KURZUS: Közlekedésbiztonság
MODUL: IV. modul: Közlekedésbiztonság egyéb területei
11-12. lecke: Vasúti közlekedésbiztonság. Vasúti átjárókban történt balesetek hátterének feltárása
Tanulási útmutató: A lecke elsajátítása után a tanuló képes legyen ismertetni a vasúti átjárók kiemelt kockázatának okait. Ismerje fel a vasúti jelzésrendszer közútra vonatkozó elemeit, tudja csoportosítani a vasúti átjárókat biztosítás szempontjából. Tisztában legyen a vasúti átjáróban történő helyes viselkedéssel, és tudjon érvelni mellette. A lecke elsajátításához szükséges időtartam ~90 perc. | ||||||
A nemzetközi közúti jelzési és közlekedési egyezmények a vasúti útátjárók veszélyeit "különleges" jelzővel egészítik ki. A megkülönböztetést számos befolyásoló tényező indokolja. Elsősorban a vasúti átjárók veszélyei nem azonosak egy közúti kereszteződés veszélyeivel, ahol egy gépjárművezető szabálytalankodása esetén a másik gépjárművezető tud korrigálni. Erre a vasúti átjáróban a vasúti jármű vezetőjének nincs lehetősége. Ez adódik a kötött pályából, a mozgási energia különbségből, és a súrlódási tényező eltéréséből. Egy vonat megállításához 600-800 méter fékút szükséges. | ||||||
Elmondhatjuk tehát, hogy a vasúti átjárók a közlekedés kiemelten veszélyes helyszíne lehet, hiszen: | ||||||
| ||||||
vesznek igénybe. | ||||||
A különlegességet pedig az alábbi tényezők határozzák meg: | ||||||
| ||||||
Alkalmazott vertikális és horizontális jelzés rendszer bizonyos elemei: | ||||||
| ||||||
A biztonságot alapvetően a technikai feltételek és emberi tényezők határozzák meg. A technikai feltételek, eszközök feladata, hogy időben felismerhetővé tegyék a közúti járművek vezetői részére a veszélyes helyet, megfelelő információkat és körülményeket biztosítsanak a magatartási szabályok megtartásához. A műszaki tényezők: vasúti útátjáró jelzése, biztosítása, kereszteződés kialakítása, burkolata. | ||||||
A biztonság emberi tényezői rendkívül összetettek, a vasúti útátjáróban évente előforduló ütközéses balesetek 93-95%-a a közúti járművek vezetőinek a hibájából fordul elő. | ||||||
Vasúti átjárók biztosításának fajtái: | ||||||
| ||||||
Biztosított vasúti átjárók típusai: | ||||||
| ||||||
A Központi Statisztikai Hivatal megfogalmazása szerint: "Vasúti közlekedési balesetek: az országos vasúthálózaton működési engedéllyel rendelkező, jogi személyiségű adatszolgáltatók áru- vagy személyszállítás közben történt minden olyan forgalmi baleseti esemény, ahol személysérülés történt vagy anyagi kár keletkezett" | ||||||
2011. és 2016. között az alábbi módon változott a vasúti átjárókban történt balesetek száma: | ||||||
| ||||||
| ||||||
2016-ban 1 fő vasutas veszítette életét ütközés következtében közút-vasút szintbeni kereszteződésben, míg 17 fő "idegen személy" (megj.: KSH adatai alapján aki nem vasutas, az idegen). Ugyanebben az évben személygázolás miatt 2 fő utas veszítette életét, míg 75 idegen személy. Egyéb balesetben pedig szintén 2 utas halt meg. | ||||||
A vasúti útátjárókban történt balesetek leggyakoribb okai: | ||||||
| ||||||
A baleseti okok hátterében az alábbiak állnak: | ||||||
| ||||||
Magatartás a vasúti átjáróban | ||||||
A vasúti útátjárók potenciális veszélyes helyei a közlekedésnek, ezért is kell kiemelten kezelni őket. A közúti-vasúti szintbeni kereszteződések aktív biztosítása, a jelzések bal oldali megismétlése, a figyelmeztető elő-, és veszélyjelző táblák, útburkolati jelek a figyelmet zavaró körülmények megszüntetése, a forgalomtechnika körültekintő alkalmazása egyaránt segítik a járművezetőt a balesetek megelőzésében, de önmagunkban nem akadályozzák meg azokat. | ||||||
