KURZUS: Csomagolás

MODUL: III. modul: A rázás, ütés és a korrózió hatásának részletes bemutatása, védekezési lehetőségek

9. lecke: A csomagolandó termékek két jellemző dinamikai igénybevétele és hatásuk analízise

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg részletesen a termékeket érő, két legjellemzőbb dinamikai igénybevételt, az ütést és a rázást, valamint az általuk okozott károk elleni védelem eszközeit. Az eddigi általános ismereteket kiegészítjük matematikai háttérrel, lehetséges vizsgálati módszerekkel és konkrét számítási feladatokkal.

A lecke megtanulása után Ön képes lesz egy tervezési feladat során meghatározni, az adott termék érzékenységi tényezőjét, a szükséges termékvédelem mértékét és alkalmasságát.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • sorrendbe állítani a termék érzékenységi tényezőjére vonatkozó mérési eljárás lépéseit,
  • ábra alapján értelmezni az ütés paraméterei közötti összefüggéseket,
  • beazonosítani a lineáris lengőrendszer elemeit,
  • kiszámolni a csillapítási távolságot és a párnázási vastagságot,
  • a lengésekre vonatkozó állítások közül kiválasztani az igazakat,
  • értelmezni a rezonancia jelenséget,
  • ábra alapján felismerni a gyorsulásmérőt,
  • adott listából kiválasztani a polisztirol, a poliuretán és a polietilén habok jellemzőit,
  • adott listából kiválasztani a cellulóz alapú párnázóanyagok jellemzőit.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 180 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • lineáris lengőrendszer,
  • csillapítási távolság,
  • tartós rázás (stacionárius rázás),
  • bemenő (gerjesztő) frekvencia,
  • saját frekvencia,
  • rezonancia,
  • párnázóanyag,
  • polietilén hab,
  • poliuretán hab,
  • polisztirol hab,
  • méhsejt papír,
  • gyűrt papír,
  • papír idom,
  • fareszelék.
1. Ütési tranziens igénybevételek
1.1. Az ütés laboratóriumi szimulálása és az ütés mérése

A logisztikában gyakran előfordul, hogy a csomagolt termékek leesnek különböző magasságokból, rakfelületen másik csomagnak nekiütköznek, vagy pályahibákon áthaladva felugranak és a rakfelületre visszaesnek. Ezeket az egyedi jellegű igénybevételeket nevezzük ütési igénybevételnek. Ahhoz, hogy a csomagolástechnikai védelmi rendszer megtervezhető legyen, ismernünk kell a termékek ütésállóságát (érzékenységi tényezőjét). Ugyanis ha ezt ismerjük, továbbá valószínűsíthetjük, hogy a gyakorlatban ezek az ütési igénybevételek mekkorák és hányszor fordulnak elő, akkor meg tudjuk tervezni a minimálisan szükséges párnázó anyag vastagságát. Ennek a gazdasági jelentősége is nagy, hiszen egyrészt takarékoskodni tudunk a költséges párnázó anyaggal, továbbá kisebb lesz az a holt térfogat, amelyet a párnázó anyag tölt ki. Így a csomagolás külső mérete kisebb lesz és ezzel növelhető a jármű raktér kihasználtsága. Az ütési igénybevételek szimulálására és mérésére alkalmas összeállítás az 1. ábrán látható.

Ütési igénybevétel szimulálása TIRA típusú ütésállóság-vizsgáló berendezésen
1. ábra

Jegyezze meg a termék érzékenységi tényezőjének meghatározási módszerét!

Amennyiben nem ismert a termék érzékenységi tényezője, vagy a lehető legpontosabb adatra van szükségünk, akkor a következő mérési eljárást kell alkalmaznunk. A vizsgálati folyamat azzal kezdődik, hogy a csomagolandó terméket az ütőasztalra rögzítjük, majd a várhatóan kritikus elemre rögzítjük a gyorsulásadót és első fázisban a gyorsulás csúcsértékét addig növeljük, amíg a sérülés bekövetkezik. A második fázisban egy alacsony gyorsulásszinten a jellefutás időtartamát növeljük mindaddig, amíg sérülés nem következik be. Ha ezen a gyorsulásszinten a legnagyobb jellefutási időtartam alatt sem következik be sérülés, akkor egy magasabb gyorsulásértéken ezt a folyamatot megismételjük, amíg sérülés be nem következik. A 2/a és b ábra erre vonatkozóan mutatja be a mérési impulzus tartományát.

