KURZUS: Ötletből üzlet - Bevezetés az innováció menedzsmentbe
MODUL: Az üzleti vállalkozások jellemszői
1.1. lecke: A vállalkozásokkal kapcsolatos közgazdasági alapfogalmak
Tanulási célok: A lecke... | |||
| |||
Követelmények: A lecke elsajátítását követően a hallgató... | |||
| |||
Kulcsfogalmak: vállalkozás, kettős értékteremtés, startup, üzleti inkubátor, méretgazdaságosság, tulajdonos-menedzser, menedzser, kockázatvállalás. | |||
A lecke elsajátításának időtartama: 45-50 perc | |||
A vállalkozások fogalma és jelentőségük a gazdaságban | |||
Chikán (2008) alapján üzleti vállalkozásnak olyan emberi tevékenységeket tekintünk, amelyeknek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése mellett. A vállalkozás tehát nem önmagának állít elő különböző termékeket és szolgáltatásokat, hanem vevői vannak, akik fizetnek az általuk igénybe vett szolgáltatásokért, illetve termékekért, mégpedig többet, mint annak az előállítási költsége. A vállalkozás saját üzleti tevékenysége,illetve annaknyeresége révén kell biztosítani a túlélés feltételeit. Fontos jellemzői még a vállalkozásoknak, hogy | |||
| |||
Tömören úgy is jellemezhetjük a vállalkozásokat, hogy azok kettős értékteremtést folytatnak. Egyrészt értékét hoznak létre a fogyasztó, vevő számára, másrészt értéket termelnek a tulajdonosok számára. A vevő számára megtermelt értéket a vállalkozás termékeiért (szolgáltatásaiért) fizetett ár fejezi ki. A tulajdonosok számára az érték valamivel összetettebb: része a nyereség (profit), a (tulajdonosnak adott esetben fizetett) munkabér, illetve egyéb, összefoglalóan pszichológiai elégedettségnek nevezhető érték. | |||
A különböző típusú és méretű vállalkozások a társadalmi és a gazdasági fejlődés legfontosabb hajtóerői. A vállalkozások gazdasági jelentőségét az adja, hogy munkahelyeket teremtenek, fizetést adnak az alkalmazottaiknak, akik ebből biztosítani tudják saját és családjuk megélhetését. Ezen kívül adót fizetnek, amivel hozzájárulnak az egyes országok központi költségvetésének bevételeihez, amiből az állam például közösségi szolgáltatásokat finanszíroz, illetve átcsoportosít a rászorulóknak (pl. betegeknek, gyermekeknek, gyerekkel otthon maradóknak, nyugdíjasoknak stb.). A vállalkozások sikeres működésének egyenes következménye a gazdasági növekedés, a jövedelmek gyarapodása, a foglalkoztatottság javulása, azaz az életszínvonal és jólét növekedése. | |||
Soroljon fel három tényezőt, hogy mi adja a vállalkozások gazdasági jelentőségét! | |||
Az utóbbi évtizedekben az üzleti világ sztárjai lettek a vállalkozók, akinek legprominensebb képviselői Steve Jobs (Apple), Bill Gates (Microsoft), Mark Zuckerberg (Facebook), vagy a Google alapító, orosz bevándorló Sergei Brin és társa Larry Page. Egyetemisták milliói szeretnének a nyomdokaikba lépni és megismételni rendkívüli sikereiket és pár év alatt dollármilliókat vagy milliárdokat (!) érő vállalkozásokat építeni. | |||
Nézzen utána az interneten, mikor és hogyan indultak a fenti szövegben szereplő vállalkozások? Hogyan fejlődtek az alapítás óta? Most mekkora cégek? Milyen termékeik vannak? Jellemezze őket néhány mondatban! | |||
Valójában ezek a történetek ambiciózus fiatalok álmairól és azok megvalósításáról szólnak. Míg a nyugati világban az említett vállalkozók valóságos hősök, követendő szerepmodellek, Magyarországon - de más országok is említhetők - a vállalkozó és a vállalkozás sokszor negatív jelentéstartalommal párosul. Ez részben az 1990-es évek negatív tapasztalatai, az "ügyeskedő", a vevőket "lehúzó", számlát nem adó és általában korrupt, illetve tisztességtelen "vállalkozók" gyakran tapasztalt trükkjei miatt alakulhatott ki. | |||
