KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.

MODUL: I. modul: Helyközi autóbusz-közlekedés

1. lecke: A helyközi autóbusz-közlekedés feladatai

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a helyközi autóbusz-közlekedés szerepét a kisebb települések esetében;
  • saját szavaival meghatározni a helyközi autóbusz-közlekedés feladatait;
  • saját szavaival meghatározni a helyközi autóbusz-közlekedés feladatainak gazdasági jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a településhierarchia szintjeit;
  • kiválasztani a településhierarchia szintjeinek jellemzőit;
  • csoportosítani a településhierarchia szintjeit és azok jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a helyközi autóbusz-közlekedésnek a települési hierarchiából fakadó feladatait;
  • ábra alapján kiválasztani a települési hierarchiából fakadó ellátási feladatokat;
  • csoportosítani a települési hierarchia szintjeit és a szintek közötti jellemző tömegközlekedési eszközöket;
  • saját szavaival meghatározni a hálózat és a menetrend kialakítás alapelvét;
  • kiválasztani a hálózat és a menetrend kialakítás alapelvét;
  • saját szavaival meghatározni a főváros elérhetőségének menetrendi alapelvét;
  • kiválasztani a főváros elérhetőségének menetrendi alapelvét;
  • saját szavaival meghatározni a járatfajtánkénti vonalakat;
  • kiválasztani a különféle vonalak jellemzőit;
  • csoportosítani a különféle vonalakat és jellemzőiket;
  • saját szavaival meghatározni a helyközi autóbusz-közlekedés és a vasút kapcsolatát;
  • kiválasztani a helyközi autóbusz-közlekedés és a vasút kapcsolatainak jellemzőit;
  • csoportosítani a helyközi autóbusz-közlekedés és a vasút kapcsolatainak jellemzőit;
  • kiválasztani a rá- és elhordó rendszer előnyeit és hátrányait.
Tevékenységek

Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: A helyközi autóbusz-közlekedés feladatai fejezetét!
Határozza meg a helyközi autóbusz-közlekedés szerepét a kisebb települések esetében!
Határozza meg a helyközi autóbusz-közlekedés feladatait!
Határozza meg a helyközi autóbusz-közlekedés feladatainak gazdasági jellemzőit!
Határozza meg a településhierarchia szintjeit!
Válassza ki a településhierarchia szintjeinek jellemzőit!
Csoportosítsa a településhierarchia szintjeit és azok jellemzőit!
Határozza meg a helyközi autóbusz-közlekedés települési hierarchiából fakadó feladatait!
Ábra lapján válassza ki a települési hierarchiából fakadó ellátási feladatokat!
Csoportosítsa a települési hierarchia szintjeit és a szintek közötti jellemző tömegközlekedési eszközöket!
Határozza meg a hálózat és a menetrend kialakítás alapelvét!
Válassza ki a hálózat és a menetrend kialakítás alapelvét!
Határozza meg a főváros elérhetőségének menetrendi alapelvét!
Válassza ki a főváros elérhetőségének menetrendi alapelvét!
Határozza meg a járatfajtánkénti vonalakat!
Válassza ki a különféle vonalak jellemzőit!
Csoportosítsa a különféle vonalakat és jellemzőiket!
Határozza meg a helyközi autóbusz-közlekedés és a vasút kapcsolatát!
Válassza ki a helyközi autóbusz-közlekedés és a vasút kapcsolatainak jellemzőit!
Csoportosítsa a helyközi autóbusz-közlekedés és a vasút kapcsolatainak jellemzőit!
Válassza ki a rá- és elhordó rendszer előnyeit és hátrányait!

