KURZUS: Műszaki ábrázolás 1

MODUL: VII. modul: Rajzfajták

21. lecke: Rajzfajták

Követelmények: A lecke tananyagának elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz

  • adott rajzról eldönteni, hogy az milyen rajzfajtához tartozik,
  • adott méretarányról eldönteni, hogy az nagyító, vagy kicsinyítő,
  • adott darabjegyzék bejegyzéseit értelmezni,
  • adott tárgyról alkatrészrajzot készíteni,
  • műszaki rajzon megfelelő méretarányt alkalmazni.

Kulcsszavak: Alkatrészrajz, összeállítási rajz, feliratmező, darabjegyzék, méretarány, kicsinyítés, nagyítás.

A műszaki életben, a gépipar területén sokféle rajzfajtát használnak. Különböző szempontok figyelembevételével csoportosíthatjuk és nevezhetjük el a rajzokat.
A rajz elnevezése utalhat

  • a kidolgozás módjára (vázlatrajz, szerkesztett rajz),
  • a kidolgozás céljára (ajánlati rajz, műhelyrajz,...),
  • a kidolgozás tartalmára (alkatrészrajz, összeállítási rajz, elhelyezési rajz,...).

A felsoroltak közül részletesen csak az alkatrészrajzzal és az összeállítási rajzzal foglalkozunk.

Az alkatrészrajz a gyártás, illetve a gyártás előkészítés alapjául szolgál, egyetlen alkatrészt ábrázol. Az adott alkatrészt elkészítés utáni, szerelésre kész állapotban mutatja be. Minden információt tartalmaz, ami a darab elkészítéséhez szükséges, adatokat nyújt az ellenőrzéshez, szereléshez. Az alábbi ábra egy ékszíjtárcsa térhatású képét, az alatta levő pedig a tárcsáról készült alkatrészrajzot mutatja be.

Az ábra az alkatrészt két változatban mutatja be. A bal oldali részleten a tárcsa egy részét eltávolítottuk, hogy a belső részletek megfigyelhetők legyenek. Ezen a metszésfelületet is jelöltük vonalkázással.
Ékszíjtárcsa térhatású képe
1. ábra
Ékszíjtárcsa alkatrészrajza.
2. ábra

A rajz alsó részén az úgynevezett feliratmező található. Ebben feltüntetik többek között a rajz tárgyát, a rajzszámot, a tulajdonost, a munkadarab anyagát, és a méretarányt.

A rajzon méretarányként 1:1 van megadva. Ez azt jelenti, hogy a rajzon szereplő munkadarab méretei megfelelnek a valóságos méreteknek.

Gyakran előfordul azonban, hogy az ábrázolandó alkatrész méretei nem teszik lehetővé azt, hogy valódi nagyságban ábrázoljuk, mert méretei túl kicsik, vagy túl nagyok. A 3. ábra egy kisméretű alkatrészt mutat be.

3. ábra

Az ábrázolt csőszegecs legnagyobb átmérője 4.5 mm, erről nyilvánvalóan nem lehet eredeti méretben áttekinthető rajzot készíteni.

A megoldás a nagyítás. A szabvány 2-, 5-, 10-, 20-, 50-, 100-, ... szoros nagyítást enged meg. A 3. ábra 10-szeresére nagyítva ábrázolja a szegecset. A méretarány megadásakor ezt jelezni kell. Ezt a nagyítást 10:1 méretaránnyal fejezzük ki.

A méretarány megadása elé "M" betűt szokás írni: M 10:1.

Az M 10:1 úgy olvasandó, hogy ami a rajzon "10", az a valóságban "1", azaz a rajzon minden részlet 10-szer akkora, mint a valóságban. (Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rajzon lemérve az "5" számmal megadott méret 50 mm-nek adódik!)
Ha a méretarány megadásakor az "M" betű utáni első szám a nagyobb, akkor nagyításról van szó.
Ha a munkadarab túl nagy, akkor kicsinyítve rajzoljuk meg.
A kicsinyítés szintén 2-, 5-, 10-, 20-, 50-, 100-, ... arányban történhet. Az M 1:20 azt jelenti, hogy ami a rajzon "1", az a valóságban "20", tehát kicsinyítésről van szó.

Az, hogy a 3. ábra a tárgyat 10-szeresére nagyítva ábrázolja, csak a monitor 1024×768-as felbontása esetén érvényes, akkor is csak megközelítőleg. Az egyes monitorok más-más fizikai jellemzői miatt a kép mérete nem egyforma.

A rajzra mindig a valóságos méreteket írjuk fel attól függetlenül, hogy nagyítva, kicsinyítve, vagy természetes nagyságban rajzoltuk meg.
Egy rajzon többféle méretarányt is lehet alkalmazni, például ha kinagyítunk egy részletet. Ekkor a kinagyított részlet rajza mellett az alkalmazott méretarányt meg kell adni.

Az összeállítási rajz elemekből felépített egységek rajza, amely az alkatrészek összefüggését, működésbeli szerepét szemlélteti. Az összeállítási rajzon nincs olyan részletes méretmegadás, mint az alkatrészrajzon, ezen a rajzfajtán általában a szerkezet befoglaló méretei szerepelnek. Erre láthat példát a 4. ábrán.

Összeállítási rajz
4. ábra

Az összeállítási rajzhoz darabjegyzék is tartozik. A darabjegyzék a feliratmező felett helyezkedik el. A megrajzolt alkatrészeket számokkal jelöljük, ezeket tételszámoknak nevezzük. A darabjegyzék bejegyzései és a rajzon levő alkatrészek a tételszámok alapján azonosíthatók.

A rajzon többször szereplő egyforma alkatrészek egy tételszámot kapnak, és a darabjegyzék "Darabszám" ("Db") mezőjében tüntetik fel azt, hogy hány darab van belőlük. (Ilyen például a rajzon -többek között- a 8-as számú tétel, amelyből a szerkezet 20 darabot tartalmaz.)

A tételszámok beírását alulról kezdik, hogy az esetleges rajzkiegészítés során az ábrára kerülő elemek a darabjegyzékbe felvehetők legyenek.

A rajzon csak néhány fontosabb méret szerepel. Az ábráról leolvasható például az, hogy a szerkezet befoglaló méretei 130 mm és 200 mm.

Önellenőrző kérdések
1. Egy rajzon méretarányként az M 1:20 felirat szerepel. Nagyító, vagy kicsinyítő méretarányról van szó? Jelölje be a helyes megoldást!
Nagyító méretarány.
Kicsinyítő méretarány.

2. Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésre!

A fenti rajz M 5:1 méretarányban készült. Mekkora a valóságban a "10" méretszámmal jelölt méret? (A méretarány M 5:1.) Jelölje be a helyes megoldást!
10 mm
50 mm
2 mm
Hány milliméter hosszú a rajzona "10" méretszámmal megadott méret? Jelölje be a helyes választ!
2 mm
50 mm
10 mm

3. Tanulmányozza az alábbi ábrát, majd válaszoljon a kérdésekre!

Milyen rajzfajtához tartozik a fenti ábra? Jelölje be a helyes megoldást!
Alkatrészrajz.
Összeállítási rajz.
Nagyítsa fel a képet, és határozza meg a darabjegyzék alapján, hogy hány "Rugótányér" szerepel a rajzon!
Jelölje be a helyes megoldást!
A rugótányérok száma 6 db.
A rugótányérok száma 2 db.