KURZUS: Magyar üzleti jog

MODUL: II modul: A gazdaság közjogi keretei II.

3. lecke: Az antitröszt tényállások

Tanulási útmutató

A második modul a versenyjog vázlatával foglalkozik. Két lecke alkotja. Jelen második lecke a II. fejezet 4., 5., és 6. pontjaiból áll. Olvassa el figyelmesen ezt a részt! Ez a lecke az előzőhöz hasonlóan három témát érint. Ahogy az az előző leckéből, a versenyjog rétegeinek kialakulása ismertetése során is látszott, a jelen leckében elemzett három versenyjogi részterület szoros összefüggésben áll egymással, mivel a versenykorlátozó megállapodások tilalmát, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát és a vállalkozások összefonódásának ellenőrzését átfogóan antitröszt jognak vagy versenykorlátozási jognak szoktuk nevezni.

E részterület jellegzetessége, hogy nem a versenytársakat vagy a fogyasztókat/üzletfeleket oltalmazza, hanem a versenyt magát védi a versenyellenes összejátszások, visszaélések és koncentrációk ellenében. Ezzel válik teljessé az anyagi versenyjog vázlata, mivel a tananyag sem a Gazdasági Versenyhivatal felépítésével, sem pedig a versenyjog eljárási normatömegével nem foglalkozik.

Tevékenységek

A lecke tanulása során végezze el az alábbi feladatokat, amelyek segítségével képes lesz a követelmények teljesítésére!

1.Tanulmányozza a versenytörvény területen kívüli hatályának kérdését, különös tekintettel arra, hogy ez mely részterületek esetén áll fenn!
2.Gondosan sajátítsa el a kartelltilalom elveit (tilalmi és visszaélési elv, abszolút és relatív kartelltilalom, horizontális és vertikális kartell), illetve a tilalmi generálklauzulát!
3.Elemezze a kartelltilalmi generálklauzulát és annak egyes tényállási elemeit!
4.Sajátítsa el a releváns piac fogalmát!
5.Tanulmányozza a kartelltilalom alóli mentesség lehetőségeit és formáit!
6.Tekintse át az erőfölénnyel visszaélés tipikus eseteit és tanulmányozza az erőfölény mérésének módszerét!
7.Tanulmányozza a fúziókontroll alkalmazásának eseteit és feltételeit!
8.Vizsgálja meg a fúziókontroll szabályozási jellegét és különbségét a többi részterülethez képest, beleértve a GVH döntési lehetőségeit az engedélyezés során!
Követelmények

A lecke elsajátítása sikeres, ha

  • képes megkülönböztetni a versenyjog egyes részterületeit aszerint, hogy van-e területen kívüli hatályuk vagy sem,
  • magabiztosan képes megkülönböztetni és meghatározni a kartelltilalom alapelveit és alapfogalmait, segítség nélkül elemezni tudja a kartelltilalmi szakaszt,
  • képes összegezni a kartelltilalom alóli mentesség rendszerét,
  • meg tudja határozni, milyen elve szerint minősül egy vállalkozás piaci helyzete erőfölényesnek és képes több tipikus visszaélési formát megnevezni,
  • képes felidézni a fúziókontroll lényegét és a GVH engedélyezési eéjárásának feltételeit.
Önellenőrző teszt
1. A versenytörvény alábbi részterületeinek van területen kívüli hatálya:
a teljes versenytörvénynek,
a tisztességtelen piaci magatartások tilalmának,
nincs szó területen kívüli hatályról,
az "antitröszt" jog mindhárom részterületének.
2. A kartelljogi megállapodás...
polgári jogi szerződés, amelyet írásban kötnek.
szóbeli, titkos megállapodás.
külső megjelenési formájától függetlenül bármi, amely a felek egyező, versenykorlátozó célú vagy jellegű akaratát rögzíti,
az ún. gentlemen's agreement
3. A csoportmentesség lényege:
hogy egy-egy vállalatcsoport megállapodásait a Kormány rendelettel mentesíti a tilalom alól
a megállapodások egyes típusait az Európai Bizottság magyar biztosa mentesíti a tilalom alól
a megállapodások egyes típusait Kormány rendelettel mentesíti a tilalom alól
a megállapodások egyes típusait a Gazdasági Versenyhivatal mentesíti a tilalom alól
4. A gazdasági erőfölény önmagában...
nem tilos, a vele való visszaélés azonban igen.
is tilos, mivel a piaci szerkezetet roncsolja.
nem tilos, de a tisztességtelenség már igen.
5. A fúziókontroll sajátossága, hogy...
a versenyjog többi részéhez hasonlóan tilalmaz, méghozzá a vállalkozások összefonódását.
eltérően a versenyjog többi részétől eltérően nem tilalmaz, azonban engedélyhez köti a vállalkozások összefonódását, amennyiben a két vállalkozás nem ugyanabban a megyében székel.
a versenyjog többi részétől eltérően nem tilalmaz, hanem bizonyos vállalati méret (éves forgalom) felett a GVH engedélyéhez köti a fúziót.
célja a koncentrált piacok és az óriási méretű vállalatok kialakítása az érintett piacon.