KURZUS: Közlekedésbiztonság

MODUL: II. modul: Emberi tényező

6. lecke: Járművezetésben elkövetett hibák, azok elkerülésének lehetőségei

Tanulási útmutató: A tanuló ismerje meg a közlekedési balesetek okainak százalékos megoszlását. Képes legyen megkülönböztetni a médiában halott százalékos megoszlást a valóstól. Tudja felsorolni a gépjárművezetésben elkövetett hibákat, ismertetni azok jellegzetességét. A tananyag elsajátításához szükséges idő ~60 perc.

Közlekedők magatartását befolyásoló szerek, állapotok [1]

A közlekedésbiztonsági rendszer három alrendszerre oszlik: ember - jármű - út és környezete. Kiemelt szerepe van az emberi tényezőnek, mert képes rá, hogy bizonyos szintig alkalmazkodjon a környezeti és jármű alrendszer hiányosságához, és lehetősége van javítani a másik két alrendszer hibáit. Szinte a világ minden táján a balesetek több, mint 90%-ért a közlekedő ember a felelős, azonban fontos megjegyezni, hogy a baleset létrejöttében nem csak egy tényező játszik szerepet. A baleset létrejöhet emberi hibák eredményeként, de az emberi hibához gyakran társulnak nem megfelelő környezeti tényezők, vagy a járművek műszaki hibája, vagy a három elem együttes hibája okozza a szerencsétlenséget.

Közúti balesetek okai rendszerszemléletű közelítés alapján [2]
1. ábra

Láthatjuk, hogy azok a balesetek, amelyek csak emberi hiba miatt következtek be 57%-át teszik ki a rendszernek. A járművezetés folyamata lényegében a következő szakaszokra osztható:

1.környezetből érkező ingerek érzékelése, felismerése, azonosítása
2.döntés: szükséges-e a jármű mozgásába beavatkozni
3.szükséges járműkezelési tevékenységek elvégzése, amelynek hatása változás bekövetkezése a jármű haladási irányába és/vagy sebességébe.

A hármas cselekvéssor első elemét a járművezető egyéni jellemzői befolyásolják, ennek eredményeképpen alakul ki az egyén közlekedési környezetre adott magatartási válasza.

Figyelmi hibák

Figyelmi hibához leggyakrabban a következő okok vezetnek:

  • látótér beszűkülése
  • fáradtság
  • figyelem intenzitásának csökkenése
  • figyelem megoszlása.

Az információfelvétel és feldolgozás folyamatában gyakori hiba, hogy a szem továbbítja az ingerületet az agyhoz, de a figyelem nem ragadja meg, nem erősíti azt fel. Ez az az eset, amikor a járművezető néz, de nem lát. A járművezető a látómezőnek csak azt a részét látja élesen, amelyikre tekintete irányul, a kép többi része homályos, elmosódott. A biztonságos vezetéshez széles látómezőről kell az információkat összegyűjteni, ami csak úgy lehetséges, ha a járművezető tekintési pontja gyorsan vándorol egyik területről a másikra. Az idő előrehaladtával és a tapasztalat gyűjtésével a járművezető megtanulja, hogy látótérnek mindig arra a pontra irányítsa a tekintetét, ahonnan a legfontosabb információk várhatók (gyalogos-átkelőhelynél a járdaszegély).

A kezdő és gyakorlott járművezetők szemmozgása között szignifikáns különbség van. A kezdő járművezetők gyakran tekintenek a jármű elé, és gyakrabban tartják tekintetüket lényegtelen jelzéseken. A gyakorlott vezetők leginkább a távolba tekintenek, és perifériás látással ellenőrzik a helyzetüket a forgalmi sávban.

Mi okozhat látótér beszűkülést?

  • sebesség
  • ittas állapot
  • szélvédő előtt lógó-lengő (mozgó) tárgyak többek között.

Az ittas vezetés leginkább azért veszélyes, mert már igen kis mennyiségű alkohol hatására beszűkül a látótér, kiesik a perifériás látás. 0,4 ezrelék véralkohol-koncentrációnál (VAK) a szemmozgás koncentrálódik, 0,8 ezrelék VAK-nál pedig szignifikánsan lecsökken a látótér.

A fáradtság szintén befolyásolja a szemmozgást, a fáradt járművezető tekintési pontja közvetlenül a jármű elé és az út jobb oldalára irányul (mint a kezdő vezetőké). Előnye, hogy a sávtartást biztosítja, és a haladási irányt könnyebb ellenőrizni, viszont a hátrányai közé tartozik a látótér beszűkülése, és a felvehető információmennyiség csökkenése.

A járművezetés során sem állandó a figyelmi szint, melynek foka elsősorban a vezetés feladat bonyolultságtól függ. Gondoljunk csak egy városi csúcsforgalomra, illetve egy gyenge forgalmú autópályára. A gyakorlott vezető figyelmének megoszlása egy kis forgalmú úton több mindenre kiterjedhet, legyen az rádió hallgatás, utasokkal való beszélgetés. Azonban ha a vezetési feladat megnehezedik, a járművezető figyelmét szinte teljesen leköti (sokan pl. parkolásnál lehalkítják/lekapcsolják a rádiót, hogy jobban lássanak). A teljes figyelem folyamatos kifejthetőségének időbeli mértéke 15 perc, ezután negatív tendencia mutatkozik (vannak kutatások, amik az okostelefonok miatt ezt az értéket 5 perce becsülik).

A közúti jelzésekből a figyelem azokat emeli ki, amelyek az adott pillanatban a járművezető számára fontosak. Ha nem akarunk megállni, akkor általában nem tudatosul bennünk, hogy a megállást vagy várakozást tiltó táblák mellett haladunk el.

