KURZUS: Közlekedéstechnika III.
MODUL: A közúti közlekedés irányítási rendszerei
5. lecke: A városi közlekedés forgalomirányítása
Tanulási célok | ||
A lecke elsajátítása után Ön képes lesz: | ||
| ||
3.1. Számítógéppel vezérelt tömegközlekedési forgalomirányító rendszer | ||
1. | A nagyvárosi forgalom zsúfoltsága és bonyolultsága megköveteli a szolgáltatás színvonalának folyamatos növelését. E feladat kielégítésére legalkalmasabb a számítógéppel vezérelt forgalomirányító rendszerek alkalmazása. A számítógép vezérelt forgalomirányító rendszer olyan információs és diszpozíciós rendszer, amely a tömegközlekedésben a forgalmi folyamatok előkészítésének és végrehajtásának optimalizálására szolgálnak. | |
Az ilyen rendszerek jellemzői: | ||
6. |
|
A városi közúti közforgalmú közlekedés forgalomirányításának szintjei és alapfeladatai | |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
| |||
Járműtelephelyek üzemviteli műveletei | |||
| |||
A forgalomirányító rendszerek felépítését, és azok lokális működését számos tényező befolyásolja. Egy nagyváros esetében sokszor egymás mellett található a technika legfejlettebb eszközeit alkalmazó automatikus forgalomirányítás és a közvetlen emberi beszéden, jelzéseken alapuló utasításrendszer. |
3.2. A rendszer működési elve | ||||||||||
2. | A forgalomirányító rendszer zárt szabályozó körként írható le. (3-1. ábra). Zavar esetén a forgalomirányító rendszer a zavar jellegét feldolgozza és beavatkozik a forgalmi folyamatba. Igyekszik visszaállítani az eredeti állapotot. Amennyiben az eltérések, zavarok szisztematikusak, akkor azokat figyelembe lehet venni megelőző intézkedések formájában is. | |||||||||
| ||||||||||
3. | A fizikai helymeghatározáshoz a közlekedési útvonal mentén ún. helykódadókat helyeznek el, amelyek saját kódjukat sugározzák a mellettük elhaladó járműnek, amelynek alapján azonosítható a jármű helyzete (a megkövetelt pontosság cca. egy jármű hossz). Két helykódadó között a távolságmérés kerékfordulatszám mérés segítségével történik. A fordulatszám mérőt minden helykódadónál lenullázzák. | |||||||||
Ha valahol - technikai okok miatt - nagyobb távolságokban vannak a helykódadók elhelyezve, közben van több megálló is, ott a rendszer a megállókat ajtónyitás révén értékeli. Ez a rendszer a járműnek tartózkodási helyét, mindig a helykódadóhoz, vagy az elhagyott megállóhoz viszonyítva méri. | ||||||||||
4. | Bonyolultabb rendszerek a forgalomirányító jelzőlámpák befolyásolására is alkalmasak. | |||||||||
Centralizált rendszerben a kommunikáció a forgalomirányító rendszer és a városi forgalmi rendszer (jelzőlámpa vezérlő berendezés) között zajlik, decentralizált rendszerben pedig a jármű és a helyi jelzőlámpa vezérlő berendezés között. A 3-2. ábrán az utóbbi kapcsolat van feltüntetve. | ||||||||||
6. | Az itt tárgyalt rendszerek közül - függetlenül a bonyolultsági fokától - bármelyiknek rendelkeznie kell az alábbi statisztikai kiértékelési lehetőségekkel: | |||||||||
| ||||||||||
5. | 3.3. A rendszer technikai megoldásai | |||||||||
Vizsgálatainkat a 3-2. ábra alapján végezzük. amely szerint az alábbi csoportosítást végezhetjük. | ||||||||||
| ||||||||||
3.3.1. Forgalomirányító központ berendezései | ||||||||||
Ide tartozik a szerverként működő központi számítógép, a szükséges perifériák, rádiókészülék és a forgalomirányítók munkahelye. A számítógép végzi a forgalom irányítását és az adatok feldolgozását. | ||||||||||
3.3.2. Rádiórendszer | ||||||||||
7. | Rádiórendszer teremt kapcsolatot a központi számítógép és a járművek, esetleg a megállók, ill. az autóbusz utasai között. | |||||||||
3.3.3. Járműveken található - mobil - berendezések | ||||||||||
a) Fedélzeti mikroszámítógép | ||||||||||
8. | Ez koordinálja az összes járműoldali rendszerösszetevő munkáját és vezérli az összes rádió-adatátvitellel és beszédátvitellel megvalósított információcserét a jármű és a diszpécserközpont között. A fedélzeti mikroszámítógép végzi az automatikus helymeghatározást, jelzőlámpa befolyásolást, automatikus útvonal kijelzését. | |||||||||
