(Michelle D'Auray, informatikai kormánybiztos, Kanada)
1. Bevezetés
Elektronikus társadalom és elektronikus demokrácia
A XX. század végére és a XXI. század elejére az emberiség eljutott egy olyan újabb korszakhoz, amelyet digitális korszaknak hívnak és megszületett egy új információs társadalom. Életünket mér nem csak a telefonok, faxok hálózzák be, hanem az Internet is fontos részévé vált hétköznapjainknak. Rengeteg dolgot teszünk az interneten egészen a pizza rendeléstõl a hírek olvasásán át a levelezésig. Sokan már el sem tudnák képzelni életüket a háló nélkül, és fel vannak háborodva, ha valamit nem lehet elérni a rendszeren keresztül. Nincs mit tenni ennek hatása alatt éljük tovább életünk. Mivel a társadalmak csak szervezetten életképesek, és ehhez kormányzatra van szükség, így a változásokat az állam vezetésnek is követnie kellett. Megindult egy úgynevezett "internetizáló" folyamat, amelynek rengeteg elõnye, de közel annyi hátránya is keletkezett.Néhány olyan eljárást is be akartak vezetni az interneten, amelyek hatékonyságát ez az eljárási mód igen csak visszavetette, vagy jogszabályok hiányában visszaélésekre adott lehetõséget. Viszont a kezdeti eufórikus állapotok után megkezdõdött egy higgadtabb rendszerezõ és rendezõ korszak, melyben megindult a jogi háttér felépítése és szakemberek képzése. Másfelõl a technológiában bekövetkezett fejlõdés a kormányzati, államigazgatási és önkormányzati területen is számos olyan új megoldást hozott, amelyekkel az ott dolgozó vezetõk munkája hatékonyabban végezhetõ. A közigazgatás mindig rigidebb, mint a versenyszféra. Az újítások többnyire a versenyszférában jelennek meg elõször, és általában az itt is bevált újítások kerülnek a kormányzati területekre.
Az elektronikus demokrácia, mint fogalom magában foglalja azon új média-generáció polgárait, akik a pontosabb információért már az internetre mennek és politikai tevékenységet is szívesebben folytatnak majd a hálón, úgymint a véleményközlés vagy akár a helyi vagy országos szavazás lebonyolítása. Jóval több információ áll majd rendelkezésükre támogatott pártjukról és könnyebben tudnak majd kapcsolatot is teremteni a számukra szimpatikus képviselõvel. Természetesen e tervek rengeteg új problémát jelentenek a szakemberek számára: biztonság, titkosság, hatékonyság és a szükséges technikai feltételek megteremtése, hogy mindenki által elérhetõvé váljon. Ezen célok megvalósítása érdekében az Európai Bizottság kidolgozott egy tervcsomagot EVE néven. A projektben egyetemek, kutatólaboratóriumok, kereskedelmi és technikai vállalatok is részt vesznek. A fõ cél az e-demokrácia világméretûvé tétele. EVE érinteni fogja az újratermelést, az üzleti életet, a közigazgatást és természetesen a politikát.
A kormányzat szerepvállalása
"A közigazgatási hálózattól azt várják, hogy fejlessze a kormány és állampolgárok számára nyújtott szolgáltatásainak színvonalát, hatékonyabbá és egyszerûbbé tegye az adminisztratív munkát."
Napjainkban megfigyelhetõ tendencia, hogy a világ vezetõ országainak kormányai és sok európai állam nem irányítani akarja a társadalmat, hanem kiszolgálni. Véleményem szerint ez egy komoly elõrelépés, hiszen a kormány értünk van, nem pedig mi vagyunk a kormányért. A polgárok szükségletei már nem csak a mindennapos szolgáltatásokra terjednek ki, hanem megfigyelhetõ egy óriási tudáséhség, mely kiterjed a közigazgatási ügyek vitelére is. Az információs társadalmi szolgáltatások kialakulásával a jog, különösen a közigazgatási jog, új kihívásokkal szembesült. Azok a változások, amelyek a társadalom és a hatóságok információs és informatikai fejlõdését jellemzik, megjelennek a hivatalok és az állampolgár viszonyában is. A polgár az egyre szélesedõ "tájékoztatási" lehetõségeket ki akarja használni, azaz élni kíván jogaival, hogy hivatalos helyekrõl széleskörûen információkat szerezhessen be. Az ügyfelet érdekli az eljárás minden létszakasza és arról minél többet akar tudni.
