MODUL: IV. modul: Nyitott gazdaságok makroökonómiája
8. lecke: Nyitott gazdaságok makroökonómiája - Árfolyamrendszerek, Külkereskedelmi kapcsolatok hatása a belső egyensúlyra
Tanulási útmutató
A tananyagnak eddig négy modulját dolgoztuk fel. Az első modul a külkereskedelem-elméletekkel foglalkozott, a második modulban a külkereskedelem állami szabályozásának eszközrendszerét tekintettük át, majd a harmadik modulban foglalkoztunk a termelési tényezők nemzetközi áramlásával, majd a nemzetközi pénzáramlás fogalmait, illetve összefüggéseit dolgoztuk fel, illetve oldottunk meg az ezzel kapcsolatos feladatokat. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok megváltoztatják a nemzetgazdaság egyensúlyi feltételeit, a kamatláb, a kibocsátás, a foglalkoztatás, valamint az árszínvonal nagyságát. A változók nagysága függ a vizsgált gazdaság nyitottságától. Ha úgy érzi, hogy a lecke sikeres feldolgozásához fel kell frissítenie a makroökonómia tantárgyból tanultakat, akkor mindenképpen vegye elő a korábbi jegyzeteit és könyvét, ismételje át a pénz és az árupiacról tanultakat, vezesse le újra gyakorlásképpen az áru - és a pénzpiaci egyensúly kialakulását. Ha az ismétlés után úgy érzi, felfrissültek a korábban megszerzett ismeretek, vágjon bele az 5. modul első leckéjének feldolgozásába. A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk, hogy olvassa át figyelmesen "A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN ALAPJAI" c. jegyzet 102-111. oldalhoz tartozó tananyagot. Tanulmányozza a leckében szereplő tények, fogalmak, ábrák összefüggések megértését szolgáló példákat, magyarázatokat.
Tevékenységek
A lecke elsajátítása érdekében végezze el az alábbi tevékenységeket:
Az árfolyamrendszerek rész figyelmes elolvasását követően tanulja meg az egyes árfolyamrendszerek tulajdonságait, valamint az egyes árfolyamrendszerek esetén az árfolyam fenntartása érdekében alkalmazható jegybanki eszköztárat, s az egyes jegybanki beavatkozásformák hatását.
A külkereskedelmi kapcsolatok belső egyensúlyra gyakorolt hatását tárgyaló fejezetben arra helyezze a hangsúlyt, hogy alaposan tanulmányozza miként változik az aggregált kereslet nagysága illetve az aggregált kereslet kiszámításának módja nyitott gazdaságban.
Tanulja meg a vásárlóerő-paritás fogalmát és számításának módját, illetve azt, hogy milyen kapcsolat van a vásárlóerő-paritás és az export között.
Tanulja meg, mitől függ az export és az import nagysága.
Tanulja meg hogyan kell számítani a külkereskedelem egyenlegét az export valamint az import függvényének ismeretében.
Alaposan tanulmányozza, s önállóan is vezesse le, hogy milyen változásokat eredményez a nyitott gazdasági rendszer az IS függvény alakjában és ez hogyan változtatja meg az aggregált keresleti függvény helyzetét.
Követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekkel, feladatokkal kapcsolatban képesnek kell lennie egyértelmű és szakszerű választ/megoldást adására.
Képes legyen eldönteni, hogy rögzített árfolyam esetén milyen eszközöket alkalmaz a jegybank az árfolyam fenntartása érdekében.
Képes legyen meghatározni, hogy rögzített illetve lebegő árfolyam esetén a jegybank milyen eszközöket és milyen hatással alkalmaz az árfolyam fenntartása érdekében.
Képes legyen megállapítani, hogy a jegybank devizavásárlása, illetve devizaeladása, vagyis a devizapiaci műveletek milyen hatást gyakorolnak az árfolyam nagyságára.
Képes legyen megállapítani, hogy az árupiaci egyensúlyi jövedelem szempontjából mit jelent, hogy a nyitott gazdaságokban a multiplikátor hatás kisebb, mint a zárt gazdaságokban.
