KURZUS: Közlekedésbiztonság

MODUL: II. modul: Emberi tényező

5. lecke: A gépjárművezetés folyamata

Tanulási útmutató: A lecke elsajátítása után legyen képes a képesség és készség fogalmát önállóan elmondani, valamint a gépjárművezetés folyamatát ismertetni. Tudja ismertetni a fékút és a féktávolság között lévő különbséget, illetve képes legyen kiszámolni az különböző adatok alapján. A lecke elsajátításához szükséges idő ~90 perc.

A járművezetés folyamata során nem csak a szabályok ismerete és betartása a fontos, hanem a ismernünk kell emberi, valamint technikai hátterét is. Senki sem születik úgy, hogy gépjárművet tud vezetni, ez egy hosszú tanulási folyamat eredménye, melynek idejét befolyásolja az egyén képessége és készsége.

Képességnek hívjuk azt a tudásfajtát, ami valamilyen aktivitást tesz lehetővé birtoklója számára. Zömmel velünk született tulajdonság, fajtái lehetnek: pszichológiai, pedagógiai.

A készség részben automatikussá vált műveletsor, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül megy végbe. A cselekvés egyes elemei automatikusan kiváltják a következőt, így tehermentesítik az idegrendszert (pl. ajtó nyitása kilinccsel). Elsajátítása a következő részekre bontható:

  • analizáló-szintetizáló út: részmozzanatok begyakorlása majd összekapcsolása
  • globális tanulás: részmozzanatokra bontás nélküli begyakorlás (ismétlés)
  • transzferális tanulás: gyakorlás, kezdetben egyszerűsített, mesterséges környezetben, majd a valóságban is.

Az emberi személyiség szintúgy szerepet játszanak a gépjárművezetés folyamatában, gondoljunk csak az agresszív járművezetőkre, akik nem tartják be a megfelelő követési távolságot. A személyiséget az alábbi "összetevőkre" bonthatjuk fel:

  • testi: erőnlét, tápláltság, edzettség
  • megismerési: ismereti kör: gazdagsága, mélysége, figyelem
  • érzelmi: kiegyensúlyozottság, hangulat
  • akarati: fegyelmezettség, önuralom
  • társadalmi: magatartás, felelősségtudat
  • eszmény: van-e példaképe, van-e kialakult életcélja.

A személyiség másik leggyakoribb felosztása a Johari-ablak, amely az önismeret legszélesebben használt modellje.

Johari-ablak [1]
1. ábra

"Mint az ábrán is láthatjuk a Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők:

  • Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek.
  • Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
  • Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
  • Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mink, sem mások nincsenek tisztában. [2]

Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől. Hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Harmadrészt függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt (Rudas, 2001)."

A járművezetés folyamata a folyamatos érzékelés, döntés és cselekvés háromszögéből adódik.

Érzékelés, döntés és cselekvés egymásra hatása
2. ábra

Érzékelés során a környezetből jövő ingerek észlelése, felismerése és azonosítása történik, ezt követi a döntés, amely a jármű mozgásába történő beavatkozásról és annak módjáról szól, végül a cselekvés következik, ami a döntés következtében szükséges járműkezelési tevékenység végrehajtását jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a környezetünkből érkező ingerek folyamatosan feldolgozásra kerülnek, ennek eredményeképpen a döntés és cselekvés is állandó változásban lehetnek.

A gépjárművezetéshez és a közlekedéshez szükséges információk 90%-át látás során szerezzük meg. Látóterünk nagyságrendileg 160-180°-ot fed le, amiből az éleslátás területe 3°. Járművezetés folyamata során a sebesség növekedésével a perifériás mezőben lévő tárgyak, környezeti elemek egyre inkább homályossá válnak, az érzékelésünk romlik, és a becslésünk hibavalószínűsége is megnő. A látás témaköréhez kapcsolódik a holttér fogalma, ami azokat a területeket jelenti, amelyez az autó karosszériája vagy egyéb tárgy/személy miatt kitakart kilátási irány, vagy tér.

A járművezető szeme általában nem egy adott, fix pontra tekint, hanem ide-oda pásztázó tekintet jellemzi, melynek időszükséglete 0,2-0,4 sec.

A leírt ismeretek tudatában a járművezetés folyamatát a következőképpen ábrázolhatjuk.

A járművezetés folyamata [4]
3. ábra

Láthatjuk az ábrán, hogy maga a folyamat elég összetett és bonyolult. Alapvető eleme a járművezetésnek az ingerek és információk feldolgozása. Kérdés, hogy melyik gépjárművezető hogyan érzékeli ezen behatásokat. Az információt:

A, nem észleli

  • újra kapja-e az információt?

B, észleli

  • ki kell értékelni
  • tudat alatti folyamat lezajlása.

A döntési folyamatban nagy szerepet játszik a már átélt közlekedési szituációkból levont tapasztalatok, valamint a meglévő ismeretkör. A cselekvésre adott válasz a közlekedési környezettől tovább befolyásolja az járművezető döntését és további cselekvését.

A járművezetés folyamatában meghatározó fogalom a reakció, ami egy vagy több ingerre adott válasz. Lehet egyszerű illetve választásos. Egyszerű reakcióra a legjobb példa a vészfékezés, amikor más cselekvést nem hajtunk végre (nincs kormányzás). Választásos reakcióra a közlekedésben lényegesen több példa adódik, és itt már meglévő tapasztalat is nagy szerepet játszik. Az egyszerű és a választásos reakció időszükséglete eltérő (reakcióidő).

