3. lecke: Vállalatok a külkereskedelemben, a külkereskedelem jóléti hatása, a komparatív előnyök mérése
Tanulási útmutató
A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk, hogy olvassa át figyelmesen "A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN ALAPJAI" c. jegyzet 27-36. oldalhoz tartozó tananyagot. Tanulmányozza a leckében szereplő tények, fogalmak, összefüggések megértését szolgáló példákat, magyarázatokat.
Tevékenységek
A lecke elsajátítása érdekében végezze el az alábbi tevékenységeket:
Figyelmesen olvassa el a vállalatok külkereskedelemben játszott szerepéről szóló részt. A rész elolvasását követően oldja meg az árdiszkriminációval kapcsolatos részben található példákat, s ennek során, ha szükséges ismételje át a mikroökonómiában a vállalatok keresleti magatartásával kapcsolatban tanultakat. Tanulja meg a különböző dömpingtípusok jellemzőit.
Olvassa el figyelmesen, milyen jóléti hatásokat eredményez a külkereskedelem a gazdasági szereplők életében. Tanulja meg a jóléti nyereség egyes elemeit.
Olvassa el a komparatív előnyök mérésével kapcsolatos részt figyelmesen! Gondolja végig az egyes mutatók szerepét, jelentőségét, tulajdonságait, s tudja őket alkalmazni a mutatókkal kapcsolatos számítások elvégzésére. Oldja meg önállóan a tankönyvben szereplő példákat, találjon ki, s oldjon meg önállóan is számpéldákat.
Követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekkel, feladatokkal kapcsolatban képesnek kell lennie egyértelmű és szakszerű választ/megoldást adására.
Az egyes fogyasztási cikkek keresleti magatartásával kapcsolatban tett állításokkal kapcsolatban képes legyen eldönteni, hogy azok igazak, vagy hamisak.
Felsorolásból képes legyen kiválasztani, mely változók okozhatják s melyek nem a fogyasztási keresleti magatartásban meglévő különbségeket.
Külső és belső piacon egyaránt monopolista vállalat belső és külső keresleti függvénye, valamint határköltség függvénye alapján képes legyen meghatározni a külső, a belső és a világpiaci egyensúlyi - profitmaximumot - megtestesítő árat és mennyiséget.
Felsorolt meghatározások közül képes legyen kiválasztani, hogy melyik egyezik meg a dömping fogalmával.
Adott meghatározásokkal kapcsolatban képes legyen eldönteni, hogy azok a dömping mely típusát jelentik.
Felsorolásból képes legyen kiválasztani, melyik állítás igaz a külkereskedelem jóléti hatására nézve.
Képes legyen felismerni, hogy a komparatív előnyökön alapuló export és import belföldi árra gyakorolt hatásaival kapcsolatban tett állítások igazak vagy hamisak.
Képes legyen kiválasztani, hogy a megadott külkereskedelmi cserearány-mutatókhoz mely meghatározások illenek.
Képes legyen megállapítani, hogy a komparatív előnyök mérésével és a külkereskedelmi cserearány-mutatókkal kapcsolatban tett állítások igazak-e.
Képes legyen számításokat végezni
a külkereskedelmi cserearány-mutatókkal,
a külgazdasági nyitottság mutatóival,
a komparatív előnyök közvetlen mérésére szolgáló mutatókkal.
Önellenőrző teszt
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak!
Fogyasztási cikkek esetében lényeges eltérés lehet az egyes országok keresleti magatartása között.
Fogyasztási cikkek esetében nincs lényeges eltérés az egyes országok keresleti magatartása között.
Fogyasztási cikkek esetében lényeges eltérés lehet az egyes országok keresleti magatartása között, emiatt az adott termék belföldi keresleti függvénye az egyes országok esetében azonos.
Az egyes országok fogyasztási cikkek iránti keresleti magatartásában meglévő jelentős különbségek miatt az adott termékek belföldi keresleti függvénye eltérő alakú.
2. Mely tényező NEM sorolható a fogyasztási keresleti magatartásban megfigyelhető különbségeket okozó változók közé?
Nemzeti szokások, éghajlati, természeti körülmények, kulturális különbségek.
Az egyes országokban meglévő jövedelmi szintek.
Egy-egy új termék megjelenésében és elterjedésében megfigyelhető időeltolódás.
Eltérő egészségügyi, környezetvédelmi fogyasztási szokások.
Nyelvi különbségek.
