KURZUS: Balesetvizsgálat jármű szempontjai
MODUL: I. modul
1. lecke: A vasúti jármű gépészeti berendezéseinek balesetvizsgálat szempontjából fontos elemei
A vasúti jármű gépészetének alapvető elemeivel a tárgy hallgatói már megismerkedhettek előtanulmányaik, illetve szakmai életútjuk során, ezért ezeket olyan részletességgel tárgyaljuk csak ki, amelyben a vasúti balesetvizsgálat szempontjából fontos. Részletesen tárgyaljuk a vasúti események szempontjából a feladatukat, és az esetleges súlyos vasúti eseményekben történő esetleges részvételüket, számos konkrét példán keresztül. A példák megtörtént eseteket tükröznek, de azoknak csak technikai részleteit adhatjuk közre. | |||
A futómű | |||
Klasszikus felfogás szerint, a futómű alatt a vasúti jármű kerékpárjait értjük. Funkciója tartószerkezetként, vezetőszerkezetként, gördülő szerkezetként, és a vontatást (hajtást) megvalósító szerkezetként jelenik meg. Tartószerkezetként a hordmű közvetítésével hordja a jármű tömegét, vezető szerkezetként a nyomkarimák és a kialakított kerékkúposság segítségével a járművet a pályán tartja, gördülve hordja a terhelést ami által a helyváltoztatást lehetővé teszi, valamint a sínnel érintkező felületen realizálódnak a vonó és fékező erők. | |||
A kerékpár részeit a korábbi ismeretek mintegy felújításaként megismételjük. | |||
| |||
A kerékpár fő részei: | |||
| |||
Ezek az elemek valamennyi kerékpárnál megtalálhatóak. A keréktárcsák a tengelyekre mereven szereltek, ez biztosítja a két kerék azonos szögsebességét, és a középre terelést a pályán. A tengelyek kialakítása eltérő lehet, ahogyan a keréktárcsáké is, de a balesetvizsgálat szempontjából megmunkálásuk, kialakításuk kevesebb jelentőséggel bír; sokkal inkább a sínen futás az ami érdekel most minket. | |||
Vasúti balesetvizsgálat szempontjából ugyanakkor nem mindegy hogy milyen kerékpárokkal találkozunk. Ezek közül Magyarországon az alábbi típusok az elterjedtek, szerkezeti kialakítás szerint: | |||
| |||
A különbség, a kerék kialakítása. Lássuk be, hogy nem mindegy az, hogy ha egy monoblokk kerék sérül meg, egy küllős kerék küllője törik el, vagy ha egy szerelt keréken lazul le a kerékabroncs. Ugyancsak más hibák fordulhatnak elő a gumi vagy műanyag betétes kerekek esetében is, ahol a betétek fellazulása esetén az abroncs elfordulhat. | |||
Csoportosíthatóak továbbá nyomtávolság szerint (Az európai vasutakra vonatkoztatva): | |||
| |||
Természetesen ahányféle vasút, annyi féle kerékpár, keréktípus és profil típus létezik. A világ országaiban a lehető legkülönfélébb nyomtávolságokat alkalmazzák. Érdekességképpen a 2. ábrán pár nyomtávolságot bemutatunk (forrás: wikipédia): | |||
| |||
Magyarországon az alábbi nyomtávok voltak (vagy vannak) használatban: | |||
| |||
A vonóerő átvitelének módja alapján: | |||
| |||
A sínen futás technikája | |||
A kerék és a pálya kapcsolatának fontosságának bemutatására nincs szükség, ezt mindenki magától is beláthatja. Ha a kerék elhagyja a pályát, már súlyos vasúti eseményről beszélünk. Kiemelten fontos az optimális kapcsolat ezen két gépelem között, mert a kapcsolatukból fakadó járműfutási tulajdonságok egyértelműen befolyásolhatják a jármű pályán maradását. | |||
A két gépelem közti kapcsolat mechanikus, és mint ilyen a mechanika két ágának felhasználásával (statika és dinamika) írható le. Tisztán statikus rész nincs. A keréknek egyenesben és ívekben való futásának vizsgálatakor, statikus összetevőnek vesszük a súrlódó erőket, a gyorsító erőket pedig dinamikusnak. | |||
