KURZUS: Műszaki ábrázolás 1

MODUL: III. modul: Forgástestek ábrázolása vetületekkel

8. lecke: Henger ábrázolása vetületekkel

Követelmények: A lecke tananyagának elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz

  • csonkolt henger térhatású ábrája alapján több vetület közül a kiválasztani a henger vetületeit,
  • csonkolt henger vetülete alapján több henger térhatású ábrája közül kiválasztani a vetülethez tartozó hengert,
  • csonkolt henger térhatású ábrája alapján elkészíteni annak vetületeit,
  • csonkolt henger vetületei alapján elkészíteni annak térhatású ábráját.

Kulcsszavak: Síkmetszett felület, letörés, lekerekítés, beszúrás.

A gépészet területén nagyon sok helyen találkozunk forgástestekkel. A forgástestek közös jellemzője, hogy egy vonal tengely körüli megforgatásával jönnek létre. Hengert például egy forgástengellyel párhuzamos szakasz forgatásával kapunk. A forgástestek tengelyükre merőleges metszete kör.
A henger alaplapja és fedőlapja kör, az e két rész közötti felületet palástnak nevezzük.

1. Csonkítatlan henger vetületei

A hengert első lépésként csonkítatlan állapotban ábrázoljuk.

A forgástestek esetén a vetület szimmetriatengelyét vékony pontvonallal jelöljük. Figyelje meg ezt a vetületi ábrákon!
1. lapozós könyv. Csonkítatlan henger vetületei
Az ábrázolandó henger1/4
visszaelőre

Megjegyezzük, hogy a henger K2 és K3 képsíkon keletkező vetülete - ahogy ez a lapozós könyv 4/4 ábráján látható-, téglalap. Érdekesség, hogy a henger palástján nem találunk élet, a vetületi képen ennek ellenére megjelenik két függőleges él. Ebben az esetben a henger szimmetriasíkjába eső alkotók képe látható a vetületeken függőleges élként. (Lásd 1. ábra).

A hengernek természetesen több szimmetriasíkja is van. Az 1. ábra a K2-vel párhuzamos helyzetűt mutatja be. A bal oldali nézeten azokat az alkotókat ábrázoljuk, amelyek a henger K3 képsíkkal párhuzamos szimmetriasíkjába esnek.

Henger vetülete a K2 képsíkon
1. ábra

A hengeres, tengelyszerű alkatrészeket gyakran vízszintes tengellyel ábrázoljuk. Nézzük meg ebben a helyzetben is a henger vetületeit!

2. lapozós könyv. Henger vízszintes tengellyel
A vízszintes tengelyű henger1/4
visszaelőre
2. Ferde síkkal csonkított henger

A hengert egy K2 képsíkra merőleges ferde síkkal csonkítjuk.
A csonkítás hatására a felülnézeti kép nem változik. A bal oldali nézeten a síkmetszet ellipszis.

Figyelje meg a 4/2...4/4 ábrák bal oldali nézetén, hogy a csonkítás miatt az alkotók vetülete rövidebb, mint a csonkítatlan henger esetén. Az alkotók képe az ellipszis szimmetriatengelyéig ér.
3. lapozós könyv. Ferde síkkal csonkított henger
Az ábrázolandó henger1/4
visszaelőre
3. Vízszintes és függőleges síkokkal csonkított henger

A hengeres alkatrészeken gyakran alakítanak ki egymással párhuzamos sík felületeket, úgynevezett "lelapolást", például annak érdekében, hogy a munkadarab csavarkulccsal megfogható legyen. A következő lapozós könyv egy ilyen jellegű hengert mutat be. Az ábrázolandó henger itt csak egy sík felületet tartalmaz.

A túlnyomórészt forgásfelülettel határolt alkatrészen előforduló sík felületre a sík átlóinak vékony folytonos vonallal való megrajzolásával hívjuk fel a figyelmet. (A jelölést csak akkor kell alkalmazni, ha a vetületekből nem tűnik ki egyértelműen a felület sík jellege.)

Mivel a hengerről itt több vetületet is rajzoltunk, amelyekből megállapítható, hogy sík felület is található rajta, a sík átlókkal történő jelölése itt nem lenne kötelező.
4. lapozós könyv. Vízszintes és függőleges síkokkal csonkított henger 1.
Az ábrázolandó henger1/5
visszaelőre

A következő lapozós könyv egy olyan henger vetületeit mutatja, amelyet a szimmetriasík mögött csonkítottunk.

Hasonlítsa össze a keletkezett vetületeket az előző lapozós könyvben bemutatottakkal. Ha a hengert a szimmetriasík előtt csonkítjuk, az alkotók képe az elölnézeten a csonkítatlan állapothoz képest nem változik. Ezt láthatta a 3. lapozós könyvben. A szimmetriasík mögötti csonkítás esetén az alkotók egy részét "levágjuk", így ezek vetülete is rövidebb lesz.
5. lapozós könyv. Vízszintes és függőleges síkokkal csonkított henger 2.
Az ábrázolandó henger1/4
visszaelőre
4. Komplex módon csonkított henger

Nézzük meg egy olyan henger vetületeit, amelyen a fent említett csonkítások mindegyike előfordul.

