KURZUS: Balesetvizsgálat jármű szempontjai

MODUL: II. modul

7. lecke: Nyomok és anyagmaradványok keresése balesetvizsgálatnál

A járművet mindenképpen meg kell vizsgálni a helyszínen, de amennyiben az mozgásképes, és a helyszínről való elvontatása nem okoz nyom vagy információ vesztést, azt célszerű zárolni és egy elzárt helyen tárolni, a vizsgálatok befejezéséig.

Elsődleges célunk, hogy megtudjuk, a járműnek milyen szerepe volt a baleset kialakulásában. A járművet a helyszínen biztosítani kell, azaz hogy illetéktelen személy ne férjen hozzá. Ehhez ha kell, igénybe kell venni a hatóság segítségét is.

Ahhoz hogy a nyomokat és anyagmaradványokat felleljük, először tisztázni kell mik is ezek:

Nyom: A nyom a cselekmény elkövetésének vagy bekövetkezésének folyamatában a nyomképző tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése. Nyomképző tárgynak nevezzük azt, amely az elkövetés helyszínén visszatükröződik; a nyomhordozó tárgy pedig az, amely az elkövetés helyszínén visszatükröz.

A járművek nyomainak kriminalisztikai vizsgálatára azokban az esetekben kerül sor, amikor a jármű:

  • a bűncselekmény segédeszköze (szállítás),
  • a cselekmények elkövetési eszköze (közlekedési balesetek, esetenként élet elleni bűncselekmények),
  • a bűncselekmény tárgya (járműlopás stb.).

A kriminalisztikai gyakorlat elsősorban előfordulási gyakoriságukból adódóan belső erőgép által hajtott járművek nyomaival foglalkozik, emellett természetesen sor kerülhet emberi vagy állati erővel hajtott járművek nyomainak vizsgálatára is. A nyomok lehetnek egyes járműnyomok, de kapcsolatos nyomok is. Ez utóbbiak egyazon jármű különböző kerekeitől, de azonos nyomképző folyamatban keletkeznek.

Nyomok osztályozása

Nyomképződés szerint:

  • kéz-, láb-, homlok-, orr-, áll-, ajak-, köröm-, fognyom, bár ez járműveken nem annyira jellemző, mert a jármű szilárdsága messze meghaladja az emberi testét. Ugyanakkor nem szabad a nyomok kutatásakor kihagyni a számításból, mert akár a sérült közlekedési útvonalára is lehet ezekből következtetni.
  • fedett- és fedetlen testrészek nyomai, ahol a járművel a test találkozott, és akkor ha a test sérült, valószínűleg találni fogunk a sérülést okozó alkatrészen anyagmaradványt.
  • eszköz, gép, közlekedési eszköz nyomai: ezeket a jármű hagyja a másik járművön, tárgyon, vagy emberi testen.
  • egyéb nyomok

Nyomok keletkezésében jelentkező hatások szerint:

  • mechanikus (ütés, szúrás, vágás, szőrtűsző jelenség) - a járművön , vagy a jármű által eltalált tárgyon vagy személyen jellemző
  • termikus (hőhatás): égésnyomok, elektromos ív okozta áramjegyek akár emberi testen akár másik tárgyon, vagy a járművön
  • vegyi: a szállított anyagok által kiváltott vegyi hatás, vagy a jármű üzemeléséhez szükséges vegyi anyagok által kiváltott vegyi hatás következtében előállt nyomok
  • fotokémiai
  • statikus: nem mozgás közben keletkezett (pl. tűz után egy azt okozó tárgy feltalálása)
  • dinamikus - húzás, sodrás, karcolás, ütési nyomok
  • vegyes
  • összetett hatásnak kitett

A nyomhordozón való megjelenés formája szerint:

  • térfogati nyom - amely a nyomhordozón 3 dimenziós nyom formájában jelenik meg
  • domborzati nyom - a környezetben fellelhető, elrepülő alkatrészek vagy járművek által okozott nyomok
  • felületi nyom - pl. porletörlési nyom

Nyomrögzítő eljárások: amellyel a nyomokat rögzíthetjük a balesetvizsgálat elvégzéséhez.

