KURZUS: Az információs társadalom
MODUL: III. modul: Kultúra, kultúraátadás, közösségek
7. lecke: Virtuális közösségek kialakulása és működése
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerkedjen meg azzal a folyamattal, ahogy a közös célok és eszmerendszer illetve kultúra csoportok létrejöttét segíti elő. Nagy különbség van azonban a csoportképződés tekintetében az információs társadalom keretei között. A tananyag feldolgozásával a hallgató képes lesz értelmezni a virtuális közösségek működését meghatározó folyamatokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
1. Közösségek fogalma és működése a modern és a posztmodern korban | |||||||||||||||||||||||||||||||
A fejezet elolvasása után gondolja végig, hogy milyen tevékenységeket végez el napi szinten! Ezen tevékenységek hány százaléka zajlik csoport-alapú társadalmi közegben és mekkora hányada hálózatos társadalmi közegben? | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az ember táras lény, ebből fakad, hogy a kezdetektől napjainkig fogva kisebb nagyobb csoportok határozzák meg életünket, mindennapjainkat, adnak keretet és értelmezik cselekedeteinket. A lexikonok szócikkeinek meghatározásai alapján egy közösség egy olyan embercsoportot jelöl, amely egy adott, jó meghatározott helyen él együtt vagy valamilyen szempont alapján egy csoportba sorolhatóak. A következőkben látni fogjuk, hogy az információs társadalom kialakulásával a hely szerepe egyre jobban háttérbe szorul, míg a közös szempontok, tulajdonságok, érdeklődési kör szerepe egyre hangsúlyosabb lesz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A közösségek, illetve az emberi együttélés közegét és alapvető szabályait meghatározó tényezők változásai elsőként az iparosodás következményeként írták le szociológusok. A falusi lakosság városokba áramlásával, az iparosodott, nagyvárosi lét kialakulásával a régi közösségek szétbomlását, a elszemélytelenedő kapcsolatok növekedését várták a XX. századra. Azonban ennek ellenkezője történt, mivel a közösségek, az együttműködés, az egymásra utaltság és az ebből fakadó közösségépítés a nagyvárosokban is megjelent. A közelségnek, a helynek továbbra is jelentős szerepe maradt. (Gondoljunk csak a más országokból érkező, de egymáshoz közel letelepedő csoportok kohéziójára, aminek a következtében a nagyvárosokban kialakulnak sajátos helyi társadalmak, negyedek, például a kínai negyedek Amerika nagyvárosaiban, vagy a török negyedek Németország városaiban.) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Jól látható, hogy a premodern és modern társadalmakban is nagyon fontos a közösség működése szempontjából a valós együttlét, a közelség ahhoz, hogy a közösséget alkotók interakciókba léphessenek egymással, csoportokat képezhessenek. Ez a megközelítés Barry Wellman szerint a csoport-alapú társadalom. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A csoport-alapú társadalom és a hálózati társadalom közötti különbségek
7.1. táblázat | |||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Wellman 2001 http://www.insna.org/PDF/Connections/v24/2001_I-3-4.pdf | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ez a régi-új közösségszerveződési folyamat változott meg jelentősen az új technológiák megjelenésével, a XX. század hetvenes éveinek végétől, hiszen a helyi kapcsolatok mellett egyre nagyobb számban jelentek meg olyan közösségek, amiknek szerveződése és a csoport tagjainak együttműködéséhez és interakcióihoz már nem feltétlenül volt szükség közelségre és személyes találkozásra. Az internet megjelenésével és széles körű elterjedésével pedig a társadalmak minden tagja számára lehetővé vált ilyen új közösségekhez tartozni. A hálózatos társadalom egyik legjobb metaforája az utóbbi egy évtizedben rendkívüli módon népszerűvé vált közösség oldalak jelenléte és működése. | |||||||||||||||||||||||||||||||
2. Közösségszerveződés és a technológiai fejlődés | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Wellman 2001 | |||||||||||||||||||||||||||||||
