KURZUS: Marketingkutatás

MODUL: III. modul: Kérdőív, mintavétel, adatgyűjtés, statisztikai elemzések

10. lecke: Mintavétel vagy teljes körű adatfelvétel

Cél

A mintavételi eljárások ismerete egy kevéssé elismert, de annál hasznosabb és értékesebb készség. Segítségével jól dolgozunk, hiányával értékelhetetlenül. Ennek megfelelően, ha sikeresen elsajátítja a különböző eljárásokat, megérzi a főbb csoportok közötti különbségeket, magabiztosabban mozog a kutatói világban, és eredményei általánosíthatóak lesznek.

Követelmények

A leckét elsajátította, ha képes:

  • sorrendbe tenni a mintavételi eljárás lépéseit;
  • meghatározni egy adott kutatási problémáról, hogy ott teljes körű felmérésre vagy mintavételi eljárásra van szükség
  • a mintavételre vonatkozó állításokról eldönteni, hogy azok igazak vagy hamisak;
  • adott mintavételi eljárásról eldönteni, hogy az véletlen vagy nem véletlen mintavételi technika;
  • eldönteni, hogy a mintavételi technikákkal kapcsolatos kijelentések igazak-e;
  • adott állítások közül kiválasztani, mit értünk reprezentativitás alatt;
  • adott állítások közül kiválasztani, mit értünk adott megbízhatósági szint alatt;
  • adott módszerek közül kiválasztani azokat, amelyek alkalmasak a reprezentativitás növelésére.
Fogalmak
  • csoportos mintavétel,
  • egyszerű véletlen mintavétel,
  • elbírálásos mintavétel,
  • hólabda mintavétel,
  • imputálás,
  • kvótás mintavétel,
  • legközelebbi születésnap módszere,
  • megbízhatósági szint,
  • mintaelem,
  • mintanagyság,
  • mintavételi egység,
  • mintavételi keret,
  • mintavételi technika,
  • nem valószínűségi mintavétel,
  • önkényes mintavétel,
  • reprezentativitás,
  • rétegzett mintavétel,
  • sokaság elemei,
  • sokaság,
  • súlyozás,
  • szisztematikus mintavétel,
  • teljes körű felmérés,
  • U&A,
  • valószínűségi mintavétel,
  • véletlensétás mintavétel
Időszükséglet

120 perc

Tevékenység

Olvassa el a 9.1., 9.2. fejezetet, ez utóbbin belül a 9.2.1., 9.2.2. alfejezeteket - ügyelve a lábjegyzetekre is -, kihasználva az ábrák magyarázó erejét (TK. 205.-212. oldalig), és válaszoljon az alábbi kérdésekre!

1.Mi a sokaság?
2.Mit jelent a teljes körű felmérés?
3.Mikor, milyen esetekben végezhetünk teljes körű felmérést?
4.Melyek a mintavételi folyamat lépései?
5.Mi az U&A kutatás?
6.Mi a sokasági elem?
7.Milyen szituációkban nehézkes a sokaság meghatározása?
8.Mi a mintavételi keret?
9.Nézze meg újra a 9.1. ábrát! Keressen saját példát a sokaságra és a mintavételi keretre. Mi a különbség a mintavételi keret és a sokaság között?
10.Milyen lehetőségek vannak a mintavételi keret tökéletlenségéből eredő hibák elkerülésére?
11.Nézze meg újra a 211. oldal ábráit! Keressen mindegyikre saját, önálló példát a levezetett logikai úton!
A fejezetrész tartalmi összefoglalója

Maga a mintavétel és az ezzel kapcsolatos eljárások a marketingkutatás eléggé nehéz területe. Segítségével pontos kutatást végezhetünk, az eredmények a kutatási céloknak megfelelőek lesznek; hiányával viszont a kutatás értékelhetetlen, felesleges és hiábavaló. Első kérdésként dönthetünk a teljes körű felmérésről (cenzus), amelynek két fő esete van. Minden más körülmény teljesülése esetén mintavétellel mintát hozunk létre a sokaságból. A mintavétel folyamata:

1.a sokaság (célcsoport) meghatározása
2.a mintavételi keret meghatározása
3.a mintavételi technika meghatározása
4.a szükséges mintanagyság meghatározása
5.a mintavétel megvalósítása
6.a mintavételből eredő torzítások utólagos korrekciója.