Az 1. lecke vázlata
A helyközi autóbusz-közlekedés feladatai
  • a közlekedési alapellátottság biztosítása
  • mobilitási szolgáltatás nyújtása
A helyközi autóbusz-közlekedés feladatainak gazdasági jellemzői

A településhierarchia szintjei:

  • alapfokú települések
  • alapfokú központ
  • középfokú központ
  • felsőfokú központ
  • régióközpont
  • főváros
A helyközi autóbusz-közlekedés települési hierarchiából fakadó feladatai

Járatfajtánként a vonalak tervezésének alapelvei:

  • elővárosi vonalak
  • városkörnyéki vonalak
  • regionális vonalak
  • távolsági vonalak

A vasúttal való kapcsolat:

  • rá- és elhordó szerep
  • kiegészítő szerep
  • versenyhelyzet
Tananyag

A helyközi autóbusz-közlekedés alapvető szerepet játszik a kisebb települések lakosságának mindennapi utazásaiban. Magyarországon a mintegy 3100 település közül kevesebb, mint 1000 településnek van vasútállomása, nagyjából 2100 település lakosainak az autóbusz-közlekedés jelenti az egyetlen közforgalmú közlekedési lehetőséget. Az autóbusz-közlekedés jelentősége abban a vonatkozásban még nagyobb, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a települések jelentős részénél a vasútállomás a lakott területen kívül, a falutól néhány km-es távolságra van és a közlekedő vonatok száma is alacsony.

A helyközi autóbusz-közlekedésnek kettős feladata van:

  • a közlekedési alapellátottság biztosítása azoknál a településeknél, amelyeknél az autóbusz-közlekedés a kizárólagos helyközi tömegközlekedési forma,
  • mobilitási szolgáltatást nyújtani az igényeknek megfelelően versenyképes szolgáltatási színvonalon mindazokon a területeken, ahol ez gazdaságilag eredményes működést tesz lehetővé.

E kétféle feladatkör különbözik a gazdasági jellemzőkben is. Az alapellátás biztosítása gyakran ráfizetést jelent a közlekedési szolgáltató számára, a második feladatkört úgy kell ellátni, hogy az gazdaságilag is eredményes legyen. A finanszírozási kérdések nem képezik a tárgyát ennek a jegyzetnek, ezért csak megjegyezzük, hogy elvileg az első feladatkör ellátása során keletkező veszteséget a közigazgatásnak meg kell térítenie az üzemeltetőnek.

Az alapellátási feladatot a településhierarchiai kapcsolatokra lehet alapozni. A települések szerepkörében egy egymásra épülő hierarchikus rendszer érvényesül. A hierarchia alsó szintjén az alapfokú települések vannak, amelyeken a lakóhelyi funkción kívül csak minimális mértékben vannak meg az egyéb olyan funkciók, mint munkahely, iskola, üzlet, orvosi rendelő, iskola stb. Ezeknek a településeknek nincsenek központi funkcióik, azaz nem rendelkeznek olyan létesítményekkel, amelyek a környező települések lakosságát is szolgálnák. Az utazási igények tekintetében ez azt jelenti, hogy jellemezően az emberek valamilyen célból (munkavégzés, tanulás, bevásárlás, orvosi kezelés stb.) elutaznak a településről, majd dolguk végeztével hazatérnek. Ebbe a kategóriába a legkisebb települések tartoznak, jellemzően néhány száz (nem ritkán 100 fő alatti) lakosszámmal.

Az alapfokú központ szerepét betöltő településeken olyan funkciók vannak, amelyek a környező néhány kisebb település lakosságát szolgálják. Jellemzően általános iskola (körzetesített iskola), orvosi rendelés, gyógyszertár, közigazgatás (igazgatási társulások, pl. építési, gyámügyi stb. ügyintézés), közszükségleti cikkeket árusító alapfokú üzletek, kisebb létszámot foglalkoztató helyi termelő egységek sorolhatók ebbe a körbe. Ezek tipikusan községi rangú települések, ezres nagyságrendű lakosszámmal.

Az utazási igények

  • egy része a központi szerepkör miatt erre a településre irányul a környező kisebb településekről, de
  • megtalálható az innen kiinduló "elutazó" jellegű utazás is, mivel a funkciókkal való ellátottság a központi szerepkör mellett is a település nagyságrendjéből következően alacsony szintű.

