KURZUS: Szervezeti magatartás

MODUL: I. modul: Szervezeti magatartás az egyén szintjén

4. lecke: Kreativitás

Tanulási útmutató

A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként az elektronikus tananyag összefoglalóját, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután haladjon végig a tartalmi összefoglalón, és olvassa el a nyomtatott jegyzet részletes kifejtését az egyes vastagon szedett összefoglaló-részek mellé! Tananyag: Papp Ilona- Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 4. fejezet.

A lecke tartalmi összefoglalója

A kreativitás egybeforrt az emberi létezéssel, hiszen a nagy tudományos áttörések, a felfedezések és az életünket megváltoztató termékek mind-mind az emberi kreativitás termékei. Nem véletlen, hogy a pszichológia után az üzleti élet is a kreativitás forrását keresi, és megpróbálja üzleti célokból kiaknázni azt.

A kreativitás eredeti jelentése alkotni, teremteni, kreálni, létrehozni valamit. Ugyan a köznyelvben egyetértés van, hogy mit takar a kreativitás kifejezés, a pszichológia, illetve szervezeti magatartás értelmezésében már nem ilyen nyilvánvaló a kifejezés jelentése. Mérő László definíciója szerint "a kreativitás új, eredeti és értékes produktumok létrehozásának képessége".

A szervezeti magatartás jegyzetben a kreativitás két szinten jelenik meg: egyrészt Csíkszentmihályi Mihály értelmezésében a K-val írt kreativitás, mely a kultúránkra hatást gyakorló nagy személyék kreativitását jelenti, illetve másrészt Edward de Bono értelmezése szerinti ötletszintű, vagy gyakorlati kreativitás, mely mindennapi életünkben felmerülő nem kulturális volumenű k-val írt kreativitást jelöli. A kreativitás értelmezési szintjétől függetlenül a következő definíciót használjuk a fogalom körülírására: "A kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő megjelenését."

Mindkét kreativitásértelmezés fontos szerepet tölt be az üzleti életben. Az első fogalomra jó példa az iPhone készülék, a másodikra pedig egy újszerű tesztelési eljárás bevezetése a gyártósori hibák feltárása során.

A pszichológia a kreativitásra a divergens gondolkodás kifejezést használja. Míg a konvergens gondolkodás a logikus következtetést, absztrakt gondolkodást és a szabályszerűségek felismerését jelenti, addig a divergens gondolkodás a nyitott problémák többoldalú vizsgálatát, illetve olyan mentális/ gondolati elemek összekapcsolását jelenti, amelyeket addig függetlennek vagy össze nem illőnek tartottunk. Az intelligencia valójában a konvergens gondolkodást takarja, és megfigyelhet, hogy 115-120 (bőven átlag feletti szint, jellemzően a felsőoktatásban tanulók átlagos értéke) pontos IQ szintig együtt mozog a divergens és konvergens gondolkodás fejlettsége, azonban magas IQ tartományban megszűnik a korreláció, és léteznek igen kreatív egyének, és nagyon földhözragadt gondolkodással rendelkezők is. A divergens gondolkodásnak hat elemét szoktuk megkülönböztetni, melyeket a kreativitás egy- egy aspektusát jelentik:

  • Fluencia, azaz könnyedség (ötletek mennyisége)
  • Felxibilitás, azaz rugalmasság (mennyire képes az egyén elvonatkoztatni az eredeti használati módtól)
  • Originalitás, azaz eredetiség (az a képesség, hogy mennyire egyedi módon tudunk kombinálni)
  • Újrafogalmazás (miként tud az egyén az ötletből tervet kovácsolni)
  • Problémaérzékenység (mennyire fogékony az illető a szokatlan dolgokra)
  • Kidolgozottság (az ötlet részleteinek kimunkálási minősége)

Csíkszentmihályi Mihály kreativitásértelmezésben három fogalmat érdemes megemlíteni: (1) tartomány, (2) szakértői kör, (3) az egyén. Csíkszentmihályi szerint a kreativitás kibontakozásában nemcsak az egyéni képességekre kell összpontosítani, hanem legalább ennyire fontos a körülmények vizsgálata. Vagyis a kreativitás nem egyedül az egyéni adottságtól függenek, hanem a környezet támogató, vagy gátló mivoltától is. Ebben az értelmezésben a tartomány egy tudásterület szimbolikus szabályainak rendszere, akár csak a vizuális művészetek, vagy a fizika, illetve a mozgásművészetek esetében. Ezek a területek evolutíven fejlődtek ki a társadalomban, és a kreatív egyén ezeket a szabályokat írja át. Mivel az emberi tudás tartományai eltérő szabályrendszerrel rendelkeznek, ezért egyes területeken, mint például a jól strukturált matematika, illetve fizika területén lényegesen fiatalabb korban születtek meg a korszakváltó gondolatok, mint például a társadalomtudományokban. A kreativitás szintjét nemcsak a tartományok adják, hanem a szakértői kör is befolyásolhatja. A szakértők a terület hozzáértő képviselőiből kerülnek ki, akiket a kreatív egyénnek meg kell győzni. A szakértői kör lehet liberális (nyitott az új gondolatokra), vagy konzervatív, ilyen esetben nehezebb meggyőzni őket egy ötlet létjogosultságáról. Gazdasági és politikai erők gyakran befolyásolják a szakértői köröket, ezáltal a tartományok fejlődését.