A 2010-es évektől azonban alapvető fordulatnak lehettünk tanúi Magyarországon is, mivel számos sikeres vállalkozás - úgynevezett "startup", vagyis dinamikusan növekvő, pár éves múlttal rendelkező és rendszerint valamilyen csúcstechnológiához kapcsolódó vállalkozás - futott be világraszóló karriert. Leggyakrabban a Prezi, Ustream és a LogMeIn példáját szokták megemlíteni, de mellettük több tucat kisebb, döntően technológiai vállalkozás épített ki hídfőállást az Egyesült Államokban és a világ számos más részén. | |||
Keressen az interneten legalább három hazai "startup" vállalkozást! Jellemezze őket néhány mondatban! Mikor és kik alapították azokat? Milyen termékeik/szolgáltatásaik vannak? Hogyan változott a bevételük az elmúlt években? Melyek a legjelentősebb piacaik? | |||
Az Európai Unió és magyar fejlesztési források (magántőke) támogatásával elindított Jeremie alapok - közpénzek segítségével működő kockázati tőkelapok - támogatásával egyfajta "startup-láz" alakult ki hazánkban. Ez a startup-láz a Jeremie-től függetlenül is elindult, aminek nyomán egyre több innovációs verseny, úgynevezett "Hackathon" (üzleti ötletverseny), különböző "meet-up"-ok (ötletgazdák, finanszírozók stb. találkozói), valamint az induló vállalkozásokat segítő "inkubátor" és a közösségi munkatér ("co-working" iroda) próbálja segíteni a vállalkozások fejlesztését. A Széchenyi István Egyetemen 2013 óta várja a vállalkozó kedvű hallgatókat az egyetem inkubátora, ami a könyvtár épület második emeletén található és közel 20 főnek nyújt irodai infrastruktúrát. | |||
Nézzen utána az interneten pl. a Colabs, a L'Office, The Hub közösségi munkatérnek az interneten! Milyen szolgáltatásokat nyújtanak? Miért érdemes ezekben az irodákban dolgozni egy induló technológiai vállalkozásnak? | |||
Arra a feltevésre alapul mindez, hogy nem kell vállalkozónak születni, hanem el lehet sajátítani a vállalkozói készségeket. Persze akkor számíthat a vállalkozó (tartós) sikerre, ha üzleti ötlete magas színvonalon - értsd világszínvonalon - megvalósítható, létezik a terméknek/szolgáltatásnak piaca, ami lehetőség szerint globális mértékben is jelentős, illetve ami a legfontosabb, hogy sikerül egy olyan CSAPAT-ot építeni, aki meg is tudja valósítani a dinamikus expanziót és képes vállalkozásépítésre. Természetesen számos más kvalitás és képesség is elengedhetetlen a sikeres vállalkozói tevékenységhez, amelyekkel a többi lecke során fogunk megismerkedni. | |||
Felvetődhet azonban a kérdés, hogy miért fókuszálunk a kisvállalkozásokra, azaz a 250 főnél kevesebb foglalkoztatottnál kisebb vállalkozásokra, illetve a dinamikusan növekvő startup-okra? Mi adja ezen vállalkozások jelentőségét abban a korban, amikor egyes nagyvállalatok, mint pl. a Samsung, VW vagy a General Electric több 100.000 dolgozót foglalkoztat és árbevételük meghaladja Magyarország - és számos más nemzetgazdaság - éves nemzeti jövedelmét? | |||
