KURZUS: Városi tömegközlekedés

MODUL: Városi tömegközlekedési eszközök

3. lecke: Közlekedési eszközök

Tanulási célok

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a városi tömegközlekedés módszereit (pálya);
  • saját szavaival meghatározni az utascsere folyamat megoldásait;
  • saját szavaival meghatározni a teljesítőképesség főbb mutatóit;
  • felsorolni a városi tömegközlekedés hagyományos eszközeit;
  • felsorolni a pályatípusokat;
  • felsorolni a közlekedési eszközök közötti választás főbb kritériumait;
  • kiválasztani a megállók elhelyezkedése alapján az utascsere folyamat megoldásait;
  • kiválasztani a megállók kialakítása alapján az utascsere folyamat megoldásait;
  • felsorolni városi tömegközlekedési eszközök irányításának módszereit;
  • felsorolni a városi tömegközlekedés járműveinek főbb jellemzőit;
  • kiválasztani a teljesítőképesség mutatóit meghatározó matematikai összefüggéseket;
  • kiválasztani a hagyományos közlekedési eszközöket jellemző mutatókat, tulajdonságokat;
  • saját szavaival meghatározni a különleges tömegközlekedési eszközök halmazait;
  • kiválasztani a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait technikai megközelítésben;
  • felsorolni technikai megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát;
  • kiválasztani a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait szervezési megközelítésben;
  • felsorolni szervezési megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát.
Tevékenységek

Olvassa el a kurzus 3. leckéjét!
Határozza meg a városi tömegközlekedés módszereit (pálya)!
Határozza meg az utascsere folyamat megoldásait!
Határozza meg a teljesítőképesség főbb mutatóit!
Sorolja fel a városi tömegközlekedés hagyományos eszközeit!
Sorolja fel a pályatípusokat!
Sorolja fel a közlekedési eszközök közötti választás főbb kritériumait!
Válassza ki a megállók elhelyezkedése alapján az utascsere folyamat megoldásait!
Válassza ki a megállók kialakítása alapján az utascsere folyamat megoldásait!
Sorolja fel a városi tömegközlekedési eszközök irányításának módszereit!
Sorolja fel a városi tömegközlekedés járműveinek főbb jellemzőit!
Válassza ki a teljesítőképesség mutatóit meghatározó matematikai összefüggéseket!
Válassza ki a hagyományos közlekedési eszközöket jellemző mutatókat, tulajdonságokat!
Határozza meg a különleges tömegközlekedési eszközök halmazait!
Válassza ki a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait technikai megközelítésben!
Sorolja fel technikai megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát!
Válassza ki a különleges tömegközlekedési eszközök főbb csoportjait szervezési megközelítésben!
Sorolja fel szervezési megközelítés alapján a különleges tömegközlekedési eszközök néhány jellemző típusát!

Tananyag
3.1 Hagyományos közlekedési eszközök

A fejezet a városi tömegközlekedésben alkalmazott közlekedési eszközök közül a hagyományosnak tekintett:

  • autóbusz,
  • gyors autóbusz,
  • trolibusz,
  • közúti villamos,
  • gyors villamos,
  • földalatti vasút (FAV),
  • elővárosi vasút (HÉV),
  • városi gyorsvasút,
  • és metró

járműveivel, azok teljesítőképességeivel, és az egyes rendszerek alkalmazásának előnyeivel, hátrányaival foglalkozik, a részletes összehasonlítás lehetőségének megteremtésével (lásd 1. táblázat).  

A városi tömegközlekedés alapvetően kétféle módon bonyolódhat le: közúton, vagy kötött pályán. Ez utóbbi megvalósítható a közúttal közösen kialakított pályán (rendszerint annak közepén), vagy teljesen önálló, ún. zárt pályán. A trolibusz a közúti közlekedés egy speciális módja: közúton zajlik, de a bizonyos mértékű szabadságfokot még biztosító felsővezeték igénybevételével.

A kétféle megoldás eltérő utascsere folyamatot követel meg a megállók elhelyezkedése szerint:

  • közúti pálya esetén az utasforgalmi műveletek (a le- és felszállás) az útpálya szélén ill. közepén történhetnek;
  • zárt pályás kialakítás során a jármű jobb, bal, esetleg mindkét oldalán.

A megállók kialakítása szerint megkülönböztetünk:

  • alacsony járdaszintű;
  • és magas peronos megoldást.

A városi tömegközlekedési eszközök irányítására a következő módszerek állnak rendelkezésre:

  • közúttal közös irányítás;
  • közúthoz hangolt irányítás;
  • közúttól független irányítás;
  • automatikus irányítás.

A járműveket a szolgáltatási színvonalat befolyásoló, utazóközönség számára elsődleges jelentőséggel bíró, továbbá az üzemi-gazdaságossági körülményeket meghatározó adatokkal jellemezhetjük, például:

  • Befogadóképesség
    • állóhelyek/ülőhelyek
  • Kényelem
    • ülések távolsága, mérete, elhelyezkedése
    • kapaszkodók száma, elhelyezése
    • kilátás, ablakok mérete
    • szellőzés
  • Utascsere
    • ajtók száma, mérete
    • padlómagasság, lépcsők
  • Manőverező képesség
  • Hajtásrendszer
    • teljesítmény dotáció
    • sebesség, gyorsulás
    • környezetvédelem
    • téli üzem
  • Megbízhatóság, üzembiztonság

A teljesítőképesség mutatói az alábbi képletekkel számíthatók:

  • Keresztmetszeti teljesítőképesség = átbocsátóképesség

    N k = T t [ jármű óra / irány ]vagy N k = T t F[ férőhely óra / irány ]
  • Dinamikus teljesítőképesség = szállítóképesség

    N D = N k v u [ járműkm ór a 2 / irány ]vagy N D = N k v u F[ férőhelykm ór a 2 / irány ]

Az egyes közlekedési eszközök közötti választás legfontosabb kritériumai:

  • üzemvitel/gazdaságosság (2. táblázat)  
  • közlekedéspolitika
    • kis, közepes város: autóbusz
    • megyei jogú város: autóbusz, szükség esetén trolibusz, villamos
    • Budapest: minden tömegközlekedési eszköz, törekedve a megfelelő modal split kialakítására
  • hálózat felépítése, hálózat arculata - cél: egységes hálózati arculat kialakítása
Tömegközlekedési eszközök jellemzői I.
autóbuszgyors autóbusztrolibusz
Pályatelepülési úthálózaton, esetleg buszsávontelepülési úthálózaton, esetleg buszsávontelepülési úthálózaton, esetleg buszsávon
Megállóhelyekútpálya szélén
öbölben
negatív öbölben
(300-400 m)
megegyezik az autóbusszal, csak a megállótávolság nagyobbútpálya szélén
öbölben
negatív öbölben
(300-400 m)
Irányításközúttal együtt közúttal együtt közúttal együtt
Járműáltalában diesel meghajtású, esetleg gázüzemű, villany
nagy befogadóképesség, gyors utascsere
általában diesel meghajtású, esetleg gázüzemű, villany
nagy befogadóképesség, gyors utascsere
villamos meghajtás kettős munkavezetékről, 600 V
Sebességalacsony, 10-24 km/hmagasabb, 20-32 km/halacsony 8-18 km/h
Teljesítőképességkicsi, 200-7.200 férőhely/óra/iránykicsi, 200-7.200 férőhely/óra/iránykicsi, 200-7.200 férőhely/óra/irány
Dinamikus
teljesítőképesség
2.000-172.800 férőhely*km/óra*óra/irány4.000-230.400 férőhely*km/óra*óra/irány1.600-129.600 férőhely*km/óra*óra/irány
Előny- nincs külön pálya, csekély beruházás igény
- rugalmas
- nincs pálya berendezés
- csak üzemi létesítmények
- nincs külön pálya, csekély beruházás igény
- rugalmas
- nincs pálya berendezés
- csak üzemi létesítmények
- levegőszennyezés
- téli üzem
- hegymenet
Hátrány- forgalmi zavarok hatása nagy
- légszennyezés
- téli üzem
- forgalmi zavarok hatása nagy
- légszennyezés
- téli üzem
- forgalmi zavarok hatása nagy
- jó útpályát igényel
- kötött pálya
- nagy kezdeti beruházás
- sok felsővezeték

1/a. táblázat

Tömegközlekedési eszközök jellemzői II.
közúti villamosgyors villamosföldalatti vasút (FAV)
Pályakötött pályán (közúton, elválasztva, független pályán)a pályakialakítás általában független, térszínen, alatt, felettkéreg alatti kötött pálya
Megállóhelyekközépső
kétoldali járdasziget
(400-500 m)
középső, kétoldali járdasziget (400-500 m)kétoldali peron (800-1000 m)
Irányításközúthoz hangolvafüggetlen, esetleg térközbiztosításautomatikus térközbiztosítás
Járművillamos meghajtás 600 Vvillamos meghajtás 600 Vkis űrszelvényű Ganz típusú 600 V
Sebességalacsony, 10-22 km/h18-30 km/h18-30 km/h
Teljesítőképességközepes, 400-24.400 férőhely/óra/irányközepes, 400-24.400 férőhely/óra/irányKözepes, 1400-11300 férőhely/óra/irány
Dinamikus
teljesítőképesség
4.000-536.800 férőhely*km/óra*óra/irány 7200-732000 férőhely*km/óra*óra/irány25.200-339.000 férőhely*km/óra*óra/irány
Előny- vonatszerelvények változtatásával rugalmas férőhely kínálat
- levegőszennyezés
- vonatszerelvények változtatásával rugalmas férőhely kínálat
- levegőszennyezés
- független pálya
- környezet zavarás
- könnyebb megközelíthetőség, mint a metrónál
Hátrány- zaj
- nagy beruházásigény
- kötött pálya
- karbantartásigény
- zaj
- nagy beruházásigény
- kötött pálya
- karbantartásigény
még drágább, mint a közúti villamos
- nagy beruházásigény
- kötött pálya
- szerelvény korlát - megállóhossz

