KURZUS: Csomagolás

MODUL: V. Modul: Csomagolásvizsgálatok

13. lecke: Csomagolási rendszerek vizsgálatai

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg a csomagolásvizsgálatok alapvető célját. Legyen tisztában a különböző kategóriáival és az egyes igénybevételek szimulálására szolgáló tesztekkel és a végrehajtásukra alkalmas berendezésekkel.

A lecke megtanulása után Ön képes lesz egy tervezési feladat során meghatározni, hogy az adott szállítási útvonalon várhatóan fellépő igénybevételeket milyen laboratóriumi módszerekkel lehet szimulálni.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • adott listából kiválasztani a csomagolásvizsgálatok fő kategóriáit,
  • adott listából kiválasztani az igénybevételek valós felmérésének jellemzőit,
  • adott listából kiválasztani a halmazolás szimulálására igaz állításokat,
  • a jellemzőket a rázkódások és ütések laboratóriumi szimulációjára szolgáló vizsgálatokhoz rendelni,
  • összekapcsolni kombinált károsító tényezőket a klimatikus igénybevételek esetén,
  • felsorolásból kiválasztani a pergamen-papír, valamint a polietilénnel vagy PVDC diszperzióval bevont papírok kedvező és kedvezőtlen tulajdonságait
  • felsorolásból kiválasztani a mechanikai kezelés hatását,
  • adott kezelt csomagolópapírról megállapítani, hogy az vegyileg vagy mechanikailag kezelt,
  • a hullámpapírokhoz felhasznált anyagokhoz adott listából tulajdonságokat rendelni

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 90 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • szállítási csomagolás vizsgálatok,
  • csomagolóeszköz vizsgálatok,
  • csomagolóanyag vizsgálatok,
  • valós felmérés,
  • halmazterhelés vizsgálat,
  • ütésvizsgálat
  • rázás vizsgálat
  • klímaállósági vizsgálat.
1. A csomagolásvizsgálatok jelentősége

Határozza meg a csomagolásvizsgálatok 3 fő kategóriáját!

A szállítás, rakodás, tárolás során felmerülő normális igénybevételek meghatározása után elkezdődhet a csomagolás tervezése. A költségek és a terjedelem minimalizálásához az szükséges, hogy az egyes szállítási relációkhoz és módozatokhoz tartozó hatások szélsőértékeit elviselhető határok között tartsuk. Ehhez el kell döntenünk, hogy mit tekintünk normális igénybevételnek az egyes szállítási láncokon belül, amelyre nagy valószínűséggel számíthatunk. Ha teljes biztonságra akarnánk törekedni, ahhoz már olyan mértékű "túlcsomagolásra" lenne szükségünk, amely gazdaságtalan, értelmetlen és az esetek döntő többségében kihasználatlan lenne. A szélső értékek közötti ingadozások miatt különböző kompromisszumokat kell kötni a tervezés során. Így a sorozatgyártás megkezdése előtt célszerű a csomagolások tesztelése, megelőzvén az esetlegesen rossz csomagolás miatti jelentős árukárokat és reklamációkat. Ezeket a vizsgálatokat az alábbi nagyobb csoportokba sorolhatjuk:

  • szállítási csomagolás vizsgálatok
  • csomagolóeszköz vizsgálatok
  • csomagolóanyag vizsgálatok
  • alapanyagvizsgálatok

Mindegyik kategóriára nemzetközi szervezetek (például ISTA - International Safe Transit Association; ASTM - American Society for Testing and Materials; ISO - International Organization for Standardization) által meghatározott előírások és teszt típusok léteznek. Ezek a testületek hatalmas adatbázisokon alapuló statisztikák, illetve anyagtudományon alapuló összefüggések segítségével olyan vizsgálati programokat állítottak össze, amelyek jól szimulálják a valós környezet körülményeit. Ezeken kívül alkalmazhatóak természetesen egyedi (vevői) vagy vállalati előírások, sőt hosszú távú kapcsolat esetén adott szállítási útvonal konkrét igénybevételeinek tényleges felmérése is kifizetődő lehet.

