KURZUS: Csomagolás

MODUL: II. modul: Az áruk csoportosítása és az őket érő igénybevételek bemutatása

5. lecke: Az árukat érő általános igénybevételek

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg az árukat érő általános igénybevételeket. A lecke során kitérünk a termékeket érő legfontosabb hatásokra, ezek részletes ismertetésére azonban a következő leckékben kerül sor.

A lecke megtanulása után Ön képes lesz egy csomagolás kialakítása, illetve egy szállítási művelet tervezése során meghatározni, hogy az adott árut milyen hatások érhetik az adott desztináció során. Ennek és a következő leckékben megszerzendő, az egyes igénybevételekre vonatkozó részletes ismereteknek a segítségével képes lesz rendszerszinten kezelni a várható igénybevételeket.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • felsorolásból kiválasztani az anyagokra ható igénybevételek három nagy csoportját,
  • csoportosítani tudja a felsorolt igénybevételeket a hatás időtartama alapján,
  • eldönteni a raktározás, a rakodás, valamint a légi és vízi szállításról, hogy adott tulajdonság igaz-e rá,
  • sorrendbe állítani az igénybevétel mértéke alapján a közlekedési ágakat,
  • felsorolásból kiválasztani a fizikai, kémiai és biológiai elváltozásokra jellemző állításokat,
  • a megadott példákat fizikai, kémiai és biológiai elrendezés szerint csoportosítani.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 120 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • fizikai igénybevétel,
  • kémiai igénybevétel,
  • biológiai igénybevétel,
  • állandóan ható tényezők,
  • időszakosan ható tényezők,
  • endogén tényező,
  • exogén tényező.
1. Az Árukat érő igénybevételekről általában

Jegyezze meg az anyagokra ható igénybevételek három nagy csoportját! Gyűjtse ki a jegyzetfüzetébe az állandóan és az időszakosan ható, valamint az exogén és endogén tényezőkre vonatkozó példákat!

Az anyagmozgatás, a szállítás és a tárolás során az árukat különféle olyan behatások érik, amelyek bennük minőségi változásokat, veszteségeket idéznek elő. Ezen behatásokat jellegük szerint három nagy csoportba sorolhatjuk:

  • fizikai,
  • kémiai,
  • biológiai.

Az áruk változásait kiváltó tényezők az árukra az előállítástól a felhasználásig terjedő úton hatnak. E tényezők az alábbi módon veszélyeztetik árukat:

  • állandóan
    • kívülről (exogén tényezők)
    • belülről (endogén tényezők)
  • időszakosan
    • kívülről (exogén tényezők)
    • belülről (endogén tényezők)

Az állandóan ható tényezők (pl. hőmérséklet és légnedvesség) az áruk útjának minden szakaszában megfigyelhetők. Az időszakosan ható tényezők a másodperc töredékétől (pl. egy csomag leejtése a rakodási művelet során) több napig (pl. a nagyvasúti szállítás során fellépő rázkódások) vagy több hónapig (pl. a raktározott árukra ható halmaznyomás) terjedő idő alatt fejtik ki az árukra.

Az exogén tényezők kívülről hatnak az árura vagy a csomagolásra, pl. a halmazolt árukra ható nyomás, szilárd alapra való felütközés, más szilárd testhez való ütközés, továbbá hó- és nedvességhatás formájában. Az exogén tényezők elleni védekezést a legtöbb esetben a jó csomagolás biztosítja.

Az endogén tényezők az áru vagy a csomagolás belsejében hatnak. A károsodás bekövetkeztét többnyire az áru kicsomagolása után lehet csak megállapítani. Fellépésük sokszor össze van kapcsolva exogén tényezők, pl. a szállítás során fellépő mechanikai igénybevételek (tömegerők hatása, önrezgések keltése rezgésre érzékeny árukban) vagy a hőmérséklet (pl. kondenzvíz képződése a csomagolásban erős lehűlés esetén, élelmiszerek romlása a hőmérséklet emelkedése esetén) hatásaival. Az árukat az endogén tényezők káros hatásaitól többek között a csomagolás célszerű kialakításával, megfelelő párnázóanyagok alkalmazásával, konstrukciós változtatásokkal stb. lehet megóvni.

