KURZUS: Közúti üzemtan II.
MODUL: IV. modul: A forgalom lebonyolítása
9. lecke: A menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekedésével kapcsolatos feladatok II.
Tanulási célok: | ||
A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: | ||
| ||
Tevékenységek: | ||
Olvassa el a Közúti üzemtan II. elektronikus jegyzet: A menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekedésével kapcsolatos feladatok II. fejezetét | ||
A 9. lecke vázlata | ||
Utastájékoztatás | ||
Utastájékoztatás az autóbuszállomásokon és megállóhelyeken | ||
Forgalmi ellenőrzés | ||
Rendkívüli események | ||
Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kezelése | ||
Talált tárgyak kezelése | ||
9. lecke: A menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekedésével kapcsolatos feladatok II. | ||
Utastájékoztatás | ||
Az utastájékoztatás a személyszállítási szolgáltató alaptevékenységéhez szorosan hozzá tartozó tevékenység. A szolgáltató üzleti érdeke ugyanis, hogy a szolgáltatásával, előnyeinek (pl. átszállási, csatlakozási lehetőségek) ismertetésével - azaz kínálatával - megismertesse és ezzel annak igénybevételére befolyásolja a leendő utasokat, felkeltse a potenciális utasok érdeklődését a szolgáltatás iránt. Az utazásra jelentkező utasok esetében pedig a tájékoztatással segíteni kell eligazodásukat az utazásuk során, meg kell őket ismertetni a szolgáltatás - adott esetben a menetrend szerint közlekedő autóbuszjárat közlekedésnek - részleteivel, ismertté kell tenni számukra mindazon kényelmi eszközök elérhetőségét és kiegészítő szolgáltatások hozzáférhetőségét, amelyek utazásuk színvonalas teljesítését segítik. | ||
Az utastájékoztatás célja tehát, hogy az utas az úti célját a menetrend szerinti közlekedés keretei között, a számára legkedvezőbb időszakban, a legrövidebb idő alatt, a legrövidebb útvonalon, a legkedvezőbb díj megfizetése mellett, az általa megkívánt szolgáltatások igénybevételével, a lehető legkényelmesebben és az utazás körülményeiről folyamatosan tájékozottan érhesse el. Ezért az utastájékoztatást úgy kell megszervezni, hogy az érdeklődőknek már az utazás tervezésekor, az utasnak pedig az utazás során folyamatosan rendelkezésére álljon számára minden fontos ismeret. | ||
Mindezek szem előtt tartásával a menetrend szerinti személyszállítás területén az utastájékoztatás a következő tárgykörökre terjed ki: | ||
| ||
A tájékoztatás helyszínei | ||
| ||
A szolgáltató egyes egységeinél természetesen a tájékoztatás köre eltérő lehet. Így például a szolgáltató központjában természetesen a szolgáltató teljes szolgáltatási köréről, de átfogóan állnak rendelkezésre tájékoztatással. Az autóbuszállomásokon és megállóhelyeken elsősorban az azokat érintő járatokról, továbbá az állomásokon a személyszállítás általános feltételeiről (utazási feltételek, díjszabás) kell tájékoztatást adni. Egyes tárgykörökről és részletekről szóló információ adást célszerű egy-egy helyre koncentrálni, a pontosság és a szakszerűség garantálása érdekében (pl. egy adott megye teljes autóbusz-közlekedési hálózatáról általában a megyeszékhelyek autóbuszállomásán adnak tájékoztatást, oda összpontosítanak minden részletes adatot). | ||
A tájékoztatás általánosnak, illetve leggyakoribbnak mondható eszközei: | ||
| ||
A menetrend szerinti személyszállításra vonatkozó általános tájékoztatási formák közül a menetrendekről a tananyag más részében részletes ismertetés található. A következőkben az egyéb jellemző utastájékoztatási gyakorlatot foglaljuk össze. | ||
Utastájékoztatás az autóbusz-állomásokon és megállóhelyeken | ||
A helyközi autóbusz-állomásokon általában a következő utastájékoztató eszközöket és módokat használják, illetve alkalmazzák: | ||