Képes legyen megállapítani, hogy rögzített árfolyam esetén a devizakeresletben, illetve a devizakínálatban bekövetkező változások milyen hatást gyakorolnak az árfolyam nagyságára, és a jegybank milyen eszközökkel avatkozik be.
Képes legyen megállapítani, felsorolásból kiválasztani, hogyan határozzuk meg a hazai termékek iránti kereslet nagyságát nyitott gazdaság esetében.
A felsorolt meghatározások közül képes legyen kiválasztani, melyik jelenti a vásárlóerő-paritás fogalmát.
Felsorolásból képes legyen meghatározni mit jelent, hogy a vásárlóerő-paritás értéke 1.
Képes legyen felsorolásból kiválasztani, hogy az import és a hazai jövedelem közötti függvényszerű kapcsolatokra adott állításokból melyik helytálló.
Képes legyen meghatározni a külkereskedelmi mérleg egyenlegét az adott vásárlóerő-paritás melletti export, az adott vásárlóerő-paritás melletti jövedelemtől független és függő import, valamit az import-határhajlandóság függvényében.
Képes legyen a kereskedelmi mérleg egyenlege, valamint az export és az import közötti helytálló kapcsolatrendszer kiválasztására.
Önellenőrző teszt
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Rögzített árfolyam esetén a központi bank valutapiaci műveletekkel próbálja fenntartani az árfolyamot.
Csökkenő árfolyam esetén a központi bank az adott valuta felvásárlásával állítja helyre a rögzített árfolyamot.
Ha az árfolyam emelkedik a jegybank kénytelen a többletkeresletet kielégítendő hazai pénzért devizát eladni.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A jegybank devizapiaci műveletei nem változtatják meg a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
A jegybank devizavásárlás hatására csökken a belső forgalomban lévő pénz mennyisége.
A jegybanki devizaeladás hatására csökken a belső forgalomban lévő pénzmennyiség.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Rögzített árfolyam esetén a jegybanki devizapiaci intervenció nem jár eredménnyel.
Lebegő árfolyamrendszer esetén a jegybank devizapiaci műveletekkel szabályozza az árfolyam alakulását.
A külkereskedelmi mérleg egyenlege adott vásárlóerő-paritás mellett a jövedelem függvénye.
Csak egyetlen olyan jövedelemnagyság létezik, mely mellett a külkereskedelmi mérleg egyensúlyban van.
A multiplikátor hatás nyitott gazdaságban kisebb, így egységnyi kamatlábváltozás kevésbé változtatja meg az árupiaci egyensúlyi jövedelem nagyságát, így az IS függvény meredekebb lesz.
4. Rögzített árfolyam esetén, ha megnő az euró kínálata, a hazai valuta árfolyama csökkenni kezd. Az árfolyam fenntartása, védelme érdekében...
a jegybank hazai pénzért devizát ad el
a jegybank felvásárolja a többletvalutát
a jegybank nem tesz semmit, rövid távon a piac helyre állítja az egyensúlyt
egyik sem igaz
5. Rögzített árfolyam esetén, ha az árfolyam növekedni kezd a deviza iránti kereslet növekedése miatt, az árfolyam fenntartása, védelme érdekében...
a jegybank forintot ad el devizáért
a jegybank hazai pénzért devizát ad el
a jegybank nem tesz semmit, rövid távon a piac helyre állítja az egyensúlyt
egyik sem igaz
6. A hazai termékek iránti keresletet úgy határozhatjuk meg, hogy...
a belföldi gazdasági szereplők keresletéből levonjuk az importot és hozzáadjuk az exportot
a belföldi gazdasági szereplők keresletéből levonjuk az importot és az exportot
a belföldi gazdasági szereplők keresletéhez hozzáadjuk az importot és az exportot
