KURZUS: Nemzetközi gazdaságtan

MODUL: I. modul: A külkereskedelem elmélete

Modulzáró feladatsor (I. modul)

Reméljük sikeresen végére ért a modul három leckéjének sikeresen megoldva a lecke végén található gyakorló feladatokat is. Javasoljuk, hogy gyakorlásképpen és a modul zárásaként oldja meg a következő feladatsort (elérhető maximum pontszám 20 pont)!

1. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A külkereskedelem hatására módosul az adott termék belföldi kereslete-kínálata, de ennek hatására nem változik az adott termék ára.
A külkereskedelem hatására a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége lényegesen megváltozik.
A külkereskedelem megváltoztatja a helyettesítő termékek keresletét és az adott termék piaci árát.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A külkereskedelem hatására bekövetkező változások nem gyakorolnak hatást az inputok piacára.
A külkereskedelem hatására megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltételrendszere, de nem változhat a nemzeti jövedelem, a kamatláb az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága, mert ezeket az állami gazdaságpolitika tartja ellenőrzése alatt.
A relatív kínálati görbe rendszerében gondolkodva, ha az egyik országban X termék árának Y termék árához viszonyított aránya kisebb, mint X termék egységére eső munkaráfordításnak Y termék egységére eső munkaráfordításhoz viszonyított aránya, akkor az X terméket kis mennyiségben termelik!
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az import exportfedezettségi mutatója azt fejezi ki, hogy valamely termék, vagy termékcsoport importja hány százaléka az adott termék exportjának.
A Balassa-féle exportfedezettségi mutató az export forgalom egyenlegéhez viszonyítja az export-import forgalom egyenlegét.
A külgazdasági nyitottság megmutatja, hogy a hazai végső felhasználásban milyen súlyt képvisel az import.
A megnyilvánult komparatív előnyök Balassa-féle mutatója a komparatív előnyök meghatározása során egy adott ország egy bizonyos exporttermékének részarányát viszonyítja az adott termék összes világpiaci exportjához.
4. Azt, hogy a világpiaci egyensúlyi ár magasabb mind a két ország belföldi árai, először...
az abszolút előnyök elmélete mondja ki
a Leontief paradoxon mondja ki
a Heckscher-Ohlin Samuelson modell mondja ki
egyik válasz sem helyes
5. Melyik elmélet osztotta három csoportra - Ricardo termékekre, Heckscher-Ohlin termékekre, termékciklus-elmélet alapján újnak minősülő termékekre - a gazdákat cserélő árukat?
A komparatív előnyök elmélete.
A Samuelson - Solow modell.
A Linder modell.
Hirsch szintetizálási kísérlete.
6. Sporadikus dömpingről beszélünk akkor, ...
mikor egy vállalat a versenytársak kiszorítása érdekében csökkenti az árakat.
mikor legtöbbször árdiszkriminációról van szó, mikor a külföldiek csak alacsonyabb
áron hajlandók vásárolni
a vállalat csak rövid ideig alkalmaz dömpinget
egyik válasz sem helyes
7. Azt a jelenséget, mikor egy vállalat külföldön alacsonyabb áron értékesít, mint belföldön, vagy külföldön előállítási költségei alatt értékesít...
dömpingnek nevezzük.
termékoffenzívának nevezzük.
piaci behatolásnak nevezzük.
agresszív értékesítési stratégiának nevezzük.
8. Mekkora lesz az úgynevezett Balassa-féle specializációs mutató értéke, ha az export értéke 200 milliárd dollár, az import értéke pedig 100 milliárd dollár. (Választ százalékban, két tizedes pontossággal, kerekítés nélkül adja meg!)

A Balassa-féle specializációs mutató %.

9. Tudjuk, hogy az exportált áruk árindexe 1,08 az importált áruk árindexe 1,2 a folyó évi export mennyisége pedig 1,6, mekkora lesz az income terms of trade mutató értéke (Választ két tizedes pontossággal adja meg!)?

I =

10. Ha az exportált áruk árindexe 1,44 az importált áruk árindexe 1,2 akkor hány százalékkal több importterméket tud vásárolni az ország egységnyi exportért, mint korábban? (százalékban adja meg a választ!)

Az ország %-kal több importterméket tud vásárolni

11. Egy külső és belső piacon monopolista vállalat által termelt termék külső keresleti függvénye D k =10002P , belső keresleti függvénye D b =400P , a vállalat határköltség-függvénye MC=0,5Q . Mekkora a maximális profitot biztosító világpiacon keresett termékmennyiség és mennyi az ehhez tartozó ár? Mekkora belföldön a profitmaximumot biztosító ár?

P b

12. Adott két ország A és B. Tudjuk, hogy A országban "X" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 3 munkaóra, "Y" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 6 munkaóra, B országban "X" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 2 munkaórára, "Y" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 4 munkaóra. Az adatok ismeretében jelölje be a helyes választ az alábbiak közül!
X termék alternatív költsége Y mennyiségében kifejezve "A" országban 0,25.
X termék alternatív költsége Y mennyiségében kifejezve "A" országban 4.
X termék alternatív költsége Y mennyiségében kifejezve "A" országban 5.
X termék alternatív költsége Y mennyiségében kifejezve "A" országban 0,5.
13. Adott két ország A és B. Tudjuk, hogy A országban "X" termék maximálisan termelhető mennyisége 70 egység, "Y" termék maximálisan termelhető mennyisége 20 egység, B országban "X" termék maximálisan termelhető mennyisége 10 egység, "Y" termék maximálisan termelhető mennyisége 70 egység. Tudjuk továbbá, hogy A országban "X" termék 1 egységének előállítása 2 munkaóra, "Y" termék 1 egységének előállítása 7 munkaóra, B országban "X" termék 1 egységének előállítása 14 munkaóra, "Y" termék 1 egységének előállítása 2 munkaóra tudjuk továbbá azt is, hogy mindkét ország összesen 140 munkaórával rendelkezik. Az abszolút előnyök elmélete alapján döntse el, hogy melyik igaz az alábbi állítások közül! (1 pont)
"A" országban "X" termék termelésére specializálódnak, "B" országban "Y" termék termelésére.
"A" országban "Y" termék termelésére specializálódnak, "B" országban "X" termék termelésére.
Egyforma arányban termeli mindkét ország mindkét terméket.
Egyik válasz sem helyes.