KURZUS: Gépszerkezettan II.
MODUL: II. modul: Oldható kötések
9. lecke: Csavarkötések, csavarmenetek
Tevékenység | ||
Olvassa el a jegyzet 21-24., 41-47. oldalát és az alábbi, a követelmények után található összefoglalást. A feldolgozás során a következőkre figyeljen: | ||
| ||
Követelmény | ||
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön: | ||
| ||
Összefoglalás | ||
Egy gépszerkezet helyes és megbízható működését döntően befolyásolják az egyes szerkezeti elemek kötései. Kiválasztásuknál és kialakításuknál elsősorban a szerkezet funkciója, feladata a meghatározó. | ||
A gépészeti gyakorlat oldható és nem oldható kötéseket különböztet meg. Az oldható kötéseket egyszerűen, az alkatrészek, a kötőelem sérülése nélkül kell bontani és újra szerelni. Ide tartoznak a csavarkötések, szegek, csapszegek, tengely-agy szerkezetek retesz-, ék-, szorító- valamint rögzítőelemes kötései. A nem oldható kötéseket csak az alkatrészek vagy kötőelem roncsolásával lehet szétbontani. Ezek közé tartoznak a ragasztott, a forrasztott, a hegesztett és a szegecskötések. | ||
A kötéseket más szempontok szerint is csoportosíthatjuk, például figyelembe vehetjük kialakításukat, amely szerint megkülönböztethetünk anyaggal, alakkal ill. erővel záró kötéseket. Csoportosítási szempont lehet a kötés gépszerkezetben betöltött funkciója is, amely szerint egy kötés teherviselő, rögzítő vagy fűző is lehet. | ||
A csavarmenetekkel kapcsolatos fogalmakat a jegyzet 23. oldalán összefoglaltuk. Kiegészítésként az alábbi ábrán bemutatjuk a menetemelkedést és menetosztást. A rajz kétbekezdésű menetet mutat, az egyes csavarvonalakat különböző vastagsággal jelöltük. | ||
Tudjuk, hogy az anyagba vágott horony alakja meghatározza a csavarmenet fajtáját. Így beszélhetünk éles-, trapéz-, fűrész- és zsinórmenetről, mint azt a következő ábrán láthatjuk. | ||
A csavarkötés önzáró jellege kötőcsavaroknál azt jelenti, hogy üzemszerű terhelés hatására a kötés nem lazul meg. Például egy gépjármű kerekét rögzítő, megfelelő erővel meghúzott csavar nem lazul meg a jármű használata közben. | ||
A mozgatócsavaroknál az önzárás azt jelenti, hogy a csavar nem kezd mozogni külső terhelés hatására. Például az autóknál használt kézi emelő csavarorsója nem jön mozgásba a felemelt jármű súlyerejének hatására. | ||
Kötőcsavarok esetén a nagy súrlódási erő az önzárást segíti. A nagy profilszögű, háromszög alakú menetszelvény biztosítja a legnagyobb súrlódási erőt, ezért a kötőcsavarok jellemző profilja. | ||
Mozgatócsavarok esetén fontos az, hogy - az önzárás megtartása mellett - minél kisebb legyen a súrlódás, mert ekkor a csavar mozgatása kisebb erőt igényel. Erre a célra kis profilszögű menetszelvények alkalmasak. A mozgatócsavarok leggyakrabban trapézmenetesek. | ||
A csavarmeneteken keletkező erők meghatározásával és a csavarkötések méretezésével a konzultációkon foglalkozunk. | ||
Most nézzük meg, milyen a feszültségeloszlás a csavarkötés elemeiben és milyen a kötőelemek szerkezete. A csavarorsó-csavaranya kapcsolatban a felfekvéshez viszonyítva első terhelt menetben ébred a legnagyobb feszültség. A csavarorsó a terhelés hatására nyúlik, amit a csavaranya felfekvéstől távolabbi menetei nem tudnak követni. (A felfekvéstől távolabbi meneteknél vastagabb anyagnak kellene megnyúlnia, mint az elsőknél.) | ||
Mint azt a jegyzet 41. oldalán található 2.13. ábra mutatja, az első menet a terhelés 34%-át, a hatodik viszont már csak 7%-át veszi fel. (Ezért nem célszerű a csavaranyákat 6 menetesnél hosszabbra készíteni.) | ||
Az erőeloszlás javítására és az anya élettartamának növelésére használatos megoldásokat szemléltet a 2.14. és a 2.15. ábra. | ||
A csavaron fellépő feszültséggyűjtő hatás a csavar kedvező kialakításával jelentősen csökkenthető. Erre mutat példát a 2.16., 2.17. és 2.18. ábra. |
Ellenőrző kérdések és feladatok | |||||||||||
1. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek az erővel záró kötésekre jellemzők!
![]() | |||||||||||
2. Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd oldja meg az ábra alatti feladatot! | |||||||||||
Írja be az alábbi fogalmak előtt szereplő betűket a megfelelő helyre! (A háromból csak kettőt kell beírni!) a = menetemelkedés ![]() | |||||||||||
3. Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd oldja meg az ábra alatti feladatot! | |||||||||||
Írja be az alábbi menetprofilok neve előtti számot a megfelelő helyre! (Az ötből csak hármat kell beírnia!) 1. trapézmenet ![]() | |||||||||||
4. Milyen rendeltetésű csavarokhoz alkalmazhatók a nagy profilszögű háromszög alakú menetszelvények? Jelölje a helyes választ!
![]() | |||||||||||
5. Mit jelent az önzárás fogalma mozgatócsavarok esetén? Jelölje a helyes választ!
![]() | |||||||||||
6. Miért nem készítik a csavaranyát 6-nál több menetűre? Jelölje a helyes választ!
![]() | |||||||||||
7. Mi jellemzi a változó keresztmetszetű csavart? Jelölje az igaz állításokat!
![]() | |||||||||||
8. Az alábbi csavarkialakítások közül válassza ki azt, amely leginkább alkalmas a fej és a szár átmeneténél levő feszültségtorlódás csökkentésére!
![]() | |||||||||||
9. Egészítse ki az alábbi meghatározást a felsorolt kifejezések sorszámával! (Az adott kifejezések közül csak három sorszámát kell a szövegbe beírni!) 1. menetes persely ![]() | |||||||||||
10. Igaz-e az alábbi állítás a differenciálmenetre?
![]() |