KURZUS: Gépszerkesztés és modellezés

MODUL: I. modul: Kötések

1. lecke: Csavarkötések

Cél: Menetes alkatrészek fogalmainak, ábrázolásának, méretezésének megismerése, kötésekben használt szabványos alkatrészek megismerése, csavarbiztosítások megismerése.

Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • képes definiálni a menetemelkedést és a menetemelkedési szöget;
  • fel tud sorolni gépészetben használt menetfajtákat;
  • tudja, hogy mekkora a metrikus menet csúcsszöge;
  • ismeri a menetes alkatrészek ábrázolását;
  • ismeri a csavarok méretmegadását;
  • ki tudja számolni a szilárdsági csoport jeléből a csavar szakítószilárdságát és folyáshatárát;
  • fel tudja rajzolni a kötésekben használt szabványos alkatrészeket;
  • ismeri és fel tudja rajzolni a csavarbiztosításokat;
  • tud rajzolni szabványos csavarkötéseket.

Kulcsszavak: menet, csavar, anya.

1.1. A csavarmenetek ábrázolása és jelölése

A gépészeti szerkezetek leggyakoribb kötésmódja a csavarkötés. Minden kötésben szerepel egy orsómenet és egy anyamenet.

Az orsómenetet legtöbbször egy hengeres rúdon alakítják ki, amelyet a különböző műszaki célok megvalósításához más-más kialakítású fejjel látnak el.

Az anyamenetet abban az alkatrészben is elkészíthetik, amelyhez valamit erősíteni akarnak, de legtöbbször külön szerkezeti elemben, a csavaranyában alakítják ki. A csavarok és csavaranyák sokféle változatban készülnek.

A csavarkötés esetleges harmadik eleme az alátét, amelyet főleg a gyakran oldott csavaranya alá szerelnek.

A következőkben a csavarmenet fajtáit, ábrázolását, valamint jelölését ismertetjük.

1.2. A csavarvonal, csavarmenet

Ha egyenes körhenger (körkúp) felületére a henger (kúp) tengelyvonalához szögben hajló egyenest csavarunk, csavarvonal keletkezik. Az 1.1. ábrán egy hengeres csavarvonal látható. A csavarvonal és a hengerpalást valamely alkotójának két szomszédos metszéspontja (A és B) közötti távolság a menetemelkedés (P). Az egyenesnek a henger tengelyére merőleges síkkal bezárt szöge a menetemelkedési szög ( ψ). A csavarvonal a csavarodás iránya szerint lehet jobb vagy bal csavarodású (emelkedésű).

Hengeres csavarvonal
1.1. ábra

Ha a hengerpaláston a csavarvonal mentén valamilyen, a csavarvonal tengelyén átmenő síkban fekvő síkidomot (háromszög, trapéz stb.) mozgatunk, csavarmenet keletkezik. A síkidomot a henger külső felületén mozgatva orsómenetet, a belső felületén mozgatva anyamenetet kapunk. A valóságban nem így történik a menet előállítása, hanem a menetárok kialakításával (1.2. ábra). Ezen az ábrán a csavarmenetet közel valósághűen ábrázoltuk. A 1.3. ábra a csavarmenet egyszerűsített ábrázolását mutatja.

Orsó-és anyamenet
1.2. ábra
Csavarmenet egyszerűsített ábrázolása
1.3. ábra

A 1.4. ábrán a menet fő jellemzői láthatók. Ezek elnevezése:

  • d: külső vagy névleges átmérő
  • d2: középátmérő
  • d3: magátmérő
  • L: menetemelkedés
  • ψ: menetemelkedés szöge ( ψ=actg( L d 2 π ) )
  • H: menetmélység
  • P: menetosztás
Menet fő jellemzői
1.4. ábra

Ha a síkidomot egy körülfordulás alatt kétszeres vagy többszörös L értékűre emeljük, és a két menet között egy másik menetet indítunk, akkor kétbekezdésű, illetve több-bekezdésű menetet kapunk. A bekezdések számát a menetemelkedés és a menetosztás hányadosa (L/P) adja.

A csavarodás iránya szerint a csavarmenet lehet jobb vagy bal emelkedésű.

Az anyagba vágott horony alakja meghatározza a csavarmenet fajtáját. Így beszélhetünk éles-, lapos-, trapéz- és fűrészmenetről (1.5. ábra). (Ezeken a menetfajtákon kívül még sokféle menet létezik.)

