonal-bemérést tartanak. Ugyanez szükséges abban az esetben is, ha az adatok nem teljes körűen vagy nem megbízható pontossággal állnak rendelkezésre. | ||
Az útvonal-beméréshez csak hitelesített távolságmérő eszközt szabad használni. | ||
Az útvonal-bemérés során "bemérő lap"-ot töltenek ki, amelyen feltüntetik a bejárt útszakaszra vonatkozó | ||
| ||
A helymeghatározó adat két részből áll, a szakaszpont megnevezéséből és a szakaszponthoz tartozó km adatból. Szakaszpontnak minősülnek mindazon az útvonalon található földrajzi pontok, amelyek a menetidő képzésére és a menetrendek kialakítására befolyással lehetnek. Ilyenek: | ||
| ||
A bemérő lapon rögzítik az egyes szakaszpontoknak az előző szakaszponttól való távolságát, valamint a kiindulási szakaszponttól számított göngyölített km-távolságát. | ||
A távolságok meghatározását (bemérését) a szolgáltatók ma már többnyire korszerű, GPS technológia felhasználásával végeztetik el és ebből képezik a menetrend tervezéséhez szükséges adatbázisukat. | ||
Az útvonal-bemérés során rögzített adatok alapján lehet elbírálni, hogy az útvonalon autóbusz-közlekedés rendszeresíthető-e. Autóbusz-közlekedésre az az út alkalmas, amely: | ||
| ||
Menetidő számítás, alapmenetrend | ||
Az útvonal-bemérést követően kerülhet sor a menetidő számításra. A menetidő számítás során az útvonal-bemérés adatainak felhasználásával meghatározzák az egyes útvonalak megtételéhez szükséges időtartamot. A menetidők meghatározása "menetidő számítási lap"-on történik, amelyre a kiinduló adatokat a bemérő lap adatait felhasználva vezetik fel. A menetidő kiszámítása a szakaszpontok közötti útszakaszokra történik (részmenetidő) az útállapot, forgalmi- és lejtviszonyok által megengedett sebességek figyelembevételével. | ||
Menetidő pótlékot képeznek azoknál a szakaszpontoknál, ahol a valamilyen okból előírt kötelező megállás, vagy egyéb ok miatt a két szakaszpont közötti menetidőt meg kell hosszabbítani. Az egyes megállóhelyek közötti részmenetidők és az esetleges menetidő pótlékok összeadásával lehet meghatározni a szóban forgó két megálló közti menetidőt, ami az alapmenetrend elkészítésénél kerül felhasználásra. Ha különböző típusú vagy jellegű autóbuszok közlekednek az adott vonalon, amelyek egymástól oly annyira különböznek, hogy az a menetidőre vagy megállóhelyi tartózkodásra is kihat, akkor a részmenetidőket is külön-külön határozzák meg az eltérő típussal közlekedtetett járatokra. | ||
Az alapmenetrend km-oszlopot, megállóhely oszlopot és a járatok közlekedésére vonatkozó időadatokat tartalmaz. Készítésének célja, hogy: | ||
| ||
Az alapmenetrend vonalanként készül és abban nem tüntetnek fel valamennyi szakaszpontot, csak a megállóhelyeket. Általában az autóbuszvonal valamennyi megállóhelyét szerepeltetik benne, ettől csak olyan vonalaknál indokolt eltérni, amelyeknél az autóbuszjáratok az útvonal nem minden megállóhelyénél állnak meg. | ||
A megállóhelyi tartózkodási időket az utasforgalom és a megállóhelyek kialakítása, valamint a megállóhelyen szükséges egyéb teendők figyelembevételével határozzák meg. | ||
Az alapmenetrend időadatait úgy állítják össze, hogy a kiinduló megállóhelyről való elindulást 0 óra 00 perckor feltételezik. A megállóhelyek közötti menetidőt a menetidő számítási lap alapján határozzák meg, majd a megállóhelyi tartózkodási időkkel együtt is, göngyölítve. Így az utolsó megállóhelyre való érkezés időpontja a járat megtételéhez szükséges menettartamot mutatja, amelyet a menetrend készítés és a forgalom szervezés következő szakaszaiban (kocsifordák tervezése) használnak fel. | ||
Járattervezés | ||
Járat: egy autóbusznak a kiinduló állomástól a célállomásig - meghatározott útvonalon és időrendben történő - egyszeri végighaladása. Járatpár: ha az autóbusz visszafelé is közlekedik (kettő, azaz egy oda- vissza irányú közlekedés). | ||