3.3.4. Útvonal mentén elhelyezett berendezések | ||||||||||
3. | A kiépített útvonalhálózat fontosabb pontjain helykódadókat telepítenek. Ezek infra, vagy URH adók, amelyek lehetnek állandóan sugárzók, vagy félaktívak, (amelyek a jármű elhaladásakor, annak lekérdezésére mintegy válaszként adják a saját kódjukat, amelynek helyét a számítógép azonosítja.) | |||||||||
Budapesten üzemeltetett AVM (Automatikus Vonali Megfigyelő) rendszer működése. | ||||||||||
3.3.5. AVM forgalomirányító rendszer | ||||||||||
3.3.5.1. A rendszer felépítése és működése | ||||||||||
9. | Ezt a rendszert itt csak röviden tárgyaljuk. A részletes tárgyalását a Jármű azonosítás és helymeghatározás c. tantárgyban végezzük. | |||||||||
| ||||||||||
A 3-3. ábrán látható az AVM rendszer forgalomirányító központjának hardware felépítése, a 3-4. ábra pedig a vezeték nélküli hírközlő rendszer. | ||||||||||
| ||||||||||
A 3-5. ábra mutatja a fedélzeti berendezés általános felépítését. | ||||||||||
8. |
| |||||||||
7. |
| |||||||||
| ||||||||||
3. |
| |||||||||
10. | 3.3.5.2. Viszonylatok megjelenítése | |||||||||
a) Hálózati állapot (3-6. ábra) | ||||||||||
Az ábrázolás különböző grafikus megjelenítéssel történhet: | ||||||||||
| ||||||||||
Erre mutat példát a jegyzet 3-6; 3-7; 3-8; 3-9. ábra. | ||||||||||
3.3.5.3. Beszédkapcsolat almenű | ||||||||||
A beszédkapcsolat az alábbi viszonylatokban valósulhat meg az AVM és a jármű között: | ||||||||||
| ||||||||||
3.3.5.4. Utastájékoztatás almenű | ||||||||||
Az AVM rendszer képes az utastájékoztató berendezés működtetésére is. A központból adott software alapján működtetik az ún. FOKGYEM által gyártott kiírótáblát. A program billenő mágneseket működtet, ahol a billenő zászlócskák két oldala különböző színű, így elforduláskor az élénk szín kiírja a szükséges adatokat. | ||||||||||
11. | 3.4. Dinamikus közlekedést befolyásoló rendszerek | |||||||||
A közlekedés forgalomtól függő befolyásolása megköveteli a forgalom állapotának, állapotváltozásának és azok főbb jellemzőinek megismerését, amelyeknél a feldolgozó berendezések mellett érzékelőkként detektorokat használnak. | ||||||||||
Ezek végzik a járművek jelenlétének, mozgásának, nagyságának stb. felismerését, meghatározását. | ||||||||||
12. | 3.4.1. A detektorok fajtái | |||||||||
a) Hurokdetektor | ||||||||||
Jelenleg ez a leggyakoribb detektortípus, amely az útpályák burkolatában van elhelyezve és speciális vezeték köti össze a kiértékelő egységgel. | ||||||||||
Működése azon alapul, hogy a hurok felett elhaladó járművek megváltoztatják annak mágnesterét, így impulzusok jönnek létre, melyeket azután feldolgoznak. | ||||||||||
b) Passzív infravörös detektor | ||||||||||
Olyan érzékelőből áll, amely hő érzékelésére reagál. Ezek lehetnek tükör (parabola) vagy lencserendszerrel ellátottak. | ||||||||||
c) Ultrahang detektor | ||||||||||
Egyetlen házba elhelyezett adó-vevő egységből áll. Az adó által kibocsátott ultrahangok a járművekről visszaverődnek. Ezt érzékeli a vevő és a kiértékelő. Az alkalmazott frekvencia 16...40 kHz között mozog. Az ultrahangos rendszerek két csoportra oszthatók: impulzus és Doppler módszerre. | ||||||||||
d) Radar detektorok | ||||||||||
Nagy pontosságú sebességmérésre használják. A rendszer mikrohullámon és Doppler frekvencia mérésének elvén működik. A sebesség mérése már 1 km/h-tól lehetséges. | ||||||||||
e) Piezó detektor | ||||||||||
Speciális anyagból felépített detektor a pályafelület alatt vannak elhelyezve. Működésük azon a fizikai jelenségen alapul, hogy bizonyos kristályokban nyomásra feszültség változás - és viszont - jön létre. Ezt az alkalmazott elektronika méri és feldolgozza. | ||||||||||
f) Video képdetektor | ||||||||||
Két részből, a kamera egységből és feldolgozó számítógépből áll. Hátránya, hogy függ az időjárás viszonyoktól. (pl. köd, kevés megvilágítás stb.) | ||||||||||
g) Fénysugár és aktív infradetektor | ||||||||||
