KURZUS: Városi tömegközlekedés
MODUL: A város, mint település
2. lecke: A város funkcionális részrendszerei
Tanulási célok | |||||||||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | |||||||||
| |||||||||
Tevékenységek | |||||||||
Olvassa el a kurzus 2. leckéjét! | |||||||||
Tananyag | |||||||||
Mielőtt a város funkcionális részrendszereivel foglalkoznánk, meg kell ismerkednünk néhány általános tudnivalóval. A település egy négyzetkilométerére eső lakosok számát a településelmélet laksűrűség néven ismeri. Aszerint, hogy a szóban forgó területet a szegélyező utak tengelyével, avagy a külső építési vonallal (lakótömb) határoltan számítják: | |||||||||
| |||||||||
L = a szóban forgó terület lakosszáma (fő). | |||||||||
Aszerint, hogy a tömböket milyen célra specializált létesítmények elhelyezésére használják, különböző városrészeket (területfelhasználást) különböztetnek meg, amelyek a következők: | |||||||||
| |||||||||
A város: | |||||||||
| |||||||||
2.1. A lakóterületek | |||||||||
A lakóterület a település területének az a megfelelő elemekből kialakított egy vagy több összefüggő, szerves részrendszere, amelyen lakóépületek és az ezeket közvetlenül kiszolgáló intézmények, létesítmények, közlekedési és zöldterületek vannak, vagy amelyeket ilyenek elhelyezésére jelölnek ki. | |||||||||
A lakóterület építészeti elemei nemcsak lakótömbök lehetnek, hanem - a lakóterületen belüli - ipari, szolgáltatási, zöldterületi létesítményeket is helyes tömbösíteni, s ezeket is lakóterületi elemeknek tekinteni. | |||||||||
2.2. Az ipari létesítmények és elhelyezésük | |||||||||
Az ipar a korszerű város nélkülözhetetlen tartozéka, amely egyrészt munkahelyek rendszere, másrészt a termékekkel való ellátás eszköze. | |||||||||
A városok fejlődésének döntő mozgatóereje valamilyen gazdasági faktor. Ez az elmúlt évszázadban és jelenleg is az ipar. Az ipar nagy jelentősége - különösen a nagy ipari központokban - odáig torzulhatott, hogy az urbanisztikai szempontok háttérbe szorultak. | |||||||||
A városon mint területrendszeren belül az ipari terület feladata az ipari termelés túlnyomó többségének lebonyolításához szükséges létesítmények elhelyezése. E főfunkció mellett az ipari területnek számos kiegészítő, mellék (közlekedési, közmű, egészségügyi, közintézményi stb.) funkciója is van. | |||||||||
Az ipari terület a település olyan funkcionális egységet alkotó, összefüggő területe, amelyet teljes egészében ipari üzemek és a területileg is közvetlenül hozzájuk tartozó közlekedési- és közműlétesítmények, növényzettel borított (többnyire védő) területek, valamint az ipari üzemek dolgozóit kiszolgáló közintézmények foglalnak el, illetve amelyek ezek elhelyezésére jelöltek ki. | |||||||||
Az üzemek környezetükre - főleg a fokozódó kemizálás miatt - általában zavaró, egyre veszélyesebb káros áthatásúak, mert beszennyezik a levegőt, a folyókat, a tavakat, a talajt; zajt okoznak, tűz- és robbanásveszélyesek lehetnek, rendszerint nagy személy- és teherforgalmúak, még jó megoldás esetén is, számos kedvezőtlen kísérő jelenséggel járhat, s könnyen hátrányosan lehetnek város-esztétikai szempontból is. Ugyanakkor az életszínvonal emelkedésével az egészségügyi, esztétikai és egyéb követelmények növekszenek, egyre szigorúbbá válnak. Az egyre korszerűbb technológiák mellett a termelő egységek egyre nagyobb része válik környezetbaráttá, így a lakóterületekhez közeli, vagy abba integrált elhelyezésük is lehetséges, ami közlekedési szempontból kedvező. | |||||||||
2.3. A közintézmények | |||||||||
Közintézménynek nevezünk minden, a köz által fenntartott és közcélt szolgáló igazgatási, művelődési, egészségügyi, jóléti, gazdasági (de nem termelő) jellegű szervezetet, amely a település (esetleg a közelebbi vagy a távolabbi környék) lakossága egy változó, vagy meghatározott részének közös szükségleteit közvetlenül elégíti ki, és nem része valamely összefüggő műszaki szervezetnek (közlekedés, közmű stb.). | |||||||||
Az egyes ellátási funkciók száma több mint 100, és e szám a településnagysággal növekszik. | |||||||||
2.4. A zöldterületek | |||||||||
