KURZUS: Műszaki ábrázolás 1
MODUL: IV. modul: Áthatások. Vetítési rendszerek. Rajzi egyszerűsítések
14. lecke: Rajzi egyszerűsítések, különleges ábrázolások
Követelmények: A lecke tananyagának elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz | ||||||||||||
| ||||||||||||
Kulcsszavak: Géprajzi egyszerűsítés, résznézet, részmetszet, töréssel megszakított vetület, ferde részlet ábrázolása, helyi nézet, kiemelt részlet, alakítás előtti körvonal, szélső helyzet ábrázolása, áttetsző tárgy, színek. | ||||||||||||
A műszaki ábrázolás általános előírásai című szabvány lehetőséget ad az eddig bemutatottaktól eltérő ábrázolási megoldásokra is. Ezen ábrázolási módok célja, hogy a rajzi munkát egyszerűsítsük, egy-egy tárgyrészletet szemléletesebben mutassunk be, és a tárggyal kapcsolatban további információkat közöljünk. | ||||||||||||
1. Áthatások egyszerűsített ábrázolása | ||||||||||||
A "Testek áthatása" című leckében bemutattuk a különféle felületek áthatásának ábrázolását. Most kitérünk arra, hogy mikor szükséges ezeket az áthatásokat részletesen ábrázolni, illetve mikor elégséges azok egyszerűsített ábrázolása. | ||||||||||||
A 3/2, illetve 3/3 ábrán látható vízszintes szaggatott vonal nem áthatási vonal, az a háromszög alapú hasáb takart élét jelöli. |
| |||||||||||
Elméleti áthatások akkor keletkeznek, ha a felületek nem határozott élben, hanem lekerekítéssel találkoznak. Ezeket az áthatási vonalakat nézetben folytonos vékony vonallal, úgynevezett tagolóvonallal kell ábrázolni. A tagolóvonalak helyét a felületek képzelt találkozási vonala (ahol a lekerekítés nélkül találkoznának) határozza meg. A tagolóvonal nem érhet a tárgy körvonaláig. (2. lapozós könyv.) | ||||||||||||
2/2 ábra: A kúp és henger áthatási vonala egyenes. Ezt jelzi a felső tagolóvonal. Alatta különböző átmérőjű hengerek áthatása során keletkező görbe tagolóvonal látható. A nem látható éleket a rajzon nem jelöltük be. |
| |||||||||||
Az áthatások egyszerűsített ábrázolása elméleti és valóságos áthatások esetén is megengedett, ha az nem megy az érthetőség rovására. Az egyszerűsítés során a következőket lehet alkalmazni: | ||||||||||||
| ||||||||||||
| ||||||||||||
| ||||||||||||
| ||||||||||||
| ||||||||||||
| ||||||||||||
| ||||||||||||
Az ábrán csak a tengely egy részét rajzoltuk meg. Erre utalnak a szabadkézi törésvonalak. |
| |||||||||||
2. Részvetületek alkalmazása | ||||||||||||
2.1. Szimmetrikus tárgyak ábrázolása | ||||||||||||
Szimmetrikus tárgyaknak szabad csak egy részét, a felét, vagy negyedét ábrázolni. Ebben az esetben a szimmetriavonal két végére, rá merőlegesen, két-két rövid párhuzamos vonalat kell rajzolni. A párhuzamos vonalak elhagyhatók, ha a tárgy megrajzolt körvonalai kissé túlnyúlnak a szimmetriavonalon. A fent említettekre mutat példát az 5. ábra és a 3. lapozós könyv. | ||||||||||||
| ||||||||||||
Az ábrázolandó tárgy felülnézeti vetületének vízszintes és függőleges helyzetű szimmetriatengelye van, ezért lehetséges a félvetület, illetve a negyedvetület alkalmazása. |
| |||||||||||
2.2. Törésvonallal megszakított ábrázolás | ||||||||||||
Hosszú tárgyak esetén elegendő a tárgynak csak azokat a részeit megrajzolni, amelyek az egyértelmű meghatározáshoz szükségesek. A jellegtelen részeket el lehet hagyni úgy, hogy a megmaradó részeket szorosan egymás mellett ábrázoljuk. | ||||||||||||
4/3-4/4 kép: a törésvonalat vékony vonallal kell rajzolni. |
| |||||||||||
A kúpos, vagy lejtős tárgy kitöréses ábrázolása során ügyelni kell a kontúrvonalak helyzetére. | ||||||||||||
Figyelje meg a 3/3 képen, hogy a két részből álló ábra bal oldali részén a kúpos rész kontúrvonalai párhuzamosak maradnak a jobb oldali rész kontúrvonalaival, de nem esnek egy egyenesre. |
| |||||||||||
2.3. Résznézet | ||||||||||||
Előfordul, hogy a teljes nézeti kép nem ad több információt a tárgyról. Ekkor elegendő csak azt a részt ábrázolni, amely a megértéshez szükséges. | ||||||||||||
A tárgy alakja - a bal oldali rész kivételével - a felülnézetből meghatározható. Az elölnézeti vetületnek ezért csak azt a részét rajzoljuk meg, amely a bal oldali részt is egyértelművé teszi. |
| |||||||||||
2.4. A nézetrendtől eltérő elhelyezésű nézet | ||||||||||||
Ha a tárgyfelület egy része nem párhuzamos a vetítési alapsíkokkal, akkor ez a rész a vetítési alapsíkokon csak torzulással lenne ábrázolható. Erre mutat példát a 6. ábra és az alatta található nézőkép. | ||||||||||||
