KURZUS: Jogi ismeretek
MODUL: 3. modul
Útmutató a 3. modulhoz
A fejezet tananyagának felosztása | ||
Olvassa el a tankönyv VII. Fejezetét (A polgári jog és a polgári perjog alapjai)! Mivel ez a leghosszabb fejezete a tankönyvnek, az eddigiektől eltérően ezt több részben dolgozzuk fel. Mivel azonban e fejezetben tárgyalt ismeretek logikailag összekapcsolódnak, érdemes az egész fejezetet először egyben átolvasnia, s az áttekinthetőség érdekében a korábbi fejezeteknél megszokott útmutató is az egész fejezetre vonatkozik, azt részleteiben az egyes alfejezeteknél nem ismételjük meg. | ||
Annak érdekében, hogy a tananyagot minél hatékonyabban sajátíthassa el, a fejezetet az alábbi egységekre tagoltuk: | ||
| ||
Útmutató | ||
Ahogyan a tankönyv VII. Fejezetének bevezető része fogalmaz, a polgári jogot a mindennapok jogának nevezhetjük. Ez elsősorban a polgári jog szabályozási terrénumába eső tulajdonjognak köszönhető, ami nélkül pedig aligha képzelhetnénk el életünket. Azt, hogy mit is jelent pontosan a tulajdonjog, azt a tulajdonjog statikáját szabályozó dologi jog határozza meg. A tulajdonosok el is idegeníthetik dolgaikat, vagy egyszerűen más használatába adhatják azokat, ehhez azonban a tulajdonjog "mozgásba lendítésére", a tulajdonjog dinamikáját szabályozó kötelmi jogra, azaz - némi egyszerűsítéssel - a szerződések jogára van szükség. Egy speciális tulajdon-átszállást feltételez a halál is, ennek részletes előírásait az öröklési jog tartalmazza. Magától értetődik az is, hogy a tulajdonjogviszonynak nemcsak tárgya és tartalma van, hanem alanya is. Ezért foglalkozik a természetes személlyel - az emberrel mint jogalannyal - és az ember családi viszonyaival - azaz a családi joggal - a polgári jog. Azonban nemcsak természetes személyek, hanem egyéb jogalanyok - kissé általánosítva a jogi személyek - is lehetnek jogviszonyok alanyai, ezek szabályozása is a polgári jogra tartozik. | ||
A fent felsoroltak a polgári anyagi jog területei, ezt a fejezet kiegészíti egy polgári eljárásjogi rész is. Ugyan a polgári eljárások joga valójában a közjog területére tartoznak, a polgári joghoz való szoros kötődésük miatt, elsősorban didaktikai okokból egy fejezetbe kerültek az anyagi jogi ismeretekkel. A polgári eljárások közül a polgári perjog alapjaival, illetve az ún. nemperes eljárások közé tartozó hagyatéki eljárással foglalkozik tankönyvünk. | ||
A fenti, csak a polgári anyagi és alaki jog terrénumait tartalmazó felsorolás hosszas volta, mindennapjainkat jelentősen befolyásoló szerepe, továbbá az, hogy vélhetően a Tisztelt Hallgató által a jövőben elsajátítandó szakjogi tárgy - például fuvarjog, gazdasági jog, iparjogvédelem - alapját is a polgári jog képezi, indokolta azt, hogy ez legyen tankönyvünk legterjedelmesebb fejezete. Emiatt nagyon fontos, hogy a polgári jog egyes részeinek tanulása során folyamatosan próbálja meg a jogág egészének struktúrájában elhelyezni azokat. | ||
Ahogyan arra az alapfogalmakkal foglalkozó jogelméleti fejezetben rámutattunk, a polgári jog a magánjog területére tartozó jogág, amelynek fontos ismérvei a jogalanyok egymás mellé rendeltsége, valamint az, hogy a jogalanyok sok esetben - elsősorban a szerződések világában - törvényi szabályozástól eltérő tartalommal is kitölthetik jogviszonyukat. A polgári jog egyes részeivel történő ismerkedés során érdemes szem előtt tartania, hogy e két ismérvből fakadó "szabadság" miként ölt testet a konkrét szabályokban. |