Csíkszentmihályi értelmezésében a kreativitás harmadik komponense maga az egyén. Ezzel kapcsolatban négy faktor érdemel említést:

  • genetikai hajlam a kreatív gondolkodásra,
  • tartomány iránti érdeklődés (jobb ismeret, motiváció),
  • tartományhoz való hozzáférés (ismeretanyag elsajátítása),
  • szakértői körhöz való hozzáférés (ötlet elfogadtatása).

A Csíkszentmihályi-féle megközelítés amellett, hogy környezetbe ágyazottan mutatja be a kreativitást, a kreatív alkotást egy ötlépcsős folyamatként ábrázolja, melynek szakaszai a következők:

1.Előkészítés
2.Inkubáció
3.Felismerés
4.Értékelés
5.Kidolgozás

Az előkészítés szakaszában szembesülünk egy problémával, mely jellemzően személyes tapasztalatból (művészetben és tudományban egyaránt) származik. Emellett eredhet abból is, hogy a tartomány szabályainak tökéletlenségét felismerjük (pl.: relativitáselmélet kimunkálása), illetve az emberi környezet nyomásából is fakadhat (pl.: a radartechnológia fejlesztésére a második világháború nyomására). Az előkészítés szakaszában jellemzően felmerül egy probléma, vagy adódik egy megválaszolandó kérdés.

Az előkészítés után következik az inkubáció, mely valószínűsíthetően legalább részben tudat alatt zajló folyamat. Az alvás alatti információfeldolgozás és konszolidáció például a tudatalatti szerepét sejteti. Az inkubáció időszakában kapcsolódnak össze a gondolatok olyan formában, mely rendhagyó eredményt ad. Valójában itt születik meg az originális ötlet, mely a felismerés szakaszában kristályosodik ki. Ez a "heuréka", vagy "aha" pillanat, amikor a megoldás felismerésre kerül.

Az értékelés szakaszban dől el, hogy érdemes-e továbbvinni az ötletet, majd a kidolgozás igényli a legtöbb és legkeményebb tudatos erőfeszítést és munkát.

A folyamat a gyakorlatban nem lineáris, hanem rekurzív, azaz ismétlődő jellegű: egyes elemeket korrigálunk, finomítunk. Ebben szintén nagy szerepe van a környezetnek, jellemzően a kollégáknak, akik más szemszögből és nézőpontból tudnak számunkra visszajelzéseket adni.

Csíkszentmihályi kreativitási modellje esetében a korábban említetteknek megfelelően a környezetnek nagy szerepe van három okból: (1) a kreatív egyénnek hozzá kell a szakterület tudásanyagához férni, (2) a környezeti stimulusok fokozzák / visszavetik a kreativitást, (3) lehetőséget biztosít, hogy felfigyeljenek az ötletre. Fontos megjegyezni, hogy eltérő környezet stimuláló az ötletelés különböző fázisaiban: az inkubáció fázisában a minél több asszociációt keltő stimuláló környezet a hatékony, míg a későbbi kidolgozási fázisban az egyhangúbb, megszokott környezet.

De Bono - Csíkszentmihályival ellentétben - a mindennapi életben gyakoribb ötletszintű, vagy gyakorlati kreativitást vizsgálta. Ha ebben a vetületben értelmezzük a kreativitást, akkor ez egy olyan képesség, mely fejleszthető, tanulható legalább is egy bizonyos szintig.

A személyes kreativitás fejlesztésekor egyrészt a külső akadályokat célszerű elhárítani, másrészt saját szokásainkat kell módosítani. A külső akadályok esetében megfigyelhető, hogy a túl sok külső követelmény kimeríti az egyént, ami miatt nem marad energiája a kreatív megoldások kidolgozására. Emellett a túlzottan stimuláló környezet ahhoz vezethet, hogy elkalandozzon a figyelem. Belső akadály lehet a lustaság, vagy részben belső, hogy a kreatív egyén nem tudja mit kezdjen energiáival, így az veszendőbe megy. Mindezek alapján a kreatív munkához a következő tanácsok adhatóak szervezeti magatartási szempontból:

  • Napirend átalakítása, hogy a legkreatívabb időpontban legyen elegendő energia az ötleteléshez.
  • Pihenés egyensúlya, hiszen feltöltődés nélkül nem marad energia a kreatív munkára.
  • Környezet átalakítása és igényre szabása.
  • Meg kell érteni, hogy mit szeret a kreatív személy csinálni, és engedni kell neki, hogy ebből többet csináljon, hiszen parancsra nem lehet kreatívnak lenni.
Kulcsfogalmak

Kreativitás, konvergens gondolkodás, divergens gondolkodás, fluencia, flexibilitás, originalitás, újrafogalmazás, problémaérzékenység, kidolgozottság, tartomány, szakértői kör, előkészítés, inkubáció, felismerés, értékelés, kidolgozás, flow, kreatív környezet, ötletszintű kreativitás, gyakorlati kreativitás.

Tevékenységek

A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére.

Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához!

  • A tartalmi összefoglaló elolvasása után az egyes vastagon szedett kiemelések mellé olvassa el a jegyzet kiemelt részfejezeteit! Érdemes a tartalmi összefoglalót a tanulás vázának tekinteni, mely kontextusba helyezi a jegyzet egyes részeit. Ne feledje, minél több információt kapcsol hozzá az itt olvasott ismereteihez, annál jobban rögzülni fog a friss tudás! Ezért minden esetben gondolja át, hogy az adott fogalom miként kapcsolódik az ön munka-, vagy élettapasztalatához! Keressen személyes környezetéből minél több példát a fogalmakra, tipizálásokra!
  • Fogalmazza meg, hogy mi a kreativitás, illetve milyen két értelmezéssel találkozott a jegyzetben!
  • Magyarázza el, hogy melyek Csíkszentmihályi Mihály kreativitási rendszermodelljének legfontosabb elemei!
  • Jellemezze a tartományok, a szakértői körök és az egyéni kreativitás szerepét Csíkszentmihályi modelljében!
  • Fogalmazza meg mi a különbség a konvergens és divergens gondolkodás között!
  • Magyarázza el, hogy melyek a divergens gondolkodás fő komponensei!
  • Fogalmazza meg, hogy mi befolyásolja az egyén kreativitási szintjét!
  • Ismertesse az előkészítés és az inkubáció szerepét a kreatív folyamatban!
  • Mutassa be a felismerés, az értékelés és a kidolgozás szerepét a kreatív folyamatban!
  • Tisztázza, hogy mit jelent a rekurzív jelleg a kreatív folyamatban!
  • Mutassa be, hogy mit kell egy vezetőnek figyelembe venni a kreatív környezet kialakítása során!
  • Mutassa be, hogy miként fokozható az ön személyes kreativitása!
Követelmények

A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes

  • Megfogalmazni többféleképp, hogy mi a kreativitás.
  • Felsorolni a kreativitás jegyzetben bemutatott két megközelítését.
  • Jellemezni a tartományok, a szakértői körök és az egyéni kreativitás szerepét Csíkszentmihályi modelljében.
  • Jellemezni, hogy mi a különbség a konvergens és divergens gondolkodás között.
  • Felsorolni a divergens gondolkodás hat komponensét.
  • Megfogalmazni, hogy mi befolyásolja az egyén kreativitási szintjét.
  • Sorba rendezni, jellemezni, és besorolni a kreativitás folyamatának szakaszait.
  • Elmagyarázni, hogy mit jelent a rekurzív jelleg a kreatív folyamatban.
  • Felsorolni, hogy miként fejleszthető a kreatív környezet.
  • Bemutatni, hogy miként fokozható az egyén kreativitása.
Önellenőrző kérdések
1. Írja a kreatív folyamat megfelelő betűjelét a fogalmak mellé [(E), előkészítés (I), inkubáció, (F) felismerés, (É) értékelés, (K) kidolgozás!

Személyes tapasztalat szerepe erős
Aha- élmény
Heuréka-pillanat
Kemény munka domináns
Tudatalatti szerepe jelentős
Tartomány szerepe a legfontosabb
Emberi környezet nyomása legfontosabb
Megválaszolásra váró kérdés felmerül
Nyitottság és rugalmasság itt a legfontosabb faktor
Gondolatok összekapcsolódnak
Ötlet életképességének vizsgálata

2. Állítsa sorba a döntési folyamat lépéseit!

1.
2.
3.
4.
5.


3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
A kreativitásnak több értelmezési szintje is van.
Az egyéni kreativitás egyik fontos eleme a genetikai hajlam a divergens gondolkodásra.
A kreativitás azonos a konvergens gondolkodással.
A kreativitás szintjére csak egyéni faktorok hatnak.
4. Válassza ki, hogy melyik komponens nem tartozik a divergens gondolkodás alkotóelemei közé!
Eredetiség
Flexibilitás
Problémaérzékenység
Intelligencia