KURZUS: Műszaki ábrázolás 1

MODUL: VI. modul: Méretmegadás műszaki rajzokon

20. lecke: A mérethálózat felépítése

Követelmények: A lecke tananyagának elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz

  • ábra alapján kiszámítani a kiadódó méretet,
  • ábra alapján meghatározni a magától értetődő méretet,
  • értelmezni egy adott méretet,
  • térhatású ábra alapján felépíteni egy alkatrész mérethálózatát.

Kulcsszavak: Mérethálózat, láncszerű méretmegadás, bázistól induló méretelhelyezés, kiadódó méret, méretmegadás koordinátákkal, kombinált méretmegadás, magától értetődő méret.

A mérethálózat valamely alkatrész rajzon megadott méreteinek összessége.
A mérethálózat méretei a kész alkatrészen vagy közvetlenül mérhetők, vagy olyan helyzet meghatározó méretek, amelyek a kész darabon ugyan nem mérhetők, de a szerkesztéshez, gyártáshoz nélkülözhetetlenek.

Betartandó szabály, hogy az alkatrész meghatározásához szükséges minden méret a rajzon csak egyszer szerepeljen!

A mérethálózat többféleképpen építhető fel. Az alábbiakban az egyes méretmegadási módokat mutatjuk be.

1. Láncszerű méretmegadás

Az egyes méreteket a korábban már megadott mérethez viszonyítjuk.

Láncszerű méretmegadás
1. ábra
2. Bázistól induló méretmegadás

A bázistól induló méretmegadás esetén az azonos irányú méretek egy közös alaptól (bázistól) indulnak. A bázisfelület kiválasztható szerkesztési, gyártási, vagy ellenőrzési szempontok alapján.
A 2. ábra egy tengelyt ábrázol. Ezen mutatjuk be ezt a méretmegadási módot.

Az ábrázolandó tengely
2. ábra

A tengely hosszméreteinek megadása bázistól induló méretmegadás szerint, párhuzamos méretmegadással:

A párhuzamos méretmegadás arra utal, hogy az egyes méretvonalak egymással párhuzamosan helyezkednek el.

A hosszméretek ilyen megadása a gyártás szempontjából kedvező. A forgácsoló megmunkálás során a kiinduló darabot 73 mm hosszon esztergálják kisebb átmérőjűre, majd 40 mm hosszon ismét kisebb átmérőre stb.
Bázistól induló párhuzamos méretmegadás
3. ábra

Figyelje meg a 3. ábrán, hogy a tengely legnagyobb átmérőjű részének hossza nincs megadva. Ez úgynevezett kiadódó méret, azaz másik méretekből meghatározható. Ebben az esetben a 121 mm-es teljes hosszból a 73 és 43 mm-t kivonva az adott méret 5 mm-re adódik. A más méretekből meghatározható méretet fel lehet tüntetni a rajzon, de zárójelbe kell tenni. (4. ábra.)

Kiadódó méret jelölése
4. ábra

A bázistól induló méretmegadás megoldható összevont (halmozott) módon is.
A méretszámokat elhelyezhetjük a méretsegédvonallal egyvonalban (5. ábra), vagy a méretvonal felett (6. ábra).

A halmozott méretmegadásnál a méretek kiindulási pontját a 0 méretnél kör jelzi.
Bázistól induló halmozott méretmegadás. 1.
5. ábra
Bázistól induló halmozott méretmegadás. 2.
6. ábra

A halmozott méretmegadást két irányban is lehet alkalmazni. (7. ábra.)

Kétirányú halmozott méretmegadás
7. ábra
3. Méretmegadás koordinátákkal

A méreteket koordinátákkal is megadhatjuk. Ilyen esetben a méreteket összesítő táblázatba foglaljuk. (8. ábra.)

Méretmegadás koordinátákkal
8. ábra
4. Kombinált méretmegadás

A mérethálózat kialakításakor törekedni kell a méretek áttekinthető elrendezésére. A alkatrészek méreteit megadhatjuk az előzőekben említett háromféle módszer együttes alkalmazásával is. Ezt nevezzük kombinált méretmegadásnak.

Kombinált méretmegadás
9. ábra
5. A méretmegadás gyakorlati szempontjai.

Az egy vetületen elhelyezett méreteket az áttekinthetőség érdekében csoportosítani kell. A 10-11. ábrák a méretek külső, illetve belső felületek szerinti csoportosítását mutatják be.

A tárgyat a jobb áttekinthetőség kedvéért elmetszett állapotban mutatja az ábra.
A külső és belső felületekkel rendelkező tárgy
10. ábra
Az alkatrész belső felületeire vonatkozó méretek a jobb oldalon, a külső felületekre vonatkozók a bal oldalon találhatók.

Figyelje meg a belső átmérők megadásának módját! Például az átmérő 30-as méret esetén az egyik méretsegédvonalat és méretnyilat nem tudjuk megrajzolni, mert a félnézeti vetületen a belső éleket nem kell jelölni. Ilyen esetben a méretvonal kicsit túlnyúlik a szimmetria- vonalon. Ugyanez az elv érvényesül a rajzon a 90 fokos szög megadásakor.
Külső és belső méretek szétválasztása
11. ábra

A geometriai idomot meghatározó méreteket - mint összetartozó méretcsoportot -, lehetőleg ugyanazon a vetületen kell megadni. Ilyen lehet például a reteszhorony szelvényrajzán megadott két méret. (12. ábra.)

A horony harmadik méretét, a hosszméretet csak a másik vetületen lehet megadni.
Reteszhorony méretmegadása.
12. ábra
6. Különleges méretmegadás
6.1. Ismétlődő elemek méretmegadása

Egyenlő távolságra levő alakzatok, vagy azonos módon elhelyezett elemek esetén egyszerűsíteni lehet a méretmegadást.

