KURZUS: Szállítmányozási rendszerek

MODUL: Szállítmányozási alapok

1.3. lecke: Szállítmánybiztosítás

Cél: A tananyag célja, hogy ismerje a szállítmánybiztosítás fogalmát, jelentőségét. Legyen tisztában a biztosíthatóság kritériumaival és a különböző szerződéstípusokkal.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • meghatározni a biztosítás fogalmát, mikor beszélhetünk biztosítható és nem biztosítható kockázatokról
  • felsorolni a biztosíthatóság kritériumait
  • megfogalmazni, hogy mit jelent és mire terjed ki a(z) All Risks, WPA, FPA
  • megfogalmazni, mi a kiegészítő záradékok feladata
  • ismertetni a szállítmánybiztosítási gyakorlatban alkalmazott főbb szerződés-típusokat

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • kockázat
  • biztosíthatóság
  • szállítmánybiztosítás
  • záradék

A biztosítás az előre nem látható, de véletlenszerűen bekövetkező események anyagi következményei (kárai) elleni védelem. Lényege a kollektív tartalékképzés, a biztosítási díjakból képzett kockázati alap felhasználása a szórványosan bekövetkező károk fedezésére.

Beszélhetünk biztosítható és nem biztosítható kockázatokról.

Biztosítható az a kockázat, amelynél a káresemények elszórtan, egymástól függetlenül, valamilyen valószínűségi eloszlásnak megfelelően következnek be. Ezeknél fejlett matematikai módszerekkel megbecsülhető a biztosítási fedezet mértéke: vagyis az, hogy mekkora biztosítási díjak adnak megfelelő tartalékot a várhatóan bekövetkező veszteségre. Biztosíthatók mindazok a kockázatok, ahol a várható kárösszeg és a valószínűség szorzata alacsony. (Vagyis kicsi a kár "várható értéke".)

Ilyenek például a nagy katasztrófák (földrengés, árvíz, jégverés stb.) is, ahol a károk igen jelentősek lehetnek, de a bekövetkezés valószínűsége alacsony.

Nem biztosíthatók azok a kockázatok, amelyek tömegesen, egyszerre jelentkező káreseményekkel járnak. Ezekre is lehet esetenként biztosítást kötni, a biztosítható kockázatok kiegészítéseként.

A biztosíthatóság kritériumai, elvei:

  • véletlen, előre nem látható, nem akaratlagos károk,
  • felmérhetőség valószínűség számítással, illetve "elporlaszthatóság", (a biztosítók közti feloszthatóság),
  • egyértelműség (a biztosítási események pontos azonosíthatósága),
  • függetlenség (a biztosítási események egymással ne függjenek össze),
  • az összeg nagysága elfogadható legyen a biztosító számára.

A biztosítási ügylet résztvevői általában a következők:

  • a biztosítótársaság, aki kockázati fedezetbe veszi a biztosítás tárgyát,
  • a biztosított, akinek érdekét védi a biztosítás,
  • a biztosítást kötő szerződő fél (lehet azonos a biztosítottal, de lehet annak megbízottja is, pl. szállítmányozó vagy bizományos kereskedő),
  • a biztosítási ügynök, aki közvetít a biztosító és a biztosítást kötő között, elősegíti a szerződés létrehozását.

Káresemény bekövetkezése esetén bekapcsolódik még az ügyletbe a kárfelmérő szakértő, a kárkifizető is, ők nem feltétlenül a biztosító alkalmazottai, de mindenképpen annak megbízottjai.

Szállítmánybiztosítási kockázatok és módozatok

A szállítmánybiztosítás az előre nem látható, véletlen okozta, tárgyi károkból eredő anyagi veszteség megtérítése a biztosító által, a biztosítási fedezet terjedelmén belül.

A szállítmánybiztosítási kockázatait feloszthatjuk biztosítható és biztosításból kizárt, valamint fuvarozási és politikai kockázatokra.