Menetfajták (a: Withworth, b: méter, c: trapéz, d: fűrész, e: zsinór)
1.5. ábra

A leggyakrabban használt csavarfajta az ún. élesmenetű csavar, amelynél a körülvitt síkidom háromszög csúcsszöge 55° vagy 60°.

Az 55°-os csúcsszögű menet a hüvelyk mértékrendszerben készült Whitworth-menet (1.5. ábra a), mely régebben általánosan elterjedt volt, ma nálunk főleg a menetes csöveken, csőidomokon és csőszerelvényeken alkalmazzák egy speciális fajtáját, a csőmenetet.

A métermenet csúcsszöge 60° (1.5. ábra b), és mint a neve is mutatja, metrikus mértékrendszerben készül.

A gépészetben használatos főbb menetfajták még többek között a trapézmenet (1.5. ábra c), fűrészmenet (1.5. ábra d) és a zsinórmenet (1.5. ábra c).

Természetesen ezeken a meneteken kívül még nagyon sokfajta menet van, ezeknek az ismertetésétől eltekintünk.

Az egyes menetfajták felhasználási területe különböző, a leggyakrabban használt menetprofil az élesmenet, amelyet az ún. kötőcsavarokhoz használnak. (A kötőcsavarok alkatrészek összekötésére szolgálnak.)

1.3. A csavarmenetek rajzai
1.3.1. A csavarmenetek részletes ábrázolása

Elsősorban kiadványok, kézikönyvek, katalógusok ábráin a csavarmenetet szokás valósághűen, vagy némileg egyszerűsítve ábrázolni. (Még ilyenkor sem szükséges azonban a menetprofilt és a menetemelkedést pontos méretarányban rajzolni.)

A csavarmenet (közel) valósághű ábrázolását a fenti ábrákon már bemutattuk. E szerint a görbék helyettesíthetők egyenesekkel.

1.3.2. A csavarmenetek jelképes ábrázolása

Műszaki rajzokon a csavarmenetet egyezményes, egyszerűsített ábrázolással kell jelölni.

A csavarmenet nézeti és metszeti rajzán a menetcsúcsok burkolófelületét jelölő vonalat folytonos, vastag vonallal, a menetárkok burkolófelületét jelölő vonalat pedig folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni. Külső menet (orsómenet) esetén ez azt jelenti, hogy a legnagyobb (névleges) átmérő vonalát folytonos vastag vonallal, míg a legkisebb átmérő (magátmérő) vonalát folytonos, vékony vonallal rajzoljuk. Látható menetek rajzán a teljes mélységű menet (hasznos, vagy működő menet) hosszának a határát folytonos vastag vonallal kell rajzolni, a menetkifutás ábrázolása többnyire elhagyható (1.6. ábra).

Orsómenet jelképes ábrázolása
1.6. ábra

A csavarmenet tengelyirányú nézetén a menetárkot folytonos, vékony vonallal rajzolt, megközelítően háromnegyed körívvel kell ábrázolni. A körrészlet lehetőleg a jobb felső negyedben legyen nyitott, de nem előírás.

Az anyamenet nézeti és metszeti ábrázolása esetén a menetcsúcsok burkolófelületét jelölő vonalat (az anyaghatárt), azaz a legkisebb átmérő (magátmérő) vonalát és a hasznos menethossz végét folytonos, vastag vonallal, a menetárkok burkolófelületét jelölő vonalat pedig (azaz a legnagyobb átmérő vonalát) folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni.

Menetes alkatrészek metszeti ábráin a metszett felület határának (az anyaghatárnak) a menetcsúcsok vonalát tekintjük, ezért a vonalkázásnak eddig kell terjednie.

A takart csavarmenetek ábráin a menetcsúcsok, a menetárkok és a menethossz vonalait egyaránt szaggatott, vékony vonallal kell megrajzolni (1.7. ábra).

Anyamenet jelképes ábrázolása
1.7. ábra

A menetcsúcsot és a menetárkotjelölő vonalak távolsága lehetőleg legyen azonos a menetmélységgel! Értéke azonban nem lehet kisebb, mint a rajzon alkalmazott vastag vonalvastagság kétszerese, vagy 0,7 mm, attól függően, hogy melyik a nagyobb.

