KURZUS: Az információs társadalom
MODUL: I. modul: Az információs társadalom különböző megközelítései. Elméletek, megközelítési módok, a technológiai fejlődéshez való viszony és mérhetőség
1. lecke: Az információs társadalom fogalmának kialakulása, párhuzamos értelmezések
Az információs társadalom fogalma egy holisztikus megközelítés eredményeként alakult ki, amivel egy komplex problémakört írnak le a 80-as évektől a társadalomtudományban. Az alábbi modulból kiderül, hogy a további modulokban használt fogalmak mögött milyen gondolatok, logika és tudományos megközelítések állnak. | |||
Az információs társadalom vizsgálata több szinten is lehetséges. Attól függően, hogy milyen kontextusban vizsgáljuk más-más elméletek lesznek iránymutatóak, más eszközöket kell használnunk. Az információs társadalom működését magyarázó három különböző látásmódot és a hozzá kapcsolódó szerzőket is bemutatjuk és kitérünk az egyes látásmódhoz tartozó elemek mérhetőségének problémájával is. | |||
Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerkedjen meg azokkal a fogalmakkal, amik az információs társadalom fogalmának megjelenése és elterjedése előtt voltak hivatottak leírni a gazdaságban, társadalomban illetve politikában végbement változásokat a XX. században. Ezeket a fogalmakat még napjainkban is használják viszont a témakörnek csak egy adott részére fókuszálnak. Legyen tisztában azzal, hogy az egyes kifejezések a komplex problémakör, az információs társadalom melyik részét magyarázták. | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes: | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak | |||
| |||
1. Az információs társadalom kialakulásához elvezető változások | |||
Gyűjtse ki a füzetébe, hogy milyen négy elem határozza meg az információs társadalom létrejöttét! Keressen példát a hétköznapi életből mindegyik elem jelenlétére és hatására! | |||
A következőkben röviden áttekintjük az információs társadalom fogalmának kialakulását, értelmezési és fogalmi keretének változását, használatának fejlődését. A leírás közben különböző elképzelések és kutatási irányzatok egyéb, a témához kapcsolódó fogalmainak leírására is törekszünk. | |||
Keresse meg, hogy a különböző tudományágak milyen szempontból tartják fontosnak az információ fogalmát! | |||
Már maga az információ fogalma is problematikus, hiszen több tudományág (kibernetika, biológia, pszichológia, kommunikációtudomány, nyelvészet, szemiotika, játékelmélet, rendszerelmélet) is használja, ezáltal egységes fogalom meghatározás nem lehetséges. Ha általánosságban kell megfogalmaznunk a jelenséget, akkor információnak azt az adatot, hírt tekinthetjük, amely az azt megszerző személy vagy szervezet számára releváns és ismerethiányt csökkent. A társadalmi aspektus szempontjából a legfontosabb tulajdonsága az, hogy értéknövelő erővel bír. Gazdasági szempontból ez az extraprofithoz történő hozzájutást jelentheti, míg társadalmi szempontból a társadalmi folyamatok új szintjének elérését segítheti, vagyis új társadalmi formációk, jelenségek létrejöttéhez járul hozzá (pl. ahogy a társadalom az ismeretszerzéshez viszonyul, vagy ahogyan a szabadidő eltöltése megváltozik, vagy a kapcsolattartás formáiban történnek változások). | |||
Az információs társadalom fogalmára hasonlóképpen nincsen egy mindenki által elfogadott és széles körben használt definíció. | |||
Az alábbiakban szeretnénk néhány rövid idézettel illusztrálni, hogy milyen sok szempontból közelíthető meg az információs társadalom fogalma: | |||
| |||
Gyűjtse ki füzetébe és jegyezze meg az információs társadalom létrejöttéhez szükséges 4 elemet! | |||
Az információs társadalom kifejezést elsőként japán gondolkodók teremtették meg az 1960-as években, de széles körben az 1980-as évektől kezdték el használni a világon. Maga a fogalom egy sokrétű, komplex jelenség leírására szolgál. Webster (1995) miután összegyűjtötte és szintetizálta a fogalommal kapcsolatos leírásokat és elméleteket, az alábbi elemeket emelte ki, amiknek változásával magyarázható, hogy miért élünk jelenleg információs társadalomban: | |||
Technológia változása: ez a legtöbbet emlegetett eleme az elméleteknek, mivel ez érzékelhető a leglátványosabban a hétköznapokban. Ebben az elemben az információs-kommunikációs technológiák (röviden: IKT, minden olyan eszköz, technológia, folyamat, ami információközlést segítik, információk tárolásra, átadásra, továbbítására, feldolgozására szolgál) jelenléte és nagyfokú elterjedése a fő momentum a társadalmi együttélés minden területén. A technológiai ilyen fejlődése alapjaiban alakítja át a gazdasági, társadalmi és politikai viszonyokat. | |||