Az utazási igények e két csoportja közül volumenét tekintve a második csoport a nagyobb.

  • Középfokú központnak tekinthetők általában a városok. Ezekre jellemzők, hogy jelentősebb munkahelyekkel, oktatási, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, igazgatási stb. funkciókkal rendelkeznek, amelyek a város környezetét is szolgálják, és ennek következtében számottevő beutazási forgalom keletkezik.
  • Felsőfokú központi szerepkört gyakorlati megközelítésben a megyeszékhelyek látnak el. A funkciók köre ezeken a településeken még bővebb, kiemelhetők a szakoktatás, felsőoktatás, szakosított egészségügyi, illetve magasabb szintű ellátás, nagyobb létszámot foglalkoztató munkahelyek, bevásárló központok, sport, kulturális és szórakoztató létesítmények. Utazási igények tekintetében ezekre a településekre a beutazó forgalom dominanciája jellemző.

Regionális központok azok a nagyvárosok, amelyek a tervezett régiós közigazgatási rendszerben régióközpontok lehetnek. Funkcióellátottságuk meghaladja a felsőfokú központokét, ami a szakosított egészségügyi ellátásban, felsőoktatási kínálatban, nagyszámú munkahelyben ölt testet. Jelenleg Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr tekinthető ebbe a kategóriába sorolhatónak, bár a régiók és székhelyeik meghatározása még nem történt meg.

A főváros képezi a településhierarchia felső csúcsát.

A településhierarchiai kapcsolatokból kiindulva a közforgalmú közlekedésnek az alábbi utazásokat kell lehetővé tenni:

a)az alapfokú települések és az alapfokú központok
b)az alapfokú települések és a középfokú központok
c)az alapfokú központok és a középfokú központok
d)a középfokú központok és a felsőfokú központok
e)a felsőfokú központok és a regionális központok
f)a felsőfokú központok és a főváros
g)a regionális központok és a főváros

közötti utazások (lásd 1.1. ábra).

Ezek közül alapvetően az autóbusz-közlekedés feladata az a), b), és c) pont, az autóbusz és a vasút közös feladata a d) és e) pont, és alapvetően a vasút feladata az f) és a g) pont alatti összeköttetések megteremtése. A vasútvonalak kiépítettségének függvényében a konkrét helyzet ettől az alapelvtől eltérhet.

A helyközi autóbusz-közlekedés települési hierarchiából fakadó feladatai
1.1. ábra

A hálózatot és a menetrendeket úgy kell kialakítani, hogy a figyelembe vett funkcióknak megfelelően a szokásos időtartamon belül a visszautazás is megoldható legyen.

Mindezeken kívül ellátási feladatként kezelhető még a következő két eset:

  • A kistérségekben a településhierarchiától eltérően körzetesített funkciók elérése a kiszolgálási területből. Pl. az általános iskola úgy van körzetesítve, hogy a körzeti iskola nem az alapfokú központban van, akkor a korábban felsoroltakon kívül ennek elérhetőségét az iskola vonzáskörzetéből is ellátási kötelezettségként értelmezhetjük.
  • A főváros kiemelkedő szerepe miatt indokolt érvényesíteni azt az elvet, hogy az ország minden településéről elérhető legyen Budapest, az aznapi visszatérés lehetőségével. Ez inkább menetrendi, mint hálózati kérdés.

Járatfajtánként a vonalak tervezési alapelvei a következők.

Elővárosi vonalak

Nagyvárosok környékén fordul elő, hogy a városkörnyéki települések és a város között olyan intenzív kapcsolat van, hogy városi jellegű közlekedés kialakítása indokolt. Ez azt jelenti, hogy jelentős számú utas van, ezért periodikus közlekedés hozható létre. A vonalvezetésben a legrövidebb útvonal alkalmazható, mivel a nagy utasszám mellett nincs szükség az utasszám növelése érdekében több település felfűzésére. A városban a vonal végpontját valamilyen helyi közlekedési csomópontnál célszerű kijelölni. Járataik jellemzően megállnak az útvonalra eső minden megállóhelyen.

