KURZUS: Közlekedésbiztonság

MODUL: II. modul: Emberi tényező

4. lecke: Emberi tényezők, a közlekedés veszélyeztetett résztvevői

Tanulási útmutató: A lecke elsajátítása után képes legyen a védtelen közlekedők típusait és sajátosságait felsorolni, érvelni a megfelelő közlekedési magatartás betartása mellett. Tudja felsorolni a tipikus baleseti okokat, és a tipikus sérüléseket. Tudjon érvelni egy idős közlekedő esetében a passzív biztonsági eszközök használata mellett. A lecke elsajátításához szükséges idő: ~60 perc.

Kiket is hívunk veszélyeztetett résztvevőknek, védtelen közlekedőknek?

A közúti közlekedés azon résztvevői, akiket nem véd a gépjármű karosszériája, illetve felépítménye. Így egy baleset során az ő sérülésük súlyosságának magasabb a kockázata. Ide tartoznak:

  • kerékpárosok
  • gyalogosok
  • motorkerékpárosok, segédmotor-kerékpárosok
  • és utasaik.

Személygépkocsival történő utazás tízszer biztonságosabb, mint a gyaloglás, de tízszer veszélyesebb, mint az autóbusszal történő utazás. A halálos sérülés kockázata húszszor nagyobb motorkerékpáron, mint személygépkocsival történő utazás során.

Gyalogosok

Először nézzünk meg egy statisztikát a gyalogoselütések számáról azok természete és a gyalogosforgalom szerint.

Gyalogoselütések száma természet és gyalogosforgalom szerint (2012)
1. ábra

A gyalogosok elütése során sosem az a kérdés, hogy történt-e sérülés, hanem hogy az a sérülés milyen fokú. 2001-ben 355 fő, 2010-ben 187 fő, 2014-ben 152 fő, 2015-ben 144 fő míg 2016-ban 150 fő gyalogos veszítette életét közúti közlekedési baleset (gázolás) következtében. Láthatjuk, hogy a jelentős csökkenés ellenére még mindig kiemelkedően sok a gyalogosok részvétele. 2016-ban összesen 607 ember veszítette életét balesetben, és ebből a 150 fő ami 24,7%-át jelenti a halálos áldozatoknak.

A gyalogosgázolás során az ütközések helyének megoszlása a következőképpen alakul:

Gyalogossal először érintkező rész százalékos megoszlása [2]
2. ábra

Az elütés pillanatában megvalósuló lábhelyzet hatással van a fej becsapódásának helyzetére:

Lábhelyzet hatása a fej becsapódásának helyzetére
3. ábra

Az elütések általános lefolyása három fő szakaszra osztható:

  • első (primer) szakasz: a gyalogos átveszi a jármű sebességét-mozgási energia
  • második (szekunder) szakasz: összetett mozgást végezve repülési szakasz, vége útfelületen csúszás vagy gördülés-mozgási energia elvesztése
  • harmadik (tercier) szakasz: egyéb tárgynak ütközés, ismételt elütés. [1]
Gyermekek [2]

A közlekedés gyalogos résztvevői közül a gyermekek és az idős emberek sérülési kockázata kiemelkedően magas. "Közismert tény, hogy a gyermekek a közúti közlekedésben különösen veszélyeztetettek. Közlekedési részvételük jellemzőivel, biztonságukkal, a magatartásukat meghatározó fejlődés-lélektani sajátosságokkal számos tudományos vizsgálat foglalkozott. A veszélyeztetettség okai elsősorban a gyermekek életkori sajátosságaiban keresendők, amelyek a biztonságos magatartásnak határokat szabnak. További tényező, hogy a felnőttek gyakran irreális elvárásokat támasztanak a közlekedő gyermekekkel szemben.

A kisgyermekek vizuális észlelésére jellemző, hogy látómezőjük szűkebb, mint a felnőtteké. A forgalom áttekintésére kevésbé képesek, a látótér perifériáján megjelenő tárgyakra lassabban (vagy egyáltalán nem) reagálnak.

A gyermekeknél a tájékozódásnak nincsen meghatározott menete, figyelmet kap bármi ami új, meglepő, vagy ami a gyermekeket érzelmileg foglalkoztatja. A gyermekek távolságbecslése megbízhatatlanabb, mint a felnőtteké, és a bizonytalanság általában a nagyobb távolságok megítélésekor erősödik. A sebesség megbízható becslés hosszú folyamat eredménye.

