KURZUS: Bevezetés a kockázatmenedzsmentbe
MODUL: I. modul: Kockázatelméleti alapfogalmak
1. lecke: Bevezetés a kockázatmenedzsment fogalomrendszerébe
Cél: A lecke célja, hogy megismertesse a hallgatóval azt a fogalmi bázist, melynek ismerete nélkülözhetetlen a kockázatmenedzsmentben. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A lecke elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha... | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tevékenység: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Minden olyan munkának, tevékenységnek, folyamatnak, mely a célból az eredménybe tart, meghatározott kezdete és befejezése van. Számos esetben az összetett folyamatok részfolyamatokra, tevékenységekre oszthatók. A munka elvégzése, a tevékenységek végrehajtása akkor sikeres, ha eredménye a céllal megegyező, vagy annál jobb. A folyamatok erőforrásokat igényelnek, alakulásukat különböző, külső (exogén) és belső (endogén) környezetéből származó tényezők hatásai befolyásolják. Erőforrások alatt embereket, gépeket, anyagokat, pénzt és időt értjük. Tényezők alatt pedig a külső, vagy belső környezetben bekövetkező, a folyamatok sikerét befolyásoló változásokat, például politikai, jogszabályi környezet változásait. Minden folyamat sikere külső (exogén) és belső (endogén) erőforrások és tényezők által meghatározott. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A külső és belső tényezők több csoportba sorolhatók a gazdasági szereplő ismerete, a tényező folyamatra gyakorolt hatása és mérhetősége alapján. A lehetséges csoportokat az 1.1. táblázatban foglaltuk össze. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feladat: Az 1.1. táblázatban található tényezőcsoportokra keressen példát munkahelyi tapasztalataira támaszkodva! Készítsen jegyzetfüzetében egy táblázatot az 1.1. táblázat mintájára, egészítse ki egy oszloppal és ebben rögzítse fel a gyűjtött példákat! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
determinisztikus kifejezés jelentése: előre meghatározott sztochasztikus jelentése: véletlenszerű, statisztikai valószínűségen alapuló | A vállalati tevékenységeket meghatározó és befolyásoló tényezők csoportosítása a velük kapcsolatos ismeret és a vállalati folyamatokra gyakorolt hatásuk alapján (determinisztikus, sztochasztikus)
1.1. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fogalmi rendszerezés után nézzünk egy-egy konkrét példát az 1.1. táblázatban felsorolt tényezőtípusokra! A példákhoz induljunk ki egy vállalkozás helyzetéből, melynek egy részébe rövid bepillantást adunk! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
"....XY Kft. a következő időszaki árbevételét tervezi. A Kft. újrahasznosított anyagokból virágcserepeket gyárt, jelenleg 10 különböző méretben. A vállalkozás egy éve kezdte meg működését. A hulladék-újrahasznosítási engedélyeket már ekkor beszerezte. A gyártási folyamatban csak belföldi erőforrásokat használ, Ausztriában, Németországban, Svájcban és Franciaországban értékesít. Minden kiadása forintban, minden bevétele euróban realizálódik. Tevékenységét gondosan tervezi, minden lényeges információt, mely a tervezéshez szükséges dokumentál. Az elmúlt héten a vállalkozás egy új gépet vásárolt, mellyel 10%-kal növelni tudja a termelési volumenét mindegyik virágcserép típusból..." | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az idézett szövegrészlet alapján nézzük, egy-egy példát a táblázatban szereplő tényezőkre, melyek az árbevétel tervezés folyamata során illetve annak kapcsán értelmezhetőek. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feladatok: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. A megadott példákat alapul véve, saját szakmájának megfelelően Ön is keressen példákat a megadott hatástípusokra! Használja a gyakorló füzetet! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. Válasszon ki egy, a munkahelyére jellemző folyamatot! Próbálja számszerűsíteni a folyamat sikerességét alapvetően befolyásoló tényezők hatását! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A valószínűség-számítás fogalomrendszerét használva is gondolkodhatunk a folyamatainkat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. Ennek megfelelően azt mondhatjuk, hogy a folyamatainkat befolyásoló tényezőket biztos, bizonytalan és lehetetlen események csoportjaiba sorolhatjuk. Nézzük e fogalmak definícióit! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Biztos esemény: az az esemény, melynek bekövetkezési valószínűsége 100%. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lehetetlen esemény: az az esemény, melynek bekövetkezési valószínűsége 0%. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bizonytalan esemény: bekövetkezési valószínűsége 0 és 100% közötti. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az eddig leírtakból következik, hogy a társadalmi, gazdasági döntések nem egyértelműen, hanem valamilyen valószínűséggel tekinthetőek biztosnak. Vagyis a döntések csak meghatározott része lesz teljesen sikeres. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázatelméleti irodalom úgy fogalmaz, hogy a gazdasági szereplők döntéseit követő folyamatok a jelen vélt biztonságát előre látható bizonytalansággá változtatják. Mit is jelent ez? | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vélt biztonság a társadalmi, gazdasági élet különböző dimenzióiból származó biztonsági elemek kombinációja. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A biztonsági elemek az egyén szintjén lehetnek a lelki nyugalom, családi béke, anyagi biztonság, munkahelyi és társadalmi megbecsültség. A vállalatok szintjén lehetnek szabályozott és rentábilis technológiai folyamatok, biztos pénzügyi helyzet, egészséges finanszírozási struktúra, piacvezető pozíció. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Fontos megjegyezni, hogy a jelennel, a döntés pillanatában érvényes állapottal kapcsolatban vélt biztonság is aszimmetrikus információval és szubjektív értékeléssel terhelt! Két ok miatt: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szakirodalom a vélt biztonság fogalmával párhuzamosan értelmezi a biztonsági mérleg fogalmát is. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A biztonsági mérleg a biztonsággal kapcsolatos biztos és bizonytalan ismereteink egyenlege. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vállalati folyamatokat, a folyamatokkal és a vállalkozás egészével kapcsolatban értelmezhető biztonsági elemeket, valamint biztonsági szintet számos esemény befolyásolja, melyek egy része helyzettől, vállalkozástól és számos más paramétertől függően bizonytalan. A bizonytalan események a folyamatok, biztonsági elemek, valamint a biztonsági szint változását eredményezhetik és a jövőben a jelenlegitől eltérő biztonsági szintet eredményezhetnek. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kockázatelméleti szempontból a bizonytalanság tehát azt jelenti, hogy az egyéni, vagy vállalati folyamatok előrehaladása során megtörténhetnek várt, vagy nem várt, ismert, vagy ismeretlen, nem 100 százalékos valószínűséggel bekövetkező események, melyek befolyásolják a folyamatok kimenetelét és ennek okán a folyamatgazda biztonsági szintjét. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Folyamatgazda alatt egyént, vállalatnál dolgozó alkalmazottat, vezetőt, munkacsoportot egyszóval a döntéshozó és folyamatot bonyolító gazdasági szereplőket értjük. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A bizonytalanság fogalmából kiindulva értelmezhetjük a kockázat fogalmát. A bizonytalanságot eredményező bizonytalan események egy része a folyamatgazdák számára ismert, bekövetkezési valószínűségük és várható hatásuk kiszámítható. A bizonytalan eseményeknek ezt a körét kockázatos eseményeknek nevezzük. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kockázatelméleti szempontból a kockázat tehát azt jelenti, hogy az egyéni, vagy vállalati folyamatok előrehaladása során megtörténhetnek olyan várt és ismert, de matematikai értelemben bizonytalan események, melyek befolyásolják a folyamatok kimenetelét és ennek okán a folyamatgazda biztonsági szintjét. Bekövetkezési valószínűségük és hatásuk számszerűsíthető. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nézzünk egy-egy példát a bizonytalan és a kockázatos eseményekre, visszatérve gondolatban az esettanulmány részlethez és az árbevétel tervezés és árbevétel realizálás folyamatához! Az árbevétel tervezése során meghatározott nagyságú értékesítési egységárral és értékesítési mennyiséggel számolunk. Az üzleti év indulásával elkezdődik az árbevétel realizálásának a folyamata, melynek eredménye eltérhet a tervezettől. Például a tervezett egységár túl magasnak bizonyul. A versenytársunk ugyanis alacsonyabb egységárakkal kezdte meg az értékesítést. Ennek köszönhetően az értékesítésünk tényleges volumene elmarad a tervezettől, hiszen vevőink átpártolnak a versenytárshoz. Ha versenytársaink árairól, árstratégiájáról, a fogyasztóink árérzékenységéről nem rendelkezünk információkkal, adatokkal, akkor a versenytárs árváltoztatása egy bizonytalan esemény, melynek bekövetkezési valószínűségét és hatását nem tudjuk előre jelezni. Ha rendelkezünk a szükséges információkkal és birtokában vagyunk az elemzéshez szükséges módszertani ismereteknek, akkor egy versenytárs árváltoztatása kockázatos esemény, mert bekövetkezési valószínűsége és várható hatása számszerűsíthető. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázat fogalmát kétféle felfogásban értelmezhetjük. Az egyik szimmetrikus, a másik pedig az aszimmetrikus. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szimmetrikus megközelítés szerint a kockázat olyan bizonytalan esemény (események), mely (melyek) pozitív, vagy negatív eredmény-cél eltérést eredményezhet (eredményezhetnek). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Aszimmetrikus megközelítés szerint a kockázat olyan bizonytalan esemény (események), mely (melyek) negatív eredmény-cél eltérést eredményezhet (eredményezhetnek). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szimmetrikus kockázatértelmezésre jó példa a következő. Képzeljük el, hogy éppen nagyon sietünk valahova, mert rengeteg feladatunk van, melyek megoldásra várnak, ráadásul éppen pénzhiánnyal is küzdünk. A nagy sietség közben véletlenül egy régi kedves barátunkkal találkozunk össze az utcán, akit évek óta nem láttunk. Barátunk egy kávéra és beszélgetésre hív minket a véletlen találkozás örömére. Az emberi és lelki tényezőket félretéve, pusztán a gazdasági hatásokat mérlegelve ez a véletlen esemény kétféle hatást eredményezhet. Az egyik, hogy aznap megkésünk tervezett munkáinkkal és még nagyobb időzavarba kerülünk, ennek minden negatív hatásával együtt. A másik, hogy a beszélgetés során olyan új dimenziók nyílnak életünkben, melyek hatására a pillanatnyi problémáink egy csapásra megoldódnak és nagy lelkesedésünkben a napi feladatinkat is gyorsabban megoldjuk, így a késlekedés sem okoz problémát. A régi baráttal való találkozás, mint véletlen esemény egy kockázat szimmetrikus megközelítésben. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szimmetrikus kockázatfelfogás kapcsán nem hagyhatjuk figyelmen kívül a veszély és a lehetőség fogalmakat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lehetőség pozitív várható hatással kecsegtető véletlen esemény. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lehetőségek létezése azt jelenti, hogy a bizonytalan események megismerésére fordított energiák megtérülhetnek, akkor, ha olyan intézkedéseket foganatosítunk, melyek a lehetőségek bekövetkezését és hatását erősítik. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A veszély negatív várható hatással fenyegető véletlen esemény. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A veszélyek létezése azt jelenti, hogy a bizonytalan események megismerésére fordított energiák megtérülnek, akkor, ha olyan intézkedéseket foganatosítanak, melyek a veszélyek bekövetkezését és hatását csökkentik. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kockázat nem csak egy kockázatos esemény jelenléte miatt létezik. A legtöbb esetben kockázatos események bekövetkezhetnek több tevékenységgel kapcsolatban, több biztonsági elemet és biztonsági dimenziót érinthetnek. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Több biztonsági dimenzióban jelentkező kockázatos események összességét kockázati mezőnek nevezzük. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szakirodalom a kockázati mezőket az érintett gazdasági szereplőnként különbözteti meg. Ennek megfelelően beszélhetünk egyének, csoportok (háztartások, vállalatok, intézmények), országok, nemzetek feletti szervezetek és a világ globális kockázati mezőjéről. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázatos események egy része be is következik és negatív irányú tény-terv eltérést, veszteséget eredményez. A veszteségek pénzben kifejezett ellenértékét kárnak nevezzük. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázatokra minden gazdasági szereplő másképpen gondol. A kockázatokhoz való viszony alapján három fő csoportba sorolhatjuk a gazdasági szereplőket. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kockázatkerülő az a gazdasági szereplő, aki akkor és csak is akkor vállalja a cselekvést, ha a cselekvés eredményeképpen létrejövő új állapot biztonsági szintje meghaladja az induló szintet. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kockázatkerülő tehát az a gazdasági szereplő, aki csak olyan befektetési lehetőséget választ, mely esetében biztos, hogy a befektetett összegnek az általa elvárt hozammal növelt nominális értékét realizálja a futamidő végén. Azaz 1 000 000 Ft-os induló összeg és 10%-os, éves hozamelvárás esetén egy év múlva garantált az 1 000 000 Ft. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Semlegesen kockáztató, vagy enyhén kockáztató az a gazdasági szereplő, aki akkor és csak is akkor vállalja a cselekvést, ha a cselekvés eredményeképpen létrejövő új állapot biztonsági szintje legalább az induló szinttel megegyezik. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Semlegesen kockáztató tehát az a gazdasági szereplő, aki csak olyan befektetési lehetőséget választ, mely esetében biztos, hogy legalább a befektetett összeget realizálja a futamidő végén. Azaz 1 000 000 Ft-os induló összeg és 10-20%-os hozamelvárás mellett legalább | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kockázatkedvelő az a gazdasági szereplő, aki akkor is vállalja a cselekvést, ha a cselekvés eredményeképpen létrejövő új állapot biztonsági szintje alacsonyabb lehet az induló szintnél. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Kockázatkedvelő tehát az a gazdasági szereplő, aki olyan befektetési lehetőséget választ, mely magas hozamígérettel kecsegtet, ugyanakkor a futamidő végén a biztonsági szint az induló szint alá csökkenhet. Azaz 1 000 000 Ft-os induló összeg és 30-50%-os hozamelvárás mellett a befektetés értéke 1 000 000 Ft alá csökkenhet. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázatmenedzsment alapfogalmainak tisztázása, rendszerezése során különbséget kell tenni a kockázatok okozói és összetevői között. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázat okozó olyan tárgy, jelenség, esemény, mely a cél-eredmény eltérést közvetlenül kiváltja. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázat összetevői pedig a folyamat külső és belső környezetének részei, melyek közvetve járulnak hozzá a cél-eredmény eltérés létrejöttéhez. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kockázat összetevőit a szakirodalom szubjektív és objektív csoportra osztja. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szubjektív kockázat összetevők azok az adottságok, melyek lényegesek a folyamat tervezése és végrehajtása során meghatározó személyek magatartásában, viselkedésében. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szubjektív kockázat összetevők vonatkozásában három lényeges típust kell elkülöníteni. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nézzük a három szubjektív kockázat összetevő közötti különbség értelmezésének megkönnyítésére egy-egy példát! A példát most a virágcserepeket előállító vállalkozás terméket szállító fuvarozó vállalkozás sofőrjéhez kapcsoljuk. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Amennyiben sofőrünk a téli, fagyos útviszonyok mellett is pusztán olyan körültekintéssel vezeti a rábízott kisteherautót, mint nyáron, megnövelve ezzel a szállítóeszközével és/vagy a szállított rakománnyal kapcsolatban értelmezhető kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, akkor a szállítási kockázat egyik szubjektív összetevőjéről, azon belül is egy erkölcsi tényezőjéről beszélünk. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Amennyiben sofőrünk a téli, fagyos utakon azért vezet nagy merészséggel, mert az gondolja, egyrészt úgysem övé az autó, másrészt, ha káresemény történik, úgyis fizet a főnök biztosítója, akkor a szállítási kockázat egyik szubjektív összetevőjéről, azon belül is egy erkölcstelenségi tényezőről beszélünk. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A sofőr főnöke korosnak tartja a kisteherautót és szeretné fiatalabbra cserélni. A használtautó piacon nagyon keveset kapna a sokat futott, munkára használt haszongépjárműért. Az elmúlt évben viszont olyan biztosítást kötött flottájára, melynek keretében a szállítás közben, a szállítóeszközben bekövetkezett kárt a biztosító nagyon kedvező feltételekkel és kedvező összegben téríti. Mérlegelve a körülményeket főnökünk úgy dönt, hogy megbízza sofőrjét az autó totálkárosra törésével és a helyzet balesetként történő feltűntetésével. Cselekedete a biztosítási csalás jellemző esete! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Térjünk vissza a kockázat összetevők másik nagy csoportjára, az objektív kockázat összetevőkre! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az objektív kockázat összetevők azok az adottságok, melyek lényegesek a folyamatot körülvevő külső és belső környezetben és érdemben befolyásolhatják a folyamat kimenetelét. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az objektív kockázat összetevők tartozhatnak a folyamatot körülvevő természeti, társadalmi, gazdasági, jogi, politikai, humánerőforrás környezethez. Maradva az áruszállítási példánál, a téli fagyos, havas, jéggel borított utak olyan fizikai környezetet jelentenek, melyek közvetve hozzájárulnak a szállítási kockázat bekövetkezési valószínűségének növekedéséhez, így a kockázat objektív összetevőjének számítanak. |
Önellenőrző kérdések, feladatok | |||||||||
1. Definiálja a bizonytalanság fogalmát! A definíciót írja le a jegyzetfüzetébe! | |||||||||
2. Definiálja a kockázat fogalmát! A definíciót írja le a jegyzetfüzetébe! | |||||||||
3. Definiálja az aszimmetrikus kockázat fogalmát! Munkahelyi tapasztalatai alapján nevezzen meg egy olyan kockázatot, mely aszimmetrikus kockázatfelfogásban értelmezhető! A jegyzetfüzetében dolgozzon! | |||||||||
4. Válassza ki az alábbiak közül a helyes megoldást!
![]() | |||||||||
5. Válassza ki az alábbiak közül a helytelen megoldást!
![]() | |||||||||
6. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások?
![]() |