2. A szállítás, tárolás, rakodás során fellépő igénybevételek

Gyűjtse ki a jegyzetfüzetébe a raktározás során felmerülő igénybevételeket!

A zárttéri raktározás során fellépő igénybevételeket a legegyszerűbb felismerni. Itt a raktározott árukra ható mechanikai igénybevételek csaknem kizárólag a halmaznyomásra szorítkoznak. Az egyéb mechanikai igénybevételek (pl. leejtés a belső anyagmozgatás során, vagy a halmazok leomlása, a halmazolást végző gépek által előidézett csekély mérvű rázkódások) viszonylag ritkábbak.

A raktártérben fellépő klimatikus hatások viszont - szemben a mechanikai igénybevételekkel - nagyon sokfélék lehetnek. A raktárban elhelyezett árukra többek között a következők hathatnak:

  • túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet,
  • túl nagy vagy túl kicsi relatív légnedvesség,
  • káros sugárzás,
  • gázhalmazállapotú légszennyeződések,
  • a levegőben található szilárd részecskék (pl. por-és mikróbatartalom),
  • a levegő cseppfolyós alkotóelemei,
  • túl nagy vagy túl kicsi légnyomás.

A raktározási és a szállítási körülmények összehasonlítása többnyire azt mutatja, hogy a szállítás során fellépő klimatikus igénybevételek nagyobbak, mint a raktárterekben általában fellépőek. Kivételt ez alól a hűtött és a klimatizált szállítójárművek képeznek. A szállításkor még járulékos tényezők is hatnak az árukra. Az igénybevételek fajtái és sajátosságaik főként a szállítás módjától, s mindenkori környezet atmoszferikus körülményeitől, a közlekedési körülményektől és más tényezőktől függnek.

Gyűjtse ki a jegyzetfüzetébe a vízi szállítás során felmerülő igénybevételeket! Csoportosítsa belvízi, tengeri és parti hajózás szerint ezeket!

A vízi szállításnál a legnagyobb igénybevételeket a halmaznyomás és a klimatikus hatások jelentik. Viszonylag kisebbek a veszélyek a belvízi hajózás esetében.

A belvízi hajózás hátrányát egyrészt a vasúti szállításnál hosszabb időtartama, másrészt az idegen árukból származó hatások (pl. kellemetlen szagok) jelentik. Előnye elsősorban a gazdaságossága.

A tengeri szállítás okozta igénybevételek főként a szállítójármű fajtájától és típusától, az útvonaltól és az évszaktól függnek. A tengeri hajózásnál általában nagyobb hajókat használnak és a rakomány is nagyobb mechanikai igénybevételeknek van kitéve, ezért az árukárok veszélye is nagyobb, mint a belvízi hajózásnál.

A hajó bukdácsolása, forgása vagy himbálózása esetén a rakomány részei elmozdulhatnak. Rosszul elhelyezett csomagok lebillenhetnek vagy egymásra eshetnek. A hajó 20-30°-os oldalra dőlése nagy nyomási és lökési igénybevételekhez vezet.

A tengeri hajók nagyobb rakodóterei (darabáruknál 150-5000 m3) a különböző, esetleg egymást veszélyeztető áruk összerakása folytán is nagyobb veszélyt jelentenek.

A parti hajózásnál használatos teherszállító hajók többnyire ugyanabban a klímazónában maradnak, a tengeri hajózásnál viszont más klímazónák átszelésével, illetve ilyen beérkezéssel is számolni kell. Ilyenkor főként a magas hőmérsékletek és a nagy légnedvesség, továbbá a kondenzvíz jelent különös veszélyt. A tengervíz és a közvetlen napsugárzás is okozhat károkat, elsősorban a fedélzeti rakományok esetében.

