KURZUS: Városi tömegközlekedés

MODUL: A városi autóbusz-közlekedés menetrendje

8. lecke: A menetrend összeállítása

Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni az indítási időköz megválasztásának szempontjait;
  • felsorolni a menetrend kiinduló adatait;
  • felsorolni a járatszám meghatározásának paramétereit;
  • felsorolni a menetrend összeállításának főbb lépéseit;
  • kiválasztani a szükséges járatszámot meghatározó matematikai összefüggést;
  • adatok alapján meghatározni a szükséges járatszámot;
  • felsorolni az indítási időköz meghatározásának paramétereit;
  • kiválasztani az indítási időközt meghatározó matematikai összefüggést;
  • adatok alapján meghatározni az alkalmazandó az indítási időközt;
  • kiválasztani a vidéki városokban alkalmazandó javasolt maximális indítási időközöket;
  • felsorolni a szükséges járműszám meghatározásának paramétereit;
  • kiválasztani szükséges járműszám meghatározó matematikai összefüggést;
  • adatok alapján meghatározni a szükséges járműszám;
  • saját szavaival meghatározni a nem egész értékű fordulóidő megváltoztatásának elvét;
  • felsorolni a nem egész értékű fordulóidő megváltoztatásának módjait és ezek hatásait;
  • saját szavaival meghatározni a szükséges járműszám lefele kerekítésekor szükséges ellenőrzési eljárást;
  • saját szavaival meghatározni a járműbeosztás grafikus módszerének elvét, lépéseit;
  • az óránkénti járműigény diagramja alapján kiválasztani a helyes járműbeosztás ábráját;
  • felsorolni az intervallumok járatigényének változásakor használható módszereket.
Tevékenységek

Olvassa el a kurzus 8. leckéjét!
Határozza meg az indítási időköz megválasztásának szempontjait!
Sorolja fel a menetrend kiinduló adatait!
Sorolja fel a járatszám meghatározásának paramétereit!
Sorolja fel a menetrend összeállításának főbb lépéseit!
Válassza ki a szükséges járatszámot meghatározó matematikai összefüggést!
Határozza meg a szükséges adatok felhasználásával a szükséges járatszámot!
Sorolja fel az indítási időköz meghatározásának paramétereit!
Válassza ki az indítási időközt meghatározó matematikai összefüggést!
Határozza meg a szükséges adatok felhasználásával az alkalmazandó az indítási időközt!
Válassza ki a vidéki városokban alkalmazandó javasolt maximális indítási időközöket!
Sorolja fel a szükséges járműszám meghatározásának paramétereit!
Válassza ki szükséges járműszám meghatározó matematikai összefüggést!
Határozza meg a szükséges adatok felhasználásával a szükséges járműszám!
Határozza meg a nem egész értékű fordulóidő megváltoztatásának elvét!
Sorolja fel a nem egész értékű fordulóidő megváltoztatásának módjait és ezek hatásait!
Határozza meg a szükséges járműszám lefele kerekítésekor szükséges ellenőrzési eljárást!
Határozza meg a járműbeosztás grafikus módszerének elvét, lépéseit!
Válassza ki az óránkénti járműigény diagramja alapján a helyes járműbeosztás ábráját!
Sorolja fel az intervallumok járatigényének változásakor használható módszereket!

Tananyag

A menetrend intervallumokra készül, kiinduló adata az intervallumonkénti mértékadó utasszám és a forduló idő.

A szükséges járatszám megállapítása:

J= U m N k α [ db ]

Ahol:
Nk = az autóbusz befogadóképessége;
α = kihasználási koefficiens (általában nem helyes 100 %-os férőhely kihasználással számolni);
Um = mértékadó utasszám.

Az alkalmazandó indítási időköz:

i= T J [ perc ]

Ahol:
T = az intervallum hossza percben.

Az indítási időköz alsó határértékét a pálya teljesítőképessége szabjameg. Autóbuszközlekedésben két percnél kisebb indítási időköz alkalmazása általában nem szerencsés, mivel a járművek a vonalon összetorlódnak és teljesítőképességük romlik. A maximális időközt az elszállítandó utasszámon kívül a közlekedéssel szemben támasztott "gyakorisági" követelmény is befolyásolja, gyakran előfordul, hogy az utasszám által megkívánt mértéknél kisebb járatkövetési időket alkalmazunk.

