KURZUS: Városi tömegközlekedés

MODUL: A város, mint település

2. lecke: A város funkcionális részrendszerei

Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a laksűrűség, a nettó és bruttó laksűrűség fogalmát;
  • kiválasztani a laksűrűséget helyesen meghatározó matematikai összefüggést;
  • adatok alapján kiszámítani a nettó- és a bruttó laksűrűséget;
  • felsorolni a területfelhasználás (városrész) típusait;
  • saját szavaival meghatározni a város belterület és város külterület fogalmát;
  • saját szavaival meghatározni a lakóterület, ipari terület, közintézmény, zöldterület, városközpont fogalmát;
  • felsorolni az ipari terület veszélyeit, problémáit;
  • felsorolni a zöldterület funkcióit;
  • felsorolni a városközpont elemeit;
  • felsorolni a városközpont jellemzőit;
  • jellemezni az ősi városközpont kialakulását;
  • felsorolni a városközpont változásának, fejlődésének típusait;
  • rajzok alapján kiválasztani a városközpont változásának, fejlődésének típusait;
  • felsorolni a városközpont fejlődésének problémáit;
  • kiválasztani a városközpont rövid és hosszú távlatú fejlesztési módjait jellemző megoldásokat;
  • felsorolni a városközpont közlekedési szempontú fejlesztésnek két lehetséges elvét;
  • csoportosítani a városközpont közlekedési szempontú fejlesztésnek főbb jellemzőit;
  • saját szavaival meghatározni a városközpont-decentralizáció fogalmát;
  • felsorolni a városközpont-decentralizáció okait;
  • felsorolni a városközpont-decentralizáció típusait;
  • jellemezni a városközpont-decentralizáció típusait;
  • rajzok alapján kiválasztani a városközpont övezeteinek elhelyezkedését jellemző leírásokat.
Tevékenységek

Olvassa el a kurzus 2. leckéjét!
Határozza meg a laksűrűség, a nettó és bruttó laksűrűség fogalmát!
Válassza ki a laksűrűséget helyesen meghatározó matematikai összefüggést!
Számítsa ki egy település jellemzői alapján a nettó- és a bruttó laksűrűséget!
Sorolja fel a területfelhasználás (városrész) típusait!
Határozza meg a város belterület és város külterület fogalmát!
Határozza meg a lakóterület, ipari terület, közintézmény, zöldterület, városközpont fogalmát!
Sorolja fel az ipari terület veszélyeit, problémáit!
Sorolja fel a zöldterület funkcióit!
Sorolja fel a városközpont elemeit!
Sorolja fel a városközpont jellemzőit!
Jellemezze az ősi városközpont kialakulását!
Sorolja fel a városközpont változásának, fejlődésének típusait!
Válassza ki rajzok alapján a városközpont változásának, fejlődésének típusait!
Sorolja fel a városközpont fejlődésének problémáit!
Válassza ki a városközpont rövid és hosszú távlatú fejlesztési módjait jellemző megoldásokat
Sorolja fel a városközpont közlekedési szempontú fejlesztésnek két lehetséges elvét!
Csoportosítsa a városközpont közlekedési szempontú fejlesztésnek főbb jellemzőit!
Határozza meg a városközpont-decentralizáció fogalmát!
Sorolja fel a városközpont-decentralizáció okait!
Sorolja fel a városközpont-decentralizáció típusait!
Jellemezze a városközpont-decentralizáció típusait!
Válassza ki rajzok alapján a városközpont övezeteinek elhelyezkedését jellemző leírásokat!

Tananyag

Mielőtt a város funkcionális részrendszereivel foglalkoznánk, meg kell ismerkednünk néhány általános tudnivalóval. A település egy négyzetkilométerére eső lakosok számát a településelmélet laksűrűség néven ismeri. Aszerint, hogy a szóban forgó területet a szegélyező utak tengelyével, avagy a külső építési vonallal (lakótömb) határoltan számítják:

  • bruttó területről (Tb),
  • vagy nettó területről (Tn),
  • és ezek alapján bruttó laksűrűségről (Sb),
  • illetőleg nettó laksűrűségről (Sn) beszélhetünk.
S b,n = L T b,n

L = a szóban forgó terület lakosszáma (fő).

