KURZUS: Műszaki ábrázolás 1

MODUL: IV. modul: Áthatások. Vetítési rendszerek. Rajzi egyszerűsítések

14. lecke: Rajzi egyszerűsítések, különleges ábrázolások

Követelmények: A lecke tananyagának elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz

  • egyszerűsített, illetve különleges ábrázolással készült vetületi képeket térhatású ábrákhoz hozzárendelni,
  • tárgyak térhatású ábráiról az alkalmazható egyszerűsítésekkel készíteni a szükséges vetületeket.

Kulcsszavak: Géprajzi egyszerűsítés, résznézet, részmetszet, töréssel megszakított vetület, ferde részlet ábrázolása, helyi nézet, kiemelt részlet, alakítás előtti körvonal, szélső helyzet ábrázolása, áttetsző tárgy, színek.

A műszaki ábrázolás általános előírásai című szabvány lehetőséget ad az eddig bemutatottaktól eltérő ábrázolási megoldásokra is. Ezen ábrázolási módok célja, hogy a rajzi munkát egyszerűsítsük, egy-egy tárgyrészletet szemléletesebben mutassunk be, és a tárggyal kapcsolatban további információkat közöljünk.

1. Áthatások egyszerűsített ábrázolása

A "Testek áthatása" című leckében bemutattuk a különféle felületek áthatásának ábrázolását. Most kitérünk arra, hogy mikor szükséges ezeket az áthatásokat részletesen ábrázolni, illetve mikor elégséges azok egyszerűsített ábrázolása.
A felületek áthatása valóságos és elméleti lehet.
Valóságos áthatás esetén a testek határozott élben metszik egymást. Ebben az esetben az áthatási vonalat, ha az látható, vastag vonallal jelöljük, ha nem látható, akkor vékony szaggatott vonallal ábrázoljuk.

A 3/2, illetve 3/3 ábrán látható vízszintes szaggatott vonal nem áthatási vonal, az a háromszög alapú hasáb takart élét jelöli.
1. lapozós könyv. Valóságos áthatás ábrázolása
Az ábrázolandó áthatás1/3
visszaelőre

Elméleti áthatások akkor keletkeznek, ha a felületek nem határozott élben, hanem lekerekítéssel találkoznak. Ezeket az áthatási vonalakat nézetben folytonos vékony vonallal, úgynevezett tagolóvonallal kell ábrázolni. A tagolóvonalak helyét a felületek képzelt találkozási vonala (ahol a lekerekítés nélkül találkoznának) határozza meg. A tagolóvonal nem érhet a tárgy körvonaláig. (2. lapozós könyv.)

2/2 ábra: A kúp és henger áthatási vonala egyenes. Ezt jelzi a felső tagolóvonal.
Alatta különböző átmérőjű hengerek áthatása során keletkező görbe tagolóvonal látható.

A nem látható éleket a rajzon nem jelöltük be.
2. lapozós könyv. Elméleti áthatás ábrázolása
Az ábrázolandó áthatás1/2
visszaelőre

Az áthatások egyszerűsített ábrázolása elméleti és valóságos áthatások esetén is megengedett, ha az nem megy az érthetőség rovására. Az egyszerűsítés során a következőket lehet alkalmazni:

  • két henger között az áthatás görbe vonala egyenessel helyettesíthető (1. ábra):
Hengerek közötti áthatás egyszerűsített ábrázolása
1. ábra
  • henger és derékszögű hasáb között az áthatás egyenes vonalát el lehet hagyni.
Henger és hasáb közötti áthatás egyszerűsített ábrázolása
2. ábra
  • hengeres tengelyrész és horony áthatási vonala egyenes vonallal helyettesíthető.
    Nézze meg a tengely térhatású ábráját (3. ábra), az áthatási vonalat a térhatású ábrán (1. nézőkép), majd a vetületei ábrákat (4. ábra.)!
Hornyos tengely térhatású ábrája
3. ábra
1. nézőkép: Hengeres tengelyrész és horony áthatása.

