KURZUS: Közlekedésbiztonság

MODUL: I. modul: Bevezetés a közlekedésbiztonságba

2. lecke: A közlekedésbiztonság fogalma, célja, szerepe, jelentősége. A közlekedésbiztonság komplex rendszere. Alapfogalmak

Tanulási útmutató: A lecke elolvasása után képes legyen ismertetni a különböző alapfogalmakat, tudja megkülönböztetni a sérülések fajtáit a balesetek fajtáitól. A hallgató tudja kiszámolni a relatív baleseti sűrűséget és a relatív baleseti kockázatot. A tananyag elsajátításához szükséges idő ~90 perc.

"A közúti közlekedés biztonságának fenntartása és növelése a közlekedéspolitika egyik alapvető célja. Az állam egyik fontos kötelezettsége az állampolgárok egészségének megóvása a közúti közlekedési baleset kockázatának mérséklésével. A közúti közlekedési balesetek következményei nem csak az áldozatokat érintik, hanem az hozzátartozóit is. Valamennyi közlekedésbiztonsági törekvés középpontjában az ember testi és lelki sértetlensége áll.

A közlekedésbiztonság kérdésköréhez hozzátartozik még:

  • közlekedési infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése, fenntartása, üzemeltetése
  • járművekkel szembeni műszaki követelmények meghatározása, ellenőrzése, felülvizsgálata
  • közlekedésben résztvevők nevelése, oktatása, képzése, továbbképzése-rendszer kialakítása
  • közlekedési szabályok kidolgozása-betartatása-ellenőrzése
  • szabálysértések és bűncselekmények szankcionálása
  • finanszírozás is."

Ezek a tényezők mind az állami feladatok közé tartoznak.

A biztonságnak két alapdefiníciója is van, mégpedig az abszolút és a relatív biztonság.

Abszolút biztonság

Abszolút biztonság egy elméleti állapot, amely alatt azt értjük, hogy nincsenek veszélyforrások, amik nem termelnek veszélyeket. Ha nincs veszély, akkor nem is lehet baleset. Ha pedig keletkezne veszélyforrás, az elmélet alapján az sem termelne veszélyt. Ez az abszolút biztonság.

Az abszolút biztonság, csupán egy elméleti fogalom, és azért kell, hogy minőségi skálát tudjuk felállítani a relatív biztonság mérésére.

Az abszolút biztonság értéke 1. Úgy, mint a valószínűség számításban a valószínűségi változó.

Természetesen ilyen a valóságban nincs, hiszen mindig van veszélyforrás, amivel számolni kell.

Relatív biztonság

A valós életben a működő veszélyforrások jelentősen befolyásolják a közlekedők gyakorlati biztonságát, és baleseti kockázattal számolni kell. Ezt hívjuk relatív biztonságnak.

A relatív biztonság színvonala az "elméleti biztonság" állapotának, matematikai formában kifejezhető, megközelítési mértéke.

Alapfogalmak [1]

A közlekedésben előforduló események - veszélyességük szempontjából - egymástól jól elhatárolható, de egymás között folyamatos átmenetet képező csoportokba sorolhatók. A legsúlyosabb következményekkel járó, legritkábban előforduló esetek csoportját a balesetek képezik. A különböző események gyakorisága olyan piramissal szemléltethető, melynek talapzatát a zavartalan forgalom, csúcsát pedig a halálos kimenetelű baleset alkotja (1. ábra). A zavartalan haladás és a balesetek közé sorolhatók az ún. forgalmi konfliktusok. A konfliktusok és balesetek között hasonlóság áll fenn.

A súlyos konfliktus folyamata majdnem azonos a balesetével, azzal a különbséggel, hogy itt nem következik be összeütközés, és senki sem szenved sérülést. Egy regisztrált személysérüléses balesetre - a konfliktus típusától és súlyossági fokától függően - kb. 3000-4000 konfliktus jut.

