KURZUS: Szállítmányozási rendszerek

MODUL: A közúti áruszállítás

3.3. lecke: A nemzetközi közúti árufuvarozást szabályozó megállapodások és egyezmények

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató átlássa, hogy milyen a fuvarozási engedélyezés rendszere, ismerje az engedélyek kategóriáit, és az engedélymentesen végezhető fuvarozások körét. Megismerje a nemzetközi közúti árufuvarozási egyezményeit, azok célját, tartalmát, előírásait. Legyen tisztában a veszélyes áruk közúti fuvarozására vonatkozó előírásokkal és a gépjárművezetők vezetési- és pihenőidejének szabályozásával.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • megnevezni, hogy általánosan mely esetekben nem szükséges az árufuvarozási engedély,
  • meghatározni a CMR funkcióját és a fuvarlevél adattartalmát,
  • a fuvarozási szerződés megkötésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat felismerni/kiválasztani,
  • felsorolni/meghatározni a TIR- igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozásra vonatkozó vámegyezmény jelentőségét, előnyeit,
  • meghatározni/felsorolni a veszélyes áruk közúti fuvarozásának előírásait, az ADR felépítését, az "A" és "B" mellékletének tartalmát, veszélyességi osztályba sorolás módját.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • közúti fuvarozás
  • megállapodás
  • előírás
  • engedélyezés
  • egyezmény
1. Kétoldalú államközi megállapodások

A következő fejezetben ismertetett kétoldalú megállapodások gyakorlati alkalmazása, szerepe 2004. május 1. után megváltozott. Ennek ellenére szakmai szempontból fontos, hogy ismerjük, mert az Európai Unión kívüli forgalomban továbbra is ezen elvek alapján és engedélyekkel szabályozzák a közúti áruforgalmat.

A kétoldalú fuvarozási egyezményeknek a hosszú évek gyakorlata bizonyos egységes tartalmi és alaki jellegzetességeket alakítottak ki. Az egyezmények általában két fő célt tartanak szem előtt:

  • egyrészt igazgatási szabályozást tartalmaznak,
  • másrészt bizonyos gazdasági előnyök biztosítására törekednek.

Fő részei:

a)általános alapelvek,
b)a személyforgalmi előírások,
c)az árufuvarozásra vonatkozó előírások,
d)vegyes és záró rendelkezések.

Az általános alapelvek: rögzítik, hogy a szerződést a kölcsönös együttműködés alapján a kétoldalú előnyök biztosítása érdekében kötik. Itt rögzítik azt is, hogy a szerződés nem csak a szerződést kötő országok közötti forgalomra, hanem az érintett országokon keresztülmenő (tranzit) forgalomra is vonatkozik.

Az árufuvarozásra vonatkozó előírások: igazgatási szabályozás keretében elsősorban a fuvarozási engedélyek kiadását szabályozzák, illetőleg törekednek az engedélyek kiadásának egyszerűsítésére.

Az egyezmények vegyes rendelkezései között a szerződő felek olyan kérdéseket szabályoznak, amelyek a végrehajtáshoz elengedhetetlenül szükségesek. A záró rendelkezések intézkednek az egyezmény hatálybaléptetésére, felmondására és érvényességi idejére.

2. A fuvarozási engedélyezés rendszere

A kétoldalú fuvarozási egyezmények egyik célkitűzése, hogy a szerződést kötő felek közösen olyan engedélykiadási rendszert állapítsanak meg, amely egyrészt gyorsan és zavartalanul biztosítja a külföldi fuvarozási engedélyek kiadását, másrészt a hatóság részére lehetővé teszi a fuvarozások ellenőrzését.

A megállapított kontingensnek megfelelő számú engedélyt az érintett országok illetékes hatóságai általában évenként, előzetesen egymás rendelkezésére bocsátják. Az illetékes hatóságok a másik ország területére érvényes fuvarozási engedélyeket saját belátásuk, illetőleg államuk belső jogszabályai alapján, saját államuk fuvarozói között szétosztják, illetőleg azoknak a fuvarozóknak, amelyek a belső jogszabályok szerint felhatalmazást kaptak arra, hogy a partner ország területén nemzetközi fuvarozást végezzenek.

A kétoldalú fuvarozási egyezmények szinte kivétel nélkül tartalmaznak rendelkezéseket az engedély nélkül végezhető fuvarozásokra. Ennek az a célja, hogy a szerződő felek az országaik közötti - elsősorban sport- és kulturális vonatkozású - fuvarozásokat még a kontinensen belüli engedélyezési rendszer adminisztratív kötöttségétől is mentesítsék, ezzel a fuvarozások gyors és zökkenőmentes lehetőségét biztosítsák. Ugyanilyen meggondolásokból az engedélymentes kategóriába sorolják csaknem minden országban a vásári és a kiállítási árut, az átköltözési ingóságok fuvarozását, továbbá a segélyszállítmányok fuvarozását.

