KURZUS: Mechanika - Szilárdságtan

MODUL: Szilárdságtani alapfogalmak

1. modulzáró (Szilárdságtani alapfogalmak)

Olvassa el figyelmesen az alábbi feladatokat, majd a modul tartalma alapján oldja meg őket!

I. Válassza ki szilárdságtan tárgyát leíró helyes mondatot!
Jelölje be az egyetlen helyes választ!
a) A terhelés előtt és után is tartós nyugalomban lévő, alakváltozásra képes testek kinematikájának, dinamikájának és anyagszerkezeti viselkedésének leírása.
b) A terhelés után is tartós nyugalomban lévő, alakváltozásra képes testek kinematikájának, dinamikájának és anyagszerkezeti viselkedésének leírása.
c) A terhelés előtt tartós nyugalomban lévő, alakváltozásra képes testek kinematikájának, dinamikájának és anyagszerkezeti viselkedésének leírása.
d) A terhelés előtt és után is tartós nyugalomban lévő, alakváltozásra nem képes testek kinematikájának, dinamikájának és anyagszerkezeti viselkedésének leírása.
II. Válassza ki a terhelés definícióját!
Jelölje be a két helyes állítást!
a) az általunk vizsgált rendszerhez nem tartozó testektől származó ismeretlen nagyságú hatások (ismeretlen erőhatások).
b) az általunk vizsgált rendszerhez tartozó testektől származó ismert nagyságú hatások (ismert erőhatások).
c) az általunk vizsgált rendszerhez nem tartozó testektől származó ismert nagyságú hatások (ismert erőhatások).
d) szilárd halmazállapotú testeknél ezek a hatások (a terhelések) általában nem felületi érintkezéssel valósulnak meg.
e) szilárd halmazállapotú testeknél ezek a hatások (a terhelések) általában felületi érintkezéssel valósulnak meg.
f) nem szilárd halmazállapotú testeknél ezek a hatások (a terhelések) általában nemfelületi érintkezéssel valósulnak meg.
III. Válassza ki a terhelés definícióját!
Jelölje be a helyes állítást!
a) terhelés nem ismert külső erőrendszer
b) terhelés ismert belső erőrendszer
c) terhelés nem ismert belső erőrendszer
d) terhelés ismert külső erőrendszer
IV. Válassza ki a tartós nyugalom feltételeit!
Jelölje be a két helyes állítást!
a) a testre ható erőrendszer egyensúlyi
b) a testre ható erőrendszer nem egyensúlyi
c) a test megtámasztása megengedi a merevtestszerű elmozdulásokat
d) a test megtámasztása nem enged meg merevtestszerű elmozdulásokat
V. Válassza ki az anyagi geometriai alakzat definícióját!
Jelölje be a helyes állítást!
a) a test pontjaival együtt mozgó geometriai alakzat
b) a test pontjaival együtt mozgó, együtt alakváltozó geometriai alakzat
c) a test pontjaival együtt alakváltozó geometriai alakzat
d) a test pontjaitól elkülönülve mozgó és alakváltozó geometriai alakzat
VI. Válassza ki, hogy mi a kinematika definíciója a szilárdságtanban!
Jelölje be a két helyes állítást!
A kinematika:
a) a szilárdságtanban leírja a test pontjainak a terhelés hatására bekövetkező elmozdulásait
b) a szilárdságtanban nem foglalkozik a test pontjainak a terhelés hatására bekövetkező elmozdulásaival
c) a szilárdságtanban leírja a test alakváltozásait
d) a szilárdságtanban nem foglalkozik a test alakváltozásaival
VII. Válassza ki, hogy mi a dinamika definíciója a szilárdságtanban!
Jelölje be a helyes állítást!
A dinamika:
a) a szilárdságtanban leírja a terhelés hatására a testre ható külső erőrendszert
b) a szilárdságtanban leírja a terhelés hatására a testben fellépő belső erőrendszert
c) a szilárdságtanban nem kerül tárgyalásra
VIII. Válassza ki, hogy mi az anyagszerkezeti viselkedés definíciója a szilárdságtanban!
Jelölje be a helyes állítást!
a) megadja a külső és a belső erőrendszer közötti kapcsolatot
b) megadja az alakváltozás és a külső erőrendszer közötti kapcsolatot
c) megadja az alakváltozás és a belső erőrendszer közötti kapcsolatot
IX. Válassza ki a test modell definícióját!
Jelölje be a helyes állítást!
a) olyan nem idealizált tulajdonságokkal rendelkező test, amely a valóságos testnek a vizsgálat szempontjából minden tulajdonságát tükrözi
b) olyan idealizált tulajdonságokkal rendelkező test, amely a valóságos testnek a vizsgálat szempontjából leglényegesebb tulajdonságait tükrözi
c) olyan idealizált tulajdonságokkal rendelkező test, amely a valóságos testnek a vizsgálat szempontjából csak egyetlen tulajdonságát tükrözi
d) olyan nem idealizált tulajdonságokkal rendelkező test, amely a valóságos testnek a vizsgálat szempontjából csak egyetlen tulajdonságát tükrözi
X. Párosítsa az alábbi fogalmakat a megfelelő jellemzőkkel!
Írja a fogalmak előtti betűjelet a megfelelő jellemző elé!
m) merev test
s) szilárd test
bármely két pontjának távolsága állandó
alakváltozásra képes test
nem képes alakváltozásra
felületeinek és térfogatainak alakja és nagysága is megváltozik
pontjainak távolsága, egyeneseinek egymással bezárt szöge megváltozik
pontjai (részei) egymáshoz képest nem mozdulnak el
XI. Párosítsa az alábbi fogalmakat a megfelelő jellemzőkkel!
Írja a fogalmak előtti betűjelet a megfelelő jellemző elé!
m) merevtestszerű mozgás
r) rugalmas alakváltozás
k) képlékeny alakváltozás
a terhelés hatására alakváltozott test a terhelés megszüntetése (levétele) után visszanyeri eredeti alakját
a test tehermentesítés után nem nyeri vissza eredeti alakját
ha a mozgás során a test pontjai úgy mozdulnak el, hogy távolságuk egymáshoz képest nem változik
XII. Párosítsa az alábbi fogalmakat a megfelelő jellemzőkkel!
Írja a fogalmak előtti betűjelet a megfelelő jellemző elé!
a) kis alakváltozás
e) kis elmozdulás
a test pontjainak elmozdulása nagyságrendekkel kisebb a test jellemző geometriai méreteinél
a test alakváltozását jellemző mennyiségek lényegesen kisebbek, mint egy
XIII. Válassza ki a kis alakváltozás leíró helyes összefüggéseket!
Jelölje be a két helyes választ!
a) ε=1
b) ε>1
c) ε>>1
d) ε<<1
e) γ=1
f) γ<<1
g) γ>1
h) γ>>1
XIV. Adja meg, hogy a vektor mennyiség megadásához mennyi skalár mennyiségre van szükség!
Írja be a megfelelő számot!

A vektor mennyiség skalár mennyiséggel adható meg.

XV. Válassza ki térbeli esetben a tenzor mennyiség megadásának helyes formáját!
Jelölje be a helyes választ!
Térbeli esetben a tenzor mennyiség:
a) négy (2×2) skalármennyiséggel adható meg
b) kilenc (3×3) skalármennyiséggel adható meg
c) két (2×1) skalármennyiséggel adható meg
d) egy (1×1) skalármennyiséggel adható meg