Ebben a leckében előbbiről, valamint a vizsgálatok tekintetében átfedést mutató szállítási csomagolás és csomagolóeszköz vizsgálatokról (csomagolási rendszerek), a modul következő leckéjében pedig a csomagolóanyagok és az alapanyagok vizsgálatáról lesz szó. Az egyes vizsgálatok bemutatása mellett ismétlésként, rövid áttekintést is nyújtunk a hozzá csatlakozó igénybevételekről is.

2. A logisztikában fellépő főbb mechanikai és klimatikus hatások felmérése különböző szállítási láncokra

Jegyezze meg az igénybevételek valós felmérésének jellemzőit!

A csomagolt termékeket érő hatások a gyakorlatban igen eltérőek lehetnek. A következőkben egy olyan vizsgálatot mutatunk be, amely esetén különböző cégek szállítási csomagolásaiba egy olyan kompakt műszerrendszert helyeztünk be, amely a feladástól a kicsomagolásig a következő adatokat rögzíti az idő függvényében:

  • dátum és idő
  • hőmérséklet
  • relatív légnedvesség tartalom (belső és külső)
  • ütés- és rezgésgyorsulások az idő függvényében, a kalkulált teljesítmény sűrűség spektrummal (PSD)

Egy ilyen mérés végrehajtására alkalmas műszer például a Lansmont Shock Saver 3X90 (1. ábra).

Lansmont Shock Saver 3X90
1. ábra

A műszert a csomagolásból kiszedve és megfelelő szoftverrel feldolgozva számos kiértékelést végezhetünk. A 2. ábrán egy hőmérséklet és páratartalom értéket tartalmazó diagrammot tekinthet meg.

A Lansmont Shock Saver adataiból nyert kiértékelés
2. ábra

Ehhez hasonlóan elkészíthető a rázkódásokat és ütéseket ábrázoló diagram is, támogatva például a párnázóanyagok minőségének és mennyiségének ideális meghatározását. A felmérés tartalmazhat közúti, vasúti, légi, tengerhajózási és ezek kombinációjából összeállított szállítási láncokat, amelyeken belül az adott csomag konténerben is "utazhat", illetve egyedi csomagként gyűjtőszállításban is továbbítható. Egy felmérés után lehetőség van a feltárt jellemzőket laboratóriumi körülmények között szimulálni és közben monitorozni az adott minta viselkedését.

3. A halmazolás befolyása a felmért dinamikai jellemzőkre

Határozza meg a halmazolás szimulálására ismert eljárásokat és ezek befolyásoló tényezőit!

Mind a szállítóeszközök, mind a raktári berendezések belmagasságai igénylik a csomagolt áruk egymásra rakását. Az esetek többségében a rakodólapokon képzett egységrakományokat is több rétegben helyezzük egymásra.

A halmazolhatóság egyik sajátos problémája, hogy a terhelés első időszakában látszólag hibátlannak tűnő halmazok egyszerre csak megroggyannak, összeomlanak, leborulnak. Ezzel a jelenséggel a reológia nevű tudományág foglalkozik. Ez a reológiai vizsgálat azt jelenti, hogy a csomagolóanyagok többsége tartós terhelés során egyszerre szenved rugalmas alakváltozást, ún. folyási alakváltozást (a terhelés növelése nélküli deformáció) és maradó alakváltozást (a terhelés megszüntetése után a terhelt anyag nem nyeri vissza eredeti, terhelés előtti méretét). A reológiai probléma még akkor is fennáll, ha előtte rövid időtartamú igénybevételi méréseket végzünk. Az ilyen jellegű szilárdságmérés nem pontosan modellezi az illető anyag tartós terhelés alatti viselkedését. Reológiai szempontból főként a papír és műanyag alapú csomagolószerek a legérzékenyebbek. Továbbá ezek tulajdonságait is jelentősen befolyásolja a mindenkori klíma, annak változásai, sőt a változás dinamikája is (nyomóprés előretolási sebessége).

