KURZUS: Közlekedésbiztonság

MODUL: I. modul: Bevezetés a közlekedésbiztonságba

1. lecke: Természet-környezet-közlekedés dinamikus összefüggései. A közlekedés környezetminőséget befolyásoló hatásai

Tanulási útmutató: A hallgató ismerje meg a közlekedés azon kapcsolódási pontjait az egyéb tudományterületekkel, amelyek dinamikus összefüggésben vannak a környezetet befolyásoló tényezőkkel. Az olvasó képes legyen ismertetni a közlekedésbiztonság részeit, valamint a "3E" szabályt. A lecke elolvasása után képes legyen megválaszolni a modulzáró kérdéseket. A tananyag elsajátításához az időszükséglet ~60 perc.

A közúti közlekedés biztonságának fenntartása és növelése egyrészt a közlekedéspolitika egyik alapvető célja, másrészt hazánk Európai Unióhoz való 2004. május 1-i csatlakozásával az irányelvek és számszerű célok elérése a fő feladatunk. A közlekedésbiztonsági tevékenység rendkívül összetett, számos más tudományterületet és szakterületet is érint.

Az első közúti személyi sérüléses baleset 1869-ben augusztusban Írországban történt, amikor is Mary Ward egy kanyarban kiesett a gépjárműből és azonnal életét vesztette (halálát nyaktörés okozta).

Az első gyalogos gázolás pedig 1896-ban történt, Bridgett Discoll volt az áldozat, a gépjármű haladási sebessége 6,4 km/h volt. A halottkém ekkor azt nyilatkozta: "Ilyen dolognak soha többé nem szabad megismétlődnie!" Sajnos ez nem így történt. [1]

Megdöbbentő, de hazánkban 1990-2017 34.117 fő veszítette életét közlekedési balesetben, ami nagyságrendileg megegyezik Pápa, vagy Mosonmagyaróvár lakosságával. [2]

Az állam egyik fontos kötelezettsége az állampolgárok egészségének megóvása a közúti közlekedési baleset kockázatának mérséklésével. A közúti balesetek következményei (halálesetek, sérülések, rokkantság, fájdalom, szenvedés) nemcsak az áldozatokat érintik, hanem azok hozzátartozóit is. Valamennyi közlekedésbiztonsági törekvés középpontjában az ember testi és lelki sértetlensége áll. A közlekedésbiztonság tehát egészségügyi kérdés is.

A közúti balesetek hatalmas nemzetgazdasági veszteségeket okoznak, melyeket végül is mindannyiunknak kell megfizetnünk. Ezeket a veszteségeket jövedelmünkből kell kifizetnünk, ami valamennyiünk életszínvonalát csökkenti. Egy ország gazdasági teljesítőképességének egyik legfontosabb előfeltétele a magas biztonsági színvonalon (alacsony baleseti kockázat mellett) bonyolódó közúti közlekedés. A nagy teljesítményű, biztonságos és környezetbarát közlekedési rendszerek létrehozásával és fenntartásával kapcsolatos beruházások munkahelyeket teremtenek, elősegítik vállalkozások létrejöttét és a regionális infrastruktúra kiépítését. A közlekedésbiztonság tehát gazdasági kérdés is.

Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a természetes életfeltételek megőrzésének és mobilitás fenntartásának, mert a hosszabb távon növekvő forgalmi teljesítmények arra kényszerítenek bennünket, hogy a biztonság fogalmát az új kihívások figyelembevételével átértékeljük. A közlekedésbiztonsági tevékenység tehát egyrészt az általános biztonság része, másrészt átfogóan szolgálja az élet és az életfeltételek védelmét; ilyen értelemben környezetvédelmi kérdés is egyben.

A közúti közlekedés biztonságának fenntartása és növelése elsősorban, de nem csupán az állam feladata. Az ezen a területen tett erőfeszítéseket csak széles körű társadalmi összefogás viheti sikerre. Az állam tehát csak a nagy szervezetekkel, egyesületekkel, az iparral, a kereskedelemmel stb. együtt érhet el jelentős eredményeket a közúti közlekedés biztonságának javításában.

