KURZUS: Közlekedéstechnika III.
MODUL: A közúti közlekedés irányítási rendszerei
6. lecke: Műholdas járműkövető, helymeghatározó és kommunikációs rendszerek
Tanulási célok | |||||||||||||||||||||||||||||||
A lecke elsajátítása után Ön képes lesz: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
13. | 3.4.3. Intelligens Közúti Járműrendszerek (IVHS: Intelligent Vehicle Highway System) | ||||||||||||||||||||||||||||||
Az IVHS rendszereknek három fő típusa van: | |||||||||||||||||||||||||||||||
a) Önálló IVHS rendszer | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ez a rendszer látható a 3-10. ábrán. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Különálló járművek helymeghatározására szolgálnak. A megjelenítés elektronikus térképen történik, vagyis megjelenik a javasolt útvonal. A rendszer GPS-t is felhasználja. | |||||||||||||||||||||||||||||||
b) Járműpark figyelő IVHS rendszer | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ekkor több jármű van a rendszerbe bekapcsolva (3-11. ábra) . Mindegyik jármű GPS segítségével meghatározza a helyzetét és azt egy központba továbbítja. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
c) Tanácsadói IVHS rendszer (3-12. ábra) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ugyanaz, mint az előző plusz szöveges és/vagy térképi információt ad, forgalmi információk, időjárási információk. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A jármű és a bázis között információcsere van. A jármű szolgáltatja a pozícióját a központ felé, onnan pedig a jármű megkapja rádión a digitalizált aktuális térképrészletet, de a forgalmi és időjárási információkat is. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3.4.4. A jövő rendszerei | |||||||||||||||||||||||||||||||
(Próbálja a jegyzetben leírtakat konkretizálni és tovább fejleszteni.) | |||||||||||||||||||||||||||||||
3.6. EUTELTRAC rendszer | |||||||||||||||||||||||||||||||
1. | Az EUTELTRACS rendszer egyedülálló megoldást kínál a fuvarozás, szállítmányozás egyedi igényeinek kielégítésére. A hozzáférés napi 24 óra. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A rendszer a 3-15. ábrán látható területet fedi be. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A szolgáltatás célja lehetővé tenni a diszpécserközpont és a járművezető közötti kétirányú írásos kommunikációt és pontos képet adni a járművek helyzetéről. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Alapvetően 4 funkciója van: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A felszerelt lehetőségek a következő előnyöket nyújtják: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A diszpécserközpontban a járművek helyzete és egyéb információk kilistázhatók, vagy térképen a főbb városokkal és útvonalakkal együtt megjeleníthetők. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A jármű vezetők is használhatnak külső felhasználói összeköttetéseket. Pl. Menet közben ellenőrizhetik a vállalat útirányra vonatkozó adatbázisát. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3.6.1. A rendszer felépítése és jellemzői | |||||||||||||||||||||||||||||||
2. | A teljes rendszer jelenlegi kiépítése a 3-16. ábrán látható. A műholdak geostaciónér pályán keringenek és egymástól 3° eltéréssel láthatók. A főközponthoz több szolgáltató központ, azokhoz pedig több diszpécserközpont kapcsolódhat, így a rendszer alközpontjai csillaghálózatot alkotnak. Főállomás Párizstól 60 km-re található Rombouillet-ben. A főállomás és a szolgáltató központok X 25 és X 400 típus bérelt vonalakkal vannak összekapcsolva. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
A kommunikációs feladatokat csak az EUTELSAT IF4 lát el, amíg a másik - az IF2 - a navigációs feladatokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A mobil berendezés áll egy kültéri egységből, amely tartalmazza az adó-vevő berendezést és az antennát, továbbá a beltéri egységekből ún. billentyűzettel ellátott kijelző egységből, végül a mobil központi egységből. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3. | A rendszer kódfázismodulációt alkalmaz és mikrohullámú vivőfrekvenciát, amely a 12 és 14 GHz-es sávban van. A fel/le irány 14/12 GHz. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az EUTELTRACS - ezt a rendszerét a 3-17. ábra mutatja. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az üzenetváltás lekérdezés-módszerrel, vagy ún. Polling-módszerrel történik, ezért meg kell vizsgálni a lekérdezéses módszereket. | |||||||||||||||||||||||||||||||