Való igaz, hogy a nagyvállalatoknak megkérdőjelezhetetlen szerepe van a világgazdaságban, azonban számos szerző, pl. az 1970-es években E. F. Schumacher írt a kisvállalkozások jelentőségéről, ahogy mondta: "Small is beautiful!". Mindezt arra alapozta, hogy a nagy szervezetek olyan fokú specializációt értek el, hogy a gazdasági működésük hatékonysága nem mindig megfelelő. A vállalatok tevékenysége gyakran jelentős környezetszennyezést okoz (pl. bányák, kohászati üzemek és fémfeldolgozók), a munkakörülmények nem tekinthetők humánusnak (elegendő pl. az Apple-nek dolgozó Foxconn kínai üzemeiben dolgozó százezrekre gondolni), vagy éppen a nagy méretből adódóan, a környezeti változásokra rugalmatlanul és lassan reagálnak, azaz kevésbé tekinthetők innovatívnak, kezdeményezőnek. Ennek ellenére az olyan technológiai óriások, mint a több tízezer dolgozót foglalkoztató Apple vagy a dél-koreai Samsung nagyüzemi szintű innovációs tevékenységet folytat. Jól mutatja mindezt, hogy a Samsung több ezer szabadalommal rendelkezik és globális szinten a Volkswagen után a Samsung költi a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, ami 2013-ban meghaladta a 10 milliárd dollárt, ami éves árbevételének az 5,8 százalékát jelenti (EU, 2014). | |||
Az ezredforduló előtti időszakban, és hatványozottan a 2000-es évektől, az új (technológiai) vállalkozások ("new technology-based firms") egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek. Ezek az új cégek termelték a legtöbb hozzáadott értéket és alapvetően hozzájárulnak a társadalmi jóléthez ("wealth"), ami Burns (2011) adatai alapján az Egyesült Államokban az 1980-as évektől meghaladta a kilencven(!) százalékot. Ráadásul a kivállalkozások aránya - darabszámukat tekintve - szinte minden országban meghaladja az összes vállalkozás kilencven százalékát. Jelentőségüket még jobban fokozza, hogy Birch (1979) kutatásai óta bizonyítást nyert, hogy az újonnan alakult kisvállalkozások hozzák létre az új munkahelyek többségét. Ennek mértéke az 1970-es években meghaladta a 80 százalékot, a Kauffman Foundation adatai alapján pedig a 2000-es években megközelítette a 100 (!) százalékot. Mindez azt jelenti, hogy nemzetgazdasági szinten a nagyvállalatok annyi munkahelyet építenek le, amennyit újonnan létrehoznak, így nettó munkahely teremtő tevékenységük a zérushoz közelít. Túlzásnak tűnhet mindez, ami országonként és évente eltérő mértékű, de a kutatások tanúsága szerint az új kisvállalkozások tekinthetők igazán dinamikusnak a munkahely teremtés területén. | |||
Keresse meg az interneten a Kauffman Foundation weboldalát! Fogalmazza meg, hogy mivel foglalkozik ez az alapítvány? Olvasson bele az egyik tanulmányukba és foglalja össze pár mondatban annak megállapításait! | |||
Egy másik érdekes empirikus eredményt említ Storey (1987), nevezetesen, hogy 100 kisvállalkozásból a négy (!) leggyorsabban növekvő teremti majd a következő 10 évben az e vállalkozások által létrehozott munkahelyek felét! A fókusz tehát nem általában a vállalkozásokra, hanem a dinamikus növekedésre képes, úgynevezett "high-growth" vállalkozásokra került, és a gazdaságpolitika ezen vállalkozói kör fejlesztését és támogatását állította célkeresztbe a világ legtöbb országában. | |||
Keressen az interneten vagy pl. a Figyelő, Forbes vagy a Manager Magazin folyóiratokban olyan dinamikusan növekvő hazai és külföldi vállalkozásokat, akikről úgy gondolja, hogy az utóbbi 10 évben alapították és a foglalkoztatottaiknak létszáma meghaladja a 100 fő! | |||
Sorolja fel a megadott szempontoknak megfelelő öt vállalkozás nevét. | |||
Látogassa meg a felsorolásban szereplő egyik vállalkozás honlapját és az ott vagy más publikus forrás alapján elérhető információk szerint adja meg a cég alábbi adatait: | |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a különböző közgazdasági iskolák vállalkozás felfogásait! | |||
