KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.

MODUL: IV. modul: A forgalom lebonyolítása

8. lecke: Létszámszükséglet és vezénylés

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni az operatív forgalomirányítás fogalmát, jellemzőit;
  • kiválasztani a létszámigény meghatározásához alkalmas összefüggést;
  • saját szavaival meghatározni a távolléti idő, szolgálatban töltött idő, ledolgozott óra, egyéb idő, munkaidőmérleg jelentését;
  • kiválasztani a távolléti idő elemeit;
  • saját szavaival meghatározni a járművezetők szükséges létszámát befolyásoló tényezőket;
  • kiválasztani a fordaidőt meghatározó tényezőket;
  • saját szavaival meghatározni a vezénylés feladatát;
  • saját szavaival meghatározni a vezénylés elemeit;
  • kiválasztani a vezénylés elemeit;
  • saját szavaival meghatározni a vezénylés célját;
  • kiválasztani a járatokra történő vezénylés legfontosabb szabályozóit;
  • kiválasztani a vezénylési rendszer elemeivel kapcsolatos információkat;
  • saját szavaival meghatározni a vezényléssel szembeni követelményeket;
  • kiválasztani a vezényléssel szembeni követelmények fő jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a vezénylési módokat;
  • kiválasztani a vezénylési módok jellemzőit;
  • sorba rendezni a vezénylés szakaszait;
  • saját szavaival meghatározni a kötöttpályás közlekedésben a vezénylés, a személyzetforduló, az utazó személyzeti létszám fogalmát.
Tevékenységek

Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: Létszámszükséglet és vezénylés fejezetét!
Határozza meg az operatív forgalomirányítás fogalmát, jellemzőit!
Válassza ki a létszámigény meghatározásához alkalmas összefüggést!
Határozza meg a távolléti idő, szolgálatban töltött idő, ledolgozott óra, egyéb idő, munkaidőmérleg jelentését!
Válassza ki a távolléti idő elemeit!
Határozza meg a járművezetők szükséges létszámát befolyásoló tényezőket!
Válassza ki a fordaidőt meghatározó tényezőket!
Határozza meg a vezénylés feladatát!
Határozza meg a vezénylés elemeit!
Válassza ki a vezénylés elemeit!
Határozza meg a vezénylés célját!
Válassza ki a járatokra történő vezénylés legfontosabb szabályozóit!
Válassza ki a vezénylési rendszer elemeivel kapcsolatos információkat!
Határozza meg a vezényléssel szembeni követelményeket!
Válassza ki a vezényléssel szembeni követelmények fő jellemzőit!
Határozza meg a vezénylési módokat!
Válassza ki a vezénylési módok jellemzőit!
Rendezze időrendbe a vezénylés szakaszait!
Határozza meg a kötöttpályás közlekedésben a vezénylés, a személyzetforduló, az utazó személyzeti létszám fogalmát!

A 8. lecke vázlata

A vezénylési rendszer elemeivel kapcsolatos előírások, információk

A munkaerő
A gépjárművezetők időkategóriái
Munkaidő mérleg
A forda
Az autóbusz

A vezényléssel szembeni követelmények

Munkaidővel kapcsolatos követelmények
A foglalkoztatás ritmusa
A feladatok ellátása
A produktív idők növelése
Egyenletes foglalkoztatás
A kereseti arányok figyelembevétele
Egyéni kívánságok figyelembevétele
A tervszerűség
A munkahelyi légkör pozitív befolyásolása
Az autóbusz jó műszaki állapotának megőrzése

Vezénylési módok

Kötetlen vezénylés
Kötött vezénylés

a) Egy gépkocsi - egy gépkocsivezető
b) Egy gépkocsi - több gépkocsivezető
c) Váltó gépkocsivezetős módszer
d) Brigádvezénylés
e) Önvezénylés

Általános megállapítások

A vezénylés szakaszai

a) Alapinformációk begyűjtése
b) A havi vezénylési terv elkészítése
c) A havi vezénylési terv teljesítésének ellenőrzése
d) A napi vezénylés elkészítése
e) A vezénylés értékelése

Létszámszükséglet és vezénylés a kötöttpályás közlekedésben

Tananyag

A forgalom lebonyolítására kidolgozott tervek (menetrend, forda) végrehajtása további szervezési munkát igényel. Nyilvánvaló, hogy a közúti személyszállítás csak akkor képes az utazási igények kielégítésére, ha tevékenysége nemcsak az előkészítés, a tervezés, hanem a végrehajtás szakaszában is magas szintűen szervezett.

A végrehajtás előkészítő szakasza a vezénylés, mely a járművek feladatainak és az járművezetők munkabeosztásának meghatározását jelenti.