6. lapozós könyv. Komplex módon csonkított henger
Az ábrázolandó henger1/4
visszaelőre

A legnagyobb nehézséget itt az elölnézet megrajzolása okozza. Ehhez talál magyarázatot a következő nagyítós képen.

5. Hengeres alkatrészek jellegzetes elemei

A gépészeti rajzokon többször találkozunk hengeres alkatrészekkel. Ezek jellemző részleteit mutatják be a következő rajzok.

Letörés

Letörést az éles, balesetveszélyes sarkok megszüntetése, illetve más alkatrészek kapcsolódásának megkönnyítése érdekében alkalmaznak. Ilyet találunk például a csavarok menetes részének végén.

Figyelje meg a 4/2...4/4 vetületi képeken, hogy a felülnézeti és az elölnézeti vetület teljesen egyforma. A felülnézet így elhagyható lenne. Mivel a bal oldali nézet sem tartalmaz semmilyen új információt az elölnézethez képest, ez is elhagyható (A pontvonal utal arra, hogy a test hengeres.) Itt tehát elég volna egyetlen vetület a tárgy egyértelmű megadásához.
6. lapozós könyv. Henger letöréssel
A henger letöréssel1/4
visszaelőre
Lekerekítés

Lekerekítést a henger két különböző átmérőjű része közé készítenek, hogy az egyes átmérők közötti éles átmenetet elkerüljék, növelve ezzel az alkatrész igénybevételekkel szembeni ellenállását.

Figyelje meg a 2/2 ábrán, hogy a bal oldali nézeten a lekerekítés nem látható, mivel a körív érintőlegesen, éles átmenet nélkül kapcsolódik a felületekhez.
A 2/3 ábrán piros színnel jelöltük azt a kört, amelynek negyedrésze alkotja a lekerekítés kontúrját.
7. lapozós könyv. Henger lekerekítéssel
A lekerekítés térhatású képe1/3
visszaelőre
Beszúrás

Beszúrást a menet kialakításának megkönnyítése, vagy más alkatrész elhelyezése érdekében készítenek.

Figyelje meg, hogy beszúrás esetén is alkalmaznak lekerekítést a különböző átmérőjű részek átmeneténél.


Megjegyzés: a tárgy egyértelmű megadásához itt is elegendő lenne az elölnézet.
8. lapozós könyv. Henger beszúrással
A henger beszúrással1/4
visszaelőre
Önálló rajzolási feladatok

Az alábbi lapozós könyvekben rajzolási feladatokat talál. Javasoljuk, hogy ezeket önállóan készítse el a füzetébe. Miután megrajzolta a vetületeket, a lapozós könyv ábrái segítségével ellenőrizheti munkáját.

1. Ábrázolja a hengert három nézetben, elölnézetben, bal oldali nézetben és felülnézetben.
(A lapozós könyv első lapján az ábrázolandó hengert, az azt követő lapokon pedig a megoldást találja.)

Javaslat: először rajzolja meg a balnézeti vetületet, ezen jelölje be a csonkítást függőleges szaggatott vonallal, majd innen vetítse át ennek jellemző pontjait a másik két nézetre.
9. lapozós könyv. Önálló rajzolási feladat 1.
Az ábrázolandó henger1/4
visszaelőre

2. Ábrázolja a hengert három nézetben, elölnézetben, baloldali nézetben és felülnézetben.
(A lapozós könyv első lapján az ábrázolandó hengert, az azt követő lapokon pedig a megoldást találja.)

A lelapolást célszerű itt is először a balnézeten bejelölni, majd onnan átvetíteni a másik két nézetre.
10. lapozós könyv. Önálló rajzolási feladat 2.
Az ábrázolandó henger1/4
visszaelőre
Önellenőrző feladatok

1. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik elölnézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten.

Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép elölnézeti vetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
1.
2.
3.
4.

2. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik felülnézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten.

Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép térhatású ábrájához hányas számú felülnézeti vetület tartozik!
1.
2.
3.
4.

3. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik baloldali nézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten.

Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép baloldali nézeti vetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
1.
2.
3.
4.

4. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a térhatású ábrához melyik elölnézeti vetület tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti

Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép térhatású ábrájához hányas számú elölnézeti vetület tartozik!
1.
2.
3.
4.

5. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a felülnézeti vetülethez hányas számú térhatású ábra tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten!

Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép felülnézeti vetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
1.
2.
3.
4.

6. Nagyítsa fel a képet, döntse el, hogy a baloldali nézeti vetülethez hányas számú térhatású ábra tartozik. Ezután jelölje be a megoldást a kép alatti teszten!

Jelölje meg, hogy a fenti nagyítós kép bal oldali nézetéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
1.
2.
3.
4.

További gyakorló, ill. önellenőrző feladatokat tartalmaznak a 14., 15., 24. és 29. munkalapok.

(A síkmetszett felület valódi nagyságának szerkesztésével az 1. konzultáció alkalmával foglalkozunk.)

Javasoljuk, hogy ezekből a feladatokból minél többet készítsen el, mert ilyen vagy hasonló feladattal a vizsgán is találkozhat!