KURZUS: Közlekedéstechnika III.
MODUL: A vasúti közlekedés forgalomirányítási rendszerei
3. lecke: Vasúti biztosító berendezések és automatikák I.
Tanulási célok | ||||||||||||||||||||||||
A lecke elsajátítása után Ön képes lesz: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
1. | 2.1.1. A biztosítóberendezések helye a vasúti közlekedés teljes rendszerében | |||||||||||||||||||||||
A vasúti forgalom-lebonyolítás anyagrendszere magába foglalja a teljes vágányhálózatot, a teher és személyszállító kocsikat, a vontatójárműveket és az áruk (személyek) felvételét és leadását biztosító szolgálati helyeket. Az energiarendszer a vonatási nemtől függő különböző energiahordozók összességét jelenti. Az energia forráshelyei általában helyhez kötöttek, áramlási útja pedig szorosan kapcsolódik a vágányhálózathoz. A továbbiakban anyag- energia-rendszerként hivatkozunk rájuk. Az információs rendszer fő összetevői a vizsgálódásunk tárgyát képező forgalomirányító automaták, illetve a teljes vasúti folyamat irányításában résztvevő emberek. | ||||||||||||||||||||||||
A vasúti biztosítóberendezések fő funkciója az operatív forgalom-lebonyolítás információs irányítási rendszerének valamint az irányítási rendszerben megvalósítandó vezérlések és szabályozások "beavatkozó szerveinek" automatizálása. A vasúti forgalom irányítás rendszereinek felépítéséről nézze meg a tankönyv 2-10. ábráját. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A vasúti közlekedés szabályozása területén speciális feladatmegosztás jelentkezik: A forgalmi dolgozók végzik a forgalom és a járművek tulajdonképpeni irányítását és az ahhoz szükséges műveleteket, a vontatási dolgozók pedig végrehajtják a járművek megfelelő továbbítását. | ||||||||||||||||||||||||
Általános biztonsági alapelv, hogy egymást veszélyeztető folyamatokat azonos helyen és időben nem engedhetünk meg. | ||||||||||||||||||||||||
2. | 2.1.2. A vasúti biztosítóberendezések általános fejlődése | |||||||||||||||||||||||
A biztosítóberendezések fejlődését áttekintve azt a tendenciát állapíthatjuk meg, hogy eleinte egyes speciális részfeladatok megoldása volt a cél, s a fokozatos fejlődés során a követelmények - és ezzel a megoldások is - egyre átfogóbbak, bonyolultabbak lettek. | ||||||||||||||||||||||||
Kezdetben a teljes szállítási folyamat biztonságos lebonyolításáért egy ember volt a felelős, ez azonban hamarosan elégtelennek bizonyult. Kommunikációs és kezelési hibák, valamint az emberi figyelmetlenség miatt szükségessé vált, hogy az ember forgalomirányító tevékenységét műszaki eszközökkel segítsék, e tevékenységet mind jobban automatizálják. | ||||||||||||||||||||||||
Megállapítható, hogy ezen első fejlődési szakasz berendezései valóban tisztán biztosítóberendezéseknek tekinthetők. A biztosítóberendezések két fő jellemzője - a biztonság és a megbízhatóság - közül meghatározott biztonsági követelmények teljesítése révén az előbbi dominált, míg az utóbbi alig jutott szerephez. | ||||||||||||||||||||||||
A vasútforgalom egyre sűrűbbé válása kézenfekvővé tette azt a törekvést, hogy a biztosítóberendezések az üzemvitel javítását is tegyék lehetővé. A cél tehát az egyes folyamatok gépesítése, lehetőség szerinti centralizációja és automatizálása volt. | ||||||||||||||||||||||||
