KURZUS: Gépszerkesztés és modellezés
MODUL: V. modul: Tűrések, illesztések
16. lecke: Felületminőség
Cél: felületminőség típusainak, megadásának megismerése. | |||
Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön: | |||
| |||
Kulcsszavak: felületminőség, érdesség. | |||
16.1. A felületminőség alapfogalmai | |||
Az alkatrészek felületei a leggondosabb megmunkálással sem készíthetők el tökéletesen simára. Ennek oka a megmunkáló szerszámok élének pontatlansága, a munka közben bekövetkező kopása, a munkagép, munkadarab lengése, forgácsolási jellemzők stb. Ezek a megmunkált felületeken egyenetlenségeket okoznak. | |||
Az egyenetlenségek leírásához néhány fogalmat meg kell határozni: | |||
Mértani felület: a munkadarab rajzán az ábrákkal és méretekkel meghatározott felület | |||
Valóságos felület: az elkészült munkadarabot határoló felület, amely az anyagot a környezetéből elválasztja. A valóságos felület a mértani felület megközelítése, ettől való eltérése a helytől függően különböző. Az eltérések nagyságát a munkadarab, a készülék, a szerszámgép és a szerszám, illetve ezek kölcsönhatása adja meg. | |||
Észlelt felület: a valóságos felület mérőeszközökkel történt érzékelése. A mérőeszközök a valóságos felületet csak bizonyos közelítéssel tudják érzékelni. | |||
Egyenetlenség: a tényleges felületnek egy célszerűen választott, a ráfekvő felülettel egyenközű mértani felülethez viszonyított kiugrásai és bemélyedései. | |||
A munkadarab felületének eltérése a mértani felülettől többféle lehet, mint például: | |||
| |||
Alak makro hibája: a valóságos felület eltérése a mértani (névleges) felület alakjától (pl. köralakhiba). | |||
Hullámosság: a felületnek viszonylag nagy térközű, ismétlődő felületi egyenetlensége, amelynek hullámmélysége a hullámhosszhoz viszonyítva kicsi (16.1. ábra) | |||
| |||
Érdesség: a munkadarab valóságos felületén tapasztalható viszonylag kis térközű, különféle jellegzetes mintázatú ismétlődő egyenetlenség. | |||
A felületminőség a felület jellemzőinek az összessége. A felületminőség jelölésével részletesen az MSZ EN ISO 1302 szabvány foglalkozik. A legfontosabb jellemző a felületi érdesség, ezért ennek a vizsgálatával foglalkozunk részletesebben. | |||
16.2. A felületi érdesség | |||
Az érdesség jellemzésére az átlagos érdességet vagy az egyenetlenség magasságot használjuk. Mindkét jellemzőt a felületre merőleges sík és az adott felület metszésvonalaként adódó profil megfelelő értékelésével kapjuk (16.2. ábra) | |||
| |||
Az értékeléshez az észlelt profilt két részre osztjuk a mértani profillal párhuzamos középvonallal úgy, hogy a középvonal feletti és alatti területek egymást közel kiegyenlítsék. Az érdesség meghatározásához használt vonalak: | |||
| |||
Átlagos érdesség (Ra): az észlelt profil pontjainak átlagtávolsága a középvonaltól az alaphosszon. Az átlagos érdesség mérőszáma a következő összefüggés alapján határozható meg: | |||
vagy közelítően: | |||
ahol: | |||
| |||
Az érdességi mérőszámot mikrométerben ((m) kell megadni | |||
Egyenetlenség magasság (Rz): az alaphosszon belül észlelt profil öt legkiállóbb csúcsának és öt legmélyebb gödrének az alábbi képlet szerinti átlaga (16.3. ábra) | |||
| |||
Az egyenetlenség magasságot szintén -ben kell megadni. | |||
Néha szükség van a felületi egyenetlenségek maximális értékére (Rmax), amely a tetővonal és a fenékvonal egymástól való távolsága: | |||
Az átlagos érdesség számértékei a 16.1. táblázat, az egyenetlenség magasság és a maximális egyenetlenség számértékei a 16.2. táblázatból választhatjuk. Elsősorban a kiemelt vonalvastagságú adatokat használjuk. A számértékek megadása azt jelenti, hogy az Ra vagy Rz a megadottnál nagyobb nem lehet. | |||
| |||
| |||
Az átlagos érdesség megadható az MSZ EN ISO 1302 szabvány érdességi fokozat számaival is (16.3. táblázat) | |||
| |||
