KURZUS: Csomagolás

MODUL: I. modul: A csomagolástechnika és a csomagolástervezés alapjai

1. lecke: Általános csomagolástechnikai ismeretek

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg a csomagolástechnika alapjait. Legyen tisztában az alapfogalmakkal, a csomagolások alapformáival és illeszkedésével a logisztikai rendszerekbe.

A lecke megtanulása után Ön képes lesz meghatározni a csomagolások alapformáit, ezek legfontosabb funkcióit, valamint a velük szemben támasztott követelményeket. Az így kialakult rendszerszemlélete pedig segíteni fogja a tervezési feladatok sikeres megoldásában.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • párosítani egymáshoz a csomagolás funkcióit és az azokat befolyásoló tényezőket;
  • sorrendbe állítani az 1. ábra segítségével a csomagolási hulladék kezelésének lehetőségeit;
  • a fogyasztói-, a gyűjtő- és a szállítási csomagolás fogalmához társítani tudja azok meghatározását;
  • a csomagolástechnikai alapfogalmakra (csomagolóanyag, csomagolási segédanyag, csomagolóeszköz, csomagolószer) vonatkozó állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • csomagolás,
  • csomagolási rendszer,
  • fogyasztói csomagolás,
  • gyűjtő csomagolás,
  • szállítási csomagolás,
  • csomagolóanyag,
  • csomagolószer,
  • csomagolóeszköz,
  • csomagolási segédanyag.
1. A csomagolás jelentősége a logisztikában

Fogalmazza meg, milyen két értelmezése van a csomagolás fogalomnak!

A csomagolás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyeknek alapvető célja a termék védelme, ill. szállításra, tárolásra alkalmassá tétele, egységbe fogása. (1. ábra)

LED izzó csomagolási művelete
1. ábra

Másik értelmezése szerint a csomagolás a termék és az egységbe fogó elemcsoport, ill. ideiglenes védőburkolat komplex egysége. (2. ábra)

Csomagolás, mint a terméket egységbe fogó elemcsoport
2. ábra

A csomagolás a logisztikai rendszerek részeként folyamatosan végigköveti, segíti és kiegészíti a térben és időben lezajló rakodási, szállítási és tárolási folyamatokat.

Az alábbiakban a csomagolást a következő szempontok alapján vizsgáljuk:

A csomagolás mint...

  • az áruvédelem eszköze;
  • kezelési, szállítási egység;
  • tárolási egység;
  • eladási egység;
  • környezetvédelmi probléma.

Jegyezze meg, hogy az egyes szempontokhoz a csomagolás mely jellemzői tartoznak!

1.1. A csomagolás, mint az áruvédelem eszköze

A termékeknek - legyenek azok fogyasztási cikkek vagy beruházási javak -, elkészülésük pillanatában van a legnagyobb kereskedelmi értékük, amely azután az eladáskor realizálódik. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a termék értékcsökkenés nélkül, azaz sértetlenül érkezik a vevőhöz. Mennyiségi és/vagy minőségi értékcsökkenést a termék a szállítás, a közbenső tárolás és kezelés, ill. rakodás során szenvedhet a termelőhelytől a vevőig terjedő útvonalon. Az előre csomagolt termékeknél a vevő a végső fogyasztásig megkövetelheti a megfelelő áruvédelmet. A veszélyes vagy egyéb agresszív termékek szállításakor pedig a csomagolástól elvárható, hogy ne csak a terméket a környezettől, hanem a környezetet a terméktől is megóvja.

A szükséges áruvédelem mértékét befolyásoló tényezők:

  • a hatások, ill. igénybevételek fajtája és nagysága, lehetőleg számszerűen kifejezve;
  • a termék érzékenységének mértéke az igénybevételekkel szemben;
  • a fuvarozók (export esetén a rendeltetési ország) csomagolással és szállítással kapcsolatos előírásai

A csomagolástervezés során ezeket a tényezőket egymással összehangolva kell a legjobb megoldást megkeresni. A csomagolóanyag és csomagolóeszköz megválasztását és méretezését, valamint a csomagolás módját a várható igénybevételekkel, továbbá a termék tulajdonságaival kell egybehangolni. A ráfordításokkal szemben a károsodás valószínűsége áll, mint gazdasági ellenérték, ha a csomagolás áruvédelmi hatékonysága nem volt kielégítő.