A kezelési idők és a kezelési hibák számának csökkenése jelentős vasútüzemi előnyt jelent. A berendezések központban való koncentrálása az üzemi előnyökön kívül a fenntartási módszerek ésszerűsítését is lehetővé tette. | ||||||||||||||||||||||||
E második fejlődési szakasz berendezéseinél a biztonság továbbra is elsődleges szerepet játszik, s funkcionális üzemkészség növelésével azonban már törekszenek időjárástól független, kevés fenntartást igénylő berendezéseket kialakítani. | ||||||||||||||||||||||||
Jelenleg a biztosítóberendezések egyre inkább szabályozó berendezésekké válnak, ill. alakulnak, ahol a biztonságnak és üzemképességnek már teljesen egyenrangú szerepe van. A biztonságtechnikai feladatokat ellátó berendezések, automatikák alkatrészeivel szembeni elvárás, hogy azok meghibásodásának hatását előre felmérhessük, és ezek alapján speciális hibafelismerő mechanizmussal és megfelelő redundanciával rendelkezzünk. A biztonság így bizonyos redundancia beépítésével biztosítható. | ||||||||||||||||||||||||
A vasúti biztosítóberendezéseknél a ma szokásos építőelemeket vagy a fokozott megbízhatóságuk miatt teljesen biztonságosnak tekinthetjük, vagy pedig két - vagy több-szintes rendszerekben alkalmazzuk őket, ahol egy redundancián alapuló vizsgálati módszert lehet alkalmazni. Az előbbi elképzelést az első-, utóbbit a második biztonsági osztályú jelfogókból felépített biztosítóberendezések realizálják. | ||||||||||||||||||||||||
A MÁV másodosztályú jelfogókból építi fel berendezéseit. Ezeknél tehát redundanciát alkalmaznak az alkatrészek szintjén. A jelfogók mechanikus konstrukciója - az érintkezők kényszerkapcsolata révén, egy-egy ellenőrző érintkező alkalmazásával lehet a jelfogók helyes működését ellenőrizni. | ||||||||||||||||||||||||
3. | A berendezéseket célszerűen úgy alakítják ki, hogy azok bármilyen hibája esetén a forgalmat a maximális biztonságú, minimális energiatartalmú állapot felé vigyék, hogy a menet engedélyezését, a jelző szabadra állítását megakadályozzák. | |||||||||||||||||||||||
Bizonyos hibák esetén nem a rendszer leállításáról, hanem egy olyan műszaki tartalékrendszer automatikus bekapcsolásáról kell gondoskodni, amely a feladatok további megoldását biztosítja. Ilyen megoldást alkalmaznak például számítógéphiba és kommunikációs csatorna hibája esetén is. | ||||||||||||||||||||||||
A biztonsági rendszerek fontos jellemzője a hiba fellépésétől annak kijelzéséig tartó ún. hibajelzési idő. Ha a hiba kijavításáig eltelő idő elegendően kicsi, akkor második hiba fellépésével (a rendszer leállításával) nem kell számolnunk. | ||||||||||||||||||||||||
Ez a feltételezés csak akkor jogos, ha a közös hibafelismerő mechanizmussal ellenőrzött alkatrészek száma nem túl nagy, és az alkalmazott elemek megbízhatóság igen nagy. A vasúti biztosítóberendezéseknél e feltételek teljesülését feltételezzük. | ||||||||||||||||||||||||
A berendezés meghibásodásának minden esetben olyan irányban kell hatnia, hogy a jelzőn "Megállj" állást mutató kép jelenjen meg. | ||||||||||||||||||||||||
2.1.3. Biztosítóberendezések funkcionális rendszere | ||||||||||||||||||||||||
2.1.3.1. Általános megjegyzések | ||||||||||||||||||||||||
4. | A vasúti közlekedés biztonságát számos tényező befolyásolja. A baleseti veszélyforrások három alapvető csoportosítása: | |||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
ad a) | ||||||||||||||||||||||||
