KURZUS: Az információs társadalom

MODUL: II. modul: Fejlettség, technológia és a tudás különbségei és következményei

5. lecke: Az információs társadalom kialakulása Magyarországon, területi különbségek és a fejlesztés eszközei

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató, a korábban tanult elméletek és megközelítések ismeretében értékelni tudja Magyarország helyzetét, az országban zajló fejlődést el tudja helyezni a globális viszonyok között és tudatában legyen annak, hogy az ország milyen utat járt be és jelenleg hol áll az információs társadalom építésében.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes:

  • fel tudja sorolni a használat különbsége mögötti fő szociáldemográfiai változókat
  • korábbi ismereteinek felhasználásával értelmezni tudja a Magyarországgal kapcsolatos, az információs társadalom kiépülését bemutató adatsorokat

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • COCOM-lista
  • digitális átállás
  • területi különbségek
  • digitális bennszülött
1. Az információs társadalom feltételeinek megteremtése Magyarországon

Magyarországon az információs társadalom kialakításában késéssel indult az nyugat-európai országokhoz képest. A szocializmus évtizedei nem kedveztek azoknak a társadalmi, gazdaság változásoknak, amik az alapfeltételek megteremtésével hozzájárulhatnak az információs társadalom kialakulásához. Az állami tulajdonban lévő nagyvállalatok újdonságra való nyitottsága és fejlesztési lehetőségei korlátozottak voltak, a verseny hiánya miatt nagyon lassan reagáltak a változásokra. Gondoljunk csak arra, hogy milyen lassan épült ki a vezetékes telefonhálózat az országban, vagy milyen sokat kellett várni a lakosságnak arra, hogy telefonhoz jusson és ki tudja használni a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket a nyolcvanas években.

Az új technológiák alkalmazása is nehézkes volt, hiszen Magyarország, a keleti blokk tagjaként rajta volt a COCOM-listán, egészen 1992-ig. Ez egyfajta kereskedelmi embargó a nyugati országok részéről, aminek a lényege az volt, hogy stratégiai jelentőségű árukat, alkatrészeket nem szállítottak a listán lévő országoknak. Az ország emiatt nem juthatott hozzá a legújabb fejlesztésekhez, számítógépekhez, alkatrészekhez. Az újdonságok elterjedését (személyi számítógépek elterjedése a háztartásokban) ez jelentősen gátolta.

Az ország foglalkozási szerkezete sem kedvezett az új korszak eljöveteléhez. A tercier szektor, vagyis a szolgáltatóipar előretörése csak a rendszerváltás után következett be. Ennek a trendje látható az 5.1. ábrán.

A tercier szektor előretörése Magyarországon 1992-2000.
5.1. ábra

Forrás: KSH

A rendszerváltás a fenti akadályokat eltűntette, a megváltozott politikai és gazdasági viszonyok között lehetőség nyílt az infrastruktúra fejlesztésére és a felhasználók toborzására.

2. Az infrastruktúra fejlesztése - a hozzáférés megteremtése Magyarországon

A rendszerváltás hozott nagy változást a fejlesztésben, miután hazánk lekerült a COCOM listáról. 1990-ben teljes értékű internet kapcsolat épült ki Bécsen keresztül, mellette pedig megépült a HBONE gerinchálózat, ami a régióközpontokként működő nagyvárosainkat és az ott élő felhasználókat kapcsolta a hálózathoz. Ez a hálózat szolgálja ki az egyetemek, kutatóközpontok, gyűjtemények kapcsolódását az internethez. (Napjainkban 500 intézmény és 700 ezer felhasználó használja.) Jól látható az 5.1. ábrán, hogy az összes nagyobb város bekapcsolódott a hálózatba, a nagy egyetemi városok között pedig nagyon nagy sebességű elérés található.

Az HBONE hálózat szerkezete
5.2. ábra

Forrás: Rogers 2003 alapján

A közoktatás és közintézmények bekötése is elindult, ami állami szerepvállalással ment végbe 2004-től.