Operatív forgalomirányításnak nevezzük azt a tevékenységet, amelynek fő feladata a közlekedési folyamat közben felmerülő akadályok elhárítása, zavarok esetén a szükséges intézkedések meghozatala.

A forgalom lebonyolításában az elvégzendő munkaműveleteket tartalmazó szabályzatok, utasítások is fontos szerepet játszanak. Minőségi munkavégzés csak úgy lehetséges, hogy a feladatok részletesen és egyértelműen szabályozva vannak. Az eljárási utasítások különbözőek lehetnek az egyes személyszállítási szolgáltatóknál, jegyzetünkben ebből a témakörből a legfontosabb néhány kérdés rövid összefoglalóját adjuk.

Létszámszükséglet és vezénylés az autóbusz-közlekedésben

A létszámszükségleten belül csak a járművezetők szükséges létszámának meghatározásával foglalkozunk.

A létszámigény számításánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:

  • a menetrendek, illetve járműforduló tervek alapján szükséges szolgálatban töltött idő (ez az idő megegyezik a járművek üzemidejével, amikor a jármű üzemben van, a járművezetőnek is ott kell lenni.)
  • a szolgálat megkezdése előtt, illetve a szolgálat befejezése után szükséges munkaműveletek elvégzésének ideje (pl. a jármű átvizsgálása, takarítása, elszámolások elkészítése, tankolás stb.) ezt a két időfajtát együtt fordaidőnek nevezhetjük,
  • a közvetlen munkavégzésen kívül munkaidőként elszámolt időfelhasználások (pl. oktatáson töltött idő)
  • betegség, szabadság miatt kieső idő,
  • egyéb igazolt távollét miatt a munkavégzésből kieső idő.

A forgalmi feladatokhoz kapcsolódó idők az adott időszakra menetrend, illetve fordák alapján határozhatók meg, a többi szükséges időadat átlagos értéke a múltra vonatkozóan a munkaügyi statisztikából ismert. Ezek alapján adott időszakra a létszámigény a következő képlettel határozható meg:

TF= összesített fordaidő az adott időszakra
a1 = a munkaidőként elszámolt nem közvetlen munkavégzés idejére vonatkozó paraméter

a 1 = M a 1 M F

Ma1= egy főre jutó átlagos, munkaidőként elszámolt nem közvetlen munkavégzési idő
MF = egy főre jutó átlagosan teljesített fordaidő
a2 = a betegség és szabadság miatt kieső időre vonatkozó paraméter

a 2 = M a 2 M F

Ma2= egy főre jutó átlagos, betegség, szabadság miatt kieső idő
a3 = az egyéb igazolt távollét miatt kieső időre vonatkozó paraméter

a 3 = M a 3 M F

Ma3= egy főre jutó átlagos, egyéb igazolt távollét miatt a munkavégzésből kieső idő

A vezénylés a menetrend üzemi végrehajtásának kezdete. A közlekedési folyamatot kiszolgáló munkaerőnek az autóbuszokhoz való szervezett beosztása. A vezénylés - mint rendszer - három elemet kapcsol össze: a munkaerőt, a feladatot és a munkaeszközt. A vezénylés célja, hogy a munkaerőt (gépkocsivezetők) optimálisan biztosítsa a forgalom által megadott feladatokhoz (fordákhoz), és az ehhez rendelkezésre álló eszközökhöz (autóbuszokhoz).

Az autóbuszvezetők vezénylése - mivel elkészítése során az ésszerűségi és személyi szempontokon túlmenően meglehetősen bonyolult előírás rendszert kell betartani - széles áttekintést és gondosságot igénylő, különösen nehéz feladat. A járatokra történő vezénylésnél legfontosabb, hogy a Munka Törvénykönyve és annak felhatalmazása alapján a kollektív szerződés által meghatározott szabályozást maradéktalanul betartsák.

Az "optimális" megoldást sohasem lehet elérni. Mindig csak bizonyos helyzetből adódóan mondhatjuk e hármas egymáshoz rendelésről, hogy optimális. Ennek oka a vezényléssel szemben támasztott követelményekben keresendők. Kielégítésük sokszor csak egymás rovására történhet.

A vezénylési rendszer elemeivel kapcsolatos előírások, információk

A munkaerő

A munkaerő a rendelkezésre álló forgalmi utazószemélyzetet, a gépjárművezetőket jelenti. A forgalmi utazókról a vezényléssel kapcsolatban több információval kell rendelkeznünk. Ezekről az információkról a vezénylőnek nyilvántartást kell vezetnie, és a vezénylés során figyelembe kell vennie (pl. lakhely, vezetői alkalmasság, jogosítvány érvényességi ideje, típusvizsga, bér stb.).