A halmazterhelés is modellezhető laboratóriumi körülmények között. A halmazterhelés laboratóriumi szimulálását az 3. ábrán látható terhelő berendezéssel végezhető. A konkrét feladatnak megfelelően tág határok között változtatható a pontos vizsgálat. Ismert a terhelés időtartamára, a terhelés mértékére, illetve a doboz összeroppanásáig növelt terhelésre vonatkozó vizsgálat is. Az egyik legismertebb ilyen vizsgálat a BCT teszt (Box Compression Test, ISO 12048)

Halmazterhelés vizsgálat komplett töltött és lezárt csomagoláson
3. ábra
4. A rázkódások és ütések laboratóriumi szimulációja

Jegyezze meg a rázóasztalon végzett szimulációs vizsgálatok jellemzőit!

A logisztikában a szállítási folyamatok közben a tartós rázási igénybevételek elkerülhetetlenek. A termék-csomagolás rendszerekre ható rázási igénybevétel a pálya egyenetlenségeiből, a járművekben lévő, forgómozgást végző kiegyenlítetlen tömegekből, a jármű rugózási rendszeréből, és a pályántartás tulajdonságaiból együttesen adódnak. A rakfelületen mérhető lengések sztochasztikus jellegűek, ami azt jelenti, hogy időben mind a rezgés frekvencia-, mind az amplitúdó-összetétele erősen ingadozik. A rezgések mind vízszintesen, hossz- és keresztirányban, mind függőlegesen fellépnek. Ezek mindhárom térirányban egyidőben fellépő egyenes vonalú rezgések, valamint a jármű-rakomány rendszer tömegközéppontjához képest végzett szöglengések. A szöglengések további kellemetlen tulajdonsága, hogy a tömegközépponttól távolodva a sugárral arányosan egyre nagyobb intenzitásúak. A lengések amplitúdója bizonyos frekvenciákon a nehézségi gyorsulás mértékét is meghaladják. Ez azzal jár, hogy a rakfelületen elhelyezett rakomány egy pillanatra a rakfelülettől elválik, eközben a rakfelület további rezgőmozgást végez, és a rakomány a rakfelületre visszaeséskor már nem ugyanabba a pozícióba esik vissza. Természetesen a felugrás időtartama alatt, a rakfelület és a rakomány között az elmozdulást akadályozó súrlódó erő megszűnik, és ha eközben a jármú ívben halad, fékez, vagy gyorsít, ill., ha a rakfelület nem vízszintes igen jelentős rakományelmozdulások keletkezhetnek, és a rakomány a jármű falainak ütközhet.

A különböző járműveken előforduló rezgésviszonyokat megfelelő műszerrendszerekkel mérni lehet. Ilyen műszeres méréseket laboratóriumunk már nagy számban végzett, és mára számos adat áll rendelkezésre a legkülönbözőbb közlekedési ágakból.

Laboratóriumunkban a rázó igénybevételt elektrohidraulikusan működő rázóasztalon vagy elektrodinamikus elven működő rázóasztalaon állítjuk elő. A rázóasztalok általános frekvenciatartománya 0 - 2000 Hz közötti, amelyen maximum 200 mm amplitúdójú különböző jelalakú rezgések végezhetők. A sztochasztikus rezgések előállítására külön vezérlőegység szolgál.

A rázóasztali vizsgálatok két jelenség elemzésére alkalmasak:

  • Kisebb csomagegységekből képzett egységrakományok rögzítettségének vizsgálata, hogy azok a rázás és lengések hatására egymáshoz képest hogyan mozdulnak el, ill. ezt a rázást tartósan végezve kell-e számolni kifáradás jellegű igénybevétellel. (Főként hidraulikus rázóasztalon végzett vizsgálattal).
  • Rázó igénybevétel hatására fellép-e rezonancia jelenség, mely azt jelenti, hogy a gerjesztő rezgés hatására akár a csomagon, akár a becsomagolt termék valamelyik elemén nagyobb intenzitású rezgés keletkezik a gerjesztő rezgésnél. A mechanikai rezgéseknél elvileg a rezonancia hatására végtelen intenzitású rezgés is felléphet. A gyakorlatban a méréseim szerint ez a növekedés 6-8 szoros. Ez is sokszor már elegendő intenzitású ahhoz, hogy pl. háztartási berendezések, szórakoztató elektronikai termékek, műszerek kisgépek egyes gépelemeinek akár a törését, leszakadását okozzák. Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert a közlekedési gyakorlatban az átadás - átvétel a csomagolás külső állapota alapján történik. Mivel a rezgések hatására külső sérülés gyakran nem történik, hanem csak maga a termék károsodik, ebből a jelenségből fakadóan számtalan jogvita is származhat. (Főként elektrodinamikus rázóasztalon végzett vizsgálattal).

