KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.

MODUL: IV. modul: A forgalom lebonyolítása

13. lecke: Kötöttpályás közlekedés

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a Forgalmi Utasítás főbb elemeit;
  • saját szavaival meghatározni az üzemi kényszer jellemzőit;
  • kiválasztani az üzemi kényszer jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a kötöttpályás közlekedés menetrendjének az adatait;
  • kiválasztani a menetrendhez történő hozzáférés szabályait;
  • kiválasztani utazásból kizárt vagy feltételesen szállítható személyek körét;
  • saját szavaival meghatározni a menetjegy jellemzőit;
  • kiválasztani a menetjeggyel kapcsolatos elvárásokat;
  • saját szavaival meghatározni az utastájékoztatás feladatait;
  • kiválasztani az utastájékoztatás jellemzőit.
Tevékenységek

Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: Kötöttpályás közlekedés fejezetét!
Határozza meg a Forgalmi Utasítás főbb elemeit!
Határozza meg az üzemi kényszer jellemzőit!
Válassza ki az üzemi kényszer jellemzőit!
Határozza meg a kötöttpályás közlekedés menetrendjének az adatait!
Válassza ki a menetrendhez történő hozzáférés szabályait!
Válassza ki utazásból kizárt vagy feltételesen szállítható személyek körét!
Határozza meg a menetjegy jellemzőit!
Válassza ki a menetjeggyel kapcsolatos elvárásokat!
Határozza meg az utastájékoztatás feladatait!
Válassza ki az utastájékoztatás jellemzőit!

A 13. lecke vázlata

Üzemi kényszer
Menetrend
Utazásból kizárt vagy feltételesen szállítható személyek
Menetjegy
Utastájékoztatás
A felek jogai és kötelezettségei
A személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások
Forgalmi akadály

Tananyag

A gyorsvasúti közlekedésben is - a nagyvasúti közlekedéshez hasonlóan - az üzemviteli tevékenységet szabályozó rendelkezések gerincét a Jelzési - és Forgalmi utasítások adják.

A Jelzési Utasítás tartalmazza a vonatközlekedés és tolatás közben alkalmazandó jelzéseket és figyelmeztető jeleket, valamint ezek alkalmazására és értelmezésére vonatkozó rendelkezéseket.

A Forgalmi Utasítás a forgalmi szolgálat szervezésének, irányításának, végzésének és ellenőrzésének alapszabályait, továbbá ezeknek az alapszabályoknak olyan végrehajtási szabályait tartalmazza, melyek a szolgálati helyek nagyobb részén változtatás vagy különösebb helyi intézkedés nélkül végrehajthatók.

A Forgalmi utasítás rendelkezéseit az ún. kiegészítő utasítások és rendelkezések teszik teljessé. A kiegészítő utasítások és rendelkezések a következő területeket ölelik fel:

  • alkalmassági és egészségvédelmi orvosi vizsgálatokkal kapcsolatos eljárások
  • kocsi szolgálati műveletek
  • oktatási-, és vizsgáztatási szabályok
  • tűzvédelmi szabályok
  • műszaki berendezések kezelési szabályai
  • diszpécserszolgálat ellátása
  • téli viszonyok kezelése
  • idegenvasutak csatlakozó forgalmának lebonyolítása (pld. BKV- MÁV kapcsolat)
  • helyi végrehajtási utasítások

A helyi végrehajtási utasítások kiemelten fontos szerepet játszanak a végrehajtó forgalmi szolgálatban. Tartalmazzák a szolgálati helyek leírását, valamint minden olyan munka mikénti elvégzésének a szabályait:

  • amelyek végzésére vonatkozóan más végrehajtási utasítások nincsenek
  • ahol a szabályozást a Forgalmi- és Jelzési Utasítás szerint a végrehajtási utasításban kell lefektetni
  • ahol a szolgálati hely különleges helyi viszonyai miatt nem hajthatók végre változtatás nélkül a Forgalmi- és Jelzési Utasítás szabályai

A közforgalmú kötöttpályás személyszállítás technológiájából adódó, az utasok számára fontos információk és követendő szabályok közlekedési társaságonként eltérő formában kerülnek közzétételre. Vannak olyan társaságok, ahol ezek a szabályok az "Utazási feltételek"-ben, vagy a nagyvasúthoz hasonlóan a "Személyszállítási Üzletszabályzat"-ban találhatók. Az utóbbi bővebb terjedelmű, mivel a személyszállítással kapcsolatos jogi tudnivalókat is tartalmazza.

