KURZUS: Az információs társadalom
MODUL: II. modul: Fejlettség, technológia és a tudás különbségei és következményei
4. lecke: Egyenlőtlenségek az információs társadalomban - a digitális szakadék elmélete
Az alábbi modul leckéiben arra keressük a választ, hogy milyen következményei vannak annak, ha a fejlődés, az innováció akadályokba ütközik. A különböző egyenlőtlenségek végigkísérik az emberiség történetét, gyakorlatilag az első emberi közösségek létrejöttekor léteztek a megkülönböztetés különböző formái. A modern társadalmak kialakulásakor az egyenlőtlenségek újabb köre valósult meg, legyen annak alapja a gazdasági forrásokhoz való hozzájutás, vagy a munkához illetve a tanuláshoz való hozzáférés. Ezek a társadalmi egyenlőtlenségek globális és nemzeti szinten is mérhetőek és jelentősen behatárolják az adott társadalom tagjainak lehetőségeit, jövőképét, mentalitását. Az alábbi modulokban körüljárjuk azt a problémát, hogy miként hatnak a klasszikus egyenlőtlenségi dimenziók az új technológiák terjedésére és azok használatára, illetve miként járulhatnak hozzá az infokommunikációs technológiák a napjainkban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentéséhez. | |||||||||||||||||||||||||
Cél: Bemutatni, hogy a felhasználók lehetőségeit és az információs társadalom kialakulását milyen tényezők hátráltathatják és ezeket az akadályokat milyen módszerekkel lehet leküzdeni. | |||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
1. A digitális szakadék fogalma és elmélete | |||||||||||||||||||||||||
Figyelje meg, hogy a globális szempontból vizsgált (fejlődő és fejletlen országokra értelmezett) digitális szakadék miként változott az elmúlt évtizedben! A 4.1. és 4.2. ábra kapcsán értékelje, hogy melyik eszköz kapcsán nőtt és melyik kapcsán csökkent a digitális szakadék a fejlett és a fejlődő világ között? | |||||||||||||||||||||||||
A digitális szakadék az egyenlőtlenség egy speciális formája, amelynek a hátterében állhatnak gazdasági vagy társadalmi különbségek. A különbségek mértéke és minősége kapcsán csoportok képezhetőek az IKT-hoz való hozzáférés, annak használata és a használathoz szükséges tudás és készségek szempontjából. A csoportosítást elvégezhetjük országokra, földrajzi területekre, régiókra, háztartásokra, személyekre, vállalatokra. Amikor a fejlődő és a fejlett országok közötti különbségek bemutatására törekszenek, akkor a globális digitális szakadék kifejezést használják az elemzők. | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Forrás: ITU adatok alapján saját szerkesztés | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Forrás: ITU adatok alapján saját szerkesztés | |||||||||||||||||||||||||
Példaként álljon itt két grafikon arról, hogy az adott technológia (internetezés és mobiltelefon használat) szempontjából a világ fejlődő illetve fejlett országainak használati trendjei miként különböznek egymástól. Mindkettő esetben látható a fejlődés, de míg a mobiltelefon használat kapcsán látható a felzárkózás a fejlődő országok részéről, aminek az oka abban keresendő, hogy a fejlett országokban gyakorlatilag telítődött a piac, hiszen 2014-ben 100 lakosra már 120 mobilelőfizetés jutott, addig az internethasználatban a különbség hasonló maradt az elmúlt tíz év során. | |||||||||||||||||||||||||
Látogassa meg az ITU (International Telecommunication Union) honlapját és nézzen utána, hogy milyen különbségek mutathatóak ki a világ területei között, ha nem fejlett-fejlődő országokat, hanem kontinenseket vizsgálunk! | |||||||||||||||||||||||||
A digitális szakadék fogalmát a fejlesztéssel foglalkozó szakemberek és a politika használja a leggyakrabban. A fogalom kialakulásában és használatában az játszotta a fő szerepet, hogy az elképzelések szerint a IKT hozzáférés (infrastruktúra kiépítése, szolgáltatások biztosítása) megteremtésével olyan pozitív folyamatok (az emberek több kapcsolatot tudnak létesíteni más emberekkel és csoportokkal, ami az innovációk terjedését, ezáltal a gazdasági fejlődést segíti) indulhatnak el a fejlesztéssel érintett terület társadalmában, aminek megindítása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az egyéb egyenlőtlenségeket (gazdasági, esélyegyenlőségi, nemi, korosztályi, etnikai) is csökkenteni lehessen. Tehát a digitális egyenlőtelenségek csökkentése egyéb egyenlőtlenségek csökkenéséhez vezet. | |||||||||||||||||||||||||
A digitális szakadék csökkentése kapcsán négy elérendő célt szokás felsorolni, aminek változása elérhető: | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
A globális digitális szakadék a digitális szakadék egy speciális formája, ami a hozzáférés különbségéből ered, vagyis az IKT-k fejlődése nem egyenletes a világ különböző pontjain. Ebben a tekintetben a klasszikus fejlett észak és a fejletlenebb dél különbsége mutatható ki globálisan. Azonban a digitális szakadék országokon belül is kimutatható akkor is, ha az infrastruktúra hasonló módon épült ki az évek folyamán. Ennek más okai is lehetnek. | |||||||||||||||||||||||||
2. A digitális szakadék kialakulásának okai és típusai | |||||||||||||||||||||||||
A digitális szakadék típusainak bemutatásához a korábbiakban bemutatott innovációk terjedésének ábrájához kell visszanyúlnunk és azt kiegészítenünk (4.3. ábra). Jól látható, hogy három, jól elválasztható időszak emelhető ki a digitális szakadék kialakulása kapcsán. Ezeket az IKT-k elterjedésének három korszakához kapcsolhatjuk. A digitális szakadéknak alapvetően két fajtája van: a hozzáférési illetve a használati, ami további két altípusra bontható. | |||||||||||||||||||||||||