A járműveken is gyakran halmazolják a rakományegységeket. Ilyen esetekben a rázóvizsgálatot a teljes rakományhalmazon kell elvégezni, mivel más mód nincs a teljes halmaz rezgési tulajdonságainak vizsgálatára.

A rázóasztali vizsgálatok (4-5. ábra) arra is alkalmasak, hogy a csomagolásokba beépített mozgást csillapító párnázó elemek csillapítási karakterisztikáit meghatározzuk, ill. a szükséges csillapítást megtervezzük. A csillapító anyagok vastagságának növelésével a rezgési amplitúdók csökkenthetők. Azonban egy gyakori tévhitet el kell oszlatni, mégpedig, hogy a párnázó anyagok vastagságának változtatásával a rezgés frekvenciája elhangolható. Ez nem igaz, és azért kellemetlen, mert ha egy adott frekvencián rezonancia lép fel a becsomagolt terméken, akkor hiába változtatjuk a párnázás vastagságát, a károsodás mértéke nem fog változni. A 4. és 5. ábrán rázóasztali vizsgálatok láthatók a megfelelő műszerrendszerekkel együtt.

A különösen magas frekvenciájú (> 100 Hz) rázó igénybevételek az ember számára szinte érezhetetlenek, ugyanakkor jelentős kárt tudnak okozni. Erre vonatkozóan érdekes eset, hogy egyes repülőgéptípusokon szállított és papíriszap tálcákba csomagolt tojásokon nagymérvű töréskár keletkezett, és a vizsgálatokból kiderült, hogy a repülőgép hajtómű alig érzékelhető nagy frekvenciás rezgése okozta a tojáshéj törését. A rezgés a friss zöldség - gyümölcs termékeknél is súlyos nyomási károkat tud okozni, mely a termék korai megromlásához vezet.

Csomagolt termék rázóvizsgálata szélessávú véletlen gerjesztéssel hidraulikus rázóasztalon
4. ábra
Csomagolatlan termék rázóvizsgálata
5. ábra

A rázkódásokra a gyakorlatban gyakran szuperponálódnak nagy intenzitású egyedi, "ütés" jellegű impulzusok. Ütési, ütközési igénybevételek a logisztika során alapvetően két forrásból szoktak keletkezni. Függőleges irányú ütések többnyire a csomagolt termékek leesésekor keletkeznek, de ilyen hatást fejt ki az emelőgépekkel történő durva teherlehelyezés is. Vízszintes ütközések a járművek fékezése, gyorsítása és ívben haladása során következhettek be. Vízszintes ütés szempontjából kiemelkedő a hajók kikötésekor a partfalnak való durva nekiütközés, és vasúti közlekedés esetén a tolatási lökés. Ugyanilyen durva igénybevételt okoz a szállító konténerek rakodása során a konténer oldalfalak egymásra ütközése.

Jegyezze meg az ütési igénybevételek szimulálására végzett vizsgálatok jellemzőit!

Az ütési igénybevételekre jellemző, hogy mind az ütések száma, mind azok intenzitása még ugyanazon szállítási lánc esetén is rendkívül nagy eltérést mutathat. Sok esetben emberi tényezőkön múlik, hogy egyáltalán előfordul-e ilyen jelenség (pl. közúti szállítás esetén rossz minőségű útszakaszra történő nagy sebességű ráhajtás, durva fékezés, vasúti szállításnál a kocsirendezést végzők gondatlansága, vagy tengerhajózásnál gyakran időjárási viszonyok is befolyásolhatják a kikötői pontos manőverezést). Ugyanakkor az ütközési igénybevételek ismerete nagyon fontos lenne, mivel az ellenük való védekezés mind műszaki megoldásban, mind költség ráfordításban igen jelentős. Például az ütési igénybevételek csökkentése a párnázó anyag fékútjának növelésével érhető csak el. Nyilvánvaló, hogy a vastagabb párnázás egyben a csomagolás külső geometriai méreteinek növekedését vonja maga után, ami szállítástechnikai szempontból holt térnek minősül, és így azonos járműtérfogatba kevesebb csomagolt termék kerülhet, és megnövekszik az egy árudarabra jutó szállítási költség.

