KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.
MODUL: III. modul: A helyközi kötöttpályás közlekedés menetrendje
7. lecke: A helyközi kötöttpályás közlekedés menetrendje
Tanulási útmutató | ||
Tanulási célok | ||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Tevékenységek | ||
Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: A helyközi kötöttpályás közlekedés menetrendje fejezetét! | ||
| ||
Határozza meg az engedélyezett sebesség, átlagos menetsebesség, átlagos utazási sebesség, fordulósebesség, eljutási sebesség jelentését! |
A 7. lecke vázlata | ||
A menetrend elemei | ||
Pályaadatok | ||
A menetrendi elemek meghatározása | ||
A menetidők | ||
A menetrendábra | ||
Kocsiszíni vágányfoglaltsági terv | ||
A szerelvényszükséglet meghatározása |
Tananyag | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vonatközlekedés megszervezése elsősorban azt jelenti, hogy a feltételek biztosítása és a berendezések gazdaságos kihasználása mellett megtervezzük a vonatközlekedés racionális időrendjét. Ezt a tevékenységet menetrendszerkesztésnek nevezzük. A vasút rendeltetésének, berendezéseinek és üzemének sajátossága következtében mindenekelőtt az szükséges, hogy valamennyi része összehangolt legyen, és e részek munkája szigorúan meghatározott módon folyjék. Ezt a szigorúan meghatározott rend szerinti, összehangolt munkát biztosítja, a vonatforgalom idő (menet-) rendje, melynek betartása és betartatása az üzem valamennyi dolgozójának kötelessége. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrend a gyorsvasút üzemében résztvevők egységes és közös munkaterve. Meghatározza a vonatközlekedés rendjét, szervező és fegyelmező erejével egyesíti a különböző társszolgálati ágak valamennyi dolgozóját a vonatközlekedés tervszerű, biztonságos és gazdaságos lebonyolítására. A térben és időben igen kiterjedt vasúti termelési folyamatban fokozott mértékben szükséges a munka koordinálása (összehangolása) a termelési folyamatban résztvevő valamennyi dolgozó együttműködése. Az egymástól távol eső, de egymással szoros kapcsolatban működő dolgozók munkájának összehangolását a menetrend biztosítja. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrend az egész vasúthálózat üzemi munkájának terve. A menetrend a vonatok közlekedésének meghatározásán túl, a vonatforgalommal kapcsolatban álló minden szolgálati ág és munkahely munkatervét meghatározza, és egyben összehangolja. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendnek tehát igen nagy szervező és fegyelmező ereje van, ezzel valamennyi dolgozó munkáját összefogja percre pontosan megszabja, és a közös termelésre irányítja. A menetrendet az egész vonalra vagy akár hálózatra egy időben léptetik életbe, s ez valamennyi állomás, útirány munkáját szinte szalagszerűen megszervezetté formálja. Éppen ezért elégséges a menetrenden alapuló rendet és ütemet csak egyetlen ponton megbontani, a menetrendszerűség feltételei közül csak egyet is elhagyni, megbomlik a szalagszerűség, felborul a vasúti termelési rend, s egy ember hibáját esetleg sokan is csak nehezen hozhatják helyre. A hiba legelső külső jele a vonatok késése. A menetrend percnyi pontosan megszabja a vonatok térbeli elhelyezkedését és ezzel a rajta elvégezhető műveletek időpontját és időtartamát. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendnek biztosítani kell: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A felsorolt, a vasúti közlekedés rendjét általánosan meghatározó tényezők két nagy csoportba foglalhatók: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az utazási szükségletek szempontjából a gyorsvasúti menetrendnek az alábbiakat kell biztosítani: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A berendezések gazdaságos üzemeltetése szempontjából a következőket kell a menetrendnek biztosítani: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrend elemei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A városi gyorsvasút a városi tömegközlekedés egyik speciális, modern, nagyteljesítményű eszköze, így a városi tömegközlekedési menetrend elemei a gyorsvasúti menetrendnél is alkalmazhatók. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pályaadatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A pályaadatok közül az úthosszak a legfontosabbak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóhossz lehet hasznos vagy összes. A megkülönböztetésnél a hasznos hossz alatt a tényleges utasszállítási hosszakat értjük a teljes forduló alatti útból. Az összes vagy teljes fordulóhossztól az átmenő végállomások fordítási úthosszaival kevesebb. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az időadatok vonatkozhatnak mozgással eltöltött és várakozással eltöltött időértékekre. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebességadatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A sokféle sebességérték közül csak a gyakorlat számára is lényeges sebességekkel foglalkozunk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendi elemek meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendi elemek meghatározásának ismertetésében, összefüggéseik feltárásában vázlatosan szemléltetjük a menetrendkészítés előmunkálatait, ezen keresztül pedig a forgalmi üzemeltetés néhány alapgondolatát, meghatározó tényezőjét, az érvényesülő kölcsönhatásokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egyes esetekben különbséget kell tennünk az üzemelőkészítés és az üzemelő vonal forgalmának átszervezésekor végzendőkben. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetidők | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A metró esetében a menetidők meghatározása menetdiagramok alapján történik. Ez egyben azon közlekedési sajátosság nyilvánvaló rögzítését is jelenti, hogy a vonatközlekedésben semmilyen jelentős és állandósítható zavaró hatással nem számolunk, a vonatok mozgását egyformának feltételezzük. A menetdiagramok alapján meghatározott menetidőket, ha ez lehetséges, célszerűen mérésekkel is ellenőrizzük. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetdiagramok alapján készített menetidők igen pontosak és tükrözik az objektív tényezőket, mivel a járművek és a pálya megfelelő adatainak figyelembevételével készülnek. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Normális állomástávolságok esetén adott állomásközre több menetdiagram is készíthető, vagyis többféle menetidő határozható meg. Adott állomásközben a lehetséges menetidők közül történő választást, az optimális értéket ellentétes tendenciák határozzák meg. A lehetséges legkisebb menetidőhöz tartozik a legnagyobb energiafelhasználás, és a menetidő növekedésével az energiafelhasználás csökken. Az állomásközben elérhető legkisebb menetidő ugyanakkor egyben az utasok legkisebb utazási utasóra ráfordítását teszi csak szükségessé, ami többek között a metró létesítésének egyik fő célja. Emellett kisebb menetidők esetén adott vonalon csökken a jármű és személyzetszükséglet. Éppen ezen ellentétes tendenciák eredményezik, hogy adott helyzetben van egy optimálisnak nevezhető állomásközi menetidő, melynek biztosítására törekedni kell. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tartózkodási idők | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tartózkodási idők a forgalomban lévő vonatok összes időfelhasználásában igen jelentős részt tesznek ki, budapesti viszonylatban az összidő felhasználásának kb. 30-35%-át. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gyorsvasutaknál általában használt tartózkodási időérték 30 sec. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tartózkodási idő szükséges értékét a járművek műszaki időszükségletéből és az állomások utasforgalma alapján meghatározott utaseloszlási és szerelvénytöltési ábrák alapján határozhatjuk meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az utasforgalom ismeretében a tartózkodási idők szükséges értékét úgy kell meghatároznunk, hogy az utasforgalom időbeni változásai se eredményezzenek - legalábbis meghatározott nagyságú, gyakori csúcsértékei - túltartózkodást, késést. Mivel az utasforgalom átlagosnál nagyobb, tehát lökésszerű többletértékeinek pontos jelentkezési időpontját előre meghatározni nem tudjuk, csak bekövetkezésének valószínűségét ismerjük, az átlagosan szükségesnél nagyobb tartózkodási időket kell beterveznünk. A tartózkodási időkben tehát egyes csúcsutasterhelés jelentkezését leszámítva, többletidők vannak. Ezen többletidők megnyerése a járművezetők feladata, és energia megtakarításra kell felhasználniuk, a menetidő lehetséges megnövelésével. A menetrendszerű közlekedésben ugyanis a járművezetőnek az a feladata, hogy a menettartam menetrendben rögzített értékét tartsa, tehát a tartózkodásban nyert időt az állomásközi menetidő többletével egyenlítse ki, és így energiát takarítson meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tartózkodási idők gyakorlati értékének