MODUL: II. modul: A külkereskedelem állami szabályozása
4. lecke: Külkereskedelem állami szabályozása - vámok
Tanulási útmutató
A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk, hogy olvassa át figyelmesen "A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN ALAPJAI" c. jegyzet 39-53. oldalhoz tartozó tananyagot. Tanulmányozza a leckében szereplő tények, fogalmak, összefüggések megértését szolgáló példákat, ábrákat, magyarázatokat.
Tevékenységek
A lecke elsajátítása érdekében végezze el az alábbi tevékenységeket:
A külkereskedelem állami szabályozása fejezetben olvassa el figyelmesen a bevezető fejezeteket, tanulja meg a protekcionizmus fogalmát, valamint a külkereskedelmi korlátozások alkalmazásának céljait, mozgatórugóit.
Olvassa el figyelmesen és tanulja meg a vámok alkalmazásának céljait, tanulja meg a vámok különböző típusait, tulajdonságait.
Tanulmányozza, s utána önállóan is vezesse le az iparági egyensúly kialakulásának vámok bevezetését követő folyamatát, kis és nagy ország esetében egyaránt. Tanulmányozza alaposan a tankönyvben található ábrák segítségével a folyamatot. Annak érdekében, hogy minél jobban rögzüljön a folyamat logikája, az első tanulmányozást követően önállóan, a tankönyv segítsége nélkül is vezesse le a vámok keresletre, kínálatra, költségvetési bevételekre, fogyasztókra és termelőkre gyakorolt hatását.
Tanulja meg az effektív vámvédelem és az optimális vám alfejezetben szereplő effektív vámvédelem kiszámítására vonatkozó összefüggéseket.
Követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekkel, feladatokkal kapcsolatban képesnek kell lennie egyértelmű és szakszerű választ/megoldást adására.
Felsorolt meghatározásokból képes legyen kiválasztani a protekcionizmus fogalmának meghatározását.
Felsorolt meghatározásokból képes legyen kiválasztani, mely tényezők generálják azt, hogy az egyes államok protekcionista eszközöket alkalmaznak a külkereskedelemben.
A vám tulajdonságaival, hatásaival kapcsolatban tett megállapításokkal kapcsolatban képes legyen eldönteni, hogy azok igazak, vagy hamisak.
Képes legyen megadott variációk közül kiválasztani, hogy az alkalmazott vámok szintje és szerkezete melyikre gyakorol közvetlen hatást.
Képes legyen adott meghatározásokkal kapcsolatban megállapítani, hogy melyik vámtípust takarják.
Képes legyen felismerni, és felsorolásból kiválasztani az adott termékekre kivetett importvám hatását.
A szükséges adatok ismeretében legyen képes meghatározni az effektív vámvédelem mértékét, a fogyasztói többlet csökkenésének mértékét, a termelői többlet növekedésének mértékét, a vám kivetésének hatására keletkező költségvetési bevétel nagyságát, valamint a vámvédelem okozta holtteherveszteség (vámvédelem költsége) nagyságát, illetve a holtteherveszteség termelési és fogyasztási komponensét.
Képes legyen kiszámítani az effektív vámvédelem mértékét, ha adott a végtermékekre kivetett nominális vám, a vámmentesen importált inputok költségének aránya a végtermék vámmentes árán belül, valamint az importált inputokra kivetett nominális vám.
Képes legyen kiszámítani az effektív vámvédelem mértékét, ha adott a vám bevezetése utáni hazai hozzáadott érték, illetve a világpiaci áron mért hozzáadott érték.
Önellenőrző teszt
1. Protekcionizmusnak nevezzük...
a kereskedelempolitika azon cél - és eszközrendszerét, amely az ország versenyképességét hivatott javítani, a hazai termelők külföldiekkel szemben való védelme által.
a monetáris politika azon eszközrendszerét, melynek célja az infláció megfelelő szinten tartása.
az ország gazdasági nyitottságának fokozása érdekében tett kormányzati intézkedéseket.
a kereskedelempolitika azon cél - és eszközrendszerét, amely az ország versenyképességét hivatott javítani, a külföldi termelők támogatása által.