A konfliktusok nemkívánatos események. A súlyos konfliktus résztvevői akaratukon kívül kerülnek veszélyes forgalmi helyzetbe. A konfliktus - éppen úgy, mint a baleset - annak következménye, hogy a jármű, a környezet és a közlekedő között szükséges összhang - valamilyen körülmény(ek) hatására - megbomlik.

A forgalom elemi eseményei
1. ábra
Baleset lehetséges kimenetelei
2. ábra

A konfliktus olyan megfigyelhető helyzet, amelyben két vagy több közlekedő oly mértékben közelít egymáshoz, hogy az összeütközés elkerülhetetlen, ha a résztvevők sebessége és/vagy haladási iránya változatlan marad. A baleset elkerüléséhez tehát valamilyen elhárító akcióra van szükség, amely a leggyakrabban fékezés, de lehet irányváltoztatás, gyorsítás, esetleg ezek kombinációja is. Ha az elhárító reakció eredménytelen, közúti baleset történik.

A közlekedési baleset (statisztikai szempontból) olyan váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi esemény, amelynek következtében haláleset, illetve személyi sérülés történt, vagy anyagi kár keletkezett. Eszerint megkülönböztetünk:

  • Személyi sérüléses
  • Anyagi káros balesetet.

Személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset minden olyan forgalmi esemény, amely közúton történt, vagy közútról ered, és amelyben legalább egy mozgó járműnek (vagy igavonásra is használható állatnak) szerepe volt, és amelynél legalább egy személy meghalt vagy megsérült.

Anyagi kár minden olyan természetes és/vagy jogi személyek javainak csorbulása, értékvesztése, továbbá azok részbeni, vagy teljes megsemmisülése

A sérülés fogalma: A közúti baleset hatására keletkező, a közlekedők egészségi állapotában beállt minden változást sérülésnek nevezünk, amelynek következtében a sérült meghal, sürgősségi ellátásra, vagy kórházi kezelésre szorul

Halálos sérülés: Halálos sérülést szenvedett az a személy, aki a közlekedési baleset következtében:

  • a helyszínen, orvosnál, kórházban, illetve egyéb helyen,
  • 30 napon belül elhunyt.

Magyarországon a személyi sérülések minősítése az alábbi:

  • Halálos sérülést szenvedett az a személy, aki a baleset következtében annak a helyszínén, vagy a balesetet követő 30 napon belül elhunyt. 1976. január 1 előtt 48 órás definíció volt életben. A kettő közötti differencia kiküszöbölésére 1,2 szorzót használnak.
  • Súlyos sérülések az általában 8 napon túl gyógyuló sérülések, törések, zúzódások, rázkódások, belső sérülések, súlyos vágások, sokk, amelyek kórházi ápolást tesznek szükségessé. De gondoljunk bele, hogy az is súlyos sérült, aki eltöri a karját és maradéktalanul meggyógyul illetve az is, aki élete végéig tolószékbe kényszerül. (KSH más fogalmat használ)
  • Könnyű sérülések a ficamok, horzsolások, melyek gyógyulása 8 napnál rövidebb időt igényel. (KSH más fogalmat használ)

A balesetek kimenetel szerinti minősítése a következő (abszolút számok):

  • Halálos kimenetelű az a baleset, amelynél legalább egy személy a baleset helyszínén vagy a baleset időpontjától számított 30 napon belül meghalt,
  • Súlyos sérüléses a baleset, amelynél legalább egy személy súlyosan megsérült,
  • Könnyű sérüléses a baleset, ha legalább egy személy könnyen megsérült.

A nem megfelelő fogalmak használata gyakran félreértést okoz. Előfordul például, hogy összekeverik a halálos sérültek és a halálos balesetek számát, pedig e két adat között jelentős eltérés lehet. Egy halálos kimenetelű baleset során ugyanis több személy is életét veszítheti, sőt emellett még súlyos és könnyű sérültek is előfordulhatnak.

