KURZUS: Az információs társadalom
MODUL: III. modul: Kultúra, kultúraátadás, közösségek
6. lecke: A szóbeliségtől a Gutenberg-galaxison át a remix-kultúráig
Az emberi közösséget a kollektív tanulás képessége emelte fel abba helyzetbe, hogy meghódíthatta a Földet, be tudta népesíteni az összes kontinenst. Ebben a tanulási folyamatban nagy szerepe van a normáknak és a kultúrának. Ez utóbbi kézzelfogható vagy elvont formában tartalmaz olyan megoldásokat, szabályokat, egy olyan stratégia, ami napról-napra segíti a közösség túlélését. A tágabb értelemben vett kultúra tehát információ átadás, megőrzés és az értelmezéshez szükséges ismeretek összessége. Ebben a modulban az információ megőrzésének és átadásának változásáról írunk és kifejtjük, hogy az információs társadalmak milyen új eszközökkel gazdagították ezt, az emberi közösségek mindennapi tevékenységei szempontjából fontos elemet. | |||||||||
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerkedjen meg azzal a folyamattal, ahogy a kultúrateremtés- és átadás eljutott arra a szintre, ahol a kulturális produktumok nagy része hasonló logika alapján tárolódik és hívható elő. A hallgató a lecke feldolgozása során képet kap arról, hogy az egyes korszakok kultúra átadási technológiái miként határozták meg a hozzáférést és az átörökítést. | |||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||||||||
| |||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||
| |||||||||
1. A kultúra fogalma | |||||||||
A füzetébe gyűjtse ki és írja le, hogy mik a kultúra alapvető részei! | |||||||||
Hasonlóan az információs társadalom fogalmához, a kultúra fogalma is nagyon sokrétű, számos megfogalmazása és megközelítése létezik. Amennyiben tartjuk magunkat ahhoz, hogy a kultúrára, mint a közösség túlélése céljából kifejlesztett stratégiák összességére tekintünk, akkor közel járunk a kultúra szó eredeti jelentéséhez, ami a latin colere, megművelni szóból eredeztethető. Vagyis eredetileg minden olyan tudás és ismeret gyűjtőfogalmaként szerepelt, ami földműveléshez, az életet adó élelmiszerek megtermeléséhez volt szükséges. A kultúra részei: az eszközök, szerszámok, ruházat, szokások, intézmények, hiedelmek, rítusok, játékok, műalkotások és maga a nyelv is. (Rab 2004). Ezen ismeretek tárolása és átadása valamilyen kommunikációs rendszeren keresztül lehetséges. Ezek a rendszerek pedig az emberiség technikai lehetőségeinek fejlődésével folyamatosan változtak. | |||||||||
2. A kultúra átadása és a technológiai fejlődése | |||||||||
A kommunikáció, az ismeretek átadásának formája egyben a részvétel formáit is meghatározta az emberiség története során. Ahogy Marshall McLuhan megfogalmazta: a média maga az üzenet. Az ő és munkatársai véleménye nyomán az információátvitelnek, a kultúra átadásnak négy nagy szakaszát tudjuk megkülönböztetni. Ezek a következők: | |||||||||
| |||||||||
Ezen korszakok jellemzőt tárgyaljuk bővebben a továbbiakban. | |||||||||
Amennyiben bővebben érdekli, hogy az egyes szakaszok kialakulásához milyen egyéb külső tényezők szükségeltettek, nézzen utána az alábbi kötetben: Giovanni Giovannini (1990): A tömegkommunikációs eszközök története a kovakőtől a szilíciumig. Bp., Püski Kiadó. | |||||||||
A füzetbe írja ki táblázatba rendezve, az egyes korszakok nevét, az információáramlás mikéntjét, azt, hogy mi volt az itt kialakuló, az információhoz való hozzáférés egyenlőtlenségének az oka és milyen változásokat hozott a társadalmak életében! | |||||||||
Elsődleges szóbeliség | |||||||||
Az emberiség kezdetben kizárólag a verbalitáson alapuló kultúrában létezett. Az átadott információ generációról generációra változhatott, torzult, hiszen az eredeti forrás nem volt feltétlenül visszakereshető. Ennek következménye például a népdalhagyomány, ahol ugyanazon dalnak több verziója is létezik egymás mellett párhuzamosan. Vagy a természeti népek történetei, ahol a több évtizede, vagy évszázada történt események keveredhetnek egy elbeszélésben a korábbi évek történéseivel. A kultúra egyes elemeinek megalkotói nincsenek nevesítve, minden a kollektív tudat részeként működik. A beszéddel együtt megjelent az erkölcs, ami a közösség működését szabályozta, kifejlődött a morál. | |||||||||
