KURZUS: Az információs társadalom

MODUL: I. modul: Az információs társadalom különböző megközelítései. Elméletek, megközelítési módok, a technológiai fejlődéshez való viszony és mérhetőség

2. lecke: Az információs társadalom kutatásának szintjei, narratívái

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerkedjen meg az információs társadalom mérhetőségével kapcsolatos különböző szintű kutatási nézőpontokkal. Ahogy azt az előző leckében bemutattuk már, nagyon komplex fogalommal állunk szemben, ahol a kutató által fontosnak tartott nézőpont dönti el, hogy az adott kutatás melyik elemére fókuszál a jelenségnek. A különböző nézőpontokhoz viszont különböző megközelítések, módszerek és adatok tartoznak. Máshogyan kell mérni egy ország vagy egy régió működését és másképp fogható meg az egyéni felhasználó szintje. A lecke egyben rövid bemutató a társadalomtudományi kutatások logikájáról is.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • összepárosítani az információs társadalom narratíváit a narratívában használatos kutatási módszerekkel
  • megfogalmazni a technofób és a technofil hozzáállás közötti alapvető különbségeket
  • önállóan le tudja rajzolni az információs társadalom különböző fejlődési szintjének egymáshoz való viszonyát

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • információs társadalom narratívái,
  • mikro- mezo- és makro szintű megközelítések,
  • IKT felkészültség (e-readiness),
  • IKT fejlettség
  • IKT használat
  • IKT hatás
1. Nagy narratíva - Makroszintű megközelítések

Nézze meg David Christian 18 perces TED előadását! Miért fontos az emberiség szempontjából a kollektív tanulás? Miben segíti ezt az információs társadalom kialakulása? http://www.ted.com/talks/david_christian_big_history

A nagy narratívák az emberiség létrejötte óta velünk vannak, hiszen az emberi létezés és a társadalmak nagy kérdéseire (Miért vagyunk a Földön? Mi az értelme az életnek? Létezik-e fejlődés? Ha igen, milyen az iránya? Vannak-e a fejlődésnek lépcsőfokai?) próbálnak meg választ adni. Megjelenhetnek vallások elemeként is, vagy mítoszokban, de a tudományos gondolkodók is ide fordulnak, ha nagy társadalmi rendszerek leírását, változását próbálják meg leírni. Látható, hogy ebben az esetben több emberöltőnyi korszakok alkotják a kutatás tárgyát és a változást mozgató gazdasági, politikai, kulturális, szellemi és természetesen technológiai folyamatokon van a hangsúly. Ezekben a nagy elméletekben sokáig nem szerepel az információ tárolása, felhasználása vagy társadalmi változásokat indukáló ereje, de például Marx gondolataiban már felfedezhetőek és a mai kor viszonyaira adaptálhatóak azok az elemek (szellemi munka szerepe, automatizáció, szabadidő, tudományos munka) amik az előző fejezetben leírt posztmodern társadalom kialakulásához szükségesek (Juhász 2007). Gerhard Lenski nagyszabású elméletében is két dimenzió alakítja az emberiség társadalmainak fejlődését: az egyik a földrajzi-éghajlati viszonyok rendszere, amihez alkalmazkodni kell, a másik pedig a technológiai fejlettség szintje, amivel az adott társadalom jól vagy rosszul alkalmazkodni tud (Lenski 2005).

Olyan filozofikus, elméleti síkon megfogalmazott megközelítések tartoznak tehát ide, amik globális, civilizációelméleti megközelítésben közelítenek az információs társadalom jelenségéhez. Nem feltétlenül tartalmaznak jól mérhető elemeket, nem dolgoznak statisztikákkal, inkább átfogó elméleti keretek és a változások mögött meghúzódó globális folyamatok mozgatórugóit keresik. Az első fejezetben felsorolt elméleti gondolkodók közül Tadao Umesao, Daniel Bell, Marshall McLuhan és Alain Touraine munkássága tartozik ide. Ne feledjük azonban, hogy ezek a gondolkodók akkor fogalmazták meg teóriáikat az információs társadalommal kapcsolatosan, amikor a technológiai fejlődés még korán sem ért el azt a szintet, hogy annak hatásait érdemben elemezni lehessen.

A huszadik század nagy kérdése az volt, hogy vajon az információs társadalom egyben korszakhatár is lesz-e, vagyis az utóbbi kétszáz évben kialakult kapitalista rendszer helyett egy új gazdasági berendezkedés alapjául szolgál-e majd. Jelen pillanatban úgy látszik, hogy az információs társadalom a nagy elméleti megközelítésben a kapitalizmus egyik alapváltozata (Z. Karvalics 1995).

Folytassa az első lecke során felvázolt jegyzetet! Az ott leírt gondolkodók mellett jegyezze fel, hogy melyik elmélete tartozik a makro szintű narratívák közé!

