KURZUS: Közlekedésbiztonság
MODUL: III. modul: Közlekedésbiztonság jármű oldalról
10. lecke: A baleseti helyszín, hatóságok és járművezetők tevékenysége. Műszaki mentés
Tanulási útmutató: A hallgató tudja és ismerje a mentési kötelezettségre vonatkozó jogszabályi hátteret. Egy baleset esetén legyen tisztában az alapvető kötelességével, és tennivalókkal, szükség esetén tudjon segítséget nyújtani. A lecke elsajátításának időtartama ~45 perc. | |
Egy baleset során a segítségnyújtás egyrészt törvény által előírt állampolgári kötelezettség, erkölcsi kötelesség, és emberies cselekedet. Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható módon segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét, vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott" (1972. évi II. törvény 28. §). A törvény a segítségnyújtás kötelezettségét nem csupán a kiképzett elsősegélynyújtóra, hanem az állampolgárra írja elő. Jogszabályi intézkedés szerint minden vezetői engedélyt szerző személynek kötelező vizsgát tenni a Magyar Vöröskereszt szakemberei előtt az elsősegély-nyújtási ismeretekből. | |
Ha elájulunk a vér látványától, rosszul leszünk a látottaktól, vagy hányingerünk lesz, attól függetlenül a tőlünk tehető legtöbb segítséget biztosítanunk kell. Ez a XXI. században jelentheti a mentők értesítését is (aki rosszul van a látottaktól, háttal, a baleset következményeit nem figyelve). | |
Láthatjuk tehát, hogy egyrészt törvényi kötelezettségünk is a segítségnyújtás, másrészt viszont a közlekedésben résztvevőknek szükséges, hogy kialakuljon az a fajta attitűd, hogy elvárja saját magától is a segítségnyújtást. Franciaországban az államfő például kitünteti azokat az embereket, akik életet mentettek. | |
Jogszabályi háttér | |
Magyarország alaptörvénye is kimondja (2011. április 25.): Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. (II. cikk) | |
Ezen felül a segítségnyújtás elmulasztásáról a Büntető Törvénykönyv is rendelkezik: | |
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről: | |
Segítségnyújtás elmulasztása | |
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. | |
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. | |
A különböző, közlekedéshez kapcsolódó jogszabályok is tartalmaznak kötelezettségeket baleset esetére. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedésről az alábbiak szerint határoz: | |
Közúti baleset | |
58. § (1) A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. | |
(2) Ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről; a helyszínt csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni. Ha a baleset veszélyes anyagot szállító járművel következett be, a balesettel nem érintett járművek vezetőinek is haladéktalanul értesíteni kell a rendőrhatóságot (a legközelebbi rendőrt) a balesetről, közölni kell a jármű narancssárga alapszínű tábláján feltüntetett számokat. | |
... | |
(4) Ha - akár a (2), akár a (3) bekezdés alapján - rendőri intézkedés válik szükségessé, a rendőri intézkedés megtörténtéig a vezetőnek szeszes italt fogyasztania tilos. | |
(5) Személysérülést okozó baleset és jármű kigyulladás esetében a balesettel nem érintett járművek vezetői is kötelesek a tőlük elvárható segítséget nyújtani. A jármű vezetője a segítségnyújtáshoz a járművön készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést, valamint a tűzoltó készülékkel ellátott jármű vezetője a tűzoltó készüléket a kigyulladt jármű oltásához köteles használni, illetve a segítségnyújtó rendelkezésére bocsátani. | |
(6) A forgalom zavartalanságát - a lehetőséghez képest - baleset bekövetkezése esetén is biztosítani kell. | |
(7) A baleset folytán megsérült jármű közlekedésére, kivilágítására és vontatására az 56. § (2)-(7) bekezdésének, valamint az 57. §-nak a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. | |
Amennyiben balesetet látunk, vagy rosszabb esetben a részesei vagyunk, vannak olyan azonnali intézkedések, amelyek elkerülhetetlenek: | |
| |
Segítésnyújtáskor törekedni kell arra, hogy az újabb veszélyhelyzeteket elkerüljük. Mindent eszközt igénybe véve gondoskodni kell a forgalom többi résztvevőjének a veszélyhelyzetre történő figyelmeztetésről: vészvillogó bekapcsolása, elakadásjelző felállítása (esetleg akkumulátoros fényjelzők elhelyezése, jelzésadó felállítása). A balesetben érintett gépjárműveket lehetőség szerint áramtalanítani kell, valamint a dohányzás és a nyílt láng használatát mellőzzük. | |