A gépjárművezetők időkategóriái

A távolléti idő az az időtartam, amely a honos állomáshelyen (telephelyen) a szolgálatra jelentkezéstől a szolgálatnak a visszaérkezés után a honos állomáshelyen való leteltéig tart.

Tételesen:

  • szolgálatban töltött idő
  • járat teljesítése közbeni kötelező pihenőidő és szabadidő

A szolgálatban töltött idő az az időtartam, amely alatt a dolgozó köteles az üzem részére munkát vagy más meghatározott feladatot végezni. A szolgálatban töltött idő magában foglalja a tényleges munkával eltöltött időt és a szolgálatban töltött egyéb időket.

A szolgálatban töltött idő részletesen a következő időket tartalmazza.

A ledolgozott óra az az időtartam, amelyet a gépjárművezető a szállítási teljesítmény eléréséhez, illetőleg az azzal összefüggő feladatok eléréséhez tényleges munkával töltött el. Ilyen pl.:

  • a vezetéssel eltöltött idő
  • járathoz kapcsolódó állásidő (különjáratok várakozási ideje)
  • a mentésre való várakozás ideje
  • az elemi csapás miatti várakozási idő
  • a gépjármű napi gondozására (járaton kívül), előkészítésre és átadásra meghatározott idő
  • a fagybrigád szolgálatban eltöltött idő, továbbá a gépjárművek motorjainak téli időszakban, külső telephelyeken történő többszöri beindításával és járatásával eltöltött idő stb.

Egyéb idők pl.:

  • a menetrendszerű autóbusz járatokon előre meghatározott és a munkaidőbe beszámított kiállási idő 100%-os mértékben (készültségi idő)
  • az elrendelt készenlét időtartama
  • szakmai oktatással eltöltött idő
  • gépjármű őrzés időtartama
  • tartalék szolgálatban eltöltött idő

Munkaidő mérleg

A munkaidő mérleg összeállításánál a kiindulási alap a tervidőszak naptári napjainak száma, ebből kapjuk meg a tervidőszak törvényes munkanapjainak számát. A törvényes munkanapok számából le kell vonni az úgynevezett egész napos kieséseket, mint pl.:

  • betegség, szabadság, szülés, egyéb engedélyezett távollét (az igazolatlan hiányzás nem tervezendő!)
  • a betegnapok megállapítása a bázis adatok alapján alapos elemzéssel tervezendő, általában csökkenő értékkel a kormányprogram egészségügyi politikájának megfelelően
  • a szabadságnapok megállapításánál figyelembe kell venni a dolgozók részére járó szabadságnapokat. Átlagos értékét az összes szabadságnapok számának osztásával kapjuk az állományi létszámra vonatkozólag. Ennek értéke általában évente 0,25-0,40 nappal emelkedik, azonban befolyásolja:
    • fluktuáció mértéke + és - irányban
    • dolgozók beiskolázása stb.
    • szülési napok száma a nők arányától függ és főleg statisztikai alapra lehet támaszkodni
    • egyéb engedélyezett távollét

Az egy dolgozó által teljesítendő munkanapok számát tehát a névleges munkaidő alapból a fent felsorolt kieső munkanapok levonásával kapjuk. A 2.1. táblázat egy munkaidőmérleget mutat.

Munkaidő mérleg
SorszámMegnevezésMértékegységBázisTerv
1.Naptári időalapnap365365
2.Munkaszüneti napok számanap5252
3.Névleges munkaidő alapnap313313
4.Fizetett szabadságnap24.5024.80
5.Fizetett ünnepnap10.0010.00
6.Betegnapok számanap8.308.00
7.Egyéb törvényes hiányzásnap0.700.50
8.Összes munkaidő kiesésnap43.5043.30
9.Tényleges munkaidő alapnap269.50269.70
10.Ledolgozandó órák száma (év/fő)óra24102326
11.Munkanap átlagos hosszaóra9.008.70
12.Tervezett munkaidő csökkentés óra/hóóra-7.00
13.Szolgálatban töltött és ledolgozott óra aránya%101.00101.00
14.Szolgálatban töltött idő (év/fő)óra24342349

2.1. táblázat

A tervezett munkanap átlagos hosszának kiszámítása:

Bázisadat 2410:12:9 = 22,3 napot dolgozott átlag egy gépkocsivezető és a munkanap átlagos hossza 9.00 óra volt. Ez havi 200,8 órának felelt meg.

Tervezünk 7.00 óra munkaidő csökkenést (200,8 - 7 = 193,8 óra) a tervezett munkanap átlagos hossza így 193,8:22,3 = 8,7, ez felel meg a munkanapokon teljesíthető munkaóráknak.

