KURZUS: Gépszerkesztés és modellezés
MODUL: I. modul: Kötések
1. lecke: Csavarkötések
Cél: Menetes alkatrészek fogalmainak, ábrázolásának, méretezésének megismerése, kötésekben használt szabványos alkatrészek megismerése, csavarbiztosítások megismerése. | |||
Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön: | |||
| |||
Kulcsszavak: menet, csavar, anya. | |||
1.1. A csavarmenetek ábrázolása és jelölése | |||
A gépészeti szerkezetek leggyakoribb kötésmódja a csavarkötés. Minden kötésben szerepel egy orsómenet és egy anyamenet. | |||
Az orsómenetet legtöbbször egy hengeres rúdon alakítják ki, amelyet a különböző műszaki célok megvalósításához más-más kialakítású fejjel látnak el. | |||
Az anyamenetet abban az alkatrészben is elkészíthetik, amelyhez valamit erősíteni akarnak, de legtöbbször külön szerkezeti elemben, a csavaranyában alakítják ki. A csavarok és csavaranyák sokféle változatban készülnek. | |||
A csavarkötés esetleges harmadik eleme az alátét, amelyet főleg a gyakran oldott csavaranya alá szerelnek. | |||
A következőkben a csavarmenet fajtáit, ábrázolását, valamint jelölését ismertetjük. | |||
1.2. A csavarvonal, csavarmenet | |||
Ha egyenes körhenger (körkúp) felületére a henger (kúp) tengelyvonalához szögben hajló egyenest csavarunk, csavarvonal keletkezik. Az 1.1. ábrán egy hengeres csavarvonal látható. A csavarvonal és a hengerpalást valamely alkotójának két szomszédos metszéspontja (A és B) közötti távolság a menetemelkedés (P). Az egyenesnek a henger tengelyére merőleges síkkal bezárt szöge a menetemelkedési szög (). A csavarvonal a csavarodás iránya szerint lehet jobb vagy bal csavarodású (emelkedésű). | |||
| |||
Ha a hengerpaláston a csavarvonal mentén valamilyen, a csavarvonal tengelyén átmenő síkban fekvő síkidomot (háromszög, trapéz stb.) mozgatunk, csavarmenet keletkezik. A síkidomot a henger külső felületén mozgatva orsómenetet, a belső felületén mozgatva anyamenetet kapunk. A valóságban nem így történik a menet előállítása, hanem a menetárok kialakításával (1.2. ábra). Ezen az ábrán a csavarmenetet közel valósághűen ábrázoltuk. A 1.3. ábra a csavarmenet egyszerűsített ábrázolását mutatja. | |||
| |||
| |||
A 1.4. ábrán a menet fő jellemzői láthatók. Ezek elnevezése: | |||
| |||
| |||
Ha a síkidomot egy körülfordulás alatt kétszeres vagy többszörös L értékűre emeljük, és a két menet között egy másik menetet indítunk, akkor kétbekezdésű, illetve több-bekezdésű menetet kapunk. A bekezdések számát a menetemelkedés és a menetosztás hányadosa (L/P) adja. | |||
A csavarodás iránya szerint a csavarmenet lehet jobb vagy bal emelkedésű. | |||
Az anyagba vágott horony alakja meghatározza a csavarmenet fajtáját. Így beszélhetünk éles-, lapos-, trapéz- és fűrészmenetről (1.5. ábra). (Ezeken a menetfajtákon kívül még sokféle menet létezik.) | |||
| |||
A leggyakrabban használt csavarfajta az ún. élesmenetű csavar, amelynél a körülvitt síkidom háromszög csúcsszöge 55° vagy 60°. | |||
Az 55°-os csúcsszögű menet a hüvelyk mértékrendszerben készült Whitworth-menet (1.5. ábra a), mely régebben általánosan elterjedt volt, ma nálunk főleg a menetes csöveken, csőidomokon és csőszerelvényeken alkalmazzák egy speciális fajtáját, a csőmenetet. | |||
A métermenet csúcsszöge 60° (1.5. ábra b), és mint a neve is mutatja, metrikus mértékrendszerben készül. | |||
A gépészetben használatos főbb menetfajták még többek között a trapézmenet (1.5. ábra c), fűrészmenet (1.5. ábra d) és a zsinórmenet (1.5. ábra c). | |||
