KURZUS: Gépszerkezettan II.

MODUL: III. modul: Nem oldható kötések

21. lecke: Hegesztés

Tevékenység

Olvassa el a jegyzet 97-107. oldalán található anyagot.

A feldolgozás során az alábbiakra figyeljen:

  • Tanulja meg milyen anyagok egyesítésére használjuk a hegesztést.
  • Tanulja meg, hogy kötés létrehozásán kívül mire használatos még a hegesztés.
  • Ismertesse a hegesztő eljárások csoportosítási lehetőségeit.
  • Sorolja fel az egyes csoportokba tartozó hegesztési eljárásokat.
  • Ismertesse a hegesztett kötések hátrányait?
  • Tanulja meg, milyen varratfajtákat használunk.
  • Jellemezze a különböző hegesztett kötéseket.
Követelmény

A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • Listából ki tudja választani azokat az anyagokat, amelyek kötéseinek létrehozására a hegesztést használjuk.
  • Felsorolásból ki tudja választani a hegesztés egyéb felhasználási területeit.
  • Ismeri az egyes hegesztési eljárásokat és leírásból azonosítani tudja azokat.
  • Ki tudja választani a hegesztett kötések hátrányait.
  • Ábráról felismeri az egyes varratfajtákat.
  • Jellemzőik alapján azonosítani tudja az egyes varratfajtákat.
  • Meghatározások és ábrák alapján felismeri a hegesztett kötéseket.
Összefoglalás és további információk tananyaghoz

A hegesztés azonos, vagy közel azonos összetételű fémek, illetve ötvözetek egyesítése hőhatással, fémhozaganyag hozzáadásával vagy anélkül.

A hegesztett kötést meghatározza:

  • a varratalak és méretei,
  • a hegesztés módja,
  • a hegesztés utáni megmunkálás (ha szükséges).

A hegesztett kötések ábrázolására vonatkozó információk a Műszaki ábrázolás c. jegyzetben (156-163. oldal) találhatók, amelyet Önök az előző félévben kaptak és használtak az ábrázolási szabályok megismerésére.

Ismételjük át ezeket a tudnivalókat!

A hegesztési varratok ábrázolása:

Kirajzolt folytonos varrat nézetben és metszetben

Kirajzolt szakaszos varrat

A varrat jelképes ábrázolása

A hegesztési varratok alapjelei:

A hegesztési varratok kiegészítő jelei

A hegesztési varratok kiegészítő adatai

A hegesztési rajzjel elemei:

  • a referenciavonal és mutatóvonal;
  • a kötés alapjele (ha szükséges, kiegészítő jelekkel);
  • a kötés jellemző adatai;
  • az esetleges különleges előírások.

A rajzjelek elhelyezése

A hegesztési varrat méretmegadása

6 mm méretű,
domború felületű
v - varrat,
300 mm hosszon,
gyökoldalon utánhegesztve, bevont elektródás ívhegesztéssel

A hegesztett kötések előnyei:

  • az összekötendő elemeket furatok nem gyengítik,
  • az erőátadás nem pontszerű,
  • lényeges, kb. 15-20%-os súlymegtakarítás.

A varratok elhelyezkedését és vonalvezetését az összekötendő elemek alakja határozza meg, míg a varrat alakját az összekötendő elemek vastagságának ismeretében választhatjuk meg (Jegyzet: 4. és 5. táblázat).