Gazdaság változása: az elméletek ezen eleme a gazdasági szerkezet változását emeli ki. A foglalkozásszerkezetben történt változásokra utal, ahol egyre nagyobb az ipari szektor helyett a szolgáltató szektorokban dolgozó aránya, akik között többségbe kerülnek az információs jellegű munkakörökben dolgozók. | |||
Térszerkezet: a globalizáció és az infokommunikációs eszközök használatával a fizikai tér szerepe egyre kevésbé meghatározó. Helyette hálózatok vesznek körbe minket, amik új keretet adnak a társadalmi folyamatoknak. | |||
Kultúra változása: egy globális, digitalizált médiakultúra határozza meg egyre inkább életünk kereteit, azt hogy hogyan gondolkodunk a világról. | |||
A fenti felsorolásból látható, hogy a hétköznapi élet minden területén hatással bírnak a fenti változások. Érdekes módon, a változásokkal kapcsolatos spekulációk már azelőtt megindultak, mielőtt hatásuk mérhető, érzékelhető lett volna. Ennek a következménye, hogy az információs társadalom jelenségének egyes elemeiről való gondolkodás megelőzte magának a fogalomnak a kialakulását. Ennek a következménye a különböző társadalomelméleti megközelítések és a különböző fogalmak jelenléte és használata a témával kapcsolatosan. | |||
A következőkben a legfontosabb, az információs társadalom szinonimájaként használatos fogalmak mögötti elméleteket tekintjük át. | |||
Olvassa el az egyes, az információs társadalom fogalmával szinonim fogalmak leírását! Készítsen a jegyzetfüzetébe egy összefoglaló táblázatot az egyes fogalmak fontos elemeiről és a fogalmat bevezető gondolkodókról! | |||
2. Posztmodern, posztindusztriális, posztfordista társadalom, harmadik hullám | |||
Az európai gondolkodásban, az európai gazdaságfejlődésben egy új korszak eljövetelét meghirdető gondolkodóktól ered a címben leírt fogalmak használata. Ez a korszak a II. világháború utáni gazdasági növekedés és a globális világgazdaság kialakulásával jön el az elmélet szerint. Maga a fogalom 1914-ben, a kapitalista fejlődés szempontjából vezető szerepben lévő Nagy-Britanniában született, de az információs társadalomhoz köthető használata az 1960-as és 1970-es évektől eredeztethető. | |||
A folyamat egyik legismertebb leírója és teoretikusa Daniel Bell, amerikai szociológus, aki szerint a kapitalizmus kiteljesedését elősegítő fordista gazdaság (tömegtermelés, ipari szektor előretörése és meghatározó szerepe) helyett a szolgáltató ipar határozza meg ezt az új társadalomfejlődési fázist. Vagyis a foglalkoztatottak nagy része már nem vesz részt megfogható javak előállításában, ahol a munka során az anyagköltségek nem mérvadóak. | |||
"A posztindusztriális társadalom szolgáltatásokra épül. (...) Nem a nyers izomerő vagy az energia, hanem az információ számít. (...) Az a posztindusztriális társadalom, amelyben a foglalkoztatottak nagy része nem vesz részt megfogható javak előállításában" (Bell 1976: 127, 348). | |||
Hasonlóképp használta a francia szociológus, Alain Touraine is a posztindusztriális társadalom fogalmát. | |||
"A posztindusztiális társadalomba való átmenet akkor megy végbe, amikor az értékeket, szükségleteket és értelmezéseket megváltoztató szimbolikus javak előállításába irányuló befektetések jóval meghaladják a materiális javakét vagy "szolgáltatásokét". (Touraine 1988: 104) | |||
Az 1.1. ábrán bemutatjuk, hogyan ment végbe a szolgáltató szektor előretörése a II. világháború után. | |||
Nézze meg az 1.1. ábrát! Olvassa le az ábráról, hogy melyik évtől beszélhetünk az Amerikai Egyesült Államok esetében posztindusztriális társadalomról, ha Daniel Bell elképzelését vesszük alapul! | |||
Az ábrán 1922 van megjelölve az első fontos pontként, azonban látható, hogy a II. világháború jelentősen megváltoztatta a trendet. Így a posztindusztriális társadalomról csak a II. világháború után, 1945 után beszélhetünk. | |||
| |||
Forrás: http://www.63alfred.com/whomakesit/clarksmodel.htm | |||
3. Tudástársadalom | |||