Aszerint, hogy a tömböket milyen célra specializált létesítmények elhelyezésére használják, különböző városrészeket (területfelhasználást) különböztetnek meg, amelyek a következők:

  • lakóterületek,
  • ipari területek (odaértve a közüzemek területét is),
  • zöldterületek,
  • közlekedési területek,
  • közcélú építési területek (ezek olyan összefüggő területek, amelyeket jelentősebb közintézményekkel való beépítésre, önálló területegységként jelölnek ki (például városközpont, kórház-telep, egyetemi városrész stb.),
  • közmű terület,
  • kertgazdasági és mezőgazdasági terület (ezek nem minden esetben tartozékai a város területének, de a jövőbeli fejlesztésre alkalmasak),
  • különleges területek (kiállítási, gyógyfürdő területek, állatkert stb.).

A város:

  • belterülete - mint összefüggően beépített, és az irányíthatatlan fejlődés megakadályozása végett lehetőleg pontosan behatárolt terület - a központi, az ipari, a lakó, a közintézményi, a közlekedési, a zöld és a különleges rendeltetésű (ez utóbbi hármat, esetleg csak részben magába záró),
  • külterülete - amely a belterület határától a város közigazgatási határáig terjed - pedig a mező-, erdő- és kertgazdasági, valamint a felhasználásra alkalmatlan területeket (rendszerint ezeknek csak részét) tartalmazza.
2.1. A lakóterületek

A lakóterület a település területének az a megfelelő elemekből kialakított egy vagy több összefüggő, szerves részrendszere, amelyen lakóépületek és az ezeket közvetlenül kiszolgáló intézmények, létesítmények, közlekedési és zöldterületek vannak, vagy amelyeket ilyenek elhelyezésére jelölnek ki.

A lakóterület építészeti elemei nemcsak lakótömbök lehetnek, hanem - a lakóterületen belüli - ipari, szolgáltatási, zöldterületi létesítményeket is helyes tömbösíteni, s ezeket is lakóterületi elemeknek tekinteni.

2.2. Az ipari létesítmények és elhelyezésük

Az ipar a korszerű város nélkülözhetetlen tartozéka, amely egyrészt munkahelyek rendszere, másrészt a termékekkel való ellátás eszköze.

A városok fejlődésének döntő mozgatóereje valamilyen gazdasági faktor. Ez az elmúlt évszázadban és jelenleg is az ipar. Az ipar nagy jelentősége - különösen a nagy ipari központokban - odáig torzulhatott, hogy az urbanisztikai szempontok háttérbe szorultak.

A városon mint területrendszeren belül az ipari terület feladata az ipari termelés túlnyomó többségének lebonyolításához szükséges létesítmények elhelyezése. E főfunkció mellett az ipari területnek számos kiegészítő, mellék (közlekedési, közmű, egészségügyi, közintézményi stb.) funkciója is van.

Az ipari terület a település olyan funkcionális egységet alkotó, összefüggő területe, amelyet teljes egészében ipari üzemek és a területileg is közvetlenül hozzájuk tartozó közlekedési- és közműlétesítmények, növényzettel borított (többnyire védő) területek, valamint az ipari üzemek dolgozóit kiszolgáló közintézmények foglalnak el, illetve amelyek ezek elhelyezésére jelöltek ki.