A forda

A vezénylésnél a fordákról az alábbi információkat kell figyelembe venni:

  • telephely,
  • foglalkoztatási idő,
  • "tengelyen" töltött idő (a vezetéssel eltöltött tiszta idő),
  • indulási idő,
  • érkezési idő,
  • osztott munkaidő bevezethető-e,
  • a fordák vezényelhetőek-e: 4,5 óra vezetéssel eltöltött idő után 45 perc pihenőidő szükséges!,
  • milyen a forda "utasterhelése" térben és időben,
  • a forda milyen állapotú útvonalakon halad,
  • milyen típusú autóbuszok közlekedhetőek ebben a fordában

Az autóbusz

Az autóbusszal kapcsolatos vezénylési információk:

  • felelős vezető,
  • telephely,
  • típus,
  • az autóbusz műszaki állapota.
A vezényléssel szembeni követelmények

Munkaidővel kapcsolatos követelmények

  • a gépjárművezető a számára előírt munkaidőn belül egyenlőtlenül is foglalkoztatható
  • a napi vezetési idő maximumára ügyelni kell
  • a vezetési idő közbeni szünet(ek) előírt időtartamát figyelembe kell venni (ezt a követelményt a járatok fordába rendezésénél kell kielégíteni)
  • két szolgálat között az előírt egybefüggő pihenőidőt biztosítani kell
  • a napi szolgálatban tölthető idő maximumát nem szabad túllépni
  • a napi minimális foglalkoztatási szint biztosítása a vezényelt gépkocsivezetőknél

A foglalkoztatás ritmusa

  • heti pihenőnap(ok), ezen belül a vasárnap biztosítása
  • egy hónapon belül a szabadnapok egyenletes elosztása
  • törekedni kell arra, hogy többször egymás után a dolgozó ne legyen "hosszú" fordára vezényelve
  • a szabadságok - az autóbuszvezetőkkel történő egyeztetés után - szabadságolási ütemterv szerinti kiadása

A feladatok ellátása

A létszámellátottságon túl vezénylési kérdés, hogy gépkocsivezető hiányos gépkocsiállás ne legyen. A gépkocsivezető hiányos állás leggyakrabban a javításból a jelzett időnél hamarabb elkészülő autóbuszoknál fordul elő. A gépkocsivezető munkaidejével való takarékos gazdálkodás miatt a gépkocsivezető nem várja meg a meghibásodott autóbusz megjavítását. Ha viszont az a műszaki szakszolgálat által jelzett időnél hamarabb készül el, (a gépkocsivezetőt a jelzett időre vezénylik), akkor üzemképes autóbusz áll gépkocsivezető nélkül.

Gyakrabban fordul elő a másik helyzet, amikor a műszaki szakszolgálat által jelzett elkészülési időnél később készül el az autóbusz. Ekkor viszont a gépkocsivezető improduktív ideje nő. Mindkét eset kerülendő, ezért igen fontos a műszaki és a forgalmi szolgálat közötti jó információ kapcsolat.

A produktív idők növelése

A munkaidő elemzésével megállapítható, hogy a gépkocsivezetők munkaidejében jelentős a veszteségidő, amely a kiállási időkből, a jelentkezés és az első járat indulása közötti időből, javítási időből, tartalék szolgálatban töltött időből, és egyéb időkből tevődik össze. Gondos elemzéssel, vezényléssel mód van ezek kiküszöbölésére. Pl.: napközbeni, éjszakai váltásokkal, minimális, de biztonságos tartalék vezényléssel, a műszaki szakszolgálattal való jó és pontos információs kapcsolattal.

Egyenletes foglalkoztatás

A vállalati tervben előírt foglalkoztatási időt a kötött fordaidők és a változó egyéb idők összehangolásával is igen nehéz teljesíteni. Ezért az előírt foglalkoztatási időt bizonyos határon belül kell megközelíteni. Az egyéni munkaidők átlag körüli szórásának értéke a vezénylés minőségének jellemző mutatója.

A kereseti arányok figyelembevétele

A személyszállításban alkalmazott bérrendszerek alapvetően befolyásolják a vezénylés eredményességét. A helyesen megállapított bérrendszer - mint a szükséges munkaerő biztosításának, az improduktív idők csökkentésének, a munkafegyelem erősítésének, általában a megfelelő irányú ösztönzés kialakításának - fontos eszköze és elősegítője, a rosszul megválasztott bérrendszer pedig akadályozója a jó vezénylésnek.

