KURZUS: Gépszerkezettan II.

MODUL: IX. modul: Csővezetékek és tartályok

48. lecke: Tároló- és nyomástartó tartályok

(a jegyzetben 8.3. fejezet)

Tevékenység

Olvassa el a jegyzet 240-247. oldalán található anyagot. A feldolgozás során az alábbiakra ügyeljen:

  • Tanulja meg, milyen anyagból készítenek tartályokat.
  • Adjon választ arra, milyen célra készítenek tartályokat.
  • Ismerje, hogy alak szerint, milyenek lehetnek a tartályok.
  • Ábra alapján nevezze meg az egyes fenék kialakításokat.
  • Tanulja meg az edények és edény fenekek méretezési elvét.
Követelmény

A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • Listából ki tudja választani a tartályok anyagait.
  • Felsorolásból ki tudja jelölni a tartályok jellemzőit.
  • Adott jellemzőket tud rendelni a különböző tartályokhoz.
  • Ábra alapján felismeri a különböző kialakítású edényfenekeket.
  • Meghatározások közül ki tudja választani az edények és edényfenekek. szilárdsági méretezésére vonatkozó előírásokat.
  • A méretezési összefüggések tényezőit párosítani tudja azok megnevezéseivel.
Ellenőrző kérdések
1. Válassza ki az alábbi anyagok közül azokat, amelyekből tartályokat  készítenek!
acélok,
műanyagok,
papír,
alumínium,
üveg,
réz.
2. Jelölje be az alábbi felsorolásban az igaz állításokat!
A tartályok tároló vagy nyomástartó edények.
Tároló tartályok tervezésénél figyelembe kell venni a tárolt közeg kémiai tulajdonságait és hőmérsékletét.
A nyomástartó tartályok méretei tapasztalati összefüggésekkel határozhatók meg.
A nyomástartó tartályok tervezése és kivitelezése csak a vonatkozó biztonsági szabályok és szabványok előírásai alapján történhet.
Használja a szám billentyűket!
3. Nézze meg az alábbi ábrát és tegye megfelelő sorrendbe a különböző kialakítású edényfenekek megnevezéseit!



1. kosárgörbe,
2. elliptikus,
3. félgömb,
4. sík.

4. A nyomásálló tartályok méretezése két részből áll. A hengeres öv méretezéséhez az alapot a kazánformula adja.

Az elméletileg szükséges falvastagság így:

s= ( D b +s ) p t 2 K n v + c 1 = D b p t 2 K nv v p t + c 1 = D k p t 2 K n + p t + c 1

Használja a szám billentyűket!
Tanulmányozza a fenti összefüggést és egészítse ki az alábbi állítást a felsorolt kifejezésekkel!

A hengeres köpeny méretezésénél mértékadó átmérőnek a fal tekintjük, és figyelembe vesszük a hosszvarrat gyengítő hatását a tényezővel.

1. belső átmérő,
2. középátmérő,
3. külső átmérő,
4. szilárdsági,
5. gyengítési,
6. jósági.

Használja a szám billentyűket!
5. Egészítse ki az alábbi állítást úgy, hogy az igaz legyen!

A hengeres köpeny elméleti falvastagságát növelni kell a falvastagság pótlékkal, amely 3 részből tevődik össze:

c = c1 + c2 + c3 , ahol:

c1:
c2:
c3:

1. korróziós pótlék,
2. hőmérséklet pótlék,
3. gyártástechnológiai pótlék,
4. feszültség pótlék,
5. falvastagság pótlék,
6. a lemez negatív tűrését kiegyenlítő pótlék.

6. A gyakorlatban a tartályok feneke általában kosárgörbe alakú. A méretezés kiindulása itt is a kazánformula, amelyben a kis sugarú sarokgörbület feszültség-gyűjtő hatását figyelembe vesszük:

s= D k p t β 4 K n v + c 2

Tanulmányozza ezt az összefüggést és válaszoljon a feltett kérdésre!

Melyik tényezővel vesszük figyelembe a sarokgörbület feszültséggyűjtő hatását a fenti összefüggésben?
? - jósági tényező
c2 - falvastagság pótlék
β - alaktényező
7. Az alábbiakban a tartályok méretezésével kapcsolatos állításokat olvashat.
Jelölje az igazakat!
A legkisebb köpeny falvastagság légtartály esetén s=5mm, gőzkazánnál és melegvíztárolónál s=7mm.
A legkisebb köpeny falvastagság légtartály esetén s=3mm, gőzkazánnál és melegvíztárolónál s=5mm.
A tartályok méretezésénél ügyelni kell arra, hogy a köpeny és fenék vastagsága között kis eltérés legyen.
Az edényfenék átmérőjét a köpeny átmérője határozza meg.