Az engedélyek kategóriái:

  • egy útra szóló engedélyek
  • több útra szóló
  • időtartamra szóló
  • harmadik országba vagy harmadik országból végzett fuvarozásokra jogosító engedélyek
  • CEMT - engedély: A CEMT 1953-ban megalakult kormányközi szervezet. Az Európai Közlekedési Miniszterek Tanácsa (CEMT) egyezménye alapján a tagországok 1992.01.01-jétől olyan árufuvarozási engedélyeket bocsátanak Magyarország rendelkezésére, amelyek a tagországok közötti közvetlen árufuvarozást lehetővé teszik, és nincs szükség országonként külön-külön engedélyre. A CEMT - engedélyek a fuvarozó nevére szólnak, tehát a fuvarozó bármelyik járművét forgathatja ezzel az engedéllyel. Az engedélybe minden alkalommal be kell jegyezni a fel- és lerakóhelyet, ill. a jármű adatait, és a felhasználásról rendszeres beszámolót kell készíteni az engedélyt kiadó hatóság részére. A CEMT - engedélyek érvényessége lehet 30, 90 vagy 365 nap. Az egyes országok közlekedési hatóságai a CEMT - engedély kontingens elosztásakor környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vehetnek: a kiadott engedélyek egy részét olyan járművek kapják meg, amelyek megfelelnek az emelt szintű környezetvédelmi előírásoknak.
3. Egyezmény a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről (CMR)

Az egyezmény az ENSZ keretében 1956. május 19-én jött létre. Magyarország 1970-ben csatlakozott az egyezményhez.

Az Egyezmény alapján bonyolódik le a teljes nemzetközi áruforgalom, ezért a CMR a legfontosabb intézmény a közúti fuvarozóra és szállítmányozóra nézve egyaránt.

A fuvarozási szerződés megkötése és végrehajtása

A fuvarozási szerződés, amelyről később fuvarlevelet (mellékelve) állítanak ki, az ajánlatkérés, és ajánlatadás, majd a fuvareszköz megrendelése, ennek visszaigazolása vagy ennek hiányában a kocsi kiállításának folyamatában jön létre. Sokszor tehát nem egyetlen okmányról van szó, hanem többről, de mindezek alapján kell a fuvarlevelet kiállítani.

A fuvarlevelet 3 példányban állítják ki, s azokat a feladó és a fuvarozó aláírja. A fuvarozó aláírása az áru átvételét is jelenti. A fuvarlevél első példányát a feladó, a másodikat a címzett kapja meg, míg a harmadikat a fuvarozó tartja meg, miután az átvevő az áruátvételt e példányon aláírásával igazolta. /A hazai gyakorlatban a fuvarlevelet általában 6 példányban állítják ki, a többletpéldányok adminisztratív célokat szolgálnak.

A fuvarlevélnek a következő adattartalmú rovatai vannak:

1. feladó neve, címe
2. átvevő neve, címe
3. az áru kiszolgáltatási helye
4. az áru átvételének helye és időpontja
5. mellékelt okmányok
6. az áru jele
7. darabszám
8. csomagolás módja
9. az áru megnevezése
10. statisztikai szám
11. bruttó súly
12. térfogat m3
13. a feladó rendelkezései
14., 15., 19. a fuvardíj fizetése

16. a fuvarozó adatai
17. további fuvarozók adatai
18. a fuvarozó fenntartásai és bejegyzései

20. különleges megállapodások
21. kiállítás helye, időpontja
22. a feladó aláírása és bélyegzője
23. a fuvarozó aláírása és bélyegzője
24. az áru átvétele
25. a jármű rendszáma, raksúlya

A feladó köteles a fuvarlevélhez csatolni azokat az iratokat, amelyek az áru kiszolgáltatása előtt végrehajtandó vám- vagy más hatósági kezeléshez szükségesek, illetve köteles ezeket az iratokat a fuvarozó rendelkezésére bocsátani.

Jegyezze meg, hogy a CMR a közúti fuvarozók és szállítmányozók legfontosabb intézménye, mert ezen egyezmény alapján bonyolódik le a teljes nemzetközi áruforgalom. Ismerje az egyezmény fejezet-címeit, a fuvarozási szerződés megkötésének és végrehajtásának módját, a fuvarlevél kiállítását-adattartamát!

Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény (Transport Internationale Routier)

Az áruknak a TIR igazolvánnyal történő nemzetközi árufuvarozására vonatkozó vámegyezményt 1975-ben, Genfben írták alá. A magyar kormány is csatlakozott az egyezményhez 1978-ban.

Ez a vámegyezmény a garanciája annak, hogy a kelet-nyugati irányú közúti nemzetközi áruforgalom viszonylag zökkenőmentesen bonyolódik kontinensünkön.