A szállítmánybiztosítási kockázatokat tartalmi szempontból a következő fontosabb elemekre bonthatjuk:

a)a szállítmány teljes kára, elvesztése,
b)vis major jellegű, vagyis elháríthatatlan erő által okozott katasztrófakockázatok, ilyen "minősített káresemények" például a tűz, robbanás, a hajó elsüllyedése stb.
közös kárviselés, közös hajókár,
c)a szállítmány részleges kára, hiánya,
e)az áru sajátos természetével összefüggő biztosítási esemény miatt bekövetkezett károk (pl. folyadék elfolyása üvegtörés miatt),
f)lopás, fosztogatás kockázata,
g)háborús kockázatok,
h)sztrájkkockázatok.

A szállítmánybiztosítás megkötésekor a biztosítást kötő határozhatja meg, hogy a választott módozat mely kockázatokra nyújt fedezetet.

A biztosítási intézetek biztosítási szokványokban közlik, hogy az egyes kockázati csoportokra miként köthető biztosítás, ezek az ún. záradékok vagy klauzulák.

A három alap záradék a következő:

  • All Risks - minden kockázatot magában foglaló,
  • WPA-With Particular  Average - részkárokat is tartalmazó,
  • FPA-Free from Particular Average - részkároktól mentes záradék.

Az FPA-módozat tartalma a felsorolás alapján: a + b + c kockázati kör. Pótdíjjal köthető mellé az f), a g) és a h).

A WPA-módozat tartalma a + b + c + d, illetve az e) is, külön megállapodásra, pótdíj ellenében, valamint az f, a g és a h, ugyancsak pótdíj elenében.

Az All Risks-módozat tartalmazza az  a + b +c + d + c + f kockázatokat, amely mellé a g) és h) is kiköthető, pótdíj fizetésével. Ilyen módon a kockázati blokkok kombinálhatók a biztosítást kötő igénye szerint.

A klasszikus Institute Cargo Clauses záradékait a fuvarozási módok változása (multimodális megoldások) következtében a Lloyd's újrafogalmazta, módosította. Az új Institute záradékok (A, B és C) világosabban és egyértelműbben mutatnak rá a feltételekre és az egyes záradékok által fedezetbe vett kockázatokra.

Az új záradékok a fedezet tartalmát illetően kisebb eltérésektől eltekintve megegyeznek a régiekkel:

  • All Risks - A
  • WPA - B
  • FPA - C
1. Kiegészítő záradékok

Számos olyan káresemény is bekövetkezhet, amelyre a három fő módozat közül egyik sem, vagy csak részben nyújt kellő fedezetet. Célszerű olyan kiegészítő záradékokat is igénybe venni, amely az árufajta ill. fuvarozási mód különlegességeit szem előtt tartva megfelelőbb módon tud a konkrét igényekhez igazodni.

A biztosítótársaságok pótdíj megfizetése ellenében az alábbi kiegészítő záradékokat ajánlják a fedezeti kör kiszélesítésére:

WAR - záradék - háborús záradék:

A biztosítás kiterjed a harci eszközök által okozott károkra, elkobzás, lefoglalás, visszatartás, feltartóztatás, zsákmányolás veszélyére. Háborús kockázatra szárazföldön nem köthető biztosítás, kizárólag csak a szállítás tengeri ill. légi szakaszára.

S.R.C.C./Strikes, Riots, Civil Commotions/záradék:

A fedezeti körbe a sztrájk, lázadás, zendülés, polgárháború, forradalom, polgári zavargások hatására közvetlenül bekövetkező tényleges károk tartoznak. A biztosítás térbeli hatálya nem korlátozott, kiterjed a szárazföldön előforduló károkra is. A biztosítás csupán a tényleges, közvetlen tárgyi károkra terjed ki és nem vonatkozik a következményei károkra (pl.: sztrájk miatti fuvartöbblet, tárolási költség, stb.) Ezen klauzula alkalmazása esetén a biztosító megtéríti az áru sajátos természetéből eredő árukárokat is, mint például a feltartóztatás következtében megromlott áru kárát is.