A zöldterületek a város területének túlnyomóan zöld növényzettel borított, egységesen összefüggő, egyenletesen elosztott, de nem elaprózott, minden területi elemének fontos, szerves részei, amelyek pihenésre, üdülésre, a város területének tagolására és a városkép élénkítésére alkalmasak. A zöldterületeknek egészségügyi biztonsági (tűz, hó, talajcsuszás elleni védelem), társadalmi (népművelési, szórakozási, tömegmegmozdulási, sport, gyermekfoglalkoztatás, sétálás, napozás, olvasás stb.), esztétikai, gazdasági és még számos más szempontú jelentősége is van (nevezetességek bemutatása, gyógyítás stb.). | |||||||||
| |||||||||
Megjegyzés: Az 1. ábrán a piros kör a városközpontot jelzi. Azt veszik körbe a különböző területegységek, amelyeket a zöldövezetek vesznek körül. | |||||||||
2.5. A városközpont | |||||||||
A város szerkezetének, s ezáltal funkciói betöltésének és a közlekedési feladatok megoldásának is fontos meghatározója a városközpont, illetőleg körülhatárolt területi környezete, a tágabb értelemben vett városközpont, a belváros (city). Pontosan ezt a fogalmat nehéz meghatározni. Annyi minden esetre megállapítható, hogy a városközpontban helyezkednek el, többnyire meglehetősen koncentráltan, a magasabb-rendű tercier (igazgatási, politikai, kulturális-egészségügyi, kereskedelmi) tevékenységek és szolgáltatások területei, létesítményei, szervei, többé-kevésbé rendezetten, nagyobb városokban egymástól területileg elkülönítve, esztétikailag értékes keretben és módon. | |||||||||
A városközpont mint terület épületek, utak, terek, kertek és parkok területeiből áll. Az épületek lehetnek köz- és lakóépületek, az előbbiek nagyobb hangsúlya mellett. | |||||||||
A városközpontnak érezhető központi vonzása van, amelyet a földrajzi fekvés, az ezáltal determinált és ide központosított közlekedési vonalak találkozása még fokoz is. | |||||||||
A városközpontra jellemző: | |||||||||
| |||||||||
2.5.1. A történelmi, ősi városközpont | |||||||||
A városközpontok problémáját történelmileg hosszú időn át kialakult városoknál (a legtöbb európai város ilyen) még bonyolultabbá teszi, hogy - részben vagy egészben - régi, műemléki szempontból többnyire értékes és (kulturális, valamint idegenforgalmi szempontból is) megőrizni szándékolt épületegyüttesekkel, városmaradványokkal rendelkezik. | |||||||||
Az ősi városközpont (fő tér) rendszerint valamilyen tér, vagy tércsoport formájában alakult ki és maradt fenn, a hozzákapcsolódó jelentősebb közintézmények, terek, utcák, stb. által elfoglalt területekkel bővülve. A főtér és a hozzácsatlakozó városrész idoma sokféle lehet, de tükrözi a városképző tényezőt, fő funkciót (politikai, katonai, közlekedési, vallási, kereskedelmi, bánya, ipari, üdülő, kulturális, mezőgazdasági, sport stb. jelleg), esetleg annak fejlődését. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Megjegyzés: Az 2., 3. és 4. ábrán a piros kör a városközpontot jelzi. | |||||||||
2.5.2. A városközpont fejlesztése | |||||||||
A városközpont fejlődési problémája | |||||||||
A városközpont vonzó ereje, a közösségi tevékenységek és szolgáltatások jelentős nappali népsűrűséget váltanak ki. Ez a hatás azonban csak akkor realizálható, ha a koncentráltsági fok és a megközelítési lehetőség (személy és teher is) egymással egyensúlyban vannak (utak, terek, parkolási lehetőség). Ez az egyensúly hamar megbomlik (és a közlekedés válik szűk keresztmetszetté), mert az urbanizálódás folyamatában a város kiterjed, a lakosszám és a társadalmi mobilitás növekszik, az ősi városközpont területe viszont nemigen változhat. Ha alapfunkciói teljesítésének lehetőségeit mégis biztosítani akarják, terhelése rohamosan növekszik, torlódások keletkeznek, (csúcsidőben) az utazási sebesség lényegesen csökken. | |||||||||
| |||||||||
Megjegyzés: Az 5. ábrán a 3 vonal a különböző időpontokban végzett számítás eredményeit mutatja. | |||||||||
A városközpont rövid távlatú fejlesztési módjai | |||||||||
A fejlesztés érdekében először a közlekedési területeket igyekszenek - nagyon szűkre szabott lehetőségek között - bővíteni. Bizonyos adminisztratív intézkedéseket tesznek az áramlási viszonyok javítására, majd - a tömegközlekedés műszaki és szervezési fejlesztésével párhuzamosan - a korlátozások, a nappali laksűrűség, a forgalom, főleg a parkolások csökkentésének útjára térnek: | |||||||||
