KURZUS: Szervezeti magatartás
MODUL: II. modul: A vezető szerepe a szervezeti működés megújításában
7. lecke: Konfliktuskezelés és tárgyalás
Tanulási útmutató | ||
A lecke eredményes feldolgozásához a megadott követelmények teljesítéséhez javasoljuk, hogy figyelmesen olvassa át Papp Ilona- Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 7. fejezet, 118-134. oldalhoz tartozó tananyagát. | ||
A lecke tartalmi összefoglalója | ||
A konfliktusok állandóan jelen vannak a szervezetek és egyének mindennapjaiban. Az sem egységes, hogy ki milyen módon viszonyul hozzájuk, vagy éppen miként vélekedik róluk. Általában nem pozitív érzelmeinkhez kötve, vagy azokat felidézve szoktunk beszélni róla. Kérdés, hogy lehet-e hasznos a konfliktus? Meg úgy általánosságban hogyan kezeljük a konfliktusokat? | ||
A konfliktus esetében nagyon fontos, hogy miként gondolunk magunk a konfliktusra, kívülállóként úgy fogalmazhatunk, hogy az érintettek miként gondolnak a konfliktusra. Ennek megfelelően alakulnak a konfliktus eredményeként értékelt következmények is. Így beszélhetünk destruktív és konstruktív konfliktusokról. Előző romboló hatással van a szervezetre, második pedig építi a szerveztet, előhívja az ötleteket. | ||
A konfliktusban nem pozitív hangulatú, de annak értékeljük, ha az a kompromisszum felé halad, új megoldásokat hoz, minőségi javulást eredményez a szervezet életében. Persze több olvasta van a konfliktusoknak: | ||
Hagyományos nézet: hit abban, hogy minden konfliktus káros és el kell kerülni. | ||
A humán kapcsolatok nézete: hit abban, hogy a konfliktus természetes és elkerülhetetlen a csoportokon belül. | ||
Megvitató nézet: hit abban, hogy a konfliktus nem csak pozitív hatással bír a csoportra, hanem egyenesen szükséges a csoport tevékenységének hatékonyabbá tételéhez. | ||
Vannak konfliktusok, amelyeket bár nehezen élünk meg, mégis a csoport céljait támogatja és teljesítményét növeli. Tehát összegezve a konklúziónkat a destruktív konfliktus rossz, a konstruktív konfliktus jó. Kiemelnénk, hogy fegyelembe kell vennünk a konfliktusok előfordulási gyakoriságát és a mértékét. Bizonyosan óvakodnunk kell attól is, hogy minden helyzetben jóindulatú módon konfliktusokat generáljunk. Ez a megoldás elnehezíti a szervezetet és rombolja a működési hatékonyságot, a vezetőknek erre nagyon kell figyelni - kezelni kell és minél hamarabb megoldásokat generálni. | ||
Eltérő intenzitású konfliktusokkal találkozhatunk, és ezeket másképpen kell kezelni is. A kisebb véleménykülönbségek funkcionális szinteken megoldhatók, de a véleményeltérések tartós szervezeti szintű megmaradása akár "kenyértörésre" is kényszeríthet egy vezetőt, vállalatot. | ||
Konfliktus forrása lehet egyéni és szervezeti is. A konfliktusok felmerülnek a csoportok munkájában, mert a tagok eltérő érdekeket, véleményeket képviselnek, de szervezeti szinten az eltérő hatalmi viszony is gerjeszthet konfliktust. Az adminisztrációs terhek megjelenése jogszabályi kötelezettséget jelent a könyvelésnek és pénzügyi részlegnek, viszont felesleges többletfeladatként értékeli a termelési és logisztikai részleg. Az ilyen helyzetekből fakadó konfliktust hívjuk szerezeti konfliktusnak. Ezekben a helyzetekben az érintettek kompetenciái, felkészültségük és konfliktuskezelő képességeik határozzák meg a helyzet súlyosságát, és a megoldáshoz szükséges időt. Fontos, hogy kooperatív és kompetens emberek dolgozzanak együtt és a munkájukat segítő folyamatok és struktúra jól tervezett, kidolgozott, hatékony legyen. | ||
A konfliktusok feloldásában különféle stratégiákat lehet alkalmazni, ezek közül a legismertebb a saját érdekek és mások érdekeinek figyelembe vételére épített Thomas - Kilmann modell. | ||
A modellben öt konfliktuskezelési magatartást határoznak meg: Versengés, Együttműködés, Kompromisszum, Elkerülés, Alkalmazkodás. | ||
Egyének választanak a lehetséges magatartásmintákból saját eszköztáruk és személyiségük alapján. Így az adott konfliktusban összetalálkoznak az egyes "megküzdési" stratégiák. Ennek következtében eltérő helyetek alakulnak ki a látens konfliktusoktól az önkényességen és konfrontáción keresztül a kompromisszumos megoldásokig. Ezek közül azért kijelenthetjük, hogy az együttműködő magatartás hozhatja legvalószínűbben a megoldást, bármelyik másik magatartással is találkozik. | ||
Speciális konfliktus helyzetnek értékelhetjük a tárgyalási szituációkat. A tárgyalás általában eltérő érdekekkel és preferenciákkal bíró felek között zajlik, azzal a céllal, hogy egyezségre (kompromisszumra, együttműködésre) jussanak. | ||
A tárgyalási folyamatot lefolytatva általában egy konfliktuskezelés történik. Egy induló állapotból megkezdve a tárgyalási folyamatot megállapítják a felelek a tárgyalási zónát, és abban megkeresik a legkedvezőbb opciót. A tárgyalás során mindkét fél részéről legfontosabb a másik fél rezisztencia pontjának felderítése. Azt a pontot keressük, ahol még érdekes a tárgyalás és még valószínű a megegyezés. Ezen túl a másik fél már nem érdeklődik, nem hajlandó tárgyalásban maradni. | ||
A tárgyalás jellemzője, hogy ajánlatok hangoznak el mindkét részről. Ezeket közelítik a felek úgy, hogy iterálnak, információt cserélnek, kommunikálnak. Közben pedig mérlegelnek, értékelnek és döntéseket hoznak. Többféle tárgyalási stílust ismerünk, de talán a legsikeresebbek és leghatékonyabbak azok, amelyek nyertes-nyertes állapot felé igyekeznek és érdeklődnek a másik fél szándékai iránt, igyekszik annak döntéseit, lépéseit megérteni. Ezeket a jegyeket viseli magán az Integratív stílus. | ||
Kulcsfogalmak | ||
Konfliktus, destruktív konfliktus, konstruktív konfliktus, interakcionista nézet, szervezeti konfliktus, konfliktus intenzitása, konfliktuskezelési stratégiák, magatartásformák konfliktus helyzetben, tárgyalás folyamata, disztributív és integratív tárgyalási stílus. | ||
Tevékenységek | ||
A lecke tanulása során végezze el az alábbi tevékenységeket, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | ||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, tehát készítsen jó vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és a modulzáró kérdések mennyisége és részletezettsége. További kérdései megválaszolásához kérje tutora segítségét. | ||
| ||
Követelmények | ||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | ||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Konstruktívnak tekintünk egy konfliktust, ha...
![]() | |||||||||||
2. Rakja helyes sorrendbe a tárgyalási folyamat 4 lépését
![]() | |||||||||||
3. Jelölje meg az alábbiak közül melyik igaz, melyik hamis!
![]() | |||||||||||
4. Milyen magatartásformák lehetségesek egy konfliktusban, ha Elkerülők vagyunk?
![]() |