| ||
A felsoroltakon kívül az autóbusz-állomásokon felvilágosító szolgálatot működtetnek, ahol személyes vagy telefonon történő tájékoztatást adnak az autóbuszjáratok menetrendjéről, egyéb utazási és átszállási (csatlakozási) lehetőségekről, utazási feltételekről és díjszabásról (utazási kedvezményekről), az adott autóbusz-állomást érintő autóbuszjáratok késéséről, annak várható mértékéről, illetve a járatok kimaradásáról, esetleg a közlekedésüket befolyásoló tartósabb forgalmi akadályokról, korlátozásokról. | ||
Az autóbusz-állomásokon az utastájékoztatás céljára korszerű elektronikai eszközöket is alkalmaznak (fényújság, számítógép képernyő, fényjelzéses indítás stb.). | ||
A menetrend szerint közlekedő autóbuszok megállóhelyét táblával jelölik (a KRESZ előírása szerint). A megállóhely-jelzőtábla oszlopára indulási jegyzéket szerelnek, amelyek a megállóhelyet érintő (ott megálló) vagy onnan induló autóbuszjáratok célállomása szerint az indulási idejüket és a közlekedési korlátozások jelzéseit tartalmazzák. | ||
Utastájékoztatás az autóbuszokon és autóbuszjáratokon | ||
Az autóbuszokon szerepelhet a szolgáltató védjegye és/vagy márkaneve. | ||
Az autóbuszjáratot végző autóbuszokat kívülről látható útiránytáblákkal vagy elektronikus kijelzőkkel kell ellátni az autóbusz homlokfalán és a jobb oldalon, amely tartalmazza a célállomást és szükség szerint az útirányt (hogy az utas kellő időben felismerhesse az úti célja irányába közlekedő autóbuszt). Ezen kívül a fel- és leszállás helyére, a jegyváltás vagy -kezelés módjára utaló feliratokat, jelzéseket helyeznek el az autóbuszok külső felületén. | ||
Az autóbusz belsejében az utazóközönség tájékoztatására, irányítására, az utastér berendezéseinek használatára vonatkozó feliratokat és jelképeket helyeznek el. | ||
Az autóbuszvezetők tájékoztatási feladatai részletesen az autóbuszjáratok közlekedésről szóló tananyagrészben található. Ezért e helyen - összefoglalásul - csak felsorolás szükséges: | ||
| ||
Forgalmi ellenőrzés | ||
Minden gazdasági társaság életéhez hozzátartozik, hogy esetenként vagy rendszeresen megvizsgálják saját tevékenységüket, ellenőrzik munkavállalóikat, hogy a rájuk bízott feladatokat az előírások szerint teljesítik-e, illetve üzleti és szerződéses partnereik magatartását is figyelik, hogy hogyan tesznek eleget a vállat kötelezettségeiknek, megfelelő időben kiegyenlítik-e a számlákat stb. A menetrend szerinti személyszállításban mindezek a forgalmi ellenőrzés körébe tartoznak. A forgalmi ellenőrzés a személyszállítási tevékenység teljes folyamatára, | ||
| ||
terjed ki. | ||
A forgalomellenőrzés célja | ||
| ||
A forgalmi ellenőrzés különböző módszerek alkalmazásával végezhető attól függően, hogy mi az ellenőrzés tárgya, célja és annak eléréséhez melyik módszer a leghatékonyabb: | ||
| ||
A nyílt ellenőrzéseknél az ellenőrzést végzőnek karszalagot, vagy egyéb, az ellenőrzési jogosultságot igazoló jelet, jelvényt kell viselnie és kívánságra ellenőrzési jogosultságát a szolgáltató által kiállított igazolással (felhatalmazással) igazolnia kell. | ||
Az ellenőrzések tárgykörei különbözőek attól függően, hogy mire terjednek ki (átfedések vannak). | ||
A személyszállításban résztvevő munkavállalók - elsősorban az autóbuszvezetők - ellenőrzésének tárgya: | ||
| ||
Az utasok ellenőrzése kiterjed | ||
| ||
Az utasok részéről elkövetett szabálytalanságok az utazási feltételekben meghatározott következményeket, többségében pótdíj fizetési kötelezettséget vonnak maguk után. Ennek mértékét és az egyes jegyek, bérletek érvénytelenségének eseteit a szolgáltató díjszabása tartalmazza. Ha az utas kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, a legvégső következmény, hogy az utazásból kizárható. | ||
