KURZUS: Szervezeti magatartás
MODUL: I. modul: Szervezeti magatartás az egyén szintjén
3. lecke: Érzelmek és hangulatok a vezetésben
Tanulási útmutató | |||||||||||||||||
A lecke tananyagának elsajátításához olvassa el elsőként az elektronikus tananyag összefoglalóját, mely megadja az elsajátítandó tananyag vázát. Ezután haladjon végig a tartalmi összefoglalón, és olvassa el a nyomtatott jegyzet részletes kifejtését az egyes vastagon szedett összefoglaló-részek mellé! Tananyag: Papp Ilona- Szabó Zsolt Roland: Fókuszpontok a vezetésben, 3. fejezet. | |||||||||||||||||
A lecke tartalmi összefoglalója | |||||||||||||||||
A pszichológia már régóta foglalkozik az érzelmek emberi viselkedésben betöltött szerepével, azonban a vezetéstudomány hosszú ideig elfogadta a racionalitás mítoszát. A racionalitás mítosza szerint az emberi érzelmek és érzések a józanésszel szemben állnak, és mivel az ember viselkedésének egy primitívebb - kevésbé hatékony - vetületét képviselik, ezért az üzleti életben háttérbe szorítandók. Ennek oka elsősorban az, hogy a negatív érzelmek a kooperatív üzleti környezetben első megközelítésben valóban kártékonynak tűnnek, elegendő csupán egy elfajuló munkahelyi vitát felidézni emlékezetünkben. | |||||||||||||||||
Az újabb szervezeti viselkedéssel kapcsolatos kutatások a racionalitás mítoszával szemben azt bizonyítják, hogy az érzelmek elválaszthatatlanok az emberi gondolkodástól és viselkedéstől, sőt egyes esetekben kifejezetten hasznosak, mert segítik a megfelelő viselkedés és ösztönzés kialakítását (pl.: ösztönző versengés). | |||||||||||||||||
Az affektív tulajdonságok az érzelmi és hangulati tulajdonságokat jelölik. Érdemes ezen belül megkülönböztetni az érzelmeket és a hangulatokat. Az érzelmek elmélyült, nagy amplitúdójú érzések, reakciók, válaszok, amelyek valamilyen tárgyra (ez lehet személy is) irányulnak. Az érzelmek jellemzői, hogy meghatározott események idézik elő, rövid ideig tartanak, sok válfajuk létezik (több száz), sokszor a mimikában és gesztusokban is jól tetten érhetőek, és cselekvésorientáltak, azaz cselekedetre ösztönöznek. A hangulatok ezzel szemben kisebb intenzitású és amplitúdójú érzések. A hangulatok hosszabb ideig tartanak, nem specifikálhatóak, nem vagy ritkán járnak arckifejezéssel, illetve kognitív megismerésre ösztönöznek. | |||||||||||||||||
Az érzelmek és hangulatok nagymértékben befolyásolják mindennapi viselkedésünket, nemcsak a magánéletben, hanem a munkában is. Az affektív jellemzőinket (hangulat, érzelmek) a következő tényezők befolyásolják: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Az emberek az érzelmek igen széles skáláját képesek megélni, melyet a különböző nyelvek általában visszatükröznek. Több száz magyar szavunk van a konkrét érzelmek leírására, melyek közül hat kultúrától és földrajzi helytől független érzést azonosítottak be. Ez a hat érzelem az ún. alapérzelem, melyek minden (egészséges) ember esetében jelen vannak, és képesek is vagyunk a mimika és arckifejezés alapján ezek beazonosítására. A hat alapérzelem: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
A pszichológiában jól ismert jelenség a pozitív eltolódás, vagy pozitív elhajlás: ennek értelmében ha nincs semmilyen külső zavaró hatás, akkor az ember enyhén pozitív hangulatú alapállással rendelkezik. | |||||||||||||||||
A modern viselkedéstudomány elismeri, hogy az érzelmek evolúciója a fajok túlélését segítette, így bizonyos mértékig napjainkban is hasznos lehet a döntéshozatal során. Mindezek tükrében a racionális gondolkodás igényli az érzelmeket. Kísérletekkel bizonyítható, hogy egyes esetekben az érzelmek kiiktatása lecsökkenti a veszélyérzetet, és a pusztán racionális megközelítés gyenge eredménnyel jár (jó példa erre Antonio Damasio által végzett "Iowa kártyás kísérlet"). | |||||||||||||||||
Az érzelmek és a hangulatok - modern megközelítésben - hatnak munkahelyi teljesítményünkre, és ezen keresztül munkahelyi elégedettségünkre. Az elégedettség pedig szintén hatással lesz hosszú távon a motivációnkra és ezen keresztül visszahat a teljesítményre. | |||||||||||||||||
A rossz hangulat esetén kevésbé vagyunk fogékonyak a saját előítéleteinkre, kevésbé vagyunk nyitottak a szuggesztióra, hamarabb felismerjük a hazugságot. Ennek hátterében az áll, hogy jobban odafigyelünk a körülményekre, szkeptikusabb hozzáállással viszonyulunk, alaposabban mérlegelünk döntéskor. Érvelésünk konkrétabbá válik, és ezáltal nagyobb meggyőző erővel rendelkezünk. Azonban a kutatások ezen a téren ellentmondásosak, mivel egyes szerzők azt állítják, hogy a negatív hangulat lassabb információfeldolgozáshoz vezet. A negatív érzelmek lekötik a figyelmet, gátolják a koncentrációt, mivel kognitív erőforrásokat vonnak el. Ezzel előidézik a termelékenyég csökkenését, hibákat, határidőcsúszásokat. | |||||||||||||||||
