1. lecke: Nemzetközi kereskedelem elméletének kialakulása: az abszolút - és a komparatív előnyök elmélete
Tanulási útmutató
A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk, hogy olvassa át figyelmesen "A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN ALAPJAI" c. jegyzet 7-20. oldalhoz tartozó tananyagot. Tanulmányozza a leckében szereplő tények, fogalmak, összefüggések megértését szolgáló példákat, magyarázatokat, ábrákat és modelleket.
Tevékenységek
A lecke tanulása során törekedjen arra, hogy az alábbi lényeges/súlyponti kérdésekkel tisztában legyen, azokat példán keresztül jellemezni, értelmezni tudja:
Ismerje meg a külkereskedelemből származó egyéni és közösségi előnyöket. Önállóan is fogalmazza meg, milyen szerepet játszik a külkereskedelem a gazdasági szereplők helyzetének megváltozásában.
Ismerje meg az abszolút előnyök elméletét. Gondolja végig, s illusztrálja példával, miért alakult ki a külkereskedelem az elmélet alapján, illetve hogyan magyarázza az elmélet a nemzetközi munkamegosztás létrejöttét.
Gondolja végig, példával illusztrálja, hogy a belföldi és világpiaci árak nagysága és viszonya milyen hatást gyakorol a külkereskedelmi döntésekre az abszolút előnyök elméletében.
Gondolja végig, s Önállóan is vezesse le, hogyan alakul ki a világpiaci kereslet és kínálat, valamint a világpiaci ár. A folyamat megértéséhez használja "A világpiaci kereslet és kínálat levezetése a belföldi piacról" és "A világpiaci ár kialakulása" ábrákat.
Olvassa el figyelmesen a komparatív előnyök elméletét. Önállóan is fogalmazza meg a ráfordítási arányok és alternatív költségek fogalmát. Oldja meg önállóan a tankönyvben található példát, s az elmélet jobb megértése érdekében készítsen saját példát is.
Tanulmányozza a tankönyvben található relatív kínálati és keresleti görbére vonatkozó levezetést, majd önállóan is fogalmazza meg a levezetés fontos lépéseit, s vezesse le önállóan is a görbéket. A relatív kínálati görbe levezetésénél ügyeljen arra, hogy a levezetés során a belső egyensúlyi árarányokból indulunk ki, mely egyensúlyban megegyezik a termelékenységi arányokkal. A görbe levezetésének első lépéseként meg kell határoznunk a belső egyensúlyi árarányokat, illetve azt a kínálati arányt, mely akkor alakul ki, ha mindkét ország valamely termék termelésére szakosodik! Ügyeljünk arra, hogy az árarányok meghatározásánál mindkét ország esetében ugyanazon termék ára szerepeljen a számlálóban!
Elvárt követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekre, feladatokra kell Önnek egyértelmű és szakszerű választ/megoldást adni.
Képes legyen eldönteni, hogy a felsorolt lehetőségek közül mely hatások jelennek meg a gazdasági szereplők életében a külkereskedelem hatására.
Képes legyen felsorolásból kiválasztani, hogy ki alkotta meg az abszolút előnyök elméletét.
Képes legyen meghatározni, felsorolt lehetőségek közül kiválasztani, mit jelent az abszolút előnyök elmélete, illetve milyen tényezők hatnak a külkereskedelem kialakulására az elmélet szerint?
Képes legyen felismerni, milyen hatást gyakorol a külkereskedelem a belföldi és a világpiaci árra az abszolút előnyök elméletében.
Képes legyen a megadott adatok alapján megállapítani, hogy két egymással kereskedő ország az abszolút előnyök elmélete alapján mely termék termelésére fog szakosodni.
Képes legyen értelmezni, hogy a külkereskedelem hatására hogyan alakul ki egy adott termék esetében az egyensúly a belföldi és a nemzetközi piacon.
Képes legyen kiválasztani a megadott fogalmak közül a komparatív előnyök meghatározását!
Képes legyen felsorolásból kiválasztani a komparatív előnyök elméletét megalkotó tudóst.
Képes legyen felsorolásból kiválasztani a komparatív termelékenységi előny és a komparatív termelékenységi hátrány fogalmát.
Képes legyen a megadott adatok alapján megállapítani, hogy két egymással kereskedő ország a komparatív előnyök elmélete alapján mely termék termelésére fog szakosodni, képes legyen a válaszát magyarázattal alátámasztani.
Képes legyen megállapítani a megadott adatok alapján a termékek alternatív költségét megállapítani.
Képes legyen a megadott adatok alapján kiszámítani két ország és két termék esetében a munkaráfordítás-arányokat és az egyensúlyi árarányokat!
Képes legyen felsorolásból kiválasztani a relatív keresleti és a kínálati görbére szerkesztésének sajátosságait.