A világ számos országát elérte az az utóbbi idõben elindult globális törvényhozási hullám, amely arra ösztökéli a kormányzati szerveket, hogy használjanak nyílt forrású vagy ingyenes szoftvereket, hogy ez sem legyen akadály a polgár számára az elérhetõség szempontjából. Itt elsõsorban érdekek érvényesítésérõl van szó mind az egyes személyek, mind pedig a közhatóságok részérõl. Tehát a szabályozás célja, hogy a társadalom ezen érdekei érvényesülhessenek. (A közelmúltban halhattunk arról az esetrõl, mikor is a brit kormány által kiírt tendert megnyerõ Microsoft, a kormányzati portált úgy készítette el, hogy az csak azok által volt elérhetõ, akik rendelkeztek a cég által készített programmal. Így azok számára, akik nem rendelkeztek ezzel a programmal nem volt elérhetõ az oldal.)
A kormánynak az a feladata, hogy kielégítse az egyre nagyobb, és az információra egyre éhesebb e-társadalmat, aki már hozzászokott ahhoz, hogy majdnem mindent el tud intézni a világhálón keresztül, és nem akar órákat hivatalokban tölteni. A kérdés ma már csak az, hogy mikorra érjük el azt a szintet, hogy az igazolványhoz szükséges fényképet is on-line küldjük be az okmányirodába, ahol valójában már nem is lesz ügyfélfogadás, és nem lesznek aktahalmazok és végeláthatatlan eljárások.
2.Az e-government feladata
"Az elektronikus iratkezelés célja az, hogy az állampolgárok és a közigazgatás között folyó minden beadványt, értesítést és tranzakciót interneten keresztül is el lehessen érni."
Áttekintés
A 60-as, 70-es években a számítógépeket legfõképpen tudományos célokra használták, illetve olyan területeken, ahol nagy mennyiségû adatot kellet feldolgozni. Ezek a rendszerek gyakran egész épületeket foglaltak él. Lehet, hogy nehéz elképzelni, de ezek között az "óriások" között is építettek ki hálózatot, ami igaz nehéz és drága volt akkor, de létezett. A hálózatok csak néhány feladatra korlátozódtak, mint meteorológiai adatok továbbítása, vagy az ûrkutatás.
A 80-as évek elején megjelentek az elsõ szövegszerkesztõk, de ekkor még ezek a készülékek is vetekedtek egy mosógép méreteivel, de már látható volt, hogy az irodákban is megindul egy komoly technikai váltás.
A 90-es évekre érkeztek meg az elsõ olyan PC-ék, melyek szövegszerkesztõ szoftverrel is fel voltak szerelve. Az emberek hálózat építésrõl, nyílt rendszerekrõl és multimédiáról kezdtek beszélni. Az Internet akkoriban még nem volt elterjedt kifejezés, és Al Gore, az Egyesült Államok akkori alelnöke vázolt fel elõször a nemzeti információs infrastruktúráról alkotott elképzelést.
A kormányzatok informatizálódásának folyamata, mely elsõsorban az infrastruktúra kiépítésére irányult, azt célozta meg, hogy a központi kormányzat összes minisztériumát és hivatalát kösse össze. Mára a folyamat addig fejlõdött, hogy a központi irodákban dolgozó minden hivatalnokoknak van számítógépe és mára a kormányzat mindennapos üzletmenetének nélkülözhetetlen eszközévé vált.