ad b) | ||||||||||||||||||||||||
ad c) | ||||||||||||||||||||||||
A közlekedésbiztonság szempontjából igen lényeges a forgalomszervezés rendje, a forgalmi utasítások rendszere és a végrehajtó személyzet utasításszerű, lelkiismeretes, éber szolgálata. | ||||||||||||||||||||||||
A vasúti biztosítóberendezések funkcióit vizsgálva azok alapvetően három fő csoportba sorolhatók. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
4. | 2.1.3.3. Balesetveszélyt okozó tényezők a forgalom-lebonyolítás területén | |||||||||||||||||||||||
5. |
| |||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
5. | 2.1.3.4. A vasúti forgalomirányítás vezérlési és információs feladatai | |||||||||||||||||||||||
Az állomáskörzeten belül telepített elemek automatikus vezérlése révén jelentősen megnőttek az állítási távolságok, ezzel lehetővé téve az állítási műveletek jelentős centralizációját. | ||||||||||||||||||||||||
A biztosítóberendezések információs funkciója keretében kapcsolatot kell létrehozni a helyhez kötött - (forgalmi-), és az utazó - (vontatási-), a különböző helyeken szolgálatot teljesítő forgalmi dolgozók között. Tájékoztatni kell a forgalmi személyzetet a berendezés állapotáról és az üzemi folyamatról. | ||||||||||||||||||||||||
Egyetlen vasút sem rendelkezik teljesen egységes biztosítóberendezési rendszerrel. Így van ez a MÁV esetében is: hálózatán a legprimitívebb és legkorszerűbb berendezések egyaránt megtalálhatók. | ||||||||||||||||||||||||
5. | 2.1.3.5. A vasúti biztosítóberendezések funkcióinak rendszere | |||||||||||||||||||||||
A fentiek alapján összeállítható a biztosítóberendezések funkcióinak teljes rendszere, amelyben az alapvető feladatokat három nagy csoportra oszthatjuk, a biztonsági, működtetési és információs feladatok csoportjába. A következő 2-1. táblázat mutatja a feladatok teljes rendszerét. | ||||||||||||||||||||||||
Biztosítóberendezések funkcióinak rendszere
2-1. táblázat | ||||||||||||||||||||||||
Biztosítóberendezések rendszertechnikája | ||||||||||||||||||||||||
Biztosítóberendezések modellje | ||||||||||||||||||||||||
A biztosítóberendezések vonatkozásában teljesen általános érvényű modell alkotása talán a 2-1. ábrán látható formában kísérelhető meg. Eszerint a berendezések funkcionális szempontból három alapvető részre tagolhatók: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
6. | Biztosítóberendezések osztályozása | |||||||||||||||||||||||
A berendezések osztályozása konstrukciós szempontból: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
berendezések. | ||||||||||||||||||||||||
A mechanikai berendezések jellemzője, hogy a készülék és s törzsrész egy konstrukciós egységet alkot. Az egymástól távolfekvő szolgálati helyek között a függőségek villamos működtetésű, mechanikai elzárások létrehozására alkalmas blokkelemek útján valósulnak meg. A berendezésnél alakjelzőket alkalmaznak. Mind a jelzők, mind a váltók vonóvezetékes állításúak. Gépi vágányfoglaltság-ellenőrzése nincs. A vonat meghatározott ponton való elhaladását (mint a vágányút vagy térköz oldási feltételét) szigeteltsínek útján (a jelzőállítás után foglalt volt - szabad lett) ellenőrzik. | ||||||||||||||||||||||||
A jelfogófüggéses berendezések jellemzői: Működésük kisebb-nagyobb részben automatizált. | ||||||||||||||||||||||||
A kezelőkészülék és törzsrész elkülönült, általában külön helyiségben található. | ||||||||||||||||||||||||