Mivel ezen jegyzet a nagyvasúti távolság személyszállítás kivételével a közforgalmú kötöttpályás személyszállítás valamennyi területét felöleli, az egyes rendelkezések ismertetésénél - ahol ez szükséges volt - utalás történt arra a területre, ahol szinte kizárólagosan értelmezendők és végrehajtandók a rendelkezések.

Üzemi kényszer

A közlekedési társaság a közforgalmú személyszállítás körében a menetrendben meghatározott vonalon az általa meghirdetett vonatokat közlekedteti.

A forgalom lebonyolításához és az utazási igények kiszolgálásához állomásokat és megállóhelyeket alakít ki és üzemeltet.

A közlekedési társaság a megállóhelyeken a balesetmentes utaskiszolgálás érdekében gondoskodik

  • írásos, illetve szóbeli utastájékoztatásról,
  • a vonatok megközelítését segítő építmények (utasperon, aluljáró, felüljáró) létesítéséről.

A fentieken túlmenően az állomásokon még gondoskodni kell:

  • várótermek, váróhelyiségek üzemeltetéséről,
  • az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló létesítmények (WC, mosdó, vízcsap, ivóvízkút) kialakításáról és működőképességéről.

A közforgalmú személyszállítás körében a közlekedési társaság köteles a személyszállítást elvállalni, ha

  • az utas az utazás feltételeit elfogadja és
  • a szolgáltatás a menetrendben meghirdetett személyszállító vonatokkal lehetséges.

A korlátozásról, felfüggesztésről szóló tájékoztatást az állomásokon és megállóhelyeken ki kell függeszteni, továbbá azt a sajtó útján közzé kell tenni.

Menetrend

A menetrend tartalmazza a közforgalmú személyszállítás legfontosabb - a vasútüzemhez kapcsolódó - tájékoztató adatait, így különösen:

  • a vonatok útvonalát, az induló és végállomást, továbbá azokat a megállóhelyeket és állomásokat, ahol a vonat megáll;
  • az érkezési és indulási időpontokat vagy a vonatok gyakoriságát, a napi első és utolsó vonat indulási időpontjának feltüntetésével;
  • a menetrendi időszak kezdetének és végének időpontját.

A menetrend a kijelölt árusítóhelyeken vásárolható meg.

A menetrend tartalmazza az egyes vonatok közlekedésének időszakát, a nem mindennap közlekedő vonatoknál a közlekedési napokat, továbbá a különböző korlátozásokat.

A közlekedési társaság a menetrendet, illetőleg annak kivonatait az állomásokon és megállóhelyeken látható helyen kifüggeszti, és arról az utasokat - kérésükre - más módon is tájékoztatja.

A vonat közlekedtetésének szünetelését vagy korábbi időpontban történő közlekedtetését, illetve új vonat beállítását, valamint a meghirdetettnél későbbi időpontban történő közlekedését meghatározott idővel a változás előtt az utazóközönség tudomására kell hozni.

Utazásból kizárt vagy feltételesen szállítható személyek

A személyszállítási szolgáltatást nem veheti igénybe

  • az önmagával tehetetlen személy,
  • a 6 éven aluli gyermek

ha nincs kísérője.

A közlekedési társaság a személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas

  • ittas, botrányosan viselkedik, vagy más módon a többi utast magatartásával zavarja,
  • magatartásával a közlekedés biztonságát, utastársai testi épségét, egészségét, a kocsinak vagy berendezéseinek az épségét veszélyezteti,
  • érvénytelen jeggyel vagy menetjegy nélkül utazik és menetjegyet az ellenőrzéskor sem vált,
  • menetjegyét, illetve kedvezmény igénybevételére jogosító igazolványát - felhívás ellenére - nem mutatja fel,
  • ruházatával, poggyászával vagy másmódon a járművet, utastársai ruházatát vagy az utasok poggyászát beszennyezheti,
  • a kocsiba kézipoggyászként be nem vihető tárgyat visz be,
  • a menetdíj, a menetdíj-különbözet vagy a pótdíj megfizetését megtagadja.

