KURZUS: Csomagolás

MODUL: I. modul: A csomagolástechnika és a csomagolástervezés alapjai

2. lecke: Csomagolástervezési alapismeretek

Cél: A tananyag célja, hogy a hallgató ismerje meg a csomagolástervezés alapjait. Legyen tisztában a tervezés folyamatának lépéseivel, az egyes állomásoknál szükséges termék- és/vagy szállítási lánc tulajdonságokkal.

A lecke megtanulása után Ön képes lesz egy tervezési feladat során meghatározni, hogy milyen adatok szükségesek az optimális csomagolás megtervezéséhez és milyen lépési sorozatban tervezheti ezt meg.

Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha képes

  • eldönteni, hogy a csomagolási rendszer védelmi funkciójának pontos tervezéséhez mely tényezők szükségesek;
  • ábra alapján meg tudja nevezni a fogyasztói csomagolás, a gyűjtőcsomagolás és az egységrakomány alrendszer elemeit;
  • eldönteni, hogy a logisztikai csomagolástervezés folyamatának lépéseire vonatkozó állítások igazak vagy hamisak;
  • adott listából kiválasztani, mit eredményezhet, ha egy termék kritikus elemeinek konstrukciós módosításával csökkentik azok érzékenységét.

Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 60 percre lesz szüksége.

Kulcsfogalmak

  • csomagolástervezés,
  • szállítási lánc,
  • termékérzékenység,
  • optimális csomagolás.
1. A csomagolástervezés jelentősége a logisztikában

Jegyezze meg a csomagolási rendszer védelmi funkciójának pontos tervezéséhez szükséges tényezőket!

A logisztikában a csomagolt termékeket a termelés helyéről a felhasználás, illetve a fogyasztás helyére kell eljuttatni úgy, hogy

  • a becsomagolt termék semmilyen külső- és/vagy belső károsodást ne szenvedjen,
  • a csomagolási rendszer maradjon annyira ép, hogy az értékesítést ne gátolja.

Ahhoz, hogy a csomagolási rendszert, illetve annak védelmi funkcióját pontosan tervezni tudjuk, a következőket kell ismernünk:

  • A kibocsátóhely és a fogadóhely térbeli elhelyezkedése és távolsága;
  • Az alkalmazható szállítási lánc közlekedéstechnikai jellemzői (pl.: közlekedési ágak, szállító járművek rakterének geometriai méretei, teherbírások stb.);
  • A várható különböző külső hatások, melyek a csomagolt terméket, rakományt érik;
  • A logisztikába bekerülő terméknek a logisztikában várható külső hatásokkal szembeni ellenálló-képessége csomagolás nélkül.

Amennyiben a termék önmagában jól tűri a logisztikából származó külső hatásokat, a csomagolás védelmi funkciója kismértékű lesz és ennél fogva jelentős csomagolási költség megtakarítás érhető el. Például fémhordók szállításánál csupán egy papírburkolatot helyeznek a hordók köré, a súrlódásból eredő festékkopás megakadályozására.

Amennyiben a termék a logisztikában várható külső hatásokra érzékeny, a csomagolási rendszer védelmi funkciójával szemben magasabb követelményeket kell támasztani, ami természetesen együtt jár a csomagolási költségek növekedésével. Ez adott esetben oly mértékig megnövekedhet, hogy egy adott termék adott logisztikai rendszerben az aránytalanul magas védelmi költségek miatt értékesíthetetlenné válik. Például egyes autóipari félkész termékeknél a távol-keleti gyártás gazdaságtalan lehet a tengeri szállítás közbeni korrózió elleni védelem magas költségei miatt.

A fenti gondolatmenet gyakorlati alkalmazása első látásra viszonylag egyszerűnek tűnik, azonban ha a folyamatba jobban belegondolunk, azt találjuk, hogy a felsorolt területek számos véletlenszerű jelenséget tartalmaznak. A termék oldaláról megközelítve ez azt jelenti, hogy például szállítás és tárolás közben számtalan lehetséges irányból véletlenszerű nagyságú és irányú ütést okozó erőhatások hathatnak. Ezek hatásideje véletlenszerű időtartamú, melynek következtében a legkülönbözőbb energia átadások történhetnek. A termék szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy annak egyes belső elemeire ezek hogyan adódnak át és adott esetben milyen károsodást okozhatnak.

