KURZUS: Közlekedésbiztonság

MODUL: IV. modul: Közlekedésbiztonság egyéb területei

14. lecke: A közlekedési balesetek nemzetgazdasági vizsgálata. A beruházások értékelése, költség-haszon elemzés

Tanulási útmutató: A tanuló értse meg, hogy miért szükséges a közlekedési balesetek nemzetgazdasági vonatkozásával foglalkozni. Ismerje a különböző számítási módszereket, tisztában legyen a balesetek különböző veszteségelemeivel. Egy esetleges beruházási döntéshozatalban képes legyen számolni, és érvelni a választott beruházás mellett. A lecke elsajátításának időtartama ~60 perc.

A közlekedési balesetek nem csak lelki terhet okoznak, hanem pénzben kifejezhető költségvonzatuk is van. Hazánkban ezeknek a költségeknek a kalkulációjával a hetvenes évektől számolják, míg külföldön már korábban is meghatározták.

De miért is van szükség a pénzértékben történő kifejezésre?

Elsősorban tudatosítani kell a társadalom minden tagjában (nem csak a döntéshozókban), hogy ezek a veszteségek jelentősek az egész gazdaság számára. Másrészt pedig a rendelkezésre álló anyagi források elosztásának biztosítása is megfelelően történjen.

Ezen pénzeszközök felhasználásával úgy kell gazdálkodni, hogy a lehető legtöbb emberéletet mentsük meg, és a legtöbb balesetet kerüljük el.

A legszörnyűbb tény az anyagi források elosztásánál, hogy minden veszteséget, kárt számszerűsíteni kell, így sajnos az emberéletet is. Tehát a legfontosabb (egyben etikátlan) kérdés:

Mennyit ér egy emberélet?

Természetesen minden emberi élet egyszeri, és megismételhetetlen. Ha valaki elveszít egy családtagot, annak az anyagi kárpótlás nem jelent szinte "semmit", hiszen a családtaggal nem tud többet együtt karácsonyozni. Itt csupán a gazdasági oldalról való megközelítésre gondolhatunk, megpróbáljuk meghatározni a halálesetre jutó gazdasági veszteséget.

Régen a halálos áldozatok esetén csak a munkaképes korú személy feltételezett nyugdíjazásáig hátralévő évek alatt kieső termelési kapacitást vették figyelembe, ma már egyéb tényezők gazdasági értékének a meghatározásával is próbálkoznak. Ilyen érzelmi tényező lehet a gyász, fájdalom, szenvedés (esetleges mentálhigiéniás betegségek kialakulása) is.

Pontos számítás, illetve értékmeghatározás nincs. Ezek az alkalmazott veszteségértékek a különböző közúti biztonsági intézkedések gazdasági hatékonyságának összehasonlítására szolgál, és az eredmény nagysága arra utal, hogy egy ország döntéshozói mekkora fontosságot tulajdonítanak a közúti biztonság kérdésének.

Hazánkban sokáig csak a halálos áldozatok termeléskiesésének meghatározásán alapuló, ún. "emberi tőke" módszert alkalmazták, a KTI 2004-ben végzett kutatásai alapján egy 2003-as közúti baleseti halál átlagos nemzetgazdasági vesztesége 95 millió Forintban határozták meg, A közúti balesetek országos társadalmi-gazdasági vesztesége pedig 270 milliárd (!!) Forintra adódott.

Az "emberi tőke" módszerén kívül később alkalmazni kezdték a "fizetési hajlandóság" módszerét is (WTP: willingness to pay). Egy kérdőív alapján a megkérdezettek pénzben kifejezett értéket kell alkotniuk emberi életekben, súlyos sérülésekben. Nyilatkozniuk kell arról, milyen összeget áldoznának a baleseti kockázat adott mértékű csökkentésére. Az évekkel ezelőtti felmérés eredménye 255 millió Ft/fő statisztikai életérték adódott, ami egyezik az EU gyakorlatában használt "egymillió eurós szabállyal" (árfolyamtól függetlenül).

A számítások
  • társadalmi munkamegosztásból való kiesés: a baleset sérültjei egy időre vagy véglegesen kiesnek a termelési tevékenységből. Ezt nevezzük termeléskiesésnek, és egy aktív kereső GDP-hez való hozzájárulásaként számszerűsítjük
  • ráfordítások, amelyek a balesetek által okozott rendkívüli körülmények, és következmények felszámolásához, illetve helyreállításához szükségesek
  • kifizetett táppénz és járadék nem termelőmunka ellenértékeként kerül kifizetésre
  • externális hatásként a bekövetkezett baleset miatt forgalmi torlódások alakulhatnak ki, emiatt időveszteség halmozódhat fel (legyen az munkavégzésében gátolt, vagy szolgálati úton lévő)
  • magánjellegű időveszteség: nettó átlagbérrel számszerűsítve. De az igazi veszteség az, hogy ennyi időt az érintett nem a szabad akarata szerint tud eltölteni

