KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.

MODUL: II. modul: Járműforduló tervezés

6. lecke: A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer

Tanulási útmutató
Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a grafikus fordatervezés módszerét támogató körülményeket;
  • saját szavaival meghatározni a grafikus fordatervezés dokumentumának az elemeit;
  • kiválasztani a grafikus fordatervezés alapvető szabályait és lépéseit;
  • kiválasztani a grafikus fordatervezés előnyeit és hátrányait;
  • kiválasztani a grafikus fordatervezés grafikus segédeszközeit;
  • értelmezni a grafikus fordatervezéssel kialakított kiinduló fordarendszer, fordánkénti kiinduló fordarendszer és a javított fordarendszer tartalmát (dokumentumait);
  • kiválasztani a grafikus megoldás alapján a megfelelő fordarendszert.
Tevékenységek

Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer fejezetét!
Határozza meg a grafikus fordatervezés módszerét támogató körülményeket!
Határozza meg a grafikus fordatervezés dokumentumának az elemeit!
Válassza ki a grafikus fordatervezés alapvető szabályait és lépéseit!
Válassza ki a grafikus fordatervezés előnyeit és hátrányait!
Válassza ki a grafikus fordatervezés grafikus segédeszközeit!
Értelmezze a grafikus fordatervezéssel kialakított kiinduló fordarendszer, fordánkénti kiinduló fordarendszer és a javított fordarendszer tartalmát (dokumentumait)!
Válassza ki a grafikus megoldás alapján a megfelelő fordarendszert!

A 6. lecke vázlata

A grafikus módszer alapjai
A grafikus módszer tervezési lépései:

  • előnyök és
  • hátrányok

Példa a grafikus fordatervezésre

Tananyag

A korábban ismertetett egzakt módszerekkel egyrészt nehéz az üzemi követelmények megfelelő érvényesítése, másrészt ezeknek a módszereknek gyakorlati alkalmazása meglehetősen nagy számítástechnikai apparátust igényel. Ezeknek a tényezőknek tulajdonítható, hogy gyakran alkalmaznak grafikus fordatervezési módszert.

A grafikus módszerben a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy vízszintes tengely reprezentálja, amelynek léptéke az idő. Két fordulóállomás között közlekedő járatot a két tengely között meghúzott egyenessel ábrázolhatunk, amelynek végpontjai az indulási, ill. érkezési időpontnak megfelelő pontban érintik a tengelyeket.

A grafikus módszernél a legkorábban induló járattal kezdjük a tervezést és - ellentétben a heurisztikus eljárásnál tárgyaltakkal - az érkező járathoz keresünk az adott fordulóállomáson időben legközelebb induló járatot, melyeket összekapcsolunk. Amennyiben már nem található egy érkező járathoz újabb induló járat, a következő korai szabad járattal folytatjuk az eljárást.

A különböző járművek által ellátott járatokat eltérő színnel jelölik. A grafikonra felvitt járatok szemléletessé teszik az adott vonalon a közlekedési helyzetet, így a járműbeosztás könnyebben kialakítható.

A grafikus tervezési módszernek egzakt szabályai nincsenek, az ábrázolásmód révén szembetűnő lehetőségeket kell intuitív módon felhasználni. A járatok érkezési és indulási időpontjainak bejelölésével pl. megállapítható, hogy hol van szükség új autóbusz beállítására. A módszer segítségével lehetséges a kiállási idők egyenletes elosztása, az osztott munkaidő alkalmazása, járateltolások végrehajtása, de nem biztosított a lehetséges optimum elérése.

Hátránya a grafikus módszernek, hogy az ábrázolás technikai lehetőségei miatt csak néhány vonal forgalmának áttekintésére alkalmas, vagyis a megoldandó fordatervezési feladatot számos részre osztva, részenként oldja meg, ami törvényszerűen kevésbé hatékony megoldást eredményez.

Példa a grafikus fordatervezésre

Az 1.3. ábrán látható hálózaton a következő járatok közlekednek:

A-B   5.10, 5.50, 20.30
B-A   7.00, 12.40, 19.50
A-C   8.00, 12.00, 19.00
C-A   9.00, 13.00, 20.00
B-C   6.20, 9.00, 12.00, 14.20, 22.20
C-B   5.00, 6.00, 10.00, 13.00, 21.00
A-D   8.30, 20.00
D-A   9.20, 20.40
B-D   5.30, 6.20, 11.00, 14.20, 16.40, 22.20
D-B   5.10, 6.15, 7.15, 13.00, 17.20, 21.10

Hálózat sematikus rajza
1.3. ábra

Az egyes települések közötti menettartam:

A-B 25 perc
A-C 15 perc
A-D 45 perc
B-C 40 perc
B-D 30 perc

Valamennyi járat azonos autóbusztípust igényel. Az autóbuszok telephelye B-ben van, de az első járatot valamennyi településről külső telephelyes autóbusz teljesíti.