A 16.4. táblázatban különféle gyártási eljárásokkal elérhető felületminőségek láthatók. | |||
| |||
16.3. Felületi érdesség megadása | |||
16.3.1. Az érdesség jelölése | |||
Egy rajzon az összes felület érdességét meg kell adni. A felületminőség rajzjeleit és kiegészítő jelöléseit a műszaki rajzokon az MSZ EN ISO 1302 szabvány tartalmazza. A felület érdességét rajzon az érdesség alapjelével, az érdesség számértékével és esetenként a felület érdességének egyéb kiegészítő adataival határozzuk meg. | |||
| |||
Az érdesség alapjele két, nem egyenlő hosszúságú egyenes vonalból áll, amelyek 60°-os szöget zárnak be a felületet ábrázoló vonallal 16.4. a) ábra. Ez a jel önmagában "vizsgált felületet" jelent és nem ír elő követelményeket a felületi érdesség nagyságára. | |||
Ha a megmunkálás anyageltávolítással pl. forgácsolással) történik az alapjelet a 16.4. ábra b) ábra szerint kell rajzolni. Ez a rajzjel önmagában megmunkálandó felületet jelent és nem ír elő követelményeket a felületi érdességre. | |||
A 16.4. c) ábrán látható rajzjelet akkor kell használni, ha az anyageltávolítás nincs megengedve (forgács nélküli megmunkálás). Ez a jel alkalmazható a gyártási folyamatra vonatkozóan annak jelölésére is, hogy a felületet az előző gyártási eljárásból eredő állapotában kell hagyni függetlenül attól, hogy milyen gyártási eljárással keletkezett ez a felület. | |||
A felületminőségi jellemzők megadásához a rajzjel hosszabbik ágát egy vonallal kell kiegészíteni. Ha ugyanazt a felületminőséget kell megadni egy alkarész összetartozó felületein, akkor ezt a jelet még egy körrel kell kiegészíteni. | |||
Az alapjelet és a kiegészítő jeleket az alábbi ábra szerint kell rajzolni. Méretek az 16.5. ábra és 16.5. táblázat szerint. | |||
| |||
| |||
16.3.2. A rajzjeleket kiegészítő előírások | |||
A felületminőség egyes előírásait a rajzjelen a 16.6. ábra szerint kell elhelyezni: | |||
| |||
ahol: | |||
| |||
Az 16.7. ábrán a megmunkálással kialakított felületi mintázat jeleinek alakja látható (méretek a 16.5. táblázat szerint). A rajzjelek értelmezésére a 16.6. táblázatban láthatunk példákat. | |||
| |||
A 16.8. ábrán a rajzjelet kiegészítő előírások méretei láthatók | |||
| |||
| |||
16.3.3. Az érdesség jelének és számmértékének elhelyezése rajzon | |||
Az érdesség jelét arra a felületre kell rajzolni, amelyre vonatkozik. Rajzolható kontúrvonalra, nézetvonalra vagy méretsegédvonalra úgy, hogy a csúcsa a felületre mutasson (16.9. ábra). | |||
Az érdesség számértékét úgy kell felírni, hogy a rajz többi méretszámával, illetve feliratával azonos irányból legyen olvasható. Az érdesség jele a felülethez nyíllal kapcsolt mutatóvonal vízszintes szakaszán is elhelyezhető. | |||
| |||
Az érdesség számértékét úgy kell felírni, hogy a rajz többi méretszámával, illetve feliratával azonos irányból legyen olvasható. Az érdesség jele a felülethez nyíllal kapcsolt mutatóvonal vízszintes szakaszán is elhelyezhető. | |||
Kis méretben rajzolt felületek érdességi jele a méretvonalon is elhelyezhető, ha nem okoz félreértést vagy a méretezéshez méretsegédvonalra nincs szükség. Ilyenkor az érdesség jelét a méretszám után kell feltüntetni a méretvonalon vagy az ahhoz csatlakozó vízszintes vonalszakaszon (16.10. ábra) | |||
| |||
Eltakart felületet ábrázoló szaggatott vonalra csak akkor szabad érdességi jelet rajzolni, ha a méret is kivételesen ettől a mérettől van megadva. | |||
Az érdesség számértéke a 7. ábra szerint helyezkedik el, a vonatkoztatott felülettel párhuzamosan. A mérőszám általában 2,5 mm magas, de legfeljebb akkora, mint a méretszám. | |||
Az alkatrész minden egyes felületének érdességét csak egyszer kell meghatározni függetlenül a vetületek számától és attól, hogy az ábrázolt felületet törés szakítja meg. Az érdesség jelét azon a felületen kell elhelyezni, amelyen a felület mérete is meg van adva, lehetőleg a méret közelében. | |||
