KURZUS: Jogi ismeretek

MODUL: 1. modul

3. lecke: Alkotmány, állam, alkotmányosság. Jogforrási rendszer

Feladat

Olvassa el a tankönyv "II. Alkotmányjogi alapok" című fejezetének 1-2. alfejezetét!

Útmutató

Az alkotmány egy állam legmagasabb szintű jogforrása, amely meghatározza az állam és az ember egymáshoz való viszonyát, a jogforrások rendszerét, az állami főhatalom gyakorlásának legfontosabb szabályait és az állami szervek egymáshoz való viszonyát. Ezen kérdések alapjainak ismerete mindenkitől elvárható, hiszen polgári szabadságunk legfontosabb pilléreit jelentik e szabályok.

A fejezet legnagyobb szerkezeti egysége az államszervezettel foglalkozik. Figyelje meg, hogy az egyes szervek/tisztségek miként kapcsolódnak össze, illetve különülnek el egymástól. A tisztségek keletkezésének és megszűnésének módja, a hatáskörök gyakorlásának szabályai ugyanis a hatalommegosztás elvének leképeződései.

A tananyagot az alábbi szempontok alapján dolgozza fel:

  • jegyezze meg, mit határoz meg az alkotmány;
  • sorolja fel, hogy formai szempontból milyen két típusa van az alkotmányoknak;
  • tanulja meg a kartális és a történeti alkotmányok jellemzőit;
  • fogalmazza meg, milyen viszonyban van egymással az állam és az alkotmány;
  • jegyezze meg az állam fogalmának összetevőit;
  • fogalmazza meg, mit értünk állampolgárság alatt;
  • jegyezze meg, hogyan jöhet létre magyar állampolgárság;
  • fogalmazza meg, mit értünk szabad identitás-választáson;
  • jegyezze meg az államterület fogalmát;
  • tanulja meg, mit értünk szuverenitás alatt;
  • fogalmazza meg, mit jelent a külső és a belső szuverenitás;
  • jegyezze meg, mit értünk alkotmányosságon;
  • sorolja fel az alkotmányosság minimum-követelményeit,
  • jegyezze meg a "népszuverenitás, a jogállamiság, a hatalommegosztás, a jogegyenlőség és az alapvető jogok deklarálása és érvényesítése" elvek jelentését;
  • sorolja fel a jogbiztonság követelményeit;
  • jegyezze meg, mit értünk tárgyi és anyagi jogforrás alatt;
  • jegyezze meg az Alaptörvény elfogadása és módosítása folyamatának lépéseit;
  • fogalmazza meg, mit jelent az abszolút minősített többség;
  • jegyezze meg, milyen szerv bocsáthat ki törvényt;
  • jegyezze meg, mit értünk egyszerű törvény és sarkalatos törvény alatt;
  • fogalmazza meg, mit jelent a relatív minősített többség;
  • jegyezze meg, mi történik egy törvényjavaslat általános és részletes vitája során;
  • jegyezze meg, milyen döntéseket hozhat a köztársasági elnök egy törvénnyel kapcsolatban;
  • jegyezze meg a tananyagban felsorolt rendeletek hierarchiáját;
  • jegyezze meg, mit értünk érvényesség, hatályosság és alkalmazhatóság alatt;
  • fogalmazza meg, mit jelent a személyi, a területi és az időbeli hatály,
  • tanulmányozza a 2.5 pontban található táblázatot, amely összefoglalja a szövegben bemutatott jogforrásokat, és használja fel azt a jogforrások hierarchiájának megjegyzéséhez.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani az alkotmány szabályozási tárgyköreit;
  • párosítani tudja egymáshoz a kartális és a történeti alkotmány fogalmait és meghatározásaikat;
  • fel tudja sorolni az állam fogalmi összetevőit;
  • felsorolásból ki tudja választani a lakosság és az állampolgárság fogalmait;
  • állítások közül ki tudja választani, hogyan keletkezhet az állampolgárság;
  • felsorolásból ki tudja választani a szabad identitásválasztás fogalmát;
  • felsorolásból ki tudja választani az államterület részeit;
  • felsorolásból ki tudja választani a népszuverenitásra igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani az alkotmányosság kritériumait;