A kisgyermekeknél mint a túl gyors, mind a túl lassú döntéshozatal problémájával találkozunk.

A gyermekek sajátosságai közé tartozik:

  • jelentős eltérések korosztályonként is
  • nem rendelkeznek ismeretekkel
  • szülő az első számú minta (rossz példa esetén is).

A gyermekek az egész világot kalandnak és játéknak fogják fel, ebből kifolyólag a közlekedésben sem tanúsítanak felelősségteljes magatartást (el sem várható tőlük). A fiúk és lányok közötti különbségek már itt is megmutatkoznak, hiszen a lányok óvatosabbak a fiúknál, és a fiúk gyakrabban szenvednek közúti balesetet, mint a lányok.

Minden gyermekre igaz szinte, hogy 5-6 éves kora körül kezd tisztázódni a "jobb-bal" fogalma is.

Statisztikai adatok alapján a legtöbb gyermek utasként szenved balesetet, míg gyalogosként a fő okai a gázolásnak:

  • Hirtelen lelépés
  • Álló jármű mögül való kilépés
  • Zavaró magatartás
Idős közlekedők [3]

Az első kérdés, amit ilyenkor felteszünk, hogy ki számít idősnek? A határvonal nem éles, nem jelenthetjük ki, hogy minden 65 év feletti ember idősnek számít, hisz van aki 85 éves korában maratont fut, míg van aki 55 éves korában számos betegséggel és fizikai korláttal próbál együtt élni. Nem mondhatunk ki egy konkrét életkort, amely felett mindenkit idősnek kezelünk, csupán általános, számszerű adatokkal alátámasztott tényeket tudunk felsorolni.

Idősek esetében már beszélhetünk gépjárművezetőkről is, nem csak gyalogos közlekedésről.

Egy holland felmérés alapján a 75 év felett 12x magasabb a kerékpáros balesetek részaránya, mint a 65-74 éves korosztály esetében, míg 75 év felett 7x nagyobb a baleseti kockázat járműkilométerre vetítve.

Két fő területet tudunk megemlíteni, amelynek romlása egyértelműen összefüggésbe hozható az időskorral. [4]

1.Funkcionális határok: A hallás, látás és reakcióidő romlik, megkezdődhet a szellemi leépülés. Egyszerűen kimutatható az összefüggés a funkcionális határok romlása és a baleseti kockázat emelkedése között. Az információfeldolgozás időszükséglete megnő, a döntési idő is meghosszabbodik.
2.Fizikai gyengülés: A gyengébb fizikai erőnlét következtében könnyebben tesznek szert sérülésekre. Ugyanazon erőhatás esetén a halálozás aránya a 75 év felett háromszor nagyobb, mint a 18 éveseknél, ennek következtében a védőfelszerelések használata kiemelkedő szerepet kell, hogy kapjon. [2]

Az idős ember forgalomban érzett bizonytalanságának legfőbb oka, hogy már lassabban reagál, nem tud olyan gyorsan mozogni, fél az eleséstől. A hirtelen fellépő közlekedési zajoktól könnyen leblokkol, és emiatt ésszerűtlenül cselekszik.

Az idős gyalogosnak gyakran nehézséget okoz a közlekedő járművek távolságának és sebességének a becslése. Emellett problémát jelenthet a több jelenség egyidejű észlelése és a megfelelő reagálás. A jelzőlámpánál való átkelés az időkényszer miatt gyakran okoz gondot, viszont tapasztalatuknak és idősödésüknek tudatában ritkábban hibásak saját baleseteikben.

Az idősek részéről a jellemző magatartási hibák:

  • vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre
  • tiltott helyen való áthaladás
  • álló jármű vagy tárgy előtt való áthaladás
  • tilos jelzésen való áthaladás
  • zavaró magatartás (úttesten való áthaladás közben).

Milyen lehetőségeink vannak az idősek biztonságának javítására? [2]

A közlekedési rendszer hiányosságai és az idős emberek által a közlekedés során tapasztalt nehézségek azt eredményezhetik, hogy egyre kevésbé mernek a közlekedésben részt venni. Ez a folyamat az idősek elszigetelődéséhez vezethet. A mai világban a közlekedés, az eljutás egyet jelent a függetlenséggel, mellyel mindenkinek joga van élni. Az idősek mobilitása és biztonsága szempontjából ezért nagy jelentősége van a közlekedési környezet megfelelő kialakításának. Az idős gyalogosok igényeire fokozott figyelmet kell fordítani, több segítséget nyújtva az átkeléshez. Fontos a közösségi közlekedés szerepe, hogy annak igénybevétele nem jelentsen problémát az időseknek, menetsűrűségük, elérhetőségük és megközelíthetőségük jó legyen.