A nagy narratívák egyik legfontosabb szellemi építőelemeként szolgál a technológiához és a technológiai fejlődéshez való alapvető hozzáállás is, ami alapjaiban határozza meg a gondolkodás keretét. Ebből a szempontból három megközelítést ismer a szakirodalom, amelyek a következők:

  • technofil, vagy techno-optimista
  • technofób vagy techno-pesszimista
  • technorealista

Technofil hozzállásnak tekinthető minden olyan elmélet, amely a technológia fejlődést az emberi élet körülményeit folyamatosan javító elemeként értelmezi. Ebben az esetben a pozitív hatások elsőbbrendűsége megkérdőjelezhetetlen. A technológia minden esetben egy jobb és szebb világ elérését, a lemaradók felzárkóztatását teszi lehetővé, esélyegyenlőséget teremt, elősegíti az új Athén felemelkedését, egy demokratikusabb világ eljövetelét.

A technofób hozáállás ennek pontosan az ellenkezője, konzervatív elméletként is felfogható. Ebben az esetben a technológiai fejlődés hatásai kiszámíthatatlanok, a jól működő közösségek szétbomlásához vezet, a fő hangsúly a technológia negatív hatásain van. Ha a technofil hozzállás kapcsán az új Athén fogalmat használtuk, akkor erre a megközelítésre az orwelli világkép meghatározás illik a legjobban.

Az újtól való félelem első írásos emlékét Platónnál láthatjuk, aki féltette tanítványait az akkor új technológiának számító írástól, ami szerinte a felejtést hozza el az emberiségnek. Csavar a történetben, hogy gondolatmenete az írásbeliség által maradhatott fenn napjainkig. (Müllner 2006)

Végezetül a technorealista hozzáállás, amely a fenti két megközelítés szintéziseként létezik. Nem misztifikálja túl, de nem is démonizálja a technológiai fejlődés hatásait. A technológiai fejlődés nem pozitív és nem negatív, hanem semleges, a lényeges elem inkább az, hogy a társadalmak miként használják ki a benne rejlő lehetőségeket.

Keressen korábbi olvasmány, vagy filmélményei alapján olyan műveket, ami a technofób illetve a technofil hozzáállást mutatja be!

2. Közepes narratíva - Mezoszintű megközelítések

Az egyes társadalmi alrendszerek (gazdaság, oktatás, jogrendszer, fogyasztás, kultúra) változásaival foglakozó megközelítések kapcsolódnak ide. Az információs társadalom megszületésével és formálódásával foglalkozó kutatásokat, elképzeléseket soroljuk ebbe a narratívába. Ez az a szint ahol megjelenik a mérhetőség, az összehasonlíthatóság az egyes régiók, társadalmak, országok, kontinensek között. Nem csak az elméletalkotó tudósok, de a politikusok és a fejlesztéssel foglalkozók szakember csoportjai is felhasználják az ezen megközelítésből származó információkat. A narratíva legfőbb kérdései a következők: Min kell változtatni, hogy elérjük a kívánt hatást? Melyik az a pont, ahol már változás hatásai érzékelhetőek? Milyen dimenziók határozzák meg az információs társadalom létrejöttét és működését? Kinek kell a változásokat beindítani, hogy a célok elérhetőek legyenek? És végül: Milyen hatásokat indukál a változás?

Az első fejezetben megismert szerzők közül Manuel Castells munkássága sorolható ide, illetve mindazon kezdeményezés, ami az információs társadalmak szintjének mérhetőségét, összehasonlíthatóságát tűzte zászlajára. A narratíva a 1990-es évektől napjainkig fontos eleme az információs társadalomról való gondolkodásnak.

Folytassa az első lecke során felvázolt jegyzetet! Az ott leírt gondolkodók mellett jegyezze fel, hogy melyik elmélete tartozik a mezo szintű narratívák közé!

3. Kis vagy mini narratíva - mikroszint

A mikroszint egyértelműen az ember, a felhasználó és a közösségek, legyenek bár valósak vagy virtuálisak szintjeként jelenik meg. A mikroszint megjelenése akkor válik értelmezhetővé, amennyiben az információs társadalom jelenlétének hatásai mérhetővé válnak. Ebben az esetben a hatások vizsgálata kerül előtérbe.

4. Narratívák viszonya egymáshoz

Az egyes narratívák más megközelítést tesznek lehetővé, de egymással szoros kapcsolatban vannak, egymásból építkeznek. A nagy narratíva inkább az elvontabb, nem feltétlenül mérhető elemekre figyel, nagy és átfogó folyamatok felvázolására alkalmas. Filozófiai, logikai hátteret ad a többi megközelítésnek. Ennek a folyamatnak az elemeit bontja mérhető egységekre a közepes narratíva, ami az emberi tevékenységek kereteit, viszonyait írja le és a fejlődés mértéke és határai vázolhatóak fel általa. A mini narratíva az emberek szintje, a hétköznapok valóságának megragadása, ahol a legfontosabb a fenti két narratíva által leírtak hatásainak bemutatása.

