KURZUS: Szervezeti magatartás

MODUL: II. modul: A vezető szerepe a szervezeti működés megújításában

10. lecke: Az IKT szerepe a munkahelyi tanulásban

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához a megadott követelmények teljesítéséhez figyelmesen olvassa át Papp Ilona - Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 10. fejezet, 175-193. oldalhoz tartozó tananyagát.

A lecke tartalmi összefoglalója

Az információ- és kommunikációs technológia (IKT) része az információs technológia (IT) és a használatához valamint alkalmazásához szükséges tudás és képességek. Az IKT úgy fejti ki hatását, hogy eszközeivel és megoldásaival támogatja a szervezeti tanulást, a tudástárolást és megosztását.

Az IT tudást 3 részre oszthatjuk: know-what, know-how és know-why. Ez röviden azt jelenti, hogy szükséges egy tényszerű tudás, a tudás felhasználásának hogyanja, és persze ok-okozati összefüggések, hogy mit miért is teszünk a felhalmozott tudásunk révén.

Ezt a komplex rendszert a tudásmenedzsment kutatja és igyekszik értelmezni. A szervezetek szintjén pedig tudásmenedzsment folyamatokat és rendszereket vizsgáljuk. Ezek a rendszerek igyekeznek az IT rendszereket kategorizálni és követni a rendszerek fejlesztését és a legjobb gyakorlatok kódolását és megosztását. Ezen keresztül jelenik meg a vállalati tudás, és jönnek létre tudás hálózatok.

Itt érdemes megjegyezni - kapcsolódva a könyv 10.1-es ábrájához -, hogy az ilyen IT megoldások a vállalati kultúra részévé válnak (vagy nem vállnak), sőt ezek folyamatos fejlesztése is lényeges kultúra megalapozó elem. Ha ezt a XXI. század vállalata nem építi be a közös normák és elfogadott értékei közé, akkor abszolút versenyképességét kockáztatja. E nélkül nem beszélhetnénk startup-okról és innovatív elektronikai vállalatokról.

Kollaboratív tevékenység azt jelneti, hogy két vagy több szereplő együtt dolgozik annak érdekében, hogy elérjék a kívánt eredményt, amit egyedül csak nehezen vagy képtelenek lettek volna elérni. Az IT abban segíti a közös együttműködéseket, hogy virtuális munkateret nyújt a közös tevékenységekhez. Már az is önmagában jelentős gazdasági előnyt hordoz, hogy gyorsan és könnyedén teremthetünk kapcsolatot nagy földrajzi távolságokban. A telekommunikáción túl a chat és interaktív workflow felületek a tudásmegosztás végtelen kibersztyeppéi lettek, amit nagy lendülettel hódítanak meg a virtuális csoportok nomádtörzsei. (Jacques Attali francia közgazdász szerint az emberek eredendően nomádok, és a XXI. században visszatérnek a gyökereikhez - ezt a gazdaságfilozófiai irányt most nem taglaljuk tovább, de nagyon szorosan kapcsolódik a virtuális valóság kiteljesedéséhez). A virtuális csapatok egy átmeneti, földrajzilag szétszórt és elektronikus úton kommunikáló munkacsoportok.

A virtuális csoportok sok előnyt élveznek a munkavilágában, erős leadership és megfelelő toborzás mellett. Ha szigorú protokoll mentén működnek kipróbált módszerekkel nagyon hatékonyak. Az éremnek másik oldala is van, hiszen a virtuális kommunikáció jellemzően elhagyja a non-verbális formákat, nehéz az időzónákban a koordináció, kicsit személytelen marad, hiszen nem találkoznak a tagok személyesen és így kevésbé ismerik meg egymást.

A technológia az alkalmazások és folyamatok széles skálájával jelenik meg a munkahelyeken és napi tevékenységgé alakítják a tanulást. Megjelenik a web-alapú tanulás, számítógép-alapú tanulás, virtuális és digitális együttműködések. A tanulás ilyen formájában főként készségfejlesztésként jelenik meg, sok puha eszközt és soft megoldást tartalmaz. Kérdés, hogy az eredményességet milyen módon tudjuk mérni. Ezekre az esetekre adaptálhatjuk Kirkpatrick koncepcióját (pl. a coaching megtérülésének számítására is ezt alkalmazzák legtöbben), amely 4 szinten értelmezi a teljesítményt:

  • Reakciók: az egyén pozitívan reagál a tanulási folyamatra, pozitív visszacsatolást ad.
  • Tanulás: új ismeretek, készségek jelennek meg, az egyén magyarázat világában (attitűdjeiben) minőségi változás áll be.
  • Viselkedés: a tanulás eredményeként megváltozik a viselkedés, új viselkedés mintázatokat alkalmaz az egyén.
  • Szervezeti eredmények: a tanult viselkedés mintázatokat széles körben elsajátítja a szervezet több tagja és ennek gazdasági hatását már számokban is mérhetjük.

A e-learning estében főként önszabályzó tanulási stratégiát találunk. Így a tanulók tudatosan menedzselik az e-learning folyamatot, strukturálják a tanulási környezetünket, érzékelik a tudásszerzési és készségfejlesztési folyamatot, és energiát fektetnek abba, hogy megértsék a képzési anyagot, és annak gyakorlati alkalmazását. Társas formában is működik ez, amikor a tanulók egymáshoz fordulnak segítségért, összevetik egymás előrehaladását, kapcsolatba lépnek egymással.