Természetesen ezeken a meneteken kívül még nagyon sokfajta menet van, ezeknek az ismertetésétől eltekintünk. | |||
Az egyes menetfajták felhasználási területe különböző, a leggyakrabban használt menetprofil az élesmenet, amelyet az ún. kötőcsavarokhoz használnak. (A kötőcsavarok alkatrészek összekötésére szolgálnak.) | |||
1.3. A csavarmenetek rajzai | |||
1.3.1. A csavarmenetek részletes ábrázolása | |||
Elsősorban kiadványok, kézikönyvek, katalógusok ábráin a csavarmenetet szokás valósághűen, vagy némileg egyszerűsítve ábrázolni. (Még ilyenkor sem szükséges azonban a menetprofilt és a menetemelkedést pontos méretarányban rajzolni.) | |||
A csavarmenet (közel) valósághű ábrázolását a fenti ábrákon már bemutattuk. E szerint a görbék helyettesíthetők egyenesekkel. | |||
1.3.2. A csavarmenetek jelképes ábrázolása | |||
Műszaki rajzokon a csavarmenetet egyezményes, egyszerűsített ábrázolással kell jelölni. | |||
A csavarmenet nézeti és metszeti rajzán a menetcsúcsok burkolófelületét jelölő vonalat folytonos, vastag vonallal, a menetárkok burkolófelületét jelölő vonalat pedig folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni. Külső menet (orsómenet) esetén ez azt jelenti, hogy a legnagyobb (névleges) átmérő vonalát folytonos vastag vonallal, míg a legkisebb átmérő (magátmérő) vonalát folytonos, vékony vonallal rajzoljuk. Látható menetek rajzán a teljes mélységű menet (hasznos, vagy működő menet) hosszának a határát folytonos vastag vonallal kell rajzolni, a menetkifutás ábrázolása többnyire elhagyható (1.6. ábra). | |||
| |||
A csavarmenet tengelyirányú nézetén a menetárkot folytonos, vékony vonallal rajzolt, megközelítően háromnegyed körívvel kell ábrázolni. A körrészlet lehetőleg a jobb felső negyedben legyen nyitott, de nem előírás. | |||
Az anyamenet nézeti és metszeti ábrázolása esetén a menetcsúcsok burkolófelületét jelölő vonalat (az anyaghatárt), azaz a legkisebb átmérő (magátmérő) vonalát és a hasznos menethossz végét folytonos, vastag vonallal, a menetárkok burkolófelületét jelölő vonalat pedig (azaz a legnagyobb átmérő vonalát) folytonos, vékony vonallal kell megrajzolni. | |||
Menetes alkatrészek metszeti ábráin a metszett felület határának (az anyaghatárnak) a menetcsúcsok vonalát tekintjük, ezért a vonalkázásnak eddig kell terjednie. | |||
A takart csavarmenetek ábráin a menetcsúcsok, a menetárkok és a menethossz vonalait egyaránt szaggatott, vékony vonallal kell megrajzolni (1.7. ábra). | |||
| |||
A menetcsúcsot és a menetárkotjelölő vonalak távolsága lehetőleg legyen azonos a menetmélységgel! Értéke azonban nem lehet kisebb, mint a rajzon alkalmazott vastag vonalvastagság kétszerese, vagy 0,7 mm, attól függően, hogy melyik a nagyobb. | |||
A menet végződésének éltompítását a 1.8. ábra (fent) szerint rajzoljuk. Ha az éltompítás mértéke a menetmélységgel megegyezik vagy azzal közelítőleg azonos értékű, a tengelyirányú nézetben az éltompítás ábrázolását elhagyjuk. | |||
Esztergályozással készített menet esetében a menetet készítő késnek kifutási helyet kell biztosítani. Ezt az ún. menethorony kialakításával lehet megoldani (1.8. ábra lent). | |||
| |||
A csavarmenet menetvonalát áthatásban csak akkor kell megrajzolni, ha a rajz érthetősége megkívánja. Ilyenkor a menetvonalat az áthatással párhuzamosan kell rajzolni (1.9. ábra a). Amennyiben a furat is menetes, az áthatást csak egy vonallal rajzoljuk (1.9. ábra b). | |||
| |||
Szerelt menetes alkatrészek jelképes ábrázolásakor úgy tekintjük, mintha az orsómenet takarná az anyamenetet (1.10. ábra). | |||
| |||