Ehhez hasonlóan bármilyen külső hatás ugyanilyen véletlenszerű károsodást okozhat a terméken, vagy annak egyes komponensein. Nagyon sok ható tényező nem a hatással magával, hanem a hatás időbeli folyamatával, intenzitásának megváltozásával okozhat károkat. Ha arra gondolunk, hogy egy terméket mely évszakban, milyen klímazónákon keresztül haladva juttathatunk el a célállomásig, akkor az évszaktól, napszaktól, az aktuális időjárási körülményektől függően a legkülönbözőbb kombinációjú klimatikus hatások érhetik. Hogy ezek közül melyik folyamatváltozat károsítja a terméket, azt csak számtalan vizsgálat tudja meghatározni. Hosszú távú, tengerentúli szállítás esetén gyakran fordulnak elő ilyen komplex, a hőmérséklet és a páratartalom változásával, az anyagmozgatással és a halmazolási teherbírással is kapcsolatba hozható problémák.

Ugyanez a helyzet a logisztikából érkező külső hatásokkal kapcsolatban is. Igénybevétel szempontjából ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy milyen közlekedési ág kombinációját használjuk. Nem mindegy, hogy ezen belül aktuálisan milyen járműtípus kerülhet alkalmazásra, a konkrét járműnek milyen a műszaki állapota és ebből következően milyen futási jellemzőkkel kell számolnunk, milyen a mindenkori pálya állapota, mennyire függ a jármű futása a kezelő személyzet begyakorlottságától, és adott konkrét esetben éppen milyen kezelőszeméllyel kell számolnunk. A rázási igénybevétel például, ahogyan egy későbbi leckében majd részletesen megismeri, sokkal nagyobb vasúton, mint közúton.

Hasonlóképpen számtalan változat lehetséges, hogy egy adott rakomány milyen komponensekből adódik össze, ezek egymást képesek-e támasztani, vagy pedig a rakomány számos, különböző geometriai méretű, tömegű és alakú elemből áll. Fontos befolyásoló tényező a termék tömegeloszlása is. Szelepek esetén például különösen ügyelni kell a szabálytalan alakra és az egyes részek közötti nagy tömegkülönbségekre. A mai termelési és elosztási logisztikában a csomagolási rendszereknek, ill. azok hatékony megtervezésének, a csomagolóanyagok megválasztásának a termék értékesítése szempontjából döntő jelentősége van.

2. A logisztikai csomagolási rendszerek struktúráinak általános tervezési lépései

Az 1..3 ábrák alapján jegyezze meg a fogyasztói csomagolás, a gyűjtőcsomagolás, az egységrakomány és a járműrakomány alrendszer elemeit!

Logisztikai szempontból a csomagolási rendszer alrendszerei az előző leckében szerepeltek. Most a tervezési lépéseket mutatjuk be az 1-4. ábrákon, struktúra szerinti bontásban:

A termék-fogyasztói csomagolás alrendszer elemei
1. ábra

Jegyezze meg, mit eredményezhet, ha egy termék kritikus elemeinek konstrukciós módosításával csökkentik azok érzékenységét!

A termékben megjelölt kritikus elem a logisztikában fellépő hatások szempontjából kritikus. A különböző hatások kombinálva hatnak a becsomagolt termékre. A párnázás a mechanikai hatásokat enyhíti, míg a burkolat (pl. fóliaburkolat) a por, nedvesség, dörzsölődés, elektrosztatikus feltöltődés stb. ellen véd. Itt kell megjegyezni, hogy gyakran a termék kritikus elemeinek konstrukciós módosítása jelentősen csökkentheti a csomagolással szembeni követelményeket és két szempontból is jelentős megtakarítást eredményez:

  • kisebb párnázási vastagság szükséges, így csökken a csomag térfogata és ezáltal egy szállítmányban fajlagosan több termék továbbítható - csökken egy termékre jutó szállítási költség
  • kisebb lesz a csomagolóanyag felhasználás - csökken az egy termékre jutó csomagolási költség

Ide tartozik például egy termék fő befoglaló méreteiből kiálló alkatrész helyzetének módosítása. Enélkül a csomagolás mérete és a termék sérülésének esélye növekedne.

