KURZUS: Gépszerkesztés és modellezés

MODUL: VI. modul: Szerelt egységek ábrázolása

17. lecke: Összeállítási rajz jellemzői

Cél: az összeállítási rajz megismerése.

Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • tudja, hogy mit ábrázolunk a rész-összeállítási rajzon;
  • tudja, hogy milyen információt tartalmaz kötelezően a darabjegyzék;
  • tudja, hogy hogy kell tételszámozni az azonos alkatrészeket;
  • tudja, hogy hol kell elhelyezni a darabjegyzéket;
  • tudja, hogy hol helyezkedik el a feliratmező a rajzlapon és milyen vonallal kell megrajzolni;
  • ismeri a tételszámozásra vonatkozó szabályokat;
  • meg tudja adni összeállítási rajzon a tételszámokat, darabjegyzéket.

Kulcsszavak: összeállítási rajz, darabjegyzék, tételszámok.

17.1. Rajzfajták

A műszaki rajzok szakkifejezéseit és a rajzfajtákat az MSZ ISO 10209-1 szabvány tartalmazza. A műszaki rajzok jellege és tartalma szakterületeként változó. A gyakorlatban legtöbbször használt szakkifejezések és rajzfajták a következők:

A diagram olyan grafikus ábrázolás, amely két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejezi ki, általában koordináta - rendszerben ábrázolva.

A monogram olyan diagram, amelyből számítás nélkül meghatározható egy vagy több mennyiség közelítő számértéke.

A funkcionális vázlat olyan rajz, amely grafikus jelekkel, jelképekkel mutatja be valamely rendszer működését.

A vázlat általában szabadkézi, és nem feltétlen méretarányos rajz.

Az alkatrészrajz olyan, egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész azonosításához szükséges információkat.

A munkadarabrajz olyan egyetlen, tovább már nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész elkészítéséhez szükséges információkat.

A rész-összeállítási rajz csoportok vagy alkatrészek korlátozott számát alacsonyabb szerkezeti szinten ábrázoló összeállítási rajz.

A gyártmány-összeállítási rajz olyan összeállítási rajz, amely valamely termék összes szerkezeti egységét és alkatrészét ábrázolja.

17.2. Feliratmező, darabjegyzék

A műszaki rajzokat és a hozzájuk kapcsolódó műszaki dokumentumokat minden rajzlapméret esetén az azonosítás, az adminisztráció és az értelmezés céljából feliratmezővel látjuk el. A feliratmezőt a rajzterületen belül, annak jobb alsó sarkában helyezzük el, határoló vonalát vastag folytonos vonallal rajzoljuk.

A feliratmező általában egy vagy több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakú mezőt tartalmaz. Ezek további mezőkre oszthatók a szükséges információk elhelyezésére. A szükséges információkat az egymáshoz csatlakozó mezőkben kell csoportosítani a következők szerint (MSZ ISO 7200):

  • azonosító mező,
  • kiegészítő információk megadására szolgáló mezők.

Az azonosító mezőben a következőket kell megadni:

a)nyilvántartási vagy azonosítási szám (rajzszám),
b)a rajz címe (megnevezés),
c)a rajz törvényes tulajdonosának neve.

Az azonosító mezőt az olvasási irányból nézve a feliratmező jobb alsó sarkában kell elhelyezni. Ezt a mezőt a rajzterületet keretező vonallal azonos vonalvastagságú folytonos vonallal kell bekeretezni (MSZ EN ISO 5457). Elhelyezési példákat a 17.1. ábrán láthatunk.

Azonosító mezők elhelyezése
17.1. ábra

A kiegészítő információkat az adott mezőn belül a következők szerint különböztetjük meg:

1.jelek (vetítési módra utaló jelkép, fő méretarány, ...),
2.műszaki információk (a felületkikészítés módja, az alak- és helyzettűrések jelölése, ...),
3.adminisztrációs információk (rajzlap mérete, módosítási jel, ...).

A kiegészítő információkat az azonosító mező felett és/vagy attól balra kell elhelyezni.

A feliratmező maximális szélessége 170 mm lehet, olvasási iránya egyezzen meg a rajz olvasási irányával.