Az infrastruktúra kialakításában figyelni kell a jelzőlámpák fázisidejére, az akusztikus jelzésekre, a szintbeli forgalomszétválasztásra is. Ezekben a fejlesztésekben, változtatásokban a funkcionális határoknak kell lenni a kiindulási pontnak.

Fontos az idős ember számára lehetővé tenni a közlekedésbiztonsági ismeretek folyamatos oktatását. Felhívni a figyelmüket különböző alapelvekre, mint a "látni és látszani" fogalomra is.

Kerékpárosok [2]

A kerékpár, mint közlekedési eszköz már lassan két évszázada szolgálja a közlekedő embert. A kerékpározásnak nagy hagyományai vannak egyes nemzetek életében, másoknál (újra) kezd elterjedni. A kerékpározás előnyei közé tartozik az egészség megőrzése, a környezet megóvása, és az energiatakarékosság is. Míg a hátrányokhoz sorolható a kisebb tömeg, védtelenség, és sérülékenység, valamint az időjárási viszonyoknak való kiszolgáltatottság.

Mindenki, aki kerékpározik, ugyanazt az infrastruktúrát veszi igénybe, mint aki gépjárművel közlekedik. A két csoport között mégis jelentős az a különbség, hogy a kerékpárosok nem biztos, hogy ismerik a közlekedés szabályait és nincsenek tisztában az alapvető elvekkel. A legfontosabb, hogy a közutat használó kerékpár nem játékszer, hanem egy közlekedési jármű.

A kerékpározás egy időben követeli meg a kerékpárostól a koordinált kézmozdulatokat és lábmozgást, az egyensúlyt, továbbá a figyelem osztatlan koncentrációját. Nagyon sok kerékpárosnak, de főleg a kezdőknek csak zavarmentes körülmények között sikerül kontrollját megtartani.

Kerékpárosoknál az egyik legjellemzőbb baleseti ok az úttestre történő figyelmetlen kihajtás, ezzel összefüggésben az elsőbbségadás elmulasztása. A másik gyakori baleseti ok a figyelmetlen irányváltoztatás, a haladási és a kanyarodási szabályok megsértése. A harmadik fő ok a sebesség helytelen megválasztása. A három baleseti ok 75-80% arányt képvisel a kerékpárosok által elszenvedett összes balesetben.

Németországban elvégzett vizsgálat során a következő ábrán láthatjuk a kerékpáros balesetek sérüléseinek elhelyezkedését.

Kerékpárosok baleseti sérüléseinek megoszlása a test felületén.
4. ábra

A kép alapján láthatjuk, hogy a fejsérülések aránya a legmagasabb, pedig ez ellen egy bukósisak viselése megoldást jelentene. A fejsérülések súlyossága nagyban befolyásolja a sérülés minőségét:

  • 50 évnél fiatalabb közül többen halnak meg, vagy válnak mozgáskorlátozottá, mint más neurológiai betegség miatt
  • enyhe sérülés (is): személyiségbeli, magatartásbeli változások, képességcsökkenés
  • mozgáskoordináció zavar keletkezhet.

A jó védősisak megfelelő méretű, fejhez simuló. Elfedi a fej felső és hátulsó felületét, valamint a halántékot. Viselete kényelmes, szellőzőnyílások biztosítják a levegőáram útját. A korszerű sisakokon már beépített lámpákat is találunk.

Védősisak
5. ábra

Amikor a kerékpározás technikai elemeinek elsajátításához a szükséges feltételek biztosítva vannak, akkor a helyes sorrendben és a figyelem megosztása nélkül elkezdhető a tanulási folyamat. A helyes tanulási sorrendet célszerű minden körülmények között betartani:

  • fékezés jelentőségének megértése
  • egyensúlyi helyzet gyakorlása-csak guruló kerékpárral
  • kerékpár megállítása-leszállás gyakorlása
  • felszállás, elindulás, hajtás helyes módszerének elsajátítása
  • hátsó fék használata
  • akadály kikerülése
  • karjelzések gyakorlása
  • manőverek gyakorlása.

Fontos megemlíteni, hogy a régebbi szabályozás nem tette lehetővé az ittas állapotban lévő kerékpározást, azonban az mára megváltozott. Ennek köszönhetően az ittasan okozott halálos baleset szignifikáns növekedésnek indult, ami 233%-ot jelent (6 főről 20 főre).