Az üzemek környezetükre - főleg a fokozódó kemizálás miatt - általában zavaró, egyre veszélyesebb káros áthatásúak, mert beszennyezik a levegőt, a folyókat, a tavakat, a talajt; zajt okoznak, tűz- és robbanásveszélyesek lehetnek, rendszerint nagy személy- és teherforgalmúak, még jó megoldás esetén is, számos kedvezőtlen kísérő jelenséggel járhat, s könnyen hátrányosan lehetnek város-esztétikai szempontból is. Ugyanakkor az életszínvonal emelkedésével az egészségügyi, esztétikai és egyéb követelmények növekszenek, egyre szigorúbbá válnak. Az egyre korszerűbb technológiák mellett a termelő egységek egyre nagyobb része válik környezetbaráttá, így a lakóterületekhez közeli, vagy abba integrált elhelyezésük is lehetséges, ami közlekedési szempontból kedvező.

2.3. A közintézmények

Közintézménynek nevezünk minden, a köz által fenntartott és közcélt szolgáló igazgatási, művelődési, egészségügyi, jóléti, gazdasági (de nem termelő) jellegű szervezetet, amely a település (esetleg a közelebbi vagy a távolabbi környék) lakossága egy változó, vagy meghatározott részének közös szükségleteit közvetlenül elégíti ki, és nem része valamely összefüggő műszaki szervezetnek (közlekedés, közmű stb.).

Az egyes ellátási funkciók száma több mint 100, és e szám a településnagysággal növekszik.

2.4. A zöldterületek

A zöldterületek a város területének túlnyomóan zöld növényzettel borított, egységesen összefüggő, egyenletesen elosztott, de nem elaprózott, minden területi elemének fontos, szerves részei, amelyek pihenésre, üdülésre, a város területének tagolására és a városkép élénkítésére alkalmasak. A zöldterületeknek egészségügyi biztonsági (tűz, hó, talajcsuszás elleni védelem), társadalmi (népművelési, szórakozási, tömegmegmozdulási, sport, gyermekfoglalkoztatás, sétálás, napozás, olvasás stb.), esztétikai, gazdasági és még számos más szempontú jelentősége is van (nevezetességek bemutatása, gyógyítás stb.).

A városszerkezet modellje
1. ábra

Megjegyzés: Az 1. ábrán a piros kör a városközpontot jelzi. Azt veszik körbe a különböző területegységek, amelyeket a zöldövezetek vesznek körül.

2.5. A városközpont

A város szerkezetének, s ezáltal funkciói betöltésének és a közlekedési feladatok megoldásának is fontos meghatározója a városközpont, illetőleg körülhatárolt területi környezete, a tágabb értelemben vett városközpont, a belváros (city). Pontosan ezt a fogalmat nehéz meghatározni. Annyi minden esetre megállapítható, hogy a városközpontban helyezkednek el, többnyire meglehetősen koncentráltan, a magasabb-rendű tercier (igazgatási, politikai, kulturális-egészségügyi, kereskedelmi) tevékenységek és szolgáltatások területei, létesítményei, szervei, többé-kevésbé rendezetten, nagyobb városokban egymástól területileg elkülönítve, esztétikailag értékes keretben és módon.

A városközpont mint terület épületek, utak, terek, kertek és parkok területeiből áll. Az épületek lehetnek köz- és lakóépületek, az előbbiek nagyobb hangsúlya mellett.

A városközpontnak érezhető központi vonzása van, amelyet a földrajzi fekvés, az ezáltal determinált és ide központosított közlekedési vonalak találkozása még fokoz is.

A városközpontra jellemző:

  • közösségi tevékenységek és szolgáltatások jelenléte,
  • ezek viszonylagos koncentráltsága,
  • vonzó ereje, különösen, ha jó a megközelítési lehetősége, egyéni és tömegforgalmi eszközök számára egyaránt.
2.5.1. A történelmi, ősi városközpont

A városközpontok problémáját történelmileg hosszú időn át kialakult városoknál (a legtöbb európai város ilyen) még bonyolultabbá teszi, hogy - részben vagy egészben - régi, műemléki szempontból többnyire értékes és (kulturális, valamint idegenforgalmi szempontból is) megőrizni szándékolt épületegyüttesekkel, városmaradványokkal rendelkezik.

