Operák:

Csaknem mind az opera seria keretébe tartoznak. Ária típusai közül a "da capo"-s forma a legjellemzőbb, leggyakoribb. Operái nem hozták meg számára a várt sikert, Londonban igen erős vetélytársakkal találkozott. (Bononcini, Porpora, Hasse). Műveiben sok az oratórikus vonás, kevés színpadi cselekményük miatt viszonylag ritkán láthatók operaszínpadon.
Legismertebb operái: Almira, Rinaldo, Ottone, Julius Caesar, Rodelinda, Poros, Xerxes.

Oratóriumok:

Händel a zenetörténet legnagyobb oratórikus mestere. Oratóriumai többnyire bibliai (vallásos) tárgyúak, mégsem tekinthetők egyházi kompozícióknak, inkább "színpad nélküli zenedrámák." A bibliai téma jó alkalom volt Hä ndel számára, hogy a közösséghez szóljon, a közösség pedig idővel megértette szándékát.

Händel minden külső eszköz nélkül - színpad nélkül - hátteret tudott festeni, jellemeket, szenvedélyeket tudott ábrázolni zenéjével.
Legfőbb kifejező eszköze a közösséget megszemélyesítő kórus, és a főhősök. Oratóriumkórusai egyaránt alkalmazzák a homofónia és a polifónia eszközeit.

Néhány oratóriuma:
Eszter, Saul,
Izrael Egyiptomban:1738-ban született, 3 hét alatt komponálta. Az egész mű zenei súlypontja a kórusokon nyugszik. (19 kórus, és csak 4 ária és 3 duett szerepel benn.)

Messiás
Bemutatója 1742-. ápr. 12-én Írországban , Dublinban volt. A Messiás az egész egyetemes zeneirodalomnak olyan örök értéke, mint Bach Máté passiója, vagy Beethoven IX. szimfóniája. Hatalmas alkotás - amely mint minden nagy mű - minden korhoz és minden emberhez közvetlenül szól.
Tárgya: Jézus életének története, küldetésének értelme. Szövegét, a bibliai történetnek megfelelően Hä ndel barátja, Charles Jennens írta. Az oratórium 3 részből áll:
I. rész: A Megváltó előtti időket tárgyalja. Judea sötétségben és elnyomásban élő népe isteni kinyilatkoztatásban részesül: a próféták, hírnökök bejelentik, hogy Isten meváltót küld, és a sötétséget végre felváltja a fény ragyogása. Ezután Jézus születését jelentik a pásztorok és angyalok, majd Jézus tanításainak hatását ábrázolják az első rész záró számai.
II. rész: A Megváltó szenvedéseiről, az emberiségért vállalt megpróbáltatásairól beszél. Jézus mennybemenetelét ábrázolja, és végül az égi hatalmak győzelmét festi le.
III. rész: Az ember halálával, és a feltámadással kapcsolatos hitnek ad kifejezést.
A Messiás zenei építkezése: a mű 52 számot tartalmaz, melyek a következőképpen oszlanak meg: 2 zenekari tétel, 12 recitativo, 2 arioso, 15 ária, 1 duett 6 és 20 kórustétel. (Itt is látható, hogy a zeneszerző mind tartalmilag, mind zeneileg a legfontosabb szerepet a kórusnak szánja művében.)
A Messiás kartételeiben a kórus éppúgy megszemélyesítheti:
a Megváltót váró Judea népét, mint
a Jézus megszületését ünneplő angyalok seregét, vagy
a Messiás szenvedéseit részvéttel és fájdalommal szemlélő keresztény híveket,
a hitetlenek gúnyolódását,
a Krisztus mennybemenetelét kísérő angyalok dicsőítését stb.

A mű leghíresebb, egyik legnagyobb szabású kórustétele, amely a Händel oratóriumok kórustételei közül is a legnépszerűbb, a II. rész zárókórusa, a 43. sz. Halleluja-kórus. Tulajdonképpen ez az utolsó "cselekményes" rész, mivel a III. rész tartalma már elvont, lírai jellegű. E kórustétel a polifónia és homofónia művészi egyensúlyát adja.