A vállalkozások közgazdaságtana - összegző áttekintés | |||
A lecke előző részében láthattuk a vállalkozások gazdaságban betöltött jelentőségét, amit követően feltehető a kérdés, hogy van-e olyan elmélet, ami képes megmagyarázni a vállalkozások számának növekedését és a kisvállalkozások jelentőségét a modern nemzetgazdaságokban. Az angolszász nyelvterületen a vállalkozói képzések alapművének számító "Entrepreneurship and Small Business" című kötetben Burns (2011) Marx fejtegetéseiből indul ki, miszerint a gazdaságot előbb-utóbb egyre kisebb számú, egyre nagyobb vállalat fogja dominálni. A társadalom pedig aszerint fog polarizálódni, hogy kik tulajdonolják ezeket a cégeket és kik dolgoznak nekik. Tömören, a társadalom tulajdonosokra és a munkásokra bomlik. Azonban a marxisták számára a kisvállalkozások számának növekedése is ezt az elméletet magyarázza. A kisvállalkozások ugyanis a nagy cégektől függenek, nekik szállítanak be, tehát az ő megrendeléseiknek vannak kiszolgáltatva. A nagyoknál a kisvállalkozások több kockázatot vállalnak, ráadásul a nagyok arra kényszerítik őket, hogy csökkentsék az áraikat, így fizetségüket, így munkásaik számára kedvezőtlenebb munkafeltételeket tudnak nyújtani. Úgy tűnik azonban, hogy az 1980-as évektől a kisvállalkozások világszerte dinamikusan növekednek, egyre specializáltabb cégek jönnek létre, illetve folyamatosan növekszik népszerűségük és az önfoglalkoztató életforma is magas társadalmi elismertségre tett szert. Ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy a nagyvállalati dominancia azért megmaradt, a nagy vállalati konglomerátumok továbbra is meghatározó pillérei a nemzetgazdaságoknak. | |||
A hagyományos ipari közgazdaságtan képviselői az új cégek növekedését az iparág profitrátájával, növekedésével, belépési korlátaival és a gazdasági szereplők koncentrációjával hozzák összefüggésbe. Számukra fontosabb kérdés, hogy egy új vállalkozás be tud-e lépni egy adott iparágba, mint az, hogy ez egy új vagy már működő cég. Valójában ők azt feltételezik, hogy végtelen számú új, potenciális vállalkozás léphet be egy-egy ágazatba. Nézeteik szerint egy vállalkozás magas valószínűséggel lép egy olyan ágazatba, piacra, amelynek magas a növekedési rátája és jelentős nyereséget, profitot tud elérni. Ács és Audretsch (1989) szerzőpáros azonban felhívja figyelmet, hogy meg kell különböztetni a vállalkozások motivációját méretnagyságuk szerint. Új kisvállalkozások kisebb valószínűséggel jönnek létre olyan ágazatokban, amelyben magas a vállalkozások koncentrációja, a nagyvállalatok a domináns szereplői, illetve az innováció jelentős szerepet játszik az ágazat fejlődésében. | |||
Más közgazdászok azt a kérdést vizsgálták, hogy milyen tényezők motiválják azokat az egyéneket, akik új vállalkozást indítanak, ill. önfoglalkoztatók szeretnének lenni. Pszichológusok is bekapcsolódtak e kérdések vizsgálatába, hiszen egy vállalkozás indításában kitűntetett szerepe van a személyiségjegyeknek és az egyéni motivációnak, másrészt az olyan tényezőknek, mint az életkor, nem, képzettség, munkatapasztalatok, beosztás és a családi hagyományok. | |||
A vállalkozói személyiségjegyei között meg kell említeni, hogy állandóan új lehetőségeket keres, kezdeményező, határozott jövőképpel rendelkezik, magabiztos és képes komoly kockázatokat vállalni és egy ideig bizonytalanságban élni. E személyiségjegyek részletesebb megismertetésével a 2.1. lecke foglalkozik. | |||