A járatok megtervezéséhez meg kell határozni a kielégítendő utazási igények körét, nagyságát. A rendelkezésre álló autóbusz-kapacitás, valamint a személyszállítási szolgáltató gazdálkodási szempontjai és lehetőségei miatt általában nem lehetséges valamennyi igény maradéktalan kielégítése. Az ismert utazási igények között ezért a kielégítés szempontjából rangsorolni kell. A rangsorolás az igények és kielégíthetőségi szempontok egyeztetése alapján történik. Egyeztetni kell az általános gazdasági-társadalmi érdekeket a szolgáltatók gazdálkodási érdekeivel és lehetőségeivel. | ||
A gazdasági-társadalmi érdekek közé tartoznak a lakosság munkahelyre való eljutásának, a tanulók iskolába járásának biztosítása, továbbá a hivatalos ügyintézéssel, egészségügyi ellátással, kereskedelmi, kulturális céllal történő utazásokra való igények kielégítése, a társadalmi kapcsolattartás (családi, rokoni, baráti és egyéb társasági kapcsolatok tartásához) a személyszállítási lehetőségek biztosítása. | ||
Az gazdasági-társadalmi érdekeket ütközésénél általában az az elv követhető, hogy a többség érdeke megelőzi a kisebbségét. Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek is, amikor a többséggel szemben álló kisebbség érdekeinek a figyelembevétele is indokolt. Ezt példázza az olyan gyakran előforduló helyzet, amelynek során egy kellően kihasznált (30-40 utast szállító) járatot is várakoztatnak egy vasútállomáson azért, hogy a távolabbról vonattal érkező 6-8 utas is az átszállással eljuthasson az esetleg az onnan még 20-30 km távolságra lévő úticéljához. | ||
Az igények rangsorolásánál és az egyeztetésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni: | ||
| ||
A közlekedtetni tervezett járatok jellege is befolyással van azok végállomásainak és útvonalainak megállapítására. | ||
A belföldi helyközi autóbuszjáratok jellegük szerint | ||
| ||
A távolsági járatok közlekedtetését jellemzően az utazási igényekre alapozottan a szolgáltatók üzleti (kereskedelmi) érdeke szerint szervezik. Igénybevételüket egyéni és üzleti célú utazások jellemzik. | ||
A városok közötti összeköttetések létesítésénél meghatározók a vasúti közlekedési lehetőségek. A járatok közlekedtetésének mérlegelésénél a szolgáltatók általában a következő főbb tényeket veszik figyelembe: | ||
| ||
Az üdülőhelyeket kiszolgáló járatok esetében a fentieken kívül jelentőséggel bír az útvonalvezetés vonzereje is. Az idegenforgalmi szempontból jelentős, szép tájakon keresztül haladó autóbuszjáratok igénybevételét sokan előnyben részesítik. | ||
A környéki járatok esetében azok végállomása általában a központi városokban (településen) van, a másik végállomását pedig úgy választják meg, hogy összhangban legyen az utazási igényekkel és ugyanakkor megfelelő kapacitás-kihasználást eredményezzen. A kapacitás-kihasználás érdekében szóba jöhet több, kisebb település forgalmának kerülő utak, vagy kitérő utak, betérések megtételével egy járattal való kielégítése. Ezzel a megoldással általában egyben a környező települések egymás közötti forgalma is ellátható, külön járatok létesítése nélkül. Gazdaságosság szempontjából ilyen esetben a kerülő többlet kilométer-teljesítménye és költsége a kerülők révén elérhető kihasználtság növekedéssel és az abból adódó bevétellel hasonlítható össze. | ||
Az elővárosi járatok végállomásai a központi városban és az elővárosokban vannak. Az elővárosi járatoknak nem a központi településen lévő végállomását az érintett települések igényének és a járatok megfelelő kihasználtságának figyelembevételével határozzák meg. Ennek érdekében a viszonylag hosszabb elővárosi járatok különböző közbülső megállóhelyein is létesíthető egyes járatok részére végállomás, ha az utazási igények alapján akár rendszeresen, akár időszakosan egyes járatok közlekedtetése rövidebb szakaszon is elégséges (betétjáratok), mert ezzel a kapacitás-kihasználás javul. | ||