Az autóbusz-állomásokon, megállóhelyeken történő ellenőrzések keretében | ||
| ||
vizsgálják. | ||
Az autóbuszok ellenőrzése | ||
| ||
foglalja magában | ||
Rendkívüli események | ||
A közlekedési szolgáltatók rendkívüli eseményekkel kapcsolatos magatartását jogszabályok és miniszteri utasítások határozzák meg. A menetrend szerinti személyszállítás közszolgáltatási jellegéből adódik, hogy rendkívüli helyzetekben, különös, előre nem várt események alkalmával szükség van a kialakult helyzet gyors felismerésére, értékelésére és intézkedésre a szolgáltatás lehetséges fenntartása és a lehető legkisebb zavar érdekében. Ilyen helyzetekben a szükséges intézkedések nem mindegyike valósítható meg saját hatáskörben és külső segítség igénybevétele nélkül. Ebből következően a rendkívüli eseményekre olyan módon is készülni kell, hogy a helyi hatásköröket és erőforrásokat meghaladó beavatkozásra is lehetőség legyen. A rendkívüli eseményekkel kapcsolatos előírások és szabályok ennek szellemében készültek és ezt a célt szolgálják. A kötelezettségeken kívül maguknak a személyszállítási szolgáltatóknak is üzleti érdeke, hogy bármely nem várt esemény bekövetkezése esetén a lehető legnagyobb mértékben és változatlan minőségben fenn tudják tartani a meghirdetett szolgáltatásukat, azaz a menetrend szerinti közlekedést, az utasok kiszolgálásában a lehető legrövidebb ideig és a lehető legkisebb fennakadás keletkezzen, abból a célból, hogy az utasokat kár vagy kényelmetlenség, hátrány lehetőleg ne, vagy csak a lehető legcsekélyebb mértékben érje. | ||
Általánosságban rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan nem várt eseményt, amely azonnali beavatkozást igényel, illetve magában hordozza a folyamat ellenőrizhetetlenné válását. Ezen felül a szolgáltatás sajátosságára és jellemzőire tekintettel az autóbusz-közlekedésben minden olyan esemény is rendkívülinek számít, amely a (menetrendben) meghirdetett személyszállítási feladatok teljesítésében zavart okoz. | ||
A személyszállítási szolgáltatóknak a rendkívüli helyzetekre való felkészülés során és azok bekövetkezéskor követendő magatartásra ügyeleti és eljárási rendet kell kidolgozniuk. A szolgáltatóknál folyamatos vezetői ügyeletet és központi ügyeletet kell szervezni, illetve ha a szolgáltató több szervezeti egységet is működtet, akkor területi ügyeleteket is. | ||
A szolgáltató minden munkatársának kötelezettsége, hogy amennyiben rendkívüli eseményt észlel vagy tapasztal, akkor azt szolgálati helyének (az ügyeletnek) jelentse. A rendkívüli esemény jellegétől, nagyságától, várható következményeitől függően az ügyelet az eseményt köteles a minisztériumi ügyeletnek is jelenteni. Bejelentési kötelezettség vonatkozik az általánosan rendkívüli eseménynek minősülő esetekre, mint a katasztrófák elleni védekezést igénylő ipari, közlekedési, nukleáris balesetre, az ipar, a közlekedés, az energetika biztonságát veszélyeztető eseményre, továbbá minden olyan nem várt eseményre, amely magában hordoz olyan folyamatot vagy állapotot, amely közvetlenül és súlyosan veszélyeztetheti az emberi egészséget, a környezeti állapotot, az élet- és vagyonbiztonságot és azonnali beavatkozást igényel. | ||
A közlekedés területén bekövetkező rendkívüli események azon köre, amelyeket a szolgáltatóknak a közlekedést irányító minisztérium Főügyelete részére jelenteniük kell (példa jelleggel, nem teljes körű a felsorolás): | ||
| ||
A jelentési kötelezettséget a tudomásra jutást követően azonnal, lehetőleg írásban kell teljesíteni. A telefonon adott jelentést a legrövidebb időn belül telefaxon meg kell ismételni. | ||