Egyes berendezések teljesen automatizáltak, ezeknek szoros értelemben vett kezelőkészülékük nincs. A kezelőkészülék visszajelentések (ellenőrző fények) útján szolgáltatják az információkat, a beavatkozás, kezelés nyomógombok (húzógombok, kapcsolók, kallantyúk) segítségével történik. Az alkalmazott jelzők fényjelzők, a váltók villamos állításúak. Legtöbbször az egész érdekelt vágányzat szigetelt. A szigetelt szakaszok foglalt-szabad állapotváltozása függőségek létrehozásán kívül az információ forrását is jelenti. | ||||||||||||||||||||||||
Az előzőek között nincs merev határvonal, számos ún. kombinált berendezés létezik. A jelfogófüggéses berendezések terén ezen túlmenően már jelen vannak az elektronikai berendezések is. | ||||||||||||||||||||||||
Az állomási biztosítóberendezések forgalomtechnológiai szempontból vonatvágányutasok vagy vonat- és tolatóvágányutasok lehetnek. Hatókörzetük az állomás területére (a vágányhálózat biztosításba bevont részére) terjed ki. A vonatvágányutak körébe a vonali vágányok becsatlakozásai, a fővágányok, valamint a közöttük kapcsolatot teremtő váltókörzet tartoznak. A tolatóvágányutas berendezések hatókörzetében ezen túlmenően a számottevő tolatással igénybevett váltókat és vágányokat is be kell vonni. | ||||||||||||||||||||||||
Térbeli elrendezésük alapján az állomási biztosítóberendezések egyközpontos vagy többközpontos jellegűek lehetnek. Az egyközpontos-többközpontos jelleg külön-külön értelmezhető a kezelőkészülékekre és a berendezés törzsrészére is. Mindkét csoportnál előfordulhatnak továbbá helyi készülékek, szerelvények is. | ||||||||||||||||||||||||
Az állomási biztosítóberendezések azonos alapkonstrukción belül is lehetnek más-más alapelvű berendezések. Így pl. a jelfogófüggéses biztosítóberendezéseknél a pályához tartozó objektumok és vágányutak egymáshoz rendelése történhet koordináta rendszer szerint, vagy alapulhat nyomvonalterves szemléleten. A nyomvonalterves szemlélet esetén a vágányutat a kezdőpontja, az érintett váltók állása és a vágányút célpontja jellemzi. Ez esetben a védőváltókat (illetve egyéb oldalvédelmet adó objektumok) nem a vágányúthoz, hanem közvetlenül a védett váltóhoz rendelik. | ||||||||||||||||||||||||
A koordináta rendszer szerint felépített jelfogófüggéses berendezések általában szabadkapcsolásúak, a nyomvonalterves berendezéseknél a jelfogók a pályához rendelt objektumoknak megfelelő csoportosításban, jelfogóegységekben helyezkednek el. A legkorszerűbb megoldásoknál a függőségi áramkörök felépítése is hűen követi a vágányhálózati elrendezést. | ||||||||||||||||||||||||
Az állomásközi biztosítóberendezések forgalomtechnológiai funkciójuk alapján három csoportba sorolhatók: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A térközberendezések egyik alapvető feladata a nyíltvonali veszélyhelyzetek megelőzése. Állomásközi közlekedés esetén a berendezés jórészt az állomásokon helyezkedik el. A vonalon általában csak az összeköttetést szolgáló kábel (vagy légvezeték) található. | ||||||||||||||||||||||||
A térközberendezések konstrukciójuk alapján mechanikai vagy jelfogófüggésesek lehetnek, működési módjuk alapján nem önműködőek vagy önműködőek. A térközberendezések pályához rendelt objektumai a jelzők és vonatérzékelő elemek (sínáramkörök, sínérintők stb.). | ||||||||||||||||||||||||