2. Mely tényező NEM játszik közre abban, hogy az államok évszázadok óta törekednek a külkereskedelem kisebb-nagyobb korlátozására?
az "életgörbe" hanyatló szakaszában lévő terméket gyártó iparág védelme
hazai termelők védelme a külföldiekkel szemben
gazdasági fejlődés ciklikus jellege
politikai/nemzetbiztonsági okok
a külföldi termelők támogatása
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Ha a vám nem változtatja meg egy termék világpiaci árát, akkor a vám terheinek teljes egészét a belföldi gazdasági szereplők viselik.
Ha a nagy ország importkeresleti görbéje rugalmasabb, mint a világpiaci kínálati görbe, akkor az általa kivetett vám terheinek nagyobb részét az exportőrök viselik.
A kis ország esetében a társadalmi jólét szempontjából optimális vám nulla %.
A nagy ország által kivetett vám összességében nyereséget hozhat, ha a külföld nem alkalmaz retorziót, de a saját esetleges nettó nyereségénél az exportőr országok vesztesége szükségszerűen magasabb lesz.
Az értékvámot a vámáru pénzben kifejezett értékének százalékában adják meg.
4. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Mértékvámot az áru tetszőleges mértékegységére vetítve határozzák meg.
Az érték és a mértékvám kombinált alkalmazása nem lehetséges.
A csúszóvám célja, hogy védje a belső árszintet, s ezen keresztül a belföldi termelőket, akiket a vám alkalmazása nélkül az import kiszorítana a piacról, ennek megfelelően mértéke a mindenkori világpiaci ár és a belföldi ár különbözete.
Vámszabad területre az áruk az áru pénzben kifejezett értékének százalékában meghatározott összeg fejében beszállíthatók, átrakhatók, csomagolhatók és feldolgozhatók.
A vám normatív jellegű közvetett adó, melynek mértékéről, alkalmazásáról, a befizetés módjáról, vámeljárásról jogszabályok döntenek.
5. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Vámot a vámszabad területre beszállított áru után csak abban az esetben kell fizetni, ha az árut belföldi forgalomba kívánják hozni.
Ha a munkával viszonylag bőségesen ellátott országban vámot vetnek ki a tőkeigényes termékekre, akkor adott országon belül a munkatulajdonosok javára fognak megváltozni a jövedelemelosztási arányok.
Lineáris belső keresleti és kínálati görbe esetén a világpiaci ár változásai nem befolyásolják az adott nagyságú egyösszegű vám által kiváltott holtteher-veszteséget, feltéve, hogy az adott ország mindvégig importál, és a világpiaci árak mellett folyna is belföldi termelés.
Az effektív védelem nagysága az adott termék termelőinek szempontjából lényeges, a fogyasztók szempontjából a nominális védelemnek van jelentősége.
6. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Egy x termék effektív védelmének mértéke annál nagyobb, minél magasabb vámokat vetnek ki a hozzá felhasznált anyagi inputokra.
A vámvédelem költségének termelési komponense a vám bevezetésével keletkezik azáltal, hogy elvonják a hazai forrásokat a hatékonyabban termelhető, így exportképesebb termékek termelésétől s a kevésbé hatékonyra fordítják.
A vámvédelem költségének fogyasztási komponense azt jelenti, hogy a vám bevezetésnek hatására eltorzítja az importáló ország fogyasztásának szerkezetét.
A vámvédelem költsége két részből tevődik össze, egy termelési és egy fogyasztási komponensből.
7. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A nominális vámvédelem azt mutatja meg, mennyivel változik a termék ára a vám bevezetésének következtében.
Az effektív vám azt mutatja meg, hogy ténylegesen mekkora az importtal versengő hazai termékek védelme.
A vám hatására importáló ország belső kereslete és az importkereslete egyaránt csökken, az exportáló országban pedig nő az export és csökken a belföldi ár.
8. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Ha egy olyan ország vezet be vámot, melynek kereskedelme jelentős a hatást gyakorol a világpiacra, akkor nem csak az import nagysága és a belföldi jólét változik meg, hanem a világpiaci ár is.
A vám hatására importáló ország belső kereslete és az importkereslete egyaránt csökken, az exportáló országban pedig csökken az export és a belföldi ár.
A vám hatására importáló ország belső kereslete és az importkereslete egyaránt csökken, az exportáló országban pedig nő az export és a belföldi ár.