1/b. táblázat

Tömegközlekedési eszközök jellemzői III.
elővárosi vasút (HÉV)városi gyorsvasútmetró
Pályakötött pálya (nagyvasúthoz hasonló)általában független, zárt pályafüggetlen, kötött pálya mélyvezetés, kéreg alatt
Megállóhelyekkétoldali peronkétoldali peronközépső vagy kétoldali peron (800-1000 m)
Irányításautomatikus térközbiztosításautomatikus térközbiztosításautomatikus térközbiztosítás
Jármű3-6 kocsis szerelvények 1000 V3-6 kocsis szerelvények 1000 V4-6 kocsis szerelvények 850 V
Sebesség20-32 km/h; 34-45 km/h20-32 km/h; 34-45 km/h20-35 km/h
Teljesítőképesség700-26.100 férőhely/óra/irány700-26.100 férőhely/óra/irány7.200-43.200 férőhely/óra/irány
Dinamikus
teljesítőképesség
18.900-1.004.850 férőhely*km/óra*óra/irány18.900-1.004.850 férőhely*km/óra*óra/irány144.000-1.512.000 férőhely*km/óra*óra/irány
Előny- nagy teljesítőképesség
- sűrű követés
- nagy teljesítőképesség
- sűrű követés
- nagy teljesítőképesség, nagy tömegek
- környezetvédelem
- helyfoglalás a felszínen
Hátrány- nagy beruházásigény
- kötött pálya
- zaj
- nagy beruházásigény
- kötött pálya
- zaj
- nagy beruházásigény, legdrágább
- kötött pálya
- magas üzemi költségek

1/c. táblázat

Az egyes tömegközlekedési eszközök teljesítőképessége
2. táblázat

Megjegyzés: A 2. táblázat szerint az egyes eszközök teljesítőképessége között átfedések vannak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy feladat ellátására több közlekedési eszköz is alkalmas. Ezek között a gazdaságossági és egyéb szempontok alapján lehet dönteni.

A képgyűjteményben az előzőekben említett hagyományos tömegközlekedési eszközökre mutatunk egy-egy jellegzetes példát.  

3.2 Különleges közlekedési eszközök

A hagyományostól jelentős mértékben, - vagy technikai kialakításukban, vagy pedig szervezési megoldásukban - eltérő városi tömegközlekedési eszközöket soroljuk ebbe a csoportba.

Technikai megközelítésben a következő csoportosítást alkalmazhatjuk:

  • Nyereg
    • nyeregvasút (Japán, USA)
  • Álló
    • kabintaxi (Frankfurt, Atlanta, Róma)
    • fogaskerekű (Budapest, Svájc)
    • kötélvonatású (Budapest, Drezda, Karlsruhe)
  • Függő
    • kötélpályás (Hannover, Drezda)
    • vaspályás (Wuppertal, H-Bahn)
    • mágneses (M-Bahn, Transrapid)
  • Egyéb
    • mozgójárda (Párizs CDG)
    • személykonténer
    • Spurbus, DuomodeBus (Stuttgart)

Az alábbiakban példaként ismertetésre kerül néhány különleges megoldás (megfelelő fényképes illusztráció kíséretében), melyek ugyan nem tekinthetők széles körben elterjedtnek, viszont egyedi jellegüknél fogva mindenképpen érdeklődésre tarthatnak számot.

Monorail

- a jármű egy "sínszálon" közlekedik
- rendszerint nyereg jellegű kialakítású
- meghajtás:
    - hagyományos
    - mágneses
    - egyéb
- megvalósítás helye:
    - USA
    - Japán

A Monorail Sydney-ben
10. ábra
Kabintaxi
Kabintaxi, Frankfurt repülőtér
11. ábra
Kabintaxi, Frankfurt repülőtér
12. ábra
Wuppertal-i függővasút

- üzembeállítás éve: 1896
- pálya: 10+3,3 km
- meghajtás: 600 V egyenáram
- teljesítmény: 1,8 M járműkm; 231,3 M férőhelykm

A Wuppertal-i függővasút
13. ábra
A Wuppertal-i függővasút
14. ábra
Transrapid

- mágneses lebegtetésű gyorsvasút
- nincs mechanikai kapcsolat a pálya és a jármű között
    - nagyobb elérhető sebesség (500 km/h)
    - kisebb zaj
    - kevesebb kopás
- jelen: kísérleti üzem (Emsland)
- terv: Hamburg - Berlin

Transrapid
15. ábra

Szervezési megközelítésben az alábbi városi tömegközlekedési eszközökről beszélhetünk:

- Vonaltaxi
- Taxi hívás
- Gyűjtőtaxi
- Igény szerinti vonaltaxi
- Anrufbus
- Közös autóhasználat (car-pooling, car sharing)
- Városnéző busz
- Buszpálya
- Egyirányú utca buszokkal
- Kishajó

Közös autóhasználat
  • carsharing - az igénybevevőknek nincs saját kocsijuk, mindenki a szervezet közös járműveit használja
  • carpooling - az igénybevevőknek van saját járművük, és azokat közösen használják
  • (fahrgemeinschaft) - mindenkinek van kocsija, de egy-egy kocsit közösen használnak (pl.: munkába járásra)