Az elővárosi forgalomban jól alkalmazható a zónarendszerű közlekedés, ami azt jelenti, hogy az útvonal megállóhelyeit a járművek kihasználtságát szem előtt tartva zónákra osztják, és az egyes járatok csak egy-egy zóna megállóhelyein állnak meg (például az egymást követő járatok csak minden második, de más-más zónában). Az elővárosi autóbuszjáratok általában az előváros és a központi város közötti legrövidebb útvonalakon közlekednek, kitérők vagy kerülő utak az egyes viszonylatokban jelentkező nagyobb igények miatt kevésbé indokoltak. | ||
Járatrendszerek (hálózatok) kialakítása | ||
Sokféle utazási áramlat esetén a járatok megtervezése komoly feladatot jelent, mert bonyolult hálózatot eredményez. Helyközi közlekedésben viszonylag ritka a települések közötti sokirányú és eltérő utasáramlatok keletkezése, jellemzőbb, hogy a nagyobb települések vonzóereje határozza meg az utazási igényeket. Ennek következménye, hogy a forgalomra a "sok eredet és egy célpont" (reggeli időszak), illetve az "egy kiindulópont sok célpont" (délutáni időszak) jellemző. | ||
A "sok eredet és egy célpont" jellegű forgalom tipikus példája a nagyobb települések munkahelyeire és iskoláiba a környező községek bejáró dolgozóinak és a tanulóknak a szállítása. Ezekkel a szállításokkal szemben követelmény, hogy minimális legyen | ||
| ||
Mindhárom szempont egyidejű kielégítése gyakran nem lehetséges, mivel az autóbuszok számának vagy futásteljesítményének lehetséges minimuma általában az utazással töltött idő növelése árán érhető el (járatok közlekedtetése kerülő utakon is, "zsáktelepülésekbe" történő betérés stb.), ezért csak az utazóközönség és a szolgáltató érdekeit egyaránt figyelembe vevő optimális megoldásra lehet törekedni. | ||
Az optimális járatrendszer megtervezésére a következő módszer használható: | ||
| ||
A járati kilométer csökkentésnek és az ezzel járó utazási idő növekedésnek az szab határt, hogy egy járati km csökkenést hány utasperc növekedéssel tekinthetnek egyenértékűnek, mennyi az az utazási idő növekmény, amit az utas "elvisel" ahhoz, hogy az adott időszakban, az adott járattal utazási célját teljesíteni tudja. | ||
Az ismertetett főbb munkafolyamatok és szempontok figyelembevételével megtervezett menetrendet megfelelő formába kell szerkeszteni és megjeleníteni, hogy annak jóváhagyása elbírálható, majd pedig a menetrend kihirdethető legyen. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend az autóbusz-közlekedésre vonatkozó táblázat vagy ábra formájában készített és előírás. A menetrend jelent az abban foglalt autóbuszjáratoknak a megadott és való közlekedtetésére. ![]() | |||||||||||||||||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend kötelező jelleggel tartalmazza: a járművek közlekedésének , és , a közlekedés (napjait) és . ![]() | |||||||||||||||||
3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend tartalmazhatja (nem kötelező jelleggel): a közlekedési eszközök igénybevételének , a közlekedési eszközökön vagy az utazással kapcsolatban igénybe vehető , a közlekedést fenntartó társaságokra és a forgalom végrehajtásának körülményeire vonatkozó . ![]() | |||||||||||||||||
4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend lehet: ![]() | |||||||||||||||||
5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend szerinti közlekedésen a közlekedési eszközöknek menetrend alapján történő közlekedését értjük. ![]() | |||||||||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend és (üzleti) funkciókat lát el. ![]() | |||||||||||||||||