Gondolja át, hogy Magyarországon jelenleg melyik technológiai újítás az, ahol használati és melyik az, amelyik esetében már hozzáférési szakadékról beszélhetünk? | |||||||||||||||||||||||||
A digitális szakadék első típusa a technológiai újítás bevezetésének korai, ún. adaptációs időszakára jellemző, ahol még relatíve kevesen ismerik, jutnak hozzá az új technológiához. Itt a technológiához való hozzáférés lehetősége között alakul ki különbség a társadalom különböző csoportjai között. Lesznek olyanok, akik nem férnek hozzá az új technológiákhoz, mert még nem épült ki az infrastruktúra, vagy a gazdasági, politikai környezet miatt korlátozottak a megismerés lehetőségei (például tiltják, vagy korlátozzák a hozzáférést). Ezt a megosztottságot nevezi a szakirodalom korai digitális szakadéknak, vagy hozzáférési megosztottságnak. A hozzáférési esélyeket az állami szabályozás megváltoztatásával, támogatásokkal, az infrastruktúra kiépítésével, vagy az egyéni használat mellett a közösségi használat elősegítésével (internet esetében, ilyenek például a teleházak) lehet javítani. | |||||||||||||||||||||||||
A második korszakot a nagy mennyiségű felhasználó beáramlása jelenti, vagyis a fizikai elérhetőség ebben az esetben már nem probléma. Ezt a korszakot a szakirodalom nekirugaszkodásnak hívja. A különbségek ekkor már a felhasználók hozzáállásában értelmezhetőek. A kérdés ekkor már nem az, hogy ki fér hozzá a szolgáltatáshoz és ki nem, hanem, hogy ki kíván hozzáférni és ki nem. Ebben az esetben a felhasználóknál tapasztalható különbségek, mögött szociodemográfiai és gazdasági elemek fedezhetőek fel. Az idősebb korosztályok rendre később, nehézkesen vagy egyáltalán nem vonhatóak be új technológiák használatába. Ugyanez vonatkozik az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkre is. Itt a technológiai megismertetése, népszerűsítése lehet a megoldás. Ebben az esetben elsődleges digitális megosztottságról/szakadékról beszélünk. | |||||||||||||||||||||||||
Folytassa a füzetébe a korábbi leckék során megrajzolt diffúziós ábrát! Másolja be az itt található új elemeket az ábrára! A felhasználók mely csoportjai esnek az egyes szakadék-alakító időszakokba? | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Forrás: Molnár 2003 idézi Mancinelli 2007 | |||||||||||||||||||||||||
A harmadik időszak a felhasználók számát tekintve a telítődés időszaka. Ebben az esetben a gazdasági probléma már elenyésző hatású, hiszen a tömeges fogyasztás és verseny miatt ekkor már olcsóak az eszközök és a szolgáltatások mindenhol elérhetőek. Ebben az esetben a társadalom nagy hányada már felhasználónak mondható. A különbség már használat minőségéből fakad, vagyis jelen esetben az a kérdés, hogy ki mire tudja felhasználni a technológia adta lehetőségeket. Vannak, akik puszta felhasználók maradnak és lesznek, akik aktívan alakítják az így kialakult környezetet. A háttérben álló dimenziók a kognitív és kulturális dimenziók, készségek. Ezen készségeket összefoglaló néven digitális írástudásnak nevezzük, ami esetünkben az információ elérésének és értékteremtő felhasználásának képességét jelenti. Ebben az esetben másodlagos digitális megosztottságról/szakadékról beszélünk. | |||||||||||||||||||||||||
Másolja át az ábrát a füzetébe és egészítse egy-egy példával. (Technológia típusa, ország, vagy világrész.) | |||||||||||||||||||||||||
A digitális megosztottság fajtái és főbb jellemzői
4.1. táblázat | |||||||||||||||||||||||||
Forrás: Molnár 2003 idézi Mancinelli 2007 | |||||||||||||||||||||||||
3. A digitális szakadék megszüntetésére tett kísérletek, és az e-befogadás | |||||||||||||||||||||||||
Írja ki a füzetébe az e-befogadás fogalom meghatározását! | |||||||||||||||||||||||||
A fent leírtakból kiderülhetett, hogy a korai adaptáció időszakában az infrastruktúra kiépítettségét és a hozzáférést szükséges fejleszteni, míg a további időszakokban a felhasználók érzékenyítése és tanítása a lehet a megosztottság megszűntetésének megfelelő módja. Ez utóbbi esetében beszélhetünk az e-befogadás fogalmáról, aminek a lényeg az, hogy minden társadalmi csoport képessé váljék azon tudás elsajátítására, amivel felhasználóként egy jobb életminőséget teremthet magának. | |||||||||||||||||||||||||
Amennyiben a magyar információs társadalom fejlesztés történetéből keresünk példákat az egyes beavatkozásokra, akkor a következőket írhatjuk: | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
Felhasznált irodalmak | |||||||||||||||||||||||||
Bard, Alexander, Söderqvist, Jan (2002): Netocracy - The New Power Elite and Life After Capitalism. Reuters/Pearsall UK. | |||||||||||||||||||||||||
Mancinelli, Elisa (2007): E-befogadás az információs társadalomban. In.: Pintér Róbert (szerk.) Az információs társadalom. Gondolat-Új Mandátum, Budapest. pp. 169-181. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||||||||||
1. Egészítse ki a táblázat betűkkel megjelölt celláit! | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
telítődés ![]() | |||||||||||||||||||||||||
2. Állítsa sorrendbe megjelenésük szerint a digitális szakadékot létrehozó dimenziókat!
![]() |