Eközben a piaci szereplők sem tétlenkedtek. 1995-től kezdődött meg a távközlés liberalizációja Magyarországon. 2002-ben Magyarország is átvette és alkalmazta az ún. hurokátengedési szabályt, aminek következtében a kisebb szolgáltatók számára is lehetővé vált az internet szolgáltatás. Az így kialakított helyzet növelte a versenyt és a fogyasztók számára olcsóbb díjakat hozott, aminek következtében egyre többen engedhették meg anyagilag az internet otthoni használatát.

Ahol a piaci szereplők lassabban reagáltak, vagy a lakosság nem volt még pénzügyileg fogadóképes arra, hogy az új szolgáltatásokat igénybe vegye, ott alulról jövő kezdeményezések keretében teremtették meg a hozzáférést. Ezek voltak a civil szervezetek által kialakított teleházak. Ezen mozgalom eszmeiségét vitte tovább a kormányzati támogatással fejlesztett e-Magyarország pontok hálózata.

A kilencvenes évek közepétől a telefonszolgáltatás is megújult, a világ többi részével nagyjából egy időben Magyarországon is elindult a mobiltelefon szolgáltatás, kábeltévék kezdték meg működésüket a településeken. A mobilszolgáltatók a 2008-tól már nem csupán telefonszolgáltatóként vannak jelen, mivel a mobil-internet szolgáltatás beindulásával más komplex szolgáltatások nyújtására is képesek. A televíziózás egyik legnagyobb átállására (analóg műsorszórásról a digitális műsorszórásra) pedig 2013-ig bezárólag fokozatosan került sor. Ez volt a digitális átállás programja, amit már az Uniós egységes szabályozás miatt lépett meg az ország.

Telenor mobil internet lefedettségi térkép 2014. június
5.3. ábra

Forrás: Telenor - https://www.telenor.hu/i/coverage-map-all/coverage-map-all-20140613.png

Ahogy azt 5.3. ábra mutatja, napjainkra megvalósult a teljes elérhetőség az infrastruktúra szempontjából. Természetesen a hozzáférés minőségében még vannak különbségek.

Összességben elmondható, hogy a hozzáférés tekintetében a sűrűn lakott országrészek, a nagyvárosok, az üdülőövezetek és az autópályák környéke van a legjobb helyzetben Magyarországon, legyen szó telefonról, internetről, televíziós szolgáltatásról.

Nézzen utána, hogy miben különbözik a digitális televíziós műsorszórás az analóg műsorszórástól? Milyen plusz szolgáltatások bevezetésére ad lehetőséget ez az technológia? http://www.wikiwand.com/hu/Digit%C3%A1lis_telev%C3%ADzi%C3%B3s_%C3%A1t%C3%A1ll%C3%A1s

3. Használat elterjedése a felhasználók között

Amíg a szolgáltatások az infrastruktúra kiépítetlensége miatt elérhetetlenek voltak, illetve az árak nem voltak megfizethetőek a magyar lakosság többsége nem vált felhasználóvá. Ezt nehezítette a megfelelő tartalmak és szolgáltatások hiánya is, gondolunk itt például a megfelelő mennyiségű és minőségű magyar tartalomra az interneten. Nem véletlen, hogy a MATÁV azzal a szándékkal indította útjára magyar nyelvű hírportálját 1998-ban origo.hu névvel, hogy megfelelő mennyiségű magyar nyelvű tartalommal tudja rávenni a használatra a magyar lakosságot.

2004-től indul meg a nagyarányú felhasználóvá válás Magyarországon, ami ahhoz vezetett, hogy a magyar háztartások 75%-nak van napjainkban (2014) valamilyen internet előfizetése. Ezzel Magyarország az európai uniós átlag alatt marad, ami napjainkban 81%-ot jelent. Ez annyit jelent, amennyiben a diffúziós elméletek alapján vizsgálódunk, hogy Magyarországon a kései többség jelent meg a felhasználók között. Míg a 2000-es években a távolmaradást a legtöbben pénzügyi szempontokkal magyarázták, addig napjainkban ezt különböző kognitív gátak (újtól való félelem) és a készségek hiányával magyarázzák a távolmaradók.