Segédmotoros kerékpár- és motorkerékpár-vezetők biztonsága [2]

A motorkerékpárosok átlagos évi futásteljesítménye negyede a személygépkocsikénak, és az egy járművön, illetve egy járműben ülők átlagos száma is több mint kétszeres eltérést mutat a személygépkocsik javára. Az utaskilométerben mért teljesítmény a személygépkocsik esetében több, mint nyolcszoros értékű a motorkerékpárokhoz képest.

Ennek ellenére a kétkerekű motoros járművön meghaltak, illetve súlyosan megsérültek száma, utaskilométerre vetítve többszörösen meghaladja a személygépkocsi-közlekedés áldozatainak és sérültjeinek a számát.

A segédmotoros-kerékpár esetén a halálos sérülés kockázata 14-szeres, míg nagy hengerűrtartalmú motoroknál 55-szörös!

Vezetési sajátosságok

A jármű vezetése a motorkerékpárostól többet követel, mint a gépkocsivezetőtől. A természetellenes, ellentétes irányú mozgások teljesítése, a két keréken való haladás miatti egyensúlyozás, a látóteret szűkítő, a hangokat tompító bukósisakban igen összetett, jó koordináló képességet igénylő feladat. E nehézségek sikeres legyőzésének a jutalma: a teljes felszabadultság öröme, a környezettől való elszakadás nélkül. Ezt a felszabadult örömöt sajnos igen sokszor árnyékolja be az emberi adottságokat sokszorosan felülmúló sebességgel történő haladás során bekövetkezett baleset, amelyek gyakoriságát és következményeinek súlyosságát azonban a veszélyek ismeretével, tudatos felkészüléssel csökkenteni lehet.

2016-ban összesen 48 motorkerékpáros veszítette életét balesetben, és 1340 fő sérült meg, míg a segédmotoros-kerékpárosoknál 16 fő veszítette életét, és 1178 fő sérült meg.

Felhasznált irodalom

[1] http://www.auto.bme.hu/sites/default/files/gyalogosbalesetek.pdf

[2] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság

[3] http://www.kozszemle.hu/index.php?o=ellenorzes&cikk=125

[4] Brouwer & Davidse, 2002; Davidse, 2007

Önellenőrző kérdések
1. Kiket nevezünk védtelen közlekedőknek?
A közúti közlekedés azon résztvevői, akiket nem véd a gépjármű karosszériája, illetve felépítménye.
Korosztályos megosztás alapján a gyermekeket és az idős közlekedőket.
Segédmotor-kerékpárosokat és motorkerékpárosokat.
2. Hol történik a legtöbb gyalogoselütés?
kijelölt gyalogátkelőhelyen
egyéb helyen
úttesten kívül
3. Gyalogosgázolásnak hány százaléka frontális?
60%
24%
10%
4. Hány szakaszra oszthatjuk az elütést?
kettő szakaszra
három szakaszra
négy szakaszra
5. Mi történik a szekunder szakaszban?
a gyalogos átveszi a jármű sebességét-mozgási energia
összetett mozgást végezve repülési szakasz, vége útfelületen csúszás vagy gördülés-mozgási energia elvesztése
egyéb tárgynak ütközés, ismételt elütés
6. Mi történik a primer szakaszban?
a gyalogos átveszi a jármű sebességét-mozgási energia
összetett mozgást végezve repülési szakasz, vége útfelületen csúszás vagy gördülés-mozgási energia elvesztése
egyéb tárgynak ütközés, ismételt elütés
7. Mi történik a tercier szakaszban?
a gyalogos átveszi a jármű sebességét-mozgási energia
összetett mozgást végezve repülési szakasz, vége útfelületen csúszás vagy gördülés-mozgási energia elvesztése
egyéb tárgynak ütközés, ismételt elütés
8. Idős közlekedők esetén melyik az a két terület, ahol romlást tapasztalhatunk?
funkcionális és fizikai határok
mentális és látási terület
érzékelés és döntés területe
9. Kerékpárosoknál mi az egyik legjellemzőbb baleseti ok?
elsőbbségadás elmulasztása
úttestre történő figyelmetlen kihajtás
kötelező felszerelések hiánya
10. Hányszoros baleseti kockázattal kell számolni nagy hengerűrtartalmú motoroknál?
14-szeres
20-szoros
55-szörös