A menet végződésének éltompítását a 1.8. ábra (fent) szerint rajzoljuk. Ha az éltompítás mértéke a menetmélységgel megegyezik vagy azzal közelítőleg azonos értékű, a tengelyirányú nézetben az éltompítás ábrázolását elhagyjuk.

Esztergályozással készített menet esetében a menetet készítő késnek kifutási helyet kell biztosítani. Ezt az ún. menethorony kialakításával lehet megoldani (1.8. ábra lent).

Menethorony kialakítások
1.8. ábra

A csavarmenet menetvonalát áthatásban csak akkor kell megrajzolni, ha a rajz érthetősége megkívánja. Ilyenkor a menetvonalat az áthatással párhuzamosan kell rajzolni (1.9. ábra a). Amennyiben a furat is menetes, az áthatást csak egy vonallal rajzoljuk (1.9. ábra b).

Csavarmenet menetvonala áthatásban
1.9. ábra

Szerelt menetes alkatrészek jelképes ábrázolásakor úgy tekintjük, mintha az orsómenet takarná az anyamenetet (1.10. ábra).

Szerelt menetes alkatrészek jelképes ábrázolása
1.10. ábra

Egyszerűsített ábrázolási módot alkalmazunk a leggyakrabban használt hatlapfejű csavarok, illetve hatlapú anyák ábrázolásakor is. A szabályos hatlapú hasábból kialakított csavarfej és csavaranya sarkait 120°-os csúcsszögű kúp mentén lemunkáljuk. Az így keletkezett hiperbola áthatási vonalakat körívekkel helyettesítjük (1.11. ábra).

Hatlapfejű csavarok egyszerűsített ábrázolása
1.11. ábra

A csavarok általában jobb emelkedésűek, de alkalmaznak bal emelkedésű csavarokat is. A balmenetet az alkatrészen is jelölni kell. A jelölés módja a csavaron, illetve az anyán kialakított horony (rovátka). A 1.12. ábrán különböző alkatrészek balmenetének jelölése látható.

Balmenetes csavarok
1.12. ábra
1.4. A csavarmenetek méretmegadása

A csavarmenet jelképes jelölése csak arról tájékoztat, hogy az alkatrészen csavarmenet van. Ezért a rajzon meg kell adni a csavarmenetet meghatározó jellemzőket.

Ha a menet nem szabványos, a rajzon meg kell adni az elkészítéséhez szükséges összes méretét. Egy ilyen, nem szabványos menet, a laposmenet méretmegadását láthatjuk a 1.13. ábrán. (Névleges méret 20 mm, menetprofil 2×2 mm keresztmetszetű négyzet, menetemelkedés 4 mm.)

Nem szabványos menet méretmegadása
1.13. ábra

A gépiparban használatos kötő-, mozgató- és tömítőmenetek szabványosak. A szabványos menetfajták megnevezéseit, általános jellemzőit, valamint a menetszelvények pontos alakját és méreteit a szabványok, illetve a műszaki zsebkönyvek táblázatai tartalmazzák.

Szabványos menetek méretmegadásakor is be kell tartani a méretek előírásainak általános szabályait. A névleges átmérő mindig az orsómenet csúcsára vagy az anyamenet árkára vonatkozik, a menet hossza pedig általában a hasznos menethossz (1.14. ábra).

Szabványos menetek méretmegadása
1.14. ábra

A csavarmenet mérete általában összetett, tartalmazza a menet megnevezését és a kiegészítő jelöléseket. A fő adatok a következők lehetnek:

  • a menetszelvény szabványos betűjele,
  • d névleges átmérő,
  • L menetemelkedés,
  • P menetosztás,
  • a menetemelkedés iránya, LH (bal) vagy RH (jobb).

A kiegészítő adatok:

  • a tűrésosztály,
  • a menet becsavarási hosszának a jele: S = rövid, L = hosszú, N = normál.

A különböző menetfajták szelvényének betűjelét (természetesen csak a leggyakrabban használatos menetekét) és a méretmegadás módját a 1.1. táblázat mutatja.

A leggyakoribb menetfajta, a kötőcsavarokhoz használt élesmenet. A menetprofiltól függetlenül (metrikus vagy Whithworth) kétféle menetet, normálmenetet vagy finommenetet különböztetünk meg.

Normálmenet estén minden névleges mérethez tartozik egy - szabványban meghatározott értékű - menetemelkedés. Ezt a menetemelkedést a menet megadásakor nem kell jelölni. Ha ugyanahhoz a névleges méretű csavarhoz a normálmenet menetemelkedésénél kisebb emelkedésű menetet készítenek, finommenetet kapunk.

