KURZUS: Műszaki ábrázolás 1
MODUL: III. modul: Forgástestek ábrázolása vetületekkel
8. lecke: Henger ábrázolása vetületekkel
Követelmények: A lecke tananyagának elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz | ||||||
| ||||||
Kulcsszavak: Síkmetszett felület, letörés, lekerekítés, beszúrás. | ||||||
A gépészet területén nagyon sok helyen találkozunk forgástestekkel. A forgástestek közös jellemzője, hogy egy vonal tengely körüli megforgatásával jönnek létre. Hengert például egy forgástengellyel párhuzamos szakasz forgatásával kapunk. A forgástestek tengelyükre merőleges metszete kör. | ||||||
1. Csonkítatlan henger vetületei | ||||||
A hengert első lépésként csonkítatlan állapotban ábrázoljuk. | ||||||
A forgástestek esetén a vetület szimmetriatengelyét vékony pontvonallal jelöljük. Figyelje meg ezt a vetületi ábrákon! |
| |||||
Megjegyezzük, hogy a henger K2 és K3 képsíkon keletkező vetülete - ahogy ez a lapozós könyv 4/4 ábráján látható-, téglalap. Érdekesség, hogy a henger palástján nem találunk élet, a vetületi képen ennek ellenére megjelenik két függőleges él. Ebben az esetben a henger szimmetriasíkjába eső alkotók képe látható a vetületeken függőleges élként. (Lásd 1. ábra). | ||||||
A hengernek természetesen több szimmetriasíkja is van. Az 1. ábra a K2-vel párhuzamos helyzetűt mutatja be. A bal oldali nézeten azokat az alkotókat ábrázoljuk, amelyek a henger K3 képsíkkal párhuzamos szimmetriasíkjába esnek. | ||||||
| ||||||
A hengeres, tengelyszerű alkatrészeket gyakran vízszintes tengellyel ábrázoljuk. Nézzük meg ebben a helyzetben is a henger vetületeit! | ||||||
| ||||||
2. Ferde síkkal csonkított henger | ||||||
A hengert egy K2 képsíkra merőleges ferde síkkal csonkítjuk. | ||||||
Figyelje meg a 4/2...4/4 ábrák bal oldali nézetén, hogy a csonkítás miatt az alkotók vetülete rövidebb, mint a csonkítatlan henger esetén. Az alkotók képe az ellipszis szimmetriatengelyéig ér. |
| |||||
3. Vízszintes és függőleges síkokkal csonkított henger | ||||||
A hengeres alkatrészeken gyakran alakítanak ki egymással párhuzamos sík felületeket, úgynevezett "lelapolást", például annak érdekében, hogy a munkadarab csavarkulccsal megfogható legyen. A következő lapozós könyv egy ilyen jellegű hengert mutat be. Az ábrázolandó henger itt csak egy sík felületet tartalmaz. | ||||||
A túlnyomórészt forgásfelülettel határolt alkatrészen előforduló sík felületre a sík átlóinak vékony folytonos vonallal való megrajzolásával hívjuk fel a figyelmet. (A jelölést csak akkor kell alkalmazni, ha a vetületekből nem tűnik ki egyértelműen a felület sík jellege.) | ||||||
Mivel a hengerről itt több vetületet is rajzoltunk, amelyekből megállapítható, hogy sík felület is található rajta, a sík átlókkal történő jelölése itt nem lenne kötelező. |
| |||||
A következő lapozós könyv egy olyan henger vetületeit mutatja, amelyet a szimmetriasík mögött csonkítottunk. | ||||||
Hasonlítsa össze a keletkezett vetületeket az előző lapozós könyvben bemutatottakkal. Ha a hengert a szimmetriasík előtt csonkítjuk, az alkotók képe az elölnézeten a csonkítatlan állapothoz képest nem változik. Ezt láthatta a 3. lapozós könyvben. A szimmetriasík mögötti csonkítás esetén az alkotók egy részét "levágjuk", így ezek vetülete is rövidebb lesz. |
| |||||
4. Komplex módon csonkított henger | ||||||
Nézzük meg egy olyan henger vetületeit, amelyen a fent említett csonkítások mindegyike előfordul. | ||||||
| ||||||
A legnagyobb nehézséget itt az elölnézet megrajzolása okozza. Ehhez talál magyarázatot a következő nagyítós képen. | ||||||
| ||||||
5. Hengeres alkatrészek jellegzetes elemei | ||||||
A gépészeti rajzokon többször találkozunk hengeres alkatrészekkel. Ezek jellemző részleteit mutatják be a következő rajzok. | ||||||
Letörés | ||||||
Letörést az éles, balesetveszélyes sarkok megszüntetése, illetve más alkatrészek kapcsolódásának megkönnyítése érdekében alkalmaznak. Ilyet találunk például a csavarok menetes részének végén. | ||||||