A sorompóberendezések tekintetében a konstrukció gyakorlatilag egyértelműen meghatározza a működési módot. A hagyományos sorompók kézi- vagy vonóvezetékes kezelésűek. A fény- és félsorompók jelfogófüggésesek, önműködőek. | ||||||||||||||||||||||||
A nyíltvonali váltókkal rendelkező, vagy más fedezendő ponttal rendelkező helyek berendezései mechanikai vagy jelfogófüggéses megoldásúak lehetnek. Funkciójuk alapján megkülönböztethetők a megálló rakodóhelyek, iparvágány kiágazások, pályaelágazások berendezései, illetve a különböző fedezőjelzős berendezések. | ||||||||||||||||||||||||
2.2. Állomási biztosítóberendezések | ||||||||||||||||||||||||
7. | 2.2.1. Forgalomtechnológiai alapok | |||||||||||||||||||||||
Vágányút alatt azon útvonalat értjük, amelyen a közlekedő vonat végig halad (bejárati, kijárati, áthaladó vágányutak). A vágányutat kezdő, illetve végpontja, valamint nyomvonala determinálja. A vágányutak kezdő- illetve célpontja általában egy-egy jelző. | ||||||||||||||||||||||||
A vágányút beállítás funkcionális részmozzanatai: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A vágányút felhasználás szintén több részmozzanatra bontható: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A vonatvágányutakkal kapcsolatban elmondottak értelemszerűen a tolatómozgásokra is érvényesek. Mindazonáltal számottevő eltérések is mutatkoznak. | ||||||||||||||||||||||||
Egyszerű vágányút alatt azt értjük, hogy a vágányút az egyik jelzőtől a másikig terjed. Az összetett vágányút több egymás folytatását képező egyszerű vágányútból áll. A vágányutak hosszanti tagolásával függ össze a teljes-, illetve részvágányút fogalma. | ||||||||||||||||||||||||
2.2.2. A biztonsági főfunkció elemei | ||||||||||||||||||||||||
8. | 2.2.2.1. Vágányút-biztosítási feladatok elemzése | |||||||||||||||||||||||
Az állomási biztosítóberendezéseknek először is lehetővé kell tenni, hogy a vonatmenet vágányútja végig járható legyen és a kívánt irányba vezessen (váltók állítása, állítás után a váltók helyes állásának ellenőrzése, az egyszer helyesen beállított váltó rögzítése). A biztosítóberendezés csak akkor engedélyezi a szabad jelzési kép kivezérlését, ha a vágányútban érintett és az azt védő valamennyi váltó helyes állásban, lezárt állapotban van. Ez a lezárás a vonat elhaladásáig megmarad. Végül, miután a vonat felhasználta a vágányutat, gondoskodni kell annak feloldásáról, hogy az egy újabb menet beállítására alkalmassá váljon. | ||||||||||||||||||||||||
Váltóállítás | ||||||||||||||||||||||||
A MÁV-nál helyszíni és központi szolgálati helyről történő váltóállítás fordul elő. A helyszíni váltóállítás eszköze a súlykörtés állító készülék. A központi állítás esetén mechanikus (Soulavy-rendszerű váltóállító művel) vagy villamos úton (VES vagy SzP-1 típusú váltóállítóművel) történhet az állítás. | ||||||||||||||||||||||||
Központi állítás esetén célszerűen gépi úton lehet meggyőződni a váltó szabad voltáról. A szigeteltsínnel történő ráfutásvédelem csak a tervezéskor figyelembevett maximális sebességig hatásos. | ||||||||||||||||||||||||
Az állítás során beállítandó váltóirányt a berendezés előtervében, az ún. váltólezárási táblázatban írják elő. | ||||||||||||||||||||||||
9. | Csúcssínrögzítés | |||||||||||||||||||||||
