Középkori magyar freskók

A falfestmények a domborművekhez hasonlóan az egyházi tanítás illusztrálását és terjesztését szolgálták, ezért túlnyomórészt bibliai tárgyúak voltak.

Rendszerint világos (néha azúrkék) alapon erőteljesen körvonalazott alakokat láthatunk. Még a részleteket is élesen körvonalazták, hogy a kép távolról is jól látható és kivehető legyen. Természet és táj nem szerepelt az ábrázolásokon, mint ahogy a távlat, a háttér és a fény-árnyék valóságra emlékeztető jelenségeivel sem találkozunk.

A 14. századi gótikus művészet legszebb példái az építészet mellett az egyházi falfestészet trecento hatását mutató emlékei.

A következő században, Zsigmond uralkodása alatt főleg Szent László legendájának ábrázolásai terjedtek el, az európai falfestészetben egyedülálló ikonográfiát teremteve.

Szent László legendájának részelte: erős kontúrvonalak a kifejezés legfőbb hordozói, az arcok nem sok érzelmet közvetítenek.

I. Bevezetés

A magyar falfestészet ebben a korban elválaszthatatlan az európai falfestő művészettől.

Erőteljes külföldi hatások:
. román korban: elsősorban itáliai és a bizánci festészet hatása
. gótika korában: megjelenik a francia, majd később a német hatás (+környező országok hatása, pl. Csehország)

A falfestészettel rokon műfajok alkotásaiból kevés emlék maradt fenn. Pl. mozaik, üvegfestészet (csak írott forrásból tudjuk), miniatúrák (kevés maradt fenn, mégis nagyon fontos a közös témák alkalmazása)

Körülbelül 550 épületben találhatók falfestmények. Helyszín: Alföld, Dél-Dunántúl, Erdély középső része, Felvidék.

Témáik: román korban - szentek, jelképes figurák és ábrázolások, szimbolikus; gótika korában: főleg szentek élete, sokkal realistább.

A világi épületekben, a gótika korától a termek falát világi jelenetekkel díszítették (pl. budai lakóház: táncoló figurák).

A templomok hajóinak sík felületeit epikus eseménysorral fedték be (Jézus vagy egy szent élete); nagylomnici templom: Szent László legendája. A tagolt boltozatokat statikus ábrákkal díszítették (Maiestas Domini).

A szentély falát biblikus szereplőkkel, míg a boltozatát a mennyei világ szereplőivel díszítették.

Mesterek: a román korban foleg egyházi személyek, a gótikában általában világi kézművesek.

II. Román kor

1. Pécsváradi apátság (11.-12. század fordulóján)
A bizáncias fej párhuzamba állítható a montecassinói műhellyel.

2. Feldebrői altemplom (1100-1150k)

Az apszisban a boltozaton a 4 evangélista jelképe; a bizánci hagyomány alapján, az Áldó Krisztust ábrázolják; ezeket a képeket más mester készítette mint a hajó freskóit; jellemzői: expresszívebb, sötétebb, kék háttér. A hajóban a képek valószínűleg a miseáldozat ikonográfiai előképei voltak. Fennmaradt a Káin és Ábel. Jellemzui: erősebb rajzosság, világosabb háttér.

3. Hidegségi templom (12. sz.)

A félköríves apszisban az Északi oldalon katonák, a déli oldalon Krisztus az Olajfák hegyén, a boltozaton a 4 evangélista és a Trónoló Krisztus, a zárófalon 10 álló apostol (festett oszlopokkal tagolt, félköríves fülkékben - hagyományos román kori ikonográfiai rend - hasonló a 8. sz-i bizánci, szír kopt ábrázolásokhoz - román építészet: Franciaország: Beré- la - ville tempplomban hasonló fülkesor található, ami nem festett) látható.
A mester kitűnő ízlésű volt, jó arány- és formarendszert alkalmazott. A figurákon franciás ízlés látszik.

4. Vizsolyi templom (1200-1250)

Az apszis boltozatán középkori Krisztus fej töredék, az északi oldalon két álló szent, a déli oldalon hatszárnyú szeréf, mellette oroszlán vagy sárkány, mögöttük két szent, a zárófalon Jézus születése, a királyok imádása (a középső része elpusztult) látható.

5. Esztergomi várkápolna

A vár építése a 12. század végére és a 13. elejére tehető. Franciás ízléső kápolna, oroszlános címerkorongokkal. Párhuzam: Chartres, Szent Kelemen Kápolna.