Az összekötés megvalósítása az úgynevezett front office segítségével történik. A portálon található keresõvel bármelyik kormányzat site-ján tárolt információt el lehet érni. A kormány különbözõ tranzakcióiról szóló információk is megtekinthetõk. Bizonyos ügyek intézéséhez a szükséges ûrlapok letölthetõk. Egy kis idõ múlva talán az is megoldható lesz, hogy a portálon keresztül nyújtsanak be dokumentumokat az ügyfelek, és hivatalos ügyeiket ott intézhessék. Azt is fontosnak tartom, hogy a rengeteg adatbázis között ott legyen egy a törvényeket és rendeleteket tartalmazó is, hiszen így könnyedén utánanézhetne az állampolgár, hogy jogait vagy jogos érdekét hogyan védhetné meg.
Az elektronikus iratkezelés célja gyakorlatilag az, hogy az állampolgárok és a közigazgatás között folyó minden beadványt, értesítést és más tranzakciót interneten keresztül is el lehessen intézni. (megjegyzés: ezen a területen jelentõs elõrelépést tett Japán, ahol is a központi kormányzat által lebonyolított évi több mint 11 ezer eljárás 50%-a 2002 végére már online is elérhetõvé válhat.
A jogi keretrendszer megteremtése természetesen nem könnyû feladat, hiszen még a biztonsági intézkedések nem teljesek - elektronikus aláírás még nem elterjedt és még igen drága - és néhány törvény és szabályozás kimondja, hogy bizonyos kérelmeket és értesítéseket és más eljárásokat még papíron kell benyújtani.
Meg kell még említeni a back office-t, azaz a háttértevékenységeket, mint: az infrastruktúrát, a papírnélküli irodát és az információs írástudást.
Az infrastruktúrán természetesen a számítógépeket és az azokon található szoftvereket értjük, melyek nélkül a rendszer mûködésképtelen lenne. Az ideális kormányirodában minden hivatalnok rendelkezne egy személyi számítógéppel és internethozzáféréssel.
Fontos cél a papír nélküli iroda kialakítása. Ahhoz, hogy a közigazgatási hivatalok belsõ ügyintézése leegyszerûsödjön és hatékonyabbá váljon, az információk gyûjtését, továbbítását, szétosztását és feldolgozását digitalizálni kell.
Információs írástudás nem csak a hivatalnokok továbbképzését jelenti, hanem az állampolgárok számára is érdekelté kéne tenni, hogy foglalkozzanak a világhálón történõ ügyintézés megismerésével, erre pedig lehetõséget kell nyújtani.
Problémák és veszélyek
Ennek a dolgozatnak nem az a célja, hogy kritizálja a kormányzati oldalakat, és nem is az, hogy megkérdõjelezze jelentõségüket vagy éppen fontosságukat. Ebben a fejezetben csak azokra veszélyekre szeretném felhívni a figyelmet, amelyek még a kormányzati rendszer kiforratlanságából és abból adódik, hogy még maga az Internet is - habár már lassan nyolcadik éve került a nagyközönség "kezei közé" - gyerekcipõben jár, már ami a jogi szabályozást és a biztonságos "szörfözést" illeti. A problémák tengerébõl csak néhányat emelnék ki, mint a hacker támadások, kriptográfia, illetve magának a titkosításnak a védelme.
"Amit ember rakott össze, azt ember szét is tudja szedni." Így van ez az internettel is, hiszen nincs az a tûzfal, amit ne lehetne áttörni, nincs az a honlap, ami teljes biztonságban lenne. A probléma mindennapos az interneten, de egy olyan portál esetében, mint a kormányzati különös figyelmet és még komolyabb intézkedéseket igényel. A közelmúltban okozott komoly fejfájást az egyik minisztérium rendszergazdájának - és még sokaknak - az a link, amelyet illetéktelenek helyeztek el a lapon. A jövõ honlapján, ahonnan az állampolgárok letöltik a nyomtatványokat, vagy éppen adóbevallásukat küldik el online, komoly zûrzavart okozna egy ilyen tréfa, nem is beszélve az állampolgárok mostani szkepticizmusa nemhogy alábbhagyna, hanem még jobban elfordulnának a rendszer használatától. A rendszer feltörhetetlensége persze nem garantálható, de mindenképpen arra kell törekedni, hogy minél biztonságosabb legyen.