Egyéni kívánságok figyelembevétele

A dolgozónak többféle olyan kívánsága is lehet, amely a vezénylés megváltoztatását vonhatja maga után. Ilyen lehet a betegség, családi problémák miatti távolmaradás, hivatalos ügyintézés miatti távollét, szociális helyzet, lakhelyváltozás stb. Természetesen vannak olyan egyéni kívánságok is, amelyek megoldása nem történhet meg a vezénylés keretein belül. Ezt mindig az adott helyzet és a szolgálati hely körülményei döntik el.

A tervszerűség

A vezénylési munkával szembeni lényeges követelmény a tervszerűség. A tervszerűséget hivatott szolgálni a havi - és néhol a dekádonkénti - vezénylési terv is. Lehetőség szerint ezeket a terveket be kell tartani. Ez igen nehéz feladat, a vezénylést befolyásoló nagyszámú, előre nem tervezhető tényezők miatt (pl. betegség).

A munkahelyi légkör pozitív befolyásolása

A jó munkahelyi közérzetre talán a legnagyobb mértékben a vezénylési munka, a vezénylő hat. Ezért a vezénylési munka jó emberismeretet, tág látókört követel meg. Már az előző pontokban is sok olyan körülmény fogalmazódott meg, amely a munkahelyi légkört jelentősen befolyásolhatja. Ilyenek az egyéni kívánságok teljesítése, tervszerűség, azonos kereseti arányok, egyenletes foglalkoztatottság, egyenletes foglalkoztatottsági ritmus.

Nagymértékben hat a munkahelyi légkörre az azonos autóbusztípusokon való foglalkoztatottság, a telephelyi foglalkoztatottság, a megfelelő váltótárs biztosítása.

Az autóbusz jó műszaki állapotának megőrzése

A jó vezénylési munka az autóbusz műszaki állapotára is hatással van. Megállapított tény ugyanis, hogy a gépjárművek műszaki állapota jelentősen romlik, a "futójavítások" száma megnő, ha egy járművön 3-nál több gépkocsivezető dolgozik. Ezért törekedni kell arra, hogy egy autóbuszon lehetőleg mindig ugyanaz a két-három autóbuszvezető dolgozzon. Jobban törődnek vele, a váltó gépkocsivezetőtől jelzést kapnak az esetleges műszaki problémákról, tehát lesz gazdája az autóbusznak.

Vezénylési módok

A vezénylési módszerek két nagy csoportját különböztetjük meg:

  • kötött vezénylési módszerek
  • kötetlen vezénylési módszerek

Kötetlen vezénylés

A kötetlen módszernél a gépkocsi és a gépkocsivezető egymáshoz rendelése nem előírás, ugyanis bármelyik gépkocsivezető bármelyik gépkocsin dolgozhat. Ezt a vezénylési módszert a vasúti közlekedésben alkalmazzák. A közúti közlekedésben a vezényléssel szembeni követelmények (telephelyek figyelembe vétele, a jó műszaki állapot megőrzése) a gépkocsivezető - gépkocsi egymáshoz rendelését általában kötötté teszik.

Kötött vezénylés

A) Egy gépkocsi - egy gépkocsivezető

A gépkocsi műszaki állapota szempontjából ez a legmegfelelőbb, a gépkocsivezető érdekeltsége ebben az esetben a legnagyobb. E vezénylési módszer megvalósításának feltétele, hogy a gépkocsi és a gépkocsivezető munkaideje megegyezzen, vagyis a gépkocsi fordulója egy hónapban annyi munkaórát igényeljen, amennyi a gépkocsivezetők előírt foglalkoztatottsági ideje. Ez a gyakorlatban ritkán teljesül, eszközkihasználás szempontjából egyenesen káros.

A módszer elvi sémája:

B) Egy gépkocsi - több gépkocsivezető

A gépkocsin csak ezek (1, 2, 3) a gépkocsivezetők dolgozhatnak, ill. ezek a gépkocsivezetők csak ezen (A) a gépkocsin dolgozhatnak.

Az ilyen megoldásnak feltétele, hogy a gépkocsi havi üzemideje az előírt havi munkaidő egész számú többszöröse legyen. Ez az eset ritkán fordul elő, ún. váltást kell bevezetni az egész számú többszörös értéktől eltérő órák "ledolgozására".

C) Váltó gépkocsivezetős módszer

Minden gépkocsinak van egy felelős gépkocsivezetője, a többi gépkocsivezető a "váltó", ezek bármelyik gépkocsin szabadon dolgozhatnak (lényegében a kötött és a kötetlen vezénylés keveréke).

Felelős gépkocsivezetők: 1, 3, 5, a váltó gépkocsivezetők: 2, 4.