A hegesztési varratok csoportosítása

A hegesztett kötések optimális kialakításának szempontjai

  • a hegesztési varrat mindig feszültséggyűjtő hely;
  • ezek a feszültségek nagymértékben függnek a varrat vonalvezetésétől, a hegesztési eljárástól és a hegesztő gyakorlottságától;
  • a hosszú, vékony varratokat előnyben kell részesíteni a rövid, vastag varratokkal szemben;
  • több varrat találkozását lehetőleg kerülni kell;
  • ha adott helyre homlok- és oldalvarrat egyaránt kialakítható, akkor oldalvarratot készítsünk, mert azonos méretek mellett a szilárdsága sokkal kedvezőbb;
  • szilárdsági szempontból az önmagukban záródó varratok a legjobbak;
  • lehetőleg olyan helyen alakítsunk ki varratot, ahol az igénybevétele húzás vagy nyomás (a nyírást, a csavarást és a hajlítást, ha lehet, kerüljük).
Ellenőrző kérdések és feladatok
1. Válassza ki az alábbi listából azokat az anyagokat, amelyek összekötésére a hegesztést használhatjuk!
Műanyagok
Színesfémek
Könnyűfémek
Acélok és ötvözeteik
2. Jelölje meg az alábbi felsorolásban azokat a területeket, ahol a hegesztést használjuk!
Finommechanikai elemek rögzítése.
Kopásálló felületi réteg kialakítása.
Törött alkatrészek újraegyesítése.
Villamos ipari javítások.
Kopott alkatrészek méretnövelő javítása.
A válaszok megadásához használja a szám billentyűket!
3. Az alábbiakban a hegesztő eljárások három nagy csoportját és néhány hegesztési eljárás nevét olvashatja. Rendelje a hegesztő eljárásokat a megfelelő csoportba!

1. Ömlesztő hegesztő eljárások
2. Ömlesztve sajtoló hegesztő eljárások
3. Sajtoló hegesztések

Ultrahanghegesztés
Lánghegesztés
Ívhegesztés
Ponthegesztés
Plazmahegesztés
Vonalhegesztés
Tompahegesztés
Hideghegesztés
Termithegesztés
Dörzshegesztés
Lézerhegesztés
Ultrahanghegesztés
Salakhegesztés

4. Válassza ki az alábbi felsorolásból a hegesztett kötések hátrányait!
Hegesztés következtében tetemesen nő az alkatrészek súlya.
Az elkészítése szakképzettséget kíván.
A varratok kialakítása előtt furatokat kell készíteni.
A hegesztési sorrend be nem tartása elhúzódásokhoz vezet.
A magas hőmérséklet kedvezőtlenül hat a kristályszerkezetre, aminek következtében feszültségek maradnak vissza.
A terhelésátadás vonalszerű, ami kedvezőtlen.
A feszültséggyűjtő helyeken nő a ridegtörés veszélye.
A válaszok megadásához használja a szám billentyűket!
5. Az alábbi ábrákon hegesztési varratokat metszetben ábrázolva. Azonosítsa ezeket a varratokat!

1.
2.
3.

Sarokvarrat
Egyoldali tompa U-varrat
Egyoldali tompa V-varrat

A válaszok megadásához használja a szám billentyűket!
6. Az alábbiakban hegesztési varratcsoportok jellemzőit olvashatja. Azonosítsa a jellemzők alapján a varratokat!

1. Sarokvarrat
2. Kötővarrat
3. Két oldalról készülő varrat
4. Tompavarrat
5. fűzővarrat

A azonos síkban elhelyezkedő lemezek (alkatrészek) kötéseinek létrehozására alkalmasak. A hegeszthető lemezvastagság 3-20 mm.

A egymásra merőleges lemezek (alkatrészek) egyesítésére szolgálnak, akár 80 mm lemezvastagságig.

A válaszok megadásához használja a szám billentyűket!
7. Az alábbiakban egy, a hegesztéssel kapcsolatos hiányos meghatározást olvashat. Tegye igazzá a meghatározást az alatta levő kifejezések felhasználásával.

1. Furatok
2. Vonalszerű
3. Fémek
4. Nehézfémek
5. Erősítik
6. Pontszerű
7. Gyengítik
8. 25-30%
9. Műanyagok
10. 15-20%
11. Ötvözetek

A hegesztés azonos, vagy közel azonos összetételű , illetve egyesítése hőhatással, fémhozaganyag hozzáadásával vagy anélkül.

Jellemzője és egyben előnye is, hogy az összekötendő elemeket nem , az erőátadás nem , lényeges, kb. a súlymegtakarítás.