Írásbeliség korszaka | |||||||||
Az letelepedő, falvakat és a városokat építő növénytermesztéssel foglalkozó közösségek találmány az írás. Megjelenik ugyanis a magántulajdon, aminek leltározására, számon tartására szükség van erre a találmányra. A szimpla gazdasági funkció mellett később egyéb, a társadalom működése szempontjából fontos elemek, mint a jog és az írott törvények létrejöttét is segítette az írás, amivel az egyre bonyolultabb társadalmi formációk működtethetőek voltak. Megjelenik az információk és a kulturális elemek mellett a szerzőség is, vagyis nevesítve vannak az alkotók ettől a korszaktól. Másik fontos szempont ebben a korszakban, hogy a leírt információ már nem változik, úgy marad meg, ahogyan azt a szerző elsőként megalkotta. Harmadrészt viszont olyan képességek megszerzése (írás-olvasás) volt szükséges az információk dekódolásához, ami csak keveseknek adatott meg. Ettől a korszaktól az információ birtoklása és felhasználásának képessége hatalmat ad. Megjelenik az arisztokrácia, aki szakembereket (papok, írnokok, kancellár) alkalmaz, hogy az így kialakított rendszer működtethető legyen. Az általuk működtetett csatornákon keresztül szerezhető információ a nagy tömegek számára. | |||||||||
Egy másik sajátossága a rendszernek, hogy bár a másolás, sokszorosítás lehetősége megvan, de ennek technológiai korlátai miatt az információk csak korlátozottan terjednek, a kulturális alkotások így egyediek maradnak (kéziratok, másolt kódexek formájában). | |||||||||
Olvassa el, hogy miként dolgoztak a középkori scriptorok! Mennyi idő kellett egy szöveg lemásolásához? http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/19981216kodex.html | |||||||||
A nyomtatás korszaka | |||||||||
A nyomtatás megjelenése az információk sokszorosíthatóságát és gyors terjesztését tette lehetővé. Továbbra is gátat jelentett a dekódolásban, ha valaki nem tudott írni vagy olvasni azonban a közoktatás fejlődése ezt a problémát orvosolni tudja a 20. század elejéig a fejlett országokban. Az információ csere korlátait ebben az esetben azok a szervezetek határozták meg, akik kontrollálták a technológiát, rendelkeztek felette. (Egy nyomda működtetése sok pénzbe került és rögtön megjelent a cenzúra az uralkodó csoportok részéről.) | |||||||||
A könyvolvasás nagy tömegek számára jelenti az információszerzés lehetőségét, önálló formában. (Az individualizmus megjelenése és az önálló információszerzés és értelmezés megjelenésének az időszaka ez.) | |||||||||
Keresse meg, hogy mit tartalmaz a Index Librorum Prohibitorum lista! Miért kerülhettek fel rá könyvek? | |||||||||
Fontos lesz a szerzőség, mivel az információk sokszorosítása iparszerűen megy végbe, aminek anyagi vonzata is van, ezért kialakul az ún. kultúripar, ezzel párhuzamosan pedig az ezt szabályozó jogszabályi környezet, a szerzői jog. Az új kulturális elemek ettől az időszaktól nem használhatóak fel szabadon. A mai korban a más tulajdonaként ismert és elismert tartalmak másolása és újrafelhasználása lényegesen könnyebbé vált a számítógépek elterjedésével. A plagizálás problematikája, amely a szakdolgozatírókat is érinti ezért vált akkora problémává napjainkban. | |||||||||
A helyzet nem változik a rádió, a mozi, vagy a televízió megjelenésével sem. Annyi a különbség, hogy ezek könnyen befogadható információforrások, nincs szükség különleges ismeretekre a használatukhoz. Azonban az információ előállítása, tárolása, átadása, vagyis a kultúra alakításának képessége még mindig megadott csoportok kezében van, legyen szó piaci vagy közszolgálati alapon működő közvetítőkről. A kulturális termékek előállításához és a nagy tömegekhez való eljutatásához speciális eszközök szükségeltetnek. A legfontosabb erőforrás és a kultúra előállításában és terjesztésében a gazdasági tőke. | |||||||||