  • leírás (helyszín leírása)
  • rögzítés fényképezéssel
  • eredetben való rögzítés, a jármű zárolása az eljárás végéig
  • fóliapapíron rögzítés - általában ujjnyomoknál illetve felületi jellegű kisméretű nyomoknál
  • rajz, vagy megmintázás - alkatrész lenyomatoknál szokás ha azt nem találni meg az esemény helyszínén, viszont akár agyagos földbe ékelődött tengely esetében a megtalálás helyzetének mintázására

A nyomrögzítés szabályai:

  • minden észlelt nyomot rögzíteni kell
  • mindig többfajta nyomrögzítő eljárást kell alkalmazni (először azt az eljárást kell alkalmazni, amely nem okozza a nyom elváltozását)
  • a nyomba tilos nyomképző tárgyat beleilleszteni, mert az megváltoztathatja
  • a nyomot mindig eredetben kell rögzíteni
  • a nyom felkutatását mindig a helyszíni szemle során kell végrehajtani
  • a helyszíni szemle során mérethelyes vázlatot, vagy kisméretarányi térképet kell használni, a nyomokat ezen kell bejelölni

A levonható következtetések

A baleset lefolyása: Megállapítható, hogy mit vittek el a helyszínről, a nyomokat eltüntették-e, más helyszínt állítottak-e be, mint az eredeti helyszín volt. Leírhatóak az uralkodó időjárási viszonyok, hogy milyen és mennyi nyom található, a nyomok elhelyezkedése, hogy nyomkövetésre alkalmas-e a nyom (forró nyom), milyen a behatolás, érkezés, távozás útvonala.

az elkövető személye: Az elkövető mozgása a helyszínen, mihez ért hozzá, mit fogott meg, ismerős volt-e a helyszínen, mennyi ideig tartózkodott ott, mikor követték el a bűncselekményt, hány személy volt, volt-e munkamegosztás, az elkövető neme, kora, fizikuma, jobb-, vagy balkezessége, egészségügyi állapota, szakismerete.

A közlekedési eszközök járművek nyomai

A jármű keréknyomai a keletkezés körülményeinek függvényében lehetnek:

  • álló
  • gördülő,
  • fékezési (blokkolt keréktől származó),
  • siklási
  • felkapási
  • ütési
  • kipörgési

Mindezek statikus vagy dinamikus jellegű elváltozás formájában képződhetnek le, három- vagy kétdimenziós nyomként. A keréknyomok mellett figyelemmel kell lenni a járműre és az eseményre vonatkozó információval szolgáló egyéb elváltozásokra is, pl.: a járműből származó olaj, víz, üzemanyag, kenőanyag, festék, üveg stb.. Ugyancsak lényegesek a jármű által különböző nyomhordozókon keletkezett elváltozások (a jármű alkatrészeinek nyomai a sértett vagy áldozat ruházatán, letört alkatrészdarabok, festékfelkenődések stb.). Lényegesek a járművön keletkezett elváltozások is (pl.: horpadások, festéklepattogzások stb.). Rögzítésének módszerei azonosak a lábnyomoknál alkalmazottakkal, de a nyomok nagyobb méretei miatt nagyobb figyelmet igényelnek.

Az anyagmaradvány fogalma, elhatárolása a nyomtól, fajtái
Az anyagmaradvány fogalma

A kriminalisztikában anyagmaradványnak azokat az anyagokat, anyagrészecskéket, tárgyakat, tárgytöredékeket nevezzük, amelyek a vizsgált eredménnyel kapcsolatban személyek, tárgyak, egymásra hatása következtében jönnek létre és belső, szerkezeti felépítésük, anyagi összetételük, alapján a kölcsönhatásban részt vett objektumokról, illetve magukról a kölcsönhatásokról megalapozott, közvetlen vagy közvetett információval szolgálnak. Az esemény helyszínén (vagy az elkövető, illetve sérült ruházatán, tárgyain) a kölcsönhatások következtében visszamaradó anyagmaradvány fizikai és kémiai tulajdonságaival reprezentálja azt az objektumot, amelyből származik. Az anyagmaradványok - az egyéb elváltozásokhoz hasonlóan - segítséget nyújtanak az esemény gondolati rekonstrukciójához.

A nyom és az anyagmaradvány elhatárolása
Az anyagmaradványok fajtái

Az anyagi világ sokfélesége és ennek következtében a kriminalisztikai szempontból vizsgálható anyagmaradványok köre rendkívül széles.

Az anyagmaradványok - eredetük, forrásuk alapján - két fő csoportba sorolhatók:

  • természetes objektumokból, (ezen belül az élő - emberi, állati - szervezetekből származó, valamint növényi és ásványi eredetű), ill.
  • mesterséges, az ember által létrehozott, megmunkált objektumokból (festék, üveg, fém, műanyag, stb.) származóak.

Az anyagmaradványok méret szerinti megkülönböztetése fontos szempont.