Az ősi városközpont (fő tér) rendszerint valamilyen tér, vagy tércsoport formájában alakult ki és maradt fenn, a hozzákapcsolódó jelentősebb közintézmények, terek, utcák, stb. által elfoglalt területekkel bővülve. A főtér és a hozzácsatlakozó városrész idoma sokféle lehet, de tükrözi a városképző tényezőt, fő funkciót (politikai, katonai, közlekedési, vallási, kereskedelmi, bánya, ipari, üdülő, kulturális, mezőgazdasági, sport stb. jelleg), esetleg annak fejlődését.

A város koncentrikusan fejlődik, és ezzel párhuzamosan fejlesztik - előbb-utóbb funkcionálisan tagolva - központját is
2. ábra
A város excentrikusan fejlődik és a központ követi a fejlődési irányt
3. ábra
A város nagyarányú excentrikus fejlődése miatt a központot (vagy ennek egyik-másik funkcióját) új területre helyezik át
4. ábra

Megjegyzés: Az 2., 3. és 4. ábrán a piros kör a városközpontot jelzi.

2.5.2. A városközpont fejlesztése

A városközpont fejlődési problémája

A városközpont vonzó ereje, a közösségi tevékenységek és szolgáltatások jelentős nappali népsűrűséget váltanak ki. Ez a hatás azonban csak akkor realizálható, ha a koncentráltsági fok és a megközelítési lehetőség (személy és teher is) egymással egyensúlyban vannak (utak, terek, parkolási lehetőség). Ez az egyensúly hamar megbomlik (és a közlekedés válik szűk keresztmetszetté), mert az urbanizálódás folyamatában a város kiterjed, a lakosszám és a társadalmi mobilitás növekszik, az ősi városközpont területe viszont nemigen változhat. Ha alapfunkciói teljesítésének lehetőségeit mégis biztosítani akarják, terhelése rohamosan növekszik, torlódások keletkeznek, (csúcsidőben) az utazási sebesség lényegesen csökken.

A városnagyság (lakosságszám) növekedésével nő a tömegközlekedés részesedése. Az egyéni közlekedés nagy autósűrűség esetén is fordítva arányos a városnagysággal
5. ábra

Megjegyzés: Az 5. ábrán a 3 vonal a különböző időpontokban végzett számítás eredményeit mutatja.

A városközpont rövid távlatú fejlesztési módjai

A fejlesztés érdekében először a közlekedési területeket igyekszenek - nagyon szűkre szabott lehetőségek között - bővíteni. Bizonyos adminisztratív intézkedéseket tesznek az áramlási viszonyok javítására, majd - a tömegközlekedés műszaki és szervezési fejlesztésével párhuzamosan - a korlátozások, a nappali laksűrűség, a forgalom, főleg a parkolások csökkentésének útjára térnek:

  • a magán- és teherautók átmenő forgalmát igyekeznek csökkenteni, ha lehet kizárni,
  • a közforgalmú tömeg (esetleg taxi) közlekedés számára elsőbbséget biztosítanak,
  • a belvárosban rakodó teherkocsik közlekedését és tartózkodását (főleg időben) korlátozzák és igyekeznek külön szintre helyezni,
  • csak a rövid parkolási igényű (igazgatási, bevásárlási, idegenforgalmi stb.) utazások számára biztosítják az autóval való behaladást, másoknál - elsősorban a legnagyobb hányadot jelentő, hosszú parkolási idejű munka- és lakóhely közti utazásoknál - nem. Ez az elv közvetlenül a gyakorlatban nem hajtható végre. Ezért a parkolási idő korlátozásával (a munkaidő tartalmának tört részében való megállapításával) és e korlátozás szigorú ellenőrzésével, áthágásának megtorlásával, progresszív parkolási díj kiszabásával - közvetve - kísérlik meg a probléma megoldását. Ezek a módszerek ideig-óráig, főleg kisebb városokban válthatnak ki enyhülést.

