KURZUS: Szervezeti magatartás
MODUL: I. modul: Szervezeti magatartás az egyén szintjén
5. lecke: Észlelés és döntéshozatal
Tanulási útmutató | ||
A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként az elektronikus tananyag összefoglalóját, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután haladjon végig a tartalmi összefoglalón, és olvassa el a nyomtatott jegyzet részletes kifejtését az egyes vastagon szedett összefoglaló-részek mellé! Tananyag: Papp Ilona - Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 5. fejezet. | ||
A lecke tartalmi összefoglalója | ||
Az egyéni viselkedést nem közvetlenül a környezet, hanem az észlelt környezet határozza meg. Ezáltal válik különösképpen fontossá a szervezeti magatartás tanulmányozása során az észlelési folyamat. | ||
Az emberi megismerés folyamatában meg kell különböztetnünk az érzékelés (sensation) és az észlelés (perception) folyamatát. Míg az előbbi pusztán érzékszervi (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés) adatfelvételt jelent, addig az észlelés (percepció) egy olyan folyamat, mely során az emberek felfogják a környezeti jeleket, majd rendszerezik, és értelmezik azokat. Az szoktuk mondani, hogy az észlelés nemcsak érzékszervi szinten, hanem agyi szinten megy végbe, és nem csupán biofizikai, hanem pszichológiai folyamat. | ||
A valóság objektív tényei egy sajátos (személyes) pszichológiai szűrőn keresztül haladnak, így érthető, hogy ugyanazon tényt két személy különbözően értelmezi. Az emberi észlelést torzítja az attitűd, a személyiség, a motiváció, az érdeklődés és a múlt tapasztalatai, valamint az elvárások. Az előbb felsorolt észlelői tulajdonságokon kívül a percepciót befolyásolják a szituáció jellemzői, például az idő, a fizikai és a társas környezet. A harmadik befolyásoló tényező az észlelt tárgy/személy tulajdonságai, például az újszerűség, mozgás, hang, méret, háttér, közelség, hasonlóság. | ||
A szervezeti magatartást érthető módon a pszichológiától eltérően kevésbé foglalkoztatja a tárgyak észlelése. A személyek észlelése viszont annál nagyobb hangsúlyt kap, hiszen a munkahelyi környezetben ez az igazán meghatározó a munka hatékonysága szempontjából. | ||
Az attribúciós elmélet a szociálpszichológiában nyert teret. Eszerint egy adott személy viselkedését az alapján ítéljük meg, hogy magatartása mögött külső vagy belső okok húzódnak-e meg, illetve, hogy ez szándékolt, vagy nem szándékos. Az attribúciós elmélet szerint mindannyian intuitív tudósok vagyunk, és a tapasztalt viselkedést megpróbáljuk okokra visszavezetni. Ezek közül a külső és belső okok elkülönítése a legfontosabb, hiszen ezáltal tudjuk mentálisan modellezni egy-egy személy viselkedését. Az attribúció során három tényezőt szoktunk számításba venni: (1) megkülönböztethetőség, (2) konszenzus, (3) következetesség. A megkülönböztethetőség arra utal, hogy az illető viselkedése az adott helyzetben egyedi, vagy rendszeres-e. Ha szokatlan, akkor arra következtethetünk, hogy cselekedete külső ok hatására következett be, így ítéletünk negatív esetben enyhébb lesz. Ha a hasonló szituációval találkozók hasonlóan reagálnak, akkor a viselkedés konszenzust mutat, így nagy valószínűséggel külső oknak tulajdonítható. A következetesség esetén pedig azt mérlegeljük, hogy az egyén ugyanúgy reagált-e minden alkalommal. Magasabb következetesség esetén hajlamosak vagyunk belső okra gyanakodni. | ||
Az alapvető attribúciós hiba az a velünk született hajalmunk, hogy mások viselkedésének megítélésekor a külső tényezők hatását rendre alul, míg a belsőket felülértékeljük. Saját magunk esetében a sikereket belső tulajdonságainkkal, míg kudarcainkat külső okokkal szoktuk magyarázni. | ||
Az alapvető attribúciós hibán kívül a személyek értékelésekor ún. rövidítéseket használunk, melyekkel gyorsítható az ítéletalkotási folyamat. A rövidítések azonban ítéletalkotási torzításokhoz vezetnek, melyek a következők lehetnek: | ||
| ||
A szervezeten belül az ítéletalkotás az állásinterjú és a teljesítményelvárások és teljesítményértékelés során kerül előtérbe. A teljesítményelvárások esetében megfigyelhető az ún. Pygmalion-effektus, azaz az elvárások önmagukban a személy teljesítményét is befolyásolják, és önbeteljesítő jóslatként működnek. | ||
Az észlelés mellett az emberi viselkedés megjóslásában segíthet a döntéshozatali folyamatok megértése. Mivel a szervezetek életében mindennap számtalan döntést kell hozni, ezért fontos megérteni a döntéshozatal mintázatait. | ||
A döntés két vagy több opció közötti választást jelent. A döntések azért érdemesek a tanulmányozására, mivel mindig több forrásból származó információt kell megszűrni, feldolgozni, illetve értelmezni. A döntéseknél két alapformát különbözetünk meg: (1) programozott döntések, melyek jól strukturáltak, következményeik kiszámíthatóak és algoritmizálhatóak. Jellemzően ezek a döntési szituációk fognak a leggyorsabban áldozatul esni az automatizálásnak. (2) A nem programozott döntések, egyediek, strukturálatlanok, emiatt a következmények nehezen vagy egyáltalán nem kiszámíthatóak. | ||
