KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.
MODUL: I. modul: Helyközi autóbusz-közlekedés
1. lecke: A helyközi autóbusz-közlekedés feladatai
Tanulási útmutató | ||
Tanulási célok | ||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Tevékenységek | ||
Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: A helyközi autóbusz-közlekedés feladatai fejezetét! |
Az 1. lecke vázlata | ||
A helyközi autóbusz-közlekedés feladatai | ||
| ||
A helyközi autóbusz-közlekedés feladatainak gazdasági jellemzői | ||
A településhierarchia szintjei: | ||
| ||
A helyközi autóbusz-közlekedés települési hierarchiából fakadó feladatai | ||
Járatfajtánként a vonalak tervezésének alapelvei: | ||
| ||
A vasúttal való kapcsolat: | ||
|
Tananyag | |||||||||||||||
A helyközi autóbusz-közlekedés alapvető szerepet játszik a kisebb települések lakosságának mindennapi utazásaiban. Magyarországon a mintegy 3100 település közül kevesebb, mint 1000 településnek van vasútállomása, nagyjából 2100 település lakosainak az autóbusz-közlekedés jelenti az egyetlen közforgalmú közlekedési lehetőséget. Az autóbusz-közlekedés jelentősége abban a vonatkozásban még nagyobb, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a települések jelentős részénél a vasútállomás a lakott területen kívül, a falutól néhány km-es távolságra van és a közlekedő vonatok száma is alacsony. | |||||||||||||||
A helyközi autóbusz-közlekedésnek kettős feladata van: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
E kétféle feladatkör különbözik a gazdasági jellemzőkben is. Az alapellátás biztosítása gyakran ráfizetést jelent a közlekedési szolgáltató számára, a második feladatkört úgy kell ellátni, hogy az gazdaságilag is eredményes legyen. A finanszírozási kérdések nem képezik a tárgyát ennek a jegyzetnek, ezért csak megjegyezzük, hogy elvileg az első feladatkör ellátása során keletkező veszteséget a közigazgatásnak meg kell térítenie az üzemeltetőnek. | |||||||||||||||
Az alapellátási feladatot a településhierarchiai kapcsolatokra lehet alapozni. A települések szerepkörében egy egymásra épülő hierarchikus rendszer érvényesül. A hierarchia alsó szintjén az alapfokú települések vannak, amelyeken a lakóhelyi funkción kívül csak minimális mértékben vannak meg az egyéb olyan funkciók, mint munkahely, iskola, üzlet, orvosi rendelő, iskola stb. Ezeknek a településeknek nincsenek központi funkcióik, azaz nem rendelkeznek olyan létesítményekkel, amelyek a környező települések lakosságát is szolgálnák. Az utazási igények tekintetében ez azt jelenti, hogy jellemezően az emberek valamilyen célból (munkavégzés, tanulás, bevásárlás, orvosi kezelés stb.) elutaznak a településről, majd dolguk végeztével hazatérnek. Ebbe a kategóriába a legkisebb települések tartoznak, jellemzően néhány száz (nem ritkán 100 fő alatti) lakosszámmal. | |||||||||||||||
Az alapfokú központ szerepét betöltő településeken olyan funkciók vannak, amelyek a környező néhány kisebb település lakosságát szolgálják. Jellemzően általános iskola (körzetesített iskola), orvosi rendelés, gyógyszertár, közigazgatás (igazgatási társulások, pl. építési, gyámügyi stb. ügyintézés), közszükségleti cikkeket árusító alapfokú üzletek, kisebb létszámot foglalkoztató helyi termelő egységek sorolhatók ebbe a körbe. Ezek tipikusan községi rangú települések, ezres nagyságrendű lakosszámmal. | |||||||||||||||
Az utazási igények | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Az utazási igények e két csoportja közül volumenét tekintve a második csoport a nagyobb. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Regionális központok azok a nagyvárosok, amelyek a tervezett régiós közigazgatási rendszerben régióközpontok lehetnek. Funkcióellátottságuk meghaladja a felsőfokú központokét, ami a szakosított egészségügyi ellátásban, felsőoktatási kínálatban, nagyszámú munkahelyben ölt testet. Jelenleg Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr tekinthető ebbe a kategóriába sorolhatónak, bár a régiók és székhelyeik meghatározása még nem történt meg. | |||||||||||||||