Egyszerűsített ábrázolási módot alkalmazunk a leggyakrabban használt hatlapfejű csavarok, illetve hatlapú anyák ábrázolásakor is. A szabályos hatlapú hasábból kialakított csavarfej és csavaranya sarkait 120°-os csúcsszögű kúp mentén lemunkáljuk. Az így keletkezett hiperbola áthatási vonalakat körívekkel helyettesítjük (1.11. ábra). | |||
| |||
A csavarok általában jobb emelkedésűek, de alkalmaznak bal emelkedésű csavarokat is. A balmenetet az alkatrészen is jelölni kell. A jelölés módja a csavaron, illetve az anyán kialakított horony (rovátka). A 1.12. ábrán különböző alkatrészek balmenetének jelölése látható. | |||
| |||
1.4. A csavarmenetek méretmegadása | |||
A csavarmenet jelképes jelölése csak arról tájékoztat, hogy az alkatrészen csavarmenet van. Ezért a rajzon meg kell adni a csavarmenetet meghatározó jellemzőket. | |||
Ha a menet nem szabványos, a rajzon meg kell adni az elkészítéséhez szükséges összes méretét. Egy ilyen, nem szabványos menet, a laposmenet méretmegadását láthatjuk a 1.13. ábrán. (Névleges méret 20 mm, menetprofil 2×2 mm keresztmetszetű négyzet, menetemelkedés 4 mm.) | |||
| |||
A gépiparban használatos kötő-, mozgató- és tömítőmenetek szabványosak. A szabványos menetfajták megnevezéseit, általános jellemzőit, valamint a menetszelvények pontos alakját és méreteit a szabványok, illetve a műszaki zsebkönyvek táblázatai tartalmazzák. | |||
Szabványos menetek méretmegadásakor is be kell tartani a méretek előírásainak általános szabályait. A névleges átmérő mindig az orsómenet csúcsára vagy az anyamenet árkára vonatkozik, a menet hossza pedig általában a hasznos menethossz (1.14. ábra). | |||
| |||
A csavarmenet mérete általában összetett, tartalmazza a menet megnevezését és a kiegészítő jelöléseket. A fő adatok a következők lehetnek: | |||
| |||
A kiegészítő adatok: | |||
| |||
A különböző menetfajták szelvényének betűjelét (természetesen csak a leggyakrabban használatos menetekét) és a méretmegadás módját a 1.1. táblázat mutatja. | |||
A leggyakoribb menetfajta, a kötőcsavarokhoz használt élesmenet. A menetprofiltól függetlenül (metrikus vagy Whithworth) kétféle menetet, normálmenetet vagy finommenetet különböztetünk meg. | |||
Normálmenet estén minden névleges mérethez tartozik egy - szabványban meghatározott értékű - menetemelkedés. Ezt a menetemelkedést a menet megadásakor nem kell jelölni. Ha ugyanahhoz a névleges méretű csavarhoz a normálmenet menetemelkedésénél kisebb emelkedésű menetet készítenek, finommenetet kapunk. | |||
Egy névleges mérethez többféle - szintén szabványban rögzített értékű - menetemelkedés is tartozhat, amit a jelölésben meg kell adni, x jellel a névleges mérethez kapcsolva. A finommenet menetmélysége kisebb, mint a normálmeneté, ezt a tulajdonságát például vékonyfalú csövekre vágott meneteknél, és szabályozó csavaroknál használhatjuk ki. | |||
A csőmenet Whithworth finommenet, de ennél a névleges méret a cső névleges belső átmérője! | |||
| |||
A csavarmenetek általában egybekezdésűek és jobbmenetűek, ezért ezeket külön nem kell jelölni. Ha két- vagy többbekezdésű menetet kell készíteni, azt a rajzon nem közvetlenül írjuk elő, hanem a menetosztás megadásával. Például az M64x6(P2) jelű menet 64 mm külső átmérőjű, 6 mm menet emelkedésű, 3 bekezdésű métermenetet jelent. | |||
A balmenet LH jele a névleges méret, vagy a menetemelkedés méretszáma után van, M16LH, illetve M16x2LH. Abban az esetben, ha az alkatrészen jobb- és balmenet is van, a jobbmenet RH betűjelét is meg kell adni. | |||