4. | 3.6.2. Lekérdezéses módszerek | ||||||||||||||||||||||||||||||
Rugalmas időosztásos lekérdezéses módszerek: | |||||||||||||||||||||||||||||||
A TDMA kötött időosztású hozzáféréses módszer nyilvánvaló hátránya az, hogy az adott állomás (mobil berendezés) részére kiosztott időre akkor is foglalt, ha nincs az állomásnak adnivalója. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ha az időosztású rendszer központi vezérlőegysége és az állomások (mobil készülékek) között lehetőség van egy lekérdezés-válasz üzenetváltásra, akkor az éppen üres állomásról rögtön tovább lehet lépni egy következő állomásra. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az ezáltal elérhető időbeli nyereséggel szemben csak a rövid lekérdezés-válasz üzenetek időtartama és a jelterjedési veszteség áll. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Kétféle polling módszert ismerünk. | |||||||||||||||||||||||||||||||
a) A Hub polling lekérdezéses módszer (3-18. ábra). | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Ez a lekérdezéses módszer akkor előnyös ha az üzenethosszakhoz képest a terjedési idők nem elhanyagolhatók. Az időveszteségek azért lehetnek kisebbek, mint a másik módszernél, mert az állomások egymásnak adják át az adás jogát. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A EUTELTRACS rendszerben a mobil állomások szétszórt elhelyezkedése miatt a Hub polling rendszernek a felhasználása nem lehetséges. | |||||||||||||||||||||||||||||||
b) Roll-Call polling lekérdezéses módszer. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ha a vezérlő üzenetek a P (poll) és a GA (go-ahead) rövidek a hasznos M (message) üzenetekhez képest, továbbá a központ és a mobil állomások között a jelterjedési idő kicsi, a módszer jól működik (3-19. ábra). | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Ehhez hasonló módszert alkalmaz a EUTELTRACS rendszer is. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A központi vezérlő állomás kérdezi le folyamatosan a mobil állomásokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3.6.3. Helyzetmeghatározás két műholddal | |||||||||||||||||||||||||||||||
5. | A rendszer szükségessé tette egy harmadik műholdas transzponder alkalmazását (a Kommunikációs műholdon levő előremenő és visszamenő transzpondereken kívül). Ez szolgáltatja a pozíció meghatározásához szükséges jeleket. Ezt a transzpondert egy külön műholdon kell elhelyezni, amelynek az orbitális pozíciója legalább 3°-kal kell hogy eltérjen a kommunikációs műhold pozíciójától. A műholdat, amelyen a felhasználáshoz szükséges transzponder elhelyezkedik, Ranger műholdnak nevezik. | ||||||||||||||||||||||||||||||
A EUTELTRACS rendszer háromszögeléssel határozza meg a mobil egység földrajzi helyzetét, a jelkésleltetés nagyon pontos mérésének felhasználásával. A mérőjelek kisugárzása a két műholdon azonos fázisban valósul meg, a két jel közötti különbség csak annyi, hogy a Ranger jelén nincs moduláció. Ez lehetővé teszi a mobil egységek számára a jelfrekvencia hosszú idejű mérését. A MCT-k (felhasználók) részére elegendő, ha a Ranger mérőjelének teljesítménye 1/10-e a Kommunikációs műholdról jövő jelteljesítménynek. A mérési eredményeket egy iterációs kiértékelő eljárással elemzik, ami a folyamatosan ismétlődő mérések után egyre pontosabb helymeghatározást tesz lehetővé. Mivel a mérés 3 dimenziós eredményt ad, ezért hegyvidéki területen pontatlan a mérés. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Ha ez a mérés megfelelően pontos (a mért időértékek a valóságostól 1 s-nál nagyobb mértékben nem térnek el), akkor egy MCT helyzetét 300 m-es pontossággal lehet meghatározni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A rendszer algoritmusának érdekessége, hogy a mobil egység nem képes hozzáférni a mérési adatokhoz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3.6.4. A helymeghatározáshoz szükséges mérések | |||||||||||||||||||||||||||||||