| ||||||||||||
A nézőkép a tárgynak csak a ferde részletét mutatja. A nézőkép 5. képe a tárgyrészletet felülnézetben ábrázolja. A horony kör alakú részei itt ellipszisként látszanak. |
| |||||||||||
A 6. ábra a felülnézeti vetületet mutatja. | ||||||||||||
Ez a vetület a torzult élek és sok kontúrvonal miatt nehezen értelmezhető. |
| |||||||||||
A ferde részletű tárgy egy olyan vetítési segédsíkon ábrázolható, amely ezzel a tárgyfelülettel párhuzamos (7. ábra.). A nézési irányt nyíllal jelöljük és nagybetűvel azonosítjuk a résznézetettel. | ||||||||||||
| ||||||||||||
2.5. Helyi nézet | ||||||||||||
Tárgyak egyes részeit gyakran ábrázoljuk a teljes vetület helyett annak csak egy részével, úgynevezett helyi nézettel. A helyi nézet a főnézethez vékony pontvonallal kapcsolódik. (7. lapozós könyv.) | ||||||||||||
2/2 kép: Ez a helyi nézet a hornyos furatot ábrázolja. A felülnézeti vetület helyett csak a furat körvonalát rajzoljuk meg. |
| |||||||||||
2.6. Nagyobb léptékű kiemelt részlet | ||||||||||||
Kiemelt részletet akkor alkalmazunk, ha a tárgy egyes részeit kis méretük miatt nem tudjuk eredeti nagyságukban ábrázolni. A kiemelt részlet rajzolásával lehetőségünk van arra, hogy a tárgy ezen részeit felnagyítva ábrázoljuk. | ||||||||||||
2/1 kép: a tárgyon beszúrás és lekerekítés található. A lekerekítés sugara 1 mm, ezt a méretet a rajzon nem lehet érzékeltetni. 2/2 kép: A kiemelt részeket folytonos vékony vonallal kell határolni, és nagybetűvel azonosítani. A betű mellett fel kell tüntetni, hogy hányszorosára nagyítottuk a részletet. (a 2:1 jelölés arra utal, hogy a nagyítás kétszeres). |
| |||||||||||
3. Különleges ábrázolási módok | ||||||||||||
3.1. Eredeti (alakítás előtti) körvonal | ||||||||||||
Ha a tárgy eredeti alakját is szükséges megadni (például méretmegadás miatt), akkor azt vékony kétpont-vonallal lehet ábrázolni. | ||||||||||||
| ||||||||||||
3.2. Mozgó alkatrészek szélső helyzete | ||||||||||||
Több alkatrészt tartalmazó rajzokon szükség lehet (például a helyszükséglet meghatározásához) a mozgó alkatrészek szélső állásának ábrázolására. A szélső állásokban ábrázolt mozgó alkatrész egyik körvonalát vékony kétpont-vonallal kell rajzolni. A tárgy kontúrvonalait, amelyek a kétpont-vonallal ábrázolt rész mögött vannak, láthatóként kell ábrázolni. | ||||||||||||
| ||||||||||||
3.3. Áttetsző, vagy átlátszó tárgyak ábrázolása | ||||||||||||
Minden áttetsző, vagy átlátszó tárgyat átlátszatlanként kell ábrázolni. | ||||||||||||
3.4. Színek alkalmazása | ||||||||||||
Műszaki rajzokon a színek használata nem ajánlatos. Ha azonban az ábra megértéséhez szükséges a színek használata, akkor a színek jelentését az ábrán, vagy a megfelelő dokumentumban meg kell adni. |
Önellenőrző feladatok | |||||||||
1. Az alábbi nagyítós képen egy elölnézeti vetületet és három adott irányú nézeti képet lát. Döntse el, hogy az elölnézeti vetülethez hányas számú nézeti kép tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten! | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti ábra elölnézeti vetületéhez hányas számú nézeti kép tartozik!
![]() | |||||||||
2. Az alábbi nagyítós képen egy elölnézeti vetületet és három adott irányú nézeti képet lát. Döntse el, hogy az elölnézeti vetülethez hányas számú nézeti kép tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten! | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti ábra elölnézeti vetületéhez hányas számú nézeti kép tartozik!
![]() | |||||||||
3. Az alábbi nagyítós képen négy félvetületet és egy térhatású ábrát lát. Döntse el, hogy a térhatású ábrához hányas számú félvetület tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten! | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti kép térhatású ábrájához hányas számú félvetület tartozik!
![]() | |||||||||
4. Az alábbi ábrán egy negyedvetületet és három térhatású ábrát lát. Döntse el, hogy a negyedvetülethez hányas számú térhatású ábra tartozik, majd jelölje be a megoldást a kép alatti teszten! | |||||||||
| |||||||||
Jelölje meg, hogy a fenti ábra negyedvetületéhez hányas számú térhatású ábra tartozik!
![]() | |||||||||
Az ábrázolási egyszerűsítések és különleges ábrázolások részhez külön "rajzolós" feladatokat nem közlünk, de a metszeti ábrázolás ill. méretmegadás anyagrész után javasolt feladatokban találkozunk ezek alkalmazásával. |