Gyűjtse ki a jegyzetfüzetébe a légi szállítás során felmerülő igénybevételeket!

A légi szállítás főleg a közepes és nagy távolságokra irányuló sürgős szállítmányokhoz alkalmas. A szállított áruk mechanikai igénybevétele itt általában kisebb, mint a vasúti- vagy a vízi szállításnál (kisebb a halmaznyomás, rázkódások és lökések rendszerint csupán kedvezőtlen légköri viszonyok és a leszállás esetében fordulnak elő). A légi szállítás ezért a különös értékes készülékek stb. szempontjából is számításba jön. Az áruk sajátos igénybevételét jelenti a gyors hőmérséklet- és légnedvesség-változás (más klímazónákban történő szállításkor, továbbá az árudarab erős lehűlése folytán, nagyobb magasságú, tartós, közbenső leszállás nélküli repüléskor), légcsavaros repülőgépeknél a viszonylag nagy frekvenciás rezgés, valamint a repülési magasság növelésével törvényszerűen együtt járó légnyomáscsökkenés.

Az árukárok nagy része nem közvetlenül a szállítás, hanem a rakodás során következik be. Az áruk mechanikai és klimatikus igénybevételei gyakran a legnagyobb értékeiket érik el a rakodáskor (magas vagy alacsony hőmérsékletek, eső, szél és más hatások). A rakodási mód szerint megkülönböztetünk:

  • kézi rakodást,
  • félig gépesített rakodást (pl. kézi táplálású szállítószalag)
  • teljesen gépesített rakodást (pl. kocsibuktató - lásd 1. ábra -, markolós daru).
Buktató fedett teherkocsikhoz
1. ábra

Gyűjtse ki a jegyzetfüzetébe a rakodás során felmerülő igénybevételeket!

A kézi és a félig gépesített rakodás esetében a csomagok rángatása, vonszolása, tolása, valamint nyomása, lökése, görgetése és lezuhanása idézhet elő károkat. A teljesen gépesített rakodásnál további károkat okozhat a csomagok lengése a daru függesztőkötelein, a hozzáütköztetés más csomagokhoz vagy a falakhoz, továbbá a függesztőkötelek bevágódása, vagy a ládák és a dobozok összenyomódása a függesztőhálóban.

Jegyezze meg, az igénybevétel mértéke alapján a szállítási módok sorrendjét!

Az egyes közlekedési ágazatok területén fellépő különböző igénybevételek nagyságrendje - összességében - az alábbi összehasonlító mutatókkal fejezhető ki (1. táblázat):

Az egyes közlekedési ágazatok területén fellépő különböző igénybevételek nagyságrendje
Közlekedési ágAz igénybevétel mértékét mutató arányszám
légi szállítás0,8
közúti szállítás1,0
vasúti szállítás1,5
belvízi hajózás2,5
tengeri hajózás5,3

1. táblázat

3. Az endogén és exogén tényezők hatásai

tanulmányozza az alábbi, endogén és exogén hatásokat bemutató példákat!

Az áruk útjának különböző szakaszaiban állandóan vagy időszakosan ható exogén és endogén tényezők az árukban fizikai, kémiai és biológiai változásokat idéznek elő. A fizikai és a kémiai, valamint a fizikai és a biológiai változások sokszor egymás mellett következnek be és egymást kölcsönösen befolyásolják. Például a napsugárzás hatására számos termékben egyidejűleg fizikai és kémiai változások indulnak meg. Ez többek között oly módon történik, hogy

  • az elnyelt sugarak hővé alakulnak át (a sugárzás hőhatása, fizikai hatás),
  • egy részük kémiai folyamatokra használódik fel (a sugárzás fotokémiai hatása),
  • a sugárzás egy része a felületen visszaverődik.