A makroméretű anyagmaradványok szabad szemmel észlelhetők, felkutatásuk és rögzítésük nem okoz különösebb nehézséget.

Az anyagmaradványok speciális köre a mikroméretű anyagmaradványok, amelyekre a részecskéi kis (szabad szemmel nem, vagy csak nehezen észlelhető) mérete, az anyag igen kis mennyisége, a felkutatás és rögzítés ebből adódó nehézségei jellemzők.

A mikroméretű anyagmaradványok speciális jelentősége, hogy:

  • minden olyan esetben keletkeznek, amikor két objektum egymással érintkezik,
  • miután szabad szemmel nem észlelhetők és jól tapadnak (pl.: üveg- vagy festékszemcsék ruházatban), ellenállnak az elkövető eltüntetési szándékának, így sok esetben még évek múlva is bizonyítékul szolgálhatnak,
  • az egyes mozzanatokhoz tartozó mikroméretű anyagmaradványok segítségével az eseménysorozat rekonstruálható.
Az egyes anyagmaradványfajták
Vér

A bűncselekmények, és balesetek helyszínein leggyakrabban az élő szervezetből származó anyagmaradványok (vér, testváladék, hajszál, szőr) fordulnak elő. A gyakorlatban - különösen élet- és testi épség elleni, valamint közlekedési baleset helyszínein - gyakran fordul elő vérszennyeződés, amelynek vizsgálata számtalan információt adhat az elkövetett cselekményről és magáról a tettesről, vagy ismeretlen sérült esetén könnyítheti annak azonosítását. A vérfoltok mennyisége, nagysága, formája, helyzete nagyon fontos információkkal szolgálhat az esemény lefolyására vonatkozóan.

Az emberi testből származó egyéb anyagmaradványok

Az emberi testből származó anyagmaradványok közül kiemelendők a haj- és szőrszálak, a nyál és egyéb testváladékok (ondó, hüvelyváladék, vizelet, magzatszurok, magzatmáz, stb.). Ezek alkalmasak értékes helyszíni következtetések levonására, az esemény lefolyására, illetve az elkövető (sértett) személyére vonatkozóan. Felkutatásuk és rögzítésük általában speciális eszközöket, eljárásokat igényel. Ezen anyagokból vércsoport ill. DNS-vizsgálat végezhető, ill. egyéb módszerekkel lehet személyazonosítást végezni. Ezt megemlítésre érdemesnek tartjuk, de a vasúti balesetvizsgálatnál ha bűncselekmény gyanúja felmerül, akkor az eseményt úgyis a rendőrhatóság vizsgálja ki.

Egyéb anyagmaradványok

A növényi eredetű anyagmaradványok vizsgálata botanikus szakértő feladata. Az ásványi eredetű maradványok közül leggyakrabban a talajmaradványok vizsgálatára kerül sor, amelyeket geológus szakértő végez. Az egyéb anyagmaradványok köréből gyakran kerül sor olaj, kenőanyag, égést tápláló anyagok vizsgálatára. A textilmaradványok is sok esetben képezik vizsgálat tárgyát - elsősorban olyan szempontból, hogy a helyszínen, a gyanúsított és a sértett ruházatán, a gázoló járművön talált textilszálak a balesettel összefüggésben kerülhettek-e a hordozóra, miből származnak, származhatnak-e a kérdéses ruhadarabokból stb. Volt rá precedens, hogy már másutt meggyilkolt személyt helyeztek a vasúti pályára, ahol először gázolásként vizsgálták az esetet, majd a helyszíni szemle során olyan sérülést találtak az elhunyton, amelyet nem vasúti jármű okozott, de elsődlegesen halálosnak bizonyult.

A kábítószer vizsgálata ma már mindennapos rutinvizsgálattá vált. Az elmúlt időben ugyancsak gyakori feladattá vált a robbanóanyagok, a robbanással kapcsolatos egyéb anyagok vizsgálata, eredetük, összetételük meghatározása, ill. azonosítása. Üvegdarabok, szemcsék vizsgálatának közlekedési balesetek, betörések felderítése során lehet elsősorban jelentősége.