Statisztikában meghatározott közúti közlekedési balesetek veszteségelemei:

  • halálozás miatti emberitőke-veszteség
  • a közúti közlekedési balesetek által okozott tárgyi kár
  • a közúti közlekedési balesetek következtében fellépő közúti torlódás, időkiesés vesztesége
  • sérültek termeléskiesése
  • a sérültek (meghaltak) kórházi ápolási költsége
  • a sérültek (meghaltak) mentési költsége
  • a meghaltak temetési költsége
  • a közúti közlekedési balesetek miatt fizetett táppénz és az ahhoz kapcsolódó ügyviteli költségek
  • a közúti közlekedési balesetek helyszínén végzett műszaki mentési (tűzoltó) tevékenység költsége
  • a közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos rendőrségi tevékenység költsége
  • a közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos ügyészségi tevékenység költsége
  • a közúti közlekedési balesetekkel kapcsolatos bírósági tevékenység költsége
  • a közúti közlekedési balesetek következtében a természeti és művi környezetben okozott károk költsége
Beruházások értékelése, költség-haszon elemzés

Ahhoz, hogy egy baleseti gócponton változtassunk, vagy megnézzük a lehetséges változatok megtérülését, költség-haszon elemzést kell végeznünk. Itt a haszon és a költség számszerűsítésével, tehát pénzértékben való kifejezésével tudjuk megállapítani, van-e egyáltalán értelme a változtatásnak (ezért is kellett kifejezni a károkat pénzértékben).

Egy közlekedésbiztonságot fokozó intézkedés során egyértelműen a biztonság hatékonyságra vagyunk kíváncsiak. Ilyenkor a haszon a "be nem következett baleset" lesz, tehát a baleseti-költségmegtakarítás. Míg a költség oldalon az intézkedés/változtatás költségtényezői fognak szerepelni (a tervezéstől egészen az átadásig).

"A költség-hatékonyság elemzés eredményei alapján kiválasztható egy adott cél elérésére alkalmazandó optimális megoldás. A költség-hatékonyság elemzés során a hatások és költségek számbavétele folyik. A költségek számszerűsítése, forintosítása megtörténik, a hatások értékben való kifejezése helyett az adott cél elérését jelentő állapot változás naturáliákkal (természetes mértékegységben) való jellemzése valósul meg. A megoldás kiválasztása hatékonysági mutatók alapján történik. A hatékonysági mutatók általános képlete: naturáliában kifejezett változás/forintosított költség. A mutatók tehát azt fejezik ki, hogy egységnyi hatás elérésének mi a fajlagos költsége." [2]

A balesetek értékei a következők (fajlagos baleseti értékek 2008 évben):

  • halálozás: 266,9 millió Ft/áldozat
  • súlyos sérülés: 35,8 millió Ft/ sérült
  • könnyű sérülés: 2,6 millió Ft/sérült

Egy beruházás akkor gazdaságos, ha a nettó jelenértéke pozitív (gazdasági hatékonysági mutató, mely azonos időpontra átértékelt és összegzett hasznok és költségek különbségeként számítjuk), haszon-költség hányadosa pedig egynél nagyobb. [3]

Felhasznált irodalom

[1] prof. Dr. Holló Péter: A közúti baleseti veszteségek

[2] forrás: http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/karmutmutato4/karmutm4-3.htm

[3] Dr. Borsos Attila: Biztonságosabb közúti infrastruktúra (3.8.)

Önellenőrző kérdések
1. Milyen módszert alkalmaztak hazánkban az emberi életérték meghatározására?
semmilyet, nem volt ilyen módszer
emberi tőke módszer
az Egyesült Királyságtól átvett módszert
2. Mit jelent a WTP módszer?
fizetési hajlandóság módszere
baleseti kockázatot csökkentő intézkedés
kórházi ellátást javító menedzsment módszer
3. Mit nevezünk társadalmi munkamegosztásból való kiesésnek?
a baleset sérültjei egy időre vagy véglegesen kiesnek a termelési tevékenységből.
balesetek által okozott rendkívüli körülmények, és következmények felszámolásához, illetve helyreállításához szükségesek
kifizetett táppénz és járadék nem termelőmunka ellenértékeként kerül kifizetésre
4. Mi az első lépése a költség-haszon elemzésnek?
lehetséges változatok megtérülési idejének kiszámítása
jelenérték számítás
haszon és költség pénzértékben való kifejezése
5. Egy halálozás értéke nagyságrendileg mennyi volt 2008-ban?
266,9 millió Ft/ áldozat
250,5 millió Ft/áldozat
225 millió F/áldozat
6. Mikor gazdaságos egy beruházás?
ha a nettó jelentérték pozitív, és haszon-költség hányados egynél nagyobb
ha a nettó jelentérték negatív, és a haszon-költség hányados egyenlő nullával
ha a nettó jelentérték pozitív, és a haszon-költség hányados egyenlő nullával