A kisméretű menetes átmenő- és zsákfuratokat, hasonlóan a kisméretű furatokhoz, megadhatjuk egyszerűsített módon. A kirajzolt, vagy csak a tengelyével jelölt furathoz mutató vonallal kapcsoljuk a menet méretét. A menetes furat hosszához, ha a menetemelkedés is meg van adva, akkor a menetemelkedéshez x jellel kapcsoljuk a hasznos menethosszat (1.15. ábra). A kötőjellel kapcsolt jel a hengeres vagy kúpos süllyesztést jelenti (1.16. ábra). | |||
| |||
| |||
1.4.1. Csavarmenetek tűrésének és illesztésének jelölése és megadása | |||
A csavarmenetek tűrésrendszere a hosszméretek tűrésrendszerével azonos módon épül fel. A tűrés jele tehát az alapeltérés betűjeléből és a tűrésnagyságot meghatározó minőség számjeléből áll. Az anyamenetre a nagybetű, az orsómenetre pedig a kisbetű utal. A különbség csupán annyi, hogy a csavarmenet tűrésjelében nem a betűjel, hanem a számjegy áll elöl. | |||
Az alapvonal szerepét az alapszelvény veszi át. Az eltéréseket ettől kell számítani, mégpedig a menet tengelyére merőleges irányban. (Métermenet alapszelvénye látható a 1.17. ábrán) Az alapszelvény az anyamenet és az orsómenet közös elméleti szelvénye. | |||
A csavarmenetek kapcsolódása szempontjából a legfontosabb az orsó- és az anyamenet középátmérőjének tűrése, hiszen ez szabja meg a menetfelületek illeszkedésének jellegét. Ezen kívül tűrésezzük az anyamenet belső és az orsómenet külső átmérőjét. Az anyamenet külső átmérőjének és az orsómenet magátmérőjének a legkisebb, illetve a legnagyobb méretét kell megszabni. Nem kell tűrést előírni a menetemelkedésre és a szelvényszögre sem, mivel a középátmérő tűrése ezek eltéréseinek átmérőirányú kompenzációját is magában foglalja. | |||
A menetátmérők tűrése - mint azt már említettük - alapeltérésből és tűrésnagyságból épül fel. Ezek számértéke azonban technológiai és gazdasági okok miatt lényegesen nagyobb, mint a hosszméretek esetében. | |||
A tűrésnagyságok sorozatait meghatározó pontossági fokozatokat arab számok jelölik (2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10). A közepes gyártási pontosságnak a 6 pontossági fokozat fele meg. | |||
A menetátmérők alapeltérése meghatározza a menet tűrésének alapszelvényhez viszonyított elhelyezkedését. A különböző alapeltérésű orsó- és anyamenetek párosításával a használati célnak megfelelő játék vagy fedés hozható létre a menetoldalak között. | |||
Az anyamenetek és orsómenetek alapeltérései a 1.17. ábrán láthatók. (Ezekből az alapeltérésekből csak laza illesztés adódik.) | |||
| |||
A 1.17. ábrajelölései: | |||
| |||
A tűrést a rajzon tűrésjellel adjuk meg, amit a menet jeléhez gondolatjellel fűzünk. A tűrésjelben első helyen a középátmérő tűrésjele, a második helyen pedig az orsómenet külső átmérőjének, illetve az anyamenetnek a tűrésjele áll. | |||
Például: Tr20x4 - 7g6g, ahol: | |||
| |||
Tr20x4 - 5H6H ahol: | |||
| |||
Ha a két átmérő tűrésjele azonos egyszerűsíteni is lehet (pl. 6g6g helyett 6g). | |||
A menetillesztés jele olyan tört, amelynek számlálója az anyamenet tűrésjele, nevezője pedig az orsómenet tűrésjele. Pl.: | |||
| |||
A kötőcsavarok illesztése, a szerelés megkönnyítése és a menet estleges kisebb sérülései miatt, feltétlenül laza illesztést kíván. Nagyobb játékot kell alkalmazni a különböző, galvanikus bevonatok miatt is. Általános használatra a 6H/6g illesztés az ajánlott. Ez közepes minőségnek felel meg, s a jelölése el is hagyható. | |||
A korábban már említett becsavarási hosszat (S, N, L) kötőjellel kapcsoljuk a menettűrés jeléhez. A menettűrés megadása a teljes becsavarási hosszra érvényese. A szabvány szerint a normál becsavarási hossz megadása nem szükséges, ezért a gyakorlatban ritkán adjuk meg. (A normál becsavarási hossz 0,5d...1,8d.) A nagy becsavarási hosszértékét mindig meg kell adni. | |||