Mechanikai igénybevételek után mind fizikai és biológiai, illetve fizikai és kémiai változások lehetségesek

Például a gyümölcsökben ütődés hatására sérülések keletkeznek, amelyek mikrobiológiai hatások kiindulási pontjai (fizikai és biológiai változás). Ezek a gyümölcs megromlását eredményezhetik.

A nem elasztikus (rugalmatlan) testekre kifejtett lökés esetén az energia egy része alakváltozást okoz (a test megreped, behorpad, eltörik), az energia másik része többek között hanggá és hővé alakul. A hőfejlődés magával hozza a kémiai változások veszélyét.

A változások törvényszerűségeinek közelebbi megismerhetőségéhez a fizikai, kémiai és biológiai változásokat célszerű egymástól függetlenül megvizsgálni.

Jegyezze meg, melyek a fizikai hatások!

Fizikai változások a legtöbb kereskedelmi forgalomba kerülő termékben előidézhetnek károkat, de főképpen az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelemben jelentenek komoly veszteségforrásokat.

Az áruk értékének csökkenéséhez és tönkremeneteléhez vezető fizikai változásokat elsősorban a mechanikai igénybevételek és a hőmérséklet- és nedvességhatások okoznak. Szempontunkból főként az előbbiek érdemelnek figyelmet.

A legtöbbször előforduló mechanikai hatások:

  • ütés,
  • gyorsulásból származó tömegerők,
  • lengések,
  • halmaznyomás,
  • rázkódás

Hőmérséklet - és nedvességhatások:

  • hőtágulás,
  • fagyás (fagyás miatti térfogatnövekedés),
  • átnedvesedés.

Tanulmányozza a következő, fent felsorolt hatásokat bemutató példákat!

A mechanikai igénybevételek okozta károk, ill. törések a leggyakrabban előforduló károk közé tartoznak. Ilyenek mind a csomagolóeszközökben (láda, zsák, doboz, palack stb.) mind a becsomagolt árukban bekövetkezhetnek.

Az iparcikk-kereskedelemben különösen gyakran jelentkeznek mechanikai igénybevételek okozta károk, ill. törések az üvegáruknál és kerámiai termékeknél, egyes faáruknál (főként bútoroknál), a műanyag cikkeknél, a fémáruknál és a műszaki áruknál.

A vegyi és háztartás-vegyi termékeknél is a veszteségek nagy részét üvegtörés idézi elő.

Az élelmiszerek forgalmában is a törés (pl. üvegből készült csomagolóeszközök törése) a gyakori - sőt az élelmiszer-nagykereskedelemben a leggyakoribb - károkozó. Az üvegtörés és az egyéb csomagolóeszközökben bekövetkezett károsodások mellett nem ritka a gyümölcs- és zöldségfélék, a tésztafélék és édességipari termékek mechanikai igénybevételek okozta károsodása sem.

Minthogy a mechanikai igénybevételek okozta károsodások számos további kárt válthatnak ki, a legfontosabb exogén tényezők közé tartoznak. A kerámiai termékeket, az üvegből készült csomagolóeszközöket, továbbá a műszaki áruk egy részét (pl. öntvények, szerszámgépek és más lemezburkolati gépek) az exogén tényezők hatása ellen védeni kell. Viszont pl. a galvanométereket és más mérőműszereket (főként az elektronikus műszereket), az órákat és egyéb lengésre érzékeny árukat az endogén tényezők szempontjából is meg kell óvni.

Az endogén tényezők okozta károk elleni védelem a termék előállító üzemekben a veszélyeztetett termékek kiszállítás előtti gondos vizsgálatát igényli, főleg a gyorsuló mozgások és a rázás szempontjából.

Gyorsuló mozgásoknál a fellépő tömegerők károkat eredményezhetnek, főleg nagyobb sebességnövelésnél és erős fékezésnél. A gyorsulás, amelyet valamely terméknek el kell viselnie, a többszörösét teheti ki a nehézségi gyorsulásnak.

Lökés következtében a termék összes lengésérzékeny része lengésbe jön, melynek frekvenciája az önfrekvenciának, annak többszörösének, vagy valamely más frekvenciának felelhet meg. Az önfrekvenciának megfelelő nagyságú periodikus lengések - például a jármű ismétlődő lökései révén - rezonancia által előidézett súlyos károkat okozhatnak,

Halmaznyomás alatt az a statikai igénybevétel értendő, amelyet az adott csomagon elhelyezett más csomagok nyomása idéz elő. A nyomás a csomagolások összenyomódásához az igénybe vett felületek behajlásához, végül a csomagolóeszköz töréséhez és a becsomagolt áru sérüléséhez, ill. tönkremeneteléhez vezet.

Az egyedi lökések a testek mozgási állapotának hirtelen változásai. Szemben a szabadeséssel, ahol a testek sebességváltozása egyenletes (egyenletes gyorsulás), a lökéseknél a gyorsulás változó. Az egyedi lökések egyszer vagy nagyobb időközökben hatnak a csomagokra, pl. a halmazok leomlásakor, a rakodásakor bekövetkező dobáskor, a falakhoz ütköztetéskor (szállítójármű falához ütközése erős fékezéskor).

Az egyedi lökésekhez tartozik a csomagok hegyes, éles vagy más alakúra kiképzett kemény tárgyakhoz ütköztetésekor fellépő mechanikai igénybevétel is.

A rázkódások változó igénybevételek. A kifejezés alatt a kisebb erők okozta olyan lökéseket értjük, amelyek nagy gyakorisággal következnek be. A rázkódásokat a szállítójárművek és az anyagmozgató gépek adják át a csomagoknak

Az áru beszennyeződése gyakran következménye a szállítás és raktározás alatti mechanikai igénybevételeknek. Élelmiszer, gyógyszerek, finom vegyszerek és ruházati cikkek esetében a beszennyeződés is nagy veszteségforrás lehet. A beszennyezett élelmiszerek alkalmatlanok a fogyasztásra, a gyógyszereket és finom vegyszereket sem lehet használni, a bepiszkolódott ruházati cikkeket tisztítani kell.

A hőhatás okozta fizikai változások közül a hőmérséklet növekedésekor előálló térfogat növekedést kell elsősorban említeni. Főként olyan termékeknél okozhat problémákat, amelyek törésre érzékeny burkolatban helyezkednek el, ha nyáron, szállítás közben vagy a tárolótérben magas hőmérsékletnek vannak kitéve. Veszélyesek ebből a szempontból a folyadékok, amelyek az üvegből készült edényzet falára, annak szétfeszítését előidéző nyomást fejthetnek ki.

Az ilyen káresetek veszélye ugyanazon csomagolóeszköz esetében annál nagyobb, minél nagyobb a benne elhelyezett anyag hőtágulási együtthatója.

A hőtágulás okozta károk elkerülésére pl. a vasúti tartálykocsikat csak annyira szabad folyékony anyagokkal megtölteni, hogy a hő okozta térfogat növekedés által előidézett káros feszültségek elkerülhetők legyenek.

A hőmérséklet csökkenésekor is következhetnek be káros fizikai változások. Mindenekelőtt a víztartalmú áruknál jelentkező szétfagyás jelenségét kell említeni. Ismeretes, hogy a víz térfogata, a megfagyáskor kb. 9%-kal megnövekszik, ami nagy nyomásokat eredményezhet. Különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból egyes élelmiszerek (ásványvíz, gyümölcslevek, gyümölcs- és főzelékkonzervek, sör, bor, tej, tojás stb.), és vegyi készítmények (desztillált víz, savak, mosószeroldatok, víztartalmú tisztítószerek stb.), továbbá gyógyszerek (fiziológiai sóoldatok víztartalmú toroköblítő szerek stb.). A víztartalmú festékanyagoknál a megfagyás egyéb káros következményekkel is jár.