Különböző festékek is gyakran képezik vizsgálat tárgyát. Ezek lehetnek festékdarabok (lepattogzott zománc, falfesték) folyékony festék, festékfelkenődés stb. A dohányzás helyszínen felkutatott maradványaiból megállapítható:

  • a dohányzás ténye,
  • a szívott cigaretta fajtája, gyártmánya,
  • a csikken lévő nyálból esetenként a vércsoport, rúzsból annak eredete, fajtája stb.
  • szerepet játszhatott-e pl. tűz kialakulásában

Ajánlott irodalom: dr. Bíró Gyula: Kriminalisztika

A fentiek alapján a vasúti balesetvizsgáló a járművet annak függvényében megválasztott módszerrel veszi vizsgálat alá, hogy milyen természetű esemény történt:

  • elütés, gázolás
  • szabotázs
  • siklás, a pálya elhagyása
  • tűz
  • fékezhetetlenség, megfutamodás
  • ütközés

Meg kell jegyezni, hogy a lent felsorolt vizsgálati módszerek csak "keretbe" foglalják a tevékenységet. Két egyforma helyszín nincs, így a balesetvizsgálónak szakmai tapasztalatára hagyatkozva a helyszínen kell eldönteni mit és merre keres.

Elütés, gázolás:

  • A sérült (elhunyt) feltalálása után, meg kell vizsgálni a rajta szemmel látható sérüléseket, majd azokat lehetőség szerint le kell fényképezni. Ez azért fontos, mert valószínűleg a sérült (ha még nem hunyt el) elszállítása lesz az első dolga a mentést végzőknek. Elhunyt esetében erre több idő áll rendelkezésre
  • A jármű menetregisztráló berendezéséhez való hozzáférést meg kell akadályozni, ahhoz csak a balesetvizsgáló férhet hozzá, vagy a rendőrhatóság.
  • El kell készíteni a járműről a környezeti, és áttekintő fényképfelvételeket. Fényképet nem szabad törölni!!!
  • Távolról közelítve kell felmérni a járművet, minél részletgazdagabb felvételeket készítve.
  • A járművön porletörlési, és rongálódásos nyomokat kell keresni, valamint fel kell kutatni a személlyel való ütközés anyagmaradványait. (személyes tárgyak, ruházat, testrészek)
  • Le kell fotózni a vezetőállás műszereit, és a kezelőszerveket, valamint a mozdonyvezető szemszögéből a kilátást
  • Meg kell hallgatni ha lehet a rendőrséggel közösen a járművezetőt, különös tekintettel arra hogy műszaki hibára hivatkozik-e?
  • Ha nem hivatkozik műszaki hibára, a járművet a hatóság engedélye után fékmérésre kell rendelni.
  • Ha műszaki hibára hivatkozik, jelentésben kell tőle kérni az általa észlelt hiba jelenség leírását, és az adott berendezés minden alkatrészét eredetben fényképezéssel rögzíteni kell.
  • A járművet felügyelettel a balesetvizsgáló vagy a hatóság által kijelölt megvizsgálási helyre kell továbbítani, és ott a műszaki szemléig zárolni kell.
  • A járművezetőt a műszaki hiba bizonyításáig vagy kizárásáig lehetőség szerint nem szabad beosztani.

Szabotázs:

  • Szabotázs gyanúja esetén a balesetvizsgáló a rendőrhatóság irányításával végzi a munkáját, attól függően hogy a jármű mely részét érintette a cselekmény

Siklás, a pálya elhagyása:

  • A gázolásnál jármű vonatkozásban felsoroltakon felül meg kell keresni a felkapás/pálya elhagyás pontját, és azok pontos helyét rögzíteni kell a helyszíni szemlénél
  • Meg kell keresni minden a járműről leesett/letört alkatrészt, és meg kell jelölni a pontos helyét, rögzíteni kell a helyszínrajzon és fényképfelvételt kell készíteni róla
  • A műszaki mentésnél gondoskodni kell arról,hogy minél kevesebb kárt okozzanak a járművön, és a pályán talált nyomokban, illetve minél kevesebb kárt tegyenek a jármű feltalálási helyén.
  • A helyszín távolabbi környezetét is meg kell vizsgálni, és lehetőség szerint tanúkat kell kutatni.

Tűz:

  • A legfontosabb az égő berendezések áramtalanítása, ha az nem történt meg
  • A tűz oltása után (ami a katasztrófavédelem dolga, balesetvizsgáló nem avatkozik bele!) a helyszínt szabaddá kell tenni, és meg kell keresni a tűz fészkét, és kiindulási helyét. Ehhez általában ilyenkorra már megérkezik a katasztrófavédelem tűzvizsgálója akinek segítségét kérhetjük, de ő is keresni fog minket. Minden lépésünket fotózzuk!
  • Tűznél a feltalálható nyomok milyensége nagyban függ attól hogy a tűz külső eredetű, vagy a járművön keletkezett-e.
  • Külső eredetű tűznél a hatóság nyomoz tovább, nekünk csak a tűz keletkezési helyének megtalálása a dolgunk.
  • A járművön keletkezett tűz esetében meg kell határozni honnan eredt, hogy elektromos tűz volt, vagy hőhatás miatt gyulladt ki valami,ebben is segítségünkre van a tűzvizsgáló.
  • Hőhatás esetén, meg kell keresni a hőforrást, és fel kell deríteni annak okát hogy mitől melegedhetett fel a gyulladásig.
  • Elektromos tűz esetén a tűz kiindulási helyét meg lehet állapítani, utána ha az megvan, a jármű rendszereinek ismeretében a tűz oka általában meghatározható.

