KURZUS: Közlekedésbiztonság

MODUL: IV. modul: Közlekedésbiztonság egyéb területei

11-12. lecke: Vasúti közlekedésbiztonság. Vasúti átjárókban történt balesetek hátterének feltárása

Tanulási útmutató: A lecke elsajátítása után a tanuló képes legyen ismertetni a vasúti átjárók kiemelt kockázatának okait. Ismerje fel a vasúti jelzésrendszer közútra vonatkozó elemeit, tudja csoportosítani a vasúti átjárókat biztosítás szempontjából. Tisztában legyen a vasúti átjáróban történő helyes viselkedéssel, és tudjon érvelni mellette. A lecke elsajátításához szükséges időtartam ~90 perc.

A nemzetközi közúti jelzési és közlekedési egyezmények a vasúti útátjárók veszélyeit "különleges" jelzővel egészítik ki. A megkülönböztetést számos befolyásoló tényező indokolja. Elsősorban a vasúti átjárók veszélyei nem azonosak egy közúti kereszteződés veszélyeivel, ahol egy gépjárművezető szabálytalankodása esetén a másik gépjárművezető tud korrigálni. Erre a vasúti átjáróban a vasúti jármű vezetőjének nincs lehetősége. Ez adódik a kötött pályából, a mozgási energia különbségből, és a súrlódási tényező eltéréséből. Egy vonat megállításához 600-800 méter fékút szükséges.

Elmondhatjuk tehát, hogy a vasúti átjárók a közlekedés kiemelten veszélyes helyszíne lehet, hiszen:

  • különböző közlekedési rendszerek (közút, vasút),
  • szerkezetileg eltérő pályán,
  • eltérő műszaki paraméterű járművekkel,
  • speciális biztonsági berendezések alkalmazása mellett
  • különböző szabályrendszer (törvény, rendelet,műszaki előírások, TSI, belső utasítások) szerint,

vesznek igénybe.

A különlegességet pedig az alábbi tényezők határozzák meg:

  • különleges jelzések nagy száma, (passzív figyelmeztető jelzések és aktív biztosítóberendezések)
  • átjáróban közlekedők közötti nagy sebesség eltérés
  • a jármű tömegek közötti nagyságrendi eltérés
  • vasúti és közúti féktávolságok közötti jelentős eltérés
  • a vasúti járművezető egy esetleges konfliktushelyzet megoldásában esélytelen
  • magas a sérülés kockázata, a balesetek súlyossági foka
  • az átjáróban történt balesetek közfeltűnést keltenek.

Alkalmazott vertikális és horizontális jelzés rendszer bizonyos elemei:

A biztonságot alapvetően a technikai feltételek és emberi tényezők határozzák meg. A technikai feltételek, eszközök feladata, hogy időben felismerhetővé tegyék a közúti járművek vezetői részére a veszélyes helyet, megfelelő információkat és körülményeket biztosítsanak a magatartási szabályok megtartásához. A műszaki tényezők: vasúti útátjáró jelzése, biztosítása, kereszteződés kialakítása, burkolata.

A biztonság emberi tényezői rendkívül összetettek, a vasúti útátjáróban évente előforduló ütközéses balesetek 93-95%-a a közúti járművek vezetőinek a hibájából fordul elő.

Vasúti átjárók biztosításának fajtái:

  • nem biztosított vasúti átjáró;
  • biztosított vasúti átjáró;
    • teljes sorompó;
    • fénysorompó;
    • félsorompóval kiegészített fénysorompó.

Biztosított vasúti átjárók típusai:

  • automatikus működésű (vonat által vezérelt, vagy jelzővel függésben működő) figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval);
  • automatikus működésű, közúti védelemmel (sorompó);
  • automatikus működésű, figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval) és védelemmel (sorompóval vagy félsorompóval);
  • automatikus működésű, figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval) és közúti védelemmel (sorompóval, vagy félsorompóval), továbbá vasútoldali védelemmel;
  • kézi működtetésű, figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval);
  • kézi működtetésű, védelemmel (teljes sorompó, kapuval elzárt, közúti fényjelzés és/vagy csengetőmű nélkül);
  • kézi működtetésű, figyelmeztető jelzéssel (fénysorompóval) és védelemmel (teljes sorompó csengetőművel);

A Központi Statisztikai Hivatal megfogalmazása szerint: "Vasúti közlekedési balesetek: az országos vasúthálózaton működési engedéllyel rendelkező, jogi személyiségű adatszolgáltatók áru- vagy személyszállítás közben történt minden olyan forgalmi baleseti esemény, ahol személysérülés történt vagy anyagi kár keletkezett"