A városközpont távlati fejlesztési módszerei

A rövid távú fejlesztési lehetőségek kimerültével:

1.a közlekedés (elsősorban a tömegközlekedés) nagymértékű fejlesztésével, és
2.a városközpont és funkcióinak decentralizálásával

igyekeznek a felbillent egyensúlyt helyreállítani.

A) A városközpont fejlesztésének a közlekedés szempontjából megállapított elvei

A városközpont problémáját a közlekedés oldaláról nézve, két egymással többé-kevésbé ellentétben álló alapelv segítségével igyekeznek megoldani.

a)A városközpont autóközlekedéshez szabott fejlesztési elve azt mondja, hogy a központi funkciónak a város fejlesztési ütemével összehangolt, helyes mérvű decentralizálása mellett - az egyéni közlekedési eszközökkel való zavartalan megközelítés határáig - fejlesszük, koncentráljuk a városi központi intézményeket, létesítményeket, és útvonalak, csomópontok, parkolóterületek terén is biztosítsuk az autóval való megközelítést.
Ez esetben a probléma úgy fogalmazható meg, hogy:
    • el kell választani a jármű- és gyalogos áramlatokat, de úgy, hogy a szükséges kapcsolatok köztük optimálisan biztosíthatók legyenek,
    • meg kell teremteni a városközpont gyors, biztonságos és kényelmes megközelítési és elhagyási lehetőségét úgy, hogy a közlekedési követelmények kielégítése ne veszélyeztesse, hanem könnyítse meg a városközpontban az egészséges körülmények megteremtését.
Egyes számítások szerint a "teljes" motorizáltság állapotában egy 1 km sugarú és 300 fő/ha nappali népsűrűségű központ egyéni közlekedési eszközökkel való megközelítéséhez 16, a belváros pereméről, egymástól kb. 400 m-re induló, mindkét irányban 3-3 forgalmi sávú sugárirányú út szükséges, aminek létesítése meglévő városokban gyakorlatilag megoldhatatlan.
Hogy történelmi városokban mennyire nem lehet az autóforgalomhoz (főleg a parkolási követelményekhez) igazodni, arra példa a Zürichben 1964-ben végzett vizsgálat eredménye, amely szerint - az akkori igények alapján - a belváros épületállományának 70%-át kellene lebontani, ha a gépkocsikat el akarnák helyezni.
A költségkihatás a város teljes évi költségvetési összegének 23-szorosára rúgna.
A vázoltak más szavakkal azt jelentik, hogy ezekben a városrészekben nem lehet az autóforgalmat lebonyolítani. Gyakorlatilag csak a korlátozás, szélső esetben a kizárás útja járható.
b)A tömegközlekedés előnyben részesítésére alapozott városközpont fejlesztési elv: nem tesszük lehetővé mindenki számára a városközpontba egyéni közlekedési eszközökkel való bejutást, hanem a városközpont fokozatos átalakításával, és a tömegközlekedés fejlesztésével biztosítjuk, hogy a belváros peremén (Park and Go, Park and Walk), vagy a gyorsvasutak, gyorsjáratok vonalai mentén kijjebb is (Park and Ride) leparkolt járművek utasai gyalogosan, illetőleg tömegforgalmi eszközökkel kényelmesen és gyorsan közelítsék meg a városközpontban lévő úti céljukat.
Az ábrán a piros kör a városközpontot jelzi.
Kisebb város központjának forgalmi megközelítési modellje
6. ábra
A veszélytelen és kellemes gyaloglás előmozdítására a belvárosban gyalogutakat és tereket, esetleg ezekből kialakított járműmentes gyalogos zónákat, övezeteket, többszintű áthidalásokat létesítenek.
Ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy
    • a gyalogos településrész nem lehet nagy kiterjedésű,
    • igen jó kapcsolata legyen a gyalogos területnek mind az egyéni közlekedési eszközök parkolóhelyeivel, mind a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeivel. Ezek megközelítése - egyáltalán a gyalogos övezetben való tartózkodás és mozgás -, kényelmesen üdítő élmények közepette legyen megoldva.
    • az ilyen utak mentén bizonyos szolgáltatások (újságárus, trafik, virág-, ajándékbolt, WC, stb.) legyenek közvetlenül hozzáférhetők.