A főváros képezi a településhierarchia felső csúcsát. | |||||||||||||||
A településhierarchiai kapcsolatokból kiindulva a közforgalmú közlekedésnek az alábbi utazásokat kell lehetővé tenni: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
közötti utazások (lásd 1.1. ábra). | |||||||||||||||
Ezek közül alapvetően az autóbusz-közlekedés feladata az a), b), és c) pont, az autóbusz és a vasút közös feladata a d) és e) pont, és alapvetően a vasút feladata az f) és a g) pont alatti összeköttetések megteremtése. A vasútvonalak kiépítettségének függvényében a konkrét helyzet ettől az alapelvtől eltérhet. | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
A hálózatot és a menetrendeket úgy kell kialakítani, hogy a figyelembe vett funkcióknak megfelelően a szokásos időtartamon belül a visszautazás is megoldható legyen. | |||||||||||||||
Mindezeken kívül ellátási feladatként kezelhető még a következő két eset: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Járatfajtánként a vonalak tervezési alapelvei a következők. | |||||||||||||||
Elővárosi vonalak | |||||||||||||||
Nagyvárosok környékén fordul elő, hogy a városkörnyéki települések és a város között olyan intenzív kapcsolat van, hogy városi jellegű közlekedés kialakítása indokolt. Ez azt jelenti, hogy jelentős számú utas van, ezért periodikus közlekedés hozható létre. A vonalvezetésben a legrövidebb útvonal alkalmazható, mivel a nagy utasszám mellett nincs szükség az utasszám növelése érdekében több település felfűzésére. A városban a vonal végpontját valamilyen helyi közlekedési csomópontnál célszerű kijelölni. Járataik jellemzően megállnak az útvonalra eső minden megállóhelyen. | |||||||||||||||
Városkörnyéki vonalak | |||||||||||||||
Ahol az utasszám nem éri el az elővárosi közlekedéshez szükséges nagyságrendet, környéki jellegű közlekedés alakítható ki. Jellemzője, hogy az alacsonyabb utasszám miatt kerülőutakat, betéréseket tartalmaznak, ezzel egy vonalra felfűznek olyan településeket is, amelyek nem egy útvonalon fekszenek. Az utasok egy része számára ez hosszabb utazási időt jelent, gazdasági szempontból ugyanakkor alacsonyabb ráfordítást igényel ahhoz képest, mintha ugyanezen településeket betérés/kerülő út nélkül szolgálnák ki, mivel ez utóbbi több járatot igényelne. Mérlegelendő kérdés, hogy a betérők/kerülők révén elérhető költségmegtakarítás és az utasok oldalán ebből következő hátrányok hogyan viszonyulnak egymáshoz. A városban a vonalvezetést célszerű úgy alakítani, hogy a vonalak végpontja a városközpontban legyen. A hivatásforgalmú járatokat érdemes lehet úgy közlekedtetni, hogy a járatok érintsék a főbb munkahelyeket, iskolákat, azaz a környéki utasok ne kényszerüljenek a helyi közlekedésre való átszállásra. Közepes és kisvárosok esetén általában célszerű, ha a környéki járatok valamilyen "terítést" végeznek a városon belül, mert ilyen nagyságrendű településeken a helyi közlekedésben ritkábban közlekednek a járatok, így az átszállás nagyobb időveszteséget jelent. A városkörnyéki vonalak járatai jellemzően megállnak az útvonalon lévő valamennyi megállóhelyen. | |||||||||||||||
Regionális vonalak | |||||||||||||||
Ebbe a kategóriába olyan vonalak sorolhatók, amelyeknek mindkét végpontja egy országrészen (régión) belül található. Tipikus feladata az ilyen vonalaknak a szomszédos városok, a megye városai és a megyeszékhely szomszédos megyeszékhelyek összeköttetése. A gyakorlatra jellemző, hogy regionális és környéki utazásokat egyaránt szolgálnak, azaz a járatok megállnak a városkörnyéki megállóhelyeken, így a városkörnyéki be- és visszautazásra és igénybe vehetők. | |||||||||||||||
