KURZUS: Gépszerkesztés és modellezés
MODUL: VI. modul: Szerelt egységek ábrázolása
17. lecke: Összeállítási rajz jellemzői
Cél: az összeállítási rajz megismerése. | |||||||
Követelmény: A tananyag elsajátítása akkor tekinthető sikeresnek, ha Ön: | |||||||
| |||||||
Kulcsszavak: összeállítási rajz, darabjegyzék, tételszámok. | |||||||
17.1. Rajzfajták | |||||||
A műszaki rajzok szakkifejezéseit és a rajzfajtákat az MSZ ISO 10209-1 szabvány tartalmazza. A műszaki rajzok jellege és tartalma szakterületeként változó. A gyakorlatban legtöbbször használt szakkifejezések és rajzfajták a következők: | |||||||
A diagram olyan grafikus ábrázolás, amely két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejezi ki, általában koordináta - rendszerben ábrázolva. | |||||||
A monogram olyan diagram, amelyből számítás nélkül meghatározható egy vagy több mennyiség közelítő számértéke. | |||||||
A funkcionális vázlat olyan rajz, amely grafikus jelekkel, jelképekkel mutatja be valamely rendszer működését. | |||||||
A vázlat általában szabadkézi, és nem feltétlen méretarányos rajz. | |||||||
Az alkatrészrajz olyan, egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész azonosításához szükséges információkat. | |||||||
A munkadarabrajz olyan egyetlen, tovább már nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész elkészítéséhez szükséges információkat. | |||||||
A rész-összeállítási rajz csoportok vagy alkatrészek korlátozott számát alacsonyabb szerkezeti szinten ábrázoló összeállítási rajz. | |||||||
A gyártmány-összeállítási rajz olyan összeállítási rajz, amely valamely termék összes szerkezeti egységét és alkatrészét ábrázolja. | |||||||
17.2. Feliratmező, darabjegyzék | |||||||
A műszaki rajzokat és a hozzájuk kapcsolódó műszaki dokumentumokat minden rajzlapméret esetén az azonosítás, az adminisztráció és az értelmezés céljából feliratmezővel látjuk el. A feliratmezőt a rajzterületen belül, annak jobb alsó sarkában helyezzük el, határoló vonalát vastag folytonos vonallal rajzoljuk. | |||||||
A feliratmező általában egy vagy több, egymáshoz csatlakozó téglalap alakú mezőt tartalmaz. Ezek további mezőkre oszthatók a szükséges információk elhelyezésére. A szükséges információkat az egymáshoz csatlakozó mezőkben kell csoportosítani a következők szerint (MSZ ISO 7200): | |||||||
| |||||||
Az azonosító mezőben a következőket kell megadni: | |||||||
| |||||||
Az azonosító mezőt az olvasási irányból nézve a feliratmező jobb alsó sarkában kell elhelyezni. Ezt a mezőt a rajzterületet keretező vonallal azonos vonalvastagságú folytonos vonallal kell bekeretezni (MSZ EN ISO 5457). Elhelyezési példákat a 17.1. ábrán láthatunk. | |||||||
| |||||||
A kiegészítő információkat az adott mezőn belül a következők szerint különböztetjük meg: | |||||||
| |||||||
A kiegészítő információkat az azonosító mező felett és/vagy attól balra kell elhelyezni. | |||||||
A feliratmező maximális szélessége 170 mm lehet, olvasási iránya egyezzen meg a rajz olvasási irányával. | |||||||
Az eredeti rajzokat nem hajtogatják. A másolatokat úgy hajtogatják össze (nem részletezett szabályok szerint) harmonikaszerűen A4 nagyságúra, hogy a feliratmező a legfelső oldal alsó részére kerüljön. | |||||||
A darabjegyzék az összeállítási rajzon ábrázolt szerkezeti egységek, részegységek és alkatrészek - mint alkotórészek - teljes jegyzéke, amely megadja a szükséges információt azok gyártásához vagy beszerzéséhez (MSZ ISO 7573). | |||||||
A darabjegyzék általános esetben a műszaki rajz része, de külön lap is lehet. Ha a műszaki rajz tartalmazza, akkor a rajz olvasási irányában helyezkedjen el, és a feliratmezőhöz csatlakozzon. Határoló vonalát folytonos vastag vonallal kell megrajzolni. Külalakját tekintve oszlopos kialakítású. Az információkat a következő csoportosításban kell megadni, a sorrend tetszés szerinti lehet: | |||||||
| |||||||
A darabjegyzéket ki lehet egészíteni egyéb információval is, amely a késztermék szempontjából szükséges: méret, raktári szám, tömeg, szállítási állapot, megjegyzés. | |||||||
Az adatok sorrendje lentről felfelé haladjon, az oszlopok fejléce közvetlenül alattuk legyen. Különálló darabjegyzék esetén az adatok sorrendje felülről lefelé haladjon a fejléc felül legyen. | |||||||
17.3. Tételszámok | |||||||
Az egy rajzon belül ábrázolt szerkezeti (szerelt) egységeket, alkotó részeket és/vagy alkatrészeket tételszámokkal azonosítjuk. | |||||||
A tételszámozást lehetőség szerint egymást követő sorrendben végezzük, és egy szerkezeti egységen belül az azonos alkatrészeknek azonos tételszámot adjunk. | |||||||
A rajzon levő összes tételszámot azonos típusú és magasságú számmal a méretek kétszeresére kell készíteni, és a munkadarab körvonalán kívül kell elhelyezni. A tételszámokat a munkadarabhoz mutatóvonallal kell kapcsolni a következők szerint (17.2. ábra): | |||||||
| |||||||
Ügyeljünk rá, hogy a mutatóvonalak ne keresztezzék egymást, rövidek legyenek és általában szögben csatlakozzanak a tételszámhoz. A rajz áttekinthetősége és olvashatósága érdekében a tételszámok lehetőleg függőleges oszlopokban és/vagy vízszintes sorokban helyezkedjenek el (17.3. ábra). | |||||||
A munkadarabok tételszámai megadhatók közös mutatóvonalon is (17.3. ábra: 8, 9, 10 és 11 tétel). Az azonos munkadarabok tételszámait elég egyszer megadni. A tételszámozás sorrendjét: | |||||||
| |||||||
|
Önellenőrző kérdések | |||||||||
1. Hol kell elhelyezni a darabjegyzéket a rajzlapon?
![]() | |||||||||
2. Melyik információ az, amely nem a tételjegyzékben szerepel?
![]() | |||||||||
3. Milyen típusú vonallal kell megrajzolnia feliratmezőt?
![]() | |||||||||
4. Hányszorosa a tételszám betűnagysága az általános feliratéhoz képest?
![]() |