KURZUS: Szervezeti magatartás
MODUL: II. modul: A vezető szerepe a szervezeti működés megújításában
10. lecke: Az IKT szerepe a munkahelyi tanulásban
Tanulási útmutató | ||
A lecke eredményes feldolgozásához a megadott követelmények teljesítéséhez figyelmesen olvassa át Papp Ilona - Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 10. fejezet, 175-193. oldalhoz tartozó tananyagát. | ||
A lecke tartalmi összefoglalója | ||
Az információ- és kommunikációs technológia (IKT) része az információs technológia (IT) és a használatához valamint alkalmazásához szükséges tudás és képességek. Az IKT úgy fejti ki hatását, hogy eszközeivel és megoldásaival támogatja a szervezeti tanulást, a tudástárolást és megosztását. | ||
Az IT tudást 3 részre oszthatjuk: know-what, know-how és know-why. Ez röviden azt jelenti, hogy szükséges egy tényszerű tudás, a tudás felhasználásának hogyanja, és persze ok-okozati összefüggések, hogy mit miért is teszünk a felhalmozott tudásunk révén. | ||
Ezt a komplex rendszert a tudásmenedzsment kutatja és igyekszik értelmezni. A szervezetek szintjén pedig tudásmenedzsment folyamatokat és rendszereket vizsgáljuk. Ezek a rendszerek igyekeznek az IT rendszereket kategorizálni és követni a rendszerek fejlesztését és a legjobb gyakorlatok kódolását és megosztását. Ezen keresztül jelenik meg a vállalati tudás, és jönnek létre tudás hálózatok. | ||
Itt érdemes megjegyezni - kapcsolódva a könyv 10.1-es ábrájához -, hogy az ilyen IT megoldások a vállalati kultúra részévé válnak (vagy nem vállnak), sőt ezek folyamatos fejlesztése is lényeges kultúra megalapozó elem. Ha ezt a XXI. század vállalata nem építi be a közös normák és elfogadott értékei közé, akkor abszolút versenyképességét kockáztatja. E nélkül nem beszélhetnénk startup-okról és innovatív elektronikai vállalatokról. | ||
Kollaboratív tevékenység azt jelneti, hogy két vagy több szereplő együtt dolgozik annak érdekében, hogy elérjék a kívánt eredményt, amit egyedül csak nehezen vagy képtelenek lettek volna elérni. Az IT abban segíti a közös együttműködéseket, hogy virtuális munkateret nyújt a közös tevékenységekhez. Már az is önmagában jelentős gazdasági előnyt hordoz, hogy gyorsan és könnyedén teremthetünk kapcsolatot nagy földrajzi távolságokban. A telekommunikáción túl a chat és interaktív workflow felületek a tudásmegosztás végtelen kibersztyeppéi lettek, amit nagy lendülettel hódítanak meg a virtuális csoportok nomádtörzsei. (Jacques Attali francia közgazdász szerint az emberek eredendően nomádok, és a XXI. században visszatérnek a gyökereikhez - ezt a gazdaságfilozófiai irányt most nem taglaljuk tovább, de nagyon szorosan kapcsolódik a virtuális valóság kiteljesedéséhez). A virtuális csapatok egy átmeneti, földrajzilag szétszórt és elektronikus úton kommunikáló munkacsoportok. | ||
A virtuális csoportok sok előnyt élveznek a munkavilágában, erős leadership és megfelelő toborzás mellett. Ha szigorú protokoll mentén működnek kipróbált módszerekkel nagyon hatékonyak. Az éremnek másik oldala is van, hiszen a virtuális kommunikáció jellemzően elhagyja a non-verbális formákat, nehéz az időzónákban a koordináció, kicsit személytelen marad, hiszen nem találkoznak a tagok személyesen és így kevésbé ismerik meg egymást. | ||
A technológia az alkalmazások és folyamatok széles skálájával jelenik meg a munkahelyeken és napi tevékenységgé alakítják a tanulást. Megjelenik a web-alapú tanulás, számítógép-alapú tanulás, virtuális és digitális együttműködések. A tanulás ilyen formájában főként készségfejlesztésként jelenik meg, sok puha eszközt és soft megoldást tartalmaz. Kérdés, hogy az eredményességet milyen módon tudjuk mérni. Ezekre az esetekre adaptálhatjuk Kirkpatrick koncepcióját (pl. a coaching megtérülésének számítására is ezt alkalmazzák legtöbben), amely 4 szinten értelmezi a teljesítményt: | ||
| ||
A e-learning estében főként önszabályzó tanulási stratégiát találunk. Így a tanulók tudatosan menedzselik az e-learning folyamatot, strukturálják a tanulási környezetünket, érzékelik a tudásszerzési és készségfejlesztési folyamatot, és energiát fektetnek abba, hogy megértsék a képzési anyagot, és annak gyakorlati alkalmazását. Társas formában is működik ez, amikor a tanulók egymáshoz fordulnak segítségért, összevetik egymás előrehaladását, kapcsolatba lépnek egymással. | ||
Az IT központú tanulási rendszereket 3 típusba soroljuk: a) elektronikus gyakorlati közösségek, b) tudástárak és portálok, c) virtuális csoportszobák. Ezek a módozatok a tanulás során elsajátítandó tudás összegyűjtését és megosztását támogatják különböző módon. | ||
A tanulási folyamat (mint egy változási folyamat is) ellenérdekeket szül a vezetők és alkalmazottak között. Akár alulról, akár felülről szerveződik a folyamat, ez fennáll. A vezetők ugyanis a keretekért, a stratégiai állandóságért felelnek, vagyis a környezetben lévő dolgokat determinálják, hogy azok stabilitást adjanak a szervezetnek. Ők feketetik le a szervezeti struktúrát, a kultúra alappilléreit, a vállalatkormányzási és irányítási mechanizmusokat. Az alkalmazottak viszont a napi tevékenységeik révén állandóan mozgásban tartják a szervezetet, alakítják a folyamatokat, kombinálják a tevékenységeket és a tudást is. Ezzel konstruktívan viszonyulnak a tudásplatformokhoz és a tanuláshoz is. | ||
Ez a kettőség értelmezhető végletes formában, de látni kell, hogy a valóságban valahol a két végpont között találja meg minden szervezet az egyensúlyt. Talán menedzsment tanácsadóként is azt javasolhatjuk, hogy a vezetők legyenek résen és ne engedjék, hogy a szélsőértékeket elérje a szervezet, bármilyen változó mentén. | ||
Kulcsfogalmak | ||
Információ- és kommunikációs technológia (IKT), know-what, know-how, know-why, tudásmenedzsment rendszerek, kollaboráció, virtuális csapatok, e-learning, Kirkpatrick modell. önszabályzó tanulási stratégia, társas önszabályzó stratégiák, elektronikus gyakorlati közösségek, tudástárak és portálok, virtuális csoportszobák, vezetői determinizmus, alkalmazotti konstruktivizmus. | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Csoportosítsa az alábbi jegyeket, hogy azok a Dereminizmusra (D) vagy a Konstruktivizmusra (K) jellemző inkább! Szervezetre szabott ![]() | |||||||||||||
2. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis
![]() | |||||||||||||
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis
![]() | |||||||||||||
4. Válassza ki, a Tudás átadását támogató IT eszközöket, módszereket!
![]() |