Az ütőasztalon mért input pozitív irányú ütés félszínusz jelalakja (50g , 12ms)
2./a ábra
Az ütőasztalra rögzített vizsgálati terméken mért "válasz" gyorsulás-idő függvénye
2./b ábra

A csillapítás elméletére rátérve a 3. ábrán láthatja a leeső termék mozgásait, amely tulajdonképpen analóg az ütőasztali vizsgálat során keletkező mozgással.

A leeső termék mozgása
3. ábra

Ha a csomag szabadon esik, akkor a következő alapösszefüggésekkel kell számolni (ütközési sebesség, vI, t a termék esésének időtartama, h az esés magassága).

t= 2h g v I = 2gh

Visszapattanási sebesség:

v R =k v I

,ahol k az ütközési tényező (értéke teljesen rugalmatlan ütközésénél 0, teljesen rugalmas ütközésnél 1.

Teljes sebesség változás, Δv (3. ábra szerint)

Δv=| v I |+| v R |

A 4. ábra lapján jegyezze meg az ütés paraméterei közötti összefüggéseket!

Az ütés paraméterei közötti összefüggések
4. ábra
1.2. A mechanikai ütés elmélete

Ha már ismerjük a termék ütés hatására megnyilvánuló tulajdonságait, megkezdhetjük a csomagolástechnikai párnázás méretezését. Az 5. ábra egy már ismert fogalom, a termék-csomagolás rendszer elemeit mutatja be. A vizsgálat szempontjából legfontosabb rész a szükséges párnázás megtervezése. A párnázás mindig rugalmas anyaggal történik, hogy az ütközési energiát alakváltozási munkával nyelessük el. Mivel a párnázó anyag rugalmas, ezért a csomagolt rendszer a 6. ábrán látható lengő rendszerrel modellezhető. Természetesen a gyakorlatban ez a lengő rendszer sohasem lineáris. Azonban a nem lineáris lengőrendszerek mechanikai és matematikai modellezése rendkívül komplikált, ezért kiindulási adatként kezelhetjük lineárisnak is. A gyakorlati mérési tapasztalatok azt mutatják, hogy a továbbiakban ismertetésre kerülő lineáris modell elegendő segítséget ad a tervezés durva fázisához.

Egy termék-csomagolás rendszer elvi vázlata
5 ábra
Lineáris lengőrendszer modellje
6. ábra
  • M2: a termék tömege (kg)
  • M1: a kritikus elem tömege (kg)
  • M3: a külső csomagolás tömege (kg)
  • k1: kritikus elem rugóállandója (N/m)
  • k2: párnázás rugóállandója (N/m)
  • M1 < < M2

Jegyezze meg a lineáris lengőrendszer modelljének felépítését!

A párnázás tehát az ütközés következtében bekövetkező sebességváltozásból adódó károsodásoktól védi a terméket, hiszen rugalmas anyag lévén elnyeli az ütközi energiát, illetve annak egy részét. A lineáris modellel a következő matematikai képlettel végezhetünk becslést a minimális csillapítási távolság meghatározására:

D= 2h G2

Ahol:
D = minimális csillapítási távolság,
h = várható ejtési magasság,
G = érzékenységi tényező, kritikus gyorsulás.

Tekintsük egy példát: Egy 50 G érzékenységi tényező terméket várhatóan 0,8 méteres ejthetnek le a logisztikai folyamatok során. Határozzuk meg azt a minimális csillapítási távolságot, ami ebben az esetben szükséges a termék sérülésének elkerülése érdekében!

Megoldás: Az ismert érzékenységi tényező (50 G) és a várható ejtési magasság (0,9 m) ismeretében, a lineáris modell segítségével a minimális csillapítási távolság egyszerűen meghatározható:

D= 2x0,9 502 =0,04m

Tehát 40 cm a minimális csillapítási távolság. Értelemszerűen ennél magasabbról való ejtés, vagy érzékenyebb termék esetén árukár következhet be.