Nyilvánvaló, hogy a kereszteződések szintbeni elválasztása jelentené a teljes körű megoldást, azonban olyan költséges, hogy ennek megvalósítása a legfejeltebb országokban is ritka. Ez teszi szükségesség a sorompóberendezések további fejlesztését, racionális beruházásokkal a veszélyes helyek csökkentését és emberi oldalról a vasúti útátjárók különleges veszélyeinek ismeretét, valamint a közlekedő embernek ehhez való alkalmazkodását. | ||||||
A vasúti útátjárókban történt balesetekről elmondható, hogy nagyrészük biztosított vasúti átjáróban történt, súlyosabb balesetek kis-, és közepes forgalmú átjárókban következnek be. Ezeknek a baleseteknek az oka 99%-ban a KRESZ szabályok megsértése, és a helytelen magatartás. | ||||||
A fejlesztések ellenére nem csökkent szignifikánsan a balesetek száma, sőt a korszerűbb vasúti átjárókban az anyagi kár növekedett. Az előéleti pontrendszer és a kiszabott büntetések visszatartó ereje minimális, és sok esetben a vasutat okolja a társadalom (média hatása). | ||||||
Milyen helytelen viselkedéssel találkozhatunk a gépjárművezető részéről vasúti átjárókban? | ||||||
| ||||||
A helytelen viselkedés mögött meghúzódó okok szinte egyenértékűek a járművezetés folyamatában már megbeszélt okokkal: | ||||||
| ||||||
Helyes viselkedés vasúti átjáróban | ||||||
Ahhoz, hogy a vasúti átjárókban (is) csökkenteni tudjuk a balesetek számát, elsősorban a gépjárművezetőre, mint egyénre kell fokuszálnunk. Az átjáróban történő közlekedés három alapszabálya: | ||||||
| ||||||
Vasúti átjáróban akkor szabad áthaladni, ha a teljes sorompó rúdjai nyitott helyzetben vannak és a kiegészítő hang-, vagy fényjelző berendezés nem jelez valamint a fényjelző készüléken a villogó fehér fényjelzés észlelhető. Tilos az áthaladás, ha a teljes sorompó kiegészítő berendezése hang-, vagy fényjelzést ad és/vagy a fényjelző készülék villogó piros fényjelzést ad és/vagy a sorompó rúdja mozgásban, vagy lezárt állapotban van. | ||||||
A biztosítóberendezések működésében üzemzavar van, ha | ||||||
| ||||||
Üzemzavar esetén a vasúti átjárón áthaladni akkor szabad, ha | ||||||
| ||||||
A hazai Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ: feladata a balesetek/súlyos események független szakmai vizsgálata, majd javaslattétel) vizsgálja a közúti-vasúti szintbeni kereszteződésben történt baleseteket [2]. Azonnali helyszíni szemlét tart a KBSZ ha a balesetben a gépjárműben valaki meghalt, vagy több, mint négy fő szenvedett súlyos sérülést, vagy pedig a vasúti biztosítóberendezés nem működött. | ||||||
Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, szint az összes baleset a gépkocsivezetővel kapcsolatos emberi tényezőre vezethető vissza, amelyhez esetenként a nem megfelelő körülmények is hozzájárultak. | ||||||
A műszakilag nem biztosított vasúti átjárókban elsődleges veszélyforrás a rálátás biztosításának hiánya, melynek oka lehet terepviszony, épített környezet, nem gyérített növényzet. A jelenlegi jogszabályok nagy rálátási háromszög tisztán tartását írják elő, ami szinte kivitelezhetetlen. | ||||||
Tipikus baleseti ok, hogy a sötét fénysorompók észlelése után a gépjárművezetők 50%-a nem áll meg, hanem lassítás nélkül továbbhalad (ebben az esetben kizárólag az ő felelőssége lenne meggyőződni az áthaladás biztonságosságáról). | ||||||
Megjegyzés: számos baleset elemzése elérhető a www.kbsz.hu oldalon | ||||||
Felhasznált irodalom | ||||||
[1] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság | ||||||
[2] Dr. Gincsai János - Gula Flórián: Vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek vizsgálatainak tapasztalatai |
Önellenőrző kérdések | ||||||
1. A vasúti átjáró a közlekedésben:
![]() | ||||||
2. Az ütközéses balesetek hány százaléka emberi hiba?
![]() | ||||||
3. Sorolja fel a vasúti átjárók biztosításának fajtáit! ![]() | ||||||
4. Melyik az egyik leggyakoribb oka a vasúti átjáróban történt baleseteknek?
![]() | ||||||
5. Sorolja fel, mi a helyes viselkedés követelménye a vasúti átjárókban? ![]() |