KURZUS: Városi tömegközlekedés
MODUL: A városi autóbusz-közlekedés menetrendje
8. lecke: A menetrend összeállítása
Tanulási célok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tevékenységek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Olvassa el a kurzus 8. leckéjét! | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tananyag | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A menetrend intervallumokra készül, kiinduló adata az intervallumonkénti mértékadó utasszám és a forduló idő. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szükséges járatszám megállapítása: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ahol: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az alkalmazandó indítási időköz: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ahol: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az indítási időköz alsó határértékét a pálya teljesítőképessége szabjameg. Autóbuszközlekedésben két percnél kisebb indítási időköz alkalmazása általában nem szerencsés, mivel a járművek a vonalon összetorlódnak és teljesítőképességük romlik. A maximális időközt az elszállítandó utasszámon kívül a közlekedéssel szemben támasztott "gyakorisági" követelmény is befolyásolja, gyakran előfordul, hogy az utasszám által megkívánt mértéknél kisebb járatkövetési időket alkalmazunk. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vidéki városokban alkalmazandó maximális időközökre a KTI ajánlása a következő: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Budapesten 15 percnél nagyobb indítási időközöket csak kivételes esetekben (pl. hegyi járatok) alkalmaznak. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A következő lépésben meg kell határozni, hogy az i indítási időköz megvalósításához hány autóbuszra van szükség. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A szükséges járműszám: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ahol: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóidő és az indítási időköz hányadosaként nem kapunk mindig egész számot. Ilyenkor a járműszükséglet megállapítását két módon végezhetjük el. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyrészt módunk van a fordulóidőt megváltoztatni (növelni mindig lehet a végállomási tartózkodási idő növelése révén) olyan mértékben, hogy a fordulóidő az indítási időköz egész számú többszöröse legyen. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Másrészt alkalmazhatunk változó indítási időközt úgy, hogy a fordulóidőn belül az indítási időközök összege egyezzen meg a fordulóidővel. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az első megoldásban a járműszükségletet a valósághoz képest növeljük, a végállomási idők növelésével a járművek kihasználását rontjuk. A másik megoldás szerint a járművek kihasználása nem változik, fennáll viszont annak a veszélye, hogy hosszabb idő alatt nem lehetséges az előírt járatszám teljesítése. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kétféle megoldás közötti különbséget nézzük meg egy példán. Tegyük fel, hogy egy 32 perces fordulóidejű vonalon 6 perces járatkövetési időt kell megvalósítani (óránként 10 járat). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóidőbe újabb 4 perces végállomási tartózkodási időt építve, a 36 perces fordulóidő mellett 6 járművel folyamatosan el tudjuk látni a forgalmat. Ugyanakkor 5 jármű is elégséges a forgalom lebonyolítására, ha 6 és 7 perces változó indítási időközöket alkalmazunk, pl. a következőképpen: 6, 7, 6, 7, 6. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ekkor az adott órán belüli járatindítások és az egyes járatokat ellátó járművek a következők lesznek: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egy óra alatti 10 járatot tehát 5 járművel is lehetett teljesíteni, minden autóbusz 2 fordulót végzett. Ha azonban ugyanebben a rendben még egy óra forgalmát kellene lebonyolítani, akkor már csak 9 járatot tudnánk teljesíteni, mivel az 5. autóbusz negyedik fordulója már csak a második óra utáni óra 02 perckor kezdődhetne. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a hányados lefelé kerekítésével kapott járműszám akkor elégséges a forgalom ellátásához, ha és | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ahol: | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fordulóidő, az indítási időköz és a járműszám rögzítése után a menetrend összeállítása következhet. Ennek során meg kell határozni, hogy az egyes járművek mikor fejezik be a szolgálatukat. Ebben a fázisban lényeges kérdés, hogy melyik járművet állítjuk ki a csúcsidőszak lefutása után. A járművek üzemidejének meghatározásánál ugyanis a forgalmi utazó személyzet munkaidejével kapcsolatos szempontokat is figyelembe kell venni, pl. azt, hogy egy járművezető mennyi ideig lehet szolgálatban. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A reggeli és délutáni csúcsidőszakokhoz alkalmazkodva a járművek egy része osztott műszakban foglalkoztatható. A kocsi beosztásának megtervezésére bemutatunk egy grafikus módszert. A módszer szerint az intervallumokat képező egy-egy órás időtartamra beosztandó járművek számát úgy lehet meghatározni, hogy a járműszükségletet grafikusan ábrázoljuk (26. ábra). | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kiinduló grafikon sorainak átrendezésével arra kell törekedni, hogy egy-egy sorban összefüggően legalább 4 óra munkaidő keletkezzék. A sorok átrendezése során az oszloponkénti járműszámot megváltoztatni nem szabad. A módszer alkalmazását a 27. ábra mutatja be. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjegyzés: A 26. ábrán a piros és kék négyzetek jelzik, hogy az oszloponkénti járműszám: 2 (piros) illetve 1 (kék) nem változott meg. Az alkalmazott járművek kihasználása egyenletes és folyamatos. Például három járművet alkalmaznak és ezek 3-3 órát folyamatosan közlekednek. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megjegyzés: Az oszlopokban itt sem változott a járműszám. Lásd a példaként színezett oszlopokat az a) és b) ábrán. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az intervallumok járatigényének változása miatt az egyes vonalakon új intervallum kezdetén előfordul, hogy a járműszükséglet csökken, más vonalakon növekszik. A járművek jobb kihasználása érhető el, ha ilyen esetekben az egyik vonalon felszabaduló jármű, a másik vonalon folytatja munkáját. Az ilyen lehetőségek kiaknázása úgy érhető el, hogy ha egy vonalon új jármű beállítására van szükség, minden esetben megvizsgáljuk, hogy a járműigény fedezhető-e egy másik vonalon felszabaduló autóbusszal. A vonalak közötti átcsoportosításra különösen jó lehetőség kínálkozik az ugyanazon gócpontra befutó vonalak esetén. Kisebb forgalmú városokban, ahol a követési időközök viszonylag nagyok, általános gyakorlat, hogy a járművek több vonalon járnak. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A csúcsidőszakon kívül a fordulóidőt úgy állapítják meg, hogy a végállomási tartózkodási idő csökkentése révén a járművek egy-egy fordulóra kivehetők legyenek, például étkezési szünet céljából. Amennyiben a városban több járműtelep van, meg kell tervezni, hogy melyik telep melyik vonalat szolgálja ki. A kiszolgálás rendjét úgy kell megszabni, hogy a kiállási teljesítmények minimálisak legyenek. A minimális kiállási teljesítményt eredményező kiállási rend lineáris programozással határozható meg. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önellenőrző kérdések |
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot! A menetrend intervallumokra készül, kiinduló adata az intervallumonkénti mértékadó és a . ![]() | |||||||||||||||||
2. Válassza ki az alkalmazandó indítási időköz megállapításához alkalmas matematikai összefüggést, ha: J = a szükséges járatszám; T = az intervallum hossza.
![]() | |||||||||||||||||
3. Válassza ki a helyes megoldást! Autóbuszközlekedésben nem célszerű:
![]() | |||||||||||||||||
4. Egészítse ki a következő mondatot! A maximális időközt az elszállítandó utasszámon kívül a közlekedéssel szemben támasztott "gyakorisági" követelmény is befolyásolja, gyakran előfordul, hogy az által megkívánt mértéknél járatkövetési időket alkalmazunk. ![]() | |||||||||||||||||
5. Egészítse ki a következő táblázatot a szükséges egész számokkal! A vidéki városokban alkalmazandó maximális időközökre a KTI ajánlása a következő:
![]() | |||||||||||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot egy egész számmal! Budapesten percnél nagyobb indítási időközöket csak kivételes esetekben (pl. hegyi járatok) alkalmaznak. ![]() | |||||||||||||||||
7. Válassza ki a szükséges járműszám megállapításához alkalmas matematikai összefüggést, ha: i = indítási időköz; Tf = forduló idő.
![]() | |||||||||||||||||
8. Egészítse ki a következő mondatot! A fordulóidő, az indítási időköz, és a járműszám rögzítése után a összeállítása következhet. ![]() | |||||||||||||||||
9. Egészítse ki a következő mondatot! A menetrend összeállítása során meg kell határozni, hogy az egyes járművek mikor a szolgálatukat. ![]() | |||||||||||||||||
10. Válassza ki a helyes megoldást! A reggeli és délutáni csúcsidőszakokhoz alkalmazkodva a járművek egy része:
![]() |