A vízszintes ütő igénybevételek hatására nemcsak a csomagolt termékek sérülhetnek, hanem teljes rakományok is megcsúszhatnak, vagy megbillenhetnek. A járműveken a teljesen szoros rakodás a gyakorlatban gyakran nem valósítható meg a rakomány egyenletes tömeg elosztása érdekében. Az így keletkező hézagok miatt (pl. fékezés hatására) a rakat tömegközéppont-magasságától függően vagy megcsúszik, vagy megbillen. Különösen a megbillenő rakatok a ferde élszerű ütközések hatására igen súlyos sérüléseket tudnak szenvedni.

Az ütési igénybevételek hatását nagymértékben befolyásolja, hogy az ütés a csomag valamelyik teljes felületét, valamelyik élét, vagy valamelyik sarkát éri. Elvileg legkedvezőtlenebb a teljes lapra történő esés, mivel általában ezekben az irányokban legkisebb a párnázási fékút. A gyakorlatban nagyon sok függ a becsomagolt termék alakjától, annak műszaki jellemzőitől és a különböző helyeken való terhelhetőségétől.

Laboratóriumunkban a vízszintes ütési igénybevételeket lejtőpályás ütköztető berendezésen, illetve a függőleges ütéseket ejtőberendezésen (6. ábra) szimuláljuk. Az ejtőberendezések nagy hátránya, hogy az elengedés után a nem szimmetrikus tömegeloszlású termék-csomagolás rendszerek esés közben elfordulhatnak, és a felütközés nem a kívánt lapra, élre, ill. csúcsra következik be. Emiatt kényes esetekben a 7. ábrán látható lejtőpályás ütköztető berendezést használjuk, mivel a berendezés ütköző kocsiján a vizsgálandó alany jól pozícionálható.

Függőleges ütésvizsgálat ejtőberendezéssel
6. ábra

A termékek ütési érzékenységét ütőasztalon vizsgáljuk. Az ütőasztalon az ütési jelalak amplitúdója, az ütés lefutás időtartama, az ütés, illetve annak frekvenciája, és az ütések darabszáma egyaránt tág határok között állítható. Az ilyen kísérletekből mechanikai méretezéshez számszerű mennyiségeket kapunk.

Vízszintes ütésvizsgálat lejtőpályás ütköztető berendezésen
7. ábra
5. A valóságos klímahatások és szimulálásuk problémája

A logisztikában - mivel az áruáramlások zöme szabadtéren zajlik, és időtartama is jelentős - ezért a meteorológiai viszonyok és változásaik nagymértékben hatnak a termék-csomagolás rendszerekre. Vizsgálati tapasztalataink szerint, a leggyakoribb károkozó tényezők:

  • Magas hőmérséklet
  • Alacsony hőmérséklet
  • Gyors hőmérsékletváltozás
  • Magas relatív légnedvesség tartalom
  • Közvetlen csapadék
  • Közvetett csapadék (harmat, dér, zúzmara)
  • Napsugárzás
  • Korrozív atmoszféra (pl. tengeri sós köd)
Klímaállósági vizsgálat szállítási csomagoláson
8. ábra

Természetesen a logisztikában a mechanikai igénybevételek a klíma igénybevétellel együtt hatnak. Így a következő kombinált károsító tényezőkkel kell számolni:

  • Nagy légnedvesség hatására páralecsapódás a becsomagolt terméken;
  • Nagy légnedvesség, vagy csapadék hatására az arra érzékeny csomagolóanyagok szilárdság vesztése;
  • Magas hőmérsékleten egyes csomagolóanyagok lágyulása;
  • Alacsony hőmérsékleten egyes csomagolóanyagok elridegedése;
  • Egyes csomagolások szétfagyása;
  • Változó hőmérséklet hatására a becsomagolt termék térfogat változása, és az ebből eredő túlnyomás, ill. vákuum;
  • Csomagolt fémtermékeken a magas nedvességtartalom miatti korrózió;

Jegyezze meg a kombinált károsító tényezőket!

