KURZUS: Balesetvizsgálat jármű szempontjai
MODUL: II. modul
7. lecke: Nyomok és anyagmaradványok keresése balesetvizsgálatnál
A járművet mindenképpen meg kell vizsgálni a helyszínen, de amennyiben az mozgásképes, és a helyszínről való elvontatása nem okoz nyom vagy információ vesztést, azt célszerű zárolni és egy elzárt helyen tárolni, a vizsgálatok befejezéséig. | ||
Elsődleges célunk, hogy megtudjuk, a járműnek milyen szerepe volt a baleset kialakulásában. A járművet a helyszínen biztosítani kell, azaz hogy illetéktelen személy ne férjen hozzá. Ehhez ha kell, igénybe kell venni a hatóság segítségét is. | ||
Ahhoz hogy a nyomokat és anyagmaradványokat felleljük, először tisztázni kell mik is ezek: | ||
Nyom: A nyom a cselekmény elkövetésének vagy bekövetkezésének folyamatában a nyomképző tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése. Nyomképző tárgynak nevezzük azt, amely az elkövetés helyszínén visszatükröződik; a nyomhordozó tárgy pedig az, amely az elkövetés helyszínén visszatükröz. | ||
A járművek nyomainak kriminalisztikai vizsgálatára azokban az esetekben kerül sor, amikor a jármű: | ||
| ||
A kriminalisztikai gyakorlat elsősorban előfordulási gyakoriságukból adódóan belső erőgép által hajtott járművek nyomaival foglalkozik, emellett természetesen sor kerülhet emberi vagy állati erővel hajtott járművek nyomainak vizsgálatára is. A nyomok lehetnek egyes járműnyomok, de kapcsolatos nyomok is. Ez utóbbiak egyazon jármű különböző kerekeitől, de azonos nyomképző folyamatban keletkeznek. | ||
Nyomok osztályozása | ||
Nyomképződés szerint: | ||
| ||
Nyomok keletkezésében jelentkező hatások szerint: | ||
| ||
A nyomhordozón való megjelenés formája szerint: | ||
| ||
Nyomrögzítő eljárások: amellyel a nyomokat rögzíthetjük a balesetvizsgálat elvégzéséhez. | ||
| ||
A nyomrögzítés szabályai: | ||
| ||
A levonható következtetések | ||
A baleset lefolyása: Megállapítható, hogy mit vittek el a helyszínről, a nyomokat eltüntették-e, más helyszínt állítottak-e be, mint az eredeti helyszín volt. Leírhatóak az uralkodó időjárási viszonyok, hogy milyen és mennyi nyom található, a nyomok elhelyezkedése, hogy nyomkövetésre alkalmas-e a nyom (forró nyom), milyen a behatolás, érkezés, távozás útvonala. | ||
az elkövető személye: Az elkövető mozgása a helyszínen, mihez ért hozzá, mit fogott meg, ismerős volt-e a helyszínen, mennyi ideig tartózkodott ott, mikor követték el a bűncselekményt, hány személy volt, volt-e munkamegosztás, az elkövető neme, kora, fizikuma, jobb-, vagy balkezessége, egészségügyi állapota, szakismerete. | ||
A közlekedési eszközök járművek nyomai | ||
A jármű keréknyomai a keletkezés körülményeinek függvényében lehetnek: | ||
| ||
Mindezek statikus vagy dinamikus jellegű elváltozás formájában képződhetnek le, három- vagy kétdimenziós nyomként. A keréknyomok mellett figyelemmel kell lenni a járműre és az eseményre vonatkozó információval szolgáló egyéb elváltozásokra is, pl.: a járműből származó olaj, víz, üzemanyag, kenőanyag, festék, üveg stb.. Ugyancsak lényegesek a jármű által különböző nyomhordozókon keletkezett elváltozások (a jármű alkatrészeinek nyomai a sértett vagy áldozat ruházatán, letört alkatrészdarabok, festékfelkenődések stb.). Lényegesek a járművön keletkezett elváltozások is (pl.: horpadások, festéklepattogzások stb.). Rögzítésének módszerei azonosak a lábnyomoknál alkalmazottakkal, de a nyomok nagyobb méretei miatt nagyobb figyelmet igényelnek. | ||
Az anyagmaradvány fogalma, elhatárolása a nyomtól, fajtái | ||
Az anyagmaradvány fogalma | ||
A kriminalisztikában anyagmaradványnak azokat az anyagokat, anyagrészecskéket, tárgyakat, tárgytöredékeket nevezzük, amelyek a vizsgált eredménnyel kapcsolatban személyek, tárgyak, egymásra hatása következtében jönnek létre és belső, szerkezeti felépítésük, anyagi összetételük, alapján a kölcsönhatásban részt vett objektumokról, illetve magukról a kölcsönhatásokról megalapozott, közvetlen vagy közvetett információval szolgálnak. Az esemény helyszínén (vagy az elkövető, illetve sérült ruházatán, tárgyain) a kölcsönhatások következtében visszamaradó anyagmaradvány fizikai és kémiai tulajdonságaival reprezentálja azt az objektumot, amelyből származik. Az anyagmaradványok - az egyéb elváltozásokhoz hasonlóan - segítséget nyújtanak az esemény gondolati rekonstrukciójához. | ||
A nyom és az anyagmaradvány elhatárolása | ||
Az anyagmaradványok fajtái | ||
Az anyagi világ sokfélesége és ennek következtében a kriminalisztikai szempontból vizsgálható anyagmaradványok köre rendkívül széles. | ||
Az anyagmaradványok - eredetük, forrásuk alapján - két fő csoportba sorolhatók: | ||
| ||
Az anyagmaradványok méret szerinti megkülönböztetése fontos szempont. | ||
A makroméretű anyagmaradványok szabad szemmel észlelhetők, felkutatásuk és rögzítésük nem okoz különösebb nehézséget. | ||