Számos felhasználó helyez el bizalmas adatállományokat, aktákat az interneten és használ jelszót, kódot, matematikai algoritmust, hogy azt titkosítsa. A titkosítás más szóval kriptográfia elõször a magánszemélyek közötti üzenetváltások bizalmasságának a védelmével kapcsolatban merült fel, de mára bizonyos információk hitelességének és sértetlenségének, valamint az ipari, üzleti és szellemi tulajdonjogok védelmének biztosítása érdekében van rá a legnagyobb szükség. (Természetesen a kriptográfia nem új keletû dolog a hadseregnél már igencsak régóta alkalmazzák az üzenet továbbításának ezt a módját.) A kriptográfiával szemben a kormány igen csak nehéz helyzetben van. Hiszen az egyik oldalról a bûnüldözésben akadályozza, mert nehezíti a munkáját, míg a másik oldalról szüksége van rá.
A kódolás terén a legújabb vívmány az elektronikus aláírás, melyrõl egy teljes tanulmányt lehet írni, én itt csak megemlíteném jelentõségét. Az elektronikus kormányzati portálra történõ adattovábbítás - adóbevallás, igazolás, kérvény - személyhez kötése mar eddig is megvalósul, csak az a probléma, hogy a fentiekben említett biztonsági háttér eddig hiányzott. Ezt a hiányt igyekszik pótolni az elektronikus aláírás. A dolog úgy mûködik röviden, hogy az a dokumentum, amit ellátok ezzel a "kézjeggyel", annak számára akinek küldtem lehetõséget biztosít, hogy leellenõrizze, hogy megegyezik-e a kapott dokumentum tartalma a küldött dokumentuméval. Igaz az eljárás nem ilyen egyszerû és még nem is mindenki számára elérhetõ, de nem kell sok idõ és minden felhasználó rendelkezni fog egy saját virtuális aláírással.
3.Külföldi kormányzati portál
Különbözõ kormányzati portálokon nézelõdtem, próbáltam összehasonlítani, felmérni azokat. Sok hasonlóság és természetesen még annál is több különbség vehetõ észre, ezek figyelembevételével és összegzésével megalkotható az "ideális" kormányzati portál. Természetesen nem kell minden áron a tökéletességre törekedni, mindenekelõtt a használhatóság a legfontosabb. A legtöbb portál azonos "filozófiát" követ, általában kereskedelmi oldalakhoz hasonlítanak. Legtöbbször a termikus linkgyûjteménnyel és adatbázissal, keresõvel, hírrovattal rendelkezõ oldalak vannak jelen az interneten, a fõoldalra szinte csak linkeket elhelyezõ megoldások tûnnek a legáttekinthetõbbnek, leghasználhatóbbnak. Általában ezek az oldalak így csak egy linkhalmaznak tûnhetnek, de mindenképp a használhatóság miatt ez tûnik ma a legjárhatóbb útnak. Néhol magazinszerû a felépítés, mint például a német kormányzati portál, ami úgy néz ki, mint egy on-line magazin. Ugyanakkor megtalálható a tárca modell is, amely minisztériumok szerint rendezi az információt. A tárca modell is tovább osztható. Van, ahol a portál csak gyûjtõhely és onnan lehet linkek segítségével a különbözõ minisztériumokhoz eljutni, vagy belsõ linkek segítségével minden információ a rendszeren belül elérhetõ. Egy ország berendezkedését, államformáját jellemezheti, hogy, mely szervezetek kapnak hangsúlyos helyet a site-on.