3. Egy külső és belső piacon monopolista vállalat által termelt termék külső keresleti függvénye, belső keresleti függvénye, a vállalat határköltség-függvénye . Mekkora a maximális profitot biztosító világpiacon keresett termékmennyiség és mennyi az ehhez tartozó ár? Mekkora belföldön és külföldön értékesített mennyiség és a profitmaximumot biztosító ár? (A kiszámított értékeket két tizedes pontossággal írja be az üres mezőkbe!)
4. Egy külső piacon versenyző, belső piacon monopolista vállalat által termelt termék külső keresleti függvénye , belső keresleti függvénye , a vállalat határköltség-függvénye . Mekkora a maximális profitot biztosító világpiacon keresett termékmennyiség és mennyi az ehhez tartozó ár? Mekkora belföldön és külföldön értékesített mennyiség és a profitmaximumot biztosító ár? (A kiszámított értékeket írja be az üres mezőkbe!)
5. Dömpingnek nevezzük azt a jelenséget, mikor egy vállalat...
Külföldön alacsonyabb áron értékesít, mint belföldön, vagy külföldön előállítási költségei alatt értékesít.
Külföldön magasabb áron értékesít, mint belföldön, vagy külföldön előállítási költségei alatt értékesít.
Külföldön alacsonyabb áron értékesít, mint belföldön, vagy külföldön előállítási költségei felett értékesít.
Külföldön azonos áron értékesít, mint belföldön, vagy külföldön előállítási költségei felett értékesít.
6. Válassza ki az alábbiak közül, hogy az adott, külkereskedelemben megfigyelhető vállalati magatartás melyik dömpingtípust takarja. Az egyes típusok betűjeleit írja a hozzá tartozó meghatározás mellé!
a) Sporadikus dömping b) Tartós dömping c) Ragadozó dömping
mikor egy vállalat a versenytársak kiszorítása érdekében csökkenti az árakat
mikor legtöbbször árdiszkriminációról van szó, mikor a külföldiek csak alacsonyabb áron hajlandók vásárolni
a vállalat csak rövid ideig alkalmaz dömpinget
7. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak! A nemzeti piacok összekapcsolásának hatására...
az adott termék termelésében a növekvő kapacitások miatt csökkenek az átlagköltségek.
mivel a kapcsolódó termelők is nagyobb kapacitással, így alacsonyabb költséggel termelnek, így további költség- és árcsökkenés következik be.
megnövekszik a piaci szereplők száma, egyre nagyobb mértékben nyílik lehetőség a specializációra, amely azonban a termékek árára növelő hatást gyakorol.
8. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyik NEM eleme a külkereskedelem jóléti hatásának!
Mindegyik ország fogyasztási lehetősége nő
A komparatív előnyökön alapuló import esetében a termékek ára csökken
A kis - elmaradt országok külkereskedelmi cserehatékonysága nem változik
A növekvő skálahozadék jelensége miatt a termelés költségei csökkennek
9. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak!
A komparatív előnyökön alapuló import hatására a termékek ára csökken, a fogyasztói többlet nő, a termelői többlet csökken.
A komparatív előnyökön alapuló export hatására a termékek belföldi ára nő, a fogyasztói többlet csökken a termelői többlet nő.
A külkereskedelem hatására a partnerek fogyasztási lehetősége nő, nő a termelés hatékonysága, növekszik a jólét, s a külkereskedelemben vesztes vállalatok vesztesége kisebb, mint a nemzetgazdaság egészének haszna.
A külkereskedelemnek csak pozitív hatása van a kis-elmaradott országokra.
10. Írja az egyes meghatározások mellé a fogalmak betűjelét.
a) Devizakitermelési mutató b) Terms of trade mutató c) Icome terms of trade mutató d) Külgazdasági nyitottság mutató
Megmutatja, hogy egységnyi devizát mekkora belföldi ráfordítással lehet megszerezni, egy bizonyos termék külföldi értékesítése során adott világpiaci árak esetén.
Megmutatja, hogy hány százalékkal kevesebb importterméket tud vásárolni egy ország egységnyi exporttermékért, mint korábban.
Megmutatja, hogy adott évben, adott országban az összes exportbevételből több, vagy kevesebb importterméket lehet vásárolni, mint az előző évben.
Megmutatja, hogy a hazai kibocsátás mekkora hányadát értékesítik külső piacokon, illetve a hazai végső felhasználásban mekkora szerepet játszik az import.
11. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak!
A deviza-kitermelési mutatót egyes termékek, vagy termékcsoportok relatív hatékonyságának mérésére használják.
Azon termékeket érdemes exportálni, melyek devizakitermelési mutatója kisebb, mint az aktuális árfolyam.
A devizakitermelési mutató alapján meghatározott hatékonysági pozíciót a termék belföldi ráfordításai, a külföldön elérhető ár, illetve a devizaárfolyam határozzák meg.
A devizakitermelési mutató alapján meghatározott hatékonysági pozíciót csak a termék belföldi ráfordításai határozzák meg.
12. Jelölje meg az alábbiak közül azt a mutatót, amely NEM a külkereskedelemben mutatkozó komparatív előnyök közvetlen mérésére szolgál!
13. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak!
Az import exportfedezettségi mutatója azt fejezi ki, hogy valamely termék, vagy termékcsoport exportja hány százaléka az adott termék importjának.
A Balassa-féle exportfedezettségi mutató az export-import forgalom egyenlegét viszonyítja a teljes forgalom egyenlegéhez.
A külgazdasági nyitottság megmutatja, hogy a hazai kibocsátás mekkora hányadát értékesítik a külső piacokon, illetve a hazai végső felhasználásban milyen súlyt képvisel az import.
A megnyilvánult komparatív előnyök Balassa-féle mutatója a komparatív előnyök meghatározása során egy adott ország egy bizonyos exporttermékének részarányát viszonyítja az adott termék összes világpiaci exportjához.
14. Németország autóexportja 10 egység értékű, összexportja 40 egységnyi, az Európai Unió összesített autókivitele 20 egység értékű, összkivitele 100 egységnyi. A megnyilvánult komparatív előnyök Balassa-féle mutatójának segítségével határozza meg Németország komparatív előnyének mértékét az autóexport területén az Európai Unióban (két tizedes pontossággal adja meg a választ)!
Németország megnyilvánult komparatív előnye:
15. Ha az exportált áruk árindexe 1,44 az importált áruk árindexe 1,2 akkor mekkora lesz a terms of trade mutató értéke (egy tizedes pontossággal adja meg a választ)?
N =
16. Ha az exportált áruk árindexe 1,68 az importált áruk árindexe 1,2 akkor hány százalékkal több importterméket tud vásárolni az ország egységnyi exportért, mint korábban? (Százalékban adja meg a választ!)
Az ország egységnyi exportért %-kal több importterméket tud vásárolni.
17. Tudjuk, hogy az exportált áruk árindexe 1,08, az importált áruk árindexe 1,2, a folyó évi export mennyisége pedig 1,3. Mekkora lesz az income terms of trade mutató értéke? (Választ két tizedes pontossággal adja meg!)
I =
18. Tudjuk, hogy az exportált áruk árindexe 1,08 az importált áruk árindexe 1,2 a folyó évi export mennyisége pedig 1,3, akkor hány százalékkal több importterméket tud vásárolni az ország egységnyi exportért, mint korábban? (százalékban adja meg a választ!)
Az ország %-kal több importterméket tud vásárolni egységnyi exportért
19. Határozza meg, hogy a hazai kibocsátás hány százalékát értékesítik külső piacon, ha tudjuk, hogy az export nagysága 35 milliárd dollár, az exporthoz felhasznált importanyagok összértéke 5 milliárd dollár, a GDP pedig 100 milliárd dollár. (százalékban adja meg a választ!)
A hazai kibocsátás %-át értékesítik külső piacon.
20. Határozza meg, hogy a hazai végső felhasználásban mekkora részarányt képvisel az import, ha tudjuk, hogy az import 25 milliárd dollár, az exporthoz felhasznált importanyagok összértéke 5 milliárd dollár, a GDP pedig 100 milliárd dollár. (százalékban adja meg a választ!)
A hazai végső felhasználásban az import %-ot képvisel.
21. Mekkora lesz az import exportfedezettségi mutatójának értéke, ha az adott termék exportja 80 milliárd dollár értékű, importja pedig 100 milliárd dollár? (százalékban adja meg a választ!)
Az export importfedezettségi mutatójának értéke %.
22. Mekkora lesz az úgynevezett Balassa-féle specializációs mutató értéke, ha az export értéke 150 milliárd dollár, az import értéke pedig 100 milliárd dollár. (Választ százalékban adja meg!)