A legtöbb ország a halálos áldozatok 30 napos definícióját alkalmazza, ami lehetővé teszi az ezek abszolút és fajlagos számára vonatkozó torzításmentes nemzetközi összehasonlítást.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság szakértői szerint a közúti közlekedési baleset következtében halálos sérülést szenvedettek:

  • 65% 1 napon belül
  • 88% 3 napon belül
  • 97% 30 napon belül

veszti életét.

Ebből az is megfigyelhető, hogy szinte felesleges 30 napnál nagyobb időtartamot meghatározni, hiszen így leginkább csak az adatok átfutási ideje nőne, a regisztrált áldozatok köre azonban alig változna. [1]

A közúti közlekedésbiztonság színvonala és mérése

A közúti közlekedésbiztonság színvonalát az adott közlekedési környezetben (országban, megyében, városban, úthálózaton stb.) előforduló balesetek, illetve az ezek következtében megsérült vagy meghalt személyek abszolút vagy relatív számával mérjük. A relatív számokat (fajlagos balesetei adatokat vagy baleseti mutatókat) úgy képezzük az abszolút adatokból, hogy azokat a közúti közlekedés egyéb jellemzőihez (ún. háttéradatokhoz, mint pl. forgalomnagyság, járműállomány stb.) viszonyítjuk.

Ezek közül a relatív baleseti mutató ( b r ) és a balesetsűrűség ( b s ) a legfontosabb.

A relatív baleseti mutató a baleseti kockázat legszélesebb körben elfogadott mérőszáma. Meghatározására az alábbi összefüggés szolgál:

b r = B 10 6 ÁNF365TL (baleset/106 járműkilométer)

ahol:
B - a T megfigyelési időtartam alatt bekövetkezett összes baleset száma;
ÁNF - átlagos napi forgalom (jármű/nap);
T - megfigyelési időtartam (év);
L - szakasz hossza (km).

A fenti jelölésekkel a balesetsűrűség:

b s = B LT (baleset/km, év)

E mutatószámok elsősorban különböző úthálózatok, útszakaszok, illetve útkategóriák közlekedésbiztonsági színvonalának összehasonlítására alkalmasak, bár a relatív baleseti mutató nemzetközi összehasonlítása céljára is előnyös.

Felhasznált irodalom

[1] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság

Önellenőrző kérdések
1. Mikor beszélünk halálos közlekedési balesetről? 
Közlekedési baleset sérültje a helyszínen életét veszti.
Közlekedési baleset sérültje a helyszínen, vagy az eseményt követő 30 napon belül életét veszti.
Közlekedési baleset sérültje a helyszínen, vagy 8 napon belül életét veszti.
2. Rendelje a képletben alkalmazott jelülésekhez az alábbi meghatározásokat!

b r = B 10 6 ÁNF365TL (baleset/106 járműkilométer)

a) br
b) B
c) ÁNF
d) T
e) L

átlagos napi forgalom (jármű/nap)
szakasz hossza (km)
relatív baleseti mutató
a T megfigyelési időtartam alatt bekövetkezett összes baleset száma
megfigyelési időtartam (év)

3. Mit nevezünk konfliktusnak?
Amelyben két vagy több közlekedő oly mértékben közelít egymáshoz, hogy az összeütközés elkerülhetetlen, ha a résztvevők sebessége és/vagy haladási iránya változatlan marad.
Amelyet követően a közlekedők nem tudják elkerülni a balesetet.
Amelyet követően a közlekedők minden alkalommal anyagi kárt és személyi sérülést szenvednek el.
4. Mire alkalmas a relatív baleseti mutató és a balesetsűrűség?
A követező évi balesetek számának becslésére.
A közlekedésbiztonsági színvonal összehasonlítására.
A balesetek súlyosságának megállapítására.
5. Határozza meg a forgalom elemi eseményeit súlyosság szerint!



1:
2:
3:
4:
5: