KURZUS: Járművek
MODUL: Járműdiagnosztika
4.2. lecke: A diagnosztika alkalmazása
Cél: A fedélzeti diagnosztika működésének és a diagnosztikai munka területén történő alkalmazásának megismerése | |||
Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes; | |||
| |||
Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 180 percre lesz szüksége. | |||
Kulcsfogalmak | |||
| |||
Gyűjtse ki a leckéből azokat a fogalmakat, amelyek a fedélzeti diagnosztika tárgyköréhez tartozó rendszerekkel kapcsolatosak. | |||
OBD alapfogalmak és definíciók | |||
Jegyezze meg az OBD definícióját, a füzetbe jegyzetelje ki a fejlődéstörténetét! | |||
A periodikus emisszió-ellenőrzésből fakadó problémák, azaz a késői hibafelismerés elkerülése érdekében kézenfekvő az ellenőrzés folyamatossá tétele. A műszaki megoldást a gépjármű kipufogógáz és párolgási emisszióját korlátozó technikai rendszerek folyamatos fedélzeti állapotfelügyelete jelenti. A bekövetkező hiba felismerése után a gépjármű vezetőjének szóló figyelmeztető jelzés már kötelezi az üzemeltetőt a túlzott emissziójú jármű hibájának elhárítására. | |||
A CARB (California Air Ressources Board) az USA Kalifornia államának levegőtisztaság-védelmi hatósága, felismerve a folyamatos állapotfelügyelet jelentőségét, a gyártók részére előírásban rögzítette a gépjárműemisszió-korlátozó műszaki rendszerek fedélzeti ellenőrzési kötelezettségét. | |||
Az OBD I (On Board Diagnosis) néven ismertté vált fedélzeti diagnosztikai rendszert az 1988-as modellévtől kezdve tették kötelezővé. A szabályozás műszaki előírásait SAE (Society of Automobile Engineers) szabványok és ajánlások rögzítik. | |||
Az OBD I előírásokat az 1994-es modellévtől kezdődően felváltották az OBD II előírások. Az OBD II a személygépjárművekre és a könnyű haszongépjárművekre, az 1996-os modellévtől kezdődően a dízelmotorral meghajtott gépjárművekre is hatályos az USA-ban. | |||
Az OBD II európai megfelelője az EOBD, amelynek bevezetését az Európai Unió tagországaiban a 98/69/EC irányelv írja elő. | |||
Az európai szabványosítás az ISO-n (International Organization for Standardization) keresztül történt. Ennek alapnormája az ISO 9141. Az OBD II szerinti irányítóegységek kommunikációja a SAE J 1850, az ISO 9141-2 és az ISO 15 031-3 (CAN-rendszeren keresztül történő kommunikáció) szabványok szerint történik. | |||
Az OBD I szerint minden olyan rendszert ellenőrizni kell, mely emisszió-korlátozó feladatot lát el és elektromosan az irányítórendszerrel kapcsolatban áll. Az OBD I csak hiba felismerési kötelezettséget ír elő, a felismert hibát azonosító kódot az irányítóegység memóriájában tárolni kell. A bekövetkezett és tárolt hiba tényére a gépjármű műszerfalán elhelyezett lámpa (MIL - Malfunction Indicator Light) kigyulladása figyelmezteti az üzemeltetőt, illetve az ellenőrzést végző személyt, így például a közúti ellenőrzés során a hatóság, illetve a rendőrség felhatalmazottját. | |||
| |||
A tényleges hiba azonosítása a MIL lámpán (hibajelző lámpa) keresztül villogókód üzenet vizuális megfigyelésével történik, vagy járulékos, bővített szolgáltatással, ECU soros vonali kiolvasással. | |||
Az OBD I rendszeréhez integráltan csatlakozik a gyártó egyéb fedélzeti diagnosztikája, az OBD I közvetlenül csak a kipufogógáz-releváns rendszerek felügyeletét írja elő. | |||
| |||
Jegyzetelje ki az OBD II. rendszerre vonatkozó újításokat, jegyezze meg a rendszer milyen alegységek állapotfelügyeletét képes elvégezni! | |||
Az OBD II jelenleg az alábbi emisszió-releváns rendszerek állapot-felügyeletét kell, hogy ellássa: | |||
| |||