A vidéki városokban alkalmazandó maximális időközökre a KTI ajánlása a következő:

csúcsidőholtidő
I.kiemelt vidéki városok belterülete5 perc10 perc
II.egyéb, nagy helyi forgalmú városok belterülete15 perc30 perc
III.középnagyságú városok belterülete, továbbá az I. és II. csoportba sorolt városok külterülete30 perc60 perc

Budapesten 15 percnél nagyobb indítási időközöket csak kivételes esetekben (pl. hegyi járatok) alkalmaznak.

A következő lépésben meg kell határozni, hogy az i indítási időköz megvalósításához hány autóbuszra van szükség.

A szükséges járműszám:

N= T f i [ db ]

Ahol:
Tf = forduló idő.

A fordulóidő és az indítási időköz hányadosaként nem kapunk mindig egész számot. Ilyenkor a járműszükséglet megállapítását két módon végezhetjük el.

Egyrészt módunk van a fordulóidőt megváltoztatni (növelni mindig lehet a végállomási tartózkodási idő növelése révén) olyan mértékben, hogy a fordulóidő az indítási időköz egész számú többszöröse legyen.

Másrészt alkalmazhatunk változó indítási időközt úgy, hogy a fordulóidőn belül az indítási időközök összege egyezzen meg a fordulóidővel.

Az első megoldásban a járműszükségletet a valósághoz képest növeljük, a végállomási idők növelésével a járművek kihasználását rontjuk. A másik megoldás szerint a járművek kihasználása nem változik, fennáll viszont annak a veszélye, hogy hosszabb idő alatt nem lehetséges az előírt járatszám teljesítése.

A kétféle megoldás közötti különbséget nézzük meg egy példán. Tegyük fel, hogy egy 32 perces fordulóidejű vonalon 6 perces járatkövetési időt kell megvalósítani (óránként 10 járat).

A fordulóidőbe újabb 4 perces végállomási tartózkodási időt építve, a 36 perces fordulóidő mellett 6 járművel folyamatosan el tudjuk látni a forgalmat. Ugyanakkor 5 jármű is elégséges a forgalom lebonyolítására, ha 6 és 7 perces változó indítási időközöket alkalmazunk, pl. a következőképpen: 6, 7, 6, 7, 6.

Ekkor az adott órán belüli járatindítások és az egyes járatokat ellátó járművek a következők lesznek:

indítási időpontjármű száma
x óra00 perc1
06 perc2
13 perc3
19 perc4
26 perc5
32 perc1
38 perc2
45 perc3
51 perc4
58 perc5

Az egy óra alatti 10 járatot tehát 5 járművel is lehetett teljesíteni, minden autóbusz 2 fordulót végzett. Ha azonban ugyanebben a rendben még egy óra forgalmát kellene lebonyolítani, akkor már csak 9 járatot tudnánk teljesíteni, mivel az 5. autóbusz negyedik fordulója már csak a második óra utáni óra 02 perckor kezdődhetne.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a T f i hányados lefelé kerekítésével kapott járműszám akkor elégséges a forgalom ellátásához, ha x(I+1)> T f     és    i k=1 n ( i kt i ) T f >T

Ahol:
x=a T f i hányados lefelé kerekítésével kapott egész szám;
Tf = fordulóidő;
i = tervezett állandó indítási időköz (a járatszám és az intervallum hosszából számítva);
ikt = a k-adik ténylegesen alkalmazott indítási időköz;
T = az intervallum hossza.

A fordulóidő, az indítási időköz és a járműszám rögzítése után a menetrend összeállítása következhet. Ennek során meg kell határozni, hogy az egyes járművek mikor fejezik be a szolgálatukat. Ebben a fázisban lényeges kérdés, hogy melyik járművet állítjuk ki a csúcsidőszak lefutása után. A járművek üzemidejének meghatározásánál ugyanis a forgalmi utazó személyzet munkaidejével kapcsolatos szempontokat is figyelembe kell venni, pl. azt, hogy egy járművezető mennyi ideig lehet szolgálatban.

A reggeli és délutáni csúcsidőszakokhoz alkalmazkodva a járművek egy része osztott műszakban foglalkoztatható. A kocsi beosztásának megtervezésére bemutatunk egy grafikus módszert. A módszer szerint az intervallumokat képező egy-egy órás időtartamra beosztandó járművek számát úgy lehet meghatározni, hogy a járműszükségletet grafikusan ábrázoljuk (26. ábra).

A járműbeosztás grafikus módszerének elve
26. ábra

A kiinduló grafikon sorainak átrendezésével arra kell törekedni, hogy egy-egy sorban összefüggően legalább 4 óra munkaidő keletkezzék. A sorok átrendezése során az oszloponkénti járműszámot megváltoztatni nem szabad. A módszer alkalmazását a 27. ábra mutatja be.

