KURZUS: Az információs társadalom
MODUL: II. modul: Fejlettség, technológia és a tudás különbségei és következményei
5. lecke: Az információs társadalom kialakulása Magyarországon, területi különbségek és a fejlesztés eszközei
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató, a korábban tanult elméletek és megközelítések ismeretében értékelni tudja Magyarország helyzetét, az országban zajló fejlődést el tudja helyezni a globális viszonyok között és tudatában legyen annak, hogy az ország milyen utat járt be és jelenleg hol áll az információs társadalom építésében. | |||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
1. Az információs társadalom feltételeinek megteremtése Magyarországon | |||||||||||||||||||||||||||
Magyarországon az információs társadalom kialakításában késéssel indult az nyugat-európai országokhoz képest. A szocializmus évtizedei nem kedveztek azoknak a társadalmi, gazdaság változásoknak, amik az alapfeltételek megteremtésével hozzájárulhatnak az információs társadalom kialakulásához. Az állami tulajdonban lévő nagyvállalatok újdonságra való nyitottsága és fejlesztési lehetőségei korlátozottak voltak, a verseny hiánya miatt nagyon lassan reagáltak a változásokra. Gondoljunk csak arra, hogy milyen lassan épült ki a vezetékes telefonhálózat az országban, vagy milyen sokat kellett várni a lakosságnak arra, hogy telefonhoz jusson és ki tudja használni a szolgáltatásban rejlő lehetőségeket a nyolcvanas években. | |||||||||||||||||||||||||||
Az új technológiák alkalmazása is nehézkes volt, hiszen Magyarország, a keleti blokk tagjaként rajta volt a COCOM-listán, egészen 1992-ig. Ez egyfajta kereskedelmi embargó a nyugati országok részéről, aminek a lényege az volt, hogy stratégiai jelentőségű árukat, alkatrészeket nem szállítottak a listán lévő országoknak. Az ország emiatt nem juthatott hozzá a legújabb fejlesztésekhez, számítógépekhez, alkatrészekhez. Az újdonságok elterjedését (személyi számítógépek elterjedése a háztartásokban) ez jelentősen gátolta. | |||||||||||||||||||||||||||
Az ország foglalkozási szerkezete sem kedvezett az új korszak eljöveteléhez. A tercier szektor, vagyis a szolgáltatóipar előretörése csak a rendszerváltás után következett be. Ennek a trendje látható az 5.1. ábrán. | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
Forrás: KSH | |||||||||||||||||||||||||||
A rendszerváltás a fenti akadályokat eltűntette, a megváltozott politikai és gazdasági viszonyok között lehetőség nyílt az infrastruktúra fejlesztésére és a felhasználók toborzására. | |||||||||||||||||||||||||||
2. Az infrastruktúra fejlesztése - a hozzáférés megteremtése Magyarországon | |||||||||||||||||||||||||||
A rendszerváltás hozott nagy változást a fejlesztésben, miután hazánk lekerült a COCOM listáról. 1990-ben teljes értékű internet kapcsolat épült ki Bécsen keresztül, mellette pedig megépült a HBONE gerinchálózat, ami a régióközpontokként működő nagyvárosainkat és az ott élő felhasználókat kapcsolta a hálózathoz. Ez a hálózat szolgálja ki az egyetemek, kutatóközpontok, gyűjtemények kapcsolódását az internethez. (Napjainkban 500 intézmény és 700 ezer felhasználó használja.) Jól látható az 5.1. ábrán, hogy az összes nagyobb város bekapcsolódott a hálózatba, a nagy egyetemi városok között pedig nagyon nagy sebességű elérés található. | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Rogers 2003 alapján | |||||||||||||||||||||||||||
A közoktatás és közintézmények bekötése is elindult, ami állami szerepvállalással ment végbe 2004-től. | |||||||||||||||||||||||||||
Eközben a piaci szereplők sem tétlenkedtek. 1995-től kezdődött meg a távközlés liberalizációja Magyarországon. 2002-ben Magyarország is átvette és alkalmazta az ún. hurokátengedési szabályt, aminek következtében a kisebb szolgáltatók számára is lehetővé vált az internet szolgáltatás. Az így kialakított helyzet növelte a versenyt és a fogyasztók számára olcsóbb díjakat hozott, aminek következtében egyre többen engedhették meg anyagilag az internet otthoni használatát. | |||||||||||||||||||||||||||
Ahol a piaci szereplők lassabban reagáltak, vagy a lakosság nem volt még pénzügyileg fogadóképes arra, hogy az új szolgáltatásokat igénybe vegye, ott alulról jövő kezdeményezések keretében teremtették meg a hozzáférést. Ezek voltak a civil szervezetek által kialakított teleházak. Ezen mozgalom eszmeiségét vitte tovább a kormányzati támogatással fejlesztett e-Magyarország pontok hálózata. | |||||||||||||||||||||||||||
A kilencvenes évek közepétől a telefonszolgáltatás is megújult, a világ többi részével nagyjából egy időben Magyarországon is elindult a mobiltelefon szolgáltatás, kábeltévék kezdték meg működésüket a településeken. A mobilszolgáltatók a 2008-tól már nem csupán telefonszolgáltatóként vannak jelen, mivel a mobil-internet szolgáltatás beindulásával más komplex szolgáltatások nyújtására is képesek. A televíziózás egyik legnagyobb átállására (analóg műsorszórásról a digitális műsorszórásra) pedig 2013-ig bezárólag fokozatosan került sor. Ez volt a digitális átállás programja, amit már az Uniós egységes szabályozás miatt lépett meg az ország. | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Telenor - https://www.telenor.hu/i/coverage-map-all/coverage-map-all-20140613.png | |||||||||||||||||||||||||||