Az interaktív média korszaka | |||||||||
Az 1970-es évektől jelenik meg annak a lehetősége, hogy a média interaktív legyen, vagyis az addig csupán passzív befogadókból könnyedén lehet tartalom előállító. A legfontosabb erőforrás a tőke mellett egyre inkább a figyelem lesz. Az információk előállításának, tárolásának, továbbításának lehetősége, vagyis a kulturális produktumok birtoklásának lehetősége mindenki számára adott, eljön a másodlagos szóbeliség korszaka, ami hasonló körülményeket teremt, mint a korábban leírt elsődleges szóbeliség időszaka. Vagyis minden fogyasztó egyben kultúrateremtő és alkotó és átadó egy személyben. Azzal a különbséggel, hogy az írás-olvasás készsége mindenki számára adott ebben a korszakban. Ebben a korban a gátló tényező a speciális technológiák értő használata lesz. Ezt jelképezi az információs írástudás vagy digitális írástudás fogalma, ami a követezőket jelenti | |||||||||
| |||||||||
A hatalom ebben a felállásban még mindig azoknál lesz, akik az információkat szelektálják, de ebbe a csoportba bárki bekerülhet, amennyiben megszerzi az ehhez szükséges képességeket. | |||||||||
3. A remix kultúra megjelenése | |||||||||
Tekintettel arra, hogy a kulturális produktumok (zeneművek, szövegek, képek) az IKT eszközök használatával hasonló módom tárolódnak és kerülnek felhasználásra, könnyedén alakíthatóak, felhasználhatóak, újrafelhasználhatóak. Ez az alapja az új kultúra előállítási folyamatnak, az ún. remix-kultúrának, ahol az eddig passzív befogadók tevékenyen alakíthatják, saját szájuk íze szerint értelmezhetik a kulturális produktumokat, hozhatnak létre új dolgokat. Ebben kizárólag a könyvnyomtatással teret nyert jogi szabályozás akadályozhatja meg a társadalom tagjait. A kulturális elemek előállítói ebben az esetben is nevesítve lehetnek, de sok esetben ez eltűnik (pl: mémek, internetes népművészet). | |||||||||
4. Netokrácia és konzumtariátus | |||||||||
Az interaktív média korszakának főbb csoportjait nevezte el így Alexander Bard svéd filozófus (Bard 2000). A kultúra termelésének és fogyasztásának, az információk átadásnak a legfőbb terepe a hálózat, ahol jelentős tőke nélkül is hatással lehetünk más ember életére. Bard szerint a netokraták azok, akik ki tudják használni az új viszonyokban rejlő lehetőségeket és aktívan tudják alakítani az emberek életét. Ez azt jelenti, hogy az információs írástudásuk magas szintű. Konzumtariátusnak (fogyasztás-konzumálás, és a proletariátus - munkásosztály szavakból) pedig azokat nevezi, akik nem használják ki az interaktivitásban rejlő lehetőségeket, megelégednek a szimpla kultúrafogyasztással. | |||||||||
Felhasznált irodalom | |||||||||
Bard, Alexander, Söderqvist, Jan (2002): Netocracy - The New Power Elite and Life After Capitalism. Reuters/Pearsall. | |||||||||
Giovanni Giovannini (1990): A tömegkommunikációs eszközök története a kovakőtől a szilíciumig. Bp., Püski Kiadó. | |||||||||
Rab Árpád (2004): Digitális kultúra - A digitalizált és a digitális platformon létrejött kultúra. In.: Pintér Róbert (szerk.) Az információs társadalom. Gondolat-Új Mandátum, Budapest. pp.182-200. | |||||||||
Walter Benjamin (2003): A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában. http://aura.c3.hu/walter_benjamin.html |
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Válassza ki a helyes megoldást! A digitális (információs) írástudás:
![]() | |||||||||
2. Válassza ki a helyes megoldást! A konzumtariátus...
![]() | |||||||||
3. Válassza ki a helyes megoldásot! A remix-kultúra...
![]() | |||||||||
4. Válassza ki a helyes megoldást! A kultúra fogalma az információs társadalom kapcsán..
![]() |