KURZUS: Jogi ismeretek

MODUL: 1. modul

4. lecke: A választási rendszer, az államszervezet alapjai, alapjogok

Feladat

Olvassa el a tankönyv I. "Alkotmányjogi alapok" című fejezetének 3-5. alfejezetét!

A tananyagot az alábbi szempontok alapján dolgozza fel:

  • jegyezze meg, mit értünk választójog alatt;
  • jegyezze meg, mit jelent az aktív és a passzív választójog;
  • sorolja fel a népképviseleti szervek négy típusát;
  • jegyezze meg, mit jelent az egyéni, a listás és a vegyes választási rendszer és mik ezeknek a rendszereknek a jellemzői;
  • jegyezze meg a választási alapelveket, és tanulja meg, mit értünk ezek alatt;
  • az országos népszavazással kapcsolatban jegyezze meg, milyen kérdésről lehet országos népszavazást tartani, ki kezdeményezheti, mikor kötelező elrendelni, mikor érvényes és mikor eredményes;
  • sorolja fel az Országgyűlés három, a jegyzetben említett hatáskörét;
  • sorolja fel, hogyan történhet a parlamenti ellenőrzés;
  • jegyezze meg, mitől meddig tart az Országgyűlés megbízatása;
  • fogalmazza meg, mit jelent a képviselői mandátum egyenlősége és szabadsága;
  • fogalmazza meg, mit jelent a képviselő felelősség-mentessége és sérthetetlensége;
  • jegyezze meg, mi a köztársasági elnök alkotmányos rendeltetése;
  • fogalmazza meg, mit értünk azon, hogy a köztársasági elnök ellenjegyzéssel, vagy ellenjegyzés nélkül gyakorolhatja a hatáskörét;
  • jegyezze meg a köztársasági elnök választásának szabályait;
  • jegyezze meg a prezidenciális és a parlamentáris rendszerek jellemzőit;
  • fogalmazza meg, mit jelentenek a konstruktív bizalmatlansági indítvány, az önálló bizalmi szavazás és a kapcsolt bizalmi szavazás kifejezések;
  • jegyezze meg, mi az Alkotmánybíróság feladata;
  • jegyezze meg, milyen ügyekben dönt a bíróság;
  • jegyezze meg, hogy a bírósági szervezetrendszer egyes szintjein levő szervezeteknek mi a feladata;
  • sorolja fel az ügyészség büntetőjogi és közérdekvédelmi feladatait;
  • fogalmazza meg, mi az Alapvető Jogok Biztosának feladata, és milyen jogosultságai vannak;
  • fogalmazza meg, mi a helyi önkormányzatok feladata;
  • olvassa át, milyen tevékenységeket folytat a helyi önkormányzat;
  • sorolja fel a helyi önkormányzatok típusait;
  • jegyezze meg az első, második és harmadik generációs jogok jellemzőit.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani az aktív választójoghoz köthető cselekvéseket;
  • felsorolásból ki tudja választani a népképviseleti szerveket;
  • felsorolásból ki tudja választani az egyéni, a listás és a vegyes választási rendszer jellemzőit;
  • párosítani tudja egymáshoz a választójogi elvek megnevezését és azok jelentését;
  • felsorolásból ki tudja választani, milyen kérdésről lehet országos népszavazást tartani;
  • felsorolásból ki tudja választani az országos népszavazásra igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani az Országgyűlés hatásköreire igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani az országgyűlési képviselők jogállására igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani a köztársasági elnök jogállására igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani a köztársasági elnök megválasztására igaz állításokat;
  • párosítani tudja egymáshoz a bizalmi szavazásokra vonatkozó állításokat és a bizalmi szavazás típusát;
  • felsorolásból ki tudja választani az alkotmánybírság feladatait;
  • hierarchikus sorrendbe tudja állítani a bírósági szervezetrendszer elemeit;
  • párosítani tudja egymáshoz a bírósági szervezetrendszer elemeit és azok feladatait;
  • felsorolásból ki tudja választani az ügyészség feladatait;
  • felsorolásból ki tudja választani az ombudsmanra igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani az önkormányzatok három típusát;
  • felsorolásból ki tudja választani az első, a második és a harmadik generációs jogokat.
Kulcsfogalmak
  • választójog,
  • aktív és passzív választójog,
  • népképviseleti szervek,
  • egyéni választási rendszer,
  • listás választási rendszer,
  • vegyes választási rendszer,
  • felülreprezentáció;
  • választási alaplevek,
  • cenzusos választójog,
  • plurális választójog,
  • választási alapelvek,
  • országos népszavazás,
  • mandátum egyenlőség,
  • mandátum szabadság,
  • felelősség-mentesség,
  • sérthetetlenség,
