KURZUS: Az információs társadalom

MODUL: I. modul: Az információs társadalom különböző megközelítései. Elméletek, megközelítési módok, a technológiai fejlődéshez való viszony és mérhetőség

1. lecke: Az információs társadalom fogalmának kialakulása, párhuzamos értelmezések

Az információs társadalom fogalma egy holisztikus megközelítés eredményeként alakult ki, amivel egy komplex problémakört írnak le a 80-as évektől a társadalomtudományban. Az alábbi modulból kiderül, hogy a további modulokban használt fogalmak mögött milyen gondolatok, logika és tudományos megközelítések állnak.

Az információs társadalom vizsgálata több szinten is lehetséges. Attól függően, hogy milyen kontextusban vizsgáljuk más-más elméletek lesznek iránymutatóak, más eszközöket kell használnunk. Az információs társadalom működését magyarázó három különböző látásmódot és a hozzá kapcsolódó szerzőket is bemutatjuk és kitérünk az egyes látásmódhoz tartozó elemek mérhetőségének problémájával is.

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerkedjen meg azokkal a fogalmakkal, amik az információs társadalom fogalmának megjelenése és elterjedése előtt voltak hivatottak leírni a gazdaságban, társadalomban illetve politikában végbement változásokat a XX. században. Ezeket a fogalmakat még napjainkban is használják viszont a témakörnek csak egy adott részére fókuszálnak. Legyen tisztában azzal, hogy az egyes kifejezések a komplex problémakör, az információs társadalom melyik részét magyarázták.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes:

  • önállóan három szinonim fogalmat felsorolni az információs társadalom elnevezésre
  • felsorolni az információs társadalom komplex jelensége mögötti változások négy elemét
  • összepárosítani az egyes az információs társadalommal szinonim kulcsfogalmakat az azt megalkotó gondolkodók nevével.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • posztmodern társadalom,
  • posztindusztriális társadalom,
  • tudásalapú vagy tudástársadalom,
  • hálózati társadalom,
  • információs-kommunikációs technológiák (IKT)
1. Az információs társadalom kialakulásához elvezető változások

Gyűjtse ki a füzetébe, hogy milyen négy elem határozza meg az információs társadalom létrejöttét! Keressen példát a hétköznapi életből mindegyik elem jelenlétére és hatására!

A következőkben röviden áttekintjük az információs társadalom fogalmának kialakulását, értelmezési és fogalmi keretének változását, használatának fejlődését. A leírás közben különböző elképzelések és kutatási irányzatok egyéb, a témához kapcsolódó fogalmainak leírására is törekszünk.

Keresse meg, hogy a különböző tudományágak milyen szempontból tartják fontosnak az információ fogalmát!

Már maga az információ fogalma is problematikus, hiszen több tudományág (kibernetika, biológia, pszichológia, kommunikációtudomány, nyelvészet, szemiotika, játékelmélet, rendszerelmélet) is használja, ezáltal egységes fogalom meghatározás nem lehetséges. Ha általánosságban kell megfogalmaznunk a jelenséget, akkor információnak azt az adatot, hírt tekinthetjük, amely az azt megszerző személy vagy szervezet számára releváns és ismerethiányt csökkent. A társadalmi aspektus szempontjából a legfontosabb tulajdonsága az, hogy értéknövelő erővel bír. Gazdasági szempontból ez az extraprofithoz történő hozzájutást jelentheti, míg társadalmi szempontból a társadalmi folyamatok új szintjének elérését segítheti, vagyis új társadalmi formációk, jelenségek létrejöttéhez járul hozzá (pl. ahogy a társadalom az ismeretszerzéshez viszonyul, vagy ahogyan a szabadidő eltöltése megváltozik, vagy a kapcsolattartás formáiban történnek változások).

Az információs társadalom fogalmára hasonlóképpen nincsen egy mindenki által elfogadott és széles körben használt definíció.