5. A narratívák által meghatározott valóság mérhetősége

Mint azt fentebb leírtuk, a nagy narratíva nem feltétlenül mérhető elemekkel operál.

A 2.1. ábra bemutatja, hogy a változás milyen elemeit méri a közepes narratíva. Az IKT (infokommunikációs technológiák) fejlettségi indexét többen is használják arra, hogy az elért fejlődés szintje bemutatható, az egyes országok összehasonlíthatóak legyenek. Ennek első eleme maga az (1) infrastruktúra megléte, ami lehetővé teszi a használatot. (Például, hogy mekkora az elérhető sávszélesség az adott országban, vagy hogy mekkora az internettel lefedett terület aránya. De ide tartozik az államok által létrehozott jogi környezet is, ami lehetővé teszi az építést-fejlesztést.)

Második eleme maga a felhasználó és az ő készsége arra, hogy ki tudja használni az infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket. Ezt (2) IKT alkalmassággal jelöltük az ábrán. Ebben a szegmensben olyan cselekedetekre, tudásra kérdeznek rá a kutatók, amikkel a felhasználók rendelkezhetnek, megtanulhatják.

Az európai uniós felmérésekben a lehető legszélesebb körben mérik ezeknek a tudásoknak a meglétét vagy a hiányát. Felsorolunk ezek közül néhányat: e-mailt használ-e, telepített-e már valaha operációs rendszert, tömörített-e valaha fájlt, adta-e be az adóbevallását elektronikusan, telepített-e önállóan szoftvert.

Ezen két elemhez kapcsolódik a (3) használat intenzitását mérő megközelítés. Vagyis, ha adott a környezet és a használathoz szükséges tudás, akkor kik és milyen formában használják az eszközöket, illetve mire használják. Ebben az esetben a felhasználói számok változása is a fontos a kutatók számára.

Az intenzitás, a felhasználói szám változásának trendje az ún. innovációs, vagy diffúziós elméletekkel leírható jelenség, amiről a következő leckében lesz bővebben szó. Ebben a kutatási témában a legtöbb esetben arányokkal számolnak, vagyis a használók számát viszonyítják a teljes lakossághoz, vagy a lehetséges felhasználói számhoz. A legtöbbször használt változó is ennek a megközelítésnek a része: Az 1000 háztartásra jutó internet előfizetések száma.

Legvégül eljutunk a mini narratíva által vizsgált elemekhez, az IKT hatások, eredmények felméréséhez, vizsgálatához.

Folytassa az első lecke során felvázolt jegyzetet! Az ott leírt gondolkodók mellett jegyezze fel, hogy melyik elmélete tartozik a mezo szintű narratívák közé!

Az információs társadalom eléréséhez szükséges három fejlődési szint Korte szerint
2.1. ábra

Forrás: Saját szerkesztés (International Telecommunication Union, 2007) alapján

Felhasznált irodalom

Juhász Lilla (2007) Néhány marxi gondolat érvényessége az információs társadalomban. Információs Társadalom 7. évf. 2. sz. 6-16. o.

Lenski, Gerhard (2005). Ecological-Evolutionary Theory: Principles and Applications. Paradigm Publishers.

Müllner András (2006) Platón beteg volt. Inzert korunk techno-optimizmusának sorai közé. Jelenkor, 49. évfolyam, 5. szám, 525. o.

Önellenőrző kérdések
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak-e!
A technofób megközelítés szerint a techológiai fejlődés pozitív eredményeket hoz az emberiség számára.
Az IKT használattal kapcsolatos mérések a mini narratíva kutatásaiban szerepelnek.
A nagy narratíva által leírtak az esetek többségében nem mérhetőek.

2. Válassza ki az információs társadalommal kapcsolatos kérdésekhez a megfelelő narratívát!

Mi következik a kapitalizmus után?
nagy narratíva
közepes narratíva
kis narratíva
Hogyan hat az emberek szabadidő eltöltésére a Facebook-használat?
nagy narratíva
közepes narratíva
kis narratíva
Mi a különbség Magyarország és Románia között a mobiltelefonok elterjedtségében?
nagy narratíva
közepes narratíva
kis narratíva
Mennyi felhasználója van a Twitternek Magyarországon?
nagy narratíva
közepes narratíva
kis narratíva
Van-e különbség abban, hogy hogyan használja az internetet egy tizenéves és egy felnőtt?
nagy narratíva
közepes narratíva
kis narratíva
Jó-e a technológiai fejlődés?
nagy narratíva
közepes narratíva
kis narratíva