Városkörnyéki vonalak

Ahol az utasszám nem éri el az elővárosi közlekedéshez szükséges nagyságrendet, környéki jellegű közlekedés alakítható ki. Jellemzője, hogy az alacsonyabb utasszám miatt kerülőutakat, betéréseket tartalmaznak, ezzel egy vonalra felfűznek olyan településeket is, amelyek nem egy útvonalon fekszenek. Az utasok egy része számára ez hosszabb utazási időt jelent, gazdasági szempontból ugyanakkor alacsonyabb ráfordítást igényel ahhoz képest, mintha ugyanezen településeket betérés/kerülő út nélkül szolgálnák ki, mivel ez utóbbi több járatot igényelne. Mérlegelendő kérdés, hogy a betérők/kerülők révén elérhető költségmegtakarítás és az utasok oldalán ebből következő hátrányok hogyan viszonyulnak egymáshoz. A városban a vonalvezetést célszerű úgy alakítani, hogy a vonalak végpontja a városközpontban legyen. A hivatásforgalmú járatokat érdemes lehet úgy közlekedtetni, hogy a járatok érintsék a főbb munkahelyeket, iskolákat, azaz a környéki utasok ne kényszerüljenek a helyi közlekedésre való átszállásra. Közepes és kisvárosok esetén általában célszerű, ha a környéki járatok valamilyen "terítést" végeznek a városon belül, mert ilyen nagyságrendű településeken a helyi közlekedésben ritkábban közlekednek a járatok, így az átszállás nagyobb időveszteséget jelent. A városkörnyéki vonalak járatai jellemzően megállnak az útvonalon lévő valamennyi megállóhelyen.

Regionális vonalak

Ebbe a kategóriába olyan vonalak sorolhatók, amelyeknek mindkét végpontja egy országrészen (régión) belül található. Tipikus feladata az ilyen vonalaknak a szomszédos városok, a megye városai és a megyeszékhely szomszédos megyeszékhelyek összeköttetése. A gyakorlatra jellemző, hogy regionális és környéki utazásokat egyaránt szolgálnak, azaz a járatok megállnak a városkörnyéki megállóhelyeken, így a városkörnyéki be- és visszautazásra és igénybe vehetők.

A több megálló következménye, hogy az utazási sebesség kisebb, de a regionális és környéki utasok együttes kiszolgálása révén nő az utasszám, vagyis e kettős szerepkörből gazdasági előnyök származnak.

Távolsági vonalak

A távolsági vonalak végpontjai különböző régiókban vannak, ezért jellemzőjük a nagy vonalhossz, hosszú menetidő. Az utazási idő rövidítése céljából indokolt lehet, hogy csak az útvonalon lévő fontosabb megállóhelyeken álljanak meg járatai (gyorsjáratok), kérdés, hogy a gazdaságos működéshez szükséges utasszám elérhető-e ily módon.

Gyakori, hogy gazdasági okokból számos megálló képezi részét a vonalnak (ezzel kívánják növelni az utasszámot), ennek hátrányos következménye ugyanakkor a megnövekvő menetidő, ami a más közlekedési formákkal szembeni versenyképességet rontja.

Távolsági vonalat nagyvárosok és a főváros között, távolabb fekvő nagyvárosok között, nagyvárosok és üdülő, illetve kirándulóhelyek között célszerű létesíteni. Kialakításukat nagyban befolyásolja a vasúti közlekedés kínálata.

