KURZUS: Jogi ismeretek

MODUL: 2. modul

3. lecke: Az uniós jog alapjai

Feladat

Olvassa el a tankönyv "V. Fejezet: Az uniós jog alapjai" című fejezetét!

Útmutató

Az Európai Unió egy sui generis-jellegű - sajátságos, példa nélküli - együttműködési forma, amely túlmutat a nemzetközi szervezetek keretein belül tapasztalható integráción, de nem éri el az önálló államiság szintjét. Ebből a speciális jogállásból következik az uniós szervek és a tagállamok közti kapcsolatra, az uniós szervek egymás közti hatáskörmegosztására vonatkozó szabályozás részletei.

Az uniós jog és intézményrendszer tanulmányozásában a szokottnál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kialakulás folyamatára. Ennek okát jól magyarázza egy híres hasonlat, amely szerint az Unió olyan, mint egy bicikli: ha nem hajtják előre, eldől. Ez a "hajtás" pedig elsősorban az integráció mélyülését, azaz az EU hatáskörbővülését jelenti: a gazdasági együttműködés helyét mára a politikai unió kezdi átvenni.

A fejezet tanulmányozása során tartsa szem előtt az EU sajátos szerepéből és az integrációs folyamatból eredő sajátosságokat, a tagállami szuverenitás erodálódását, amely lecsapódik az intézményrendszerben történő a tagállami, uniós és uniós polgári érdekek megjelenítésében és a döntéshozatali módokban is.

A tananyagot az alábbi szempontok alapján dolgozza fel:

  • fogalmazza meg, hogy az EU miért "kevesebb", mint egy állam, és miért "több", mint egy nemzetközi szervezet;
  • sorolja fel az uniós alapszabadságokat;
  • jegyezze meg a Maastrichti Szerződéssel létrehozott uniós polgárság jellemzőit;
  • keresse ki a szövegből, hogy milyen jelentős integrációs események történtek az alábbi években: 1950, 1951, 1957, 1965, 1986, 1992, 2001, 2009.
  • fogalmazza meg, mit jelent a hatáskör-átruházás és a korlátozott felhatalmazás elve;
  • fogalmazza meg, mit értünk kizárólagos uniós hatáskör, megosztott hatáskör és tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskör alatt;
  • jegyezze meg, melyek az uniós jog forrásai;
  • jegyezze meg a rendelet, az irányelv és a határozat jellemzőit;
  • jegyezze meg, mit jelent az uniós jog elsőbbsége;
  • jegyezze meg, mit értünk közvetlen hatály és közvetett hatály alatt;
  • jegyezze meg az 5.1-5.7 fejezetben felsorolt szervezetek feladatait;
  • jegyezze meg, mik a kettős többség elvének jellemzői;
  • jegyezze meg a rendes és a különleges jogalkotási eljárás jellemzőit.
Követelmények

Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha

  • felsorolásból ki tudja választani az EU-ra, mint szervezetre igaz állításokat;
  • meg tudja adni az EU adott integrációs eseményeinek évszámát;
  • a tagállami szuverenitás területeire vonatkozó állítások közül ki tudja választani a helyeseket;
  • felsorolásból ki tudja választani az uniós rendeletre, irányelvre és határozatra vonatkozó igaz állításokat;
  • felsorolásból ki tudja választani az uniós jog érvényesülésére igaz állításokat;
  • párosítani tudja egymáshoz 5.1-5.7 fejezetben felsorolt szervezetek feladatait és azok megnevezését;
  • felsorolásból ki tudja választani az uniós döntéshozatalra igaz állításokat.
Kulcsfogalmak
  • uniós alapszabadságok,
  • Maastrichti Szerződés,
  • kizárólagos uniós hatáskör,
  • megosztott hatáskör,
  • tagállami intézkedéseket támogató, összehangoló vagy kiegészítő hatáskör,
  • rendelet,
  • irányelv,
  • határozat,
  • uniós jog elsőbbsége,
  • közvetlen hatály,
  • közvetett hatály,
  • Európai Tanács,
  • Európai Unió Tanácsa,
  • Európai Bizottság,
  • Európai Parlament,
  • Európai Központi Bank,
  • Európai Unió Bírósága,
  • Európai Számvevőszék,
  • kettős többség,
  • rendes jogalkotás,
  • különleges jogalkotás.
Önellenőrző kérdések
1. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Az EU, mint szervezet nem rendelkezik saját hatáskörökkel.
Az EU saját jogi személyiséggel rendelkezik.
Ez EU-ra jellemző az egységes piac.
Az EU-n belüli országok közötti kereskedelmet nem terhelik vámok.
Az uniós államok állampolgárai nem minősülnek automatikusan uniós állampolgárnak.
Az uniós állampolgárság újabb állampolgárságot jelent.
2. Adja meg, hogy melyik évben történtek az alábbi események! Írja be a megfelelő évszámot az esemény mögötti mezőbe!

Egyesítő Szerződés ((ESZAK, EGK, EURATOM):
Schumann terv meghirdetése:
Nizzai Szerződés:
Montánunió létrehozása:
Római Szerződés (EGK és EURATOM létrehozása):
Maastrichti Szerződés:
Lisszaboni szerződés:

3. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Az uniós tagállamok az integrációhoz szükséges területeken átruházzák hatásköreiket az EU-ra.
Minden olyan hatáskör, melyeket a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad.
A szakpolitikák (oktatás, sport stb.) tekintetében az EU megosztott hatásköre a jellemző.
A környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok megállapítása terén az EU-nak kizárólagos hatásköre van.
4. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Az uniós rendelet minden részletében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó.
Minden tagállamban az uniós rendeletnek megfelelő külön tagállami jogszabályt kell kibocsátani.
A rendelet az uniós jog egységesítésének eszköze.
A tagállamok nem kötelesek nemzeti jogalkotás keretében az uniós irányelv rendelkezéseinek megfelelő nemzeti jogszabályt kibocsátani.
A határozatnak konkrét címzettjei vannak (pl. tagállamok, uniós intézmények).
A vélemény és az iránymutatás kötelező jogforrás.
5. Jelölje meg az alábbiak közül az igaz állításokat!
Az uniós jog közvetlen hatálya azt jelenti, hogy a természetes és jogi személyek, valamint egyéb jogalanyok a nemzeti bíróságok előtt a nemzeti jog szabályaira hivatkozhatnak.
A közvetett hatály azt jelenti, hogy az irányelvekben lefektetett, de a tagállami jogba még át nem ültetett rendelkezéssel szemben előnyt élvez a vele összeütközésben álló nemzeti jog.
Amennyiben az uniós jog összeütközésbe állna a tagállamok egyes jogszabályaival, akkor az uniós jogot kell alkalmazni.
A nemzeti bíróságoknak figyelmen kívül kell hagyniuk az uniós joggal összeütközésben álló nemzeti jogi rendelkezést.
6. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik szervezetre igaz, hogy EU legmagasabb szintű politikai döntéshozó szerve!
Európai Tanács.
Európai Unió Tanácsa.
Európai Bizottság.
Európai Parlament.
Európai Központi Bank.
Európai Unió Bírósága.
7. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik szervezetre igaz, hogy a tagállamok állam- és kormányfőiből áll!
Európai Tanács.
Európai Unió Tanácsa.
Európai Bizottság.
Európai Parlament.
Európai Központi Bank.
Európai Unió Bírósága.
8. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik szervezetre igaz, hogy az EU döntés-előkészítő, kezdeményező, javaslattevő intézménye!
Európai Tanács.
Európai Unió Tanácsa.
Európai Bizottság.
Európai Parlament.
Európai Központi Bank.
Európai Unió Bírósága.
9. Jelölje meg, az alábbiak közül melyik szervezetre igaz, hogy európai integráció közvetlen demokratikus legitimációját biztosító uniós intézménye, mely az uniós polgárok érdekeit hivatott képviselni!
Európai Tanács.
Európai Unió Tanácsa.
Európai Bizottság.
Európai Parlament.
Európai Központi Bank.
Európai Unió Bírósága.
10. Jelölje meg az alábbiak közül az uniós döntéshozatalra igaz állításokat!
A kettős többség elve szerint a minősített többséghez a tagállamok szavazatának 55%-a szükséges.
A kettős többség elve szerint a minősített többséghez az szükséges, hogy a támogató tagállamok lakosainak száma együttesen meghaladja az EU teljes lakosságának 65%-át.
A rendes jogalkotási eljárás során a Bizottság kezdeményezésére Tanács és a Parlament egyenrangú társ-jogalkotókként járnak el,
Az EU rendes jogalkotási eljárása nem együttdöntési eljárás.