E módszer hátránya, hogy egy gépkocsin sok gépkocsivezető dolgozik, és egy gépkocsivezető sok gépkocsin dolgozik. Az előző a gépkocsi műszaki állapotára, az utóbbi a gépkocsivezető munkamoráljára van rossz hatással. A vezénylés viszont könnyen megoldható. Az előző hátrányok csökkentésére a váltó gépkocsivezetők körét szűkítik, csak egy csoporton belül váltanak.

D) Brigádvezénylés

Felelős gépkocsivezetők: 1, 3, 5, 7, 9, 11, váltó gépkocsivezetők: 2, 4, 6, 8, 10.

Megoldható, hogy egy gépkocsivezető egy vezénylési csoporton, brigádon belül sem vált minden gépkocsin, vagy egy gépkocsivezető "átvált" a másik brigádba (ld. 6. gkv.)

E) Önvezénylés

A kisebb csoporton belüli, de önállóbb vezénylési forma, amikor egy brigádon belül a gépkocsivezetők önállóan végzik el a vezénylést, a vezénylő csak ellenőrzi a leadott vezénylési tervet.

Általános megállapítások

A vezényléssel szembeni követelmények a kötött vezénylési módszerek alkalmazását követelik meg. A kötött vezénylés azonban nem valósítható meg mindenkor az alábbi okok miatt:

  • tömeges, vagy hosszú ideig tartó betegségek (a rövid ideig tartó, kis számban előforduló betegségek okozta zavar még kiküszöbölhető),
  • egyéni kívánságok,
  • vállalttól való kilépés és vállalathoz való belépés,
  • huzamosabb idejű javítás (pl. szemle), meghibásodás,
  • huzamosabb idejű szabadságolás,
  • foglalkoztatottsági aránytalanság (rossz óraszóródás) ellensúlyozása,
  • új gépkocsik beérkezése (általában a régi, és jól dolgozó felelős gépkocsivezetők kapják az új autóbuszokat)
  • vagy a gépkocsik huzamosabb idejű rendkívüli (és egyébként előre be nem tervezett) feladatra vezénylése
  • a gépkocsivezető hiányos állás gyors megszüntetése esetleges járatkimaradás megelőzése érdekében

Ezen okok ellensúlyozására állandó törekvések vannak, és különböző megoldások születnek. Így pl. a meghibásodások, javítások okozta hibák ellensúlyozására:

  • tartalék gépkocsi-park létesítése több, (a javító % által befolyásolt darabszámú) autóbuszokból olyan állományt hoznak létre, amelyeken bármely és akárhány gépkocsivezető dolgozhat, ha a gépkocsija, amelyre vezényelték, meghibásodott, javítás alatt áll.
  • ezzel ellentétes hatást vált ki, ha a gépkocsivezető addig köteles a műhelyben, a kocsiján dolgozni, amíg az javítás alatt áll.

A gépkocsivezető érdeke is a javítás mielőbbi és gondos elvégzése, mert ellenkező esetben a keresete kisebb, következésképpen ez kedvező hatással van a javító %-ra is. Hátránya viszont a megoldásnak az, hogy növekszik a gépkocsivezetői improduktív órák száma, több gépkocsivezetőre van szükség azonos feladat elvégzésére.

A vezénylés szakaszai

A) Alapinformációk begyűjtése

A vezénylés megkezdése előtt informálódni kell a:

  • járműállományról (javítógépkocsik, rendelkezésre állók típusa, telephelye, az ezekre vezényelhető gépkocsivezetők stb.)
  • munkaerő-állományról
  • fizetett szabadság, ill. igazolt távollét (pl. oktatás) igényekről
  • egyéb egyéni kívánságokról
  • a hónapra áthúzódó betegségekről
  • műszaki szemlék esedékességének idejéről (főleg szemle!)

A szabadnapok hónapon belüli egyenletes elosztása érdekében vezénylési előtervet kell készíteni.

B) A havi vezénylési terv elkészítése

C) A havi vezénylési terv teljesítésének ellenőrzése

Ezt úgy kell elvégezni, hogy a menetlevelekről folyamatosan fel kell vezetni egy külön erre a célra készült nyomtatványra, gépkocsivezetőnként a teljesített munkaórákat. A munkaórákat göngyölíteni kell, és össze kell hasonlítani a havi vezénylési tervvel. Az eltérés csökkentésére intézkedni kell.

D) A napi vezénylés elkészítése

E) A vezénylés értékelése

A vezénylés értékelésénél a vezényléssel szembeni követelmények optimális teljesítéséből kell kiindulni. A követelmények teljesítését ill. nem teljesítését mindig helyesen kell elemezni, látni kell azt, hogy ezek a követelmények némely esetben egymás ellen hatnak.