Önellenőrző teszt
Reméljük sikerült átolvasni és megérteni első két külkereskedelem-elmélettel: az abszolút - és a komparatív előnyök elméletével foglalkozó tananyag tartalmát. Az első lecke célja az abszolút előnyök és a komparatív előnyök elméletének kialakulását mutatta be modellek és példák segítségével. Javasoljuk, hogy ellenőrizze le a tudását az alábbi feladatlap kitöltésével. Reméljük minden kérdésre sikeresen tud válaszolni. Amennyiben a feladatok kitöltése során nem érzi biztosnak, javasoljuk, tanulmányozza végig újra a fejezetet az útmutató szerint.
1. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak-e vagy hamisak
A külkereskedelem hatására módosul az adott termék belföldi kereslete-kínálata, s ennek hatására megváltozik az adott termék ára.
A külkereskedelem hatására a háztartások szükséglet-kielégítési lehetősége lényegesen nem változik.
A külkereskedelem nem hat a helyettesítő termékek keresletére és piaci árára.
A külkereskedelem hatására bekövetkező változások hatást gyakorolnak az inputok piacára is.
A külkereskedelem hatására megváltozik a nemzetgazdasági egyensúly feltételrendszere, változhat a nemzeti jövedelem, a kamatláb az árszínvonal és a foglalkoztatás nagysága is.
2. Kinek a nevéhez fűződik az abszolút előnyök elmélete?
Adam Smith
Paul Samuelson
David Ricardo
Alfred Marshall
3. Kinek a nevéhez fűződik a komparatív előnyök elmélete?
John Nash
Neumann János
Robert Malthus
David Ricardo
4. Az alábbi tényezők közül melyik NEM gyakorol hatást a külkereskedelem kialakulására az abszolút előnyök elmélete szerint?
termelékenységben meglévő különbségek
eltérő fogyasztói preferenciák
valutaárfolyam
szállítási költségek
5. Az abszolút előnyök elmélete szerint, ha a világpiaci ár magasabb, mint a belföldi egyensúlyi ár, akkor...
a termelők túlkínálatukkal megjelennek a világpiacon
a vevők túlkereslete importkeresletként megjelenik a világpiacon
a termelők pontosan kielégítik a belföldi keresletet
a belföldi kereslet nő
6. Az abszolút előnyök elmélete szerint a nemzetközi piac egyensúlyi ára...
soha nem jön létre
csak rövidtávú egyensúlyként értelmezhető
az importőr ország importkeresleti és az exportőr ország exportkínálati görbéjének metszéspontjában jön létre
nincs hatással a belföldi árakra
7. Az abszolút előnyök elmélete NEM mondja ki, hogy...
Ha a külkereskedelem szabadon zajlik, akkor a belföldi árak igazodnak a világpiaci árakhoz.
A világpiaci egyensúlyi ár magasabb mind a két ország belföldi árainál.
A belföldi kereslet és a belföldi kínálat a világpiaci árakhoz igazodik.
Az exportáló országban a vállalatok növelik kínálatukat, a belföldi kereslet csökken, a belföldi ár nő.
8. Adott két ország A és B. Tudjuk, hogy A országban "X" termék maximálisan termelhető mennyisége 80 egység, "Y" termék maximálisan termelhető mennyisége 40 egység, B országban "X" termék maximálisan termelhető mennyisége 40 egység, "Y" termék maximálisan termelhető mennyisége 80 egység. Tudjuk továbbá, hogy A országban "X" termék 1 egységének előállítása 2 munkaóra, "Y" termék 1 egységének előállítása 4 munkaóra, B országban "X" termék 1 egységének előállítása 4 munkaóra, "Y" termék 1 egységének előállítása 2 munkaóra. (Lásd táblázat!) Tudjuk továbbá azt is, hogy mindkét ország összesen 160 munkaórával rendelkezik. Az abszolút előnyök elmélete alapján döntse el, hogy melyik igaz az alábbi állítások közül!
"A" országban "X" termék termelésére specializálódnak, "B" országban "Y" termék termelésére.
"A" országban "Y" termék termelésére specializálódnak, "B" országban "X" termék termelésére.
Egyforma arányban termeli mindkét ország mindkét terméket.
Egyik válasz sem helyes.