2011. és 2016. között az alábbi módon változott a vasúti átjárókban történt balesetek száma:

Vasúti átjárókban történt balesetek száma
1. ábra
Meghalt és megsérült személyek száma
2. ábra

2016-ban 1 fő vasutas veszítette életét ütközés következtében közút-vasút szintbeni kereszteződésben, míg 17 fő "idegen személy" (megj.: KSH adatai alapján aki nem vasutas, az idegen). Ugyanebben az évben személygázolás miatt 2 fő utas veszítette életét, míg 75 idegen személy. Egyéb balesetben pedig szintén 2 utas halt meg.

A vasúti útátjárókban történt balesetek leggyakoribb okai:

  • figyelmetlenség, körültekintés hiánya
  • KRESZ előírások megszegése
    • sebességtúllépés
    • tilos jelzésen való áthaladás
    • kézben tartott mobiltelefonon beszélgetés
    • kereszteződésben "ragadás".

A baleseti okok hátterében az alábbiak állnak:

  • a vasúti átjáró veszélyeit lebecsülik,
  • tudják, hogy a baleseti gyakoriság alacsonyabb, mint a közút más területein,
  • látják, hogy a veszélyeztetett útszakasz hossza rövid (mindössze 6 - 8 méter),
  • jelentős része ritkán találkozik vasúti átjáróval,
  • nem ismerik az áthaladás és a helyes magatartás szabályait,
  • bizonytalanok a jelzések jelentésében.
Magatartás a vasúti átjáróban

A vasúti útátjárók potenciális veszélyes helyei a közlekedésnek, ezért is kell kiemelten kezelni őket. A közúti-vasúti szintbeni kereszteződések aktív biztosítása, a jelzések bal oldali megismétlése, a figyelmeztető elő-, és veszélyjelző táblák, útburkolati jelek a figyelmet zavaró körülmények megszüntetése, a forgalomtechnika körültekintő alkalmazása egyaránt segítik a járművezetőt a balesetek megelőzésében, de önmagunkban nem akadályozzák meg azokat.

Nyilvánvaló, hogy a kereszteződések szintbeni elválasztása jelentené a teljes körű megoldást, azonban olyan költséges, hogy ennek megvalósítása a legfejeltebb országokban is ritka. Ez teszi szükségesség a sorompóberendezések további fejlesztését, racionális beruházásokkal a veszélyes helyek csökkentését és emberi oldalról a vasúti útátjárók különleges veszélyeinek ismeretét, valamint a közlekedő embernek ehhez való alkalmazkodását.

A vasúti útátjárókban történt balesetekről elmondható, hogy nagyrészük biztosított vasúti átjáróban történt, súlyosabb balesetek kis-, és közepes forgalmú átjárókban következnek be. Ezeknek a baleseteknek az oka 99%-ban a KRESZ szabályok megsértése, és a helytelen magatartás.

A fejlesztések ellenére nem csökkent szignifikánsan a balesetek száma, sőt a korszerűbb vasúti átjárókban az anyagi kár növekedett. Az előéleti pontrendszer és a kiszabott büntetések visszatartó ereje minimális, és sok esetben a vasutat okolja a társadalom (média hatása).

Milyen helytelen viselkedéssel találkozhatunk a gépjárművezető részéről vasúti átjárókban?

  • az engedélyezett legnagyobb sebesség túllépése;
  • tilos jelzésen való áthaladás;
  • a vasúti átjáró szabálytalan használata;
  • hiányos ismeretek;
  • jelzések téves értelmezése;
  • közlekedők magatartásának befolyásoltsága;
  • rutinból közlekedés;
  • menetrendváltozás figyelmen kívül hagyása;
  • rongálás.