Megjegyzés: A 26. ábrán a piros és kék négyzetek jelzik, hogy az oszloponkénti járműszám: 2 (piros) illetve 1 (kék) nem változott meg. Az alkalmazott járművek kihasználása egyenletes és folyamatos. Például három járművet alkalmaznak és ezek 3-3 órát folyamatosan közlekednek.

Példa a járműbeosztás grafikus módszerére
27. ábra

Megjegyzés: Az oszlopokban itt sem változott a járműszám. Lásd a példaként színezett oszlopokat az a) és b) ábrán.

Az intervallumok járatigényének változása miatt az egyes vonalakon új intervallum kezdetén előfordul, hogy a járműszükséglet csökken, más vonalakon növekszik. A járművek jobb kihasználása érhető el, ha ilyen esetekben az egyik vonalon felszabaduló jármű, a másik vonalon folytatja munkáját. Az ilyen lehetőségek kiaknázása úgy érhető el, hogy ha egy vonalon új jármű beállítására van szükség, minden esetben megvizsgáljuk, hogy a járműigény fedezhető-e egy másik vonalon felszabaduló autóbusszal. A vonalak közötti átcsoportosításra különösen jó lehetőség kínálkozik az ugyanazon gócpontra befutó vonalak esetén. Kisebb forgalmú városokban, ahol a követési időközök viszonylag nagyok, általános gyakorlat, hogy a járművek több vonalon járnak.

A csúcsidőszakon kívül a fordulóidőt úgy állapítják meg, hogy a végállomási tartózkodási idő csökkentése révén a járművek egy-egy fordulóra kivehetők legyenek, például étkezési szünet céljából. Amennyiben a városban több járműtelep van, meg kell tervezni, hogy melyik telep melyik vonalat szolgálja ki. A kiszolgálás rendjét úgy kell megszabni, hogy a kiállási teljesítmények minimálisak legyenek. A minimális kiállási teljesítményt eredményező kiállási rend lineáris programozással határozható meg.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot!

A menetrend intervallumokra készül, kiinduló adata az intervallumonkénti mértékadó és a .

2. Válassza ki az alkalmazandó indítási időköz megállapításához alkalmas matematikai összefüggést, ha:
J = a szükséges járatszám;
T = az intervallum hossza.
a) i= T J [ perc ]
b) i= J T [ perc ]
c) i=TJ[ perc ]
d) i= T J [ perc ]
3. Válassza ki a helyes megoldást!
Autóbuszközlekedésben nem célszerű:
a) 1 percnél kisebb indítási időközt alkalmazni;
b) 2 percnél kisebb indítási időközt alkalmazni;
c) 4 percnél kisebb indítási időközt alkalmazni;
d) 6 percnél kisebb indítási időközt alkalmazni.
4. Egészítse ki a következő mondatot!

A maximális időközt az elszállítandó utasszámon kívül a közlekedéssel szemben támasztott "gyakorisági" követelmény is befolyásolja, gyakran előfordul, hogy az által megkívánt mértéknél járatkövetési időket alkalmazunk.

5. Egészítse ki a következő táblázatot a szükséges egész számokkal!
A vidéki városokban alkalmazandó maximális időközökre a KTI ajánlása a következő:
csúcsidőholtidő
I.kiemelt vidéki városok belterülete
II.egyéb, nagy helyi forgalmú városok belterülete
III.középnagyságú városok belterülete, továbbá az I. és II. csoportba sorolt városok külterülete
6. Egészítse ki a következő mondatot egy egész számmal!

Budapesten percnél nagyobb indítási időközöket csak kivételes esetekben (pl. hegyi járatok) alkalmaznak.

7. Válassza ki a szükséges járműszám megállapításához alkalmas matematikai összefüggést, ha:
i = indítási időköz;
Tf = forduló idő.
a) N= i T f [ db ]
b) N= T f i[ db ]
c) N= T f i [ db ]
d) N= T f i [ db ]
8. Egészítse ki a következő mondatot!

A fordulóidő, az indítási időköz, és a járműszám rögzítése után a összeállítása következhet.

9. Egészítse ki a következő mondatot!

A menetrend összeállítása során meg kell határozni, hogy az egyes járművek mikor a szolgálatukat.

10. Válassza ki a helyes megoldást!
A reggeli és délutáni csúcsidőszakokhoz alkalmazkodva a járművek egy része:
a) osztott műszakban foglalkoztatható;
b) osztott műszakban nem foglalkoztatható.