9. A komparatív előnyök elmélete szerint két ország abban az esetben képes maximalizálni együttes termelését, ha...
A mindkét terméket hatékonyabban előállító ország termelné mindkét terméket
Ha mindkét termék termelését 50-50%-ban megosztanák
Ha a mindkét terméket hatékonyabban termelő ország azt a terméket termelné, melynek termelésében nagyobb előnye van a másikkal szemben
Ha mindkét terméket 80%-ban a hatékonyabb termelésre képes ország állítaná elő
10. Komparatív termelékenységi előnnyel bír egy ország azon termékek termelésében, amelyeknél...
az átlagos abszolút előnynél nagyobb előnye, s az átlagos abszolút hátránynál kisebb hátránya van
az átlagos abszolút előnynél kisebb előnye, s az átlagos abszolút hátránynál kisebb hátránya van
az átlagos abszolút előnynél nagyobb előnye, s az átlagos abszolút hátránynál nagyobb hátránya van
az átlagos abszolút előnnyel megegyező előnye, s az átlagos abszolút hátránynál kisebb hátránya van
11. Komparatív termelékenységi hátránya van egy országnak azon termékek termelésében, amelyeknél...
az átlagos abszolút előnynél kisebb előnye, az átlagos abszolút hátránynál nagyobb hátránya van
az átlagos abszolút előnynél nagyobb előnye, az átlagos abszolút hátránynál nagyobb hátránya van
az átlagos abszolút előnynél kisebb előnye, az átlagos abszolút hátránynál kisebb hátránya van
az átlagos abszolút előnynél kisebb előnye, az átlagos abszolút hátránnyal megegyező hátránya van
12. A komparatív előnyök elmélete esetében, ha adott két ország, és adott két termék, valamint ismerjük a két országban az egyes termékek egy egységének előállításához szükséges munkaráfordításokat, akkor az egyes országok arra a termékre fognak specializálódni, ...
amelynek előállításában nagyobb előnyük, vagy kisebb hátrányuk van
amelynek előállításában nagyobb hátrányuk van
amelynek előállítása olcsóbb
amelyet könnyebben tudnak szállítani
egyik válasz sem helyes
13. Adott két ország A és B. Tudjuk, hogy A országban "X" termék 1 egységének előállításához 90 munkaórára, "Y" termék 1 egységének előállításához 80 munkaórára, B országban "X" termék 1 egységének előállításához 100 munkaórára, "Y" termék 1 egységének előállításához 120 munkaóra szükséges.A komparatív előnyök elmélete alapján döntse el, hogy melyik igaz az alábbi állítások közül!
"A" országban "X" termék termelésére specializálódnak, "B" országban "Y" termék termelésére.
"A" országban "Y" termék termelésére specializálódnak, "B" országban "X" termék termelésére.
Egyforma arányban termeli mindkét ország mindkét terméket.
Egyik válasz sem helyes.
14. Adott két ország A és B. Tudjuk, hogy A országban "X" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 1,5 munkaóra, "Y" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 6 munkaóra, B országban "X" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 2 munkaórára, "Y" termék 1 egysége előállításának munkaigénye 4 munkaóra. Az adatok ismeretében válaszoljon az alábbi kérdésekre (a keresett értékeket két tizedes pontossággal adja meg!).
Külkereskedelem nélkül a belső egyensúlyi árak aránya (X termék árának és Y termék árának aránya) "A" országban: "B" országban: X termék alternatív költsége Y mennyiségében kifejezve "A" országban: Y termék alternatív költsége X mennyiségében kifejezve "A" országban: X termék alternatív költsége Y mennyiségében kifejezve "B" országban: Y termék alternatív költsége X mennyiségében kifejezve "A" országban:
15. Jelölje meg a helyes állításokat! "A relatív kínálati görbe..."
csökkenő meredekségű egyenes
a relatív termékárak, valamint az x és az y termékek két országbeli együttes relatív kínálatának a kapcsolatát mutatja
két helyen metszi a relatív keresleti görbét
növekvő meredeksége az árak növekedésének keresletcsökkentő hatásából fakad
16. A relatív kínálati görbe ismeretében döntse el, hogy igazak, vagy hamisak az alábbi állítások (A megadott mezőbe írja be, hogy igaz, vagy hamis)!
Ha X termék árának Y termék árához viszonyított aránya kisebb, mint X termék egységére eső munkaráfordításnak Y termék egységére eső munkaráfordításhoz viszonyított aránya, akkor az X terméket nem termelik!
Ha az X termék árának Y termék árához viszonyított aránya megegyezik a termelékenységi arányokkal, akkor a kínálati arány is ehhez igazodik, vagyis az erőforrásokat ennek megfelelő arányban osztják el a két termék termelése között.
Ha az X termék árának Y termék árához viszonyított aránya meghaladja az egyik kereskedő ország egyensúlyi árarányait, de alacsonyabb, mint a partnerország belső egyensúlyi árarányai, akkor az előbbi az X termék termelésére az utóbbi az Y termék termelésére specializálódik.
Ha az X termék árának Y termék árához viszonyított aránya meghaladja a magasabb belső egyensúlyi árarányokkal, rendelkező ország belső egyensúlyi árarányait, akkor ez az ország nem fogja importálni az X terméket.
A relatív keresleti görbe a két ország belső egyensúlyi árarányai közötti szakaszon metszi a relatív kínálati görbét, amennyiben két országos modellben gondolkodunk.