Az alábbiakban szeretnénk néhány rövid idézettel illusztrálni, hogy milyen sok szempontból közelíthető meg az információs társadalom fogalma:

  • "Olyan társadalom, amely a társadalmi kontroll, valamint az innováció és a változás kezelése érdekében a tudás körül szervezi magát..." (Daniel Bell 1973).
  • "Új típusú társadalom, amelynek átalakulása és fejlődése mögött az információs (és nem az anyagi) javak termelése a hajtóerő [...] (és amely ezzel) az emberi intellektuális kreativitást virágoztatja fel" (Yoneji Masuda 1981).
  • "Az információs társadalom gazdasági valóság és nem csupán szellemi elvonatkoztatás... Megszűnik az információk terjedési késése [...] fokozatosan új tevékenységek, műveletek és termékek látnak napvilágot" (John Naisbitt 1982).
  • "Olyan társadalom, amelyben [...] az információt gazdasági erőforrásként használják, a közösség jobban kihasználja azt, s mindezek mögé kifejlődik egy olyan iparág, amely a szükséges információkat állítja elő..." (Nick Moore 1997).
  • "Az információ és a tudás szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra [...] az élet számos területének globalizálódása" ([Magyar] Nemzeti Informatikai Stratégia, 1995).
  • "Olyan új típusú társadalom, melyben az információs és telekommunikációs technológiák globális elterjedésének segítségével az emberiségnek új típusú életvitelre, magasabb minőségű életre, munkavégzésre, társadalomban betöltött szerepre van lehetősége" (Murányi Béla 1997).

Gyűjtse ki füzetébe és jegyezze meg az információs társadalom létrejöttéhez szükséges 4 elemet!

Az információs társadalom kifejezést elsőként japán gondolkodók teremtették meg az 1960-as években, de széles körben az 1980-as évektől kezdték el használni a világon. Maga a fogalom egy sokrétű, komplex jelenség leírására szolgál. Webster (1995) miután összegyűjtötte és szintetizálta a fogalommal kapcsolatos leírásokat és elméleteket, az alábbi elemeket emelte ki, amiknek változásával magyarázható, hogy miért élünk jelenleg információs társadalomban:

Technológia változása: ez a legtöbbet emlegetett eleme az elméleteknek, mivel ez érzékelhető a leglátványosabban a hétköznapokban. Ebben az elemben az információs-kommunikációs technológiák (röviden: IKT, minden olyan eszköz, technológia, folyamat, ami információközlést segítik, információk tárolásra, átadásra, továbbítására, feldolgozására szolgál) jelenléte és nagyfokú elterjedése a fő momentum a társadalmi együttélés minden területén. A technológiai ilyen fejlődése alapjaiban alakítja át a gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokat.

Gazdaság változása: az elméletek ezen eleme a gazdasági szerkezet változását emeli ki. A foglalkozásszerkezetben történt változásokra utal, ahol egyre nagyobb az ipari szektor helyett a szolgáltató szektorokban dolgozó aránya, akik között többségbe kerülnek az információs jellegű munkakörökben dolgozók.

Térszerkezet: a globalizáció és az infokommunikációs eszközök használatával a fizikai tér szerepe egyre kevésbé meghatározó. Helyette hálózatok vesznek körbe minket, amik új keretet adnak a társadalmi folyamatoknak.

Kultúra változása: egy globális, digitalizált médiakultúra határozza meg egyre inkább életünk kereteit, azt hogy hogyan gondolkodunk a világról.

A fenti felsorolásból látható, hogy a hétköznapi élet minden területén hatással bírnak a fenti változások. Érdekes módon, a változásokkal kapcsolatos spekulációk már azelőtt megindultak, mielőtt hatásuk mérhető, érzékelhető lett volna. Ennek a következménye, hogy az információs társadalom jelenségének egyes elemeiről való gondolkodás megelőzte magának a fogalomnak a kialakulását. Ennek a következménye a különböző társadalomelméleti megközelítések és a különböző fogalmak jelenléte és használata a témával kapcsolatosan.

A következőkben a legfontosabb, az információs társadalom szinonimájaként használatos fogalmak mögötti elméleteket tekintjük át.

