KURZUS: Nemzetközi gazdaságtan

MODUL: I. modul: A külkereskedelem elmélete

2. lecke: A Heckscher-Ohlin-Samuelson modell, a Leontief-féle paradoxon és a külkereskedelem elméletének egyéb megközelítései

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk, hogy olvassa át figyelmesen "A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN ALAPJAI" c. jegyzet 21-27. oldalhoz tartozó tananyagot. Tanulmányozza a leckében szereplő tények, fogalmak, összefüggések megértését szolgáló példákat, magyarázatokat. Az előző fejezetben megismerkedtünk a külkereskedelem elméleteket első nagy hatású tagjaival. Ebben a leckében a külkereskedelem elméletek 20. században megjelenő néhány jelentős változatát ismerhetjük meg. Az egyes elméletek a két alapozó elmélet alapgondolataiból és összefüggéseiből indulnak ki. Amennyiben szükséges, az egyes elméletek megismerése során lapozzon vissza az első lecke tananyagához, s gondolja végig újra az ott tanultakat.

Tevékenységek

A lecke elsajátítása érdekében végezze el az alábbi tevékenységeket:

  • Ismerje meg a Heckscher-Ohlin-Samuelson-modell feltevéseit, jegyezze meg, hogy a modell hogyan egészíti ki a korábbi külkereskedelem elméletek összefüggésrendszerét. Értelmezze, hogyan hat a modellben a relatív tényezőellátottság a termelékenységi előnyök kialakulására.
  • Fogalmazza meg a Leontief-féle paradoxon jelenségét, olvassa el figyelmesen a Leontief- féle vizsgálattal kapcsolatos kritikai észrevételeket.
  • Tanulja meg Linder elméletét, különös figyelmet szentelve a választék iránti kereskedelem fogalmának.
  • Tanulja meg, hogy a neofaktor és a neotechnológiai irányzat elméletek hogyan bővítették ki a korábbi külkereskedelem kialakulását magyarázó modelleket.
  • Tanulja meg, hogy Hirsh szintetizálási kísérlete hogyan próbálja magyarázni a külkereskedelemmel kapcsolatos folyamatokat.

Követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekre, feladatokra kell Önnek egyértelmű és szakszerű választ/megoldást adni.