Például: M16-7g6g-40. | |||
1.5. Csavarkötések | |||
A gépészetben használt csavarkötések elemeinek alakját, méretválasztékát és műszaki követelményeit szabványok rögzítik. A sokféle csavar, csavaranya, alátét és biztosító elem közül csak a leggyakrabban használatos elemeket ismertetjük. Ezeket az elemeket összeszerelt állapotban mutatjuk be. | |||
A szabványos elemeket szabványos megnevezésükkel azonosítjuk. Az azonosítást egy hatlapfejű csavar példáján mutatjuk be. | |||
Hatlapfejű csavar MSZ EN 24014-M20x100-5.6-B-Fe/Zn | |||
Az azonosítás elemei: | |||
| |||
A szabványos megnevezés és a szabványszám fogalmát nem kell külön magyarázni. A menet mérete a csavar névleges átmérője, a szerkezeti hossz a csavar fej nélküli hossza (süllyesztett fejű csavaroknál a fejmagasság beletartozik a szerkezeti hosszba!). | |||
A szilárdsági csoport az anyagminőséggel kapcsolatos. Az első száma az acélcsavar anyagának a szakítószilárdságára, a második a folyáshatárára utal. | |||
| |||
Így az anyagjel: 5.6 A szakítószilárdság ily módon az első szám százszorosa, a folyáshatár a két szám szorzatának tízszerese. Az értékek mértékegysége N/mm2. | |||
A csavaranya anyagminőségi jelében szereplő szám a vizsgálati feszültség (N/mm2) értékének századrésze. A vizsgálati feszültség az a feszültségérték, amellyel a csavarkapcsolatot terhelve az anya menetei nem nyíródnak le az orsó elszakadása előtt. | |||
A csavar szakítószilárdsága nagyobb vagy egyenlő az anya vizsgálati feszültségénél. | |||
Az anyagminőségi jel a csavaron és a csavaranyán jól láthatóan fel van tüntetve. Az anyagminőségi jelek: | |||
| |||
Az alátétek anyagát nem kell előírni. | |||
A méret-, alak- és helyzettűréseket és a felületi érdességet pontossági fokozattal - A, B, C - adják meg. A legfinomabb az A, a legdurvább a C fokozat. Észrevehető az a tendencia, hogy az A és B fokozatot összevonják. A kisebb méretűek A, a nagyobbak B pontossági fokozatúak. | |||
A továbbiakban néhány, a gyakorlatban gyakran előforduló csavarkötést mutatunk be. A kötések elemeinek a megnevezése a mindenkori érvényes szabvány szerintiek legyenek, ezeken az ábrákon csak a kötések szerkezeti kialakítását mutatjuk meg. | |||
A 1.18. ábrán hatlapfejű csavar, hatlapú anya és lapos alátét kapcsolatát látjuk. Az összeszerelendő elemekben lévő furat nagyobb, mint a csavar névleges mérete, az átmérőkülönbség függ a névleges mérettől (0,5-2 mm). A csavar szerkezeti hosszának meghatározása a közrefogási hossztól (k) és a hasznos menethossztól (b) függ. A hossz meghatározásánál figyelembe kell még venni a c biztonsági hossz nagyságát. Egy bizonyos közrefogási hossz alatt csak tövigmenetes csavarral tudjuk a kapcsolatot megvalósítani. | |||
| |||
Belső kulcsnyílású csavarral létrehozott kötés rajza látható a 1.19. ábrán. A süllyesztés méretei szabványosak, rugós alátéttel történő csavarbiztosítás alkalmazása esetén a süllyesztés mélysége ennek megfelelően változik. | |||
A kalapácsfejű négylaptövű csavart horonyhoz való rögzítéshez használják. A horony feneke olyan mély, hogy a csavart leeresztés után el lehet fordítani, majd felemelve, a négyszögű szárrész lehetővé teszi a csavar meghúzását. Ezt a csavart akkor célszerű használni, ha a csavar a horony végéről nem szerelhető (30. ábra). | |||
| |||