A közúti biztonság alapvető kérdése, hogy képesek vagyunk-e olyan szintű felelősséget tanúsítani mások iránt a mindennapi közúti közlekedésben, mint amilyet mi magunk várunk el másoktól. A közúti közlekedésben mutatott magatartás a társadalmi magatartás a társadalmi magatartás olyan megjelenési formája, melyet egyrészt mi magunk alakítunk, másrészt a közlekedési szabályok. Még ha az előírások betartása és betartatása nélkülözhetetlen is, a közlekedés biztonságát sem elrendelni, sem kikényszeríteni nem lehet. Ezért nemcsak az előírásokra és azok betartására, hanem a közlekedők felelősségtudatára is súlyt kell helyezni. A közlekedésbiztonság ezért társadalmi kérdés is.

A közúti közlekedés biztonsága az európai integráció folyamatában olyan problémakörré válik, amely nem ér véget az országhatároknál, amely nem kezelhető csupán nemzeti szempontok szerint. A hazai közlekedésbiztonsági tevékenységet a szomszédos és a távolabbi európai országokkal összhangban kell szervezni és végezni. A közlekedésbiztonság tehát az Európa-politika része is.

A közlekedésbiztonság színvonalának növelése alapvető igény a nemzetek politikájában. Az ennek érdekében végzett erőfeszítések - az egyik felosztás szerint - három alapvető befolyásoló tényező köré csoportosíthatók: ember-jármű-út és környezete.

A közúti közlekedés mindennapjait a benne részt vevők képességei, érdekei, igényei, beállítódásai és magatartásformái nagymértékben befolyásolják A gépjárművek aktív és passzív biztonsága baleseteket akadályozhat meg, vagy enyhítheti a mégis bekövetkező balesetek súlyosságát. A közúthálózat teljes infrastruktúrája, a közutak állapota, kiépítettsége, vonalvezetése, útbaigazító rendszere és a forgalomirányítás módja mind befolyásolja a forgalmi folyamatokat és az ezekben rejlő kockázatokat. Bár e három terület mindegyike fontos, a jövőben is a közlekedők magatartását befolyásoló nevelést, képzést, felvilágosítást és propagandát kell a közlekedésbiztonsági tevékenység középpontjába állítani. A közlekedésbiztonsági tevékenység célkitűzéseit egyrészt hosszú távú - a folyamatosságot biztosító - koncepciónak kell megalapozniuk, másrészt a kutatás eredményeképpen nyert új ismeretek és tapasztalatok birtokában a célokat időről időre meg kell újítani.

Egy másik felosztás is három - az előzőtől részben eltérő - csoportba sorolja a közlekedésbiztonsági tevékenység fő területeit. Ez az ún. "három E" szabály (az angol szavak kezdőbetűi után):

  • Education (nevelés, képzés, propaganda)
  • Enforcement (a közlekedési szabályok betartásának kikényszerítése ellenőrzéssel és a be nem tartás szankcionálásával),
  • Engineering (mérnöki tevékenység, mely nemcsak a gépjárművel, hanem a közúttal kapcsolatos - forgalomtechnikai - feladatokat is magában foglalja).

Nyomatékkal hangsúlyozni kell, hogy igazán eredményes baleset-megelőzés csak az említett három terület összehangolt, célra orientált és kitartó tevékenységével érhető el. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, vagy nem kellő intenzitású, felborul a baleset-megelőzés rendszere, s hatékony működése lehetetlenné válik. Nem véletlenül hangsúlyozzuk az egyes területeken folyó tevékenység összehangolásának alapvető fontosságát. Az egyes részterületek csak együttműködve, egymást kiegészítve érhetnek el sikereket, az "egymásra mutogatás" nem oldja meg a felmerült problémákat. [3]