Így az egyenletes foglalkoztatás követelményének teljesítését az átlagos munkaidő, ill. az egyéni munkaidők átlag körüli szórásával lehet elemezni. Ugyanakkor van néhány olyan számszerű követelmény, amelynek be nem tartása súlyos problémákat okozhat, és a vezénylő fegyelmi felelősségre vonását vonhatja maga után. (Pl. az előírt munkaidőre, ill. pihenőidőre vonatkozó előírások be nem tartása).

Példa a vezénylési előterv készítésére

Készítsen vezénylési előtervet a következő hóra az alábbi adatok ismeretében:

Az autóbuszvezetői létszám 560 fő.

A munkanapok száma 21, a szabadnapok száma 4, a munkaszüneti napok száma 6.

munkanapszabadnapmsz.nap
2146
A szolgálati számok darabszáma350240180
Rendelkezés szerinti beosztás (a napi vezényléshez)201816
Garázstartalék121212
Oktatás10--
Várható beteglétszám303030
Összesen422300238

A kiadandó szabadságnapok száma 930 nap.

Hány szabadnap jut átlagosan egy gépkocsivezetőre?

Kidolgozás

A rendelkezés szerinti beosztás azt jelenti, hogy a gépkocsivezető előző nap betelefonál a diszpécsernek, hogy kell-e dolgoznia másnap a már előre ismert távollévők (pl. már néhány napja beteg, rendkívüli szabadságot kérő stb.) helyett. Ha igen, beosztást kap, ha nem, szabadnapot kap.

A garázstartaléknak szolgálatban mindenképpen meg kell jelennie, s az aznap először hiányzót kell pótolnia. Ha nincs rá szükség, minimum 4 órában foglalkoztatni kell!

A szolgálati számok, a rendelkezés szerintiek, garázstartalékok, oktatásra vezényeltek és várható betegek darabszámát összeadjuk munkanapokra, szabadnapokra és munkaszüneti napokra (ld. az összesen sort!).

Az összes "beosztás" tehát:

21422+4300+6238=11490

Ehhez jön még a kiadandó szabadságnapok száma:

11490 + 930 = 12420

Az autóbuszvezetők összes "időalapja":

31560=17360

A kiadható szabadnapok száma a két érték különbsége:

17360 - 12420 = 4940

tehát az egy főre jutó szabadnapok száma:

4940 560 =8,8

vagyis egy autóbuszvezetőre átlagosan 8,8 szabadnap jut. Ez azt jelenti, hogy 10 gépkocsivezetőből nyolcnak 9 szabadnapot, kettőnek 8 szabadnapot kell adni.

Létszámszükséglet és vezénylés a kötöttpályás közlekedésben

A közúti személyszállítás esetében "A vezénylési rendszer elemeivel kapcsolatos előírások, információk" valamint "A vezényléssel szembeni követelmények" című fejezetekben leírtak kis módosítással a kötöttpályás személyszállítás területén is alkalmazhatók.

A forgalmi utazószemélyzet és az állomási személyzet szolgálat ellátásának szabályozását vezénylésnek nevezzük.

Az utazó személyzet vezényelhető a menetforduló (személyzetforduló) alapján valamint esetről esetre. Az utazószemélyzet általában az egy menetrendi időszakra előre megállapított menetforduló alapján látja el szolgálatát. A helyesen megállapított személyzetforduló biztosítja az utazószemélyzet tervszerű és gazdaságos foglalkoztatását.

A személyzetforduló elkészítése során figyelembe kell venni az egy szolgálatban eltöltött szolgálati óra alsó és felső határára vonatkozó előírásokat valamint a két szolgálat közötti pihenőidő biztosítását.

A személyzetforduló elkészítése után meghatározhatók az egy főre eső havi teljesítmények.

  • összes szolgálati óra/fordanapok száma ( 30 = 1 főre eső havi szolgálati óra.
  • összes távolléti óra / fordanapok száma ( 30 = 1 főre eső havi távolléti óra

A fordulók alapján meghatározhatók a szolgálati órának minősülő, de nem vonattovábbítással eltöltött idők is. Ide tartoznak a fel - és lejelentkezési idők, valamint az önköltségi utazással töltött idők.

A személyzetforduló az alapja a szükséges utazó személyzeti létszám megállapításának is.

A szükséges létszám nagyságát alapvetően befolyásolja a személyzetfordulóból adódó fordanapok száma, valamint elővárosi forgalomban a szerelvények nagysága, ha vonatok jegyvizsgálóval közlekednek. Az utazószolgálatban jelentkező veszteségidők kompenzálására a létszámszükségletet meg kell növelni a mindenkor érvényes munkaügyi szabályoknak megfelelő értékkel (szabadság, betegállomány stb.).