Az OBD-t először Otto-motorokra alkalmazták. 1996-tól azonban már a dízelmotorral hajtott járműveknek is rendelkezniük kell OBD II rendszerrel. Ennek célja és alapelvei megegyeznek a benzinmotoroknál alkalmazott rendszerekével, ugyanakkor azonban a felügyelt funkciók tekintetében különbségek is vannak a kétféle erőforrás esetében. | |||
Különbség például (lásd az alábbi ábra), hogy a dízelüzemű járműveknél a katalizátor-felügyelet általában elmarad, ugyanakkor felügyelet alá vonják az izzító rendszert, SCR-t, részecskeszűrőt, stb. | |||
Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet | |||
Fogalmazza meg, hogy milyen szerepet tölt be a diagnosztika a fedélzeti állapotfelügyeletben! | |||
A korszerű kipufogógáz utánkezelés több elemet felhasználva felügyeli a belsőégésű motorok károsanyag-kibocsátását. Ezen rendszerek mindegyike - a dolog természetéből adódóan - fedélzeti állapotfelügyelet (OBD) alatt áll. Az alábbi ábra a belsőégésű (benzin, dízel) motorokon alkalmazott kipufogógáz-releváns rendszereket tekinti át. Az állapot felügyelet lehet: | |||
| |||
A továbbiakban mindegyikre bemutatunk egy-egy példát. Folyamatosan kell felügyelni azokat a rendszereket, amelyek a motor működésre erőteljes hatással vannak. | |||
| |||
Lambda-szondák kialakítása és beépítése | |||
Elvi ábrán ábrázolja a jegyzetfüzetbe a lambda-szonda jellemző beépítési megoldásait! | |||
| |||
Az EOBD rendszerekben a katalizátor elé beépített lamba-szondán kívül mindig beépítenek a katalizátor mögé is egy ún. ellenőrző (vagy más néven monitor) szondát. Fontos jellemző a járműbe épített szondák típusa, ez az alábbi lehet: | |||
| |||
Ha az autóban több lambda-szonda van, akkor megfelelően be kell számozni őket, hogy vizsgálatkor a műszerben hivatkozni tudjunk rájuk. A szondák elhelyezkedésre utaló jelölések: | |||
| |||
| |||
A katalizátor és a lambda-szonda fedélzeti állapotfelügyelete | |||
Fogalmazza meg, hogy milyen szerepet tölt be a lambda-szonda a fedélzeti állapotfelügyeletben! | |||
A katalizátor és a lambda-szondák felügyeletét EOBD, illetve OBD II rendszernél a katalizátor után beépített második lambda-szonda látja el. A felügyelet folyamatos. | |||
A katalizátort akkor minősítjük hibásnak, ha átlagos szénhidrogén átalakítása oly mértékben csökken, hogy az, az 1,5-szörös határértéket átlépi. | |||
A katalizátor jósága szoros kapcsolatban áll az oxigéntároló képességével. Ezt a tulajdonságot használják fel a katalizátor hatásfokának meghatározásához, amelyhez szükség van egy további - a katalizátor mögé beépített - lambda-szondára. | |||
Az alábbi ábrán a szaggatott vonallal jelölt görbe mutatja a katalizátor mögé, a folyamatos vonallal jelölt pedig a katalizátor elé beépített lambda-szonda karakterisztikáját. | |||
| |||
Az amplitúdók különbségéből a katalizátor hatásfoka meghatározható. | |||
A katalizátor előtti lambda-szondát a jelfeszültség vizsgálatával ellenőrzi a rendszer. Az elöregedett szondák (ábra szaggatott vonal) lassabban reagálnak a kipufogógáz oxigéntartalmának változására, mint az jól működő, új szondák (folyamatos vonal). | |||
Összességében tehát a lamda-szondák EOBD szerinti állapot-felügyelete az alábbiakra terjed ki: | |||
| |||
a katalizátor előtti lambda-szonda jelfeszültségének periódus-ideje. | |||
A kipufogógáz-visszavezető rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete | |||
Fogalmazza meg, hogy milyen szerepet tölt be a kipufogógáz-visszavezető rendszer a fedélzeti állapotfelügyeletben! | |||
A kipufogógáz-visszavezető rendszerek felépítése | |||