Ezek a gyakorlatban kombináltan jelentkező hatások együttesen szintén nem szimulálhatók, illetve ha néhány hatás együttesen elő is állítható, akkor a reprodukálhatóság foka csökken.

Vizsgálati minták sópermet vizsgálat után
9. ábra
6. Laboratóriumi vizsgálatok az MSZ ISO szabványok szerint (nem veszélyes áru esetén)

A Magyar Szabvány azért került kidolgozásra, hogy a teljesen kész szállítási csomagolások vizsgálati rendjének összeállításával foglalkozó szervezetek igényét kielégítse.

Az ilyen vizsgálati rendek ugyanolyan sokfélék lehetnek, mint azok a szállítási módok, ahogyan a csomagolásokat szállítjuk. Ennek megfelelően a Szabvány célja, hogy a megfelelő vizsgálati rendek összeállításához irányelveket adjon, mintsem az, hogy egy merev keretet határozzon meg vagy az, hogy ezt valamilyen hatóság előírja.

Tárgy és alkalmazási terület

A Szabványsorozat általános szabályokat állapít meg a kész szállítási csomagolások vizsgálati programjának összeállításához mindenféle szállítási lánc esetében. Az MSZ ISO 4180-1 szabvány a vizsgálati program összeállításának általános elveit tartalmazza. Megadja azokat a tényezőket is, amelyeket figyelembe kell venni a csomagolások elfogadási feltételének megállapításában azután, hogy azokat alkalmassági vizsgálat-sorozatnak vetettük alá. Ezen szabványt tartalmazza az összes olyan mennyiségi adatot, amely a vizsgálat szigorúságának megállapításához szükséges és a vizsgálatsorozat más mennyiségi jellemzőit is. A szabványsorozat két részét együtt kell alkalmazni.

A vizsgálati módszerekben mennyiségi meghatározást igénylő tényezők

A tárgyhoz tartozó vizsgálati módszereket és a minden egyes vizsgálat előtt mennyiségi meghatározást igénylő, alkalmazható tényezőket az 1. táblázat tartalmazza.

Tanulmányozza az 1. táblázatot!

Vizsgálati módszerek és a mennyiségi meghatározást igénylő tényezők
Vizsgálati módszerA vonatkozó nemzetközi szabályokMennyiségi meghatározást igénylő tényezők
KondicionálásMSZ ISO 2233Hőmérséklet, relatív légnedvesség-tartalom, idő, előszárítási körülmények
Halmazolhatósági vizsgálatMSZ ISO 2234Terhelés, a terhelés időtartama, a csomagolás(ok) helyzete(i), légköri hőmérséklet és relatív légnevesség-tartalom, a mintacsomagolások száma, az ütközések száma
Függőleges ütköztető vizsgálat ejtésselMSZ ISO 2248Ejtési magasság, a csomagolás(ok) helyzete(i), légköri hőmérséklet és relatív légnedvesség-tartalom, a mintacsomagolások száma, az ütközése száma
Vízszintes ütköztetővizsgálatMSZ ISO 2244Vízszintes sebesség, a csomagolás(ok) helyzete(i), légköri hőmérséklet és relatív légnedvesség-tartalom, a felütközési felület formája (és ha van) a kockázatnövelő betétidom használata, a mintacsomagolások száma
Szállítási csomagolás feldőlési vizsgálata (10. ábra)MSZ ISO 8768Billentési magasság, a csomagolás(ok) helyzete(i), légköri hőmérséklet és relatív légnedvesség-tartalom, a mintacsomagolások száma, az billentések száma
RázóvizsgálatMSZ ISO 2247A vizsgálat időtartama, csomagolás(ok) helyzete(i), légköri hőmérséklet és relatív légnedvesség-tartalom, a mintacsomagolások száma, a csomagolásra, ráhelyezett terhelés (ha van).
NyomóvizsgálatMSZ ISO2872A legnagyobb terhelés, a csomagolások helyzetei, légköri hőmérséklet és relatív légnedvesség-tartalom, a felső nyomólap szerelési módja (merev, vagy szabadon billenő), a mintacsomagolások száma
Légritkított térben végzett vizsgálatMSZ ISO 2873Nyomás, a csökkentett nyomás időtartama, a hőmérséklet a vizsgálókamrában, a mintacsomagolások száma
Halmazolhatósági vizsgálat nyomóprésselMSZ ISO 2874Az alkalmazott terhelés, a terhelés időtartama, a csomagolások helyzetei, légköri hőmérséklet és relatív légnedvesség-tartalom, a mintacsomagolások száma
Vizsgálat vízpermettelMSZ ISO 2875A permetezés időtartama, a csomagolások helyzetei, a mintacsomagolások száma
GörgetővizsgálatMSZ ISO 2876A mintacsomagolások száma, légköri hőmérséklet és relatív légnedvesség-tartalom