Figyelje meg a 4/2...4/4 vetületi képeken, hogy a felülnézeti és az elölnézeti vetület teljesen egyforma. A felülnézet így elhagyható lenne. Mivel a bal oldali nézet sem tartalmaz semmilyen új információt az elölnézethez képest, ez is elhagyható (A pontvonal utal arra, hogy a test hengeres.) Itt tehát elég volna egyetlen vetület a tárgy egyértelmű megadásához. |
| |||||
Lekerekítés | ||||||
Lekerekítést a henger két különböző átmérőjű része közé készítenek, hogy az egyes átmérők közötti éles átmenetet elkerüljék, növelve ezzel az alkatrész igénybevételekkel szembeni ellenállását. | ||||||
Figyelje meg a 2/2 ábrán, hogy a bal oldali nézeten a lekerekítés nem látható, mivel a körív érintőlegesen, éles átmenet nélkül kapcsolódik a felületekhez. A 2/3 ábrán piros színnel jelöltük azt a kört, amelynek negyedrésze alkotja a lekerekítés kontúrját. |
| |||||
Beszúrás | ||||||
Beszúrást a menet kialakításának megkönnyítése, vagy más alkatrész elhelyezése érdekében készítenek. | ||||||
Figyelje meg, hogy beszúrás esetén is alkalmaznak lekerekítést a különböző átmérőjű részek átmeneténél. Megjegyzés: a tárgy egyértelmű megadásához itt is elegendő lenne az elölnézet. |
|
Önálló rajzolási feladatok | |||||||||
Az alábbi lapozós könyvekben rajzolási feladatokat talál. Javasoljuk, hogy ezeket önállóan készítse el a füzetébe. Miután megrajzolta a vetületeket, a lapozós könyv ábrái segítségével ellenőrizheti munkáját. | |||||||||
1. Ábrázolja a hengert három nézetben, elölnézetben, bal oldali nézetben és felülnézetben. | |||||||||
Javaslat: először rajzolja meg a balnézeti vetületet, ezen jelölje be a csonkítást függőleges szaggatott vonallal, majd innen vetítse át ennek jellemző pontjait a másik két nézetre. |
| ||||||||
2. Ábrázolja a hengert három nézetben, elölnézetben, baloldali nézetben és felülnézetben. | |||||||||
A lelapolást célszerű itt is először a balnézeten bejelölni, majd onnan átvetíteni a másik két nézetre. |
| ||||||||
Önellenőrző feladatok | |||||||||
1. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik elölnézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten. | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép elölnézeti vetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
![]() | |||||||||
2. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik felülnézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten. | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép térhatású ábrájához hányas számú felülnézeti vetület tartozik!
![]() | |||||||||
3. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik baloldali nézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten. | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép baloldali nézeti vetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
![]() | |||||||||
4. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik elölnézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép térhatású ábrájához hányas számú elölnézeti vetület tartozik!
![]() | |||||||||
5. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a felülnézeti vetülethez hányas számú térhatású ábra tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten! | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép felülnézeti vetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
![]() | |||||||||
6. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a baloldali nézeti vetülethez hányas számú térhatású ábra tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten! | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép bal oldali nézetéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
![]() | |||||||||
További gyakorló, ill. önellenőrző feladatokat tartalmaznak a 14., 15., 24. és 29. munkalapok. | |||||||||
(A síkmetszett felület valódi nagyságának szerkesztésével az 1. konzultáció alkalmával foglalkozunk.) | |||||||||
Javasoljuk, hogy ezekből a feladatokból minél többet készítsen el, mert ilyen vagy hasonló feladattal a vizsgán is találkozhat! |