Olvassa el az egyes, az információs társadalom fogalmával szinonim fogalmak leírását! Készítsen a jegyzetfüzetébe egy összefoglaló táblázatot az egyes fogalmak fontos elemeiről és a fogalmat bevezető gondolkodókról!

2. Posztmodern, posztindusztriális, posztfordista társadalom, harmadik hullám

Az európai gondolkodásban, az európai gazdaságfejlődésben egy új korszak eljövetelét meghirdető gondolkodóktól ered a címben leírt fogalmak használata. Ez a korszak a II. világháború utáni gazdasági növekedés és a globális világgazdaság kialakulásával jön el az elmélet szerint. Maga a fogalom 1914-ben, a kapitalista fejlődés szempontjából vezető szerepben lévő Nagy-Britanniában született, de az információs társadalomhoz köthető használata az 1960-as és 1970-es évektől eredeztethető.

A folyamat egyik legismertebb leírója és teoretikusa Daniel Bell, amerikai szociológus, aki szerint a kapitalizmus kiteljesedését elősegítő fordista gazdaság (tömegtermelés, ipari szektor előretörése és meghatározó szerepe) helyett a szolgáltató ipar határozza meg ezt az új társadalomfejlődési fázist. Vagyis a foglalkoztatottak nagy része már nem vesz részt megfogható javak előállításában, ahol a munka során az anyagköltségek nem mérvadóak.

"A posztindusztriális társadalom szolgáltatásokra épül. (...) Nem a nyers izomerő vagy az energia, hanem az információ számít. (...) Az a posztindusztriális társadalom, amelyben a foglalkoztatottak nagy része nem vesz részt megfogható javak előállításában" (Bell 1976: 127, 348).

Hasonlóképp használta a francia szociológus, Alain Touraine is a posztindusztriális társadalom fogalmát.

"A posztindusztiális társadalomba való átmenet akkor megy végbe, amikor az értékeket, szükségleteket és értelmezéseket megváltoztató szimbolikus javak előállításába irányuló befektetések jóval meghaladják a materiális javakét vagy "szolgáltatásokét". (Touraine 1988: 104)

Az 1.1. ábrán bemutatjuk, hogyan ment végbe a szolgáltató szektor előretörése a II. világháború után.

Nézze meg az 1.1. ábrát! Olvassa le az ábráról, hogy melyik évtől beszélhetünk az Amerikai Egyesült Államok esetében posztindusztriális társadalomról, ha Daniel Bell elképzelését vesszük alapul!

Az ábrán 1922 van megjelölve az első fontos pontként, azonban látható, hogy a II. világháború jelentősen megváltoztatta a trendet. Így a posztindusztriális társadalomról csak a II. világháború után, 1945 után beszélhetünk.

A szolgáltató szektor előretörése az Amerikai Egyesült Államokban (Clark szektorális modellje 1850-2009)
1.1. ábra

Forrás: http://www.63alfred.com/whomakesit/clarksmodel.htm

3. Tudástársadalom

A tudástársadalom, vagy tudás alapú társadalom az egyik legrégebben létező társadalomelméleti fogalom, amelyik köthető az információs társadalom problematikájához. Az "agymunka" fogalma a XIX. század végén jelenik meg a közgondolkodásban, de a tudástársadalom első említése Fritz Machlup, osztrák származású, amerikai közgazdászhoz kapcsolódik. Machlup a múlt század elején figyelt fel arra, hogy léteznek olyan elemei a gazdaságnak, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a tényleges gyártáshoz, azonban nagyban befolyásolják a termelékenységet. 1933-tól tanulmányozta behatóbban a kutatási szabadalmak hatását a gazdaságra. Kutatásait 1962-ben The production and distribution of knowledge in the United States címmel írta meg. Számára az információ és a tudás egy és ugyanaz, ebben nagyban eltér a posztindusztrialitás gondolatkörétől. Az információ/tudás nem választható el egyik gazdasági szektortól sem, de való igaz, létezik egy olyan szektor, az általánosan elfogadott rendszerek mellett, ahol elsődleges a tudás előállítása, formálása és eladása (ilyen lehet például egy biztosítási szolgáltatás vagy az utazásszervezés). Ebből a szempontból tehát a tudás és az információ megszerzése, alkalmazása áll a középpontban. Ezzel a gondolattal párhuzamosan vezette be Peter Druckert, osztrák származású, amerikai menedzsment kutató a tudásmunkás fogalmát, amivel azokat a munkaköröket illette a cégeknél, amiknél jellemző a Machlup által leírt változás (Druckert 1959).