Egy névleges mérethez többféle - szintén szabványban rögzített értékű - menetemelkedés is tartozhat, amit a jelölésben meg kell adni, x jellel a névleges mérethez kapcsolva. A finommenet menetmélysége kisebb, mint a normálmeneté, ezt a tulajdonságát például vékonyfalú csövekre vágott meneteknél, és szabályozó csavaroknál használhatjuk ki.

A csőmenet Whithworth finommenet, de ennél a névleges méret a cső névleges belső átmérője!

Menetfajták
1.1. táblázat

A csavarmenetek általában egybekezdésűek és jobbmenetűek, ezért ezeket külön nem kell jelölni. Ha két- vagy többbekezdésű menetet kell készíteni, azt a rajzon nem közvetlenül írjuk elő, hanem a menetosztás megadásával. Például az M64x6(P2) jelű menet 64 mm külső átmérőjű, 6 mm menet emelkedésű, 3 bekezdésű métermenetet jelent.

A balmenet LH jele a névleges méret, vagy a menetemelkedés méretszáma után van, M16LH, illetve M16x2LH. Abban az esetben, ha az alkatrészen jobb- és balmenet is van, a jobbmenet RH betűjelét is meg kell adni.

A kisméretű menetes átmenő- és zsákfuratokat, hasonlóan a kisméretű furatokhoz, megadhatjuk egyszerűsített módon. A kirajzolt, vagy csak a tengelyével jelölt furathoz mutató vonallal kapcsoljuk a menet méretét. A menetes furat hosszához, ha a menetemelkedés is meg van adva, akkor a menetemelkedéshez x jellel kapcsoljuk a hasznos menethosszat (1.15. ábra). A kötőjellel kapcsolt jel a hengeres vagy kúpos süllyesztést jelenti (1.16. ábra).

Kis méretű menetes furatok egyszerűsített méretmegadása
1.15. ábra
Süllyesztett furatok méretmegadása
1.16. ábra
1.4.1. Csavarmenetek tűrésének és illesztésének jelölése és megadása

A csavarmenetek tűrésrendszere a hosszméretek tűrésrendszerével azonos módon épül fel. A tűrés jele tehát az alapeltérés betűjeléből és a tűrésnagyságot meghatározó minőség számjeléből áll. Az anyamenetre a nagybetű, az orsómenetre pedig a kisbetű utal. A különbség csupán annyi, hogy a csavarmenet tűrésjelében nem a betűjel, hanem a számjegy áll elöl.

Az alapvonal szerepét az alapszelvény veszi át. Az eltéréseket ettől kell számítani, mégpedig a menet tengelyére merőleges irányban. (Métermenet alapszelvénye látható a 1.17. ábrán) Az alapszelvény az anyamenet és az orsómenet közös elméleti szelvénye.

A csavarmenetek kapcsolódása szempontjából a legfontosabb az orsó- és az anyamenet középátmérőjének tűrése, hiszen ez szabja meg a menetfelületek illeszkedésének jellegét. Ezen kívül tűrésezzük az anyamenet belső és az orsómenet külső átmérőjét. Az anyamenet külső átmérőjének és az orsómenet magátmérőjének a legkisebb, illetve a legnagyobb méretét kell megszabni. Nem kell tűrést előírni a menetemelkedésre és a szelvényszögre sem, mivel a középátmérő tűrése ezek eltéréseinek átmérőirányú kompenzációját is magában foglalja.

A menetátmérők tűrése - mint azt már említettük - alapeltérésből és tűrésnagyságból épül fel. Ezek számértéke azonban technológiai és gazdasági okok miatt lényegesen nagyobb, mint a hosszméretek esetében.

A tűrésnagyságok sorozatait meghatározó pontossági fokozatokat arab számok jelölik (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10). A közepes gyártási pontosságnak a 6 pontossági fokozat fele meg.

A menetátmérők alapeltérése meghatározza a menet tűrésének alapszelvényhez viszonyított elhelyezkedését. A különböző alapeltérésű orsó- és anyamenetek párosításával a használati célnak megfelelő játék vagy fedés hozható létre a menetoldalak között.

Az anyamenetek és orsómenetek alapeltérései a 1.17. ábrán láthatók. (Ezekből az alapeltérésekből csak laza illesztés adódik.)