A következőkben bemutatjuk a közösségszerveződés három modelljét. Írja ki a füzetébe az egyes modellre jellemző elemeket! | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az itt leírtak nem feltétlenül a mindenhol tapasztalható valós változásokat írják le, hanem inkább csak a szociológiában szokásos, megközelítő módszerrel élnek, egyfajta ideáltípusokat alkotva. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A fenti folyamatok a közösségek szerveződésének, kialakulásának menetét is megváltoztatták. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Kis dobozok | |||||||||||||||||||||||||||||||
A közösségfejlődés első lehetséges szintjét a kis dobozok koraként aposztrofálta Barry Wellman. Ebben az esetben a kapcsolatok ún. ajtótól-ajtóig tartó kapcsolatokként értelmezhetőek. A kapcsolatok emberek között alakulnak ki, személyes kapcsolatokként működnek. Ezen személyes kapcsolatok kialakulásában a fizikai közelség az egyik legmeghatározóbb elem. Az emberek egy időben, tevékeny módon csak egy csoport tagjaként tudnak működni, legyen az egy egyházi közösség, szomszédsági viszony, vagy egy sportklub. A kapcsolatokat a tényleges tevékenységek és az itt és most érzése határozzák meg, a fölé- és alárendeltségi viszonyok jól meghatározottak és az egyes közösségekbe való bekerülésnek is jól bevett szabályai vannak. Ez a szakasz a csoportok korszaka. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A kis dobozok (Little Boxes) elnevezés az1962-ben, hasonló címmel íródott Malvina Reynolds protest-dalra utal. Ebben a dalban a fogyasztói társadalom által létrehozott középosztályi hasonlóságot emelte ki a szerző. http://youtu.be/2_2lGkEU4Xs | |||||||||||||||||||||||||||||||
A fentiekben leírt közösségi állapotot már Tönnies is leírta a XIX. század végén. Számára a közösség a tradicionális, vagy premodern társadalmak szerveződésének jellemzője, ahol az állandóság a jellemző, ami annyit tesz, hogy a változások annyira lassúak, hogy nem észrevehetőek. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az ilyen jellegű csoportok továbbélése napjainkban is jelen van, sőt a modern technológia vívmányai is néha támogatják működésüket. A videókonferencia eszközök például létrehozzák azt az itt és most érzést, amivel egy jól meghatározott csoport tagjai együttműködhetnek. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Glokalizáció | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az elnevezésben a globális és lokális szavak összevonása található meg, ami a két világ párhuzamos együttlétezését takarja, hiszen ebben az esetben a külső (globális) kapcsolatok számának növekedésének kora jön el úgy, hogy a kapcsolat megteremtéséhez szükséges elemek még mindig lokálisan vannak beágyazódva. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A csoportok helyét átveszik a klaszterek. Helyi közösségek kapcsolódnak más helyi közösségekhez. Az emberek a modernizálódó világban elhagyják alapvető közösségeiket, a szomszédsági viszonyok hatása és a földrajzi távolság hátráltató szerepe háttérbe szorulnak. A közösség már nem földrajzilag jól meghatározható területhez kötődve alakul ki, hanem a társadalmi viszonyok is közrejátszanak a létrejöttében. A szomszédságból való kilépést a közlekedési eszközök fejlődése, az utazási szokások megváltozása és a telekommunikációs eszközök megjelenése teszi lehetővé. Előtérbe kerül már a közös érdeklődési kör a közösségek létrejöttekor. A társas kapcsolatok nem feltétlenül kívánnak meg fizikai kapcsolatot is. A kapcsolatok, ezáltal a közösségek létrejöttében azonban fontos tényezővé válik a kapcsolatot lehetővé tevő technológia birtoklása. A korábbi leckékben tárgyalt hozzáférés problematikája köthető ehhez a közösségfejlődési szinthez. A személy és személy közötti kapcsolat ebben az esetben hely és hely közötti kapcsolattal is kiegészül. A háztartás és annak helyzete a fontos, ahol elérhető a személy a technika segítségével. Virtuális közösségek létrejöttére van már mód ebben a szakaszban, de a kapcsolattartás még helyhez kötött módon zajlik. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Minden modern, kapcsolattartást segítő technológia valamilyen szempontból helyhez kötött. A mobiltelefonok megjelenése előtt telefonálni csak olyan helyre lehetett, ahol szintén volt telefon. A repülőutak is repülőtereket, vagyis pontosan meghatározott helyeket kötöttek össze. Az internet is kezdetben azok kiváltsága volt, akiknek be volt vezetve a hálózat és volt számítógépük (többnyire asztali, vagyis helyhez kötött személyi számítógépekről beszélünk) amivel rákapcsolódhattak. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Hálózatos individualizmus | |||||||||||||||||||||||||||||||
