KURZUS: Gépszerkesztés és modellezés

MODUL: I. modul: Kötések

2. lecke: Reteszkötések, ékkötések

Cél: ékkötés, reteszkötés fajtáinak, ábrázolásának, szerelésének, alkalmazásának megismerése.

Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön:

  • tudja, hogy milyen erő biztosítja az alkatrészek szilárd kapcsolatát ék- és retesz kötés esetén;
  • tudja, hogy szükséges-e külön axiális rögzítésről gondoskodni ék- és reteszkötés esetén;
  • tudja, hogy az ék vagy a reteszkötés esetén keletkezik excentricitás;
  • tudja, hogy felléphet-e nyíróerő ékkötés esetén azt a kötésformát, amellyel megvalósítható az agy tengelyirányú elmozdulása működés közben;
  • fel tudja ismerni a szabványos alkatrészeket;
  • ismeri a szerelés sorrendjét ék- és reteszkötés esetén;
  • fel tudja sorolni az ék- és reteszkötés ábrázolásánál használatos rajzi szabályokat;
  • ismeri az ék- és reteszkötés tűréseit;
  • meg tudja különböztetni az ék- és reteszkötést;
  • tudja, hogy hol láthatunk ék- és reteszkötést a környezetünkben;
  • tud rajzolni reteszkötést.

Kulcsszavak: ék, retesz.

2.1. Ékek és reteszek

A különféle ék- és reteszkötésekkel tengelyek vagy rudak és kapcsolódó agyak között létesíthetünk oldható kapcsolatot.

Az ékek lejtős (1:100) kialakítású gépelemek, melyek befeszítése után nagy súrlódási erő biztosítja az összekötött alkatrészek szilárd kapcsolatát. Az ék szabványos kötőelem. Mivel az ék befeszítésének hatására a tengely és az agy között excentricitás keletkezik, pontos futást igénylő alkatrészekhez (pl. fogaskerekekhez) nem használható. A kötés előnyös tulajdonsága azonban az, hogy tengelyirányban is rögzít, ezért pontos futást nem kívánó alkatrészekhez (pl. szíjtárcsákhoz) gyakran használják.

A tengelyhorony kialakítására hornyos ékhez tárcsamarót, fészkes ékhez ujjmarót használnak. A horony feszültséggyűjtő hatása tárcsamaró esetén kisebb. A 2.1. ábrán a hornyok előállításának módját láthatjuk.

Tengelyhornyok kialakítása ékkötéshez
2.1. ábra

Orros ék akkor szükséges, ha a kötés csak egyik oldalon hozzáférhető (2. 2. ábra). Ilyenkor az ék kiszereléséhez speciális, az ék orrába kapaszkodó szerszámot kell használni. Az alábbi ábrán az orros ék és fő méretei láthatók.

Orros ék
2. 2. ábra

A szerelés megkönnyítésére az ék szélességére általában h9, az ékhorony szélességére pedig D10 tűrést írunk elő.

Mivel a tengelyátmérőhöz tartozó ék méreteit szabvány határozza meg, szilárdsági méretezésre a gyakorlatban nincs szükség. A 2.3. ábra ábrázolja az ék típusait és az ékkötést.

Ék típusai és ékkötés
2.3. ábra

A reteszkötés a tengelykötések leggyakoribb kiviteli formája. A reteszek nem lejtősek, ezért csak forgatónyomaték továbbítására alkalmasak, de tengelyirányú rögzítésre nem. Az agyat tengelyirányban rögzíteni kell akkor is, ha axiális terhelés nem hat. A tengely és az agy központosságát nem csökkentik, ha pedig átellenesen elhelyezve két reteszt építünk be, akkor a kiegyensúlyozottság is megfelelő.

A alak a fészkes-, B alak a hornyos-, C alak pedig a félhornyos reteszt ábrázolja (2. 4. ábra).

