KURZUS: Közforgalmú közlekedés II.
MODUL: II. modul: Járműforduló tervezés
6. lecke: A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer
Tanulási útmutató | ||
Tanulási célok | ||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Tevékenységek | ||
Olvassa el a Közforgalmú közlekedés II. elektronikus jegyzet: A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer fejezetét! |
A 6. lecke vázlata | ||
A grafikus módszer alapjai | ||
| ||
Példa a grafikus fordatervezésre |
Tananyag | ||
A korábban ismertetett egzakt módszerekkel egyrészt nehéz az üzemi követelmények megfelelő érvényesítése, másrészt ezeknek a módszereknek gyakorlati alkalmazása meglehetősen nagy számítástechnikai apparátust igényel. Ezeknek a tényezőknek tulajdonítható, hogy gyakran alkalmaznak grafikus fordatervezési módszert. | ||
A grafikus módszerben a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy vízszintes tengely reprezentálja, amelynek léptéke az idő. Két fordulóállomás között közlekedő járatot a két tengely között meghúzott egyenessel ábrázolhatunk, amelynek végpontjai az indulási, ill. érkezési időpontnak megfelelő pontban érintik a tengelyeket. | ||
A grafikus módszernél a legkorábban induló járattal kezdjük a tervezést és - ellentétben a heurisztikus eljárásnál tárgyaltakkal - az érkező járathoz keresünk az adott fordulóállomáson időben legközelebb induló járatot, melyeket összekapcsolunk. Amennyiben már nem található egy érkező járathoz újabb induló járat, a következő korai szabad járattal folytatjuk az eljárást. | ||
A különböző járművek által ellátott járatokat eltérő színnel jelölik. A grafikonra felvitt járatok szemléletessé teszik az adott vonalon a közlekedési helyzetet, így a járműbeosztás könnyebben kialakítható. | ||
A grafikus tervezési módszernek egzakt szabályai nincsenek, az ábrázolásmód révén szembetűnő lehetőségeket kell intuitív módon felhasználni. A járatok érkezési és indulási időpontjainak bejelölésével pl. megállapítható, hogy hol van szükség új autóbusz beállítására. A módszer segítségével lehetséges a kiállási idők egyenletes elosztása, az osztott munkaidő alkalmazása, járateltolások végrehajtása, de nem biztosított a lehetséges optimum elérése. | ||
Hátránya a grafikus módszernek, hogy az ábrázolás technikai lehetőségei miatt csak néhány vonal forgalmának áttekintésére alkalmas, vagyis a megoldandó fordatervezési feladatot számos részre osztva, részenként oldja meg, ami törvényszerűen kevésbé hatékony megoldást eredményez. |
Példa a grafikus fordatervezésre | ||||||
Az 1.3. ábrán látható hálózaton a következő járatok közlekednek: | ||||||
A-B 5.10, 5.50, 20.30 | ||||||
| ||||||
Az egyes települések közötti menettartam: | ||||||
A-B 25 perc | ||||||
Valamennyi járat azonos autóbusztípust igényel. Az autóbuszok telephelye B-ben van, de az első járatot valamennyi településről külső telephelyes autóbusz teljesíti. | ||||||
Grafikus módszerrel állapítsa meg, hogy minimálisan hány autóbusz szükséges átállás nélkül a járatok üzemeltetéséhez! | ||||||
Grafikus javítással állítson össze olyan fordarendszert, amely az üzemi szempontok (foglalkoztatási előírások, forgalomirányítás, karbantartás stb.) tekintetében megfelelő! | ||||||
Kidolgozás | ||||||
Ábrázoljuk a járatokat az idő és a fordulóállomások alkotta diagramon az előzőekben leírtaknak megfelelően! | ||||||
| ||||||
A kék szín az 1. fordát, a nyíl a belépés időpontját (helyét) jelöli. A sorok (A, B, C, D) a településeknek, az oszlopok (4, 5, ..., 12) az indulási és érkezési időpontoknak felelnek meg. | ||||||
| ||||||
Mivel a járművek egyik településről a másikba üresen történő átállítása nem lehetséges, ezért az érkező járathoz - az ugyanarról a fordulóállomásról - időben legközelebb induló járatot kapcsoljuk. Célszerű az eljárást a legkorábban induló járattal kezdeni, majd - miután nem tudunk további járatot kapcsolni a fordához - a következő legkorábbi szabad járattal indítani a 2. fordát. A kiinduló fordarendszert az 1.4. ábra mutatja. | ||||||
| ||||||
A különböző színek alapján nyomon követhetők az egyes fordák, de a járatok cseréje ebben a diagramban nehezen átlátható, ezért fordánként ábrázoljuk a járatokat, amit az 1.5. ábra szemléltet. | ||||||
| ||||||
Ez az ábra már alkalmas a járatok vagy járatcsoportok fordák közötti átcsoportosítására, az átállások jelöléseire, az üzemi követelményeknek megfelelő fordarendszer összeállítására. | ||||||
Egy lehetséges megoldást mutat az 1.6. ábra. A külső telephelyes autóbuszok esetében "szemle" jelöléssel került ábrázolásra a telephely felkeresése tankolás és átvizsgálás céljából. | ||||||
| ||||||
Az így kialakított fordarendszer a következő: | ||||||
A így kapott fordarendszerünk már megfelel az üzemi követelményeknek. | ||||||
A feladat során az egyszerűség kedvéért csak néhány járattal dolgoztunk, ezért adódott több olyan forda, amelynél a járművek a helyi fordába is besegítenek. A gyakorlatban is van erre példa, azonban nem ilyen arányban. | ||||||
Végeredményben 6 forda, azaz 6 autóbusz szükséges a feladat ellátásához. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel! Az egzakt módszerekkel nehéz az követelmények megfelelő érvényesítése, a gyakorlati alkalmazás számítástechnikai apparátust igényel ezért gyakran alkalmaznak fordatervezési módszert. ![]() | |||||||||||
2. Válassza ki a helyes megoldást! A grafikus fordatervezési módszerben:
![]() | |||||||||||
3. Válassza ki a helyes megoldást! A grafikus fordatervezési módszerben a két fordulóállomás között közlekedő járatot:
![]() | |||||||||||
4. Válassza ki a helyes megoldást! A grafikus fordatervezési módszernél a különböző járművek által ellátott járatokat:
![]() | |||||||||||
5. Rendezze sorba a grafikus eljárás lépéseit! | |||||||||||
| |||||||||||
Írja a megfelelő számokat a betűk után!
![]() |