Internet penetráció változása 2005-2014 között
5.4. ábra

Forrás:Eurostat

Területileg sem egyenletes azonban a felhasználók megoszlása. A nagyobb városok és a Magyarország fejlettebb régiói több felhasználót vonzanak. Van tehát összefüggés a lakóhely és felhasználóvá válás között. De különbségeket mutat a felhasználóvá válás valószínűségében az iskolázottság és a kor is. Az iskolázottabb lakosok és fiatalabb korosztály előbb lesz felhasználó. Kezdetben kimutatható volt különbség a férfiak és a nők között is, de ez a különbség napjainkban már nincsen meg. És ne feledkezzünk meg arról a generációról, akiket a szakirodalom digitális bennszülöttként emleget, hiszen ők a születésüktől fogva használói az új technológiáknak.

Hasonlítsa össze a magyarországi internet-előfizetések számának megyei különbségeit az egyes megyék egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) számaival! https://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_megyek Milyen összefüggés fedezhető fel a két térkép között?

1000 lakosra jutó internetes előfizetések száma Magyarország megyéiben 2013-ban
5.5. ábra

Forrás:KSH - http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tavkint/tavkint13.pdf

4. Különbség a felhasználók között

Korábban már esett szó a felhasználók közötti különbségekről. Mást jelent a használat minőségében a passzív és az aktív felhasználó. Az alábbi két táblázatban ehhez a megközelítéshez próbálunk közelebb jutni, úgy, hogy bemutatjuk, milyenek a magyar számítógép használók illetve internetezők és miben különböznek az uniós átlagtól.

Számítógépet használók közötti különbségek Európában és Magyarországon
Tevékenység megnevezéseszámítógépet használók között 2014-ben (%)
EU28Magyarország
Tömörített már fájlt4750
Programozott138
Telepített programot, külső eszközt5555
Másolt fájlt két gép között6863
Prezentációt készített4122
Operációs rendszert installált2721
Semmilyen, a kutatásban felsorolt tevékenységet nem végzett1413

5.1. táblázat

Forrás:Eurostat, saját szerkesztés

Internetet használók közötti különbségek Európában és Magyarországon
Tevékenység megnevezéseszámítógépet használók között 2013-ban (%)
EU28Magyarország
Használt keresőt9596
Küldött e-mailt csatolmánnyal8291
Hozzászólt fórumon, chaten4763
Telefonált4248
File megosztóval zenét/filmet töltött le1826
Weboldalt készített1214
Semmilyen, a kutatásban felsorolt tevékenységet nem végzett31

5.2. táblázat

Forrás:Eurostat, saját szerkesztés

Nagy különbség van a számítógép használat és internet használat között abban, hogy a teljesen passzívak aránya hogyan változik. Az internetezés már alapból kíván valamiféle előzetes tudást és képességeket, hiszen valamilyen eszközön keresztül tudunk csak hozzáférni. Itt a teljesen passzívak aránya nagyon kicsinek mondható. Sokkal nagyobb a passzívak aránya számítógépet használók körében. Látható az is, hogy minél bonyolultabb, komplexebb egy tevékenység annál nagyobb az attól távolmaradók aránya. (Weboldal készítés és programozás ilyenek.) Míg a számítógépes tevékenységek között az aktívak aránya az uniós átlag alatti, addig az internetes tevékenységek kapcsán pedig az átlag feletti arányok olvashatóak ki a magyar adatokból.

Önellenőrző kérdés
1. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis-e!
Magyarországon az információs társadalom kifejlődéséhez nagyban hozzájárult a szocialista időszak.
Az internetes infrastruktúra fejlesztés első körben az egyetemek és kutatóintézetek összekapcsolását vitte véghez.
A felhasználóvá válást kezdetben a készségek közötti különbségek befolyásolták.
A legnagyobb esély a felhasználóvá váláshoz a nagyvárosokban volt.
Magyarország az információs társadalom fejlettségében az uniós átlag feletti értékekkel bír.