Az emberi reakcióidő tartalma:

  • észlelési idő
  • felismerési idő
  • információ feldolgozásához szükséges idő
  • döntés időszükséglete
  • cselekvés megindítására kiadott belső parancs továbbítási időszükséglete
  • tényleges mozgás létrejöttéhez szükséges idő. [3]

Egy átlagember reakcióideje a következőképpen épül fel:

  • 0,7 sec emberi késedelem
  • 0,3 sec gépi késedelem
  • (+tekintet irányváltási idő)
  • Összesen: 1 sec.

A reakcióidőt számos tényező befolyásolhatja:

  • jármű
  • forgalom
  • időjárás
  • veszélyjellemzők
  • ember
  • út és környezete.

A reakcióidő szignifikánsan befolyásolja a féktávolságot. A reakcióidő alatt megtett út és a fékút összeadásából adódik.

ahol:

1.veszély megpillantása
2.veszélyanalízis
3.gáz/fékpedál láb áthelyezése és fékfelfutás
4.effektív fékezés kezdete
5.fékezés vége (megállás).

Gyakorló feladat: Számítsuk ki a féktávolságot, ha a következő adatokkal rendelkezünk:

v=50 km/h
a= 5 m/s2
reakcióidő 1 sec.

A kalkulációt először a reakcióidő alatt megtett út kiszámításával kezdjük, ami a sebesség átváltását jelenti s/m dimenzióba.

50km/h 3,6  =13,89m/s

Ez azt jelenti, hogy 1 sec alatt 13,89 m-t teszünk meg járművünkkel (reakcióidő alatt megtett távolság).

Ezt követően a fékút kiszámítása következik a következő képlet segítségével:

s= v 2 2a

s= (13,89m/s) 2 25 m/s 2 =19,29m

A reakcióidő alatt megtett út és a fékút összessége 13,89 m + 19,29 m= 33,18 m.

Tehát a féktávolságunk 33,18 m.

Gyakorló példák:

1. Számítsuk ki a féktávolságot a következő adatok alapján:

v=50 km/h
reakcióidő: 1,5 sec
a=5 m/s2

2. Számítsuk ki a féktávolságot a következő adatok alapján:

v=90 km/h
reakcióidő: 1 sec
a= 7 m/s2

Felhasznált irodalom

[1] http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/a_johari_ablak.html

[2] (Rudas, 2001)

[3] Dr. Melegh Gábor: Reakcióidő a közúti közlekedésben

[4] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság

Önellenőrző kérdések
1. Mit nevezünk képességnek?
Azt a tudásfajtát, ami valamilyen aktivitást tesz lehetővé birtoklója számára.
Részben automatikussá vált műveletsor, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül megy végbe.
Az emberi személyiség része, melye velünk született, és nem befolyásolható.
2. Mit nevezünk készségnek?
Azt a tudásfajtát, ami valamilyen aktivitást tesz lehetővé birtoklója számára.
Részben automatikussá vált műveletsor, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül megy végbe.
Az emberi személyiség része, melye velünk született, és nem befolyásolható.
3. Mit jelent a transzferális tanulás?
Részmozzanatok begyakorlása majd összekapcsolása.
Részmozzanatokra bontás nélküli begyakorlás (ismétlés).
Gyakorlás, kezdetben egyszerűsített, mesterséges környezetben, majd a valóságban is.
4. Hány területből áll a Johari-ablak?
1
4
7
5. Mit nevezünk a Johari-ablak nyílt területének?
Azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek.
Azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
Azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
6. Mit nevezünk a Johari-ablak rejtett területének?
Azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek.
Azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
Azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
7. Mit nevezünk a Johari-ablak vak területének?
Azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek.
Azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért.
Azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában.
8. Miből áll a járművezetés folyamata?
érzékelés, reakció, döntés
érzékelés, döntés, cselekvés
érzékelés, reakció, figyelem összpontosítás
9. Nagyságrendileg hány fokot fed le a látómezőnk?
140-160°
160-180°
180-200°
10. Mekkora az éleslátás területe?
11. Mit nevezünk holttérnek?
Azt a területeket jelenti, amelyez az autó karosszériája vagy egyéb tárgy/személy miatt kitakart kilátási irány, vagy tér.
Azt a területet jelenti, amit a fényviszonyok miatt nem látunk be.
Azt a területet jelenti, amelyet sem az éleslátás sem pedig a perifériás látás mezejében nem érzékelünk.
12. Mennyi a szem időszükséglete a pásztázáshoz?
0,1-0,2 sec
0,2-0,4 sec
0,3-0,6 sec
13. Mennyi egy átlag ember reakcióideje?
1 sec
2 sec
3 sec
14. Miből áll össze a féktávolság?

15. Számítsa ki a féktávolságot, ha a következő paraméterekkel rendelkezünk:

v=50 km/h
a= 5 m/s2
reakcióidő 1 sec.

megoldás: m

16. Számítsa ki a féktávolságot, ha a következő paraméterekkel rendelkezünk!

v=50 km/h
reakcióidő: 1,5 sec
a=5 m/s2

megoldás: m

17. Számítsa ki a féktávolságot, ha a következő paraméterekkel rendelkezünk!

v=90 km/h
reakcióidő: 1 sec
a= 7 m/s2

megoldás: m