Az kapcsolat optimális voltát a jármű futásbiztonságából, futásjóságából, valamint a pálya illetve a jármű elhasználódásának mértékéből lehet megítélni. | |||
A pályát ha közelíteni akarjuk az ideális körülményekhez, akkor annak nehéz felépítménnyel, hegesztett sínkötésekkel, és megfelelő karbantartással kell bírnia. Ezek a tényezők a dinamikus ütésszerű igénybevételeket minimálisra csökkentik, ezáltal a járművet a pálya nem, vagy csak minimális mértékben károsítja. | |||
A jármű ideális körülményei akkor teljesülnek ha: | |||
| |||
A kerék és a jármű kapcsolatában a csapágyvezetés, csapágyazás és a rugózás játsszák a főszerepet. | |||
A kerékpár által átvitt pályaviszonyok okozzák a járművek szabálytalan mozgásait, mint a támolygás, a kígyózás vagy a bólintás. A kerékpár szempontjából, annak a pályára gyakorolt kedvezőtlen hatásait kiküszöbölendő, legfontosabb mozgástípus a kígyózás, mert ha ez megszűnik, akkor az egyik oldali nyomkarima folyamatosan felfekszik a sínre, és ún. ékelt futás jön létre, amely a pályát nagymértékben koptatja, és a nyomkarimát is károsítja. Az ékelt futás ékes bizonyítéka a hibás tengelyállás. | |||
A sínenfutás biztonságát a kerék számára, két alapvető erő viszonya adja: | |||
| |||
A siklás jelenségének vizsgálatához ismerni kell a nekifutási szög fogalmát, amely a kerék haladási irányának és a pályának a bezárt szögét jelenti. A kisiklás elleni biztonság ugyanis ennek a szögnek a függvénye (azaz minél meredekebb - azaz nagyobb - a nekifutási szög mértéke, annál könnyebben fut fel a kerék a sínre és siklik ki. A határértékek kiszámításától eltekintünk, az tervezési feladata. | |||
| |||
| |||
A hordmű | |||
A hordmű a futómű és a jármű felépítményének összekapcsolását megvalósító szerkezeti elemek összessége. A csapágyvezetés, a primer és a szekunder rugózás, a rezgés és lengéscsillapítás, vontatási és fékezési berendezések, valamint speciális esetekben a vontatási energia hozzávezetésének eszközei, a forgalom biztonságát megnövelő berendezések (homokszóró, kisiklás-érzékelő) és az ezeket egy keretbe foglaló egység. | |||
A hordmű feladata a jármű statikus és dinamikus terheléseinek átvezetése a futóműre, a kerékpár vezetése, valamint a rugózás, lengéscsillapítás és felfüggesztés biztosítása. | |||
A hordművet mint egészet vizsgáljuk a továbbiakban, de külön kitérünk az alkotóelemeinek meghibásodásából bekövetkező esetekre is. | |||
| |||
A hordmű főbb részei: | |||
| |||
Megkülönböztetünk: | |||
| |||
Jellemző meghibásodások: | |||
| |||
A fentiek preventív vagy utólagos vizsgálat során fellelhetőek: | |||
| |||
Amely vizsgálatok nem csak a karbantartás közepette hasznosak, hanem vasúti baleset vizsgálatánál is választ adhatnak számos kérdésre, és segíthetnek rekonstruálni a történteket. |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
2. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
3. A vonóerő átvitelének módja alapján hajtott futóművek esetében a meghajtás módja szerint lehetnek:
![]() | |||||||||||||||
4. A jármű ideális körülményei akkor valósulnak meg, ha:
![]() | |||||||||||||||
5. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
6. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
7. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
8. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
9. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
10. A mű jellemző meghibásodásai:
![]() |