KURZUS: Műszaki ábrázolás 1
MODUL: VI. modul: Méretmegadás műszaki rajzokon
19. lecke: A méretmegadás elemei
Követelmények: A lecke tananyagának elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön képes lesz | |||
| |||
Kulcsszavak: Méret, méretmegadás, méretvonal, méretsegédvonal, méretvonal határoló, méretszám, átmérő, sugár, négyzet, gömbsugár, gömbátmérő, kúposság, lejtés. | |||
Az alkatrészek egyértelmű meghatározásához nem elég az alak bemutatása, a rajzon a méreteket és az előállításhoz szükséges egyéb előírásokat is meg kell adni. | |||
1. A méretmegadás általános előírásai | |||
A méretek helyes megadása és a rajzok egyértelműségének biztosítása érdekében be kell tartani a következőket: | |||
| |||
A gépészeti rajzokon a méreteket milliméterben tüntetjük fel. A mértékegységet csak akkor kell megadni, ha nem millimétert, hanem valamilyen más mértékegységet használunk. | |||
2. A méretmegadás elemei | |||
A méretmegadás elemei a következők: | |||
| |||
A méretsegédvonalat és a méretvonalat vékony folytonos vonallal rajzoljuk. | |||
A nyílhegy hossza 2,5...5 mm lehet, emiatt a 3, a 2 és az 5 mm-es méretek megadásakor a méretsegédvonalak közé nem fér ki a két nyíl. Ekkor lehet az ábrán látható megoldást alkalmazni. |
| ||
A 2. ábrán a 2×45°-kal megadott méretmegadás során mutatóvonalat alkalmaztunk. A mutatóvonal végét nyíllal kell jelölni. A méret értelmezését (az adott részt kinagyítva) a 3. ábra mutatja. | |||
A 2×45° azt jelenti, hogy a munkadarab sarkát az ábrán látható módon letörjük. A 45° arra utal, hogy a letörés vonala a munkadarab élével ekkora szöget zár be. |
| ||
A méretszámokat kétféleképpen helyezhetjük el. Az egyik módszer szerint a méretvonallal párhuzamosan, annak közepére írva úgy, hogy alulról vagy jobbról legyen olvasható. (1., 2., 3. ábrák). | |||
A tárgy középvonalát nem szabad méretvonalként használni, méretsegédvonalként azonban igen! | |||
A méretnyilat és a méretszámot semmilyen vonal nem metszheti! Ha ezek az elemek mégis kontúrvonallal találkoznak, akkor a kontúrt az adott helyen meg kell szakítani! | |||
| |||
Ha a méretszám alá van húzva, akkor az azt jelenti, hogy az adott rész rajza nem méretarányos. | |||
A nem méretarányos méretezést akkor alkalmazzák, ha a korábban megrajzolt alkatrész méretét módosítani kellene, de a teljes rajzdokumentáció átrajzolása nem oldható meg, vagy nem gazdaságos. |
| ||
3. Alakhoz kapcsolódó méretek | |||
A rajz egyszerűsítése és egyértelműségének biztosítása érdekében az alakhoz kapcsolódó méreteket jelekkel látjuk el. (6. ábra) | |||
Az "S" jelölés az angol Sphere=gömb szóból ered. A lejtésnek és kúposságnak azért van kétféle jele, mert ezekkel azt is jelölni kell, hogy melyik irányban csökken az alkatrész mérete. |
| ||
Az alábbiakban néhány példát mutatunk be a jelek alkalmazására. A 7. ábrán látható lemeztárgy vetületét és méreteit a 8. ábrán láthatja. | |||
| |||
A furatokat a legtöbb esetben a középpontjuk helyzetével és az átmérőjükkel adjuk meg. A lekerekítéseknek a sugarát kell megadni. Figyelje meg, hogy a rajz középső részén, a 9 mm-es méret esetén a furatok középvonalát használtuk méretsegédvonalként. Az "x3" a rajz síkjára merőleges méretre, azaz a lemeztárgy vastagságára utal. Az alkatrész ez alapján teljesen meghatározott, további vetület megrajzolására nincs szükség. |
| ||
Az ívhossz megadására mutat példát a 9-10. ábra. | |||
| |||
Az ívhosszat körív mentén mérjük. A méret megadásakor a méretvonalat is ívesre rajzoljuk. A méretszám fölé oda kell tenni az ív jelét. | |||
