KURZUS: Szállítmányozási rendszerek

MODUL: A vasúti árufuvarozás

2.1. lecke: A vasúti árufuvarozás szerepe, feladatai

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a vasúti árufuvarozás szerepét, előnyeit, legfontosabb egyezményeit. Legyen tisztában az áruszállítás teljesítményeinek a különböző közlekedési módok közötti megoszlásával.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolni a vasúti árufuvarozás előnyeit,
  • meghatározni mit jelent a CIM és az SZMGSZ,
  • felsorolni, hogy a CIM és az SZMGSZ milyen kérdésekkel foglalkozik,

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 30 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • külkereskedelmi áruforgalom
  • vasúti árufuvarozás
  • szabályozás

A külkereskedelmi áruforgalom lebonyolításában napjainkban is nagy szerep jut a vasútnak. Ennek egy része a kontinentális, másik része pedig a tengeri kikötői fel- és elfuvarozás.

Áruszállítás árutonna - kilométerben 2005-2013
ÉvÖsszesen
árutonna-
kilométer, millió
Ebből
vasútiközútivízicsővezetékes
200541 9939 09025 1382 1105 591
200648 42610 16730 4951 9135 779
200753 91210 13735 8042 2125 723
200853 5229 87435 7432 2505 637
200950 1547 67335 3731 8315 262
201050 5658 80933 7212 3935 623
201151 0919 11834 5281 8405 581
201250 7559 23033 7351 9825 802
201353 1689 72235 8171 9245 694

1. táblázat

Forrás: KSH, Áruszállítás összesen 2001 - 2013

Elemezze a táblázat adatait és hasonlítsa össze a különböző közlekedési módok teljesítményét!

A vasúti fuvarozás előnyei:

  • a vasút - nagy teljesítőképességénél fogva - tömegáruk, viszonylag gyors és biztonságos elfuvarozására képes, kedvező fuvardíjak mellett;
  • meghirdetett tarifák alapján fuvaroz (a megbízó előre fuvardíj kalkulációt tud készíteni);
  • általában menetrend szerint indítja járatait;
  • az egész Európát és más földrészeket is összekötő és behálózó vasúthálózaton egységes fuvarjog alapján fuvaroznak;
  • a nemzetközi (több ország területét érintő) vasúti fuvarozás előnye és egyben technikai feltétele, hogy a vasutak szerte a világon, így Európa nagy részén is azonos nyomtávot (nyomközt) építettek ki, így az árut általában nem kell átrakni a különböző országok és/vagy vasutak csatlakozó pontjain. Amennyiben mégis át kell rakni az árukat, akkor ez kiépített pályaudvarokon történik (pl. Záhony)
Vasúti szállítás
1. ábra
A vasúti fuvarozás nemzetközi szabályozása - a CIM Egyezmény

Ez az egyezmény a nemzetközi árucsere - forgalom szempontjából azért nagy jelentőségű, mert a részes államok, illetve a vasutak nemzetközi forgalmában kötelező erővel szabályozza a vasúti áruküldemények közvetlen egy nemzetközi fuvarlevéllel történő feladását és egységesíti a fuvarozási szerződés feltételeit, elsősorban a fuvarozásban részes vasutak egyetemleges felelősségét a küldemény késedelmes kiszolgáltatása, teljes vagy részleges elvesztése vagy megsérülése esetében.

Tekintve, hogy a vasutak nemcsak nemzetközi árufuvarozással, hanem személy- és poggyászfuvarozással is foglalkoznak, szükségessé vált ez utóbbi tevékenységnek a nemzetközi szabályozása is. Erre azonban első ízben csak 1924-ben, a Nemzetközi Vasúti Személy- és Poggyászfuvarozási Egyezményben (1952 óta a hivatalos rövidítés CIV) kerül sor.

Az azóta eltelt időben mindkét egyezményt többször módosították az ún. "revíziós konferenciák" keretében és azok jelenleg az 1980. május 9-i Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény - COTIF függelékeként 2006-ig volt érvényben. A Bernben, 1980. május 9-én kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott 1999. június 3-án kelt jegyzőkönyv Magyarországon 2006. évi LXXVII. törvényben hirdették ki, 2006. július 1-től lépett hatályba.