A fogyasztói csomagolás - gyűjtőcsomagolás alrendszer struktúrája
2. ábra
Az egységrakomány alrendszer struktúrája
3. ábra
A jármű-rakomány alrendszer struktúrája
4. ábra

A fogyasztói csomagolás tervezése során kell eldönteni, hogy a termék az ábrákon látható komplex rendszerben milyen geometriai pozíciókban helyezkedhet el. Amennyiben több pozíció is szóba jöhet, a tervezés szabadságfoka nő és végül optimálisnak tekinthető szállítóeszköz kapacitás kihasználás érhető el. A rendszer tervezését iterációs eljárással két irányból kiindulva célszerű elvégezni. Ez a két irány a következő:

  • a szállítóeszköz/transzkonténer rakterének geometriai méretei és teherbírása,
  • a termék-fogyasztói csomagolás végleges geometriai méretei és bruttó tömege.

A jelenlegi csomagolástervezési gyakorlat önálló rendszerként fogja fel a terméket és annak fogyasztói csomagolását. Így főként a termék jellemzőire, például méretére, tömegére és marketing szempontokra koncentrálnak a tervezés során és nem fordítanak kellő hangsúlyt a szállítási lánc eszközeinek a jellemzőire vagy az értékesítés térbeli eloszlása. Pedig utóbbi adatok figyelembevételével érhető el az optimális vagy optimum közeli csomagolás. Ez alatt azt értjük, hogy a teljes csomagolási rendszerben csak a minimálisan szükséges csomagolóanyagot használjuk fel és a szállítóeszközt térfogatra és/vagy teherbírásra maximálisan kihasználom.

3. A logisztikai csomagolási rendszerek struktúráinak konkrét tervezési lépései

Jegyezze meg a csomagolástervezés két fő szempontját!

A logisztikai szempontú csomagolástervezésben két irányból kell kiindulnunk:

  • a csomagolandó termék érzékenységi fokának meghatározása műszaki korrektséggel, a logisztikában fellépő hatásokkal szemben. (1. táblázat)
  • az adott termékre kiválasztott logisztikai rendszerben a várható hatások pontos definiálása.
Különböző termékek érzékenysége a g gravitációs gyorsulás többszörösében kifejezve
Érzékenységi fokKategóriaKonkrét példa
15-25grendkívül törékeny, különösen érzékenyelektromos vezérlőberendezések, precíziós készülékek, elektromechanikai mérőműszerek
20-40gnagyon érzékenyelektronikai készülékek, elektronikai berendezések, rázkódásmentes keretszerkezetbe beépített készülékek
40-60gérzékenyelektromechanikai készülékek
60-85gmérsékelten érzékenyoptikai és finommechanikai készülékek
8-110gviszonylag érzéketlengépek és készülékek, például mosógép, hűtőszekrény
100-200gérzéketlengépek, transzformátorok, motorok

1. táblázat

Az érzékenységi fokkal részletesen egy későbbi lecke során fog megismerkedni. Itt most elegendő, ha az egyes kategóriák létezéséről és a konkrét példákról szerez ismereteket.

Amennyiben a kiválasztott logisztikai rendszerben a terméket érő hatások nagyobbak, mint amit a termék elviselni képes, a kettő különbségét a csomagolási rendszernek kell elviselni. Azaz úgy is fogalmazhatunk, hogy a csomagolás védelmi funkcióját erre az igénybevételi fokra kell terveznünk.

Természetesen a helyzetet bonyolítja, hogy különböző logisztikai láncok esetén sztochasztikus hatásokkal kell számolnunk. Sok a véletlen jelenség, és így minden egyes igénybevétel, ill. igénybevételi nagyságrend csak valószínűségi változóval jellemezhető, így a tervezőnek kell eldönteni, hogy milyen megbízhatósággal akarja a termékét megvédeni.

Jegyezze meg a logisztikai csomagolástervezés lépéseit!