A tudástársadalom, vagy tudás alapú társadalom az egyik legrégebben létező társadalomelméleti fogalom, amelyik köthető az információs társadalom problematikájához. Az "agymunka" fogalma a XIX. század végén jelenik meg a közgondolkodásban, de a tudástársadalom első említése Fritz Machlup, osztrák származású, amerikai közgazdászhoz kapcsolódik. Machlup a múlt század elején figyelt fel arra, hogy léteznek olyan elemei a gazdaságnak, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a tényleges gyártáshoz, azonban nagyban befolyásolják a termelékenységet. 1933-tól tanulmányozta behatóbban a kutatási szabadalmak hatását a gazdaságra. Kutatásait 1962-ben The production and distribution of knowledge in the United States címmel írta meg. Számára az információ és a tudás egy és ugyanaz, ebben nagyban eltér a posztindusztrialitás gondolatkörétől. Az információ/tudás nem választható el egyik gazdasági szektortól sem, de való igaz, létezik egy olyan szektor, az általánosan elfogadott rendszerek mellett, ahol elsődleges a tudás előállítása, formálása és eladása (ilyen lehet például egy biztosítási szolgáltatás vagy az utazásszervezés). Ebből a szempontból tehát a tudás és az információ megszerzése, alkalmazása áll a középpontban. Ezzel a gondolattal párhuzamosan vezette be Peter Druckert, osztrák származású, amerikai menedzsment kutató a tudásmunkás fogalmát, amivel azokat a munkaköröket illette a cégeknél, amiknél jellemző a Machlup által leírt változás (Druckert 1959). | |||
Ezt az elképzelést erősítette meg Nico Stehr,német szociológus is a A modern társadalmak törékenysége című munkájában: | |||
"A tudás nemcsak a modern gazdaság és termelési folyamatai, hanem általában a termelési viszonyok, a társadalmi kohézió és integráció számára is alakító erővé válik. A "tudástársadalom" fogalom, mint a modern társadalom problémáinak és konfliktusainak elsődleges forrása, jól kifejezi a modern társadalmak életformájának természetét. Ez azt jelenti, hogy a valóságot egyre inkább tudásunk alapján állva termeljük és fogjuk fel." (Stehr, 2007). | |||
4. Hálózati társadalom | |||
Míg a posztindusztriális és tudástársadalom elnevezések eredete száz évre nyúlik vissza, a hálózatok működéséből és a hálózatok speciális tulajdonságainak vizsgálatából eredeztethető társadalomtudományi megközelítési mód már a XX. század végén született, a mikroelektronika hétköznapi elterjedésével. Fő képviselője a katalán származású szociológus Manuel Castells, aki szerint a technológiai fejlődésből fakadó változások, hálózatos rendszereket hoznak létre, aminek a magánéletre és a gazdasági folyamatokra is hatással lesznek. Castells szerint ezt a technológiai fejlődést a változó társadalmi igények hozták létre, vagyis a technológia és a társadalmi változás folyamatos körforgásban vannak. Gazdasági szempontból ez vezet el a hálózati gazdaság kialakulásához. Véleménye szerint a folyamat a 60-as évek végén kezdődött. Elsőként a technológiai és gazdasági, majd 25-30 évvel később társadalmi, kulturális, politikai hatásai is érzékelhetőek és megismerhetőek. | |||
"Az információs technológiai paradigma nem abban az irányban fejlődik, hogy mint rendszer elérjen valamilyen végpontot, hanem többszörösen rétegződött hálózatként a nyitottság felé tart" (Castells, 2005: 123). | |||
Felhasznált irodalom | |||
Bell, David (1975) The Coming of Post-Industrial Society: a Venture in Social Forecasting (Basic Books, New York) | |||
Castells, Manuel (2005) Az információ kora: Gazdaság, társadalom és kultúra. I. kötet: A hálózati társadalom kialakulása (Gondolat-Infonia, Budapest) | |||
Druckert, Peter (1959) The Landmarks of Tomorrow. Harper and Row. | |||
Machlup, Fritz (1962) The Production and Distribution of Knowledge in the United States (Princeton University Press, Princeton, N. J.) | |||
Munk Sándor. (2010) Hálózatok fogalma, alapjai. Hadmérnök, V. évf. 3. sz. pp. 176-186. | |||
Touraine, Alain (1988) Return of the Actor: Social Theory in Postindustrial Society. University of Minnesota Press | |||
Stehr, Nico (2007) A modern társadalmak törékenysége. Gondolat-Infonia. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Írjon le a füzetébe legalább három, az információs társadalom fogalomköréhez kapcsolható, szinonim fogalmat! | |||||||||||||||
2. Melyik nem az információs társadalom kialakulását elősegítő változás?
![]() | |||||||||||||||
3. Válassza ki az információs társadalomhoz köthető szinonim fogalmat, a fogalmat megalkotó és használó elméletalkotók neve mellé! 1. posztindusztriális társadalom ![]() |