A kocsiban tartózkodó utasnak olyan magatartást kell tanúsítania, amellyel nem zavarja utastársait. Ezért nem szabad a vasúti kocsiban:

  • lármázni, énekelni, zenélni,
  • táskarádiót, magnetofont, lemezjátszót, televíziót vagy hasonló készüléket fejhallgató nélkül üzemeltetni,
  • bármilyen eszközzel, tárggyal vagy játékszerrel zajt okozni,
  • kéregetni,
  • szemetelni,
  • üveget gyűjteni,
  • mindkét oldalon ablakot nyitni,
  • a fülkeajtót úgy lezárni, hogy azt a jegyvizsgáló ne tudja kinyitni,
  • a feljáró-, a kocsivég- és a kocsiszakaszajtót lezárni,
  • menetközben a feljáróajtót kinyitni vagy nyitva tartani,
  • az ablakon kihajolni vagy bármit kidobni,
  • az ülésre védőtakaró nélkül felállni, lábat vagy lábbelit feltenni,
  • indok nélkül a vészféket meghúzni vagy a vészjelzőt működtetni,
  • a járművet vagy berendezési tárgyat bepiszkítani, megrongálni.

A vonatról a neki felróható rendellenes magatartása miatt leszállított utas nem követelheti vissza a kifizetett menetdíjat vagy egyéb díjat, és feladott útipoggyásza kiszolgáltatását is csak az eredeti célállomáson kérheti.

Menetjegy

A menetjegyek fajtája, érvényesítési és megváltási módja az elővárosi, illetve a városi közlekedésben eltér. Ennek megfelelően eltérnek a vonatkozó szabályozások is.

Az utasnak az utazás megkezdésekor érvényes menetjeggyel vagy utazásra jogosító igazolvánnyal (a továbbiakban összefoglalóan: menetjegy) kell rendelkeznie.

Ha az utas nem fizet, a társaság a követelését bíróság előtt érvényesíti.

Az utólagos behajtás többletköltségei az utast terhelik.

A menetjegyen az elővárosi közlekedésben fel kell tüntetni:

  • az indulási állomás nevét,
  • a célállomás nevét és az útirányt, vagy az indulási állomástól mért kilométer-övezet távolságát,
  • a fizetett menetdíj összegét és annak adótartalmát,
  • az elszámolásnál alkalmazott kedvezmény mértékét,
  • a menetjegy érvényességének első napját,
  • a menetjegy érvényességének tartamát vagy az érvényesség utolsó napját,
  • a több személy részére kiadott menetjegynél az utasok számát,
  • a többszöri utazásra kiadott menetjegynél az utazási lehetőségek jellegét, számát vagy időtartamát,
  • a felhasználás különleges szabályait.

A városi kötöttpályás közlekedés menetjegyein a fentieknél kevesebb adat szerepel:

  • a jegy fajtája,
  • a menetdíj összege és annak adótartama,
  • a jegy érvényessége és érvényesítés.

Az egyszeri vagy többszöri utazásra kiadott menetjegy (havijegy, félhavi jegy, füzetjegy, menetjegyváltásra vagy utazásra jogosító igazolvány, okmány) csak arra a viszonylatra és időtartamra érvényes, amelyre kiadták, illetve érvényesítették.

A meghatározott vonatra érvényesített menetjegy csak a rajta feltüntetett vonaton érvényes.

Ha a menetjegy nem meghatározott vonatra szól, az utas az elővárosi közlekedésben az utazást a menetjegy érvényességének tartama alatt bármikor megkezdheti, a már megkezdett utazást megszakíthatja, és később folytathatja. Az utas az utazás útirányát is megválaszthatja, ha a célállomás több vonat igénybevételével is elérhető, és ezt a kívánságát a jegyváltáskor közölte.

Az útmegszakítást elővárosi forgalomban igazoltatni kell, az azonban a menetjegy érvényességi idejét nem hosszabbítja meg. Ha a menetjegyre az útmegszakítás tényét nem vezetik rá, a további utazásra érvényét veszti.

Ha a közlekedési társaság az elővárosi közlekedésben a felszállási megállóhelyen/állomáson meghatározott időszakban vagy egyáltalán nem szolgáltat ki menetjegyet, erről az utazóközönséget tájékoztatja. Ilyen esetben a vonaton a menetjegyet pótdíj nélkül kell kiszolgálni.