A nyelv kérdése a felhasználhatóság és a megcélzott célcsoport tekintetében természetesen nagyon fontos. A legtöbb portál természetesen saját állampolgárait célozza meg, de minden portál legalább angol nyelven is olvasható. Általában angol változat kevesebb információt tartalmaz, mint a nemzeti nyelven íródott oldal. Fontosnak tartom megemlíteni, mielõtt rátérnék az egyes honlapok részletezésére, a használhatóságot segítõ site map-ek és a keresõk jelentõségét. Sokkal könnyebben megtalálhatjuk azt az információt, ha a keresõbe beírjuk a kívánt témát vagy a linkek segítségével leszûkítjük a témaköröket. Ezek után nézzünk meg néhány kormányzati oldalt, és ahol lehet ott egy kis keresztmetszetet a háttér joganyagról.
Kanada
A kanadai kormányportál egy nagyon színvonalas és igazán szép honlap, ahol igazán jól esik az embernek a barangolás, kutatás. Ezen a honlapon jól látható a hármas tagolás: információnyújtás, ügyintézés, és természetesen a legfontosabb tudnivalók a kormányról.
A site igazi linkgyûjteményt tartalmaz, amik mindenfelé elkalauzolhatnak bennünket, a legfrissebb hírektõl a holnapi idõjárásig. Természetesen keresõvel és kérdéscsoportokat tartalmazó fórumot is. Külön site választható, ha honi polgárok vagyunk és még bõvebb információkat találhatunk az egészségüggyel, a gazdasággal, a fogyasztóvédelemmel, a mezõgazdasággal, kapcsolatban. Fontosnak tartom, hogy én, mint külföldi bámészkodó is könnyen el tudtam igazodni a fellelhetõ rengeteg információ között, és még én is találtam nekem szóló linkeket és híreket, mint a turisztikai látványosságok és a konyhamûvészeti tanácsok.
A fenti ismertetõ után, szeretném bemutatni a háttért képezõ joganyagot, amit mindenképpen fontos áttekinteni.
1952-ben léptette hatályba saját Freedom of Information Act-jét Kanada. E törvény sajátossága abban áll, hogy a hatósági információkhoz való hozzájutást összekapcsolja az ún. "privátszféra" védelmével. Itt azonban nem a személyi adatok védelmének szabályairól van szó, ugyanis a jogszabály nem foglalkozik a magánjellegû adatokkal. Egyébként 1983-ban az állampolgárok és az állam közötti információáramlásról nemcsak ez a törvény született, hanem az ún. Acess to Information Act és a Privacy Act is, amelyek egymással is összefüggõ elõírásokat tartalmaztak. Tehát azt lehet mondani, hogy egy törvénysorozat foglalkozott a témával.
A hatóságok által közrebocsátott információknál a törvény elsõsorban arra utal, hogy azok nem sérthetik a polgár személyes jogait. Különösen e szempont ellenõrizhetõsége érdekében a szövetségi kormányszerveknek és ezek szervezeteinek évente számot kell adniuk, hogy milyen információkat, és milyen módon tesznek közzé. Ezek tartalmazzák az információt szolgáltató hatóságok címét, adatait, hatáskörét, de azoknak a munkatársainak is a pontos adatait, akik az információ rendelkezésre bocsátásáért felelõsek. Mindezt azzal a céllal, hogy amennyiben az állampolgár személyes jogait, adatait sérelem érné, akkor a felelõsség megállapítása problémamentes legyen.
Kanadában a szövetségi törvények mellett az egyes államok is külön szabályokban rendezik állami hatóságaik kötelezettségeit az állampolgároknak nyújtandó információ-szolgáltatásról. Így kiemelendõ British Columbia 1992- és 1993-ban hozott törvényei. A jogszabályok célja a közhatóságot a lakosság felé "elszámolhatóvá" tenni, és biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét.
Litvánia
A választásom azért esett a litván honlapra, mert mindenképp akartam egy kelet-európai példát is említeni, és nem szomszédos államot akartam "körüljárni", mert igen keveset olvastam errõl az országról eddig.