9. Az alkalmazott vámok szintje és szerkezete nem gyakorol közvetlen hatást a...
a hazai termelésre
a hazai fogyasztásra
a költségvetési bevételekre
a hazai jövedelmekre
a kamatpolitikára
10. A megadott vámtípusok betűjelét írja a megfelelő meghatározás mellé!
a) Nevelővám b) Piacbiztosító vám c) Devizavédelmi vám d) Retorziós vám
A vám még nem kellően versenyképes ugyanakkor potenciálisan komparatív előnyökkel bíró ágazatok átmeneti vámvédelmét biztosítja.
Bevezetése az ország külgazdasági - a kereskedelmi, fizetési mérleg - egyensúlyának javítását célozza, alkalmazásával devizakiáramlást igyekeznek megakadályozni.
Erős konkurenciával rendelkező iparágak védelmére a külföldi versenytársak költségelőnyére tekintettel bevezetett vámvédelem.
Vám kivetésére az adott országban akkor kerül sor, ha a kereskedelmi partner vámot vet ki az adott országból származó termékre.
11. A megadott vámtípusok betűjelét írja a megfelelő meghatározás mellé!
a) Antidömping vám b) Kiegyenlítő vám c) Preferenciális vám d) Retorziós vám
A vámtípus célja, hogy adott termék keresletében bizonyos szállítók és vevők számára átlagosnál kedvezőbb feltételeket teremtsen.
Célja a dömpingár és a világpiaci ár közötti különbség eltűntetése.
Importőr ország által bevezetett vám, melynek célja az exportőr országban alkalmazott exporttámogatás hatásának kiegyenlítése.
12. Kis nyitott országban egy importált termékre kivetett vám hatására....
az adott termék hazai fogyasztása, így a fogyasztói többlet csökken, csökken az import, a hazai termelés nő, a költségvetési bevételek növekednek.
az adott termék hazai fogyasztása, így a fogyasztói többlet nő, csökken az import, a hazai termelés nő, a költségvetési bevételek növekednek.
az adott termék hazai fogyasztása, így a fogyasztói többlet nő, nő az import, a hazai termelés csökken, a költségvetési bevételek növekednek.
az adott termék hazai fogyasztása, így a fogyasztói többlet nő, nő az import, a hazai termelés csökken, a költségvetési bevételek nem változnak.
13. A fogyasztói többlet csökkenése egyenlő a...
termelői többlet növekedésének, a vámbevételek növekedésének, valamint a vámvédelem költségeinek összegével.
termelői többlet növekedésének és a vámbevételek növekedésének összegével, amelyből le kell vonni a vámvédelem költségeit.
termelői többlet növekedésének és a vámvédelem költségeinek összege, melyből le kell vonni a vámbevételek növekedésének értékét.
termelői többlet növekedésének és a vámbevételek növekedésének összegével;
14. Kis nyitott ország belső kereslete 2 dolláros egységár mellett 60 egység, amelyből 50 egységet importból, 10 egységet belső termelésből elégítenek ki. Az országban 50%-os értékvámot vezetnek be az adott termék importjára. Ennek hatására a kereslet 50 egységre csökken, amelyből 20 egységet hazai termelők által termelt áru fedez. A vám bevezetésének hatására mekkora (hány egység) lesz az import csökkenése, a hazai termelés növekedése, a termelői többlet növekedése, a hazai fogyasztás csökkenése, a fogyasztói többlet csökkenése, a költségvetési bevételek növekedése, a vámvédelem költségei, valamint a vámvédelem költségeinek fogyasztási és termelői komponense?
Import csökkenése: Hazai termelés növekedése: Termelői többlet növekedése: Hazai fogyasztás csökkenése: Fogyasztói többlet csökkenése: Költségvetési bevételek növekedése: Vámvédelem költségei: A vámvédelem költségeinek fogyasztási komponense: A vámvédelem költségeinek termelői komponense:
15. Mekkora lesz az effektív vámvédelem mértéke, ha adottak a következő információk. A végtermékekre kivetett nominális vám 40%, a vámmentesen importált inputok költségének aránya a végtermék vámmentes árán belül 50%, az importált inputokra kivetett nominális vám 20%?
Effektív vámvédelem mértéke: %
16. Hány egységnyi lesz az effektív vámvédelem mértéke, ha a vám bevezetése utáni hazai hozzáadott érték 40 egységnyi, a világpiaci áron mért hozzáadott érték pedig 20 egység?