A több megálló következménye, hogy az utazási sebesség kisebb, de a regionális és környéki utasok együttes kiszolgálása révén nő az utasszám, vagyis e kettős szerepkörből gazdasági előnyök származnak. | |||||||||||||||
Távolsági vonalak | |||||||||||||||
A távolsági vonalak végpontjai különböző régiókban vannak, ezért jellemzőjük a nagy vonalhossz, hosszú menetidő. Az utazási idő rövidítése céljából indokolt lehet, hogy csak az útvonalon lévő fontosabb megállóhelyeken álljanak meg járatai (gyorsjáratok), kérdés, hogy a gazdaságos működéshez szükséges utasszám elérhető-e ily módon. | |||||||||||||||
Gyakori, hogy gazdasági okokból számos megálló képezi részét a vonalnak (ezzel kívánják növelni az utasszámot), ennek hátrányos következménye ugyanakkor a megnövekvő menetidő, ami a más közlekedési formákkal szembeni versenyképességet rontja. | |||||||||||||||
Távolsági vonalat nagyvárosok és a főváros között, távolabb fekvő nagyvárosok között, nagyvárosok és üdülő, illetve kirándulóhelyek között célszerű létesíteni. Kialakításukat nagyban befolyásolja a vasúti közlekedés kínálata. | |||||||||||||||
A vasúttal való kapcsolatot a vonaltervezésnél mindig figyelembe kell venni. Az autóbusz-közlekedés a vasúthoz képest háromféle pozíciót foglalhat el. | |||||||||||||||
a) Rá- és elhordó szerep | |||||||||||||||
Ebben az esetben az autóbuszjáratok a vasútállomásokra, illetve onnan szállítják az utasokat, a vonatra való átszállást feltételezve. Az autó-buszközlekedés ebben a szerepkörben nem törekszik az utasok kiindulóponttól célpontig történő elszállítására. Alkalmazása akkor lehet indokolt, ha a szolgáltatási színvonal és gazdaságossági szempontok együttes mérlegelése alapján ez a rendszer előnyösebb az utasok célpontig történő szállítását jelentő teljes kiszolgálásnál. A ráhordó rendszer előnyeit és hátrányait a következő táblázat tartalmazza: | |||||||||||||||
A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei és hátrányai a közvetlenautóbusszal történő kiszolgáláshoz képest
| |||||||||||||||
A táblázatban szereplő előnyök és hátrányok adott helyzetre vonatkozó mérlegelésével lehet a rá- és elhordás célszerűségét megítélni. Általánosságban kijelenthető, hogy rövidebb utazási távolságon utasoldalon az átszállási kényszerrel szemben nem érhető el olyan előny, ami az átszállási hátrányt kompenzálná. A gyakorlatban az elmúlt 10-15 évben a vasútra történő ráhordás az autóbusz-közlekedésben visszaszorult. | |||||||||||||||
b) Kiegészítő szerep | |||||||||||||||
Ebben a szerepkörben az autóbusz-közlekedés adott térségben a vasúti közlekedés hiányait pótolja. Lehetséges formája ennek, hogy olyan időszakokban közlekedtet járatot, amikor nincs vonat, beköt a forgalomba olyan települést, amelyet nem érint a vasútvonal stb. | |||||||||||||||
c) Versenyhelyzet | |||||||||||||||
Az autóbusz-közlekedés olyan szolgáltatási színvonalat nyújt, ami előnyösebb a vasúti kínálatnál és arra készteti ezzel az utasok, hogy az autóbuszt vegyék igénybe. Az autóbusz-közlekedés adottságaiból kifolyólag elsősorban a következő tényezők tekintetében lehet előnyösebb: | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Elméletileg az kívánatos, hogy a közforgalmú közlekedési ágazatok összehangolásával, kínálatuk integrálásával, jobb utazási színvonal jöjjön létre. Ebben az értelemben nem autóbusznak és a vasútnak kell egymással versenyezni, hanem ezeknek együttesen kell versenyképesnek lenni az egyéni közlekedéshez viszonyítva. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A helyközi autóbusz-közlekedés szerepet játszik a települések lakosságának utazásaiban. ![]() | |||||||||||||