Ezt az elképzelést erősítette meg Nico Stehr,német szociológus is a A modern társadalmak törékenysége című munkájában:

"A tudás nemcsak a modern gazdaság és termelési folyamatai, hanem általában a termelési viszonyok, a társadalmi kohézió és integráció számára is alakító erővé válik. A "tudástársadalom" fogalom, mint a modern társadalom problémáinak és konfliktusainak elsődleges forrása, jól kifejezi a modern társadalmak életformájának természetét. Ez azt jelenti, hogy a valóságot egyre inkább tudásunk alapján állva termeljük és fogjuk fel." (Stehr, 2007).

4. Hálózati társadalom

Míg a posztindusztriális és tudástársadalom elnevezések eredete száz évre nyúlik vissza, a hálózatok működéséből és a hálózatok speciális tulajdonságainak vizsgálatából eredeztethető társadalomtudományi megközelítési mód már a XX. század végén született, a mikroelektronika hétköznapi elterjedésével. Fő képviselője a katalán származású szociológus Manuel Castells, aki szerint a technológiai fejlődésből fakadó változások, hálózatos rendszereket hoznak létre, aminek a magánéletre és a gazdasági folyamatokra is hatással lesznek. Castells szerint ezt a technológiai fejlődést a változó társadalmi igények hozták létre, vagyis a technológia és a társadalmi változás folyamatos körforgásban vannak. Gazdasági szempontból ez vezet el a hálózati gazdaság kialakulásához. Véleménye szerint a folyamat a 60-as évek végén kezdődött. Elsőként a technológiai és gazdasági, majd 25-30 évvel később társadalmi, kulturális, politikai hatásai is érzékelhetőek és megismerhetőek.

"Az információs technológiai paradigma nem abban az irányban fejlődik, hogy mint rendszer elérjen valamilyen végpontot, hanem többszörösen rétegződött hálózatként a nyitottság felé tart" (Castells, 2005: 123).

Felhasznált irodalom

Bell, David (1975) The Coming of Post-Industrial Society: a Venture in Social Forecasting (Basic Books, New York)

Castells, Manuel (2005) Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra. I. kötet: A hálózati társadalom kialakulása (Gondolat-Infonia, Budapest)

Druckert, Peter (1959) The Landmarks of Tomorrow. Harper and Row.

Machlup, Fritz (1962) The Production and Distribution of Knowledge in the United States (Princeton University Press, Princeton, N. J.)

Munk Sándor. (2010) Hálózatok fogalma, alapjai. Hadmérnök, V. évf. 3. sz. pp. 176-186.

Touraine, Alain (1988) Return of the Actor: Social Theory in Postindustrial Society. University of Minnesota Press

Stehr, Nico (2007) A modern társadalmak törékenysége. Gondolat-Infonia.

Önellenőrző kérdések

1. Írjon le a füzetébe legalább három, az információs társadalom fogalomköréhez kapcsolható, szinonim fogalmat!

2. Melyik nem az információs társadalom kialakulását elősegítő változás?
Technológia változása
Kultúra változása
Térszerkezet változása
Gazdaság változása
Haditechnika változása
A születéskor várható átlagos élettartam változása
Az emberiség által elfogyasztott élelmiszerek összetételének változása
3. Válassza ki az információs társadalomhoz köthető szinonim fogalmat, a fogalmat megalkotó és használó elméletalkotók neve mellé!

1. posztindusztriális társadalom
2. tudástársadalom
3. hálózati társadalom

David Bell
Alain Touraine
Manuel Castells
Fritz Machlup
Peter Druckert
Nico Stehr