KURZUS: Jogi ismeretek

MODUL: 3. modul

Modulzáró feladatsor

1. Jelölje meg az alábbi, cselekvőképességgel összefüggő állítások közül igazakat!
Nem létezik olyan szerződés, amelyet cselekvőképtelen ember is megköthet.
A tizennegyedik életévét be nem töltött ember cselekvőképtelen.
A cselekvőképesség alapjog, azt a bíróság ítélete sem korlátozhatja.
A 14. életévét betöltött, de nem nagykorúember korlátozottan cselekvőképes.
A korlátozott cselekvőképességű ember tehet jognyilatkozatot, de annak érvényességéhez - főszabály szerint - a törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.
2. Jelölje meg, melyik fogalmat írja le a következő meghatározás: szorosan és tartósan egyesítve van a fődologgal, az elválasztással a fődolog elpusztulna, illetve az értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.
Alkotórész.
Tartozék.
Gyümölcs.
Egyik sem.
3. Jelölje meg, melyik fogalmat írja le a következő meghatározás: a dolog használatának vagy hasznai szedésének jogát nem maga a tulajdonos gyakorolja, hanem azt valaki másnak átengedi!
Birtoklás joga.
Használat joga.
Hasznok szedésének joga.
Hasznosítás joga.
Rendelkezési jog.
4. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Szükséghelyzetben köteles a tulajdonos tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett, az ahhoz szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak.
A tulajdonos nem köteles tűrni a tulajdonát érintő jogos károkozást.
A tulajdonos nem köteles viselni a tulajdonát érintő jogos károkozásból keletkezett kárt.
A károkozást a tulajdonosnak csak akkor kell tűrnie, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentősen meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost szükséghelyzet megszüntetése folytán érheti.
5. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Az előző tulajdonos több jogot is átszármaztathat az új tulajdonosra, mint amennyivel maga rendelkezett.
Elbirtoklás jogcímén akkor szerezheti meg egy ingó dolog tulajdonjogát valaki, ha azt legalább tizenöt éven keresztül szakadatlanul birtokolja.
A gazdátlan javak elsajátítása révén, a még emberi uralom alatt nem álló dolgokon a birtokbavétellel tulajdonjogot lehet szerezni.
Ha egy elvesztett dolgot valaki megtalál, és feltehetően nem szándékosan hagyták el, akkor a találó köteles a dolgot a tulajdonosának visszaadni vagy az illetékes jegyzőnek beszolgáltatni.
Ha három hónapig nem jelentkeznek a dologért, a jegyző azt kiadja a találónak, aki a találástól számított egy év elteltével tulajdonjogot szerez rajta.
6. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Ingatlan tulajdonjogát akkor szerzi meg az új tulajdonos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.
Ingatlan esetén az elbirtoklási idő 10 év.
A kisajátítás az állam vagy a helyi önkormányzat eredeti tulajdonszerzési módja.
Egy föld részletét csak akkor lehet elbirtokolni, ha az közvetlenül az új tulajdonos telke mellett található.
7. Jelölje meg az alábbiak közül az elévülésre igaz állításokat!
Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a követelések öt év alatt évülnek el.
Az elévülés megszakításától az elévülés nem kezdődik újra.
Az elévült követelést bírósági eljárásban sem lehet érvényesíteni.
A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések nem mindig évülnek el.
8. Jelölje meg az alábbiak közül a kötelem teljesítésére vonatkozó igaz állításokat!
Ha többen tartoznak egy osztható szolgáltatással - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a jogosult minden kötelezettől a ráeső részt követelheti.
Ha a teljesítésre vonatkozóan határnap szerepel a szerződésben, akkor a szolgáltatást addig a napig kell teljesíteni.
A pénztartozás átutalás esetén akkor válik teljesítetté, amikor a jogosult bankja az összeget a jogosult számláján jóváírta.
Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén akkor nem kell késedelmi kamatot fizetni, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.
9. Jelölje meg az alábbiak közül a szerződésszegés esetére igaz állításokat!
A szerződés teljesítése esetén mind a jogosult, mind a kötelezett eshet késedelembe.
Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnésének időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét nem kell megtéríteni.
Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért csak az egyik fél felelős, emiatt még a másik fél nem szabadul a szerződésből eredő teljesítési kötelezettsége alól.
Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért mindkét fél felelős, a szerződés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból eredő kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.
10. Jelölje meg az alábbiak közül a foglalóval a kapcsolatos igaz állításokat!
Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A foglalót adó fél, ha a teljesítés meghiúsulásáért ő felelős, nem veszti el az adott foglalót.
A foglalót kapó fél, ha a teljesítés meghiúsulásáért ő felelős, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken.
11. Jelölje meg az alábbiak közül a kárfelelősség elemeire igaz állításokat!
A kár fogalma nem csak a vagyoni kárra terjed ki.
A károkozónak kell bizonyítania, hogy a károkozás nem volt jogellenes, és/vagy nem volt neki felróható.
Jogszerű károkozásnak minősül, ha a károkozó a kárt szükséghelyzetben, azzal arányos mértékben okozta.
A károkozás akkor sem minősül jogszerűnek, ha a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta.
12. Jelölje meg az alábbiak közül a kártérítésre igaz állításokat!
A kártérítés mértékét a bíróság a teljes kárnál alacsonyabb összegben megállapíthatja.
A károsultnak a károkozásból nem származhat vagyoni előnye.
A szándékos károkozásért való felelősség szerződésben korlátozható vagy kizárható.
Az okozott kárt nem minden esetben kell pénzben megtéríteni.
13. Jelölje meg az alábbiak közül a végrendeletre igaz állításokat!
A törvényi öröklési előírások elsőbbséget éveznek a végrendelettel szemben.
A közvégrendelet írásban, közjegyző előtt tett nyilatkozat.
Ha az örökhagyó több végrendeletet is tett, mindig a legkorábbi a hatályos.
A magánvégrendeletet érvényes, ha az örökhagyó írógéppel, vagy szövegszerkesztővel írja, és két tanú előtt saját kezűleg aláírja.
14. Jelölje meg az alábbiak közül a törvényes öröklésre igaz állításokat!
Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó házastársa.
Ha az örökhagyó életében egy későbbi örökösnek ajándékozta nagy értékű vagyontárgyát, akkor ennek értékét a hagyatékba be kell beszámítani.
Az öröklésből kiesett szülő helyén ennek leszármazói örökölnek.
Ha az örökhagyónak nincsenek leszármazottai, de van házastársa, akkor az örökhagyó szülei nem örökölhetnek.
15. Jelölje meg az alábbiak közül a polgári peres eljárásra igaz állításokat!
A bírósági eljárás megindítása a felperes döntésén múlik.
A bíróság a benyújtott keresetben foglalt kérelem tárgyán túli kérdésekben is hozhat döntést.
A bíróságnak mindkét felet meg kell hallgatnia az eljárás során.
Kötött azoknak a dolgoknak a köre, amit a bíróság bizonyítékként vehet figyelembe.
Törvényi előírások tartalmazzák azt, hogy a bíróság egy bizonyíték bizonyító erejét hogyan ítélje meg.