meghatározása mind a kézi, mind az automatikus vonatvezetésben a járművezető lehetősége. Az ismeretes -és így Budapesten is- a gépi vonatirányítás esetén is csak vezetői hozzájárulással indulhat a vonat, tehát a tartózkodás lehetséges csökkentése ekkor is a járművezetőn múlik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Végállomási várakozási idők, fordítási technológiák | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A végállomásokon viszonylag sokféle vonatfordítási technológiát alkalmazhatunk. A fordítási technológiák különböző módozatai más-más követési idő alkalmazását teszik lehetővé, továbbá a végállomási várakozási időnagyságát is befolyásolják. Adott vonal végállomásain, mint feltételezhető legkisebb teljesítőképességű helyen, célszerű valamennyi lehetséges fordítási technológia részletes megvizsgálása, mivel így a szűk keresztmetszetre vonatkozóan jutunk megfelelő információhoz. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tartalékidők | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tartalékidők menetrendbe történő beépítésével a váratlan zavaró hatások következtében jelentkező többletidő szükségleteket kívánjuk kompenzálni. A tartalékidőknél kisebb, vagy azzal egyenlő nagyságú késletetések ugyanis így nem okoznak menetrendi eltérést. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A beépítendő tartalékidő nagyságát egyrészt a forgalmi lehetőségek, másrészt statisztikai elemzések határozzák meg. A tartalékidő ugyanis növeli a vonatok időszükségleteit ill. az általuk keltett foglaltságokat és így a teljesítőképességet csökkenti. A gyakorlatban pedig a teljesítőképesség egy meghatározott értékére szükségünk van, ennél alacsonyabbra nem csökkenthető. A statisztikai vizsgálatokkal meghatározhatjuk, hogy a különböző nagyságú késést okozó zavaró hatások milyen gyakorisággal fordulnak elő. Ennek alapján elhatározhatjuk, hogy mely gyakorisággal előforduló események által okozott késést kívánjuk még a tartalékidővel kizárni. Természetesen a statisztikai adatokat üzemelő vonalon szerezhetjük, ami az összehasonlítás alapját képezheti. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tartalékidőt azért építjük általánosan be a menetrendbe, mert a zavar bekövetkezési helyét és időpontját előre meghatározni nem tudjuk. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendbe a tartalékidő kétféleképpen építhetőbe: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A követési időbe beépített tartalékidő nem más, mint a menetrendi és az alkalmazható legkisebb követési idő különbsége. Az eddig használt jelölésekkel: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Im = Ialk + tr | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A követési időben rendelkezésre álló tartalékidő feladata, hogy a követési időt meghatározó időnormák (időszükségletek) bármelyikének megnövekedése, vagy váratlan többletidő felhasználások (pl.: járműhiba miatt a vezetőfülke nem helyezhető üzembe) zavar miatti jelentkezése esetén az átbocsátóképesség menetrendszerűen biztosítható legyen. Természetesen csak akkor biztosítható a menetrendszerűség, ha a jelentkező többletidő felhasználás a tartalékidőnél kisebb, vagy azzal egyenlő. Jelentősebb késés esetén is a vonatok alkalmazható legkisebb követési idővel való közlekedtetésével szüntethető meg a késés, tehát több vonat tartalékidejének felhasználásával. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóidőbe a tartalékidőt vagy a menettartamba, vagy a végállomási várakozási időbe, esetleg mindkettőbe beépíthetjük. A fordulóidőbe épített tartalékidő esetén vagy a mozgással vagy állva töltött idők értékét növeljük meg az egyébként szükségesként meghatározotthoz képest. A foglaltsági időket növeljük tehát, amivel bármely keresztmetszetben az alkalmazható követési időt növeljük. Ezért a tartalékidő ezen beépítési formájánál különös gondot kell fordítani arra, hogy a követési időt a tartalékidő ne növelje a menetrendben alkalmazni kívánt fölé. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A végállomásra épített tartalékidő alkalmazhatóságának megítélésénél kap tehát jelentőséget az, hogy a végállomás - mint legszűkebb keresztmetszet - alkalmazható követési időit meghatározzuk. Ekkor ismerjük a követésben rendelkezésre álló tartalékidőt, tehát az időfelhasználásokba beépíthető többletidő felső határát. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menettartamban épített tartalékidőt a vonal mentén folyamatosan osztjuk szét, így egy-egy helyen a szükségeshez képest viszonylag kis többletidők kerülnek beépítésre, ami a menetrendi követés tarthatóságát nem befolyásolja. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Követési idő | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az utasforgalmilag szükséges követési időt a különböző forgalmi jellegű időszakra külön-külön meg kell határozni, célszerűen egész napra óránként szokás kiszámítani. Megfelelő összevonások, forgalmi időszak kijelölések után készül el a napi követési időköz táblázat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendben alkalmazni kívánt követési idő értékét végül is három követési idő vizsgálata alapján határozzuk meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendi követési idő meghatározásakor ellenőrizni kell, hogy az utasforgalmilag szükséges követési idő az állóberendezéseken alkalmazható-e (alsó határ), illetve a gyakoriság biztosításához szükséges követési időt, még ha az utasforgalmilag nem is szükséges, ne lépjük túl (felső határ). | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mint az az utasforgalmilag szükséges követési idő képletében is látható, a vonatok befogadóképességének változtatásával (vonatba sorolt kocsik száma) az alkalmazható követési idő változtatható. Tehát probléma esetén a követési idő a lehetséges határok közé szorítható. Természetesen itt nagy szerepe van a gyakoriság vonatkozásában megszokásból kialakult elvárásoknak, hogy például csúcsforgalomban nelegyen2,5 perc feletti a menetrendi követés. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjegyzendő, hogy az utasforgalmi szükségletek napon belüli igen jelentős változásainak követése érdekében, és a gyenge forgalmú időszakok elfogadható gyakorisággal történő kiszolgálásáért a vonatba sorolt kocsik számát egyes metróknál forgalmi időszakonként szokták változtatni. A budapesti üzemben alkalmazott motorkocsikkal ez műszakilag nehezen megvalósítható, továbbá az eddigi utasszámlálások tanúsága szerint ez nem is szükséges. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fordulóidő | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóidő magában foglalja a mozgással és állva töltött időket az azonos végállomásról történő két indulás között. Mint azonos műveletek közötti időköz, mely műveletek többször ismétlődnek, egy periódus jellegű időfelhasználás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóidő mindig a menetrendi követési idő egészszámú többszöröse kell legyen. Képlettel: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tf = n × Im | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ahol: n - egész szám és a forgalom lebonyolításában résztvevő vonatok számát jelenti. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóidő tehát a követési idő változásával esetleg változhat. Ebből következik, hogy a fordulóidő változtatásának ezen szükségessége bizonyos elemeinek változtatását vonhatja maga után. Változhat így a fordítási technológia (amit a követés változása is szükségessé tehet) és ezáltal a végállomási várakozási idő, a fordulóidőbe épített tartalékidő, valamint a menettartam. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez előbbi képlet átrendezve adja adott forgalmi időszakban alkalmazott követési idő esetén a forgalom lebonyolításához szükséges vonatok számát: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vonalra meghatározott fordulóidő és a rendelkezésre álló szerelvény mennyiség is meghatározza a menetrendileg alkalmazható követési időt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendábra | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vonatok nyíltvonali közlekedésének időbeni elfolyását áttekinthetően és szemléletesen a menetrendábra (grafikusmenetrend) ábrázolja. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendábra a műszaki és szervezési tényezők, valamint a forgalom mennyiségi és minőségi tényezői alapján meghatározott érkezési és indulási időpontok rendszerezett gyűjteménye. A feltüntetett időpontok egymással többé-kevésbé bonyolult kölcsönhatásban állnak. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendábra vízszintes és függőleges egyenesekből álló hálózatra készült. A vízszintes egyenesek a forgalmi szolgálati helyeket (megállóhelyek állomások ill. azok egyes vágányai) a függőlegesek az időbeosztást mutatják. A vízszintes vonalak közül a vonali állomásokat, a függőlegesek közül a teljes órákat vastagabb vonalak jelölik. A napi forgalom két órát ábrázoló részekre van osztva. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendábra léptékei: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