A sokaság meghatározásával a célcsoport kerül definiálásra. Fontos, hogy a kutatási céloknak megfelelően határozzuk meg azokat a jellegeket, amelyek alapján a célcsoport képezhető. A sokaság elemei azonban nem mindig fedik a célcsoportot. A fő kérdés mindig az, hogy milyen jellemzők alapján lesz körülírható a célcsoport. A mintavételi keret a sokaság eléréséhez szükséges eszköz, amely alapját képezi a mintavételi eljárásoknak. Egy sokasághoz több mintavételi keret is tartozhat, cél a legjobb, az adott problémát leginkább lefedő keret megválasztása. Az ebből fakadó esetleges hibák kiküszöbölésére háromféle módszer létezik (sokaság újradefiniálása, szűrőkérdések alkalmazása, utólagos súlyozás). A sokaság és a mintavételi keret lehetséges eltérései különböző esetekkel szembesítik a kutatót.

Tevékenység

Olvassa el a 9.2.3. alfejezetet (TK. 212.-220. oldalig), és válaszoljon az alábbi kérdésekre!

1.Mi a mintavételi technika?
2.Melyek a mintavételi technika főbb típusai?
3.Mi a valószínűségi mintavételi technika lényege?
4.Mi a nem valószínűségi mintavételi technika lényege?
5.Melyek a valószínűségi mintavételi technikák?
6.Mi az egyszerű véletlen mintavételi technika lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
7.Mi a szisztematikus mintavételi technika lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
 a)Miben más, mint az egyszerű véletlen mintavétel?
8.Mi a rétegzett mintavétel lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
 a)Miben más, mint a szisztematikus mintavétel?
9.Mi a csoportos mintavétel lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
 a)Miben más, mint a többi mintavételi technika?
10.Melyek a nem valószínűségi mintavételi technikák?
11.Mi az önkényes és az elbírálásos mintavételi technika lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
12.Mi az önkiválasztós technika?
13.Mi a kvótás mintavétel lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
14.Mi a hólabda-mintavétel lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
15.Mi a véletlensétás mintavétel lényege? Melyek az előnyei és hátrányai?
16.Mi a mintavételi egység?
17.Mi a mintaelem?
18.Mi a legközelebbi születésnap módszer lényege?
A fejezetrész tartalmi összefoglalója

A mintavételi technikák két fő csoportba sorolhatóak az alapján, hogy a mintába való bekerülés azonos valószínűséggel történik-e, vagy sem. A két fő csoport a véletlen (valószínűségi), és a nem véletlen mintavételi technika. A véletlen módszereket értékelhetjük a reprezentativitás valószínűsége és a megvalósítás egyszerűsége alapján. A módszerek:

Tevékenység

Olvassa el a 9.2.4., 9.2.5., 9.2.6. alfejezeteket! (TK. 221. - 226. oldal), és válaszoljon az alábbi kérdésekre!

1.Mi a reprezentativitás?
2.Milyen összefüggés van a megbízhatóság és a mintanagyság között?
3.Mi a megbízhatósági szint?
4.Mit jelent a mintavétel megvalósítása?
5.Hogyan érhetünk el nagyobb válaszadói hajlandóságot? Ismertesse a hat módszer lényegét!
6.Milyen tevékenységet jelent a mintavételből eredő torzítások utólagos korrekciója?
7.Mit jelent a korrigálás esetében a trendelemzés, súlyozás és az imputálás?
A fejezetrész tartalmi összefoglalója

Jelentős kérdés a mintavételi eljárások során a szükséges minta meghatározása. Ehhez mindenképpen követni kell a reprezentativitás elvét, amely az eredmények általánosíthatóságát biztosítja. Maga a mintanagyság a gyakorlatban több feltétel figyelembe vételével határozható meg. Figyelembe kell venni azt is, hogy mire vonatkozóak lesznek majd a megállapításaink, és ennek függvényében lehet meghatározni a szükséges mintanagyságot. A mintavétel megvalósítása a legnehezebb feladat, hiszen itt kell megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek az eljárásokból fakadnak. A válaszadói hajlandóság, ezáltal a reprezentativitás növelésére rendelkezésünkre álló hat módszer közül válogathatunk. Ezt követően a mintavételből eredő torzítások utólagos korrekciója kiindulásaként ellenőrizni kell a rendelkezésünkre álló mintát, majd az eredmények tükrében alkalmazhatjuk a trend, a súlyozás vagy az imputálás módszerét.

