KURZUS: Közlekedésbiztonság
MODUL: II. modul: Emberi tényező
5. lecke: A gépjárművezetés folyamata
Tanulási útmutató: A lecke elsajátítása után legyen képes a képesség és készség fogalmát önállóan elmondani, valamint a gépjárművezetés folyamatát ismertetni. Tudja ismertetni a fékút és a féktávolság között lévő különbséget, illetve képes legyen kiszámolni az különböző adatok alapján. A lecke elsajátításához szükséges idő ~90 perc. | ||||||||||
A járművezetés folyamata során nem csak a szabályok ismerete és betartása a fontos, hanem a ismernünk kell emberi, valamint technikai hátterét is. Senki sem születik úgy, hogy gépjárművet tud vezetni, ez egy hosszú tanulási folyamat eredménye, melynek idejét befolyásolja az egyén képessége és készsége. | ||||||||||
Képességnek hívjuk azt a tudásfajtát, ami valamilyen aktivitást tesz lehetővé birtoklója számára. Zömmel velünk született tulajdonság, fajtái lehetnek: pszichológiai, pedagógiai. | ||||||||||
A készség részben automatikussá vált műveletsor, mely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül megy végbe. A cselekvés egyes elemei automatikusan kiváltják a következőt, így tehermentesítik az idegrendszert (pl. ajtó nyitása kilinccsel). Elsajátítása a következő részekre bontható: | ||||||||||
| ||||||||||
Az emberi személyiség szintúgy szerepet játszanak a gépjárművezetés folyamatában, gondoljunk csak az agresszív járművezetőkre, akik nem tartják be a megfelelő követési távolságot. A személyiséget az alábbi "összetevőkre" bonthatjuk fel: | ||||||||||
| ||||||||||
A személyiség másik leggyakoribb felosztása a Johari-ablak, amely az önismeret legszélesebben használt modellje. | ||||||||||
| ||||||||||
"Mint az ábrán is láthatjuk a Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők: | ||||||||||
| ||||||||||
Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől. Hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Harmadrészt függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt (Rudas, 2001)." | ||||||||||
A járművezetés folyamata a folyamatos érzékelés, döntés és cselekvés háromszögéből adódik. | ||||||||||
| ||||||||||
Érzékelés során a környezetből jövő ingerek észlelése, felismerése és azonosítása történik, ezt követi a döntés, amely a jármű mozgásába történő beavatkozásról és annak módjáról szól, végül a cselekvés következik, ami a döntés következtében szükséges járműkezelési tevékenység végrehajtását jelenti. Fontos megjegyezni, hogy a környezetünkből érkező ingerek folyamatosan feldolgozásra kerülnek, ennek eredményeképpen a döntés és cselekvés is állandó változásban lehetnek. | ||||||||||
A gépjárművezetéshez és a közlekedéshez szükséges információk 90%-át látás során szerezzük meg. Látóterünk nagyságrendileg 160-180°-ot fed le, amiből az éleslátás területe 3°. Járművezetés folyamata során a sebesség növekedésével a perifériás mezőben lévő tárgyak, környezeti elemek egyre inkább homályossá válnak, az érzékelésünk romlik, és a becslésünk hibavalószínűsége is megnő. A látás témaköréhez kapcsolódik a holttér fogalma, ami azokat a területeket jelenti, amelyez az autó karosszériája vagy egyéb tárgy/személy miatt kitakart kilátási irány, vagy tér. | ||||||||||
A járművezető szeme általában nem egy adott, fix pontra tekint, hanem ide-oda pásztázó tekintet jellemzi, melynek időszükséglete 0,2-0,4 sec. | ||||||||||
A leírt ismeretek tudatában a járművezetés folyamatát a következőképpen ábrázolhatjuk. | ||||||||||
| ||||||||||