A légnedvesség változása is okozhat károkat. Különösen érintettek ebből a szempontból az egyes vegyi anyagok (pl. konyhasó), de más anyagokból (pl. fa, papír, textíliák) készült áruknál, valamint egy sor élelmiszernél is jelentkezhetnek veszteségek. Az ilyen ún. higroszkopikus (nedvszívó) anyagoknál az átnedvesedés mértéke meghatározott viszonyban áll a levegő relatív nedvességtartalmával.

Az áruk nedvességtartalmának változásaira a méretek a külső megjelenés, a vegyi összetétel és más fontos árusajátosságok egyidejű változásai is jellemzőek, sőt egyes higroszkopikus anyagoknál a nedvességtartalom változása szilárdsági változásokat is előidéz. Ennek folytán a csomagolóeszközök esetleg nem felelnek meg a szállítás során fellépő mechanikai igénybevételeknek.

A nagy relatív légnedvesség okozta fizikai változásokra az elektronikus készülékek különösen érzékenyek.

Jegyezze meg, hogy mit értünk kémiai elváltozás alatt!

A kémiai változások során az eredeti tulajdonságoktól eltérő tulajdonságokkal bíró anyagok keletkeznek. A nem kívánatos anyagátalakulások a termékek értékének csökkenéséhez vagy használhatatlanná válásához vezetnek. A kémiai változások kiváltképpen az élelmiszeripar és a vegyipar termékeiben okoznak számottevő veszteségeket, de gyakran más iparágak termékei is használhatatlanná válnak ilyen változások következtében. A kémiai változások egy része fizikai folyamatokkal van szoros kapcsolatban, minthogy bizonyos kémiai jelenségek csak valamely fizikai változáshoz kapcsolódva következnek be.

Tanulmányozza az alábbi, kémiai változásokat bemutató példákat!

A kereskedelmi forgalomba kerülő termékek jelentékeny része olyan anyagokból tevődik össze, amelyek hajlamosak vegyi átalakulásokra. Gyakran csupán csekély külső behatás szükséges a kémiai változás kiváltásához. A mechanikai igénybevételek során keletkező hő, továbbá az egyéb hőhatások és a sugárzás kiválthat ilyen változásokhoz vezető folyamatokat. A légnedvesség, az egyéb atmoszferikus hatások és a termékek szennyezettsége (katalizátorhatás) is előidézhetnek kémiai változásokat, illetve meggyorsítják azokat.

A műszaki árukon megfigyelhető leggyakoribb változás a fémből készült szerkezeti elemek korróziója. Különösen nagyok a korróziós károk az acélból készült termékeknél, de sok más fémes anyagokat is veszélyeztet a korrózió.

A korróziós folyamatok lebonyolódása szerint a korróziónak különböző fajtáit különböztetik meg. Ezek a legtöbb esetben, de kiváltképpen a szállításnál és a tárolásnál, kémiai és elektrokémiai folyamatokra vezethetők vissza. A korrózió két lépcsőben bonyolódhat le:

  • a fém oxidációja (a levegő oxigénjének hatására), fémoxid képződésével,
  • elektrokémiai reakció valamely helyi elem képződése folytán a fém (anód) és a fémoxid (katód) között, víz jelenlétében.

A fémfelületek tisztátalanságai kedveznek a korróziónak, minthogy elősegítik a helyi elemek képződését.

A gyakorlati kísérletek és más tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a korróziósebesség szempontjából legnagyobb jelentősége a levegő vegyileg agresszív alkotóelemeinek van, de a relatív légnedvességnek is fontos szerepe van. A korróziósebesség természetesen az ipari övezetekben a legnagyobb, ami elsősorban a füstgázokra és más ipari gázokra vezethető vissza. A tengerparti vidékeken tapasztalható ugyancsak intenzív korróziót viszont a tengeri só itt erősen jelentkező hatásának lehet tulajdonítani.

