KURZUS: Közúti üzemtan II.

MODUL: III. modul: Járműforduló tervezése

6. lecke: A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer

Tanulási célok:

A lecke feldolgozása után Ön képes lesz:

  • saját szavaival meghatározni a grafikus fordatervezés módszerét támogató körülményeket;
  • saját szavaival meghatározni a grafikus fordatervezés dokumentumának az elemeit;
  • kiválasztani a grafikus fordatervezés alapvető szabályait és lépéseit;
  • kiválasztani a grafikus fordatervezés előnyeit és hátrányait;
  • kiválasztani a grafikus fordatervezés grafikus segédeszközeit;
  • értelmezni a grafikus fordatervezéssel kialakított kiinduló fordarendszer, fordánkénti kiinduló fordarendszer és a javított fordarendszer tartalmát (dokumentumait);
  • kiválasztani a grafikus megoldás alapján a megfelelő fordarendszert.

Tevékenységek:

Olvassa el a Közúti üzemtan II. elektronikus jegyzet: A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer fejezetét

  • Határozza meg a grafikus fordatervezés módszerét támogató körülményeket!
  • Határozza meg a grafikus fordatervezés dokumentumának az elemeit!
  • Válassza ki a grafikus fordatervezés alapvető szabályait és lépéseit!
  • Válassza ki a grafikus fordatervezés előnyeit és hátrányait!
  • Válassza ki a grafikus fordatervezés grafikus segédeszközeit!
  • Értelmezze a grafikus fordatervezéssel kialakított kiinduló fordarendszer, fordánkénti kiinduló fordarendszer és a javított fordarendszer tartalmát (dokumentumait)!
  • Válassza ki a grafikus megoldás alapján a megfelelő fordarendszert!
A 6. lecke vázlata

A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer

A grafikus módszer alapjai
A grafikus módszer tervezési lépései:

  • előnyök és
  • hátrányok

Példa a grafikus fordatervezésre

6. lecke: A fordatervezés módszerei II. - Grafikus fordatervezési módszer

A korábban ismertetett egzakt módszerekkel egyrészt nehéz az üzemi követelmények megfelelő érvényesítése, másrészt ezeknek a módszereknek gyakorlati alkalmazása meglehetősen nagy számítástechnikai apparátust igényel. Ezeknek a tényezőknek tulajdonítható, hogy gyakran alkalmaznak grafikus fordatervezési módszert.

A grafikus módszerben a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy vízszintes tengely reprezentálja, amelynek léptéke az idő. Két fordulóállomás között közlekedő járatot a két tengely között meghúzott egyenessel ábrázolhatunk, amelynek végpontjai az indulási ill. érkezési időpontnak megfelelő pontban érintik a tengelyeket.

A grafikus módszernél a legkorábban induló járattal kezdjük a tervezést és - ellentétben a heurisztikus eljárásnál tárgyaltakkal - az érkező járathoz keresünk az adott fordulóállomáson időben legközelebb induló járatot, melyeket összekapcsolunk. Amennyiben már nem található egy érkező járathoz újabb induló járat, a következő korai szabad járattal folytatjuk az eljárást.

A különböző járművek által ellátott járatokat eltérő színnel jelölik. A grafikonra felvitt járatok szemléletessé teszik az adott vonalon a közlekedési helyzetet, így a járműbeosztás könnyebben kialakítható.

A grafikus tervezési módszernek egzakt szabályai nincsenek, az ábrázolásmód révén szembetűnő lehetőségeket kell intuitív módon felhasználni. A járatok érkezési és indulási időpontjainak bejelölésével pl. megállapítható, hogy hol van szükség új autóbusz beállítására. A módszer segítségével lehetséges a kiállási idők egyenletes elosztása, az osztott munkaidő alkalmazása, járateltolások végrehajtása, de nem biztosított a lehetséges optimum elérése.

Hátránya a grafikus módszernek, hogy az ábrázolás technikai lehetőségei miatt csak néhány vonal forgalmának áttekintésére alkalmas, vagyis a megoldandó fordatervezési feladatot számos részre osztva, részenként oldja meg, ami törvényszerűen kevésbé hatékony megoldást eredményez.

Példa a grafikus fordatervezésre

A 6.1. ábrán látható hálózaton a következő járatok közlekednek:

A-B5.10, 5.50, 20.30
B-A7.00, 12.40, 19.50
A-C8.00, 12.00, 19.00
C-A9.00, 13.00, 20.00
B-C6.20, 9.00, 12.00, 14.20, 22.20
C-B5.00, 6.00, 10.00, 13.00, 21.00
A-D8.30, 20.00
D-A9.20, 20.40
B-D5.30, 6.20, 11.00, 14.20, 16.40, 22.20
D-B5.10, 6.15, 7.15, 13.00, 17.20, 21.10
Hálózat sematikus rajza
6.1. ábra

Az egyes települések közötti menettartam:
A-B 25 perc, A-C 15 perc, A-D 45 perc, B-C 40 perc, B-D 30 perc. Valamennyi járat azonos autóbusztípust igényel. Az autóbuszok telephelye B-ben van, de az első járatot valamennyi településről külső telephelyes autóbusz teljesíti.
Grafikus módszerrel állapítsa meg, hogy minimálisan hány autóbusz szükséges átállás nélkül a járatok üzemeltetéséhez!
Grafikus javítással állítson össze olyan fordarendszert, amely az üzemi szempontok (foglalkoztatási előírások, forgalomirányítás, karbantartás stb.) tekintetében megfelelő!