Az eredeti rajzokat nem hajtogatják. A másolatokat úgy hajtogatják össze (nem részletezett szabályok szerint) harmonikaszerűen A4 nagyságúra, hogy a feliratmező a legfelső oldal alsó részére kerüljön.

A darabjegyzék az összeállítási rajzon ábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és alkatrészek - mint alkotórészek - teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges információt azok gyártásához vagy beszerzéséhez (MSZ ISO 7573).

A darabjegyzék általános esetben a műszaki rajz része, de külön lap is lehet. Ha a műszaki rajz tartalmazza, akkor a rajz olvasási irányában helyezkedjen el, és a feliratmezőhöz csatlakozzon. Határoló vonalát folytonos vastag vonallal kell megrajzolni. Külalakját tekintve oszlopos kialakítású. Az információkat a következő csoportosításban kell megadni, a sorrend tetszés szerinti lehet:

  • tételszám (a darab tételszáma),
  • megnevezés (a darab elnevezése),
  • mennyiség (a megnevezés oszlopban szereplő alkatrész darabszáma),
  • hivatkozás (a rajzdokumentációban meg nem határozott alkotó részek azonosítása, pl.: szabványszám),
  • anyag (a felhasznált anyagfajta és minőség).

A darabjegyzéket ki lehet egészíteni egyéb információval is, amely a késztermék szempontjából szükséges: méret, raktári szám, tömeg, szállítási állapot, megjegyzés.

Az adatok sorrendje lentről felfelé haladjon, az oszlopok fejléce közvetlenül alattuk legyen. Különálló darabjegyzék esetén az adatok sorrendje felülről lefelé haladjon a fejléc felül legyen.

17.3. Tételszámok

Az egy rajzon belül ábrázolt szerkezeti (szerelt) egységeket, alkotó részeket és/vagy alkatrészeket tételszámokkal azonosítjuk.

A tételszámozást lehetőség szerint egymást követő sorrendben végezzük, és egy szerkezeti egységen belül az azonos alkatrészeknek azonos tételszámot adjunk.

A rajzon levő összes tételszámot azonos típusú és magasságú számmal a méretek kétszeresére kell készíteni, és a munkadarab körvonalán kívül kell elhelyezni. A tételszámokat a munkadarabhoz mutatóvonallal kell kapcsolni a következők szerint (17.2. ábra):

Tételszámok
17.2. ábra

Ügyeljünk rá, hogy a mutatóvonalak ne keresztezzék egymást, rövidek legyenek és általában szögben csatlakozzanak a tételszámhoz. A rajz áttekinthetősége és olvashatósága érdekében a tételszámok lehetőleg függőleges oszlopokban és/vagy vízszintes sorokban helyezkedjenek el (17.3. ábra).

A munkadarabok tételszámai megadhatók közös mutatóvonalon is (17.3. ábra: 8, 9, 10 és 11 tétel). Az azonos munkadarabok tételszámait elég egyszer megadni. A tételszámozás sorrendjét:

  • a lehetséges szerelési sorrend,
  • az alkotóelemek jelentősége,
  • vagy egyéb logikai sorrend szerint lehet megtervezni.
Tételszámok megadása
17.3. ábra
Önellenőrző kérdések
1. Hol kell elhelyezni a darabjegyzéket a rajzlapon?
Bal alsó sarok.
Bal felső sarok.
Jobb felső sarok.
Jobb alsó sarok.
2. Melyik információ az, amely nem a tételjegyzékben szerepel?
tételszám (a darab tételszáma)
megnevezés (a darab elnevezése)
mennyiség (a megnevezés oszlopban szereplő alkatrész darabszáma)
nyilvántartási vagy azonosítási szám (rajzszám)
3. Milyen típusú vonallal kell megrajzolnia feliratmezőt?
Szabadkézi törésvonal.
Folytonos vékony vonal.
Folytonos vastag vonal.
Szaggatott vonal.
4. Hányszorosa a tételszám betűnagysága az általános feliratéhoz képest?
1-szeres.
2-szeres.
5-szörös.
10-szeres.