  • ellenjegyzés;
  • prezidenciális rendszer,
  • parlamentáris rendszer,
  • konstruktív bizalmatlansági indítvány,
  • önálló bizalmi szavazás,
  • kapcsolt bizalmi szavazás,
  • járásbíróság,
  • törvényszék,
  • ítélőtábla,
  • kúria,
  • első, második és harmadik generációs jogok.
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, az alábbiak közül melyek az aktív választójoghoz köthető cselekvések!
Indulás az országgyűlési képviselő-választáson.
Indulás a helyi önkormányzati képviselő-választáson.
Szavazat leadása a népszavazáson.
Népszavazás kezdeményezése.
Szavazás a fővárosi önkormányzati képviselő-választáson.
2. Jelölje meg az alábbiak közül a népképviseleti szerveket!
Alkotmánybíróság.
Országgyűlés.
Helyi önkormányzatok képviselőtestületei.
Európai Parlament.
Nemzetiségi önkormányzatok.
Kúria.
3. Jelölje meg az alábbiak közül az egyéni választókerületi modell jellemzőit!
A jelöltek közül az nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb érvényes szavazatot szerzi.
A polgármestereket ilyen modell szerint választjuk.
Gyakori jellemzője a 3-5% mértékű küszöb alkalmazása.
Jellemző rá a felülreprezentáció.
Csak pártok - jelölőszervezetek - által állított jelöltek indulhatnak a választáson.
4. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik fogalmat írja le a következő mondat: minden választópolgár ugyanannyi szavazattal rendelkezik és szavazataik azonos értékűek.
A választójog általánossága.
A választójog egyenlősége.
A szavazás közvetlensége.
A szavazás titkossága és a választói akarat szabad kinyilvánítása.
5. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik fogalmat írja le a következő mondat: a nagykorú állampolgárok közül mindenki rendelkezik választójoggal, kivéve azokat, akik az ún. "természetes kizáró okok" miatt e jogukat nem gyakorolhatják.
A választójog általánossága.
A választójog egyenlősége.
A szavazás közvetlensége.
A szavazás titkossága és a választói akarat szabad kinyilvánítása.
6. Jelölje meg, milyen kérdésről lehet országos népszavazást tartani!
Olyanról, amely az Alaptörvény módosítását célozza.
Olyanról, amely az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
Olyanról, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
Olyanról, amely a bíróságok hatáskörébe tartozik.
7. Jelölje meg az alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak az országos népszavazásra!
A köztársasági elnök kezdeményezheti.
Ha kétszázezernél kevesebb, de legalább százezer választópolgár kezdeményez népszavazást, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendeli-e a népszavazást.
Ha az Országgyűlés elrendeli a népszavazást, akkor százezer támogató aláírás kell annak kiírásához.
Ha az Országgyűlésnek a népszavazás eredménye alapján törvényalkotási feladata lesz, akkor a törvény kihirdetésétől számított 180 napon belül nem módosíthatja az adott törvényt.
Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott.
Az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
8. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely állítások igazak az Országgyűlés hatáskörére!
A parlamenti ellenőrzés csak a végrehajtó hatalom - a Kormány - tevékenységének ellenőrzését jelenti.
A parlamenti képviselők információt szerezhetnek a Kormány tevékenységéről.
A parlamenti ellenőrzés kizárólag politikai felelősséget vizsgál.
Interpellációt bármely képviselő intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, s az interpellált köteles erre választ adni.
Az interpelláló képviselő eldöntheti, hogy elfogadja-e a választ, s amennyiben nem, a parlament szavaz erről.
A kérdést feltevő képviselő dönthet arról, hogy elfogadja-e a választ.
A vizsgálóbizottságok egy-egy általános kérdés megoldása érdekében hozhatók létre.
Mivel országos illetékességű szervek közül csak az Országgyűlés tagjaira szavaznak a választópolgárok, minden más országos illetékességű szerv vezetője közvetve vagy közvetlenül az Országgyűléstől - így közvetve a néptől - nyeri el megbízatását.
9. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely állítások igazak az országgyűlési képviselőkre!
A képviselői mandátum-szabadság azt jelenti, hogy a képviselő megválasztását követően senkitől nem fogadhat el utasítást, kizárólag a köz érdekét tarthatja szem előtt munkája során.