  • felsorolásból ki tudja választani, hogy milyen jellemzők vonatkoznak az alkotmányosság elveire;
  • felsorolásból ki tudja választani az alkotmány jellemzőit;
  • felsorolásból ki tudja választani jogforrási rendszerre igaz állításokat;
  • az Alaptörvény vagy módosításának megalkotására irányuló eljárás egyes szakaszait a megfelelő szervekhez tudja kötni, s meg tudja határozni, hogy ezen eljárásban részt vevő szerveknek milyen feladatai vannak;
  • az egyszerű és sarkalatos törvények elfogadásához szükséges többségi követelményt felsorolásból ki tudja választani;
  • a törvényalkotási eljárás egyes szakaszait a megfelelő szervekhez tudja kötni, s meg tudja határozni, hogy ezen eljárásban részt vevő szerveknek milyen feladatai vannak;
  • hierarchikus rendbe tudja állítani a jogszabályokat;
  • felsorolásból ki tudja választani az érvényesség, hatályosság és alkalmazandóság ismérveit, jellemzőit.
Kulcsfogalmak
  • alkotmány,
  • kartális alkotmány,
  • történeti alkotmány,
  • állam,
  • állampolgárság,
  • szabad identitás-választás,
  • államterület,
  • szuverenitás,
  • külső és belső szuverenitás,
  • alkotmányosság,
  • népszuverenitás,
  • jogállamiság,
  • hatalommegosztás,
  • jogegyenlőség,
  • alapvető jogok deklarálása és érvényesítése,
  • tárgyi jogforrás,
  • anyagi jogforrás,
  • abszolút minősített többség,
  • relatív minősített többség,
  • jogszabály,
  • törvény,
  • egyszerű törvény,
  • sarkalatos törvény,
  • érvényesség,
  • hatályosság (személyi, területi, időbeli hatály),
  • alkalmazhatóság,
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg, az alábbiak közül mit határoz meg az alkotmány!
Az állam és az ember egymáshoz való viszonyát, tehát az alapvető jogokat és kötelezettségeket.
Az állam jogforrási rendszerét.
A jogállamiság fogalmát.
A hatalommegosztás fogalmát.
A főhatalom gyakorlásának legfontosabb szabályait.
Az állami szervek egymáshoz való viszonyát.
2. Jelölje meg, melyik alkotmánytípusra jellemző, hogy egy okmányba foglalták!
A kartális alkotmányra.
A történeti alkotmányra.
3. Jelölje meg, hogy az alábbiak közül mely három összetevő jellemző az államra!
Lakosság.
Hierarchikus jogrendszer.
Terület.
Szuverenitás.
Nemzetiségek.
4. Jelölje meg az alábbiak közül azt az állítást, amely helyesen írja le a lakosság fogalmát!
Azon természetes és jogi személyek köre, akik az adott állam szuverenitása alatt állnak.
Azon természetes személyek köre, akik az adott állam szuverenitása alatt állnak és az adott állam állampolgárai.
Azon természetes személyek köre, akik az adott állam állampolgárai.
Azon természetes személyek köre, akik az adott állam szuverenitása alatt állnak.
5. Jelölje meg, mit jelent az, hogy az állampolgárság keletkezéssel jön létre!
A magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár lesz.
A külföldi állam polgára állampolgársági vizsgát tesz.
A külföldi állampolgár gyermeke Magyarországon születik, így magyar állampolgár lesz.
A külföldi állampolgár honosítással magyar állampolgár lesz.
6. Jelölje meg, mit értünk szabad identitás-választáson!
A Magyarországon élő külföldi állampolgárok szabadon dönthetnek arról, hogy nemzetiséghez tartozónak vallják-e magukat.
A Magyarországon élő külföldi állampolgárok szabadon dönthetnek arról, hogy milyen másik állam állampolgárának vallják magukat
A magyar állampolgárok szabadon dönthetnek arról, hogy nemzetiséghez tartozónak vallják-e magukat.
A nemzetiséghez tartozók szabadon dönthetnek arról, hogy magyar állampolgárnak vallják-e magukat.
7. Jelölje meg azt az állítást, amely helyesen írja le az államterület fogalmát!
