Győri Európai Jogi Hírlevél
Felelõs szerkesztõ: Dr. Milassin László
VII. évfolyam 9. szám (2004. szeptember)
 
Horváth András: Az Európai Bíróság a "Kühne & Heitz NV vs. Productschap voor Pluimvee en Eieren" - ügyben hozott ítélete

A közigazgatási hatóság köteles jogerõs döntések felülvizsgálatára, ha a Bíróság egy késõbb hozott ítéletébõl az derül ki, hogy a döntés a közösségi jog téves értelmezésén alapult. A hatóságnak kell eldöntenie, hogy a szóban forgó döntés visszavonása - harmadik személy érdekeinek megsértése nélkül - mennyiben szükséges.

A Tanács egy, a baromfihús közös piaci szervezetérõl szóló 1975-ös rendelete a harmadik országba húst exportáló termelõk részére olyan megtérítést vezetett be, melynek mértéke a kivitt termékek vámjogi díjszabásától függ, és amely az EK-n belüli egységesen magas ár és az alacsony világpiaci ár közötti különbség kiegyenlítésére hivatott.

1986. decembere és 1987. decembere között a holland Kühne & Heitz NV többször jelentett be baromfihús kivitelt. A Productschap voor Pluimvee en Eieren (állat, hús és tojás szakmai tanács) elõször helyt adott a kezdeményezett megtérítéseknek, késõbb azonban követelte azok visszafizetését, azzal az indokolással, hogy a kivitt termékeket nem a megfelelõ díjszabás alatt jelentették be.

A College van Beroep voor het bedrijfsleven (Kereskedelmi Bíróság) 1991-ben a Productschap érveire támaszkodva elutasította a Kühne & Heitz NV döntés ellen benyújtott keresetét. A Bíróság azonban az 1994. október 5-én hozott Voogd ítéletében a vám nomenklatúrát a Kühne & Heitz NV felfogásának megfelelõen értelmezte.

A Kühne és Heitz NV erre az ítéletre támaszkodva 1994. decemberében a Productschapnál ellentmondást nyújtott be, melyet az - elõzõ döntéseinek fenntartása mellett - visszautasított. A Kühne és Heitz NV erre a Kereskedelmi Bíróságnál megtámadási keresetet nyújtott be a döntések ellen, azzal a céllal, hogy elérje a szóban forgó áruk díjszabásának felülvizsgálatát és ezáltal visszakapja a visszafizetett megtérítést.

A College azt a kérdést terjesztette a Bíróság elé, hogy vajon a közösségi jog engedi-e a felülvizsgálatát, adott esetben a visszavonását jogerõs nemzeti közigazgatási döntéseknek, ha azok a Bíróság késõbb hozott ítéletével ellenkeznek. A College utalt rá, hogy a holland jog szerint a közigazgatási hatóság jogosult harmadik személy jogainak megsértése nélkül a jogerõs közigazgatási döntések visszavonására.

A Bíróság megállapította, hogy a jogbiztonság a közösségi jogban elismert általános alapelvek közé tartozik. Ezért nem követelhetõ meg, hogy a közigazgatási hatóságok kötelesek legyenek visszavonni a megfelelõ fellebbezési határidõ lejárta vagy a jogorvoslatok kimerítése után jogerõssé vált közigazgatási döntéseket.

Jelen esetben elõször is a közigazgatási hatóság a holland jog szerint jogosult a jogerõs közigazgatási döntések visszavonására. Másodszor a közigazgatási döntés jogerejét egy olyan nemzeti bíróság ítélete nyomán nyerte el, melynek döntései nem támadhatók meg. Harmadszor az ítélet a jözösségi jog értelmezésén alapul, mely - mint amire a Bíróság késõbbi ítélete rámutatott - téves volt és melyet a Bíróság elõzetes döntése nélkül végeztek. Negyedszer az érintettek közvetlenül azután, hogy a Bíróság ítélete tudomásukra jutott, a közigazgatási hatósághoz fordultak.

Ilyen körülmények között a közigazgatási hatóság a közösségi jog alapján köteles döntéseit felülvizsgálni, hogy figyelembe vehesse a közösségi jog Bíróság által idõközben lefektetett értelmezését. A felülvizsgálat eredménye alapján kell a közigazgatási hatóságnak eldöntenie, hogy döntésének visszavonása harmadik személy érdekeinek megsértése nélkül mennyiben szükséges.

Forrás: www.curia.eu.int