A helytelen viselkedés mögött meghúzódó okok szinte egyenértékűek a járművezetés folyamatában már megbeszélt okokkal:

  • észlelési hibák (kontraszt, látás-láthatóság, elvakítás, abszolút vakítás, figyelem megosztása és hiánya, tekintet megtapadása, téves becslés);
  • döntési hibák (haladási irány, vagy sebesség megváltoztatása, a folyamat megszakítása, befolyásoló tényezők hatása: képesség, tapasztalat, ismeret, érzelem, beállítódás, kockázatvállalási hajlam, elvárás stb.);
  • motivációk (extra- és gátló tényezők);
  • veszélyek lebecsülése ("tipikus válaszok");
  • ismerethiány ("tipikus válaszok");
  • emberi szervezet állapotváltozásai (fáradtság, kimerültség, látászavar, betegség, heveny fájdalom, gyógyszer, alkohol, drog).
Helyes viselkedés vasúti átjáróban

Ahhoz, hogy a vasúti átjárókban (is) csökkenteni tudjuk a balesetek számát, elsősorban a gépjárművezetőre, mint egyénre kell fokuszálnunk. Az átjáróban történő közlekedés három alapszabálya:

1.A vasúti átjárót megközelíteni és azon áthaladni csak fokozott óvatossággal szabad!
Követelmény: körültekintés és kellő figyelem;
2.Betartani a vasúti átjáró közúti jelzéseinek utasításait!
Követelmény: szabályok alapos ismerete
3.Járműveknek a vasúti átjárón folyamatosan, megállás nélkül, legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni!
Követelmény: jó helyzetértékelés és reális ítélőképesség;

Vasúti átjáróban akkor szabad áthaladni, ha a teljes sorompó rúdjai nyitott helyzetben vannak és a kiegészítő hang-, vagy fényjelző berendezés nem jelez valamint a fényjelző készüléken a villogó fehér fényjelzés észlelhető. Tilos az áthaladás, ha a teljes sorompó kiegészítő berendezése hang-, vagy fényjelzést ad és/vagy a fényjelző készülék villogó piros fényjelzést ad és/vagy a sorompó rúdja mozgásban, vagy lezárt állapotban van.

A biztosítóberendezések működésében üzemzavar van, ha

  • a teljes sorompó rúdjai eltérő állásúak, vagy félig nyitott helyzetűek;
  • a fényjelző készüléken semmilyen fény nem látható (sötét);
  • a félsorompó rúdja félig, vagy teljesen nyitott és a fényjelző sötét;

Üzemzavar esetén a vasúti átjárón áthaladni akkor szabad, ha

  • a közlekedő biztosan felismerte az üzemzavar állapotát;
  • a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható;
  • a vasúti átjáró felé vonat nem közeledik;
  • a forgalmat jelzőőr irányítja, de nem ad "Megállj" jelzést;
  • a folyamatos áthaladás lehetséges.

A hazai Közlekedésbiztonsági Szervezet (KBSZ: feladata a balesetek/súlyos események független szakmai vizsgálata, majd javaslattétel) vizsgálja a közúti-vasúti szintbeni kereszteződésben történt baleseteket [2]. Azonnali helyszíni szemlét tart a KBSZ ha a balesetben a gépjárműben valaki meghalt, vagy több, mint négy fő szenvedett súlyos sérülést, vagy pedig a vasúti biztosítóberendezés nem működött.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, szint az összes baleset a gépkocsivezetővel kapcsolatos emberi tényezőre vezethető vissza, amelyhez esetenként a nem megfelelő körülmények is hozzájárultak.

A műszakilag nem biztosított vasúti átjárókban elsődleges veszélyforrás a rálátás biztosításának hiánya, melynek oka lehet terepviszony, épített környezet, nem gyérített növényzet. A jelenlegi jogszabályok nagy rálátási háromszög tisztán tartását írják elő, ami szinte kivitelezhetetlen.

Tipikus baleseti ok, hogy a sötét fénysorompók észlelése után a gépjárművezetők 50%-a nem áll meg, hanem lassítás nélkül továbbhalad (ebben az esetben kizárólag az ő felelőssége lenne meggyőződni az áthaladás biztonságosságáról).

Megjegyzés: számos baleset elemzése elérhető a www.kbsz.hu oldalon

Felhasznált irodalom

[1] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság

[2] Dr. Gincsai János - Gula Flórián: Vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek vizsgálatainak tapasztalatai

Önellenőrző kérdések
1. A vasúti átjáró a közlekedésben:
kiemelten veszélyes helyszín
nem kiemelten veszélyes helyszín
csak akkor kiemelten veszélyes helyszín, ha a fényjelző készülék nem működik
2. Az ütközéses balesetek hány százaléka emberi hiba?
80-85%
85-90%
93-95%
3. Sorolja fel a vasúti átjárók biztosításának fajtáit!
4. Melyik az egyik leggyakoribb oka a vasúti átjáróban történt baleseteknek?
mobiltelefon használat
türelmetlenség
figyelmetlenség, körültekintés hiánya
5. Sorolja fel, mi a helyes viselkedés követelménye a vasúti átjárókban?