Az ábrán csak a tengely egy részét rajzoltuk meg. Erre utalnak a szabadkézi törésvonalak.
Horony áthatási vonalának egyszerűsített ábrázolása
4. ábra
2. Részvetületek alkalmazása
2.1. Szimmetrikus tárgyak ábrázolása

Szimmetrikus tárgyaknak szabad csak egy részét, a felét, vagy negyedét ábrázolni. Ebben az esetben a szimmetriavonal két végére, rá merőlegesen, két-két rövid párhuzamos vonalat kell rajzolni. A párhuzamos vonalak elhagyhatók, ha a tárgy megrajzolt körvonalai kissé túlnyúlnak a szimmetriavonalon. A fent említettekre mutat példát az 5. ábra és a 3. lapozós könyv.

Az ábrázolandó szimmetrikus tárgy
5. ábra
Az ábrázolandó tárgy felülnézeti vetületének vízszintes és függőleges helyzetű szimmetriatengelye van, ezért lehetséges a félvetület, illetve a negyedvetület alkalmazása.
3. lapozós könyv. Szimmetrikus tárgy ábrázolása.
A tárgy felülnézeti vetülete1/4
visszaelőre
2.2. Törésvonallal megszakított ábrázolás

Hosszú tárgyak esetén elegendő a tárgynak csak azokat a részeit megrajzolni, amelyek az egyértelmű meghatározáshoz szükségesek. A jellegtelen részeket el lehet hagyni úgy, hogy a megmaradó részeket szorosan egymás mellett ábrázoljuk.

4/3-4/4 kép: a törésvonalat vékony vonallal kell rajzolni.
4. lapozós könyv. Tárgy ábrázolása törésvonallal megszakítva
Az ábrázolandó tárgy1/4
visszaelőre

A kúpos, vagy lejtős tárgy kitöréses ábrázolása során ügyelni kell a kontúrvonalak helyzetére.

Figyelje meg a 3/3 képen, hogy a két részből álló ábra bal oldali részén a kúpos rész kontúrvonalai párhuzamosak maradnak a jobb oldali rész kontúrvonalaival, de nem esnek egy egyenesre.
5. lapozós könyv. Kúpos tárgy ábrázolása töréssel
Az ábrázolandó tárgy és vetülete1/3
visszaelőre
2.3. Résznézet

Előfordul, hogy a teljes nézeti kép nem ad több információt a tárgyról. Ekkor elegendő csak azt a részt ábrázolni, amely a megértéshez szükséges.

A tárgy alakja - a bal oldali rész kivételével - a felülnézetből meghatározható. Az elölnézeti vetületnek ezért csak azt a részét rajzoljuk meg, amely a bal oldali részt is egyértelművé teszi.
6. lapozós könyv. Résznézet
Az ábrázolandó tárgy1/3
visszaelőre
2.4. A nézetrendtől eltérő elhelyezésű nézet

Ha a tárgyfelület egy része nem párhuzamos a vetítési alapsíkokkal, akkor ez a rész a vetítési alapsíkokon csak torzulással lenne ábrázolható. Erre mutat példát a 6. ábra és az alatta található nézőkép.

Ferde részletű tárgy
5. ábra
A nézőkép a tárgynak csak a ferde részletét mutatja.


A nézőkép 5. képe a tárgyrészletet felülnézetben ábrázolja. A horony kör alakú részei itt ellipszisként látszanak.
2. nézőkép: Ferde részletű tárgy torzuló nézeti képe.

A 6. ábra a felülnézeti vetületet mutatja.

Ez a vetület a torzult élek és sok kontúrvonal miatt nehezen értelmezhető.
Ferde részletű tárgy K1 képsíkon keletkező felülnézeti vetülete
6. ábra

A ferde részletű tárgy egy olyan vetítési segédsíkon ábrázolható, amely ezzel a tárgyfelülettel párhuzamos (7. ábra.). A nézési irányt nyíllal jelöljük és nagybetűvel azonosítjuk a résznézetettel.

Ferde tárgyrészlet ábrázolása segédsíkon
7. ábra
2.5. Helyi nézet

Tárgyak egyes részeit gyakran ábrázoljuk a teljes vetület helyett annak csak egy részével, úgynevezett helyi nézettel. A helyi nézet a főnézethez vékony pontvonallal kapcsolódik. (7. lapozós könyv.)

