KURZUS: Közlekedésbiztonság
MODUL: III. modul: Közlekedésbiztonság jármű oldalról
9. lecke: Aktív és passzív biztonság
Tanulási útmutató: A hallgató képes legyen egy adott eszközről megmondani, hogy az aktív vagy passzív biztonsági elemek közé tartozik-e, és miért. Értse meg, hogy ezeknek az eszközöknek milyen szerepe van a közlekedésbiztonság területén belül. Ismerje az alapvető eszközök működését, és tudjon érvelni használatuk mellett. A lecke elsajátításának időtartama ~90 perc. | ||
A közlekedésbiztonság ember-jármű-út és környezete rendszeréből most a jármű kerül az előtérbe. Az aktív és passzív biztonsági rendszereket a következőképpen oszthatjuk fel: | ||
| ||
Az aktív biztonság során, fontos, hogy a gépjárműnek olyan kialakításúnak kell lennie, hogy csökkentse a baleset előfordulásának valószínűségét. Ha a gépjárművezető olyan helyzetbe kerül, segítse őt a megoldásban, működjön az ember akaratának megfelelően. Az aktív biztonság tehát a primer biztonság, mivel a baleset elkerülésében van nagy szerepe. | ||
Az emberi tényezőnek is van szerepe, hiszen a vezető helyének kialakításának olyannak kell lennie, hogy biztosítsa a kényelmes elhelyezkedést, jó kilátást biztosítson és az ergonómiai szempontoknak megfeleljen. Ez a biztonságos járművezetés alapfeltétele. | ||
A zajszint csökkentése kiemelkedő szerepet játszik, hiszen a zajterhelés növeli a kifáradás valószínűségét, ami a reakcióidőben növekedést okozhat. Nemcsak a zaj, hanem emberi mivoltunkból adódóan a megfelelő hőmérséklet is befolyásolja a közérzetünket, így közvetve a járművezetést is. | ||
Az aktív biztonsághoz tartozik: | ||
| ||
Természetesen ez az eszköztár folyamatosan bővül, nagyon nehéz lépést tartani az állandó újítással. Az "alap" aktív biztonsági elemek: | ||
Blokkolásgátló (ABS-Anti-lock Braking System) | ||
| ||
Működése: | ||
A gépkocsi kerekeinél 1-1 fordulatszámláló található, sebességmérés történik. Érzékeli a jármű kerekeinek blokkolását a fékezés következtében (itt vészfékezésről beszélünk). Folyamatos pulzálás (másodpercenként 15-20-szor), kiiktatja a fékezést (féknyomás csökkentése). | ||
A gyorsulás újbóli észlelésénél újra fékezés, majd amikor a kerék lassulása meghaladja az autó lassulását, ismét működésbe lép. | ||
| ||
ASR (Anti-Slip Regulation-kipörgésgátló) | ||
| ||
Ha az ASR 40 km/h alatti sebességnél érzékeli a kerekek kipörgését, akkor csökkenti a motor teljesítményét, illetve a fékek segítségével fékezi a túl gyorsan forgó kereket, 40 km/h felett csak a motorteljesítményt csökkenti, ilyenkor ugyanis a fékezés megcsúszást eredményezhet. | ||
Adaptive Cruise Control (ACC) | ||
| ||
Sávtartás és sávváltás támogatás | ||
| ||
Stretch Brake | ||
| ||
Passzív biztonság | ||
Más néven szekunder biztonság. A passzív biztonsági elemek a baleset bekövetkezésekor és azután jutnak szerephez. Céljuk, hogy a balesetből származó sérüléseket segítsenek elkerülni, vagy súlyosságukat csökkenteni. Lényeges, hogy működésük emberi beavatkozást nem igényelnek. | ||
A passzív biztonsági elemeket külső, illetve belső biztonsági rendszerekre oszthatjuk. | ||
| ||
"Ilyen elemek lehetnek: | ||
| ||
Biztonsági öv | ||
Az egyik legfontosabb passzív biztonsági elem. Erős fékezéskor, vagy ütközéskor a tehetetlenség miatt a gépkocsiban ülök nagy erővel vágódnak előre, vagy a kormánykeréknek, vagy a műszerfalnak. A sok esetben végzetes következmények ellen véd a perlonból vagy más műszálas szövetből készült biztonsági öv, amit csak szappanos vízzel szabad tisztítani. | ||
A biztonsági öv becsatolási kötelezettség törvényi előírása és rendszeres ellenőrzése eredményeképpen jelentős mértékben csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, csökkent a sérülések súlyossága és gyakorisága. A biztonsági öv védőhatása biomechanikailag korlátozott. | ||