A rendszer adó-vevő egységből, illetőleg egy esetleges fényvisszaverő prizmából áll. Az utóbbi esetben az adó-vevő egymás mellett vannak elhelyezve. Amikor nincs visszaverő prizma, akkor az adó és a vevő külön egység és egymással szemben helyezkednek el. Ha a detektor zónájában jármű, vagy más test megszakítja a fénysugár, vagy infrasugár útját, egy jel jön létre, amelyet a feldolgozó egység kiértékel. | ||||||||||
h) Felsővezeték detektor (villamos) | ||||||||||
A munkavezetékkel párhuzamosan elhelyezett szigetelt vezeték szakaszból áll, amely egy relével van összekötve. A villamos érkezésekor az áramszedő kapcsolatot létesít a két vezeték között. A keletkezett jelet használják működtetésre. | ||||||||||
11. | 3.4.2. Jelzőlámpás forgalomirányítás módjai | |||||||||
A forgalmi igények változásához történő igazodás mértéke szerint az irányítási módok a következők lehetnek. | ||||||||||
a) Rögzített idejű jelzésterv szerinti működés | ||||||||||
Ez különböző időintervallumokra (pl. reggeli vagy délutáni csúcsforgalom) egy hétre beprogramozhatóan fix programmal rendelkezik. Itt a program egy korábbi forgalomszámolás alapján készült. | ||||||||||
b) Forgalomtól függő jelzőlámpás forgalomirányítás | ||||||||||
Ennek lényege, hogy a forgalmat valamilyen kiegészítő berendezéssel folyamatosan figyelemmel kísérjük és a szabad áthaladást a forgalom igényeinek megfelelően tesszük lehetővé. A fogalomtól történő függés lehet részleges, vagy teljes. | ||||||||||
| ||||||||||
Itt a vezérlőberendezés a szabad jelzés periódusát szükségesnek megfelelően változtatja, de ki is hagyhat egyes fázisokat. | ||||||||||
13. | 3.5. Zártláncú TV alakalmazása a forgalom ellenőrzésében | |||||||||
A ZTV-ket kezdetben vagyonelleni bűncselekmények megelőzésére vagy annak bekövetkeztekor riasztásra alkalmazták. Ma már elterjedten alkalmazzák a közlekedésben is, főként csomópontok ellenőrzésekor. | ||||||||||
Egy ilyen lehetséges rendszertechnikát mutat a 3-13. ábra, azzal a megkötéssel, hogy nekünk jelenleg csak többkamerás figyelőrendszert kell figyelembe venni. Kizárólag forgalom ellenőrzésre alkalmazott rendszer a 3-14. ábrán látható. | ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
3.5.1. Alkalmazott elemek egy általános rendszerben | ||||||||||
14. | a) Videokamerák | |||||||||
b) Jelfeldolgozó egység | ||||||||||
15. | c) Monitorok | |||||||||
16. | d) Time - lapse recorder | |||||||||
e) Videoprinter | ||||||||||
Összefoglaló kérdések | ||||||||||
1. Miért szükséges a forgalomirányító rendszerek fejlesztése? | ||||||||||
2. Ismertesse a forgalomirányítás zárt szabályozási körét. | ||||||||||
3. Mi a helykódadó feladata? | ||||||||||
4. Hogyan alakul az információáramlás a centralizált és decentralizált rendszerben? | ||||||||||
5. Melyek a számítógépes folyamatirányító rendszer főbb elemei? | ||||||||||
6. Sorolja fel a forgalomirányítórendszer főbb feladatait. | ||||||||||
7. Mi a rádiórendszer feladata? | ||||||||||
8. Ismertesse a járműveken található mobil berendezéseket. | ||||||||||
9. Ismertesse a forgalomirányító központ felépítését. | ||||||||||
10. A viszonylatok milyen megjelenítési formáit ismeri? | ||||||||||
11. Mi a dinamikus közlekedést befolyásoló rendszerek lényege? | ||||||||||
12. Ismertesse a detektorok főbb típusait. | ||||||||||
13. Mia ZTV feladata? | ||||||||||
14. Milyen kamerákat alkalmaznak általában? | ||||||||||
15. Mi monitor feladata? | ||||||||||
16. Mi a videomagnó és videoprinter szerepe? | ||||||||||
Ellenőrző feladatok |
1. Az AVM forgalomirányító rendszerben milyen technikai megoldásokkal tudják a menetrendszerinti járati útvonalon haladó jármű helyét azonosítani?
![]() | ||||||||
2. Milyen pontossággal tudja azonosítani az AVM rendszer a jármű helyzetét?
![]() | ||||||||
3. Párosítsa, kapcsolja össze az alábbi fogalmakat! a) utastájékoztatás (hang és írott formában) ![]() | ||||||||
4. Mit értünk a forgalomtól részlegesen függő forgalomirányítás alatt?
![]() |