KURZUS: Szervezeti magatartás

MODUL: II. modul: A vezető szerepe a szervezeti működés megújításában

9. lecke: A gyors és rugalmas munkahelyi tanulás

Tanulási útmutató

A lecke eredményes feldolgozásához a megadott követelmények teljesítéséhez figyelmesen olvassa át Papp Ilona- Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 9. fejezet, 152-174. oldalhoz tartozó tananyagát.

A lecke tartalmi összefoglalója

A klasszikus mikroökonómiai erőforrások közé már a 90-es években bekerült az információ, mint erőforrás, és ezzel a tudás jelentősége stratégiai dimenzióba emelkedett a vállalatoknál, üzleti szervezeteknél. A tudás persze nem csak ezért a profán dologért emelkedett ki, hanem az információs társadalom technológiai fejlődése gyorsan leküzdötte az információ megszerzésének akadályait, már "csak" a megtartása, felhasználás és a tudás átadása jelentette a kérdést. Így ma már azt is állíthatjuk, hogy maga a tudás is erőforrás.

A tudás tapasztalatok, értékek, kontextuális információk és szakértői meglátások összessége, amely egyben keretet is ad az új tapasztalatok és információk értékeléséhez és feldolgozásához. A tudás az emberi agyakban, szervezeti rutinokban, folyamatokban, gyakorlatokban és normákban lelhető fel, illetve ezekből ered. A tudásalapú gazdaságban azt állítjuk, hogy az egyes szervezetek közötti teljesítménykülönbségek a meglévő tudásbázis és megszerzett képességek eredményeként áll elő. Tehát a szervezetek saját boldogulásuk és versenyképességük növelése érdekében tanulásra kényszerülnek, illetve folyamatosan fejlesztik képességeiket.

A tanuló szervezet ma már jól ismert fogalom, nem is az a kérdés, hogy tanulni kell, és új gondolkodást kell bevinni a napi működésben, sokkal inkább a módszerek, a hogyanok jelentik, a kihívást. Akinél gyorsabban fogan egy gondolat, vagy esetleg nagyon egyedi innovatív eljárást talál, akkor valószínűleg gazdasági előnyöket is szerezhet.

A tanulási folyamat két fajtája az off-the-job és az on-the-job learning. Az off-the-job tanulás nagyon látványos, külső helyszínen (konferencián, előadásokon, workshopokon) valamilyen hagyományos módszerrel egzakt explicit tudást szerzünk meg. Eredményét jól tudjuk becsülni és értékelni. Az on-the-job tanulás munkaközben történik a napi tevékenységek elvégzése alatt. Nem tudatos folyamat, nehezen tervezhető és többnyire magunk sem tudjuk megfogalmazni, hogy mit is tanultunk valójában. Úgynevezett tacit (implicit) tudás keletkezik.

Az on-the-job tanulás típusai:

  • Reproduktív vagy fejlesztő tanuló
  • Egyedül vagy másokkal együtt tanuló
  • Holisztikus vagy analisztikus tanuló
  • Önreflexiót gyakorló vagy önreflexiót nem gyakorló tanuló

A munkahelyi tanulásnak más értelmezését is vannak, amikor a nem a végeredmény, a kialakított folyamat, vagy elvárt output a lényeg, hanem a cselekvés, tevékenység kibontakozása - arra fókuszálunk, hogy kialakuljon. Ehhez szükséges a pszichológiai biztonság. Természetesen a célok mérhetősége és elszámolhatósága valamint a pszichológiai biztonság mértéke összefüggenek. Biztosan hallotta már a kifejezést, hogy "kilép a komfort zónából". Nos, amikor a két tényező közül az elszámolhatóság alacsony, és a pszichológiai biztonság magas, akkor vagyunk ebben a zónában, és amikor magas lesz a célok elérésének elszámolhatósága, akkor kerülünk a tanulási zónába elhagyva a komfort zónánkat.

Hasonlóan értelmezhetjük a tanulást, mint helyzeti tanulást, amikor a mindennapi munkagyakorlatba integrálódik a tanulás. A tudást a munkasorán teremtjük meg és adjuk tovább. Viselkedésünkkel igazoljuk vissza, ha valami újat tanultunk. Ha nem jelenik meg új viselkedés mintázat az egyénnél, akkor nem tanult semmit. A viselkedés persze lehet figyelmes és kevésbé figyelmes is, output szempontjából nagyon is összekapcsolódnak, csak a tanulás mikéntje más a két figyelem során.

A munkahelyi tanulási folyamatra sok minden hat, talán a tapasztalás a legfontosabb, mert ennek megfelelően fogjuk fel és értékeljük magunkban a környezeti hatásokat. A tanulás esetében fontos, hogy a nem sikeres akciók (rossz döntések, felbukkanó problémák, nem hatékony folyamatok, kialakuló konfliktusok) estén tanuljon a hibáinkból. Ehhez nyitottság, kölcsönös befolyás, tárgyilagos folyamatos kommunikáció kell. A visszacsatolást biztosítani egyenlő lehet a minőségi fejlesztések elindításával.

