KURZUS: Szervezeti magatartás
MODUL: I. modul: Szervezeti magatartás az egyén szintjén
4. lecke: Kreativitás
Tanulási útmutató | |||||||||||
A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként az elektronikus tananyag összefoglalóját, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután haladjon végig a tartalmi összefoglalón, és olvassa el a nyomtatott jegyzet részletes kifejtését az egyes vastagon szedett összefoglaló-részek mellé! Tananyag: Papp Ilona- Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 4. fejezet. | |||||||||||
A lecke tartalmi összefoglalója | |||||||||||
A kreativitás egybeforrt az emberi létezéssel, hiszen a nagy tudományos áttörések, a felfedezések és az életünket megváltoztató termékek mind-mind az emberi kreativitás termékei. Nem véletlen, hogy a pszichológia után az üzleti élet is a kreativitás forrását keresi, és megpróbálja üzleti célokból kiaknázni azt. | |||||||||||
A kreativitás eredeti jelentése alkotni, teremteni, kreálni, létrehozni valamit. Ugyan a köznyelvben egyetértés van, hogy mit takar a kreativitás kifejezés, a pszichológia, illetve szervezeti magatartás értelmezésében már nem ilyen nyilvánvaló a kifejezés jelentése. Mérő László definíciója szerint "a kreativitás új, eredeti és értékes produktumok létrehozásának képessége". | |||||||||||
A szervezeti magatartás jegyzetben a kreativitás két szinten jelenik meg: egyrészt Csíkszentmihályi Mihály értelmezésében a K-val írt kreativitás, mely a kultúránkra hatást gyakorló nagy személyék kreativitását jelenti, illetve másrészt Edward de Bono értelmezése szerinti ötletszintű, vagy gyakorlati kreativitás, mely mindennapi életünkben felmerülő nem kulturális volumenű k-val írt kreativitást jelöli. A kreativitás értelmezési szintjétől függetlenül a következő definíciót használjuk a fogalom körülírására: "A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését." | |||||||||||
Mindkét kreativitásértelmezés fontos szerepet tölt be az üzleti életben. Az első fogalomra jó példa az iPhone készülék, a másodikra pedig egy újszerű tesztelési eljárás bevezetése a gyártósori hibák feltárása során. | |||||||||||
A pszichológia a kreativitásra a divergens gondolkodás kifejezést használja. Míg a konvergens gondolkodás a logikus következtetést, absztrakt gondolkodást és a szabályszerűségek felismerését jelenti, addig a divergens gondolkodás a nyitott problémák többoldalú vizsgálatát, illetve olyan mentális/ gondolati elemek összekapcsolását jelenti, amelyeket addig függetlennek vagy össze nem illőnek tartottunk. Az intelligencia valójában a konvergens gondolkodást takarja, és megfigyelhet, hogy 115-120 (bőven átlag feletti szint, jellemzően a felsőoktatásban tanulók átlagos értéke) pontos IQ szintig együtt mozog a divergens és konvergens gondolkodás fejlettsége, azonban magas IQ tartományban megszűnik a korreláció, és léteznek igen kreatív egyének, és nagyon földhözragadt gondolkodással rendelkezők is. A divergens gondolkodásnak hat elemét szoktuk megkülönböztetni, melyeket a kreativitás egy- egy aspektusát jelentik: | |||||||||||
| |||||||||||
Csíkszentmihályi Mihály kreativitásértelmezésben három fogalmat érdemes megemlíteni: (1) tartomány, (2) szakértői kör, (3) az egyén. Csíkszentmihályi szerint a kreativitás kibontakozásában nemcsak az egyéni képességekre kell összpontosítani, hanem legalább ennyire fontos a körülmények vizsgálata. Vagyis a kreativitás nem egyedül az egyéni adottságtól függenek, hanem a környezet támogató, vagy gátló mivoltától is. Ebben az értelmezésben a tartomány egy tudásterület szimbolikus szabályainak rendszere, akár csak a vizuális művészetek, vagy a fizika, illetve a mozgásművészetek esetében. Ezek a területek evolutíven fejlődtek ki a társadalomban, és a kreatív egyén ezeket a szabályokat írja át. Mivel az emberi tudás tartományai eltérő szabályrendszerrel rendelkeznek, ezért egyes területeken, mint például a jól strukturált matematika, illetve fizika területén lényegesen fiatalabb korban születtek meg a korszakváltó gondolatok, mint például a társadalomtudományokban. A kreativitás szintjét nemcsak a tartományok adják, hanem a szakértői kör is befolyásolhatja. A szakértők a terület hozzáértő képviselőiből kerülnek ki, akiket a kreatív egyénnek meg kell győzni. A szakértői kör lehet liberális (nyitott az új gondolatokra), vagy konzervatív, ilyen esetben nehezebb meggyőzni őket egy ötlet létjogosultságáról. Gazdasági és politikai erők gyakran befolyásolják a szakértői köröket, ezáltal a tartományok fejlődését. | |||||||||||