Az ütközés pillanatában az autóban ülő bekötetlen utas a jármű ütközése előtti sebességgel mozog tovább az utastérben, és nekilökődik az előtte lévő tárgynak. A járművezetők általában a kormánykeréknek ütköznek, a hátsó utasokat pedig az első ülések háttámlája állítja meg. Előfordul az is, hogy a bekötetlen utasok kirepülnek az autóból. | ||
A biztonsági öv és gyermekülések: | ||
| ||
A biztonsági övet használó utas ütközés során is az ülésben marad, és az autóval együtt lassul, így a testére ható erő jelentősen csökken. | ||
Biztonsági övek kialakítása: | ||
A legbiztonságosabb és egyben leggyakrabban alkalmazott megoldás az alsó és átlós övpántból álló hárompontos biztonsági öv, amelyet a járművekben, kisteherautókban, kisbuszokban, teherautókban, és autóbuszok vezetőülésén használnak. A biztonsági övekre vonatkozó szabványok előírják a heveder és a csatok szélességét, valamint az öv könnyű használatát és beállítását. Néhány éve a biztonsági övek a légzsákokkal, az előfeszítőkkel és az överő-határolókkal együtt a gépjárművek integrált biztonsági rendszerét alkotják. | ||
Biztonsági övek egyéb fajtái: | ||
| ||
A biomechanikai korlátot sokan elfelejtik. Sajnos manapság Ausztria egyes autópálya szakaszain megengedték a 140 km/h sebességet, míg Franciaországban azokon az utakon, ahol osztatlan a forgalom a maximum megengedett sebesség 80 km/h. Szoros összefüggés mutatható ki a sebesség növekedése, és a balesetben elhunyt személyek száma között. Svédországban a biomechanikát veszik alapul a megengedhető legnagyobb sebesség meghatározásakor, hiszen mindennek az alapja az emberi test tűrőképessége. | ||
Gyermekülések | ||
A 12 évnél fiatalabb gyermekeket a hátsó ülésen elhelyezett, megfelelően rögzített gyermekülésben kell szállítani. A gyerekülés kiválasztásánál az elsődleges szempont a gyermek súlya. A gyermekülések magassági és súlyhatárát túllépő nagyobb gyermekeknek megfelelően beállított alsó és átlós övpántból álló hárompontos biztonsági övet kell viselniük. | ||
A gyermekülés megakadályozza, hogy hirtelen fékezés vagy ütközés esetén a gyermek a gépkocsi belső terének csapódjon, vagy kiessen a járműből. Több amerikai tanulmány is bebizonyította, hogy a megfelelően használt, és rögzített biztonsági gyermekülések 69%-kal csökkentik a kórházi kezelés szükségességét. | ||
Légzsák | ||
A második legfontosabb passzív biztonsági elem, hatását a biztonsági öv együttes alkalmazásával tudja kifejteni. A kormánykerék és az emberi test között felfúvódó rugalmas párnaként védi az emberi testet a súlyosabb sérülésektől. Csökkenti a test előremozdulásának valószínűségét, a fej-, nyak-, valamint csigolyasérülések súlyosságát. Légzsákot elhelyezhetnek a vezetőülésnél, vezető melletti ülésnél, oldalajtóknál (függönylégzsák), és a térd ütközési helyénél (térdlégzsák). Közlekedési partnervédelemnél megjelent már a gyalogos légzsák. | ||
Az érzékelővel ellátott légzsákot összehajtott állapotban rejtik el egy könnyen nyitható burkolat alatt. Egy szilárd hajtóanyagú rakétához hasonló rendszer fújja fel. Több, mint 300 km/h-val fújódik fel, és az ütközéstől számított 150 milliszekundum után már távozott belőle a gáz. Gondoljunk bele, az éppen előre eső utasnak egy, már leereszkedő légzsákba kell belehajolnia. | ||
Ülésbeállítás-fejtámla | ||
Indulás előtt megéri rászánni azt a pár másodpercet, hogy a fejtámlát megfelelően beállítsuk. Hiszen ezzel elkerülhető egy végzetes sérülés, az ostorcsapás, ami a ráfutásos/utoléréses balesetek jellemzője. A nem megfelelően beállított fejtámla a nyakcsigolya sérülése miatt maradandó károsodást is okozhat. | ||