Ugyanakkor a jó hangulat és a jókedv serkentőleg hat a teljesítményre, segíti a kreativitást, illetve a problémamegoldó képesség kibontakozását. | |||||||||||||||||
A hangulattal és érzelmekkel kapcsolatban előkerül egy viszonylag új téma, vagyis a flow jelenség. A flow-t a tökéletes boldogsággal azonosítja Csíkszentmihályi Mihály kutató pszichológus, aki a flow fogalmát megalapozta. "A flow az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán magáért". A flow élmény leggyakrabban munka közben jelentkezik, és szervezeti magatartási szempontból a legjobb motivációs "eszköz", hiszen azért végezzük a tevékenységet, mivel az örömmel tölt el. | |||||||||||||||||
A flow élmény leggyakrabban a következő esetekben jelentkezik, illetve a következő jellemzői vannak: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
A flow jelenség mellett a kortárs kutatások az érzelmi intelligencia (EQ) fontosságát emelik ki a munkavégzés és a magánélet esetében is. Ezen kutatási irányzat képviselői szerint az intelligenciahányados (IQ) mellett fontos kiemelni az érzelmek kezelésének képességét, melyet az érzelmi intelligencia fogalmával ragadhatunk meg. Az érzelmi intelligencia kiterjed a saját és mások érzelmeinek érzékelésére, kezelésére, irányítására és nem utolsósorban befolyásolására. Ezek alapján öt érzelmi intelligencia területet ismerünk: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Az érzelmek és hangulatok számos üzleti, vezetési, szervezeti magatartási területen fontos szerepet játszanak: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
A vezetők a gyakorlati életben igencsak erőteljesen tudják befolyásolni mind a munkahelyi hangulatot, mind az érzelmeket. Ha a vezető pozitív érzelmeket tud kelteni, akkor növekszik a teljesítmény és az elégedettség. Ekkor beszélünk vezetési rezonanciáról. Ennek ellentéte a vezetési disszonancia, amikor az érzelmek negatív felkorbácsolódása jellemző. A disszonáns vezetés tönkreteszi a vezetett csoport harmóniáját, gyakoriak a dühkitörések, jellemző a félelem, a közöny, az apátia. A hallgatás egy korai figyelmeztető jel lehet. A disszonancia elveszi a munkakedvet, csökkenti a termelékenységet, növeli a munkakör (munkahely) fluktuációját. | |||||||||||||||||
Ami a vezetői érzelmi intelligenciát illeti, megállapítható, hogy a magas EQ-val rendelkező vezető általában elkötelezettebb a szervezet iránt, sikeresebb abban az értelemben, hogy jobb munkahelyet képes teremteni, és együttműködőbb munkahelyi környezetet tud létrehozni. | |||||||||||||||||
A vezetési stílust többféle szempont szerint tipizálhatjuk. Ilyen pl. Lewin (autokratikus, demokratikus, Laissez-faire típusú vezetési stílusa), vagy az "Ohio State University" vezetési stílus modellje, vagy éppen Blake- Mouton vezetői stílusok mátrixa. A számtalan modell közül az affektív jellemzőkkel (érzelem, hangulat) kapcsolatban egy gyakorlati adatokra épülő tipizálást mutatunk be. Az adatok alapján hat vezetői típus rajzolódott ki, azonban meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban jellemző, hogy a vezetők az itt felsorolt vezetési stílusokat keverten alkalmazzák a környezet és a célok függvényében: | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Kulcsfogalmak | |||||||||||||||||
Racionalitás, racionalitás mítosza, érzelem, hangulat, cirkadián ritmus, alapvető érzelmek, pozitív eltolódás, depresszív realizmus, flow, érzelmi intelligencia (EQ), vezetési rezonancia, vezetési disszonancia, jövőképalkotó vezető, tréneri stílusú vezető, kapcsolatépítő vezető, demokratikus stílusú vezető, menetelő stílusú vezető, utasító vezető. | |||||||||||||||||
Tevékenységek | |||||||||||||||||
A lecke tanulása során kövesse az alábbi utasításokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére. | |||||||||||||||||
Javasoljuk, hogy a tanulás során használjon jegyzetfüzetet, és rögzítse az egyes leckéknél tanultakat, azaz készítsen vázlatot. A felkészüléshez kellő segítséget nyújt a lecke és modulzáró kérdések mennyisége és mélysége. Kérdéseivel forduljon tutorához! | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Követelmények | |||||||||||||||||
A leckét akkor sikerült megfelelően elsajátítania, ha Ön képes | |||||||||||||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||||
1. Helyettesítse be a mondatba a megfelelő válasz betűjelét! Az érzelmek abban különböznek a hangulattól, hogy az érzelmek szemben a hangulatokkal. ![]() | |||||||||||||
2. Válassza ki a listából, hogy mely tényezők befolyásolják jelentősen az érzelmeket / hangulatokat?
![]() | |||||||||||||
3. Döntse el, hogy az alábbi állítások közül melyik igaz, és melyik hamis!
![]() | |||||||||||||
4. Válassza ki a listából, hogy melyik tulajdonságok igazak a "jövőképalkotó vezetőre"?
![]() |