Fékezhetetlenség , megfutamodás:

  • A feltalált járművön meg kell vizsgálni az állva tartó fékek (kézifék, rugóerő tárolós fék) alkalmazását, azaz hogy volt -e alkalmazva, a működtető szerkezetek állását, mert lehet hogy az orsó és a szögemeltyű a kéziféknél üzemszerűen állt, de a lánc illetve az áttételek már meghibásodtak, illetve nem volt-e kiiktatva az alkalmazandó rugóerő tárolós fék?
  • A jármű védelmi rendszereinek állapota, csatlás vizsgáló végálláskapcsolók, elzáró váltók helyzete
  • Rongálás a fékszerkezeteken
  • A fékrudazat épsége
  • Rugók épsége
  • Légtartályok, selejtező váltók, leeresztő csapok, kormányszelepek épsége és megfelelő állása
  • Alátétfák és féksaruk kutatása
  • Mérések végzése, a jármű sebességének meghatározása érdekében

Ütközés (A gázolásnál ismertetetteken felül):

  • Nyomok keresése a járműveken és fotózás
  • A járművek űrszelvényének találkozási helyének meghatározása
  • Az ütközési pontok és az anyagmaradványok felkenődéséből, leválásából, és a deformációkból lehet következtetni a járművek ütközés előtti és utáni helyzetére, amelyet fel kell tüntetni a helyszínrajzon.

Ezeken felül még szántalan helyen lehet nyomot vagy anyagmaradványt találni, de a nyomok és anyagmaradványok kutatásánál elsődleges a precizitás, a helyszín változatlansága, és a megfelelő rögzítés. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy úgy kell bizonyítékot gyűjteni, hogy az bizonyításra a bíróság előtt is alkalmas legyen!

Önellenőrző kérdések
1. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
A jármű szerepének meghatározásához a bekövetkezett balesetben a helyszíni szemle céljából biztosítani kell a járművet. Meg kell továbbá akadályozni, hogy ahhoz illetéktelen személy hozzáférjen.
2. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
A nyom, a cselekmény elkövetésének vagy bekövetkezésének folyamatában a nyomképző tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése.
3. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
A kriminalisztikai gyakorlatban emberi vagy állati erővel hajtott járművek nyomainak vizsgálat ritkább, mert előfordulási gyakoriságukból adódóan inkább belső erőgép által hajtott járművek nyomaival foglalkozik.
4. A nyomhordozón való megjelenési formája szerint megkülönböztetünk:
térfogati
és felületi nyomokat.
5. Gyomrögzítő eljárások a vasúti balesetvizsgálatban:
leírás
fényképezés
eredetben való rögzítés
fóliapapíron rögzítés
rajz vagy megmintázás
hangfelvétel
tanúvallomások
6. A járművek keréknyomai a keletkezés körülményeinek függvényében lehetnek:
álló
gördülő
fékezési
siklási
felkapási
ütési
pörgési nyomok.
7. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
Anyagmaradványnak nevezzük, azokat az anyagokat, anyagrészecskéket, tárgyakat, és tárgytöredékeket, amelyek a vizsgált eredménnyel kapcsolatban személyek, tárgyak egymásra hatással következtében jönnek létre, és belső szerkezeti felépítésük, anyagi összetételük alapján a kölcsönhatásban részt vett objektumokról illetve magáról a kölcsönhatásokról megalapozott, közvetlen vagy közvetett információval szolgálnak.
8. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
Elütés, gázolás esetén, a járművön le kell fotózni a vezető állás műszereinek állását, a kezelőszerveket, valamint a mozdonyvezető szemszögéből a kilátást.
9. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
Szabotázs gyanúja esetén a balesetvizsgáló a rendőrhatóságtól függetlenül végzi a munkáját.
10. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
Megfutamodás esetén a feltalált járművön meg kell vizsgálni az állva tartó fékek alkalmazását, és a fékszerkezetek általános állapotát.