A vállalkozások létrejöttét és azok fejlődését vizsgáló közgazdászok sorában ki kell emelni az osztrák Josef Schumpetert, aki a témakör legnagyobb jelentőségű elméleteit alkotta meg. Schumpeter összekapcsolta a vállalkozás, innováció és a növekedés fogalmát, majd a gazdasági fejlődést a vállalkozások, illetve az általuk bevezetett innovációk, valamint kifejezetten a vállalkozó ("entrepreneur"), mint gazdasági aktor számlájára írta az 1911-ben megjelent "A gazdaságfejlődés elmélete" című könyvében. "Kreatív rombolásnak" nevezte azt a folyamatot, aminek során a piacra belépő új cégek kiszorítják a nem hatékony, kevésbé versenyképes cégeket, aminek részletesebb tárgyalására visszatérünk az innovációval foglalkozó leckében. | |||
Az utóbbi időszak "ipari fejlődés" elméletei egyértelműen összekapcsolják a vállalkozási tevékenységet a gazdasági fejlődéssel, illetve a növekedéssel. Figyelmük középpontjába a különböző változások kerülnek, amit pedig összekapcsolnak a tudással, illetve annak különböző típusaival. Az innováció kulcsszerepet tölt be a piacra történő belépésben, a vállalkozások növekedésében és túlélésükben. Kiemelt szerepet kap még az információ, ami azt jelenti, hogy a jól informáltság, a megfelelő tudás alkalmazása elengedhetetlen az innovációban. Az információ azonban nem automatikusan jár előnyökkel, hiszen az sok esetben bizonytalan, aszimmetrikus (nem minden gazdasági szerepelő rendelkezik minden, a gazdasági tevékenységhez lényeges információval), illetve magasak (lehetnek) az információhoz való jutás költségei. Ebből következően a különböző új ötletek, vállalkozási lehetőségek értéke is jelentős eltéréseket mutat. Ráadásul az ezeket az ötleteket kitaláló egyének motivációja is különbözik, egyik jobban hisz az ötlete megvalósíthatóságában, mint a másik, esetleg többet is tesz annak megvalósulásáért, tehát nem csak elmélkedik a vállalkozás indításában, hanem fel is adja biztos munkahelyét. Ha a vállalkozás már létrejött, csupán a méretgazdaságosság ("economies of scale") elve miatt is kénytelen növekedni, egyre nagyobbá válni, különben a túlélése kerül veszélybe vagy adott esetben felvásárlásra kerül egy másik vállalkozás által. | |||
Méretgazdaságosságon azt értjük, hogy a mennyiség növekedésével a termékek előállításának egységköltsége egy határig (a termelőkapacitás maximális kihasználtságáig) csökken. Más megfogalmazásban, költségeinknek van egy állandó része, amely független a sorozatnagyságtól (ezek az állandó költségek), míg van egy olyan része, ami a sorozatnagyság függvénye (ezek a változó költségek). Ebből következik, hogy minél nagyobb a sorozatnagyság (egy bizonyos határig), annál kisebb lesz az egy termékre jutó költség, hiszen az állandó költség többfelé oszlik. | |||
A felvásárlásra számos példa van a gazdaságtörténetben és bevett gyakorlatnak tekinthető, hogy a dinamikusan növekvő startupokat felvásárolják. Elegendő a Google által dollármilliókért és milliárdokért felvásárolt cégekre gondolni, amelyek listája 2001-2014 augusztusa közötti időszakban 161 (!) felvásárolt céget számlált. Hazai példák is vannak erre, 2014 februárban 17 milliárd forintot fizettek az 1997-ben alapított, miskolci székhelyű IND Group-ért. | |||
Nézzen utána az interneten, hogy a Google milyen cégeket vásárolt fel! Mivel foglalkoztak a felvásárolt cégek? Vajon, miért vette meg őket a Google? | |||