  • Képes legyen felsorolásból kiválasztani azokat a közgazdászokat, akik szerepet játszottak a Heckscher-Ohlin-Samuelson megalkotásában.
  • Heckscher-Ohlin-Samuelson modellel kapcsolatos állításokról képes legyen eldönteni melyik igaz s melyik hamis.
  • A Leontief-féle paradoxonnal kapcsolatos állításokról képes legyen eldönteni, hogy igazak vagy hamisak.
  • Linder-modellel kapcsolatban képes legyen eldönteni, hogy az adott állítások igazak, vagy hamisak.
  • A neofaktor-elméletekkel kapcsolatban adott meghatározásokból képes legyen kiválasztani a megfelelőt.
  • A neotechnológiai irányzattal kapcsolatos állításokról képes legyen eldönteni, hogy igazak vagy hamisak.
  • Hirsch szintetizálási kísérletével kapcsolatos állításokból képes legyen kiválasztani a helyeset.
Önellenőrző teszt
1. Az alábbiak közül válassza ki azokat a közgazdászokat, akiknek nevéhez fűződik egy olyan modell kialakítása, mely figyelembe veszi, hogy a termelékenységi különbségek egyik oka a relatív tényezőellátottság!
Samuelson
Nordhaus
Arrow
Heckscher
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak!
A Ricardo-modellben még nem szerepel annak hatása, hogy az egyes országok eltérően rendelkeznek erőforrásokkal.
Először Heckscher és Ohlin építette be a relatív tényezőellátottság hatását a külkereskedelem modellezésébe.
A Heckscher-Ohlin-Samuelson modell feltevései között szerepel, hogy mindkét országban két terméket termelnek, kétféle termelési tényező felhasználásával.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak!
A világpiacot alkotó két országban azonosak a vevők fogyasztói szokásai, preferenciarendszere, tehát eltérő alakú a relatív keresleti függvény.
A két országban eltérő technológiát alkalmaznak a termékek előállítására.
Ahol valamely termelési tényező relatíve bőségesen áll rendelkezésre, ott annak relatív ára biztosan magasabb.
A Heckscher-Ohlin-Samuelson modell feltevése szerint a két gazdaság csak abban különbözik, hogy eltérő mennyiségi arányban áll rendelkezésre a felhasználásra kerülő termelési tényező.
4. A Heckscher-Ohlin-Samuelson modellben, ha az egyik ország munka-gazdag...
akkor annak a terméknek a relatív ára, melynek előállítása munkaigényes alacsonyabb lesz.
akkor annak a terméknek a relatív ára, melynek előállítása munkaigényes magasabb lesz.
akkor annak a terméknek a relatív ára, melynek előállítása munkaigényes nem változik.
akkor annak a terméknek a relatív ára, melynek előállítása tőkeigényes alacsonyabb lesz.
5. Heckscher-Ohlin-Samuelson modell rendszerében gondolkodva döntse el, hogy igazak, vagy hamisak a következő állítások!
Ha a termékek szabadon áramlanak a két ország között, akkor a termékárak változásának hatására a tényezőárak nem reagálnak.
Az export miatt megnő a kereslet a relatíve bőségesen rendelkezésre álló termelési tényező iránt, így annak csökken az ára.
A modell szerint a termékáramlás hatására a tényező-árarányok közelednek egymáshoz.
A modell szerint a tényezőáramlás hatására a termék-árarányok közelednek egymáshoz.
6. Heckscher-Ohlin-Samuelson modell rendszerében gondolkodva döntse el, hogy igazak, vagy hamisak a következő állítások!
A "Leontief-paradoxon" olyan matematikai modell, mely szerint az USA exportjában az átlagosnál munkaigényesebb termékek dominálnak.
A "Leontief-paradoxon" a Heckscher - Ohlin - Samuelson modell érvényességét vizsgálva kimutatta, hogy az USA exportjában adottságaitól eltérően a munkaigényes termékek dominálnak.
Linder szerint, ha két ország között gyorsan élénk kereskedelem alakul ki, akkor a két országban hasonlít egymáshoz a belső kereslet jellege, struktúrája.
7. A neofaktor-elméletek...
a Heckscher-Ohlin modell továbbfejlesztési kísérleteinek egyik irányát képezik.
a munka mellé a szellemi tőkét és munkaerőt vezették be, de nem vezettek be semmilyen más változót.
a komparatív előnyök érvénytelenségét kívánták igazolni.
rokon elnevezése a neotechnológiai irányzat.
8. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak (A megadott mezőbe írja be, hogy igaz, vagy hamis)!
A neotechnológiai irányzat a műszaki fejlődés és az úgynevezett termékciklus-elmélet alapgondolatának kombinálására épül.
A neotechnológiai irányzat szerint a komparatív előny mértéke és kihasználásának foka egyrészt a keresleti késéstől, másrészt az imitációs késéstől függ.
Hirsch munkásságában arra törekedett, hogy integrálja a kínálati és keresleti oldalról közelítő főbb külkereskedelmi elméleteket.
9. Hirsch szintetizálási kísérletében...
három csoportra osztotta a gazdákat cserélő árukat: Ricardo termékekre, Heckscher-Ohlin termékekre, termékciklus-elmélet alapján újnak minősülő termékekre
Ricardo termékeknek tekintette a csúcstechnológiát megtestesítő termékeket.
Heckscher-Ohlin termékeknek tekintette a standardizált, kis sorozatban előállított termékeket.
két csoportra osztotta a gazdákat cserélő árukat: Ricardo termékekre, Heckscher-Ohlin termékekre.