időlépték: 1 perc = 6 mm, | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legkisebb feltüntetett időérték a fél perc. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vonat közlekedését ferde egyenesek, menetvonalak (trasszok) ábrázolják, az egyszerűbb áttekinthetőség érdekében. A ferde egyeneseken fel van tüntetve a vonat száma is. A menetvonal meredekségét az átlagos utazási sebesség határozza meg, mivel a közbenső állomásokon a tartózkodási idők nincsenek feltüntetve, a grafikon csak a menettartamot mutatja. A végállomások vágányfoglaltsága fel van tüntetve. A grafikonon a forgalomba állás és onnan való kiállás is látható a csatlakozó vágányokon jelölt vonatmozgással. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrendábrákat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
szerint szokás osztályozni. Ezek alapján a metró menetrendábrája az utasszállító vonatokra vonatkozóan párhuzamos, egyirányú (kétvágányú), telített menetrendábra. A vonatok közlekedését ugyanis azonos sebességűnek tervezzük. Vágányonként a közlekedés egyirányú. A telített forgalom azt jelenti, hogy legalábbis csúcsforgalomban, a menetrendábrába további menetvonal nem szerkeszthető a meglévő vonatok menetvonalának zavarása, eltolása nélkül. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyéb menetrendi tervek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A forgalomirányítás alapvető és legfontosabb menetrendet rögzítő eszköze a grafikus menetrendábra. A különböző szolgálatok számára, az adott tevékenység szempontjából lényeges egyéb menetrendi adatokat tartalmazó tervek ill. menetrenden alapuló egyéb tervek: | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gyorsvasutak üzemvitelében a hosszabb ideig javításra lekötött szerelvényeken kívül minden szerelvény kap egy ún. járatszámot, vagy kibocsátási számot. A szerelvénykibocsátási tervben a járatszámhoz kapcsoltan meg van határozva a szerelvény tevékenysége. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szerelvénykibocsátási terv a menetrendnek megfelelően egy napra vonatkozik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vonatok tevékenysége az idő függvényében van ábrázolva, úgy hogy a vízszintes egyeneseken egy-egy vonat kerül jelölésre. Adott vonatra vonatkozóan fel van tüntetve a forgalomba állító állomásra való beállás, illetve az onnan történő kiállás időpontja és az egy napot meg nem haladó karbantartási tevékenységek. A forgalomban töltött időt vastag vízszintes vonallal, az egyéb tevékenységeket különböző jelekkel jelöljük. Ha a forgalomban töltött idő nem a kocsiszínből való ki- vagy beállással kezdődik, illetve végződik, azt a tényleges állomás jellegbetűjével jelöljük. A 2.2. ábrán szerelvénykibocsátási tervre láthatunk példát. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A gyorsvasutak üzemvitelében a szerelvénykibocsátási számok, járatszámok meghatározásában egy különleges rendszert alkalmaznak, az ún. járatszámléptetést. Ennek lényege abban áll, hogy olyan napokon, amikor karbantartási tevékenység folyik, a szerelvények járatszáma az előző napinál eggyel magasabbra lép. Mivel az egyes járatszámok különböző futásteljesítményeket eredményeznek, a járatszámléptetéssel biztosítható a szerelvények azonos teljesítménye. A karbantartások is tervszerűen megtörténnek, mivel meghatározott járatszámokhoz vannak rendelve. A szerelvény-kibocsátási terv alapján jön létre a menetrend és a karbantartási ütemterv közötti szoros összefüggés, a menetrendivel csaknem azonos karbantartási fegyelem. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kocsiszíni vágányfoglaltsági terv | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vonatok szerelvénykibocsátási terv szerinti fogalombaadhatóságát a kocsiszíni vágányfoglaltsági tervek alapján lehet megvalósítani. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kocsiszíni vágányfoglaltsági terv gyakorlatilag egy járműtelepen belül menetrendként fogható fel, ami biztosítja a szerelvényeken végzendő technológiai műveleteknek megfelelő helyzeteket. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A járatszámléptetési rendszerben csak megfelelő szerelvényelhelyezkedési esetekben oldható meg a vonatok szükség szerinti forgalombaadhatósága. A több szerelvény tárolására alkalmas vágányokon ugyanis a szerelvények így kerülnek megfelelő sorrendbe, kerülhető el az egymásközti akadályoztatás. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kocsiszíni vágányfoglaltsági terv alapján válik megfelelően összehangolttá a járműtelepi mozgásokat irányítók tevékenysége, lesz pontosan meghatározott az egyes technológiai műveletek végzési helye és ideje. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Menetrendkönyv | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egyes járatszámokban futó vonatok személyzete számára a menetrendi adatokat kivonatos formában a motorkocsivezetői menetrendkönyv tartalmazza. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vonat forgalomban töltött időtartamában minden fordulóra vonatkozóan tartalmazza a végállomási érkezések és indulások, továbbá a vonali vágánykapcsolatos állomások indulási időpontjait, másodperc pontossággal. Megtalálhatók ezen kívül a forgalmi időszakokban érvényes követési idők és a menet- és tartózkodási idők is a menetrendkönyvben. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szerelvényszükséglet meghatározása | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A forgalom lebonyolításához szükséges járműmennyiség meghatározása mellett fontos feladat az összjárműszükséglet meghatározása. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A jármű meghibásodások észlelt gyakorisága alapján, a vonalhossz, pontosabban a forgalomban lévő szerelvények mennyisége alapján szükséges tartalékvonat biztosítása. Az így rendelkezésre álló tartalékvonat szükség esetén más okból is felhasználható. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tervezett menetrendi követési táblázat alapján a járművek futásteljesítménye meghatározható, a férőhelykilométer számításához hasonlóan. Az érvényes karbantartási ciklusrend alapján ebből számítható a végzendő karbantartási és javítási munkák mennyisége. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A karbantartási munkák elvégzéséhez a vonatokat időben lekötjük, a forgalomba adhatóságukat kizárjuk. Ezért a menetrend végleges összeállításakor figyelembe kell venni a karbantartási és javítási munkákat, az azokra lekötött vonatokat. Megfelelő összehangolással ugyanis elérhető, hogy a munkálatokra lekötött szerelvények mennyiségét minimalizáljuk, ha a menetrend a szerelvények forgalombavételénél tekintettel van a karbantartási és javítási műveletekre, azok ütemtervére. A menetrend tehát közvetve meghatározhatja a karbantartási ütemtervet és így minimalizálható a forgalmi szükségleteken kívül szükséges járműmennyiség. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulótervek elkészítése | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóterveket a vonatképzési tervre és a menetrendre alapozva készítik el. A tervek a szükséges fordulóállomási minimális időszükségletek ismeretében készíthetők el. A gyorsvasutak fordulóterveinek elkészítésénél a nagyvasutaknál használt elveket alkalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyzetvezénylés | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A személyzetvezénylési terv alapvető célja a forgalombaadandó vonatokra személyzet biztosítása. Ezen terv összeállításakor a menetrendi szükségleteken kívül szerepet kapnak munkaügyi és munkarendi előírások, valamint egyéb emberi tényezők. Természetesen biztosítania kell a tervnek az egyéb járművezetői feladatok (szerelvényátvétel, tartalék, rendkívüli mozgások stb.) ellátásához szükséges létszámot is. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A személyzetvezénylésben is jelentkezik a közlekedési szükségletek időbeni jelentős váltakozásainak kedvezőtlen hatása. Ezen kedvezőtlen hatások (alapvetően a napon belül váltakozó létszámszükséglet) kiküszöbölésére a lehetőség határain belül mindent meg kell tenni. Ezért a menetrend összeállításakor már folyamatosan figyelemmel kell lenni a személyzetszükségletre, mivel néhány perces menetrendi változtatások is kedvező eredményeket hozhatnak. (Pl.: kocsiszínbe álló vonat személyzete a következő vonat indításának pár perces késleltetésével már arra a vonatra vezényelhető. Ellenkező esetben többletszemélyzet igény jelentkezik. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kötöttpályás közlekedés vezénylési és létszámszükségleti kérdéseivel részletesebben a 3.2. fejezet foglalkozik. |