Melyik vállalat vásárolta fel a magyar IND Group-ot? Hol van ma a székhelye a társaságnak? | |||
A gazdasági fejlődés evolúcióhoz hasonlító elméleteit számos empirikus kutatás is alátámasztja. Burns (2011) szerint a vállalkozások az alábbi három fontosabb tényező miatt segítik a gazdasági növekedést: | |||
Ha növekszik a vállalkozások száma, az fokozza a versenyt, ami már önmagában is segíti a gazdasági növekedést. Kumulatív folyamatnak tekinthetjük ezt, mivel a verseny jobban elősegíti a tudás externáliák - nevezetesen új ötletek - létrejöttét, mint helyi monopóliumok kiépülését. Az externáliák olyan pozitív vagy negatív külső gazdasági hatásokat jelentenek, melyek abból erednek, hogy a gazdaság szereplői a térben koncentrálódnak. A tudás területi koncentrációja is pozitív externália forrása, mivel gyorsabbá és olcsóbbá teszi új termékek fejlesztését, megkönnyíti a kommunikációt, és új termelési technológiák terjedésének is kedvezhet. | |||
A vállalkozások kiemelt szerepet játszanak a tudás közvetítésében és transzferében ("knowledge spillovers"), azaz a tudás birtokosától, egyik gazdasági szereplőtől a másikhoz való eljuttatásában. Különösen a kisvállalkozások és a startupok játszanak kiemelt szerepet a tudás ilyen típusú áramlásában. Gyakorlatilag a vállalkozók azonosítanak egy üzleti lehetőséget, majd kifejlesztik és értékesítik, azaz innovációt valósítanak meg. | |||
A vállalkozói tevékenység révén változatos és diverzifikált vállalati szerkezet alakul ki bármely térségben. Minden vállalkozás valamiben különbözik és egyedi, amivel hozzájárul a helyi gazdaság növekedéséhez. | |||
Gyűjtse ki és jegyezze meg a tulajdonos-menedzserek, illetve a menedzserek jellemzőit és rögzítse a különbségeket! | |||
Jegyezze meg a vállalkozók lényeges személyiségjegyeit, jellemvonásait! | |||
Alapfogalmak: vállalkozás tulajdonosok-menedzserek vs. menedzserek | |||
A vállalkozó ("entrepreneur") fogalomra nem adható egyetlen univerzális definíció. Az Oxford szótár szerint "a vállalkozó az a személy, aki profitot kíván elérni különböző tevékenységekből kockázatok vállalása mellett". Burns (2011) hangsúlyozza, hogy a vállalkozót magas fokú kezdeményező készség és magas kockázatvállaló képesség jellemzi. A vállalkozói tevékenység számos foglalkozást és tevékenységet magában foglal, szélsőséges esetben még a bérgyilkos is vállalkozónak tekinthető. Nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi köztudatban is számos negatív képzettársítás jelenik meg a vállalkozókkal kapcsolatban, ugyanakkor az nem igazi vállalkozó, aki megkerüli, illetve nem tartja be a törvényeket. Valójában a vállalkozó leggyakrabban új igényeket teremt vagy új utakat, lehetőségeket teremt a meglévő piacok kiaknázása érdekében. | |||
A változások kiemelt szerepet töltenek be a vállalkozások, ill. a vállalkozók életében. A változás (pl. egy új jogszabály kihirdetése, egy technikai felfedezés, a versenytárs lépése stb.) felborítja az egyensúlyt a piacokon. A vállalkozók számára ez új lehetőségeket teremt, amelyeket ki tudnak aknázni új termékek és szolgáltatások, megújított munkafolyamatok stb. formájában. A külső változások mellett sok esetben maguk a vállalkozások idéznek elő változásokat például különböző innovációk formájában. Gondoljunk az Apple által bevezetett új zenehallgatási módszerre, az iTunes webáruházra, vagy a szintén az Apple által bevezetett "okostelefonra", az iPhone által bevezetett drasztikus piaci változásokra, amelyek véget vetettek a NOKIA 2000-es években való globális vezető szerepére a mobil telefonok területén. | |||