A váltó állítása után biztosítani kell, hogy a csúcssín megfelelő módon záródjon. A simuló csúcssín illeszkedési pontatlansága kisebb legyen 4 mm-nél. A csúcssín rögzítése történhet magánál a csúcssínnél elhelyezett külső csúcssínmegtámasztó szerkezettel (ún. külső reteszelés) vagy a váltó állítását végző hajtómű belső konstrukciója révén (belső reteszelés). | ||||||||||||||||||||||||
Csúcssín ellenőrzés | ||||||||||||||||||||||||
Az állomási biztosítóberendezésekkel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy a váltók és jelzők között feltétlen függőségi kapcsolat álljon fenn. Ez azt kívánja meg, hogy adott vágányútra szabad jelzést csak akkor lehessen kivezérelni, ha a vágányútban érintett váltók helyes állásban vannak, és a simuló csúcssín is megfelelően záródik. | ||||||||||||||||||||||||
A folyamatos csúcssínellenőrzést lehetővé tevő műszaki megoldások a villamos retesz vagy váltóállítómű, illetve a kettő együttes alkalmazása. Ezek mindegyike alkalmas a csúcssín rögzítésében mutatkozó hiányok azonnali kijelzésére. | ||||||||||||||||||||||||
10. | Váltóállítás kizárás | |||||||||||||||||||||||
A vágányút beállítása után biztosítani kell, hogy a váltót ne lehessen átállítani. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Az állításkizárás biztosítóberendezéseknél alkalmazott megoldásai a váltónak az ún. statikus ill. dinamikus lezárásán alapszanak. Dinamikus lezárásról beszélünk, ha a váltó lezárását maga a mozgó jármű váltja ki, a váltóhoz tartozó foglaltság érzékelő elem segítségével (2-4. ábra). | ||||||||||||||||||||||||
Statikus váltólezárás esetén, a vágányút felhasználása előtt, a jármű elhaladásáig esetleg a menet teljes időtartamára lezárjuk az abban érdekelt (érintett- és védő) váltókat. Jelzővel fedezett mozgások számára biztonságtechnikai okokból csak a statikus lezárási mód lehetséges, mert csak így alakítható ki a megfelelő függőségi kapcsolat a váltó és jelző között. A vonatmeneteket mindig jelzővel kell fedezni, ezért itt vágányúttól függő (statikus) lezárást alkalmazunk. | ||||||||||||||||||||||||
Felvágásjelzés | ||||||||||||||||||||||||
A felvágás jelzésre azonban nemcsak a menetek tartama alatt, hanem azon kívül is szükség van. Feltétlenül előnyösek az olyan megoldások, amelyek alkalmasak a felvágás tényének azonnali jelzésére, mert ezzel lehetőség van a megfelelő intézkedések időben való megtételére. | ||||||||||||||||||||||||
Központi váltóállítás esetén mechanikus váltóállítóművet feltételezve a felvágás az állítóközponttól is észlelhető azáltal, hogy a váltó nem állítható. Ilyen módon egy megkísérelt állítás a feltétele annak, hogy a kezelőszemélyzet a felvágásról tudomást szerezzen. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A váltó felvágás után akkor helyezhető ismét üzembe, ha helyszíni szemlével meggyőződtek arról, hogy a váltó-vezérlés-, visszajelentés és a külsőtéri csúcssín helyzet egymásnak megfelelő. | ||||||||||||||||||||||||
11. | Üzemszerű vágányútoldás | |||||||||||||||||||||||
A vágányút beállítása és lezárása után engedélyezni lehet a menetet, ami a vágányutat fedező jelző szabadra állításával történik. A menet lebonyolítása után biztosítani kell, hogy a vágányutat felhasználó vonatot más vonat ne veszélyeztethesse, vagyis a menet után ismét megállj állásba kell állítani a jelzőt. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