Az eddigi ismereteinket összefoglalva az igénybevételek és az áru tulajdonságainak alapján a logisztikai csomagolástervezés folyamata a következő:

1.A termék érzékenységének meghatározása;
2.A szállítóeszközök geometriai mérethatárainak felmérése;
3.A logisztikai láncban a tömeg és terjedelmi határok meghatározása;
4.A logisztikában várható szállítási igénybevételek meghatározása;
5.A termék csillapításának a megtervezése, mellyel a termék körüli csomagolás térfogatát mindhárom dimenzióban meg kell növelni, hogy a szükséges mozgáscsillapító és párasemlegesítő anyagok elhelyezhetők legyenek;
6.A termék elhelyezési pozícióinak meghatározása (pl.: állítva, fektetve, ill. kombináltan);
7.A szállítóeszköz geometriai méreteiből kiindulva a gyűjtő és fogyasztási csomagolás elhelyezési változatainak permutációja alapján az optimális elhelyezés és az azokhoz tartozó fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás méretek kiválasztása (a változatok gyakran nagy száma miatt sokszor számítógépes tervezés igénybevételére van szükség);
8.A kiválasztott elrendezési terv alapján a fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás, az egységrakomány képzés és annak rögzítése, és a rakományok járművön való elhelyezésének és a rakomány rögzítésének valamint az esetlegesen fennmaradó üres terek kitöltésének megtervezése;
9.A megtervezett csomagolási rendszerből vizsgálati minta készítése, melyet az igénybevételek laboratóriumi szimulálásával alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni;
10.A csomagoláshoz felhasznált anyagok, ill. eszközök specifikációinak elkészítése;
11.Eljárás kidolgozása a folyamatosan beérkező csomagolóanyagok és eszközök minőségi átvételére.
Felhasznált irodalom

Dr. Pánczél Zoltán, Dr. Böröcz Péter János, Dr. Mojzes Ákos: Logisztikai áruismeret, 2014, SZE-LSZT Tanszéki segédlet

Dr. Pánczél Zoltán: A csomagolás rendszerszemléletű értelmezése a logisztikában, és - reológiai - tervezési módszer kidolgozása a viszkoelasztikus csomagolóanyagokra, 2009, Doktori értekezés

Dr. Pánczél Zoltán: Csomagolástechnika, 1996, Távoktatási segédlet

Önellenőrző kérdések
1. Döntse el az alábbi, csomagolási rendszer védelmi funkciójának pontosan tervezéséhez szükséges ismeretekről, hogy igazak-e!
Az optimális tervezéshez ismernünk kell a kibocsátóhely és a fogadóhely térbeli elhelyezkedését és távolságát.
Ha ismerjük a szállítási távolságot és időtartamot, akkor a szállítási lánc közlekedéstechnikai jellemzői már nem befolyásolják a tervezést.
A szállítás során előforduló járművek teherbírása és raktereinek geometriai méretei fontos jellemzők a tervezéshez.
2. Az ábrán látható betűket írja a megfelelő téglalapba! Ahova nem tud számot rendelni, oda írjon 0-t!



Termék:
Gyűjtőcsomagolás:
Külső csomagolás:
Burkolat:
Kritikus elem:
Párnázás:

3. Az ábrán látható betűket írja a megfelelő téglalapba! Ahova nem tud számot rendelni, oda írjon 0-t!



Pántszalag:
Rakodólap:
Termék kritikus eleme:
Fóliaburkolat:
Élvédő:
Gyűjtőcsomagolás:

4. Döntse el az alábbi állításokról, hogy igazak-e!
A logisztikai csomagolástervezés kezdő lépéseként meg kell határozni a termék érzékenységi fokát.
A logisztikai szállítási láncban várható igénybevételek figyelembevételére nincs szükség a csomagolástervezés során.
Célszerű a tervezett csomagolási rendszerből egy minta készítése és laboratóriumi szimulációs alkalmassági vizsgálatok elvégzése.
5. Jelölje meg, mit eredményezhet, ha egy termék kritikus elemeinek konstrukciós módosításával csökkentik azok érzékenységét!
Csökkenhet az egy termékre jutó csomagolási költség.
Csökkenhet az egy termékre jutó szállítási költség.
A nagyobb párnázási vastagság szükséges.