Kidolgozás

Ábrázoljuk a járatokat az idő és a fordulóállomások alkotta diagramon az előzőekben leírtaknak megfelelően!

Grafikus fordatervezés lépései - 1. forda részlete
C-n belép az első forda1/4
visszaelőre

A kék szín az 1. fordát, a nyíl a belépés időpontját (helyét) jelöli. A sorok (A, B, C, D) a településeknek, az oszlopok (4, 5,... 12) az indulási és érkezési időpontoknak felelnek meg.
Vesse össze a fenti lapozóskönyv tartalmát a kiindulási adatokkal és a 6.3. ábrával:

  • mennyi a menetidő C-ről B-be és B-ből C-be,
  • mennyi a várakozási idő B-n?

Mivel a járművek egyik településről a másikba üresen történő átállítása nem lehetséges, ezért az érkező járathoz - az ugyanarról a fordulóállomásról - időben legközelebb induló járatot kapcsoljuk. Célszerű az eljárást a legkorábban induló járattal kezdeni, majd - miután nem tudunk további járatot kapcsolni a fordához - a következő legkorábbi szabad járattal indítani a 2. fordát. A kiinduló fordarendszert a 6.3. ábra mutatja.

Kiinduló fordarendszer
6.3. ábra

Vizsgálja meg a 6.3. ábrát:

  • mit jelentenek a vízszintes és mit a dőlt vonalak,
  • mit jelentenek a színek,
  • mit jelentenek a körökbe írt számok,
  • mit jelölnek a vastag nyilak,
  • mit jelöl a vastag nyilak iránya (felfelé és lefelé mutató nyilak)?

Kövesse végig egy-egy forda közlekedését! Elemezze a grafikus adatokat!

A különböző színek alapján nyomon követhetők az egyes fordák, de a járatok cseréje ebben a diagramban nehezen átlátható, ezért fordánként ábrázoljuk a járatokat, amit a 6.4. ábra szemléltet.

Kiinduló fordarendszer fordánként
6.4. ábra

Ez az ábra már alkalmas a járatok vagy járatcsoportok fordák közötti átcsoportosítására, az átállások jelöléseire, az üzemi követelményeknek megfelelő fordarendszer összeállítására.

Vizsgálja meg a 6.4. ábrát:

  • mit jelentenek a bekarikázott és átnyilazott elemek,
  • miért lehetett a 7. forda 8 és 11 óra közé eső részét áthelyezni a 3. fordába,
  • mit eredményezett a 7. forda 8 és 11 óra közé eső részének áthelyezése a 3. fordába?

Keressen még áthelyezéseket és próbálja meg indokolni az áthelyezés okát, célját, eredményét!

Egy lehetséges megoldást mutat a 6.5. ábra. A külső telephelyes autóbuszok esetében "szemle" jelöléssel került ábrázolásra a telephely felkeresése tankolás és átvizsgálás céljából.

Javított fordarendszer
6.5. ábra

Vizsgálja meg a 6.4. és a 6.5. ábrát! Mi változott a 4. ábrához képest? Mit eredményeztek a változások?

Az így kialakított fordarendszer a következő:

A így kapott fordarendszerünk már megfelel az üzemi követelményeknek.
A feladat során az egyszerűség kedvéért csak néhány járattal dolgoztunk, ezért adódott több olyan forda, amelynél a járművek a helyi fordába is besegítenek. A gyakorlatban is van erre példa, azonban nem ilyen arányban.

Végeredményben 6 forda, azaz 6 autóbusz szükséges a feladat ellátásához.

Önellenőrző kérdések

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a lecke tartalma alapján oldja meg őket!

1. Egészítse ki a következő mondatot a hiányzó kifejezéssel!

Az egzakt módszerekkel nehéz az követelmények megfelelő érvényesítése, a gyakorlati alkalmazás számítástechnikai apparátust igényel ezért gyakran alkalmaznak fordatervezési módszert.

2. Válassza ki a helyes megoldást!

A grafikus fordatervezési módszerben:
a) a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy vízszintes tengely jelzi
b) a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy függőleges tengely jelzi
c) a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy pont jelzi
d) a járati végállomásokat (fordulóállomások) egy-egy görbe jelzi

3. Válassza ki a helyes megoldást!

A grafikus fordatervezési módszerben a két fordulóállomás között közlekedő járatot:
a) egy pont jelöli
b) két tengely között meghúzott egyenes jelöli
c) két tengely között meghúzott görbe jelöli
d) egy kör jelöli
e) egy négyzet jelöli

4. Válassza ki a helyes megoldást!

A grafikus fordatervezési módszernél a különböző járművek által ellátott járatokat:
a) ponttal jelöljük
b) eltérő színnel jelöljük
c) nyíllal jelöljük
d) ikonnal jelöljük

5. Rendezze sorba a grafikus eljárás lépéseit!

a)b)
c)d)
Írja a megfelelő számokat a betűk után!

a)
b)
c)
d)