| |||||||||
A városközpont távlati fejlesztési módszerei | |||||||||
A rövid távú fejlesztési lehetőségek kimerültével: | |||||||||
| |||||||||
igyekeznek a felbillent egyensúlyt helyreállítani. | |||||||||
A) A városközpont fejlesztésének a közlekedés szempontjából megállapított elvei | |||||||||
A városközpont problémáját a közlekedés oldaláról nézve, két egymással többé-kevésbé ellentétben álló alapelv segítségével igyekeznek megoldani. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
Az ábrán a piros kör a városközpontot jelzi. |
| ||||||||
| |||||||||
| |||||||||
A nyugat-európai városokban általában a második módszerrel próbálkoznak. Mindenesetre kellemetlenebb megoldás az autóval közlekedőkre számára, és arra ösztönzi őket, hogy szükségleteiket - amennyire csak lehet - ne a belvárosban elégítsék ki. Ez egyes észak-amerikai városoknál központjuk teljes felhagyásához vezetett, és mindenképpen a decentralizáció irányában hat, de a belvárosban levő intézmények sorvadását is előmozdíthatja (nem oda mennek vásárolni, nem ott vállalnak munkát stb.). | |||||||||
B) A városközpont (funkcióinak) decentralizálása | |||||||||
Amennyiben a közlekedési, megközelítési lehetőségek fejlesztésének bármilyen ok határt szab, ideig-óráig ható korlátozó intézkedéseket kell tenni, a közlekedést át kell alakítani, végső fokon azonban előbb-utóbb városközpont-decentralizációt kell végrehajtani, mert különben zsúfoltság, torlódás és a központok sorvadása következik be. Korunk nagyvárosaira általában az jellemző, hogy elérkeztek a decentralizáció elengedhetetlenségének küszöbére. | |||||||||
| |||||||||
A decentralizáció egyik módja az, hogy a régi központ közelében vagy attól távolabb, új központok alakulnak ki. A városnak több (összefüggő, vagy utakkal megfelelően összekapcsolt) központja van. Ez a folyamat úgy is alakulhat, hogy a városközpont hármas funkciójából (igazgatási-politikai, kereskedelmi, kulturális) egy vagy több válik el az ősi városközponttól és kap speciális területet (8. ábra). | |||||||||
Másként is lejátszódhat azonban a decentralizáció. A központhoz képes sugárirányban fejlődő városok új részei a korszerű elveknek megfelelően funkcióik tekintetében specializáltak (lakó, ipari, üdülési, sport stb. területek). E speciális funkciójú területek számára - a gazdaságos "üzemnagyságot" is mérlegelve - speciális helyi alközpontok alakíthatók ki, amelyek egymással és a városközponttal hierarchikus, funkcionális kapcsolatban állnak, és a városközpontot nagyban tehermentesítik (9. ábra). | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
A városközpont funkcióit a kereskedelmi szolgáltatások magasabb szintje felé kell irányítani. A napi és rendszeres jellegű kereskedelmet, szolgáltatásokat a másodlagos központokba kell telepíteni. Célkitűzés, hogy a városközpont a szakosítottabb kereskedelem jelenlétével tartsa fenn vonzó erejét, fontos funkcióját, különös nyomatékot adva a kívánt termékek nagy számának és választékának. | |||||||||
A városközpont éjszakai és nappali társadalmi élénkségének atmoszféráját erősíteni kell, hogy normális és állandó élet lüktessen benne. Ezt a központi terület közvetlen közelében és a belvárosnak a csatlakozó területek felé eső részében fejlesztett vonzó, - a szükséges alsó fokú közintézményekkel is ellátott, - lakóövezettel is elő kell segítenie. | |||||||||
Egészen nagy városoknál a vidéki tájközpontok fokozottabb fejlesztésével is elérhető a nagyvárosok és központjaik bizonyos fokú tehermentesítése. | |||||||||
Önellenőrző kérdések |
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | |||||||||
1. Egészítse ki a következő mondatot! A település egy négyzetkilométerére eső lakosok számát a településelmélet néven ismeri. ![]() | |||||||||
2. A következő kérdés a laksűrűség jellemzőire vonatkozik. Írja fogalom előtti kisbetűt a megfelelő jellemzők elé! Egy fogalomnak nincs párja. n) nettó terület; b) bruttó terület; o) optimális terület.