Ha az alkatrész két szélső pontja közötti távolságot íven mérjük, akkor nagyobb értéket kapunk, mintha egyenes mentén mérnénk. |
| ||
A 11-12. ábrán a gömbfelület méretmegadására láthat példát. | |||
| |||
Figyelje meg, hogy a szimmetriavonalat megszakítottuk ott, ahol a méretszámot metszette volna. Az alkatrésznek két hengeres felülete van (10, illetve 12 mm átmérőjűek). Ha a felület négyszög alakú lenne, ugyanilyen lenne a vetülete. Az átmérő jele utal arra, hogy hengerről van szó, így nem kell újabb vetületet rajzolni ahhoz, hogy a tárgy alakját egyértelműen bemutassuk. |
| ||
A 13-17. ábrák a lejtés értelmezését mutatják be. | |||
| |||
| |||
A lejtés egy sík felület ferdeségét jellemzi valamely alapsíkhoz, vagy tengelyvonalhoz viszonyítva. A lejtés mérőszáma egy hányados: | |||
A rajz a 13. ábrán látható orros ék vetületét mutatja be. A lejtés megadható lenne %-kal is: 1:100 megfelel 1%-os lejtésnek. |
| ||
A következő példán több lejtős felület megadásának módját mutatjuk be. | |||
| |||
Az alkatrésznek négy lejtős felülete van. A lejtés 10%, vagyis 1:10. A vékony vonallal rajzolt átlók sík felületre utalnak. |
| ||
Kúposság értelmezése és megadása a rajzon. | |||
| |||
A kúposság értelmezése hasonló a lejtéséhez. | |||
| |||
A kúposság az átmérők különbségének és a kúpos rész hosszának hányadosa: | |||
Figyelje meg, hogy a kúposság jele abban az irányban "szűkül", amerre csökken a kúpos rész mérete. |
| ||
Régebbi rajzokon a kúposság alábbi jelölésével is találkozhatunk: | |||
| |||
Javasoljuk, hogy gyakorlásként minél többet készítsen el a 46-50. Munkalapok feladataiból. | |||
Ehhez az anyagrészhez gyakorló feladatokat talál a Műszaki ábrázolás jegyzetben is: 13/1., 14/1., 15/1. feladatok. | |||
Javasoljuk, hogy ezekből a feladatokból minél többet próbáljon elkészíteni! | |||
Ha nehézsége támad a megoldással, jelezze tutorának. |
Önellenőrző feladatok | |||
Az alábbi feladatokban egy-egy alkatrész térhatású, illetve vetületi képét látja. A vetületi képen csak a méretszámok szerepelnek, az alakra utaló jelek nem. | |||
1. feladat | |||
| |||
A vetületi kép alsó részén (a piros vonal alatt) a méretmegadáshoz szükséges jeleket tüntettük fel. A jelek feletti számot kell megoldásként megadnia. |
| ||
Írja be, hogy az adott méret elé milyen jelet kell írni! Ha nem kell jel, írjon 0-t (nullát). Ha valahova több jel is kell (pl. a gömbfelületek megadásakor), akkor a két számot írja egymás mellé, szóköz nélkül! Az 5-ös méretszám elé a(z) számú jel(ek)et kell írni. ![]() | |||
2. feladat | |||
| |||
| |||
Írja be, hogy az adott méret elé milyen jelet kell írni! Ha nem kell jel, írjon 0-t (nullát). Ha valahova több jel is kell (pl. a gömbfelületek megadásakor), akkor a két számot írja egymás mellé, szóköz nélkül! Az 58-as méretszám elé a(z) számú jel(ek)et kell írni. ![]() | |||
3. feladat | |||
| |||
| |||
Írja be, hogy az adott méret elé milyen jelet kell írni! Ha nem kell jel, írjon 0-t (nullát). Ha valahova több jel is kell (pl. a gömbfelületek megadásakor), akkor a két számot írja egymás mellé, szóköz nélkül! A 36-os méretszám elé a(z) számú jel(ek)et kell írni. ![]() | |||
4. feladat | |||
| |||
Az ábrán két darab 20-as méret szerepel. Mindkettő elé ugyanazt a jelet kell írni. |
| ||
Írja be, hogy az adott méret elé milyen jelet kell írni! Ha nem kell jel, írjon 0-t (nullát). Ha valahova több jel is kell (pl. a gömbfelületek megadásakor), akkor a két számot írja egymás mellé, szóköz nélkül! A 22-es méretszám elé a(z) számú jel(ek)et kell írni. ![]() |