KURZUS: Szállítmányozási rendszerek

MODUL: Légi árufuvarozás

5.2. lecke: A légi fuvarozási szerződés és okmányai, egységrakomány-képző eszközök

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje, hogy kik között jön létre a fuvarozási szerződés, mit tartalmaz a fuvarozási megbízás. Legyen tisztában a legfontosabb légi árufuvarozási dokumentummal, a fuvarlevéllel. Szerezzen ismereteket a légi fuvarozásban alkalmazott egységrakomány-képző eszközökről.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • ismertetni a fuvarozási szerződés és a fuvarozási megbízás tartalmát
  • felsorolni az AWB funkcióit, a légi fuvarlevél típusait, sajátosságait, példányait, adatait,
  • a légi árufuvarozás egységrakomány-képző eszközeinek jellemzőit; ULD fogalmát, kategóriáit

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • megbízó
  • fuvarozási szerződés
  • fuvarlevél
  • egységrakomány-képző

A fuvarozási szerződés a küldemény feladója és a fuvarozó között jön létre. Jogi hátterét a Varsói Egyezmény és a fuvarozó szabályzata adja.

A légi árufuvarozási szerződés a feladó (fuvaroztató) és a fuvarozó között jön létre. A szerződés alapján a fuvarozó a küldeményt az indulási repülőtérről az érkezési repülőtérre továbbítja, és ott a feladó által megnevezett átvevőnek kiszolgáltatja.

A fuvarozó teljesítményének ellenértékét megfizetheti:

  • a feladó, (freight prepaid PP)
  • a címzett, vagy (charge collect CC)
  • egy harmadik személy ún. költségviselő.

A légi árufuvarozás területén a szerződéskötés szabadsága érvényesül, azaz a fuvarozó nem köteles a fuvarozást elvállalni, illetve feltételekhez kötheti.

A feladó szóban vagy írásban adhat fuvarozási megbízást a fuvarozónak.

A fuvarozási megbízás a fuvarlevél kitöltéséhez szükséges adatokat tartalmazza. A légi árufuvarozási szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. A fuvarozó a fuvarozást akkor vállalja el, amikor a küldeményt és a továbbításhoz szükséges okmányokat (fuvarlevél, kísérőokmány) fuvarozás céljából átveszi és a fuvarlevelet, a kísérőokmányt lebélyegzi és a feladói példányt a feladónak átadja.

A fuvarozási szerződés megkötését és tartalmát a fuvarlevél igazolja.

A feladó köteles a küldemény fuvarozásához és kiszolgálásához szükséges okmányokat (pl. kereskedelmi számla, minőségi bizonylat, tisztiorvosi, állat- és növény-egészségügyi bizonyítvány) mellékelni. A fuvarozó ezeknek az okmányoknak a meglétét és helyességét nem vizsgálja, csak akkor, ha a fuvarozási megbízáson szerepelnek.

1. A légi fuvarlevél

A fuvarlevél a legfontosabb légi árufuvarozási dokumentum, amelyet a fuvarozó vagy meghatalmazott ügynöke (szállítmányozó) állít ki. A légi fuvarozás okmányainak egységes nyelve az angol, a légi fuvarlevél Air Waybill (továbbiakban AWB).

Az AWB funkciói:

  • bizonyítja, hogy a feladó és a fuvarozó között szerződés jött létre,
  • átvételi elismervényként szolgál, amíg az áru a légitársaságok kezelésében van és felelősek azért,
  • fuvarszámla, amelynek összegével vagy a feladót, vagy a címzettet terheli a fuvarozó,
  • biztosítás köthető az AWB-n, így kötvényként szolgál,
  • továbbítási és árukezelési utasítás a fuvarozó alkalmazottai számára.

A légi fuvarlevél:

  • nem értékpapír,
  • nem forgatható,
  • nem értékesíthető,
  • nem testesíti meg az árut (csak rendelkezési jogot jelent).