1.2. A csomagolás, mint kezelési, szállítási egység

A terméket a vevőhöz a leggazdaságosabb módon kell eljuttatni. A terméket a rendeltetési helyig való továbbításból eredően valamennyi terhelő költség a legkisebb legyen. A fuvarköltségbe a vele összefüggő rakodási munkák (be-, ki- és átrakás) is beleszámítanak. Lehetőség szerint a csomagolt termékekből könnyen kezelhető rakodási, ill. szállítási egységet célszerű képezni.

Szállítási segédeszközként különböző típusú szállító tartályok, konténerek, sík és oldalfalas rakodólapok stb. választhatók. (3. ábra)

Szállítási segédeszközök (Sík rakodólap, tartály, konténer)
3. ábra

Használatuk során messzemenőn figyelembe kell venni a csomagolóeszközök, a szállítási segédeszközök és a szállító eszközök szabványosított méreteit. A meghatározó tényezők között említhető:

  • A szállítás módja és útvonala, a fennálló hely- és időbeni kötöttségeivel. Csomagolási szempontból nagy különbség, hogy a terméket szárazföldi, vízi vagy légi úton juttatják-e el rendeltetési helyére.
  • A szállítási egység tömege és térfogata, tekintettel a legkedvezőbb térkihasználásra és a lehetőleg kis fuvarköltségre. Számításba kell venni a különböző szállító eszközök eltérő rakodási magasságát, ill. halmazolási magasságát. (A halmazolási magasság azt jelenti, hogy hány darabot tehetünk egymásra a termékünkből az adott szállítóeszközben.) A tengerentúli szállítmányok fuvardíját általában a térfogat szerint állapítják meg. Más fuvarozók a tömeg, megint mások a térfogat és a tömeg egyidejű figyelembevételével határozzák meg a fuvardíjat.
  • A csomagolás megfelelő szerkezeti kialakításával lehetővé kell tenni a korszerű árukezelést, különösen a szállítási és kezelési műveletek gépesíthetőségét (rakodólapos egységrakomány-képzéssel, szállító tartályok használatával), a korszerű anyagmozgató eszközök (pl. emelővillás targonca) alkalmazását. A gépesített árukezelés célja a rakodási idő, az élőmunka és az egyéb költségek csökkentése. Nem elhanyagolható a gépesített árukezelés révén a rakodási műveletek során fellépő mechanikai igénybevételek csökkentése sem. A kisebb igénybevétel lehetőséget nyújt a csomagolási költségek csökkentésére is. A helyes csomagolás megválasztásának alapvető célja a szállítási, fuvarozási és kezelési költségek mérséklése. Ezek a költségek lényegében a csomagolás gazdaságosságát is meghatározzák.
1.3. A csomagolás, mint tárolási egység

A legtöbb terméket a gyártás befejezésétől a felhasználási helyre érkezéséig gyakran többször is tárolják.

A leggyakoribb:

  • a félkész és késztermék átmeneti tárolása a gyártónál, a továbbfeldolgozó üzemben, a nagy- és kiskereskedelemben;
  • a szállítás során az átrakó helyeken (kikötő, a fuvarozó és szállítmányozó gyűjtőraktáraiban), időponthoz kötött fuvarozásra vagy gyűjtőszállítmányok összeállítására várva;
  • a szállító eszközben a helyváltoztatás előtt, alatt és után;
  • a kereskedelemben, különösen a választék összeállításához;
  • az üzletben a vásárlásig;
  • a vevőnél a felhasználásig. Az átmeneti tárolás és a szállítás közbeni átrakások során a csomagolásnak lényeges ésszerűsítő szerepe lehet. Az itt elérhető megtakarítások szintén gazdasági ellentételei a csomagolási ráfordításoknak.

A tárolási egység kialakítását befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak:

  • Az áruáramlás közben igénybe vett raktár fajtája, berendezése és szervezete. Csomagolási szempontból nem mindegy, hogy a terméket állványokon, sík rakodólapos egységrakományként vagy egyedileg szállítják-e be, ill. rakodólapon vagy rakodólap nélkül halmazolják. Lényeges a csomagolási és tárolási egységek méretének összehangolása a raktári berendezések méreteivel. Utóbbiak alapméretei legtöbbször a szabványosított rakodólaphoz illeszkednek. A korszerű raktárak gazdasági okokból a teljes magasságot kihasználják. Ha állványok nélkül sík rakodólapokon vagy anélkül halmazolják a terméket, a csomagolásnak a halmazolási terhelést - gyakran kedvezőtlen klimatikus viszonyok között - biztonságosan el kell viselnie. Ennél azonban különbséget kell tenni, hogy a termék terhelhető-e vagy a teljes terhelést a csomagoló eszköznek kell viselnie.
  • A csomagolás összehangolása a rakodással. Ez esetben is az előbbiekben leírtak érvényesítendők. Minden törekvésnek gyakorlatilag a ki- és betárolási költségek csökkentésére kell irányulnia.
  • Az egységek gyors azonosíthatósága jól felismerhető és megkülönböztethető jelölésekkel. Ide tartozik az egyszerű felnyithatóság és a kifogástalan ismételt zárhatóság. Ezek a követelmények különösen akkor fontosak, ha a raktárban komissiózni kell.

A végső cél a jó csomagolással a tárolási, különösen a térfoglalási és kezelési költségek legkedvezőbb befolyásolása.

1.4. A csomagolás, mint eladási egység

Míg szállítási csomagolás esetén az eddig említett három feladat az áruvédelem, a rakodási, ill. szállítási egység és a tárolási egység kialakítása a legfontosabb, fogyasztói csomagolás esetén az áruvédelmen kívül az értékesítéssel összefüggő feladatok kerülnek előtérbe. Ezek közül a legfontosabbak:

  • a vásárlásra ösztönzés, a csomagolás reklámlehetőségének kihasználásával,
  • a csomagolás járulékos szolgáltatásai (pl. nyitást könnyítő megoldások),
  • a csomagolás szerepe az értékesítés korszerűsítésében, ez lehet önkiszolgálás támogatása (pl. előre darabolt, lemért és csomagolt sajt).
1.5. A csomagolás, mint környezetvédelmi probléma

Napjaink egyik legjelentősebb problémájává életünk környezetgazdálkodási teendői váltak, amelyeket a csomagolás csak tovább multiplikál. Ennek megközelítése mindjárt a csomagolástervezésénél jelentkezik, hiszen a tervezés során a csomagolóanyag megválasztása és a szükséges mennyiség felhasználása kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a környezetterhelés minimalizálása megtörténhessen. Ugyanakkor maga az anyag az újrafelhasználhatóság szempontjából is döntő lehet. A környezetterhelés csökkentését szem előtt tartva a tervezésnél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • minimális csomagolóanyag felhasználása;
  • lehetőleg egyszerű, és ismételten felhasználható anyagok alkalmazása;
  • az elhasznált anyagok energetikai alkalmazásának lehetősége;
  • többutas (többször felhasználható, visszatérő) csomagolások fejlesztése;
  • egészségre vagy környezetre káros anyagok mellőzése (a veszélyes hulladékok redukálása);
  • túlcsomagolások (az elegendőnél nagyobb mértékű csomagolás, felesleges anyaghasználat) elkerülése.

A 4. ábrán látható, úgynevezett 5R (Reuse, Recycle, Reduce, Rot, Renew, azaz újrahasználat, újrahasznosítás, minimalizálás, komposztálhatóság, felújítás) megközelítésű csomagolási alkalmazásában várható talán a legnagyobb lehetőség a hulladéktermelés csökkentésére. A piramis csúcsán az ideális megoldás, a prevenció, azaz a hulladék keletkezésének megelőzése áll.

Jegyezze meg az ábra jobb oldalán található kategóriák sorrendjét!

A csomagolás hulladékként történő semlegesítési változatai
4. ábra
2. A csomagolási rendszer alrendszerei

Az egyes alrendszerek elhelyezkedését és az eddigi ismeretek összegzését az 5. ábra tartalmazza.

A csomagolás és a logisztika kapcsolata
5. ábra

A csomagolási rendszert egységben kell kezelnünk, mivel valamennyi fenti alrendszernek számos strukturális változata lehetséges. Így a feladat az, hogy műszaki-gazdasági szempontból a teljes rendszer költségminimuma elérhető, vagy legalábbis megközelíthető legyen.

Jegyezze meg, mit értünk fogyasztói-, gyűjtő- és szállítási csomagolás alatt!