A mobil egység a mérés elvégzéséhez háromféle algoritmust alkalmaz, attól függően, hogy milyenek a méréshez szükséges feltételek. A háromféle mérési eljárást kezdeti, közbenső és normál mérési eljárásnak nevezik. A kezdeti eljárást a mobil egység akkor alkalmazza, ha nincs utolsó ismert fáziskülönbségi adata, például a berendezés bekapcsolásakor. A rendszer ekkor 30 sec-ként végez méréseket. Szélsőséges esetben a mérés eltarthat akár 13 percig is. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A normál mérési eljárásnál a mobil egység minden negyedik percben végrehajt egy mérést. A négy percenként készített fáziskülönbség frissítés lehet garancia arra, hogy a következő átvitelnél a jármű haladása miatti eltérés, nem lesz jelentős a pozícióadatban. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Két egymáshoz közel lévő mobil egység (néhányszor 10 méter) akadályozhatja egymást, ha azonos csatornán forgalmaznak. A zavarás akkor jöhet létre, amikor a két sofőr a mobil egységen az üzenet elküldő "SEND" gombot, egyszerre nyomja meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ennek elkerülése végett a rendszerben több átviteli csatornát alkalmaznak (Pl.: N db csatorna). Az átvitelnél ezek közül a csatornák közül fog választani az egység véletlenszerűen. Ebben az esetben 1/N az esélye, hogy ugyanazt a csatornát választják. A hálózat jelenleg 63 csatornával rendelkezik. Ha a választásnál ugyanazt a csatornát jelölik ki, akkor az erősebb jelet továbbító egység üzenete fog továbbmenni, amennyiben egyik jele sem továbbítható, az egységek kivárnak, és egy másik üzenetcsatornát próbálnak meg. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A várakozási idő minden mobil egységben véletlenszerű, így más és más időben fogják átvinni az adatokat, feltéve, hogy a kivárási idejük most éppen nem fog megegyezni. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3.7. INMARSAT | |||||||||||||||||||||||||||||||
6. | Az INMARSAT- International Maritime Satellite Organisation - Egy nemzetközi tulajdonban lévő együttműködési mód, amely az északi 70° és déli 70° között az egész földre kiterjedő kommunikációs lehetőséget biztosít. A rendszer jelenlegi összetevői a következők: | ||||||||||||||||||||||||||||||
7. | a) Űrszegmens | ||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az űrszegmens a 3-21. ábrán látható. A rendszer 11 műholdat tartalmaz, amelyek geostacionárius pályán mozognak 36000 km magasságban. Ebből 4 db az aktív műhold, 4 db tartalék és 3 db az USA részére van fenntartva. Látható, hogy a műholdak az egyenlítő felett helyezkednek el. A konkrét helyük az adatforgalom sűrűségének függvényében lett megállapítva. | |||||||||||||||||||||||||||||||
8. | b) Parti földi állomások | ||||||||||||||||||||||||||||||
A földi állomásokat CES -nek (Coast Earth Station) nevezzük. Ezek tartják fenn a kapcsolatot az űrszegmens és a nemzeti, illetve a nemzetközi telekommunikációs hálózat között. | |||||||||||||||||||||||||||||||
c) Hálózati koordináló állomások | |||||||||||||||||||||||||||||||
A koordináló állomásokat SES-nek (Ship Earth Station) hívjuk. Ez a név valójában földfelszíni mobil, általában hajón lévő állomásra használatos. | |||||||||||||||||||||||||||||||
e) Operatív ellenőrző központ | |||||||||||||||||||||||||||||||
A rövidítése OCC /Operations Control Centre/ amely az INMARSAT központjában van, és ez ellenőrzi, koordinálja az INMARSAT hálózat minden operatív tevékenységét. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A teljes rendszer felépítését és a hozzájuk tartozó összes frekvenciát a 3-22. ábra mutatja. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az ábrán látható, hogy a rendszerben tulajdonképpen minden járműfajta szerepel, de állandó helyű létesítmények - mint pl. fúrótornyok - is működnek benne. Látható az ábrán az is, hogy a rendszer hang, kép, szöveg és adatok továbbítására alkalmas. | |||||||||||||||||||||||||||||||
A teljes rendszer mikrohullámú tartományban dolgozik, 1,5 GHz és 6 GHz között. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Az INMARSAT rendszerben a vevőberendezésnek - amelyeket az előfizetők használnak - több típusa ismert és ezeket Standard jelöléssel illetik, amelyeket a következőkben tárgyalunk főbb vonalakban. | |||||||||||||||||||||||||||||||