A 1.22. ábra ászokcsavaros kötést mutat. Az ászokcsavar két jellemző hosszmérete a becsavarás után kiálló l hossz, illetve az e becsavarási hossz. A becsavarási hossz attól függ, hogy milyen minőségű anyagba szerelik be. Az e értéke, ha az anyag: | |||
| |||
| |||
Az ászokcsavar kétféle kivitelű lehet, az egyik alak (1. típus) szárátmérője a menet középátmérőjével egyező méretű, míg a másiké (2. típus) azonos a menet névleges méretével (1.21. ábra). | |||
| |||
Ha az összeszerelendő alkatrészek egymáshoz viszonyított helyzetének pontosnak kell lennie, illesztőcsavart használunk. Az illesztőcsavar szára nagyobb átmérőjű, mint a menetes rész átmérője, s tűrése k6-os (1.22. ábra). | |||
| |||
U-acélhoz történő rögzítést mutat a 1.23. ábra. Az U-profil lejtős felülete különleges kiképzésű ún. U-alátétet kíván. (A különböző lejtések miatt I-acélhoz hasonló kialakítású, de más lejtésű alátétet kell használni. Az U-acélhoz tartozó alátétnek két, az I-acélhoz tartozónak egy jelölő hornya van.) | |||
| |||
A mozgó géprészek rezgése a csavarkötések meglazulásához vezethet. A meglazult csavarkötés nagy balesetveszélyt rejt magában. A lazulások megakadályozását különféle csavarbiztosításokkal érhetjük el. A következőkben néhány gyakrabban alkalmazott, biztosító elemmel ellátott csavarbiztosítást mutatunk be | |||
A 1.24. ábra a legegyszerűbb, kétanyás (kontraanyás) csavarbiztosítási módot mutatja be. | |||
| |||
Egyszerű és nagyon elterjedt csavarbiztosítási mód a rugós alátét használata. A rugós alátét rugóacélból készült felhasított gyűrű, amelynek kemény élei a csavaranya oldódásakor belevágódnak a az alatta levő anyagba, és így akadályozzák az anya elfordulását. Hátránya, hogy a kötést nem lehet gyakran oldani roncsolásmentesen. A 1.25. ábra balra a csavarkötést és a rugós alátétet mutatja. (A rugós alátét élei beszerelés előtti állapotban nincsenek egy síkban.) | |||
A csavarfej, vagy a csavaranya alá elhelyezett alátétlemez felhajlításával is meg lehet akadályozni a csavar vagy a csavaranya elfordulását (1.25. ábra jobbra). (Az alátétlemez vastagsága, a csavar méretétől függően, 0,5-1,5 mm.) Az alátétlemez alakja lehet kör, illetve téglalap alakú. | |||
| |||
Gyakran alkalmazott megoldás a sasszeggel történő csavarbiztosítás, amelyet legtöbbször koronás anyával együtt alkalmaznak. A 1.26. ábrán a csavarkötést és annak elemeit láthatjuk. A koronás anya M10 méretig a normálisnál magasabb anya, amelyen hat darab sugárirányú horony van. Az ennél nagyobb méretű anyán egy hengeres toldaton alakítják ki a hornyokat. | |||
| |||
Legtöbbször gördülőcsapágyak megtámasztására használják a csapágyanyát, amelyet fogazott biztosítólemezzel rögzítenek. A biztosítólemez belső fogát a tengelyen levő horonyba, a külső fogainak egyikét az anya valamelyik hornyába belehajlítják (1.27. ábra). | |||
|
Önellenőrző feladatok | |||||||||||||||||||
1. Mekkora a csúcsszöge a Whitworth-menetnek?
![]() | |||||||||||||||||||
2. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
![]() | |||||||||||||||||||
3. Melyik menettípust alkalmazzák mozgató orsón?
![]() | |||||||||||||||||||
4. Milyen vonallal kell jelölni a működő menet hosszának határát?
![]() | |||||||||||||||||||
5. Hogyan ábrázoljuk a menetet tengelyirányú nézet esetén?
![]() | |||||||||||||||||||
6. Hogy jelölik meg a balmenetes csavart?
![]() | |||||||||||||||||||
7. Töltse ki a következő táblázatot a kérdesekre adott válaszokkal!
![]() | |||||||||||||||||||
8. Egy csavar szilárdsági csoport jele 5.6-os. Mekkora a csavar szakítószilárdsága és a folyáshatára?
![]() | |||||||||||||||||||
9. Töltse ki a következő táblázatot!
![]() |