A logisztikai szempontból a csomagolási rendszer (lásd 6. ábra!) a következő alrendszerekből áll:

  • termék;
  • fogyasztói csomagolás: a fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, illetve a védendő termékkel közvetlenül érintkezik;
  • gyűjtő csomagolás: gyűjtő (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná;
  • szállítási csomagolás és / vagy egységrakomány képzés: szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás;
  • rakományképzés a járművek rakterében ill. szállító konténerben;
  • rakományrögzítés.
A csomagolási rendszer felépítése
6. ábra

A csomagolások kialakításához szükséges csomagolóanyagok, csomagolási segédanyagokról és csomagolóeszközökről külön tantárgy keretében szereznek majd részletes ismereteket.

Most csak egy általános összefoglalást olvashatnak ezekről a fogalmakról:

Jegyezze meg a csomagolóanyag, a csomagolási segédanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolószer fogalmát!

  • csomagolóanyag: Valamely termék burkolatának elsődleges eleme, amelyet általában csomagoló eszközzé alakítanak. Egyes fajtái - meghatározott esetekben - csomagolásra közvetlenül is felhasználhatók. (pl. papír, műanyag)
  • csomagolási segédanyag: Valamely termék csomagolásának járulékos részét képező kellék vagy alkatelem (pl. párnázó anyagok, páralekötő anyagok).
  • csomagolóeszköz: A termékek befogadására alkalmas, meghatározott anyagú, szerkezetű, alakú, rendszerint ipari tevékenység keretében előállított ideiglenes védőburkolat. (pl. doboz)
  • csomagolószer: A csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag gyűjtőfogalma.
Felhasznált irodalom

Dr. Böröcz Péter János: Az egyutas és többutas csomagolás a logisztikában, 2010, Doktori értekezés

Dr. Mojzes Ákos: Környezetbarát párnázóanyagokalkalmazásához szükséges tervezési és vizsgálati eljárások továbbfejlesztése logisztikai szempontok figyelembevételével, 2014, Doktori értekezés

Dr. Pánczél Zoltán, Dr. Böröcz Péter János, Dr. Mojzes Ákos: Logisztikai áruismeret, 2014, SZE-LSZT tanszéki segédlet

Dr. Pánczél Zoltán: A csomagolás rendszerszemléletű értelmezése a logisztikában, és - reológiai - tervezési módszer kidolgozása a viszkoelasztikus csomagolóanyagokra, 2009, Doktori értekezés

Dr. Pánczél Zoltán: Csomagolástechnika, 1996, Távoktatási segédlet

Önellenőrző kérdések
1. Az ábrán látható betűket írja a megfelelő téglalapba!



Anyagminimalizálás:
Ártalmatlanítás:
Újrahasználat:
Anyagában való újrahasználat:
Prevenció:
Energetikai hasznosítás:

2. Válassza ki az alábbi listából azokat az állításokat, melyek egy csomagolás környezetvédelmi funkciójára vonatkoznak!
Lehetőleg egyszerű és ismételten felhasználható anyagok alkalmazása.
Az áruáramlás közben igénybe vett raktár fajtája, berendezése és szervezete.
A csomagolás megfelelő kialakítása.
Többutas csomagolások fejlesztése.
3. Válassza ki az alábbi listából azokat az állításokat, melyek a csomagolás áruvédelmi funkciójára vonatkoznak!
A csomagolás összehangolása a rakodással.
A termék érzékenységének mértéke az igénybevételekkel szemben.
A csomagolás reklámlehetőségének kihasználása.
A rendeltetési ország csomagolással és szállítással kapcsolatos előírásai.
4. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e!
A csomagolóanyag a termékek befogadására alkalmas, meghatározott anyagú, szerkezetű, alakú, rendszerint ipari tevékenység keretében előállított ideiglenes védőburkolat.
A csomagolószer a csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag gyűjtőfogalma.
A csomagolás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyeknek alapvető célja a termék védelme, ill. szállításra, tárolásra alkalmassá tétele, egységbe fogása.
5. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik fogalomra igaz, hogy a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze!
A fogyasztói csomagolásra.
A gyűjtő csomagolásra.
A szállítási csomagolásra.
6. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik fogalomra igaz, hogy értékesítési egységet képez vásárláskor a végső felhasználó vagy fogyasztó számára!
A fogyasztói csomagolásra.
A gyűjtő csomagolásra.
A szállítási csomagolásra.