KURZUS: Műszaki ábrázolás 1

MODUL: I. modul: Szabványok. Térelemek ábrázolása. Vetület keletkezése

1. lecke: Szabványosítás

Szabványon a műszaki életben olyan előírást értünk, amely valamilyen ismétlődő műszaki vagy gazdasági tevékenység egységes és legkedvezőbbnek ítélt megoldási módját adja meg.

1. A szabványosítás célja, feladata

A szabványosítás célja a műszaki ábrázolás tekintetében az, hogy a műszaki rajzok egységes elvek, ábrázolási módok alapján készüljenek, azaz a műszaki rajzok minden, a szabványt ismerő ember számára ugyanazt jelentsék.

A műszaki életben szabványok írják elő például az egyes gépalkatrészek jellemző méreteit (pl. a csavarok, csavaranyák, csapágyak stb. méretválasztékát), az úttestek szélességét, az útburkolat vastagságát, vasúti sínek távolságát, a mobiltelefonok frekvenciáját, a tej zsírtartalmát, a szállításra használt konténerek méreteit, a postai borítékok nagyságát stb.

2. Nemzetközi és európai szabványosítás

A szabványok nemzetközi egységesítése érdekében jött létre a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). Az ISO szabványait világszerte elismerik, számos ország veszi át ezeket nemzeti szabványként.

3. Nemzeti szabványosítás

Magyarországon a szabványok kibocsátására a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) jogosult.
Az MSZT által kibocsátott szabványok kibocsátói jele az MSZ.
Példa a szabványra: MSZ 7841:1991
Az MSZ jelölés utáni szám (7841) a szabványszám (azonosító jelzet), a kettőspont utáni rész (1991) a kibocsátás évére utal.
Az MSZT feladatai közé tartozik a nemzetközi szabványok átvétele. Az ilyen szabványok jelölése például: MSZ ISO 4347.
Az Európában érvényes szabványok nemzeti szabványként az MSZ EN jelzetet kapják. Például MSZ EN 45020.
Ha olyan nemzetközi szabványt vezetünk be, amelyet már európai szabványként is közzétettek, akkor a jelzet a következő: MSZ EN ISO ...