Láthatjuk az ábrán, hogy maga a folyamat elég összetett és bonyolult. Alapvető eleme a járművezetésnek az ingerek és információk feldolgozása. Kérdés, hogy melyik gépjárművezető hogyan érzékeli ezen behatásokat. Az információt: | ||||||||||
A, nem észleli | ||||||||||
| ||||||||||
B, észleli | ||||||||||
| ||||||||||
A döntési folyamatban nagy szerepet játszik a már átélt közlekedési szituációkból levont tapasztalatok, valamint a meglévő ismeretkör. A cselekvésre adott válasz a közlekedési környezettől tovább befolyásolja az járművezető döntését és további cselekvését. | ||||||||||
A járművezetés folyamatában meghatározó fogalom a reakció, ami egy vagy több ingerre adott válasz. Lehet egyszerű illetve választásos. Egyszerű reakcióra a legjobb példa a vészfékezés, amikor más cselekvést nem hajtunk végre (nincs kormányzás). Választásos reakcióra a közlekedésben lényegesen több példa adódik, és itt már meglévő tapasztalat is nagy szerepet játszik. Az egyszerű és a választásos reakció időszükséglete eltérő (reakcióidő). | ||||||||||
Az emberi reakcióidő tartalma: | ||||||||||
| ||||||||||
Egy átlagember reakcióideje a következőképpen épül fel: | ||||||||||
| ||||||||||
A reakcióidőt számos tényező befolyásolhatja: | ||||||||||
| ||||||||||
A reakcióidő szignifikánsan befolyásolja a féktávolságot. A reakcióidő alatt megtett út és a fékút összeadásából adódik. | ||||||||||
| ||||||||||
ahol: | ||||||||||
| ||||||||||
Gyakorló feladat: Számítsuk ki a féktávolságot, ha a következő adatokkal rendelkezünk: | ||||||||||
v=50 km/h | ||||||||||
A kalkulációt először a reakcióidő alatt megtett út kiszámításával kezdjük, ami a sebesség átváltását jelenti s/m dimenzióba. | ||||||||||
Ez azt jelenti, hogy 1 sec alatt 13,89 m-t teszünk meg járművünkkel (reakcióidő alatt megtett távolság). | ||||||||||
Ezt követően a fékút kiszámítása következik a következő képlet segítségével: | ||||||||||
A reakcióidő alatt megtett út és a fékút összessége 13,89 m + 19,29 m= 33,18 m. | ||||||||||
Tehát a féktávolságunk 33,18 m. | ||||||||||
Gyakorló példák: | ||||||||||
1. Számítsuk ki a féktávolságot a következő adatok alapján: | ||||||||||
v=50 km/h | ||||||||||
2. Számítsuk ki a féktávolságot a következő adatok alapján: | ||||||||||
v=90 km/h | ||||||||||
Felhasznált irodalom | ||||||||||
[1] http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/a_johari_ablak.html | ||||||||||
[2] (Rudas, 2001) | ||||||||||
[3] Dr. Melegh Gábor: Reakcióidő a közúti közlekedésben | ||||||||||
[4] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság |
Önellenőrző kérdések | ||||||
1. Mit nevezünk képességnek?
![]() | ||||||
2. Mit nevezünk készségnek?
![]() | ||||||
3. Mit jelent a transzferális tanulás?
![]() | ||||||
4. Hány területből áll a Johari-ablak?
![]() | ||||||
5. Mit nevezünk a Johari-ablak nyílt területének?
![]() | ||||||
6. Mit nevezünk a Johari-ablak rejtett területének?
![]() | ||||||
7. Mit nevezünk a Johari-ablak vak területének?
![]() | ||||||
8. Miből áll a járművezetés folyamata?
![]() | ||||||
9. Nagyságrendileg hány fokot fed le a látómezőnk?
![]() | ||||||
10. Mekkora az éleslátás területe?
![]() | ||||||
11. Mit nevezünk holttérnek?
![]() | ||||||
12. Mennyi a szem időszükséglete a pásztázáshoz?
![]() | ||||||
13. Mennyi egy átlag ember reakcióideje?
![]() | ||||||
14. Miből áll össze a féktávolság? ![]() | ||||||
15. Számítsa ki a féktávolságot, ha a következő paraméterekkel rendelkezünk: v=50 km/h ![]() | ||||||
16. Számítsa ki a féktávolságot, ha a következő paraméterekkel rendelkezünk! v=50 km/h ![]() | ||||||
17. Számítsa ki a féktávolságot, ha a következő paraméterekkel rendelkezünk! v=90 km/h ![]() |