A tudásátadása nem egy kikényszeríthető folyamat, mert bár sok próbát tehetünk a tudás fogadása, beépítése nagyon szubjektív az egyének oldaláról. Támogatni és indirekt módon irányítani lehet. Ehhez kell olyan szervezeti struktúrát és szervezeti kultúrát kialakítani, amely a problémák megoldása révén az abból adódó tapasztalatokat hasznosítja, és erre motiválja az érintetteket is. Strukturális és társas beágyazódásról is beszélhetünk, vagyis tudás közösségek és tudás kollektívák alakulhatnak.

A szervezetekben a tudás megőrzése és gyors elérhetősége kritikus sikertényező, vagyis a tudás tárolására nagy figyelmet kell fordítani. A számítógép-alapú információtechnológia óriási jelentőségű a tudás tárolásában. Nem csak a tárolásban, de a tudás elérésében is ez az infrastruktúra a leglényegesebb. Memóriarendszerekről beszélünk a szervezetek szintjén, amelyben az egyének emlékezete és a tárolt adatok összessége is bele tartozik. Az ilyen szervezeti memória rendszerek kapcsolódnak a szociális hálóhoz, tudás intranet hálózatokhoz. Ide vehetjük az elektronikus hirdetőtáblákat és tudásközpontokat is.

Kulcsfogalmak

Tudás, tanuló szervezet, on-the-job tanulás, off-the-job tanulás, végrehajtás mint tanulás, végrehajtás mint hatékonyság, Komfort zóna, tanulási zóna, helyzeti tanulás, figyelmesség, pszichológiai biztonság, tudásátadás, tudásközösség, tudás kollektíva, szervezeti memória rendszer.

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához.

  • Olvassa el figyelmesen a könyvből kijelölt anyagot, tekintse át és értelmezze a hozzá kapcsolódó ábrákat és táblázatokat!
  • Gondolja végig a tudás és informáltság fontosságát magunk és mások példáján keresztül.
  • Azonosítsa a tanuló szervezetet, annak legfőbb jegyeit!
  • Jellemezze az on-the-job és off-the-job tanulási formákat!
  • Vázolja fel, hogyan észleljük, érzékeljük a tanulást végrehajtás közben!
  • Nevezzen meg további tanulási értelmezéseket!
  • Válaszoljon az alábbi kérdésekre, és válaszait rögzítse jegyzetfüzetébe;
    • Hogyan jellemezhetjük a helyzeti tanulást?
    • Mi befolyásolja a szervezetben a tanulás hatékonyságát?
    • Hogyan tudjuk átadni a tudást, mire kell ösztönözni?
    • Milyen módon tároljuk a tudást, kikre támaszkodjunk ebben?
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • A tanulást definiálni szervezeti kontextusban.
  • Csoportosítani az egyes tanulási formákat, és értelmezéseket.
  • Koncepciót alkotni szervezeti tudásrendszer felépítésre.
  • Összeállítani a tudásátadás és tudástárolás szervezeti kereteit.
  • A szervezeti memória rendszer felépítését és funkcióját tisztán körvonalazni.
  • Válaszolni az alábbi kérdésekre; (válaszait rögzítse jegyzetfüzetébe)
    • Milyen tanulási módok vezetnek magatartásunk megváltoztatásához, illetve mik ezek korlátai?
    • Hogyan alakítsunk ki tanulást támogató szervezeti környezetet?
    • Milyen lépésekben alakítható ki a végrehajtás mint tanulás (execution as learning)?
    • Hogyan hatnak a munkakörnyezet elemei a tudás beágyazódásra?
Önellenőrző kérdések
1. Csoportosítsa az alábbi állításokat, hogy azok milyen normát takarnak? Teljesítmény (T), Megjelenési (M), Társadalmi elrendezési (T), Erőforrás elosztás (E)

Vertikális átvitel
Teoretikus
Participatív
Kanonikus
Tacit
Átlátható
Interaktív
Kodifikált.
Kontextus-érzékeny.
Absztrakt

2. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz és melyik hamis
A fejlesztő tanuló másolja a helyzeteket és az adott feladat megoldását fejleszti.
A fejlesztő tanuló átalakítja a helyzeteket és új megoldásokat keres.
Holisztikus tanuló igyekszik egyre több inputot befogadni nem elmerülve a részletekbe.
A holisztikus tanuló szisztematikusan tárja fel a részeket (holonokat) és ezáltal fedezi fel az egészet.

3. Határozza meg, hogy a táblázatban milyen zónákat jeleznek az egyes betűk!

Célok elérésének elszámolhatósága
MagasAlacsony
Pszichológiai biztonságMagasAC
AlacsonyBD
Írja a mezőkbe a megfelelő betűt!

: Komfort zóna
: Aggódási zóna
: Érdektelenség zóna
: Tanulási zóna

4. Válassza ki, a Tudás kollektívára vonatkozó megállapításokat!
Célorientált próba-hiba folyamat jellemzi a tanulási fejlődési előrehaladást.
Az egyéni tagok tanulási módja a szocializáció.
Az integrációs elve nem a tudásalapok hasonlatosságára épít.
A tudás kollektíva tudásmunkása a szabad ügynök.
Jellemzően többet tudunk, mint amennyit el tudunk mondunk.
A tudás rendelkezésre áll.