Föld felszínének (szárazföldeknek és vizeknek) államhatárokkal körülvett része.
Föld felszínének (szárazföldeknek és vizeknek) államhatárokkal körülvett része, továbbá e terület felszín alatti részei.
Föld felszínének (szárazföldeknek és vizeknek) államhatárokkal körülvett része, továbbá e terület felszín alatti részei, illetve a felszín fölötti légtér.
Föld felszínének (szárazföldeknek és vizeknek) államhatárokkal körülvett része, továbbá e terület felszín alatti részei, illetve a felszín fölötti légtér, valamint a légtér feletti világűr-rész.
8. Jelölje meg, mit értünk külső szuverenitás alatt!
Az állam más államoktól való jogi függetlenségét fejezi ki.
Az állam más államokkal való jogi egyenlőségét, s más államoktól való függetlenségét fejezi ki.
Egyrészt az állam más államokkal való jogi egyenlőségét fejez ki, valamint azt, hogy más államok törvényei saját állampolgárai nem vonatkoznak.
Az állam alkotmány-alkotási képességét, illetve más államoktól való függetlenségét fejezi ki.
9. Jelölje meg, mit értünk belső szuverenitás alatt!
Az állam egy adott területen élő lakossága szabad választásokon nyilváníthatja ki véleményét.
Az állam egy adott területen élő lakosság feletti legfőbb hatalmat testesíti meg.
Az állam egy adott területen élő lakossága független az idegen államoktól.
Az állam egy adott területen élő állampolgárai jogilag függetlenek egymástól.
10. Jelölje meg az alábbiak közül az alkotmányosság kritériumait!
Szabad identitás-választás.
Népszuverenitás.
Jogállamiság.
Egyéni és kollektív jogosultságok megléte.
Hatalommegosztás.
Jogegyenlőség.
Az alapvető jogok deklarálása és érvényesítése.
11. Jelölje meg az alábbiak közül a népszuverenitásra igaz állításokat!
A legmagasabb szintű döntéshozó egy adott államon belül a nép.
A nép hatalomgyakorlásának kizárólagos módja a népszavazás.
A népképviselet a választott képviselők révén valósul meg.
A képviselők a választások alkalmával visszahívhatók.
Csak az a jelölt lehet képviselő, aki a választásokon a szavazatok legalább 50%-át plusz egy szavazatot szerez.
Csak abból a törvényjavaslatból lehet törvény, amelyet a képviselők többsége megszavaz.
12. Jelölje meg az alábbiak közül a jogállamiságra igaz állításokat!
Az állam nevében eljáró személyeknek csak arra jogosultak, amelyre őket jogszabály kifejezetten feljogosítja.
A nem az államot képviselő jogalanyok számára csak az tilos, amit számukra jogszabály kifejezetten megtilt.
A jogszabályokat bárki számára hozzáférhetően kell kihirdetni.
Az Alkotmány/Alaptörvény és a jogrendszer előírásai nem tartalmaznak átfedéseket.
A jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok a joggal hivatásszerűen foglalkozók számára világosak, egyértelműek.
13. Jelölje meg, mely állami funkciók szétválasztását jelenti a hatalommegosztás elve!
Az alkotmány létrehozása.
A törvényhozás.
A törvények végrehajtása.
Az igazságszolgáltatás.
Az összeférhetetlenségi szabályok megalkotása.
14. Jelölje meg, az alábbiak közül melyek vonatkoznak a jogegyenlőség elvére!
Mindenkire ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak.
Az emberi jogok minden embert születésüktől fogva megilletnek.
Az alapjogon érvényesítése az állam minden szervének kötelessége.
A hátrányos megkülönböztetés tilalma.
Az egyenlő bánásmód követelménye.
15. Jelölje meg az alábbi, a jogforrási rendszerre vonatkozó állítások közül az igazakat!
A tárgyi jogforrás az a forma, amelyből a normák megismerhetők.
Az anyagi jogforrás a jog írott formája.
Adott, az arra feljogosított szervek kizárólag előre meghatározott típusú jogforrásokat alkothatnak meg.
A jogforrások azonos szintűek.
16. Jelölje mez az alábbiak közül az alkotmányra igaz állításokat!