Jegyezze meg, melyek a biológiai hatások!

A biológiai változásokat rendszerint állati kártevők okozzák, amelyek főképpen textíliákat, szőrmeárukat vagy faanyagokat veszélyeztetnek. Egyes kártevők hatása erősen korlátozott (pl. a moly hernyói elsősorban a gyapjúszöveteket és a szőrméket támadja meg, és csak akkor ártanak a műrostból készült anyagoknak, ha az előbbiekhez nem tudnak hozzáférni) de a legtöbbjük meglehetősen sokoldalú a táplálékkeresésben.

Tanulmányozza az alábbi, biológiai változásokat bemutató példákat!

Az állati kártevők a legtöbb kárt az élelmiszerekben okozzák. Ezek a károk nem csupán a tápanyagveszteségben jelentkeznek, hanem abban is, hogy a fertőzött élelmiszert, mint undorkeltőt, el kell dobni.

Ilyen veszélyek mind a szállításnál, mind a raktározásnál fellépnek. Egyes állati kártevők a legkülönfélébb anyagokat, köztük a csomagolóanyagokat is felfalják, hogy a kiválasztott anyagot lakásuk építéséhez felhasználják.

A tárolt készletek szempontjából nagy veszélyt jelent az, hogy az állati kártevők mikroorganizmusokat is továbbadnak.

A mikroorganizmusok (mikrobák), mint pl. a baktériumok, a gombaféleségek, mikroszkopikus nagyságú élőlények, amelyek számos áruféleségen kedvező fejlődési feltételeket találnak. Főként egyes élelmiszerek (pl. tej, tojás) ideális táptalajai a mikroorganizmusoknak.

A mikroorganizmusok okozta fertőzés gyakori károkozó. Minthogy minden liter levegő a mikroorganizmusok vagy a spórák nagy tömegét tartalmazza, nagyon nagy annak a veszélye, hogy a különféle árukba (élelmiszerek, textíliák, bőráruk, nyersanyagok) kerülnek.

Növekedésük és fejlődésük mindig össze van kapcsolva a táptalajuk felhasználásával. Sok anyagnál a mikroorganizmusok anyagcseréje számottevő szilárdságcsökkenést eredményez. Pl. egyes penészgombák a pergament papír hidrátcellulóz tartalmát lebontják, aminek folytán a papír szétmállik.

A mikroorganizmusok hatására az anyagokban bekövetkező összes változást a mikrobiológiai korrózió gyűjtőnéven foglalják össze. A mikrobiológiai korrózió pl. a villamos berendezésekben rövidzárlatot is előidézhet.

Az élelmiszerekre a mikrobiológiai változások különösen veszélyesek, mert a mikroorganizmusok élettevékenysége gyakran íz romláshoz és mérgező anyagcseretermékek képződéséhez vezet. Akkor is bekövetkezhet mérgezés, ha valamely élelmiszernek a szaga és íze még megfelelőnek tűnik.

A mikroorganizmusok növekedése és fejlődése számottevő mértékben függ a táptalaj hőmérsékletétől és víztartalmától, továbbá tápanyagtartalmától. Az optimális hőmérséklet a legtöbb mikroba szempontjából 25-40 °C között van. Minthogy a víz is fontos növekedést elősegítő tényező, a mikroorganizmusok növekedése mindig attól is függ, hogy az áruban rendelkezésre áll-e bizonyos meghatározott nedvességtartalom. A higroszkopikus áruk víz- gőzfelvételének növekedése ezért a mikrobiológiai fertőzés veszélyét is növeli.

A mikrobiológiai veszteségek elleni legjobb megelőző intézkedések:

  • legnagyobb fokú tisztaság és a termelőhelyiségekben, raktárakban, szállítójárművekben,
  • a mikrobákra kedvezőtlen klímafelvételek.