Csíkszentmihályi értelmezésében a kreativitás harmadik komponense maga az egyén. Ezzel kapcsolatban négy faktor érdemel említést: | |||||||||||
| |||||||||||
A Csíkszentmihályi-féle megközelítés amellett, hogy környezetbe ágyazottan mutatja be a kreativitást, a kreatív alkotást egy ötlépcsős folyamatként ábrázolja, melynek szakaszai a következők: | |||||||||||
| |||||||||||
Az előkészítés szakaszában szembesülünk egy problémával, mely jellemzően személyes tapasztalatból (művészetben és tudományban egyaránt) származik. Emellett eredhet abból is, hogy a tartomány szabályainak tökéletlenségét felismerjük (pl.: relativitáselmélet kimunkálása), illetve az emberi környezet nyomásából is fakadhat (pl.: a radartechnológia fejlesztésére a második világháború nyomására). Az előkészítés szakaszában jellemzően felmerül egy probléma, vagy adódik egy megválaszolandó kérdés. | |||||||||||
Az előkészítés után következik az inkubáció, mely valószínűsíthetően legalább részben tudat alatt zajló folyamat. Az alvás alatti információfeldolgozás és konszolidáció például a tudatalatti szerepét sejteti. Az inkubáció időszakában kapcsolódnak össze a gondolatok olyan formában, mely rendhagyó eredményt ad. Valójában itt születik meg az originális ötlet, mely a felismerés szakaszában kristályosodik ki. Ez a "heuréka", vagy "aha" pillanat, amikor a megoldás felismerésre kerül. | |||||||||||
Az értékelés szakaszban dől el, hogy érdemes-e továbbvinni az ötletet, majd a kidolgozás igényli a legtöbb és legkeményebb tudatos erőfeszítést és munkát. | |||||||||||
A folyamat a gyakorlatban nem lineáris, hanem rekurzív, azaz ismétlődő jellegű: egyes elemeket korrigálunk, finomítunk. Ebben szintén nagy szerepe van a környezetnek, jellemzően a kollégáknak, akik más szemszögből és nézőpontból tudnak számunkra visszajelzéseket adni. | |||||||||||
Csíkszentmihályi kreativitási modellje esetében a korábban említetteknek megfelelően a környezetnek nagy szerepe van három okból: (1) a kreatív egyénnek hozzá kell a szakterület tudásanyagához férni, (2) a környezeti stimulusok fokozzák / visszavetik a kreativitást, (3) lehetőséget biztosít, hogy felfigyeljenek az ötletre. Fontos megjegyezni, hogy eltérő környezet stimuláló az ötletelés különböző fázisaiban: az inkubáció fázisában a minél több asszociációt keltő stimuláló környezet a hatékony, míg a későbbi kidolgozási fázisban az egyhangúbb, megszokott környezet. | |||||||||||
De Bono - Csíkszentmihályival ellentétben - a mindennapi életben gyakoribb ötletszintű, vagy gyakorlati kreativitást vizsgálta. Ha ebben a vetületben értelmezzük a kreativitást, akkor ez egy olyan képesség, mely fejleszthető, tanulható legalább is egy bizonyos szintig. | |||||||||||
A személyes kreativitás fejlesztésekor egyrészt a külső akadályokat célszerű elhárítani, másrészt saját szokásainkat kell módosítani. A külső akadályok esetében megfigyelhető, hogy a túl sok külső követelmény kimeríti az egyént, ami miatt nem marad energiája a kreatív megoldások kidolgozására. Emellett a túlzottan stimuláló környezet ahhoz vezethet, hogy elkalandozzon a figyelem. Belső akadály lehet a lustaság, vagy részben belső, hogy a kreatív egyén nem tudja mit kezdjen energiáival, így az veszendőbe megy. Mindezek alapján a kreatív munkához a következő tanácsok adhatóak szervezeti magatartási szempontból: | |||||||||||
| |||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||
Kreativitás, konvergens gondolkodás, divergens gondolkodás, fluencia, flexibilitás, originalitás, újrafogalmazás, problémaérzékenység, kidolgozottság, tartomány, szakértői kör, előkészítés, inkubáció, felismerés, értékelés, kidolgozás, flow, kreatív környezet, ötletszintű kreativitás, gyakorlati kreativitás. | |||||||||||
Tevékenységek | |||||||||||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | |||||||||||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához! | |||||||||||
| |||||||||||
Követelmények | |||||||||||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | |||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Írja a kreatív folyamat megfelelő betűjelét a fogalmak mellé [(E), előkészítés (I), inkubáció, (F) felismerés, (É) értékelés, (K) kidolgozás! Személyes tapasztalat szerepe erős ![]() | |||||||||
2. Állítsa sorba a döntési folyamat lépéseit!
![]() | |||||||||
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() | |||||||||
4. Válassza ki, hogy melyik komponens nem tartozik a divergens gondolkodás alkotóelemei közé!
![]() |