A területi és a központi ügyeletet ellátó munkavállaló, a rendkívüli események bekövetkeztekor - amíg az ügyben hatáskörrel rendelkező vezető az intézkedést át nem veszi - köteles | ||
| ||
Az ügyben hatáskörrel rendelkező vezető megérkezése után mindenben az ő utasításai szerint kell eljárni. | ||
Rendkívüli esemény bekövetkeztekor az utas- és műszaki mentéshez szükséges eszközök (baleseti helyszínelő gépkocsi, autóbusz, vontató, műhelykocsi stb.) igénybevételében elsőbbséget kell biztosítani a zavarelhárításhoz. | ||
Közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kezelése | ||
A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok kezelését valamennyi szolgáltató számára egységesen törvény szabályozza. A jogszabályi előírásból származó kötelezettségen kívül a szolgáltató számára ezek a bejelentések, észrevételek fontos tájékoztatásul is szolgálnak szolgáltatásuk működéséről, színvonaláról, az utasok megelégedettségéről vagy sérelméről és azokról az igényekről, amelyek teljesítését nem oldották meg. | ||
A közérdekű bejelentés felhívja a figyelmet olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra, amelynek megszüntetése a lakosság nagyobb közössége vagy a teljes társadalom érdekét szolgálja. | ||
A közérdekű javaslat társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezés. | ||
Panasznak tekintendő minden olyan kérelem, amely egyéni jogsérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott - bírósági, államigazgatási - eljárás körébe. | ||
A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok (a továbbiakban bejelentések) megtehetők szóban és írásban. A szóbeli bejelentéseket - a bejelentő kérésére - kötelező írásba foglalni. Az így készülő feljegyzésben rögzíteni kell minden adatot és állítást, ami a kivizsgáláshoz szükséges lehet. A helyszínen írásba foglalt vagy jegyzőkönyvbe rögzített bejelentést a továbbiakban ugyanúgy kell kezelni, mint a panaszkönyvi bejegyzést vagy a postán érkezetteket. | ||
A bejelentések többsége írásban (panaszkönyvi bejegyzés, levél, telefax, e-mail, sajtó) jelenik meg a társaságnál. Az írásbeli bejelentéseket a lehető legrövidebb időn belül az intézkedésre kijelölt szolgálati helyre, személyhez kell továbbítani. A más szolgáltatóra vagy tevékenységére, munkavállalójára vonatkozó bejelentéseket - a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett - illetékességből haladéktalanul az érintett szolgáltató részére kell megküldeni kivizsgálás és intézkedés céljából. | ||
A bejelentésekről célszerű nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban rögzített adatok összesítése és azok elemzése alapul szolgálnak a megteendő általános intézkedések kezdeményezéséhez, továbbá a szolgáltató társaság vezetésének tájékoztatásához és a felügyeleti szervezet által elrendelt időszakos értékelő beszámolók elkészítéséhez. | ||
Talált tárgyak kezelése | ||
Magyarország közforgalmú menetrend szerinti közlekedést ellátó járművein évente több milliárd utazás történik. Ilyen mennyiség mellett igen nagy számban fordul elő az is - mint ahogy közterületeken vagy más nyilvános helyeken is -, hogy az emberek elfeledkeznek magukkal vitt csomagjaikról, holmijukról, vagy azok véletlenszerűen kicsúsznak, kiesnek táskájukból, zsebükből stb. és elhagyják azokat. A szolgáltatók járművein, megállóikban, állomásaikon stb. elhagyott, megtalált és ott részükre átadott tárgyak kezelése jelentős feladatot ró a szolgáltatókra, de szolgáltatásuk velejárójának kell tekinteni. | ||
A közlekedési szolgáltatókat jogszabályok kötelezik a talált tárgyak őrzésére és annak kiadására az átvételre jogosult személy jelentkezése esetén, továbbá tartalmazzák az ezzel kapcsolatos eljárás legfontosabb szabályait. | ||