A légi fuvarlevél 3 eredeti és 6-11 másolati példányban készül. A fuvarlevélkészlet valamennyi példányának két felső és jobb alsó sarkában található a fuvarlevél száma, amely a fuvarozás minden fázisában a küldemény azonosítására szolgál, amely 3+8 számjegyből áll. Az első 3 szám a légitársaság, az azt követő 8 számjegy a küldemény azonosító száma.

Az 1. példány zöld színű, a fuvarozóé és elszámolási célokat szolgál.

A 2. példány rózsaszín, a címzetté, a küldeményt a rendeltetési helyig kíséri.

A 3. példány kék, a feladóé, az áru átadását bizonyítja, illetve a feladó és a fuvarozó aláírásával a fuvarozási szerződés létrejöttét bizonyító okmány.

A másolati példányok kezelési célokat szolgálnak (pl. raktározás, vám stb.).

A semleges fuvarlevél (Neutral Air Waybill)

Olyan fuvarlevél amelyet a IATA bocsát ki, és ezen nem szerepel a légitársaság megnevezése és kódja. A IATA ügynökök és nagyobb feladók az utóbbi években egyre gyakrabban használják. A IATA-ügynökök saját számítógéppel állítják elő ezeket a fuvarleveleket és a légitársaságok ún. fuvarlevéltartományokat (számokat) adnak az egyes ügynököknek, akik aztán a semleges fuvarlevélbe beírják a légitársaságok nevét és a folyamatos sorszámokat.

A házi fuvarlevél (House Air Waybill)

A szállítmányozói gyakorlatra jellemző.  A légi fuvarozásban is gyakori a "gyűjtő" küldemények feladása. A közúti gyűjtő kapcsán ennek gyakorlatát már ismerjük. Ilyenkor a feladó a légitársasági (master) fuvarlevél mellé a saját ún. házi fuvarleveleket állítja ki egyedi küldeményként.

2. A fuvarlevél adatai
1.az indító légitársaság 3 jegyű kódja
2.a feladó neve, címe
3.a feladó számlaszáma
4.címzett neve és címe
5.címzett számlaszáma
6.a kiállító fuvarozó ügynök (IATA ügynök) neve és székhelye
7.az ügynök IATA kódja
8.az ügynök számlaszáma
9.induló repülőtér (az első fuvarozó címe) és a kért útvonal
10.számlázási, elszámolási információk
11.az első fuvarozó és az útvonali fuvarozók és repülőterek IATA kódja
12.fizetőeszköz kódja (valuta)
13.fuvardíj kód
14.a fuvardíj fizetés módja (feladáskor vagy átvételkor) (előre fizetett díjak PP - prepaid, utánvétes díjak CC - charge collect)
15.az egyéb díjak fizetésének módja (feladáskor vagy átvételkor)
16.bevallott érték
17.bevallott vámérték
18.rendeltetési repülőtér
19.járat száma, dátuma
20.a biztosítás összege
21.árukezelési információk (csatolt okmányok, hőfokelőírás, egymásra rakhatóság stb.)
22.
 a)a küldemények darabszáma
 b)a csomagolási egység
 c)az áru tényleges tömege
 d)a mértékegység rövidítése (kilogramm: K)
 e)az alkalmazható különleges (IATA díjszabás) díjszámítás betűkódja
 pl.: M: minimumdíj
N: normál fuvardíj
C: különleges fuvardíj
 f)az alkalmazott díjtétel kódja
 g)a díjszámítási tömeg
 h)alkalmazott díjtétel
 i)a teljes fuvardíj
 j)az áru természete és mennyisége (ide értve a terjedelmét és térfogatát)
23.A fuvardíj fizetésének módja (előre, rendeltetési helyen)
24.az értékbevallási díj fizetése (feladó vagy átvevő)
25.a felmerülő adók összege és fizetése (feladó vagy átvevő)
26.
 a)a IATA ügynököt illető díjak fizetése
 b)a fuvarozót illeti egyéb díjak fizetése
27.összes fizetendő díj
28.devizaárfolyam
29.díjak a rendeltetési ország valutájában
30.díjak a rendeltetési helyen
31.az összes beszedendő díj
32.egyéb díjak, ide az egyéb díjak rövidítései kerülnek
pl.: AW: fuvarokmány kiállítási díj
IN: biztosítási díj
CH: árukezelési díj
33.A feladó vagy ügynöke aláírása. A feladó itt igazolja, hogy a fuvarlevélben szereplő adatok helyesek. Ha a küldemény bármely része veszélyes árut tartalmaz, akkor azt a Veszélyes Árukra Vonatkozó Szabályzat előírásai szerint adták fel.
34.A kiállítási dátum és a kiállító fuvarozó vagy ügynök aláírása