7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend tartalmaz, amelyeknek a közlekedési és meghatározzák, hogy az egyes utazási igények kielégítése mennyiben, mikor és milyen lehetséges. ![]() | |||||||||||||||||
8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrendkészítés üzemi jelentősége az utazási szükségletek kielégítése az ehhez szükséges járműteljesítmények . ![]() | |||||||||||||||||
9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az autóbusz menetrendek készítésének és kiadásának célja a közforgalmú autóbusz-közlekedés lebonyolításának történő , valamint az utazóközönség . ![]() | |||||||||||||||||
10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az elkészített menetrendek színvonalát azzal jellemezhetjük, hogy az kielégítésének adott szintjéhez mekkora tartoznak. ![]() | |||||||||||||||||
11. Válassza ki a két helyes megoldást! A menetrend készítése során:
![]() | |||||||||||||||||
12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrend készítésének fázisai: a menetrend és a menetrend . ![]() | |||||||||||||||||
13. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetrendtervezés szakaszában a kialakítása történik. ![]() | |||||||||||||||||
14. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az autóbusz menetrendek tervezésének alapfeltétele az adott jelentkező utazási igények beli és beli alakulásának ismerete. ![]() | |||||||||||||||||
15. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A menetrend tervezés alapadatainak előkészítése érdekében az utazási igények ismerete alapján kijelölhető járati útvonalakon tartanak. ![]() | |||||||||||||||||
16. Válassza ki a helyes megoldást! Az útvonalbeméréshez:
![]() | |||||||||||||||||
17. Válassza ki a helyes megoldásokat! Az útvonalbejárás során "útvonalbemérő lapot" töltenek ki, amelyen feltüntetik a bejárt útszakaszra vonatkozóan:
![]() | |||||||||||||||||
18. Válassza ki a helyes megoldást! A helymeghatározó adat:
![]() | |||||||||||||||||
19. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Szakaszpontnak nevezzük mindazokat az található pontokat, amelyek a képzésére és a kialakítására befolyással lehetnek. ![]() | |||||||||||||||||
20. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A menetidő-számítás során az adatainak felhasználásával meghatározzuk, hogy az egyes megtételéhez mennyi szükséges. ![]() | |||||||||||||||||
21. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel (felsorolásnál betűrendben)! A menetidő kiszámítása a közötti útszakaszokra történik az , a viszonyok és a viszonyok által megengedett felhasználásával. ![]() | |||||||||||||||||
22. Válassza ki a helyes megoldásokat! Menetidő pótlékot kell képezni azoknál a szakaszpontoknál:
![]() | |||||||||||||||||
23. Válassza ki a helyes megoldást! Adott vonalon eltérő típusú vagy jellegű autóbuszok közlekedése esetén a részmenetidőket:
![]() | |||||||||||||||||
24. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az alapmenetrend célja: az autóbuszjáratok ainak meghatározása útján a és megtervezéséhez, a menetrendi kilométer-, megállóhely- és járatoszlopainak megszerkesztéséhez szolgáltasson. ![]() | |||||||||||||||||
25. Döntse el, vajon igaz vagy hamis a következő állítás!
![]() | |||||||||||||||||
26. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Járatnak nevezzük autóbusznak a állomástól a történő végighaladását. ![]() | |||||||||||||||||
27. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A járatok megtervezéséhez meg kell határozni a kielégítendő utazási eket. ![]() | |||||||||||||||||
28. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A korlátozott autóbusz-kapacitás miatt elsősorban a érdekeket szolgáló utazásoknak kell adni. ![]() |