6. Jáki Szent György templom

1256-ban szentelték fel. A déli torony alatti térben Szent György ábrázolás (párhuzam: Genovai dóm Szent Györgyével). A szentélyben a boltozaton egy-egy angyal a boltozat négy cikkelyében + 2-2 térdelő alak + szentek. Az oldalfalakon Mária mennybemenetele látható és öt alak valószínűleg Ják nemzetségéből. A mester felkészült kiváló művész lehetett. Itáliai és francia elemek találhatók.

7. Egyéb 13. századi emlék
Ócsa, Veszprém - Gizella kápolna

8. Szepesdaráci templom (14.sz.)

Az apszisban az Angyali üdvözlet és a Kálvária látható - gótikus átmenet. Toszkán kapcsolatokra utal a Szent Antal legenda.

9. Egyénibb, népiesebb stílus
Szalonna - Szent Margit legenda

III. Gótika

A 13. század végétol bontakozik ki kb. a 15. sz. első harmadáig. Legnagyobb falfestészeti korszak. Új epikus témák jelennek meg. Festészeti iskolák és irányzatok alakulnak ki (pl. budai iskola a 13. század közepétol, gömöri iskola). Jelntős a püspöki székhelyek művészete (pl. Nagyvárad - a hajdani székesegyház). Itália, német, francia, osztrák, cseh kapcsolatok.

1. Esztergomi palotakápolna

A 14. századi legjelentősebb emléke. A budai iskola készített.

Az oldalfalakon a felső mezőn Krisztus élete volt valószínűleg, de nem maradt meg, a középső mezőn: szarkofágos-négyszögű keretben 8 darabból álló mellképcsoport, valószínuleg apostolok ábrázolása. 1340 körül készülhetett.
Egyéb források szerint a kápolna boltozatán szentek voltak valamint Kálvária, Szibillák...
Bonfini azt írta, hogy a palota egyik termében szkíta hercegek, és magyar királyok arcmásai voltak. Valószínuleg a kápolna freskóival egy idoben pusztultak el, nagy veszteség.

2. Szepeshelyi székesegyház freskója

1317-ben készült, Henrik prépost megrendelésére. 190x460 cm-es falfestmény. Téma: a Madonna megkoronázza Károly Róbertet. További személyek: Tamás érsek, Henrik prépost, Gemsey Frank Tamás fegyverhordozó. Párhuzam a miniatúrákkal: a király hatalma isteni eredetu.

3. Zsegrai templom

14. sz. elejei, Szentléleknek szentelt templom - az apszisban ezzel kapcsolatos ábrázolások. A boltozaton: 3 arcú, egy törzsu Szentháromság; férfi alakú Szentháromság, kendojében 9 újszülöttel (a Szentlélek 9 ajándéka); férfi alakban a Szentlélek Máriát megáldja (egyedülálló ábrázolás).

4. Lőcsei Szent Jakab templom

A hajó falán három képsorozat látható:
. 1380-1400: irgalmasság cselekedetei (7 db.)
. 1380-1400: hét főbun (jelképes álatokkal ábrázolva); tunyaság-szamár, harag-medve, irigység-kutya, mértéktelenség-róka, fukarság-béka, kevélység-oroszlán, paráznaság-disznó
. 1370-1400: Szent Dorottya legendái: 20 képmezobol álló sorozat, a szent élete egészen a vértanúságig.

A templomban további ábrázolások is találhatók: próféta- és apostol párok, Szentháromság, Jézus születése....

Cseh hatás érezhető.

5. Veleméri templom

A hajó északi falán: 10 apostol maradványa (lábfejek), Királyok vonulása és imádása, 3 leányfej-töredék.

Az apszisban: 4 evangélista, szimbólumaikkal (Mt-angyal, Mk-oroszlán, Lk-ökör, Jn-sas)

6. Kőszegi templom:

14, század vége, nagyon jellemző ábrázolás a "Köpönyeges Mária" (Mária köpenyével átöleli az Egyházat)

7. Erdély

Gelencei templom:

14. század. Festő: Kolozsvári Miklós (Kolozsvári testvérek apja). Hajó: északi fal: felső sor: Szent László legenda; alsó sor: Bevonulás Jeruzsálembe, Utolsó vacsora, Lábmosás, Krisztus Pilátusnál, Ostorozás, Kálvária (keresztvivo Krisztus). Déli fal: Trónoló Mária, Antiochiai Szent Margit legenda. Nyugati rész: Szent Jakab és Szent Kálmán legenda

Egyéb emlékek: Székelyderes, Brassó, Bögön, Nagyszeben

8. Siklósi várkápolna

1445. Festő: Johannes de Rounaur. Szentély északi falán: kálvária

9. Siklósi plébánia templom

Ágoston rendi templom