Minden együtt hirdeti: az Élet legyőzi a halált, az igazság diadalt arat, az Ember küzdelme nem hiábavaló.

Judás Makkabeus
1747-ben készült, de bemutatójára csak egy év múlva került sor. Hatalmas sikert aratott.
Tárgya: a zsidó nép felkelése a hős Judás Makkabeus vezetésével. Ez az oratórium is 3 részből áll.
I. rész: a nép siratja elesett vezérét, Mattathiást.
II. rész: az új vezér szabadságharcra szólít fel.
III. rész: a nép ünnepli a diadalmasan hazatérő hadvezért.
A mű drámai súlypontját itt is a kórustételek képezik.

Jephta
1751-ben írta, s betegsége, egyre erőteljesebben elhatalmasodó szembaja miatt alig tudta befejezni ezt az oratóriumát.


II. Hangszeres kompozíciók
Hangszeres műveit 3 nagy csoportba oszthatjuk.
1.) Billentyűs hangszerre írott darabok
Orgonaversenyek:

Mesteri módon kezelte az orgonát, orgonaművészete azonban egészen más volt, mint Baché. ő nem írt hatalmasan zengő prelúdiumokat, toccatákat. Viszont az ő nevéhez fűződik a zenekar-kíséretes orgonaverseny megteremtése.
Oratóriumainak előadása közben, a szünetekben, egy-egy orgonaversenyével szórakoztatta hallgatóságát. 20 orgonaversenyt írt, jellemzőjük, hogy mindegyik a pillanatnyi ihlet varázsából született, s valamennyit a derűs életöröm hatja át.

Csembalóművek:

Legjelentősebb, s legjobb darabjai a szvitkompozíciók. Nyolc nagy szvit.
Az egyik legtöbbet játszott darab a 21 variációból álló G-dúr Chaconne
(Chaconne = eredetileg lassú 3/2-es ütemű spanyol tánc volt a XVI. században. A barokk korszakban azonban formai fogalommá alakult át: a variáció egyik válfaját nevezték el róla.)

2.) Kamarazeneművek:

Kamarazeneművei főleg különböző hangszeregyüttesekre írt szonáták.
Már 14 esztendő korában is írt triószonátát, de legkiforrottabb kamaraműveit Angliában írta.
6 hegedűszonáta (különösen szépek a D-dúr, A-dúr és E-dúr szonáták)
Triószonátái között is több mestermű akad.

3.) Zenekari művek:

Nagyzenekari művei műfajukat tekintve főleg concerto grossók. Két nagy gyűjteménye ismeretes: 6 concerto grosso, és a 12 concerto grosso.
Zenekari művei közül kiemelkedik két nagyméretű kompozíciója:
Vízizene  1717-ben keletkezett ez a zenekari szvit, amely egy, a Temze folyón rendezett udvari víziünnepségre készült.
Keletkezésének története: I. György angol király szerette az akkor divatos sétahajózást, vitte magával zenekarát.
Egyszer csak leintette muzsikusait, mert egy másik hajóról csodálatos zene hangzott föl. Elévezették Händelt, s a király - aki nem volt más, mint az 1714-ben Anglia trónjára kerülő hannoveri választófejedelem - most ismét kegyeibe fogadta a zeneszerzőt, az elbűvölő muzsika hatására elfelejtette régebbi sérelmeit.

A teljes Vízizene 3 zenekari szvitet foglal magába, s összesen 22 tételből áll. A mai hangversenygyakorlatban többnyire rövidített formában szokott műsorra kerülni, főleg az első és a második szvit hallható.
Tűzijáték szvit  1748-ban megkötötték az osztrák örökösödési háborút lezáró aacheni békét, s az ünnepi alkalomra felkérték, hogy az eseményhez méltó zenét komponáljon. Műve az úgynevezett "Green Park"-ban került bemutatásra. A szabadtéri előadás nagyszabású tűzijátékkal volt egybekötve, s e csodálatos, lenyűgöző, fényes, diadalmas hangzású igazi "Királyi Muzsiká"-t hatalmasra méretezett zenekar adta elő: vonóskar, 40 trombita, 20 kürt, 16 oboa, 16 fagott s 8
pár üstdob.