A honlapjuk nem igazán ragadott meg, képileg nem mondanám szépnek, ami pedig az információkat illeti, ott is elég szegényesnek tartom. A portál a legnagyobb hangsúlyt a kormány illetve annak tagjainak bemutatására fektette, és persze a köztársasági elnökükrõl olvashattam még. Igaz én az angol változaton böngésztem, de ahogy a litván nyelvûn próbáltam eligazodni, ott sem láttam jóval több érdekességet. Hiányoltam még a honlapról a szociális és kulturális híreket, és nem láttam azt az információt, ami érdekelté tenné a litván állampolgárt, hogy meglátogassa ezt a kormányzati portált, viszont teljes körû ismereteket szerezhetnek választott kormányuk tagjairól.
Szerettem volna egy-két háttér joganyagot olvasni idegen nyelven, de ahogy elnéztem, még anyanyelven sem találhatók meg, így errõl anyag híján nem tudok bõvebben írni.
Németország
A www.government.de, mint már a fentiekben említettem olyan, mint egy on-line újság. Elõtérben a napi hírek, az egyéb menüpontok mintha el lennének rejtve. A fõ menüpontok, mint a "szövetségi kormány, háttér információk, hírék, publikációk. Igazából minden minisztérium külön honlappal rendelkezik. A fõ oldal, mint egy reprezentatív "képeslap" jelenik meg elõttünk, itt dönthetjük el, hogy milyen nyelven szeretnénk a honlapot olvasni. A német változat persze sokkal kidolgozottabb, mint a spanyol, az angol vagy a francia. A német állampolgár a fõ híreken túl olvashat még belföldi, illetve regionális híreket, amihez teljes képes illusztrációk is tartoznak.
Érdekes jelenség, hogy Európa egyik legfejlettebb jogrendszerével büszkélkedõ államban, Németországban az információ-igazgatási jog még kialakulófélben van, legalábbis szövetségi szinten. Jelenleg a német közigazgatási szervek nagyrészt egyoldalúan határozzák meg, milyen információkat tesznek közzé. Különösen vonatkozik ez az egyes web-oldalak tartalmára. A közigazgatási szervek információadási kötelezettségérõl viszont a tartományi szintû törvénykezésben már jelentek meg jogszabályok, pl. Brandenburg, Schleswig - Holstein tartományok, Berlinben (Informationsfreiheitgesetz).
Szövetségi szinten, noha az általános átfogó szabályozás nem alkotmányos, sem törvényi úton nem jött még létre, mégis pl. a környezetvédelem területén, épp az európai integráció hatására megfogalmazásra kerültek az állampolgárokat megilletõ információs jogok és kötelezettségek. Egyébként a német eljárásjogi szabályok tartalmazzák az ügyaktába való betekintés jogát; ezzel az ügyben érintett ügyfél élhet (13, 29, 30.§§. VwVfG). Természetesen ez elégtelen, hiszen a társadalom szélesebb tömegei érdeklõdhetnek a hatósági információk után.
Egyesült királyság
Az Egyesült Királyságban nagyon érdekesen oldották meg a kormányzati portál "problémáját". Itt nem is egy, hanem két portált is találhatunk ebben a témakörben. Az egyik a Downing Street number 10, ami inkább egy ismeretterjesztõ oldal, ahol a mostani és a volt kormányokkal ismerkedhetünk meg, sok érdekeset olvashatunk a korábbi miniszterelnökökrõl, és "barangolhatunk" a miniszterelnöki rezidencián is. A másik oldal, ami valójában a segítséget nyújthatja az interneten barangoló állampolgár számára: a UK on-line más néven www.ukonline.co.uk. A legnagyobb meglepetésemre a regisztráció után saját beállításokat végezhetünk az oldalon, ami a legközelebbi csatlakozásunknál óriási segítséget nyújt az eligazodásban.