A TIR igazolványt az áruknak közbenső átrakás nélküli (!), egy vagy több országhatáron áthaladó árufuvarozás esetén lehet használni, közúti jármű, járműszerelvény vagy szállítótartályra vonatkozóan.

Ezen előírás értelmében az átrakás nélküliség azt jelenti, hogy a fuvarozást folyamatosan azzal a szállítóeszközzel kell elvégezni, amelyikkel az adott fuvarozás megkezdődött. A TIR igazolvánnyal történő fuvarozás alapfeltétele, hogy a szállítójármű, járműszerelvény és szállítótartály megfeleljen az Egyezményben foglalt ún. alkalmassági feltételeknek.

Néhány ezek közül:

  • vámzár alkalmazására alkalmas zárszerkezet megléte,
  • speciális zsinórzattal fűzhető szakadásmentes ponyva,
  • az árufuvarozásra kijelölt rakodótér elválasztása, lezárhatósága és megjelölése
TIR tábla
1. ábra

forrás: http://www.tabla.hu/files/images/termekek/SZT001001/SZT001001_1_240x240.jpg

A TIR igazolvány használata különböző előnyöket biztosít az anélkül történő szállítással szemben, amelyek:

  • ha a szállítás TIR eljárással történik, úgy a közbenső vámhivatalok (tehát nem az indító és a rendeltetési, hanem a határvámhivatalok) általában nem tartanak áruvizsgálatot. Természetesen, ha szabálytalanság gyanúja merül fel, úgy tarthatnak vámvizsgálatot. Ilyen gyanú lehet pl. a megsérült vámzár, szakadt ponyva.
  • a TIR igazolvány általában árunyilatkozatként is elfogadható, az olyan vámeljárásoknál, amelyeknél elegendő anyagot tartalmaz annak végrehajtására. (Ilyen pl. az árutovábbítás)
  • a TIR igazolvány birtokosának nem kell vámbiztosítékról gondoskodni, mert az azt kibocsátó egyesület - főszabályként - 60.000 EUR értékig felelősséget vállal az eset-leg felmerülő állami köztartozások kifizetésére. Ezen érték nem az áru értékére, hanem a felmerülő köztartozások együttes összegére vonatkozik.  A nagy kockázatú termékek"érzékeny áruk" szigorúbb feltételekkel fuvarozhatók.
4. Veszélyes áruk közúti fuvarozása (ADR)

A veszélyes áruk közúti szállításáról szóló Európai Megállapodást 1957. szeptember 30-án írták alá Genfben, az Egyesült Nemzetek Európai gazdasági Bizottsága (ENSZ/EGB) keretében, ill. védnöksége alatt. Magyarországon az ADR 1979-ben lépett hatályba.

Az ADR, ill. annak mellékletei a veszélyes áruk nemzetközi közúti fuvarozásának szabályait tartalmazzák. Belföldi szállításokra történő alkalmazása tehát csak úgy válik hasznossá, ha azokat a belföldi előírásokat is megtartják, amelyek ugyancsak a veszélyes áruk szállítására érvényesek, és vagy nem térnek el az ADR-től, vagy az ADR-ben foglalt lehetőségek mellett kiegészítik az ADR előírásait.

Az ADR szerkezete

Az ADR "Megállapodás"-ból, A és B mellékletből áll. Az ADR két melléklete közül az "A" melléklet a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó, a "B" melléklete a fuvarozóeszközökre és a továbbításra vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Az ADR "A" melléklete a veszélyes anyagok és tárgyak felsorolását tartalmazza, mégpedig jelenleg kilenc (9) veszélyességi osztályba beosztva. Ezek közül csupán az 1. Osztály (robbanóanyagok és tárgyak) és a = osztály (radioaktív anyagok) tartalmaz különösen kiemelt veszélyességű anyagokat és tárgyakat. A többi osztályokban a különféle veszélyességet képviselő vegyi anyagok és tárgyak szerepelnek (gázok, gyúlékony folyékony, gyúlékony szilárd, öngyulladásra hajlamos, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású anyagok, szerves peroxidok, mérgező anyagok, fertőző anyagok, maró anyagok, különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

Ezenkívül minden anyagnak és tárgynak van egy külön ENSZ-sorszáma is, amit legújabban UN betűkkel jeleznek. Ezek az UN számok nem követik a veszélyességi osztályok sorszámrendjét, mert ezt a számot az ENSZ egyik szervezete, a Gazdasági és Szociális Tanács, az ECOSOC szakértői bizottsága adta és adja aszerint, hogy a vegyészek egyre újabb és újabb vegyi anyagot fedeznek fel vagy oktatnak be.