A felügyelet ebben az esetben alkalomszerű. A kipufogógáz-visszavezető rendszerek (AGR, EGR, lásd alábbi ábra) alkalmazásának célja, hogy bizonyos üzemállapotokban adott mennyiségű kipufogógázt keverjenek a friss töltethez. Ennek hatása kettős: egyrészt elégeti a hozzákevert kipufogógázban maradt HC-mennyiséget, másrészt csökkenti az égésfolyamat csúcshőmérsékletét, így javítja a motor NOx-emisszióját. | |||
| |||
Az AGR-rendszerek vezérlését manapság túlnyomórészt pneumatikus úton oldják meg. A motorba jutó levegőmennyiségtől, a fojtószelep-helyzettől és a szívócső-nyomástól, vagy a kipufogási ellennyomástól függő mértékben megfelelő mennyiségű kipufogógázt vezetnek vissza a motorba. A visszavezetés főként részterhelésen történik és mértéke átlagosan 5%. Benzinüzemű motoroknál maximálisan 10% a visszavezethető mérték, míg dízel motoroknál akár 20% is lehet. | |||
A kipufogógáz visszavezetését az ún. AGR-szelep (EGR-szelep) valósítja meg. Ez a szelep keveri hozzá a kipufogógázt a friss töltethez, amikor azt az üzemi körülmények megengedik. Ezeket a szelepeket (szívócső)vákuum nyitja és rugóerő zárja. | |||
A kipufogógáz-visszavezető rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete | |||
A gyártók különböző megoldásokat alkalmaznak a kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyeletére. | |||
A legegyszerűbb esetben a motor tolóüzeme esetén az elektronika rövid időre nyitja az AGR-szelepet, amennyiben ilyenkor a szívócső-nyomás megnő, akkor ez a kipufogógáz-visszavezető rendszer rendeltetésszerű működésre utal. | |||
Az ellenőrzés másik megoldása lehet a kipufogógáz-visszavezető csatornában a gázhőmérséklet mérése. Erre a célra szolgál az EGR-hőmérséklet-érzékelő, melyet az EGR-szelepházba építenek be (Ford, VAG). Túl nagy EGR-hőmérséklet állandóan nyitott EGR-szelephelyzetre utal, a túl kis érték pedig azt jelzi, hogy az EGR-szelep nem nyit ki rendesen. | |||
A szabályozott üzemű EGR-rendszerek egyik fajtájában (pl. Ford) a visszavezetett kipufogógáz mennyiségét közvetett úton, az EGR-szelep előtti csővezetékbe épített fojtás két oldala között kialakuló nyomáskülönbség mérésével határozzák meg. Ha az EGR-szelep nyit és kipufogógáz áramlik a csővezetéken, a fojtási helyen nyomáskülönbség keletkezik, amelyet az EGR-nyomáskülönbség-érzékelő mér és ezt a jelet továbbítja az irányítóegységbe. A mért nyomáskülönbség a ténylegesen visszavezetett kipufogógáz mennyiségével arányos, és egyben a rendszer működésre is utal. | |||
A teljesen elektronikusan működtetett rendszer (VAG) esetében már csupán egyetlen szelepre van szükség a kipufogógáz-visszavezetés megvalósításához. Ezt az elektromágneses szelepet az irányítóegység közvetlenül vezérli. A szelepbe integrált potenciométer visszajelzi az irányítóegységnek a szelep tényleges nyitási löketét, amely egyben a működőképesség információja is. | |||
| |||
| |||
A lecke áttanulmányozása után, gondolja végig a tanultakat a tevékenységekben foglaltak alapján, majd oldja meg az önellenőrző feladatokat! |
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||||||
1. Melyik funkciók nem tartoznak az OBD II rendszer újításai közé?
![]() | |||||||||||||||||
2. Mi látható az alábbi ábrákon? ![]()
![]() | |||||||||||||||||
3. Melyik szám jelöli a lambda-szondát az alábbi ábrán? ![]()
![]() | |||||||||||||||||
4. Mire terjed ki a lambda-szondák EOBD szerinti állapot-felügyelete?
![]() | |||||||||||||||||
5. Egészítse ki az alábbi kijelentést, a katalizátorral kapcsolatban! A katalizátort akkor minősítjük , ha átlagos átalakítása oly mértékben , hogy az, az 1,5-szörös határértéket átlépi. ![]() |