Idősebb vezetők által okozott balesetekben gyakran az húzódik meg, hogy figyelmük beszűkül, megtapad egy-egy tárgyon. A fiatal járművezetők figyelmével nincs probléma, csak az észlelt információt nem képesek jelentőségüknek megfelelően értékelni.

Becslési hibák

A három legfontosabb megbecsülni való elem: távolság, sebesség és idő. A három tényező becslésének szempontjából az egyik legkritikusabb manőver az előzés. Előzés előtt a járművezetőnek fel kell mérnie a saját, és az előtte haladó jármű sebességét, a szembe közlekedő jármű távolságát, sebességét és az előzésre rendelkezésre álló idő mennyiségét. A nagy sebességgel végrehajtott előzések kockázatosabbak, mert ilyenkor bizonytalanabb a járművezető távolság- és sebességbecslése.

A sebességérzékeléshez fontos a perifériás látás, a látótér beszűkülése esetén a sebességet alábecsüljük. Látáson kívül fontos szerepe van a hangnak, rezgéseknek, rázkódásoknak valamint az oldalgyorsulás érzékelésének is. A rázkódás, hang, és rezgés az újonnan megjelenő autókban utazva kevésbé feltűnő, így gyakran alábecsüljük benne sebességünket.

A fizikai jellemzők becslésének pontosságát az alábbi táblázat foglalja össze:

Becslés nehézsége
2. ábra

ahol:
E: egyszerű
K: közepesen nehéz
N: nehéz
LE: szinte lehetetlen. [1]

Döntési hibák

Járművezetés során a környezetből kapott ingerek alapján döntést hozunk, hogy az adott pillanatban szükséges-e megváltoztatunk a járművünk irányát és sebességét. A döntést egyéb tényezők is befolyásolhatják, úgy mint a tapasztalat, ismeret, kockázatvállalási hajlam,érzelmi állapot stb.

A döntéshez időre van szükség, aminek a hosszát befolyásolja a meglévő tapasztalat, a döntéshez szükséges tényező száma, valamint az események alakulása (járművezető elvárásának megfelel-e).

A gyakorlott járművezető döntési időszükséglete alacsonyabb, mint a kezdő járművezetőé. A gyakorlat és tapasztalat során kialakul egy belső elvárás mások magatartására, különböző szituációk valószínűségére. Minél inkább az elvárásainknak megfelelően történnek az események, annál inkább alacsony a döntési időszükséglet (annál inkább automatizált mozdulatsort követünk). A váratlanság még az észleléshez szükséges időt is meghosszabbítja (pl. autópályán szembejövő jármű). Az elvárások egyrészt segítik a járművezetést, másrészt viszont nagy veszélyt is jelentenek, akkor ha az események nem az elvárásainknak megfelelően alakulnak. A legtöbb döntési hiba éppen a helytelennek bizonyuló elvárás miatt jön létre.

Cselekvési hibák (járműkezelési hibák)

Ijedtség hatására (nem az elvárásnak megfelelő szituációban) a járművezető általában nem a megfelelő veszélyelkerülési reakciót hajtja végre. A veszélyt észlelve a járművezetők többsége a fékre lép, vagy túlságosan nagy kormánymozdulatot hajt végre, és túlzott mértékű a korrekció. A túlzott kormánymozdulat általában akkor jön létre, amikor a gépjármű megcsúszik, és a vezető ellenkormányzása túlzott mértékű, emiatt megpördülés következik be (rosszabb esetben fának csapódás).

Felhasznált irodalom

[1] Jankó Domokos: Közúti közlekedésbiztonság

[2] prof. Dr. Holló Péter: Gondolatok az emberi tényező közlekedésbiztonsági szerepéről. Közúti és mélyépítési szemle, 25-26. (2007. december, 12. szám).

[3] http://www.medimix.hu/printer.php?cid=225 2018. október 11.

[4] http://www.alkoholizam.com/magyar/organizam1.htm

[5] http://drogfokuszpont.hu/szakteruleteink/populacios-vizsgalatok/populacios-vizsgalatok-tenyek-es-szamok/

[6] Tóth Tibor Sztrádaline Kft. sztradaline@t-onine.hu, Az ember - mint járművezető és áldozat a közlekedési balesetekben, - okok, mentés, kezelés és megelőzés, 2013. október 12.

Önellenőrző kérdések
1. A balesetek hány százalékáért felelős csak az ember?
57%
6%
75%
2. Melyik a közlekedésbiztonság három fő alrendszere?
ember-jármű-út és környezete
ember-technika-út és környezete
technikai tényezők-út-jármű
3. Milyen okok vezetnek figyelmi hibákhoz?
Sebesség megváltozása, ismeretlen útvonal.
Fáradtság, látótér beszűkülése.
Több inger egyidejű beérkezése, főleg kezdő vezetőként.
4. Van-e különbség a kezdő és tapasztalt járművezetők szemmozgása között?
Nincs jelentős különbség.
Igen, szignifikáns.
Igen, de nem jelentős.
5. Melyik a legkritikusabb manőver?
tolatás
előzés
elindulás/megállás
6. Melyik fizikai jellemzőt a legnehezebb megbecsülni?
A szemből közlekedő sebességét.
A szemből közlekedő távolságát.
Az azonos irányból közlekedő sebességét.
7. A kezdő járművezető döntési időszükséglete
Alacsonyabb, mint a tapasztalt járművezetőé.
Magasabb, mint a tapasztalt járművezetőé.
Minden járművezetőé azonos szinten van.