Fontos, hogy ezzel a lineáris modellel meghatározott távolságok nem a konkrét párnázási vastagságot adják meg, csupán elméleti értékek. A tényleges vastagság meghatározásához ismernünk az egyes párnázóanyagok összenyomódásának mértékét, mielőtt valóban kifejtik ezt a csillapítást. Ez a 3 leggyakoribb anyagra a következő:

  • polisztriol (PS) 40%,
  • polietilén (PE) 50%,
  • poliuretán (PU) 70%.

Vagyis a 40 cm-es minimális csillapítási távolság eléréséhez polisztirolból 100 mm, polietilénből 80 mm, poliuretánból pedig 57 mm-es vastagságra van szükség. A párnázóanyagokról további információkat a lecke egy későbbi fejezetében fog kapni.

Jegyezze meg a csillapítási távolság és a párnázási vastagság kiszámításának módszerét!

2. A tartós rázás és a termék érzékenysége
2.1. A tartós rázás laboratóriumi szimulációja és mérése

Az ütések mellett másik nagyon fontos elkerülhetetlen igénybevétel a stacionárius rázás. A gyakorlatban ez a hatás szélessávú véletlenszerű sztochasztikus gyorsulás-idő függvény szerint történik. Ez a hatás is előállítható laboratóriumi körülmények között az 1. ábrán bemutatott rendszerrel. A vizsgálatokat ebben az esetben is a termékeken kell először elvégezni, de ebben az esetben a rázás szempontjából kritikus elemeket keressük. Az eljárás gyakorlatilag ugyanaz, mint a korábbi pontban ismertetettek, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben az minősül kritikus elemnek, amely egy adott frekvenciasávban rezonancia jelenséget mutat, és ennek hatására sérül.

A mérőrendszer részét képező szoftver mind a harmonikus, mind a random rázás gerjesztő és válasz gyorsulás-idő függvényét matematikailag is ki tudja értékelni. Ennek fontosabb elemei az FFT analízis, az amplitúdó- és fázisspektrum, valamint az auto- és keresztkorreláció függvények. A továbbiakban a vizsgálatainkból megállapítható elméleti összefüggéseket tárgyaljuk.

2.2. A gerjesztő mozgás

A jármű rakfelületen elhelyezett termék-csomagolás rendszer sematikus lengőrendszerét a 7. ábra mutatja be.

A termék, a párnázás és a szállítójármű kombinációjának modellje
7. ábra

Megfigyelésekből és matematikai analízisből három általános megállapítás vonható le a lengésekkel kapcsolatban:

  • a válaszrezgés frekvenciája megegyezik a gerjesztő-mozgás frekvenciájával, azaz a termék-csomagolás rendszer nem a saját frekvenciája szerint fog rezegni.
  • lineáris lengőrendszer rezgésének kimenő amplitúdója egy számítható konstans által közvetlen összefüggésben van a gerjesztő rezgés bemenő amplitúdójával (ez a szám az erősítési tényező).
  • kimenő amplitúdó = Bemenő amplitúdó x Erősítési tényező

Jegyezze meg a 3, lengésekre vonatkozó általános megállapítást!

A következőkben az erősítési tényezőt fogjuk részletesen tárgyalni. Lineáris lengőrendszernél a tapasztalt maximális gyorsulás közvetlen összefüggésben van a gerjesztő rezgésnek ugyanezzel az erősítési tényezőjével:

Maximum Kimenő Gyorsulás =Maximum Bemenő Gyorsulás x Erősítési Tényező

Az erősítési tényező M, a következőképpen határozható meg:

M= Maximális Kimenő (Output) rezgés Maximális Gerjesztő (Input) rezgés

Az erősítési tényező matematikai megfogalmazása azt alábbi módon is történhet, melynek matematikai levezetésétől most eltekintünk:

Kimenő Bemenő = 1 1 ( f f f n ) 2 =M

Ahol
ff: gerjesztő, vagy bemenő frekvencia
fn: a lineáris lengőrendszer saját frekvenciája

2.3. A rezonanciajelenség értelmezése

Az előzőekben egy egyszerű kifejezést írtunk fel a bemenő, vagy gerjesztő mozgás kimenő mozgásra való átalakulás paramétereire vonatkozva. Itt a "kimenő (Output)" lehet a kimenő rezgés amplitúdója, vagy a kimenő rezgés maximális gyorsulása. A "bemenő (Input)" lehet rezgésgyorsulás, vagy útamplitúdó.