![]() | |||||||||
3. Egészítse ki a következő mondatot! Aszerint, hogy a tömböket milyen célra specializált létesítmények elhelyezésére használják, különböző különböztetnek meg. ![]() | |||||||||
4. A következő kérdés a város jellemzőire vonatkozik. Írja fogalom előtti kisbetűt a megfelelő jellemzők elé! Egy fogalomnak nincs párja. b) város belterülete; n) városon kívüli terület; k) város külterülete.
![]() | |||||||||
5. Egészítse ki a következő mondatot! A a település területének az a megfelelő elemekből kialakított egy- vagy több összefüggő, szerves részrendszere, amelyen lakóépületek és az ezeket közvetlenül kiszolgáló intézmények, létesítmények, közlekedési és zöldterületek vannak. ![]() | |||||||||
6. Egészítse ki a következő mondatot! Az a település olyan funkcionális egységet alkotó, összefüggő területe, amelyet teljes egészében ipari üzemek és a területileg is közvetlenül hozzájuk tartozó közlekedési- és közműlétesítmények, növényzettel borított (többnyire védő) területek, valamint az ipari üzemek dolgozóit kiszolgáló közintézmények foglalnak el. ![]() | |||||||||
7. Egészítse ki a következő mondatot! A a város területének túlnyomóan zöld növényzettel borított, egységesen összefüggő, egyenletesen elosztott, de nem elaprózott, minden területi elemének fontos, szerves részei, amelyek pihenésre, üdülésre, a város területének tagolására és a városkép élénkítésére alkalmasak. ![]() | |||||||||
8. Egészítse ki a következő mondatot! A helyezkednek el, többnyire meglehetősen koncentráltan, a magasabb rendű tercier tevékenységek és szolgáltatások területei, létesítményei, szervei, többé-kevésbé rendezetten, nagyobb városokban egymástól területileg elkülönítve, esztétikailag értékes keretben és módon. ![]() | |||||||||
9. Egészítse ki a következő mondatot a szükséges két szóval! Az rendszerint valamilyen tér, vagy tércsoport formájában alakult ki és maradt fenn. ![]() | |||||||||
10. A következő mondat a városközpont autóközlekedéshez szabott fejlesztési elveit tartalmazza. Egészítse ki a mondatot a hiányzó 4 kifejezéssel! A városközpont autóközlekedéshez szabott fejlesztési elve azt mondja, hogy a központi funkciónak a város fejlesztési ütemével összehangolt, helyes mérvű mellett - az közlekedési eszközökkel való zavartalan megközelítés határáig - a városi központi intézményeket, létesítményeket, és útvonalak, csomópontok, parkolóterületek terén is biztosítsuk az való megközelítést. ![]() | |||||||||
11. Párosítsa a következő városközpontokat jellemző ábrákat a megfelelő leírással! A leírás előtti kisbetűt írja a megfelelő ábra elé! Egy leírásnak nincs párja! c) centralizált városközpont; d) decentralizált városközpont; u) új városrészek, új alközpontokkal.
![]() |