A forgalom ellátásában résztvevők (autóbuszvezetők, forgalmi szolgálattevők stb.) az autóbuszjárat vagy a szolgálat befejezése után kötelesek a jármű utasterét, illetve a szolgálati hely utazóközönség által igénybe vett területét, helyiségeit átvizsgálni, és a megtalált tárgyakat az erre kijelölt helyen és az ezzel megbízott munkavállaló részére haladéktalanul leadni. Amennyiben szolgálati idejük alatt erre nincs lehetőségük, akkor azt kötelesek maguknál tartani és megőrizni, majd a szolgálat befejezése után azonnal, de legkésőbb 24 órán belül leadni. | ||
A leadott talált tárgyakról a szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásban szerepeltetni kell: | ||
| ||
A nyilvántartásba vett talált tárgy tárolásáról, őrzéséről úgy kell gondoskodni, hogy a kiszolgáltatásig (átadásig) annak állagában, értékében romlás, csökkenés ne következzen be. Azt három hónapig kell őrizni. Ha a talált tárgyért ezen őrzési idő leteltéig a tulajdonosa nem jelentkezik és nem veszi át, akkor értékesíteni kell. Néhány, az általánostól eltérő tárgy kezelésére (romlandó tárgy, pénz, értékpapír, ékszer, személyi igazolvány, útlevél, muzeális vagy műemlék értékű tárgy stb.) a jogszabályok más vagy különös eljárási szabályokat írnak elő. | ||
Ha az elhagyott tárgyért a jogosult annak még a gyűjtőhelyen (kijelölt munkavállalónál) történő leadása előtt jelentkezik, részére azt a megtaláló az átvétel elismertetésével kiadhatja. | ||
Ha a talált tárgy jelzéséből vagy rendeltetéséből megállapítható, hogy az kinek, illetve mely szerv, hivatal, intézmény stb. tulajdona, vagy a talált dolog átvételére jogosult személy megállapítható, a megtalálástól számított 8 napon belül a tulajdonost vagy más átvételre jogosult személyt értesíteni kell, és jelentkezése esetén részére a dolgot haladéktalanul át kell adni. | ||
Az elhagyott tárgyak visszaadása csak az átvétel egyidejű írásbeli igazolásával, és csak a tárgy elvesztője, tulajdonosa, vagy más átvételre jogosult személy részére történhet. Jogosultnak azt a személyt kell tekinteni, aki kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a tárgyat ő vesztette el, vagy ő a tárgy tulajdonosa (a tárgyról és az elvesztés helyéről, idejéről pontos információt tud adni). | ||
A talált tárgynak a tulajdonos részére történő visszaadásakor átvételi elismervényt kell készíteni az átadó és átvevő személyi adatainak (név, lakcím, személyi igazolvány száma), a megtalálás helyének, idejének és a talált tárgy jellemzőinek, tartalmának, állapotának feltüntetésével. Amennyiben lehetséges, az átadás-átvételt tanúk jelenlétében kell megtenni. A tanúk adatait és aláírását az elismervényen szerepeltetni kell. |
Önellenőrző kérdések | |||
Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket! | |||
1. Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás!
![]() | |||
2. Döntse el, hogy igaz vagy hamis az állítás!
![]() | |||
3. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Rendkívüli eseménynek kell minősíteni az autóbusz-közlekedés területén minden olyan eseményt, amely a (menetrendben) meghirdetett személyszállítási teljesítésében okoz. ![]() | |||
4. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, melynek orvoslása, illetve megszüntetése a nagyobb közössége vagy az egész érdekét szolgálja. ![]() | |||
5. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! Panasznak tekintendő minden olyan , amely jogsérelem irányul és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott - bírósági, államigazgatási - eljárás körébe. ![]() | |||
6. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezésekkel! A talált tárgyakkal kapcsolatos kötelezettségekre és eljárási szabályokra vonatkozó jogszabályok a közlekedési társaságokat kötelezik a talált tárgyak és az jogosult személy jelentkezése esetén annak . ![]() |