Az erősítési tényező, mint az ff/fn arány függvénye
8. ábra

A 8. ábrán látható görbe bal oldalán, ahol az ff/fn arány nagyon kicsi, ott az M értéke alacsony, ez azt jelenti, hogy ahol a gerjesztő frekvencia sokkal kisebb, mint a saját frekvencia, ott a kimenő és bemenő frekvencia közel egyenlő egymással.

f f << f n M1,és KimenőBemenő

Ahogy a gerjesztő frekvencia értéke közelít a saját frekvencia értékéhez, az M értéke nagyon gyorsan emelkedik, azaz az arány 1-hez közelít:

f f f n 1 M

Ugyanez történik, ha a kimenő frekvenciát vizsgáljuk meg. Ez azt jelenti valójában, hogy a kimenő frekvencia többszöröse a bemenő értékének.

Az ff/fn = 1 pontban, ahol a gerjesztő frekvencia pontosan egyenlő a saját frekvenciával, az M értéke matematikailag meghatározhatatlanná válik.

M= 1 1 ( f f f n ) 2 = 1 1 ( 1 1 ) 2 = 1 0

Ez a jelenség a rezonancia, mely valójában azt jelenti, hogy a nagyon kicsi bemenő rezgés különösen nagy kimenő regést fog okozni.

A fázisban és a fázison kívüli mozgás
9. ábra

Abban az intervallumban, ahol ff/fn = 1 és ff/fn = 0, az M értéke pozitív szám lesz, amely azt jelzi, hogy a gerjesztő mozgás és a gerjesztett mozgás fázisban vannak. Azaz amint az alap felfelé mozdul, úgy a lengőrendszer is felfelé fog, vagy ha lefelé, akkor a lengőrendszer követi lefelé.

Abban az esetben, ha a frekvencia arány nagyobb, mint 1 és ff > fn,, az M értéke negatív szám lesz. Ez a negatív szám azt jelzi, hogy a gerjesztő mozgás és a gerjesztett mozgás fázison kívül vannak(9. ábra), azaz az alap és a lineáris lengőrendszer mozgása és mozdulatai mindig ellentétes irányúak (kivétel akkor, mikor a mozgás utolsó pontjára érünk, ahol a sebesség nulla). Könnyen felismerhető, hogy fázisban mozgás akkor van, amikor az ff/fn = 1 ponttól balra haladunk, és fázison kívül, amikor a ponttól jobbra, ezt a nagyítási görbét egyszerűsítve ábrázoljuk a 10. ábrán.

A fázisban és fázison kívüli rezgés magnitúdó-frekvencia arány függvénye
10. ábra

A fentebb említett rezgések az egész disztribúciós rendszer folyamán következnek be, legyen szó szárazföldi, vízi, légi szállításról. Nyilvánvaló, hogy ahhoz, hogy termékeink elkerüljék a hatalmas nagyítási értékeket, a csomagolási rendszernek nem szabad olyan hasonló saját frekvenciája hogy legyen, amely közeli a gerjesztő frekvenciához.

A gyorsulás adó elhelyezése és rögzítése a vizsgálati mintán
11. ábra

A 11. ábrán olyan piezoelektromos elven működő gyorsulásmérő látható, amely kis geometriai méretű, könnyű és a három térirányban egyszerre méri a felmerülő gyorsulásértékeket.

Figyelje meg a termékre rögzített gyorsulásmérőt!

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani a legkülönbözőbb termék-csomagolás rendszerekre ható gyakorlati igénybevételeket, számos mérést kell elvégezni.

A mérések feldolgozásából a következő főbb általánosítható és jellemző következtetés vonhatók le:

  • a maximális gyorsulás-amplitúdó a függőleges irányban;
  • a szignifikáns vertikális és vízszintes irányú rezgésgyorsulások a teljes vizsgálat frekvenciatartományban;
  • a csomagolást, illetőleg a termék értékesíthetőségét befolyásoló gyorsulás-amplitúdók, illetve PSD értékek;
3. Párnázóanyagok
3.1. Hagyományos szintetikus polimer alapú párnázóanyagok

A csomagolástechnikában jelenleg alkalmazott párnázóanyagok terén túlnyomó részt képviselnek a szintetikus műanyag alapú habosított anyagok,ezek az alábbiak:

  • poliuretán (PU) alapú lágy illetve keményhabok,
  • extrudált vagy expandált polisztirolhabok (XPS32, EPS33),
  • polietilén habok (PE, E-PE).