2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az autóbusz-közlekedés jelentősége még nagyobb, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a települések jelentős részénél a vasútállomás a lakott területen , a falutól néhány km-es távolságra van és a közlekedő vonatok száma is . ![]() | |||||||||||||
3. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel! A helyközi autóbusz-közlekedésnek feladatai: ![]() | |||||||||||||
4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az alapellátás biztosítása gyakran jelent a közlekedési szolgáltató számára, míg a mobilitási szolgáltatást úgy kell ellátni, hogy az gazdaságilag legyen. ![]() | |||||||||||||
5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! Az alapellátási feladatot a település kapcsolatokra lehet alapozni a helyközi autóbusz-közlekedés esetében. ![]() | |||||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A településhierarchia szintjei: települések, központ, központ, központ, központ, . ![]() | |||||||||||||
7. Készítse el a településhierarchiai kapcsolatokból kiindulva a közforgalmú közlekedés meghatározó irányait (utazások)! | |||||||||||||
| |||||||||||||
Írja településhierarchia elemeit jelző számot vagy számokat vesszővel elválasztva (növekvő számsorrendben) a megfelelő sorba!
![]() | |||||||||||||
8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A közlekedési hálózatot és a menetrendeket úgy kell kialakítani, hogy a figyelembe vett funkcióknak megfelelően a szokásos időtartamon belül a is megoldható legyen. ![]() | |||||||||||||
9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A jellemző vonaltípusok: vonalak, vonalak, vonalak, vonalak. ![]() | |||||||||||||
10. Válassza ki a helyes megoldásokat! Elővárosi vonalak (közlekedés):
![]() | |||||||||||||
11. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Ahol az utasszám nem éri el az elővárosi közlekedéshez szükséges nagyságrendet, jellegű közlekedés alakítható ki. ![]() | |||||||||||||
12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Regionális vonal kategóriába olyan vonalak sorolhatók, amelyeknek mindkét egy országrészen (régión) található. ![]() | |||||||||||||
13. Válassza ki a helyes megoldásokat! Regionális vonalak (közlekedés):
![]() | |||||||||||||
14. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A vonalak végpontjai különböző régiókban vannak, ezért jellemzőjük a vonalhossz, menetidő. ![]() | |||||||||||||
15. Válassza ki a helyes megoldásokat! Távolsági vonalak (közlekedés):
![]() | |||||||||||||
16. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A való kapcsolatot a vonaltervezésnél mindig figyelembe kell venni. ![]() | |||||||||||||
17. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! Az autóbusz-közlekedés a vasúthoz képest féle pozíciót foglalhat el. ![]() | |||||||||||||
18. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Az autóbusz-közlekedés pozíciói lehetnek a vasúthoz képest: - és hordó szerep, szerep, helyzet. ![]() | |||||||||||||
19. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei a közvetlen autóbusszal történő kiszolgáláshoz képest a(z) esetében: rövidebb utazási idő, ha a vasút sebessége nagyobb, mint az autóbusz-közlekedésé. ![]() | |||||||||||||
20. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei a közvetlen autóbusszal történő kiszolgáláshoz képest a(z) üzemeltető esetében: költségmegtakarítás a vonal rövidítése miatt. ![]() | |||||||||||||
21. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésskel! A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei a közvetlen autóbusszal történő kiszolgáláshoz képest a(z) üzemeltető esetében: több utas, több bevétel. ![]() |