A nyugat-európai városokban általában a második módszerrel próbálkoznak. Mindenesetre kellemetlenebb megoldás az autóval közlekedőkre számára, és arra ösztönzi őket, hogy szükségleteiket - amennyire csak lehet - ne a belvárosban elégítsék ki. Ez egyes észak-amerikai városoknál központjuk teljes felhagyásához vezetett, és mindenképpen a decentralizáció irányában hat, de a belvárosban levő intézmények sorvadását is előmozdíthatja (nem oda mennek vásárolni, nem ott vállalnak munkát stb.).

B) A városközpont (funkcióinak) decentralizálása

Amennyiben a közlekedési, megközelítési lehetőségek fejlesztésének bármilyen ok határt szab, ideig-óráig ható korlátozó intézkedéseket kell tenni, a közlekedést át kell alakítani, végső fokon azonban előbb-utóbb városközpont-decentralizációt kell végrehajtani, mert különben zsúfoltság, torlódás és a központok sorvadása következik be. Korunk nagyvárosaira általában az jellemző, hogy elérkeztek a decentralizáció elengedhetetlenségének küszöbére.

A városközpont övezeteinek egy lehetséges célszerű elhelyezkedése (egymáshoz kapcsolódóan)
7. ábra

A decentralizáció egyik módja az, hogy a régi központ közelében vagy attól távolabb, új központok alakulnak ki. A városnak több (összefüggő, vagy utakkal megfelelően összekapcsolt) központja van. Ez a folyamat úgy is alakulhat, hogy a városközpont hármas funkciójából (igazgatási-politikai, kereskedelmi, kulturális) egy vagy több válik el az ősi városközponttól és kap speciális területet (8. ábra).

Másként is lejátszódhat azonban a decentralizáció. A központhoz képes sugárirányban fejlődő városok új részei a korszerű elveknek megfelelően funkcióik tekintetében specializáltak (lakó, ipari, üdülési, sport stb. területek). E speciális funkciójú területek számára - a gazdaságos "üzemnagyságot" is mérlegelve - speciális helyi alközpontok alakíthatók ki, amelyek egymással és a városközponttal hierarchikus, funkcionális kapcsolatban állnak, és a városközpontot nagyban tehermentesítik (9. ábra).

A városközpont övezeteinek egy másik lehetséges célszerű elhelyezkedése (szétosztottan)
8. ábra
A város nagyarányú fejlődése következtében új, speciális városrészek épülnek saját alközponttal. Új városközpont alakul ki, a régi központ valamelyik terület alközpontjaként él tovább
9. ábra

A városközpont funkcióit a kereskedelmi szolgáltatások magasabb szintje felé kell irányítani. A napi és rendszeres jellegű kereskedelmet, szolgáltatásokat a másodlagos központokba kell telepíteni. Célkitűzés, hogy a városközpont a szakosítottabb kereskedelem jelenlétével tartsa fenn vonzó erejét, fontos funkcióját, különös nyomatékot adva a kívánt termékek nagy számának és választékának.

A városközpont éjszakai és nappali társadalmi élénkségének atmoszféráját erősíteni kell, hogy normális és állandó élet lüktessen benne. Ezt a központi terület közvetlen közelében és a belvárosnak a csatlakozó területek felé eső részében fejlesztett vonzó, - a szükséges alsó fokú közintézményekkel is ellátott, - lakóövezettel is elő kell segítenie.

Egészen nagy városoknál a vidéki tájközpontok fokozottabb fejlesztésével is elérhető a nagyvárosok és központjaik bizonyos fokú tehermentesítése.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot!