A rázásra, illetve ütésre kényes termékek esetén még jelenleg is a legelterjedtebben használt polimerek az expandált polisztirolhab (EPS), a poliuretán (PU), illetve a polietilén (PE) különböző változatai.

Jegyzetfüzeténe gyűjtse ki az EPS jellemzőit!

1) Az EPS alkalmazásának jelenlegi széleskörű elterjedése több okra vezethető vissza. Az alapanyag könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó. A habosító formaszerszám kialakítása tetszőleges, így akár bonyolult alakú is lehet és olyan fészkek (12. ábra), formaidomok, támasztó felületek, stb. kiképezhetők, hogy mind a termékhez, mind a külső burkolatot képző dobozhoz jól illeszthetők. A habosítás arányában különböző karakterű, azaz más és más rugó-csillapítás karakterisztikájú formahabok állíthatók elő és így jól illeszthetők a becsomagolandó termék tömegéhez. A polisztirolhabok általában keménységüknél és viszonylagos merevségüknél fogva főként a nagy ütések csillapítására alkalmasak. Hátránya a polisztirol alapanyagnak, hogy újrahasználata szinte megoldhatatlan. Újrahasznosításának van egy olyan formája, hogy a visszagyűjtött polisztirol habidomokat durva darálón ledarálják és kisebb méretű, főként szirom alakú darabokká aprítják és ezeket a dobozba ömlesztve a termék körül kialakuló üres tereket töltik ki.

EPS hab
12. ábra

Jegyzetfüzeténe gyűjtse ki a poliuretán habok jellemzőit!

2) A poliuretán habok, mint csomagolástechnikai párnázó anyagok formába nem habosíthatók, tehát azokat lemezekben hozzák forgalomba a gyártók és a termékhez megfelelő alakzatokat külön kivágással vagy egymáshoz illesztéssel kell elkészíteni. Ezek a poliuretán lágyhabok kifejezetten kis fajlagos terhelésre alkalmasak (13. ábra). A poliuretán kemény habok egy vagy két komponenses kivitelben szintén alkalmazásra kerülnek, méghozzá oly módon, hogy a főként bonyolult alakú termékeket védőfóliával beburkolják, majd az egy vagy két komponenses anyagot a szabad résbe benyomják, ahol felhabosodva a fennmaradó üreget kitöltik. Párnázási szempontból a poliuretán lágyhaboknak a rugó-csillapítás karaktere rendkívül kedvező, hiszen azok mind zárt, mind nyílt cellás kivitelben, mind ütés, mind rázás igénybevételt követően szinte maradéktalanul visszanyerik eredeti alakjukat és sem késleltetett alakváltozással, sem maradandó deformációval nem kell számolni. Lágyságuknál fogva a tartós rázás során fellépő kis energiájú, de széles frekvenciaspektrumú rázási hatásokat is igen jól csillapítják. Alkalmazásának az szab határt, hogy csak viszonylag kis fajlagos terhelés elviselésére képesek. A kemény poliuretán habok gyakorlatilag úgy viselkednek rázás és ütés hatására, mint a polisztirolhabok. Merev karakterűek, viszonylag nagy fajlagos terhelést elviselnek, azonban az ütés hatására bekövetkező alakváltozásuk kevésbé rugalmas és a viszkoelasztikus (Azokat az anyagokat nevezzük viszkoelasztikus anyagoknak, amelyek mind viszkózus folyással, mind rugalmas alakváltozással válaszolnak egy külső nyíró erő hatására) alakváltozás során jelentős maradó deformációval kell számolni. A kisintenzitású tartós rázások csillapítására ugyanúgy kevésbé alkalmasak, mint a polisztirolhabok. A kemény poliuretán habok csomagolástechnikai előnye, hogy bonyolult alakú tárgyak esetén az ún. dobozba habosítási technológiával gyakorlatilag formaszerszám nélkül a teljes szabadtér kitölthető. Poliuretán habokból szintén készítenek sziromszerű darabokat, melyek ömlesztve helyeznek be a szabad terek kitöltésére. Alkalmazásának határt szab, hogy a kemény poliuretán habok porzásra erősen hajlamosak, felületük eldörzsölődik és ha, a csomagolandó anyag nincs kellő gondossággal porzáró burkolattal ellátva, akkor jelentős porképződéssel kell számolni.