A menetjegyet az utasnak az utazás egész tartama alatt meg kell őriznie, a jegyvizsgáló és menetjegy-ellenőrző alkalmazottak részére - a kedvezményes jegyváltásra jogosító igazolvánnyal együtt - fel kell mutatnia, kérésre át kell adnia.

A névre szóló menetjeggyel csak az arra jogosult utazhat. A nem névre szóló menetjegy mindaddig másra átruházható, ameddig azzal az utazást nem kezdték meg.

Utastájékoztatás

A közlekedési társaság kialakítja és üzemelteti az utasok megfelelő tájékoztatását szolgáló berendezéseket.

Az állomások és megállóhelyek nevét a szerelvényből is jól látható módon fel kell tüntetni.

Ahol a helyi szabályok előírják elővárosi forgalomban a vonat érkezésekor az állomási hangosbemondó tájékoztatja az utasokat:

  • az állomás nevéről,
  • az átszállási lehetőségekről,
  • a csatlakozó vonatok célállomásáról, indulási vágányáról és indulási idejéről.

A közlekedési társaság az utastájékoztatást kiadványokkal, jól látható hirdetményekkel, a kiszolgáló személyzet szóbeli tájékoztatásával, információs berendezésekkel, szükség szerint információs szolgálattal látja el.

Az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, különösen pedig az esetleges forgalmi zavarokról tájékoztatni kell. Ennek érdekében az állomásokon és megállóhelyeken, illetve - amennyiben lehetséges - a vonaton is jól látható helyen ki kell függesztenie az utazási feltételeket és a szükséges menetrendi kivonato(ka)t. A közlekedő vonatok érkezési, indulási és tartózkodási idejéről, továbbá a vonat kimaradásáról és késéséről a kiszolgálószemélyzet, illetőleg az állomási tájékoztatási rendszer útján folyamatos tájékoztatást kell nyújtani.

A felek jogai és kötelezettségei

A közlekedési társaság köteles az utast a menetrendbe foglalt feltételek szerint biztonságosan a célállomásra szállítani.

Elővárosi közlekedésben a vonatok 10 percet meghaladó késéséről, valamint a késés miatt a csatlakozás elmulasztásáról a vasút az utasokat hirdetmény, és ha lehetséges, hangosbemondó útján azonnal értesíti kell.

Elővárosi közlekedésben a vasúti kocsit, kocsiszakaszt vagy fülkét "dohányzó" vagy "nem dohányzó" képszimbólummal kell jelölni.

A "nem dohányzó" képszimbólummal megjelölt utastérben tilos a dohányzás.

Tilos a dohányzás a nemdohányzó kocsi folyosóján és előterében, továbbá az olyan kocsi folyosóján is, amelyről dohányzó és nem dohányzó fülkék is nyílnak.

Az utas jogosult a vonaton utazni, a kiszolgáló létesítményeket, berendezéseket használni, a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe venni.

Az elővárosi állomási váróterembe a többi utas nyugalmának biztosítása érdekében nem vihető be

  • kerékpár,
  • élőállat (a vakvezető kutya kivételével),
  • a személykocsiba be nem vihető tárgy.

Az állomásokon és megállóhelyeken olyan magatartást kell tanúsítani, amely másokat nem zavar.

Minden utas annyi ülőhelyet foglalhat le, ahány érvényes menetjegyet tud felmutatni.

Az utas csak az állomásokon és megállóhelyeken szállhat fel a vonatra, illetőleg le a vonatról.

Elővárosi forgalomban az utas csak a vonat menetrendjében közölt megállási helyeken szállhat fel a vonatra és szállhat le a vonatról.

Ha a vonat forgalmi okból áll meg, a fel- és leszállás tilos.

Az utas a személyszállítás (fel- és leszállás, várakozás, utazás) során tartózkodni köteles a közlekedés biztonságát, a közlekedési eszközök, az utaskiszolgáló létesítmények és berendezések épségét, az utastársak kényelmét és nyugalmát zavaró magatartástól.

Ha az utas - annak ellenére, hogy felszállása előtt a menetjegy megváltási lehetőségét a társaság biztosította - érvényes menetjegy nélkül utazik, a menetdíjon felül pótdíjat is köteles fizetni.

A személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások

Különösen elővárosi forgalomban a közlekedési társaság külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint és az engedélyében foglaltaknak megfelelően jogosult a személyszállításhoz kapcsolódó további szolgáltatásokat - így különösen éttermi és büfészolgáltatásokat, idegenforgalmi szolgáltatásokat, hírlap- és ajándékárusítást - felajánlani és teljesíteni.