2. Szerződéstípusok

A biztosított és a szerződő közötti megállapodás alapján a szerződő köti meg a biztosítótársasággal a biztosítási szerződést. A megfelelő szerződéstípus kiválasztásánál fontos szerepet játszik:

  • a szállítás rendszeressége,
  • a fuvarozott áru mennyisége és értéke, valamint
  • az áru fuvarozásával összefüggő kockázat nagysága és előfordulási valószínűsége.

A megfelelő biztosítási forma kiválasztása és alkalmazása nem csupán védelmet, hanem jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet.

Egyedi szállítmánybiztosítás

Akkor alkalmazzák, amikor a szerződő/biztosított egy adott szállítmányra kíván csak biztosítást kötni. A biztosítási fedezet csak a biztosítóhoz bejelentett szállítmányra vonatkozik, feltéve, ha a biztosított a biztosító árajánlatát visszaigazolta és a megbízást a szállítmány indulása előtt 24 órával elküldte. A biztosítási díjat egyszerre, egy összegben kell megfizetni a biztosítás kezdetekor. Ennél a szerződés formánál a biztosító meghatározott egy "minimum biztosítási díj"-at. Abban az esetben, ha az egyedi szállítmánybiztosítás díja nem érné el a minimumdíj összegét, a biztosító akkor is a minimumdíjat számítja fel, aminek értéke a biztosítótársaságoktól függően 5.000-20.000 forint közötti összeg.

Éves, elszámolásos keretbiztosítás

Olyan esetekben alkalmazzák, amikor a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt időszak (általában 1 év) forgalmát vagy annak egy meghatározott részét kívánja biztosítani.

Két fajtája van:

a) Tervezett éves elszámolás keretbiztosítás:

A biztosítottat negyedéves bejelentési kötelezettség terheli a biztosító felé, tehát szükségtelen a szállítmányok esetenkénti bejelentése, ugyanis a biztosítás fedezete kiterjed minden, a biztosított és a biztosítótársaság közötti szerződésben megjelölt szállítmányra. A biztosító a becsült forgalom alapján meghatároz egy éves minimum letéti díjat (deposit), amit a biztosítottnak akkor is meg kell fizetnie, ha a tényleges forgalom alapján felszámítható díj kevesebb, mint az éves letéti díj összege.

b) Tényleges havi elszámolásos keretbiztosítás

Előnye, hogy nem számít el a biztosító éves minimum letéti díjat, így nincs kockázat, ha csökken a forgalom. Szükséges azonban a szállítmányok esetenkénti bejelentése. Ezt havonta összesítik és a tényleges forgalom alapján havonta utólag számítják fel a biztosítási díjat.

Rövidtávú meghatározott biztosítási összegre szóló keretbiztosítás

Olyan esetekben ajánlott e szerződéstípus megkötése, amikor csak néhány szállítmányra kíván az ügyfél biztosítást kötni, továbbá az egyes szállítmányokat különböző időpontokban, több részletben szállítják el és a részszállítások egy meghatározott idő belül befejeződnek. A biztosítási díj fizetése a biztosítás kezdetekor egyszerre, egy összegben történik.

Jegyzetelje ki, melyek a biztosíthatóság kritériumai!

Önellenőrző kérdések
1. A biztosítási ügylet résztvevői:
Biztosító társaság
Mindig a hajó tulajdonosa vagy bérlője
Biztosítási ügynök
Szerződő fél
2. Döntse el az alábbi állításról, hogy igaz vagy hamis!
A három alap biztosítási záradék: All Risks, WA, SRCC
3. A megfelelő szállítmánybiztosítási szerződés kiválasztása függ:
a szállítás rendszerességétől
a fuvareszköztől
a fuvarozott áru értékétől