A település egy négyzetkilométerére eső lakosok számát a településelmélet néven ismeri.

2. A következő kérdés a laksűrűség jellemzőire vonatkozik. Írja fogalom előtti kisbetűt a megfelelő jellemzők elé! Egy fogalomnak nincs párja.
n) nettó terület;
b) bruttó terület;
o) optimális terület.
Betűjel
(n, b, o)
Jellemzők
ha a vizsgált területet a szegélyező utak tengelyével határoltan számítják
ha a vizsgált területet a külső építési vonallal (lakótömb) határoltan számítják
3. Egészítse ki a következő mondatot!

Aszerint, hogy a tömböket milyen célra specializált létesítmények elhelyezésére használják, különböző különböztetnek meg.

4. A következő kérdés a város jellemzőire vonatkozik. Írja fogalom előtti kisbetűt a megfelelő jellemzők elé! Egy fogalomnak nincs párja.
b) város belterülete;
n) városon kívüli terület;
k) város külterülete.
Betűjel
(b, k, n)
Jellemzők
A város közigazgatási határáig terjed - a városhoz tartozó mező-, erdő- és kertgazdasági, valamint a felhasználásra alkalmatlan területeket (rendszerint ezeknek csak részét) tartalmazza.
A összefüggően beépített, és az irányíthatatlan fejlődés megakadályozása végett lehetőleg pontosan behatárolt terület - a központi, az ipari, a lakó, a közintézményi, a közlekedési, a zöld és a különleges rendeltetésű területet tartalmazza.
5. Egészítse ki a következő mondatot!

A a település területének az a megfelelő elemekből kialakított egy- vagy több összefüggő, szerves részrendszere, amelyen lakóépületek és az ezeket közvetlenül kiszolgáló intézmények, létesítmények, közlekedési és zöldterületek vannak.

6. Egészítse ki a következő mondatot!

Az a település olyan funkcionális egységet alkotó, összefüggő területe, amelyet teljes egészében ipari üzemek és a területileg is közvetlenül hozzájuk tartozó közlekedési- és közműlétesítmények, növényzettel borított (többnyire védő) területek, valamint az ipari üzemek dolgozóit kiszolgáló közintézmények foglalnak el.

7. Egészítse ki a következő mondatot!

A a város területének túlnyomóan zöld növényzettel borított, egységesen összefüggő, egyenletesen elosztott, de nem elaprózott, minden területi elemének fontos, szerves részei, amelyek pihenésre, üdülésre, a város területének tagolására és a városkép élénkítésére alkalmasak.

8. Egészítse ki a következő mondatot!

A helyezkednek el, többnyire meglehetősen koncentráltan, a magasabb rendű tercier tevékenységek és szolgáltatások területei, létesítményei, szervei, többé-kevésbé rendezetten, nagyobb városokban egymástól területileg elkülönítve, esztétikailag értékes keretben és módon.

9. Egészítse ki a következő mondatot a szükséges két szóval!

Az rendszerint valamilyen tér, vagy tércsoport formájában alakult ki és maradt fenn.

10. A következő mondat a városközpont autóközlekedéshez szabott fejlesztési elveit tartalmazza. Egészítse ki a mondatot a hiányzó 4 kifejezéssel!

A városközpont autóközlekedéshez szabott fejlesztési elve azt mondja, hogy a központi funkciónak a város fejlesztési ütemével összehangolt, helyes mérvű mellett - az közlekedési eszközökkel való zavartalan megközelítés határáig - a városi központi intézményeket, létesítményeket, és útvonalak, csomópontok, parkolóterületek terén is biztosítsuk az való megközelítést.

11. Párosítsa a következő városközpontokat jellemző ábrákat a megfelelő leírással!
A leírás előtti kisbetűt írja a megfelelő ábra elé! Egy leírásnak nincs párja!
c) centralizált városközpont;
d) decentralizált városközpont;
u) új városrészek, új alközpontokkal.
Betűjel
(c, d, u)
Ábra