Forgalmi akadály

A vonat késése miatt például az elővárosi közlekedésben bekövetkező csatlakozásmulasztás, valamely vonat kimaradása, vagy közlekedésének tartós akadályoztatása esetén a társaság köteles a továbbutazni kívánó utast kézi- és útipoggyászával együtt az eredeti vagy más útirányon, az eredeti vagy más tömegközlekedési eszközzel a célállomásra szállítani. Ha az indokolt, az utas - a különbözet megfizetése nélkül - magasabb menetdíjú szolgáltatást (vonatnemet, kocsiosztályt) is igénybe vehet.

Kisegítésként olyan elővárosi vonalakon, ahol a távolsági forgalom is ugyanazon a pályán bonyolódik le csak rendkívüli esetben, a vonaton utazók érdekeinek megsértése nélkül vehető igénybe a

  • kötelező ülőhelybiztosítással közlekedő,
  • pótjegyköteles,
  • díjszabási korlátozással közlekedő
  • belföldi forgalomban igénybe nem vehető

vonat.

Ha valamely vonalrészen a vonatok közlekedését természeti események vagy más körülmények akadályozzák az utasok és útipoggyászuk továbbításáról segélyútirányon át kell gondoskodni. Ha segélyútirány nem áll rendelkezésre, az utasok elszállítását más közlekedési eszközzel kell biztosítani.

A közlekedés szünetelését az útvonal érintett állomásain hirdetmény, valamint a sajtó, rádió útján is közzéteszik.

Ha az utas az utazást továbbfolytatni nem kívánja, azt az akadály helyén megszakíthatja, lemondhat a továbbutazásról vagy kívánságára az indulási állomásra kell visszaszállítani.

A forgalmi akadály tartama alatt gondoskodni kell az utas megfelelő elhelyezéséről és biztonságáról, valamint az útipoggyász megőrzéséről.

A forgalmi akadályról az utazóközönséget az érintett állomásokon, megállóhelyeken tájékoztatni kell. Az utas kérésére a késésről, valamint az akadály tényéről és időtartamáról igazolás adható.

A forgalmi akadály során követendő eljárást, a menetjegy érvényessége módosításának vagy érvénytelenítésének, továbbá az igazolás kiadásának részletes szabályait az úgynevezett kiegészítő feltételekben határozzák meg.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A Forgalmi Utasítás a forgalmi szolgálat , , és alapszabályait, továbbá ezeknek az alapszabályoknak olyan végrehajtási szabályait tartalmazza.

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A közlekedési társaság a közforgalmú személyszállítás körében a meghatározott vonalon az általa közlekedteti.

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A menetrend tartalmazza a közforgalmú személyszállítás legfontosabb - a vasútüzemhez kapcsolódó - tájékoztató adatait:
- a vonatok , az és , továbbá azokat a megállóhelyeket és állomásokat, ahol a vonat ;
- az és időpontokat vagy a vonatok , a napi és vonat indulási időpontjának feltüntetésével;
- a menetrendi időszak és időpontját.

4. Döntse el, hogy a következő két állítás igaz vagy hamis!
Válassza ki a megfelelő megoldást!
A közlekedési társaság:
I. a menetrendet, illetőleg annak kivonatait az állomásokon és megállóhelyeken nem köteles kifüggeszteni,
II. a menetrend megvásárlását biztosítani kell.
az I. állítás igaz, a II. állítás hamis
az I. állítás igaz, a II. állítás igaz
az I. állítás hamis, a II. állítás hamis
az I. állítás hamis, a II. állítás igaz
5. Írja be a helyes megoldást (egész számot)!

A személyszállítási szolgáltatást nem veheti igénybe a éven aluli gyermek, ha nincs kísérője.

6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A vonatról a neki felróható rendellenes magatartása miatt leszállított utas követelheti vissza a kifizetett menetdíjat vagy egyéb díjat, és feladott útipoggyásza kiszolgáltatását is csak az célállomáson kérheti.

7. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az utasnak az utazás érvényes vagy utazásra jogosító kell rendelkeznie.

8. Döntse el, hogy az utastájékoztatással kapcsolatban vajon igaz vagy hamis a következő állítás!
Az állomások és megállóhelyek nevét a szerelvényből is jól látható módon fel kell tüntetni.