A vasúttal való kapcsolatot a vonaltervezésnél mindig figyelembe kell venni. Az autóbusz-közlekedés a vasúthoz képest háromféle pozíciót foglalhat el.

a) Rá- és elhordó szerep

Ebben az esetben az autóbuszjáratok a vasútállomásokra, illetve onnan szállítják az utasokat, a vonatra való átszállást feltételezve. Az autó-buszközlekedés ebben a szerepkörben nem törekszik az utasok kiindulóponttól célpontig történő elszállítására. Alkalmazása akkor lehet indokolt, ha a szolgáltatási színvonal és gazdaságossági szempontok együttes mérlegelése alapján ez a rendszer előnyösebb az utasok célpontig történő szállítását jelentő teljes kiszolgálásnál. A ráhordó rendszer előnyeit és hátrányait a következő táblázat tartalmazza:

A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei és hátrányai a közvetlenautóbusszal történő kiszolgáláshoz képest
ElőnyHátrány
UtasRövidebb utazási idő, ha a vasút sebessége nagyobb, mint az autóbusz-közlekedéséAz átszállás idővesztesége és kényelmetlensége a csatlakozó ponton
Részben újabb átszállás a vonatról való leszállás után a helyi közlekedésre, további időveszteség és kényelmetlenség
Autóbusz üzemeltetőKöltségmegtakarítás a vonal rövidítése miattBevételkiesés a vonal rövidítése miatt
Vasúti üzemeltetőTöbb utas, több bevétel

A táblázatban szereplő előnyök és hátrányok adott helyzetre vonatkozó mérlegelésével lehet a rá- és elhordás célszerűségét megítélni. Általánosságban kijelenthető, hogy rövidebb utazási távolságon utasoldalon az átszállási kényszerrel szemben nem érhető el olyan előny, ami az átszállási hátrányt kompenzálná. A gyakorlatban az elmúlt 10-15 évben a vasútra történő ráhordás az autóbusz-közlekedésben visszaszorult.

b) Kiegészítő szerep

Ebben a szerepkörben az autóbusz-közlekedés adott térségben a vasúti közlekedés hiányait pótolja. Lehetséges formája ennek, hogy olyan időszakokban közlekedtet járatot, amikor nincs vonat, beköt a forgalomba olyan települést, amelyet nem érint a vasútvonal stb.

c) Versenyhelyzet

Az autóbusz-közlekedés olyan szolgáltatási színvonalat nyújt, ami előnyösebb a vasúti kínálatnál és arra készteti ezzel az utasok, hogy az autóbuszt vegyék igénybe. Az autóbusz-közlekedés adottságaiból kifolyólag elsősorban a következő tényezők tekintetében lehet előnyösebb:

  • átszállás nélküli utazás,
  • a lakóhelyekhez és utazási célpontok jobb megközelítése,
  • gyakoribb járat, kevesebb várakozási idő, nagyobb utazási választék,
  • nagyobb utazási sebesség (pl. autópálya igénybevételével).

Elméletileg az kívánatos, hogy a közforgalmú közlekedési ágazatok összehangolásával, kínálatuk integrálásával, jobb utazási színvonal jöjjön létre. Ebben az értelemben nem autóbusznak és a vasútnak kell egymással versenyezni, hanem ezeknek együttesen kell versenyképesnek lenni az egyéni közlekedéshez viszonyítva.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A helyközi autóbusz-közlekedés szerepet játszik a települések lakosságának utazásaiban.

2. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az autóbusz-közlekedés jelentősége még nagyobb, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a települések jelentős részénél a vasútállomás a lakott területen , a falutól néhány km-es távolságra van és a közlekedő vonatok száma is .

3. Egészítse ki a következő mondatokat a hiányzó kifejezésekkel!

A helyközi autóbusz-közlekedésnek feladatai:

A közlekedési biztosítása azoknál a településeknél, amelyeknél az autóbusz-közlekedés a helyközi tömegközlekedési forma.

szolgáltatást nyújtani az igényeknek megfelelően, szolgáltatási színvonalon mindazokon a területeken, ahol ez gazdaságilag működést tesz lehetővé.

4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az alapellátás biztosítása gyakran jelent a közlekedési szolgáltató számára, míg a mobilitási szolgáltatást úgy kell ellátni, hogy az gazdaságilag legyen.

5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az alapellátási feladatot a település kapcsolatokra lehet alapozni a helyközi autóbusz-közlekedés esetében.