egyik válasz sem helyes
7. A vásárlóerő-paritás azt fejezi ki, hogy...
egységnyi hazai valutáért mennyi külföldi árut tudunk vásárolni
egységnyi külföldi valuta mennyi külföldi devizának felel meg
egységnyi külföldi valutáért mennyi hazai árut tudunk vásárolni
egységnyi hazai valutáért mennyi külföldi valutát tudunk vásárolni
8. Ha a vásárlóerő-paritás értéke 1, akkor...
az adott termék ára nem összehasonlítható
az adott termék ára bel-és külföldön azonos
a termék értékesítéséből külföldön nagyobb bevételt lehet szerezni
egyik sem igaz
9. A vásárlóerő-paritás értelmezhető...
az adott termék hazai pénznemben kifejezett ára külföldön és az adott termék hazai pénznemben kifejezett ára itthon hányadosaként.
a hazai és a külföldi árszínvonal segítségével
a belföldi és külföldi árszínvonal és a valutaárfolyam függvényeként.
mindegyik válasz igaz
10. A vásárlóerő-paritás mutató értéke nő, ha...
nő az árfolyam, vagyis a hazai valuta leértékelődik
növekednek a külföldi árak
csökken a hazai árszínvonal
mindegyik igaz
11. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyik igaz az importra!
hazai jövedelem pozitív függvénye
a devizaárfolyam negatív függvénye
a külső és belső árarányok negatív függvénye
mindegyik válasz igaz
12. Jelölje meg az alábbiak közül az importra igaz állításokat!
hazai jövedelem pozitív függvénye.
a hazai jövedelem csökkenő függvénye
és a hazai jövedelem között nincs függvényszerű kapcsolat
a devizaárfolyam negatív függvénye
a külső és belső árarányok negatív függvénye
13. Az export és a vásárlóerő-paritás közötti kapcsolat pozitív...
azaz a vásárlóerő-paritás értékének növekedésével az export nő
azaz a vásárlóerő-paritás értékének növekedésével az export csökken
azaz a vásárlóerő-paritás értékének növekedésével az export nem változik
egyik válasz sem igaz
14. Jelölje meg az alábbiak közül a külkereskedelmi mérleg egyenlegére igaz állításokat!
az export és az import együttes hatását mutatja meg.
az export és az import különbsége
az export és az import összege
az adott vásárlóerő-paritás melletti export és az adott vásárlóerő-paritás melletti jövedelem-független import különbsége
15. Számítsa ki a vásárlóerő-paritás (PPP) értékét, ha adott termék ára belföldön 15 000 Ft (Pi), Ausztriában pedig 300 Euro (Pim), az aktuális devizaárfolyam 275 Ft/Euro (Az eredményt egy tizedes pontossággal adja meg)!
PPP=
16. Határozza meg a külkereskedelmi mérleg egyenlegét (TB: trade balance), ha az adott vásárlóerő-paritás melletti export 100000 dollár, az adott vásárlóerő-paritás melletti jövedelemtől független import 50000 dollár, import-határhajlandóság 0,4, a jövedelem 40000!
TB= dollár
17. Mivel nyitott gazdaságban a multiplikátor értéke kisebb, mint a zárt gazdaságban, ezért...
Egységnyi kamatlábváltozás nagyobb mértékben változtatja meg az árupiaci egyensúlyi jövedelem nagyságát, vagyis az IS függvény meredekebb lesz.
Egységnyi kamatlábváltozás kevésbé változtatja meg az árupiaci egyensúlyi jövedelem nagyságát, vagyis az IS függvény meredekebb lesz.
Egységnyi kamatlábváltozás nagyobb mértékben változtatja meg az árupiaci egyensúlyi jövedelem nagyságát, vagyis az IS függvény laposabb lesz.
A multiplikátor nagysága nem befolyásolja a kamatlábváltozás árupiaci egyensúlyi jövedelemre gyakorolt hatásának nagyságát.
18. Az aggregált kereslet és az árszínvonal közötti kapcsolat...
ugyanolyan nyitott gazdaságban, mint zárt gazdaságban
ellentétes irányú nyitott gazdaságban, mint zárt gazdaságban
nyitott gazdaságban nem értelmezhető úgy, mint zárt gazdaságban