A döntéselméletben három alapvető döntési modellt ismerünk. A racionális döntéshozatali modell közel áll a közgazdaságtan homo oeconomicus megközelítéséhez: a döntéshozó minden szükséges információval rendelkezik, képes meghatározni a választási opcióit és mindig a legnagyobb hasznot hozó lehetőséget választja ki, vagyis az elmélet az embert "ádáz optimalizáló gépként" kezeli, aki végtelen mentális kapacitással rendelkezik. | ||
Nyilvánvalóan a való világ döntései messze állnak az előzőekben felvázolt ideáltól, hiszen nem végtelen mentális kapacitásunk, illetve rendszerint az információink is hiányosak. A korlátozott racionalitás elmélete szerint az egyén hajlik a racionális döntésre, de a kritériumok és a megoldási lehetőségek azonosítása során nem törekszünk a teljességre, és elfogadjuk az elegendően jó megoldásokat is, vagyis természetünkből fakadóan nem a matematikai optimumok keresésére vagyunk kódolva. | ||
A harmadik döntéshozatali modell az intuitív döntések modellje. Ennek értelmében a döntés egy nem formalizálható, jellemzően tudatalatti folyamat során születik meg, ahol jelentős szerepe van a korábbi tapasztalatoknak, hiszen azok sémákként beépülve tudatunkba a jövő döntéseit alapozzák meg. Az intuitív döntés időigényét tekintve viszonylag gyors folyamat, azonban jelentős tapasztalat szükségeltetik hozzá. | ||
A korlátozott racionalitás elmélete támaszkodik a heurisztikák fogalmára. A heurisztikák döntési hüvelykujj- szabályok, melyek az esetek nagyobb részében helyes megoldásra vezetnek. A heurisztikák alkalmazása gyors, és kevés mentális erőfeszítést igényel. A heurisztikák ugyanakkor egyes helyzetekben - egyszerűségüknél fogva - pontatlanok, és ún. kognitív torzításokkal járnak, melyek szisztematikus, előre megjósolható tévedéseket jelentenek. Mára mintegy száz kognitív torzítást tipizáltak. Ezek között a legismertebbek a következők: | ||
| ||
Habár döntésekkel a mindennapi életünkben is gyakran találkozunk, a vezetői döntések azért olyan fontosak, mivel jellemzően mások életére is hatással vannak. A döntés mindig egy ítéletalkotási folyamat, mely három szakaszból áll: (1) előkészítés, (2) döntés, (3) végrehajtás. Az előkészítés a helyzet észleléséből és azonosításából, vagyis a valóság megismeréséből, a lényegi információk felismeréséből és a cél meghatározásából, azaz a keretbe foglalásból és megnevezésből, valamint a mozgósításból, azaz az érintettek bevonásából áll. A döntés meghozatala magába foglalja a döntés kommunikálását is. A végrehajtás pedig a megvalósítást és a tanulás- alkalmazkodás szakaszait tartalmazza. | ||
A döntéshozatalt számos tényező befolyásolja. Megkülönböztethetjük az egyéni, illetve szervezeti befolyásoló tényezőket. Az előbbiekre jó példa a személyiség, a biológiai nem, vagy kognitív képességek. Az utóbbira a szervezeti szabályok, a teljesítményértékelés metodikája, a jutalmazási rendszer, az uralkodó etikai elvek, illetve a vállalati rutinok. | ||
A döntések során a környezetet, azaz ún. döntési kontextust öt kategóriába szoktuk sorolni: | ||
| ||
Az egyszerű kontextusban gyakori az ismétlődés, aprók a változások, így a vezetői döntések a folyamatok működtetésére és a legjobb gyakorlatok alkalmazására fókuszálnak. Bonyolult kontextusban szakértői vélemények szükségesek, és több helyes megoldás is létezik. Itt a vezetői döntéshozatali feladat a szakértők meghallgatása és a véleményük az ütköztetése, valamint a szkeptikus értékelés. A komplex kontextusban állandó a változás, kreatív, innovatív megközelítés szükséges. Itt a döntéshozatali feladat a viták elősegítése, az eltérő vélemények bátorítása és az ötletek generálásnak elősegítése. A kaotikus kontextusban óriási a turbulencia, gyors válaszra van szükség, és nincs értelme a helyes választ keresni. Itt nincs idő információgyűjtésre, hanem fentről lefele történő kommunikáció, azonnali helyreállítás és az éppen működő válaszok keresése szükséges. | ||
Kulcsfogalmak | ||
Érzékelés, észlelés (percepció), észlelő észlelést torzító tulajdonságai, szituáció jellemzői, észlelt tulajdonságai, személyek észlelése, attribúciós elmélet, alapvető attribúciós hiba, rövidítések a személyek észlelésében, szelektív észlelés, haló-effektus, kontraszthatás, kivetítés, sztereotipizálás, Pygmalion-effektus, döntéshozatal, programozott döntés, nem programozott döntés,racionális döntéshozatali modell, korlátozott racionalitás modellje, intuitív döntési modell, heurisztikák, kognitív torzítások, egyszerű/bonyolult/komplex/kaotikus döntési kontextus. | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához! | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Rendelje a konkrét észlelésre ható tényezőkhöz a megfelelő csoportot: (1) észlelő tulajdonságai, (2) szituáció jellemzői, (3) észlelt tulajdonágai! Attitűd ![]() | |||||||||
2. Állítsa sorba a racionális döntéshozatal lépéseit!
![]() | |||||||||
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() | |||||||||
4. Válassza ki, hogy melyek tartoznak a következők közül a kognitív torzítások közé!
![]() |