A rajzok készítéséhez fehér színű műszaki rajzlapot (esetleg pauszpapírt) használunk. A rajzlapok méretének meghatározásakor két feltételből indultak ki:
A kiinduló rajzlap területe 1 m2 legyen.
A rajzlap kiinduló alakja olyan téglalap legyen, amelynek hosszabbik oldalát felezve, a másik oldal méretét megtartva kapjuk a kisebb rajzlapot. A keletkező kisebb téglalap oldalainak aránya így megegyezik az eredeti téglalap oldalainak arányával.
A két feltétel alapján a kiinduló rajzlapméret 1189×841 mm. Ennek szabványos jelölése A0.
Az A0 rajzlap méretei
1. ábra
Az ennél kisebb rajzlapokat úgy kapjuk, hogy mindig a hosszabbik oldalt felezzük. Ezek alapján a többi rajzlapméret az alábbiak szerint alakul:
Nagyságjel
Méretek [mm]
A0
1189 × 841
A1
594 × 841
A2
420 × 594
A3
297 × 420
A4
210 × 297
Ahogy az a fenti táblázatból látható, az egyes oldalak felezésekor, amennyiben nem egész szám adódik, lefelé kerekítünk.
Az egyes rajzlapok méretét a következő ábra szemlélteti:
2. ábra
2. A műszaki rajz vonalai
A műszaki rajzokon az alkalmazott vonalak típusa és vastagsága egyaránt jelentéssel bír.
2.1. Vonalvastagságok
A vonalak vastagságukat tekintve lehetnek vékony és vastag vonalak. A szabvány előírásai szerint a vékony:vastag = 1:2 vastagsági arányt kell betartani a rajzokon. Azaz, a vastag vonal vastagsága a vékony vonalénak kétszerese. Ezek alapján a vonalakat úgynevezett vonalcsoportokba soroljuk. A táblázat oszlopai felelnek meg egy vonalcsoportnak.
A vonalcsoportok elemeinek vastagsága milliméterben
Vékony vonal
0,25
0,35
0,5
Vastag vonal
0,5
0,7
1
Egy rajzon csak a táblázat egy-egy oszlopának megfelelő vonalvastagságokat, azaz egy vonalcsoport elemeit szabad alkalmazni.
2.2. Vonalfajták
Az alábbi ábra a műszaki rajzokon alkalmazott vonalfajtákat mutatja be.
Vonalfatják
3. ábra
A pontvonal és a kétpont-vonal rajzolásakor a pontok rövid, 1...2 mm hosszú vonalszakasszal helyettesíthetők. Amelyik vonalfajtánál nincs utalás a vastagságra, azt vékony vonallal kell rajzolni.
2.3. A vonalak rajzolásakor betartandó szabályok
a vonalak elemei és az elemek közötti hézagok egy vonalon belül azonos nagyságúak
a vonalak vonalszakasszal kezdődnek, végződnek, metsződnek (Ez utóbbira mutat példát az alábbi ábra:)
Az ábrán piros körök mutatják a szabálynak megfelelő rajzolási módot.
A vonalak metsződése, végződése
4. ábra
a vonalak egymással csak vonalszakasz mentén érintkezhetnek (Ezt mutatja be az 5. ábra.)
Vonalak érintkezése
5. ábra
a közeli, egymással párhuzamos szaggatott és pontvonalakat egymáshoz képest elcsúsztatva kell rajzolni, ahogy ez a 6. ábrán látható:
Párhuzamos vonalak rajzolása
6. ábra
Önellenőrzés
1. Válassza ki a listából az A0 rajzlap méreteit!
1141 × 849
1189 × 841
1198 × 814
1149 × 841
2. Válassza ki az alábbi listából, hogy a kiinduló rajzlapból milyen módon származtatjuk a kisebb rajzlapot!
A hosszabbik oldalt felezzük, a rövidebbet duplázzuk.
A hosszabbik oldalt felezzük, a rövidebb változatlan marad.
A rövidebbik oldalt felezzük.
3. feladat
Kattintson ez egér bal gombjával a mozgatandó elemre, és a lista jobb oldalán látható nyilakkal mozgassa a kívánt helyre!
Rendezze az alábbi vonalfajta-neveket a fenti képnek megfelelő sorrendbe!
1. 2. 3. 4. 5.
4. Válassza ki az alábbi listából azokat az elemeket, amelyek egy vonalcsoporthoz tartozó vonalvastagságokat tartalmaznak!
0,25; 0,35;
0,25; 0,5;
0,35; 0,5;
0,35; 0,7;
0,5; 1;
0,5; 1,4;
Az eddigi tananyag elmélyítésére készítse el az 1-7. munkalapok feladatait!
Ezek a feladatok alkalmasak arra is, hogy Ön képben legyen a korábbi tanulmányai során megszerzett tudását illetően.
Ha nehézsége támad valamely feladat megértésében vagy megoldásában, feltétlenül ismételje át a korábban tanultakat, mert ezen ismeretek hiánya gondot fog okozni a későbbi anyagrészek feldolgozásában és alkalmazásában!