Jegyzetfüzetébe gyűjtse ki a légi fuvarlevél jellemzőit és tartalmát!

3. Egységrakomány-képző eszközök

A légi árufuvarozás hagyományosan és a legutóbbi időkig kizárólag a korlátozott szállító kapacitású repülőgépek rakodóterében történt. A ki- és berakodás minimális gépi eszköz igénybevételével, többszöri átrakással, árumozgatással, gyakorlatilag manuálisan történt, ami magas szinten tartotta a kezelési munkaköltségeket, a sérülés veszélyét és a hibák lehetőségét.

Ma már a legkorszerűbb és széles törzsű gépek ún. "kivehető rakterével", az egységrakomány képző eszközökkel, az Unit Load Device-szal, az ULD-vel továbbítják a küldemények nagy részét.

Az ULD fogalma magában foglalja a repülőgép palettákat, a rögzítő hálókat, a "nem strukturált igloo"-kat (palettára épített erősítés nélküli konténer), és a "repülőgépkonténereket" (ezek szerkezetileg megerősítettek).

A palettákat úgy kell megrakni, hogy a gép belső kontúrjának megfeleljen, ill. a rendelkezésre álló térfogat optimálisan legyen kihasználva.

Üres ULD
1. ábra

forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/eb/Nippon-Sharyo_LD-3V_ULD_001.JPG

Egy repülőgép típushoz többféle ULD használható, de nem mindegyik és egy ULD többféle repülőgéphez használható, de nem mindegyikhez.

ULD-ket a légitársaságok a IATA nyilvántartásban regisztráltatják. Minden további nyilvántartás, keresés, azonosítás ezek alapján történik. Bárhol fellelt ULD-ről meg lehet állapítani, hogy melyik légitársaságé.

ULD kategóriák:

  • szabvány repülőgép konténer
  • szabvány felsőfedélzeti konténer
  • nem repülőgép konténer
  • nem szabvány repülőgép konténer
  • nem szabvány felsőfedélzeti konténer
  • nem szabvány repülőgép konténer
  • nem szabvány repülőgép paletta háló
  • lószállító konténer
  • hőszigetelt nem erősített igloo
  • szarvasmarha szállító konténer
  • hőszigetelt nem szabvány konténer
  • szabvány repülőgép palettaháló
  • szabvány repülőgép paletta
  • hőszigetelt szabvány repülőgép konténer
  • megerősített igloo-másféle ajtó
  • gépkocsi szállító eszköz
Önellenőrző kérdések
1. A légi fuvarlevél AWB funkciói:
bizonyítja a feladó és a fuvarozó közötti szerződés létrejöttét.
fuvarszámla.
biztosítás köthető az AWB-n.
2. Az ULD fogalma magában foglalja:
a repülőgép-palettákat.
a rögzítőhálókat.
a repülőgép-konténereket.
3. A légi fuvarlevél:
értékpapír, forgatható.
fuvarszámla.
átvételi elismervényként szolgál.