Az 5×15(=75) azt jelenti, hogy a 6 db furat közötti öt távolság egyenlő. A furatátmérő méretszáma előtti "6×" felirat a furatok számára utal.
Azonos osztásban ismétlődő elemek méretmegadása
13. ábra

Az ismétlődő elemek egyszerűsített megadásával bizonyos esetekben egy további vetület megrajzolását is helyettesíthetjük. (14. ábra.) Ha csak a furatok számára utalunk, de az elhelyezkedésükre nem, akkor az azt jelenti, hogy azonos osztásban ismétlődnek a lyukkör mentén. 8 furat esetén a furatok 360/8=45 fokonként helyezkednek el.

A baloldali nézeti vetületet egyszerűbb ábrával helyettesítjük. Azt a kört (úgynevezett lyukkört), amelyen a furatok középpontjai találhatók, pontvonallal rajzoljuk. A furatok helyét vékony vonallal jelöljük. A furatátmérő előtti "8x" felirat itt fontos információt tartalmaz, mivel csak négy furat helyét tudjuk jelölni. (A másik négy furat helyének jele egybeesik a lyukkör szimmetriavonalával.)
Azonos módon elhelyezett furatok méretmegadása
14. ábra
6.2. Szabálytalan alakú alkatrész méretmegadása

Szabálytalan görbefelülettel határolt alkatrész méreteit a görbe jellemző pontjainak megadásával határozzuk meg.

Az alkatrész kontúrvonala a 30 mm-es mérettől jobbra vízszintes vonallal folytatódik. Az alkatrész jobb oldali végének mérete tehát 30 mm.
Szabálytalan alakú alkatrész méretmegadása
15. ábra
6.3 Nagy sugár megadása

Ha az ív középpontja kívül esik a rendelkezésre álló helyen, akkor a sugár méretvonalát meg kell törni, hogy a középpont helyét érzékeltetni tudjuk.

A rajzról kiderül, hogy az R200-as körív középpontja az alkatrész függőleges szimmetriavonalára esik.
Nagy sugár megadása
16. ábra
7. Magától értetődő méret

A magától értetődő méretet, amely az ábrából egyértelműen meghatározható, nem kell megadni. Ilyen lehet például:

Megjegyzés:
Ha például egy alkat részen 4 db egyforma méretűre rajzolt furat van, és azok közül csak az egyiknek a méretét adjuk meg, akkor az azt jelenti, hogy a másik három furat mérete is ugyanaz.
  • a merőlegesre rajzolt élek merőlegessége,
  • a párhuzamosra rajzolt élek párhuzamossága,
  • szabályos hatszög szögei,
  • középvonallal felezett méretek fél méretének egyenlősége,
  • az egyforma nagyságúra rajzolt elemek azonos mérete stb.

Javasoljuk, hogy gyakorlásként minél többet készítsen el a 46-50. munkalapok feladataiból.
Ugyancsak alkalmasak a gyakorlásra a jegyzet 1-16. feladatlapjai.
Ha nehézsége támad a megoldással, jelezze tutorának.

Önellenőrző feladatok

1. Az alábbi ábrán egy vetületi képet lát. Tanulmányozza a rajzot, majd válaszoljon a kép alatti kérdésekre!

Az ábrán egy lemeztárgy vetületét látja.
Az alkatrészen két horony (egy egyenes oldalú és egy íves), valamint egy hatszög alakú rész látható.

Adja meg az alábbi méreteket! A válasz megadásához használja a szám billentyűket!

Az alkatrész teljes hossza (az alkatrész vízszintes mérete): mm.
Az egyenes oldalú horony végének lekerekítési sugara: mm.
Az egyenes oldalú horony teljes hossza: mm.
Az íves horony kisebbik ívének sugara: mm.

2. Az alábbi ábrán egy vetületi képet lát. Tanulmányozza a rajzot, majd válaszoljon a kép alatti kérdésekre!

Az alkatrész szimmetrikus, az egyes elemek egy körív mentén egyenletes osztásban helyezkednek el.


A "h"-val jelölt méretet csak a feladatkiadás egyszerűsítése miatt adtuk meg a rajzon!

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! A válasz megadásához használja a szám billentyűket!

Hány fokonként helyezkedik el az alkatrész három furata?
Válasz: fokonként.
Hány mm a két alsó furat átmérője?
Válasz: mm.
Hány mm a "h"-val jelölt méret?
Válasz: mm.

3. Az alábbi ábrán egyszerűsített módon ábrázolt furatokat lát. Tanulmányozza a rajzot, majd válaszoljon a kép alatti kérdésekre!

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! A válasz megadásához használja a szám billentyűket!

Hány furat található a lyukkör mentén?
Válasz: furat.
Mekkora a furatok átmérője?
Válasz: mm.
Hány fokonként helyezkednek el a furatok?
Válasz: fokonként.

4. Az alábbi ábrán ismétlődő furatok egyszerűsített ábrázolását látja. Tanulmányozza a rajzot, majd válaszoljon a kép alatti kérdésekre!

A "k"-val jelölt méretet csak a feladatkiadás egyszerűsítése miatt adtuk meg.

Válaszoljon az alábbi kérdésekre! A válasz megadásához használja a szám billentyűket!

Hány furat található összesen az alkatrészen?
Válasz: db.
Hány mm a "k"-val jelölt kiadódó méret?
Válasz: mm.
Mekkora távolságra vannak egymástól a furatok?
Válasz: mm.