Az érdesség jelét és a hozzá tartozó számértéket semmilyen vonal sem keresztezheti, szükség esetén a vonalat meg kell szakítani. Forgásfelületeken elég az egyik alkotón megadni a felületi érdességet (16.11. ábra). | |||
| |||
Az azonos érdességű, szimmetrikusan elhelyezkedő felületeken elegendő az érdesség jelét csak az egyik oldalon feltűntetni (16.12. ábra balra). A 16.12. ábrán jobbra pontvonallal határolt terület a kirajzolt részlet szerinti mintázattal készült. Ebben az esetben az érdesség jelét azon a részleten adjuk meg, ahol a méretek is megtalálhatók. | |||
| |||
Az együtt megmunkálható, összetartozó felületeket (pl. reteszhorony oldalfelületei) is külön-külön kell ellátni érdességi jellel, illetve megadható a már említett egyszerűsítési módon (16.13. ábra) | |||
| |||
Az azonos névleges méretű, de különböző érdességű felületszakaszok érdességét külön-külön kell megadni, egymástól vékony vonallal elválasztani és a helyzetét beméretezni. A választó vonalat csak látható felületen kell megrajzolni (16.14. ábra). | |||
| |||
Méretezett összeállítási rajzon az alkatrészek illeszkedő felületén az érdességi jelet mindkét felületre külön-külön fel kell rajzolni még akkor is, ha érdességük azonos (16.15. ábra). | |||
| |||
16.3.4. Egyszerűsítések az érdesség megadásában | |||
Az érdességet nem kell azokra a felületekre megadni, amelyeknek az érdességet olyan szabvány vagy rajz írja elő, amelyekre az adott rajzon utalás van. A szabványos előgyártmányból készítendő alkatrésznek csak az utólag megmunkálandó felületein kell az érdességet megadni (16.16. ábra) | |||
| |||
Ha az alkatrész összes felületét azonos érdességűre kell készíteni a felületi érdesség jele kiemelve adható meg (16.17. ábra). A kiemelt érdességi jel helye a szövegmező felett van. | |||
| |||
Kiemelhető a leggyakrabban előforduló érdesség jele akkor is, ha az alkatrészen különböző érdességű felületek vannak (rendszerint a legdurvább felület jelképét emelik ki). A kiemelt jel mindazon felületre vonatkozik, amelyekre külön előírás nincs. A zárójelben megadott érdességi alapjel a kiemelt érdességen kívüli más értékekre utal (16.18. ábra). A zárójelben megadhatók a kiemelt érdességtől eltérő érdességek számértékei is. | |||
| |||
Több alkatrészt tartalmazó rajzon a kiemelt érdességi jelet a tételszám mellé kell rajzolni (16.19. ábra) | |||
| |||
Egymáshoz csatlakozó, azonos érdességű felületek esetén az érdességet a 16.20. ábra balra szerint adjuk meg. Élek 45o-os tompításának érdességét a méretszám után adjuk meg (16.20. ábra jobbra). | |||
| |||
Kötőelemek felfekvő felületének érdességét a méret után kell megadni (16.21. ábra) | |||
| |||
A fogazat működő felületének (fogfelület) érdességét az osztókörön (osztóhenger alkotón), a fenékszalagot a lábkört jelentő vonalon kell megadni, ha eltér a fog felületétől. A fejhenger érdességét a fejhenger alkotón vagy a fejkörön adjuk meg (16.22. ábra) | |||
| |||
A csavarmenetek érdességét általában nem kell megadni, mivel előállításuk módja megszabja azt. Szükség esetén (pl. menetfúrón) a szelvény rajzán (16.23. ábra balra) vagy a menetátmérő méreténél kell megadni a menetfelület érdességét (16.23. ábra jobbra) | |||
| |||
A fémes bevonatú (pl. galvanizált) vagy festett, mázolt, lakkozott zománcozott stb. alkatrészekre előírt felületi érdesség - más előírás hiányában - a bevonás előtti állapotra vonatkozik. | |||
Az adatokkal kiegészített, többször ismétlődő érdességi jel azonosító jellel is megadható, amelynek értelmezését a szövegmező felett meg kell magyarázni (16.24. ábra). | |||
| |||
Az 16.25. ábrán felületkezelésre vonatkozó jelölést mutat. | |||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||||
1. Hogy jelöljük az alábbi tényezőket a felületi érdesség képletében?
![]() |