A személyzetforduló és a szükséges létszám ismeretében havi bontásban elkészíthető a fordanaptár.

Táblázatos formában feltüntetik napi bontásban a szolgálatokat illetve az egy szolgálatban továbbított vonatok darabszámát. A fordanaptárba szolgálatonként beírásra kerül a szolgálati órák száma is.

Az utazószemélyzet teljesítményeinek kimutatása grafikus vezénylési nyilvántartáson történik. Ez tartalmazza az utazószemélyzet havi előzetes munkabeosztását. A táblázat egy sora egy dolgozóra vonatkozik ahol napokra lebontva különböző színű betűkkel az egyes időfajtákat (szabadság, betegség, pihenőnap, oktatási nap stb.) jelölik be.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A létszámigény számításánál az alábbi tényezőket kell figyelembe venni:
- a menetrendek, illetve járműforduló tervek alapján szükséges idő
- a szolgálat megkezdése , illetve a szolgálat befejezése szükséges ideje
- a közvetlen munkavégzésen kívül elszámolt időfelhasználás
- , szabadság miatt idő
- egyéb távollét miatt a munkavégzésből idő

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A vezénylés a feladatainak és az munkabeosztásának meghatározása.

3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A vezénylés célja, hogy a optimálisan biztosítsa a forgalom által megadott és az ehhez rendelkezésre álló .

4. Válassza ki a helyes megoldásokat!
A vezényléshez a munkaerőről többek között az alábbi információk szükségesek:
születési hely
lakóhely
életkor
vezetői alkalmasság
születési idő
jogosítvány érvényességi ideje
típusvizsga
édesanyja leánykori neve
bér
5. Döntse el, hogy a vezényléssel kapcsolatban vajon igaz vagy hamis a következő állítás!
Két szolgálat között az előírt egybefüggő pihenőidőt biztosítani kell.
6. Döntse el, hogy a vezényléssel kapcsolatban vajon igaz vagy hamis a következő állítás!
Egy hónapon belül a szabadnapokat egyenletesen kell elosztani.
7. Válassza ki a helyes megoldást!
A vezénylésnél a feladatok ellátása során megoldandó probléma, hogy:
gépkocsivezető hiánya miatt gépkocsiállás ne legyen
gépkocsivezetőnek növekedjék az improduktív ideje
egyik előző eset se következzen be
8. Döntse el, hogy a vezényléssel kapcsolatban vajon igaz vagy hamis a következő állítás!
A kereseti arányok figyelembevétele, a helyes bérrendszer növeli az improduktív időt.
9. Döntse el, hogy a vezényléssel kapcsolatban vajon igaz vagy hamis a következő állítás!
A jó munkahelyi közérzetre a legnagyobb mértékben a vezénylési munka, a vezénylő hat.
10. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A vezénylési módszerek két nagy csoportját különböztetjük meg:
- vezénylési módszerek
- vezénylési módszerek

11. Döntse el, hogy a vezényléssel kapcsolatban vajon igaz vagy hamis a következő állítás!
A kötött vezénylési módszernél bármelyik gépkocsivezető bármelyik gépkocsin dolgozhat.
12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Operatív forgalomirányításnak nevezzük azt a tevékenységet, amelynek fő feladata a közlekedési folyamat felmerülő elhárítása, zavarok esetén a szükséges meghozatala.

13. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A szolgálatban töltött idő az az időtartam, amely alatt a dolgozó köteles az üzem részére vagy más végezni. A szolgálatban töltött idő magában foglalja a eltöltött időt és a szolgálatban töltött időket.

14. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A ledolgozott óra az az időtartam, amelyet a gépjárművezető a eléréséhez, illetőleg az azzal összefüggő tényleges töltött el

15. Csoportosítsa a következő időket az adott két kategóriába!

l)ledolgozott óra
e)egyéb idő
Írja a megfelelő jeleket az idő típusok elé!
KategóriaIdő típusok
a vezetéssel eltöltött idő
a menetrendszerű autóbusz járatokon előre meghatározott és a munkaidőbe beszámított kiállási idő 100%-os mértékben (készültségi idő)
a mentésre való várakozás ideje
tartalék szolgálatban eltöltött idő
a gépjármű napi gondozására (járaton kívül), előkészítésre és átadásra meghatározott idő
szakmai oktatással eltöltött idő
16. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A kötöttpályás közlekedésben a forgalmi utazószemélyzet és az állomási személyzet szolgálat ellátásának szabályozását nevezzük.

17. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A kötöttpályás közlekedésben az utazó személyzet vezényelhető a vagy más néven alapján valamint .