A szabványok még tartalmaznak sikló-és íves reteszt is. A siklóretesz lehetővé teszi, hogy a tengelyre szerelt agy üzem közben is elmozdítható legyen axiális irányban. Nagyobb nyomaték átvitelére és kisebb szerkezeti hossz érdekében célszerű párosan készíteni. Az íves retesz aránylag olcsó, de csak kis nyomaték átvitelére használható, mivel mély hornya erősen gyengíti a tengelyt.

Reteszkialakítások
2.4. ábra

A alak a fészkes-, B alak a hornyos-, C alak pedig a félhornyos reteszt ábrázolja (2. 4. ábra).

A reteszeket általában szorosan illesztik a tengelyhoronyba, de nem olyan szorosan, hogy a kötés viszonylag kis erővel ne volna bontható. A retesz szokásos tűrése h9, míg a horony tűrése attól függ, hogy milyen célt kell megvalósítani:

tengelyenAgyfuratban
Szoros illesztésP9P9
Átmeneti illesztésN9J9
Futó illesztésH8D10

Fészkes retesz kötés kialakítása (2.5. ábra):

Fészkes reteszkötés
2.5. ábra

Ha az alkatrésznek a tengelyen tengelyirányban elmozgathatónak kell lennie, siklóreteszt alkalmaznak. A siklóreteszt a horonyba, a retesz hosszától függően, egy vagy két csavarral rögzítik. Hosszabb reteszek esetén, a retesz kiszerelésének megkönnyítésére, a reteszbe menetes furatot is készítenek (2. 6. ábra).

Siklóretesz és felerősítése
2.6. ábra

Kisebb nyomatékok átvitelére használják az íves reteszkötést. A reteszhornyot tárcsamaróval készítik. Az ábra hengeres és kúpos tengelyvégre készített íves reteszkötést, valamint egy íves reteszt ábrázol (2.7. ábra).

Íves reteszkötés
2.7. ábra

A reteszek szabványos elemek. Méretük, tűréseik a megfelelő szabványokban megtalálhatók.

Fészkes retesz kiválasztása (2.8. ábra):

Fészkes retesz kiválasztása (Forrás: Házkötő István Szabványgyűjtemény)
2.8. ábra

Íves retesz kiválasztása (2.9. ábra):

Íves retesz kiválasztása (Forrás: Házkötő István Szabványgyűjtemény)
2.9. ábra
Önellenőrző feladatok
1. Milyen erő biztosítja az alkatrészek szilárd kapcsolatát ékkötés esetén?
A súrlódó.
A nyíróerő.
2. Szükséges-e külön axiális rögzítésről gondoskodni ékkötés esetén?
Ékkötés esetén nem szükséges gondoskodni külön axiális rögzítésről.
Igen kell, mert a súrlódó erőn kívül nyíró erő is terhelheti, aminek hatására kimozdul a helyéről az ék.
3. Az ék vagy a reteszkötés esetén keletkezik excentricitás?
A reteszkötés esetén keletkezik excentricitás, mert a retesz nem központosítja a felszerelt tárcsát.
Az ék kötés estén keletkezik excentricitás, mert az ék befeszülése miatt a kis mértékben elmozdul az agy tengelyvonala a tengelyéhez képest.
4. Az alábbi állításokról döntse el, hogy igazak vagy hamisak!
Ékkötés esetén felléphet nyíróerő is.
Reteszkötés esetén külön gondoskodni kell az axiális rögzítésről.
Siklóretesz esetében nem lehetséges üzem közben a tengelyirányú elmozdulást megvalósítani.
5. Válassza ki az alábbi felsorolásból azt a kötésformát, amellyel megvalósítható az agy tengelyirányú elmozdulása működés közben!
Ékkötés.
Siklóretesz.
Retesz.
Íves retesz.
6. Melyik átmérő a nagyobb?
Az axiális rögzítőgyűrű belső átmérője.
A tengelyen lévő horony átmérője.