COTIF -CIM tagországok:

Albánia, Algéria, Németország, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Dánia, Spanyolország, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Észak-Írország, Görögország, Magyarország, Irak, Irán, Írország, Olaszország, Libanon, Olaszország, Lichtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Marokkó, Monaco, Norvégia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország, Svájc, Szíria, Csehország, Tunézia, Törökország.

A COTIF 1980 szabályanyaga még a nemzeti vasutak pálya és vontatási monopóliumára épült. Az európai vasúti közlekedés rendszerében bekövetkezett változások miatt az OTIF Központi Hivatala Kidolgozta javaslatait a COTIF módosítására.

A CIM az alábbi kérdésekkel foglalkozik:

  • rögzíti a vasutak fuvarozási kötelezettségét (és a kötelezettség alóli kivételeket);
  • meghatározza a fuvarozási szerződés feltételeit, a vasúti fuvarlevél és a fuvarlevél - másodpéldány formáját, tartalmát, jogi szerepét;
  • foglalkozik az áru feladásának módozataival;
  • meghatározza a fuvarozási határidőket;
  • szól a fuvarozás során alkalmazandó díjszabásokról, a fuvardíjak felszámításáról és megfizetéséről;
  • rögzíti a vasút felelősségét, annak mértékét és felelősség alóli esetleges mentesülés eseteit;
  • előírja a vasutak egymásközti fuvardíj - elszámolásának módját;
  • felsorolja, hogy ki, mikor, milyen módon változtathatja meg a fuvarozási szerződést;
  • a reklamációk, keresetek esetére meghatározza azok formáját, okmányait, a benyújtás helyét és határidejét, az elévülési időt, a reklamációra jogosult (jogi) személyt, a felszólamlási jog átruházásának módját;
  • foglalkozik a megállapodás alkalmazása során felmerült viták peres úton való rendezésére illetékes bíróságokkal.

A CIM - et kell alkalmazni minden olyan áruküldeménynél, amelyet közvetlen fuvarlevéllel adnak fel legalább két tagállam területét érintő fuvarozásra olyan útvonalakon, amelyek a COTIF részesei.

A küldeményeket a nemzetközi forgalomban lehetőség szerint közvetlen fuvarlevéllel kell feladni.

Az SZMGSZ: Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Megállapodás

Az SZMGSZ Megállapodást, amely a közvetlen nemzetközi vasúti árufuvarozást szabályozza 23 ország vasútjait felügyelő minisztériumok kötötték. 1951-től a tagországok száma és elnevezése többször változott.

A következő felsorolásban a 2002-től érvényes megnevezések olvashatók.

Albánia, Azerbajdzsán, Belorusz, Bulgária, Észtország, Grúzia, Irán, Kazahsztán, Kína, Kirgízia, Korea (NDK) Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Moldovai Közt., Mongólia, Oroszország, Tádzsik Közt., Türkmenisztán, Ukrajna, Üzbég Közt. Vietnam.

Az SZMGSZ Megállapodás a részes vasutak forgalmát 41 cikkben szabályozza.

A következőkben a cikkek száma nélkül kerül néhány témakör kiemelésre.

Az SZMGSZ az alábbi témaköröket szabályozza:

  • a Megállapodás milyen fuvarozásokra alkalmazható
  • fuvarozásból kizárt tárgyak
  • különleges feltételek mellett fuvarozható tárgyak
  • fuvarozási szerződés megkötése
  • fuvarlevél, az áruk felvétele fuvarozásra
  • az áruk csomagolása, jelölése, tömeg és darabszám megállapítása
  • a vám és más hatósági eljárások teljesítéséhez szükséges kísérőiratok
  • díjszabások, a fuvarköltségek és a fuvardíjpótlékok számítása
  • a fuvarozási szerződés végrehajtása
  • a küldemény kiszolgáltatása
  • a fuvarozási szerződés módosításának joga és eljárása
  • a vasutak egymás közötti elszámolások.
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, hogy a CIM milyen kérdésekkel foglalkozik!
mentesíti a vasutakat az egységes fuvarokmány formátum alkalmazása alól
meghatározza a fuvarozási szerződés feltételeit
az áru feladásának módozataival
kiadja a határátmenetek általános jegyzékét
rögzíti a vasutak fuvarozási kötelezettségét
2. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igaz vagy hamis!
A vasúti árufuvarozás volumene a legnagyobb a fuvarozási alágak közül.
A vasúti árufuvarozás menetrend szerint, meghatározott tarifa alapján történik.