KURZUS: Magyar üzleti jog

MODUL: II modul: A gazdaság közjogi keretei II.

2 lecke: A versenyjog fogalma, a tisztességtelen versenycselekmények és a fogyasztók versenyjogi védelme

Tanulási útmutató

A második modul a versenyjog vázlatával foglalkozik. Két lecke alkotja. Az első lecke a II. fejezet 1., 2., és 3. pontjaiból áll. Olvassa el figyelmesen ezt a részt! Ez a lecke három témát érint. Az első egy rövid versenyelméleti bevezető, amely megismerteti Önt azzal, hogy miért fontos a verseny és annak jogi szabályozása, melyek azok a funkciók, amelyeket a gazdasági verseny ellát, milyen koncepciókkal találkozhatunk e körben. Emellett egy rövid áttekintés a magyar versenyjog kialakulásával és fejlődésével foglalkozik.

A második és a harmadik rész már a versenytörvény szabályait dolgozza fel. Elsőként a versenyjog legrégebbi, legklasszikusabb területét, a tisztességtelen versenycselekmények jogát, ezt követően pedig a fogyasztók, illetve üzletfelek versenyjogi védelmét biztosító, legfiatalabb részt. E két anyagi jogi terület összekapcsolását a téma kibontásában az indokolja, hogy mindkét részterült döntően a tisztességtelen magatartásra koncentrál.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!

1.Tanulmányozza, hogy a versenyjogot alkotó egyes részterületek (tisztességtelen versenycselekmények tilalma, kartelltilalom, erőfölénnyel visszaélés tilalma, fúziókontroll és a fogyasztók és üzletfelek versenyjogi védelme) hogyan, mikor és miképp alakultak ki, mivel ezzel választ kap e rétegek egymásra épülésének mikéntjére és okára is.
2.Vegye számba a verseny legfontosabb funkcióit, különös tekintettel arra, hogy az egyes funkciók miért elengedhetetlenül fontosak!
3.Tekintse át a versenyről alkotott elméleti koncepciókat!
4.Tanulmányozza a tisztességtelenségi versenyjog szerkezetét, a generálklauzula és az egyes nevesített tényállások viszonyát!
5.Tanulja meg az egyes nevesített tényállások lényegét!
6.Fordítson kellő időt a tisztességtelen versenycselekmények megsértésére irányadó jogkövetkezmények áttekintésére!
7.Tekintse át a fogyasztót, illetve az üzletfelet védő versenyjogi tényállásokat!
Követelmények

A lecke elsajátítása sikeres, ha

  • magabiztosan különbséget tud tenni a versenyjog egyes szabályozási részei között kialakulás és jellemző funkció szerint,
  • segítség nélkül fel tudja sorolni és meg tudja különböztetni a versenyfunkciókat,
  • nevesíteni tudja valamennyi tisztességtelen versenycselekményt és meg tudja indokolni a generálklauzula szükségességét,
  • képes ismertetni a fogyasztókat és üzletfeleket védő tényállások lényegét,
  • képes megkülönböztetni és megnevezni azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket fenti magatartások kifejtésére rendel alkalmazni a versenytörvény.
Önellenőrző teszt
1. Melyik állítás igaz?
A versenyjog részterületei közül a kartelltilalom alakult ki először, mert a szerződési szabadság korlátozása kezdettől fogva elfogadott volt.
A versenyjog részterületei közül a fúziókontroll alakult ki először, mert már a középkorban kialakultak az óriási multinacionális vállalatóriások.
A versenyjog részterületei közül a tisztességtelen versenycselekmények joga alakult ki először, mert kezdetben a verseny létét adottnak vették és csak a tisztességességét tartották értéknek.
A versenyjog részterületei közül a tisztességtelen versenycselekmények joga alakult ki először, mert ez csorbítja a legjobban a versenyt.
2. A verseny jóléti funkciója azt jelenti, hogy...
a jólétben élő társadalom megengedheti magának a versenyt.
versenyviszonyok között biztosítható a legnagyobb fogyasztói jólét.
a vállalkozók a lehető legnagyobb jólétét biztosítja a verseny.
a leghatékonyabb vállalkozás termékei felé irányul a kereslet.
3. Melyik egy nagyhatású versenyelméleti iskola az alábbiak közül?
harvardi iskola
princetoni iskola
yale-i iskola
berkeley-i iskola
4. A generálklauzula szubszidiárius, azaz...
elsődleges alkalmazását mondja ki a törvény.
csak akkor alkalmazandó, ha a versenytársak ezt megállapodásukkal kikötik.
akkor alkalmazandó, ha nincsen nevesített törvényi tényállás az adott történeti tényállásra.
a Gazdasági Versenyhivatal dönti el, hogy mikor lehet alkalmazni vagy ezt megállapodással kikötni.
5. Melyik versenyjogi tényállás szerint tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza?
kartelltilalom
üzleti titok megsértésének tilalma
szolgai utánzás tilalma
bojkottfelhívás tilalma
6. A fogyasztókat védő versenyjogi tényállások megsértése esetén, amennyiben fennáll a verseny érdemi érintettsége, ...
a sérelmet szenvedett fogyasztó a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhat.
a sérelmet szenvedett fogyasztó bírósághoz fordulhat.
a sérelmet szenvedett fogyasztó a Kormányhoz fordulhat.
a sérelmet szenvedett fogyasztó a Legfeslőbb Bírósághoz fordulhat.