Az anyagmaradványok speciális köre a mikroméretű anyagmaradványok, amelyekre a részecskéi kis (szabad szemmel nem, vagy csak nehezen észlelhető) mérete, az anyag igen kis mennyisége, a felkutatás és rögzítés ebből adódó nehézségei jellemzők. | ||
A mikroméretű anyagmaradványok speciális jelentősége, hogy: | ||
| ||
Az egyes anyagmaradványfajták | ||
Vér | ||
A bűncselekmények, és balesetek helyszínein leggyakrabban az élő szervezetből származó anyagmaradványok (vér, testváladék, hajszál, szőr) fordulnak elő. A gyakorlatban - különösen élet- és testi épség elleni, valamint közlekedési baleset helyszínein - gyakran fordul elő vérszennyeződés, amelynek vizsgálata számtalan információt adhat az elkövetett cselekményről és magáról a tettesről, vagy ismeretlen sérült esetén könnyítheti annak azonosítását. A vérfoltok mennyisége, nagysága, formája, helyzete nagyon fontos információkkal szolgálhat az esemény lefolyására vonatkozóan. | ||
Az emberi testből származó egyéb anyagmaradványok | ||
Az emberi testből származó anyagmaradványok közül kiemelendők a haj- és szőrszálak, a nyál és egyéb testváladékok (ondó, hüvelyváladék, vizelet, magzatszurok, magzatmáz, stb.). Ezek alkalmasak értékes helyszíni következtetések levonására, az esemény lefolyására, illetve az elkövető (sértett) személyére vonatkozóan. Felkutatásuk és rögzítésük általában speciális eszközöket, eljárásokat igényel. Ezen anyagokból vércsoport ill. DNS-vizsgálat végezhető, ill. egyéb módszerekkel lehet személyazonosítást végezni. Ezt megemlítésre érdemesnek tartjuk, de a vasúti balesetvizsgálatnál ha bűncselekmény gyanúja felmerül, akkor az eseményt úgyis a rendőrhatóság vizsgálja ki. | ||
Egyéb anyagmaradványok | ||
A növényi eredetű anyagmaradványok vizsgálata botanikus szakértő feladata. Az ásványi eredetű maradványok közül leggyakrabban a talajmaradványok vizsgálatára kerül sor, amelyeket geológus szakértő végez. Az egyéb anyagmaradványok köréből gyakran kerül sor olaj, kenőanyag, égést tápláló anyagok vizsgálatára. A textilmaradványok is sok esetben képezik vizsgálat tárgyát - elsősorban olyan szempontból, hogy a helyszínen, a gyanúsított és a sértett ruházatán, a gázoló járművön talált textilszálak a balesettel összefüggésben kerülhettek-e a hordozóra, miből származnak, származhatnak-e a kérdéses ruhadarabokból stb. Volt rá precedens, hogy már másutt meggyilkolt személyt helyeztek a vasúti pályára, ahol először gázolásként vizsgálták az esetet, majd a helyszíni szemle során olyan sérülést találtak az elhunyton, amelyet nem vasúti jármű okozott, de elsődlegesen halálosnak bizonyult. | ||
A kábítószer vizsgálata ma már mindennapos rutinvizsgálattá vált. Az elmúlt időben ugyancsak gyakori feladattá vált a robbanóanyagok, a robbanással kapcsolatos egyéb anyagok vizsgálata, eredetük, összetételük meghatározása, ill. azonosítása. Üvegdarabok, szemcsék vizsgálatának közlekedési balesetek, betörések felderítése során lehet elsősorban jelentősége. | ||
Különböző festékek is gyakran képezik vizsgálat tárgyát. Ezek lehetnek festékdarabok (lepattogzott zománc, falfesték) folyékony festék, festékfelkenődés stb. A dohányzás helyszínen felkutatott maradványaiból megállapítható: | ||
| ||
Ajánlott irodalom: dr. Bíró Gyula: Kriminalisztika | ||
A fentiek alapján a vasúti balesetvizsgáló a járművet annak függvényében megválasztott módszerrel veszi vizsgálat alá, hogy milyen természetű esemény történt: | ||
| ||
Meg kell jegyezni, hogy a lent felsorolt vizsgálati módszerek csak "keretbe" foglalják a tevékenységet. Két egyforma helyszín nincs, így a balesetvizsgálónak szakmai tapasztalatára hagyatkozva a helyszínen kell eldönteni mit és merre keres. | ||
Elütés, gázolás: | ||
| ||
Szabotázs: | ||
| ||
Siklás, a pálya elhagyása: | ||
| ||
Tűz: | ||
| ||
Fékezhetetlenség , megfutamodás: | ||
| ||
Ütközés (A gázolásnál ismertetetteken felül): | ||
| ||
Ezeken felül még szántalan helyen lehet nyomot vagy anyagmaradványt találni, de a nyomok és anyagmaradványok kutatásánál elsődleges a precizitás, a helyszín változatlansága, és a megfelelő rögzítés. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy úgy kell bizonyítékot gyűjteni, hogy az bizonyításra a bíróság előtt is alkalmas legyen! |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||
1. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
2. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
3. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
4. A nyomhordozón való megjelenési formája szerint megkülönböztetünk:
![]() | |||||||||||||||
5. Gyomrögzítő eljárások a vasúti balesetvizsgálatban:
![]() | |||||||||||||||
6. A járművek keréknyomai a keletkezés körülményeinek függvényében lehetnek:
![]() | |||||||||||||||
7. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
8. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
9. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() | |||||||||||||||
10. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
![]() |