Az IT központú tanulási rendszereket 3 típusba soroljuk: a) elektronikus gyakorlati közösségek, b) tudástárak és portálok, c) virtuális csoportszobák. Ezek a módozatok a tanulás során elsajátítandó tudás összegyűjtését és megosztását támogatják különböző módon.

A tanulási folyamat (mint egy változási folyamat is) ellenérdekeket szül a vezetők és alkalmazottak között. Akár alulról, akár felülről szerveződik a folyamat, ez fennáll. A vezetők ugyanis a keretekért, a stratégiai állandóságért felelnek, vagyis a környezetben lévő dolgokat determinálják, hogy azok stabilitást adjanak a szervezetnek. Ők feketetik le a szervezeti struktúrát, a kultúra alappilléreit, a vállalatkormányzási és irányítási mechanizmusokat. Az alkalmazottak viszont a napi tevékenységeik révén állandóan mozgásban tartják a szervezetet, alakítják a folyamatokat, kombinálják a tevékenységeket és a tudást is. Ezzel konstruktívan viszonyulnak a tudásplatformokhoz és a tanuláshoz is.

Ez a kettőség értelmezhető végletes formában, de látni kell, hogy a valóságban valahol a két végpont között találja meg minden szervezet az egyensúlyt. Talán menedzsment tanácsadóként is azt javasolhatjuk, hogy a vezetők legyenek résen és ne engedjék, hogy a szélsőértékeket elérje a szervezet, bármilyen változó mentén.

Kulcsfogalmak

Információ- és kommunikációs technológia (IKT), know-what, know-how, know-why, tudásmenedzsment rendszerek, kollaboráció, virtuális csapatok, e-learning, Kirkpatrick modell. önszabályzó tanulási stratégia, társas önszabályzó stratégiák, elektronikus gyakorlati közösségek, tudástárak és portálok, virtuális csoportszobák, vezetői determinizmus, alkalmazotti konstruktivizmus.

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához.

  • Olvassa el figyelmesen a könyvből kijelölt anyagot, tekintse át és értelmezze a hozzá kapcsolódó ábrákat és táblázatokat!
  • Melyek az IT tudás dimenziói?
  • Az információs technológia hogyan támogatja a tudásmenedzsment folyamatokat?
  • Mi az IT szerepe a szervezetben és az azon belüli kollaborációban?
  • Milyen a hatékony virtuális csoport? Milyen kockázatokkal kell ilyenkor számolni?
  • Ilyen tanulási típusokat tesz lehetővé az IT? Miért elemezzük az e-learninget?
  • Hogyan illeszkedik az IKT és a tudásközösségek egy adott szervezeten belül?
  • Milyen ellentétek merülnek fel a vezetők és alkalmazottak érdekeit tekintve a munkahelyi tanulás kapcsán?
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • A tanulást definiálni szervezeti kontextusban.
  • Az IKT eszközeit és módszereit rendszerbe szedni, és a szervezeti tanulási folyamathoz kapcsolni.
  • Az IT kollaborációban betöltött szerepét ismeri és erre javaslatokat is tud adni.
  • Virtuális csoportokat tud szervezni alkalmazva az ismert jó gyakorlatokat.
  • E-learning szervezeti hasznát felismeri és saját környezetében felismeri az egyes tanulási lehetőségeket.
  • Tisztában van a szervezeti tanulási folyamatban fellépő érdekellentétekről.
  • A vezetői és alkalmazotti érdekellentétek forrásait ismeri és érzékeli a szélsőséges megoldásokat.
Önellenőrző kérdések
1. Csoportosítsa az alábbi jegyeket, hogy azok a Dereminizmusra (D) vagy a Konstruktivizmusra (K) jellemző inkább!

Szervezetre szabott
Ember központú
Egzakt tudás szükséges
Szervezetre szabott
Formális szabályozás
Kevés rálátás a rendszerre
Széles körű hozzáférés
Inspiratív kulturális légkör.
Rendszerközpontú személet.
Tanulásra, fejlődésre hajlandóság

2. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis
A know-how egy új rendszer komponenseit és fizikai tulajdonságait írja le.
A tudás felhasználása szakértői rendszereken és workflow automatizáción keresztül valósul meg.
A virtuális csapatok esetében javasolt kipróbált módszerek és folyamatok alkalmazása, például jelentős projekt mérföldkövek meghatározása.
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis
Az e-learning képzések eredményességét kizárólag a megszerzett érdemjegyek átlagával és a tananyag látogatottsági statisztikájával mérhetjük.
Társas önszabályzó tanulásról akkor beszélhetünk, ha többen iratkoztak be e-learning képzésre.
A tudásportálokon keresztül hozzáférhető tudás aggregálja és szervezi a tudást.
4. Válassza ki, a Tudás átadását támogató IT eszközöket, módszereket!
Vitafórumok.
Tudás címjegyzék.
Adatbányászat.
Workflow rendszerek
Adatbázisok
Elektronikus hirdető táblák,