6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A településhierarchia szintjei: települések, központ, központ, központ, központ, .

7. Készítse el a településhierarchiai kapcsolatokból kiindulva a közforgalmú közlekedés meghatározó irányait (utazások)!

1.alapfokú települések
2.alapfokú központ
3.középfokú központ
4.felsőfokú központ
5.régióközpont
Írja településhierarchia elemeit jelző számot vagy számokat vesszővel elválasztva (növekvő számsorrendben) a megfelelő sorba!
főváros
alapfokú központok
regionális központok
felsőfokú központok
középfokú központok
8. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A közlekedési hálózatot és a menetrendeket úgy kell kialakítani, hogy a figyelembe vett funkcióknak megfelelően a szokásos időtartamon belül a is megoldható legyen.

9. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A jellemző vonaltípusok: vonalak, vonalak, vonalak, vonalak.

10. Válassza ki a helyes megoldásokat!
Elővárosi vonalak (közlekedés):
a vonalvezetésben a legrövidebb útvonal alkalmazható, mivel a jellemzően nagy utasszám mellett nincs szükség az utasszám növelése érdekében több település felfűzésére
a vonalvezetésben a legrövidebb útvonal nem alkalmazható, mivel az alacsony utasszám mellett szükség van az utasszám növelése érdekében több település felfűzésére
a városban a vonal végpontját valamilyen helyi közlekedési csomópontnál célszerű kijelölni
a városban a vonal végpontja bármely helyi busz megállójánál kijelölhető
járataik jellemzően megállnak az útvonalra eső minden megállóhelyen
járataik csak a fontosabb megállóhelyen állnak meg (munkahely, bevásárlóközpont)
11. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Ahol az utasszám nem éri el az elővárosi közlekedéshez szükséges nagyságrendet, jellegű közlekedés alakítható ki.

12. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Regionális vonal kategóriába olyan vonalak sorolhatók, amelyeknek mindkét egy országrészen (régión) található.

13. Válassza ki a helyes megoldásokat!
Regionális vonalak (közlekedés):
tipikus feladata a szomszédos városok, a megye városai és a megyeszékhely valamint a szomszédos megyeszékhelyek összeköttetése
a regionális és a környéki utazásokat nem szolgálnak, azaz a járatok nem állnak meg a városkörnyéki megállóhelyeken
a több megálló következménye, hogy az utazási sebesség kisebb
14. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A vonalak végpontjai különböző régiókban vannak, ezért jellemzőjük a vonalhossz, menetidő.

15. Válassza ki a helyes megoldásokat!
Távolsági vonalak (közlekedés):
cél lehet az utazási idő rövidítése
az útvonalon lévő minden megállóhelyen megállnak a járatai
fontos kérdés, hogy a gazdaságos működéshez szükséges utasszám elérhető-e
távolsági vonalat alapfokú település és középfokú központ között célszerű létesíteni
távolsági vonalat nagyvárosok és üdülőhelyek, illetve kirándulóhelyek között célszerű létesíteni
kialakításuk független a vasúti közlekedés kínálatától
16. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A való kapcsolatot a vonaltervezésnél mindig figyelembe kell venni.

17. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az autóbusz-közlekedés a vasúthoz képest féle pozíciót foglalhat el.

18. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

Az autóbusz-közlekedés pozíciói lehetnek a vasúthoz képest: - és hordó szerep, szerep, helyzet.

19. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel!

A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei a közvetlen autóbusszal történő kiszolgáláshoz képest a(z) esetében: rövidebb utazási idő, ha a vasút sebessége nagyobb, mint az autóbusz-közlekedésé.

20. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei a közvetlen autóbusszal történő kiszolgáláshoz képest a(z) üzemeltető esetében: költségmegtakarítás a vonal rövidítése miatt.

21. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésskel!

A rá- és elhordáson alapuló rendszer előnyei a közvetlen autóbusszal történő kiszolgáláshoz képest a(z) üzemeltető esetében: több utas, több bevétel.