A természet-környezet-közlekedés halmazában számos olyan jellemzőt tudunk felsorolni, amely közlekedés specifikus (ebben a fejezetben csak a személyek közlekedéséről lesz szó). A legfontosabb sajátossága a közlekedésnek a származtatott jellege. A közlekedés önmagában nem jelent hasznot a fogyasztó számára (ritka pl. nyaralás), negatív haszonként jelentkezik, ezt hívjuk csonkolt fogyasztásnak. A közlekedés által az utazó csak realizálja a hasznát, és akkor jön létre maga az utazás (helyváltoztatás), amikor a realizált haszon nagyobb, mint a költség. Ilyen például a munkába-, vagy iskolába járás. [4]

Másik fő tulajdonsága a közlekedésnek az összetettség, sokféleség. Az utazással szemben támasztott követelmények különbözőek, hiszen mindenki igénybe veszi. A sokféleségen kívül megjelenik a szubjektív jelleg is az igénybevevők különböző sokszínű elvárásának megfelelően. A közlekedést máshogy ítéli meg egy 17 éves tanuló, aki nap mint nap ingázik az iskola és a lakhelye között, illetve egy 40 éves menedzser is.

A kereslet (utazási-helyváltoztatási igény) időbeli ingadozását mindenki megtapasztalhatja a reggeli, illetve délutáni csúcsforgalomban, ez az ingadozás a közlekedési balesetek számában is megjelenik.

A közlekedés rendelkezik környezetminőséget befolyásoló tényezőkkel, melyek a következők:

  • modal split: közlekedési munkamegosztás, melynek változása befolyásolja a közlekedésbiztonságot is
  • terület felhasználás: a közösségi közlekedés előnye jelentősen megjelenik az egyéni közlekedéssel szemben (személygépkocsik mérete, követési távolság, parkolás)
  • energiafelhasználás
  • egészségkárosodás: légzőszervi megbetegedések, szív- és érrendszeri megbetegedések (kipufogógázok hatására)
  • zajártalom
  • légszennyezés: klímaváltozás
  • társadalmi kapcsolatok: nagy forgalmú utakon és a kis forgalmú utakon a barátok száma fordítottan arányos [5]
Győr Árkád körgeometriás jelzőlámpás csomópontja különböző időszakban [6]
1. ábra
Közlekedés és terület-felhasználás (60 ember közlekedése) [7]
2. ábra
Felhasznált irodalom

[1] http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=685 (2018. 10.01.)

[2] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ods001.html (2018. 10.01.)

[3] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság

[4] Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból, Válogatott fejezetek a közlekedésgazdaságtanból, Személyközlekedés gazdasági jellemzői, Dr. Prileszky István, 2017 ősz

[5] https://ko.sze.hu/catdoc/list/cat/7086/id/7097/m/4974 (2018.10.01.)

[6] https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Kornyezetinformatika/ch05s07.html, 2018. október 1.

[7] Poster in city of Muenster Planning Office, August 2001

Önellenőrző kérdések
1. Mikor történt az első közúti személyi sérüléses baleset?
1869 augusztus
1756 június
1896 január
2. Az alábbiakból melyik három  közlekedésbiztonságot alapvetően befolyásoló tényező?
nevelés, szabályok kikényszerítése, jármű
ember, jármű, út és környezet
járművezető forgalomtechnika, környezet
3. Mely területek tartoznak a "3 E szabáyl"-hoz?
education, enforcement, engineering
education, emergency, enforcement
emergency, engineering, enforcement
4. Soroljon fel három környezetminőséget befolyásoló tényezőt!
5. Miért gazdasági kérdés a közlekedésbiztonság?
mert a közúti balesetek hatalmas nemzetgazdasági veszteségeket okoznak, melyeket végül is mindannyiunknak kell megfizetnünk
mert ha növekszik a balesetek száma, akkor az egyenes arányosságban van az adóemeléssel
mert a balesetek költsége megjelenik az üzemanyagár emelkedésben