Poliuretán hab
13. ábra

Jegyzetfüzetébe gyűjtse ki a polietilénhab jellemzőit!

3) Napjainkban főként a megmunkálhatóság és a változtatható anyagminőségek okán egyre inkább elterjednek a polietilén (PE) alapú habszerkezetek. Ezen anyag alkalmazásánál habok szintén csak lemez formában gyárthatóak, ezért konkrét alkalmazáskor ezeket a habokat kivágással meg kell munkálni, ami sokszor rendkívül összetett feladat és a szabásminták miatt jelentős anyagveszteséggel is számolni kell. (14. ábra)

PE hab
14. ábra

E habok alkalmazása esetén a párnázási funkciót betöltő teljes vastagság előállítására alapvetően három változat ismert:

  • Viszonylag vékonyabb (pl. 10mm) PE lemezeket úgy alkalmazzák, egy vastagabb párna létrehozásakor hogy az egyes rétegeket a termék felfekvési alakjának megfelelően kivágják, majd a szükséges rétegszámot a megfelelő sorrendben hővel egymáshoz laminálják és így nyerhető az alakos formaidom.
  • A gyártástechnológia során egy viszonylag vastagabb (>10mm) párnázóanyagot állítanak elő, majd hajtogatásos eljárással megnövelik a párnázóanyag vastagságát.
  • A fenti változatok technológiai keveréke, amikor egy átlagosan 2-5mm vastagságú párnázó anyagot laminálnak össze egy 30-50mm vastagságú párnázóanyaggal. Ennek a változatnak több előnye is van:
    • a két hab karakterisztika tetszőlegesen kombinálható,
    • a kimetszéses- hajtásos technológia kedvezően kombinálható,
    • könnyű hajtogatásból adódóan, kedvező logisztikai mutatók.

A polietilén habnak csomagolástechnikai szempontból van egy olyan kedvező tulajdonsága, hogy kevésbé abrazív (koptató) hatású a felülete, ezért festett vagy egyéb módon felületkezelt termékek esetén kevésbé koptatja a párnázóanyaggal érintkező felületeket, továbbá kevésbé hajlamos porzásra. Az alábbi táblázatban (1. táblázat) foglaljuk össze a fent elemzett hagyományos polimer párnázóanyagok tulajdonságait. A táblázatban 1-5-ig történő értékelés alapján osztályozzuk a párnázóanyagokat (1: nagyon kedvező; 5: nagyon kedvezőtlen). Az értékeket laboratóriumi és szakirodalmi tapasztalatok adják.

Tanulmányozza az alábbi táblázatot!

Hagyományos párnázóanyagok összehasonlítása
EPS habPU - lágy habPU - kemény habPE hab
Mechanikai csillapítás - ütés3342
Mechanikai csillapítás - rázás2432
Gyártástechnológia igény (szerszám, gép, stb.)5222
Környezeti ellenállóképesség (hőm., r.H. stb.)1221
Elektrosztatikai alkalmazhatóság2432
Környezetgazdálkodási hasznosíthatóság4553
Költség rangsor (előállítás+alapanyag)3242

1. táblázat

3.2. Alternatív, illetve új típusú párnázóanyagok

Korántsem mondható, hogy a szintetikus polimer alapú műanyagokat használták kizárólag csomagolástechnikai párnázási célokra. Annak érdekében, hogy a logisztikai környezet által támasztott mechanikai és klimatikus igénybevétel együttesek megfelelő módon abszolválva legyenek, számos megoldási változat és próbálkozás történt. Hagyományos (egyéb, cellulóz) alapanyagokból kialakított párnázóanyagok például a következők:

  • Méhsejt papír
  • Gyűrt papír
  • Papír idom
  • Fareszelék
Méhsejt papír
15. ábra
Különböző cellulóz alapú párnázóanyagok (gyűrt papír, papír idom, fareszelék)
16. ábra

A polimer alapú habokhoz hasonlóan itt is változatos tulajdonságokkal találkozhatunk. Egyesek elősegítik a korróziót, ezért fém alkatrészekhez nem használhatók. Nagy részük abrazív hatású, viszont minden cellulóz alapú párnázóelem higroszkópikus, tehát a páratartalom változásának hatására változik a párnázási képessége is.