Ahogy azt 5.3. ábra mutatja, napjainkra megvalósult a teljes elérhetőség az infrastruktúra szempontjából. Természetesen a hozzáférés minőségében még vannak különbségek. | |||||||||||||||||||||||||||
Összességben elmondható, hogy a hozzáférés tekintetében a sűrűn lakott országrészek, a nagyvárosok, az üdülőövezetek és az autópályák környéke van a legjobb helyzetben Magyarországon, legyen szó telefonról, internetről, televíziós szolgáltatásról. | |||||||||||||||||||||||||||
Nézzen utána, hogy miben különbözik a digitális televíziós műsorszórás az analóg műsorszórástól? Milyen plusz szolgáltatások bevezetésére ad lehetőséget ez az technológia? http://www.wikiwand.com/hu/Digit%C3%A1lis_telev%C3%ADzi%C3%B3s_%C3%A1t%C3%A1ll%C3%A1s | |||||||||||||||||||||||||||
3. Használat elterjedése a felhasználók között | |||||||||||||||||||||||||||
Amíg a szolgáltatások az infrastruktúra kiépítetlensége miatt elérhetetlenek voltak, illetve az árak nem voltak megfizethetőek a magyar lakosság többsége nem vált felhasználóvá. Ezt nehezítette a megfelelő tartalmak és szolgáltatások hiánya is, gondolunk itt például a megfelelő mennyiségű és minőségű magyar tartalomra az interneten. Nem véletlen, hogy a MATÁV azzal a szándékkal indította útjára magyar nyelvű hírportálját 1998-ban origo.hu névvel, hogy megfelelő mennyiségű magyar nyelvű tartalommal tudja rávenni a használatra a magyar lakosságot. | |||||||||||||||||||||||||||
2004-től indul meg a nagyarányú felhasználóvá válás Magyarországon, ami ahhoz vezetett, hogy a magyar háztartások 75%-nak van napjainkban (2014) valamilyen internet előfizetése. Ezzel Magyarország az európai uniós átlag alatt marad, ami napjainkban 81%-ot jelent. Ez annyit jelent, amennyiben a diffúziós elméletek alapján vizsgálódunk, hogy Magyarországon a kései többség jelent meg a felhasználók között. Míg a 2000-es években a távolmaradást a legtöbben pénzügyi szempontokkal magyarázták, addig napjainkban ezt különböző kognitív gátak (újtól való félelem) és a készségek hiányával magyarázzák a távolmaradók. | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
Forrás:Eurostat | |||||||||||||||||||||||||||
Területileg sem egyenletes azonban a felhasználók megoszlása. A nagyobb városok és a Magyarország fejlettebb régiói több felhasználót vonzanak. Van tehát összefüggés a lakóhely és felhasználóvá válás között. De különbségeket mutat a felhasználóvá válás valószínűségében az iskolázottság és a kor is. Az iskolázottabb lakosok és fiatalabb korosztály előbb lesz felhasználó. Kezdetben kimutatható volt különbség a férfiak és a nők között is, de ez a különbség napjainkban már nincsen meg. És ne feledkezzünk meg arról a generációról, akiket a szakirodalom digitális bennszülöttként emleget, hiszen ők a születésüktől fogva használói az új technológiáknak. | |||||||||||||||||||||||||||
Hasonlítsa össze a magyarországi internet-előfizetések számának megyei különbségeit az egyes megyék egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) számaival! https://www.ksh.hu/teruleti_atlasz_megyek Milyen összefüggés fedezhető fel a két térkép között? | |||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||
Forrás:KSH - http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/tavkint/tavkint13.pdf | |||||||||||||||||||||||||||
4. Különbség a felhasználók között | |||||||||||||||||||||||||||
Korábban már esett szó a felhasználók közötti különbségekről. Mást jelent a használat minőségében a passzív és az aktív felhasználó. Az alábbi két táblázatban ehhez a megközelítéshez próbálunk közelebb jutni, úgy, hogy bemutatjuk, milyenek a magyar számítógép használók illetve internetezők és miben különböznek az uniós átlagtól. | |||||||||||||||||||||||||||
Számítógépet használók közötti különbségek Európában és Magyarországon
5.1. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||
Forrás:Eurostat, saját szerkesztés | |||||||||||||||||||||||||||
Internetet használók közötti különbségek Európában és Magyarországon
5.2. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||
Forrás:Eurostat, saját szerkesztés | |||||||||||||||||||||||||||
Nagy különbség van a számítógép használat és internet használat között abban, hogy a teljesen passzívak aránya hogyan változik. Az internetezés már alapból kíván valamiféle előzetes tudást és képességeket, hiszen valamilyen eszközön keresztül tudunk csak hozzáférni. Itt a teljesen passzívak aránya nagyon kicsinek mondható. Sokkal nagyobb a passzívak aránya számítógépet használók körében. Látható az is, hogy minél bonyolultabb, komplexebb egy tevékenység annál nagyobb az attól távolmaradók aránya. (Weboldal készítés és programozás ilyenek.) Míg a számítógépes tevékenységek között az aktívak aránya az uniós átlag alatti, addig az internetes tevékenységek kapcsán pedig az átlag feletti arányok olvashatóak ki a magyar adatokból. |
Önellenőrző kérdés | |||||||||||
1. Döntse el, hogy az állítás igaz vagy hamis-e!
![]() |