A felelősség-mentesség azt jelenti, hogy a parlamenti képviselőt képviselői minőségében kinyilvánított véleménye és leadott szavazata miatt csak mandátumának megszűnése után lehet felelősségre vonni.
A képviselő sérthetetlensége azt jelenti, hogy a képviselővel szemben - képviselői megbízatása végéig, vagy Országgyűlés mentelmi jogát felfüggesztő döntéséig - büntető, vagy szabálysértési eljárást nem lehet indítani.
A képviselő mentelmi jogáról semmilyen esetben nem mondhat le.
10. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely állítások igazak a köztársasági elnökre!
A köztársasági elnök alkotmányos rendeltetése, hogy érvényesítse a kormányzó párt érdekeit.
A köztársasági elnök alkotmányos rendeltetése, hogy őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett.
A köztársasági elnök Magyar Honvédség főparancsnoka.
A köztársasági elnök döntéseiért politikai felelősséget visel.
Az ellenjegyzéssel gyakorolt köztársasági elnöki hatáskör azt jelenti, hogy az államfő döntéseit a Kormány valamely tagjának ellenjegyeznie kell.
11. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely állítások igazak a köztársasági elnök megválasztására!
Köztársasági elnökké harmincötödik életévét betöltött magyar állampolgár választható meg.
Az államfőt e tisztségre legfeljebb két alkalommal lehet újraválasztani.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja, titkos szavazással.
A szavazáshoz köztársasági elnöknek az Országgyűlésbe bejutott pártok ajánlhatnak egy-egy jelöltet.
Az államfő megválasztásához az első fordulóban az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Ha egyik köztársasági elnök-jelölt kétharmados többséget, második szavazást kell tartani.
A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.
A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Ha a második szavazás is eredménytelen, a szavazást ugyanazokkal a jelöltekkel meg kell ismételni.
12. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik fogalomra igaz az, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével indítványozza?
Az önálló bizalmi szavazásra.
A konstruktív bizalmatlansági indítványra.
A kapcsolt bizalmi szavazásra.
13. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mik az alkotmánybíróság feladatai!
Döntés a közigazgatási határozatok törvényességéről.
Annak megakadályozása, hogy alaptörvény-ellenes jogi normák kerüljenek, illetve maradjanak a jogrendszerben.
Az Alaptörvény védelme.
Döntés az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
14. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik lista tartalmazza helyesen a bírósági szervezetrendszernek a legmagasabb szinttel induló hierarchiáját!
Járásbíróság, ítélőtábla, törvényszék, kúria.
Törvényszék, járásbíróság, kúria, ítélőtábla.
Kúria, törvényszék, ítélőtábla, járásbíróság.
Kúria, ítélőtábla, törvényszék, járásbíróság.
15. Jelölje meg, hogy az alábbi bírósági szervek közül melyik az, amelyiknek a hatáskörébe kizárólag polgári és büntető ügyekben történő első fokú ítélkezés tartozik!
Törvényszék.
Járásbíróság.
Kúria.
Ítélőtábla.
16. Jelölje meg, hogy az alábbi bírósági szervek közül melyiknek a hatáskörébe tartozik a bíróságok egységes jogalkalmazásának biztosítása!
Törvényszék.
Járásbíróság.
Kúria.
Ítélőtábla.
17. Jelölje meg az alábbiak közül az ügyészség feladatait!
Végrehajtja a bíróság által kiszabott büntetést.
Jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben.
Ellenőrizheti az egyesületek törvényes működését.
Ellenőrizheti a közigazgatási hatósági intézkedések törvényességét.
18. Jelölje meg az Alapvető Jogok Biztosával (ombudsmannal) kapcsolatos igaz állításokat!
Adott formai előírások szerint beadott panaszokat vizsgál.
Eljárását bárki kezdeményezheti.
Eljárást a hatóságokkal szemben nem folytathat.
Eljárását illetékmentesen lehet kezdeményezni.
Szankcionálási lehetősége nincs.
Előzetes normakontroll-kezdeményezési joga van az Alkotmánybíróság előtt.
19. Jelölje meg az önkormányzatok három típusát!
Települési.
Regionális.
Járási.
Területi.
Fővárosi.
20. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyek tartoznak az első generációs jogokhoz!
Békéhez való jog.
Élethez és emberi méltósághoz való jog.
Ingyenes oktatáshoz való jog.
Véleménynyilvánítás szabadsága.
Sajtószabadság.
Népek önrendelkezéséhez való jog.
Munkához való jog.
Megfelelő munkakörülményekhez való jog.