A bejelentés során az alábbiak a legfontosabbak: | |
| |
A bejelentés végén nem szabad a telefont rögtön letenni, meg kell várni a diszpécser kérdéseit, mert lehet, hogy ijedtségünkben valamit nem jelentettünk be. A kérdések német megfelelője az 5W módszer, ami a következő kérdéseket tartalmazza: | |
| |
A felsorolt kérdések, illetve bejelentenivalók nagyban befolyásolják a mentők kiérkezését, illetve a segítésnyújtás megkezdését. Itt jön az aranyóra fogalma, miszerint: "A súlyos sérültek ellátása során azt tapasztalták, hogy azok a sérültek, akik a sérülés bekövetkeztét (a balesetet) követő egy órán belül végleges ellátást nyújtó kórházba kerülnek, azoknak a sérülteknek a felépülési, túlélési esélyei lényegesen jobbak. Ők kevesebb napot töltenek az intenzív osztályon, hamarabb hagyják el a kórházat, kevesebb szövődménnyel kell, hogy számoljanak, jobb eséllyel épülnek fel teljesen." [1] | |
Az elsősegélynyújtás során az elsődleges célok: | |
| |
A lépéseken való végighaladás egyenlő a segítő komforthelyzetéből való kilépéssel, azonban ilyen rendkívüli eseményeknél ezen felül kell kerekedni. | |
Műszaki mentés [2] | |
Műszaki mentés, mint tevékenység többnyire elhárító jellegű, vagyis a már bekövetkezett balesetek következményeinek felszámolására irányul. A környezet szennyezése minden műszaki baleset velejárója. A szétszóródó szilárd testek vagy kifolyt anyagok kezelése csak akkor tartozik a műszaki mentések körébe, ha azok elhelyezkedése veszélyt jelent. A veszélyes anyagok kiszabadulása vagy a közművekbe való bejutásának lehetősége azonban önmagában is megalapozza a beavatkozás szükségességét. A tűzoltóság műszaki mentési tevékenységeinek elemzése, tehát gyakorlati tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a bevetések zömét a közlekedési balesetek elhárításában való közreműködés teszi ki. | |
A mentés általános szabályai [3] | |
A közlekedési baleset jelzését követően a riasztással párhuzamosan, a rendelkezésre álló adatokból a jelzést vevő értékel, végrehajtja a riasztást, majd folyamatosan további, szükséges információkkal látja el a kárhelyszínre (baleseti helyszínre) vonuló tűzoltóegységeket. | |
A vonulást, a kárhelyszín megközelítését úgy kell végrehajtani, hogy számítani kell a közlekedés akadályoztatására. | |
Kárhelyszínre érkezéskor az első feladat az alapos felderítés. | |
A hírközpont felé mindenkor folyamatosan, pontos visszajelzést kell adni a helyszínen zajló mentés alakulásáról. | |
A kárhelyszínen szükséges a közúti forgalom elterelése vagy korlátozása. A balesethez elsőként érkezve, vagy a rendőri erők, vagy a tűzoltóság hajtja végre ezt a feladatot. | |
Szabály, hogy a forgalmat mindkét irányból tárcsával (éjjel lámpával), elakadásjelző háromszöggel vagy terelőkúpokkal és veszélyt jelző tábla kihelyezésével kell biztosítani. Külföldi gyakorlat alapján, az autópályákon a balesetet legalább 600 m-rel előbb jelezni kell, majd 200 m-rel a mentés helyszíne előtt a kötelező haladási irány jelölését, sávelzárást, személybiztosítást kell szervezni. | |
A baleset helyszínén fel kell venni a kapcsolatot a közreműködő társ szervekkel, az intézkedő rendőrökkel, a mentőszolgálat tagjaival. A baleseti helyszínelőket meg kell várni, de ez nem befolyásolja a személymentést. A baleseti helyszínelők megérkezéséig elő lehet készíteni a további mentési munkálatokat (járműtelepítés, kötöző elem megválasztása, emelési pont kijelölése). | |
Felhasznált irodalom | |
[1] http://portal.legimentok.hu/bemutatkozunk/gy-i-k 2018. október 16. | |
[2] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság | |
[3] coedu |
Önellenőrző kérdések | ||||||||
1. Egy baleset esetén milyen módon vagyunk kötelesek segíteni?
![]() | ||||||||
2. Ha valaki nem nyújt tőle elvárható segítséget, és emiatt a sértett meghal, a büntetés..
![]() | ||||||||
3. Állítsa sorrendbe az azonnali intézkedéseket:
![]() | ||||||||
4. Sorolja fel a baleset bejelentése során a legfontosabb elemeket: ![]() | ||||||||
5. Hogyan nevezzük a bejelentéshez szükséges kérdések német módszerét?
![]() | ||||||||
6. Mi az aranyóra jelentése?
![]() | ||||||||
7. Milyen jellegű tevékenység a műszaki mentés?
![]() | ||||||||
8. Külföldi gyakorlat alapján, autópályán hány méterrel kell előre jelezni a balesetet?
![]() |