Anya- és orsómenetek alapeltérései
1.17. ábra

A 1.17. ábrajelölései:

  • es: alapeltérés
  • Td: a d méret tűrése
  • Td2: a d2 méret tűrése

A tűrést a rajzon tűrésjellel adjuk meg, amit a menet jeléhez gondolatjellel fűzünk. A tűrésjelben első helyen a középátmérő tűrésjele, a második helyen pedig az orsómenet külső átmérőjének, illetve az anyamenetnek a tűrésjele áll.

Például: Tr20x4 - 7g6g, ahol:

  • 7g az orsómenet középátmérőjének a tűrése
  • 6g az orsómenet külső átmérőjének tűrése

Tr20x4 - 5H6H ahol:

  • 5H az anyamenet középátmérőjének a tűrése
  • 6H az anyamenet magátmérőjének tűrése

Ha a két átmérő tűrésjele azonos egyszerűsíteni is lehet (pl. 6g6g helyett 6g).

A menetillesztés jele olyan tört, amelynek számlálója az anyamenet tűrésjele, nevezője pedig az orsómenet tűrésjele. Pl.:

  • laza illesztésű csavarkötés esetén
    M20 6G 6e , illetve M20-6G/6e,
  • szilárd illesztésű csavarkötés estén
    M16 2H5C 2r , illetve M16-2H5C/2r.

A kötőcsavarok illesztése, a szerelés megkönnyítése és a menet estleges kisebb sérülései miatt, feltétlenül laza illesztést kíván. Nagyobb játékot kell alkalmazni a különböző, galvanikus bevonatok miatt is. Általános használatra a 6H/6g illesztés az ajánlott. Ez közepes minőségnek felel meg, s a jelölése el is hagyható.

A korábban már említett becsavarási hosszat (S, N, L) kötőjellel kapcsoljuk a menettűrés jeléhez. A menettűrés megadása a teljes becsavarási hosszra érvényese. A szabvány szerint a normál becsavarási hossz megadása nem szükséges, ezért a gyakorlatban ritkán adjuk meg. (A normál becsavarási hossz 0,5d...1,8d.) A nagy becsavarási hosszértékét mindig meg kell adni.

Például: M16-7g6g-40.

1.5. Csavarkötések

A gépészetben használt csavarkötések elemeinek alakját, méretválasztékát és műszaki követelményeit szabványok rögzítik. A sokféle csavar, csavaranya, alátét és biztosító elem közül csak a leggyakrabban használatos elemeket ismertetjük. Ezeket az elemeket összeszerelt állapotban mutatjuk be.

A szabványos elemeket szabványos megnevezésükkel azonosítjuk. Az azonosítást egy hatlapfejű csavar példáján mutatjuk be.

Hatlapfejű csavar MSZ EN 24014-M20x100-5.6-B-Fe/Zn

Az azonosítás elemei:

  • a szabványos megnevezés,
  • a szabványszám,
  • a menet mérete,
  • a szerkezeti hossz,
  • a szilárdsági csoport jele,
  • a pontossági fokozat jele,
  • a felületkezelés.

A szabványos megnevezés és a szabványszám fogalmát nem kell külön magyarázni. A menet mérete a csavar névleges átmérője, a szerkezeti hossz a csavar fej nélküli hossza (süllyesztett fejű csavaroknál a fejmagasság beletartozik a szerkezeti hosszba!).

A szilárdsági csoport az anyagminőséggel kapcsolatos. Az első száma az acélcsavar anyagának a szakítószilárdságára, a második a folyáshatárára utal.

  • első szám: R m 100 = 500 100 =5
  • második szám: R eH R m 10= 300 500 =6

Így az anyagjel: 5.6 A szakítószilárdság ily módon az első szám százszorosa, a folyáshatár a két szám szorzatának tízszerese. Az értékek mértékegysége N/mm2.

A csavaranya anyagminőségi jelében szereplő szám a vizsgálati feszültség (N/mm2) értékének századrésze. A vizsgálati feszültség az a feszültségérték, amellyel a csavarkapcsolatot terhelve az anya menetei nem nyíródnak le az orsó elszakadása előtt.

A csavar szakítószilárdsága nagyobb vagy egyenlő az anya vizsgálati feszültségénél.