Az "A" mellékletben felsorolt anyagok és tárgyak megnevezése és így a fuvarokmányba bevezetése annak a kötelessége, aki a veszélyes áruk gyártója, forgalmazója, tulajdonosa, aki azt saját üzemeltetésű közúti járműben szállítja, vagy fuvarozásra a fuvarozó vállalatnak, fuvarozónak átadja. A fuvarozónak arra kell ügyelnie, hogy a fuvarlevélbe bejegyzett anyag vagy tárgy egyáltalában közúton továbbítható-e és a fuvaroztató, feladó által megkívánt feltételek (csomagolás, fuvarozási mód, fuvarozóeszköz kiválasztása) nem ellentétesek-e az ADR előírásaival. Ezt az eljárást, a veszélyes áru és tárgy megnevezését nevezzük a veszélyességi osztályba sorolásnak.

Az ADR "B" melléklete a szállítóeszközökre és a továbbításra vonatkozó előírásokat tartalmazza. Ez a melléklet a legfontosabb a fuvarozó számára.

Az ADR "B" melléklete a két külön részletből tevődik össze. Az I. és a II. rész a továbbításra vonatkozó általános előírásokat és ezek kiegészítő, veszélyes osztályonként különleges előírásokat tartalmazza.

Előírásokat tartalmaznak:

  • az árufuvarozás módjára,
  • a szállítóeszközre és felszerelésre,
  • az általános üzemeltetésre,
  • a berakásra, kirakásra és az árukezelésre,
  • a járművek közlekedtetésére, ill. a konténerek forgalmára.

Ezek az előírások csak a közúti árutovábbítás végrehajtására és az erre használt járművekre érvényesek.

5. A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR)

Az AETR a Megállapodás francia nyelvű nevéből alkotott rövidítés (Association Européenne de Transport Routier). A Megállapodás célja  a biztonságos közúti közlekedés  kikényszerítése és ellenőrzése. 2001-ben hirdették ki.

Az AETR Megállapodás vezetési és pihenőidőre vonatkozó fő előírásai
Gépkocsivezetők minimális életkoraMax. 7,5 t össz. tömeghatárig 18év
7,5 t felett:
21 év, vagy
18 év, amennyiben igazolja a speciális tanfolyam elvégzését
általában a min. életkor 18 év
Napi vezetési idő9 óra, amely hetente két alkalommal 10 órára növelhető
Átlagos heti vezetési időHetente: max. 56 óra, 6 alkalom során
Két egymást követő hét során: 90 óra
Megszakítás nélküli vezetési idő4 óra 30 perc
MegszakításokMin. 45 perc, amely kettő  szakaszora osztható fel. A várakozási idő, a haladó járművön, nem vezetéssel eltöltött idő, valamint (kombinált szállítás esetén) kompon, vagy vonaton töltött szállítás ideje megszakításnak minősül
Napi pihenőidő (egy gépkocsivezető esetén)11 óra (megszakítás nélkül)
9 óra (megszakítás nélkül, heti három alkalommal)
Engedélyezett csökkentés
Normál felosztás
Felosztás
A következő hét vége előtt lehetséges
Felosztás esetén 12 órára kell növelni a pihenőidőt, amelyből 8 órát megszakítás nélkül kell biztosítani.
A pihenőidő eltölthető a jármű fülkéjében, ill. a jármű állásakor is
Lehetséges.
Egy megszakítás nélkül (Ro/Ro ill. vasút között)
minden 30 órás időszakban
Napi pihenőidő (két gépkocsivezető esetén)8 óra megszakítás nélkül, 30 órás időszakonként
Heti pihenőidő (Norma)Engedélyezett csökkentés45 óra megszakítás nélkül (napi pihenőidőt is beszámítva
36 óra megszakítás nélkül, amennyiben lakóhelyén vagy a jármű telephelyén veszi ki a gépkocsivezető a pihenőidejét,

3. táblázat

A közúti közlekedésben résztvevő járműveknél előírás a menetíró készülék alkalmazása (Tachográf). A tachograf (mentíró készülék) feladata, hogy rögzítse a gépjármű mozgási illetve várakozási, pihenési idejét az eltelt idővel arányosan A menetíró készülék két típusát alkalmazzák: analóg és digitális.

Önellenőrző kérdések
1. "Nem szükséges az árufuvarozási engedély..."
sportfelszerelések
segélyszállítmányok
átköltözési ingóságok
maximum 3,5 t össztömegű járművek esetén
2. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
A fuvarlevelet 3 példányban állítják ki, s azokat a feladó és a fuvarozó is aláírja.
3. Jelölje meg az alábbiak közül azokat, amelyek a TIR igazolvány előnyeit tartalmazza!
Az útközbeni vámhivatalok általában nem tartanak vámvizsgálatot.
Az igazolvány általában árunyilatkozatként is elfogadható.
Nem kell külön vámbiztosítékról gondoskodni.