Míg az elõzõ portálon inkább híreket és hírekhez kapcsolódó linkeket találunk, addig az utóbbi honlapon a könnyebb használhatóság végett csak nagyobb menüpontokat találunk és azokon keresztül szûkíthetjük le a kört arra amit keresünk. Az összes közül talán a UK on-line a leghasználhatóbb és a legegyszerûbben használható oldal. Kedvenc menüpontom az "életpillanatok, élethelyzetek", ahol minden életkori szakasznak megfelelõen témák szerint válogathatunk a minket érdeklõ kérdésekben, tudnivalókban, teendõkben.
4.Megindult az összeurópai kormányzati oldal
Az EU határokon átnyúló e-kormányzati portált indított Public Services.eu néven. A weboldalt 2002. októberének második hetében, Brüsszelben rendezett e-kormányzati konferencián mutatták be.
Ez a páneurópai portál a nemzeti e-kormányzat összehangolására, átjárhatóvá tételére készült és ez az az oldal, amelyet magánszemélyek és üzleti vállalkozások is felhasználhatják tevékenységük során, és kedvükre böngészhetnek. Ez a portál információt és szolgáltatásokat nyújt Európa polgárainak, ahol is az ember rá tud lépni mind a speciális EU információs lapokra, mind az államok közötti olyan államközi tevékenységeket tartalmazó portálokra, mint a másik tagállamban való munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb hétköznapi helyzetek.
Feladata
Költözõknek, cégeknek
A portál az IDA-program (angol mozaikszó az Államigazgatások Közti Adatcserére) kezdeményezése. Jelenleg a portál még a kísérleti fázisban van, de a jövõben rendszeresen frissítve lesz a tartalma az Európai Bizottság és azon úttörõ államok által mélyek a kísérleti szakaszban is részt vettek, úgy mint: Dánia, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Spanyolország és Svédország.
A szolgáltatások, információk között a költözésrõl, az "Ön élete" rovatban pedig a jogosítványról, beiskolázásról, nyugdíjról, bankszámlanyitásról, gyermekvállalásról, munkakeresésrõl, elhalálozásról tájékozódhatnak. Természetesen a vállalkozók is megtalálják azokat az információkat, melyek vállalkozásuk megindításához szükségesek, ha egy másik tagállamban szeretnének vállalkozni.
A vállalkozások az egyes tagállamok könyvelési szabályairól, pályázatairól, munkaerõ-piacáról, munkavállalási feltételeirõl, a nemzetközi kereskedelemrõl, vámokról és egyéb eljárásokról szerezhetnek információt.
Célok
A közeljövõben megvalósulhat, hogy az információk szélesebb skáláját telepítik a rendszerre, így nem csak a fent felsoroltak lesznek megtalálhatók az oldalon, hanem a tervekben az is szerepel, hogy a közeljövõben információt lehessen kapni minden EU tagállamról, és a csatlakozni kívánó államokról is. Ez azt jelenti, hogy linkek egész sora jelent kapcsolatot majd a tagállamok és a jövendõ tagok kormányzati portáljai között.
Használhatóság
Nyelvi és közigazgatási akadályok
A konferencia résztvevõi megállapították, hogy az egész EU-t érintõ e-kormányzati feladatokat is a helyi viszonyokat jól ismerõ, nemzeti kormányzati portálokon keresztül kell ellátni. E portálok összehangolása nem csupán nyelvi és technikai akadályokba ütközik: komoly hátrány, hogy az államok nem ismerik egymás közigazgatását, és sok az össze nem egyeztethetõ eljárás. Véleményem szerint az eljárások közelítése nem lehetetlen nemzetközi szinten, de nem is rövid folyamat és nem is lehet minden területen megvalósítani, hiszen a tagállamok hagyományos eljárási módjait nem lehet egy tollvonással megszüntetni és egy közös, új eljárást bevezetni, habár lehet, hogy mûködõképesebb.
A jelenlegi kísérleti szakaszban még természetesen a lehetõségek igen korlátozottak. Sok link még nem mûködik és néhol nehézkesnek tûnhet az eligazodás az ablakok között. Úgy gondolom a korai "gyerekbetegségek" elmúltával nagyobb jelentõsége lesz a honlapnak, mint ma gondolnánk.