Önellenőrző kérdések
1. Állítsa sorrendbe a mintavételi folyamat lépéseit!

1.
2.
3.
4.
5.
6.


2. Határozza meg, hogy az alábbi esetekben teljes körű felmérést (T), vagy mintavételi eljárást (M) alkalmazna! Írja be a betűket (T, M) a megfelelő helyre!

Magyarországi mezőgazdasági gépforgalmazók (500 fő feletti alkalmazottal rendelkezők) beszerzési magatartása
Lidl fogyasztói kosár összetétele 2015. júliusában
Fogyasztói magatartás jellegzetességei az okostelefonok piacán.
Oktatói elégedettség a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karon
Hallgatói elégedettség a Széchenyi István Egyetemen

3. Jelölje be az alábbiak közül az igaz állításokat!
A sokaság tagjai mindig azok, akikről az információt gyűjtjük.
Egyszerűsíti a döntéshozatalt a sokaság meghatározásával kapcsolatban, ha a vásárlási és a termékhasználati folyamatban eltérő szereplők jelennek meg.
A mintavételi keret lehet kisebb, nagyobb, vagy ugyanakkora, mint a vizsgált sokaság.
A sokaság inkább elméleti kategória, míg a mintavételi keret konkrét segítség.
A kitűnő hallgatók sokaságának lehetséges mintavételi kerete az egyetemre járó hallgatók.
4. Csoportosítsa a mintavételi eljárásokat az alapján, hogy véletlen (V), vagy nem véletlen (N) mintavételi technikáról beszélünk! Írja be a betűket (N,V) a megfelelő helyre!

Kvótás:
Csoportos:
Szisztematikus:
Hólabda:
Rétegzett:

5. Válassza ki az alábbiak közül a HELYTELEN állításokat!
Rétegzett mintavétel esetében a keret tagjait egy folytonos skálán helyezzük el egy adott jellemző mentén.
Az elbírálásos mintavétel esetén a kérdezőbiztos dönti el, hogy ki kerül a mintába.
A csoportos mintavételi technika véletlen mintavételi technika.
A véletlensétás mintavételi technika egyik alkalmazható szabálya lehet a legközelebbi születésnap módszere.
Az egyszerű véletlen mintavétel előnye, hogy statisztikailag jól magyarázható.
6. Jelölje meg, mit értünk egy minta reprezentativitása alatt!
A minta elemszáma egyenes arányos a sokaság elemszámával.
A sokaság minden elemének 95%-nál nagyobb az esélye van a mintába való bekerülésre.
A minta minden tekintetben a sokasággal megegyező összetételű.
Ha a minta legalább 1000 fős, akkor a minta reprezentatív.
7. Egy felmérésben egy adott kérdésre a válaszadók 70%-a válaszolt igennel. Jelölje meg, mi igaz az alábbi állítások közül akkor, hogy a felmérés megbízhatósági szintje 95%! "Ha százszor elvégeznénk ugyanazt a felmérést, akkor ..."
95 esetben kapnánk 70%-os eredményt az igenekre.
5 esetben kapnánk 70%-os eredményt az igenekre.
95 esetben kapnánk 30%-os eredményt a nemekre
5 esetben kapnánk 70% közüli eredményt az igenekre
70 esetben viszont 95% az igent választók aránya.
8. Jelölje be, hogy az alábbi állítások közül mi használható a reprezentativitás növelésére!
A válaszadók motiválása.
Utólagos súlyozás.
Imputálás.
A kérdőív hosszának kontrollálása.
A kérdező megjelenése, fellépése.