A változások során a vállalkozók gyakran lerombolják a fennálló rendet, a status quo-t, lásd Schumpeter kreatív rombolás elméletét. A vállalkozók egyik legfontosabb jellemvonása, hogyan kezelik a változásokat és a változásokra adott válaszaik teszik sikeressé vagy kevésbé sikeressé őket. A hétköznapi emberek veszélyesnek, kockázatosnak látják a változásokat. Velük szemben a vállalkozók elsősorban a lehetőséget látják a változásban, szinte várják a változásokat, sőt sok esetben különböző innovációkkal saját maguk idézik elő azokat. | |||
A vállalkozók másik alapvető jellemzője a kockázatvállalási képességük, azaz miként tudják elfogadni a kockázatot és a bizonytalanságot. Mindez részben a változások kiaknázásából következik, hiszen a vállalkozók éhesek az új lehetőségekre. A kockázatokhoz és a bizonytalansághoz való hozzáállásuk jelentős mértékben eltér a hétköznapi alkalmazottaktól, sőt a vállalati menedzserektől is. A vállalkozó nemcsak a vállalkozás, hanem sok esetben saját egzisztenciáját is kockáztatja, néhányan pedig annyira bejönnek a kockázatvállalásba, hogy számos vállalkozást indítanak és menedzselnek sokszor párhuzamosan. | |||
A vállalkozókkal kapcsolatban sokszor felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e tanulni vagy vállalkozónak születni kell? Általános helyes választ nem lehet adni erre a kérdésre, mindenesetre vannak olyan velünk született tulajdonságok, személyiségvonások, amelyek lényeges szerepet játszanak a vállalkozások indítása, majd menedzselése során, de talán ugyanekkora jelentősége van a különböző vállalkozói képzéseken elsajátított ismereteknek. Számos vállalkozó ugyanis azt vallja a vállalkozásáról, hogy szerette volna valóra váltani álmait és ennek érdekében tette, illetve teszi azt, amit tesz. | |||
Hangsúlyos pont tehát, hogy a vállalkozás nem valamilyen elméleti tevékenység, sőt éppen ellenkezőleg, kifejezetten gyakorlati tevékenység, azaz folyamatos próbálkozások sorozata, amit gyakran kudarcok kísérnek. Ki kell azonban emelni, hogy a kudarcok fontos velejárói a vállalkozói létnek, sőt nélkülük nem is lehet valaki vállalkozó. Az ún. sorozatvállalkozó (serial entrepreneur) például arról ismerszik meg, hogy ha egy vállalkozása nem sikerült, minden további nélkül képes egy új, adott esetben sikeres vállalkozás felépítésére (esetleg másik üzleti területen). A hibákból, a bukásokból való tanulás ugyanis elengedhetetlen egy sikeres vállalkozás építéséhez. A vállalkozás gyakorlati jellegét erősíti az a mondás, hogy csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik. | |||
A vállalkozókat a cselekedeteik, tevékenységeik határozzák meg, ami valójában független a szervezet mértétől. A kisvállalkozások nem minden menedzsere számít vállalkozónak és a nagyvállalatok is foglalkoztatnak kiváló vállalkozói vénával és magatartással rendelkező vállalkozókat. Ők azok a vállalkozói magatartású menedzserek, akik bátor döntéseket hoznak például vállalatuk expanziójával, új termékek, szolgáltatások bevezetésével kapcsolatosan, de ide számít az is, amikor más vállalatokat vásárolnak fel üzleti érdekből. | |||
Burns (2011) a vállalkozások definícióinak áttekintését, majd azok szintézisét követően az alábbi meghatározást adja: | |||