A SAAB 1997-ben mutatta be az aktív fejtámlát, ami az ostorcsapás sérülés fokát mérsékli. A fejtámla a fejjel együtt mozdul előre és vissza, így a nyak sokkal kisebb veszélynek van kitéve. A légzsákokkal ellentétben, ezt ütközés után nem kell cserélni, mivel mechanikusan működik. | ||
Merevített utastér | ||
Barényi Béla mérnök nevéhez fűződnek különböző fejlesztések az autóiparban a passzív biztonsági eszközök körében. Szabadalmai közé tartozik a gyűrődési zónákkal rendelkező, alakőrző szilárd biztonsági utascella, valamint a biztonsági kormánykerék. Ezek a fejlesztések máig alapot adnak a modern autók konstrukciójához. | ||
Deformációs zónákat alakítanak ki a karosszériák elején és végén, valamint lehetőség szerint oldalt is. Ezek a területek energiaelnyelőként szerepelnek, így csökkentve az utasok sérülésének súlyosságát. A lényeg, hogy az ütközéskor keletkező energiát ne adják át az utastérbe, hanem a deformáció során, alakváltozással nyeljék el. Ezt hívjuk "őszibarack elv"-nek. | ||
Borulásvédelem | ||
Kabrió típusú autókban egy felborulásos balesetben kiemelt szerepet kell kapnia a borulásvédelemnek, ami a járműben tartózkodókat védi fejsérülés ellen is. A járműben a fejtámlák mögé, rejtetten két bukókeret van beépítve, érzékeny szenzorok figyelik folyamatosan a jármű dőlését, hossz- és keresztirányú gyorsulását, valamint tapadását. Így azonnal képesek érzékelni a jármű borulását. Amennyiben a baleset bekövetkezik, a bukókeretek a másodperc törtrésze alatt előugranak, és biztonságos védelmet nyújtanak a járműben ülők számára. 1/4 mp-en belül 265 mm magasságig felugranak (BMW). | ||
Partnervédelem | ||
Fontos beszélni a gyalogosok, kerékpárosok gázolásos baleseteiről, hiszen nem mindegy, hogy milyen karosszéria okozza a sérülést. Ezek csökkenthetők: | ||
| ||
Ezek egyaránt szolgálják a közlekedési partner védelmét és a menetszél által keltett zaj csökkentését. | ||
A járművek biztonságának értékelése [3] | ||
1997-ben alapították Nagy-Britanniában a Eurpean New Car Assessment Programme szervezetet (EuroNCAP - Európai Új Autó Értékelő Program). A szervezet hátterében jelenleg több európai kormány (pl. Francia, Holland, Svéd) és az Európai Bizottság áll. A szervezet nagyon rövid idő alatt a biztonságos autók katalizátorává vált, ezzel emelve a az autók biztonságosságát. | ||
Az autók biztonságát három biztonsági teszt alapján értékelik, amelyek eredménye alapján jelentést készítenek, és megfelelő pontozási értéket kapnak a járművek. Az eredmények alapján 3 kategóriában kapnak a járművek értékelést: első utasok biztonsága, gyermekbiztonság, gyalogosbiztonság. | ||
| ||
| ||
| ||
| ||
Példa az értékelő lapokra: | ||
| ||
| ||
Láthatjuk, hogy a Renault Traffic gépjármű összesen 2 csillag végeredménnyel végzett, míg a Skoda Octavia: | ||
| ||
| ||
| ||
Felhasznált irodalom | ||
[1] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság | ||
[2] Szabó József Zoltán, főisk. adjunktus, gépjármű szekértői ismeretek előadás | ||
[3] www. euroncap.com |
Önellenőrző kérdések | ||||||
1. Mit nevezünk aktív biztonságnak?
![]() | ||||||
2. Mit nevezünk passzív biztonságnak?
![]() | ||||||
3. Minek a rövidítése az ABS?
![]() | ||||||
4. Mit érez a járművezető az ABS működésekor?
![]() | ||||||
5. Minek a rövidítése az ASR?
![]() | ||||||
6. Hány km/h a működési határa az ASR-nek?
![]() | ||||||
7. Mire szolgál az ACC?
![]() | ||||||
8. Mely az egyik legfontosabb passzív biztonsági elem?
![]() | ||||||
9. Hány km/h-val fújódik fel a légzsák?
![]() | ||||||
10. Kinek a nevéhez fűződik a merevített utastér?
![]() | ||||||
11. Mely szervezet végzi a járművek biztonsági értékelését?
![]() | ||||||
12. Hány km/h-val történik a biztonsági értékelés során a frontális ütközés?
![]() | ||||||
13. Hány km/h-val történik a biztonsági értékelés során az oldalütközés?
![]() |