KURZUS: Irányítástechnika

MODUL: Lineáris szabályozási körök

Modulzáró kérdések

Oldja meg a következő feladatokat, illetve válaszolja meg az alábbi kérdéseket!

1. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
A proporcionális komponens minden frekvencián egyenlő mértékben erősíti a bemeneti jelet.
Az arányos tag impulzusválasza a Dirac-delta jel konstans szorosa.
Az integráló tag önmagában nem valósítható meg.
A differenciáló tag önmagában nem valósítható meg.
A Dirac-impulzus deriváltját nem értelmezzük, emiatt a differenciáló tag impulzusválaszát sem értelmezzük.
2. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
Gerjesztés-válasz stabil rendszer időállandói mind pozitív értékek.
Gerjesztés-válasz stabil rendszer sajátértékei mind pozitív értékek.
A τ időállandó értéke az az időintervallum, ami alatt az exponenciális függvény e-ad részére csökken.
5τ -nyi idő alatt a kezdeti érték 1% alá csökken.
5τ -nyi idő alatt a kezdeti érték 1% alá csökken, ha a rendszer gerjesztés-válasz stabil.
3. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül egytárolós tagok esetében?
A közelítő törtvonalas amplitúdódiagram hibája a töréspontnál a legnagyobb.
A közelítő törtvonalas amplitúdódiagram hibája a töréspontnál a legkisebb.
A közelítő törtvonalas fázisdiagram hibája a töréspontnál a legnagyobb.
A közelítő törtvonalas fázisdiagram hibája a töréspontnál a legkisebb.
4. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
A negatívan visszacsatolt zárt rendszer stabilitását az 1+ W 0 ( s )=0 polinom határozza meg.
A negatívan visszacsatolt zárt rendszer stabilitását a 1+ W 0 ( s )=0 polinom határozza meg.
A negatívan visszacsatolt zárt rendszer stabilitását az 1 W 0 ( s )=0 polinom határozza meg.
A szabályozás pozitív visszacsatolást jelent.
A szabályozás negatív visszacsatolást jelent.
5. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
Az egyszerűsített Nyquist-kritérium szerint, ha a felnyitott kör W 0 ( s ) átviteli függvényének pólusai mind negatív valós részűek, a zárt rendszer akkor stabil, ha a W 0 ( jω ) átviteli karakterisztika teljes Nyquist-diagramja nem veszi körül a 1+j0 pontot.
Az egyszerűsített Nyquist-kritérium szerint a zárt rendszer abban az esetben stabil, ha a W 0 ( jω ) átviteli karakterisztika teljes Nyquist-diagramja nem veszi körül a 1+j0 pontot.
Az egyszerűsített Nyquist-kritérium szerint, ha a felnyitott kör önmagában stabil, akkor a zárt rendszer abban az esetben stabil, ha a W 0 ( jω ) átviteli karakterisztika teljes Nyquist-diagramja nem veszi körül a 1+j0 pontot.
Az egyszerűsített Nyquist-kritérium szerint a zárt rendszer abban az esetben stabil, ha a W 0 ( jω ) átviteli karakterisztika teljes Nyquist-diagramja körülveszi a 1+j0 pontot.
A Nyquist-diagram az ún. vágási körfrekvencián lép be az egységsugarú körbe.
Stabilis szabályozási kör fázistartaléka a vágási körfrekvencián pozitív előjelű.
6. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
A szabályozás pozitív visszacsatolást jelent.
A szabályozás negatív visszacsatolást jelent.
A negatívan visszacsatolt szabályozási rendszer stabilitását az 1+ W 0 ( s )=0 polinom határozza meg.
A tranziens lecsengése után a statikus hiba mindig nulla.
7. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
A fázistartalékot célszerű 60 o körüli értékre tervezni.
Minél nagyobb a fázistartalék, a rendszer annál nagyobb eséllyel stabil.
A szabályozási kör típusszámát célszerű csökkenteni, így ugyanis a statikus hiba is csökkenhet.
A szabályozási kör típusszámát célszerű növelni, így ugyanis a statikus hiba csökkenhet.
A szabályozási kör típusszámának növelése a kör integráló hatását erősíti.
A szabályozási kör típusszámának növelése a kör differenciáló hatását erősíti.
8. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
A P-szabályozással a statikus hiba csökkenthető.
A P-szabályozás erősítésének növelésével a szabályozás gyorsítható.
Az I-szabályozással a statikus hiba csökkenthető.
A PI-szabályozó egytárolós tagok szabályozásánál kiváló választás lehet.
9. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
Az egyes szabályozó tagok erősítése nem növelhető minden határon túl.
Az egyes szabályozó tagok erősítése minden határon túl növelhető.
P-szabályozóval nem lehet a vágási körfrekvenciát változtatni.
P-szabályozóval a vágási körfrekvencia elvben beállítható.
10. Mely állítás IGAZ az alábbiak közül?
A P-szabályozó a hibajellel arányosan avatkozik be.
A PI-szabályozó a P-tagon keresztül a hibajellel arányosan beavatkozik, de közben az I-tag a hibajelet integrálja, s a beavatkozás erejét fokozatosan visszaveszi.
A PD-szabályozó nemcsak a hibajellel, hanem annak deriváltjával is dolgozik.
A PD-szabályozó gyorsan növekvő hibára nagy értékkel reagál, de ha a hibajel változási sebessége csökken, úgy a D-tag hatása is csökken.
A PID a PI és a PD hatásokat egyesíti.