11. |
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Az átviteli jellegét, használhatóságát a következő táblázat mutatja: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
x csak átalakítással | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az INMARSAT készülékeket elterjedten alkalmazzák a vízi, légi, szárazföldi közlekedésben egyaránt. Ez utóbbinál jelenleg még nagyobb méretű járműveken célszerű csak alkalmazni, mint pl. az autóbuszok, kamionok és vonatok. Az alkalmazás e területeken már régen megkezdődött és folyamatosan nőnek az igények. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Az INMARSAT rendszer szolgáltatásait összefoglalva az alábbi lehetőségek adódnak: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Látható tehát az INMARSAT a kommunikáció és információ továbbítás minden területén alkalmazható. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3.8. Irodalomjegyzék a 3. modulhoz | |||||||||||||||||||||||||||||||
1. Antal István: A videotechnika alkalmazási lehetőségei a közúti forgalomszámlálásban. Közlekedéstudományi Szemle. 1993. Jún. 6. Sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
2. Antal István - Kapusi Zoltán: Videoképelemző eljárások alkalmazása a közúti közlekedésben. Közlekedéstudományi Szemle. 1986. 8. Sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3. A Forgalomirányító Központ zártláncú televíziós hálózatának rekonstrukciójához és továbbfejlesztéséhez. Multiwork és SECVRITON Kft.-k ajánlati anyaga. 1994. Okt. | |||||||||||||||||||||||||||||||
4. Videofelügyelő rendszer. Villek Elektronikai Kft. Anyaga. 1994. | |||||||||||||||||||||||||||||||
5. Zártláncú televíziós berendezések. Híradástechnikai Szövetkezet anyaga. 1985. | |||||||||||||||||||||||||||||||
6. STANDARD ELEKCTRONIC LORENZ AG: EUTELTRACS, ALCATEL/SEL. Handbuch für den Disponenten | |||||||||||||||||||||||||||||||
7. STANDARD ELECTRONIC LORENZ AG: EUTELTRACS, ALCATEL/SEL. Handbuch für den Fahrer, 1994. | |||||||||||||||||||||||||||||||
8. MANFRED LUIG - DETLEF NELISSEN: Műhold bázisú telekommunikáció alkalmazása a közlekedés területén. Közlekedéstudományi Szemle XLV. évf. 12. Szám 1995. december. | |||||||||||||||||||||||||||||||
9. InMarSat Felhasználói kézikönyv, LOGIQ Dispatch Interactive verzió 4.OO.1x 1992. | |||||||||||||||||||||||||||||||
10. InMarSat-C: System Definition Manual (SDM), 1992. Április (Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium). | |||||||||||||||||||||||||||||||
11. Helymeghatározás égi segítséggel. Magyar Közlekedés. 1993. Nov. 5 | |||||||||||||||||||||||||||||||
12. Oscarsson E.: Gyalogosok észlelése TV-kamerával a forgalomirányító jelzőlámpák vezérlésére. Acta Imeco, 1982. | |||||||||||||||||||||||||||||||
13. Relefeld N.: Optikai észlelő sebesség becslésére és járművek felismerésére. IEEE, 1982. | |||||||||||||||||||||||||||||||
14. Dickinson K.W.: Autóutak elektronikus ellenőrzése videóval. Electronica, 1986. | |||||||||||||||||||||||||||||||
15. Frick A.: A közúti forgalom video-ellenőrzése. Route et Traffic, 1987. | |||||||||||||||||||||||||||||||
16. Csele István EUTELTRACS műholdas kommunikációs és helyzetmeghatározó rendszer. Diplomaterv. BME. Híradástechnikai Tanszék. 1997. | |||||||||||||||||||||||||||||||
17. Euteltracs Technical Characteristich. Budapest, 1993. | |||||||||||||||||||||||||||||||
18. Hartmunt Kuhn: INMARSAT - ein weltveites internationales satelliten - Seefunksystem. Seewirtschaft. Berlin, 1985. 17.K. 4. sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
19. Das Inmarsat - Seefunk - Satellitensystem: Hansa, 119. évf. 1982. 3. sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
20. Satellites track the trains. Railway Gazette International, 1993. Márc. | |||||||||||||||||||||||||||||||
21. INMARSAT KIADVÁNYOK.: | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
22. INTERNET Inmarsattal kapcsolatos anyagai. 1997. | |||||||||||||||||||||||||||||||
23. Hartmut Kuhn: INMARSAT-ein weltweites internationales Satelliten Seefünksystem. Seewirtschaft, Berlin, 1985. 17.K. 4.sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
