Az álmennyezetek a födémek alsó síkjára erősített, ill. függesztett burkoló, térelhatároló szerkezetek (168. ábra). Kezdetben az álmennyezeteket alul nem sík födémek bordarendszerének eltakarására, valamint a födémszerkezetekre függesztett gépészeti szerelvények elrejtésére szolgáltak. A modern szerelt álmennyezetek egyenként, illetve összevontan a következő feladatokat láthatják el:

- térelhatárolás,

- hangvédelem,

- tűzvédelem,

- klímatechnika befogadása,

- világítás (világítótestek) befogadása,

- fűtés befogadása (sugárzó mennyezetfűtés esetén),

- esztétikai hatás.

A hagyományos monolit álmennyezetek gipsz- ill. cementrabic szerkezetként készülhetnek 3-4 cm szerkezeti vastagsággal. Építésmódjuk hasonló a rabic válaszfalakéhoz, viszont zsaluzat nélkül (sűrűn rabichálóra) vagy alsó, ill. felső zsaluzattal is elkészíthetők. A szilárd födémekre huzalokkal vagy kampókkal függesztik a rabic álmennyezeteket. Napjainkban már ritkán használatosak.

A könnyű szerelt álmennyezeteket egyre szélesebb körben alkalmazzák, különösen középületekben. (18. kép) Alapvetően három fő szerkezeti részből állnak: betételem, tartóváz, függesztő szerkezet.

A szerkezeti részek megléte, illetve a födémhez való csatlakozás szerint a következő álmennyezet alapípusok ismeretesek (169. ábra):

- födém alsó síkra bordázat (tartóváz) közbeiktatásával szerelt burkolat (169/a ábra) ,

- födém bordára vázelem nélkül közvetlenül, vagy vázelem közbeiktatásával szerelt burkolat (169/b ábra) ,

- a födémszerkezetre függesztő szerkezettel kapcsolt tartóváz és a tartóvázra szerelt betételem (169/c. ábra),

- újabban elterjedőben vannak a feszített vékony PVC fólia álmennyzetek - a fólián kívül jellemzőjük a falra szerelt feszítő keret és kiékelő profil - (169/d ábra) .

A szerelt álmennyezetek részei, formái kialakítás és anyag szerint (170.-171.-172.-173.-174.-175. ábra)

- lap vagy tálca kialakítású (1:1, 1:2 oldalarányokkal),

- palló, léc vagy profilozott szalag.

A betételemek alsó síkja sima, bordázott vagy perforált lehet az esztétikai, akusztikai vagy légtechnikai stb. igény szerint. A betételemek anyaga lehet: öntött gipsz, gipszkarton, műanyagkötésű kőzetgyapot (kasírozva), üvegszállal erősített poliészter, PVC, üveg, acél- vagy aluminiumlemez tálca vagy szalag formában feldolgozva esetleg beégetett színes lakk vagy zománc felületképzéssel, fa (tábla vagy léc), eternitlemez (ritkán). A pallószerű vagy léces jellegű betétek nem mindig alkotnak összefüggő vízszints felületet, hanem lehetséges a magas függőleges peremű betéteket vagy a szalagszerű lemezes betéteket ritkítva is elhelyezni. Az így kialakított álmennyezet oldalról nézve összefüggőnek látszik. A betételemek végleges üzemi felületkezeléssel készülnek, a tartóvázhoz sokféleképpen kapcsolhatók (egyszerű behelyezés, bepattintás, csavarozás stb.). A feszített fóliás álmennyezetek fóliaanyagát a körítőfalra erősített bordákhoz ékelik ki. Összetett és törtfelületek is kialakíthatók a felület megtámasztó bordáknak, a fólia mögé erősítésével.

- egyirányú felerősített vagy függesztett bordarendszer,

- kétirányú bordarendszer.

A leggyakrabban alkalmazott tartóváz profilok:

- melegen hengerelt acélszelvények,

- hidegen alakított vékonyfalú acélszelvények,

- extrudált aluminium profilok,

- faanyagú vázelemek (léc borda vagy váz),

- műanyag bordák.

Az általánosan használt profilkeresztmetszetek "T", "V", "U" és "Z" alakúak.

az álemennyezetet a teherhordó födémszerkezethez függeszti és a pontos magassági beállítást lehetővé teszi.

Függesztőelem változatok:

- huzal,

- szalag,

- hengerelt idom,

- állítható kettős pálca lemezrugóval, stb.

Magassági beállítási módok:

- huzalcsavarásos megfeszítés (egyszerűbb álmennyezeteknél, ill. régebben a rabic álmennyezeteknél),

- szorítócsavaros beállítás,

- emelőcsavaros beállítás,

- befeszülő pálcás beállítás.