2/2 kép: Ez a helyi nézet a hornyos furatot ábrázolja. A felülnézeti vetület helyett csak a furat körvonalát rajzoljuk meg.
7. lapozós könyv. Helyi nézet
Az ábrázolandó tárgy egy részlete1/2
visszaelőre
2.6. Nagyobb léptékű kiemelt részlet

Kiemelt részletet akkor alkalmazunk, ha a tárgy egyes részeit kis méretük miatt nem tudjuk eredeti nagyságukban ábrázolni. A kiemelt részlet rajzolásával lehetőségünk van arra, hogy a tárgy ezen részeit felnagyítva ábrázoljuk.

2/1 kép: a tárgyon beszúrás és lekerekítés található. A lekerekítés sugara 1 mm, ezt a méretet a rajzon nem lehet érzékeltetni.

2/2 kép: A kiemelt részeket folytonos vékony vonallal kell határolni, és nagybetűvel azonosítani. A betű mellett fel kell tüntetni, hogy hányszorosára nagyítottuk a részletet. (a 2:1 jelölés arra utal, hogy a nagyítás kétszeres).
8. lapozós könyv. Kiemelt részlet
Az ábrázolandó tárgy1/2
visszaelőre
3. Különleges ábrázolási módok
3.1. Eredeti (alakítás előtti) körvonal

Ha a tárgy eredeti alakját is szükséges megadni (például méretmegadás miatt), akkor azt vékony kétpont-vonallal lehet ábrázolni.

9. lapozós könyv. Eredeti (alakítás előtti) körvonal ábrázolása
Az ábrázolandó tárgy végleges alakja1/2
visszaelőre
3.2. Mozgó alkatrészek szélső helyzete

Több alkatrészt tartalmazó rajzokon szükség lehet (például a helyszükséglet meghatározásához) a mozgó alkatrészek szélső állásának ábrázolására. A szélső állásokban ábrázolt mozgó alkatrész egyik körvonalát vékony kétpont-vonallal kell rajzolni. A tárgy kontúrvonalait, amelyek a kétpont-vonallal ábrázolt rész mögött vannak, láthatóként kell ábrázolni.

Mozgó alkatrész szélső helyzetének ábrázolása.
8. ábra
3.3. Áttetsző, vagy átlátszó tárgyak ábrázolása

Minden áttetsző, vagy átlátszó tárgyat átlátszatlanként kell ábrázolni.

3.4. Színek alkalmazása

Műszaki rajzokon a színek használata nem ajánlatos. Ha azonban az ábra megértéséhez szükséges a színek használata, akkor a színek jelentését az ábrán, vagy a megfelelő dokumentumban meg kell adni.

Önellenőrző feladatok

1. Az alábbi nagyítós képen egy elölnézeti vetületet és három adott irányú nézeti képet lát. Döntse el, hogy az elölnézeti vetülethez hányas számú nézeti kép tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten!

Jelölje meg, hogy a fenti ábra elölnézeti vetületéhez hányas számú nézeti kép tartozik!
1.
2.
3.

2. Az alábbi nagyítós képen egy elölnézeti vetületet és három adott irányú nézeti képet lát. Döntse el, hogy az elölnézeti vetülethez hányas számú nézeti kép tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten!

Jelölje meg, hogy a fenti ábra elölnézeti vetületéhez hányas számú nézeti kép tartozik!
1.
2.
3.

3. Az alábbi nagyítós képen négy félvetületet és egy térhatású ábrát lát. Döntse el, hogy a térhatású ábrához hányas számú félvetület tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten!

Jelölje meg, hogy a fenti kép térhatású ábrájához hányas számú félvetület tartozik!
1.
2.
3.
4.

4. Az alábbi ábrán egy negyedvetületet és három térhatású ábrát lát. Döntse el, hogy a negyedvetülethez hányas számú térhatású ábra tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten!

Jelölje meg, hogy a fenti ábra negyedvetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
1.
2.
3.

Az ábrázolási egyszerűsítések és különleges ábrázolások részhez külön "rajzolós" feladatokat nem közlünk, de a metszeti ábrázolás ill. méretmegadás anyagrész után javasolt feladatokban találkozunk ezek alkalmazásával.