Felhasznált irodalom:

Dr. Mojzes Ákos: Környezetbarát párnázóanyagokalkalmazásához szükséges tervezési és vizsgálati eljárások továbbfejlesztése logisztikai szempontok figyelembevételével, 2014, Doktori értekezés

Dr. Pánczél Zoltán, Dr. Böröcz Péter János, Dr. Mojzes Ákos: Logisztikai áruismeret, 2014, SZE-LSZT tanszéki segédlet

Önellenőrző kérdések
1. Állítsa sorrendbe a kritikus elem meghatározására vonatkozó mérési eljárás lépéseit!

1.
2.
3.
4.
5.


2. Írja a betűjeleket a megfelelő helyre!



Csúcsgyorsulás
Időtartam
Sebesség változás

3. Írja a betűjeleket a megfelelő helyre!



a termék tömege
a kritikus elem tömege
a külső csomagolás tömege
kritikus elem rugóállandója
párnázás rugóállandója

4. Egy 40 G érzékenységi tényező terméket várhatóan 0,5 méteres magasságból ejthetnek le a logisztikai folyamatok során. Határozzuk meg azt a minimális csillapítási távolságot, ami ebben az esetben szükséges a termék sérülésének elkerülése érdekében!

A csillapítási távolság: m

5. Jelölje meg a lengésekre vonatkozó megállapítások közül az igazakat!
A válaszrezgés frekvenciája megegyezik a gerjesztő-mozgás frekvenciájával, azaz a termék-csomagolás rendszer a saját frekvenciája szerint fog rezegni.
A lineáris lengőrendszer rezgésének kimenő amplitúdója az erősítési tényező által közvetlen összefüggésben van a gerjesztő rezgés bemenő amplitúdójával.
A kimenő amplitúdó a bemenő amplitúdó és az erősítési tényező szorzataként adódik.
6. Jelölje meg az alábbiak közül a rezonancia jelenségére vonatkozó állítást!
A rezonancia valójában azt jelenti, hogy a nagyon nagy kimenő rezgés különösen kicsi bemenő rezgést fog okozni.
A rezonancia valójában azt jelenti, hogy a nagyon nagy bemenő rezgés különösen kicsi kimenő rezgést fog okozni.
A rezonancia valójában azt jelenti, hogy a nagyon kicsi bemenő rezgés különösen nagy kimenő rezgést fog okozni.
A rezonancia valójában azt jelenti, hogy a nagyon kicsi kimenő rezgés különösen nagy bemenő rezgést fog okozni.
7. Mi a célja az ábrán látható, nyíllal megjelölt eszköznek?
A termék rögzítésének segítése.
Gyorsulásmérés.
Színellenőrzés.
Párnázás.
8. Jelölje meg az EPS igaz állításokat!
Alapanyaga könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó.
Nehezen alakítható, emiatt illesztési problémák lépnek fel az alkalmazásánál.
Nagy ütések csillapítására általában alkalmasak.
Lágyságuknál fogva a tartós rázás során fellépő kis energiájú, de széles frekvenciaspektrumú rázási hatásokat is igen jól csillapítják.
Bonyolult alakú tárgyak esetén az ún. dobozba habosítási technológiával gyakorlatilag formaszerszám nélkül a teljes szabadtér kitölthető.
Újrahasználata szinte megoldhatatlan.
8. Jelölje meg a cellulóz alapú párnázóanyagokra igaz állításokat!
A polimer alapú habokhoz hasonlóan itt is változatos tulajdonságokkal találkozhatunk.
Egyesek elősegíthetik a korróziót, ezért fém alkatrészekhez nem minden esetben használhatók.
Nagy részük abrazív hatású, tehát nem rendelkeznek koptató hatással.
Higroszkópikus tulajdonságuk miatt a páratartalom változásának hatására változik a párnázási képességük is.