KURZUS: Gépszerkezettan II.
MODUL: II. modul: Oldható kötések
16. lecke: Bordás tengelykötések
Tevékenység | ||||||
Olvassa el a jegyzet 62-63. oldalán levő anyagot a méretezés alfejezetig, és ismételje át a bordástengely, hornyos agy és bordáskötés ábrázolásáról tanultakat. | ||||||
A feldolgozás során a következőkre figyeljen: | ||||||
| ||||||
Követelmény | ||||||
A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön: | ||||||
| ||||||
A tananyag összefoglalása, további információk | ||||||
Az előző leckében a reteszkötésekről olvashatott. A bordáskötést tekinthetjük úgy is, mint a reteszkötésnek egy nagyobb nyomaték átvitelére alkalmas változatát. Ha a tengelyre a reteszhez hasonló bordákat készítünk, akkor bordástengelyt kapunk. A bordás kötés jellemzője még, hogy a tengelyre szerelt elem elcsúsztatható. | ||||||
A bordáskötés elemei: | ||||||
A bordák alakja szerint megkülönböztetünk egyenes fogú, evolvensfogazatú és ékfogazatú bordázatot. | ||||||
Egyenesfogazatú bordástengely | ||||||
Evolvensfogazatú bordástengely | ||||||
Ékfogazatú bordázat | ||||||
Mint említettük a bordáskötés nagy csavarónyomaték átvitelére alkalmas, ugyanakkor lehetővé teszi a bordás tengelyre szerelt alkatrész tengelyirányú elmozdítását. A nyomatékot az agy hornyaiba illeszkedő bordák viszik át. | ||||||
Hornyos agy | ||||||
Az elmozdítható alkatrész sok esetben fogaskerék, így leginkább szerszámgépekben és gépjárművek nyomatékváltójában alkalmazzák. | ||||||
Bordáskötés esetén a nyomatékátvitel a tengely egész felületén közel egyenletes, emiatt viszonylag rövid aggyal is nagy nyomaték átvitele valósítható meg. | ||||||
Bordáskötés | ||||||
Fontos, hogy a bordástengely és az agy forgástengelye egybeessen. A tengely és az agy egymáshoz képest a tengelyre merőlegesen nem mozdulhat el (az agy nem "lötyöghet" a tengelyen), mert forgás közben a centrifugális erő rezgéseket keltene, ami károsítaná a szerkezeti elemeket. A tengely és az agy egyes felületeinek össze kell érniük, azaz a tengelyt és az agyat egymáshoz képest illeszteni, vagy más kifejezéssel központosítani kell. Attól függően, hogy a bordástengelyt és az agyat mely részükön illesztjük, megkülönböztetünk belső átmérőn, bordaoldalon és külső átmérőn történő központosítást (ez utóbbit ritkán alkalmazzák). | ||||||
A reteszpályáknál, valamint a bordázatoknál kialakított sarkok miatt feszültséggyűjtő helyek jönnek létre. Ezekből a sarokpontokból repedések indulhatnak, amelyek sugárirányban haladnak befelé és végül a tengely fáradt töréséhez vezethetnek. | ||||||
Ezen feszültséggyűjtő helyek kényszerű kialakítása nélkül készülnek a három-, esetleg négyszögletű poligonkötések. Ilyen kialakítással a tengelyeken és az agyakban is elkerülhetők az éles sarkok, tehát azonos keresztmetszeti méretek mellett kifáradás szempontjából kedvezőbb kötést kapunk. | ||||||
Az alábbi ábra egy ilyen sokszög, más néven poligonkötést mutat be. | ||||||
Poligon tengelyvég és agy | ||||||
A poligonkötés jellemző geometriai méretei az alábbi ábrán és táblázatban láthatók: | ||||||
Tengely és agy összekötésére alkalmaznak golyós-bordás kapcsolatot is. | ||||||
Golyós-bordás kapcsolat | ||||||
|
Ellenőrző kérdések és feladatok | |||||||
1. Válassza ki az alábbiak közül és jelölje a bordáskötésre jellemző meghatározást!
![]() | |||||||
2. Mi az előnye a poligonkötésnek a bordáskötéssel szemben? Jelölje a helyes választ!
![]() | |||||||
3. Milyen elven működik a bordáskötés? Válassza ki a helyes megoldást!
![]() | |||||||
4. A bordástengely és az agy bizonyos felületei (a kisátmérőn, a nagyátmérőn vagy a bordaoldalon) illesztettek. Miért? Jelölje meg a helyes választ!
![]() | |||||||
5. Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre! | |||||||
Milyen bordázat látható a fenti képen?
![]() | |||||||
6. Jelölje az igaz állítást az alábbi meghatározások közül!
![]() |