A járműtől függő feloldás különböző módszerei megfelelő gépi foglaltságérzékelő elemet, általánosan sínáramkört alkalmaznak. | ||||||||||||||||||||||||
A vágányút feloldása történhet teljes vágányútra egyszerre, vagy váltónként. A biztonsági alapelveket a feloldás vonatkozásában csak az ún. dolgozó áramú sínáramkörök (lásd a 2-5. ábrát) teljesítik felépítésüknél fogva, a nyugalmi áramúakat csak speciális áramköri megoldásban lehet a vágányút feloldására felhasználni (lásd a 2-6. ábrát). Ezt a feltételt valamennyi berendezés teljesíti. | ||||||||||||||||||||||||
Vágányút művi feloldása | ||||||||||||||||||||||||
Gyakran előfordul, hogy a vágányutat tévesen állítják be, és azt meg kell változtatni, vagy a berendezés meghibásodása miatt nincs lehetőség az üzemszerű feloldásra. Ilyenkor külön kezelési lehetőséggel kell biztosítani, hogy a váltók már bekövetkezett lezárását meg lehessen szüntetni. Ezt a kezelést nevezzük a vágányút művi feloldásának. Ezzel kapcsolatban a következő fogalmak megkülönböztetése szükséges: | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
2.2.2.2. A menetkizárás-biztosítási feladatok elemzése | ||||||||||||||||||||||||
A menetkizárási funkciót az alábbi részfeladatok teljesítésével oldhatjuk meg: | ||||||||||||||||||||||||
12. | Utolérés kizárása | |||||||||||||||||||||||
Mivel az egyetlen bejárati jelző több párhuzamos vágány fedezését végzi, a menetek időbeli szétválasztásán kívül térbeli elválasztás is szükséges. A menetek utolérését azáltal zárjuk ki, hogy foglalt vágányra nem engedélyezzük újabb vágányút beállítását. A foglaltságérzékelés történhet emberi úton (a forgalmi szolgálattevő által), illetve gépi úton (a szigeteltsín-áramkörök, vagy egyéb foglaltságérzékelő elemek segítségével). A biztosítóberendezések akkor zárják ki a legtökéletesebben az utolérés lehetőségét, ha nemcsak a tényleges, hanem a megcsúszási vágányút foglaltságellenőrzését is gépi úton elvégzik. | ||||||||||||||||||||||||
Ellenmenet kizárása | ||||||||||||||||||||||||
Az állomási biztosítóberendezések menetterve tünteti fel, hogy melyek a meg nem engedhető egyidejű menetpárok. | ||||||||||||||||||||||||
13. | Oldalvédelem biztosítás | |||||||||||||||||||||||
Az oldalvédelem biztosításának alapelve a vágányúttal szomszédos váltók elterelő (ún. védő-) állásba való állítása. Természetesen az állomás helyszínrajzi elrendezésétől függ, hogy adott vágányút esetén a szomszédos váltók alkalmasak-e védelem adására, vagy sem (lásd a 2-7. ábrát). Adott vágányút védelmének eszköze lehet a terelő állású védőváltó, ellenőrzött szabad vágányszakasz, vágányzáró szerkezet, vagy megállj állású jelző. | ||||||||||||||||||||||||
A berendezéseknél az oldalvédelem-keresésnek két alapvető módja különböztethető meg. Statikus oldalvédelem-keresésről beszélünk, ha a menet beállításakor egyszer történik meg a különböző oldalvédelmi lehetőségek ellenőrzése. Dinamikus oldalvédelem-keresés esetén a berendezés a menet teljes tartama alatt ellenőrzi az oldalvédelmi elemek állapotát, és gondoskodik arról, hogy mindig a legkedvezőbb oldalvédelem épülhessen fel. | ||||||||||||||||||||||||
Ha két egymást nem veszélyeztető, egyidejűleg lebonyolítható menet számára egy váltó különböző állásában ad abszolút oldalvédelmet, akkor ezt kettős terelésű váltónak nevezzük. Egyidejűleg a váltó nyilván csak egyik állásában lehet, így a megengedhető másik menet számára más oldalvédelmi lehetőségről kell gondoskodni. (Ezt általában időbeli sorrendiséggel oldják meg.) | ||||||||||||||||||||||||
