KURZUS: Magyar üzleti jog

MODUL: VI. modul: A gazdasági társaságok IV.

10. lecke: A részvénytársaság I.

Tanulási útmutató

A hatodik modul alapvetően a részvénytársasággal, a tőkeegyesítő társaságok alaptípusával foglalkozik. Ezen kívül két, kisebb terjedelmű részt foglal magában. Az egyik a kooperációs (azaz nem gazdasági) társaság, az egyesülés. A másik pedig egy nemzetközi kitekintés arra, hogy milyen társasági jogcsaládok léteznek Európában, illetve hogy az Európai Unió jogalkotása mire terjed ki a társasági jogban.

Az első lecke - rendhagyó módon - nem homogén módon egymás után következő részekből áll. E sajátos tagolás indoka, hogy a terjedelmi arányok fenntartása mellett egy leckébe sorolhassuk a részvénytársaság két alakzatát, a zártkörű és a nyilvánosan működő rt-t. Ez a lecke a részvénytársaság, az értékpapír és a részvény fogalmával foglalkozik (VII. fejezet, 1. pont), illetve az egyesüléssel (VIII. fejezet) és az európai kitekintéssel (IX. fejezet). Olvassa el figyelmesen a fenti tananyagot tartalmazó oldalakat!

Ahogyan az a megjelölt részek szedéséből is látszik, a VIII. és a IX. fejezet egésze apró betűvel szedett, így nem kapcsolódik a számonkérés alapját képező törzsanyaghoz, annak megértését, a megszerzett ismeretek elmélyítését szolgálja.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!

1.Tanulmányozza a részvénytársaság fogalmát, illetve a kétféle működési modellt! Hasonlítsa össze a zártkörű és a nyilvánosan működő rt-t!
2.Vizsgálja meg az értékpapír fogalmát és hasonlítsa azt össze a részvény fogalmával!
3.Csoportosítsa az értékpapírokat!
4.Csoportosítsa és tanulmányozza a részvényeket előállítási mód, típus, fajta és osztály szerint!
5.Vizsgálja meg a részvényutalvány és az ideiglenes részvény különbségeit és az rt. által kibocsátható kötvényeket!
Követelmények

A lecke elsajátítása sikeres, ha

  • képes precízen definiálni a részvénytársaságot és meghatározni a zrt. és az nyrt. közötti legfőbb eltéréseket,
  • képes rendszerben elhelyezni a részvényt az értékpapírok között és csoportosítani az értékpapírokat a megtestesített jog szerint,
  • nem téveszti össze a részvénytípus, -fajta, -osztály fogalmakat és meg tudja határozni e kategóriák tartalmát
  • magabiztosan különbséget tud tenni a részvényutalvány és az ideiglenes részvény, illetve az rt. által kibocsátható kötvények között.
Önellenőrző teszt
1. Melyik állítás igaz?
A zrt. részvényeseit és a kft. tagjait tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.
Az rt. részvényeseit tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni.
A zrt. részvényeseit tilos nyilvános felhívás útján gyűjteni, ám ez nyrt-ben és kft-nél lehetséges.
2. A részvények névértéken aluli kibocsátása...
bevett szokás, hiszen így az alaptőkén felüli vagyon is gyarapodik.
tilos, mert fiktív alaptőkét képez.
tilos, amely tekintetben az értékpapír-forgalmazó felel.
nem képezi a jogi szabályozás tárgyát, ez a részvényesek belügye.
3. A dologi értékpapír...
tárgyakra vonatkozó követelést testesít meg.
tagsági jogot testesít meg.
tulajdonjogot testesít meg.
valamely dolog értékére vonatkozó követelést testesít meg.
4. Teljes a forgatmány, ...
ha az az átruházási szándékon túlmenően annak a személynek a nevét is tartalmazza, akire a részvényt forgatják.
ha az az átruházási szándékon túlmenően egyéb adatot nem tartalmaz.
ha az az átruházási szándékon túlmenően a részvényért fizetett vételárat is tartalmazza.
5. Az egyetlen szavazatelsőbbségi részvényt a gyakorlatban bevett elnevezéssel ...-nak/nek nevezik.
portfolió
aranykötvény
részvényutalvány
aranyrészvény
6. A részvényutalvány...
okirat, amely átruházható.
okirat, amely nem ruházható át.
értékpapír, amely átruházható.
értékpapír, amely nem ruházható át.