A hely és hely közötti kapcsolatok újra személy és személy közötti kapcsolatokká válnak ebben a lépcsőben. Ez a szakasz a mobiltelefon és a mobil internet korával vált lehetővé. A térben mozgó emberek elérhetősége és kommunikációja lebontotta a nagy szervezetek és a háztartások korlátait. Az ember annyi közösség tevékeny tagja lehet egy időben, amennyit szeretne. Ezekben a közösségekben mint individuum van jelen, annyi energiát és időt rászánva, amennyit ő maga szeretne. Abban az esetben van erre lehetőség, ha a közösség virtuálisan is működik, hálózatos formában. A fizikai jelenlét ebben az esetben egyáltalán nem szükséges, globális jelenlétre van lehetőség. Vagyis háttérbe szorulnak mindazon tényezők (külső kinézet, társadalmi státusz, hovatartozás) ami alapján a korábbi közösségek alakították csoporttagságukat. A közösség teljességgel virtuálissá válik. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3. Virtuális közösségek és valós közösségek közötti kapcsolatok | |||||||||||||||||||||||||||||||
Alapvető félelem a virtuális közösségek kapcsán, hogy elveszik a helyet és az időt a valós kapcsolatoktól, az individualizmus növekedését segítik elő és rombolják a közösségeket. Ezzel szemben a fentiekben már idézett Wellman (2002) kutatásai bebizonyították, hogy a valós közösségekben is aktív emberek lesznek nagy valószínűséggel aktívak a virtuális térben is, ahol viszont az aktivitás olyan emberek számára is megadatik, akik a valós közösségeknek nem lehetnének aktív tagjai. Arról is hírt adtak Wellman kutatásai, hogy a valós kapcsolatok egy része egy idő után virtuális kapcsolatban is megjelenik. Ennek legjobb példája a Facebook és az ehhez hasonlóan működő közösségi oldalak működése. | |||||||||||||||||||||||||||||||
De ennek ellentétére is van példa, vagyis amikor egy virtuálisan működő közösség kézzel fogható produktumok létrehozása érdekében dolgozik együtt. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Olvassa el Csepella Olivér képregény rajzolóval készült cikket! http://nol.hu/kultura/karinthyek-es-a-zombik-1505369 | |||||||||||||||||||||||||||||||
4. Virtuális közösségek előnyei és hátrányai | |||||||||||||||||||||||||||||||
Nézze meg a Daily Mail cikkében szereplő, egy online játékban egymásra talált pár játékban használt karaktereinek és a valós önmagukról készített fényképeit! | |||||||||||||||||||||||||||||||
A virtuálisan működő közösségek kialakulásához, az együttműködéshez szükséges keretek működtetéséhez szükséges valamilyen közvetítő technológia jelenléte. Ahogy azt Jennifer Preece írta az online közösségek összetevőiről: emberek, közös szándék vagy cél, alapelvek és számítógépes rendszerek (Preece 2003). Ennek függvényében az így kialakuló közösségek kicsit eltérnek a valós közösségektől. A technológia által összekötött emberek csoportja több előnyt és hátrányt is magában rejt. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az előnyök közül a legfontosabb, hogy a kapcsolatteremtésben nem feltétlenül játszanak szerepet a külső tulajdonságok, vagyis az életkori, nemi, faji jelleg, illetve egyéb testi hiányosságok. Kizárólag a virtuális térben bemutatott kommunikációs készség, illetve a közösségért végzett tevékenységek számítanak. Vagyis a virtuális közösség sokkal heterogénebb lehet, mint egy valós közösség. Abból a szempontból pedig homogénebb, hogy a hasonló érdeklődési körrel rendelkezőket gyűjti egybe. Ebből a szempontból a földrajzi kötöttségekkel jellemezhető valós közösség működése nehézkesebb. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ugyanez a jelenség azonban hátrány is lehet, hiszen a virtuális közösségek tagjai csak a személyiségüknek kizárólag akkora szeletével vesz részt, amennyit ő jónak lát. Sőt, a lehetőség adott arra is, hogy egy teljesen más személy bőrébe bújva (nicknév, avatar, hamis fotók) jelenjen meg ebben a közegben, ami visszaélésekre is okot adhat. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ennek a jelenségnek egy speciális esete a Facebook, ahol tagok a lehető legpozitívabb képet próbálják magukról kialakítani, így a tevékenységüket úgy alakítják, a magukról kiadott tartalmakat annak megfelelően szelektálják, hogy az általuk pozitívnak, vagy mások által irigylendőnek tartott képet tovább építhessék. Ebben a témában Fáber Ágoston vitaindító írását ajánljuk innen: http://dinamo.blog.hu/2015/05/05/a_reflektalatlan_reflexio_gyakorlata. | |||||||||||||||||||||||||||||||
További előnyként értékelhető a virtuális közösségek működése kapcsán, hogy a közösség létrehozása és fenntartása nem igényel akkora energiát és időbefektetést, mint egy valós közösségben. A valós közösség fennmaradása az aktív tagok számától függ. Egy virtuális közösséget kevés aktív tag munkájával életben lehet tartani, nagyszámú, passzív tag mellett is. Ebben az esetben beszélhetünk az altruizmus és az önérdek összhangjáról (Rheingold 1995). A közösség minden tagja ad és kap is egyben, szolgáltató és felhasználó egy személyben. A közösség szűrése, információ megosztásra való törekvése egyéni cselekedetekből tevődik össze, de a végeredmény mindenki számára hasznosítható tartalom. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Hátrányként szokás felhozni azt, hogy a kommunikáció aszinkron módon zajlik a legtöbb esetben és nem tudhatjuk, hogy azok, akiknek az üzenetet szántuk, megkapták, illetve megértették, amit közölni szerettünk volna. Tovább nehezíti a megértést, hogy a nem verbális kommunikáció eszközeinek jelentős hányada nem használható ezekben a szituációkban, ami félreértésekre adhat okot. (A testnyelv, hangsúly, mimika, irónia, gúny vagy a szenvedély kifejezését helyettesítő emotikonok használata nem váltja ki a fentieket teljes mértékben.) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Felhasznált irodalom | |||||||||||||||||||||||||||||||
Fáber Ágoston (2015): A reflektálatlan reflexió gyakorlata, avagy a narcisztikus személyiség és a Facebook. Dinamó Műhely http://dinamo.blog.hu/2015/05/05/a_reflektalatlan_reflexio_gyakorlata | |||||||||||||||||||||||||||||||
Preece, Jennifer etl al. (2003): History of online communities. In.: In Karen Christensen - David Levinson (Eds.), Encyclopedia of Community: From Village to Virtual World. Thousand Oaks: Sage Publications, 1023-1027. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Rheingold, Howard (1993): Virtuális közösségek. Ökotáj 1995. 1. sz. http://www.okotaj.hu/szamok/10/utak2.html | |||||||||||||||||||||||||||||||
Tönnies, Ferdinand (2004): Közösség és társadalom. Budapest, FOK-TA Bt. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Wellman, Barry (2001): The Rise of Networked Individualism. In.: Keeble, Leight (ed.): Community Networks Online, London: Taylor & Francis. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Wellman, Barry - Caroline Haythornthwaite (eds.) (2002): The Internet in Everyday Life. Blackwell Publishers. |
Önellenőrző kérdések | |||||||
1. Jelölje az alábbi, virtuális közösségekkel kapcsolatos kifejezéseket aszerint, hogy az előnyként vagy hátrányként vannak jelen, vagy egyáltalán nem jellemzik a virtuális közösségeket. | |||||||
Kevés nem verbális elem van jelen a kommunikációban
![]() | |||||||
Mindenki ad és kap egyszerre (információt, segítséget)
![]() | |||||||
Gazdasági fejlődést indukál minden esetben
![]() | |||||||
Küldő megjelenés nem számít
![]() | |||||||
Aszinkron kommunikáció, időben eltolva
![]() | |||||||
Nem lehet tudni, hogy az üzenet eljutott-e mindenkihez
![]() | |||||||
A közösség kevés aktív taggal is működtethető
![]() | |||||||
Homogén érdeklődésű emberek alkotják, helytől függetlenül
![]() |