Az alkotmány áll az állam jogforrási rendszerének élén.
Csak olyan jogforrások létezhetnek, amelyeket az alkotmány felsorol.
Az Alaptörvény elfogadására és módosítására a köztársasági elnök jogosult.
Új alkotmány vagy alkotmány-módosítás elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
17. Jelölje mez az alábbiak közül az alkotmányra igaz állításokat!
Ha a köztársasági elnök az alkotmány, vagy annak módosítása vizsgálatát kéri az a kihirdetés előtt az Alkotmánybíróságtól, akkor előzetes normakontrollról beszélünk.
Az Alkotmánybíróság az előzetes normakontroll során az alkotmány tartalmát vizsgálja.
Az alkotmány vagy módosításának kihirdetését követő 60 napon belül kezdeményezhető, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, hogy az alkotmány vagy módosításának elfogadására és kihirdetésére vonatkozó szabályokat betartották-e.
Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg az alkotmány vagy módosításának elfogadására és kihirdetésére vonatkozó szabályok megsértését, a köztársasági elnök az alkotmányt vagy annak módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.
18. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik szerv bocsáthat ki törvényt!
Az Alkotmánybíróság.
Az Országgyűlés.
A Kormány.
A minisztériumok.
19. Jelölje meg, milyen többség kell az egyszerű törvények elfogadásához!
A kormányzó párt, vagy koalíció jelenlevő képviselőinek többsége.
A kormányzó párt, vagy koalíció összes képviselőinek többsége.
A jelenlevő képviselők több, mint fele.
Az összes képviselő több. mint fele.
A jelenlevő képviselők több, mint kétharmada.
Az összes képviselő több. mint egyharmada.
20. Jelölje meg, milyen többség kell a sarkalatos törvények elfogadásához!
A kormányzó párt, vagy koalíció jelenlevő képviselőinek többsége.
A kormányzó párt, vagy koalíció összes képviselőinek többsége.
A jelenlevő képviselők több, mint fele.
Az összes képviselő több. mint fele.
A jelenlevő képviselők több, mint kétharmada.
Az összes képviselő több. mint egyharmada.
21. Jelölje meg, mit tehet a köztársasági elnök egy törvénnyel kapcsolatban!
Aláírja és elrendeli annak kihirdetését.
Ha alkotmány-ellenesnek érzi, akkor elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
Ha alkotmány-ellenesnek érzi, akkor megtagadhatja a kihirdetést, és visszaküldheti az országgyűlésnek.
Ha a törvény egészével, vagy annak egy részével nem ért egyet, akkor megsemmisítheti, és az Országgyűlést új törvény meghozatalára kötelezheti.
Ha a törvény egészével, vagy annak egy részével nem ért egyet, akkor egy alkalommal visszaküldheti az Országgyűlésnek megfontolásra.
22. Állítsa hierarchikus rendbe az alábbi jogforrásokat! Írja be a számokat a megnevezés utáni mezőbe. Az azonos szinten álló jogforrásokhoz azonos számot írjon. Kezdje a legmagasabb-rendűvel, oda 1-es számot írjon!

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.


23. Jelölje meg az alábbiak közül a jogszabályokra igaz állításokat!
A jogszabály érvényes, ha mentes a súlyos hibáktól.
A hatályosság azt jelenti, hogy a jogszabály adott személyekre nézve, adott területen, adott időpontban jogviszonyokat keletkeztethet, módosíthat vagy szüntethet meg.
A személyi és területi hatály azt jelenti, hogy a jogszabály a Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárokra terjed ki.
Nem fordulhat elő olyan eset, hogy egy már hatálytalan jogszabályt alkalmazzanak.
A jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között megfelelő felkészülési időt kell biztosítani.
A jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg, vagy tehet terhesebbé kötelezettséget.