24. Németh Miklós: Számítógéppel vezérelt tömegközlekedési forgalomirányító rendszerek németországi tapasztalatok alapján. Városi közlekedés 92/5.sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
25. Ádám László - Nagy Péter: A BKV AVM rendszere belső anyagok. Budapest 1994. | |||||||||||||||||||||||||||||||
26. Vág Péter-Donáth Zoltán: A Budapesti Közlekedési Vállalat új felszíni tömegközlekedési forgalomirányító rendszere. Városi közlekedés 94/4. | |||||||||||||||||||||||||||||||
27. Nagy Péter -Pisinger Attila: AVM rendszer MONITORING program komponensének használata (AVM képzési segédanyag 1995. | |||||||||||||||||||||||||||||||
28. Pekarek Tibor: Járműfigyelő rendszerek és alkalmazásuk a városi tömegközlekedésben. SZIF. Diplomamunka 1995. | |||||||||||||||||||||||||||||||
29. Dr. Klár András: SIEMENS LIO PLUS forgalomirányító rendszer. Automatizálás 1987. 12. Sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
30. BME-KSZI: Autóbusz-pályaudvari irányítási rendszer dokumentációja. Budapest 1988. | |||||||||||||||||||||||||||||||
31. Finnamore A.J.-Jockson, R.L.: Autóbusz forgalomirányító módszerek | |||||||||||||||||||||||||||||||
32. Laboratori Report 851, 1978. | |||||||||||||||||||||||||||||||
33. BKV-KTI: Külföldi berendezések és rendszertechnikák fejlesztési eredményeinek figyelése, adatgyüjtés, értékelés. Budapest 1984 -l988. | |||||||||||||||||||||||||||||||
34. BKV-OTE-Sciel: Az AVM Budapest rendszer müszaki specifikációja. Firenze 1991. Október. | |||||||||||||||||||||||||||||||
35. Dieter Ruhnke: Konzept für die busbeeinflubte ichtsignaltenerung in Hamburg. Strabenverkehrstechnik. 1993. 1. Sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
36. Martina Neuherz: Care-kommunikation, Koordination, Konfliktlősung. Strabenverkehrstechnik, 1993. 2.Sz. | |||||||||||||||||||||||||||||||
37. AVM továbbfejlesztés. II. Ütem. BKV belső anyag 1995. | |||||||||||||||||||||||||||||||
38. AVM fedélzeti készülék kezelési útmutató gépjármüvezetők részére. BKV. Budapest, 1993. | |||||||||||||||||||||||||||||||
39. Jármű és gyalogos detektorok alkalmazása. Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 1995. | |||||||||||||||||||||||||||||||
40. Őri Balázs - Mayer József - Vajnits István: Dinamikus közlekedésbefolyásolás. | |||||||||||||||||||||||||||||||
41. Városi közlekedés 95/1. | |||||||||||||||||||||||||||||||
42. Szentidai Klára: Félvezető fotodetektorok. Műszaki Könyvkiadó 1977. Budapest. | |||||||||||||||||||||||||||||||
43. Hausel István - Tóth Gábor: Forgalomtól függő jelzőlámpás forgalomirányítás szervezése. Városi Közlekedés 92/5. | |||||||||||||||||||||||||||||||
44. BORBÉLY E. -CSÉGELI S. -DR.GYÁRFÁS A: Infrasugaras bejelentkező rendszer kísérleti üzemének tapasztalatai. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola IV. Tudományos ülésszaka. 1984. Május 15-17. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Összefoglaló kérdések | |||||||||||||||||||||||||||||||
1. Mire szolgál az EUTELTRACS rendszer? | |||||||||||||||||||||||||||||||
2. Ismertesse az EUTELRACS rendszer teljes kiépítését. | |||||||||||||||||||||||||||||||
3. Milyen frekvenciákat és modulációt használ az EUTELRACS rendszer? | |||||||||||||||||||||||||||||||
4. Ismertesse az adatforgalomban használatos Polling-módszert és típusait. | |||||||||||||||||||||||||||||||
5. Ismertesse a földrajzi helymeghatározás elvét. | |||||||||||||||||||||||||||||||
6. Mi az INMARSAT rendszer feladata? | |||||||||||||||||||||||||||||||
7. Hogyan épül fel az INMARSAT űrszegmens? | |||||||||||||||||||||||||||||||
8. Ismertesse az INMARSAT rendszer felépítését. | |||||||||||||||||||||||||||||||
9. Mi a Standard M feladata? | |||||||||||||||||||||||||||||||
10. Mi a Standard B feladata? | |||||||||||||||||||||||||||||||
11. Mi a Standard C feladata? | |||||||||||||||||||||||||||||||
Ellenőrző feladatok |
1. Milyen kommunikációt lehetséges az EUTELTRACS rendszeren keresztül megvalósítani?
![]() | ||||||||
2. Az EUTELTRACS járműmeghatározó rendszer milyen pontossággal adja meg a jármű helyzetét?
![]() | ||||||||
3. Milyen fizikai mérésen alapul a műholdas helymeghatározás?
![]() | ||||||||
4. Milyen szolgáltatást biztosít az INMARSAT rendszer?
![]() | ||||||||
5. A földfelszín melyik részéről érhető el megfelelő vevőberendezéssel az Inmarsat rendszer?
![]() |