Az anyagminőségi jel a csavaron és a csavaranyán jól láthatóan fel van tüntetve. Az anyagminőségi jelek:

  • csavar: 3.6; 4.6; 4.8; 5.6; 6.6; 6.8; 6.9; 8.8; 10.9; 12.9; 14.9.
  • csavaranya: 4; 5; 6; 8; 10; 12; 14 (ill. 04; 05 stb.)

Az alátétek anyagát nem kell előírni.

A méret-, alak- és helyzettűréseket és a felületi érdességet pontossági fokozattal - A, B, C - adják meg. A legfinomabb az A, a legdurvább a C fokozat. Észrevehető az a tendencia, hogy az A és B fokozatot összevonják. A kisebb méretűek A, a nagyobbak B pontossági fokozatúak.

A továbbiakban néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló csavarkötést mutatunk be. A kötések elemeinek a megnevezése a mindenkori érvényes szabvány szerintiek legyenek, ezeken az ábrákon csak a kötések szerkezeti kialakítását mutatjuk meg.

A 1.18. ábrán hatlapfejű csavar, hatlapú anya és lapos alátét kapcsolatát látjuk. Az összeszerelendő elemekben lévő furat nagyobb, mint a csavar névleges mérete, az átmérőkülönbség függ a névleges mérettől (0,5-2 mm). A csavar szerkezeti hosszának meghatározása a közrefogási hossztól (k) és a hasznos menethossztól (b) függ. A hossz meghatározásánál figyelembe kell még venni a c biztonsági hossz nagyságát. Egy bizonyos közrefogási hossz alatt csak tövigmenetes csavarral tudjuk a kapcsolatot megvalósítani.

Csavarkötés hatlapfejű csavarral, alátéttel és hatlapú anyával
1.18. ábra

Belső kulcsnyílású csavarral létrehozott kötés rajza látható a 1.19. ábrán. A süllyesztés méretei szabványosak, rugós alátéttel történő csavarbiztosítás alkalmazása esetén a süllyesztés mélysége ennek megfelelően változik.

A kalapácsfejű négylaptövű csavart horonyhoz való rögzítéshez használják. A horony feneke olyan mély, hogy a csavart leeresztés után el lehet fordítani, majd felemelve, a négyszögű szárrész lehetővé teszi a csavar meghúzását. Ezt a csavart akkor célszerű használni, ha a csavar a horony végéről nem szerelhető (30. ábra).

Belsőkulcsnyílású csavar (balra) és kalapácsfejű négylaptövű csavar
1.19. ábra

A 1.22. ábra ászokcsavaros kötést mutat. Az ászokcsavar két jellemző hosszmérete a becsavarás után kiálló l hossz, illetve az e becsavarási hossz. A becsavarási hossz attól függ, hogy milyen minőségű anyagba szerelik be. Az e értéke, ha az anyag:

  • acél: 1d;
  • öntöttvas: 1,25d;
  • könnyűfém: 2d.
Csavarkötés ászokcsavarral
1.20. ábra

Az ászokcsavar kétféle kivitelű lehet, az egyik alak (1. típus) szárátmérője a menet középátmérőjével egyező méretű, míg a másiké (2. típus) azonos a menet névleges méretével (1.21. ábra).

Ászokcsavar típusai
1.21. ábra

Ha az összeszerelendő alkatrészek egymáshoz viszonyított helyzetének pontosnak kell lennie, illesztőcsavart használunk. Az illesztőcsavar szára nagyobb átmérőjű, mint a menetes rész átmérője, s tűrése k6-os (1.22. ábra).

Illesztőcsavar
1.22. ábra

U-acélhoz történő rögzítést mutat a 1.23. ábra. Az U-profil lejtős felülete különleges kiképzésű ún. U-alátétet kíván. (A különböző lejtések miatt I-acélhoz hasonló kialakítású, de más lejtésű alátétet kell használni. Az U-acélhoz tartozó alátétnek két, az I-acélhoz tartozónak egy jelölő hornya van.)

U acélhoz való rögzítés U-alátéttel
1.23. ábra

A mozgó géprészek rezgése a csavarkötések meglazulásához vezethet. A meglazult csavarkötés nagy balesetveszélyt rejt magában. A lazulások megakadályozását különféle csavarbiztosításokkal érhetjük el. A következőkben néhány gyakrabban alkalmazott, biztosító elemmel ellátott csavarbiztosítást mutatunk be

A 1.24. ábra a legegyszerűbb, kétanyás (kontraanyás) csavarbiztosítási módot mutatja be.

Kontraanyás csavarbiztosítás
1.24. ábra

Egyszerű és nagyon elterjedt csavarbiztosítási mód a rugós alátét használata. A rugós alátét rugóacélból készült felhasított gyűrű, amelynek kemény élei a csavaranya oldódásakor belevágódnak a az alatta levő anyagba, és így akadályozzák az anya elfordulását. Hátránya, hogy a kötést nem lehet gyakran oldani roncsolásmentesen. A 1.25. ábra balra a csavarkötést és a rugós alátétet mutatja. (A rugós alátét élei beszerelés előtti állapotban nincsenek egy síkban.)

A csavarfej, vagy a csavaranya alá elhelyezett alátétlemez felhajlításával is meg lehet akadályozni a csavar vagy a csavaranya elfordulását (1.25. ábra jobbra). (Az alátétlemez vastagsága, a csavar méretétől függően, 0,5-1,5 mm.) Az alátétlemez alakja lehet kör, illetve téglalap alakú.

Csavarbiztosítás rugós alátéttel (balra) és alátétlemez felhajlításával (jobbra)
1.25. ábra

Gyakran alkalmazott megoldás a sasszeggel történő csavarbiztosítás, amelyet legtöbbször koronás anyával együtt alkalmaznak. A 1.26. ábrán a csavarkötést és annak elemeit láthatjuk. A koronás anya M10 méretig a normálisnál magasabb anya, amelyen hat darab sugárirányú horony van. Az ennél nagyobb méretű anyán egy hengeres toldaton alakítják ki a hornyokat.

Koronás anya biztosítása sasszeggel
1.26. ábra

Legtöbbször gördülőcsapágyak megtámasztására használják a csapágyanyát, amelyet fogazott biztosítólemezzel rögzítenek. A biztosítólemez belső fogát a tengelyen levő horonyba, a külső fogainak egyikét az anya valamelyik hornyába belehajlítják (1.27. ábra).

Csapágyakhoz használt hornyos csapágyanya biztosítása fogazott biztosítólemezzel
1.27. ábra
Önellenőrző feladatok
1. Mekkora a csúcsszöge a Whitworth-menetnek?
30 fokos
45 fokos
55 fokos
75 fokos
2. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
A csavarvonal a csavarodás iránya szerint mindig jobb csavarodású.
Ha egyenes körhenger (körkúp) felületére a henger (kúp) tengelyvonalához szögben hajló egyenest csavarunk, csavarvonal keletkezik.
A csavarvonal és a hengerpalást valamely alkotójának két szomszédos metszéspontja (A és B) közötti távolság a menetemelkedés (P).
3. Melyik menettípust alkalmazzák mozgató orsón?
Zsinór menet.
Csőmenet.
Trapéz menet.
4. Milyen vonallal kell jelölni a működő menet hosszának határát?
Folytonos vékony vonal.
Szagatott.
Két-pontvonal.
Folytonos vastag.
5. Hogyan ábrázoljuk a menetet tengelyirányú nézet esetén?
Negyed körív.
Félkörív.
Háromnegyedkörív.
6. Hogy jelölik meg a balmenetes csavart?
Él letöréssel.
Hengeres fejkialakítással.
Filctollal.
Horonnyal.
7. Töltse ki a következő táblázatot a kérdesekre adott válaszokkal!
Hogy jelölik a menet névleges átmérőjét?
Milyen betűvel jelölik a menetemelkedés?
Milyen betűvel jelölik a menetosztást?
Hogy jelölik a balmenetet?
8. Egy csavar szilárdsági csoport jele 5.6-os. Mekkora a csavar szakítószilárdsága és a folyáshatára?
A szakítószilrádsága 500 N/mm2 a folyáshatára pedig 300 N/mm2.
A szakítószilrádsága 200 N/mm2 a folyáshatára pedig 180 N/mm2.
A szakítószilrádsága 600 N/mm2 a folyáshatára pedig 500 N/mm2.
A szakítószilrádsága 300 N/mm2 a folyáshatára pedig 250 N/mm2.
9. Töltse ki a következő táblázatot!
MenetfajtaMenetszelvény jele
Normál métermenet
Finom métermenet
Kúpos métermenet
Whithworth menet
Henegeres csőmenet
Trapézmenet
Fűrészmenet
Zsinórmenet