Grafikus módszerrel állapítsa meg, hogy minimálisan hány autóbusz szükséges átállás nélkül a járatok üzemeltetéséhez!

Grafikus javítással állítson össze olyan fordarendszert, amely az üzemi szempontok (foglalkoztatási előírások, forgalomirányítás, karbantartás stb.) tekintetében megfelelő!

Kidolgozás

Ábrázoljuk a járatokat az idő és a fordulóállomások alkotta diagramon az előzőekben leírtaknak megfelelően!

C-n belép az első forda1/4
visszaelőre

A kék szín az 1. fordát, a nyíl a belépés időpontját (helyét) jelöli. A sorok (A, B, C, D) a településeknek, az oszlopok (4, 5, ..., 12) az indulási és érkezési időpontoknak felelnek meg.
Vesse össze a fenti lapozóskönyv tartalmát a kiindulási adatokkal és az 1.4. ábrával:

  • mennyi a menetidő C-ről B-be és B-ből C-be,
  • mennyi a várakozási idő B-n?

Mivel a járművek egyik településről a másikba üresen történő átállítása nem lehetséges, ezért az érkező járathoz - az ugyanarról a fordulóállomásról - időben legközelebb induló járatot kapcsoljuk. Célszerű az eljárást a legkorábban induló járattal kezdeni, majd - miután nem tudunk további járatot kapcsolni a fordához - a következő legkorábbi szabad járattal indítani a 2. fordát. A kiinduló fordarendszert az 1.4. ábra mutatja.

Kiinduló fordarendszer
1.4. ábra

A különböző színek alapján nyomon követhetők az egyes fordák, de a járatok cseréje ebben a diagramban nehezen átlátható, ezért fordánként ábrázoljuk a járatokat, amit az 1.5. ábra szemléltet.

Kiinduló fordarendszer fordánként
1.5. ábra

Ez az ábra már alkalmas a járatok vagy járatcsoportok fordák közötti átcsoportosítására, az átállások jelöléseire, az üzemi követelményeknek megfelelő fordarendszer összeállítására.

Egy lehetséges megoldást mutat az 1.6. ábra. A külső telephelyes autóbuszok esetében "szemle" jelöléssel került ábrázolásra a telephely felkeresése tankolás és átvizsgálás céljából.

Javított fordarendszer
1.6. ábra

Az így kialakított fordarendszer a következő:

A így kapott fordarendszerünk már megfelel az üzemi követelményeknek.

A feladat során az egyszerűség kedvéért csak néhány járattal dolgoztunk, ezért adódott több olyan forda, amelynél a járművek a helyi fordába is besegítenek. A gyakorlatban is van erre példa, azonban nem ilyen arányban.

Végeredményben 6 forda, azaz 6 autóbusz szükséges a feladat ellátásához.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az egzakt módszerekkel nehéz az követelmények megfelelő érvényesítése, a gyakorlati alkalmazás számítástechnikai apparátust igényel ezért gyakran alkalmaznak fordatervezési módszert.

2. Válassza ki a helyes megoldást!
A grafikus fordatervezési módszerben:
a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy vízszintes tengely jelzi
a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy függőleges tengely jelzi
a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy pont jelzi
a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy görbe jelzi
3. Válassza ki a helyes megoldást!
A grafikus fordatervezési módszerben a két fordulóállomás között közlekedő járatot:
egy pont jelöli
két tengely között meghúzott egyenes jelöli
két tengely között meghúzott görbe jelöli
egy kör jelöli
egy négyzet jelöli
4. Válassza ki a helyes megoldást!
A grafikus fordatervezési módszernél a különböző járművek által ellátott járatokat:
ponttal jelöljük
eltérő színnel jelöljük
nyíllal jelöljük
ikonnal jelöljük

5. Rendezze sorba a grafikus eljárás lépéseit!

a)b)
c)d)
Írja a megfelelő számokat a betűk után!

1.
2.
3.
4.