Az anyagcsere-folyamatok is idézhetnek elő változásokat, főként a növényi eredetű termékek esetében. A nyers gyümölcs- és zöldségféléknek, a gabonaféléknek és a hüvelyeseknek - mint minden más élő szervezetnek - anyagcseréje van. Ez pl. a gyümölcsnél a kellő érettségi fok eléréséig kívánatos, azután a romlási folyamatra kerülendő. Minden élő szervezetnél szükség van bizonyos mérvű légzési intenzitásra. Minthogy a növényi eredetű termékek légzési intenzitása a hőmérséklet növekedésével fokozódik, a tároló és szállítóterekben megfelelően alacsony hőmérséklettel kell a szükséges eltarthatóságot biztosítani. Viszont a túl alacsony hőmérsékletek jelentékenyen megzavarhatják a normális anyagcsere-folyamatokat.

Felhasznált irodalom

Dr. Pánczél Zoltán, Dr. Böröcz Péter János, Dr. Mojzes Ákos: Logisztikai áruismeret, 2014, SZE-LSZT Tanszéki segédlet

Dr. Pánczél Zoltán, Dr. Böröcz Péter János: Anyagmozgatás, raktározás, 2008, UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft, Győr

Dr. Felföldi László: Anyagmozgatási kézikönyv, 1975, Műszaki Könyvkiadó, Budapest

Önellenőrző kérdések
1. Válassz ki az anyagokra ható igénybevételek három nagy csoportját!
Állandóan fennálló, fizikai, kémiai.
Biológiai, kémiai, állandóan fennálló.
Biológiai, kémiai, időszakosan fennálló.
Biológiai, fizikai, kémiai.
2. Csoportosítsa az alábbi tényezőket!

A Időszakosan ható,
B Folyamatosan ható
C Egyéb

Hőmérséklet.
Rázkódás szállítás során.
Légnedvesség.
Halmazolás raktározás során.

3. Csoportosítsa az alábbi tényezőket!

A Endogén
B Exogén ható
C Egyéb

Felütközés ejtés során.
Kondenzvíz.
Hó.
Önrezgés.

4. Jelölje meg az alábbi, a szállítás, tárolás, rakodás során fellépő igénybevételekre vonatkozó igaz állításokat!
A szállítás során fellépő klimatikus igénybevételek általában nagyobbak, mint a raktárterekben fellépők.
A belvízi szállítás előnye, hogy idegen árukból származó hatások (pl. kellemetlen szagok) általában nem jelennek meg.
Tengeri szállításnál a magas hőmérsékletek és a nagy légnedvesség, továbbá a kondenzvíz különös veszélyt jelent.
Légi szállítás esetén a halmazolásból adódó igénybevételek jelentősek.
Az árukárok nagy része nem közvetlenül a rakodás, hanem a szállítás során következik be
5. Állítsa sorrendbe az igénybevétel mértéke alapján a közlekedési ágakat! Kezdje a legkisebb igénybevételűvel!

1.
2.
3.
4.
5.


6. Az alábbi állítások közül válassza ki a kémiai elváltozásra igazakat!
Rendszerint állati kártevők okozzák, amelyek főképpen textíliákat, szőrmeárukat vagy faanyagokat veszélyeztetnek.
Kiváltképpen az élelmiszeripar és a vegyipar termékeiben okoznak számottevő veszteségeket.
Ennek során az eredeti tulajdonságoktól eltérő tulajdonságokkal bíró anyagok keletkeznek.
7. Csoportosítsa az alábbi tényezőket!

A Fizikai elváltozás
B Biológiai elváltozás
C Kémiai elváltozás
D Egyéb

Az anyagcsere-folyamatok előidézhetik.
A halmazolás okozhatja.
A hő okozta térfogat növekedés által előidézett káros feszültségek okozhatják.
Csekély külső behatás, például hőhatás hozzájárulhat a kiváltásához.
Az üvegből készült csomagolóeszközök érzékenyek rá.
A korrózió okozhatja.