A vállalkozó különböző újításokat, innovációkat vezet be és hasznosít vagy azokkal különböző változásokat és profittermelési lehetőségeket generál. Mindezt a gazdasági erőforrások alacsonyabb hatékonyságú hasznosításától a magasabb hatékonyságú irányba való elmozdításával éri el úgy, hogy közben magas kockázatot vállal egy bizonytalan környezetben. (Burns, 2011, p. 13.) | |||
A fenti definíció alapján a vállalkozónak nem kell tehát tulajdonolni a vállalkozást, hogy azt menedzselhesse. Azonban számos menedzser egyúttal tulajdonos is, őket tulajdonos-menedzsernek nevezzük. Számos vezető rendelkezhet azonban tulajdonrésszel, mégis azokat tekintjük tulajdonos-menedzsernek, akik a vállalkozásnak minimum 50 százalékát birtokolják, tehát egyúttal vezetik és kontrollálják is a céget. Számos példa van arra, hogy kettő vagy több magánszemély alapít egy céget és mindannyian valamilyen vezetőként is tevékenykednek a cégnél. Őket is tulajdonos-menedzsernek tekintjük. Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha a nemzetközi tanácsadócégeknél, ügyvédi irodáknál szokásos "partnerekre" gondolunk, akik menedzserként valamilyen hányadban tulajdonosai is a cégnek. | |||
| |||
Forrás: Burns, 2011, p. 14. | |||
Rajzolja le a tulajdonos-menedzserek, ill. a menedzsereket bemutató 1. ábrát! | |||
Jegyezze meg a lehetséges kapcsolódási pontokat, átfedéseket! | |||
Az 1. ábra jól mutatja, hogy a tulajdonos-menedzserek nem feltétlenül vállalkozók és a vállalati menedzserek egy részét is vállalkozónak tekinthetjük. A tantárgy során azzal érvelünk, hogy a vállalkozókat leírhatjuk a személyiségjegyeikkel, képességeikkel, de sokkal inkább a tevékenységeik alapján ítéljük meg. A vállalkozókat leginkább az általuk bevezetett innovációk mértéke különbözteti meg tulajdonos-menedzserektől. Számos menedzser olyan cégnél dolgozik, amelyben nincs tulajdonrésze vagy a céget egy másik vállalkozás, vállalatcsoport tulajdonolja. Ilyen esetben őt nem tekintjük tulajdonos-menedzsernek. Azonban paradox módon mégis vállalkozók lehetnek, ha megvan az újdonságok és innovációk, illetve jelentős változtatásokhoz való jogosítványuk a tulajdonosoktól. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy a menedzserek különböznek a tulajdonos-menedzserektől, de mindketten rendelkezhetnek vállalkozói attitűddel. A vállalkozók ugyanis olyan egyedi személyiségjellemzőkkel rendelkeznek, amelyek mind a menedzserekben, mind a tulajdonos-menedzserekben azonosíthatók. |
Önellenőrzés | ||
Döntse el, hogy "igazak-e" vagy "hamisak" az alábbi állítások! | ||
1. A marxista felfogás szerint a kisvállalkozások a nagy cégektől függenek, nekik szállítanak be, így vannak kiszolgáltatva nekik. | ||
2. Az ipari közgazdaságtan képviselői számára fontosabb kérdés, hogy egy új vállalkozás adott iparágba való be tud-e lépni, mint azzal, hogy ez egy új vagy már működő cég. | ||
3. Schumpeter "kreatív rombolásnak" nevezte azt a folyamatot, aminek során a piacra belépő új cégek kiszorítják a nem hatékony, kevésbé versenyképes cégeket. | ||
4. Az "ipari fejlődés" elmélete szerint a vállalkozás a méretgazdaságosság ("economies of scale") elve miatt is kénytelen növekedni, egyre nagyobbá válni, különben a túlélése kerül veszélybe. | ||
5. A vállalkozó új igényeket teremt vagy új lehetőségeket teremt a meglévő piacok kiaknázása érdekében. | ||
6. Sikeres vállalkozások számtalan kudarcon jutottak túl | ||
7. A vállalkozó magas kockázatot vállal és gyakran bizonytalan környezetben tevékenykedik. | ||
8. Vállalati menedzserek is lehetnek vállalkozók. |