1. táblázat

Szállítási csomagolás feldőlési vizsgálata
10. ábra
Felhasznált irodalom

Dr. Pánczél Zoltán, Dr. Böröcz Péter János, Dr. Mojzes Ákos: Logisztikai áruismeret, 2014, SZE-LSZT Tanszéki segédlet

Dr. Pánczél Zoltán, Dr. Böröcz Péter János: Anyagmozgatás, raktározás, 2008, UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft, Győr

Kit L. Yam (szerk.): The Wiley Encyclopedia of Packaging Technology, 2010, John Wiley & Sons, Inc.

Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az alábbiak közül a csomagolásvizsgálatok fő kategóriáit!
Szállítási csomagolás vizsgálat.
Fogyasztói csomagolás vizsgálat.
Gyűjtőcsomagolás csomagolás vizsgálat.
Csomagolóanyag vizsgálat.
Csomagolóeszköz vizsgálat.
Ejtés vizsgálat.
2. Jelölje meg az alábbiak közül az igénybevételek valós felmérésére vonatkozó állításokat!
Egyszeri, nagyobb mértékű beruházást igényel.
Időben rövid távú eladói-vevői kapcsolat esetén lehet gazdaságos.
Segítségével pontos hőmérséklet és páratartalom adatokat állapíthatunk meg.
Az így nyert adatok segítségével tervezett csomagolás tesztelése nem szükséges.
Az eszköz képes rögzíteni a nagyobb ütéseket időponttal együtt, így a kiértékelés során ennek helyszíne beazonosítható.
3. Jelölje meg a halmazolás szimulálására igaz állításokat!
A halmazolás szimulálására végzett vizsgálatokat minden esetben 24 óráig végezzük.
A halmazolás szimulálásának eredményét befolyásolja a terhelés változtatásának dinamikája.
A halmazolás szimulálására végzett vizsgálatokat minden esetben a doboz összerogyásáig végezzük.
A halmazolás szimulálására végzett vizsgálatokat egy nyomópréssel ellátott berendezéssel végezhetjük el.
A halmazolás szimulálásának eredményét befolyásolja a vizsgálati klíma.
4. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e!
Az ejtőberendezés hátrányát a nem szimmetrikus tömegeloszlású termék-csomagolás rendszerek vizsgálatánál tapasztaljuk meg.
A rázóasztali vizsgálat alkalmas kifáradás jellegű igénybevételek szimulálására.
Az ütési igénybevételek hatását nem befolyásolja, hogy az ütés a csomag melyik felületét éri.
A vízszintes ütési igénybevételeket a lejtőpályás ütköztető berendezésen lehet szimulálni.
5. Jelölje meg az az alábbi, a klimatikus igénybevételek kombinált károsító tényezőiről szóló állítások közül az igazakat!
Nagy légnedvesség hatására páralecsapódás a becsomagolt terméken
Csomagolt fémtermékeken a magas nedvességtartalom miatti korrózió
Nagy légnedvesség, vagy csapadék hatására a papír csomagolóanyagok szilárdság vesztése
Magas hőmérsékleten egyes csomagolóanyagok elridegedése
Változó hőmérséklet hatására a becsomagolt termék térfogat változása, és az ebből eredő túlnyomás keletkezése
Alacsony hőmérsékleten egyes csomagolóanyagok lágyulása és szétfagyása