A dinamikus oldalvédelem-keresés nagy előnye, hogy a menet tartama alatt esetenként megváltozhat az oldalvédelmi helyzet, és a relatív oldalvédelem helyett abszolút oldalvédelmet kaphat a kérdéses menet (ún. imbolygó oldalvédelem). Speciális oldalvédelmi problémát jelent, ha az állomás területén szintbeni közút-vasút kereszteződés van. Ezek biztosítási módjával részletesen az állomásközi biztosítási feladatok elemzése során foglalkozunk. | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Megcsúszásvédelem biztosítás | ||||||||||||||||||||||||
Az oldalvédelem és megcsúszásvédelem hasonló feladatok ellátását kívánják meg. Míg az előbbinél az alapvető cél az, hogy a beállított vágányutat más vágányokon megcsúszó vonat ne veszélyeztethesse, addig az utóbbinál a feladat annak biztosítása, hogy a beállított vágányúton lebonyolított menet megcsúszása esetén se következzen be veszélyeztetés. Ezt legcélszerűbb módon úgy lehet megvalósítani, hogy mindaddig, amíg a vonat a felhasznált vágányúton meg nem állt, nem oldjuk fel a vágányutat. | ||||||||||||||||||||||||
Összefoglaló kérdések | ||||||||||||||||||||||||
1. Mi a vasúti biztosítóberendezések helye a forgalomirányítás rendszerében? | ||||||||||||||||||||||||
2. Milyen fő berendezéstípusok alakultak ki a fejlődés folyamán? | ||||||||||||||||||||||||
3. Mi a biztonság és megbízhatóság szerepe a vasúti biztosítóberendezések működésében, alkalmazásában? | ||||||||||||||||||||||||
4. Melyek a biztosítóberendezések által kizárandó fő baleseti veszélyforrások a vasúti közlekedés területén? | ||||||||||||||||||||||||
5. Ismertesse a biztosítóberendezések funkcióinak rendszerét! | ||||||||||||||||||||||||
6. A biztosítóberendezések rendszertechnikai modellje, az egyes konstrukciós változatok fő jellemzői. | ||||||||||||||||||||||||
7. Az állomási biztosítóberendezések forgalomtechnikai alapjai. | ||||||||||||||||||||||||
8. A váltóállítással kapcsolatos biztonsági feladatok | ||||||||||||||||||||||||
9. A csúcssínrögzítés és ellenőrzés megoldási módjai | ||||||||||||||||||||||||
10. A váltóállítás kizárásának módszerei (statikus és dinamikus állításkizárás. | ||||||||||||||||||||||||
11. Ismertesse a vágányútfeloldás különböző módszereit és megoldási módjait (üzemszerű és művi oldás)! | ||||||||||||||||||||||||
12. Az utolérés kizárás megoldása az állomási biztosítóberendezéseknél | ||||||||||||||||||||||||
13. Ismertesse az oldalvédelem biztosítási módjait, a kettős terelésű váltók problémáját! | ||||||||||||||||||||||||
Ellenőrző feladatok |
1. Az alábbi feladatkörök közül melyek tartoznak a forgalom irányítási rendszer folyamat síkjához?
![]() | ||||||||||
2. Az alábbi meghatározások közül melyik felel meg a "hibajelzési időnek"?
![]() | ||||||||||
3. A MÁV hány méteres megcsúszással számol előjelzővel rendelkező főjelzőnél, ha a pálya lejtése nem nagyobb, mint 0,5%?
![]() | ||||||||||
4. Állomásközi közlekedés esetében általában hol helyezik el a térközbiztosító berendezéseket?
![]() | ||||||||||
5. Fejezze be az alábbi mondatot! A simuló csúcssín illeszkedési pontatlansága...
![]() | ||||||||||
6. Az alábbiak közül melyik felel meg az üzemszerű vágányoldásnak?
![]() |