KURZUS: Nemzetközi gazdaságtan

MODUL: II. modul: A külkereskedelem állami szabályozása

5. lecke: Külkereskedelem állami szabályozása - Kontingensek (kvóták), szubvenciók, egyéb mennyiségi korlátozások.

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához javasoljuk, hogy olvassa át figyelmesen "A NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN ALAPJAI" c. jegyzet 53-64. oldalhoz tartozó tananyagot. Tanulmányozza a leckében szereplő tények, fogalmak, összefüggések megértését szolgáló példákat, ábrákat, magyarázatokat.

Tevékenységek

A lecke elsajátítása érdekében végezze el az alábbi tevékenységeket:

  • Tanulja meg az exportkontingens, importkvóta, az export- és importszubvenció, valamint az egyéb mennyiségi korlátozások fogalmát!
  • A tankönyvben található ábrák és példák segítségével - az importkvóta hatása a belföldi piacra, a kereslet növekedésének hatása vám alkalmazása esetén, a kereslet növekedésének hatása importkvóta esetén, a termelési és az importszubvenció hatása, valamint az exportszubvenció hatása - értelmezze és tanulja meg az egyes mennyiségi korlátozások céljait, eszközeit, és hatásait.
  • Hasonlítsa össze az egyes eszközök, céljai, eszközeit és hatásait, annak érdekében, hogy önállóan is képes legyen megfogalmazni az egyes eszközök hatásait.

Követelmények teljesítéséhez az alábbi kérdésekkel, feladatokkal kapcsolatban képesnek kell lennie egyértelmű és szakszerű választ/megoldást adására.

  • Felsorolásból képes legyen kiválasztani az exportkontingensek alkalmazásának céljait.
  • Képes legyen eldönteni, hogy a kivitel (export) mennyiségi korlátozásával, illetve hatásaival kapcsolatban tett megállapítások igazak, vagy hamisak.
  • Képes legyen megállapítani, hogy az importkvóta bevezetése milyenhatást gyakorol a fogyasztói többletre.
  • Képes legyen megállapítani, hogy az importkvótával kapcsolatban tett megállapítások igazak, vagy hamisak.
  • Képes legyen összehasonlítani az importvám és az importvám tulajdonságai közötti hasonlóságokat és különbségeket, s az ezzel kapcsolatban tett megállapításokról eldönteni, hogy azok igazak, vagy hamisak.
  • Képes legyen kiválasztani, hogy melyik meghatározás felel meg a vám, a kontingens, vagy kvóta, a vámkontingens, az önkéntes exportkorlátozás, illetve a szubvenció fogalmának.
  • Képes legyen eldönteni, hogy a szubvenció fogalmával, típusaival, céljaival, hatásaival kapcsolatban tett megállapítások igazak, vagy hamisak.
Önellenőrző teszt
1. Az alábbiak közül melyik nem tartozik az exportkontingensek alkalmazásának leggyakoribb céljai közé?
Hazai piacon is keresett termék kivitelének korlátozása a belföldi hiány elkerülése érdekében.
Lassan megújuló erőforrás kitermelésének lassítása.
Valamely hazai nyersanyag feldolgozásának elősegítése.
Cserearány javítása.
Költségvetés bevételeinek növelése.
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A kormányok az élénk belföldi és világpiaci kereslettel rendelkező termékek exportját korlátozhatják, ha ezzel kívánják megakadályozni a belföldi hiány kialakulását.
A kivitel mennyiségi korlátozásával hatást lehet gyakorolni egy adott nyersanyag feldolgozására, mert alkalmazásával korlátozni lehet a világpiaci kereslet nyersanyagár-felhajtó hatását.
A kormányok az élénk belföldi és világpiaci kereslettel rendelkező termékek exportját korlátozhatják, mert ezzel megakadályozhatják a belföldi hiány kialakulását.
Az importkvóta bevezetésének hatására a fogyasztói többlet csökken, mert a belföldi ár az import mennyiségének korlátozása miatt szűkülő kínálat hatására nő.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az importkvóta alkalmazása sokkal gyakoribb, mint az importvámé a külkereskedelem korlátozásában, mert az importkvóta helyettesíti a piaci mechanizmusokat, az importvám pedig csak befolyásolja azokat.
Az importkvóta helyettesíti a piaci mechanizmusokat, míg az importvám csak befolyásolja azokat.
Az importkvóta nem képes nagy biztonsággal az importált termékek mennyiségét a kívánt szintre csökkenteni, mert az importvámok kereskedelemre gyakorolt erős hatása miatt a piaci szereplők nem reagálnak kvóta hatására.
4. Írja az egyes kereskedelempolitikai eszközök betűjelét a megfelelő meghatározás mellé!

a) Vám
b) Kontingens vagy Kvóta
c) Vámkontingens
d) Önkéntes exportkorlátozás
e) Szubvenció

Vissza nem térítendő állami direkt, vagy indirekt állami támogatás, amelyet abból a célból folyósítanak az egyes gazdasági egységeknek, hogy képesek legyenek meghatározott gazdaságpolitikai célokat megvalósítani.

Olyan mennyiségi korlátozás, mikor állami rendeletben határozzák meg az egyes termékekből adott időszakban importálható, vagy exportálható mennyiséget.

A legfontosabb kereskedelempolitikai eszköz, mellyel a kormány terelheti a kereskedelmet, szabályozhatja az export és az import nagyságát, a forgalmazó szempontjából költség, mely hatással van az árakra.

Lényege, hogy az exportőr ország szállítói vállalnak egyfajta önkorlátozást.

Olyan mennyiségi korlátozás, mikor egy meghatározott mennyiségig alacsony, azonban e felett jóval magasabb vámtételek mellett juthat be a termék az importőr országba.

5. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A szubvenció egy költségvetési forrásból származó vissza nem térítendő direkt vagy indirekt támogatás.
A szubvenció célja, hogy a gazdasági szereplők költségeik csökkentése révén hatékonyabban gazdálkodjanak, s csak exportra termeljenek.
A közvetlen szubvenció lényege, hogy az állam a gazdasági egységet pénzzel támogatja esetleg kiadásainak egy részét átvállalja.
A közvetett szubvenció kizárólag az elmaradt adóbefizetési kötelezettség teljesítésének elengedésében testesül meg.
6. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
A termelési szubvenció alkalmazásával a belföldi termelő képes lesz arra, hogy termékét az importtal azonos áron értékesítse.
A termelési szubvenció alkalmazásánál minden termelő annyi támogatást kap amennyivel költségei magasabbak, mint a világpiaci ár.
A termelési szubvenció alkalmazásánál a fogyasztói többlet nő.
Az import szubvenció alkalmazása révén a hazai fogyasztók a világpiacinál magasabb áron jutnak hozzá az adott termékhez, így az adott ország adott termékre vonatkozó importkereslete csökkeni fog.
7. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!
Az importszubvenció alkalmazásával a fogyasztók a világpiacinál kedvezőbb áron jutnak hozzá az adott importtermékhez, vagyis a fogyasztói többlet a szubvenció alkalmazásának hatására nő.
Az exportszubvenció a kivitelösztönzést célzó állami kereskedelempolitika eszköze.
A exportszubvenció hatására a belföldi kínálat nő, a belföldi ár csökken.
A exportszubvenció hatására a belföldi kínálat csökken, a belföldi ár nő, a világpiaci ár csökken.
A exportszubvenció hatására a fogyasztói többlet csökken, a termelői többlet nő, a kormány kiadásai növekednek.