KURZUS: Közlekedésbiztonság
MODUL: IV. modul: Közlekedésbiztonság egyéb területei
14. lecke: A közlekedési balesetek nemzetgazdasági vizsgálata. A beruházások értékelése, költség-haszon elemzés
Tanulási útmutató: A tanuló értse meg, hogy miért szükséges a közlekedési balesetek nemzetgazdasági vonatkozásával foglalkozni. Ismerje a különböző számítási módszereket, tisztában legyen a balesetek különböző veszteségelemeivel. Egy esetleges beruházási döntéshozatalban képes legyen számolni, és érvelni a választott beruházás mellett. A lecke elsajátításának időtartama ~60 perc. | |
A közlekedési balesetek nem csak lelki terhet okoznak, hanem pénzben kifejezhető költségvonzatuk is van. Hazánkban ezeknek a költségeknek a kalkulációjával a hetvenes évektől számolják, míg külföldön már korábban is meghatározták. | |
De miért is van szükség a pénzértékben történő kifejezésre? | |
Elsősorban tudatosítani kell a társadalom minden tagjában (nem csak a döntéshozókban), hogy ezek a veszteségek jelentősek az egész gazdaság számára. Másrészt pedig a rendelkezésre álló anyagi források elosztásának biztosítása is megfelelően történjen. | |
Ezen pénzeszközök felhasználásával úgy kell gazdálkodni, hogy a lehető legtöbb emberéletet mentsük meg, és a legtöbb balesetet kerüljük el. | |
A legszörnyűbb tény az anyagi források elosztásánál, hogy minden veszteséget, kárt számszerűsíteni kell, így sajnos az emberéletet is. Tehát a legfontosabb (egyben etikátlan) kérdés: | |
Mennyit ér egy emberélet? | |
Természetesen minden emberi élet egyszeri, és megismételhetetlen. Ha valaki elveszít egy családtagot, annak az anyagi kárpótlás nem jelent szinte "semmit", hiszen a családtaggal nem tud többet együtt karácsonyozni. Itt csupán a gazdasági oldalról való megközelítésre gondolhatunk, megpróbáljuk meghatározni a halálesetre jutó gazdasági veszteséget. | |
Régen a halálos áldozatok esetén csak a munkaképes korú személy feltételezett nyugdíjazásáig hátralévő évek alatt kieső termelési kapacitást vették figyelembe, ma már egyéb tényezők gazdasági értékének a meghatározásával is próbálkoznak. Ilyen érzelmi tényező lehet a gyász, fájdalom, szenvedés (esetleges mentálhigiéniás betegségek kialakulása) is. | |
Pontos számítás, illetve értékmeghatározás nincs. Ezek az alkalmazott veszteségértékek a különböző közúti biztonsági intézkedések gazdasági hatékonyságának összehasonlítására szolgál, és az eredmény nagysága arra utal, hogy egy ország döntéshozói mekkora fontosságot tulajdonítanak a közúti biztonság kérdésének. | |
Hazánkban sokáig csak a halálos áldozatok termeléskiesésének meghatározásán alapuló, ún. "emberi tőke" módszert alkalmazták, a KTI 2004-ben végzett kutatásai alapján egy 2003-as közúti baleseti halál átlagos nemzetgazdasági vesztesége 95 millió Forintban határozták meg, A közúti balesetek országos társadalmi-gazdasági vesztesége pedig 270 milliárd (!!) Forintra adódott. | |
Az "emberi tőke" módszerén kívül később alkalmazni kezdték a "fizetési hajlandóság" módszerét is (WTP: willingness to pay). Egy kérdőív alapján a megkérdezettek pénzben kifejezett értéket kell alkotniuk emberi életekben, súlyos sérülésekben. Nyilatkozniuk kell arról, milyen összeget áldoznának a baleseti kockázat adott mértékű csökkentésére. Az évekkel ezelőtti felmérés eredménye 255 millió Ft/fő statisztikai életérték adódott, ami egyezik az EU gyakorlatában használt "egymillió eurós szabállyal" (árfolyamtól függetlenül). | |
A számítások | |
| |
Statisztikában meghatározott közúti közlekedési balesetek veszteségelemei: | |
| |
Beruházások értékelése, költség-haszon elemzés | |
Ahhoz, hogy egy baleseti gócponton változtassunk, vagy megnézzük a lehetséges változatok megtérülését, költség-haszon elemzést kell végeznünk. Itt a haszon és a költség számszerűsítésével, tehát pénzértékben való kifejezésével tudjuk megállapítani, van-e egyáltalán értelme a változtatásnak (ezért is kellett kifejezni a károkat pénzértékben). | |
Egy közlekedésbiztonságot fokozó intézkedés során egyértelműen a biztonság hatékonyságra vagyunk kíváncsiak. Ilyenkor a haszon a "be nem következett baleset" lesz, tehát a baleseti-költségmegtakarítás. Míg a költség oldalon az intézkedés/változtatás költségtényezői fognak szerepelni (a tervezéstől egészen az átadásig). | |
"A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés során a hatások és költségek számbavétele folyik. A költségek számszerűsítése, forintosítása megtörténik, a hatások értékben való kifejezése helyett az adott cél elérését jelentő állapot változás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. A megoldás kiválasztása hatékonysági mutatók alapján történik. A hatékonysági mutatók általános képlete: naturáliában kifejezett változás/forintosított költség. A mutatók tehát azt fejezik ki, hogy egységnyi hatás elérésének mi a fajlagos költsége." [2] | |
A balesetek értékei a következők (fajlagos baleseti értékek 2008 évben): | |
| |
Egy beruházás akkor gazdaságos, ha a nettó jelenértéke pozitív (gazdasági hatékonysági mutató, mely azonos időpontra átértékelt és összegzett hasznok és költségek különbségeként számítjuk), haszon-költség hányadosa pedig egynél nagyobb. [3] | |
Felhasznált irodalom | |
[1] prof. Dr. Holló Péter: A közúti baleseti veszteségek | |
[2] forrás: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmutmutato4/karmutm4-3.htm | |
[3] Dr. Borsos Attila: Biztonságosabb közúti infrastruktúra (3.8.) |
Önellenőrző kérdések | ||||||
1. Milyen módszert alkalmaztak hazánkban az emberi életérték meghatározására?
![]() | ||||||
2. Mit jelent a WTP módszer?
![]() | ||||||
3. Mit nevezünk társadalmi munkamegosztásból való kiesésnek?
![]() | ||||||
4. Mi az első lépése a költség-haszon elemzésnek?
![]() | ||||||
5. Egy halálozás értéke nagyságrendileg mennyi volt 2008-ban?
![]() | ||||||
6. Mikor gazdaságos egy beruházás?
![]() |